HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata június

Átírás

1 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata június

2 (Felülvizsgálva: júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat... 5 A település bemutatása számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén számú táblázat - Állandó népesség számú táblázat - Belföldi vándorlások számú táblázat - Természetes szaporodás... 9 Helyzetelemzés Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága terv A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - Terv Megvalósítás A program nyilvánossága Kötelezettségek és felelősségi körök Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 Bevezetés A program háttere Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvénnyel, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelettel és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelettel Kaba Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Jelen program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A program felépítése Az esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján település milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd. A helyzetelemzés alapján intézkedési tervet kell készíteni. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében a településeknek beavatkozásokat kell tervezniük. Az esélyegyenlőségi program felülvizsgálata A helyi esélyegyenlőségi programot öt évre kell tervezni. Időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi munkatársai segítették a program elkészülését, valamint részt vesznek az esedékes felülvizsgálatában is. 3

4 A program céljai A program prioritásai (szinergiában a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia felzárkózáspolitikai céljaival): - csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya, - csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái, - csökkenjenek a hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű csoportok közötti társadalmi különbségek. A program kiterjed: - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, - az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, - a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, - olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A megvalósítás során érvényesítendő körülmények a településen: - a szegregációmentesség; - a diszkriminációmentesség; - a társadalmi integráció; - a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; - a megkülönböztetés tilalma; - az egyenlő bánásmód betartása; 4

5 - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szolidaritás. Küldetésnyilatkozat Kaba Város Önkormányzata: - az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során, intézményfenntartói szerepkörében, pályázóként és a közpolitikák alakítójaként érvényesíti; - az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet kapjanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is; - elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítás iránt: minden lakos számára lehetővé kívánja tenni, hogy megkülönböztetés nélkül dolgozhasson, tanulhasson és élhessen a településen; - a képviselő-testület és szervei döntésein keresztül is kifejezi elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén; - a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházzal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén; - ösztönözi a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket, hogy vegyenek részt a helyi közösség életében; - esélyegyenlőségi politikáját minél szélesebb körben megismerteti a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi polgárokkal és a partner szervezetekkel. 5

6 A település bemutatása Kaba az Észak-Alföldi Régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság déli részén, a 4-es számú főút mellett található. A települést a 3407-es út köti össze Nádudvarral, Tetétlennel és Földessel, a 4801-es út Báránddal és Sárrétudvarival, valamint a 4802-es út Derecskével köti össze. A település vasúti elérhetőségét a 100-as villamosított vasúti fővonal biztosítja, melyen Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony városokkal biztosít közvetlen összeköttetést. A város már a honfoglalás óta lakott hely, mely történelme során többször elpusztult és számos közigazgatási egységhez tartozott. Hajdú-Bihar megye 1950-es megalakulásával a püspökladányi járáshoz került, 2013-tól kezdődően a járások újbóli kialakítást követően Kaba ismét a Püspökladányi Járáshoz tartozik. Mérete és népessége nyomán a térség meghatározó települése volt. Életét termékeny földterületei határozták meg. A kiegyezést követen az Alföld lecsapolása és a mezőgazdasági termékek iránt élénkülő kereslet nyomán jelentős fejlődésen ment keresztül. Kaba gazdaságát az agráripari fejlődés 1960 és 1990 közötti kiemelkedő időszaka biztosítja ma is. A fermentáló üzemek, hizlaldák, terménytárolók sorából kiemelkedik a Hajdúsági Cukorgyár 1979-es megnyitása, mely élelmiszeripari profilt adott a városnak. A gyár létesítését követően a város sok járulékos beruházással gazdagodott, de alapvető településszerkezeti változáson nem ment keresztül. Az I. világháború jelentős véráldozatokat hozott, de fejlődését szerencsére ez sem törte meg. A II. világháború jelentős helyi károkkal járt, mely után a település tőkés mezőgazdaságának alapvető átalakulása következett. A rendszerváltást követően a mezőgazdaság visszaesése Kabát is elérte, a legtöbb üzemág vállalkozási formában tudta folytatni tevékenységét. A település megőrizve jelentőségét 2003-ban annak az elképzelésnek a jegyében kapta meg a városi rangot, hogy a jövőben igazi agráripari várossá fejlődik. Ez irányú törekvését a cukorgyár 2007-es bezárása törte meg. A jelentős ipari tevékenység megszűnése után a város nem került kilátástalan helyzetbe, megmaradt erőforrásaira építve továbbra is stabilan gazdálkodik és fejlődik. A város közigazgatási területe 9503 ha, belterülete 256 ha, teljes területének népsűrűsége 65 fő/km2 körül mozog, amely az országos átlag 60%-a. Ennek alapján megállapítható, hogy a településen rendkívül alacsony a népsűrűség. A város oktatási szociális rendszeréből csupán a középiskola megléte hiányzik. Megemlítendő, hogy április 15-én különleges esemény történt az akkori falu életében, a falutól északra egy meteor csapódott a földbe, amely esemény máig sem merült feledésbe. Számos köztéri emlékkő őrzi az esemény emlékét. Demográfia Kaba városának lakossága az 1920-as években mintegy 7100 fővel tetőzött, népessége re 6404 fő volt, a pozitív természetes szaporulat és a minimális elvándorlás hatására 2001-re csak 6

