Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet)

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok... 5 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élık és a romák helyzete, esélyegyenlısége A gyermekek helyzete, esélyegyenlısége, gyermekszegénység A nık helyzete, esélyegyenlısége Az idısek helyzete, esélyegyenlısége A fogyatékkal élık helyzete, esélyegyenlısége Helyi partnerség, lakossági önszervezıdések, civil szervezetek és for-profit szereplık társadalmi felelısségvállalása A helyi esélyegyenlıségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövıképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegzı táblázat - A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás elıkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Érvényesülés, módosítás... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 4. Elfogadás módja és dátuma... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 2

3 Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlıségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlıségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlıségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Hajdúszovát Község a Esélyegyenlıségi Programban rögzíti az esélyegyenlıség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlıségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévı intézmények mőködtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlıségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlıségi Program megalapozását szolgálja. * Felülvizsgálat (2015) * Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. -a rendelkezik a helyi esélyegyenlıségi programokról. A törvény 31. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlıségi programot fogad el, amelyet a 31. (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. Az Ebktv 31. (4) bekezdése alapján: A helyi esélyegyenlıségi program idıarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlıségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelıen kell módosítani. * A felülvizsgálat során a helyi esélyegyenlıségi Program mellékletét képezı HEP Sablon kiegészítésre került a és évi adatokkal. Az adatok elemzése során megállapítottuk, hogy a település helyzetében, a településen élı és a helyi esélyegyenlıségi programban szereplı öt célcsoport ( Mélyszegénységben élık és Romák; Gyermekek, Nık; Idısek; Fogyatékkal élık;) adataiban jelentıs változás nem történt. * A felülvizsgálat folyamán megjelenített adatok, megállapítások, változások dılt betővel szerepelnek a HEPben. A település bemutatása Hajdúszovát község a Hajdúság, a Sárrét és Bihar találkozásánál, Debrecentıl 20, Hajdúszoboszlótól 9 km-re található. A világhírő Hajdúszoboszlói Gyógyfürdı szomszédságában településünk kiválóan alkalmas falusi üdültetésre. A még megtalálható falusi gazdálkodó életmód új világot fedezhet fel a turista számára. Nagyszerő horgászvizeink (Szováti tó, Keleti fıcsatorna, Kösely) lehetıséget nyújtanak a horgászat kedvelıinek hobbyjuk kielégítéséhez, a kisvárosias településközpont és intézményeink az aktív üdülés utáni szabadidı eltöltéséhez alkalmasak. A település körül értékes és védett természeti területek, a község határában kunhalmok találhatók. A mőemléki jellegő református templom és parókia, a lıréses templomerıd, az ebben berendezett Kodály emlékszoba, a tájházban lévı helytörténeti kiállítás, a mőemlék jellegő Kotszegi-kerti csıszház és régi malomépület, mint épített mőemléki értékek nyújtanak feledhetetlen élményt az idelátogatóknak. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 Az 1994-tıl hagyományosan minden év októberében megrendezésre kerülı HAJDÚ- SZOVÁTI NAPOK kulturális rendezvénysorozat és a falusi kórusok évenként decemberben megrendezett Kórustalálkozója a kulturális és rendezvényturizmus kiemelkedı eseményei. Településünk mezıgazdasági jellegő, de földrajzi fekvésénél fogva alkalmas ipartelepítésre is. A Debrecent elkerülı út megépítése és a 47-es út felújítása után könnyen elérhetıek vagyunk. A mezıgazdaság ipari alapanyag terhelésére való átállása lehetıséget teremt a másodlagos energiaelıállítására. Demográfia: állandó népesség száma fı *2014. év (fı) nı 1603 fı 1584 fı 50,1 % 50,2% férfi 1594 fı 1569 fı 49,9 % 49,7% 0-2 évesek 124 fı 115 fı 3,87 % 3,64% 0-14 éves nık 288 fı 230 fı 9,01 % 14,5% 0-14 éves férfiak 269 fı 214 fı 8,4 % 13,5% éves nık 51 fı 54 fı 1,6 % 1,7% éves férfiak 60 fı 52 fı 1,9 % 1,6% éves nık 849 fı 870 fı 26,6 % 54,8% éves férfiak 975 fı 990 fı 30,5 % 31,3% éves nık 76 fı 99 fı 2,4 % 3,1% éves férfiak 96 fı 104 fı 3 % 3,2% 65 év feletti nık 302 fı 280 fı 9,5 % 8,9% 65 év feletti férfiak 136 fı 145 fı 4,3 % 4,6% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A község demográfiai mutatóinak változása kismértékő csökkenést mutat. A demográfiai adatokból kimutatható, hogy településünkön természetes szaporodás pozitív, tehát meghaladja a halálozások számát. Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természete s szaporodá s (fı) * * természetes szaporodás (fı) természetes szaporodás (fı) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A településre a beköltözés és az elköltözés egyaránt jellemzı, míg ig a bevándorlási index negatív volt, évtıl nıtt a településre beköltözık száma. A megyeszékhelyrıl és a közeli településekrıl a beköltözés jellemzıbb. Az elköltözık elsısorban a közeli városokat vagy a megyeszékhelyet választják a biztosabb megélhetés reményében. A bevándorlást és az elvándorlást elsısorban a munkavállalási szempontok befolyásolják. A munkahely elérése a legfontosabb motiváló tényezı. 4

