Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenő adatgyőjtése, melyben fıként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt. A válaszadás a kitöltött kérdıívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, féléves periódusokban, gyors, naprakész információkat győjthetünk a munkáltatók létszámgazdálkodási tervérıl, és elısegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A 2009 negyedik negyedévére vonatkozó adatfelvételre október 7. és október 29. között került sor. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzıi a dél-dunántúli régióban a KSH adatai alapján A KSH munkaerı felmérésének adatai szerint 2009 II. negyedévében a dél-dunántúli régióban 337,4 ezer fıt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 42,3 ezer volt áprilisjúniusának átlagában a foglalkoztatottak száma minimálisan (0,4%-ponttal) emelkedett. A kedvezıtlen gazdasági környezetben bekövetkezett kismértékő bıvülés kizárólag annak köszönhetı, hogy az év elejétıl elkezdıdött a Kormány által kidolgozott Út a munkához elnevezéső program megvalósítása. E program kiemelt célja, hogy a munkára képes, tartós munkanélküli személyeket közfoglalkoztatási formában rendszeres jövedelemhez juttassák és visszavezessék a munka világába. Így a foglalkoztatottak számának az elsıdleges munkaerıpiacon bekövetkezett csökkenését az említett program kapcsán megtöbbszörözıdött közcélú foglalkoztatás kompenzálta. A munkanélküliek száma ugyanezen idıszak alatt 9,6%-ponttal emelkedett. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 0,8%-ponttal 46%-ra, az aktivitási ráta 1,4%-ponttal 51,8%-ra nıtt az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. (Mindkét mutató lényegesen elmaradt az országos átlagtól.) Az ugyanezen adatforrás szerinti munkanélküliségi ráta 11,1%- ot tett ki, ami 0,8%-ponttal magasabb az elızı év azonos idıszakinál Szekszárd, Szent István tér Telefon: (74) , Fax: (74) , tolnammk@lab.hu, Internet:

2 A régió legalább 5 fıt foglalkoztató gazdasági szervezeteinél 2009 elsı félévében átlagosan 190,5 ezren álltak alkalmazásban, ez lényegesen mintegy 10,3 ezer fıvel kevesebb az egy évvel korábbinál. Népességi és a KSH munkaerı-felmérésének adatai a dél-dunántúli régióban 1 Megnevezés 2008.I. fv I.fv I I. a régió népességének %-ában Népesség száma, (ezer fı) a) 960,1 953 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer a) fı) 750,8 745,6 78,2 78,2 Gazdaságilag aktívak, (ezer fı) b) 374,8 379,7 39,0 39,8 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) b) 336,2 337,4 35,0 35,4 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fı) b) 38,6 42,3 4,0 4,4 Alkalmazásban állók száma (ezer fı) c) 199,1 190,5 20,7 20,0 Inaktívak száma (ezer fı) b) 368,5 353,8 38,4 37,1 Gazdasági áganként vizsgálva, elızı év azonos idıszakához viszonyítva az alkalmazásban állók száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (10,4%), az ingatlanügyletek (5,6%) valamint az információ és kommunikáció (4,6%) területén emelkedett. A közigazgatás területén is emelkedést mutatnak az adatok (8,2%), ezt a növekedést azonban az okozta, hogy a korábban már említett közfoglalkoztatásban résztvevık száma ebben az ágazatban jelenik meg. A többi ágazatban ugyanakkor csökkent a létszám. A legnagyobb mértékő visszaesés a feldolgozóipart és az építıipart érintette, ahol 12-13%-kal dolgoztak kevesebben 2009 I. félévében, az egy évvel korábbinál. 9%-os létszámcsökkenést szenvedett el a kereskedelem, gépjármőjavítás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban 7%-kal, a szállítás, raktározás és az egyéb szolgáltatás területén a 6-6%-kal csökkent az alkalmazotti létszám. A többi nem említett ágazatban a csökkenés mértéke 5% alatti volt június végén 150,6 ezer dél-dunántúli székhelyő gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 3,5%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az egyéni vállalkozások száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4%-kal (3931 vállalkozással) bıvült, a társas vállalkozásoké 3,3%-kal (1231 vállalkozással) nıtt. A gazdasági szervezeteken belül a vállalkozások száma , a nonprofit szervezeteké 8317, a költségvetési szerveké 1795 volt. A vállalkozásokon belül 27%-ot tettek ki a társas, 73%-ot pedig az egyéni vállalkozások. 1 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, ill. Statisztikai tükör (2008.I. félév és I. félév) a) 2008, ill január 1-jén. b) II. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti I. féléves adatai. 2

