Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Integrált Városfejlesztési Stratégiája"

Átírás

1 Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, május 1

2 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban A város elhelyezkedése, rövid története Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben A város által a lakóinak biztosított szolgáltatások, funkciók Szikszó vonzáskörzete Demográfia Gazdaság, idegenforgalom Közlekedés, infrastruktúra A város dinamikai típusa A város funkciói és városhierarchiában betöltött szerepe Oktatás Kultúra, vallás Sport Közigazgatás, közfunkciók Szociális és egészségügyi funkciók Idegenforgalmi funkciók A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján Szikszó város gazdasági, társadalmi, környezeti és közszolgáltatási helyzetértékelése Gazdasági helyzetértékelés Az önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete Társadalmi helyzetértékelés Demográfiai folyamatok Munkaerőpiaci helyzetkép Egészségügy Környezet Természeti környezet Környezeti állapot

3 Épített környezet Turizmus Közszolgáltatások Oktatás Egészségügy, szociális szolgáltatások Szikszó város helyzetelemzése Területi megközelítésű helyzetelemzés Szikszó Város Önkormányzatának döntései alapján megvalósult beruházások ( ) SWOT analízis Antiszegregációs terv Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében A város helyzetelemzése Népesség Szociális ellátás, segélyezési adatok Lakásállomány Infrastrukturális ellátottság A program célterülete A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése szegregátum szegregátum Szegregátumok összefoglaló jellemzése Veszélyeztetett területek Antiszegregációs program A között tervezett beavatkozások A programok eszközrendszere Lakhatási és mobilizációs integrációs program Oktatási integráció Munkaerőpiaci integráció A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Intézkedési terv

4 5. Szikszó város fejlesztési stratégiája A város hosszú távú jövőképe Környezeti fejlesztések Általános környezeti célrendszer Légszennyezéssel kapcsolatos fejlesztések Vízvédelem Földvédelem A települési környezet védelme Humán infrastruktúra fejlesztése Településfejlesztés, települések arculatának javítása Helyi gazdaság fejlesztése turizmus fejlesztés Közlekedés fejlesztések A kistérség egészére tervezett fejlesztési célokhoz Szikszó a következő pontokban tud illetve szükséges, hogy kapcsolódjon A jövőbeni fejlesztési irányok, elérendő célok meghatározása A Város céljai, feladatai Helyi vállalkozások megerősítése és bővítése, munkahelyek megőrzése, új munkahelyek teremtése A város földrajzi-, természeti-, és piaci adottságainak jobb kihasználásával előnyök elérése A humán erőforrások és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése A tájadottságokhoz igazodó, épített lakókörnyezet fejlesztése, a hagyományok és helyi értékek megőrzése A város céljainak hierarchiája A város hosszú távú átfogó céljai (15-20 év) A város középtávú céljai (7-9 év) A városrészek céljai Szikszó fejlesztési stratégiájának koherenciája, konzisztenciája Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Célok koherenciája Környezeti állapotot érintő változások kompenzálása során fejleszteni kívánt akcióterület kijelölése

5 7. A stratégia megvalósíthatósága Ingatlangazdálkodási terv Önkormányzati vagyon Fejlesztések évben Tervezett fejlesztések Szikszói Ipari Park II. ütem fejlesztési koncepció ( ) A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek bemutatása Partnerség - integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások A tervezés során a társadalmi felelősség erősítése, intézményesített együttműködés a lakosság, a magánszféra és a közszféra között A városfejlesztési tevékenység elhelyezése az önkormányzat szervezetrendszerében Településközi koordináció mechanizmusai A stratégia megvalósulásának monitoringja

6 1.... S zikszó város szerepe és helye a városhálózatban A város elhelyezkedése, rövid története Szikszó az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található városi rangú település. A város a Hernád-folyó völgye és a Cserehát kistáj találkozásánál alakult ki. Szikszó a Cserehát délkeleti sarkában, a Hernád folyó lapályán terül el ott, ahol a dombvidék egyik legjelentősebb állandó vízfolyása, a Vadász patak eléri a Hernád völgyét. A város hivatalos tengerszint feletti magassága 120 méter, míg a közigazgatási területének legmagasabb pontja 274 méter (Frank-hegy). Szikszó néven a település 1280 óta létezik, évszázadokig fontos mezővárosa volt a térségnek, a Monarchia idején jelentős kereskedelmi funkciót betöltő településként említik között Abaúj-Torna vármegye székhelye volt, jelentős intézményhálózat épült ki ebbe az időben a településen. A II. világháborút követő közigazgatási átszervezések után az újonnan megszervezett Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik járási székhelye lett, azonban a Szikszói Járást 1962-ben megszüntették, ezután a város jelentős hanyatlásnak indult, funkcióit elveszítette, majd 1980-ban városi rangját is, amit csak 1989-ben kapott vissza. Ekkor a frissen megszervezett 150 statisztikai kistérség egyik központja lett Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz Az Országos Településfejlesztési Koncepcióban szereplő Magyarország európai integrációját mutató ábra alapján Szikszó a Budapest-Kijev fejlesztési tengely közelében található. Szikszói Kistérség 6

7 1. ábra: Magyarország és környezetének fejlesztési tengelyei, centrumai A regionális fejlesztési tengelyek és pólusok közül Szikszó a miskolci fejlesztési pólus közvetlen körzetébe tartozik, és a Kassa felé irányuló regionális fejlesztési tengely mellett fekszik. Miskolc, mint kiemelt fejlesztési pólus közelsége a jövőben nagy előnyt kell, hogy jelentsen a település számára. A fejlesztési pólushoz és tengelyhez való közelség hosszútávon is biztosítja Szikszónak, hogy az ország településhálózatába szervesen illeszkedjen, és ezt a város és kistérségi vonzáskörzete pozitívan ki tudja használni. Szikszói Kistérség 2. ábra: Magyarország regionális fejlesztési tengelyei és pólusai Az OTK-ban részletezett Külső, és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása fejezett példaként hozza fel a tartósan elmaradott térségek között a Cserehátat. Az ilyen térségekkel kapcsolatban az OTK a helyi tulajdonságokhoz igazodó saját, egyedi stratégiák kidolgozásán keresztüli lemaradás mérséklést, gazdasági fellendítést kíván meg. Az OTK alapkövetelménye ezen térségekkel szemben, hogy környezetükkel harmóniában megtartsák erőforrásaikat, lakosaikat, és ehhez kapcsoltan új erőforrásokon keresztül fejlesszenek. 7

