A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében IV. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u Telefon: (82) Fax: (82) somogykh-mk@lab.hu Honlap: vagy vagy

2 A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A felmérés során egy rövid kérdőívet juttatunk el a bevont munkáltatókhoz, amely a vállalatok aktuális, valamint a három hónap és egy év múlva várható statisztikai állományi létszámára, az előző három hónap tényleges és a következő három hónap várható munkaerőforgalmára vonatkozó, valamint egy negyedévente változó kérdést tartalmaz. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A ére vonatkozó adatfelvételre október 3. és október 19. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a szeptember 30-i statisztikai állományi létszámukat közölték, és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdasági aktivitás alakulása Somogy megyében a KSH adatai alapján A KSH által készített a éves népesség gazdasági aktivitását vizsgáló munkaerő-felmérés eredményei alapján Somogy megyében III. negyedévében a foglalkoztatottak száma 109,7 ezer főt számlált, ami 3,7%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszaki adatnál. A munkanélküliek száma ugyanezen időszakban 6,7%-kal, 15,4 ezer főre mérséklődött. A foglalkoztatási ráta III. negyedévében 44,6%-os volt, ami 1,9 százalékpontos apadást jelentett a hasonló időszaki adathoz képest, a tárgynegyedévi országos adattól pedig 5,7 százalékponttal volt kedvezőtlenebb. A munkanélküliségi ráta III. negyedévében az egy évvel korábbinál 0,3 százalékponttal alacsonyabbat 12,3%-ot tett ki, ami az országos átlagnál 1,6 százalékponttal magasabb értéket jelentett. Mindezek következtében a éves népesség gazdasági aktivitását tükröző mutató Somogyban 50,9%-os volt, 2,3 százalékponttal kevesebb, mint azonos időszakában, és 5,4 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól is. A 4 főnél többet foglalkoztató Somogy megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók száma I-II. negyedévében 68,2 ezer fő volt, amely 0,9%-kal alacsonyabb volt a azonos időszakinál, míg országos viszonylatban kismértékű (0,2%-os) létszámgyarapodás következett be. Az előző év I. félévi adathoz képest tapasztalt átlagos 0,9%-os csökkenésen belül a versenyszférában alkalmazásban állók 43 ezer fős létszáma 4,1%-kal gyarapodott, ezzel szemben a költségvetési szférában alkalmazásban álló 23,5 ezer fő 8,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. 2

3 Népesség és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Somogy megyében 1 Megnevezés III. negyedév III. negyedév Népesség száma (ezer fő) 2 320,6 317, éves népesség száma (ezer fő) 244,8 246,0 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő) 130,3 125,1 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) 113,9 109,7 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 3 68,8 68,2 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) 16,5 15,4 Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő) 114,5 120,9 Aktivitási arány (%) 53,2 50,9 Foglalkoztatási arány (%) 46,5 44,6 Munkanélküliségi ráta (%) 12,6 12, június 30-án a Somogy megyében nyilvántartott gazdasági szervezetek száma 58,9 ezret számlált, ami az egy évvel korábbi adatot 2,4%-kal meghaladta. A vállalkozások száma 54,2 ezer volt, így ezer lakosra 170 vállalkozás jutott, 2-vel több az előző évi megyei adatnál, valamint az országos átlagnál is 7-tel magasabb volt. A regisztrált gazdasági szervezeteknek mindössze 18,7%-a volt társas vállalkozás, arányuk lényegesen alacsonyabb volt az országos viszonylatú közel egyharmados (32,6%- os) aránynál. A minta nagysága és összetétele A negyedik negyedévre vonatkozó adatfelvétel során a nyolc Somogy megyei illetékességű munkaügyi kirendeltség összesen 315 munkáltatót kért fel az adatlap kitöltésére. Közülük a visszaérkezett és a felmérés szempontjából érvényes adatlapok száma 297 darab volt. A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatott munkavállalók számának Vállalati méret vállalati méret szerinti összetétele Adatlapot kitöltő munkáltatók Az adatlapot kitöltő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) 56 18, ,3 Kis (10-49 fő) , ,1 Közép ( fő) 90 30, ,2 Nagy (250 fő felett) 18 6, ,4 Összesen , ,0 1 Forrás: KSH stadat-táblák; Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2010/2; Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2011/ , illetve január 1-jén , illetve I. féléves adat 3