3 A regisztrált társas vállalkozások fı tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk a kereskedelem, gépjármőjavítás (21%) nemzetgazdasági ágba volt bejegyezve. Ezen kívül meghatározó az ingatlanügyletek (14%), a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység (13%), az építıipar (11%) a feldolgozóipar (9%), valamint a mezıgazdaság (5%), és területén mőködı cégek részesedése is. A munkaerı-piaci helyzet alakulása Az elhelyezkedési lehetıségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentısen befolyásolja a munkaerı-kínálat összetétele is. A regisztrált álláskeresık száma a dél-dunántúli régióban 2009 I-III. negyedévében havonta átlagosan fı volt. Ez lényegesen, mintegy 20,6%- kal ( fıvel) több az elızı év azonos idıszakinál. A jelentıs emelkedés nyilvánvalóan a gazdasági recesszió következménye. A nyilvántartottak számának gyarapodása a régió mindhárom megyéjében nyomon követhetı, bár Somogyban a másik két megyéhez hasonlítva szerényebb növekedést tapasztaltunk. A vizsgált idıszakban a legnagyobb álláskeresı létszámot Baranya megyében tartották nyilván, átlagosan fıt, amely az egy évvel korábbihoz képest 5958 fıvel (26,6%-kal) emelkedett. A Somogy megyében élı munka nélkül lévık átlagos száma fı volt, ez a szeptemberi adatnál 3345 fıvel, (14,8%-kal) volt több. Tolna megyében fıt regisztráltak havi átlagban, a növekedés mértéke itt 2529 fıt (20,2%) tett ki. A nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya szeptember végén 17,6% volt a Dél-Dunántúlon, ezzel az ország hét régiója közül hosszú idı óta a 3. legkedvezıtlenebb helyzetőnek számított (szokás szerint csak Észak-Magyarország és Észak-Alföld rátája volt magasabb.) A mutató a régió mindhárom megyéjében meghaladta a 12,9%-os országos átlagot. A korábbi idıszakoknak megfelelıen Somogyban volt a legmagasabb ez az érték, 19%-os, Baranyában 18,0%-ot, Tolnában viszont 15%-ot tett ki. (Somogy már jó ideje az ország negyedik legrosszabb munkaerı-piaci helyzető megyéje.) január-szeptemberének átlagában a nyilvántartott álláskeresık 85,4%-a fizikai munkaerı volt, többségükben szakmunkás (36%), betanított munkát 24,1%-uk, segédmunkát negyed részük keresett. Az álláskeresık elhelyezkedési esélyeinek szempontjából komoly problémát jelent, hogy I-IX hónapok átlagában a nyilvántartottak átlagosan 40,4%-a legfeljebb 8 osztályt végzett. (Azok aránya, akik az általános iskolát sem fejezték be, 6,5% volt.) Szakmunkás-bizonyítvánnyal az álláskeresık 33%-a rendelkezett, középiskolában szerzett érettségit a regisztráltak 19,3%-a, míg a diplomával munkát keresık aránya 3,2%-os volt. Az elızı év azonos idıszaki átlagos megoszlásaihoz képest csak nagyon minimális változás történt a régióban I-IX. hónapjában a régió három megyéjében nyilvántartott álláskeresık átlagosan 27,9%-a, mintegy fı volt jogosult valamely típusú munkaügyi ellátásra, 34,6%-kal többen, mint egy évvel korábban. A drasztikus növekedés a gazdasági válság nyomán elbocsátott személyek álláskeresıvé válásának következménye. Ezen belül a járadékosok száma csaknem 47,5%-kal, mintegy fıre növekedett, hiszen az elıbb említett munkájukat vesztett személyek zömében erre az ellátási formára voltak jogosultak. A segélyeseké száma elızı év azonos idıszakához képest 4,7%-kal nıtt, a vizsgált idıszakban átlagosan 4548 fıt számlált. 3

