NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév

Átírás

1 Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Tiszaújváros Mezőkövesd Mezőcsát MISKOLC

2 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, 2011 Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap:

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K BEVEZETÉS 4 A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 5 A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 8 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉVBEN 10 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA SZEPTEMBER VÉGÉN 13 A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI 15 MÓDSZERTAN 16 MELLÉKLETEK 19 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRET SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján (a 10 főnél nagyobb létszámot érintő) FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 6. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRET ÉS FŐBB NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRET, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai CÉGMÉRET SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT 4. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MEGYEI BONTÁSBAN 5. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok bevonásra kerültek) 6. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok kizárásra kerültek) KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 BEVEZETÉS októberében huszonhatodik alkalommal kerestük meg postai úton megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerőpiac várható folyamatairól. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, illetve területileg illetékes kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerőkeresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a megyei kormányhivatal munkaügyi központjának kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthető, négy kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első három kérdése a létszámmozgásra, a negyedik negyedévente változó kérdése pedig egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra keressük a választ, hogy a munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés október között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a szeptember 30-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A kérdőív ez év második felétől változott egészen pontosan egy új alkérdéssel egészült ki, melynek eredményeképp az adatközlő munkáltatók által alkalmazott közfoglalkoztatottak jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói is megjelennek a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 3,6%-os, míg egy év távlatában 2,4%-os létszámcsökkenéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 4

5 A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE A KSH munkaerő-felmérése szerint II. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.269,5 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 17,3 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 55,6%, amely 0,3%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.808,8 ezer fő volt, mely 29,9 ezer fővel, 0,8%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, miközben a munkanélküliek száma 12,6 ezer fővel, 460,7 ezer főre csökkent, így arányuk 10,8% lett, 0,3 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3.406,7 ezer fő volt, 29,3 ezer fővel mérséklődött második negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* II. negyedév Megnevezés II. negyedév Magyarország Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Változás II. negyedév II. %-ban, illetve negyedév ezer főben %-pontban Változás II. negyedév II. %-ban, illetve negyedév ezer főben %-pontban Változás II. negyedév ezer főben %-ban, illetve %-pontban Foglalkoztatottak ezer fő 3 808,8 29,9 0,8 385,1-7,5-1,9 218,5 0,8 0,4 Munkanélküliek ezer fő 460,7-12,6-2,7 76,3 1,2 1,6 44,6-1,9-4,1 Gazdaságilag aktívak ezer fő 4 269,5 17,3 0,4 461,4-6,3-1,3 263,1-1,1-0,4 Gazdaságilag inaktívak ezer fő 3 406,7-29,3-0,9 442,7-5,2-1,2 251,1-5,5-2, éves népesség ezer fő 7 676,2-12,0-0,2 904,1-11,5-1,3 514,2-6,6-1,3 Aktivitási arány % 55,6-0,3 51,0 - -0,1 51,2-0,5 Foglalkoztatási ráta % 49,6-0,4 42,6 - -0,3 42,5-0,7 Munkanélküliségi ráta % 10,8 - -0,3 16,5-0,5 17,0 - -0,6 *A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján Az észak-magyarországi régióban II. negyedévében a gazdaságilag aktív éves népesség száma, 461,4 ezer fő, aránya 51,0% az egy évvel korábbihoz képest épphogy csökkent, az inaktívak létszáma pedig 5,2 ezer fővel 442,7 ezer főre mérséklődött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 385,1 ezer fő volt, 7,5 ezer fővel, 1,9%-kal alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában, arányuk 42,6%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 76,3 ezer főt tett ki, aránya pedig 16,5%-nak felelt meg. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében II. negyedévében a évesek 51,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 42,5%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 17,0% volt, ami magasabb az észak-magyarországi régió átlagánál, s a megyék ragsorában a harmadik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az - uniós viszonylatban egyébként nagyon alacsonynak számító - országos arányszámoktól is. 5