7 0,5%-kal csökkent a lakosság száma, 6369 főre ban 6335 főre csökkent a lakosságszám, majd 2012-ben már csak 6218-an éltek Kabán. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % % * % * % (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR) A fentiekből megállapítható, hogy a népességszám és lakónépesség egyaránt folyamatosan csökken, ez a tendencia állapítható meg az országos adatokból és a regionális adatokból is. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak % 50% 0-2 évesek éves % 52% éves % 49% 7

8 18-59 éves % 56% éves % 51% 65 év feletti % 37% (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR) *2. számú táblázat - Állandó népesség aktualizálva fő % nők férfiak összesen nők férfiak % 50% 0-2 évesek éves % 51% éves % 46% éves % 52% éves % 50% 65 év feletti % 38% Az ország más városaihoz hasonlóan Kaba sem tud fiataljainak kellő számú, képzettségüknek megfelelő munkát adni, így a fiatal diplomások sokszor kénytelenek elhagyni szülővárosukat. Ezzel szemben az idősebb korosztály nagyvárosokból való visszatérése is létező jelenség. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg

9 * * (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR) A város jövője szempontjából a születések számának folyamatos csökkenése, a társadalom elöregedése igazán veszélyes jelenség. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,5% ,7% ,0% ,5% ,7% ,0% * ,6% * ,2% (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR) Kabán az élve szültetések és halálozások számát és között az alábbi táblázat mutatja be, amelyből megállapítható a születésszám csökkenése és a halálozások számának növekedése, amely általános tendencia a kistérségben, a megyében és országosan is. A trend megfordulása és tartós pozitív iránya az elkövetkező fejlesztési időszak feladatainak egyike, az elmúlt tíz éves alakulása kevéssé helyi, mint országos gazdasági társadalmi tényezőkkel és nehezen definiálható okokkal magyarázható. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 9

10 * * * (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR) Kaba közszolgáltatásainak bemutatása: Polgármesteri Hivatal (4183 Kaba, Szabadság tér 1.): 1. A hivatal Kaba város közigazgatási területén ellátja: a.) a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatokat, közreműködik a polgármester államigazgatási feladatainak ellátásában; b.) a képviselő-testület és bizottságai, valamint a polgármester működési feltételeinek biztosítását, döntései előkészítését és végrehajtását; c.)az önkormányzati költségvetési szervek, önkormányzati érdekű szervezetek működésével kapcsolatos, jogszabályokban előírt, továbbá a képviselő-testület által vállalt és a rá szabott feladatokat. 2. A hivatal jogi személy. A képviselő-testület által költségvetési rendeletben megállapított költségvetésből a hatályos jogszabályoknak megfelelően önállóan gazdálkodik. Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. (4183 Kaba, Szabadság tér 5.): Az Önkormányzat gazdálkodási rendjének átszervezésére vonatkozó 15/2001.(II.15.) Kvth. alapján döntött a Közhasznú társaság alapításáról, október 13-án ben átalakulás történt, az új cégnév: Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Társaság célja: önkormányzati feladatok ellátásának hatékonyabbá, gazdaságosabbá tétele. Átláthatóbb, olcsóbb, működőképesebb rendszer kialakítása, amelyen keresztül növelhetők a bevételi források és csökkenthetőek a működés költségei. Közhasznú feladatok: 10

11 1. Csatornahálózat, szennyvíztelep üzemeltetése bérleti szerződés alapján, közterületi parkok gondozása, köztéri padok karbantartása, javítása, játszóterek karbantartása, rágcsáló és rovarirtás a hulladéklerakó telepen. Köztisztasági feladatok ellátása, fásítás, parlagfű irtás, hó eltakarítás. 2. Intézmények, lakások fenntartása, karbantartása, felújítása, 3. Intézmények kiszolgálása: közhasznú Vállalkozási feladatok: Üzletszerű vállalkozási tevékenységek ellátása. *A Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. a csatornahálózta és a szennyvíztelep üzemeltetését már nem látja el. Helyzetelemzés 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Alaptörvénye XV. cikk Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. Törvény 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról Az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 11

12 23/2012. (IX.20.) önkormányzati rendelet A rászorulók részére nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól : A rendelet célja, hogy az Szt alapján a helyi viszonyokra tekintettel szabályozza a szociális ellátásokra való jogosultság egyes feltételeit, érvényesítse garanciáit a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, továbbá az önkormányzati pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának visszafizetésének szabályait meghatározza. * Szociális ellátások helyi jogszabálya változott: 5/2015. (II.24.) Önk-i rendelet "A rászorulók részére nyújtható pénzbeni és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól", valamint a 9/2015. ( IV.20.) Ör. rendelet a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról, és 7/2015. ( III. 20.) Ör. sz. rendelet a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési koncepció (2012), jóváhágyva :234/2012.(XI.22.) Kvth. Kaba Város Gazdasági Programja ( ), jóváhagyva :63/2011.(III.17.) Kvth. az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését a fő célkitűzésekkel, feladatokkal a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembe vételével. Továbbá rögzíti az önkormányzat és szervei intézményei által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció (2005), jóváhágyva :8/2005.(I.20.) Kvth. A koncepció átfogó képet nyújt a település szociális helyzetéről, a társulás ellátási kötelezettségéről, a szociális szükségletekről, a rendelkezésre álló lehetőségekről, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól. Településrendezési terv (utolsó módosítás 2013), jóváhagyva :28/2013.(II.14.) Kvth. A település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. Településszerkezeti terv (utolsó módosítás 2013), jóváhagyva :28/2013.(II.14.) Kvth. Az önkormányzat településfejlesztési döntéseinek a figyelembevételével elkészített terv. Meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, 12

