Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém

Átírás

1 1 Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 27 ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém

2 2 Közép-Dunántúli Régió 1. sz. ábra A Közép-Dunántúli Régió, Magyarország gazdasági szempontból fejlıdı térsége. 41 település alkotja, melybıl Komárom Esztergom megyében 76, Fejér megyében 18, Veszprém megyében 217 település található. Komárom-Esztergom megyét 7 statisztikai kistérség alkotja (1. ábra), társadalmi gazdasági szociális szempontú felosztás alapján 4 dinamikusan fejlıdı, 1 fejlıdı, 2 felzárkózó kistérség. Ezen belül 38 dinamikusan fejlıdı település, 6 fejlıdı, 32 felzárkózó. Stagnáló vagy lemaradó státuszú település nincs a megyében. Az érintett lakónépesség szempontjából dinamikusan fejlıdı településen él a megye lakosságának 71 %-a, fejlıdı településen él 9 %- a, felzárkózó településen 2 %-a. A társadalmi gazdasági besorolás szempontjából a városok közül 7 dinamikusan fejlıdı, 1 fejlıdı, 2 felzárkózó kategóriába tartozik. A Komárom-Esztergom megyei települések száma lélekszám szerint csoportosítva a 2. ábrán látható sz. ábra

3 3 Demográfia, összehasonlító megyei adatok 21-. Indikátor Népesség száma Élveszületés Halálozás Csecsemıhalálozá s Természetes fogyás/szaporodás Nyers élveszületési arány ( ) Nyers halálozási arány ( ) Csecsemıhalálozá si arány ( ) Természetes szaporodási arány ( ) Teljes fertilitási arány ( ) Házasságok száma ,3 9,4 8,9 9,4 9,4 9,4 12,2 13,1 13,1 13,2 13, 13,2 7,4 7,7 7,9 7, 6,4 6,4-2,9-3,7-4,2-3,8-3,6-3,8 37,9 37,99 34,52 38,5 38,82 38, Válások száma Elváltak aránya ( ) 2,9 2,5 2,6 2,9 2,8 2,7 3. sz. ábra Komárom Esztergom megyében, a hat éves ciklus adatai alapján látható (3. ábra), hogy az élve születések száma 21-ben volt a legmagasabb. A természetes szaporodás, illetve a megyét is jellemzı, és az utóbbi évtized legnagyobb népesedési problémájaként jelentkezı természetes fogyás, nem folyamatosan bár, de lassú csökkenést mutat. A halálozás mértékének növekedése és az alacsony születési szám következtében a megyében a természetes fogyás 23-ban volt a mélyponton. A halálozások száma lényegesen meghaladja a születésekét. Az ezer lakosra jutó élveszületésbıl és halálozásból számolt természetes fogyás mértéke (- 3,8 ) kedvezıtlenebb az országosnál (-3,2 ) A megye demográfiai helyzetét összességében a népesség fogyása jellemzi. Az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt megyei mutatója (6,4 ), magasabb az országostól (5,7 ).

4 4 Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Komárom-Esztergom megyében, 21-. Férfi Nı ,9 66,9 67,4 67,5 67,9 68,5 76,2 75,8 75,8 76,3 76,1 76,4 4. sz. ábra Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Magyarországon, 21- Férfi Nı ,15 68,3 68,3 68,6 68,6 69, 76,5 76,6 76,5 76,9 76,9 77,3 5. sz. ábra Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyvek A halandóság szintjét a kormegoszlástól függetlenül a születéskor várható élettartam fejezi ki, mennél alacsonyabb ennek értéke, annál alacsonyabb a mortalitás nívója. Bizonyítottan kölcsönhatás van a jobb életesélyek és a gazdasági fejlıdés, a növekvı GDP között. A születéskor várható élettartam alapján a megyében élı férfiak és nık valamivel rövidebb életkorra számíthatnak, mint az országban átlagosan. (4. 5. ábra) A vizsgált ciklusban a nık több mint 8 évvel hosszabb ideig élhetnek, mint a férfiak, a. évi különbség 7,9 év. A két nem közötti drasztikus élettartambeli különbség a férfiak és a nık életmódjának kiegyenlítıdése folytán csökkenıben van. Ez elsısorban a férfiak várható élettartamának lassú, és sajnos nem folyamatos emelkedésébıl adódik, s nem jelenti a nık élettartam kilátásainak romlását, bár hozzá kell tenni, hogy a hölgyek egyre inkább önveszélyes életmódja várható élettartam növekedésüket lassítja. A születéskor várható élettartam az elmúlt hat év alatt mindkét nemben minimálisan megemelkedett. A legtöbb európai országhoz hasonlóan a ma születı magyar fiúk egészségi esélyei a lányokéhoz viszonyítva egyre romlanak (Népegészségügyi gyorsjelentés 23 alapján).