6 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának 15 munkaügyi kirendeltsége október végén regisztrált álláskeresőt tartott nyilván, melynek az előző hónaphoz képest mért alig kétszáz fős (191 fős, 0,3%-os) emelkedése lényegében stagnálásnak minősül. Éves összehasonlításban is hasonló mértékű, de ellentétes irányú változás volt megfigyelhető, idén 149 fővel (0,2%-kal) süllyedt a tavalyi létszámszint alá az állástalanok száma. Az elmúlt hónapokban a megye munkaerőpiacán élénkülés volt tapasztalható, hiszen a pályakezdő fiatalok munkaerőpiacra lépése, az álláslehetőségek bővülése, különösen a közfoglalkoztatással összefüggő munkaalkalmaké, erre az időszakra esett. A munkaerő-kereslet bővülésében, illetve a nyilvántartott álláskeresők számának csekély mértékű változásában az is szerepet játszott, hogy szeptember-október hónapban rendezte meg a munkaügyi szervezet a megyében három helyszínen (Miskolc, Sárospatak és Kazincbarcika) az immár több éves múltra visszatekintő állás- és képzési börze-sorozatot, amelyre több figyelem irányul a munkavállalókat kereső cégek részéről is. A belépők (8288 fő) létszáma a múlt hónaphoz képest kevéssel (247 fővel, 3%-kal) volt több, míg éves összehasonlításban mintegy 1,7 ezer fővel (26%-kal). A beáramlók között most is azok részaránya a döntő (93%), akik korábban már szerepeltek az álláskereső-nyilvántartásban (7746 fő), míg a munkaügyi nyilvántartási rendszerbe első alkalommal belépő állástalanoké 7% (542 fő). A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január október fő A megyében a regiszterbe belépők legtöbbje (79%-a, 6,6 ezer fő) változatlanul munkaviszonyának - leggyakrabban közfoglalkoztatási jogviszonyának - megszűnése miatt kérte kirendeltségeinken nyilvántartásba vételét, létszámuk szeptemberhez képest 285 fővel több volt. A nyilvántartásba történő belépés második leggyakrabban előforduló oka továbbra is a nappali tagozatos hallgatói jogviszony megszűnése volt, ilyen okból lényegében ugyannyian (1082-en, 13%) kérték regisztrációba vételüket ebben a hónapban is, mint szeptemberben. 6

