A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

Átírás

1 A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1

2 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása... 4 A népesség összetétele... 6 Munkavállaló korú népesség, ezen belül fiatalok számának alakulása... 7 II. Gazdasági aktivitás... 8 III. A regisztrált munkanélküliség alakulása a kisteleki térségben... 9 A munkanélküliség fıbb jellemzıi: munkanélküliek száma, munkanélküliség aránya A munkanélküliség összetétel jellemzıi: neme, iskolai végzettség, kor Tartós munkanélküliség Munkanélküli ellátásban részesülık Fiatal, éven aluli munkanélküliek aránya, fıbb jellemzıi Munkanélküliek foglalkozásonként A munkanélküliek területi elhelyezkedése településenként IV. A pályakezdı munkanélküliség és jellemzıi A pályakezdı munkanélküliek száma, arányuk változása Összetétel jellemzıi, kor, nem, iskolázottsági szint szerint Elhelyezkedési irányok foglalkozásonként V. Bér és kereset jellemzık VI. Pályakezdık iránti igény VII. Mellékletek

3 I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége A Kisteleki Kistérség a Dél-Alföldi Régió központjában, Csongrád megye észak-nyugati részén helyezkedik el. A kistérséget délen a szegedi, keleten a hódmezıvásárhelyi, északon a szentesi, a csongrádi és a kiskunfélegyházi, nyugaton pedig a kiskunmajsai kistérség határolja. A kistérség elhelyezkedése A kistérséget Kistelek és a körülötte lévı 5 település alkotja: Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer és Pusztaszer. A kistérségben egyetlen város Kistelek, amely központi fekvésénél fogva a kistérségi társulás központja is. A Kisteleki Kistérség 3

4 A Kisteleki Kistérség területi adatai Összes terület Külterület Belterület Külterület aránya Település Ha Km 2 Km 2 Km 2 % Baks ,85 59,6 2,25 96,4 Balástya ,95 107,65 2,3 97,9 Csengele ,66 29,78 0,88 97,1 Kistelek ,19 64,97 4,22 93,9 Ópusztaszer ,51 58,28 1,23 97,9 Pusztaszer ,93 43,83 5,1 89,6 Kistérség összesen ,09 364,11 15,98 95,8 Kül-és belterület aránya a Kisteleki Kistérségben 4% 96% Belterület Külterület A kistérség legmeghatározóbb településszerkezeti jellemzıje a tanyavilág. A népesség száma és alakulása Lakónépesség megoszlása a Kiste leki Kistérségben % 11% 12% 12% 8% 19% Ópusztaszer Balástya Pusztaszer Baks Kistelek Csengele 4

5 Kistelek és környékét magába foglaló hat település mind munkaerıpiaci körzet. Lakónépessége január elsején fı volt, mely a megye népességének 4, 37%-a. A Kisteleki Kistérség lakóinak száma év elejére 1,41%-al csökkent. Csongrád megye népességében szintén fogyás következett be 0,07%-os mértékben re a nık száma a térség átlagánál valamelyest nagyobb mértékben 1,29%-al csökkent, a férfiak esetében a csökkenés ennél nagyobb mértékő volt: 1,53%. Kistelek térségében az elmúlt három évben leginkább az idıs (65 év feletti) népesség száma nıtt 2009-re (1,1%-kal). Eközben a munkavállaló korú népesség (15-64 éves) 0,77% és 1,52%-os csökkenést mutatott, míg Csongrád megyében számuk 1%-al több, a következı évben 0,14%-kal kevesebb lett. Kisteleki Kistérség népességének alakulása nem és korcsoportok szerint Nem Életkor változás elızı év=100% ,056-4, Férfi ,124-1, X ,201 1, ,885-3, Nı ,446-1, X ,947 1, ,012-4, Összesen ,776-1, X ,772 1, Mindösszesen ,283-1,412 Forrás: KSH, január 1-jén. A Kisteleki Kistérséget alkotó hat település egyikében, Csengelén mutatkozott 2008-ra a népesség számának növekedése 0,8%-os mértékben. A vizsgált három évben a népesség száma a legnagyobb mértékben 2008-ra Bakson (2,9%), 2009-re Pusztaszeren (3,1%) csökkent. 5

6 Kisteleki Kistérség települései népességének alakulása Települések változás elızı év=100% Ópusztaszer ,208-1,018 Balástya ,040-0,202 Pusztaszer ,507-3,123 Baks ,991-1,473 Kistelek ,841-1,559 Csengele ,807-2,002 Forrás: KSH, január 1-jén. A népesség összetétele A Kistelek környéki népesség összetételét tekintve, átlagosan a teljes népesség 67,3%-a munkavállalási korú, mely 1,8%-al marad el Csongrád megye átlagától. Kisteleki Kistérség munkavállalási korú népessége Csongrád megye ebbıl aránya (%) 69,12 69,09 69,05 Kisteleki kistérség ebbıl aránya (%) 67,10 67,44 67,37 Forrás: KSH, január 1-jén. Míg 2009-ben a Kisteleki Kistérségben a 0-14 éves korosztály aránya 13,8%, és a 65 év felettiek aránya 18,8%, addig Csongrád megyében 14, 1% valamint 16,8%. A Kisteleki Kistérség népességére az öregedı társadalom jellemzı. Kisteleki Kistérség népességének kor- és nem szerinti összetétele Nem Életkor változása % pont ,5 7,3 7,1-0,2-0,2 Férfi ,0 34,4 34,4 0,4 0,0 65-X 6,7 6,6 6,8-0,1 0,2 Összesen 48,3 48,3 48,3 0,0 0, ,0 6,9 6,8-0,1-0,1 Nı ,1 33,1 33,0 0,0-0,1 65-X 11,7 11,7 12,0 0,0 0,3 Összesen 51,7 51,7 51,7 0,0 0,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, január 1-jén. 6