8 Szikszói Kistérség 3. ábra: Magyarország elmaradott térségei és perifériái A Szikszói Kistérség egyrészt a társadalmi, másrészt a gazdasági mutatók alapján is a legrosszabb helyzetű kistérségek utolsó harmadába tartozik. Ráadásul a kistérség egy jelentős része 50 km-nél távolabb fekszik a megyeszékhelytől, illetve a gyorsforgalmi utaktól, ami tovább növeli a hátrányos helyzetét. A szomszédos kistérségek közül 4 hasonlóan hátrányos helyzetűnek tekinthető. Ezen kistérségeknek és településeiknek az OTK-ban meghatározott részcélok elérése a közép és hosszú távú fejlesztési cél. Szikszóra, mint kistérségi központra több sajátos részcél elérése is hárul. Így az alapvető települési fejlesztéseken túl, értve ezalatt az infrastruktúra fejlesztését, a foglalkoztatás bővítését, és a közszolgáltatások megfelelő szintre hozását, olyan speciális központi települést érintő fejlesztéseket is meg kell valósítania, mint a környező települések lakói által igénybevett szolgáltatások bővítése, a térségi központ elérhetőségének a javítása, a helyi és térségi közösségek megteremtésének a segítése. Az OTK-ban bemutatott Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek közé a Szikszói Kistérség, így Szikszó közvetlenül nem tartozik, de a Tisza-térség fejlesztési területhez nagyon közel helyezkedik el. 8

9 Szikszói Kistérség 4. ábra: A Balaton-térség, a Tisza-térség és a Duna-mente országos jelentőségű fejlesztési területek OTK-ban meghatározott speciális fejlesztések is vonatkoznak. Így különösen fontos cél az igen sérülékeny települési társadalmak megóvása, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok mérséklése, a szegregáció megakadályozása, valamint a munkahelyteremtés. Mindezt a legtöbb aprófalvas településekből álló kistérségben, így a szikszóiban is hátráltatja, hogy beruházások és fejlesztések a kis és elöregedő népesség miatt nem fenntarthatók. A település és vonzáskörzetének fejlesztésében az OTK-ban szereplő aprófalvas területek fejlesztésére vonatkozó részcélok és beavatkozási területek az irányadók. Szikszói Kistérség 9

10 5. ábra: Aprófalvas térségek Mivel a kistérségben a roma népesség meghaladja az országos átlag kétszeresét, a kistérség több településén pedig az országos átlag háromszorosát is. Ez azért fontos, mert a cigányság térségi koncentrálódása a szegregáció erősödésével jár. A társadalmi integrációt pedig nagyban gátolja, ha térben elkülönül a cigány népesség. A térségi szegregáció megjelenésével a térbeli elkülönülés már nem csak településen belül, hanem települések között is jelentkezik, ami nagyobb probléma. Ezekben a térségekben a településközi kapcsolatok erősítése elengedhetetlen. Szikszói Kistérség 6. ábra: Magyarország magas arányú cigány népességgel rendelkező térségei 1.3. A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Szikszó kistérség központi mivoltából fakadóan több, a vonzáskörzetére kiható feladatot lát el, viszont megyei és régiós feladatai nincsenek. Szikszón kívül a kistérséget további 22 település alkotja, városi rangja csak Szikszónak van. A Szikszói Kistérség települései kistájak alapján: Keleti-Cserehát: Kázsmárk, Léh, Rásonysápberencs, Nyugati-Cserehát: Alsóvadász, Homrogd, Monaj, Kupa, Selyeb, Felsővadász, Nyésta, Abaújszolnok, Gadna, Abajújlak, Gagyvendégi, Gagybátor Hernád-völgy: Aszaló, Szentistvánbaksa, Halmaj, Csobád, Kiskinizs, Felsődobsza 10

11 Szerencsköz: Nagykinizs, Hernádkércs Sajó-Hernád-sík: Szikszó 7. ábra: A Szikszói kistérség (forrás: VÁTI) A város által a lakóinak biztosított szolgáltatások, funkciók - alapvető közszolgáltatások, pl. bölcsőde, óvoda, általános iskola, középfokú oktatás, nappali szociális ellátás, egészségügyi alapellátás, kulturális, közművelődést, szabadidősportot szolgáló létesítmények, - közigazgatási ügyintézés, - közbiztonság fenntartása, - foglalkoztatás biztosítása, - és mind azon funkciók, amit a tágabb környezetének nyújt is a város. Tágabb környezetnek is nyújtott funkciók, szolgáltatások: néhány alapvető és néhány magasabb szintű közszolgáltatás az oktatás a kulturális élet terén, (könyvtár, művelődési központ), magasabb szintű egészségügyi és fekvőbeteg ellátás, nagyobb területre kiterjedő szervezetek (bíróság, hegyközség), 11

12 sport és rekreációs szolgáltatások, speciális kereskedelmi szolgáltatások (pl. gyógyszertár), civil szervezetek, foglakoztatás, munkahelyek Szikszó vonzáskörzete Szikszó vonzáskörzete alapjában véve a Szikszói Kistérséget jelenti. Így a város vonzáskörzetének bemutatása a kistérség településeinek és magának a kistérség statisztikai adatainak felvázolásával történhet Demográfia A térség lakónépessége 2004-ben fő volt, állandó népessége pedig volt, ami a megye lakosságának 2,6 %-át tette ki. A kistérség legnépesebb települése lakossal Szikszó, amelyet Aszaló követ mindössze fővel. A többi település közül 8 db haladja meg az 500 főt (Halmaj, Alsóvadász, Kázsmárk, Homrogd, Felsődobsza, Rásonysápberencs, Felsővadász, Selyeb). A 200 főnél kisebb népességű települések Gagyvendégi (192), Kupa (178 fő), Abaújszolnok (168 fő), Abaújlak (106 fő), és Nyésta (68 fő). A terület népsűrűsége 66 fő/km2 volt, mely jóval a megyei, régiós és országos átlag alatt van. Két olyan település van a kistérségben, melyek népsűrűsége 120 fő/km 2 fölött van, ezért urbánus jellegű településnek tekinthetők (Szikszó, Halmaj). 8. ábra: A lakónépesség változása 10 év alatt A Szikszói kistérségben a népesség körében a nemi arányok általában megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi 52% nő). Néhány településen pár százalékos 12

13 eltérés mutatható ki a férfi lakosság javára, azonban ennek számottevő demográfiai hatása nem mutatható ki. Kifejezetten pozitív mutató, hogy az állandó népesség 56%-a (több mint fő) aktív korú, tehát éves korú közé esik. Néhány településen az aktív korú népesség aránya az 56%-ot is meghaladja, máshol viszont 50% alatt van, Szikszón más városokhoz hasonlóan az arány kedvezőbb, 59,3%. Az időskorúak (60 évesnél idősebbek) aránya a kistérségben az állandó népesség 18,6%-a, ami kedvezőbb, mint a megyei 19,8%-os arány. Azonban több településen figyelhető meg az elöregedő népesség kialakulása. Ezeken a településeken a 25%- ot is meghaladja az idős korúak aránya. A fiatalkorúak aránya magasabb az időskorúakétól, illetve a megyei átlagtól is. A kistérségben, 2004-ben 28 fővel több elhalálozás történt, mint élveszületés, így az 1000 főre számított természetes szaporodás -1,4 volt. Ez a megyei -3,9- nél jóval kedvezőbb adat. Azonban a kistérség nem minden településén negatív a természetes szaporodás. A kistérség települései között tíz rendelkezik pozitív természetes szaporodással, a többiben ez az érték negatív, némelyikben kimagaslóan az (Szikszó -20). A Szikszói kistérségben a vándorlási különbözet 1000 főre vetítve -1,2 volt 2004-ben, a megyei értéknél ez lényegesen kedvezőbb. A kistérségben 6 település pozitív vándorlási különbözettel rendelkezik (Abaújszolnok, Alsóvadász, Felsővadász, Rásonysápberencs, Selyeb és Szikszó). Viszont több településről kifejezetten sokan vándorolnak el a helyi lakossághoz viszonyítva (Gagyvendégi, Hernádkércs, Gadna, Kupa). A Szikszói kistérségben a közel 11 ezer fő aktív korú népességből főnek volt munkaviszonya 2004-ben. Ez 43%-ot jelent, ami rosszabb a megyei 51%-os átlagnál. A teljes állandó népesség 24%-ának van munkaviszonya, míg a megyében 30%-nak. Az adófizetők aránya a legmagasabb Nagykinizsen és Abaújlakon, ahol meghaladja az aktív korúak 75%-át. A mutató 40% alatti Selyeben, Gagybátoron, Felsővadászon, Abaújszolnokon és Gadnán. Az aktív korúak több mint 50%-ának van munkaviszonya Nagykinizsen és Szikszón, viszont kevesebb, mint 30%-nak van munkaviszonya Gagybátoron, Felsővadászon, Abaújszolnokon és Gadnán. 13