4 A aktív korú állástalanoknak szociális alapon nyújtott ellátások rendszere az Út a munkához program megvalósításával összefüggésben az utóbbi hónapok során jelentısen átalakult. Míg I-IX. hónap átlagában még an részesültek rendszeres szociális segélyben, addig a tárgyidıszakban a regisztráltak közül már csak átlagosan 8844-en (12,7%) részesültek ebben az ellátási formában. (2009. szeptemberig 971-re zsugorodott ez a létszám.) Ezzel párhuzamosan a vizsgált idıszakban átlagosan fıre (21,5%) emelkedett az említett program kapcsán bevezetett rendelkezésre állási támogatásra jogosultak száma. (Szeptemberben a RÁT-osok létszáma már fıt tett ki.) İk azok az aktív korúak, akik munkavégzésre alkalmasnak minısültek, de épp nem vesznek részt közfoglalkoztatásban. Az együttmőködı ügyfelek átlagosan 37,8%-a ( fı) sem a munkaügyi, nem szociális ellátásra nem volt jogosult. A vizsgált idıszakban a nyilvántartott álláskeresık 8,8%-a volt pályakezdı, havi átlagos létszámuk 6112 fıt tett ki. Az álláskeresık 29,0%-a egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, ez is jelzi a régió kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzetét. A 2009 harmadik negyedévében munkaügyi szervezetünkhöz régiós szinten, havonta átlagosan 1418, negyedéves szinten összesen 4254 állásbejelentés érkezett. Az álláshelyek 37,1%-a (1577 fıre vonatkozó) nem támogatott volt, mintegy 60,1%-ukhoz (2558) pedig támogatást is igényeltek a munkáltatók, míg 2,8% (119 fı) külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását célozta. A támogatott álláshelyek 61,9%-a közhasznú-, közcélú-, vagy közmunkákat jelentett, 22,8%-os volt a bér-, illetve bérköltség támogatás, 15,3%-os pedig a többi támogatott állás aránya június végén 1404 db üres álláshely szerepelt összesen a régió kirendeltségeinek nyilvántartásában, így a 2009 harmadik negyedéve során bejelentett 4254 álláshellyel együtt összesen 5658 db állt a munkát keresık rendelkezésére, melybıl szeptember végéig 1362 db maradt betöltetlen. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központhoz harmadik negyedévének folyamán 5 munkáltató összesen 461 fı csoportos létszámleépítésérıl tett hivatalos bejelentést. A leépítések kapcsán a régió mindhárom megyéje érintett, Baranyából 321 fı, Somogyból 73 fı, Tolna megyébıl 67 fı elbocsátásáról született döntés. A létszámcsökkentések túlnyomó többsége az elızı negyedévhez hasonlóan (59%-a, 272 fı) a feldolgozóiparban realizálódott, ezen belül is a villamos berendezések és a számítógép, elektronikai termék gyártása ágazatok voltak leginkább érintettek. Az elıbbieken túl a szállítás, posta, valamint az építıipar területérıl érkezett még ilyen irányú tájékoztatás. 4

