Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, december 10.

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, december 10.

2 Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Stratégiai környezet bemutatása Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottak jövedelmi viszonyai Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Lakásállomány Telepek, szegregátumok helyzete (Anti) szegregátumok elemzése Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Intézményi háttér:... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A nők szerepe a helyi közéletben A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Idősek munkaerő-piaci helyzete... 88

3 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen. 91 Házi segítségnyújtás Szállító szolgálat Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatás ben megszüntetésre került. Jelenleg csak a parkolási engedély, valamint a gépjárművekre súlyadó kedvezmény vehető igénybe az Okmány irodában lehet igényelni ( új szakvélemény megállapítása szükséges) A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

4 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Derecske Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása: Derecske a bihari régióban fekszik. Hajdú-Bihar Megye tizedik legnépesebb városa. Területe hektár. Derecske döntő része a termékeny Hajdúság déli (tájföldrajzi szempontból a Dél- Hajdúság) területére esik, csak kicsiny, DK-i része nyúlik át a Berettyó-Kálló közére. A város megközelíthető a Debrecent és Berettyóújfalut összekötő 47-es főútról, Hajdúszoboszló (4804) (Hajdúszovát (4816)), Kaba (4802), illetve Konyár (4802) felől. A település saját vasútállomással rendelkezik Debrecen Nagykereki (106-os) szárnyvonalon. Szomszédos települései: Tépe, Berettyóújfalu, Földes, Kaba, Hajdúszovát, Mikepércs és Konyár. Jelentősebb, vonzáskörzettel bíró településektől való távolsága: Debrecen 22 km (É), Hajdúszoboszló 18 km (K), Berettyóújfalu 15 km (D), és a romániai Nagyvárad cca. 40 km (K). Derecske a XVI. században szabad hajdúváros volt. A XVIII-XIX. században dinamikus fejlődésnek indult, ekkor mezővárosi rangot szerzett. A városi rangját 1991-ben nyerte vissza. A január 1-jével hatályos közigazgatási változások előtt Derecske a Derecske-Létavértesi Kistérség egyik alközpontja volt, Létavértes mellett január 1. óta Derecske város a Derecskei Járás közigazgatási központja. 13 település tartozik ehhez a járáshoz. A település 5 funkcionális városrészből áll, melyek a következők: Városközpont Kisderecske Keleti városrész

5 Délnyugati városrész Északnyugati városrész lakónépesség 2007 (fő) 9160 fő 2008 (fő) 9116 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,52 % 2009 (fő) 9086 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,67 % 2010 (fő) 8964 fő Lakónépesség számának változása (%) 98,66 % 2011 (fő) 8906 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,35 % 2012 (fő) 8914 fő Lakónépesség számának változása (%) 100,08 % 2013 (fő) 9035 Lakónépesség számának változása (%) 101,36 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Derecske népessége csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés 0,5-1% körül mozog. Ennek fő oka az elvándorlás és a természetes fogyás. állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak éves nők éves férfiak fő 4395fő 48,40% 4685fő 51,60% 261fő 2,87% 679fő 7,47% 716fő 7,88% 157fő 1,73% 179fő 1,97%

6 18-54 éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2337fő 25,74% 2782fő 30,64% 281fő 3,09% 245fő 2,70% 855fő 9,42% 473fő 5,20% A fenti táblázatból jól látszik, hogy a férfiak száma magasabb, mint a nőké. Napjainkban több férfi születik, mint nő. A halálozás a férfiaknál nagyobb mértékű. 65 év feletti állandó lakosok száma 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) száma (fő) Öregedési index (%) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A 0-14 éves korú lakosság száma nagyobb, mint a 65 év feletti lakosok száma. Az öregedési index 100 % alatti. állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg A gazdaságilag fejlettebb országrészek, a külföldi országok munkalehetőségei miatt az elvándorlás nagyobb mértékű, mint a Derecskére vándorlás. Ide a környékbeli településekről költöznek be. A fenti táblázat alapján látszik, hogy Derecskének nem nagy a más településekről beköltözni vágyókat vonzó képessége. Ennek oka a korlátozott munkalehetőségek.