7 Az országos adatokhoz hasonlóan a Kisteleki Kistérséget is azonban a megyeinél kisebb arányú nıtöbblet jellemzi. A nık részaránya 51,7%, a férfiaké 48,3%, a megyében arányuk 52,8% és 47,2%. Kistérség A Kisteleki kistérség népességének öregedési mutatói Átlagos életkor, év férfi nı összesen különbség Öregedési index Az idıs népesség eltartottsági rátája Kisteleki 40,2 44,8 42,6 4, Munkavállaló korú népesség, ezen belül fiatalok számának alakulása A munkavállaló korú népesség általában a mindenkori iskolakötelezettségtıl a mindenkori nyugdíjkorhatárig számítandó, ez a éves népességre értendı. Ebbıl a fiatal, pályakezdık esetére a évesek korosztálya vehetı figyelembe. Kisteleki kistérség fiatal népessége Év/kor Teljes népesség együtt Forrás: KSH, január 1-jén. A teljes népesség valamivel több, mint egy negyede a Kisteleki Kistérségben fiatal munkavállaló korú: éves, vagyis többnyire pályakezdı. Közöttük a férfiak vannak többségben rıl 2008-ra 1,4%-al, 2008-ról 2009-re 2,5%-al csökkent a fiatal népesség száma. Kisteleki Kistérség fiatal népességének száma nemek szerint és aránya a teljes népesség %-ban % Férfi ,670 13,688 13,490 Nı ,403 12,356 12,268 Együtt ,073 26,044 25,758 Forrás: KSH, január 1-jén. A Kisteleki Kistérségben a éves korosztály a teljes népesség 26% körüli arányát képviselik a vizsgált három évben, melyen belül a férfiak aránya 13,5% és a nık aránya 12,3% körül mozog. 7

8 Kisteleki Kistérség fiatal népességének száma nemenként, korcsoportok szerint Évek Nem együtt Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı Forrás: KSH, január 1-jén között megfigyelhetı, hogy a népesség nemenkénti összetételében az egyes korcsoportokban változó, összességében férfi többség alakult ki. A fiatalabb korsávokba tartozó utánpótlás aránya kisebb. Kisteleki Kistérség fiatal népességének aránya a teljes népesség százalékában Évek Nem együtt Férfi 3,193 3,193 3,661 3, ,073 Nı 2,882 3,156 3,003 3,361 Férfi 3,117 3,176 3,527 3, Nı 2,829 3,240 2,808 3,479 26,044 Férfi 3,086 3,189 3,405 3, Nı 2,821 3,118 2,891 3,437 25,758 Forrás: KSH, január 1-jén. A Kisteleki Kistérség fiatal népességének aránya a teljes népességhez viszonyítva egyre csökken, 2007-rıl 2008-ra 0,029% ponttal, 2008-ról 2009-re 0,29% ponttal. II. Gazdasági aktivitás A statisztika szerint a éves népesség jelenti egy ország potenciális munkaerıforrását. A munkavállalási korú népesség a teljes halmaz, ennek részhalmazai: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak. Munkanélkülinek minısül, akit az állami munkaerı-piaci szolgáltató szervezetnél munkanélküli álláskeresıként vesznek nyilvántartásba. Nem minısülnek regisztrált munkanélkülinek azok, akik foglalkoztatást elısegítı támogatásban (átképzés, közhasznú foglalkoztatás stb.) részesülnek. 8

9 Gazdaságilag inaktívaknak nevezzük a se nem foglalkoztatott, se nem munkanélküli felnıtt népességet, melynek kisebb vagy nagyobb hányada nincs jelen a munkaerıpiacon. A távolmaradás lehet önkéntes és lehet kényszerő is. A munkaerıpiacról többnyire kényszerően a háztartásba szorultak eltartását a családok vállalják, fıként az olyan területeken, ahol mint ahogyan az a Kisteleki Kistérségre is jellemzı a jövedelem fıként a mezıgazdaságból származik. Évek Foglalkoztatottság alakulása Munkanélküliségi Munkanélküliek Foglalkoztatottak Inaktívak Foglalkoztatási ráta ráta Aktivitási ráta Kisteleki Kistérség % % 51.6% % % 52.7% % % 52.4% Csongrád megye % % 53.8% % % 53.5% % % 53.6% Dél-alföldi Régió % % 52.4% % % 52.4% % % 52.4% A munkanélküliségi ráta a Kisteleki Kistérségben, Csongrád megyében valamint a Délalföldi Régióban is a vizsgált három évben növekedett, értéke a megfigyelt hat település együttvéve a legmagasabb. A munkanélküliek száma a Kisteleki Kistérségben 2007-rıl 2008-ra ugrásszerően megnıtt, míg a 2008-ról 2009-re minimális változást mutat. Csongrád megyében az elmúlt három évben a munkanélküliségi ráta alacsonyabb, a foglalkoztatási valamint az aktivitási ráta pedig magasabb volt. Összességében elmondható, hogy a megyei összesített mutatók kedvezıbb értékeket mutatnak mind a régiós, mind pedig a kistérségi adatoknál. A Kisteleki Kistérségben az aktivitási ráta 2008-ban meghaladja a régióban mértet, ben pedig megegyezik annak arányával. III. A regisztrált munkanélküliség alakulása a kisteleki térségben A térség munkanélküliségének bemutatása az ÁFSZ (Állami Foglalkoztatási Szolgálat) nyilvántartásában regisztrált, a honlapon szereplı záró állományok alapján történik. 9

10 ( A tárgyalt adatok év végére vonatkoznak, az összehasonlítás végett az elmúlt két év azonos hónapját (decembert) vettük figyelembe. A munkanélküliség fıbb jellemzıi: munkanélküliek száma, munkanélküliség aránya Kistelek környékét magában foglaló megfigyelt hat településen a nyilvántartott álláskeresık száma év végén 1218 fı volt 17,7 %-kal több mint egy évvel ezelıtt. Míg 2008-ban 2,1 százalékkal szerepeltek többen a nyilvántartásban, mint azt megelızı év végén, Csongrád megyében ugyanezen idıszak alatt 5,5 és 27,12 % -os változás történt. A év folyamán a tárgyalt záró állományig (december) 164 személy került be a Kistelek térségi munkaügyi nyilvántartásba. A megye teljes állományába 2893 fı lépett be. A rendszerbe belépık száma 2007 és 2008 között 27 %-al csökkent a térségben, míg megyei szinten 5,3 %-os növekedés tapasztalható év végén a kistérségi és megyei statisztika eltérı irányú. Míg a térségben a belépık száma 34%-al nıtt az elızı évihez képest, addig megyei viszonylatban 0,4 %-os csökkenés figyelhetı meg. Nyilvántartott álláskeresık számának alakulás, december záró létszám Megnevezés Kisteleki Kistérség Nyilvántartott álláskeresık száma, fı Változás elızı évihez képest, % 2,1 17,7 Belépık száma december hónapban fı Változása elızı évihez képest, % Csongrád megyében Nyilvántartott álláskeresık száma, fı Változás elızı évihez képest, % 5,5 27,12 Belépık száma december hónapban fı Változása elızı évihez képest, % 5,3-0,4 Munkanélküliségi ráta legszőkebb szintre munkaerı-piaci körzetre számítandó. Mivel a tárgyalt Kistelek környéki 6 település nem egyezik a kisteleki munkaerı-piaci körzet területével (az adatok a települési adatok aggregálásából származnak) így a munkanélküliség arányát, mértékét a relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresık a munkavállaló korú népesség százalékában) érzékelteti decemberében a relatív mutató átlagosan 9,94%, egy év alatt 1,26%-ponttal magasabb, elızı év azonos hónapjához viszonyítva, 2008 decemberében csupán 0,36%-pontot emelkedett. A kisteleki térség (megfigyelt hat település együttvéve) helyzete a megyei és régiós átlaghoz képest is rosszabb, mivel a munkanélküliségi ráta mind három tárgyalt évben nagyobb a megyei és régiós átlagánál. 10

