Parád Nagyközség Önkormányzata

Átírás

1 ÁROP Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Fejlesztések... 7 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A HEP IT részletei Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás Elfogadás módja és dátuma Mellékletek

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program (a továbbiakban: HEP) elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló i CXXV. törvény (Ebktv.) 31. -a írja elő a települési önkormányzatok számára. A jogszabály értelmében a programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia anti-szegregációs célkitűzéseinek összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi programot települési önkormányzati köztisztviselők készítik el. Képzésüket, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészültét és felülvizsgálatát esélyegyenlőségi mentorok segítik. A települési önkormányzati köztisztviselők képzését a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI) mentorai végzik. A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Ebktv. Törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A program elkészítését szabályozza a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. Kormányrendelet, illetve a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet. A települési önkormányzat a helyzetelemzés alapján öt re szóló intézkedési tervet készít. A helyi esélyegyenlőségi programot kétente kell felülvizsgálni, melynek alapján módosítják az intézkedési tervet, és ha szükséges, a programot. Fentiek alapján Parád Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete ben elkészítette programját, melyet a 35/2013.(VII.25.) számú határozatával elfogadott. A program nyilvánossága: A program felkerült a Türr István Képző és Kutató Intézet honlapjára ( itt bárki számára elérhető. Megtekinthető a község honlapján ( illetve a Polgármesteri Hivatalban. A felülvizsgálat indoka A program kétenkénti felülvizsgálata jogszabályi követelmény, jelen felülvizsgálattal ennek tesz eleget a település, aktualizálja a 2013-ban elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programot. 3

4 A település bemutatása Demográfiai adatok: Parád nagyközség lakónépessége 1972 fő, az állandó népessége 2071 fő a legfrissebb adatok alapján. A Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadása óta újra csökkent a népesség. Az 1970-es i népszámlálás még 2618 lakost regisztrált. A lakosságszám azóta folyamatosan csökken, a 2001-es i népszámlálás már 2310 lakost, a ben pedig 2155 főt regisztrált. A legutóbbi népességi adatok alapján a 0-14 es korosztályba 255-en tartoznak.(50% fiú és 50% lány). Ez a korosztály az állandó népesség 12,3%-át teszi ki. A HEP készítésekor 12,2% volt. A 2001-es népszámlálási lakónépességi adatok alapján az akkori 2172 lakosból 277 fő volt a 0-14 es korosztályba tartozók (12,7%). A fiatal korosztályok aránya az elmúlt időszakban minimálisan változott, és sajnos napjainkig jellemző a településre a természetes fogyás, (a halálozások meghaladja a születések számát) viszont már a vizsgált időszakban is pozitív a vándorlási különbözet (az elköltözők alacsonyabb, mint a beköltözőké). Az elmúlt 7 ben átlagosan ente 15 gyermek született, míg a halálozások átlagban i 63 volt. A i népszámlálás adatai szerint a 60 feletti lakosok 660 fő (a népesség 30,4%-a) a 2011-es népszámlálás adatai szerint 760 főre (37%) emelkedett, a HEP elkészítésekor 713 fő volt. Ez az akkori lakosság 33,8%-át tette ki. Jelenlegi népességet tekintve a 60 felettiek 761 fő, ami a lakosság 36,7%-át jelenti. Az alábbi táblázat tartalmazza Parád nagyközség aktuális népességének számát: Lakónépesség alakulása ( ): 1. számú táblázat - Lakónépesség az végén Fő Változás % % % % % % % 2015 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4

5 Az alábbi táblázat tartalmazza Parád nagyközség aktuális állandó népességének számát: 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 45% 0-2 esek 0-14 es % 50% es % 59% es % 51% es % 43% 65 feletti % 33% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 3. számú táblázat - Öregedési index 65 feletti 0-14 es korú állandó lakosok állandó lakosok (fő) (fő) Öregedési index (%) ,9% ,1% ,1% ,9% ,1% ,3% ,2% ,6% 2015 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5

6 Az adatokból és tapasztalatainkból leszűrhető, hogy az utóbbi időben meginduló betelepülés kevésbé az aktív réteget érintette. A pozitív vándorlási különbözet mögött azonban érzékelhetően mind az elvándorlás, mind a bevándorlás jelentős mértékű. Az elvándorlásban elsősorban a fiatal, magasabban képzettek érintettek, (a községből főiskolára, egyetemre kerülő fiatalok rendkívül alacsony arányban térnek vissza). A bevándorlásban mind a gyönyörű környezetbe, a városból kitelepülő magasabb társadalmi státuszú rétegek érintettek. Elkülönült, telepszerű lakókörnyezet nincs a községben, általánosságban elmondható, hogy az utcák és a házak rendezettek. 6