7 Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) A lakosság csökkenésének oka a természetes fogyás. Az élve születések száma sokkal kisebb, mint a halálozások száma, ez természetes fogyást eredményez. Értékeink, küldetésünk: A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód: Az önkormányzatunk megelőzi és megakadályozza a város lakóinak hátrányos megkülönböztetését. Kiterjed a lakosok bárminemű, különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük stb. miatti diszkriminációra. Ez alól kivétel a foglalkoztatás jellegéből, vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés esetei. Önkormányzatunk kiterjeszti ezt a munkaerő-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. Kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók életkora, neme, nemzetiségi hovatartozása, családi vagy egészségügyi állapota miatt bekövetkezett közvetlen és közvetett megkülönböztetés megelőzésére, megszüntetésére. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Derecske Város Önkormányzatának fontos az egyén emberi értékeinek, méltóságának, egyediségének megóvása. Partneri kapcsolat, együttműködés: Együttműködések során is a partnerség elvének érvényesítésére törekszik a város vezetősége. Társadalmi szolidaritás: A foglalkoztatás, vagy más társadalmilag hasznos tevékenység során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségügyi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Méltányos és rugalmas elbánás: A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére, amely érheti a derecskei lakosságot életük, foglalkoztatásuk során. Célok: - Az egyenlő bánásmód követelménye alapján, a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. - az emberi és állampolgári jogok védelme, a gyermeki jogok hatékony képviselete és ellátása, - nevelés és oktatás, képesség fejlesztés, mint közérdekű cél megvalósulása, - a gyermek és ifjúságvédelem, a gyermekek és fiatalok érdekképviselete, - a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

8 - a mélyszegénységben élők és a romák foglalkoztatottságának növelése, - a többszörösen hátrányos helyzetű csoportok szegregációjának felszámolása, - a fogyatékossággal élők életkörülményeinek javítása, A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Derecske település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (a továbbiakban: HEP IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben törvény keretei között önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. E részben ezeket a képviselő-testületi, az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő rendeleteket is szükséges bemutatni. A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-jétől hatályba lépő) rendelkezik. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény rendelkezik az ápolási díjról, melynek a megállapítása a járási hivatal hatáskörébe tartozik. Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Fajtái: alap, emelt

10 összegű és kiemelt ápolási díj. Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 100%-a (bruttó Ft.) alap esetén, emelt esetén 150%-a (bruttó Ft.), kiemelt esetén 180%-a (bruttó Ft.). Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás, melynek megállapítása a járási hivatal hatáskörébe tartozik március 01. napjától. Fajtái: A. Foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapít meg a járási hivatal annak az aktív korú személynek, - akinek az esetében a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy - akinek az esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejárta előtt megszüntették és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy - aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy - akinek az esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása törvényben meghatározott okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. Támogatás havi összege: A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a (jelenleg Ft). B. Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást állapít meg a járási hivatal annak az aktív korú személynek, - aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy - aki vakok személyi járadékában részesül, vagy - aki fogyatékossági támogatásban részesül, - aki 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a külön jogszabály szerint gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani. Támogatás havi összege: Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (a továbbiakban:

11 nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át ( Ft) azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét ( Ft.). A járási hivatal hatáskörébe tartozik az időskorúak járadékának megállapítása is. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt, a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át c) az egyedülálló, 95. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Az időskorúak járadékának havi összege jövedelemmel nem rendelkező a) pont szerint jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a b) pont szerint jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a c) pont szerint jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a. Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (II.28.) önkormányzati rendelete rendelkezik a szociális ellátásokról és a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokról. A rendelet II. fejezetében találhatók a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások. Ebbe a körbe tartozó támogatás a rendkívüli települési támogatás. Az ezzel kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testület Szociális Bizottsága gyakorolja. Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére elsősorban az Szt. 45. (4) bekezdésében meghatározott esetekben, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át nem haladja meg. Egyes felhasználási célok esetében (pl.: elemi kár, betegség, haláleset) a jövedelemhatár magasabb (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250, illetve 300%-a). A létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet a kérelemben meg kell jelölni és csatolni kell az ezt alátámasztó iratokat és bizonyítékokat (pl.: a megélhetést biztosító ellátási formából való kiesés, krónikus, hosszan tartó betegségből eredő jövedelem-kiesés, pályakezdő munkanélküliség). Ugyancsak rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a Szociális Bizottság az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként. A támogatás mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 15%-a, jövedelemmel nem rendelkező, egyedül élő estében 20%-a, mely összeg a Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat évente kiadott tájékoztatója alapján kerül megállapításra. A kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani, melyhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát is. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az