7 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma október végén 7658 főt tett ki, ami egy hónap alatt az álláskeresői kör egészében tapasztalthoz képest csökkenést mutatott (2,8%-os, 221 fős). Éves összevetésben a fiatal pályakezdők 155 fővel (2,1%) többen voltak. Országosan az előző hónaphoz viszonyítva hasonló arányban (3%-kal, 1666 fővel) kerestek kevesebben álláshelyet a pályakezdő fiatalok közül ( fő), míg az egy évvel korábbi állapothoz képest országosan fogyás volt kimutatható (3,3%-os, 1803 fős). Az előző hónapokhoz képest, ebben a hónapban 8,1 ezren kerültek ki - elhelyezkedés, együttműködés hiánya, vagy egyéb okból - a nyilvántartásból, közel 2 ezer fővel kevesebben, mint egy hónappal ezelőtt. A csökkenés legfőképp a közfoglalkoztatásban történő elhelyezések mérséklődésére vezethető vissza. Az éves összehasonlításban mért növekedés 18%-os (1,2 ezer fő), ami az ugyanilyen jellegű közfoglalkoztatás idei bővülésével, különösen az ún. Startmunka-programok erre a hónapra eső indulásával hozható összefüggésbe. Októberben a megye 15 körzetének nagyobbik felében együttvéve 591 fővel csökkent ugyan a nyilvántartott álláskeresők létszáma, de a másik hét körzetben összességében ezt meghaladóan (782 fővel) emelkedett, s így végeredményként, ha csak minimálisan is, de növekedést eredményezett a hónap végi zárólétszámban. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány B.-A.-Z. megyében 21,5%-os, amely az országos ugyanilyen jellegű mutatót változatlanul nagymértékben, 9,5%-ponttal haladja meg. Az egyes körzetek közti területi különbségek továbbra is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a tiszaújvárosi, a miskolci és a mezőkövesdi körzetben a legalacsonyabb, 12,4-16,7% közötti. A többi körzetben meghaladja a 20%-ot (öt körzetben a 30%-os aránytól, illetve Gönc térségében a 40%-tól is magasabb). Borsod-Abaúj-Zemplén megye kirendeltségei októberben összesen 5893 fő felvételére vonatkozó új munkaerőigény-bejelentést fogadtak, s az előző hónap végéről még érvényes állásajánlatokkal együtt összesen álláshelyre közvetíthettek. A hónap folyamán szeptemberhez képest 5%-kal (278 fővel) több munkaerő-igényt regisztráltak kirendeltségeink. A bővülést teljes egészében a támogatási igénnyel társuló munkaalkalmak 635 fős emelkedéséből fakadt, melyet a normál állásbejelentések csökkenése 357 fővel mérsékelt. Az új munkaerő-igények ebben a hónapban még nagyobb részben (93%-ban) a támogatási igénnyel társuló állásajánlatokhoz voltak köthetőek, s összességében 5501 fő foglalkoztatására irányultak, míg a nem támogatottak 392 főre (részesedésük 7%). A megye nyolc munkaügyi körzetében (Kazincbarcika, Tiszaújváros, Mezőkövesd, Sátoraljaújhely, Szerencs, Edelény, Tokaj, és Gönc) 5-60%-kal mérséklődött, a többi hét térségben (Miskolc, Encs, Ózd, Sárospatak, Szikszó, Putnok és Mezőcsát) pedig 2-142%-kal bővült az állásajánlatok száma. A változást mindkét irányban a támogatott, azon belül is főként a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó állásbejelentések alakították. 7

8 A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI október hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében munkaügyi szervezetünk 15 kirendeltségi területén működő 629 munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra (2011. október - december, illetve szeptember) vonatkozó létszám terveikről. A postai úton, valamint esetenként ben kiküldött kérdőívünkre 490 szervezet, a megkeresett munkáltatók 77,9%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,1 Kisvállalkozás , ,6 Középvállalkozás , ,5 Nagyvállalkozás 24 4, ,8 ÖSSZESEN , ,0 Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 44,5% arányban a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 25,7%-a a mikro-, és 24,9%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 4,9%-os arányt képviselnek a mintában. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, szeptember 30-ra vonatkozó létszáma fő volt. Ez a szám a KSH adatai alapján I. félévében a megyében alkalmazásban állók létszámának 1 23,9%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása 2 szerint B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben válaszadói kör B.-A.-Z. megye 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Építőipar Gazdasági szolgáltatás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Ipar Kereskedelem, javítás Szállítás, raktározás Közösségi és személyi szolgáltatás 1 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai 2 Az egyes nemzetgazdasági ágak összevonásával, nevének rövidítésével kapcsolatos leírás a módszertani összefoglalóban található. 8