7 Fejlesztések Elmúlt 5 ben a település több területén is történt fejlesztés, pályázati, illetve saját forrásból; - Freskó étterem homlokzati és tető felújítás - Iskola tantermeinek digitális táblákkal való felszerelése, iskola épületének nyílászáróinak cseréje, vizesblokkjának felújítása, mozgáskorlátozott mosdó kialakítása - Záportározó kialakítása Köves-patakán, Köves-pataka belterületi szakaszának rekultivációja, felszíni csapadékvíz elvezetés - Közösségi Ház tetőterének kialakítása, biztonsági lépcső kiépítése, mozgáskorlátozott lift elhelyezése, új foglalkoztató termek kialakítása (számítástechnika tere, zene-, táncterem) - Könyvtár áthelyezése, akadálymentesítése, olvasóterem kialakítása, emagyarország pont létesítése, - Polgármesteri Hivatal épületének külső homlokzati felújítása - Játszótér és extrém park kialakítása, Delikát játszótér kerítésének kialakítása, - Sziget utca stabilizálása, Kossuth úti buszmegálló kialakítása, Vízelvezetés és járda felújítás a Kossuth utcában, járdaépítés a Hársfa és az Ifjúság utca között - Önkormányzati géppark fejlesztése - Temető kerítésének felújítása, belső úthálózatának burkolattal való ellátása, urnafal kialakítása, búcsúztató hely fedetté tétele, új hűtő beszerzése - Központi konyha sütő- és főző eszközeinek cseréje - Óvoda külső homlokzatának felújítása - Kulturált piactér kialakítása, nyilvános wc kialakítása - Klarissza forrásnál árok burkolása, vízvevő hely felújítása - Idősek Napközis Otthona előtti pakoló kialakítása - Lófuttató karám felújítása a Cifra istállónál - Fogorvosi rendelő és védőnői szolgálat épület és berendezésének korszerűsítése - Település központi parkolójának kialakítása 7

8 Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Parád település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételel érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. 8

9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) A HEP a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye korlátozott marad a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A jogszabályok kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekintik a romákat, a nőket és a fogyatékos személyeket. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, a gyermekek és idősek esetében is felmerülhet. A helyzetelemzés során kell áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását és feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. Meg kell határozni e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az Intézkedési Terv tartalmazza. 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása 1. A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló i III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló i XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül. A i LXXV. törvény és a 197/2013. (VI.13.) Kormányrendelet módosítja fenti jogszabályokat A törvénymódosítás értelmében január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnt, és önkormányzati segéllyé olvadt össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb december 31-ig kellett megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. 2. A hatáskörök aszerint kerültek módosításra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló i CLXXXIX. törvény 41. (4) bekezdése lehetővé tette, hogy a képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre átruházza. Parád Nagyközség Szociális igazgatásáról és ellátásokról szóló rendelete alapján a szociális ellátásokkal kapcsolatos feladat és hatásköröket a Képviselő-testület, a Szociális és Egészségügyi Bizottság valamint a polgármester és a jegyző gyakorolják. A Képviselő-testület dönt a Bizottság, a polgármester, jegyző átruházott hatáskörében hozott határozatai ellen benyújtott fellebbezésekről, továbbá az alapszolgáltatási intézmény hatáskörébe tartozó döntések ellen benyújtott kérelmekről. A Bizottság dönt a rendkívüli települési támogatás megállapításáról, és a lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelmek elbírálásáról. A polgármester dönt a temetési költségek mérséklésére nyújtott települési támogatásról, köztemetésről. A jegyző döntési hatáskörébe tartozik a szociális szolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, családsegítés) iránti kérelmek elbírálása. 9