5 állandó jellegő odavándorlás elvándorlás egyenleg Nincs adat Nincs adat Nincs adat * * 2014 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Értékeink, küldetésünk Olyan településen kívánunk élni, ahol szívesen laknak az emberek, gyermeke és felnıttek, egészségesek és fogyatékosok egyaránt, ahol az emberek nemtıl, vallási és faji hovatartozástól függetlenül békességben és szeretetben élik életüket, ahol sikereket érnek el települési, regionális és országos szinten egyaránt - azok is, akik a leghátrányosabb helyzetekbıl indultak - saját boldogulásukat elısegítve és öregbítve ezzel településünk hírnevét. Horizontálisan érvényesítendı szempont az esélyegyenlıség és az egyenlı hozzáférés biztosításának elve. Azonnali beavatkozást igényel minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelı, különös tekintettel az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló törvény rendelkezéseire. Célok A Helyi Esélyegyenlıségi Program átfogó célja Hajdúszovát település a az Esélyegyenlıségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlı bánásmód, és az esélyegyenlıség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történı egyenlı hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintı intézkedések érdekében együttmőködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemzı részének célja Elsıdleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlıségi szempontból fókuszban lévı célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történı hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkezı problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlı bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlıségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttmőködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenırzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 5

6 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését elıíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlıségi program elkészítését az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) elıírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlıségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlıségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlıségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlıségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyrıl szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésrıl szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) elıírásaira. 1.2 Az esélyegyenlıségi célcsoportokat érintı helyi szabályozás rövid bemutatása. Az esélyegyenlıségi célcsoportokat érintı jogszabályok * Hajdúszovát Község a Képviselı-testületének a szociális rászorultság esetén nyújtható egyes pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló 3/2015. (II.12.) önkormányzati rendelete. Az önkormányzati rendelet rendelkezik a pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi támogatásról és a az elsı lakáshoz jutók támogatásáról. A 11/2004.(IV.19.) KÖR rendelet hatályát vesztette, az ellátás beépült a Hajdúszovát Község a Képviselıtestületének a szociális rászorultság esetén nyújtható egyes pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló 3/2015. (II.12.) önkormányzati rendeletébe. Hajdúszovát Község a Képviselı-testületének a gyermekvédelem helyi rendszerérıl szóló 16/2008. (XII.20.) Ör. rendelet szabályozza a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, az ellátások igénybevételének rendjét. Hajdúszovát községi Képviselı-testülete a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló Évi CXL. törvény 77..-a és a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13..-a (1) bekezdés 7 pontja alapján a helyi társadalom mővelıdési érdekeinek és kulturális szükségleteinek, valamint a település lehetıségeinek, a helyi sajátosságoknak figyelembe vételével - a helyi közmővelıdési tevékenység önkormányzati támogatásáról szóló 7/2002.(IX.12.)KÖR rendeletében rendelkezik. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Hajdúszovát Község a a vonatkozó jogszabályi háttér szellemében dolgozza ki a Település Esélyegyenlıségi Programját és a Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Tervét. A továbbiakban vállalja, hogy az elkészült dokumentumokat összehangolja: 6

7 Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési tervel, A szociális szolgáltatástervezési koncepcióval. Az i minıségirányítási programokkal. Az fenntartása alatt álló közoktatási intézmények mőködését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumaival. A költségvetési koncepcióval. A település gazdasági programjával. A településrendezési tervel A településszerkezeti tervel A településfejlesztési koncepcióval. 2.2 A helyi esélyegyenlıségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Településünkön a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben illetve az ezekhez kapcsolódó jogszabályokban meghatározott alapellátásokat december 31.-tıl a Hajdúszoboszlói Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ látja el. Alaptevékenység: Az évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) érintett paragrafusai szerint: Étkeztetés Szt a szerint; Házi segítségnyújtás Szt a szerint; Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Szt a szerint; Családsegítés Szt a szerint; Gyermekjóléti szolgáltatás; Nappali ellátás - idısek klubja Szt. 65/F. -a szerint; Támogató szolgáltatás Szt. 65/C. -a szerint Az intézmény célja a Hajdúszoboszlói Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ létrehozásának és mőködtetésének célja Hajdúszoboszló, Hajdúszovát és Nagyhegyes települések szociális és egészségi okok miatt, valamint idıs és gyermekkorú rászoruló lakosainak ellátása személyes gondoskodást nyújtó alapellátási forma keretében. A szolgáltatások célja a településeken élı gyermekek, idısek, fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek önrendelkezésen alapuló önálló életvitelének megkönnyítése. Továbbá a kistérség településein biztosított szolgáltató rendszer újragondolása, professzionális alapokra épülı egységes kistérségi szociálpolitika kialakítása a helyi sajátosságoknak a figyelembe vételével, a jelentkezı szociális szükségletekre adekvát kistérségi válaszok kimunkálása. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlıség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi esélyegyenlıségi program elkészítése során felhasznált adatok hozzáférésének helyei: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer ( adatbázisai. Központi Statisztikai Hivatal ( Magyar államkincstár Országos Statisztikai Adatgyüjtó Program nyilvántartása Állami Foglalkoztatási Szolgálat ( 3. A mélyszegénységben élık és a romák helyzete, esélyegyenlısége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet: Nincsenek rendelkezésre álló adatok, a segélyezettek számából lehet következtetni arra, hogy a lakosság igen nagy százaléka él a létminimum alatt illetve annak közelében 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerı-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba győjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemzı foglalkoztatottságot, munkaerı-piaci lehetıségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különbözı korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A Hep elkészítésénél a évi népszámlálási adatokat, valamint a közötti idıszak rendelkezésünkre álló adatait elemeztük. 7