13 ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. Kaba Város Településfejlesztési koncepciója (2006), jóváhagyva :298/2006.(XII.19.) Kvth. A településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. Ennek hiányában településszerkezeti terv nem készíthető. Integrált Városfejlesztési Stratégia (2013), jóváhagyva :57/2013.(III.19.) Kvth. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, ugyanakkor megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú (7-8 évre szóló) városfejlesztési tevékenységeit. A megismert helyzet alapján részletes tematizált projektszintű tervezés történik. Akcióterületi Terv (2013), jóváhagyva :58/2013.(III.19.) Kvth. Kaba város szociális célú városrehabilitációjához készült a leszakadó városrészek reintegrációs intézkedések összefoglalására. Megvizsgálja és kijelöli a leginkább elmaradott városrészeket. Tartalmazza azok felzárkoztatására vonatkozó fejlesztési célokat és a megvalósításhoz szükséges lépéseket. *Költségvetési koncepciót 2014-től nem kell készíteni, így jelenleg ez nincs. 41/2015. (III.19.) Kvt.h. számú határozattal került elfogadásra Kaba város ciklusra szóló gazdasági programja. Továbbá év végén megalkotásra került a Kabai Polgármesteri Hivatal Esélyegyenlőségi Programja, mely a december 31-től január 1-ig terjedő időszakra került elfogadásra. A program kiterjed a Hivatal valamennyi alkalmazottjára. Esélyegyenlőségi (hátrányos helyzetű) célcsoportjai a - nők, - pályakezdők, - 40 évnél idősebb munkavállalók, - nyugdíj előtt állók, - családos munkavállalók két vagy több kiskorú gyermeket nevelő, illetőleg gyermekét egyedül nevelő munkavállalók, fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermeket nevelő munkavállalók Célokként megfogalmazásra kerültek: a munkakörülmények javítása, a képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése, a nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése, a családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése, konkrét programok, intézkedések az egyes célcsoportok érdekében 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 13

14 Kaba-Báránd-Sáp-Tetétlen Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Program (2010), jóváhagyva: 237/2010.(X.28.) Kvth. Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Község Önkormányzat Képviselőtestülete és Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 43..(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV törvény 2., és 8. -ában kapott felhatalmazás alapján intézményfenntartó társulást hozott létre és megalapította a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot. Az intézmény székhelye Kaba lett. *Kaba-Báránd-Sáp-Tetétlen Közoktatási Társulása január 1-től megszűnt. A Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartói Társuláshoz június 30-tól Biharnagybajom Község Önkormányzat is csatlakozott. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól: Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) a térségek, települések helyzetére jellemző információkkal segítséget nyújt a kormányzati, regionális, térségi, megyei, kistérségi, települési fejlesztési és rendezési, egyéb térségi, valamint ágazati tervezési, fejlesztési tevékenységet végző és azt ellenőrző szervezetek számára. Adathiányok: 2012-es adatok csak helyi adatgyűjtésből állnak rendelkezésre, ebből adódóan esetenként az adott évre nincs elemezhető adatforrás es népszámlálás adathiányai 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a foglalkoztatási, egészségügyi, szociális helyzet javítására. Esélyegyenlőségük biztosításának elengedhetetlen feltétele lenne az önkormányzati intézményekre kiterjedő adatgyűjtés, ami az esélyegyenlőségi helyzetben bekövetkezett változásokat mérhetővé teszi. A jelenlegi szakaszban a tervkészítést megalapozó részletes adatgyűjtés még nem készült a városban, így nem megállapítható, hogy a 6161 lakosból hányan 14

15 romák, egyelőre annyit lehet az adatok alapján érzékelni, hogy 238 hátrányos helyzetű gyermek él a városban. A szociális természetbeli és pénzbeli ellátások igénybe vevői között nem találunk kiemelkedő, vagy aránytalanul magas számban roma embereket. A szociális alapellátást nyújtó intézmény az ügyfelek összetételére, számosságára vonatkozó adatgyűjtéssel nem rendelkezett, szakellátó hely pedig nem működik Kabán. Az adatok hiányában azonban nem feltételezhetjük a mélyszegénységben élők körében a romák felülreprezentáltságának hiányát. Az elszegényedett, leromlott lakókörnyezetű településrészeken jellemző mutatószámok: - A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben. (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 25%-os mutatószám) - A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a a városi átlagnak. *2011-es népszámlálási adatok szerint Kabán akkor 222 fő vallotta magát romának ben a lakónépesség száma 5932 fő volt. Ebből a romák aránya 2011-ben 3,7 %. Komfort nélküli vagy félkomfortos lakások száma 18,2 %-ot tettek ki a teljes lakásállományhoz képest. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Kaba 2011-es 6369 fős lakossága közül 1774 volt foglalkoztatott a KSH adatai szerint, ami a teljes népesség 28%-át jelenti. 568 főt tartottak nyilván munkanélküliként, 2060 fő volt inaktív kereső, 1948 főt eltartottnak tekintettek. A számok az országos átlagnál lényegesen rosszabb képet festenek a településről a foglalkoztatás tekintetében. A helyzetet és az arányokat alapvetően megváltoztató folyamatok napjainkig sem kezdődtek meg érezhetően, 2012-ben a munkanélküliek száma 541 főre változott. A város foglalkoztatási helyzetét jelentősen befolyásolta a cukorgyár bezárása, vagyis és között 750 fő volt foglalkoztatva átlagosan évente, a gyár kampány napot teljesített, mely időszakban jelentős segédmunkás állományt is foglalkoztatott. A rendszerváltást követően a cég intenzív racionalizáláson esett át, 2005-ben a dolgozók száma nem érte el a 180 főt sem. E dolgozók főleg a magasan kvalifikált, mérnők végzettségű személyek voltak, nem kabai kötődésűek, az alacsonyabb képzettségű dolgozók többsége szintén nem kabai lakhellyel rendelkező személy volt. Az elbocsátott dolgozók közül sokan gépészek, vegyészek, mérnökök voltak, akik különösebb átképzés nélkül helyezkedhettek el debreceni vagy közeli hasonló profilú cégeknél. A gyárból a hatályos jogszabályoknak megfelelően nem jogutód szervezet jött létre, hanem az üzem egyes egységeit (csomagoló, melasz raktár) különböző vállalkozások működtették tovább, amelyek közül több társaság korábban is működött. A korábbi volt cukorgyári dolgozók közül főt ezen vállalkozások foglalkoztattak, így a gyárbezárás nem okozta a munkanélküli tömegek hirtelen megjelenését, azonban a beszállítókat ért károkról mai napig nincs pontos 15