10 3. Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál (2015-ben Ft). (2013. ben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege Ft). Ettől eltérően a megállapított jogosultsági értékhatár magasabb: család esetén 150% (2015-ben Ft), illetve egyedülálló személy esetén 200% (2015-ben Ft) és gyermekét egyedül nevelő személy esetén 175% (2015-ben Ft). Parád Nagyközség Szociális rendelete alapján rendkívüli települési támogatásban részesíthető azon személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, (2015-ben ,- Ft) egyedül élő esetében 300%-át (2015-ben ,- Ft) Lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (2015-ben ,- Ft) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. 4. A korábban a közoktatásról szóló törvényből a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében szeptember 1. napjától a jegyző feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít. 5. Az étkeztetés esetében a Szt. 62. (1) bekezdése határozza meg a szociális rászorultság szempontjait, melyek között szerepel a hajléktalanság is, mint rászorultsági szempont. 6. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere március 1-től jelentős mértékben átalakul. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lett, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg. 10

11 AZ EGYES ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK: I. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: i III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), /C., az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134., 134/B. ) Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650,- Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. A korábban jegyzői hatáskörben lő aktív korúak ellátásának megállapítása március 1-től a járási hivatal hatáskörébe került. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál ügyeletet teljesítő ügysegédeknek, akik azt továbbítják a járási hivatalok részére. Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változhatnak. I.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nincs változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal állapítja meg. A támogatás havi összege 2014-hez hasonlóan ,- Ft. I.2. Rendszeres szociális segély nevű ellátás március 1-től megszűnik. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot. Az új rendszer bevezetésének lépései a következők: A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző január 1. és február 28. között felülvizsgálta. A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapította, hogy az ügyfél március 1-től milyen ellátásra vált jogosulttá. Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lettek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják. Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 en belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak voltak rendszeres szociális segélyre. Ha a nyugdíjkorhatárt 5 en belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalta, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kellett szüntetni. 11

12 Az újonnan bevezetett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változott: Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma ben Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege Ft, mert a fogyasztási egység arány:1, az önym. 92%-a: Ft.) Az Szt február 28-ig hatályos 37/A. (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható kive az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésel megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni. 12

13 II. Lakásfenntartási támogatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (1)-(2) bekezdés) A lakásfenntartási támogatás szabályai március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára február 28-án lehetett benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakult: Ha az ellátásra való jogosultságot december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra. Ha a hatóság január 1-jét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak február 28-ig lehetett biztosítani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Adósságkezelési szolgáltatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (4) bekezdés) Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. IV. Méltányossági közgyógyellátás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (3) bekezdés) A méltányossági közgyógyellátás szabályai március 1-től kikerültek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem kötelező. Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára február 28-án lehetett benyújtani. A korábban hatályos szabályokat kellett alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy es időtartamban fennáll az alábbi esetekben: Ha az ellátásra való jogosultságot március 1-jét megelőzően megállapították, vagy Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás február 28-án folyamatban van. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. V. Méltányossági ápolási díj Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező. A méltányossági ápolási díj szabályai március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. A március 1-jét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak március 1-jét követően, települési támogatás formájában. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére. 13

14 VI. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45. ) Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve március 1-jétől egységesen települési támogatás lett. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb február 28-áig kellett megalkotnia. VII. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló i III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális szolgáltatásokat érintő módosítások Az intézményi térítési díj szabályainak változása A támogatott lakhatás szabályainak módosítása Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása A területi lefedettséget figyelembevevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása Lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése Támogatott lakhatás célcsoportjainak változása Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben Jogorvoslati rend pontosítása A falu és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása A 150 fős korlátra vonatkozó szabályok Egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabály pontosítása Jelzálogjog bejegyzés szabályának pontosítása 14

15 VIII. Az Szt.-hez kapcsolódó kormányrendeletek legfontosabb változásai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításai A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításai Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat - és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításai IX. Az Szt.-hez kapcsolódó miniszteri rendeletek legfontosabb változásai A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet módosításai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításai A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása 15