11 A munkanélküliség összetétel jellemzıi: neme, iskolai végzettség, kor A nyilvántartott álláskeresık 2009 decemberében nemenkénti megoszlására jellemzı, hogy a nık aránya magasabb. Csongrád megyében az álláskeresık 48,3 %-a nı, tehát eltérıen alakul, mint a kistérségben. Változás tendenciája azt mutatja, hogy a Kisteleki Kistérségben is egyre magasabb a férfi álláskeresık aránya decemberében már közel azonos arányú a nemek megoszlása és 2008 között a férfi álláskeresık aránya kis mértékben csökkent, de 2009-ben ugrásszerően megnıtt az elızı évihez képest, mintegy 27, 4 %-al. A nıi álláskeresık aránya kis mértékben növekedett és 2008 között 5,4 %-al, majd évben is csak 9,6%-al. Nyilvántartott álláskeresık számának alakulása nemek szerint Kistelek környékén, december Megnevezés Változás % fı megoszlása % 2008/ /2008 férfi ,14 45,41 49,17-1,7 27,4 nı ,86 54,59 50,83 5,4 9,6 összesen ,00 100,00 100,00 2,1 17,7 forrás: Dél-alföldi RMK Nyilvántartott álláskeresık számának alakulása nemek szerint Csongrád megyében, december Megnevezés Változás % fı megoszlása % 2008/ /2008 férfi ,25 48,50 51,71 8,32 35,55 nı , ,29 3,07 19,20 összesen ,00 100,00 100,00 5,55 27,13 forrás: Dél-alföldi RMK A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti összetétele a Kisteleki Kistérségben az utóbbi években nem változott. Legnagyobb az általános iskolai és szakmunkásképzı bizonyítvánnyal rendelkezık aránya. (mindkét végzettség közel azonos mindhárom évben 34,2 % és 37,2 % közötti). A harmadik leggyakoribb végzettség az álláskeresık között a szakközépiskola, de ez már jóval alacsonyabb, mint az elızı kettı. (11,3% és 13,3% közötti a három vizsgált évben). Az iskolai végzettségek közül a fıiskolával rendelkezı álláskeresık aránya csökkent csak az elmúlt három évben 2,6%-ról 1,9%-ra. Valamennyi iskolai szinten nıtt az állástalanok száma (kivétel fıiskola), de legnagyobb mértékő növekedés a gimnáziumi végzettségüknél figyelhetı meg évben 67 fı szerepel ezzel a végzettséggel a nyilvántartásban, de évben már 114 fı, a két év viszonylatában ez 70%-os emelkedés. Csongrád megye viszonylatában is hasonló tendenciák figyelhetık meg, azzal az eltéréssel, hogy a szakképesítések arányában nem a gimnázium nıtt ilyen mértékben, hanem a fıiskola és egyetem évrıl 2009 évre a fıiskolai képesítéssel rendelkezık száma 34,32%-al nıtt, míg az egyetemi végzettséggel rendelkezık száma 44, 98 %-al. 11

12 Nyilvántartott álláskeresık számának alakulása iskolai végzettség szerint Kisteleki Kistérségben, december Megnevezés Változás % fı megoszlása % 2008/ / általánosnál kevesebb ,6 4,4 3,8 24,3 - általános iskola ,2 37,2 35,2 10,4 12,0 szakmunkásképzı ,8 30,5 32,6-10,5 25,6 szakiskola ,2 2,1 2,4-31,8 szakközépiskola ,8 13,3 11,3 6,2 - technikum ,7 2,7 3,0 3,7 37,0 gimnázium ,6 7,5 9,4 16,4 46,2 fıiskola ,6 2,1 1,9-15,4 4,5 egyetem ,5 0,2 0,4-60,0 250,0 összesen ,0 100,0 100,0 2,1 17,7 Adatforrás: Dél-alföldi RMK Nyilvántartott álláskeresık számának alakulása iskolai végzettség szerint Csongrád megyében, december Megnevezés Változás % fı megoszlása % 2008/ / általánosnál kevesebb ,45 2,56 2,07 10,11 3,2 általános iskola ,91 31,04 29,74 9,55 21,77 szakmunkásképzı ,86 29,85 30,73 5,52 30,87 szakiskola ,12 1,97 1,78-1,91 14,96 szakközépiskola ,10 16,26 16,68 6,62 30,34 technikum ,91 3,46 3,56-6,49 30,91 gimnázium ,83 8,45 8,52 0,91 28,18 fıiskola ,71 4,61 4,87 3,3 34,32 egyetem ,10 1,80 2,05-98,7 44,98 összesen , ,60 27,13 Adatforrás: Dél-alföldi RMK 12

13 Korcsoportonként vizsgálva a nyilvántartott álláskeresık között a kisteleki kistérségben a legtöbben a év, év és a éves korosztályhoz tartoznak. Ez az összetétel és sorrend a vizsgált években nem változott. Az álláskeresık számában korcsoportonként a legnagyobb mértékő változás a 60 év fölöttieknél figyelhetı meg évrıl 2008-ra 50%, majd a következı évben már több mint kétszeresére nıtt a számuk. Másik két korcsoport, amelyben nagyobb mértékő növekedés tapasztalható az év közötti (52,38%) és a év közöttiek (31,88 %). Megyei szinten hasonló arányok figyelhetık meg. A nyilvántartott álláskeresık 27,06 %-a a év közötti korosztály, ıket a évesek követik 24,28 %-al. A különbözı korcsoportokban nyilvántartott álláskeresık számának változása az elmúlt 3 évben is hasonló tendenciát mutat megyei és kistérségi szinten. Legnagyobb mértékő növekedés az idısebb korcsoportokban történt év között. Mindkét vizsgált területen jelentısen visszaesett a fiatal korosztály száma. A kistérségben felére csökkent a 17 év alattiak száma, megyei szinten pedig harmadára. Nyilvántartott álláskeresık számának alakulása életkor szerint Kisteleki Kistérségben, december Megnevezés Változás (%) fı megoszlása (%) 2008/ / év alatt ,20 0,10 0,08 50,00 1, év között ,14 4,06 3,69 1,00 7, év között ,82 13,33 14,94 6,15 31, év között ,74 26,57 24,14 5,36 6, év között ,25 23,96 22,99-3,13 12, év között ,03 12,66 12,97 7,37 20, év között ,33 12,66 12,23 4,80 13, év között ,10 6,09 7,88-12,50 52,38 60 év fölött ,39 0,58 1,07 50,00 216,66 összesen ,00 100,00 100,00 2,07 17,68 Nyilvántartott álláskeresık számának alakulása életkor szerint Csongrád megyében, december Megnevezés Változás (%) fı megoszlása (%) 2008/ / év alatt ,22 0,05 0,01-74,36-70, év között ,16 4,09 3,58 3,74 11, év között ,07 14,18 14,55 6,39 30, év között ,52 28,08 27,06 3,92 22, év között ,25 24,28 24,28 5,70 27, év között ,41 11,36 11,45 5,10 28, év között ,58 11,85 12,62 8,06 35, év között ,56 5,62 6,10 6,84 37,96 60 év fölött ,24 0,48 0,34 214,60-10,23 összesen ,00 100,00 100,00 5,50 27,12 13