4 A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók mintegy 64%-a a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a felmérésben érintett munkavállalók mindössze 15%-át foglalkoztatták az adatfelvétel időpontjában. A legalább 50 fős alkalmazotti létszámmal rendelkező munkáltatók a minta 36%-át tették ki, ennek ellenére az érintett munkavállalók 85%-a ezeknél a cégeknél állt alkalmazásban. A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és gazdasági ágak szerinti megoszlása Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat száma (db) A NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása (%) Regisztrált gazdasági szervezetek 4 száma (db) megoszlása (%) Minta aránya a reg. gazd. szervezetek számához (%) 29 9, ,5 0,2 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 77 25, ,9 4,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 5 1,7 81 0,1 6,2 Építőipar 23 7, ,6 0,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás 45 15, ,7 0,9 Szállítás, raktározás 7 2, ,8 0,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 13 4, ,0 0,1 Információ, kommunikáció 3 1, ,3 0,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 5 1, ,5 0,3 Ingatlanügyletek ,8 - Szakmai, tudományos, műszaki tev. 4 1, ,8 0,1 Adminisztratív és szolg. tám. tev. 2 0, ,6 0,1 Közigazgatás, védelem, kötelező tb , ,0 6,5 Oktatás 15 5, ,9 0,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 18 6, ,6 1,9 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 4 1, ,1 0,2 Egyéb szolgáltatás 9 3, ,7 0,3 Egyéb tevékenységek ,1 - Összesen , ,0 0,5 A válaszadó 297 szervezet a Somogy megyében június végén regisztrált 58,9 ezer gazdasági szervezet 0,5%-át tette ki. 4 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2011/2 (Részletes megyei adatok) 4

5 A felkeresett munkáltatók legnagyobb része (25,9%-a) a feldolgozóiparban tevékenykedett, de jelentős súlyban (10-15% közötti arányban) szerepeltek még a mintában a kereskedelem, gépjárműjavításban, a közigazgatásban, illetve a mezőgazdaságban működő cégek is. Az építőipar, a humán-egészségügyi, szociális ellátás, valamint az oktatás területén tevékenykedő munkáltatók súlya 5-8% körüli mértéket tett ki, míg a többi gazdasági ágba tartozó foglalkoztatók aránya egyenként 5% alatt maradt. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (27%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (16%), a fafeldolgozás, papírtermék gyártása (13%), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (10%) ágazatokból került ki a legtöbb válaszadó. (Lásd melléklet!) A felmérésben résztvevő munkáltatók és a Somogy megyében június 30-án nyilvántartott gazdasági szervezetek ágazati szerkezete között jelentős eltérés tapasztalható, hiszen a közigazgatás, a vízellátás, hulladékgazdálkodás, a feldolgozóipar, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén működő cégek jelentősen felülreprezentáltak a felmérés mintájában. Gazdasági ág A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati reprezentációja Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH adatai szerint I. félév (fő) Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,0 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar ,6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, hulladékgazdálkodás ,9 Építőipar ,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,7 Szállítás, raktározás ,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,9 Információ, kommunikáció ,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,5 Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev ,2 Adminisztratív és szolg. tám. tev ,9 Közigazgatás, védelem, kötelező tb ,5 Oktatás ,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,1 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,1 Egyéb szolgáltatás ,8 Összesen ,2 5 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2011/2 (Részletes megyei adatok) 5