5 A felmérés eredményei A IV. negyedévi adatfelvételbe a régióban mőködı munkaügyi kirendeltségeink összesen 1003 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 20 és 104 között mozgott. A megkeresett szervezetek 92,4%-a, mintegy 927 munkáltató válaszolt kérdéseinkre, ezen belül 917 kérdıív volt feldolgozható. A 917 munkáltató szeptember végén 63,6 ezer fıt foglalkoztatott, ez 2,4%-kal kevesebb a III. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH statisztikája alapján a dél-dunántúli régióban 2009 I. félévében az alkalmazásban állók átlagos száma 190,5 ezer fı volt, így ez 33,4%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 917 gazdasági szervezet a június végén regisztrált gazdasági szervezet 0,6%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevı gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (268 cég) kerültek ki, ahogy a régió gazdaságában is ezen ágazat szerepe a legmeghatározóbb. Emellett jelentıs számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjármőjavítás (183 cég), a mezıgazdaság (86 cég) és az építıipar (76 cég) területérıl. A feldolgozóiparon belül az élelmiszergyártásnak (57 cég), a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (55 cég) a gépiparnak (46 cég) a textília, ruházat, bır és bırtermék gyártása (41 cég), valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatoknak (30 cég) volt legnagyobb az érintettsége. A regisztrált összlétszám 34%-át a feldolgozóipar adta, a humán-egészségügyi, szociális ellátás a felmérésben szereplı foglalkoztatottak létszámának 12%-át szolgáltatta, a kereskedelem, gépjármőjavítás 9%-át. Jelentısebb foglalkoztatóként említhetı még az oktatás területe (7%), a mezıgazdaság (7%), a villamosenergia, gáz és gızellátás (6%), valamint a szállítás, raktározás (6%) is. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat volt a legnagyobb munkaadó, a prognózisban szereplı foglalkoztatottak 9%-a ezen ágazatban dolgozott. Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy az egyéb szolgáltatás; a szállítás, raktározás; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; és a feldolgozóipar az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a mintában. Az egészségügy, a mezıgazdaság, a kereskedelem és az adminisztratív tevékenység reprezentációja közelíti az átlagost, ugyanakkor a mővészet, szórakoztatás, szabadidı és az információ, kommunikáció területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a felmérésben. 2 Forrás: KSH Statisztikai Tükör I fv. 5

6 A IV. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplı cégeknél foglalkoztatottak száma (fı) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, júni. 30. (fı) Reprezentációs arány (%) Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ,8 Bányászat, kıfejtés 148 X Feldolgozóipar ,4 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés 3830 X ,1 Építıipar ,4 Kereskedelem, gépjármőjavítás ,2 Szállítás, raktározás ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 Információ, kommunikáció ,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,6 Ingatlanügyletek ,4 Szakmai, tudományos, mőszaki ,2 tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,0 Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás ,5 Oktatás ,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,8 Mővészet, szórakoztatás, szabad idı ,5 Egyéb szolgáltatás ,7 Dél-dunántúli régió összesen: ,4 A mintával érintett létszám 37,7%-a ( fı) Somogy, 33,6%-a ( fı) Baranya, 28,8%-a ( fı) pedig Tolna megyében megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. A válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma régiós szinten 69 fı volt, megyénként tekintve Baranyában 68, Somogyban 79, Tolna megyében pedig 61 fıt tett ki. A megkérdezett cégeknél dolgozók 44%-a nagy, 40%-a közepes, 14%-a kis, 2%-a pedig mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban. Az elızı felméréseinkhez képest a mostaniban 3%-ponttal csökkent a nagy mérető cégeknél foglalkoztatottak aránya, ezzel párhuzamosan a közepes és kis méretőeknél dolgozóké emelkedett 2, illetve 1%-ponttal. 6