14 Tartós munkanélküliség A munkanélküliség regisztrációjának idıtartamát tekintve 2007 és 2009 év között a megyei és kistérségi arányokban változás nem figyelhetı meg. Megyei szinten a munkanélküliek % már több mint egy éve folyamatosan szerepel a nyilvántartásban. A kisteleki kistérségben ez 30% mindhárom vizsgált évben. Az egy éven túl állástalanok száma 2007-rıl 2008-ra 3,19 %-al nıtt a kistérségben, míg Csongrád megyében 5,55 %-al nıtt és 2009 között a növekedés jóval nagyobb, de nem csak a tartós munkanélküliek számát tekintve, hanem az összes nyilvántartott létszámban is. A kisteleki kistérségben 16,33 %-al nıtt az összes munkanélküliek száma, az egy éven túl állástalanok száma pedig 14,86%-al. 14

15 Megnevezés Nyilvántartott összes fı Fogl.nyilv.hossz >365 fı Tartós arány % december Csongrád megye ,35 Kisteleki kistérség , december Csongrád megye ,20 Kisteleki kistérség , december Csongrád megye ,09 Kisteleki kistérség ,45 Munkanélküli ellátásban részesülık Járadék típusú ellátásra jogosultak száma évben 30%-os mértékben növekedett az elızı évihez képest Csongrád megyében (31,2%) és a kistérségben is (29,8%) A nyilvántartott összes létszámon belüli arányuk 18% körül mozgott az elmúlt három évben. A segély típusú ellátásokra jogosultak száma évrıl évre csökkent, majd évre 46,4 %-al nıtt. Az összes nyilvántartott munkanélküli létszámon belüli arányuk is csökkent, majd évben ismét emelkedett 13,22%-ra (2007. évi arányhoz közeli érték). A rendszeres szociális segélyre jogosultak aránya a Kisteleki Kistérségben 2008 decemberében volt a legmagasabb, a másik két vizsgált évben alacsonyabb az arányuk, mint a járadék típusú ellátásra jogosultak aránya. Csongrád megyében is hasonló arányok figyelhetıek meg a vizsgált években. A legmagasabb arányú a járadék típusú ellátásra jogosultak száma, ezt követi a rendszeres szociális segély, majd a segély típusú ellátásra jogosultak aránya. Megnevezés Nyilvántartott összes Járadék tip.ell. Segély tip.ell. Rendsz. szoc.sg. Járadék tip.ell. Segély tip.ell. Rendsz. szoc.sg. fı fı fı fı % % % december Csongrád megye ,30 10,05 19,73 Kisteleki kistérség ,34 13,81 14, december Csongrád megye ,10 10,39 19,77 Kisteleki kistérség ,20 10,63 19, december Csongrád megye ,91 11,72 16,72 Kisteleki kistérség ,97 13,22 15,60 15

16 Megnevezés Nyilvántartott összes Járadék tip.ell. Segély tip.ell. Rendsz. szoc.sg. fı fı fı fı 2008/2007 Csongrád megye 6,16-0,20 0,34 0,03 Kisteleki kistérség 2,07-1,15-3,18 4, /2008 Csongrád megye 26,89 0,81 1,32-3,05 Kisteleki kistérség 17,68 1,77 2,59-3,63 Fiatal, éven aluli munkanélküliek aránya, fıbb jellemzıi A munkanélküliek között egyre több a fiatal. A nyilvántartott munkanélküliek 42,9 % -a kisteleki kistérségben, a megyében pedig 45,2 %-a 35 év alatti fiatal. Arányuk az elmúlt három évben nem változott sem a kistérségben, sem a megyében. A fiatal munkanélküliek között a év közöttiek szerepelnek a legnagyobb arányban évben az elızı évhez képest 60%-ról 56,32 %-ra csökkent a kistérségben. Megyei viszonylatban is hasonló, de itt csak minimális a csökkenés, 0,64 százalékpont. Nyilvántartott álláskeresık számának alakulása életkor szerint Kisteleki Kistérségben, december Megnevezés Változás (%) fı megoszlása (%) 2008/ / év alatt ,46 0,22 0,19 50,00 1, év között ,66 9,21 8,62 1,00 7, év között ,89 30,26 34,87 6,15 31, év között ,00 60,31 56,32 5,36 6,90 összesen ,00 100,00 100,00 4,80 14,50 összesen (térség) ,7 17,68 35 év alattiak aránya % 42,9 44,1 42,9 Nyilvántartott álláskeresık számának alakulása életkor szerint Csongrád megyében, december Megnevezés Változás (%) fı megoszlása (%) 2008/ / év alatt ,48 0,12 0,03-74,36-70, év között ,86 8,81 7,91 3,74 11, év között ,95 30,56 32,19 6,39 30, év között ,72 60,51 59,87 3,92 22,53 összesen ,00 100,00 100,00 4,30 23,80 összesen (megye) ,5 27,12 35 év alattiak aránya % 47 46,4 45,2 16