6 A felmérésben résztvevő 297 somogyi munkáltató szeptember 30-án 23,3 ezer főt foglalkoztatott, melyet a I-II. negyedév átlagában megyei szinten alkalmazásban állók 68,2 ezer fős számához viszonyítva 34%-os reprezentációs arányt kapunk. A kiküldött kérdőívre válaszoló cégeknél foglalkoztatottak 36%-a a feldolgozóiparban dolgozott. A felmérésben résztvevőknél alkalmazásban állók tizede a közigazgatásban tevékenykedett, míg a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, a humán-egészségügyi, szociális ellátás, az oktatás, valamint a kereskedelem gazdasági ágak egyenként az összes felmérésben szereplő foglalkoztatotti létszám 8-9% közötti mértékét adták. A feldolgozóiparban alkalmazásban állók 27,2%-a a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, 20,5%-a pedig az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban dolgozott. További két jelentős létszámú ágazat a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék, valamint a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása volt, előbbi a foglalkoztatottak 14,6%- ának, utóbbi 13%-ának adott munkát. A mintában lévő cégeknél foglalkoztatottak számát a megyében alkalmazásban állók létszámával összevetve látható, hogy az egyes ágazati reprezentációs arányok között jelentős különbségek vannak. A vízellátás, hulladékgazdálkodás, az egyéb szolgáltatás, illetve a pénzügyi, biztosítási tevékenység az átlagosnál jóval nagyobb mértékben reprezentáltak a mintában. Ezzel szemben az ingatlanügyletek, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, az információ, kommunikáció, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, a művészet, szórakoztatás, szabad idő, a humán-egészségügyi, szociális ellátás, az oktatás, valamint az építőipar területén dolgozók reprezentációja jelentősen elmaradt az átlagos mértéktől. A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatott munkavállalók számának Kirendeltség kirendeltségi összetétele Adatlapot kitöltő gazdálkodók Az adatlapot kitöltő gazdálkodóknál foglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Barcs 40 13, ,1 Kaposvár 64 21, ,3 Marcali 40 13, ,3 Nagyatád 28 9, ,6 Siófok 39 13, ,4 Balatonboglár 37 12, ,5 Csurgó 22 7, ,9 Tab 27 9, ,9 Összesen , ,0 6

7 Az adatlapot kitöltő foglalkoztatók száma körzetenként 22 és 64 között alakult. A kérdőíves lekérdezés legnagyobb mértékben Kaposvár és vonzáskörzete munkáltatóit érintette, melyet a barcsi, a marcali, és a siófoki munkaügyi kirendeltség gazdálkodói követtek. A megkérdezett gazdasági egységek szeptember végi létszámának közel felét két térségben, a kaposváriban és a siófokiban foglalkoztatták, melyből az előbbi körzet részesedése 27,3%-os, utóbbié pedig 22,4%-os volt. 10%-ot meghaladó mértékű volt a marcali (12,3%) és a tabi (10,9%) kirendeltség illetékességi területén dolgozók aránya, míg a mintába került alkalmazottak 9,6%-a a nagyatádi, 8,1%-a a barcsi, 5,5%-a a balatonboglári, 3,9%- a pedig a csurgói körzet válaszadóinál állt munkaviszonyban. A kérdőívet kitöltő gazdálkodók átlagos létszáma a siófoki körzetben volt a legmagasabb (134 fő), melyet a megyeszékhely térsége (99 fő) követett, míg a legalacsonyabb létszámmal (34 fő) a balatonboglári körzet válaszadó szervezetei rendelkeztek. A felmérés eredményei Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. Három hónapon belüli létszámváltozás A felmérésben résztvevő munkáltatók 62%-a 3 hónap múlva a jelenlegihez képest változatlan létszámmal tervezi működését, a válaszadók 24,2%-a létszámcsökkenést jelzett, míg 13,8%-os volt a létszámnövelési elképzelésről beszámolók hányada. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a gazdálkodók 58,2%-a számolt stagnálással, míg 20,9-20,9%-os volt 3 hónapos intervallumon belül csökkenést, illetve létszámgyarapodást jelzők részesedése. A jelenlegi felmérésben megkérdezett munkáltatói kör összességében a december végi létszámát főre prognosztizálta, ez a szeptember 30-i alkalmazotti létszám kismértékű (317 fős, 1,4%- os) csökkenését jelentené. A következő három hónapra vonatkozó ágazati előrejelzéseket vizsgálva, a be-, és kilépések egyenlegét tekintve a foglalkoztatotti létszám 10 főt meghaladó csökkenését a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás területéről (78 fő, 3,8%), a közigazgatásból (59 fő, 2,5%), az építőiparból (58 fő, 6,9%), a mezőgazdaságból (50 fő, 4,7%), a művészet, szórakoztatás, szabad idő gazdasági ágból (32 fő, 17,6%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásból (18 fő, 4,7%), illetve a humánegészségügyi, szociális ellátás területéről (16 fő, 0,8%) jeleztek. A többi ágazatra leginkább a stagnálás lesz jellemző. A feldolgozóiparon belül a fafeldolgozás, papírtermék gyártása alágban várható a legnagyobb létszámnövekedés (12 fő, 2,3%), míg várhatóan fővel csökken az alkalmazottak 7