16 adatunk. A cukorrépa termesztésével foglalkozókat kártalanították, a cukorrépa termelése nem állt le a térségben, exportra és a kaposvári gyárba évente több száz vagon répa érkezik a gyár egykori beszállítóitól. Az alábbi táblázat értékeiből látható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma 2009-ben 716 fő volt, amely érték évről-évre számottevően csökken, ez a változás a közmunkaprogram eredményének tudható be. 6. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,9% ,6% ,7% ,2% ,2% ,2% ,5% ,4% ,4% ,9% ,5% ,7% ,0% ,5% ,6% * ,8% ,0% ,9% (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) *Nyilvántartott álláskeresők (reg.munkanélküliek száma) 2013-ban 524 fő volt (ebből 248 nő és 276 férfi), mely előző évekhez képest csökkenést mutat, köszönhetően a közmunka programban egyre emelkedő foglalkoztatottak számának. Ebben az évben a munkaképes korú (15-64 éves) lakónépesség száma növekedett előző évhez képest (2094 nő, 2300 férfi, mindösszesen 4394 fő volt). 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2012-ben 273 fő volt (184 nő és 89 férfi), 2013-ra 244 főre csökkent (132 nő és 112 férfi) Az önkormányzat saját fenntartású intézményeiben a roma munkavállalók számának növelése, a munkavállalói adatok gyűjtésével kezdhető meg. Sem konkrét, sem becsült adatok nincsenek a foglalkoztatottak és inaktívak összetételéről. A 2011-es KSH adatai alapján Kabán a munkaképes korú lakosság aránya 4152, ebből munkanélküliek aránya 13,7% (ebből a tartósan munkanélküliek aránya 24,1%); a munkanélküliek nembeli megoszlását tekintve a nők vannak többségben (14,9%) a férfiakkal szemben (12,5%). 16

17 8. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,1% 51,8% 57,0% ,6% 42,9% 48,2% ,6% 35,1% 38,2% ,5% 19,4% 24,1% ,3% 37,7% 50,5% * ,2% 40,6% 46,6% (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) A fent szerepeltetett táblázat szemlélteti, hogy a évben Kaba városában hogyan alakult a munkanélküliek száma, hány fő tartósan munkanélküli től indult be a közmunkaprogram, ennek hatása egyértelműen látható a 2009-es évhez viszonyítva. Szembetűnő a tartósan munkanélküliek számának évről a évre történő esése. Ennek a változásnak a magyarázata valószínűsíthetően a 2008-as gazdasági válság lassú stabilizálódásának tudható be. A munkanélküliek végzettségét tekintve az alábbi adataink vannak: 0,3% felsőfokú végzettségű; 31,7% középiskolát végzett; 19% szakmunkás képesítéssel rendelkezik; a munkanélküliek nagy részének, 49%-nak pedig semmilyen szakképzettsége nincs, amely kimagaslóan negatív eredmény. Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy a 2001 évi adatok alapján a szegregátumokban élők képzettségi mutatói elmaradnak a városközpont átlagra vetített mutatóktól. 17