9 A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipari, a mezőgazdasági, a közösségi és személyi szolgáltatás, illetve a kereskedelem, javítás gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg a gazdasági szolgáltatás és a szállítás-raktározás tevékenységet folytató ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro-, és kis vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a középvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 70%-ot is meghaladja, miközben ez az arány az országban (3,8%-ponttal) alacsonyabb. A IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási mérésben résztvevő munkaadók területi megoszlása Kirendeltség/Megye bevont munkaadók száma kitöltött adatlapok száma* db % db % Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ 40 6,4 40 7,9 Ózdi Kirendeltség 57 9,1 33 6,5 Kazincbarcikai Kirendeltség 97 15, ,7 Szerencsi Kirendeltség 33 5,2 28 5,5 Sárospataki Kirendeltség 81 12,9 50 9,8 Edelényi Kirendeltsége 42 6,7 27 5,3 Tiszaújvárosi Kirendeltség 74 11, ,0 Sátoraljaújhelyi Kirendeltsége 34 5,4 32 6,3 Encsi Kirendeltsége 49 7,8 35 6,9 Mezőkövesdi Kirendeltség 46 7,3 40 7,9 Szikszói Kirendeltsége 20 3,2 20 3,9 Tokaji Kirendeltsége 20 3,2 20 3,9 Mezőcsáti Kirendeltsége 10 1,6 9 1,8 Putnoki Kirendeltsége 9 1,4 9 1,8 Gönci Kirendeltsége 17 2,7 15 2,9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,0 * 19 db adatlap hibásan, vagy a rögzítési határidő leteltét követően került kitöltésre, ezért nem vesz részt a mérésben A munkáltatók legtöbbje a Kazincbarcikai (17,7%), a Tiszaújvárosi (12,0%), a Sárospataki (9,8%), a Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ, valamint a Mezőkövesdi Kirendeltség (egyaránt 7,9%) munkaerő-piaci körzetéhez tartozik. 9

10 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. Az elmúlt negyedévben változott az NMF mérés kérdőíve, amely - két ponton is - kiegészült a közfoglalkoztatással kapcsolatos adatszolgáltatással. A válaszadó munkáltatók így már nemcsak a jelenlegi, hanem a 3-hónap múlva várható statisztikai állományi létszámról, ezen belül a közfoglalkoztatott létszámról is tájékoztatást nyújtanak. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Edelény Encs Putnok Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Jelmagyarázat: Növekedés: 10% felett Mezőkövesd Tiszaújváros 5-10% között 5% alatt 0% NÖVEKEDÉS Mezőcsát 5% alatt 5-10% között CSÖKKENÉS 10% felett IV. negyedévben a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt, ebből közfoglalkoztatás keretében 2021 főt (6,4%) foglalkoztattak. A korrigált - közfoglalkoztatás nélküli - statisztikai állományi létszám főt tett ki. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma a IV. negyedév végére várhatóan átlag 3,6%-kal csökken (országosan ennél kisebb mértékű csökkenés várható). Mindez - a közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak létszámmozgását külön nem vizsgálva - 3,9%- os létszám-felvétellel és 7,5%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 11,4%- át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1226 fős létszámfelvétel és 2377 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 3603 fő munkavállalót fognak érinteni. 10

11 Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként szeptember 30-án összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, melyből 4,2% (1349 fő) a közfoglalkoztatottak létszáma, ami a szeptember 30-ai közfoglalkoztatási bázisadatához képest 33,3%-os (672 fős) csökkenést jelent. A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy - 3 kivétellel - Borsod-Abaúj- Zemplén megye valamennyi kirendeltségi területéről kisebb-nagyobb csökkenést jeleztek a munkáltatók, ezek közül a legjelentősebb: Ózd (-559 fő; -11,1%), Kazincbarcika (-248 fő; -7,4%), Sárospatak (-90 fő; -3,9%) és Edelény (-73 fő; -4,6%). A putnoki körzetben szintén csökkenést prognosztizálhatunk, az itt kialakult 20,5%-os csökkenés, abszolút értékben magas, 59 fő kilépését jelenti. Három kirendeltség területén (Gönc, Mezőcsát, Sátoraljaújhely) december végén is a szeptemberi létszámszinten illetve 1-10 fővel felette alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Vállalati méret szerint azonos előjelűek, de különböző mértékűek az előrejelzések. A foglalkoztatottak létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú csökkenésre a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol mintegy 5%-kal (33 fővel) csökken a létszám az elkövetkező három hónap során. Abszolút számokban viszont a legnagyobb kilépés a közép- és a nagyvállalkozások esetén prognosztizálható, előbbi 544 utóbbi, 489 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 3,9 és 4,0% csökkenést jelent. A felmérésben részt vett kisvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 85 fővel csökken a foglalkoztatott létszám. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 18 14, ,4 8 6, ,0 Kisvállalkozás 47 21, , , ,0 Középvállalkozás 39 32, , , ,0 Nagyvállalkozás 11 45,8 6 25,0 7 29, ,0 ÖSSZESEN , , , ,0 A vállalkozások 57,8%-a három hónapon belül stagnálással számol, 23,5%-uk létszámcsökkenést, és mindösszesen 11,8%-uk jelez növekedést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben sem várható számottevő elmozdulás. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 55,0%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 24,2% növekedést, 20,8% pedig létszámcsökkenést jelzett. 11