8 száma az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágakban, előbbi 0,7%-os, utóbbi 0,5%-os létszámfogyást jelent. A 2011 év végéig várható létszámalakulásokat vállalati méretkategóriánként tekintve mind a négy kategóriába tartozó cégek összességében csökkenést jeleztek előre, melynek várható mértéke a mikrovállalkozásoknál 6 fős (1,9%-os), a kisvállalatoknál 172 fős (5,2%-os), a közepes vállalatoknál 90 fős (0,9%-os), a nagyvállalatok esetében pedig 49 fős (0,5%-os) lesz. A három hónapos előrejelzés adatait kirendeltségenként vizsgálva az tapasztalható, hogy december 31- ig mindössze a megyeszékhely térségének munkáltatói számítanak bővülésre, melynek mértéke várhatóan 70 fős, 1,1%-os lesz. A többi somogyi kirendeltség illetékességi területén a válaszadók összesített várakozásának egyenlege negatív. A csurgói, a tabi, a nagyatádi és a siófoki térség munkáltatói 1%- nál alacsonyabb mértékű létszámcsökkenésre számítanak, amely sorrendben 3, 15, 16, illetve 37 fős apadást jelentene. A marcali munkaügyi körzetben az alkalmazotti létszám 56 fős (2%-os), a barcsiban pedig 66 fős (3,5%-os) fogyását prognosztizálták. Mind létszámában, mind pedig arányában a legnagyobb csökkenést a balatonboglári kirendeltség illetékességi területének munkáltatói jelezték, ahol a foglalkoztatott létszám az idei év végére 194 fővel (15,3%-kal) lehet kevesebb. (A várható létszámalakulásokat kirendeltségenként bemutató táblázat a mellékletben található.) A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A következő negyedévben 496 belépés és 813 kilépés várható összesen 290 munkakörben. A következő három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített egyenlegét tekintve a foglalkozási csoportok nagyobb részében létszámcsökkenési várakozás jelenik meg a megszólított munkáltatók részéről. A legjelentősebb létszámot jelentő apadást az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások, valamint az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások esetében prognosztizálták (157, illetve 77 fő). Ezen kívül egyenlegét tekintve legalább 20 fős létszámfogyás az építőipari foglalkozások (33 fő) és az erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások (20 fő) körében várható. Ezzel szemben 53 fővel gyarapodhat a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozásokban dolgozók száma. (A várható létszámalakulásokat foglalkozási csoportok szerint bemutató táblázat a mellékletben található.) 8