12 öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg. A rendelet III. fejezete rendelkezik a természetben nyújtott szociális ellátásokról. Ilyen például a természetben rendkívüli települési támogatás. Élelmiszerre, tüzelősegélyre, gyógyszersegélyre, tankönyv- és tanszervásárlás támogatására vagy közüzemi díjak kifizetéséhez igényelt rendkívüli települési támogatást természetben nyújtott szociális ellátásként kell megállapítani. Az élelmiszer- és gyógyszersegély kizárólag szociális utalvány formájában állapítható meg. A tüzelősegélyre, tankönyv- és tanszervásárlás támogatására vagy a közüzemi díjak kifizetéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatást közvetlenül a szolgáltató, illetőleg közüzemi szolgáltató felé kell átutalni. A polgármester az elhunyt személy eltemettetésére köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíti, amennyiben a) egyedülálló és havi jövedelme a nyugdíjminimum összegét nem éri el, vagy b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 80%-át nem éri el és legalább két kiskorú eltartásáról gondoskodik. A polgármester az elhunyt személy eltemettetésére köteles személyt a megtérítendő összeg 50%- ának megfizetése alól mentesíti, amennyiben a) egyedülálló és havi jövedelme a nyugdíjminimum 200%-át nem éri el, vagy b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 150%-át nem éri el, és legalább két kiskorú gyermek ellátásáról gondoskodik. Az 50 %-os megfizetés alóli mentesítés után fennmaradó megtérítendő összeg visszafizetésére az elhunyt személy eltemettetésére köteles személy kérelmére legfeljebb hat havi részletfizetés engedélyezhető. Önkormányzatunk szociális rászorultságtól függetlenül kérelemre hulladékszállítási díjkedvezményben részesíti a 65. életévét betöltött egyedül élő vagy legfeljebb egy közeli hozzátartozójával együtt élő személyeket. A támogatás megállapítása a Polgármester hatáskörében van. Városunkban szociálpolitikai kerekasztal is működik. A szociálpolitikai, gyermekvédelmi koncepciók, döntések, jogszabály-tervezetek véleményezése, a szolgáltatási típusok, formák és rendszerek értékelése, elemzése, valamint az önkormányzat szolgáltatás-tervezési koncepciójában megfogalmazott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében 9 főből álló szociálpolitikai kerekasztal működik. Derecske Város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: a) az étkeztetést: az önkormányzat az Szt. 62. (1) bekezdése alapján azon szociálisan rászorultak részére, akik 62. életévüket betöltötték, vagy koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt igazolhatóan az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel étkeztetésükről nem képesek gondoskodni - napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít. b) a házi segítségnyújtást: amennyiben kérelmező rendelkezik az illetékes szakértői bizottság gondozási szükségletet megállapító szakvéleményével. c) nappali ellátást időskorúak részére d) nappali ellátás fogyatékos- és pszichiátriai betegek részére a Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kötött ellátási szerződés alapján e) családsegítést f) éjjeli menedékhelyet hajléktalan személyek részére