16 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Parád Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 3/2015 (III. 04.) sz. önkormányzati rendelete szól a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. A rendelet célja, hogy a legrászorultabb személyek, családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében Parád Nagyközség Önkormányzata teherbíró képességének figyelembe vételel meghatározza a szociális ellátás helyi rendszerét, az egyes ellátási formák igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit. A rendelet hatálya kiterjed azon személyekre, akik Parád nagyközségben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete; A Képviselő-testület dönt a Bizottság, a polgármester, jegyző átruházott hatáskörében hozott határozatai ellen benyújtott fellebbezésekről, továbbá az alapszolgáltatási intézmény hatáskörébe tartozó döntések ellen benyújtott kérelmekről. a Szociális és Egészségügyi Bizottság; A Bizottság dönt a rendkívüli települési támogatás megállapításáról, és a lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelmek elbírálásáról. a polgármester; A polgármester dönt a temetési költségek mérséklésére nyújtott települési támogatásról, köztemetésről. és a jegyző gyakorolja; A jegyző döntési hatáskörébe tartozik a szociális szolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, családsegítés) iránti kérelmek elbírálása Települési támogatás keretében az alábbi szociális ellátásokat, illetve szolgáltatásokat nyújtja: 1. Pénzbeli ellátások: rendkívüli települési támogatás lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás temetési költségek mérséklésére nyújtandó települési támogatás 2. Természetbeni ellátások: köztemetés 3. Szociális szolgáltatások étkeztetés, étkeztetés házhozszállítással házi segítségnyújtás idősek nappali ellátása családsegítés 4. Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: polgármester szociális bizottság elnöke roma nemzetiségi önkormányzat elnöke óvodavezető iskolaigazgató jegyző védőnő A szociálpolitikai kerekasztal ellátja a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum feladatait is. 16

17 2. Stratégiai környezet bemutatása Széchenyi A közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét es periódushoz képest melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország a következő hét es időszakban összesen 7480 milliárd forintot használhat fel. Az összes forrás 60%-át a Gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk majd, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. A teljes pénzügyi keret legalább 15 százalékát közvetlenül a kis- és középvállalkozások megerősítésére fordítják majd, és a pályázati rendszerben is több változásra számíthatunk. 17

18 A és a as tervezési időszak összehasonlítása időszak Operatív programok: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) Vidékfejlesztés, halászat OP 18

19 A település az elmúlt ekben, több esetben is támogatást nyert az Európai Unió által kiírt pályázatok kapcsán novemberében átadásra, illetve megvalósításra került a Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése tárgyú felhívás keretében az ÉMOP-3.2.1/D azonosítószámú Parád belterületi vízrendezése és a Köves-patak rendezése című projekt. Parád Nagyközség Önkormányzata a ,- Ft összköltségű beruházás megvalósítására ,- Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el az Új Széchenyi Terv Észak-Magyarországi Operatív Program keretén belül. A projekt két elemből tevődött össze; a Kossuth utcai 1124 fm burkolt árok építéséből, illetve a Köves-patak 413 fm rendezéséből. A Kossuth utca (24. sz. főközlekedési út) jelentős fontosságú és forgalmú a térségben, mely Egert Gyöngyössel köti össze, biztosítva ezzel a Mátra és a Bükk kapcsolatát. A települési vízelvezető gerincének a 24. sz. főút jobb oldalán kialakított vízelvezető árok nevezhető, melynek elégtelen vízelvezető képességét az elmúlt 15 ben tapasztalt rendkívüli csapadékok is bizonyították. Jelentős záporokat követően a földmedrű, helyenként burkolt árokrendszerből, több helyen lépett ki a csapadékvíz, időszakos elöntéseket okozva a főúton is. A Köves-patak a település idegenforgalmilag legértékesebb részén (Parádfürdő, Kocsi múzeum, Szanatórium) keresztülhaladva, rendkívüli mértékben veszélyeztetve e nemzeti értékeket folyik a Tarnába. A Köves-patak rekonstrukció célja a meder és műtárgyaink megfelelő állapotra történő helyreállítása, illetve az elmúlt 35 alatt kialakult mederelváltozások korrigálása oly módon, hogy az eljövendő időszakban (figyelembe ve a megépült árapasztó tározót) képes legyen a legnagyobb vizet is károkozás nélkül a befogadóba elvezetni. A kivitelező munkálatok 2012 szeptemberében kezdődött ban benyújtott Új Széchenyi Terv keretében Fogorvosi rendelő és védőnői szolgálat korszerűsítése című ÉMOP-4.1.1/A pályázaton 37,11 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. Parád Nagyközség Önkormányzata által nyújtott egészségügyi szolgáltatások színvonalának fejlesztéséhez, felépült egy új energiahatékonysági szempontból korszerű, valamint akadálymentesen megközelíthető épület. Nemcsak a rendelők készültek el, a jogszabályi követelményeknek megfelelően, hanem a fogorvosi rendelő és a védőnői szolgálat részére modern, gyors, széleskörű kapcsolattartásra alkalmas eszközök beszerzésre kerültek, megteremtve ezzel a széleskörű informatikai összekapcsolódás lehetőségét. Megvalósult az alapszolgáltatások bővítéséhez és a minimum követelményeknek való eszközök beszerzése, elavult eszközök cseréje, így a szolgáltatás a kor színvonalának megfelelő alapellátást nyújt. Összességében a hosszú távú szolgáltatásnyújtás biztosítottá válik. A beruházás 2014-ben valósult meg. 19