9 A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR 2 számjegyű csoportokban (20 fő és felette) Összeszerelők Erdőgazdálkodási, v adgazdálkodási és halászati f oglalkozások Járműv ezetők és mobil gépek kezelői Kereskedelmi és v endéglátó-ipari f oglalkozások Fém- és v illamosipari f oglalkozások Építőipari f oglalkozások Egy szerű ipari, építőipari, mezőgazdasági f oglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egy szerű f oglalkozások Egy szerű szolgáltatási, szállítási és hasonló f oglalkozások Belépő (fő) Kilépő (fő) A fenti grafikonon szereplő foglalkozási csoportokon belüli munkaköröket vizsgálva egyenlegét tekintve 20 főt elérő létszámbővülést mindössze az egyéb takarítók és kisegítők körében jeleztek (48 fő), ezzel szemben összességében az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás munkakörben 171 fős, a kubikusok körében pedig 51 fős csökkenés várható. Amennyiben a válaszadóknál alkalmazott közfoglalkoztatottak számát nem vesszük figyelembe, úgy az előrejelzések alapján a Somogy megyéből a felmérésben résztvevő cégek szeptember végi fős alkalmazotti körének kismértékű (153 fős, 0,7%-os) fogyása várható az év végére. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás A megkérdezett gazdálkodók 54,9%-a egy éven belül létszámának stagnálására számít, 23,2%-os volt a csökkenést jelzők aránya, míg a válaszadók 21,9%-a létszámának növelését tervezi. Az előző év azonos időszaki válaszokkal összehasonlítva a gyarapodásra számítók aránya 5,3 százalékponttal mérséklődött, míg a létszámcsökkenést és a stagnálást valószínűsítők aránya 3, illetve 2,3 százalékponttal emelkedett. A 12 hónapos előrejelzés adataiból úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban Somogy megyében szinte változatlan marad, hiszen a megkérdezett cégek összesített előrejelzése alapján statisztikai állományi létszámuk szeptember 30-án várhatóan fős lesz, ami mindössze 9 fővel marad el a jelenlegitől. Egy év távlatában a legnagyobb létszámfogyás a közigazgatásban várható, ahol az előrejelzések szerint 122 fővel (5,1%-kal) fog apadni a létszám, ezen kívül a művészet, szórakoztatás, szabad idő gazdasági ágban jeleztek még előre 20 főt meghaladó létszámcsökkenést (38 fő). Ezzel szemben a mezőgazdaságban 87 fős (8,1%-os), a feldolgozóiparban 62 fős (0,7%-os), a kereskedelemben pedig 22 fős (1,1%-os) gyarapodásra lehet számítani az alkalmazottak számának vonatkozásában. A 9

10 feldolgozóiparon belül a gép, gépi berendezés gyártása ágazat a legnagyobb bővítő (57 fő, 6,4%), míg a másik végletet a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelenti, ahol várhatóan 19 fővel (0,8%- kal) csökken a foglalkoztatottak állománya. A felmérésben résztvevő munkáltatók körében 12 hónap távlatában a mikro cégeknél (4 fő, 1,3%) és a nagyvállalatoknál (31 fő, 0,3%) jeleztek előre kisebb csökkenést az alkalmazottak számára vonatkozóan, míg a kis- és a közepes vállalatoknál létszámbővítő várakozások tapasztalhatók, melynek mértéke előbbiek esetében 16 főt (0,5%-ot), utóbbiaknál pedig 10 főt (0,1%-ot) tett ki. Ha az előrejelzéseket az egyes munkaügyi kirendeltségek munkáltatói szerint nézzük, akkor a nagyatádi és a marcali körzet foglalkoztatói a legoptimistábbak, hiszen összességében az alkalmazotti létszám mintegy 3%-os bővülésére számítanak, ami előbbi esetében 69 fős, utóbbinál 85 fős gyarapodást jelentene. A csurgói térségben 16 fős (1,8%-os), a kaposváriban pedig 99 fős (1,6%-os) létszámnövekedést prognosztizáltak a megkérdezett munkáltatók. A fennmaradó négy somogyi kirendeltség illetékességi területén tevékenykedő gazdálkodók foglalkoztatáscsökkenést jeleztek előre, amely várhatóan a barcsi térségben lesz a legnagyobb (157 fős, 8,3%-os). A balatonboglári munkaügyi kirendeltség illetékességi területén 76 fős (6%- os) apadást jósoltak, míg tabi és a siófoki körzetben ennél alacsonyabb mértékű létszámcsökkenés várható, mely előbbinél 25 fős (1%-os), utóbbinál 20 fős (0,4%-os) lesz. (A várható létszámalakulásokat kirendeltségenként bemutató táblázat a mellékletben található.) A szervezetek munkaerőigényét kielégítő források igénybevételének gyakorisága A felmérés során megkértük a munkáltatókat jelöljék meg, milyen forrásokat vesznek igénybe munkaerőszükségletük biztosítása érdekében, és milyen az alkalmazott módszerek gyakorisága. Szinte valamennyi a kérdésre választ adó munkáltató igénybe veszi a munkaügyi kirendeltségek közvetítési szolgáltatását munkaerő felvételénél, mintegy felük gyakran, 46,4%-uk pedig alkalmanként használja az alkalmazottak felvételének ezt a csatornáját. A válaszolók mindössze 3,9%-a nyilatkozott úgy, hogy még soha nem kérte a szervezetünk segítségét. 10