17 30 év alatti regisztrált álláskeresık megoszlása a kisteleki kistérség hat településén: A kistérségben a fiatal álláskeresık 53%-a férfi, 47%-a nı. Regisztrált álláskeresık száma zárónapon férfiak nık Nem férfiak nık Nem Csongrád megye ,52 0,48 1,00 ÓPUSZTASZER ,53 0,47 1,00 BALÁSTYA ,45 0,55 1,00 PUSZTASZER ,45 0,55 1,00 BAKS ,59 0,41 1,00 KISTELEK ,56 0,44 1,00 CSENGELE ,48 0,52 1,00 Kisteleki Kirendeltség ,53 0,47 1,00 Az iskola végzettség szerint a fiatal álláskeresık között is hasonló arányok figyelhetıek meg, mint megyei viszonylatban. A leggyakoribb végzettség a szakmunkás képzı és általános iskola. Ezt követi a szakközépiskola és gimnázium. A legritkábban elıforduló végzettség a hat település fiatal álláskeresıi között az egyetem, mindössze 1%. Ez az arány kicsivel alacsonyabb, mint Csongrád megyében. Az átlagostól is magasabb az általános iskolai végzettségek aránya Baks településen. Ezen a településen 38% az általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezı fiatal álláskeresık aránya, ami a megyei átlagot 14 százalék ponttal, a kistérségi átlagot pedig 12% ponttal haladja meg. A szakmunkás végzettséggel rendelkezı fiatal álláskeresık esetében Csengele településen figyelhetünk meg eltérést (30%). A megyei arány 8 % ponttal, a kisteleki kistérség arányát pedig 3 százalék ponttal haladja meg. Gimnázium képzettséggel rendelkezık aránya Pusztaszer településen sokkal magasabb (35%), mint a megyei (12%) és kistérségi átlag (14%), viszont a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezık aránya jóval kisebb. 17

18 Regisztrált álláskeresık megoszlása zárónapon ált. iskolai végz. nélkül általános iskola szakiskola gimnázium szakmunkásképzı szakközépiskola technikum fıiskola egyetem Total Csongrád megye 0,01 0,24 0,03 0,22 0,12 0,23 0,05 0,06 0,03 1,00 ÓPUSZTASZER 0,00 0,16 0,05 0,30 0,10 0,26 0,12 0,02 0,00 1,00 BALÁSTYA 0,00 0,27 0,07 0,14 0,11 0,30 0,05 0,05 0,02 1,00 PUSZTASZER 0,00 0,10 0,00 0,26 0,35 0,10 0,13 0,06 0,00 1,00 BAKS 0,05 0,38 0,02 0,29 0,06 0,17 0,03 0,00 0,00 1,00 KISTELEK 0,03 0,27 0,03 0,29 0,15 0,14 0,04 0,03 0,01 1,00 CSENGELE 0,05 0,27 0,00 0,34 0,14 0,14 0,00 0,05 0,02 1,00 Kisteleki Kirendeltség forrás: 0,02 0,26 0,03 0,27 0,14 0,17 0,05 0,03 0,01 1,00 Fiatal álláskeresık számának alakulása a Kisteleki Kistérségben a nyilvántartásban eltöltött idı alapján decemberi adatok alapján a legjellemzıbb, hogy az álláskeresık száma az regisztráltságban eltöltött idı növekedésével csökken. A legmagasabb létszám az 1-3 hónap és 4-6 hónap közötti idıszakban figyelhetı meg. A vizsgált hat település közül Baksnál látható némi eltérés. Itt a nem az eltelt idı arányában csökken a létszám. A második legtöbb regisztráltság a hónap között idıszakban látható. Regisztrált álláskeresık száma zárónapon 1-3 hónap 4-6 hónap 7-12 hónap hónap > 24 hónap Total Csongrád megye ÓPUSZTASZER BALÁSTYA PUSZTASZER BAKS KISTELEK CSENGELE Kisteleki Kirendeltség

19 Munkanélküliek foglalkozásonként A Kisteleki Kistérségben év végén a leggyakoribb foglalkozás a regisztrált álláskeresık között az egyéb segédmunkás. Az összes álláskeresı 37,68 %-a. A következı leggyakoribb foglalkozás együttesen eléri az álláskeresık felét. 10,59 % eladó, 5,09 % irodai adminisztrátor, 2,3 % felszolgáló és lakatos is. Ez az öt foglalkozás együttesen 57,96 %-a a teljes létszámnak. A munkanélküliek foglalkozásainak gyakorisági sorrendje, arányai nem változtak, vagy csak igen kis mértékben a vizsgált három évben. Csongrád megye vizsgálatában is hasonló arányokat tapasztalhatunk. A három leggyakoribb foglalkozás: egyéb segédmunkás, eladó, irodai adminisztrátor. A munkanélküliek területi elhelyezkedése településenként Csongrád megyében a Kisteleki Kistérség 6 települést foglal magába (Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer és Pusztaszer) decemberében fı nyilvántartott álláskeresı volt a megyében, ebbıl 1218 fı a Kisteleki Kistérségben. Ez a megyei létszám 5,3 %-a. A lakosság aránya a megyén belül 4,4 %. Település megnevezése lakónépesség álláskeresık száma Munkaváll. korú népesség relatív mutató férfiak nık összesen fı % fı % Baks , ,20 Balástya , ,70 Csengele , ,12 Kistelek , ,18 Ópusztaszer , ,14 Pusztaszer , ,47 Kisteleki kistérség összesen , ,94 Csongrád megye összesen ,22 (Településenkénti részletes összetétel és foglalkozásonkénti adatok, havonta megtalálhatók a címő honlap Statisztika/Adattár címő menüpont alatt.) 2009 decemberében fı nyilvántartott álláskeresı volt a megyében, ebbıl 1218 fı a Kisteleki Kistérségben. Ez a megyei létszám 5,3 %-a. A lakosság aránya a megyén belül 4,4 %. 19

20 Település megnevezése Relatív mutató Relatív mutató változása elızı évihez képest / /2008 Baks 9,04 10,01 12,20 110,73 121,88 Balástya 6,33 7,19 7,70 113,59 107,09 Csengele 10,12 8,04 9,12 79,45 113,43 Kistelek 8,14 8,9 10,18 109,34 114,38 Ópusztaszer 9,77 9,76 10,14 99,90 103,89 Pusztaszer 8,13 8,13 11,47 100,00 141,08 A kistérségen belül az álláskeresık számának megoszlása egyenes arányban van a lakónépesség számával. Minél nagyobb a település annál nagyobb az álláskeresık száma is. Ha a munkavállaló korú népesség számához viszonyítjuk már eltérı adatokat kapunk. A relatív mutató a nyilvántartott álláskeresık aránya a munkavállaló korú népesség százalékában. A relatív mutató szerint a legkedvezıbb helyzetben lévı település Balástya 7,7%, mely alacsonyabb a megyei és kistérségi mutatótól is. A relatív mutató Bakson a legmagasabb (12,2%), majd Pusztaszer követi 11,47 %-al. A vizsgált hat település közül csak Balástyán (7,7 %) alacsonyabb a relatív mutató a Csongrád megyei (8,22 %) mutatóhoz képest. Az elmúlt három évben 5 településen nıtt a relatív mutató, a hatodik településen, Csengelén csökkenés tapasztalható évben 20,55 %-al csökkent az elızı évihez képest, majd évben 13,43 % al nıtt, de még mindig 10 %-al alacsonyabb, mint a évi relatív mutató. A települések közül Pusztaszeren figyelhetı meg a legnagyobb arányú növekedés 41%, a vizsgált három évben. 20