8 * AHEP évi felülvizsgálatakor a évi adatok kiegészítésre kerültek az elmúlt két év adataival. A megyei és kistérségi mutatókhoz képest Hajdúszováton még mindig kedvezıtlen az iskolázottsági arány. A fiatal értelmiségnek a községbıl történı elvándorlása a népesség iskolai végzettségére (mint erıforrásra) kedvezıtlenül hat. A településen jelenleg a munkanélküliség és a munkalehetıségek hiánya a település népességmegtartó erejének a legnagyobb akadálya. Egyre nagyobb a fiatal értelmiség elvándorlása, valamint az ingázás. A fiatal értelmiség elköltözése mellett a második legveszélyesebb visszahúzó erınek a munkahelyek hiánya tekinthetı. A munkaerı-gazdálkodás szempontjából kistérségi célok és feladatok elsısorban a nehézségekkel küzdı célcsoportok foglalkoztathatóságának javítására, a társadalmi kirekesztés és diszkrimináció elleni küzdelemre, a munkaerı-piaci szervezet korszerősítésére, a munkaalkalmak bıvítésére, a munkahelyteremtés támogatására, a vállalkozások és alkalmazottaik alkalmazkodó képességének javítására irányulnak. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya: A településen az aktív korú lakosság ( évesek) száma 2394 fı (976 fı nı és 1418 fı férfi), ez a lakosság 74,8%-át jelenti. * évben az aktív korú lakosság ( évesek) száma 2169 fı (1023 fı nı és 1146 fı férfi), ez a lakosság 68,8%-át jelenti. nyilvántartott álláskeresık száma összesen 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2012 *2013 *2014 fı fı % 4,0% 4,52 5,29 fı % 15,9% 15,57 14,4 fı % 13,4% 12,5 12,9 fı % 13,6% 12,3 11,8 fı % 10,1% 11,2 11,01 fı % 11,5% 10,3 9,9 fı % 11,1% 11,9 12,2 fı % 11,1% 10,1 10,6 fı % 8,4% 9,4 9,1 fı % 1,0% 1,99 2, nyilvántartott álláskeresık fı száma összesen

9 b) alacsony iskolai végzettségőek foglalkoztatottsága: A teljes lakosság körében a 2011 es népszámlálási adatok lapján 32 fı általános iskolai végzettséggel nem rendelkezı személy él, ez a teljes lakosság 1,2-1,3%-a. Az alacsony iskolai végzettségő munkanélkülieknek az egyetlen lehetıség a munka világába való be illetve visszatérésre a közfoglalkoztatás. c) közfoglalkoztatás: Az folyamatosan biztosítja a közfoglalkoztatás lehetıségét a tartós munkanélküliek számára. Az aktuális pályázati lehetıségeket maximálisan kihasználva fokozatosan arra törekszik, hogy növelje a közfoglalkoztatásban résztvevık számát. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezıi (pl. közlekedés, potenciális munkalehetıségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben mőködı foglalkoztatási programok stb.) A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált vállalkozások száma a településen Kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátóhelyek száma állami szektorban foglalkoztatottak száma kivetett iparőzési adó (ft) befizetett iparőzési adó (ft) mőködı foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztat ási programokb an részt vevık száma E Ft E Ft Nincs adat Nincs adat E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft Nincs adat Nincs adat Nincs adat E Ft E Ft * E Ft E Ft Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai * Az adatokból kimutatható, hogy a vállalkozások száma csökkenést mutat, az önkormányzat maximálisan kihasználja a közfoglalkoztatás lehetıségét, a közfoglalkoztatási programok és a programokban résztevık száma jelentısen nıt. Az on kívül a mezıgazdasági vállalkozások is folyamatosan foglalkoztatnak munkanélkülieket a Munkaügyi Központ által biztosított pályázati források felhasználásával. A közlekedés a környezı településekre jónak mondható, igazodik munkavállalók munkaidejéhez, a környezı nagyvárosokba való átjárás kevesebb idıbe telik 30 percnél. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerıpiacra való átmenetet megkönnyítı programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük: Képzések, továbbképzések csak a környezı településeken indulnak, a munkavállalók átjárása megoldható. f) munkaerı-piaci integrációt segítı szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnıttképzéshez és egyéb munkaerı-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok). A településen felnıttképzésben résztvevık számáról jelenleg nem rendelkezünk adatokkal. g) mélyszegénységben élık és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történı foglalkoztatása: Nincsenek konkrét adatok a településen mélyszegénységben élık számáról, arányuk a település egész létszámát tekintve, a szociális ellátásokra való jogosultságukat tekintve igen magasnak mondható. A településen élı romák számáról tényleges adattal az önkormányzat nem rendelkezik, a évi népszámláláskor 67 fı vallotta magát roma származásúnak. h) hátrányos megkülönböztetésrıl a foglalkoztatás területén nincs adatunk. 9