11 Az adott munkaerőigény kielégítési forma igénybevételének gyakorisága (az adott kérdésre válaszadók százalékában) Egyéb forrásból 0,0 11,8 88,2 Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással 15,1 33,7 51,2 Interneten keresztül 3,4 14,9 81,7 Munkaközvetítőkön keresztül 2,7 8,8 88,5 Informális csatornákon keresztül 20,4 20,4 59,2 Munkaügyi kirendeltségek segítségével Pályázatokkal 3,9 15,2 49,7 46,4 43,0 41,8 Gyakran Alkalmanként Soha Hirdetés útján 16,1 43,1 40,8 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 A válaszadók négyötödénél fontos szerepe van az informális csatornák (család, barátok, kollégák) igénybevételének az álláshelyek betöltésekor. Többségük alkalmanként él ezzel a munkaerő-felvételi lehetőséggel. Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással a munkáltatók közel kétharmada elégíti ki munkaerőigényét, nagyobb részük alkalmanként használja a munkaerő-felvételnek ezt a módját. A hirdetés útján, illetve a pályázatok kiírásán keresztül munkaerőhöz jutási formát hasonló mértékben alkalmazták a válaszadók, előbbi úton 59,2%-uk, utóbbin 58,2%-uk vett már fel alkalmazottat. Az internet segítségével munkaerőt kereső cégek 18,3%-os, a munkaközvetítők segítségét igénybe vevők pedig 11,5%-ot képviseltek, míg a válaszadók 11,8%-a egyéb forrásokat is használ a megfelelő munkaerő felkutatásához. Kaposvár, november 25. Dr. Szikra László igazgató 11

12 Melléklet A felmérésben résztvevő munkáltatók gazdasági ág és vállalati méret szerinti megoszlása Gazdasági ág Vállalati létszámnagyság-kategória Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Közepes vállalat ( fő) Nagyvállalat (249 fő felett) Összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Egyéb feldolgozóipari tevékenység Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev Adminisztratív és szolg. tám. tev Közigazgatás, védelem, kötelező tb Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

13 Melléklet Az alkalmazotti létszámok jelenlegi, valamint a három hónap és az egy év múlva várható alakulása az egyes munkaügyi kirendeltségek területéről a felmérésben részvett munkáltatóknál Kirendeltség Aktuális létszám ( ) 3 hónap múlva várható létszám változása az aktuális (fő) létszámhoz (%) 1 év múlva várható létszám (fő) változása az aktuális létszámhoz (%) Barcs , ,3 Kaposvár , ,6 Marcali , ,0 Nagyatád , ,1 Siófok , ,4 Balatonboglár , ,0 Csurgó , ,8 Tab , ,0 Összesen ,

14 Melléklet A re vonatkozó munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 11 Törvényhozók, igazgatási és érdek-képviseleti vezetők Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Oktatási asszisztensek Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézők Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátói-pari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői (fő) 14

15 Melléklet 84 Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

16 Módszertani kiegészítés Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az 1995 novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó 16

17 Módszertani kiegészítés létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); 17

18 Módszertani kiegészítés a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. a közületi eltartottak; 2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresők: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresők aránya: a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában. 18