21 IV. A pályakezdı munkanélküliség és jellemzıi Pályakezdı álláskeresı a 25. életévét - felsıfokú végzettségő személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezı, a munkaügyi központ által nyilvántartott álláskeresı, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követıen nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthetı pályakezdı álláskeresınek, aki terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetıleg gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá elızetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti és sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít. A pályakezdı fiatalok munkaerı-piaci helyzetét alapvetıen meghatározza az a körülmény, hogy nem rendelkeznek gyakorlattal, tapasztalattal és ez szőkíti elhelyezkedési lehetıségeiket. A korábbi jogi szabályozás alapján alanyi jogon munkanélküli-segélyre vált jogosulttá a pályakezdı munkanélküli, ez azonban nem segítette elı az érintett személy munkába állását. Ezen ellátási forma megszüntetése mellett jelenleg a pályakezdı munkanélküliek elhelyezkedésérıl szóló 68/1996. (IV. 15.) Kormányrendelet rendelkezik arról, hogy milyen eszközökkel lehet elısegíteni e személyek munkába állítását. A pályakezdı munkanélküliek száma, arányuk változása Az álláskeresı pályakezdık száma szinte állandó értéket mutat az elmúlt három évben, létszámuk a Kisteleki Kistérségben kisebb mértékben nıtt, mint a nyilvántartott álláskeresıké. Csongrád-megyében számuk a és a évben szinte megegyezik, 2009-re viszont 15%-al emelkedett. A kisteleki munkanélküli állományba a megfigyelt évben átlagosan havonta 104 pályakezdı fiatal jelentkezett, a megyében 2027 fı. A kistérség települései közül 2009 decemberére Kistelek mögött (53 fı) Bakson regisztrálták 21

22 a második legtöbb (17 fı) pályakezdıt, majd Balástya-Pusztaszer (14-14 fı) és Ópusztaszer-Csengele (13-13 fı) szinte azonos értékkel zárta az évet. Kisteleken ban több pályakezdı lépett be a rendszerbe (2007 évhez képest) ez a folyamat kis mértékben csökkent év végéig. A nyilvántartott pályakezdık számának területi megoszlása, december A nyilvántartott pályakezdık számának alakulása, december záró létszám Megnevezés Csongrád megyében Nyilvántartott álláskeresık száma (fı) Változás az elızı évhez képest (%) 2,9 23,9 Pályakezdık száma (fı) Változás az elızı évhez képest (%) 0,3 15 Kisteleken Nyilvántartott álláskeresık száma (fı) Változás az elızı évhez képest (%) 7,3-13,2 Pályakezdık száma (fı) Változás az elızı évhez képest (%) 17,9 0,5 Forrás: Dél-alföldi RMK Az állandó lakóhely szerinti nyilvántartott álláskeresık adatai néhány fı eltérést mutatnak. 22

23 Összetétel jellemzıi, kor, nem, iskolázottsági szint szerint A Kistelek környéki álláskeresı pályakezdı munkanélküliek legtöbbje a és a év közötti korcsoporthoz tartozik. A évesek aránya 2009 decemberében meghaladta a pályakezdık záró létszámának 60%-át, a évesek aránya meghaladta a 34%-át. A 17 alatti pályakezdı nem volt, így a év közöttiek lefedik a fennmaradó 2,6%-ot. A vizsgált idıszak mindhárom évében emelkedett a és a év közé esık aránya, a as korosztály 2009-re mérséklıdött. A megyei folyamatok is ezt a tendenciát mutatják. Csongrád-megyében a évesek aránya meghaladta a pályakezdık 2009 decemberi záró létszámának 60%-át, a év közöttiek több mint 30%-ot tettek ki, a év közöttiek pedig itt is 2,7%-ot fednek le. Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık számának alakulása életkor szerint a kisteleki kirendeltségnél, december Változás (%) Megnevezés fı megoszlása (%) 2008/ / év alatt év között ,8 34,8 34,7 14,7 5, év között ,9 62,7 13,8 12, év között ,2 6,3 2,6 103,3-57,2 Összesen ,9 5,3 Forrás: Dél-alföldi RMK Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık számának alakulása életkor szerint a Csongrád-megyében, december Változás (%) Megnevezés fı megoszlása (%) 2008/ / év alatt ,1 0 0, év között ,7 18,4 30,5-3, év között ,2 73,4 66,7 5,2 11, év között ,2 2,7 6,5-59,5 Összesen ,4 22,5 Forrás: Dél-alföldi RMK között a kisteleki kirendeltségen és megyei szinten is a pályakezdı álláskeresık között nıi többség dominált. Ugyanakkor decemberére a férfiak száma drasztikusan megemelkedett. A térségben több mint 37%-al, a megyében 39%-al, az emelkedés hatására az arány szinte teljesen kiegyenlítıdött. Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık számának alakulása nemek szerint a kisteleki kirendeltségnél, december Változás (%) Megnevezés fı megoszlása (%) 2008/ /2008 Férfi ,9 36,6 48,3 10,8 39 Nı ,1 63,4 51,7 22,4-14,1 Összesen ,9 5,3 Forrás: Dél-alföldi RMK 23