13 a Derecske Város Jóléti Szolgálat Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés alapján. A lakosság részére biztosított egyéb szociális ellátások: a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, b) támogató szolgáltatás, Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása és a Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kötött ellátási szerződés alapján. A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 29/2011. (XII.23) önkormányzati rendelet az esélyegyenlőségi csoportoknak adómentességet, adókedvezményt, adómérséklést nyújt. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció, sport koncepció. A 8/2013. (II.28) önkormányzati rendelet rendelkezik a szociális ellátásokról és a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokról. A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 29/2011. (XII.23) önkormányzati rendelet rendelkezik az idősekre vonatkozó helyi adó kedvezményekről. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 56/2008. (II. 14.) Kt. sz. határozattal elfogadott Derecske, Sáránd, Konyár, Tépe Önkormányzatainak Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Helyzetelemzésében megállapított tények, feltárások illeszkednek a jelen Helyi Esélyegyenlőségi Programmal. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A statisztikai adatok többségét a TEIR adatbázis adta. A HEP elkészítéséhez a közoktatási intézménynél rendelkezésre álló adatokat is felhasználtuk, valamint a már meglévő stratégiai tervek által használt adatok is beépítésre kerültek. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: IVS) ide vonatkozó részei is beépítésre kerültek. Több helyen Önkormányzatunk nem rendelkezik adattal, adathiány áll fent. Ezeknek az adathiányoknak a pótlása az intézkedési tervben rögzítésre kerültek.

14 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottak jövedelmi viszonyai: Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete vizsgálatakor (2012 I. félév adatai KSH) megállapítható, hogy országos összehasonlításban az Észak-Alföldi régió értékei a legalacsonyabbak. A régión belüli megoszlás már kedvezőbb képet mutat, hiszen a 3 megyéből Hajdú-Biharban a legmagasabb az átlagjövedelem, ez legfőképpen Debrecennek köszönhető. De még így is jelentősen elmarad az Országos átlagtól. Derecske Város viszonylatában a vagyoni és jövedelmi helyzet a következők szerint alakul: év összes SZJA (Ft) összes adófizető (fő)

15 A fenti adatokból megállapítható, hogy az adófizetők száma növekedő tendenciát mutat. A fizetendő adó összege viszont csökkenést mutat. Ez az adótörvények változásának, az adó mértékek csökkenésének eredménye. A változás előtt növekedést mutat a fizetendő adó. Valószínűsíthető, hogy a be nem fizetett adó a lakosságnál marad, így ösztönzi a kereslet növekedést. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A statisztikai adatok a foglalkoztatás és munkanélküliség vizsgálatánál a közötti időszakra terjednek ki. A településen nyilvántartott álláskeresők száma a 2000 évi 464 főről 2011 évre 846 főre 82%-al növekedett. A havi regisztrált álláskeresők száma 784 fő, ebből 413 férfi, 371 nő. A régióban a nyilvántartott álláskeresők számának emelkedése 45%, a megyében 40,7% a vizsgált időszak végén. Az értékek összevetése esetén megállapítható, hogy a régiós és megyei adatokhoz képest is magasabb a települési növekmény mértéke.

16 A 180 napot meghaladóan nyilvántartásban lévők (tartós munkanélküli) száma a régióban 31%-al a megyében 29%-kal, míg a településen kimagaslóan magas 126%-kal emelkedett a vizsgált időszak végére. A 180 napot meghaladóan regisztráltak száma 502 fő a településen havi adatok alapján. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya foglalkoztatott 2 : az a személy, aki az év nagyobbik részében (a munkaerő-felmérés fogalma szerint: a megfigyelt héten) legalább heti egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság ideértve szülési szabadságot is miatt) nem dolgozott. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők, illetve a nyugdíjasok nem tekintendők foglalkoztatottaknak. munkanélküli 3 : az a személy, aki az év nagyobbik részében nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. A év közötti lakónépesség jelenti az aktív korú foglalkoztatottak táborát. Ez 65-70%-ot tesz ki. Megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a munkára fogható népesség 10-15%-a. Ez növekvő tendenciát mutat, míg 2008-ban 10,87% volt addig 2011 évben a férfi népességnek ez a része sokkal fenyegetettebb, mint a nők helyzete. Ennek az is oka lehet, hogy ez az a korosztály, ahol a nők gyermeket vállalnak, kikerülnek a nyilvántartott álláskeresők közül. A korcsoportos megosztásban jól látható, hogy a legveszélyeztetettebb korosztályt a fiatal munkavállalók jelentik. Arányaiban is ők vannak a legtöbben és évről-évre nő az arányuk. A többi korosztályban nem jellemző a korcsoportonkénti növekvő tendencia. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma összességében csökkenő tendenciát mutat. Ez azt jelenti, hogy 2008-ban még 42% körüli volt a tartós munkanélküliek száma, addig 2011-ben 30% ben ez a mutató 25% alá esett vissza