10 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások: Az a szociális feladatainak ellátását részben állami normatív támogatásból, részben saját költségvetési forrásból biztosítja. Az állami hozzájárulás mértéke segély fajtánként változó, a normatív támogatás visszaigénylése havonta történt kifizetések után utólag történik. Az a lakosság részére a Szt., a Gyvt., és a helyi i szociális rendeletben meghatározott és szabályozott támogatásokat biztosítja. Az ellátások megállapításánál minden esetben vizsgáljuk a kérelmezı és családja jövedelmi - egyes segélyeknél a vagyoni - helyzetét! A rászorultságtól függı szociális ellátásokban részesülık száma az elmúlt években folyamatosan növekedik. Hajdúszovát község a a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv.(szt)-ben, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Tv.(Gyvt)-ben meghatározott, kötelezıen megállapítandó valamennyi pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátást nyújtja lakosai számára. A Mötv, az Szt, valamint a Gyvt-ben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat megalkotta és folyamatosan aktualizálja a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló rendeletét. A kötelezıen nyújtandó ellátásokon kívül helyi ellátások is megfogalmazásra kerültek rendeletekben. * január 01.-tıl az alanyi és normatív jogcímen nyújtott közgyógyellátást, idıs korúak járadékát és az ápolási díjat, március 01.-tıl az aktívkorúak ellátása a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Hajdúszoboszlói Járási Hivatala hatáskörébe került. A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásáról december 31.-vel a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása mint ellátási forma megszüntetésre került. Az önkormányzat a szociális feladatainak ellátását részben állami normatív támogatásból, részben saját költségvetési forrásból biztosítja. Segély fajtánként változó a finanszírozás, a normatív támogatás visszaigénylése a havonta történt kifizetés után utólag történik. Az ellátások igénybevétele az elmúlt két évben Rászorultságtól függı rendszeres pénzbeli ellátások: Ellátás megnevezése 2011.év (fı) 2012.év (fı) *2013. év (fı) *2014. év (fı) Aktív korúak ellátása Egészségkárosodottak rendszeres szoc. segélye Idıskorúak járadéka Ápolási díj: - súlyosan fogyatékos - fokozott ápolást ig. súly.fogy szem. ápoló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Lakásfenntartási támogatás

11 Rászorultságtól függı nem rendszeres pénzbeli ellátások: Ellátás megnevezése 2011 év(fı) 2012 év (fı) *2013. év (fı) *2014. év(fı) Átmeneti segély (önkormányzati segély): - egyszeri támogatás -kamatmentes szoc. kölcsön Temetési segély Köztemetés Lakásvásárlási támogatás Rendkívüli támogatás Kiegészítı támogatás gyermekvédelmi gyermekvédelmi Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Természetben nyújtott szociális ellátások: Ellátás megnevezése 2011 évfı/év 2012 év fı/év *2014. év (fı) Közgyógyellátás - alanyi jogcímen - normatív jogcímen - méltányos jogcímen Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhetı elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítı támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzıket, elsısorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány: 8 db b) szociális lakhatás: A településen élık lakáskörülményei kielégítınek mondhatóak, a település lakossága folyamatosan próbálja rendbe tartani lakókörnyezetét, ez segíti elı a helyi rendeletben szabályozott ellátások odaítélésének feltételeként megszabott lakókörnyezet rendezettségét elıíró rendelkezés. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok a településen nincsenek e) lakhatást segítı támogatások: Az normatív lakásfenntartási támogatás megállapításával, saját rendeletben szabályozott lakásvásárlási támogatás megállapításával segíti a lakosság lakhatását. A településen élık egyre nagyobb százaléka rendelkezik a közüzemi szolgáltatóknál (E-ON; TIGÁZ) úgynevezett elırefizetıs mérıkészülékkel. A mérıkészülékeket csak a szociálisan rászorultak és a nagyobb összegő tartozást felhalmozóknál szereli fel a szolgáltató. A jogosultak részére megállapított lakásfenntartási támogatás - a Szt. 38..(5) bekezdése alapján - teljes mértékben a mérıkészülék mőködtetésére fordított támogatás. * A Szt. jogszabályi változásait figyelembe véve a lakásfenntartási támogatás március 01. napjától megszüntetésre került. Az Szt. 45. (1) bekezdés a.) pontja alapján: A képviselı-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. Hajdúszovát Község Képviselı Testülete megalkotta a szociális rászorultság esetén nyújtható egyes pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló 11