18 *2013-ban a munkanélküliek iskolai megoszlása a következő: 524 főből 8 általánost végzettek száma 223, 8 általános osztályt sem végzettek száma 23 fő volt. Szakmunkásképzőt végzettek 133-an voltak, szakiskolások 29-en, középiskolát végzettek 107-en voltak. Felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküli összesen 9 fő volt. Továbbra is elmondható, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek, vagy képesítés nélküliek adják a munkanélküliek jelentős hányadát (47 % 8 általánost vagy azt se elvégzettek aránya, 31 % a szakiskolát és szakmunkás képzőt elvégzettek aránya, 20,4 % középiskolát végzett érettségizett, valamint 1,6 % rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Közfoglalkoztatásban résztvevők száma: év Közfoglalkoztatás ban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest % n.a. n.a % n.a. n.a % n.a. n.a. * % n.a. n.a. * % n.a. n.a. (Forrás: Önkormányzat adatai) Az elmúlt évek egyre szélesedő közmunka programjai a munkanélküliek mind nagyobb részének nyújtanak időszakos vagy huzamosabb idejű foglalkoztatást. A közmunkaprogramok nem oldják meg az alapvető foglalkoztatási problémákat, de a résztvevők számos előnyhöz jutnak munkabérükön kívül is, a rendszeres hasznos elfoglaltság és munkatapasztalat, valamint az új ismeretek által. Jelenleg két közmunkaprogram is folyik a településen: növénytermesztés, illetve csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése keretében történő foglalkoztatás (összesen: 131 fő). A közmunkaprogramot az elkövetkező években is tervezi az Önkormányzat. Az önkormányzati fenntartású intézményekben 2010-ben 128 fő, 2011-ben 132 fő, míg 2012-ben az év folyamán összesen 81 fő közmunkás volt foglalkoztatva. A közmunkában foglalkoztatott személyek tekintetében nincs adat arra vonatkozóan, hogy hány fő roma származású, illetve hányan élnek mélyszegénységben. 18

19 *A közfoglalkoztatásban részt vevők száma évről évre emelkedést mutat: 2013-ban 401 fő (ebből 77 fő saját intézményünkben dolgozott), 2014-ben összesen 601 fő vett részt (ebből 83 dolgozott valamelyik intézményünkben). Jelenleg igen széles körben foglalkoztatjuk a programjainkban a munkanélkülieket. Jelenleg a START Mintaprogram keretén belül mezőgazdasági növénytermesztés, közutak karbantartása és járdaépítés folyik. Helyi sajátosságok programján belül száraztésztát készítenek, biobrikettet gyártanak, térkövet és átereszeket öntenek, valamint komposzt készítés folyik. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatáson belül dolgoznak az intézményi kisegítők, belvízelvezető árkok és mezőgazdasági utak karbantartásai folynak, valamint közterületi dolgozókat is foglalkoztatunk ban az alábbi képzések valósultak meg településünkön: konyhai kisegítő képzés (nők vettek részt), több turnusban parkgondozó (1 nő és a többi férfi), településkarbantartó képzés férfiaknak, tisztítás technológiai képzés, ezen nők vettek részt, szintén nők vettek részt a száraztészta készítő és családellátó képzéseken ben alapkompetencia képzések zajlottak, amelyet sok GYES-en lévő nő is elvégzett, de részt vettek 45 év felettiek is. 9. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma nemenként évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,8% 36 5,9% 78 6,8% ,6% 37 6,1% 77 6,8% ,5% 28 4,6% 62 5,5% ,2% 17 2,8% 34 3,0% * ,4% 35 5,7% 69 6,1% * ,5% 35 5,7% 63 5,6% (Forrás: TeIR Nemzeti Munkaügyi Hivatal) *2013-ban a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma tovább nőtt, 28 nő és 35 férfi (összesen 63 fő). Ugyanakkor a fiatalok száma (18-29 évesek) 2013-ban 1128 volt, ebből 513 nő és 615 férfi. Számukra is biztosítjuk a településünkön elérhető képzéseket. 19

20 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 15. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,4% ,9% ,5% ,7% ,6% * ,4% (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások formája a településen: - Aktív korúak ellátása: rendszeres szociális segély azon személyeknek, akik közfoglalkoztatásban egészségi állapotuk miatt nem tudnak részt venni. - Átmeneti segély: azon lakosok számára, akik létfenntartási gondokkal küzdenek - Álláskeresési segély - Temetési segély - Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - Tűzifa segély * tól változtak az önkormányzatnál igényelhető ellátások, ezek az alábbiak: lakásfenntartási települési támogatás, ápolási települési tám, temetési települési tám, hulladékszállítás díjkiegészítés, gyógyszervásárlási települési tám. Járási Hivatal hatáskörébe tartozik (mely helyben, Kabán elintézhető) az aktív korúak ellátása, az időskorúak járadéka, az ápolási díj, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és a közgyógyellátás. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció 17. számú táblázat - Lakás állomány 20

21 év összes lakásállomány (db) bérlakás állomány (db) szociális lakásállomány (db) * (Forrás: TeIR, KSH Star, önkormányzati adatok) A közművek kiépítettsége teljes körű, kivéve a szennyvízhálózatot, amellyel kapcsolatban Uniós forrású pályázat keretében 100%-os kiépítettségre a beruházás már folyamatban van. A kivitelezés ütemterv szerint 2013-ban befejeződik. A 18 darab önkormányzati bérlakásban 35 fő lakik, ebből 3 fő 1-1 szociális bérlakásban él, közülük csak 1 fő roma származású. Az elmúlt három évben nem volt elégtelen lakhatási körülmények miatt elrendelt bontási kötelezettség a településen. Arra találhatunk példát, hogy az Önkormányzat építőanyaggal és pénzbeli támogatással nyújtott segítséget a veszélyeztetett lakhatási körülmények javítására. Ezek száma éves szinten egy-egy esetet jelent. A településen nincs hajléktalan személy. *2013-ban a települési lakásállomány 2392 db volt, ebből önkormányzati bérlakás 21, szociális lakás pedig 2 (melyből ténylegesen 3 lakást alakítottak ki). Az önkormányzatnak 10 db egyéb bérleménye volt ben a szociális bérlakásokat (3 lakást) tartalmazó épületet - kora és műszaki állapota miatt - el kellett bontani az önkormányzatnak. Az alábbi táblázat mutatja be az utóbbi években megállapításra került lakásfenntartási támogatásban részesítettek számát. Az értékekben kiemelkedő eltérés nem tapasztalható, azok mértéke a beadott kérelmek számától és azok jogosultságától függően alakult. 18. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 21