24 Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık számának alakulása nemek szerint Csongrád-megyében, december Változás (%) Megnevezés fı megoszlása (%) 2008/ /2008 Férfi ,8 42,9 48,2 11,5 37,5 Nı ,2 57,1 51,8-1,8 10,8 Összesen ,5 22,3 Forrás: Dél-alföldi RMK A nyilvántartott pályakezdı álláskeresık körében a szakmunkásképzıt és szakiskolát végzettek vannak a legtöbben. A Kisteleki Kistérségben ıket a szakközépiskola és technikus végzettségőek követik. Csongrád megyében az utóbbiak kerültek az elsı helyre, ıket az általános iskolát végzettek követik. Az utóbbi két évben a pályakezdık számában a magasabb végzettségi szinteken (a szakmunkásképzıig és szakiskoláig bezárólag) emelkedı, az alacsony (általános iskola vagy kevesebb) végzettségőeknél csökkenı tendencia figyelhetı meg. A legtöbb diplomás álláskeresıt 2009-ben regisztrálták a megyében, 256 fıt. Kistelek térségében a számuk megegyezik a két évvel korábbi adattal. Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık számának alakulása iskolai végzettség szerint a kisteleki kirendeltségnél, december Változás (%) Megnevezés fı megoszlása (%) 2008/ / általánosnál kevesebb ,1 1,8 0, Általános iskola ,7 21, ,4 Szakmunkásképzı, Szakiskola , ,8 7,7 21,4 Szakközépiskola, Technikum ,2 30,3 21,2 47,8-26,5 Gimnázium ,8 11,6 20,3-13,3 84,6 Fıiskola, Egyetem ,5 3,6 7,6-55,6 225 Összesen ,9 5,3 Forrás: Dél-alföldi RMK Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık számának alakulása iskolai végzettség szerint Csongrád-megyében, december Változás (%) Megnevezés fı megoszlása (%) 2008/ / általánosnál kevesebb ,8 2,2 1,1 21,9-35,9 Általános iskola ,9 26,5 19,8 20-8,6 Szakmunkásképzı, Szakiskola ,4 17,1 18,9 1,3 34,9 Szakközépiskola, Technikum ,3 30,3 32,4 3,6 30,4 Gimnázium ,7 14,3 16,2-5,5 38,6 Fıiskola, Egyetem ,8 9,6 11,6-16,4 48 Összesen ,5 22,3 Forrás: Dél-alföldi RMK Az általános iskolát kijárt és a 8 osztályt be sem fejezett pályakezdık aránya együtt Kistelek térségében decemberében 22%-ot tett ki ban az alacsony iskolázottságú pályakezdı álláskeresık száma a kisteleki térségben és a megyében is jelentısen nıtt, 2009-ben viszont nagymértékben csökkent ban 55%-os növekedés 24

25 történt, amelyet 2009-ben közel 20%-os csökkenés követett, a megyében az elıbbinél kisebb 20%-os növekedés, majd 8,6%-os csökkenés történt. Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık számának alakulása iskolai végzettség szerint a kisteleki kirendeltségnél, december Változás (%) Megnevezés fı megoszlása (%) 2008/ / általánosnál kevesebb ,1 1,8 0, Általános iskola ,7 21, ,4 Összesen ,1 29, ,2 Forrás: Dél-alföldi RMK Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık számának alakulása iskolai végzettség szerint Csongrád-megyében, december Változás (%) Megnevezés fı megoszlása (%) 2008/ / általánosnál kevesebb ,8 2,2 1,1 21,9-35,9 Általános iskola ,9 26,5 19,8 20-8,6 Összesen ,7 28,7 20,9 20,1-10,6 Forrás: Dél-alföldi RMK Elhelyezkedési irányok foglalkozásonként A Kisteleki Kistérségben (a hat települést vizsgálva) második félévében a regisztrált álláskeresık körében az alkalmi munkás és az eladó volt a leggyakoribb foglalkozás, továbbá átlagosan 64-en irodai adminisztrátor tevékenységet végeztek volna. Foglalkozások szerint felszolgáló (pincér), lakatos, egyéb ırök vagy hasonló jellegő egyszerő foglakozások, lakás intézménytakarító, valamint tehergépkocsi vezetıi állást vállaltak volna legnagyobb mértékben. Megyei szinten ugyanezen idıszakot vizsgálva nem történt változás, az alkalmi munkás az eladó és az irodai adminisztrátor az elsı három leggyakoribb foglalkozás. Ugyanakkor egyéb ırök vagy hasonló jellegő egyszerő foglakozások (1184 fı), lakás-, intézménytakarítók (640 fı), felszolgálók (617 fı), lakatos (580 fı) állást kerestek átlagosan a legnagyobb létszámban. Regisztrált álláskeresık száma Kisteleki Kirendeltség Megnevezés (FEOR) 2009/Jun 2009/Jul 2009/Aug 2009/Sep 2009/Oct 2009/Nov 2009/Dec 4193 irodai adminisztrátor, írnok egyéb irodai jellegő foglalkozások eladó felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér, bárpincér) vagyonır lakatos festı és mázoló tehergépkocsi-vezetı

26 9111 lakás-, intézménytakarító konyhai kisegítı egyéb ırök és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások 9190 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) Forrás: Dél-alföldi RMK Megnevezés (FEOR) Csongrád megye 2009/Jun 2009/Jul 2009/Aug 2009/Sep 2009/Oct 2009/Nov 2009/Dec 9190 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 5112 eladó irodai adminisztrátor, írnok 7421 lakatos felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér, bárpincér) 5311 fodrász, borbély vagyonır húsfeldolgozó (hentes, mészáros) 7321 szabó, varrónı, modellkészítı 7611 kımőves festı és mázoló egyéb ırök és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások 9111 lakás-, intézménytakarító Forrás: Dél-alföldi RM V. Bér és kereset jellemzık Napjainkban a piaci hatásoknak a gazdasági folyamatokban való fokozódó érvényesülése megnövelte az információk iránti igényeket s egyre fontosabbá vált a személyi alapbérek és keresetek rendszeres megfigyelése. A keresetek alakulása - összefüggésben a fogyasztói árak változásával - a lakosság életkörülményeit befolyásoló fontos tényezı, a vállalkozói szférában, pedig egyre jelentısebb költségtényezıként jelenik meg az élımunka költsége. A költségvetési intézményeknél ezzel egyidejőleg az államnak - a munkáltatói feladatok ellátása mellett - a keresetek arányainak alakítása fontos feladata marad január-szeptemberben a Csongrád megyei székhelyő legalább 5 fıs vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél átlagosan mintegy 90 ezren álltak alkalmazásban, 4 százalékkal kevesebben, mint az elızı év azonos idıszakában. A versenyszférában alkalmazottak száma több mint 7 százalékkal mérséklıdött, míg a költségvetési szerveknél dolgozóké valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit. A nemzetgazdasági ágak többségét jellemzı létszámcsökkenés az építıiparban volt a 26