12 3/2015. (II.12.) önkormányzati rendeletét (Továbbiakban :Rendelet), a szociális törvény alapján nyújtott ellátások kiegészítésére. A Rendelet 21. (1) bekezdés a) pontja alapján: A képviselıtestület az Szt. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek alapján települési támogatást nyújt. A települési támogatás keretében a képviselı-testület természetbeni ellátásként nyújtja: a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást. A támogatás megállapításának és folyósításának feltételei lényegesen nem térnek el a lakásfenntartási támogatás megállapításának és folyósításának feltételeitıl és szabályaitól. Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülık Vizsgált év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülık száma * * Forrás: TeIR, KSH Tstar lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma f) eladósodottsági adatokkal az nem rendelkezik. * Az nyilvántartása alapján az a közüzemi szolgáltatóknál fennálló tartozások miatt az elırefizetıs mérıkészülékkel rendelkezı ügyfelek száma folyamatosan nı. g) lakhatás egyéb jellemzıi: A település lakásai a település belterületén helyezkednek el, a település határában található 4-5 tanya, ahol az ott élık gazdálkodással foglalkoznak. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete: Hajdúszováton szegregátum nem található. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzıi (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetısége, lakásállományának állapota, közmőellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetıségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzıi stb.) b) a telepen/szegregátumokban élık száma, társadalmi problémák szempontjából fıbb jellemzıi (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendezıdésének folyamatai 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés: Településünkön az orvosi, egészségügyi ellátást 2 fı háziorvos, 2 fı védını, 1 fı fogorvos biztosítja. b) prevenciós és szőrıprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelezı szőrésekhez) való hozzáférés: Az a védınık segítségével hívja fel a lakosság figyelmét a prevenció fontosságára. * A településen évente tartott tüdő szőrés az elmúlt években technikai okok miatt elmaradt, a 40.év fölötti lakosság térítésmentes vizsgálatát Hajdúszoboszlón elvégzik. c) fejlesztı és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférésre lehetıség a környezı településeken Hajdúszoboszlón és Debrecenben van lehetıség. d) közétkeztetést az Központi konyhája biztosítja az oktatási intézmények és az étkeztetésben részesülı lakosság számára 12

13 e) sportprogramokhoz való hozzáférés lehetıségét a Diószegi Lajos Általános iskola és a Hajdúszováti Sport Egyesületek biztosítják település lakossága számára. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások: A szociális törvényben meghatározott kötelezı alapellátási formákat (Étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, és nappali ellátás) az kistérségi társulás formájában valósítja meg. A házi segítségnyújtásánál jelen van a teleülésen egy civil szervezet, az étkeztetést és a nappali ellátást biztosítja továbbá a Hajdúszováti Református Egyházközség Idısek Otthona. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlı bánásmód követelményének megsértése nincs adat. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül: Az a támogatások odaítélésekor fokozott figyelmet fordít a hátrányos helyzet megállapítására, környezettanulmányok segítségével támasztja alá döntéseit. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai: Minden évben, megrendezésre kerül a Szováti Napok címő rendezvénysorozat, mely egy hónapon keresztül különbözı kulturális programok, rendezvények sorozatával várja a településen élıket és az idelátogatókat. A programok között minden évben szerepel a zenei világnap alkalmából megrendezett kórustalálkozó, a falunap, az idısek napja, romanap. b) közösségi együttélés jellemzıi (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük): Nincs tudomásunk etnikai konfliktusokról. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.): Településünkön mőködik a Magyar Vöröskereszt települési szervezete, ami a családsegítı szolgálattal közösen koordinálja az adományok győjtését és a rászorulókhoz való eljutását. A lakosság körében közkedvelt a használtruha győjtés és osztás. Az novemberétıl foglalkoztathat önkénteseket, ami sok esetben a foglalkoztatást helyettesítı támogatás továbbfolyósításának feltétele is. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlıségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal: 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetıségek meghatározása. A mélyszegénységben élık és a romák helyzete, esélyegyenlısége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nincsenek konkrét adatok a mélyszegénységben élık számáról A mélyszegénységben élık és romák alacsony iskolai végzettsége. A mélyszegénységben élık és romák alacsony foglalkoztatottsága fejlesztési lehetıségek Az nyilvántartásának bıvítése Tájékoztató elıadások szervezése a munkanélküliek jogairól, lehetıségeirıl 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlısége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzıi (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) 13