22 * * (Forrás: Önkormányzati adatok) *Lakásfenntartási támogatásban 2013-ban 704-en, 2014-ben 747-en részesültek. Adósságrendezésben 2013-ban és 2014-ben sem részesült kabai lakos. Lakhatási szegregációt a Sziget utca esetében lehet tapasztalni, ami a város déli pereménél, a mezőgazdasági területekre kivezető úttal párhuzamosan helyezkedik el. A mintegy 10 házra kiterjedő slum-os környezetben 9 házban hatnál többen laknak. Az alacsony komfortfokozatú házak aránya 90%, jóllehet a vezetékes víz be van kötve a házakba, de nincsenek csatornázva. *A lakhatási szegregációban megjelölt Sziget utcán évben (egyébként nem lakott vagy félkész) 2-3 házra is bontási kötelezettséget rendelt el az illetékes építésügyi hatóság életveszélyes állapotuk miatt. Külterületen jelenleg (2015. év első felében) 160-an élnek Kabán, 44 fő (idős ember) él a Kaba-házban, mely idősek otthona Kabán és helyileg a cukorgyári lakótelep szomszédságában helyezkedik el, valamint 114 fő él a Cukorgyári lakótelepen, továbbá 2 fő tanyákon. A cukorgyári lakótelep 60 lakása összkomfortos, Panel Program keretén belül teljes felújításon estek keresztül (hőszigetelés, nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés). Közösségi közlekedést a Hajdú Volán napi 2 járata látja el, mely reggel elsősorban a diákok iskolakezdéséhez igazodik, délután pedig az iskolás korúak hazaindulásához. A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ mikrobusza igény esetén biztosít szállítást térítési díj ellenében. A lakótelepet kerékpárút is összeköti a várossal, a belterület határáig van kiépítve, bár állapota felújításra szorul. A lakótelepre vezető aszfalt út is kátyús, leromlott állapotú, szintén szükséges a felújítása, aszfaltozása. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A szegregátum olyan egybefüggő lakóterület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt. A KSH által, a 2001-es népszámlálási adatok alapján előállított és a megküldött térkép alapján három szegregátum azonosítható a városban, ahol legalább 50 fő vagy azt meghaladó érintett lakos él koncentráltan. 22

23 Az 1. számú szegregátum: a város É-i részén fekvő Hajnal u. - Ifjúság u. - Baross u. - Báthory u. határolta terület. A 2. számú szegregátum: a város Ny-i oldalán elhelyezkedő Árpád fejedelem u. - József A. u. - Mátyás király u. - Arany J. u. által körülhatárolt terület. A 3. számú szegregátum: a város DNy-i negyede, a Belterületi határ - Batthyány u. - Dankó P. u. - Kazinczy u. - Mátyás király u. - Kölcsey u. - Gyöngyvirág u. - Törpe u. - Fürdő u. körülölelt rész romák lakta területe. Szegregátumok Kabán (Forrás: KSH) A szegregátumok elsősorban lakófunkciót töltenek be, amely mivel a közigazgatási és közszolgáltatási funkciók zöme a városközpontra koncentrálódik erősen funkcióhiányos terület, csupán néhány kereskedelmi-vendéglátóipari egység és mindösszesen 33 db működő vállalkozás található a területen. A város teljes IPA befizetéséből csupán 0,03%-a folyik be a szegregátumokból évi népszámlálás adatai alapján az 1. szegregátum területén a lakónépesség száma 83 fő, a 2. számú területen 94 fő, a 3. számú területen 298 fő volt. Az 1. és a 3. egység tűnik ki magas, 27% feletti 14 év alatti lakosságaránnyal, míg a 3. egység alig 11%-os 60 év feletti lakosságszáma egészen szélsőséges a település egészére vetítve. 1. szegregátum 2. szegregátum 3. szegregátum Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 27,7 19,2 27,2 55,4 58,5 61,1 16,9 22,3 11,7 23

24 Szegregátumok demográfiai adatai (Forrás: KSH) Az 1. és 2. szegregátum foglalkoztatási mutatói a vizsgált szempontok tekintetében erősen kilengenek, ezt az egységek alacsony elemszáma okozza, de a torzulásokkal együtt is szignifikánsan a városi átlagnál rosszabb képet mutat. A DNy-i szegregátum foglalkoztatási mutatói minden vizsgált tényező szerint messze rosszabbak a városi átlagnál. Kaba összesen Szegregáció 1. Szegregáció 2. Szegregáció 3. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoz tatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 54,1 69,6 70,9 71,4 42,7 29,2 27,0 26,7 48,5 54,2 68,6 58,9 62,9 69,9 74,5 63,1 24,9 44,0 29,2 52,7 7,5 28,0 4,2 20,0 16,8 19,6 25,5 21,4 24