5 5 Komárom-Esztergom megye lakosságának kormegoszlása 27. január 1-én Férfi Nı sz. ábra Komárom-Esztergom megye népességének 27. év elejei adatok alapján származtatott kormegoszlása elöregedı társadalmakra jellemzı korfát mutat. (6. ábra) A két 9 év alatti ötéves osztályköző korcsoport létszáma jelentısen kevesebb, mint az azt követı korosztályoké a éves korcsoportig bezárólag. A körte alakú korfa az utóbbi évtizedek alacsony termékenységét jeleníti meg. A születéskor megfigyelhetı lánytöbblet valamennyi korcsoportnál továbbra is mutatkozik. Az új demográfiai korszak magyar sajátossága, hogy hazánkban a 2. ezredfordulón a legszembetőnıbb demográfiai jelenség a népesség lélekszámának természetes fogyása, ami abból származik, hogy az élveszületések száma kisebb a halálozásokénál. Komárom-Esztergom megye népességének korösszetétele január 1-jén Komárom-Esztergom megye népességének korösszetétele 27. január 1-jén Férfi Nı Férfi Nı sz. ábra Komárom-Esztergom megyei népesség korösszetételének összehasonlító ábrája

6 6 Viszonylag új demográfiai jelenség a népesség öregedése, ez valójában a 65 évesek és idısebbek részarányának növekedését, és a -14 éves gyermekek proporciójának csökkenését jelenti. A 15 év alatti és 65 év feletti lakosság %-os arányát mutatja Komárom Esztergom megyében, a 2. évi és a 27. január 1-jei adatok alapján a 8. ábra. Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 27 Év Férfi Nı 15 év alatti lakosság 65 év feletti lakosság 15 év alatti lakosság 65 év feletti lakosság száma aránya száma aránya száma aránya Száma Aránya ,5% ,2% ,3% ,9% ,2% ,4% ,2% ,1% Magyarország ,3 1,1 14,1 18,7 8. sz. ábra A 15 év alatti lakosság aránya a megye népességén belül férfiak esetén 2-ben 18,5 % volt, ami 27- re 16,2%-ra csökkent. A 15 év alatti nıi népesség aránya a 2-ben 16,3 %-ról, 14,2%-ra csökkent. Ezzel egyidejőleg a 65 év feletti lakosság aránya mindkét nem esetén emelkedést mutat. A férfiaknál 1,2%-ról 27-re 11,4%, a nıknél 15,9%-ról 18,1%-ra (8. ábra). A népesség öregedésének demográfiai jelensége figyelhetı meg. Az idıs korosztály részarányának növekedése felveti emberhez méltó szinten történı ellátásuk gondját. A 15 évnél fiatalabb korosztály részaránya fiúknál az országos érték alatti, a lányok esetében csekély mértékben meghaladja. Míg a 65 év felettiek százalékos aránya férfiaknál 1,3 %-kal magasabb a megyében, mint az országos érték, a nıi népességen belüli részaránya a megyében elmarad az országos értéktıl,6%-kal. Jól kimutatható a népesség egészét érintı elöregedési folyamat, bár az öregedési index (98, %) az országostól kedvezıbben alakul (14,9%). A népesség korösszetétele társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt lényeges, az elöregedési folyamat kedvezıtlen hatással van többek között a foglalkoztatási struktúrára, növeli az idıskorúakkal kapcsolatos tennivalókat, növeli a szociális jellegő kiadásokat. A csökkenı számú aktív keresıre egyre nagyobb számú eltartott jut.