17 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Alacsony iskolai végzettség: alacsony iskolai végzettségűnek tekinthető az a személy, akinek sem érettségi bizonyítványa, sem szakképzettsége nincs, csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. Az alacsony iskolai végzettséggel (általános iskolai végzettséggel) sem rendelkezők a 15 évesnél idősebb lakosság 14,67%. A regisztrált munkanélküliek között nyilvántartott 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma kevesebb, mint a 8 általánost végzettek száma. A korosztály szerinti megoszlás elemzése nyújtana hitelesebb képet a valós helyzetről. Itt adathiány áll fent. 369 főnek nincs szakképzettsége a havi adatok alapján, 256 segédmunkás, 176 betanított munkás, 276 szakmunkás végzettséggel rendelkezik. c) közfoglalkoztatás A fejezetre vonatkozó jogi szabályozás szerint a helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, e) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt A helyi önkormányzat a Mötv a szerint feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását. A közfoglalkoztatásban résztvevők aránya az aktív korú népességhez viszonyítva megközelítőleg 15%. A legnagyobb közfoglalkoztató a településen az önkormányzat, mely évről-évre a lakosság ezen részének 15%-át vezeti vissza a munka világába. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Derecske városát két nagyobb vonzáskörzetű település veszi közre, Debrecen a megyeszékhely és Berettyóújfalu. Mindkét település a 47-es számú főút vonalán fekszik Derecskétől 25 km-re. Derecskén 2014-ben több, mint 1000 adófizető volt a városban, ennek nagy része mezőgazdaságban tevékenykedik. A kiskereskedelmi üzletek száma és a vendéglátóhelyek száma az utóbbi 5 évben stagnálást mutat. Új munkáltatók nem jelentek meg a piacon. Éppen ezért fontos a két nagyváros

18 közelsége. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférést egy már elkezdődött beruházás teszi könnyebbé a városunk lakóinak. Itt a közösségi közlekedést fogjuk fejleszteni. A településen működő gazdasági szervezetek száma, formájuk szerint (2013. évben): Forma Egyéni Bt. Kkt. Szövetkezet Kft. Egyéb Összesen vállalkozó Száma Nagyobb gazdálkodó szervezetek: Cég neve Önkormányzat BOLD AGRO KFT DERECSKEI SZÖVKER KFT NAGISZ KFT. HAJDÚ-GLAS KFT. BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. DERECSKEI VÁROSGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. GENERÁLÉP-3 KFT. AGRO-SZIKA Kft. KITE PLANT KFT. KÉSZ-GÉP KFT KASZ-FARM KFT Vadásztársaság EKO-NET KFT HAVITA-TÉSZ SZÖVETKEZET FÉMIXO KFT OPTIMIT HUNGÁRIA KFT DERECSKEI AGORA SZÖVETKEZET HÉKA MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT Fő tevékenysége városüzemeltetés mezőgazdasági termelés, szolgáltatás kereskedelem baromfikeltetés üvegmegmunkálás szociális szolgáltatás városüzemeltetés építőipari tevékenység mezőgazdasági szolgáltatás palántanevelés szerszámkészítés Állattenyésztés, és növénytermesztés vadgazdálkodás fémszerkezet gyártása Gyümölcs termesztés, feldolgozás, tárolás hűtés, kereskedés Fémfeldolgozás Kereskedelem Mezőgazdasági termelés, szolgáltatás Mezőgazdasági termelés, szolgáltatás A településen a családok megélhetését elsősorban a mezőgazdaságból származó bevételek biztosítják. Derecske termőhelyi adottságai révén kiválóan alkalmas az intenzív növénytermesztésre. Ezt az adottságot a derecskei mezőgazdászok mindig is kihasználták, így a magas színvonalú növénytermelésben jelentős mértékű a kertészeti tevékenység részaránya. Ez a termelési technológia jelentős számú munkavállalónak tud munkát biztosítani. Jelentős számú munkavállaló jár el Debrecenbe, Hajdúszoboszlóra, Berettyóújfaluba. A népi iparművészeti és kézműves tevékenység ismét fellendülőben van, országos hírű képviselői vannak a városunkban. Vállalkozások Az elmúlt tíz évben nagyobb értékű munkahelyteremtő beruházások nem valósultak meg. Külföldi tőkével beruházás nem készült. A városban nincs olyan jellegű ipari tevékenység, amely 100 fő feletti foglalkoztatást biztosítana. Debrecen és Nagyvárad közelségének köszönhetően a város területén sokféle kis volumenű,