20 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Parád Nagyközség i Költségvetése (2/2015. (II.17.) önk. rendelet, módosítása 6/2015. (IX.30.) önk. rendelet) Parád Településszerkezeti Terv Helyi Építési Szabályzat (5/2010. (IX.16.) önk. rendelet, módosítása 5/2014. (VI.26.) önk. rendelet) 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú mellékletének (a 8-as pontba feltöltött indikátor tábla) a i adatokkal való feltöltése. a 2014-es adatok csak hiányosan lelhetők fel, ezeket a következő felülvizsgálat során szükséges pótolni. 20

21 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek közötti társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli hiányosságokban mutatkoznak meg. Kialakulásának oka többek között a munkanélküliség, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságai. A mélyszegénység hatása az alapvető feltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A roma népességre vonatkozó hivatalos adat kevés. A i népszámlálási adatok alapján 146 fő vallotta magát roma nemzetiségűnek. Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik a településen. Az oktatási intézményekben nincs szegregáció. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló i IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt ek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, esek közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,5% 82 12,4% 133 9,9% ,6% 78 14,9% 132 9,8% ,9% 76 11,8% ,3% ,8% 68 10,5% 127 9,7% ,3% 49 7,7% 103 8,0% ,1% 49 7,8% 81 6,4% 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 21

22 Az utolsó adatok alapján csökkenni látszik a nyilvántartott álláskeresők mind a nők, mind a férfiak tekintetében ra már az aktív korú lakosságnak a 6,4 %-a nyilvántartott álláskereső. A településen továbbra sem tapasztalhatók olyan nagyobb volumenű gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkentenék számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők összesen fő n.a. n.a. 20 es és fiatalabb fő n.a. n.a. % 3,8% 1,5% 4,4% 3,1% 1,9% 4,9% n.a. n.a fő n.a. n.a. % 12,0% 12,9% 8,8% 11,0% 12,6% 13,6% n.a. n.a fő n.a. n.a. % 11,3% 9,8% 9,6% 15,0% 12,6% 16,0% n.a. n.a fő n.a. n.a. % 15,8% 15,2% 16,2% 14,2% 14,6% 11,1% n.a. n.a fő n.a. n.a. % 6,8% 15,2% 12,5% 11,8% 12,6% 9,9% n.a. n.a fő n.a. n.a. % 15,8% 12,9% 11,0% 13,4% 12,6% 12,3% n.a. n.a fő n.a. n.a. % 11,3% 14,4% 16,2% 10,2% 10,7% 9,9% n.a. n.a fő n.a. n.a. % 13,5% 9,1% 11,8% 12,6% 13,6% 16,0% n.a. n.a fő n.a. n.a. % 9,8% 9,1% 9,6% 8,7% 7,8% 6,2% n.a. n.a. 61 felett fő n.a. n.a. % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,0% 0,0% n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Korcsoport szerinti bontásban, az utolsó adatok alapján, a és a közötti lakosok vannak nagyobb számban regisztrált munkanélküliként. (Számuk és arányuk egyenlő, mindkét korcsoportban fő, 16-16%). A nyilvántartott álláskeresők számának 32%-át teszik ki. Az idősebb korosztály számára már nehezebb a környéken az elhelyezkedés. A munkanélküliek ezen korosztályát a munkáltatók nem részesítik előnyben, koruk és egészségi állapotuk miatt. 22