7 A felmérésben résztvevı munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Mikro (0-9 fı) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fı) Közép ( fı) Nagy (249 fı felett) db % db % db % db % Összesen =100% Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat 17 1,9 41 4,5 26 2,8 2 0,2 86 Bányászat, kıfejtés 0 0,0 1 0,1 1 0,1 0 0,0 2 Feldolgozóipar 59 6, ,4 80 8,7 15 1,6 268 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 11 1,2 29 3,2 15 1,6 2 0,2 57 Textília, ruházat, bır és bırtermék gyártása 4 0,4 15 1,6 20 2,2 2 0,2 41 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 7 0,8 18 2,0 5 0,5 0 0,0 30 Vegyi anyag, termék gyártása 1 0,1 4 0,4 0 0,0 0 0,0 5 Gumi-, mőanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2 0,2 9 1,0 9 1,0 1 0,1 21 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 21 2,3 17 1,9 16 1,7 1 0,1 55 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 2 0,2 3 0,3 2 0,2 5 0,5 12 Villamos berendezés gyártása 2 0,2 4 0,4 7 0,8 1 0,1 14 Gép, gépi berendezés gyártása 1 0,1 6 0,7 2 0,2 2 0,2 11 Jármőgyártás 2 0,2 5 0,5 1 0,1 1 0,1 9 Egyéb feldolgozóipai tevr; ipari gép, berendezés javítása 6 0,7 4 0,4 3 0,3 0 0,0 13 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás 0 0,0 4 0,4 5 0,5 3 0,3 12 Vízellátás; szennyvíz győjtése 0 0,0 5 0,5 7 0,8 1 0,1 13 Építıipar 29 3,2 40 4,4 7 0,8 0 0,0 76 Kereskedelem, gépjármőjavítás 71 7,7 79 8,6 32 3,5 1 0,1 183 Szállítás, raktározás 8 0,9 7 0,8 1 0,1 5 0,5 21 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 19 2,1 22 2,4 3 0,3 0 0,0 44 Információ, kommunikáció 7 0,8 2 0,2 0 0,0 0 0,0 9 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 2 0,2 2 0,2 3 0,3 0 0,0 7 Ingatlanügyletek 2 0,2 2 0,2 1 0,1 0 0,0 5 Szakmai, tudományos, mőszaki tev. 12 1,3 5 0,5 5 0,5 0 0,0 22 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 7 0,8 4 0,4 3 0,3 2 0,2 16 Közigazgatás, védelem; kötelezı társ.bizt. 6 0,7 28 3,1 17 1,9 2 0,2 53 Oktatás 1 0,1 10 1,1 25 2,7 2 0,2 38 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 4 0,4 10 1,1 16 1,7 8 0,9 38 Mővészet, szórakoztatás 2 0,2 2 0,2 1 0,1 0 0,0 5 Egyéb szolgáltatás 6 0,7 7 0,8 5 0,5 1 0,1 19 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 Összesen , , ,0 42 4,6 917 Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés idıpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. 7

8 A felmérésben résztvevı szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % csökkenı , ,8 stagnáló , ,1 növekedı , ,1 Válaszadók száma , ,0 A vállalatok 68,9%-a 3 hónap múlva is, 60,1%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi mőködését. Ugyanakkor nagyon valószínő, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják elırebecsülni a változást. Létszámcsökkentési elképzelésrıl 3 hónapos idıtávban a megkérdezettek 15,2%-a, 12 hónapos távlatban 17,8%-a számolt be. A bıvíteni szándékozók aránya 3 hónapra vonatkozóan 16,2%, egy éves intervallumban 22,1%-os volt. A negyedévvel korábbi felméréshez viszonyítva a válaszadók között mindkét idıtávban emelkedett a stagnálást prognosztizálók aránya, 3 hónap távlatában 4,7%-ponttal, egy éves intervallumban pedig 3,7%-ponttal. Nem változott azon munkáltatók aránya, akik szerint a foglalkozatás színvonala három hónap múlva várhatóan csökkenni fog, 12 hónappal késıbbre viszont a korábbi felmérésnél valamivel kisebb arányban (1,7%-ponttal) jósoltak létszámcsökkenést. A létszám emelkedésével rövidtávon sajnos (4,8%-ponttal) kevesebben számolnak, mint 3 hónappal korábban, és egy év távlatában is csökkent a növekedésre számítók aránya 2%-ponttal. A foglalkoztatottak létszáma a IV. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál a dél-dunántúli régióban Foglalkoztatottak száma (fı) várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva aktuális létszám: szeptember III. negyedévének munkaerı-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkozatási tendenciák mint már megszokhattuk másként alakultak, mint ahogy azt munkáltatóink várták. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2009 III. negyedévében) 2873-an léptek be új munkavállalóként és 2757 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát valójában 117 fıvel növekedett a bevont cégek összlétszáma. 8