12 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás - munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel - nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat -14,3-12,7 1,6 Bányászat, kőfejtés -5,6-4,6 1,0 Feldolgozóipar -2,0 1,0 3,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás -12,3-6,8 5,4 Építőipar -9,9-4,4 5,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás -1,9-0,1 1,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -5,3-2,8 2,5 Szállítás, raktározás -1,6-0,5 1,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,0 1,7 1,7 Ingatlanügyletek -3,6 0,0 3,6 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység -5,2-4,3 0,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység -11,0-10,2 0,8 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít -34,6-18,4 16,1 Oktatás -9,4-8,2 1,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás -1,6 2,4 0,8 Egyéb szolgáltatások -5,3-2,5 2,8-40,0-35,0-30,0-25,0-20,0-15,0-10,0-5,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 % Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a létszámnövekedések, illetve -csökkenések egyenlegét vizsgálva a negatív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom átlagot (-6,3%-ot) meghaladó létszámcsökkenést okoz várhatóan a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (-18,4%); a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-12,7%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (-10,2%); valamint az oktatás (-8,2%); nemzetgazdasági ág(ak)ban. Pozitív, létszámbővítést eredményező egyenleget a pénzügyi, biztosítási tevékenység (1,7%); a feldolgozóipar (1,0%) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (0,8%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A konkrét foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás negatív eredője kiugró a szakképzettséget nem igénylő munkakörök, nevezetesen az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatások (-1134 fő); a szemétgyűjtő, utcaseprő (-241 fő); illetve az egyéb takarító és kisegítő (94 fő) foglalkozási csoportban. Ezen felül az erdészeti foglalkozású (-130 fő) munkakörök vonatkozásában várható jelentősebb létszámleépítés, ez viszont már a magasabban kvalifikált szegmenst is érinti. Nagyobb létszámmozgás várható az egyéb termék összeszerelő; az intézményi takarító és kisegítő; a ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó; a kárpitos és a bolti eladó foglalkozási csoportok esetében is, ugyanakkor ezen munkakörökben a létszámfelvétel és elbocsátás volumenének pozitív (3-45 fős) egyenlege várható. 12

13 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA SZEPTEMBER VÉGÉN Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható a közfoglalkoztatási állományúak létszámadatait is tartalmazzák. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Edelény Encs Putnok Szikszó Sárospatak Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Jelmagyarázat: 10% felett Tiszaújváros 5-10% között NÖVEKEDÉS Mezőkövesd 5% alatt 0% Mezőcsát 5% alatt 5-10% között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a szeptember 30-i bázis időszaki létszámhoz képest szeptember végére 2,4%-al csökken az alkalmazásban állók száma, míg országosan stagnálásra számítanak III. negyedév végére. A jelzett változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 751 fős munkahely-vesztést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. Ebben az előrejelzésben nagy szerepe lehet annak, hogy a válaszadók az állományi létszám tervezési bizonytalanságain túl nehezen tudják megbecsülni a közfoglalkoztatás egy év múlva várható létszámkihatását is. A munkáltatók által jelzett várakozások elég borúlátóak, hiszen a megye 15 munkaügyi körzetéből, mindösszesen hat kirendeltség jelzett kisebb-nagyobb mértékű növekedést. Legnagyobb létszámbővülést a kazincbarcikai (61 fő), a sátoraljaújhelyi (40 fő), illetve az encsi (19 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak. Kilenc körzetben a munkáltatók létszámcsökkenést jeleztek szeptember végére, ezek közül a legnagyobbat Miskolc és Edelény (előbbi 500, utóbbi 100 fő felettit), míg fő közöttit Szikszó, Tiszaújváros, valamint Gönc körzetéből. 13