14 9. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása ( ) 2004-ben a belföldi jövedelem a megyében megtermelt jövedelmek 1,8%-át tette ki (6,003 MrDFt). Az egy főre jutó jövedelem éves szinten 302 ezer forint volt, ami sokkal rosszabb, mint a megyei átlag (423 eft/fő/év). A megyei átlagot meghaladó jövedelem nem volt a kistérségben. A kistérségi átlagot meghaladó a jövedelem csak Szikszón, Halmajon, Abaújlakon és Nagykinizsen volt. 10. ábra: Egy főre jutó jövedelem évben Gazdaság, idegenforgalom A Szikszói kistérségben a működő gazdasági szervezetek száma 2004-ben 877 db volt, ebből 693 db a működő vállalkozás, és ebből 432 db az egyéni vállalkozás. A fenti gazdasági szervezetek közül 346 működik Szikszón, és közel 69 db Halmajon. Gyakorlatilag alig van gazdasági aktivitás Nyéstán, ahol a gazdasági szervezetek száma 5 alatt van. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 44,8, ami alacsonyabb, mint a megyei 65,8-as átlag. Az átlagot jóval meghaladó gazdasági aktivitás csak 4 településen figyelhető meg. Abaújszolnokon (11,9) és Kázsmárkon (19,8) nagyon alacsony az 1000 főre jutó vállalkozások száma. A kistérségben, 2004-ben a fizető vendéglátást nem számítva 117 kereskedelmi szálláshely volt, ebből 17 Szikszón és 100 pedig Abaújlakon. Ezen szálláshelyek a megyei db szálláshely 0,6%-át teszik ki, ami nagyon rossz arány. Az 1000 főre jutó vendégéjszakák száma a kistérségben 176, ami a megyei értéktől (946) jóval elmarad. A vendégek átlagos tartózkodási ideje a kistérségben 2,6 nap, ami meghaladja ugyan a megyei átlagot (2,3), de a szomszédos kistérségek mutatója ennél magasabb. 14

15 Nagyon alacsony az egy főre jutó befektetett külföldi tőke, 2003-ban az 1999 évihez képes mindössze jelentéktelen emelkedés volt csak tapasztalható. A régióba érkező külföldi tőkét eddig nem sikerült a Szikszói kistérségbe csalogatni, az Észak-magyarországi régió egy főre jutó külföldi tőke adataihoz viszonyítva a Szikszói kistérség rendkívül elmaradott képet mutat. 11. ábra: Egy főre jutó befektetett külföldi tőke (eft) A térség feldolgozó iparát a szikszói telephelyű SZATEV Rt. (állati fehérje-feldolgozó vállalat), két kisebb létszámú varroda és a FUTURA Rt. (malomipar) szikszói telepe jelenti. A SZATEV alapanyag-ellátási gondokkal küzd, s piaci lehetőségei is korlátozottak. A térség mezőgazdasági termelői számára elsősorban a kedvező szállítási távolságok miatt nagy jelentőségű, a tarcali székhelyű FUTURA Rt. szikszói üzemegysége. Az építőipart néhány kisebb létszámú vállalkozás képviseli. Foglalkoztatási szempontból azonban ezek a vállalkozások a térség munkaerő piaca számára jelentősek, mert, - bár csak szezonális jelleggel de éves viszonylatban a legtöbb munkaerőigénnyel jelentkeznek. (Elsősorban segédmunkás, kisebb létszámban kőműves munkakörök betöltésére.) 15

16 12. ábra: Vállalkozások ágazati megoszlása a Szikszói kistérségben évben Közlekedés, infrastruktúra A Hernád völgyében fut a 3-as főút és a leendő M30-as autópálya nyomvonala, a Miskolc- Kassa vasútvonallal párhuzamosan. A tagolt domborzatú Szikszói kistérség területén a hagyományos közlekedési útvonalak a dombvonulatok között húzódnak, és kistérségi szinten biztosítják a települések közötti összeköttetést. Kedvezőtlen adat viszont, hogy a kistérség személygépkocsival való ellátottsága elmarad az országos átlagtól, egyes településeken az egy főre jutó személygépkocsik száma alig fele az országos átlagnak. A kistérségen belüli közösségi közlekedésben a vasút szerepe nem meghatározó, a helyközi és távolsági autóbusz közlekedés azonban annál inkább meghatározó szereppel rendelkezik a térségi összeköttetésben. A vasútnál lényegesen jobb a helyközi autóbuszjáratokkal való ellátottság. A közüzemi ivóvízhálózat hossza a kistérségben 169 km, aminek nagyobb részét Szikszó (65 km), Halmaj (17 km) és Aszaló (15 km) vezetékei teszik ki. A szennyvíz-csatorna hálózat hossza 111 km, amiből 48 km Szikszón található. Kistérségi szinten 1 km vízvezetékre 657 m csatorna jut, ami jóval meghaladja a megyei (569 m) átlagot. Az ivóvízzel ellátott lakások aránya a kistérségben 73%, ami jóval alacsonyabb, mint a megyei 86%-os arány. A csatornázott lakások aránya a kistérségben 51%. A gázzal ellátott lakások aránya a kistérségben 55%, ami alatta marad a megyei 69%-nak. Ezt a megyei átlagot egyedül Szikszó éri el. Több településen egyáltalán nincs gázellátás. A kistérség lakásából gyűjtik a szemetet, ami 91%-os aránynak felel meg. 16