7 KDR 7 H A L Á L O Z Á S Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép Dunántúli Regionális Intézete Egészségfejlesztési Osztályán ok- és kor-specifikus formában, nemenkénti és ötéves korcsoporti bontásban történik a halálozási adatbázis vezetése, mely objektív, hiteles, és összevethetı. A Központi Statisztikai Hivatal által hagyományosan szolgáltatott demográfiai adatokkal együtt képezi alapját nemcsak a mindenkori egzakt helyzetelemzésnek, - mely régiós és kellı számú adat birtokában kistérségi elemzés is lehet, hanem a lakosság egészségi állapotára ható intervencióknak is. Ez nem közömbös a célzott egészségügyi fejlesztések forrásallokációi miatt sem. A népesség egészségi állapotának a halandóság megbízható, pontos, de korlátozott értékő mutatója. Magas halandóság általában a populáció rossz egészségi állapotára utal, míg alacsony mortalitás pedig többnyire a népesség jó egészségi állapotát jelzi. A mortalitás földrajzi differenciái inkább a szociális, mint a fizikai környezet következtében kialakult egyenlıtlenségeket mutatják. Standardizált halálozási mutató alakulása Komárom-Esztergom megye kistérségeiben Összhalálozás kistérségenkénti elemzése indirekt standardizálással Komárom -Esztergom megye 14 Standardizált halandósági hányados ,1 114,1 11,2 92,8 113,6 12,9 129,8 18,2 118,9 16,6 15,5 16,4 96,3 114,8 15, ,5 19,6 116,8 114,2 115,5 18,7 112,5 11, ,5 Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-E. megye férfi nı összes 9. sz. ábra A kistérségek különbségeit szemlélve a. évi standardizált halálozási mutatók alapján megállapítható, hogy az Esztergomi kistérségben alakultak legkedvezıbben a halálozási viszonyok, az SHH 12,9 százalék volt, a legkedvezıtlenebb halandóság a Kisbéri kistérségben volt mérhetı, itt az SHH 118,9 százalék volt.

8 8 Az összhalálozás indirekt módszerrel számolt standard halálozási hányados (SHH) összehasonlító táblázata Standardizált halálozási hányados ffi-nı férfi nı összesen Szignifikancia-teszt Z értéke ffi-nı férfi nı összesen KEM KDR Országos 1. sz. ábra 18,7 112,5 11,7 3,9 5,3 6, ,5 4,2 4 6, nagyon erısen szignifikáns 99,9 %-os szinten nem szignifikáns eltérés a várhatótól szingnifikancia szint: Z > 3,291 az eltérés 1 -es szinten szignifikáns 1. sz. ábra Ha a halandóság magasabb az országos átlagnál, az SHH több, mint 1, százalék, ha alacsonyabb a halandóság, akkor kevesebb mint 1, százalék. A standard halálozási hányados mutató a megye lakossága halálozásának és az országos átlagnak a viszonyszáma. Az indirekt standardizálás az összehasonlítás alapjául vett egész népesség korspecifikus halálozását vetíti ki, minden vizsgált lakosságcsoport saját kormegoszlására, azaz kiszámolja, hány halálozás történt volna a lakosságcsoportban. Komárom-Esztergom megye indirekt standardizálással kapott standardizált halálozási hányadosa mindkét nemre, melyet az országos 1%-hoz viszonyítunk, a Közép - Dunántúli Régió értékénél 5,2%-kal, országos értékhez viszonyítva 1,7%-kal magasabb. (1. ábra) A szignifikancia teszt Z értéke alapján elmondható, hogy a fentiekben említett megállapítások nagyon erıs szignifikancia mellett figyelhetık meg.

9 9 11. sz. ábra Haláloki struktúra a Közép Dunántúli Régióban -ban, -X évesek Halálok BNO-1 kód Férfi Nı Fertızı és élısdiek okozta betegségek A-B Daganatok C-D Keringési rendszer betegségei I-I Légzırendszer betegségei J-J Emésztırendszer betegségei K-K Morbiditás és mortalitás külsı okai V1-Y Egyéb halálokok n. a Összesen Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megyei statisztikai évkönyv, 12. sz. ábra:haláloki struktúra Komárom - Esztergom megyében -ban, -X évesek Halálok BNO-1 kód Férfi Nı Fertızı és élısdiek okozta betegségek A-B Daganatok C-D Keringési rendszer betegségei I-I Légzırendszer betegségei J-J Emésztırendszer betegségei K-K Morbiditás és mortalitás külsı okai V1-Y Egyéb, felsorolásra nem kerülı halálokok Összesen A halálozás. évi nyers mutatóit közöljük a 11. és a12. számú ábrákon a Közép-Dunántúli Régió és Komárom-Esztergom megye területére vonatkozóan.