25 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 29,3 47,6 47,1 50,6 8,2 19,1 14,7 10,6 Kaba és a szegregátumok foglalkoztatási és lakhatási mutatói (Forrás: KSH) A lakások komfortfokozata szembetűnően alacsonyabb a városi átlagnál mindegyik szegregátumban. Míg átlagosan csak 30 % körüli a komfort nélküli házak aránya a városban, addig minden szegregátumban 50% feletti. Az egyszobás lakások aránya egészen különleges. Az első két szegregátumban a városi átlag duplája körül mozog, míg a harmadikban az átlagnál alig 2%-al magasabb. Ennek okát a múltban lehet megtalálni. Az egykori szociálpolitikai alapú lakásépítési program eredménye mutatkozik meg ezen utóbbi, 3. szegregátum esetében, ugyanis az ezen a települési részen élők igénybe vették a szociálpolitikai kedvezmény nyújtotta lehetőségeket, és így jutottak lakáshoz ezeken a területeken. Ez a körülmény magának a szegregátumnak a kialakulásában is elemi erővel bírt, és ma is döntően befolyásolja a szegregátum megítélését. Az 1. és 2. szegregátum infrastrukturális ellátottsága kielégítő, az utcái többnyire burkoltak, a telkek összközművesek. Az 1. szegregátum területén több utca is található, amely nem aszfaltozott és így rövid távon megoldásra vár. A 3. szegregátum területén jelentős hiányok vannak, amelyek pótlása rendkívüli nehézséget okoz a város számára. A D-i szegregátumban viszont jelentős eltérések mutatkoznak. Rendezettsége romatelepi viszonyokat idéz, bár közművesztettsége nem teljes, a meglévő közműveket sem használják a lakók szociális okokból. Általánosságban megjegyezhető, hogy a városi átlaghoz képest jelentős eltérések mutatkoznak a szegregátumok tekintetében a meglévő közműhálózatra történő rákötési hajlandóság vonatkozásában, hiszen ez a mutatószám a szegregátumok esetében szinte a fele a városi átlagnak. Mindez előtérbe helyezi azt, hogy a év elején indult szennyvíz beruházás eredményeként létrejövő hálózatra (amelynek eredményeként a településen 97 %- os lesz a szennyvíz közmű lefedettség) való rácsatlakozási hajlandóság növelése érdekében a településnek direkt és célzott intézkedéseket, akciókat kell megszerveznie. Közbiztonsággal kapcsolatos problémák elsősorban vagyon ellen elkövetett bűncselekményekben jelentkezik, amelyek száma évről évre nő, megjelent a városban a megélhetési bűnözés is. A 2001-es KSH adatok felvétele óta eltelt évtizedben az 1. számú szegregációt magában foglaló terület szegregálódása felgyorsult, egyre több alacsony társadalmi státuszú család költözik a helyi idősek által üresen hagyott alacsony komfortfokozatú házakba, amelyek rendszerint látványosan leromlanak a tulajdonos váltást követően. Félő, hogy rövidesen a roma kisebbség koncentrációja a szegregátumban megközelítheti azt a kritikus mértéket, amely után a korábbi többségi társadalom kiköltözése menekülésszerűen megindul a körzetből. A 3. számú 25

26 szegregátum mutatói és mérete nem teszi lehetővé, hogy a város szerkezetébe hatékonyan integrálódjon. A telepszerűen megjelenő szegregátumot hosszú távon és csupán a lakosok mobilizálásával lehet felszámolni. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Kabai Egészségügyi Intézmények: Jelenleg a 2010-ben EU-s pályázat keretében felújított Központi Orvosi Rendelő (4183 Kaba, Béke u. 1.) épületben megtálalhatóak az alábbi ellátások: A gyermekek ellátását házi gyermekorvos biztosítja, aki egyben a bölcsődések, az óvodások és az iskolások egészségügyi ellátását is biztosítja. Felnőttek ellátása: 3 felnőtt háziorvosi körzet van a településen, amelyekben 3 háziorvos szakorvos, 3 körzeti ápolónő és 3 orvos-írnok dolgozik, mindannyian helyben laknak. Ezekből 2 rendelés a Központi Orvosi Rendelő épületében van. Üzemorvosi rendelés az orvosi rendelő épületében. A tevékenységet üzemorvos szakorvos és ápolónő végzi. Fogorvosi ellátás szintén a központi orvosi rendelő épületében történik, nem helyben lakó fogorvos szakorvos végzi, mellette szakasszisztens dolgozik. Kaba város fogászati ellátását végzik, valamint iskolafogászat és prevenciós tevékenység is folyik. Kaba központtal működik összevont ügyeleti ellátás a térségben, amely 4 település ellátását végzi. A tevékenység rendelőben, illetve lakáson történik. 4 szakorvos és ápolónők végzik az ellátást. Szemészeti szakrendelést 1 nem helyben lakó szemész szakorvos végez az orvosi rendelő épületében. *Kabán az alábbi szakellátások is megoldottak: évente két alkalommal allergológus is rendel (áprilisban és októberben), reumatológus minden héten rendel, heti 1 alkalommal, valamint negyedévente nőgyógyászati szűrés is elérhető helyben, a Központi Orvosi Rendelő épülete ad helyet ezen szakellátásoknak is. Kaba településszerkezeti adottságainak megfelelően a városközponti városrészre koncentrálódik a közszféra és a közösségi funkciók ellátása, így a közszféra és a közösségi szolgáltatások nincsenek jelen a szegregált területeken, a település viszonylagosan kis mérete következtében ez azonban nem jelent komoly problémát a szolgáltatások elérhetőségét tekintve. A város egészségközpontja mellett iskolaorvosi, gyermekorvosi és védőnői praxis is működik, ezek megközelíthetősége a szilárd burkolatú utak hiányában jelentős nehézségeket okozhat csapadékos időben ugyanakkor a város teljes területén mindössze 45%-os a szilárdburkolatú utak aránya, ami elsősorban a település központját és főbb útjait érinti. A központtól távolabb lakók számára a központ, a közszolgáltatások megközelítése egyaránt nehezített lehet származástól és lakhelytől függetlenül. 26