19 szétaprózott ipari vállalkozás működik. A városban szükség lenne ipari-szolgáltató vállalkozások letelepedésére alkalmas ipari parkra. Az ipari park a Schengeni határhoz kapcsolódó vállalkozások letelepedését is elősegítheti, telephely biztosítása és minőségi munkaerő képzésével. Mezőgazdaság A város adottságai miatt hosszú távon is várható a mezőgazdaság jelentőségének megmaradása, a gazdasági programban, a fejlesztések során az agrárgazdaságot kiemelten kell kezelni. Derecske jó talajtani adottságokkal rendelkezik, a termőföldek AK értéke átlagosan meghaladja a 100 ezer forintot. A település belvízveszélyes, de az aszályos évjáratok hatásait is mérsékelni kell. Az aszályos évjáratok hatásainak kivédése érdekében a helyi gazdák összefogtak és kb. 1 milliárd forint nagyságrendű beruházást kívánnak megvalósítani. A fejlesztés hatására Derecske nyugati felén lévő termőterületek kb. 1/3-ad része biztonsággal öntözhető lesz és ez által intenzív gyümölcs, paprika, paradicsom, stb. termelésére lesz lehetőség. A nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítására kell törekedni, mert ez nagyobb profithoz juttatja a vállalkozót, több munkahelyhez a város lakosait. Városunkban fejlett szintén történelmi hagyományokra épülő a sertés és szarvasmarha tenyésztés. A jelenlegi gazdasági környezet és piaci viszonyok sem kedveznek a fejlődésnek. A jelentős mezőgazdasági termelésre nincs helyben feldolgozóipar, melyet fejleszteni kell. Feltétlenül törekedni szükséges, hogy a helyben megtermelt termékek minél nagyobb arányban helyben találjanak vásárlóra, például a közétkeztetésben helyi nyersanyagot kell használni és a piac fejlesztése is ezt a célt szolgálja. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük. Településünkön középiskola is működik Településünkön nem áll rendelkezésre olyan adatbázis, amely a fiatalok foglalkoztatásának hozzáféréséről, esélyeiknek növeléséről adatot tud szolgáltatni. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Településünkön nem áll rendelkezésre olyan adatbázis, amely a munkaerő-piaci integrációt segítő szervezeteket tartja nyílván. Ezen pont a településünkön nem értelmezhető. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A szegénység és mélyszegénység fogalmát az alábbiak szerint határozzák meg: A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben határozta meg az Európai Unió, e szerint Európában szegénynek számítanak a medián