10 1 Ha az összhalálozás nyers adatait vizsgáljuk, nemektıl függetlenül (12. ábra), megállapíthatjuk, hogy -ban a halálozások 5%-a a keringési rendszer betegségei, 24%-a a rosszindulatú daganatos betegségek, 8,4%-a az emésztırendszer betegségei illetve a külsı okok miatt, 5,1%-a a légzırendszer betegségei,,1%-a a fertızıek és élısdiek okozta betegségek és 7,9%-a egyéb halálokok miatt következett be. A haláloki struktúra az utóbbi évtizedekben stabilnak bizonyult. A daganatok, a keringési, a légzı -, az emésztırendszer betegségei és az erıszakos események (balesetek, öngyilkosság) okozták az összhalálozás 92,1%-át (Komárom-Esztergom megyében -ban 4164 halálozás). 13. sz. ábra: Haláloki struktúra Komárom-Esztergom megyében, -X éves férfiak,. Emésztırendszer betegségei 1% Külsı okok miatti elhalálozás 8% Egyéb halálokok 7% Fertızı és élısdiek okozta betegségek % Daganatok 26% Légzırendszer betegségei 4% Keringési rendszer betegségei 46% 14. sz. ábra: Haláloki struktúra Komárom-Esztergom megyében, -X éves nık,. Emésztırendszer betegségei 7% Légzırendszer betegségei 3% Külsı okok Egyéb halálokok miatti 9% elhalálozás 4% Fertızı és élısdiek okozta betegségek % Daganatok 22% Keringési rendszer betegségei 56%

11 11 A haláloki struktúrát nemek szerint vizsgáljuk a ábrán. A keringési rendszer betegségei a férfiak halálozásának 46%-át, a nık esetében 56%-át okozták, ezzel a haláloki gyakorisági lista elsı helyét foglalták el. A vezetı halálokok második helyén a rosszindulatú daganatok álltak: a férfiak halálozásának 26%-át, a nık halálozásának 22%-át adták. A fertızı betegségek okozta halálozás mindkét nem esetén jelentısen visszaszorult. ( ábra) A keringési rendszer betegségei miatti halálozás 1 fıre standardizálva Európa egyes országaiban a WHO legfrissebb adatai szerint (15. sz. ábra) Standard Ország halálozási arányszám 1 fıre Franciaország 16,53 Spanyolország 173,54 Nagy - Britannia 223,78 Olaszország 225,47 Ausztria 24,2 Finnország 24,56 Németország 262,82 Görögország 313,97 Lengyelország 397,3 Magyarország 52,43 Románia 649,44 Bulgária 685,35 Ukrajna 827,18 Orosz Föderáció 837, sz. ábra

12 12 Európa egyes országaiban a keringési rendszer betegségei miatti elhalálozás 1 fıre standardizált értékeit vizsgálva (15. ábra) jelentıs eltérések mutatkoznak: Magyarországra számolt mutató értéke a Franciaországénak több mint háromszorosa, az Orosz Föderáció értékének viszont 6%-a. Dr. Józan Péter tanulmánya Magyarország esetén az alábbiakat említi: Az okspecifikus mortalitás alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az 1993 és 21 közötti 8 évben a 1 ezer lakosra jutó halálozások csökkenésének több mint a fele a keringési betegségekre esik. A különbség az európai átlaghoz képest még így is mindkét nemnél 2,6-szeres. Majd a fenti vizsgált idıszakra utalóan az Országos Egészségfejlesztési Intézet kiadványa így folytatódik: A legfontosabb jelenség az akut szívinfarktus halandóságának csökkenése. Ez a férfiaknál nagyobb, mint a nıknél. Ugyancsak jelentıs a magas vérnyomás és az agyvérzés mortalitásának mérséklıdése. A cerebrovasculáris betegségek adatai arra utalnak, hogy az utóbbi években áttörés következett be e meghatározó jelentıségő betegségcsoportnak a megelızésében, illetve gyógyításában. A keringési rendszer betegségei közé a szív, az agyi erek betegségei és a szervezet egyéb részeinek érbetegségei tartoznak: a legnagyobb hányadot a szívbetegségek képviselik, ezek után az agyérbetegségek következnek. Régebben sok ember halt meg a szívbillentyők betegségeiben, jelenleg a legtöbb halálozást a szívkoszorúér betegségei okozzák. A keringési rendszer betegségei okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, Standardizált halálozás 1 fıre Férfiak megye régió Magyarország 16.sz. ábra Nık

13 13 Kedvezıtlen a helyzet a keringési betegségek miatti halálozásnál, különösen a férfiak esetében. A mutató szinte a vizsgált idıszak egészében meghaladja az országos értéket. (16. ábra) A különbség az ezredfordulót követıen 22-ben éri el a maximumot. Azóta kismértékő csökkenés tapasztalható. A -ben azonban mind a megyei, mind a régiós és az országos értékek is nıttek az elızı évihez képest. Megjegyzendı ugyanakkor, hogy a nıknél csökkent a keringési betegségek miatti halálozás a -as adattal összevetve. A vizsgált idıszak végér -ra mindkét nemnél a megyei a régiós és az országos mutatók egyaránt csökkentek. Férfiaknál az országban az észak-magyarországi és észak-alföldi régiók megyéiben, nıknél pedig az említett két régió, valamint Dél-Dunántúl megyéiben mutatkozott a Komárom-Esztergom megyei értéket meghaladó mértékő halálozás. Kistérségi szív-érrendszeri halálozás, férfiak 9 standardizált halálozás Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Régió 17. sz. ábra