23 számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen nő férfi összesen ,2% 43,9% 42,9% ,7% 52,6% 53,0% ,0% 40,8% 49,3% ,3% 36,8% 47,2% ,0% 46,9% 55,3% ,4% 18,4% 24,7% 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek csökkenni látszik. A vizsgált időszakban 2013-ban már csak 20 fő a tartósan munkanélküli, ami a nyilvántartott álláskeresők 24,7%-a. A nemek arányát tekintve a nők magasabb a 180 napnál régebben regisztráltak között számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a es népesség esek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,6% 3 2,4% 7 2,5% ,6% 2 1,7% 6 2,2% ,7% 3 2,6% 8 3,2% ,3% 4 3,5% 10 4,0% ,8% 4 3,4% 9 3,6% ,0% 6 5,4% 11 4,7% 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 23

24 A pályakezdő álláskeresők a HEP elkészítése óta minimálisan emelkedett. Szakmájukban, illetve végzettségüknek megfelelően a mai napig nehéz az elhelyezkedés a térségben. Helyben alig van munkahely. A nemek közti arány változó. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 es és idősebb lakosság összesen 15-X es legalább általános iskolát végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x esek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,8% ,4% 87 10,3% ,1% ,2% 32 4,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A népszámlálási adatokat tekintve a ben 80,2% a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, míg az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 19,8% re a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya emelkedett 90,9%-ra, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya pedig csökkent 9,1%-ra. Remélhetőleg ez a tendencia tovább javul a jövőben számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők összesen 8 általános 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,5% 42 31,6% 85 63,9% ,5% 33 25,0% 93 70,5% ,1% 39 28,7% 86 63,2% ,7% 34 26,8% 87 68,5% ,8% 30 29,1% 65 63,1% ,4% 23 28,4% 52 64,2% 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 24

25 A településen továbbra sincs általános iskolai felnőttképzés. Középfokú felnőttoktatásban és szakiskolai felnőttképzésben résztvevők nem ismert. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők csökkent az utóbbi ekben, ez köszönhető az TÁMOP Újra tanulok! program keretében indított képzéseknek is. A településen élő álláskeresők 2013 óta vehetnek részt a Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztálya által szervezett képzésekben ban 15 fő, 2014-ben 13 fő, 2015-ben pedig 9 fő vehetett részt különböző képzési programokon, olyanokon, mint, kisgépkezelő, parkgondozó, kisteljesítményű kazánfűtő, földmunka rakodó és szállítógép kezelő, motorfűrész kezelő, közösségi munka a szegregált környezetben élőkkel, mezőgazdasági munkás, konyhai kisegítő, 7-8. osztályos felzárkóztató, állatgondozó és zöldségtermesztő. A nemek aránya változó a képzéseken. c) közfoglalkoztatás számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő résztvevők település aktív korú romák/cigányok lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest % n.a. n.a % n.a. n.a % n.a. n.a % n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Önkormányzat adatai Az Önkormányzat a továbbiakban is részt vesz a közfoglalkoztatási programok szervezésben. A kigyűjtött adatokból is jól látszik, hogy az ek során egyre több lett a közfoglalkoztatásban résztvevők. Az Önkormányzat igyekszik minél több rászorulót foglalkoztatni. Nemzetiségi hovatartozás kérdésében nincs konkrét adata az Önkormányzatnak. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 25

26 e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Ld.: Jogszabályi háttér bemutatása számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők közötti segélyben segélyben lakónépesség részesülők fő részesülők % ,0% ,3% ,6% ,4% ,2% ,0% 2014 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú táblázat - Járadékra jogosultak nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,0% ,5% ,0% ,3% ,7% ,6% 2014 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 26

27 számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek rendszeres Foglalkoztatást helyettesítő szociális támogatás (álláskeresési segélyben támogatás) részesülők fő esek %- ában fő munkanélküliek %- ában Azoknak a, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást ,70% 61 45% ,89% 71 53% ,70% 59 43% ,19% 64 50% % 56 50% ,15% 36 44,40% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési segélyben részesülők a HEP elkészítése óta 0-ra csökkent a 2013-as adatok szerint. Az álláskeresési járadékra jogosultak ugyan csökkent az elkészítéskor rendelkezésre álló adatok alapján, összességében az arányuk mégis emelkedést mutat. A rendszeres szociális segélyben részesülők, és a foglalkoztatást helyettesítő támogatást igénylők csökkent 2012-es adatokhoz képest ben és 2013-ban 4, illetve 3 esetben szűnt meg a jogosultság 30 nap munkaviszony hiánya miatt. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést számú táblázat - Lakásállomány összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 27