14 A vállalatok mérete szerint a legnagyobb arányú létszámnövekedésre, 6,9%-ra (45 fő) a 10 fő alatti létszámú mikro-vállalkozásoknál számítanak. A kisvállalkozások esetében szintén létszámnövekedéssel számolnak, de ennél jóval alacsonyabb 0,7%-os mértékben. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében nagyobb arányú leépítésre 831 főt érintően a nagy-, és a középvállalatok esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. A nagyvállalkozások -4,7%-os (589 fős), míg a középvállalkozások -1,8%-os (242 fős) csökkenést prognosztizálnak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 10 7, , , ,0 Kisvállalkozás 47 21, , , ,0 Középvállalkozás 48 39, , , ,0 Nagyvállalkozás 11 45,8 3 12, , ,0 ÖSSZESEN , , , ,0 A vállalkozások 50,6%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számol, míg 25,7%-uk növekedést, 23,7%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok valamivel kedvezőbben alakultak, ugyanis : a vállalkozások 47,7%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számolt, míg 30,5% növekedést, 21,8% pedig létszámcsökkenést jelzett. Gazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (253 fő, 2,3%); a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (140 fő 8,7%); valamint az építőipar (49fő, 3,9%) területén foglalkozó szervezeteknél. Létszámcsökkenést III. negyedévének végére a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (910 fő, 31,5%); a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (167 fő, 5,6%), illetve az oktatás (104 fő, 6,6%) területen tevékenykedő munkáltatók jeleztek. Miután ezekben az ágazatokban idén is számottevő a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás, ezért az általuk előre jelzett nagyarányú létszámapadást ennek a területnek a tervezési nehézségei is magyarázhatják. 14

15 A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. A 4. kérdésben szereplő változók mindegyike az egy évvel korábbi kérdőíven is szerepelt. Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN* 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 Hírdetés útján 11,6 43,6 44,8 Pályázatokkal 9,1 38,7 52,1 Munkaügyi kirendeltségek segítségével 61,1 34,7 4,2 Informális csatornákon keresztül 26,0 57,7 16,4 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 1,9 8,2 89,9 Interneten keresztül 2,5 21,1 76,4 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 9,6 45,5 44,9 Gyakran Alkalmanként Soha * a diagram a nincs válasz -ok kizárásával készült A fenti - halmozott sáv - diagramból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók döntő többsége igénybe veszi az NFSZ szolgáltatásait, és munkaerő-igényét leginkább a munkaügyi központ, illetve a területileg illetékes kirendeltségei segítségével elégíti ki. Közel ugyanennyien informális csatornákon keresztül töltik be üres álláshelyeiket, azonban ennél a forrásnál az alkalmankénti gyakoriságot választók száma, több mint kétszerese azokénak, akik ezt a formát választják. Legutóbb egy évvel ezelőtt vizsgáltuk ezt a kérdést és a kapott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a legkedveltebb források rangsorában változás nem következett be. A munkáltatók leggyakrabban továbbra is a munkaügyi kirendeltségek, az informális csatornák, valamint a külsőbelső hirdetések által kínált lehetőséget választják. A munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül történő toborzás most is az egyik legkevésbé ismert vagy kedvelt változó. Egyetlen változásként a pályázatok szerepének növekedését (14,5%-ponttal), és Internetes álláshely betöltés (-40,4%-ponttal) térvesztését rögzíthetjük, amely részint adódhat abból is, hogy a válaszadók köre nem fedi teljesen egymást. 15