14 14 Kistérségi szív-érrendszeri halálozás, nık 6 standardizált halálozás Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Régió 18. sz. ábra A direkt standardizálás módszerével vizsgált szív- és érrendszeri halálozás Komárom- Esztergom megye kistérségeit összehasonlító grafikonjai, ( ábra) mutatják a kistérségek helyzetét egyrészt a régióban, - miszerint férfiak és nık esetén a régiós halálozási értéktıl eltérıen alakul a mutató a vizsgált kistérségben, másrészt összehasonlítást engednek a megye többi kistérségeivel a. és. közötti években. A vizsgált idıszakban a férfiaknál a Dorogi és a Tatai kistérségben volt a legkiegyensúlyozottabb a mutató trendje, azaz nem mutatott jelentıs változékonyságot, míg a nıknél a Komáromi, Dorogi és Tatai kistérségben. évre csökkent a keringési rendszer betegségei miatti halálozás gyakorisága az Esztergomi és az Oroszlányi kistérségben élı férfiak körében.

15 15 A daganatos betegségek okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, a Közép- Dunántúl régióban és Magyarországon, megye régió Magyarország Standardizált halálozás 1 fıre Férfiak Nık sz. ábra A daganatok követelik a legtöbb áldozatot a keringési rendszer betegségei után. Az összhalálozás egynegyede rákhalálozás. A daganatos betegségek miatti halálozás Komárom- Esztergom megyében, a férfiak körében, az ezredfordulón tapasztalható javulást követıen, ismét nıtt. -ban mindkét nemben csökkentek az értékek a évihez képest, megyei, régiós és országos szinten egyaránt. A területi különbségek azonban változatlanul fennállnak. A megyei adatok mindkét nemben mind a régiós, mind az országos szint felettiek. Világviszonylatban százezer lakosból Magyarországon halnak meg a legtöbben daganatos megbetegedésben.1 emberbıl hozzávetıleg rákban hal meg. A halálokok gyakorisági listáján a daganatok okozta halálozás országos, régiós és megyei vonatkozásban is a második helyen áll. A Komárom-Esztergom megyei kistérségek lakossága körében a rosszindulatú daganatok okozta halálozás gyakorisági mutatóit szemléltetjük a - között eltelt idıszak standardizált adatai alapján. ( ábra) A területi egyenlıtlenségek vizsgálatánál megállapítható, hogy a férfiaknál a 1 fıre jutó halálozás szempontjából fıleg a Tatabányai kistérségben magas az eltérés. A nıknél az Oroszlányi és a Kisbéri kistérségben figyelhetık meg magas értékek.

16 16 Kistérségi daganatos betegségek miatti halálozás, férfiak standardizált halálozás Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Régió 2. sz. ábra Kistérségi daganatos betegségek miatti halálozás, nık standardizált halálozás Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Régió 21. sz. ábra

17 17 A Nemzeti Rákregiszter felé bejelentett új daganatos esetek közül, a legnagyobb számban elıforduló daganattípusok. évi eseteit szemléltetjük a 22. és a 23. sz. ábrán. Komárom-Esztergom megyében -ban bejelentett új daganatos esetek korcsoportonkénti bontásban, férfiak sz. ábra vastagbél emésztıszervek légzı és intrathoracalis együtt melanoma és bır egyéb prosztata Komárom-Esztergom megyében -ban bejelentett új daganatos esetek, nık nı sz. ábra emésztıszervek együtt légzı és intrathoracalis együtt melanoma és bır egyéb emlı petefészek nyirok,vérk.szerv.és rok. szöv. A férfiaknál az emésztıszervi, a légzıszervi és a bır rosszindulatú daganatai, a nık körében az emlı, a bır és az emésztıszervi daganatok fordultak elı a legnagyobb számban és kerültek bejelentésre a Nemzeti Rákregiszter felé Komárom-Esztergom megye területén élı népesség körébıl.