14 a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzető, illetve halmozottan hátrányos helyzető gyermekek, valamint fogyatékossággal élı gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete: A településen az elmúlt években a természetes szaporodás pozitív irányba fordult el, lakhatási adatokkal az önkormányzat nem rendelkezik. Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma Természetes szaporodás (fı) * * Forrás: TeIR, KSH-TSTAR természetes szaporodás (fı) természetes szaporodás (fı) b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma: *A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma évben 524 gyermek (281 család) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermekek számában enyhe csökkenés tapasztalható (2013. évben 543 gyermek) *Gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülık száma, aránya (2014. évben): Tanévkezdési támogatásban részesülık száma: 61 fı Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: 7 fı d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülık száma, aránya: Hajdúszováti Óvoda: 50%-os kedvezmény: 2 fı 100%-os kedvezmény: 106 fı Diószegi Lajos Általános Iskola: 50%-os kedvezmény: 12 fı 100%-os kedvezmény: 164 fı Nyári gyermekétkeztetésben részesített gyermekek száma: 277 fı. e) magyar állampolgársággal nem rendelkezı gyermekek száma, aránya: 0 fı 4.2 Szegregált, telepszerő lakókörnyezetben élı gyermekek helyzete, esélyegyenlısége: Nincs a településen szegregátum. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzető, valamint fogyatékossággal élı gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védınıi ellátás jellemzıi: A településen élı gyermekek egészségi és mentális gondozását 2 fı védını látja el. Védınıi álláshelyek száma: év védınıi álláshelyek száma Egy védınıre jutó gyermekek száma / / /177 * /162 14

15 * /166 b) gyermekorvosi ellátás jellemzıi (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma): Gyermekorvos a településen nincs, a gyermekek egészségügyi ellátását a két fı háziorvos végzi. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok: Az oktatási intézményekben gyermekvédelmi felelısök, iskolaorvos, pszichológus, fejlesztıpedagógusok segítik a pedagógusok munkáját. d) gyermekjóléti alapellátás: A Gyvt aiban foglaltaknak megfelelıen településünkön biztosított a gyermekvédelmi alapellátás. e) gyermekvédelem: A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élı gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történı nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, felkérésre környezettanulmányt készít, biztosítja a gyermekjogi képviselı munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, nyilvántartást vezet a helyettes szülıi férıhelyekrıl. f) krízishelyzetben igénybe vehetı szolgáltatások: Krízishelyzet kialakulásakor az a gyámhivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal közösen próbál megoldást találni a kialakult helyzet mielıbbi megoldására. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidıs és szünidıs programokhoz való hozzáférés: Nincsenek adatok a lehetıségekrıl. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv: Gyermekétkeztetés: Az ingyenes illetve 50%-os térítési díj kedvezményt ad a Gyvt a alapján a rászorultságukat igazoló gyermekek számára. Nyári gyermekétkeztetés: Településünk évek óta folyamatosan részt vesz a központi támogatásból megvalósuló nyári gyermekétkeztetés lebonyolításában. Az önkormányzat napi egyszeri meleg élelmet biztosít a rászoruló gyermekek számára. *Hajdúszovát községi a 20/2014. (III.20.) EMMI rendeletben foglaltak alapján a 2012/2013-es tanévben óvodai nevelésben részesülı, 6. életévét betöltött kivéve a nyári óvodai ellátást igénybe vevı gyermeket, a nyári ellátás idıtartamáig, és az általános iskola 1-8. évfolyamán tanuló, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı, Hajdúszováton lakóhellyel rendelkezı gyermek részére nyári, szociális gyermekétkeztetést biztosított a család szociális körülményeire tekintettel. Az igényelhetı támogatás mértéke gyermekenként, naponta legfeljebb 440.-Ft, így összesen Ft-ot kaptunk a nyári gyermekétkeztetés megvalósítására. Az étkezést ténylegesen igénybe vevı gyermekek száma évben 277 fı, az ennek folytán igénybe vett támogatási összeg összesen Ft volt. Tanévkezdési támogatás, tankönyvtámogatás: A tankönyvpiac rendjérıl szóló évi XXXVII. Törvény 8. -ának (4) bekezdése meghatározza azon feltételeket, amelyek alapján a tanuló normatív kedvezmény igénybevételére jogosult. A Hajdúszovát községi önkormányzat Képviselı-testületének a gyermekvédelem helyi rendszerérıl szóló módosított 16/2008. (XII..20.) Ör. rendelet 6. alapján a Képviselı-testület természetbeni és pénzbeli ellátásként támogatást nyújt a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezı tanköteles korú óvodás, általános iskolás, közép-és felsıfokú oktatási nappali tagozatos tanulói, hallgatói részére a tanulmányok folytatásával járó anyagi terhek enyhítése érdekében. Jogosultsági feltétel: 15