17 1.4. A város dinamikai típusa A Szikszói Kistérség társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, vidékfejlesztési térségek közé tartozik. Besorolás szerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott településeinek száma 20, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések száma 23, tehát a kistérség összes települése, így Szikszó is. Többek között emiatt is az összes település területfejlesztési szempontból kedvezményezett. Szikszói Kistérség állandó népessége 2001-ben kevesebb volt, mint a 1980-ban, viszont hez képest nőtt az állandó népesség. Szikszó város esetében azonban 1990-hez képest ben kevesebb volt az állandó lakosság. A lakónépesség az állandó népességhez hasonló mértékben csökkent 1990 és 2001 között. A város népessége tehát csökkenő, az országos népességcsökkenés üteménél (0.989) kicsivel nagyobb mértékben csökken a város népessége (0,984). A munkaképes korú népességnek 11,3%-a volt álláskereső 2001-ben, az aktív korúak több mint 50%-ának volt munkaviszonya. A kistérség adatai ennél lényegesen kedvezőtlenebbek. A Szikszói kistérségben a közel 11 ezer fő aktív korú népességből főnek volt munkaviszonya 2004-ben. Ez 43%-ot jelent, ami rosszabb a megyei 51%-os átlagnál. A regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben 2002 és 2004 között 2166-ról 2276-ra növekedett, majd 2005-re 2264-re csökkent. A munkanélküliségi ráta (a regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korú népességben) 20,5% volt 2004-ben, ami megyei átlagnál (11,9%) jóval magasabb értéket mutat. A városban a vállalkozások száma kevés, összesen 476 db, melyből 152 db társas vállalkozás, 321 db pedig egyéni vállalkozás. A vállalkozásokon belül az ipari és a szolgáltató szektor majdnem azonos arányban van jelen, a szolgáltató szektorban kicsivel több vállalkozás működik. Szikszó főleg szolgáltató típusú város A város funkciói és városhierarchiában betöltött szerepe Szikszó lakosságán túl a kistérség, illetve a közeli települések lakóit látja el különböző szolgáltatásokkal. Funkciógazdag városnak nem nevezhető, de funkciószegénynek sem, mivel minden olyan alapszolgáltatás megvan a településen, ami egy kisvárosban jelen kell, hogy legyen. Természetesen a funkciók és a lakosok életének javítását szolgáló fejlesztések bővítése fontos feladata a városnak. Kistérségi szempontból Igazgatási, oktatási, kulturális, egészségügyi, sport és foglalkoztatási szerepköre egyaránt fontos. Korábban megyeszékhelyi és járási székhelyi státusa miatt több funkcióval is rendelkezett. Ezek a funkciók azonban a város későbbi szerepének átalakulásával megszűntek. A 17

18 funkcióbővítés a városi rang visszanyerése, a statisztikai kistérségi központi cím, majd a Szikszói Kistérség megalakulása után indult meg újra. A város jelenleg az alábbi intézményekkel, illetve funkciókkal rendelkezik: Oktatás - Bethánia Óvoda - Városi Óvoda - Petőfi Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Művészeti iskola (2007. júliusában eredeti funkciójában működése megszűnt, helyére Inkubátor házat terveznek) - Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola - Karolai Oktatóközpont (kihelyezett telephelyen a kistérség északi felén) Kultúra, vallás Sport - Petőfi Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Művészeti iskola - Bölcs Bagoly Városi Könyvtár - Református templom - Római katolikus templom és plébánia - Városi Sportcsarnok - Városi Uszoda Közigazgatás, közfunkciók - Polgármesteri Hivatal - Szikszói Hegyközség - Városi Bíróság - Okmányiroda Szociális és egészségügyi funkciók - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - Gondozási Központ és Szállást Biztosító Idősek Klubja - Önkormányzati konyha - II. Rákóczi Ferenc Kórház - Gyógyszertár Idegenforgalmi funkciók - Magyar-hegyi Borok Háza - Épített örökség (szikszói református templom, emlékművek, köztéri szobrok) - Éttermek, vendéglátóhelyek - Rendezvények, turisztikai események 18

19 1.6. A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján A város földrajzi és éghajlati környezete a múltban egy virágzó mezőgazdaság kibontakozását tette lehetővé. A korábbi mezővárosi funkció mellet a térséghez viszonyítva jelentős kereskedő város is volt. A város gazdasága azonban az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, bár a mezőgazdaság továbbra is fontos szerepet játszik a térség lakosainak életében. Jelen van a nagyüzemi mezőgazdaság, valamint a kis és közepes magángazdaság. Jelenleg a mezőgazdasági üzemek száma viszonylag jelentős, de foglalkoztatóként munkahelybővítést nem eredményeznek. A foglalkoztatás idényszerű és a gépi fejlesztések eredményeként inkább létszám csökkenő tendenciát figyelhetünk meg. Szikszón az 1000 főre jutó vállalkozások száma 67, ami megfelel a megyei átlagnak. A legnagyobb arányban a szolgáltatási vállalkozások vannak jelen, ezeket az ipari, építőipari vállalkozások követik. A térségben szikszón működik egy kisebb ipari park. A szocialista ipartelepítés a térséget elkerülte, így jelentősebb, régi ipari foglalkoztató sincs főre Szikszón 17 kiskereskedelmi üzlet jut. A vendéglátóipari egységek száma 2004-ben 35 volt. A város foglakoztatási szerepében a kereskedelemnek és vendéglátásnak közepes a jelentősége. Szikszó város polgármesteri hivatala, és a város fenntartásában működő szociális ellátó rendszer (oktatási és kulturális intézmények, egészségügyi ellátást, stb.) jelentős foglalkoztatók. A munkanélküliek nagy száma lehetővé tenne jelentősebb foglalkoztatás bővítést, azonban a munkanélküliek végzettséges és munkakultúrája erősen behatárolja az új munkahelyek létesítésének a körét. A foglalkoztatás bővítésében kiugrási pont lehet a jelenleg nagyon szerény idegenforgalom, jövőbeli jelentősebb kihasználása. 19

20 2. Szikszó város gazdasági, társadalmi, környezeti és közszolgáltatási helyzetértékelése 2.1. Gazdasági helyzetértékelés A város gazdasági szerkezete az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott. A volt mezőváros lakói ma elsősorban a szolgáltató szektorban, illetve kereskedelemből és iparból élnek. Szikszó legnagyobb ipari vállalkozása a Szatev Zrt., mely fehérje feldolgozással, takarmány készítéssel foglalkozik, kb. 100 embert foglalkoztat. Működő vállalkozások száma 2008-ban szikszói székhellyel, illetve telephellyel: 369 db Vállalkozási forma szerinti felosztás Kft. 68 db Bt. 89 db Rt. 12 db Kkt. 1 db Kht. 2 db Szövetkezet 4 db Egyéni vállalkozás 195 db A vállalkozások száma éves összehasonlításban viszonylag stabil, kb ugyanannyi alakul, mint ahány éven belül megszűnik. A vállalkozások helyzetére az elmúlt évek tapasztalata alapján az árbevételek csökkenése a jellemző. A vállalkozások megoszlása ágazatok szerint Kereskedelmi tevékenység: 107 db Mezőgazdaság: 18 db Ipar: 27 db Építőipar: 13db Szolgáltatás: 211 db Egészségügy: 37 db Vendéglátás: 13 db Pénzintézet: 2 db 20