18 18 A légzırendszer betegségei okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, a Közép- Dunántúli régióban és Magyarországon, Standardizált halálozás 1 fıre Férfiak megye régió Magyarország Nık sz. ábra A légzırendszer betegségei miatti halálozást vizsgálva megállapítható, hogy a 9-es évek második felétıl kezdıdıen mindkét nemben az országos szint alá került a megyei érték. Ebben a haláloki fıcsoportban óta folyamatosan növekedés tapasztalható, mindkét nemben. -hez viszonyítva is jelentıs emelkedést jelez a mutató, majd a vizsgált idıszak utolsó évében ismét a halálozás gyakoriságának csökkenı tendenciája figyelhetı meg. A területi egyenlıtlenségek vizsgálatánál tapasztalható, hogy a férfiaknál a 1 fıre jutó halálozás -ra a kistérségek közül a Tatabányai kistérségben emelkedett, a nıknél az Oroszlányi kistérségben magas a különbség. ( sz. ábra)

19 19 Kistérségi légzırendszeri betegségek miatti halálozás, férfiak standardizált halálozás Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Régió 25. sz. ábra Kistérségi légzırendszeri betegségek miatti halálozás, nık standardizált halálozás Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Régió 26. sz. ábra

20 2 Az emésztırendszer betegségei okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, a Közép- Dunántúli régióban és Magyarországon, megye régió Magyarország Standardizált halálozás 1 fıre Férfiak Nık sz. ábra A vezetı halálokok miatti mortalitás standardizált megyei értékeit a régiós illetve országos adatokkal 22 év távlatában összehasonlítva megállapítható, hogy Komárom-Esztergom megyében az emésztırendszer megbetegedései miatti halálozás a vizsgált idıszak egészében, mindkét nemben markánsan a régiós és az országos érték felett maradt. A magyar lakosság emésztırendszer betegségei miatti halálozása a haláloki sorrendben a harmadik helyen van a keringési rendszer betegségei és a daganatos halálozás után. A mortalitásban jelentıs szerepe van az alkoholos májbetegségnek és májzsugornak. A 9-es évek közepéig tartó emelkedést egy lassan csökkenı folyamat váltotta fel, amely elsısorban a férfi lakosságot érintette. 23- ban a régiós halálozási arány több mint 1 %-kal volt magasabb az országosnál. Komárom - Esztergom megyében az emésztırendszer betegségei okozta halálozás mindkét nemben lassú csökkenı tendenciát mutat, de ennek ellenére magasabb mind a régiós, mind az országos értékhez viszonyítva. (27. ábra) (Kiemelkedıen magas volt az eltérés a 9-es évek elején. Nık esetében mintegy 25 százezrelékkel, férfiaknál közel 6 százezrelékkel magasabb a standardizált halálozási arány a régiós illetve országos értéknél.)

21 sz. ábra Kistérségi emésztırendszeri betegségek miatti halálozás, férfiak standardizált halálozás Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Régió 29. sz. ábra Kistérségi emésztırendszeri betegségek miatti halálozás, nık 12 standardizált halálozás Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Régió A Komárom-Esztergom megyei kistérségek lakossága körében az emésztırendszer betegségei miatti halálozás gyakorisági mutatóit szemléltetjük a - között eltelt idıszak standardizált adatai alapján. A területi egyenlıtlenségek vizsgálatánál (28. és 29. számú ábra) megállapítható, hogy a férfiaknál a 1 fıre jutó halálozást tekintve a legmagasabb érték a kistérségek közül a Kisbéri és a Komáromi, a nıi lakosság körében az Oroszlányi kistérségben tapasztalható.

22 22 Morbiditás és mortalitás külsı okai miatti halálozás Komárom-Esztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, megye régió Magyarország Standardizált halálozás 1 fıre Férfiak Nık sz. ábra A külsı okok miatti halálozás mutatóinál mindkét nemben lassú folyamatos csökkenés tapasztalható, a megyei érték a régiós és az országos szint alatti. A többi megyével összehasonlítva is viszonylag kedvezı,( Gyır-Moson-Sopron, Zala és Szolnok megye mutatói alacsonyabbak). A külsı okok miatti halálesetek számát a motoros jármőbalesetek és az öngyilkosságok száma határozza meg. A vizsgált széles periódusban a megyei mutató mind az országos, mind a régiós helyzethez viszonyítva kedvezıbben alakul e halálok tekintetében (3.ábra) A területi különbséget a 31. és 32. sz. ábra szemlélteti. Magas volt a férfiak körében a Kisbéri és a Tatai kistérségben a gyakoriság, míg a nıknél a. évihez viszonyítva jelentısen kedvezıbben alakult.