16 támogatásra azon tanulók jogosultak, akik a tankönyvpiac rendjérıl szóló évi XXXVII. Tv 8. (4) bekezdése által biztosított ingyenes tankönyvellátásra nem jogosultak és a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A pénzbeli támogatások kifizetéséhez az iskolalátogatási igazolást minden év szeptember 30-ig, felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói esetében október 31-ig kell benyújtani. A pénzbeli támogatás mértéke: középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek részére Ft; felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói részére 8 000,- Ft. Természetben nyújtott tanévkezdési támogatás: tanköteles korú óvodás gyermekek részére gyermekenként Ft, taneszköz vásárlásra, az óvoda létszámkimutatása alapján, általános iskolás gyermekek részére a tankönyv árának a 40 %-a. A képviselı testület 14/2010.(VIII.04.) önkormányzati rendeletében módosította a tanévkezdési támogatás jogosultsági feltételeit, ami a támogatásra jogosultak drasztikus csökkenését eredményezte. Vizsgált idıszak Tanévkezdési támogatásban részesített gyermekek száma fı fı * fı * fı i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlı bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselık észrevételei : Nincs tudomásunk hátrányos megkülönböztetésrıl. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül: Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek minél korábbi életkorban történı rendszeres óvodába járásának elısegítése. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylı gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élı gyerekek közoktatási lehetıségei és esélyegyenlısége * A kiemelt figyelmet igénylı gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élı gyermekek közoktatási lehetıségei és esélyegyenlısége címő fejezetben jogszabályi változás következett be, módosultak a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) szeptember 1-tıl történı módosításával a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a Gyvt. 67/A. (1) (2) bekezdései alapján jelentısen megváltozott. Korábban akkor minısült a gyermek halmozottan hátrányos helyzetőnek, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült és a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülı a jegyzıi eljárásban önként nyilatkozatot tett, hogy a gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A jogszabályváltozást követıen hátrányos helyzető az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülı vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelı mindkét szülırıl, a gyermeket egyedül nevelı szülırıl vagy a családbafogadó gyámról önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülı vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelı szülık bármelyikérıl vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének idıpontját megelızı 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresıként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlıdéséhez szükséges feltételek. 16

17 Halmozottan hátrányos helyzető az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a) c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettı fennáll, valamint a nevelésbe vett gyermek, az utógondozói ellátásban részesülı és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnıtt. * Hátrányos helyzető (HH) és halmozottan hátrányos helyzető (HHH) gyermekek létszáma december 31-én: Óvoda HH Óvoda HHH Általános iskola HH Általános iskola HHH Középfokú intézmény HH Középfokú intézmény HHH A HH, a HHH és a sajátos nevelési igényő gyermekek ellátásról a nevelési és oktatási intézményekben pszichológus gyógypedagógus és fejlesztı pedagógus gondoskodik. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítı szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.): Az oktatási intézményekben a nevelı és az oktató munkát 1 fı pszichológus, 1 fı gyógypedagógus és 1 fı fejlesztı pedagógus. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció: Szegregáció a települési oktatási intézményekben nem tapasztalható. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések: Eltérések az oktatási intézmények hatékonysága között nincsenek. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások): Az iskola diákjai közül többen is részesülnek útravaló ösztöndíj programban; tıl az oktatási és nevelési intézmények folyamatosan részt vesznek az Integrációs Pedagógiai pályázati Rendszerben, ami a HH, HHH gyermekek nevelésének oktatásának elısegítését célozza. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetıségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlısége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A jelenlegi sportpálya alkalmatlan a sport rendezvények szervezésére Az óvoda kihasználtsága 98%-os. Az óvoda 120 éves épülete, a nevelımunka három telephelyen zajlik Kistérségi szinten családok átmeneti otthonának hiánya Helyettes szülıi hálózat hiánya fejlesztési lehetıségek A sportpálya és környezete felújítása Új a XXI. századi elvárásoknak és igényeinek és elvárásainak megfelelı óvoda építése. Helyettes szülıi hálózat kiépítése, családok átmeneti otthonának létrehozása kistérségi szinten 5. A nık helyzete, esélyegyenlısége 5.1 A nık gazdasági szerepe és esélyegyenlısége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nık körében: A nık munkanélküliségének aránya folyamatosan növekszik, illetve magasabb a férfiakénál. 17