9 Ezzel szemben a júliusban lebonyolított elızı felmérésünk alkalmával, ugyanerre az idıszakra tehát 2009 III. negyedévére csak 1369 belépést és 1960 fıs kilépést, tehát összességében 591 fıs létszámcsökkenést prognosztizált az akkor megkérdezett 11 munkáltatóval kevesebb ugyanakkor 1593-mal több foglalkoztatottal bíró, de zömében a mostanival megegyezı cégekbıl álló munkáltatói kör. Mostani felmérésünk eredménye szerint, 2009 decemberének végére a megkérdezett munkáltatói kör összességében létszámának 1133 fıs (1,8%-os) csökkenésére számít a szeptember 30-i állapothoz képest. A munkakörönkénti elırejelzés szerint 856 új belépés mellett 1989 kilépés várható. A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következı három hónapban a foglalkoztatotti létszám növekedését csupán a kereskedelem, gépjármőjavítás területérıl (+100 fı) jelezték. A feldolgozóiparból IV. negyedéve óta a létszám csökkenésére vonatkozó elırejelzések érkeztek, és ezek nagyrészt meg is valósultak. Az ezt megelızı felmérésünkben a megkérdezett munkaadók 493 fıs létszámvesztést valószínősítettek az ágazatban, de a tényadatok szerint ez nem következett be, sıt 141 fıvel még emelkedett is az itt dolgozók száma. Mostani felmérésünk alapján a negyedik negyedévben ismét létszámcsökkenés várható a feldolgozóiparban, az elırejelzések szerint 366 fıs nagyságrendben. Az ágazaton belül a legjelentısebb létszámvesztési várakozást a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (-310 fı) és az élelmiszer, ital, és dohánygyártás területérıl (-145 fı) jelezték. Jelentısebb létszámcsökkenés várható a szezonális foglalkoztatással érintett mezıgazdaságban (-303 fı) és építıiparban (-97 fı), de a közigazgatás (-209 fı) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (-110 fı) területérıl is mérséklıdést jeleztek. A három hónapos elırejelzés adatait megyénként vizsgálva, régiónk három megyéje közül Tolnában stagnálást (0,2%-os emelkedést), Baranyában 3,9%-os, Somogyban pedig 1,4%-os csökkenést jeleztek megkérdezettjeink. 9

10 Méretkategóriánként tekintve 3 hónap távlatában egyedül a mikroszervezetek számítanak minimális, 09%-os emelkedésre. A nagyvállalatok összesített elırejelzésében 3,2%-os a kismérető cégeknél 1,1%-os, a közepes nagyságúaknál 0,7%-os létszámcsökkenés szerepel. A 12 hónapos elırejelzés adataiból úgy tőnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az idıintervallumban sem javul majd jelentısen. A válaszadó cégek összesített prognózisa a régióban foglalkoztatottak számát 2010 IV. negyedévének végére, a jelenleginél 0,7%-kal (468 fıvel) kevesebbre becsülte. Ezen belül Baranyában 1,1%-os, Somogyban 1,2%-os létszámcsökkenéssel számolnak, Tolnában pedig 0,3%-os növekedést valószínősítettek a felmérésbe vont munkáltatók. Óvatos optimizmusra ad azonban okot az, hogy a mostani elırejelzés (0,7%-os csökkenés) jóval kedvezıbb az egy évvel korábbinál, az akkor megkérdezettek ugyanis, minden bizonnyal a küszöbön álló gazdasági válság tükrében még 2,8%-os foglalkoztatotti létszámcsökkenést valószínősítettek egy év távlatában. Létszámnagyság alapján tekintve a mostani várakozásokat, csak a mikroszervezetek optimisták, 5,5%-os foglalkoztatotti növekedést várva. A nagyszervezetek 1,4%-os csökkenéssel számolnak ebben az idıtávban, ami 399 fıt takar. A kismérető cégek 0,9%-kal, a közepesek 0,2%-kal kevesebb létszámmal tervezik a mőködést egy év távlatában. 10