27 Az egészségügyi szűrőprogramokon történő részvételi arány növelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek alultápláltságának csökkentésére, is célzott adatgyűjtés bevezetése után lehet intézkedést tervezni, amit a meglevő életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések keretében lehet majd biztosítani. Egyelőre csupán annyi adat áll rendelkezésre, hogy az egészségügyi ellátás keretében végzett felvilágosító tevékenység által az elmúlt évben elért 1121 főből 282 volt roma származású. * Tüdőszűrést minden évben kihelyezett állomáson végzi a Kenézy Gyula Kórház. Az állomás költségének fedezetét Kaba Város Önkormányzata minden évben biztosítja. A fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférést a településen az alábbi két intézmény biztosítja: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ (4183 Kaba, Jókai u. 4.): A Támasz Szociális Központ december 16-án alakult meg évet követően Kaba, Báránd és Sáp képviselő-testülete intézményfenntartó társulást hozott létre és megalapította a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot. Az intézmény székhelye Kaba lett. Mindhárom településen önálló ingatlannal rendelkezik (összesen négy), melyek a helyi önkormányzatok tulajdonában vannak. Az épületek fel vannak újítva, a helyiségek száma, nagysága, berendezése maximálisan biztosítja a feladatellátást. Három gépjárművel rendelkezik, melyek közül az egyik alkalmas kerekesszékben történő utaztatásra. Jelenleg 40 főállású közalkalmazottat foglalkoztatnak, megbízási szerződéssel hét társadalmi gondozót, két pszichológust és egy háziorvost. Az intézmény célja, feladata: A szociális alapszolgáltatások megszervezésével olyan segítségnyújtás biztosítása a települési önkormányzatok által a szociálisan rászorulók részére, hogy saját otthonukban és lakókörnyezetükben biztosítottá váljék az önálló életvitelük fenntartása, valamint egészségi és mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldása. 1. Étkeztetés 2. Házi segítségnyújtás 3. Családsegítés 4. Közösségi ellátások 5. Támogató szolgáltatás 6. Nappali ellátás 7. Gyermekjóléti szolgáltatás 8. Bölcsődei ellátás 27

28 * A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ 1997-ben alakult meg. Az intézmény ekkor kizárólag Kabán látta el a feladatait. 4 fő foglalkoztatásával gondoskodtak a gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés, házi segítségnyújtás, étkeztetés biztosításáról. Az ellátott szolgáltatások száma fokozatosan bővült ben Kaba, Báránd és Sáp képviselő-testülete intézményfenntartó társulást hozott létre és megalapította a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot. Az intézmény székhelye Kaba lett. A Társuláshoz Tetétlen 2008-ban bölcsődei ellátás területén, míg Biharnagybajom 2011-ben csatlakozott július 1-jétől az intézmény fenntartója a Kabai Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás. Az intézmény jelenlegi szolgáltatásai: családsegítés gyermekjóléti szolgáltatás étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás közösségi ellátások ( pszichiátriai, szenvedélybetegek részére) támogató szolgálat nappali intézményi ellátások ( idősek, pszichiátriai, szenvedélybetegek részére) bölcsőde. Mind az 5 település önálló ingatlannal rendelkezik, melyek a helyi önkormányzatok tulajdonában vannak. Az épületek, helyiségek nagysága, száma, berendezése maximálisan biztosítja a széleskörű feladatellátást. A Társulás 3 gépjárművel rendelkezik, melyek közül az egyik alkalmas kerekesszékben történő utaztatásra. Jelenleg az 5 településen 71 fő főállású közalkalmazottat foglalkoztatnak, megbízási szerződéssel 17 fő társadalmi gondozót, több pszichológust és háziorvost. Bölcsőde: A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ keretében működik. Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom és Tetétlen közigazgatási területén élők számára biztosítja az ellátást. Kabán és Biharnagybajomban 2 csoportban 26 fővel, Bárándon és Tetétlenen pedig 1-1 csoportban fővel folyik a gondozás. Korszerű, életkornak megfelelő táplálkozást, gondosan összeállított étrendet, napi négyszeri étkezést (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna) biztosítunk. A jól szervezett, rugalmas, folyamatos napirend, levegőzés, rendszeres gyermekorvosi felügyelet, a jó minőségű játékeszközök, fejlesztő-játékok biztosítják a gyermekek fejlődését. Életkornak megfelelő tanulási lehetőségre, tapasztalatcserére és a megismerő folyamatok fejlődésére ad lehetőséget. Reumatológiai szakrendelést 1 nem helyben lakó reumatológus-belgyógyász szakorvos végez, 1 helyben lakó szakasszisztens segítségével. A szakvizsgálatok az orvosi rendelő épületében történnek, a fizioterápiás kezelések a gyógyfürdő épületében. * szeptember 1-jétől az Kabai Gyógyfürdőben elérhetők az "Érted-Veled Baranyában Alapítvány" és munkatársai által nyújtott szolgáltatások, melyeket bárki kedvezményesen igénybe vehet. 28