23 23 Kistérségi, külsı ok miatti halálozás, férfiak standardizált halálozás Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Régió Kistérségi, külsı ok miatti halálozás, nık standardizált halálozás Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Régió 32. sz. ábra

24 24 Kiemelt halálokok miatti mortalitás (SHA) a férfiak körében Komárom-Esztergom megyében a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon,. Standardizált halálozás 1 r fıre Ischaemiás szívbetegség Agyérbetegség Légcsı, hörgı, tüdı rosszindulatú dag. Vastagbél, végbél rosszind. dag. Prosztata rosszind.dag Krónikus májbetegség, májzsugor Idült alsó légúti betegségek Szándékos önártalom régió Magyarország KEM 33. sz. ábra A kiemelt halálokok nyers mutatója a standardizált halálozási arányszám alapján látható, hogy a férfiak körében az ischaemiás szívbetegség, az agyérrendszeri betegségek, a krónikus májbetegségek, a vastagbél és a prosztata rosszindulatú daganata miatt bekövetkezı halálozások, az országos és a régiós átlagot meghaladó mértékőek Komárom-Esztergom megyében. A keringésrendszeri halálozás több, mint 8 %-át a magas vérnyomás, a szívkoszorúér és agyér eredető betegségek okozzák. A megyei háziorvosi jelentésekben szereplı morbiditási (megbetegedési adatok) magas hipertónia prevalenciát mutatnak, ez a tény súlyos rizikófaktor a keringési rendszer betegségeihez.

25 25 Kiemelt halálokok miatti mortalitás (SHA) a nık körében, Komárom-Esztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon,. Standardizált halálozás 1 fıre Ischaemiás szívbetegség 224 Agyérbetegség 11 Légcsı, hörgı, tüdı rosszind. dag. Vastagbél, végbél rosszind. dag. Emlı rosszind. dag Méhnyak rosszind. dag. 6 Krónikus májbetegség, májzsugor 28 Idült alsó légúti betegségek Szándékos önártalom 9 13 megye régió Magyarország 34. sz. ábra Komárom-Esztergom megyei nıi lakosság körében, a kiemelt halálokokat vizsgálva, a standardizált halálozási arányszám alapján láthatjuk, hogy az ischaemiás szívbetegség és a krónikus májbetegség miatti halálozás, az országos és a régiós átlagot meghaladó gyakoriságú. Az agyérbetegség esetében a halálozási arány a régiós értékkel azonos, az országos értéktıl magasabb. A cerebrovasculáris betegségek okozta halálozás kapcsán, a halálok-megállapítási bizonytalanságokkal számolni kell, ezért az ebbıl adódó torzítások csökkentése érdekében, a magas vérnyomás okozta halálozással együtt, a két haláloki csoportot összevonva vizsgáljuk. A korai halálozás elkerülhetı, hatékony prevenciós gyakorlat révén és a gyógyító-gondozó ellátás szintjének nehézségei ellenére.

26 26 M O R B I D I T Á S A morbiditási adatokat az Országos Háziorvosi Adatgyőjtı Program keretében a háziorvosi praxisok adataiból rögzítettük. A 2 feletti gyakoriságot színkiemeléssel jelöltük. Komárom Esztergom megye felnıtt lakosságának évi prevalencia adatai az OSAP Háziorvos Jelentések alapján BNO-X prevalencia ffi prevalencia nı Gümıkór és a gümıkor következményei (A15-A19) és (B9) 2,461 1,29 Vírusos májgyulladás (B15-B19) 1,218 1,25 Rosszindulatú daganatok (C-C97) 21,24 25,8 A vér és vérképzı szervek betegségei és az immunrendszert érintı bizonyos rendell. (D5-D89) 9,39 28,22 -Vashiányos anaemia (D5) 3,654 17,92 Pajzsmirigy rendellenességei (E-E7) 4,522 28,2 Diabetes mellitus (E1-E14) 65,364 7,35 Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei (E2-E35) 2,393 4,9 Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) 54,889 55,62 Fibrosis cystica (E84),24,22 Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F1-F19) 13,47 4,3 Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F2-F29) 4,641 5,95 Mentális retardatio (F7-F79) 4,182 3,85 Extrapyramidalis és mozgási rendellenességek (G2-G26) 3,15 2,79 Alzheimer-kór (G3),332,41 Sclerosis multiplex (G35),494 1,29 Epilepsia (G4) 7,716 4,75 Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA), rokon syndromák és agyi érsyndromák cerebrovascularis betegségekben (G45, G46) 16,15 19,3 Vakság és csökkentlátás (H54) 5,8 6,6 Vezetéses típusú, idegi eredető és egyéb hallásvesztés (H9, H91) 8,355 7,35 Idült rheumás szívbetegségek (I5-I9) 1,61 2,23 Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I1-I15) 214, ,62 Ischaemiás szívbetegségek (I2-I25) 86,647 95,59 Szívbetegségek egyéb formái közül (I34-I39) 12,49 14,66 Cerebrovascularis betegségek (I6-I69) 3,285 32,33 Idült alsó légúti betegségek közül (J4-J44) 33,78 27,74 Asthma (J45) 14,384 18,75 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 29,135 21,49 Nem fertızéses vékony- és vastagbél gyulladás (K5-K52) 5,246 5,55 A máj betegségei (K7-K77) 31,877 13,41 Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis (M5, M6) 2,589 5,62 Fiatalkori ízületi gyulladás (M8),656,39 Köszvény (M1) 14,751 4,79 Deformáló hátgerinc-elváltozások (M4-M43) 21,692 3,6 Spondylopathiák (M45-M49) 65,253 85,77 A csontsőrőség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M8-M85) 7,895 45,63 Glomerularis betegségek, renalis tubulointerstitialis betegségek (N-N8), (N1-N16) 4,224 6,51 Veseelégtelenség (N17-N19) 2,54 2,5 35. sz. ábra