11 Szakmacsoportok szerinti elırejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerı szakmánkénti mozgásáról is. A következı negyedévre jelzett 856 belépés és 1989 kilépés 653 munkakört érint várhatóan. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része szokás szerint a betanított-, illetve a segédmunkásokat takar, a negyedik negyedév folyamán belépık és a kilépık fele közülük kerülhet ki. Ezen kívül 50 fınél nagyobb, vagy akörüli felvétel a vas-és fémipari foglalkozásúak (64 fı), a kereskedelmi, vendéglátóipari (59 fı), valamint a könnyőipari foglalkozásúak körébıl (49 fı) várható. Jelentısebb kilépéssel a már említett betanított illetve segédmunkásokon kívül az erdı- és vadgazdálkodási foglalkozásúak (-193 fı), az élelmiszeripari foglalkozásúak (-166 fı), az építıipari foglalkozásúak (-106 fı) esetében lehet számítani, de az említetteken kívül csökkenést jeleztek a megkérdezettek az egyéb ügyintézık (-96 fı), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (-64 fı) valamint a vas és fémipari foglalkozásúak (-51 fı) körébıl is. Ez a szokásos trendeknek megfelelı elırejelzés, a nyári idegenforgalmi szezon végével a vendéglátáshoz, kereskedelemhez kapcsolódó tevékenységeket folytatók álláshelyei lecsökkennek, a tél beköszöntével visszaesik a mezıgazdasági, erdıgazdálkodási és építıipari munkakörökben foglalkoztatottak száma. Ezen kívül más, pl. feldolgozóipari, vagy az önkormányzatoknál közfoglalkoztatásra vonatkozó határozott idejő szerzıdések egy része is év végével jár le, ez mind csökkenti a munkában állók számát az utolsó negyedévben. 11

12 1 A következı három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve a foglalkozási csoportok zömében létszámcsökkenésre számítanak a megszólított munkáltatók. 20 fınél nagyobb mértékő bıvülést mindössze 1 foglalkozási csoportból jeleztek. A könnyőipari foglalkozásúak száma 35 fıvel emelkedik az elırejelzések szerint. A legjelentısebb létszámcsökkenésre az erdıgazdálkodási foglalkozásúak (-193 fı), és a feldolgozóipari gépkezelık esetében lehet számítani (-155 fı). Utóbbi csoporton belül a gyártósori összeszerelıket (-167 fı) fenyegeti leginkább leépítés. Csökkenést prognosztizáltak az élelmiszeripari foglalkozásúak esetében is (-149 fı) e körben a tartósítóipari munkások, gyümölcs-, és zöldségfeldolgozók száma mérséklıdhet leginkább. Elıreláthatóan visszaesik az egyéb ügyintézık (-94 fı), a mobil gépek kezelıinek (-80 fı), az építıipari foglalkozásúaknak (-78 fı), az egyszerő mezıgazdasági és erdıgazdálkodási munkát végzıknek (-34 fı) és az egyéb helyhez kötött gépkezelıknek (-27 fı) a létszáma is. A következı 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyő csoportokban (20 fı felett) könnyőipari foglalkozások egyéb helyhez kötött gépek kezelıi egyszerő mg.-i és erıgazd.-i fogl. építıipari foglalkozások mobil gépek kezelıi egyéb ügyintézık élelmiszeripari fogl.-ok feldolgozóipari gépek kezelıi erdı- és vadgazdálkodási foglalkozások Változás (fı) A munkaerı-igény kielégítésének forrásai A munkaerı-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél a munkáltatókat arra kértük, hogy jelöljék meg, mely forrásokból elégítik ki munkaerı-igényüket, és milyen az alkalmazott módszerek gyakorisága. Az elkészült összesítı táblázatból a következı legfontosabb információk olvashatók ki: A kérdésre választ adó munkáltatók legnagyobb része, mintegy 96%-a igénybe veszi a munkaügyi központ és kirendeltségeinek szolgáltatásait új munkaerı felvételénél, 54%-uk gyakran, 41%-uk alkalmanként használja az alkalmazottak felvételnek ezt a csatornáját és mindössze 5% nyilatkozott úgy, hogy még soha nem kérte a szervezet segítségét. 12