16 MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, a régióban 27, míg B.-A.-Z. megyében 15 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérés lényege A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 16

17 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: 17

18 Ágazat Ágazat megnevezése Ágazat megnevezése betűjele (rövidített változat) A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat mezőgazdaság B bányászat, kőfejtés C feldolgozóipar ipar D villamosenergia-, gáz-, hőellátás, légkondicionálás E vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F építőipar G kereskedelem, gépjárműjavítás H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I szállítás, raktározás J információ, kommunikáció K pénzügyi, biztosítási tevékenység L ingatlanügyletek gazdasági szolgáltatások M szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás közaigazgatás P oktatás oktatás Q humán-egészségügyi, szociális ellátás humán-egészségügyi, szociális ellátás R művészet, szórakoztatás, szabadidő egyéb szolgáltatás (például szakszervezeti érdekképviselet, egyházi tevékenység, S számítógépjavítás, fodrászat, temetkezés stb.) egyéb szolgáltatások T háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U területen kívüli szervezet 18

19 MELLÉKLETEK (táblázatok, grafikonok, kérdőív) 19

20 T Á B L Á Z A T O K 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN Kirendeltség/Megye/Régió/Ország válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,7 Encsi Kirendeltség , ,7 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,8 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,4 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,1 Ózdi Kirendeltség , ,4 Sárospataki Kirendeltség , ,2 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,3 Szerencsi Kirendeltség , ,2 Edelényi Kirendeltség , ,7 Szikszói Kirendeltség , ,2 Tokaji Kirendeltség , ,2 Putnoki Kirendeltség , ,1 Gönci Kirendeltség , ,4 Mezőcsáti Kirendeltség , ,2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4 Észak-Magyarország , ,2 Magyarország , ,0 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRET SZERINT 2. számú melléklet Vállalati méret válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,9 Kisvállalkozás , ,7 Középvállalkozás , ,8 Nagyvállalkozás , ,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4

21 3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,6 Bányászat, kőfejtés , ,0 Feldolgozóipar , ,3 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd , ,7 Építőipar , ,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,3 Szállítás, raktározás , ,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,9 Információ, kommunikáció , ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,6 Ingatlanügyletek , ,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,7 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,5 Oktatás , ,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,0 Egyéb szolgáltatás , ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4

22 4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján - a 10 főnél nagyobb pozitív egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Egyéb termék-összeszerelő Egyéb takarító és kisegítő Intézményi takarító és kisegítő Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Szemétgyűjtő, utcaseprő Kárpitos Bolti eladó Hegesztő, lángvágó Lakatos Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Egyszerű ipari foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozás fő 5. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT Kirendeltség/Megye Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ 22 17, , , , ,4 Encsi Kirendeltség 7 5,6 13 6,0 6 4,9 0 0,0 26 5,3 Kazincbarcikai Kirendeltség 18 14,3 16 7,3 12 9,8 3 12, ,0 Tiszaújvárosi Kirendeltség 7 5,6 12 5,5 10 8,2 1 4,2 30 6,1 Mezőkövesdi Kirendeltség 4 3,2 13 6,0 7 5,7 1 4,2 25 5,1 Ózdi Kirendeltség 18 14, ,4 10 8,2 6 25, ,4 Sárospataki Kirendeltség 4 3,2 17 7, ,6 0 0,0 40 8,2 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 4 3,2 13 6,0 8 6,6 2 8,3 27 5,5 Szerencsi Kirendeltség 15 11,9 11 5,0 8 6,6 1 4,2 35 7,1 Edelényi Kirendeltség 7 5, ,6 10 8,2 0 0,0 40 8,2 Szikszói Kirendeltség 5 4,0 9 4,1 3 2,5 0 0,0 17 3,5 Tokaji Kirendeltség 8 6,3 12 5,5 0 0,0 0 0,0 20 4,1 Putnoki Kirendeltség 1 0,8 2 0,9 3 2,5 0 0,0 6 1,2 Gönci Kirendeltség 2 1,6 5 2,3 2 1,6 0 0,0 9 1,8 Mezőcsáti Kirendeltség 4 3,2 7 3,2 4 3,3 0 0,0 15 3,1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , , , , ,0