27 27 Komárom-Esztergom megyében folyó emlıszőrés eredményeinek adatait közöljük az alábbiakban. A Szent Borbála Kórházban Tatabányán történik a mammográfiás szőrés, valamint egy mobil szőrıállomáson a MammAlba Kft (székhely: Székesfehérvár) Komárom-Esztergom megyében történı kitelepülése során. A behívottak 45,5 %-a vett részt emlıszőrésen. Év Behívottak Megjelentek Összesen Megjelenési arány év 5-54 év év 6-65 év fı fı 45,5% 27. évben megtörtént emlıszőrés szakmai adatai Visszahívottak Mőtéti Operáltak Benignus Malignus Malignus esetek korcsoport szerinti javaslat száma jóindulatú rosszindulatú megoszlása Méhnyak szőrés 27. Lejelentettek Megjelentek (41 fı) Nem Nem Értékel év év év év 65 év Negatív negatív negatív hetetlen felett kóros egyéb fı A 27. évben méhnyak szőrésen a megjelenési arány 17% volt.

28 28 ÖSSZEFOGLALÁS 1. A Közép-Dunántúli Régió az országos átlagnál kedvezıtlenebb csoportba sorolható a teljes korosztályra vizsgált halálozási viszonyok tekintetében, tekintettel arra, hogy a régiók közül, az Észak-Magyarországi régió után itt a legmagasabb a halálozás lakosra számított nyers halálozási arányszám BAZ megye után Komárom- Esztergom megyében volt a legmagasabb -ban. 3. Agyérrendszeri betegségek miatti halálozás gyakorisága Magyarországon a mi régiónkban a legmagasabb, ezen belül is Veszprém és Komárom-Esztergom megye mutatói a legrosszabbak. 4. Az emésztırendszeri betegségek okozta halálozás, a 65 évesnél idısebb populáció körében, országos viszonylatban kiemelkedıen nagy gyakorisággal fordul elı Komárom-Esztergom megyében. 5. Az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás országos rangsorában régiónkat csak Észak-Magyarország és az Észak-Alföld elızi meg, a mindhárom megyében e téren mutatkozó magas halandóság miatt. 6. Az ajak-szájüreg-garat daganatos betegségek miatti halálozás a férfiak körében csak Szabolcs megyében rosszabb helyzető. 7. A krónikus májbetegség és májzsugor miatti halálozás Borsod-Abaúj-Zemplén megye után Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb, mindkét nemnél teljes korosztályra vizsgálva. 8. A megye lakosságának egészségi állapotát, és ezzel összefüggésben egészségmagatartását is jellemezı mutatók szerint egyértelmő, hogy a korai halálozás, illetve az egészségromlás, döntıen az életmóddal összefüggı megbetegedésekre vezethetı vissza. Emiatt olyan primer prevenciós egészségfejlesztési programra (programokra) van szükség, amely részben a magas rizikójú, többszörösen veszélyeztetett csoportokat célozza meg, részben populációs szintő, azaz a megye összlakossága életminıségének javítását szolgálja. Utóbbi, bár késleltetett hatású, de népegészségügyi jelentısége távlatilag igen komoly eredményeket prognosztizál. Veszprém, 28. május 21. Dr. Bujdosó László regionális tisztifıorvos