13 A második legfontosabb szerep az informális csatornák (család, rokonok, kollégák) igénybevételének jutott. A válaszadók 87%-a keres ezen a módon (is) új munkaerıt, de a többség csak (65%-uk) alkalmanként él a munkaerı felvételnek ezen módjával. Szintén fontos szerep jut a hirdetés útján történı választásnak, 64% jelezte, hogy vett már fel munkaerıt ez alapján, de csak 14%-ra tehetı azoknak a száma, akik rendszeresen hirdetnek. A belsı meghirdetést, illetve átcsoportosítást a munkáltatók 59%-a jelölte meg az új munkaerıhöz jutás formájaként, a válaszadók fele ugyanakkor csak alkalmanként választja a kiválasztásnak eme formáját. A kérdésre választ adók 47%-a alkalmanként pályázatot ír ki egy-egy állás betöltésére, 15% szintén alkalmanként az interneten keres munkaerıt. Elmondható, hogy a vizsgált munkáltatói körben új munkaerı keresésekor nem kapnak különösebb figyelmet a munkaerı-közvetítık és kölcsönzık (mindössze a cégek 7%-a említette ezeket), és a felsoroltakon kívüli egyéb forrást is csak a válaszadók 13%-a jelölt meg. Szekszárd, Készítette: Jóváhagyta: Bartha Viktória dr. Brebán Valéria fıigazgató 13

14 Melléklet A évi IV. NMF-ben résztvevı szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fı) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépı Kilépı Egyenleg 12 Területi, helyi önkorm.-i, közig.-i, ig.szolg.-i vezetık Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetıi Gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetıi Mőszaki és természettudományi foglalkozások Egészségügyi - egyetemi, fıiskolai képzettséghez kapcsolódó foglalkozások 5 23 Szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglalkozások Szakképzett pedagógusok Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás Egyéb magasan képzett ügyintézık Technikusok és hasonló mőszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglakozások Pedagógus foglalkozások Gazdasági, pénzintézeti ügyintézık Egyéb ügyintézık Irodai jellegő foglalkozások Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások Nem anyagi jellegő szolgáltatási foglalkozások Mezıgazdasági foglalkozások Erdı- és vadgazdálkodási foglalkozások Növényvédelmi, növény-egészségügyi és talajvédelmi foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyőipari foglalkozások Vas- és fémipari foglalkozások Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, laboránsok Építıipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelıi Egyéb helyhez kötött gépek kezelıi Mobil gépek kezelıi Egyszerő szolgált. jellegő foglalkozások Egyszerő mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások Összesen:

15 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7.napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerı) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen január 1-tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelıen a munkaerı-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétıl a munkaerı-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelıen 2003-tól módosítják a korábbi idıszakok adatait is. 15

16 Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresık közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elısegítı támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybe vevık adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 16

17 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskeresı: Az Flt november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti idıszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 17