27 legszámottevıbb, itt 2009 I-III. negyedévében több mint ötödével kevesebben álltak alkalmazásban, mint az elızı év azonos idıszakában. A megyei székhelyő gazdálkodó szervezeteknél teljes munkaidıben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2009 január-szeptemberben 163 ezer forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók közel 151 ezer, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak 186 ezer forintot kerestek. A megyei bruttó keresetek nemzetgazdasági szinten alig egy százalékkal haladták meg az elızı év január-szeptemberit. A versenyszférában mintegy 5 százalékkal emelkedett az átlagkereset, a költségvetés területén pedig (a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt) közel ilyen mértékben csökkent. A gazdasági ágak közül legjelentısebben (8%) a kis létszámot foglalkoztató információ, kommunikáció gazdasági ágban nıttek a bruttó keresetek, míg a közigazgatásban dolgozók fizetése 9 százalékkal esett vissza az elızı év azonos idıszakához képest. A nettó átlagkereset 2009 elsı kilenc hónapjában mintegy 106 ezer forintot tett ki a megyében, ez nem egészen 2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A reálkereset a fogyasztói árak 3,9 százalékos emelkedése mellett 2,1 százalékkal maradt el az elızı év azonos idıszakától. (Forrás: Dél-alföldi RMK, KSH) Az alkalmazásban állók keresetének alakulása 2009 III. negyedév Megnevezés Havi bruttó átlagkereset Csongrád megyében (Ft) Országosan (Ft) megye az országos %-ban 84,8 83,3 83,1 Havi nettó átlagkereset Csongrád megyében Országosan megye az országos %-ban 83,1 87,5 87,2 (Forrás: KSH) A középiskolák szakmai kibocsátása A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ évente a régió valamennyi középfokú oktatási intézményében felmérést végez a nappali rendszerő tanulmányaikat befejezı fiatalok munkaerı-piaci helyzetének és várható továbbtanulási, elhelyezkedési lehetıségeinek feltérképezésére. A felmérésben részt vevı Csongrád megyei iskolákban 2009-ben 55 db középfokú intézményben 6778 diák fejezte be tanulmányait hasonló idıszakához képest 322 fıvel többen. Legtöbben (2182 fı) - az utolsó éves tanulók 32%-a szakközépiskolában, több mint egynegyede (27%-a) gimnáziumban, 15%-a (1006 fı) szakiskolában végzett, érettségit követı szakképzésben 799-en végeztek, technikusi végzettséget 443-an szereztek. Iskolarendszerő akkreditált felsıfokú szakképzésbıl 458-an kerültek ki. A végzıs tanulók 65%-a (4389 fı) továbbtanult, 18,5%-a (1256 fı) helyezkedett el és egy hatoduk (1133fı) az elızetes becslések szerint nyilvántartott álláskeresıvé vált. 27

28 Középfokú tanulmányaikat befejezık száma, jövıjük várható alakulása 2009 Megnevezés Iskolák száma A végzett Ebbıl: diákok továbbtanul elhelyezkedik álláskeresıvé válik Kistelek környéke együtt Csongrád megye összesen megoszlás % arány a végzıs létszámból % Kistelek környéke együtt 1 0,8 89,3 0 10,7 Csongrád megye összesen ,8 18,5 16,7 A megkeresésre választ adó Csongrád megyei iskolák legtöbbje (28 db) Szegeden található, Hódmezıvásárhelyen és Makón (7-7 db) Szentesen 6 db, Csongrádon 3 db tanintézmény található. A tárgyalt Kisteleki Kistérséget egy középiskola érinti, ahol ben 56 diák végzett. A végzıs diákok közel 90%-a a továbbtanulást választotta és csak 10,7% vált álláskeresıvé. A kisteleki középiskolában 2009-ben különbözı iskolatípusokban képeztek hallgatókat: gimnáziumban 23 fı, a szakközépiskolai osztályban 12 fı és a szakképzı évfolyamon 15 fı tanult. A szakképzés eredményeként postai ügyintézı képesítést érhettek el a tanulók. VI. Pályakezdık iránti igény A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérése a kirendeltségek vonzáskörzetének megismerését szolgáló rendszer. Fı szerepe abban áll, hogy a kirendeltség minél több munkaadóval kerüljön kapcsolatba, és ennek következtében értesüljön az üres álláshelyekrıl, illetve a tervezett létszámcsökkentésekrıl. Ezen felmérések alkalmával megkérdezik a munkáltatókat arról is, hogy mi a véleményük a pályakezdık foglalkoztatásáról, 10 féle állítást kínálva számukra válaszlehetıségként utolsó negyedévében a munkáltatók leggyakrabban e réteg támogathatóságát emelték ki, továbbra is az alacsonyabb munkaerıköltség jelenti a legfıbb motivációt a pályakezdık foglalkoztatásában. Elınyként fogalmazták meg a fiatalok friss szakmai ismereteit, és az idısebb korosztálynál lényegesen könnyebb betaníthatóságot, a másik oldalon viszont negatívum, hogy betanításuk igen idıigényes, lefoglal egy szakképzett kollégát, és e befektetés nem minden esetben térül meg, tekintettel arra, hogy a cégek 10%-a szerint nem lehet a pályakezdıkre hosszútávon számítani. Probléma, hogy önálló munkavégzésre mindössze a megkérdezett cégek 13%-a szerint képesek, de alkalmazkodóak, és tapasztalatlanságuk nem jelent törvényszerően lassabb munkavégzést is. Cégmérettıl, és általánosságban véve nemzetgazdasági ágtól függetlenül a támogathatóság lehetısége a legfıbb motiváció a fiatalok foglalkoztatásakor, továbbá a friss szakmai ismeretek. A nagycégek az átlagnál jobban preferálják a pályakezdık könnyebb betaníthatóságát, ugyanakkor mindez gyakorta leköt náluk egy teljes 28

29 munkaerıt, és az alkalmazkodó képességgel kapcsolatos tapasztalataik is az átlagnál kedvezıtlenebbek. Az egészségügyi, szociális ellátás és az oktatás területén elsısorban a legfrissebb szakmai tudásuk miatt alkalmazzák a fiatalokat, míg a szállítás, raktározás, posta, távközlés, továbbá a feldolgozóipar egyes területein, mint a jármőgyártás és a bır, bırtermékek, lábbeli gyártása ágazatokban a könnyő betaníthatóságukat emelték ki pozitívumként. Az egészségügy és szociális ellátás ágazatában az alacsonyabb munkaerıköltség is fontos szerepet játszik második félévében az építıipar (71 fı) és a feldolgozóipar (39 fı) kínált legtöbb munkalehetıséget Kistelek térségében, míg megyei szinten a közigazgatás, védelem (1134 fı) a kereskedelem, javítás (806 fı) és az építıipar (752 fı) jelentette be a legnagyobb igényt új állások betöltésére. Új bejelentett álláshelyek száma A. - mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás Június Július Augusztus Kisteleki Kirendeltség Szeptember Október November December Total D. - feldolgozóipar E. - villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás 2 2 F. - építıipar G. - kereskedelem, javítás H. - szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I. - szállítás, raktározás, posta, távközlés K. - ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás L. - közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás M. - oktatás N. - egészségügyi, szociális ellátás O. - egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen Új bejelentett álláshelyek száma A. - mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás Június Július Augusztus Csongrád megye Szeptember Október November December Total B. - halgazdálkodás C. - bányászat D. - feldolgozóipar E. - villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás F. - építıipar G. - kereskedelem, javítás H. - szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I. - szállítás, raktározás, posta, távközlés J. - pénzügyi közvetítés