23 6. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,5 B Bányászat, kőfejtés ,6 C Feldolgozóipar ,3 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,9 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,2 F Építőipar ,0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,4 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,9 I Szállítás, raktározás ,9 J Információ, kommunikáció ,1 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,8 L Ingatlanügyletek ,8 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,9 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,2 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít ,5 P Oktatás ,1 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,6 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,9 S-T-U Egyéb szolgáltatások ,0 A-U ÖSSZESEN ,9 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRET ÉS FŐBB NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 7. számú melléklet Nemzetgazdasági ág Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN (TEÁOR '08) fő % fő % fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 33 5, , , , ,4 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 52 1, ,1 0 0, ,6 Feldolgozóipar , , , , ,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 0 0,0 34 0,7 0 0,0 0 0,0 34 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 9 1,4 76 1, , , ,1 Építőipar 68 10, , ,8 0 0, ,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 54 8, , ,0 0 0, ,8 Szállítás, raktározás 22 3, , , , ,7 Információ, kommunikáció 9 1,4 0 0,0 0 0,0 0 0,0 9 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 5 0, ,3 61 0,5 0 0, ,7 Ingatlanügyletek 0 0,0 55 1,1 0 0,0 0 0,0 55 0,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 65 9,9 51 1,0 0 0,0 0 0, ,4 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 23 3, ,0 76 0,6 0 0, ,8 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 17 2, , , , ,1 Oktatás 17 2,6 10 0, , , ,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7 1, , , , ,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 9 1,4 0 0, ,9 0 0, ,4 Egyéb szolgáltatások 0 0, , ,8 0 0, ,5 ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100, ÖSSZESEN (fő, sor %) 2,1 15,6 42,5 39,8 100,0

24 G R A F I K O N O K 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRET, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT db fő Mikro Kis Közép Nagy 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak (fő) 2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai CÉGMÉRET SZERINT 6 3 3,1 4,0 4,4 3,3 0 % -3-8,1-5,0-5,7-1,7-8,4-4,0-3,9-7, Mikro Kis Közép Nagy Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás

25 Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát 3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT dec. 31-ig várható létszámváltozás (%) szept. 30-ig várható létszámváltozás (%) % munkaügyi körzet 4. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MEGYEI BONTÁSBAN 3 2 2,6 1 0 % -1 1,1 0,1-0,3 B.-A.-Z. Heves Nógrád -2-2,4-3 -3, dec. 31-ig várható létszámváltozás (%) szept. 30-ig várható létszámváltozás (%)

26 5. számú melléklet Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok bevonásra kerültek) Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét? Gyakran Alkalmanként Nincs válasz ÖSSZESEN (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Hírdetés útján 41 8, , , , ,0 Pályázatokkal 30 6, , , , ,0 Munkaügyi kirendeltségek segítségével , ,0 18 3, , ,0 Informális csatornákon keresztül 95 19, , , , ,0 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 6 1,2 26 5, , , ,0 Interneten keresztül 8 1, , , , ,0 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 32 6, , , , ,0 Soha 6. számú melléklet Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok kizárásra kerültek) Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét? Gyakran Alkalmanként Soha ÖSSZESEN (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Hírdetés útján 41 11, , , ,0 Pályázatokkal 30 9, , , ,0 Munkaügyi kirendeltségek segítségével , ,7 18 4, ,0 Informális csatornákon keresztül 95 26, , , ,0 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 6 1,9 26 8, , ,0 Interneten keresztül 8 2, , , ,0 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 32 9, , , ,0 26

27 K É R D Ő Í V 1. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV