KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

Átírás

1 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi Esélyegyenlıségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élık és a romák helyzete, esélyegyenlısége A gyermekek helyzete, esélyegyenlısége, gyermekszegénység A nık helyzete, esélyegyenlısége Az idısek helyzete, esélyegyenlısége A fogyatékkal élık helyzete, esélyegyenlısége Helyi partnerség, lakossági önszervezıdések, civil szervezetek és for-profit szereplık társadalmi felelısségvállalása A helyi esélyegyenlıségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövıképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegzı táblázat - A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás elıkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kerkafalva Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Kerkafalva Zala megye északnyugati csücskében fekvő aprófalu. A település mai neve két falu korábbi egyesítéséből alakult 1950-ben. Kerkafalva az Őrség gyepüvonalának a szélén, Vas megye határán helyezkedik el. Földrajzi fekvéséből adódóan szép és idegenforgalmilag vonzó. A legközelebbi város Lenti 20 km-re található. A település a Csesztreg Bajánsenye nemzetközi forgalommal rendelkező, forgalmasabb mellékúton fekszik. Ebből két út is indul ki a településen, az egyik Csöde, a másik a Vas megyei Szatta Nagyrákos felé. Autóbusz összeköttetésben Lentivel és Zalaegerszeggel áll. A község nevezetessége az 1913-ban épült barokk stílusú templom. A község első templomát Németfaluban 1843-ban fejezték be, ám az 1912-ben leégett. Az új, nagyon szép templomot 1913-ban szentelték fel. A település kiválóan alkalmas helyi és közeli programok eltöltésére, pihenésre, kikapcsolódásra. A falu erdőkkel körbevett, ezért kitűnő lehetőség adódik a gombászásra, nagy erdei sétákra, biciklitúrákra. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 A település demográfiai adatai: 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % % Forrás: TeIR, önkormányzati adat A lakosságszám alakulása az elmúlt években: A lakónépesség számának változása a termékenység és a halálozás függvénye. A termékenységnek a gazdasági és társadalmi fejlődéssel világszerte együtt járó jelentős csökkenése két tényezőre vezethető vissza: az egyik a nők tömeges munkavállalása, a másik a társadalombiztosítás bevezetése. Az előbbi a gyermeknevelés legfontosabb tényezőjét, az anya erőforrásait köti le más célokra, az utóbbi pedig azt az időskori biztonságot teremti meg, amit a szülők korábban nagyszámú, őket majdani öregségükben eltartó gyermekek vállalásával biztosítottak maguknak. A lakónépesség a vizsgált években az alábbiak szerint alakult: 2007-ben a településen élők száma 121 fő volt; 2008-ban 123 fő. A 2009-es adatok szerint csökkent a községben élők száma, ebben az évben 118 fő 4

5 volt, 2010-ben szintén csökkent, ekkor 117 fő volt a település lakosságszáma, 2011 év végén a lakónépesség száma 119 fő volt, december 31-én 112 fő volt a településen. Az adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt években a község lakosságszáma először növekvő, majd csökkenő tendenciát mutat. 5

6 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 47% 0-2 évesek 0-14 éves % 64% éves % 75% éves % 59% éves % 8% 65 év feletti % 34% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

7 Kerkafalva településen az állandó lakosság létszáma évben 114 fő. A férfiak száma 54 fő, amely a település állandó lakosságának 48 %-a, a nők száma 60 fő, amely a település állandó lakosságának 52 %-a, amely alapján megállapítható, hogy a településen a női és féri lakosság aránya és létszáma közel azonosságot mutat. A statisztikai adatok hasonlóságot mutatnak a több településen megismert adatokkal, amely vélhetően az országos átlaghoz közelít. Az állandó népességből a 0-14 éves korú nők száma 4 fő, amely az adott korosztály állandó lakosság 36%-a, férfiak száma 7 fő, amely az adott korosztály állandó lakosság 64%-a. A település állandó lakosságában a éves korú nők száma 1 fő, amely az állandó lakosság adott korosztályának 25%-a; a éves korú férfiak száma 3 fő, amely a település állandó lakosságának adott korosztályának 75%-a. A éves korú lakosságszámból a nők száma 22 fő, amely az állandó lakosság 41%-a, míg ebben a korcsoportban a férfiak száma 32 fő, amely az állandó lakosság 59%-át jelenti. A éves korú lakosságból a nők száma 12 fő, amely az állandó népesség 92 %-a, míg a férfiak száma 1 fő, amely a lakosság 8 %-át jelenti. A 65 év felettiek korcsoportjában a nők száma 21 fő, amely az állandó lakosság 66 %-a, míg a férfiak száma 11 fő, amely az állandó lakosság 34 %-a. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,5% ,7% ,9% ,0% ,0% ,9% Forrás: TeIR, Önkormányzati adat Az öregedési index adatai alapján megállapítható, hogy a településen túlsúlyban vannak a 65 év felettiek. A vizsgált évek között az öregedési index %-os aránya először csökkent, majd 2009-től folyamatosan emelkedett. Az adatok figyelembevételével megállapítható, hogy a település lakossága még mindig elöregedő. Az öregedő népességszerkezet esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. 7

8 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlások aránya a település vonzerejét mutatja. A fenti adatokból megállapítható, hogy a településre 2008., és években az odavándorlás volt a jellemző, vagyis többen költöztek a településre, mint amennyien elköltöztek, a és években ez fordítottan volt jellemző. A legtöbb elvándorlás évben tapasztalható, hiszen az adatok alapján ebben az évben az előző évhez képest nőtt az elvándorlásban érintettek száma. Ez a folyamat 2011-ben megfordulni látszik. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 8

9 A településen az elmúlt években magasabb volt a halálozások száma, mint az élve születések száma, amelyből következik, hogy a településen a természetes szaporodás mértéke negatív értéket mutat, amely a település lakosságszámának folyamatos csökkenésére utal. 9

10 Értékeink, küldetésünk A község természeti adottságai, valamint elhelyezkedése szilárd alapjául szolgál a stabil mezőgazdasági és turisztikai tevékenységnek, amelynek fenntartása, illetve fejlesztése hosszú távon elősegítheti a helyiek foglalkoztatását, valamint a mélyszegénység felszámolását. A táj szépsége és a környező erdők az év minden szakában kellemes túralehetőséget nyújtanak azoknak, akik szeretik a csendet, a kikapcsolódást. Célok Kerkafalva község Önkormányzata célként fogalmazta meg a lakosság helyben tartását, valamint az odavándorlás növelését. Ezzel együtt előirányozta a széles körű foglalkoztatottság megteremtését is, amely nagyban hozzájárul a mélyszegénységben élők számának a lehető legkisebb értékre történő csökkentéséhez. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Kerkafalva település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 10

11 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Helyi szinten Kerkafalva Község Képviselő-testületeinek a döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a község civil szerveződéseivel, egyházközségével, önszerveződéseivel, társulásaival közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Kerkafalva Község Önkormányzata az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Fontos megemlíteni azokat a koncepciókat, programokat és terveket, melyek jóllehet egy- egy szektor konkrét célkitűzéseit és terveit határozzák meg, mégis szervesen és elválaszthatatlanul kapcsolódnak az esélyegyenlőség kérdésköréhez. - Kerkafalva Község költésvetési koncepciója - Településszerkezeti terv A célzott helyi szabályozáshoz tartozik a szociális ellátásokról szóló 5/2009. (VI.02.) számú önkormányzati rendelet célzottan a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, illetőleg mélyszegénységben élőkre vonatkozóan rendelkezik az aktív korúak ellátásáról, a rendszeres szociális segélyről, a lakásfenntartási támogatásról, az átmeneti segélyről, a temetési segélyről,, a köztemetésről, valamint a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó részére adható ápolási díjról; az egészségi állapota miatt rászorulókra vonatkozóan a közgyógyellátásról; a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt rászorulókra vonatkozóan az étkeztetésről; a koruk, illetőleg egészségi állapotuk miatt rászorulókra vonatkozóan a házi segítségnyújtásról; a koruk miatt rászorulókra vonatkozóan az idősek nappali ellátásáról; a szociális vagy mentálhigiénés problémák, 11

12 illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szorulókra vonatkozóan pedig a családsegítésről. A szociális rendelet tartalmazza a falugondnoki szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket, amelynek megfelelően a települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi-, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az esélyegyenlőség eszméjének egyre mélyebb és szélesebb körű társadalmi tudatosulása következtében Kerkafalva Község Önkormányzata a következőkben felvázolt települési esélyegyenlőségi programot alkotja meg. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Esélyegyenlőségi Program készítése során az alábbi stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat, tekintettük át az Esélyegyenlőségi Program készítéséhez: Kerkafalva Község költésvetési koncepciója Településszerkezeti terv Kerkafalva településen az esélyegyenlőségi szempont a község mindenkor hatályos költségvetési és szociális ellátásokról szóló rendeletében fontos szerepet kap, amelyek tartalmaznak rendelkezéseket az egyes célcsoportok vonatkozásában, főként az önkormányzat által nyújtható pénzbeli és természetbeli ellátások tekintetében. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Kerkafalva Község Önkormányzati Képviselő-testülete Lenti Kistérség Többcélú Társulásának tagja, amelynek keretében az önkormányzat gondoskodik a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, továbbá a felnőtt és gyermek háziorvosi központi ügyelet feladatairól, valamint a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és támogató szolgálat feladatainak ellátásáról. Az önkormányzat továbbá a köznevelési feladatok tekintetében az óvodai nevelés feladatáról a Csesztreg településen található Tündérkert Óvoda útján gondoskodik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban felhasznált adatok forrása a TEIR adatbázisban megtalálható adathalmazok, valamint a helyi adatgyűjtésből származó információk voltak. 12

13 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre Kerkafalva községre vonatkozóan. A jövedelmi helyzet alakulására a településen nyilvántartott gépjárművek, illetve ismert közműtartozások figyelembe vételével tudunk következtetni. Lakásfenntartási támogatást 2012-ben 2 család vett igénybe, adósságcsökkentési támogatásban viszont egy család sem részesült. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Kerkafalva község lakosságára vonatkozóan az alacsony szintű foglalkoztatottság, illetve magas munkanélküliségi ráta, továbbá az inaktív népesség magas aránya a jellemző. A munkavállalási korú népesség munkaerőpiacról történő távolmaradásának csak kisebbik része tekinthető a társadalom szempontjából kívánatosnak (gyermekgondozás, továbbtanulás). A településünkön továbbra is jelentős a tartósan munkanélküliek aránya, a munkakeresés átlagos időtartama is rövidül, de még mindig meghaladja a 180 napot. Az alacsony foglalkoztatási és munkanélküliségi rátában a munkaképes korú lakosságnak a fekete/szürkegazdaságban tevékenykedő, nem regisztrált munkavállalása is szerepet játszhatnak. A településen foglalkoztatottak, a munkanélküliek számát és arányát ezen fejezet táblázata tartalmazza. A táblázatból kitűnik, hogy a évben a nyilvántartott álláskeresők száma és aránya emelkedett. Az előző évben szereplő 12,1 %; 12,7 %-ra nőtt. A évben nyilvántartott álláskereső nők száma alacsonyabb a férfiakénál számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,7% 4 11,4% 7 9,5% ,4% 3 10,7% 7 11,1% ,7% 4 11,1% 9 12,9% ,3% 4 11,1% 8 12,1% ,4% 5 13,9% 9 12,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 13

14 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett fő % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% fő % 0,0% 14,3% 0,0% 0,0% 0,0% fő % 0,0% 0,0% 11,1% 12,5% 11,1% fő % 0,0% 14,3% 0,0% 12,5% 11,1% fő % 28,6% 14,3% 11,1% 12,5% 11,1% fő % 0,0% 14,3% 33,3% 37,5% 44,4% fő % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% fő % 28,6% 28,6% 33,3% 12,5% 11,1% fő % 42,9% 14,3% 0,0% 12,5% 11,1% fő % 0,0% 0,0% 11,1% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, önkormányzati adat, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14

15 számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,7% 50,0% 57,1% ,0% 66,7% 71,4% ,0% 75,0% 55,6% ,0% 50,0% 37,5% ,0% 20,0% 22,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adat 15

16 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,0% ,0% ,0% ,0% ,0% ,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A számú táblázatból nyert adatok fényében megállapítható, hogy a 8 általános végzettséggel nem rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ban 1 fő volt, ez a szám 2012-ben 0 értéket mutat ben a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma 1 fő, míg a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma évben 8 fő volt számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,3% 0 0,0% 6 85,7% ,0% 1 14,3% 6 85,7% ,0% 1 11,1% 8 88,9% ,5% 2 25,0% 5 62,5% ,0% 1 11,1% 8 88,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16

17 számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Kerkafalva településen nincs általános iskolai felnőttképzés. Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek létszámára vonatkozó évi adatok alapján, a kerkafalvai lakosok közül senki sem vett részt általános iskolai felnőttoktatásban, illetőleg senki sem végezte el a 8. évfolyamot felnőttoktatás keretében. Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolára vonatkozóan 2012-ben a TEIR adatbázis nem tartalmaz adatot. Kerkafalva településen nincs középfokú felnőttképzés. Mindazonáltal a munkaerő-piaci hátrányok csökkentése érdekében a jövőre nézve célként jelölhető meg az iskolázottság felmérése és annak 17

18 eredménye alapján az iskolai végzettség javítására vonatkozó középfokú felnőttoktatás szervezése a település felnőtt korú lakossága számára partnerintézményekkel. c) közfoglalkoztatás: számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest Forrás: Önkormányzati adat A közmunkaprogram központi költségvetésből finanszírozott, célja a tartósan álláskeresők szakmailag irányított munkavégzésének elősegítése és egyben ezen foglalkoztatottak fokozatos visszavezetése a munka világába. A közfoglalkoztatás jelentős szerepet tölt be az álláskeresők jövedelmi helyzetének stabilitásában. Kerkafalva településen közmunkaprogramba bevont személyekről nem áll rendelkezésre adat. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások működő foglalkoztat regisztrált állami befizete foglalkoztat ási vállalkozás Kiskereskedel kivetett vendéglátóhel szektorban tt ási programokb év ok száma a mi üzletek iparűzés yek száma foglalkoztatot iparűzés programok an részt települése száma i adó tak száma i adó száma vevők n helyben száma

19 Forrás: önkormányzat adatai számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos átlagos utazási száma utazási idő átlagos száma való utazási idő ideje idő munkanapokon autóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron autóval vonattal Legközelebbi centrum 15 perc Megyeszékhely 40 perc Főváros 180 perc Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, Önkormányzati adat Kerkafalva községben kevés álláslehetőség nyílik az emberek számára. A térség természeti adottságaiból adódóan a jellemző gazdálkodási tevékenység a szántóföldi növénytermesztés, a kertgazdálkodás és a szőlő- és gyümölcstermesztés. A munkavállalók nagy része a környező településeken és a megyeszékhelyen helyezkedik el. A gazdasági válság következményeként azonban a városokban is érezhetően kevesebb álláslehetőség nyílik, így felvételkor előnyben részesítik a helybéli lakosokat. A kistelepülési álláskeresők rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek a bejárás költségei miatt. A községben élő munkanélküliek a Lenti Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével tartják a kapcsolatot, onnan kapják meg a szükséges információkat a munkalehetőségekről, képzésekről. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét csökkenti a potenciális foglalkoztatottak objektív jellemzői (fogyatékkal élők, nagycsaládosok, egyedülálló szülő). A nagy adminisztrációs teherből fakadóan az alacsony vállalkozói kedv, tartós fennállása nem teremt stabil foglalkoztatotti környezetet. Ebből következően a helybeli vállalkozók által biztosított munkavállalói létszám minimális. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedése különösen korlátozott, főként a munkáltató által a munkavállaláshoz elvárt szakmai tapasztalat hiánya miatt, amelynek következtében ebben a körben az álláskeresők aránya magas, végzettségüknek megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedésük nehéz számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,0% 0 0,0% 0 0,0% ,0% 0 0,0% 0 0,0% ,0% 0 0,0% 0 0,0% ,0% 0 0,0% 0 0,0% ,0% 0 0,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 19

20 Az elmúlt öt évet figyelembe véve a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 0 fő. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az önkormányzat folyamatosan kapcsolatban áll a Lenti Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével. A Munkaügyi Kirendeltség által szervezett szakmai átképzések, továbbképzések a felnőttképzések lényegi bázisát jelentik. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A település nem rendelkezik saját fenntartású intézménnyel, ezért nem tud nagymértékű foglalkoztatást biztosítani a mélyszegénységben élők és romák részére. További lehetőségük ezeknek az embereknek a közfoglalkoztatási programokban rejlik. Kerkafalván a közfoglalkoztatási programokba 0 fő került bevonásra. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésként érinti a munkanélkülieket, hogy: - a nőket a gyermekvállalás miatt, vagy már a gyermek megléte miatt kevesebb számban foglalkoztatják, - a község távol esik a várostól, munkába járás költsége magas. A település a közmunkaprogramok révén tud szerepet vállalni a helyi lakosok foglalkoztatásában. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén a településen nem tapasztalható. 20

21 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások a) igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma stb számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma ,0% ,0% ,0% ,0% ,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal; Önkormányzati adat A táblázat azt mutatja, hogy a településen a nyilvántartott álláskeresők közül mennyien részesülnek segélyben. 21

22 számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,0% ,0% ,0% ,0% ,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma 2012-ben 9 fő, akik közül 0 fő volt jogosult álláskeresési járadékra. A korábbi éveket figyelembe véve a nyilvántartott álláskeresők közül 0 fő volt jogosult az álláskeresési járadékra számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást helyettesítő szociális támogatás (álláskeresési segélyben támogatás) év részesülők fő évesek %- ában fő munkanélküliek %- ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 22

23 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Kerkafalván évben 79 db lakás található. 23

24 számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma szociális lakásállom ány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok a) bérlakás-állomány A település évben nem rendelkezik bérlakással. 24

25 b) szociális lakhatás Kerkafalva település nem rendelkezik szociális lakásállománnyal. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: Kerkafalva település nem rendelkezik egyéb lakáscélra nem használt nem lakáscélú ingatlannal. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Kerkafalva településen nincs elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás. 25

26 e) lakhatást segítő támogatások: Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az önkormányzat által a szociális törvényben biztosított lakásfenntartási támogatásban részesülők számát a táblázat tartalmazza. f) eladósodottság: A településen a vizsgált időszakban nem volt adósságcsökkentési támogatásban részesülő lakó. Ebből adódóan a településen az eladósodottság nem olyan jelentős mértékű, amely szükségessé tenné az adósságkezelési támogatás széleskörű igénybevételét. A településről elmondható, hogy lakosai nincsenek túlzott mértékben eladósodva, eladósodással kapcsolatos segítség kérelem nem érkezett az önkormányzat felé, önkormányzati adat szerint eladósodás miatt nem kellett senkit sem kilakoltatni. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületen és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakás nem tartozik a településhez. Közműellátás: A község közműellátása jónak tekinthető. A gázellátás a belterületen teljes körű. A vezetékes ivóvíz ellátás biztosított, viszont a csatornahálózat kiépítése még nem valósult meg. A magas csatorna- és vízárak miatt azonban valószínűsíthetően a megélhetési gondokkal küzdő lakosok egyre több közműtartozást halmoznak fel. A hulladék elszállításáról a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás gondoskodik, hetente egyszer. Továbbá megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés. A település elhelyezésre kerültek a szelektív hulladékgyűjtő konténerek. Továbbá havi 1-1 alkalommal külön erre a célra kihelyezett zsákokban gyűjtik külön-külön a papír, illetve műanyag hulladékot a települési háztartásokból. Községünk utcái túlnyomórészt megfelelő aszfaltos útburkolattal rendelkezik, kivételt képeznek ez alól a községhez tartozó hegy-utak, melynek a jövőbeni aszfaltozása, rendbe tétele elengedhetetlen a település és az itt élők számára. Közlekedés Kerkafalva településen kielégítő, a Zala Volán menetrendszerinti buszai közlekednek, így buszjárattal elérhetővé válnak a munkahelyek, iskolák, egészségügyi központok, járási hivatal, stb. Az utasoknak 1 létesített buszváró áll rendelkezésre a buszra történő feljutáshoz, ezek akadálymentesítése nem megoldott. Kerkafalva települést vasúti vonal nem érinti. A településen évben összesen 79 lakás található. Az önkormányzat nem rendelkezik bérlakással. A település szociális lakásállománnyal nem rendelkezik. Az egyéb, lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal a település nem rendelkezik. 26

27 számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Forrás: TeIR, Önkormányzati adat A lakásfenntartási támogatás a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló évi III. törvény alapján nyújtott támogatás. A településen a vizsgált években folyamatosan növekvő tendenciát mutatott a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma ban 0 fő, 2009-ben 0 fő, 2010-ben 1 fő, 2011-ben 2 fő, míg 2012-ban 2 fő részesült lakásfenntartási támogatásban. A számadatokból látszik, hogy 5 év alatt emelkedett azon személyek száma, akik lakásfenntartási támogatásban részesültek. A növekvő számadatok arra engednek következtetni, hogy évente egyre több család kerül olyan helyzetbe, hogy a lakás fenntartásával kapcsolatos költségek viselése egyre nagyobb terhet jelent, ezért az önkormányzat segítségére, anyagi támogatására szorulnak. 27

28 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen telep, szegregátum nincs. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen háziorvosi rendelés nem működik, az orvos Csesztregen hetente öt alkalommal várja a betegeket; gyermekorvosi rendelő nincs. A településen élők egészségügyi helyzetéről, állapotáról az önkormányzat nem vezet nyilvántartást. A gyermekorvosi rendelés a Lenti Város Egészségügyi Központjában valósul meg. A háziorvosi ügyeleti ellátás Lentiben szintén megoldott. A járóbeteg szakellátást a térségben a Lentiben működő Egészségügyi Központ biztosítja. A fogorvosi ellátás a település lakói esetében heti két alkalommal vehető igénybe b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés a Lentiben működő Egészségügyi Központ, valamint a háziorvosi rendelés keretében biztosított. A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekre a háziorvosi és védőnői szolgálat hívja fel a figyelmet. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A gyermekek részére történő korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás, a fejlesztő felkészítés feladatait szükség esetén a Zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet látja el. A nevelési tanácsadás feladatszervezése a közoktatási intézmény feladata. Ezt rendszeres kapcsolattartással a Zalaegerszegi Nevelési Tanácsadóval valósul meg. Az aktív korú lakosság részére a fejlesztő és rehabilitációs ellátás a Lenti Egészségügyi Központban biztosított. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A településen a közétkeztetés szolgáltatást igénybevételének lehetősége rendelkezésre áll a falugondnoki szolgálat közreműködésével. A Csesztregen működő óvodai konyha törekszik az egészséges táplálkozás szempontjainak figyelembe vételére. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen sportolni vágyók a helyben található sportpályát használhatják a sportprogramok megvalósításához. 28

29 f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az önkormányzat a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást többcélú társulás keretében biztosítja. Az önkormányzat a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ családgondozójával a kapcsolat folyamatos, a jelzőrendszer megfelelő hatékonysággal működik. A munka nélkül maradt egyéneknek segít a munkaerőpiacra történő visszajutásban, a fogyatékkal élő személynek az életvitelben, a problémák, megoldásában nyújt segítséget. Az aktív korú nem foglalkoztatottakkal való együttműködés térségi szinten, a Szociális Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központon keresztül valósul meg. A házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatási feladat a lenti székhelyű Kolping Gondozási Központtal kötött ellátási szerződés keretei között valósul meg. Az ellátás keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzésére; az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködésre; a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtásra van lehetőség. Az ellátást igénybe vevők száma a lakosság elöregedése miatt növekvő tendenciát mutat. A Vöröskereszt Zalaegerszegen és Nagykanizsán működteti a nappali melegedőt. Az ellátást igénylő személyeket a zalaegerszegi intézményben helyezik el. A hajléktalanná vált személyek központba történő bekerülésének többféle módja adott: állampolgári, önkormányzati bejelentések, szociális intézmények jelzései alapján a személyek felvételére lehetőség van, amennyiben az utaztatásuk nem megoldott, úgy az utcai szociális munkás autó által történő beszállításra kerül sor. E szolgáltatás lehetőséget biztosít a hajléktalan személyeknek a napközbeni társas kapcsolatokra, higiéniás szükségletek kielégítésére. A Kolping Gondozó Központ szolgáltatási struktúraként megfelelő napi ellátást biztosít a fogyatékkal élők számára, közösségi programok, közösségi együttlét, pihenés, foglalkozás által elősegíti az önsegítő környezet kialakulását. Az intézmény szolgáltatásait jelenleg csak az ott élők számára biztosítja, mivel kerkafalvai fogyatékos nem vesz igénybe. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A hátrányos megkülönböztetés nem jelentkezik a településen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tekintetében az igénybevevők részéről panasztételre, illetve eljárás megindítására nem került sor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A településen a pozitív diszkrimináció megvalósítását szolgáló eszközök az Idősek étkeztetése, rászorulósági alapon átmeneti segélyek természetbeni nyújtása számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 29

30 A településen háziorvosi rendelés nem működik, az orvos Csesztregen hetente öt alkalommal várja a betegeket. A településen élők egészségügyi helyzetéről, állapotáról az önkormányzat nem vezet nyilvántartást. A gyermekorvosi rendelés a Lenti Város Egészségügyi Központjában valósul meg. A háziorvosi ügyeleti ellátás szintén Lentiben megoldott. A járóbeteg szakellátást a Lentiben működő egészségügyi központ biztosítja. A táblázat adataira vonatkozóan a TeIR adatbázisban nem találhatók adatok számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: TeIR, Önkormányzati adat A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A településen közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a vizsgált évben 4 fő volt számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma

31 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó vagy tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. A településen a évben ápolási díjban 1 fő részesült. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Az önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelően évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amely a lakosság közösségi életbe való bevonását szolgálja. Az önkormányzat működésének és döntéseinek megismerését szolgálja a képviselő-testület üléseinek nyilvánossága, amelyen való részvétel a lakosság részéről nem jellemző. A közösségi élet színterei a kultúrház és a könyvtár, továbbá a településen a tradícióknak megfelelően megszervezett rendezvények, így a falunap, karácsonyi ünnepség. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai jellegű konfliktusok nincsenek jelen. Kerkafalva községben nem működik polgárőrség, a település közbiztonsága megfelelő. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Míg a korábbi években példaértékű volt az összefogás, adományozás, az önkéntes munka, mára ez egyre kevésbé jellemző a településen. A munkanélküliség, a szegénység eredményeként a megkeseredettség látható az embereken. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiségi önkormányzat nem működik. 31

32 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák magas az aktív korúak között a tartós munkanélküliek száma fejlesztési lehetőségek Munkahelyek létrehozása, foglalkoztatás növelése 32

33 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a.) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A településen élő veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek számát a táblázat tartalmazza. A településen élő 18 év alatti lakosokhoz képest a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek aránya nem kiemelkedő számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni ne tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. Védelembe vehető továbbá a szabálysértést elkövetett fiatalkorú, valamint a 14. életévét be nem töltött gyermek, akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Veszélyeztetettség alatt olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapotot értünk, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy az elmúlt években nőtt a veszélyeztetett gyermeke száma a településen, a védelembe vett gyermekek száma csökkent. A veszélyeztetettség csökkentése szempontjából kiemelkedő jelentősége van a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal való 33

34 együttműködésnek. A település ezt a feladatot a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ révén, azzal való együttműködés útján valósítja meg. Arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre információk, hogy mennyi gyermek védelembevétele szűnt meg a településen. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. A rendszeres és rendkívül gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számát a számú táblázat tartalmazza, amelyből látszik, a gyermekvédelmi kedvezményt egyre többen veszik igénybe. Ez a negatív tendencia a tartós munkanélküliségnek, a lakosság elszegényedésének tudható be számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 34

35 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma a településen a vizsgált évek átlagát tekintve 2 fő. A 2012.évben 1 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. 35

36 számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma Forrás: Önkormányzati adat A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy évben a kedvezményes óvodai-és iskolai juttatásokban részesülők száma 0 fő. Az önkormányzat a településen nehéz helyzetben lévők támogatását az EU élelmiszercsomag pályázaton való sikeres részvétellel, valamint lehetőségeihez mérten egyéb szolgáltatásokkal valósítja meg. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Gyermek jogán járó helyi juttatást nyújtani az önkormányzat részéről forráshiány miatt kevés lehetőség nyílik. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Minden gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek számára ingyenes étkezés biztosított az iskolában és óvodában, valamint a 3 vagy annál több gyermeket nevelő családok kedvezményesen vehetik igénybe az óvodai és iskolai étkezést. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A településen nincs magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek. 36