21 Kereskedelmi tevékenységet csak kiskereskedelmi formában folytatnak. A kiskereskedelmi üzletek száma 140 db, 3 db humán gyógyszertár működik, egyéni vállalkozók által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma 81 db. Vendéglátóhelyek száma: 25 db, kereskedelmi szálláshelyek száma: 1 db (Garbóczi panzió) 2.2. Az önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A rövid, illetve hosszú távú gazdasági program készítésének egyik feltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Az önkormányzatok gazdálkodása elválaszthatatlan az államháztartástól, annak egyik alrendszerét jelenti. Az államigazgatás korszerűsítése során az ágazati jogszabályok változása, az adórendszer átalakítása az önkormányzatok pénzügyi szabályozását is befolyásolják. Szikszó Város Önkormányzatának fő célkitűzése a pénzügyi gazdálkodás terén a működőképesség biztosítása, és a költségvetési hiány kezelése. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az állami forrásból származó bevételek egyre csökkennek. A következő években sem számolhatunk az állami normatív támogatásból és az átengedett bevételekből származó költségvetési bevétel növekedésével, kedvező esetben ez a jelenlegi szinten stabilizálódik, és nem csökken tovább. A központi szabályozásban olyan irányú elmozdulás várható, amely a központi források lehívhatóságát hatékonysági feltételekhez kötik, vonatkozik ez a működési és fejlesztési forrásokra egyaránt. Ha ez valóban bekövetkezik, akkor törekednünk kell arra, hogy a hatékonysági elvárásoknak maximálisan meg tudjunk felelni. A központi költségvetési források csökkenéséből következik, hogy az önkormányzat saját bevételei, elsősorban a helyi adókból származó bevétel felértékelődnek. A os időszakban is folytatódott a saját bevételeken belül a helyi adóbevételek jelentős mértékű növekedése, elsősorban az iparűzési adóbevételek esetében. A évben a Képviselőtestület hatályon kívül helyezte a telekadó rendeletét. Számszerűsítve a helyi adóbevétel növekedése a évben meghaladta a 8 millió Ft-ot, az összes költségvetési bevételen belüli részaránya 4,1 %-ról 6,8 %-ra növekedett az említett időszakban. Az Önkormányzat saját bevételeinek számottevő részét jelentik az átvett pénzeszközök, amelyek elsősorban pályázati források megszerzését jelentik. A évben megvalósult a Főtér beruházás, amely jelentősen megnövelte a költségvetési bevételeket és kiadásokat. Az egyre szűkülő költségvetési források, valamint a növekvő társadalmi szükségletek miatt jelentkező beruházási, felhalmozási feladatok egyre nagyobb mértékben igénylik az önkormányzatoktól a hitel, mint külső forrás igénybevételét december 31-én az Önkormányzat hitelállománya (rulírozó hitel) eft volt, a költségvetési főösszeg 1,9 %- a december 31-én a hitelállomány (folyószámla hitel) eft volt, a költségvetési főösszeg 4 %-a, azonban nagy összegű kiadás áthúzódott a évre. A tervezett bevételek és kiadások egyensúlyát évben is csak hitel felvételével tudjuk biztosítani. A évben 160 millió Ft-os hiánnyal tervezett a Képviselő-testület, amelyet kötvénykibocsátással tervezi fedezni az önkormányzat. 21

22 A pályázati források megszerzéséhez szükséges önerőt szintén a kötvénykibocsátásból származó bevételből szeretnénk finanszírozni. A működési források bővítése érdekében további együttműködési lehetőségeket kell feltárni a kistérségi társulásokkal, az egyházakkal, civil szervezetekkel, helyi vállalkozásokkal. A költségvetési egyensúly biztosításához nem elégséges a bevételek növelése, szükséges a kiadási oldal csökkentése is. A költségvetés legjelentősebb kiadási tétele az önkormányzati intézményrendszer fenntartása. Meg kell vizsgálni a Turul Provincia Kht. további működtetésének lehetőségeit, valamint az önálló intézmények gazdálkodásának hatékonyságát. Míg a felhalmozási, felújítási kiadások a rendelkezésre álló forrásokhoz igazítva ütemezhetők, addig a működési kiadások évről-évre, fokozatosan növekvő mértékben jelentkeznek. A bevételi és a kiadási oldal közötti különbség csökkentése érdekében elengedhetetlenül szükséges az intézményrendszer működtetésének hatékonyabbá tétele, vagyis a közszolgáltatások megőrzése mellett a működtetési költségek csökkentése. Ennek érdekében felül kell vizsgálni az Önkormányzat intézményeinek gazdasági önállóságát, az önálló és részben önálló intézmények gazdasági területen foglalkoztatottak létszámát Társadalmi helyzetértékelés Demográfiai folyamatok Szikszó város területe 36 km 2, ezzel Borsod-Abaúj-Zemplén megye 23 városa közül a 16. helyen áll. A település lakónépessége 2005-ben 5894 fő volt, mely 2007-re 6058-ra emelkedett, ez a megye 0,8 %-a. Szikszó népsűrűsége 163 fő/km2, mely magasabb, mint az országos átlag (108 fő/km 2 ), mivel Szikszó népsűrűsége a 120 fő/km 2 -t is átlépi, ezért az urbánus jellegű települések közé tartozik. Demográfiai adatok (2007) VIZSGÁLT TERÜLET ADATOK Állandó népesség száma 6058 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 123 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 184 Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a évesek száma Állandó népességszám változása (- / +)

23 Szikszón az állandó népesség 1980-ig folyamatosan emelkedett, majd 1990-től csökkenés következett be. Ugyanez mondható el a lakónépesség változásról is, tehát a lakónépesség lassú ütemben folyamatosan csökken. 13. ábra: Az állandó népesség alakulása Szikszón, (forrás: KSH) 14. ábra: A lakónépesség változása Szikszón, (forrás: KSH) A megyei értékek az elmúlt évtizedekben hasonló módon alakultak, így Szikszó népességcsökkenése megfelel a megyei viszonyoknak. 23

24 15. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének alakulása (forrás: KSH) A lakosság korcsoportonkénti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult. A 0-14 éves korcsoportba tartozó lakosok száma fő, a 15 és 59 éves kor közöttiek száma fő volt. A lakosságból a 60 éves kor felettiek száma 1145 fő. Viszonylag kedvező adat, hogy a fiatalok, tehát 15 év alattiak aránya nagyobb a lakó népességen belül, azonban a negatív szaporodás miatt ez az arány várhatóan a közeljövőben megfordul. A fiatalkorúak aránya a lakosságon belül 20,2%, a év közöttiek aránya 60,7%, az idős korú lakosságé pedig 19,1%. Mindebből következően Szikszó vitalitási index, azaz 100 fő 60-X lakosra jutó 0-14 éves, 1, ábra: A népesség korcsoportonkénti megoszlása 2001-ben (forrás: KSH) Az elöregedési folyamat folytatódásával gondok jelentkezhetnek a munkaerő utánpótlás területén ill. az idősellátás/szociális ellátás feladata kapacitás- és pénzigénye - növekedni fog. Ezzel a városnak számolnia kell, és fel kell készülnie az egyre nagyobb mértékben jelentkező idős-gondozási igények kielégítésére. 24

25 Szikszó város nemek szerinti megoszlása között nőtöbblet mutatkozik. A nők aránya Szikszó népességén belül 51,8% (3 110 fő), a férfiak aránya 48,2% (2 897 fő). Népesség-nyilvántartó adatai a Szikszón született, szikszói gyermekek számáról év fő A fenti táblázatok a demográfia helyzetéről adnak áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy 2001 óta az állandó lakosság, valamint a születések száma kiegyenlített, alig-alig változik. Szikszó népességvándorlása 1 = Egyáltalán nem jellemző 5 Nagyon nagy mértékben jellemző Bevándorlás 0 = Nem megítélhető Közeli településekről 3 Közeli városból 3 Távolabbi településekről 2 Távolabbi városokból 2 Megyeszékhelyről 2 Budapestről 1 Külföldről 2 25

26 Elvándorlás Közeli településekre 2 Közeli városba 3 Távolabbi településekre 2 Távolabbi városokba 3 Megyeszékhelyre 3 Budapestre 3 Külföldre 2 A belföldi vándorlási különbözet Szikszón 2005-ben -52 volt Munkaerőpiaci helyzetkép Térségünk legsúlyosabb problémája a munkanélküliség. A városkban fontosnak tartják a munka világából kikerült felnőtteket, családokat visszaintegrálni a társadalomba. Hiányzó munkakultúrájuk, semmitevésük gyermekeikkel együtt közönyössé, motiválatlanná, egyre nagyobb hányadukat felelőtlenné teszi. A munkanélküliség lerontja az erkölcsi értékeket, tönkreteszi a családokat, súlyosan hátráltatja és veszélyezteti a közoktatási intézmények minőségi munkáját, lerontja teljesítményeiket. A regisztrált munkanélküliek száma 2007 augusztusában 463 fő, ebből a nők száma 204, a férfiaké 259 fő. A településen - a rendelkezésre álló adatok alapján - a munkanélküliség alapvetően az alacsony iskolai végzettségű, év közötti lakosságot veszélyezteti. Szikszón a foglalkoztatottak száma fő, az inaktív keresők száma fő, az eltartottak száma fő. A városban a munkanélküliség a férfiak körében nagyobb (287 fő), a nők közül 140 fő volt munka nélkül 2001-ben. A foglalkoztatottak körében is a férfiak voltak nagyobb arányban foglalkoztatva, 953-an, a nők közül 847 főnek volt munkahelye 2001-ben. A munkalehetőségek csekély volta az egyetemet, főiskolát végzett szikszói fiatalok, szülővárosban történő letelepedésének komoly akadálya, akik mégis itt maradnak, többnyire Miskolcra járnak be dolgozni. A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzetségének megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: a 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők száma mindössze 12 fő volt, az általános iskolát elvégzettek száma 287 fő, a középiskolát érettségi nélkül elvégzettek száma 568 fő volt, az érettségivel végzettek száma pedig 655 fő. A 26

27 legmagasabb, azaz egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők száma a foglalkoztatottak körében 278 fő. A foglalkoztatott aktív korúak (15-59 évesek) száma összesen fő, a évesek közötti inaktívak száma 1861 fő. Szikszón a foglalkoztatottak legtöbbje a szolgáltatási ágban dolgozik (2 954 fő), ezt az ipar követi (1 179 fő), a mezőgazdaság aránya kicsivel magasabb, mint az országos átlag, főben kifejezve ábra: Szikszó foglakoztatottjainak nemzetgazdasági ágonkénti megoszlása A Szikszói kistérség települései közül a legalacsonyabb munkanélküliségi mutatóval Szikszó rendelkezett, ezt az magyarázza, hogy a kistérségben Szikszó a legjelentősebb foglalkoztató, itt koncentrálódnak a kistérség legjelentősebb munkaerő alkalmazói. 18. ábra: Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korú népességben, a Szikszói kistérségben,

28 2.4. Egészségügy Részletes adatok a város lakosságának környezet - egészségügyi helyzetéről nem állnak rendelkezésre. A városban előforduló főbb halálozási és megbetegedési okokra a Nemzeti Környezet-Egészségügyi akcióprogram adataiból lehet vizsonylag pontos következtetni. Ezek alapján Szikszó egészségügyi helyzete nem tér el jelentősen az országos, illetve az országosnál rosszabb megyei képtől. A két fő halálozási ok a szív és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések. Ez utóbbiak az aránya a 80-as évek eleje óta nő. A megyei átlag meghaladja az országosat, és ez talán környezeti hatásokra vezethető vissza. A fiatalabb korosztályoknál mindkét nem esetében az országos átlag felettiek a betegség előfordulási adatok. A virágpor útján légúti megbetegedéseket előidéző parlagfű a város határában levő kiterjedt parlag területeken még mindig nem jelent meg. Elhanyagoltabb szántóföldi kultúrúkban viszont, elsősorban napraforgó illetve kukorica ültetvényeken néhol tömegesen megjelent, ez negatív fejleménynek számít, bár az országos tendencia is hasonló. Mindenesetre a légúti allergiás megbetegedések száma főleg a gyermekek körében folyamatosan nő. Szikszón is igaz az az országos illetve világméretű tendencia, hogy a lakosság egészségi állapotának alakulása az életmóddal, táplálkozási szokásokkal (élelmiszer adalék anyagok, stb.) jelentősen összefügg. A civilizációs betegségeknek is számító daganatos, szív érrendszeri illetve az allergiás betegségek egy része is ezekkel lehet összefüggésben. Az 1931-ben épült II. Rákóczi Ferenc Kórház rekonstrukciója 2004 nyarán fejeződött be, melynek köszönhetően 330 férőhellyel és modern technikai berendezésekkel fogadják az ideérkező betegeket. A szikszói kórház utóbbi években lezajlott átalakítása és egyes osztályainak bezárása nem javítja a város általános egészségügyi helyzetét Környezet Természeti környezet A Cserehát hegyvonulatainak és a Hernád völgyének találkozásánál, Abaúj kapujában helyezkedik el Szikszó városa, nyugatról és észak-nyugatról a Magyar-hegy, keletről pedig a Hernád határolja 3,620 hektáros területét. Déli határát az Újfalusi part képezi, de itt húzódott az egykori Borsod és Abaúj vármegyék mezsgyéje is. Nevét általában a Szikaszó formára szokták visszavezetni, amelyet szikes talajáról kaphatott, ily módon a Szikszó név jelentése: szikes völgy. A talaj minősége a térségében gyenge, átlagos aranykorona értéke 12 körüli. Szikszó város termőterületeinek egy része a Csereháti-dombság, míg másik része a Hernád-völgyben terül el. Mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas, átlagosan 22 aranykoronás földek találhatók 28

29 itt. Szikszó határában nagy hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek. A szőlőskertek jelentős területeit foglalják el a környező lejtőknek. A Hernád menti táj felszíne kevésbé változatos, csak a folyó bal partján tagolják lankás lejtők. A Hernád teraszain a talajok jobb minőségűek, átlagos aranykorona értékük körüli. Az erdőterületek kevésbé jellemzőek. A csereháti kisebb erdőfoltokban elsősorban a tölgy és az akác jelenik meg. A Hernádvölgyben az erdősültség igen alacsony (2-3 %). Az erdők az ártéri részeken találhatók, jellemző fáik a nemes nyár és a fűz. Az ártéri ligeterdők, nedves rétek számtalan botanikai és zoológiai értéket rejtenek, ezért védettségük helyenként indokolt lehet. Jellemző ásványkincs az Aszaló és Alsóvadász térségében megjelenő jó minőségű, az építkezésekhez és esetleg üveggyártáshoz is használható homok, valamint a Csobád térségében található sóder. Alsóvadász és Szikszó térségében melegvíz található, melynek feltárása 2000-ben kezdődött el. A város északi részét érinti a Vadász - korábbi nevén: Mánta - patak, amelyik szeszélyes vízjárásával számtalan nehézséget okozott már a lakóknak: 1787, 1845, 1913 azok az évek többek között, amikor a patak kilépett a medréből és elmosott több száz házat. Legutóbb 1963 tavaszán öntött ki, ekkor mélyítették, és kövezték ki a meder városi szakaszát. Legmagasabb pontjai a várostól nyugatra fekvő Szikszói (246 m), valamint Frank hegy (276 m), illetve a már említett Magyar hegy (204 m). Kellemes, mérsékelt égövi éghajlatának köszönhetően, a terület már az őskortól kezdve lakott, és a földrajzi kettőssége, a vidéket a kezdetektől mostanáig meghatározó, mezőgazdasági kultúrára is rányomta bélyegét. Míg a Hernád-völgy öntéses, mezőségi talaján elsősorban gabonaféléket termesztenek, addig a Cserehát kedvező, déli fekvésű dombjain nagy múltja van a szőlő- és gyümölcstermelésnek, valamint a borászatnak. Noha az évi átlaghőmérséklet C - kellemesnek mondható, nem ritkák a szélsőségek sem, július-augusztusban előfordulhat a 30 C fok fölötti kánikula, januárban pedig nem egyszer süllyedt már -15 C alá a hőmérő higanyszála. Az évi, átlagos 525 mm csapadék nem nevezhető túl soknak, de mivel nagyon egyenetlenül oszlik el, ezért előfordulnak kora- és későtavaszi áradások, valamint gyakori a nyár közepi aszály. Szikszó városa termálvíz forrással is rendelkezik. A víz mintegy 600 méteres mélységből származik, hőmérséklete 42 celsius fok. A vízadó kutat 2000-ben fúrták. Szikszó város és határa régészeti lelőhelyekben gazdag. A Magyar hegy déli nyúlványa valószínű legalább a brozkor óta lakott. Az ezzel kapcsolatos első leletek a 19. század végéről valók. A csiszolt kőkor (neolit) időszakából való cserép és kőszerszám maradványok tömegesen fordulnak elő a SZATEV teleptől Alsóvadász közigazgatási határáig terjedő a Vadász patakot kisérő domblábakon. Ugyancsak neolit kori települések maradványai vannak, helyenként pattintott kőkori (paleolit) leletekkel keveredve a Bársonyos folyó egykori ágai, és kisebb mértékben a Hernád mentén, Szikszó város teljes közigazgatási területén, legalább ponton. A leggazdagabbnak tűnő őskori lelőhely a közigazgatási határ déli részén, a Szigetkút dűlőben van. Az 1650 táján pusztává vált középkori Sziget falu maradványai a Szigetpáston, a volt TSZ tanya közelében vannak. Az ugyanabban a korban elnéptelenedett Szikszó-Újfalu maradványai viszont a város déli közigazgatási határán túl találhatóak. 29

30 Környezeti állapot A megyei felmérések alapján Szikszó város nem tartozik a szennyezett települések közé. Ennek oka az, hogy a város levegőjét a fontosabb ipari eredetű szennyező anyagok nem szennyezik. Helyben keletkező, jelentős méretű ipari eredetű emisszió nem éri a települést. Számítani kell ugyanakkor a távolabbi ipar területek ilyen hatásával, bár az ezek által számba jövő terhelés, melyet elsősorban a szél szállíthat, normál körülmények között messze alatta marad a megengedett határértékeknek. Ilyen eredetű rendkívüli szennyezés Szikszót eddig nem érte. Speciális levegő szennyezést jelent a városban a SZATEV bűzhatása. Az utóbbi évek jelentős környezetvédelmi beruházásai óta a helyzet sokat javult, de lakossági panaszok ennek ellenére előfordulnak. Közlekedés eredetű füstgázok, és a por okoz problémát a 3. számú út városi átvezető szakaszán. Mérési adatok nem állnak rendelkezésre, de a szennyezés kibocsátás minden bizonnyal megközelítheti, vagy túl is haladhatja a megengedett határértékeket. A téli időszakban a fűtésből eredő füstgázok rontják a levegő minőségét. A gázellátás terjedése az utóbbi években jelentősen csökkenti ezt a hatást. Aszályos időszakokban, szeles időben a külterületeken és a belterületeken felkavart por jelenthet problémát. Főleg a kora tavaszi, kisebb mértékben az őszi időszakban igen intenzív száraz fű és avar égetések jellemzik a város térségét. A levegő füstgáz terhelése ilyenkor minden bizonnyal a határérték feletti lehet. A száraz fű tüzek több esetben illegálisan lerakott szemét égéséhez is vezettek. Sajátos gondot jelentett korábban Szikszón a szeméttelep gyújtogatás miatti égése. Ez a probléma a szeméttelep 2007 novemberi bezárásával megszűnt. Szikszó helyi vízkészletei elsősorban felszín közeli talajvizek, és a rétegvizek (artézi vizek). E két vízkészlet mennyiségi szempontból elegendő a város vízellátásának biztosítására. A nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló talajvizek azonban nitráttal szennyezettek, és keménységük is jóval a határérték felett van. A szennyeződés az elmúlt év során lépett fel. Az artézi vizek nitrátban szegények, de a keménységük még mindig kissé a határérték felett van. (Gyakran magas ammónia tartalmúak.) Szikszó nitrát szegény vízellátása a helyi rétegvíz kutakra, és kisebb mértékben a Hernádmenti Vízmű (Gesztely) vizének beszerzésével lehetséges, meglévő távvezetékek révén. A vezetékes víz hálózat a város teljes területén kiépült. (kivéve a pincés terület egy részét.) A város vízfogyasztása az ár emelkedése miatt csökken, és az évszakoktól függően napi néhány száz köbméter. Hagyományosan speciális lakossági igényeket elégítenek ki Szikszón az artézi kutak. A város területén jelenleg két ilyen kút működik. A Balogh Antal téri kút megújult, és a főtér rendedzésével az itt működő artézi kút is megfeellő környezetben van. Ugyanakkor ez a kút, kis vízhozama miatt nem képes ellátni elegendő vízzel a dísztér apró disztavát. A településen a csatorna hálózat teljes mértékben kiépült. 30