18 év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nık férfiak nık férfiak nık * 2013 Foglalkoztatottak nık Foglalkoztatottak férfiak * Forrás: TeIr b) nık részvétele foglalkoztatást segítı és képzési programokban: Nincsenek adatok a képzési programokban résztvevı nık számáról. c) alacsony iskolai végzettségő nık elhelyezkedési lehetıségei: Nem állnak rendelkezésünkre adatok. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség): Nincs tudomásunk hátrányos megkülönböztetésrıl. 5.2 A munkaerı-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítı szolgáltatások (pl. bölcsıdei, családi napközi, óvodai férıhelyek, férıhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidı, családbarát munkahelyi megoldások stb.): A Hajdúszováti óvoda három telephelyen 6 csoporttal jelenleg 140 fıvel üzemel ( Óvodai férıhelyek száma 140fı). Helyhiány miatt elutasításra nem került gyermek. Óvodai nevelés adatai év 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsoportok száma óvodai férıhelyek száma óvodai feladatellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógiai csoportok száma * * Forrás: TeIR, KSH Tstar, i adatgyőjtés 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe: Nem áll rendelkezésre adat. 5.4 A nıket érı erıszak, családon belüli erıszak: Nagyon kevés adat áll rendelkezésre a családon belüli erıszakról, sok esetben a nıket ért erıszak, a családon belüli erıszak ténye nem út el a tényleges feljelentésig. A nıket érı erıszak, családon belüli erıszak év rendırök riasztása családi viszályhoz tényleges feljelentések száma bírósági ítélet 18

19 2008 nincs adat 6 nincs adat 2009 nincs adat 1 nincs adat 2010 nincs adat 2 nincs adat 2011 nincs adat 4 nincs adat 2012 nincs adat 7 nincs adat *2013 nincs adat nincs adat *2014 nincs adat nincs adat Forrás: Helyi adatgyőjtés 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehetı szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona): Anyaotthon és családok átmeneti otthona a településen nem mőködik, a krízishelyzetbe került, bántalmazott személyeknek a családsegítı és gyermekjóléti szolgálat tud segítségére lenni a befogadást vállalni tudó intézmény felkutatásában, az utazás megszervezésében. 5.6 A nık szerepe a helyi közéletben: Nincsenek adatok a nık szerepvállalásáról a közéletben. A képviselı testületnek jelenleg nincs hölgy tagja. 5.7 A nıket helyi szinten fokozottan érintı társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések: Nincsen tudomásunk ilyen fajta kezdeményezésékrıl. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetıségek meghatározása. A nık helyzete, esélyegyenlısége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nagyon kevés adat áll rendelkezésre a nık helyzetérıl, foglalkoztatottságáról, képzésérıl a településen fejlesztési lehetıségek Adatgyőjtés, adatfeldolgozás 6. Az idısek helyzete, esélyegyenlısége 6.1 Az idıskorú népesség fıbb jellemzıi (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma nyugdíjban, nyugdíjban, nyugdíjszerő nyugdíjszerő összes év ellátásban ellátásban nyugdíjas részesülı férfiak részesülı nık száma száma * *2014 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar *2013 nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülı nık száma nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülı férfiak száma 19

20 6.2 Idısek munkaerı-piaci helyzete a) idısek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága: Az idısek, nyugdíjasok foglalkoztatottságával kapcsolatban nem állnak rendelkezésünkre adatot. A vizsgált idıszak adataiból kimutatható, hogy a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek száma folyamatosan növekszik. év Regisztrált munkanél küliek száma 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma Tartós munkanél küliek száma 55 év feletti tartós munkanélküliek száma fı fı % fı fı % % % % % % % % % % % * % % * Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR adatgyőjtés, Adatsor1 Adatsor év *2013 *2014 b) tevékeny idıskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idısek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetıségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen): Településünkön 31 éve mőködik a Derős Alkony nyugdíjas klub, a klub tagjai rendszeresen vesznek részt kulturális rendezvényeken, rendszeresen kirándulnak és közös programokat szerveznek a településen élı fiatalokkal, civil szervezetekkel. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: Idıseket ért hátrányos megkülönböztetésrıl a településen nincs tudomásunk. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idısek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése: A településen az egészségügyi ellátásról 2 fı háziorvos gondoskodik, szakorvosi ellátások a településen nincsenek, a legközelebbi szakorvosi ellátásra Hajdúszoboszlóra vagy Debrecenbe kell beutaznia az ellátást kérı személynek. Településünkön a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben (Szt.) meghatározott alapellátásokat december 31.-tıl a Hajdúszoboszlói Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ látja el. Alaptevékenység: Étkeztetés Szt a szerint, Házi segítségnyújtás Szt a szerint; Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Szt a szerint; Családsegítés Szt a szerint; Nappali ellátás - idısek klubja Szt. 65/F. -a szerint. Szakosított ellátást az önkormányzat nem biztosít, de decembere óta a településen a Református Egyház mőködteti az általa fenntartott Idısek Bentlakásos intézményét. b) kulturális, közmővelıdési szolgáltatásokhoz való hozzáférés: A településen a könyvtárban van lehetıségük az idıseknek a kulturális, közmővelıdési szolgáltatásokhoz való hozzáférésre. 20