20 jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni szükséges a fizetendő adókkal és járulékokkal. A KSH legfrissebb, évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó évi Ft-ot. A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40%-a alatti a jövedelme. Az önkormányzat saját fenntartású intézményeiben munkaszerződéssel foglalkoztat helyi lakosokat. A munkavállalóktól nem történik ilyen jellegű adatgyűjtés. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Derecske Város Önkormányzatánál nem állnak rendelkezésre olyan adatok, melyek a foglalkoztatás területén a hátrányos megkülönböztetés eseteit gyűjti össze, rendszerezi. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A járási hivatal hatáskörébe tartozik az ápolási díj megállapítása, az aktív korúak ellátása, az időskorúak járadékának megállapítása. Az aktív korúak ellátása március 01. napjával került jegyzői hatáskörből a járási hivatal hatáskörébe. Az aktív korúak ellátásán belül foglalkoztatást helyettesítő támogatás 414 fő derecskei lakos részére lett megállapítva augusztusi állapotot tekintve, az ellátás összege Ft./fő/hó. A március 01. napjától augusztus 31. napjáig kifizetett összeg Ft augusztusi állapotot tekintve 19 fő derecskei lakos részére lett megállapítva egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a március 01. napjától augusztus 31. napjáig kifizetett összeg Ft. Ápolási díj december 31-ei állapot szerint 69 fő (alap 36 fő, emelt összegű 16 fő, kiemelt 17 fő) derecskei lakos részére lett megállapítva, a évben kifizetett éves összeg Ft. Időskorúak járadéka december 31-ei állapot szerint 20 fő (75 év alatti 11 fő, 75 év feletti 5 fő, családos 4 fő) derecskei lakos részére lett megállapítva, a évben kifizetett éves összeg Ft. A szociális és gyermekvédelmi támogatások megállapításnak feltételeit minden évben meghatározza az adott évben megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, amely 2012-ben, 2013-ban, sőt 2015-ben is Ft. Rendszeres szociális segély megnevezésű ellátás március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhettek jogosultságot. Az új rendszer bevezetésének lépései a következők voltak: A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző január 1. és február 28. között felülvizsgálta.

21 A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapította, hogy az ügyfél március 1-től milyen ellátásra vált jogosulttá. Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lettek jogosultak azok a személyek, akik azért voltak jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősültek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudták. Ha vállalták a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphattak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak voltak rendszeres szociális segélyre. Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalta, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultsága meg lett szűntetve. Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kellettd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változott: Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma évben Ft.) Ha az EGYT-re jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az EGYT összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. (Ebben az esetben az EGYT maximuma Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az öregségi nyugdíjminimum 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege Ft., mert a fogyasztási egység arányszáma: 1, az öregségi nyugdíjminimum 92%-a: Ft.) Az Szt február 28-ig hatályos 37/A. (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segélyt akkor lehetett megállapítani és folyósítani kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket ha a személy nyilatkozatában vállalta az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodott. A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnt a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.

22 A lakásfenntartási támogatás szabályai március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára február 28-án lehet benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul. Ha az ellátásra való jogosultságot december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra vált jogosulttá a lakásfenntartási támogatásra. Ha a hatóság január 1-ét követően döntött a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak február 28-ig lehet megállapítani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. A méltányossági közgyógyellátás szabályai is kikerültek március 1-jétől a szociális törvényből. Az önkormányzatok által biztosított támogatás neve március 1-jétől egységesen települési támogatás lett. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban állt, hogy a települési támogatásról rendeletet kellett alkotnia. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén, milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt a a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb február 28-áig kellett megalkotnia.

23 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés földrészletek száma egyéb önálló épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m2) legkisebb földrészlet terület (m2) legnagyobb földrészlet terület (m2) belterület külterület zártkert ÖSSZESEN A település belterülete: 508 ha, külterülete: ha. Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek száma a) bérlakás-állomány átlagos földrészlet terület (m2) Derecske Város Önkormányzat tulajdonában és a DEVAG Nonprofit Kft. (Derecske, Köztársaság út 90. sz.) üzemeltetésében: 16 db piaci és költség alapon bérbe adható 12 db költségalapú, 4 db vendéglakásként üzemeltethető lakás van. Lakásállomány alrészletek száma összes alrészlet terület (m2) legkisebb alrészlet terület (m2) legnagyobb alrészlet terület (m2) erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szőlő átlagos alrészlet terület (m2)

24 A településen 2011 évben 3347 lakóingatlant tartottak nyilván. Számuk kismértékben, de emelkedett a vizsgált időszak végére. Kismértékű visszaesés és évben volt tapasztalható, ennek oka, hogy a két évben nem épült új lakóingatlan a településen, évben pedig avulás miatt több lakóingatlant elbontottak. Az épült és megszűnt lakások számának alakulását az alábbi diagram szemlélteti. A lakásállományt és állandó népességet táblázatból kitűnik, hogy a vizsgált időszakban között a lakásállomány a településen növekedett, az állandó népesség azonban folyamatosan csökkent. b) szociális lakhatás