31 Épített környezet Szikszó épített környezete kisvárosi, vagy még inkább mezővárosi környezet. A belváros kis területű városias magjában, a középkori eredetű műemlék református templom, és néhány kevéssé idős ugyancsak műemlék polgárház dominál. Felújításra került a református iskola, és a volt algimnázium épületének sorsa még rendezetlen. A városközpont másik meghatározó épülete az új készülő római katolikus templom. A régi templom tornyának sorsa viszont még nem dőlt el, s jelen állapotában rontja a megújúlt főtér látványát. Jórészt befejeződött a református templom és az azt körülvevő erődfal felújítása, újjáépítése során a főtér új, színvonalas emlékfával gyarapodott. A belváros képét a szocreál stílusú ABC áruház épülete rontja a leginkább. A főtér felújítása során régészeti feltárásokra is sor került. A városközpontot nagy kertvárosi negyedek veszik körül. Ez utóbbiakban szinte kizárólag kertes családi házak épültek, az elmúlt évtizedekben, de több parasztház is megmaradt még, a hagyományos magyar vidéki építkezések stílusát idézve. A 70-es évek építészeti stílusát idézi a volt Vásár tér néhány tömbháza, és középülete, iskolák, rendőrség, sportcsarnok. Kivétel ez alól az uszoda épülete. A görög katolikus egyház a közeljövőben tervezi bizánci stílusú új templomának építését a Vásár téren. Az építkezés elkezdődött. A 30-as évek városrészeit idézi a kórház régi épülete, és a bíróság. A kórház bővítményei, főleg annak első üteme igazi szocreál stílust idéző városi épületek. Speciális színfoltja Szikszó épített környezetének a pincés terület vagy pincefalu. A hagyományos borkultúra emlékeként közel a 200 borház épület egy része műemlék. A föld alatti borospincék teljes kiterjedése még ismeretlen. A borkultúra hanyatlásával, főleg az utóbbi évtizedekben a pincés terület elhanyagolt slum jelleget öltött. A szűk utcák közművesítése, és szilárd burkolattal való ellátása jelenleg is folyik. A szikszói cigánysor slum jellege az elmúlt években szinte teljesen megszúnt.. Az utcák szilárd burkolatot kaptak. A terület közművesítése a víz a csatorna és a gáz vezetékek kiépítése már megoldódott. Ipari övezet Szikszón a múltban nem épült ki. A Szikszói Ipari Park 2000-ben nyerte el ezt a státuszt. Az első betelepülő üzem építése sajnos félbe maradt. A város déli részén, a 3. számú út és az ongai elágazás között a tervek szerint új ipari park jön létre. A város első rendezési terve 1976-ban született. Ennek aktualizálása az elmúlt néhány évben kezdődött el. Elkészült a belváros és a pincés terület, illetve az Ipari Park építési és szabályozási terve. Ennek keretében több arra érdemes épület helyi védelmet kapott, és elképzelések születtek egyes rosszabb állapotban levő városrészek felújítására, rehabilitálására. A pincés területen befejeződött a Magyarhegyi Borok Házának építése. Tervek készültek az Ipari Park továbbfejlesztésére is. 31

32 2.6. Turizmus Szikszón jelenleg nincs számottevő turizmus, de a városfejlesztési tervekben ilyen elgondolások is szerepelnek. Közvetlen elképzelések vannak a bor, és a termálvízre épülő turizmus kiépítésére, valamint ezzel kapcsolatban a műemlék református templom bemutatására. A város környékén potenciális idegenforgalmi látványosság a Hernád part ártéri ligeterdei, a vízi turizmus, és lehetséges a lovas turizmus fejlesztése is. A Hernád parti turizmus, a kultúrált kirándulási lehetőségek megteremtésére kifejezett lakossági igény jelentkezik, bár a Hernád part, mint kirándulóhely az utóbbi években háttérbe szorult. Ennek oka a gépkocsival való nehéz megközelítés lehet. A város kerékpár túra utak ideális kiindulási helye lehet. A város előreláthatólag része lesz a Máriazell Csíksomlyó közötti Mária zarándokútnak Közszolgáltatások Oktatás A település népessége a közszolgáltatásokat jellemzően helyben éri el. A közoktatási valamint a szakszolgálati feladatok ellátására önkormányzati fenntartású intézmény áll rendelkezésre. Szikszón az óvodai férőhelyek száma 230 volt 2005-ben, ennek kihasználtsága 94%-os, 215 fő volt az óvodás gyermekek száma 2005-ben, a város 2 óvodájában összesen 16 pedagógus dolgozott. Az általános iskolások száma 2005-ben 567 fő volt, az iskolában tanító pedagógusok száma 51 fő, 1 pedagógusra 11,2 tanuló jutott. Az általános iskolai osztálytermek száma 33 darab volt, 1 teremre összesen 17,2 tanuló jut, ami kedvezőnek mondható. A városban azonban csak 1 általános iskolai feladatellátási hely van. A térség tanulóinak alapfokú művészeti oktatását kihelyezett tagozatok formájában a Szikszói Petőfi Sándor Művelődési Központ és Művészeti Iskola látja el. Ennek keretében alapfokú zenei-, képző-, és táncművészeti oktatást nyújtanak. A középiskolások száma nappali tagozaton 306 fő, ebből más településről bejáró 151 fő. A középiskolákban 22 pedagógus tanított, 1 pedagógusra 14 diák jutott. Szikszón nincs felsőoktatási intézmény, így felsőoktatásban tanulóról sem beszélhetünk. 32

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - 2010-1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 1. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban 5 1.1. A város elhelyezkedése, rövid története 5 1.2. Kapcsolódás

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások 5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 4 2.1. Földrajz... 4 2.2. Történelem.. 4 2.3. Demográfia.....5 2.4. Közszolgáltatások.

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2 0 0 8 III. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 2008. június Aktualizálva: 2009. szeptember 1 A fejezet tartalma 3.1. VÁROSRÉSZEK

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 (TERVEZET) 2007. MÁJUS KÉSZÍTETTE: KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Tartalomjegyzék 1. A Gazdasági Program sajátosságai... 4 1.1. Gazdasági

Részletesebben

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT)

BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT) BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT) ELFOGADTA BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELİ-TESTÜLETE 2/2010.(I.21.) KT HATÁROZATÁVAL KÉSZÜLT: 2009. DECEMBER

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. június 20. A felülvizsgálat során tett kiegészítéseket, módosításokat a fejezetek végén címszóval és színkiemeléssel jeleztük. Tartalom

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL. Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.

B E S Z Á M O L Ó AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL. Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. B E S Z Á M O L Ó AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL A tájékoztatót előzetesen véleményezi a Pénzügyi és Ügyrendi

Részletesebben

Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma

Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B I. Helyzetelemzés 1 I.1. Gazdasági helyzet

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL Tisztelt Képviselő-testület! Kazincbarcika Város Önkormányzata élve a jogszabályok

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS munkaerő-piaci helyzetéről 1. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS 2012. január 1-jén Jász-Nagykun-Szolnok megye lakónépessége 383 ezer fő volt, 3600 fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

Részletesebben

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2 2. MELLÉKLET KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI (KÉRDŐÍV) A KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI Megkérdezés módszertana Megkérdezés módja: önkitöltős kérdőíves megkérdezés feleletválasztós, skálás

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA A Közgyűlés VI-69/314.42/216. sz. határozatának melléklete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 216. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA MISKOLC 214-215 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

- 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020

- 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020 - 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020 - 2 - I. BEVEZETÉS 1. A koncepció előzményei, a megalkotást indokoló körülmények Szászvár nagyközség a korábbiakban

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Parád Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád, Kossuth Lajos út 91. Tel.: 36/544-072, Fax: 36/364-525 Email: parad@t-online.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. 2 Bevezetı Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása Készítette: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület 2473 Vál, Vajda János utca 2. Projekt szám: 1647/2013/NAKVI A projekt

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2013. február havi helyzetéről 2013. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben