Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Dombóvár Város Önkormányzata

2 Készítette: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Közreműködtek: Tigerné Schuller Piroska Zsók Rita Felülvizsgálatot elvégezte: Vincellérné dr.illés Krisztina Tóth Tímea A felülvizsgálat során tett kiegészítések, módosítások a dokumentumban piros színnel, dőlt betűvel jelennek meg. aktualitását vesztett szövegrészek áthúzással jelöltek. Szakmailag ellenőrizte: Türr István Képző és Kutató Intézet Szijártó Ildikó esélyegyenlőségi mentor Csordás Emese esélyegyenlőségi mentor Elfogadta: Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete június 27-i ülésén Határozat száma: 237/2013. (VI.27.) Kt. határozat Felülvizsgálatot elfogadta: Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete október 26-i ülésén Határozat száma: 444/2015. (X.26.) Kt. határozat A program elkészítését támogató sablont a Pécsi Tudományegyetem munkacsoportja készítette az ÁROP azonosító számú Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása című projekt keretében 2

3 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...4 Bevezetés... 4 Dombóvár bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékossággal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A HEP IT részletei Jövőképünk Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Kötelezettségek és felelősség Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

4 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Dombóvár Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete június 26-i ülésén a HEP áttekintése során 303/2015.(VI.26.) számú határozatával döntött arról, hogy a HEP felülvizsgálata szükséges, melynek határidejét október 30. napjában jelölte meg. Dombóvár bemutatása Történeti áttekintés Dombóvár és környéke már a kő-, és a bronzkorban lakott hely volt, a rómaiak idején fontos utak vezettek Pécsről Győrbe és Óbudára. A honfoglalás korából származó sírokat, illetőleg a XII. századból a mai Szigeterdőben egy lakótornyot tártak fel. A tatárjárás utáni időkben épülhetett a másik vár, a ma is látható Gólyavár -ként emlegetett várrom, melyben a törökök állandó katonaságot tartottak, és kiűzésüket követően felrobbantottak. A várból mára csak két falcsonk látható. Tolna megye területének környező részeit, így Dombóvárt is Herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette, s ettől kezdve 1944-ig fontos szerepet játszottak az Esterházyak Dombóvár történelmében. A város igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg, 1872-ben elkészült a Dombóvár-Zákány vonal, majd a Dombóvár-Bátaszék-Baja, a Budapest-Pécs, a Dombóvár-Veszprém vonal ra Dombóvár előnyös közlekedési helyzetbe került, s ez hatott az ipar fejlődésére is. addig mezőgazdasági jellegű településen megjelent a polgárság, s néhány évtized alatt a környék közlekedési, ipari és kereskedelmi központja lett. A XIX. század második felétől létezett egy másik közigazgatási egység is, Újdombóvár, amely az Esterházyuradalom pusztáit fogta össze, majd 1913-ban nagyközséggé szervezték ben a település neve Ódombóvárról Dombóvárra változott. A két település közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. A két világháború között megindult iparosodás nagy része is a mezőgazdasághoz kapcsolódott: konzervgyár, vajgyár, kendergyár as, 70-es években több üzemben korszerűsítésre és új üzemek létesítésére került sor. Így jött létre a kenyérgyár, a kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda, majd a Csavaripari Vállalat. 1 Költségvetési koncepció, Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja , Szolgáltatástervezési koncepció, Integrált Városfejlesztési Stratégia , Településrendezési terv, Településfejlesztési koncepció 4

5 1970. április 1-jén Dombóvárt várossá nyilvánították, ami újabb lendületet adott az iparnak és a kereskedelemnek. Áruház, szálloda, művelődési ház, új iskolák épültek, torna- és sportcsarnokok létesültek ban kezdődött Dombóvár legfőbb idegenforgalmi vonzerejének, a Gunarasi gyógyfürdőnek az építése es rendszerváltás az ipart érintette leginkább, ugyanis ezen cégek dombóvári leányvállalataikat számolták fel először gazdasági nehézségeik leküzdésére. Ezzel új fogalmat tanult a város, a munkanélküliséget. A 90-es évek végén, elején a városban lévő ipari üzemek bezártak, helyüket kisebb vállalkozások vették át, lényegesen alacsonyabb létszámot foglalkoztatva. Földrajzi adottságok Dombóvár Tolna, Baranya és Somogy megye találkozásánál, Tolna megye délnyugati csücskében, a Kapos folyó mellett fekszik, a dél-dunántúli régió középpontjában. Tolna megyéhez tartozik, de vonzáskörzete túlterjed a megyehatárokon. A város területe 72 km 2, a népsűrűség 261 fő/km 2. A város körzetében több tájegység találkozik: idáig nyúlik a Dél-Külső-Somogyi-dombság, a város egyes területei a Kapos-völgyben fekszenek, a szőlőhegy a zselici dombok tövében helyezkedik el, a város közelében húzódnak kelet felől a Tolnai-Hegyhát és a Völgység dombsorai, de jól láthatóak a város magasabb helyeiről a Mecsek csúcsai is. Dombóvár közlekedése jól kapcsolódik az országos rendszerekhez. A Dél-Dunántúl kiemelt vasúti csomópontja. A vasút a 19. század utolsó harmadától fontos szerepet játszott a település életében. A Budapest-Pécs és a Budapest-Kaposvár-Gyékényes fővonalak kereszteződési pontja. A főváros IC- 5

6 vonatokkal 2 órán belül elérhető. Dombóvárról Bonyhád-Bátaszék és Komló felé is indulnak vonatok. A gyékényesi vonal összeköttetést biztosít Horvátország és Olaszország felé. A közúti közlekedésben a 61-es, illetve a 611-es számú út kapcsolódik a városba. A 61-es számú út összeköttetést biztosít Nagykanizsán, Letenyén keresztül Horvátországba, s tovább Olaszországba, Dunaföldváron keresztül az Alföldre. Iregszemcse felé 1 óra alatt érhető el Siófok, a Balaton. Alsóbbrendű utakon közelíthető meg Bonyhád, illetve Hőgyészen keresztül a megyeszékhely, Szekszárd. út időtartama Szekszárdig gépkocsival 1 óra. A 611-es számú út Sásdon keresztül Péccsel köti össze Dombóvárt. Dombóvár kistérségi központ, január 1-jétől pedig a járások kialakításáról szóló évi XCIII. törvény és a járási hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet értelmében járási központ is. A Dombóvári Kistérséget 16 település alkotja: Dombóvár, Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs, Várong. Lakónépességének száma fő (KSH 2011.). esélyegyenlőségi program szempontjából is szükséges megemlíteni Dombóvár kistérségi szerepét, hisz az oktatás-nevelés, az egészségügy, a szociális ellátórendszerek, az idősgondozás a települések együttműködésével valósul meg. 6

7 Demográfiai adatok A város lakossága az 1900-as évektől jelentősen emelkedett, 1990-ben fő volt és között kisebb ingadozás tapasztalható, majd és között drasztikusan csökkent a létszám főről, főre. A lakónépesség a Dombóváron lakóhellyel, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, illetőleg Dombóváron tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes számát mutatja. A lakónépesség 2011-ben fő volt, mely 2013-ra főre csökkent. Lakónépesség (fő) Forrás: KSH-TEIR, 1. számú táblázat alapján A második táblázat a 2012., évi adatokkal bővített állandó népességbe a Dombóváron bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). 7

8 A 2001-es népszámláláskor Dombóvár állandó népessége fő volt, a évi adatok alapján fő. Ez 10 év alatt közel 7 %-os csökkenést jelent december 31-i adatok alapján főre csökkent. állandó népességből 2011-ben fő nő (53%), 9235 fő férfi (47%), melynek életkori megoszlását az alábbi diagrammok szemléltetik. állandó népességből 2014-ben fő nő (53%), 9057 fő férfi (47%), melynek életkori megoszlását az alábbi diagrammok szemléltetik. Állandó népesség - nők (2011) 65 év feletti 21% éves 8% 0-14 éves 11% éves 3% éves 57% 0-14 éves éves éves éves 65 év feletti Forrás: KSH-TEIR, 2. számú táblázat alapján A második diagramm a évi adatokat tartalmazza 8

9 Állandó népesség - férfiak (2011) 65 év feletti 14% éves 7% 0-14 éves 13% éves 3% 0-14 éves éves éves éves 65 év feletti éves 63% Forrás: KSH-TEIR, 2. számú táblázat alapján A második diagramm a évi adatokat tartalmazza A 0-14 éves korú állandó lakosok száma és között növekedést mutat 2104 főről, 2577 főre változott, azonban 2009-től folyamatosan csökken 2552 főről, 2011-re 2394 főre, 2014-re 2327 főre. A évesek száma fő (5938 fő nő és 5745 fő férfi). életkor szerinti megoszlásból a város elöregedése is megállapítható. A 65 év feletti állandó lakosok száma folyamatos emelkedést mutat. A diagrammból az is látszik, hogy a férfiak várható élettartama az országos adatokkal egyezően alacsonyabb a nőkénél. A nők és a férfiak közötti népességmegoszlásnál az is megfigyelhető, hogy 60 éves korig a férfiak, míg 65 év felett már a nők aránya a magasabb. A évesek száma 2014-ben fő (5769 fő nő és 5614 fő férfi). 9

10 Öregedési index (%) 180,0% 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Forrás: KSH-TEIR, 3. számú táblázat alapján A második táblázat a 2012., évi adatokkal kiegészített öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alatti gyermekre hány 65 éven felüli személy jut. Ez az index városunk vonatkozásában 100 felett van, tehát az idősek vannak többen a településen. 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,3% ,4% ,5% ,4% ,7% ,9% ,7% Forrás: KSH-TEIR, 3. számú táblázat A táblázat a 2012., évi adatokkal kiegészített 10

11 A város lakosságszámát nemcsak a születések és a halálozások befolyásolják, hanem a városba költöző, illetőleg a Dombóvárról elköltöző személyek száma is. A belföldi vándorlások rendelkezésre álló adataiból megállapítható, hogy városunk vonatkozásában az elvándorlás a jellemzőbb, 2008-ban 34 fővel többen hagyták el a várost, mint ahányan ideköltöztek, 2011-ben ez a szám már 42 (állandó jellegű idevándorlás: 345 fő, elvándorló 396 fő) ben 28 fővel, 2010-ben 22 fővel többen költöztek más településre, mint ahányan a városunkat választották lakóhelyüknek. elvándorlás oka legtöbb esetben a munkalehetőség, valamint a tanulmányaik miatt elkerült diákok nem térnek vissza városunkba ben 74 fővel, 2013-ban 60 fővel többen költöztek más településre, mint ahányan a városunkat választották lakóhelyüknek. Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) Forrás: KSH-TEIR, 4. számú táblázat alapján A második táblázat a 2012., évi adatokkal kiegészített A lakosságszám alakulásához szükséges megismerni és megvizsgálni a természetes szaporodás eredményeit is. 11

12 Természetes szaporodás (fő) élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás Forrás: KSH-TEIR, 5. számú táblázat alapján A második táblázat a 2012., évi adatokkal kiegészített 2008-ban 114 fővel több halálozás (267 fő) volt, mint születés (153 fő), 2009-ben a természetes szaporodás -99 fő volt, 2010-ben pedig kiugróan magas -163 fő (284 halálozásra, 121 születés jutott) ben -132 fő, 2012-ben -118 fő, 2013-ban -108 fő volt a természetes szaporodás. Gazdasági helyzet 1960-as években az ország gazdasági, társadalmi szerkezetének átalakítása jelentősen előrehaladt, felgyorsult az erőltetett városiasodás. Dombóvár számára ez a lehetőség új távlatokat nyitott. Kedvező földrajzi adottságai révén már a korábbi időszakban Dél-Dunántúl nagy vasúti gócpontja, a szűkebb térségnek pedig gazdasági és kulturális központja lett. általános gazdasági helyzet romlása következtében a nyolcvanas években mérséklődött a városiasodás folyamata, a rendszerváltást követően az ipari nagyvállatok egy része megszűnt, felbomlott, átalakult, privatizálták őket, új cégek alakultak és szűntek meg. Ebben a folyamatban a városban is megjelent a munkanélküliség, amely a 90-es években néha a 20%-ot is megközelítette, napjainkban általában 10% körül mozog. 12

13 A rendszerváltás a dombóvári kistérségben sem volt zökkenőmentes. A privatizációt követően a térség nagy ipari foglalkoztatói is struktúraváltásra kényszerültek, de a hagyományos termelőágak továbbra is meghatározóak maradtak. A kistérség gazdasági életét jellemző szektorokká a közlekedési, a textilipari és a szolgáltatási szektorok váltak. A 2011-es adatok szerint még mindig az ipari vállalkozások száma a meghatározó, de jelentős a szolgáltatási szektor jelenléte, míg a mezőgazdasági területen működő vállalkozások száma igen csekélynek mondható. Érdekes és nem is elhanyagolható adat, hogy a regisztrált őstermelők száma ma már Dombóváron meghaladja a 400-at. Gazdasági szerkezet Mezőgazdaság Ipar 200 Szolgáltatás Őstermelő 0 Forrás: KSH A KSH elmúlt évi statisztikái érdekes képet mutatnak a regisztrált és működő társas illetve egyéni vállalkozások számának alakulásáról. A Statisztikai Hivatal 2010-ig adott ki adatot a működő vállalkozásokról, amely meghatározóbb adat lenne a gazdasági mutatók tekintetében, mint a regisztrált vállalkozásoké. A működő egyéni és társas vállalkozások tekintetében megfigyelhető azonban azok számának csökkenése. Egyéni vállalkozások Dombóváron Társas vállalkozások Dombóváron Regisztrált Működő Regisztrált Működő Forrás: KSH Értékeink, küldetésünk A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvető jelentőségű. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettség- és képességbeli hiányosságok orvoslása, a 13

14 vállalkozások versenyképességének javítása csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. a fontos, hogy minden állampolgár, a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Dombóvár Város Önkormányzata a kiválóan élhető város megteremtésére törekszik 2. Döntésein keresztül kifejezi elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén. Programjainak, projektjeinek, kötelező és önként vállalt feladatainak meghatározásakor és megvalósításakor az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, társszervekkel, civil szervezetekkel az esélyegyenlőség, a köz- és a magánérdek összehangolását, az esélyegyenlőség megvalósítását tartja szem előtt. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Dombóvár település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - a szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, - a szociális biztonság, - az egészségügy, - az oktatás és - a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges eket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő ek érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP Intézkedési Terv tartalmazza. 2 Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja

15 A HEP Intézkedési Terv célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 15

16 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 3 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.), a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.), előírásaira. Ebktv-ben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok einek kapcsolódni kell az Európai Unió és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. EU 2020 stratégia 4 esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzései melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható ek sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Eurostat októberében megjelentetett, a stratégia jelenlegi állásáról szóló rövid jelentése az esélyegyenlőséghez kapcsolódóan a következő: oktatás területén kitűzött célokkal kapcsolatban a most közzé tett statisztikai adatok tanúsága szerint a 18 és 24 év közöttieknek 2005-ben valamivel kevesebb, mint 16% hagyta ott idő előtt az iskolát, míg ben 13,5 % nem fejezte be megkezdett tanulmányait. A felsőoktatási végzettség területén elért haladást illetően az adatokból az derül ki, hogy 2005-ben a vizsgált népesség 28%, míg a tavalyi évben már 34,6% rendelkezett valamilyen diplomával. A 2005 és 2010 közötti években az Eurostat adatai szerint több mint 8 millióval csökkent azoknak a száma az Európai Unió területén, akik a szegénységi küszöb alatt élnek. 3 A helyzetelemzés felépítése megegyezik a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 2. számú mellékletével, annak részletes leírását, adatelemzési tábláit, tartalmi kifejtését foglalja össze. 4 A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, május

17 oktatásban Magyarország vállalta a 10% cél teljesítését az iskolát elhagyók arányának csökkentésében, a hivatalos adatok szerint ez az érték most 11 százalék körül van. A diplomások számának növelését illetően Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra az érintett népesség 30,3% szerez felsőfokú végzettséget, ami a most közzétett adatok szerint nagyjából 28 százalék. Nemzeti Reform Program 5 Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen eket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. 6 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és eket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 7 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia 8 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program 9 Országgyűlés június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló i terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges eket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és eken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a A következő lépés A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, április 6 Európai Bizottság, Európa Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák ( ) Budapest, november /2007. (V. 31.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, ; 9 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium,

18 2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Dombóvár Város Önkormányzatának az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi rendeletei: - egészségügyi alapellátás körzeteiről szóló 19/2002. (VI.25.) rendeletben a Képviselő-testület a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, a fogorvosi, és a védőnői ellátás körzeteit meghatározta, ellátatlan terület nincs. - A szociális szolgáltatásokról szóló 22/2003. (VIII.26.) rendeletben a Testület létrehozta a Helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt, meghatározta a szociális ellátások formáit (étkeztetés, házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgálat, családsegítés, támogató szolgálat, szociális taxi, közösségi ellátások, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás), szakosított ellátásokat, és az ellátásokat biztosító intézményeket. ellátások igénybevételének feltételeit a rendelet az egyes ellátási formáknál külön-külön meghatározta. - A gyermekvédelem helyi szabályozásáról 12/2006. (II.20.) szóló rendelet a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások meghatározását tartalmazza, illetve meghatározza a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosító intézmények felsorolását. Pénzbeli és természetbeni ellátás a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás; a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások a gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, óvoda, nyári napközis tábor, gyermekétkeztetés,), gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek átmeneti gondozása (helyettes szülői ellátás, családok átmeneti otthona), valamint a Biztos Kezdet Gyerekház. - A szociális ellátások megállapításáról, folyósításának és ellenőrzésének szabályairól szóló 21/2006. (V.1.) rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a Képviselőtestület meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátási formákat, azok szervezetét, az ellátásra jogosultság feltételeit. Szociális rászorultságtól függő ellátások a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az átmeneti segély, a temetési segély (ezek pénzbeni ellátások), illetőleg a természetben nyújtott ellátások: a köztemetés, a közgyógyellátás, az utazási támogatás, a méhnyakrák elleni védőoltás támogatása, és az átmeneti segély. - A szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény alapján a Képviselő-testület meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátási formákat, azok szervezetét, az ellátásra jogosultság feltételeit. E törvény felhatalmazása alapján Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális ellátásokról szóló 8/2015. (II.20.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint települési támogatást nyújt: lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a fűtés költségeihez szociális tűzifa támogatás formájában, lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó adósságot felhalmozó személyek részére adósságkezelési szolgáltatás formájában, távhővel fűtött lakások fűtési költségmegosztóval való felszereléshez, támogatja továbbá a pusztákról történő beutazást, valamint a kismamák kedvezményes utazását valamint az iskolakezdést. Ezen kívül az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt. 18

19 - önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 43/2006. (XII.20.) rendelet az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére terjed ki. A rendelet tartalmazza, hogy a fogyatékkal élők elhelyezésére szolgáló lakások a rendelet hatálya kiterjed a dombóvári kistérség településein lakóhellyel rendelkező személyekre is. - Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 22/2015. (VI.29.) önkormányzati rendelete tartalmazza, hogy a fogyatékkal élők elhelyezésére szolgáló lakások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a dombóvári kistérség településein lakóhellyel rendelkező személyekre is. - A munkahelyteremtés támogatásáról szóló 35/2011. (VII.29.) rendelet célja az új munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő költségek támogatásával elősegíteni a vállalkozások jövedelem-termelő képességének és versenyképességének növelését. - önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményekben alkalmazandó térítési és tandíjak megállapításáról szóló 33/2012. (IX.28.) önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben alkalmazandó térítési díjakról szóló 21/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendeletben az Önkormányzat meghatározta az ingyenesen a térítésmentesen, illetőleg a térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatásokat. A rendelet meghatározza a tanulmányi eredmény, illetve szociális helyzet alapján adható kedvezményeket is. - Dombóvár Város Önkormányzata a es időszakra rendelkezett helyi esélyegyenlőségi programmal. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Dombóvár Város Önkormányzata a évi költségvetésében a rendeleteiben meghatározott jóléti, szociális ellátásokhoz biztosította a fedezetet, a civil és sportszervezeteknek támogatást nyújt, rehabilitációs járadékosok foglalkoztatásához, közfoglalkoztatás önerejéhez hozzájárult. Önkormányzat 4 éves munkaprogramja tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, javítására vonatkozó megoldásokat, a befektetéstámogatási, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. A koncepcióban az Önkormányzat célként határozta meg az eladósodottság csökkentését ; feladatként határozta meg az önkormányzati feladatok áttekintését, az intézményi térítési díjak és a társulási megállapodások felülvizsgálatát. 10 A 4 éves munkaprogram felülvizsgálatáról szóló beszámolót az Önkormányzat májusában tárgyalja. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló évi III. törvény 92. -a alapján a kétezer lakosú települési önkormányzatoknak a szociálisan rászoruló személyeknek nyújtott szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót kell készítenie. A Koncepció 2004-ben elkészült, azonban azóta felülvizsgálata, módosítása nem történt, új terv elkészítése szükséges. Felülvizsgálata folyamatban van. A Kistérségi Közoktatás-fejlesztési Terv novemberében készült el időszakra. A Terben az pont foglalkozik az esélyegyenlőség kérdésével, melyben meghatározták, hogy minden résztvevő településnek Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervet, illetőleg Társulási Közoktatási Esélyegnyelőségi Intézkedési Tervet kell készíteni. 10 Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja

20 oktatási intézmnyek január 1-jével történő átszervezését követően e területen is szükséges új terv készítése. Integrált Városfejlesztési Stratégia Dombóvár Város Önkormányzata áprilisában, 139/2008. (IV.28.) Kt. sz. határozatával fogadta el Városfejlesztési Stratégiáját. A fejlesztési irányok az esélyegyenlőség szempontjából a következőre terjedtek ki: III.2.3. A társadalmi megújulóképesség támogatása; VI.1. Anti-szegregációs terv; VI.2. Ingatlangazdálkodási terv; VI.3. Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek; VI.4. Partnerség és kommunikáció. Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 390/2015. (IX.24.) számú határozatával elfogadta az új Integrált Településfejlesztési Stratégiáját. Településrendezési terv épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban évi LXXVIII. tv.) 6. -a alapján a települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el. Dombóvár Város Önkormányzatának a város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló 2/2006.(II.20.) rendelete határozza meg a településrendezési tervet, illetve e rendeletnek része a településszerkezeti terv is. Civil Koncepció önkormányzat a es időszakra elfogadta a Civil Koncepciót. A Koncepció tartalmazza az elmúlt évek tapasztalatait, a hibákból leszűrt következtetéseket, amelyek tovább lendíthetik a kapcsolat alakulását. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Dombóvár Város Önkormányzata és a kistérség települései több önkormányzati feladatot látnak el társulási formában. esélyegyenlőségi célcsoportok tekintetében az alábbi társulások vehetők figyelembe, megjelölve a hatáskört és a feladatokat: - Mélyszegénységben élők és romák 1. Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás fenntartó: Dombóvár Térségi Humán Szolgáltató Társulás Feladatok: gyermekjóléti szolgálat; támogató szolgálat; családsegítés; házi segítségnyújtás; közösségi ellátás; gyermekek átmeneti gondozása; Biztos Kezdet Gyerekház. - Gyermekek 1. Kapos-menti Oktatási Társulás (Dombóvár, Attala, Csikóstőttös, Döbrököz, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Nak) Feladatok: óvodai nevelés, bölcsődei ellátás. Megszűnt: június 30-án 2. Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás, fenntartó: Dombóvár Térségi Humán Szolgáltató Társulás Feladatok: lásd fent 1. pont 3. Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Feladatok: iskolabusz üzemeltetése; közművelődési feladatellátás szervezése; Kistérségi Bűnmegelőzési Kerekasztal működtetése; nemzetiségek érdekképviselete; nyugdíjas klubok tevékenységének koordinálása; civil szervezetekkel való együttműködés szervezése; Kistérségi Ifjúsági Egyeztető Fórum működtetése; sportrendezvények szervezése; tűzoltósági, katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatok összehangolása; gyermek és ifjúsági tábor működtetése; központi orvosi ügyeleti feladatok ellátásának összehangolása; közfoglalkoztatási programok lebonyolítása; területfejlesztési feladatok ellátása; intézményfenntartó társulások tevékenységének segítése. 20

21 4. Dombóvár, Attala, Dalmand Közoktatási Intézményfenntartó Társulása Feladatok: óvodai nevelés, közművelődés. Megszűnt: június 30-án - Idősek 1. Dombóvár Város, Gyulaj és Szakcs Községek Szociális Intézményeinek Intézményfenntartó Társulása Feladatok: ápolást, gondozást nyújtó otthon fenntartása; átmeneti elhelyezést biztosító intézmény fenntartása; szociális étkeztetés ellátása; nappali ellátás; jelzőrendszeres házi segítségnyújtás; körzetesített házi segítségnyújtás, 2. Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás (Dombóvár, Attala, Csibrák, Csikóstőttös, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs, Várong) Feladatok: lásd. fent 3. pont. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Adatforrások - TEIR KSH - Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal - Reménység Napközi Otthon és Fejlesztő Iskola - Herceg Eszterházy Miklós Szakképző Iskola - Apáczai Csere János Szakközépiskola - Illyés Gyula Gimnázium - Tolna Megyei Kormányhivatal Dombóvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Dombóvári Tankerület - Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde - Dombóvári Gyermekvilág Általános Művelődési Központ Százszorszép Óvoda - Dombóvári Művelődési Ház NKft. - Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás - Dombóvár Város, Gyulaj és Szakcs Községek Szociális Intézményeinek Intézményfenntartó Társulása - Dombóvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat - Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás - Dombóvári Rendőrkapitányság - Őszidő Nyugdíjas Klub - Dombóvári Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete - egyes részeknél nem álltak rendelkezésre adatok, ezeket a résztvevő szakemberek tájékoztatása alapján próbáltuk meg szerepeltetni a dokumentumban. A jogszabályi előírás szerint a kötelező táblázatoknál meg kell jelennie az 5 éves időtávnak, melyet a HEP 1. számú melléklete tartalmaz (azokban az esetekben, ahol nem állnak rendelkezésre adatok az na megjelöléssel), a Program szöveges részében viszont csak azokat az éveket szerepeltettük, ahol rendelkezünk érdemi adattal. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység egyre gyakrabban használt fogalom. Nemcsak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. t jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően 21

22 a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. 11 E terület vonatkozásában a következőkben tekintsük át azokat az alapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.). A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.). A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.). A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. 11 Cserti-Csapó-Orsós

23 A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Ebktv. 8. és 9. -ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelem és a vagyon fogalmát valamennyi jogszabály másként határozza meg a hatálya alá tartozó ellátás vonatkozásában. A jövedelmi vagyoni helyzet megállapítása nagyon nehéz, megbecsüléséhez a városban lévő bérek, a nyugdíjak, a díjtartozások, valamint a lakásállományra vonatkozó adatok adhatnak tájékoztatást. A városi bérekről, a lakásállomány szerkezetéről nem állnak rendelkezésre adtok. A helyzetelemzéshez kérdőíves adatfelmérés készítésére nincs lehetőség. öregségi nyugdíjban részesülők száma és az átlagnyugdíjukra vonatkozó adatok adhatnak némi eligazodást. öregségi nyugdíjban részesülők száma jelentősen emelkedett és között, 3781 főről, 4251 főre (+470 fő). Ennek egyik oka lehet a nők 40 éves munkaviszonnyal történő nyugdíjazása, az között született szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek, már rendelkeztek a 40 éves munkaviszonnyal ben a Dombóvári öregségi nyugdíjban részesülők átlagos havi nyugdíjának összege ,-Ft, mely a megyei adatot meghaladja 162,-Ft-tal (98.489,-), azonban lényegesen elmarad a régiós (már 2010-ben is ,-Ft volt), illetőleg az országos átlagtól (2009-ben ,-Ft) volt. A jövedelmi helyzetet mutatja a településen képződő adóerő-képességi adatok, a személyi jövedelemadó adatok is. önkormányzat személyi jövedelemadó átengedett bevétele óta folyamatosan csökkent. ezer Ft Átengedett SZJA bevételek Forrás: TeIR, KSH adatok: ezer Ft-ban A vagyoni helyzetet tükrözi a gépjárművek száma is, mely az évek során folyamatosan csökkent 2008-ban 5848 db, míg 2011-ben már csak 5725 db gépjármű volt forgalomban a városban. A gépjárművek átlagos életkora emelkedett, 2008-ban 10 év, 2010-ben már 11 év volt. A városban élők jövedelmi helyzetére következtethetünk a Családsegítő adatai alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok egy főre jutó jövedelmi viszonyai alapján. 23

24 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek egy főre jutó jövedelem szerinti megoszlása A nyugdíjminimum 50%-a alatt (14.250,-Ft) A nyugdíjminimum 50%-át meghaladja, de a nyugdíjminimumot nem éri el (28.500,-Ft) A nyugdíjminimum és a jogosultsági értékhatár közötti összeg % 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: Családsegítő A 2009-ben 222 fő esetében a család egy főre jutó jövedelme nem haladta meg a ,-Ft-ot. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Ebktv. 21. és 23. paragrafusai rögzítik, hogy egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb. Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A éves lakónépesség 2008-ban 7,1%-a, 2009-ben 9,4%-a, 2010-ben 9,5%-a, 2011-ben 9,1%-a volt nyilvántartott álláskereső. A regisztrált álláskeresők száma és között emelkedett, 2011-ben 80 fős csökkenést tapasztalunk és évben a nyilvántartott álláskeresők számában jelentős változás nem volt. 24

25 számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,2% 484 7,0% ,1% ,3% ,7% ,4% ,0% ,1% ,5% ,9% 618 9,2% ,1% ,8% 616 9,4% ,6% ,4% 614 9,5% ,4% Forrás: KSH-TeIR táblázat alapján A táblázat a 2012., évi adatokkal kiegészített 2012-ben a év közötti lakónépességre még nem állnak rendelkezésre adatok, azonban a nyilvántartott álláskeresők száma az előző év végihez képest 51 fővel emelkedett. Álláskeresők száma nők férfiak összesen Forrás: TeIR, KSH, számú táblázat alapján A második táblázat a 2012., évi adatokkal kiegészített 25

26 Dombóváron 2009-ben a férfi álláskeresők aránya kiugróan magas 12,7% volt, 2011-re a nyilvántartott álláskeresők aránya a év közötti lakónépességhez képest 9,1%-ra csökkent. A férfiak és a nők megoszlását jól mutatja számú táblázat alapján készített diagramm, mely szerint a női álláskeresők száma 2009-ben és 2010-ben meghaladta a férfi álláskeresők számát, 2011-ben viszont már a férfi álláskeresők voltak többségben, a éves korú férfiak közül már 9,2% volt álláskereső, míg a nők közül ugyanezen életkorban 8,9% volt álláskereső. A 2012-es KSH adatok még nem állnak rendelkezésre, de a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja augusztusi tájékoztatójában szereplő adatok szerint júliusához képest augusztusban Tolna Megyében Dombóvár kivételével nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A dombóvári kistérségben 2,2%-kal csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya augusztusában Dombóvár térségében volt a legmagasabb a megyében (16,1%). A jelentés szerint az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit legnagyobb mértékben az iskolai végzettségük határozza meg. Tolna megyében a regisztráltak 42%-a alacsony iskolázottságú, és ez az arány 0,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A dombóvári kistérségben augusztusban 80 újonnan jelzett üres állás jelent meg. A támogatott álláshelyek zöme közfoglalkoztatással függött össze decemberében a dombóvári kistérségben 8,2%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ahogy az egész megyében is emelkedés tapasztalható. A nyilvántartott álláskereső gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya Dombóvár térségében 18,2%-kal volt magasabb decemberében feltűnően magas volt az új munkaerőigény-bejelentés a dombóvári kirendeltségen 283 új álláshelyet jeleztek. 13 Álláskeresők aránya 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% nők férfiak összesen Forrás: TeIR, KSH, számú táblázat alapján 12 Tolna Megyei Kormányhiuvatal Munkaügyi Központja : A munkaerő-piaci helyzet alakulása Tolna Megyében aguzstus 13 Tolna Megyei Kormányhiuvatal Munkaügyi Központja : A munkaerő-piaci helyzet alakulása Tolna Megyében december 26

27 A második táblázat a 2012., évi adatokkal kiegészített Dombóváron az álláskeresők száma és aránya augusztus 20-án 1254 fő, ami a munkavállaló korú népességhez viszonyítva 9,58%, december 20-án már 1345 fő, amely a munkavállaló korú népességhez viszonyítva (13092 fő) 10,27%. 14 A különbség vélhetően a szezonális munkák miatt jelentős. A regisztrált munkanélküliek aránya a év közöttiek vonatkozásában 2009-ben jelentősen megemelkedett 128 főről (2008.) 176 főre, majd 2010-re 204 főre, 2011-ben 197 fő volt. A év közöttiek 2009-ben voltak a legtöbben munkanélküliek 171 fő, majd kissé csökkent a számuk 2010-ben és 2011-ben (159 fő) is. A év közöttieknél szintén 2009-ben volt a legmagasabb a munkanélküliek száma 204 fő, majd 2011-re 167 főre csökkent. 50 év felettiek esetében 2010-ben volt a legmagasabb a munkanélküliek száma 169 fő, mely 2011-re 138 főre csökkent. Korcsoportos bontásban 2012-es adat nem áll rendelkezésre. Majd és 2013.években további csökkenést mutatott. 14 nfsz_stat_telepulessoros_adatok_ pdf, valamint nfsz_stat_telepulessoros_adatok_ pdf 27

28 Regisztrált munkanélküliek aránya korcsoport szerint (2011) év 11% év 7% 61 év felett 0% 20 éves és fiatalabb 4% év 17% év 10% év 13% 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett év 13% év 12% év 13% Forrás: TeIR, KSH, számú táblázat alapján számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett fő fő % 5,6% 2,8% 3,6% 4,2% 2,7% 2,5% fő % 12,7% 13,4% 15,4% 15,8% 14,3% 17,0% fő % 13,3% 13,0% 12,7% 12,8% 12,1% 12,4% fő % 14,3% 15,5% 13,9% 13,4% 11,9% 10,3% fő % 12,3% 13,0% 11,9% 12,3% 10,9% 11,3% fő % 10,4% 13,1% 11,8% 12,5% 13,4% 11,9% fő % 11,7% 11,0% 11,0% 10,2% 11,0% 11,6% fő % 12,6% 12,8% 12,7% 11,1% 10,7% 10,0% fő % 6,7% 5,2% 6,5% 7,4% 11,3% 10,9% fő % 0,3% 0,3% 0,4% 0,5% 1,7% 2,2% Új táblázat A nyilvántartott munkanélküliek fele 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli (2008-ban 51,8%, ben 55,5%, 2010-ben 58,8%, 2011-ben 47,4%). 28

29 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% nők férfiak összesen Forrás: TeIR, KSH, számú táblázat alapján A második táblázat a 2012., évi adatokkal kiegészített A tartósan, 180 napot meghaladóan munkanélküliek között a férfiak és a nők aránya közel azonos, általánosságban elmondható, hogy a nők helyezkednek el nehezebben, kivéve a 2010-es évet, amikor a tartósan munkanélküli férfiak száma 413 fő, a nőké 367 fő volt. Ez alapján megállapítható, hogy a nők munkába állására (elhelyezkedésére, illetve visszailleszkedésére) kiemelt figyelmet kell fordítani évben a nők aránya volt kiemelkedően magas (393 nő / 298 férfi), 2013-ban pedig a férfiaké (304 férfi/272 nő). 29

30 A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma fő Nyilvántartott munkanélküliek száma 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek év Forrás: NFSZ, TeIR, Munkaügy december 20-án a 365 napnál hosszabb ideje nyilvántartásban lévők száma 376 fő, járadék típusú ellátásban részesült 124 fő, segély típusú ellátásban 19 fő, rendszeres szociális segélyben, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 385 fő. 16 A pályakezdő álláskeresők (18-29 évesek) 2008-ban 3,8%-a (a 3023 főből 114 fő) volt nyilvántartott pályakezdő álláskereső, 2010-ben már 5,2%, 2011-ben 5,3% (a 2883 főből 152 fő). Ez az országos, és a megyei helyzetnek megfelelő. Pályakezdő álláskeresők száma nők férfiak Forrás: TeIR, KSH, számú tábla alapján 15 Megjegyzés: a 2012-es adat a 365 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek számát tartalmazza. 16 nfsz_stat_telepulessoros_adatok_ pdf, valamint nfsz_stat_telepulessoros_adatok_ pdf 30

31 A második táblázat a 2012., évi adatokkal kiegészített A pályakezdők esetében is megfigyelhető, hogy 2010-ben a pályakezdő álláskereső férfiak száma magasabb, mint a nőké. A Munkaügyi Központ és a KSH adatok alapján is kiemelt figyelmet kell fordítani a pályakezdő fiatalok foglalkoztatási esélyeinek növelésére. b) alacsony iskolai végzettségűek 17 foglalkoztatottsága év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,2% ,9% 488 6,0% ,7% 780 8,5% 553 6,9 % Forrás: KSH-TeIR, Népszámlálás táblázat 2011-es népszámlálási adatok sajnos még nem állnak rendelkezésre az iskolai végzettség tekintetében, de megközelítőleg hasonló adatokat kapnánk, mint azt a fenti táblázat mutatja. E szerint 15 évesnél idősebb lakosság körében összességében 10 % azok aránya, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel. Érdekes adat e tekintetben az is, hogy a nők aránya e tekintetben majdnem 4 %-kal magasabb. A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettségét tekintve a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma és között csökkent (4,5%-ról 3,1%-ra). A középfokú végzettséggel nem rendelkezők 17 Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), ld. Flt. hátrányos helyzetű munkavállalói meghatározása 31

32 száma és között jelentősen emelkedett 290 főről 405 főre ben a nyilvántartott álláskeresők 28,9%-át, 2012-ben 29,1%-át tette ki a 8 általánossal rendelkezők aránya. adatok alapján a helyi képzési programok átgondolása szükséges, a 8 általános elvégzését valamennyi regisztrált munkanélküli tekintetében el kellene érni, illetőleg a szakmához jutás elősegítése fontos célkitűzés kell legyen. Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint fő általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Forrás: TeIR, KSH, számú táblázat alapján, Munkaügyi Központ A második táblázat a 2012., évi adatokkal kiegészített általános iskolai felnőttoktatásban tanuló személy között nem volt. (3.2.7 táblázat) A középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma és között 177 főről 200 főre emelkedett, majd ezt követően 2011-ben 132 főre csökkent. Ezek a központi adatok nem adnak tájékoztatást arról, hogy a felnőttoktatásban résztvevők valóban a település lakói-e, illetve, hogy a település lakói melyik településen 32

33 veszik igénybe a középiskolai felnőttoktatási szolgáltatást. iskoláktól kapott adatok alapján a középfokú felnőttoktatásban résztvevők száma alapján megállapítható, hogy gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevő nem volt, a legjelentősebb minden évben fő közötti létszám a szakközépiskolai felnőttoktatásban vett részt. A szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők száma és között csökkent, majd 2012-ben emelkedett. Középfokú felnőttoktatásban résztvevők száma (fő) szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők Forrás: TeIR, Középiskolák, számú tábla alapján A második táblázat a évi adatokkal kiegészített A középfokú felnőttoktatásban résztvevők száma intézményenként az alábbiak szerint alakult: Szakiskolai felnőttoktatás Szakközépiskolai felnőttoktatás Összesen Apáczai HEMI Apáczai HEMI Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális ellátások megállapításáról, folyósításának és ellenőrzésének szabályairól szóló 21/2006. (V.1.) rendelete alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult 33

34 beilleszkedését segítő program keretében együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed - az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, valamint - a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszervezésére. A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők: - egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység, - csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, kommunikációs tréning, - tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs. 18 c) közfoglalkoztatás január 1-jétől közfoglalkoztatásban csak a Munkaügyi Kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni. év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Aktív korú lakosság (15-64 éves) száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevő romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest ,23% na na ,55% na na * na na na na na na na na na na Forrás: Munkaügyi Kirendeltség, számú táblázat, * év közöttiek száma A táblázat a és évi adatokkal kiegészített A éves lakosság 0,23%-a vett részt közfoglalkoztatásban 2010-ben; 2011-ben ez az arány 3,5% es lakossági adatok még nem állnak rendelkezésre, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a éves aktív korú lakosság számához viszonyítva 3-4% közé tehető a közfoglalkoztatottak száma. 1. számú mellékletben javasolt tábla tartalmazta a közfoglalkoztatásban résztvevő romák számát, illetőleg a közfoglalkoztatásban résztvevő romák arányát az aktív korú roma lakossághoz képest, de ilyen adatokkal nem rendelkezünk ban a startmunka mintaprogram mezőgazdasági pillére keretében a Járási Munkaügyi Kirendeltség közreműködésével 44 dombóvári lakos állhatott munkába 100 %-os mértékű kormányzati támogatással. A belvíz-elvezetési és a belterületi közúthálózati program további 38 dombóvári lakos számára biztosít napi 8 órás munkalehetőséget. 18 Dombóvár Város Önkormányzatának a szociális ellátások megállapításáról, folyósításának és ellenőrzésének szabályairól szóló 21/2006. (V.1.) rendelete 8/D. 34

35 Dombóvár Város Önkormányzata az országos közfoglalkoztatási program keretében, 15 % önrész biztosításával 2013-ban a Város- és Lakásgazdálkodási NKft.-nél 30 fő, az önkormányzatnál és az önkormányzati hivatalnál 11 fő, önkormányzati intézményeknél 15 fő munkához jutását segíti, ez összességében 3 millió forintot jelent a költségvetésben ben ez az összeg jóval magasabb volt, Dombóvár Város Önkormányzata 12 millió forinttal támogatta a közfoglalkoztatást. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői A településen regisztrált vállalkozások száma 2008-tól folyamatosan emelkedik, 2011-re elérte a 2865 dbot. A kiskereskedelmi üzletek száma és között emelkedett; 2011-ben a 2008-as szintre tért vissza, 413 db üzletet tartanak nyilván. A vendéglátóhelyek száma csökkent és között 123 db körül mozog. Év 2008 regisztrált vállalkozások száma a településen Kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátóhelyek száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó Forrás: KSH-TeIR, táblázat alapján A táblázat a 2012., évi adatokkal kiegészített iparűzési adóbevétel 2008-ban jelentősen meghaladta, 2009-ben kismértékben meghaladta a kivetett adó összegét, 2010-től azonban és évben elmaradt a befizetett adó a kivetett adó összegétől ( tábla) években azonban ismét jelentősen meghaladta a befizetett iparűzési adó a tervezett összeget. Legközelebbi centrum elérhetőség átlagos ideje autóval Kaposvár: 30 perc, Pécs: 60 perc autóbusz járatpárok száma munka-napokon Kaposvár: 15 Pécs: 10 átlagos utazási idő autóbusszal Kaposvár: 55 perc, Pécs 75 perc vonat járatok átlagos száma munkanapokon Kaposvár: 20 Pécs: 21 átlagos utazási idő vonattal Kaposvár: 31 perc Pécs 60 perc Megye-székhely 60 perc perc 0 0 Főváros 120 perc perc Forrás: KSH-TeIR, táblázat alapján Fenti táblázat alapján az is megállapítható, hogy a főváros és a megyeszékhely a dombóvári munkavállalóknak napi közlekedéssel megoldható ugyan, de Kaposvár és Pécs sokkal közelebb helyezkednek el, a vonat- és autóbusz-közlekedés egyaránt megoldott. 35

36 e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Dombóvár Város Önkormányzata a 4 éves munkaprogramjában a III. Társadalmi kapcsolatok program 1. Ifjúsági és sport ágazat programpontjai vonatkozásában megfogalmazta, hogy a korszerű tudás, piacképes szakmai képzettség megszerzésének segítése, kompetenciák erősítése szükséges - az idegen nyelvek tanulása, - az informatikai ismeretek elsajátítását elősegítő programok vonatkozásába. A munkaprogram a képzés és a munkaerőpiac folyamatos kapcsolattartásának fontosságát, az igények összehangolását is kiemelte. A foglalkoztatás, munkaerő-piaci integráció segítése céljából az önkormányzat és az önkormányzati intézmények lehetőséget nyújtanak szakmai gyakorlat, önkéntes munka során tapasztalatszerzésre. 19 A középfokú, illetőleg a felsőfokú oktatási intézmények tanulói rendszeresen töltik az önkormányzatnál szakmai gyakorlatukat. A Pécsi Tudományegyetemmel egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatának elősegítésére több éve megállapodást is köt a Hivatal. A helyi Munkaügyi Kirendeltség képzési és foglalkoztatást segítő programjairól lásd. az 5.1. b) pontot. A tehetséges fiatalok támogatását az önkormányzat hosszú évek óta támogatja (Arany János Tehetséggondozó Program, Bursa Hungarica Ösztöndíj). f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése A településen biztosított a felnőttoktatás (lásd.: tábla) való részvétel. A középiskolákon kívül a Munkaügyi Központ, valamint a TIT is szervez képzéseket. A foglalkoztatási programok közül kiemelendő a START munkaprogram, a közmunkaprogramok, és a közfoglalkoztatás. Adatokat lásd 3.2 c) pontnál. g) mélyszegénységben élők és romák 20 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Jelenleg nincs adat arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat saját fenntartású intézményeiben hány fő foglalkoztatott mélyszegénységben, illetve hány fő roma származású. Mivel Dombóváron a munkanélküliségi adatok meghaladják az országos átlagot, feltételezhető, hogy a mélyszegénységben élők aránya is magasabb, körülbelül az állandó népesség %-a. Sajnos a évi népszámlálási adatok még nem állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy hány fő vallja magát roma származásúnak Dombóváron. A évi népszámlálási adatok alapján ez a lakosság 1,3 %-a, azaz akkori adatokat tekintve 271 fő volt. A évi népszámlálási adatok alapján 370 fő vallotta magát roma származásúnak Dombóváron. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat meglátása alapján ez a szám nem valós, a város területén ennél jóval többen élnek, nem hivatalos adatok alapján kb fő. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 19 Dombóvár Város Önkormányzata 4 éves munkaprogramja 20 t a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(3) bekezdését). 36

37 A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem jelentős kihívás az Európai Unió számára. Európai Unió ugyanis a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tisztelete, valamint a jogállamiság elvein alapul. Következésképpen az Uniónak minden szükséges t meg kell tennie, hogy felvegye a harcot a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája ellen, különösen, ha arra a munkahelyen vagy a munkaerőpiacon kerül sor. A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. EK-Szerződés 13. cikke, amelyet az Amszterdami Szerződés vezetett be, különleges jogkörökkel ruházza fel a Közösséget a nemen, fajon vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. A tagállamokban tilos a foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés. E tilalom alkalmazási köre, tartalma és végrehajthatósága azonban az egyes tagállamokban számottevően eltér. irányelv célja ezért az, hogy ezen a területen általános jellegű minimális követelményi keretet hozzon létre. Hatály irányelv az alábbi területeket érinti: munkavállaláshoz vagy önálló vállalkozáshoz való hozzájutás feltételei, beleértve az előmenetelt is; szakképzés; alkalmazási és munkakörülmények (beleértve a díjazást és az elbocsátást); tagság vagy részvétel a munkaadók vagy a munkavállalók szervezeteiben vagy bármely más szervezetben. irányelvet mind a köz-, mind a magánszférára alkalmazni kell, beleértve a köztestületeket, valamint a fizetett és az önkéntes munkát egyaránt. A hátrányos megkülönböztetés fogalma irányelv egyaránt tiltja a közvetlen hátrányos megkülönböztetést (eltérő bánásmód valamely konkrét tulajdonság alapján), valamint a közvetett hátrányos megkülönböztetést (ha egy látszólag semleges előírás, feltétel vagy gyakorlat egy adott személyt vagy személyek meghatározott csoportját hátrányosan érinthet, vagy hátrányos megkülönböztetésre ösztönöz). A zaklatás, amely ellenséges környezetet teremt, hátrányos megkülönböztetésnek minősül. egyenlő bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történő végrehajtása céljából az irányelv ésszerű eket ír elő. Ezek azonban csak akkor kötelezőek, ha megvalósításuk nem jár indokolatlan nehézségekkel. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan adat, hogy hány eljárás indult Dombóváron arra vonatkozóan, hogy hátrányos megkülönböztetés ért valakit a foglalkoztatás területén. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások E fejezetben megpróbáljuk bemutatni a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokat és az álláskeresők számára elérhető támogatásokat. 37

38 E területen az Szt a és 47. -a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás. A járási hivatal állapítja meg: - időskorúak járadékát, - alanyi és normatív jogcímen megállapított közgyógyellátást, - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, - a foglalkoztatást helyettesítő támogatás t, - az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást (új ellátás a korábban rendszeres szociális segélyre jogosultak egy részre erre válik jogosulttá), - ápolási díjat, kiemelet összegű ápolási díjat. A helyi önkormányzat képviselő-testülete települési támogatást állapíthat meg rendeletben. Dombóvár Város Önkormányzata elfogadta a szociális ellátásról szóló 8/2015. (II.20.) önkormányzati rendeletét, mely március 1-jén lépett hatályba. Ez alapján az önkormányzat továbbra is biztosítja azokat az ellátásokat, amelyeket ezen időpont előtt a szociális törvény vagy helyi rendelet alapján nyújtott a rászorulóknak. A helyi önkormányzati rendeletben meghatározott települési támogatást nyújt: - lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, - a fűtés költségeihez szociális tűzifa támogatás formájában, - lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó adósságot felhalmozó személyek részére adósságkezelési szolgáltatás formájában, - távhővel fűtött lakások fűtési költségmegosztóval való felszereléshez, - a pusztákról történő beutazáshoz, valamint a kismamák kedvezményes utazásához, - az iskolakezdés költségeihez, - a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. A év közötti lakónépességhez viszonyítva az álláskeresési segélyben részesülők száma, 2008-tól ig jelentősen 2,5%-ról 4,1%-ra emelkedett, majd 2011-ben 2,8%-ra csökkent ben a jogszabályváltozás miatt már csak 75 fő részesült álláskeresési segélyben, a 2011-es 388 fővel szemben ben 588 fő, 2013-ban 435 fő részesült álláskeresési segélyben. 38

39 Nyilvántartott álláskeresők és az álláskeresési segélyben részesülők száma fő nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési segélyben részesülők száma Forrás: TeIR, KSH, Önkormányzati adatok A fenti ábrából látható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma valamennyi vizsgált évben jelentősen meghaladja az álláskeresési segélyben részesülők számát. Ennek oka leginkább a segély folyósítási idejének lejárta, illetőleg a jogszabály-változások következtében az ellátások módosulása, a jogosultsági feltételek változása. Álláskeresési járadékban részesülhet az, aki álláskereső, álláskeresővé válását megelőző 3 éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és felajánlani sem tudnak részére megfelelő munkahelyet 21. Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Forrás: TeIR, KSH, , számú táblázat alapján 21 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 25. (1) bek. 39

40 A második táblázat a 2012., évi adatokkal bővített év Álláskereséséi segélyben részesülők száma év közötti lakónépesség segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma ,5% ,9% ,1% ,8% ,4% ,3% Forrás: TeIR, KSH, számú táblázat alapján Új táblázat álláskeresési járadékra jogosultak aránya a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva 2008-ban 81,2%, 2009-ben 88,2 % volt, 2010-ben és 2011-ben csökkent, már csak a nyilvántartott álláskeresők 63%-a részesült álláskeresési járadékban. A legtöbben 2009-ben (1161 fő) részesültek álláskeresési járadékban, mely azóta folyamatosan csökken, 2012-ben az önkormányzati adatok szerint fő részesül járadékban. Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki: nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személy, aki nem rendelkezik rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti vehette igénybe. Figyelembe kell venni, hogy január 1-jétől bérpótló juttatásra (BJP), illetve szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) volt jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kellett vizsgálni március 1-től a járási hivatalok hatáskörébe került az aktív korúak ellátása, melynek keretében kétféle ellátástípus állapítható meg: - a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és - az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (erre az új ellátásra a korábban rendszeres szociális segélyre jogosultak egy részre erre válik jogosulttá). 40

41 15-64 év közötti lakónépesség Nyilvántartott álláskeresők száma Álláskeresési járadékra jogosultak Rendszeres szoc. segélyben részesülők* Rendelkezésre állási támogatásban részesülők *** Foglalkoztatást helyettesítő tám.**** ** * Rendszeres szociális segélyben részesülők átlagos száma, ** jétől, *** rendelkezésre állási támogatásban részesítettek átlagos száma, **** foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma Forrás: TeIR, KSH, Önkormányzati adat táblázat alapján A táblázat a 2012., évi adatokkal bővített A év közötti lakónépességből 2008-ban 9,2%, 2009-ben 12%, 2010-ben 10,1%, 2011-ben 9,75% jövedelme járadékból, segélyből, támogatásból keletkezik. A segélyben, támogatásban részesülők száma magasabb a nyilvántartott álláskeresők számánál, mivel a jogszabályok nem minden esetben írtak elő együttműködési kötelezettséget a Munkaügyi Központtal. A rendszeres szociális segélyben részesülők között szerepelnek pl.: a csökkent munkaképességűek is, akik szintén nem szerepelnek, vagy nem minden esetben szerepelnek a nyilvántartott álláskeresők között. Munkanélküliséggel kapcsolatos támogtásban részesülők száma (fő) Foglalkoztatást helyettesítő támgoatás Rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma rendszeres szociális egélyben részesülők Álláskeresési járadékra jogosultak száma Forrás : TeIR, KSH, 22, számú táblázat alapján 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől 22 Rendszeres szociális segély július 1-jétől szerepel. A rendszeres szociális segélyben részesülők esetén, a rendelkezésre állási támogatásban részesítettek voantkozásában a támogatottak átlagos számát tartalmazza a táblázat. 41

42 közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni. Önkormányzatunk az idei év februárjáig előírta jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben, azonban a rendelet módosításával ez az előírás kikerült, mivel a Hivatal ennek ellenőrzését nem tudta folyamtosan biztosítani. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimálnyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul forint volt, majd ez lecsökkent forintra ,- Ft-ra. Munkaerő-piaci szolgáltatások Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők: a) munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt a rögzíti. A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltatók részére. álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. Flt a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt a szerint. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció a) bérlakás-állomány Dombóvár lakásállománya és között nőtt (8374 darabról 8443 darabra). A város bérlakás állománya és között csökkent, és jelenleg is folyamatban van egy bérlakás-értékesítési program megvalósítása. A bérlakások értékesítéséből származó bevételt az önkormányzat rendelete alapján a lakások felújítására, karbantartására kell fordítani. önkormányzat célja, hogy a lakások bérlői, használói vegyék meg az általuk birtokolt ingatlant, a feltételek is ennek megfelelően lettek kialakítva. 42

43 Dombóvár lakásállománya Bérlakások száma nincs adat Forrás: TeiR, KSH Tstar, önkormányzati adatok, számú táblázat alapján A táblázat a évi adatokkal bővített A bérlakásokból 92 db szociális alapon bérbe adható lakás, 96 db a piaci alapon bérbe adható magasabb bérleti díjjal, általában magasabb komfortfokozatú lakások száma. A bérlakásokból komfort nélküli ben 47 db, 2011-ben 43 db, 2012-ben 42 db, szükséglakás 2010-ben 1 db, 2011-től 2 db. A bérlakások, társasházi, illetőleg családi házas ingatlanokban találhatók. A társasházi lakások a Tanácsköztársaság (2015. június 1-től Platán) tér és a Népköztársaság útja (2015. június 1-től Pannónia út) 5-7. szám alatt találhatók, ezen túl meg kell említeni a Fecskeház (Teleki- Zrínyi utca sarok 15 lakás), valamint a Kaposszekcső, Liget lakótelepen lévő 18 lakást. A Fecskeház a fiatal párok lakáshoz jutásának megkönnyítése céljából pályázati támogatás felhasználásával épült. A beköltözőknek vállalniuk kell a lakás előtakarékossággal kapcsolatos terheket is. A társasházi lakások zöme garzonlakás, állapotuk jónak mondható, komfortos, illetve összkomfortos, az itt élők jobban ügyelnek az állagmegóvásra, a megfelelő lakókörnyezet kialakítására, és fenntartására. A Népköztársaság útja (2015. június 1-től Pannónia út) 5-7. szám alatti lakások esetében műszaki problémákkal küzdenek. A családi házas ingatlanok a városban nagyobb területen elszórva, többnyire leromlott műszaki állapotú, többségében komfort nélküli lakások, a Bajcsy-Zsilinszky utcában (Mária-lak), a Baross utcában, Kossuth Lajos utcában, az Arany János tér kakasdombi részén, az Erzsébet utcában, a Teleki utcában, az Árpád utcában találhatók, valamint Mászlony-pusztában is rendelkezünk bérlakással. A bérlakások felújítására átfogó terv és ütemezés évek óta nem készült, ennek költségére csak becslésekkel rendelkezik a Lakásgazdálkodási NKft. b) szociális lakhatás A szociális alapon bérbe adható lakások igénylőinek száma évente fő között mozog, a szociális helyzet alapján bérbe adható lakások bérbeadása érdekében évente lakásigénylési névjegyzéket kell készíteni. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Dombóváron nem lakáscélú ingatlan két területen található. Egyrészt közel 800 nyaralóház épült a gunarasi üdülőövezetben, másrészt Szőlőhegyen, a lakóterület melletti részen kicsivel több, mint 500 db présház található. Ezek az ingatlanok azonban nem szociális lakhatást biztosítanak. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A családok átmeneti elhelyezését a Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás által fenntartott Családok Átmeneti Otthonában biztosítja az önkormányzat. átmenetileg otthontalanná vált szülő és gyermeke részére kialakított átmeneti otthonba elsősorban Dombóvár és 43

44 környékéről érkeznek. A befogadás 12 hónapra történik, mely egy alkalommal (6 hónappal) meghosszabbítható ben 21 család, 2012-ben 19 család vette igénybe a lakhatást (2012-ben 73% a társult településekről érkezett) ban 18 család, 2014-ben 22 család vette igénybe a Családok Átmeneti Otthonát. Otthon igénybevételének okai között a szülők életvezetési problémái, a hajléktalanná válás, az elégtelen lakhatási körülmények, a bántalmazás, valamint a családi konfliktusok szerepelnek. Egyesített Szociális Intézmény a népkonyhai ellátást és a nappali melegedőt férőhellyel az Arany János tér 2/A. telephelyen, az Éjjeli Menedékhelyet 12 férőhellyel az Erdősor utca 3. szám alatt működteti. A nappali melegedő november 1-jétől március 31-éig szombaton és vasárnap is nyitva tart, zsíros kenyeret és meleg teát biztosítanak a rászorulóknak. Ebben az időszakban az Éjjeli Menedékhely a hét minden napján 16 órától van nyitva. A téli időszakban teljes kihasználtsággal működtek, a nyári időszakban kevesebben veszik igénybe a menedékhelyet. A városban 2012-ben kb. 20 fő hajléktalanról tudtak a munkatársak. A hajléktalan ellátás szolgáltatásait nem minden fedél nélküli veszi igénybe, kb. 6-8 fő tartózkodási helye ismert a munkatársak számára, akik folyamatos kapcsolatot tartanak az elhúzódókkal is. Amennyiben az Éjjeli Menedékhelyen női ellátotti igény merülne fel, ezt betegszobán történő elhelyezéssel tudják krízis esetén megoldani. A nappali melegedő a legfrissebb normatíva-igénylési adatok szerint a téli hónapokban átlagosan 30 fővel működött. A népkonyhában átlagosan 35 fő étkezett havonta rendszeresen. Egyesített Szociális Intézmény együttműködési megállapodást kötött a Viharmadár Közhasznú Egyesülettel, mely alapján, amennyiben tartósan mínusz 5 fok alá süllyed a hőmérséklet meleg teát biztosít az intézmény, amelyet az Egyesület a teajárattal juttat el a rászorulóknak. Intézmény meleg takarókat gyűjtött, illetőleg az Árok Pékség adományként hétfő, szerda és pénteki napokon az üzleteikben megmaradt, friss kenyeret biztosítja a hajléktalanok számára. Önkormányzat Humán Bizottsága elé veszélyeztetett lakhatási helyzettel kapcsolatos különleges eset, amelyet az illetékes szervek nem tudtak kezelni, megoldani, és a bizottság külön ét igényelte nem volt. e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 2011-ben kiugróan magas volt, valamint ebben az évben volt a legmagasabb az adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma is. Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők fő lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Forrás: TeIR, Önkormányzati adatok, számú táblázat alapján 44

45 adósságkezelési támogatást az önkormányzat őszén megszüntette, azzal, hogy a programban részt vevő támogatottak esetében a futamidő lejártával szűnik meg az ellátás nyarán az önkormányzat ismételten bevezette az adósságkezelési szolgáltatást, majd a március 1-től hatályos új szociális rendeletben is fenntartotta azt települési támogatásként, jelenleg 3 fő részesül adósságkezelési támogatásban. f) eladósodottság A lakosság eladósodottságára nem rendelkezünk adatokkal sem a hitelintézetek, sem a közüzemi szolgáltatók vonatkozásában, azonban az eladósodottság mértékére utalhatnak az önkormányzati bérlakásban élők lakbér-hátralékait bemutató adatok. A Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási Nkft. nyilvántartása szerint december 31-én a hátralékok összege ,-Ft volt, melynek jelentős része a Nkft. üzemeltetőként történő megjelenését megelőző évek tartozásaiból adódott, a jelenleg is bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlők hátraléka ,-Ft. A fentiek alapján elmondható, hogy 100 lakás (52 szociális, 48 piaci alapon bérbe adott lakás) bérlői rendelkeznek bizonyos összegű tartozással, amely az összes bérlő 40%-a. Nkft. tájékoztatása szerint az adós családok 60%-a nem rendelkezik jövedelemmel. E családok fizetési szándékukat jelzik, együttműködésre hajlamosak, és lehetőségük szerint teljesítenek. A hátralékosok kb. felére viszont az jellemző, hogy a fizetésképtelenség saját hibájukból következik be. A legtöbb hátralékot felhalmozó lakók az állagmegóvásra sem fordítanak gondot tól 2013-ig mintegy 40 esetben került sor bírósági, valamint végrehajtási eljárás kezdeményezésére a bérlői tartozások miatt, vagy a lakáselhagyás kötelezése érdekében ben és 2012-ben 18 esetben került sor a lakásszerződés felmondására, melyből 9 esetben bírói sel sikerült a lakásokat visszaszerezni. 2 esetben karhatalom igénybevételére is szükség volt. 23 g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A külterületi jellemzők a következő 3.5. pontnál kerülnek bemutatásra. 23 Dombóvár Város Önkormányzata 4 éves munkaprogramjának felülvizsgálata május 30-i testületi ülés előterjesztéséből 45

46 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregált lakóterület: ahol egyes védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok (főleg etnikai csoportok tagjai) egy adott településrészen belül elkülönülnek. Külterületek, puszták Mászlony, Szilfás, Kiskonda, Nagykonda, Szarvad pusztákat Dombóvár legelmaradottabb területeinek nevezhetjük. A lakosság alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, jelentős a munkanélküliség, az infrastrukturális ellátás hiányos. Szegregátumnak tekinthető Dombóvár belterületén: - a Kakasdomb: Arany János tér, Dózsa Gy. utca és a Kossuth L. utca közötti terület. - Szigetsor utca, - Erzsébet utca egyes területei. A szegregátumokban élők helyzetének pontos feltárásához külön felmérés készítésére lenne szükség. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői A puszták a korábbi uradalmi birtok mezőgazdasági tevékenységének kiszolgálása céljából alakultak ki; a növénytermesztés mellett az állattenyésztés volt a fő feladat. infrastruktúra nagyon elmaradott, a lakások komfortfokozata alacsony. A terület a hátrányos helyzetű emberek lakóhelye. Puszták elhelyezkedése, ellátottsága Dombóvártól Mászlony 5,5 km-re, Kiskonda, Nagykonda, 6-6 km-re, Szarvasd 7,5 km-re, Szilvás 12 km-re található. Buszközlekedés részben megoldott. Szarvasdon autóbusz-megálló található, Mászlonyban az elágazóban áll meg a busz, a többi területen ez sem megoldott. 46

47 Nagy előrelépést jelentett, hogy a Mászlony pusztai gyermekek utaztatását a 2012/13-as tanévtől különjáratú autóbusszal sikerült megoldani. A utak nagy részén nincs megfelelő útburkolat. Szarvasdon vegyesbolt és italüzlet; Mászlonyban gázcseretelep működik, illetve a Dalmand Zrt. mezőgazdasági termékek raktározására és tárolására telephelyet üzemeltet. A pusztákon vezetékes áram, vezetékes ivóvíz, gázhálózat kiépítésre került, azonban a szennyvízhálózat nem biztosított. ivóvíz sok lakásba nincs bevezetve. Egészségügyi ellátás, háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos a pusztákon nem működik, betegség esetén a városban működő körzeti orvosokat kell felkeresni. Önkormányzat a város közigazgatási területéhez tartozó külterületi lakott helyeken a szociális alapellátási feladatok megoldására tanyagondnoki szolgálatot működtet, melyet a Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás végez. A szolgáltatás célja az intézményhiányból eredő hátrányok enyhítése, az alapvető szükségletekhez, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. A belvárosi szegregátumokban az infrastrukturális ellátás megoldott. A város belterületén helyi járatos buszközlekedés van, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított (víz, szennyvíz, telefon, stb.). A kakasdombi, Erzsébet utcai területen 2 háziorvos, 1 gyermekorvos+védőnő, 4 fogorvos praktizál. Itt található az Idősek Otthona, illetve a Platán Otthon. A Szabadság utcában működik a Biztos Kezdet Gyerekház, és a Családok Átmeneti Otthona. Bölcsőde nincs, de óvodai ellátás az Erzsébet utcában biztosított, az általános iskola a belvárosban található, de ezen a területen van az Apáczai Szakközépiskola is. A szegregátumoknak tekinthető területeken élő gyermekekkel kapcsolatos gyermekjóléti feladatellátásról a 4.2. pontban találhatók adatok. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői A dombóvári külterületeken élők száma a lakosság 1,9%-át teszi ki. A 2001-es népszámlálási adatok (a es adatok még nem állnak rendelkezésre) alapján megállapítható, hogy a lakosság korösszetételét tekintve a 0-14 évesek aránya 20% körüli, magasabb a dombóvári átlagnál, a 60 év felettiek aránya kb. 15%. itt élők kb. 70%-a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatottak aránya a településrészeken a éves népességen belül kb. 35%. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Dombóvár abban a szerencsés helyzetben van, hogy a roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények, a korábban már említett Erzsébet utcai, illetőleg Szigetsor utcai területet kivéve, az önkormányzat einek következében felszámolásra kerültek. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. 47

48 egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a felnőtt és a gyermek háziorvosi ellátásról. A városban 8 felnőtt, és 4 gyermek háziorvosi körzet került kialakításra ( táblázat). Ellátatlan terület nincs, azonban a külterületekről az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás a közlekedés miatt nehézkes. év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma Forrás: KSH-TeIR táblázat A táblázat a évi adatokkal kiegészített A város lakosságának egészségi állapotát szemlélteti a közgyógyellátottak száma. Közgyógyellátottak száma (fő) Forrás: TeIr, KSH, számú táblázat alapján 48

49 A második táblázat a 2013., évi adatokkal kiegészített Közgyógyellátást alanyi, normatív, vagy méltányossági alapon kaphat valaki az egészégi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálására. A közgyógyellátási igazolvánnyal 2011-ben 692 fő rendelkezett ban ezen személyek száma 634 fő-re, 2014-re 591 főre csökkent. A tartósan gondozásra szorulók otthoni ápolását ellátó személyek részére ápolási díj állapítható meg ben 193 fő részesült ápolási díjban ban 125 fő, 2014-ben 143 fő részesült ápolási díjban. Ápolási díjban részesülők száma (fő) Forrás: TeIR, KSH, számú táblázat alapján 49

50 A második táblázat a 2013., évi adatokkal kiegészített b) prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés Dombóvár és a környék lakossága számára a prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés a kórházban, a rendelőintézetben, és a szakrendelőkben megoldott. önkormányzat helyi rendeletében 10 védőnői körzetet alakított ki, a körzetekben külön-külön meghatározva, hogy mely oktatási-nevelési intézmény tartozik a körzet kötelező ellátási területéhez. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A kórházban rehabilitációs osztály működik, a gunarasi kórházban mozgásszervi, kardiológiai, és neurológiai problémák kezelésére, illetőleg Gunaras-fürdőben a mozgásszervi panaszok kezelésére van lehetőség. A Reménység Napközi Otthon és Fejlesztő Iskola korai és speciális fejlesztési, gyógypedagógiai fejlesztési, mozgásfejlesztési programokat végez, valamint nappali ellátást nyújt gyermekek és fiatalok számára. A felnőttek számára nappali ellátást, foglalkoztatást, és önálló lakhatást biztosít. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése iskolai és az óvodai étkeztetésben elvárás, hogy egészséges, változatos, a gyermekek fejlődésének megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerekből előállított ételek készüljenek. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Önkormányzat a évi sportkoncepciójában elhatározta, hogy 1. az anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet, 2. együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel, 3. a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti. 50

51 önkormányzat célja többek között, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket, s ezzel hozzájáruljon a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és egyének integrációjához 24. Már a korai gyermekkorban az óvodákban elkezdődik a sport megszerettetése, csak két óvoda nem rendelkezik külön tornaszobával. A tornaszobák jól felszereltek és megfelelő állapotúak. Valamennyi óvoda rendelkezik udvarral, ahol a szabadban az aktív mozgásra is lehetőség van. általános és középiskolákban a kötelező testnevelés órákon túl valamennyi iskola biztosítja a tanórán kívüli sportolási lehetőséget. A szabadidős sportok tekintetében számos szakosztály és hobbisport közül lehet választani. Dombóvár földrajzi adottságainak köszönhetően Dombóváron és környékén túraútvonalak biztosítják mindenki számára a kirándulás, a szabadban töltött aktív pihenés lehetőségét. A JAM-Csarnokban a fiatalok számára kosárlabda-, gördeszka-pálya lett kialakítva, melyet bárki térítésmentesen igénybe vehet. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés önkormányzat a szociális szolgáltatásokról szóló rendeletében meghatározta, hogy a szociálisan rászorulók részére a következő alapellátásokat biztosítja: - étkeztetés (szociális konyha, népkonyha), - házi segítségnyújtás, - tanyagondnoki szolgálat, - családsegítés, - támogató szolgálat és szociális taxi szolgáltatás, - közösségi ellátások pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek részére, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - nappali ellátások. Szakosított ellátásként az intézményi átmeneti ellátást (időskorúak, hajléktalanok), és az intézményi ápolást gondozást biztosítja. ellátásokat a rendelet mellékletében felsorolt intézmények, az ott meghatározott telephelyeken végzik. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan információ, amely szerint eljárás indult volna bármely szervezet ellen hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Lásd a 3.3 pont, 3.6 a), 3.4 e) pontban rögzített juttatásokat. 24 Dombóvár Város Sportkoncepciója

52 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai 25 önkormányzatnak szoros a kapcsolta a civil szervezetekkel, egyesületekkel. A képviselő-testület célul tűzte ki, a civil szervezetek támogatását, a velük való kapcsolat fenntartását, és fejlesztését. A bíróságon bejegyzett szervezetek mellett ki kell emelni a klubokat, baráti társaságokat, szellemi műhelyeket, amelyek közérdekű tevékenységükkel jelentős szerepet töltenek be a közéletben. A civil szervezetek száma re tehető, melyből a legtöbben egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, sport tevékenységet jelöltek meg fő tevékenységükként. önkormányzat civil keret meghatározásával, és odaítélésével segíti a szervezetek működését, ezen kívül infrastrukturális segítséget is nyújt. A civil szervezetek részt vesznek a városi rendezvények szervezésében, rendszeresen Civil Fórumot tartanak, Civil Tanáccsal együttműködési megállapodást kötött az önkormányzat, valamint Dombóvári Civil Díj -at alapított. A civil szervezetekkel való kapcsolattartás részleteit lásd a 8. Helyi partnerség fejezetben. b) közösségi együttélés jellemzői Általánosságban elmondható, hogy az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert nagy többségük alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Sokféle normarendszer él egymás mellett a társadalomban, így Dombóváron is. Vannak jogi normák, amelyeknek megtartásáról az állam végső esetben kényszerrel gondoskodik, illetve amelyeknek megszegését kényszereszközökkel torolja meg. Vannak erkölcsi, vallási szabályok, higiéniás normák, stb., amelyeknek megszegését a társadalom tagjai többé-kevésbé egyöntetű és erős rosszallással, megvetéssel büntetik. Vannak szokások, illemszabályok, divatszabályok, amelyeknek büntetése a társadalom többi tagjai részéről megnyilvánuló erősebb-enyhébb helytelenítés. Beszélhetünk egy-egy nemzeti kisebbség, vallási csoport, társadalmi réteg szubkultúrájáról. Ha a szubkultúrában szereplő viselkedési norma ellentétben áll a helyi társadalomban uralkodó, elfogadott normáktól, akkor az egyén dilemma előtt áll: mely normákat kövesse és melyektől térjen el, hogyan viselkedjen a számára elfogadhatatlan viselkedési normákat képviselőkkel szemben? A devianciához - az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérő viselkedésekhez - pl. a bűnöző, alkoholizáló, kábítószer-fogyasztó, lelki beteg, stb polgártársainkhoz - történő viszonyulás komoly erőpróba a szűkebb és tágabb közösségek együttélésben. etnikai konfliktusok jelen vannak a városi élet hétköznapjaiban a lakosság szintjén, mindezekről tudomást csak a bejelentések alapján lehet szerezni. A Rendőrségi beszámolóból csak következtetni lehet ezek mértékére. Amennyiben a településen előfordult rasszista indítékból elkövetett támadás, vagy olyan társadalmi csoportok közötti konfliktus, amelynek vélelmezhetően etnikai dimenziója is volt, az önkormányzat felelőssége, hogy hatékonyan fellépjen az ilyen konfliktusok és jogsértések megelőzése érdekében. A konfliktusok és jogsértések megelőzése érdekében szükséges a hatékony fellépés a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen, a jogsértések kárvallottjainak támogatása, számukra jogsegély biztosítása; a társadalmi szolidaritást, párbeszédet és a kisebbségek védelmét erősítő helyi szintű akciók és kampányok szervezése és támogatása (pl. sajtó-kampányok, rendezvények, a társadalmi befogadás és összefogás elősegítésében aktív szervezetek, ill egyének számára díj, elismerés adományozása, a gyermek és ifjúsági korosztályt külön is célzó programok, stb.). Tekintettel arra, hogy a becslések alapján a roma lakosság a város lakónépességének kb. 10%-a, szükséges, hogy az önkormányzat tisztviselői közül minél többen legyenek jártasak a romák esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos kérdésekben. 25 Dombóvár Város Önkormányzatának Civil Koncepciója

53 c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) önkormányzat és intézményei kapcsolatot tartanak olyan szervezetekkel, amelyek a hátrányos helyzetűek támogatását szervezik, koordinálják. Ennek a feladatnak a keretében kiemelendő a Kapaszkodó együttműködése a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálattal, melynek keretében tartós élelmiszer segélyben 750 család részesült (2012.), rendszeresen részt vett a város a Cipősdoboz -akcióban; nagyon sok támogatás, ruhanemű, felszerelés érkezett a Dombóvár-Kernen Baráti Kör segítségével. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Dombóvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat Dombóvár Város Önkormányzata a Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára ingyenesen irodahelyiséget biztosított a JAM-Csarnokban, ahol a legtöbb szociálisan rászoruló, köztük a roma nemzetiséghez tartozók is megjelennek. Itt található a Kapaszkodó Központ, a Lakásgazdálkodási NKft., a Reménység Napköziotthon és Fejlesztőiskola, és január 1-jéig a Városi Gyámhivatal is itt volt évi választásokat követően, Dombóvár Város Önkormányzata a Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára ingyenes használatra először a Szabadság u. 14. szám alatti (volt állatorvosi rendelő helyiségeit), majd a Dombóvár Szabadság u. 4. szám alatti ingatlant ajánlotta fel. A Nemzetiségi Önkormányzat a roma nemzetiséghez tartozók problémáinak megismerését, orvoslását, társadalmi hátrányaik enyhítését, a foglalkoztatás javítását, a nemzetiségi jogok hatékonyabb érvényesítését és képviseletét tűzte ki célul. E tevékenységek megvalósítása érdekében együttműködési megállapodást kötött a nemzetiségi és a nemzetiséget segítő civil szervezetekkel, a Lakásgazdálkodási Nkftvel, a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvánnyal, a Munkaügyi Központtal, az oktatási intézményekkel, a Rendőrkapitánysággal. Adománygyűjtő akciókat, a hátrányos helyzetű roma gyermekeknek tábort szerveznek. Részt vesznek a Dombóvári Oktatási Kerekasztal munkájában, a dombóvári közoktatási esélyegyenlőségi terv kidolgozásában, a Kistérségi Bűnmegelőzési Kerekasztal munkájában. A szeptemberi iskolakezdés előtt a beiskolázás terheinek az enyhítésére - tanszereket gyűjtöttek a rászoruló gyermekeknek, amelyhez az érintettek az iskolákon keresztül juthattak hozzá. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Pályakezdő fiatalok, nők elhelyezkedése nehézkes. A megélhetési nehézségekkel küzdő lakosság problémáiról nincs adat. Alacsony iskolai végzettségű, és szakképzetlen munkanélküliek elhelyezkedésére minimális az esély. fejlesztési lehetőségek Képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférés biztosítása, személyes kompetenciák fejlesztése, munkatapasztalat szerzése, az oktatásból a munkaerőpiacra történő átmenet megkönnyítése. Adatok, információk gyűjtése alapján segítségnyújtás, az adósságkezelési program visszaállítása. Közfoglalkoztatásban való részvétel lehetőségének biztosítása, a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének javítása. 53

54 Magas az alapfokú képesítéssel, illetőleg a középfokú szakképesítéssel nem rendelkezők száma. Magas a szakképzetlenek aránya a munkanélküliek között. Adat- és/vagy programhiány önkormányzati lakások állapotáról, a szükséges felújításokról nem rendelkezünk adattal. Alapfokú, középfokú végzettség megszerzéséhez képzési programok szervezése. Felnőtt szakképzés a hiányszakmákban, valamint az általános iskolákban a hiányszakmák alakulásának trendjéről tájékoztatók szervezése a munkanélküliség elkerülése érdekében. Lakosság, a szociálisan rászorulók életkörülményeinek pontos felmérése, a minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés elősegítése. Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata. Szociális Kerekasztal felélesztése. önkormányzati bérlakásállomány műszaki állapotának felmérése. 54

55 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői A gyermekek (0-17 éves) száma és között a városban folyamatosan csökkent ban még a teljes lakosság 16,4%-át tette ki a 0-17 éves korú gyermekek száma, 2011-ben ez a szám már csak 15,3%, az főből 2987 fő 0-17 éves ra tovább csökken 15 %-ra éves korú állandó lakosok száma (fő) A teljes lakossághoz viszonyított %-os arány ,4% ,0% ,7% ,3% ,0% Forrás: KSH-TEIR, 2. számú táblázat alapján A táblázat a évi adatokkal kiegészített A 0-17 évesekből 0-14 évesek száma 2008-ban 2577 fő, 2009-ben 2552 fő, 2010-ben 2386 fő, 2011-ben 2394 fő ban 2327 fő volt. A gyermekek számának csökkenését mind az élveszületések számának csökkenése, mind a belföldi vándorlás negatívan befolyásolja. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. (1) bekezdés). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági ek biztosítják. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, 55

56 d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági ek: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése. Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 680 fő védelembe vett 18 év alattiak száma veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok, számú táblázat alapján 56

57 Új táblázat A Járási Gyámhivatal A települési önkormányzat jegyzője a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével védelembe veheti továbbá a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, vagy a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, vagy a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapotot ért a rendelet, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A védelembe vétel okai között legtöbbször az iskolai igazolatlan mulasztás, a gyermekgondozás, -nevelés elhanyagolása, a gyermek/fiatalkorú által elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, illetőleg bántalmazás miatt kerül sor. A védelembe vétel keretében elrendelt ek zöme figyelmeztetés (gyermek, szülő magatartási szabályok meghatározására, megváltoztatására). A védelembe vétel megszüntetésére 2008-ban 10, 2009-ben 14, 2010-ben 7, 2011-ben 13, 2012-ben 18, 2013-ban 15, 2014-ben 13 esetben került sor. A megszüntetés oka többségében a nagykorúvá válás, de eredményes eljárásról is be tudunk számolni 2011-ben 6 fő esetében a veszélyeztetettség megszűnt. A védelembe vétel eredményességét szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni, melyben a gyermekjóléti szolgálat kirendelt családgondozója nyújt segítséget. Amennyiben a védelembe vétel nem jár eredménnyel, illetőleg a védelembe vétel óta két év eltelt a Gyámhivatalnál volt szükséges kezdeményezni más gyermekvédelmi eszköz igénybevételét. Erre 2011-ben 5 gyermek esetében került sor. A gyermekek veszélyeztetettségének okai közül a környezeti, higiénés, fizikai, értelmi, érzelmi elhanyagolás, a durva bánásmód jellemző a családokra. A szülők kapcsolati konfliktusa is gyakori veszélyeztető tényező. 26. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában. A szeptember 1-jéig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 26 önkormányzat évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységének átfogó értékelése című előterjesztés Dombóvár Város Képviselő-testületének május 31-i ülésére, készítette : Humán Iroda 57

58 való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek szeptember 1. napjától hatályos, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 67/A. (1) bekezdése alapján hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. A 67/A. (2) alapján halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos rendelkezések során, a védelembe vétel elrendelése esetén, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, továbbá a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg tájékoztatni kell a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik. Tájékoztatni kell továbbá a szülőt arról is, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek mikor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek. Gyermekvédelmi szempontból jelentős a Belvárosi Általános Iskola 2011/2012. tanévben elkezdett, jelenleg is működő programja, melynek célja az iskola halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak felzárkóztatása, integrációjának előmozdítása. igazolatlan iskolai hiányzás és ennek következményeként a családi pótlék felfüggesztése esetében a jogalkotó szándéka a gyakorlatban nem mindig érvényesül, azaz az iskolai hiányzás valódi oka, annak részletes feltárása gyakran rejtve marad. iskolai hiányzás oka mögött előfordulhat a család részéről történő bántalmazás vagy lehet, hogy a veszélyeztetett helyzet azért áll elő, mert a gyermek anyagi vagy egyéb okokból családfenntartói vagy egyéb funkciókat lát el (dolgozik, ápol valakit, stb.), erre vonatkozó adattal nem rendelkezünk. Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységének átfogó étékeléséről szóló előterjesztésben 2011-ben és 2012-ben is kiemelte az előterjesztő az iskolai hiányzások miatti védelembe vétel számának emelkedését. 58

59 A gyermekek tanulásának támogatása, segítése érdekében több szaktanár vesz részt a napközbeni ellátás biztosításában, szükség esetén korrepetálást szerveznek, fejlesztő foglalkozást tartanak. A hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében az iskolák élnek a pályázati lehetőségekkel is pl.: Útravaló- MACIKA Ösztöndíj-program, Arany János Tehetséggondozó program. A szocializációs és a szabadidő hasznos eltöltését szolgálta az Erzsébet pályázaton nyert kedvezményes, egy hetes nyári táboroztatás. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. (1) a) pont). A jogosultság megállapítása során a jövedelmi és vagyoni helyzetet is vizsgálni kell (Gyvt. 19. ). Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma fő Forrás: TeIR, KSH, Önkormányzat, számú táblázat alapján A táblázat a 2013, évi adatokkal kiegészített 59

60 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 2011-ben a 2010-es adatokhoz képest csökkent (3,5%-kal), azonban ez nem a rászorulók körülményeinek javulásából, hanem a 0-17 éves gyermekek számának csökkenéséből ered ben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 972 fő, 2013-ban 898 fő, 2014-ben 680 fő. Ez a csökkenés is eredeztethető a gyermekek számának a csökkenéséből is. Ahogy korábban a jövedelmi viszonyok bemutatásánál már említettük (3.1. pont) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek egy főre jutó jövedelem szerinti megoszlásából látszik, hogy 2009-ben 222 fő esetében a család egy főre jutó jövedelme nem haladta meg a ,-Ft-ot. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve a jegyző, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítások száma között a felére csökkent ben ,-Ft-ot fordított az önkormányzat e támogatási formára, melyből 49 főt segítettek. Kérelem elutasítására nem került sor. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és nyugellátásban, vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, időskorúak járadékában, stb. vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik (Gyvt. 20/B. (1) bek.), ennek havi összege Ft. Kiegészítő gyermekvédelmi ellátás megállapítására 2008 és között csökkenő számban került sor ban 14 gyermek jogán került megállapításra. Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezmény folyósítása évben 1 gyermek jogán történt. Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról (a hiányzás az óvodai oktatási napok 25%-át nem haladja meg), és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll pénzbeli támogatást folyósít. (Gyvt. 20/C. (1)) Óvodáztatási támogatásban 2011-ben 11 gyermek részesült, 12 kérelmező esetében nem teljesültek a feltételek, ezért kérelmük elutasításra került évben 24 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban. 12 szülő kérelme elutasításra került, illetve a korábban megállapított jogosultságot meg kellett szüntetni, mert a gyermek rendszeres óvodába járás nem valósult meg évben 4 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban. 15 szülő kérelme elutasításra került, illetve a korábban megállapított jogosultságot meg kellett szüntetni, mert a gyermek rendszeres óvodába járása nem valósult meg önkormányzat évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységének átfogó értékelése című előterjesztés Dombóvár Város Képviselő-testületének május 30-i ülésére, készítette : Hatósági Iroda 28 önkormányzat évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységének átfogó értékelése című előterjesztés Dombóvár Város Képviselő-testületének május 28-i ülésére, készítette : Hatósági Iroda 60

61 óvodáztatási támogatás szeptember 1-jétől megszűnt. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma na na 1464 na na na na na 2 0 Forrás: TeIR, Kapaszkodó, önkormányzati adatok, számú táblázat A táblázat kiegészítésre került a 2013., évi adatokkal Kedvezményes étkezésben részesülők számában 2011-ben szerepel a Móra-iskola és a Szent Orsolya Iskolaközpont adata is. intézmények adataiban szerepelnek a vidékről bejáró tanulók is. Gyermekétkeztetésben részesülők átlag száma az étkezési napok alapján Bölcsőde Óvoda Általános Iskola Középiskola Teljes áron étkezők Kedvezményesen étkezők Térítésmentesen étkezők Forrás: TeIR, KSH, önkormányzat, Kapaszkodó, számú táblázat alapján 61

62 Gyermekétkeztetésben részesülők átlag száma Bölcsőde Óvoda Általános Iskola Középiskola Teljes áron étkezők Kedvezményesen étkezők Térítésmentesen étkezők Forrás: TeIR, KSH, önkormányzat, Kapaszkodó, számú táblázat alapján A fenti táblázatokból látható, hogy jelentős az ingyenesen vagy a kedvezményesen étkezők aránya az étkezőkhöz viszonyítva ben kedvezményesen vagy térítésmentesen étkezett az összes étkezők 27%-a a bölcsődében, 43%-a az óvodában, 60%-a az általános iskolában, és 57%-a a középiskolákban. Gyermekétkeztetésben részesülők átlag száma az étkezési napok alapján évben (Új táblázatok) 29 Középiskolák Kollégium Menza 50% Ingyenes Teljes áras Összesen 50% Ingyenes Teljes áras Összesen Reggeli Ebéd Apáczai Vacsora Reggeli Ebéd Gimnázium Vacsora Reggeli Ebéd HEMI Vacsora Reggeli Ebéd Összesen Vacsora Általános iskolák Csak ebéd Háromszori étkező 50% Ingyenes Teljes áras Összesen 50% Ingyenes Teljes áras Összesen Belvárosi József Attila Móra Reménység Összesen önkormányzat évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységének átfogó értékelése című előterjesztés Dombóvár Város Képviselő-testületének május 28-i ülésére, készítette : Hatósági Iroda 62

63 Bölcsődei, óvodai étkezések 50%-os kedv Ingyenes Teljes áras Összesen Amália Óvoda Erzsébet Óvoda Szivárvány Óvoda Gyermekvilág Óvoda Margaréta Óvoda Bölcsődében lévő Óvodás csoport Bölcsőde A nyári gyermekétkeztetéssel kapcsolatban lásd a 4.3.h) pontot. Ingyenes tankönyvben részesülők száma és között jelentősen emelkedett, 1446 főről, 1556 főre, 2012-ben 1494 főre csökkent. adatok tartalmazzák a támogatásban részesülő középiskolába járó vidéki tanulókat is Ingyenes tankönyv-ellátásban részesülők száma fő Forrás: önkormányzati adatok, számú táblázat alapján e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek: elsősorban a menedékjogról szóló évi LXXX. törvény szerinti menedékjogot kérő, menekült, menedékes, oltalmazott vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező gyermekek helyzetére szükséges kitérni. A menedékes - rászorultsága esetén - jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint ellátásra és támogatásra. A menekültügyi hatóság, valamint a jegyző az ellátásra, támogatásra vonatkozóan határozattal dönt (2007. évi LXXX. törvény, 32. ). A gyermekjóléti szolgálati és a rendőrség tájékoztatása alapján több éve megjelentek Dombóváron a román állampolgárságú magyar nyelven beszélő családok, akik gyermekeikkel koldultak, illetve gyermekeikkel koldultattak. A rendőrség, védőnő, bevándorlási hivatal munkatársai, szabálysértési előadó, a gyermekjóléti szolgálat családgondozói bevonásával akciót szervezett, mely során kiderült, hogy több helyen bérelnek illegálisan ingatlanokat, többen pedig 3 hónapnál régebben tartózkodnak az országban. 63

64 A nem magyar állampolgárságú gyermekek esélyegyenlőségnek biztosítása esetén az elsődleges cél, hogy veszélyeztetettségüket megszüntessük; a gyermekek bejussanak a számukra megfelelő közoktatási intézményekbe, illetve oktatásuk során az interkulturális pedagógiai program megszervezésének feltételei biztosítottak legyenek. A köznevelési törvény minden Magyarországon élő vagy tartózkodó gyermek számára előírja az oktatásban történő kötelező részvételt, a magyar menedékjogi törvény pedig kifejezetten hivatkozik a gyermek mindenek felett álló érdekének elvére. A nagyobb befogadó állomásokon megjelenő, külföldi állampolgárságú gyermekek egy része nem kerül be közoktatási intézménybe, vagy aránytalan utaztatással, intézményváltás során jut csak hozzá oktatási szolgáltatáshoz. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Erzsébet Óvoda, a város első óvodája a régi városrészben található, az Erzsébet utcában, melynek egyes területei szegregátumként is kezelhetők. Óvodában 2009-től kompetenciaalapú nevelés folyik pályázati támogatással. óvónők közül többen speciális ismeretekkel, végzettséggel rendelkeznek (romonológia, fejlesztő pedagógia, szociálpedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája, PEK-torna). A pusztákról az óvodások és az általános iskolások a város oktatási-nevelési intézményeibe járnak. Önkormányzat új Integrált Településfejlesztési Stratégiája kiemelten kezeli a szegregált övezetek felszámolását. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői A védőnői szakszolgálat Dombóvári közigazgatási területét lefedi, ellátatlan terület nincs. A védőnők utcák szerinti bontásban látják el feladataikat, valamint minden védőnői körzethez a helyi rendelet szerint 10 körzet meghatározásra került, hogy mely oktatási-, nevelési intézményben látja el a védőnői feladatokat. Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) Forrás: TeIR, KSH, számú táblázat 64

65 A második táblázat a évi és évi adatokkal kiegészített egy védőnőre jutó ellátott gyermekek száma és között a KSH-TeIR adatai szerint csökkent ban és 2014-ben az egy főre jutó gondozottak száma megemelkedett. Területi védőnői ellátás Dombóváron 8 területi és 2 főállású iskolai védőnői státusz van ben 10 fő koraszülött volt, amely 7,04%-os korafrekvenciát jelent szeptember 30-i adatok alapján a körzetekben 80 fő várandóst, 1000 fő 0-7 éves gyermeket láttak el. Oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozottak száma 2 fő, az oktatási intézményben ellátott tanulók száma 3280 fő. Iskolai védőnői ellátás A dombóvári önkormányzat két főállású iskolavédőnőt alkalmaz, de az iskolavédőnői feladatok ellátásában a területi védőnők is közreműködnek. Minden területi védőnő iskolaegészségügyi feladatot is végez. iskolai szűrővizsgálatok a tanácsadókban történnek általában, mivel az iskolákban nincs felszerelt orvosi szoba. Kórházi védőnői ellátás Napi 4 órában intézeti védőnő segíti az anyukákat a szoptatásban az Újszülött Osztályon. Továbbra is sikerült megőrizni a Bababarát Kórház címet. A Családvédelmi Szolgálat védőnői tevékenységét, valamint a vezető védőnői tevékenységet 1 fő, a vezető védőnő látja el, mely mellett munkaideje egy részében járványügyi, egészségfejlesztési feladatokat is végez. A védőnői szolgálat a hátrányos helyzetű családok számára a Biztos Kezdet Gyerekházzal együttműködve felzárkóztatást elősegítő programokat is szervez. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői A gyermekorvosi ellátás a városban megoldott, betöltetlen házi gyermekorvosi praxis nincs. A képviselőtestület rendeletében meghatározta a város közigazgatási területén területi ellátási kötelezettséggel rendelkező házi gyermekorvosi körzeteket. A városban 4 gyermekorvosi körzet került kialakításra július 1-től ezek közül egyet helyettesítéssel töltenek be. Gyermek szakorvosi ellátás a kórházban biztosított, kiemelt esetekben Kaposváron, illetve Pécsen elérhető. 65

66 év A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma na na Forrás: TeIR, számú táblázat alapján A táblázat a évi adatokkal kiegészített A házi gyermekorvosok jó kapcsolatot alakítottak ki a Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központtal. orvosok az esetkonferenciákon részt vesznek, rendszeresen jelzéssel élnek. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire A Reménység Napközi Otthon és Fejlesztő Iskola korai és speciális fejlesztési, gyógypedagógiai fejlesztési, mozgásfejlesztési programokat végez, valamint nappali ellátást nyújt gyermekek és fiatalok számára. A korai fejlesztés pár hetes kortól 5 éves korig tart, mely a komplex diagnosztikai vizsgálatot a gyógypedagógia és mozgásfejlesztést, valamint a különböző terápiás eljárásokat magába foglaló fejlesztés. d) gyermekjóléti alapellátás A Mötv. alapján az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a gyermekjóléti szolgálattal biztosítja. A Szolgálat tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez, figyelmemmel kíséri a 0-18 éves gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások településünkön: 1. Gyermekek napközbeni ellátása: a) Bölcsőde: a városban 1 bölcsőde működik. 66

67 fő Bölcsőde engedélyezett és tényleges létszáma bölcsődébe beírt gyermekek száma Működő összes bölcsődei férőhelyek száma Forrás: TeIR, számú táblázat alapján A bölcsődei felvétel során figyelembe veszik a szociális szempontokat is (egyedülálló szülő nevel, a családban a kiskorú gyermekek száma meghaladja a 3 főt, szülő betegsége, munkanélkülisége, alacsony jövedelme indokolja). A bölcsődében 3 gondozási egységben 5 csoportban történik az ellátás. Családi napköziben az engedélyezett férőhelyek száma 2010-ben 5 fő volt, azonban jelenleg ilyen jellegű intézmény nem működik Dombóváron. b) Óvoda: az óvodai ellátás 605 önkormányzati és 120 egyházi fenntartású férőhelyen biztosított. elmúlt évben valamennyi óvodai felvétel iránti igényt ki tudtak elégíteni. Óvodai férőhelyek és óvodába beírt gyermekek száma (fő) óvodai férőhelyek száma óvodába beírt gyermekek száma Forrás: TeIR, helyi adatok, számú táblázat alapján óvodákba a dombóvári gyerekeken kívül 5 településről járnak be gyerekek. óvodai férőhelyek száma 605 fő, a csoportok száma 21 csoport. A személyi feltételek biztosítottak, 0,5 óvodapedagógus a hiányzó létszám. óvónők munkáját 4 fő gyógypedagógus, 21 fő dajka/gondozó és 4 fő kisegítő segíti. 67

68 A gyermekek fejlődését támogató szolgáltatást 2012-ben 576 óvodás gyermek részére nyújtottak az önkormányzati fenntartásban működő óvodák. A szolgáltatások a gyógytestnevelés, a logopédiai, az úszás, illetve a kiscsoportos foglalkozásokra terjedtek ki. év 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsoportok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladatellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma na Forrás: TeIR, KSH, önkormányzati, intézményi adatok, számú táblázat A táblázat a és évi adatokkal kiegészített c) Iskolai napközi és tanulószoba igénybevétele éves korig jellemző. A gyermekek tanulásának támogatása, segítése érdekében több szaktanár vesz részt a napközbeni ellátás biztosításában, szükség esetén korrepetálást szerveznek, fejlesztő foglalkozást tartanak. d) Nyári napközis tábor: a Többcélú Kistérségi Társulás látja el a tábor szervezésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat. A táborban kézműves foglalkozásokat szerveztek, strandolás, sportversenyek, kirándulás is szerepelt az időtöltésben ben 63 fő, ben 56 fő vett részt a táborban váltott csoportokban ben a nyári napközis tábort már Dombóvár Város Önkormányzata üzemeltette. 38 fő vett részt a táborban váltott csoportokban. e) Gyermekétkeztetés lásd 4.3. h) pontban 2. Gyermekjóléti szolgáltatás: a Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ az intézmény a szülő, vagy más törvényes képviselő kérelmére, a jogszabályban meghatározottak esetén, valamint a jegyző, a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár jelzése alapján végzi. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozásában a szegregátumnak tekinthető területeken az alábbiak szerint alakul az ellátott gyermekek száma: Terület Ellátott gyermekek száma (fő) Mászlony 18 Teleki utca 2 Erzsébet utca 14 Erdősor utca 4 Kakasdomb 3 Szigetsor utca 6 Katona J. uca 4 A gondozásban résztvevők leginkább anyagi, gyermeknevelési, lakhatási, életviteli, fogyatékosság, szenvedélybetegség, családi konfliktus, beilleszkedési nehézség, magatartászavar, elhanyagolás 68

69 (fizikális, értelmi, érzelmi), kulturális különbözőségből fakadó problémák, gyermekek veszélyezettsége (testi, lelki, fizikális, erkölcsi) miatt keresik fel a Szolgálat munkatársait. 3. Gyermekek átmeneti gondozása: a Kapaszkodó útján nyújtott gondozás, melynek formái a helyettes szülői ellátás, valamint a Családok Átmeneti Otthona. 4. Biztos Kezdet Gyerekház: a hátrányos helyzetű településeken, településrészeken élő 0-3 éves gyermekeket nevelő családokat várják, ahol kiemelt feladat a szülők támogatása a gyermeknevelés és a munkavállalás terén, a szülők és a gyermekek kapcsolatának erősítése. e) gyermekvédelem Lásd a 4.1. pontjában részletesen kifejtve. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások 30 A gyermekjóléti szolgáltatás alapvető prevenciós feladata az észlelő és jelzőrendszer működtetése, mely lehetővé teszi mindazoknak a szakembereknek az együttműködését, akik bárhol és bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyermekkel. A cél, hogy minden szakember ismerje fel a gyermek problémáit, törekedjen azok saját eszközökkel történő enyhítésére, vagy megszüntetésére. együttműködésben, jelzőrendszerben résztvevők: - oktatási-nevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei. A legtöbb problémával küszködő Herczeg Esterházy Miklós Szakképző Iskolában egy családgondozó hetenként jár. A legfontosabb teendők: az igazolatlan hiányzások csökkentése, felzárkóztatás elősegítése, családi háttér feltérképezése, egyéni megbeszélés kezdeményezése. - védőnői szolgálat, - házi gyermekorvosok, - gyermek ideggondozó, - Családsegítő Szolgálat, - Mozgássérültek Egyesülete, - Magyar Ökomenikus Szeretetszolgálat. Krízishelyzet esetén a Családok Átmeneti Otthona az átmenetileg otthontalanná vált szülő és gyermeke számára biztosítja az átmeneti lakhatást. Otthonban szociális és mentálhigiénés gondozást, jogi- és pszichológiai tanácsadást, nevelésicsaládtervezési tanácsadást is biztosítanak. A családok támogatása során a szociális munka krízisintervenció, családsegítés, családgondozás, a mentálhigiénés segítés, ventiláció biztosítása, információ nyújtás és a tanácsadás módszereivel dolgoznak. A Helyettes szülői Hálózat keretében a helyettes szülő az átmeneti gondozást igénylő gyermeket saját háztartásába befogadja, elkészíti a gyermek egyéni gondozási, nevelési tervét, melyben részt vesz a szülő és a gyermekjóléti szolgálat munkatársa is. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés évi gyermekvédelmi beszámoló, készítette: Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ 69

70 önkormányzat és szervei rendszeresen szerveznek szabadidős tevékenységeket. önkormányzat Balatonfenyves-alsón ifjúsági táborral rendelkezik, ahová az iskolák diákjai rendszeresen járnak a nyári időszakban. A Kapaszkodó munkatársai szabadidős csoportokat szerveztek a gyermekétkeztetésben résztvevők gyerekek köréből. Civil szervezetek, egyesületek is szerveznek térítéses nyári táborokat, pl.: sporttáborok (kosárlabda, úszó, karate), rajztábor. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekétkeztetéssel a kedvezményes óvodai étkezésben részesülők, az ingyenes étkezésben részesülők, az 50%-os kedvezményes étkezésre jogosultak számát a 4.1. d) pontban már bemutattuk ( számú táblázat). A 16/2011. (IV.29.) NEFMI rendelet alapján 2009-ben 242 fő, 2010-ben 233 fő részesült napi egyszeri meleg ételben június 20. és augusztus 19. között 250 gyermek részesült 45 munkanapon keresztül meleg ételben. étel elkészítését a Junior Tanétterem végzete. A programban elsősorban az általános iskolák 1-7. osztályos diákjai vettek részt. A korábbi tapasztalatok alapján a szervezők a hátrányos helyzetű családokat kiértesítették. étkezési jegyeket átvételi elismervény aláírásával vehették át a rászoruló gyerekek szülei ben az önkormányzat a megváltozott pályázati feltételek miatt nem vett részt a programban , évben az önkormányzat nem vett részt nyári gyermekétkeztetési programban évben azonban pályázati forrásból 3,5 M Ft támogatásban részesült az önkormányzat, amelyből 43 napon tudta 185 fő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek nyári étkeztetését biztosítani. Nyári étkeztetésben részesülők száma (fő) Forrás: önkormányzati adatok, számú táblázat alapján önkormányzat 2005-től bevezette az iskolatej-programot, melynek keretében az általános iskola 1-8. osztálya napi 2 dl tejet (kezdetben még 1 db kiflit is) kapott tízóraira től a támogatás megváltozását követően már csak az alsó tagozatosok részesültek napi 2 dl tejben. intézmények átvételével januárjától e feladatot az önkormányzat már nem látja el. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem rendelkezünk ilyen adattal. 70

71 j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A bölcsődébe 2008-ban 5 főt, 2009-ben és 2010-ben 1-1- főt, 2011-ben 4 főt, 2012-ben 6 főt szociális szempontok figyelembevételével vettek fel. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a Nkntv pontja: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, illetve amelyhez közvetve így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul. Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. A jogellenes elkülönítés (szegregáció) leggyakrabban az oktatásban tapasztalható. Éppen ezért a törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül a bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban, beleértve azt is, ha az elkülönítés számarányukhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat. A halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, tanulók elkülönítése társaiktól sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ezért szükséges figyelemmel kísérni a működési körzetek kialakítását, az iskolai felvételi eljárást, az egyes csoportok, osztályok összetételét. A körzethatárok kialakításánál és a beiskolázásnál az Ebktv. vonatkozó paragrafusait is figyelembe kell venni. Ebben segít eligazodni az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 2/2007. (III. 23.) TT sz. állásfoglalása: etnikai alapú iskolai szegregációt nem csupán a tényleges, hanem a jogsértő által feltételezett etnikai hovatartozás alapján is el lehet szenvedni. A szegregáció megvalósulásának nem feltétele az elkülönített csoporttal szembeni hátrány, csupán a törvényben meg nem engedett elkülönítés. A jogellenes, elkülönített oktatás még abban az esetben is jogszerűtlen, ha teljes mértékben azonos feltételek biztosításával történik. A jogellenes elkülönítés minden aktivitást nélkülöző fenntartása is megvalósíthatja a jogsértést. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítása esetén fokozott körültekintéssel kell eljárni. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítását és az ezzel gyakran együtt járó lemorzsolódás megelőzhető legyen. Ha az iskola igazgatójának 71

72 megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét (Nkntv. 45. ). Integrációs felkészítés Pedagógiai Rendszere 31 (IPR) A szociális hátrányok enyhítése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése érdekében az általános iskola és a középfokú iskola képesség-kibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. A képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. A képesség-kibontakoztató felkészítésben a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű tanuló vesz részt. óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez, melynek keretében a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program megvalósítása az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program alapján zajlik. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend ) Nkntv a alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, iskolának. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. ezzel ellentétes gyakorlat jogsértő mind a Nkntv., mind pedig az egyenlő bánásmód követelményét tekintve. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása általános iskolai tanulók létszáma 2010-től 2012/13-as tanévig 1248 főről 1227 főre csökkent, a 2013/14- es tanévre várható általános iskolások száma 77 fővel emelkedni fog a jogszabályi változások miatt. 31 A kézirat lezártakor hatályos szabályozók: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet XIX. fejezet: Különleges pedagógiai célok megvalósításához igazodó nevelés- és oktatásszervezési megoldások 67. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályai 171., 172. és 68. óvodai fejlesztõ program megszervezése Magyar Közlöny augusztus 31., valamint: Miniszteri Közlemény (megjelent az Oktatási Közlöny máj. 14. LI. évf. 11. számában) a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs programról. 72

73 Általános iskolai tanulók száma (fő) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% / / / /2014 Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő Forrás: TeIR, KSH, intézményi adatok, számú táblázat alapján általános iskolába járók kb. 10 %-a veszi igénybe a napközis ellátást, melynek oka ahogy már korábban is utaltunk rá az, hogy a napközit éves korig, azaz az általános iskola 4. osztályáig veszik igénybe többségében a tanulók. Általános iskolai tanulók száma, és a napközis tanulók száma (fő) általános iskolások száma fő napközis tanulók száma fő / / /2013 Forrás: TeIR, tankerületi, intézményi adatok, számú táblázat alapján általános iskolai osztályok száma 1-4. évfolyamon a 2010-es és 2011-es tanévben 30, 2012-es tanévben, és várhatóan a 2013-as tanévben is 31 db. A felső tagozaton, az 5-8. évfolyam osztályainak száma 25, a 2013-as tanévben várhatóan 26 osztály indítására lesz szükség. A táblázat tartalmazza az osztályok számát a gyógypedagógiai oktatásban. 73

74 tanév általános iskolai osztályok száma 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamo n összesen általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban 1-4 évfolyamo n 5-8 évfolyamon összesen általános iskolai feladat-ellátási helyek száma db 2010/ / / / Forrás: KSH-TeIR, táblázat A táblázat a 2013/14-es adatokkal kiegészített általános iskolások közül 176 tanuló más településről jár be, a hátrányos tanulók száma 480 fő, a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulók száma 146 fő Dombóváron (a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a köznevelésben: ld. a 4.1. pontban foglaltakat). tanév 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő % 2010/ / / Forrás: TeIR, tankerületi adatok, számú táblázat A 8. évfolyamot eredményesen elvégző nappali oktatásban tanulók aránya 2010/11-es tanévben 98%, 2011/2012-ben 97%, 2012/2013-ban 99%. A középfokú oktatási intézmény nappali tagozatára továbbtanulók számában 2010-től jelentős elmozdulás tapasztalható a szakközépiskolai és a gimnáziumi oktatás javára a szakiskolai képzéssel szemben. A 2008/2009-es tanévben és a 2009/2010-es tanévben az országos átlag, 34% alatt 30-31% jelentkezett gimnáziumi képzésre, 2010-ben már 37%, 2011-ben 47%. A szakközépiskolai (érettségit adó képzés) még mindig a legnépszerűbb 2008-től minden évben az országos átlag (35%) felett, között 50% körül, 2011 és 2012-es tanévben már csak 44,5% körül mozgott. A szakiskolai képzés az országos átlaghoz (29%) viszonyítva alacsonyabb, 18-21% között mozgott, a 2010-es tanévben volt a legalacsonyabb, mindössze a tanulók 11,7%-a tanult tovább szakiskolai képzés nappali tagozatán ( számú táblázat). A hátrányos helyzetű, illetőleg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulására vonatkozóan nem rendelkezünk külön adattal. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak kötelező és ajánlott létszáma a közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. IX. fejezetében található, a rendelkezés szeptember 1-ig hatályos. Ezt követően a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszámát az Nkntv. 2. számú melléklete tartalmazza. A dombóvári iskolák személyi feltételei jónak mondhatók. A szaktanárok közül 5,5 fő, szaktanítást végző tanítók közül 3,5 fő létszám hiányzik. A kisegítő személyzet létszáma 6,75 fővel alacsonyabb a szükségesnél. Iskolapszichológus nincs Dombóváron ( számú táblázat). 74

75 c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetésről és jogellenes elkülönítésről az intézmények között, illetve az egyes intézményeken belüli szegregációról nincs tudomásunk. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések iskolák közötti eredményességre nincs adat, de a következő tábla jól mutatja, hogy jelentős eredményeket értünk el az általános iskolai lemorzsolódási mutatók tekintetében. Tanév Évfolyamismétlők aránya (%) összlétszámon belül Magántanulók aránya (%) összlétszámon belül előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszámon belül HHHtanulók körében HHHtanulók körében HHHtanulók körében 2008/2009 2,98 7,3 1,29 4, /2010 3,76 13,95 0,73 3,8 1,29 6, /2011 3,34 13,99 0,65 6,4 1,93 8, /2012 2,11 10,1 1,01 7,8 0,74 8,2 2012/2013 1,6 na 1,2 9, /2014 1,6 na 0,6 7,4 0 0 Forrás: TeIR, tankerületi adatok, számú táblázat és között csökkent az évfolyamismétlők aránya 2009/10-es tanévben volt a legmagasabb 3,76% - az általános iskolákban az összlétszámhoz képest, azonban ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek lemorzsolódása 2008/09-es tanévtől jelentősen nőtt, és csak a 2011/12-es tanévben tapasztalhatunk csökkenést. 2011/2012-ben az évfolyamismétlők aránya azonos az országos átlaggal (2,1%) Évfolyamismétlők aránya (%) 13,95 13,99 10,1 7,3 3,76 2,98 3,34 2, / / / /2012 összlétszámon belül Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében Forrás: tankerületi adatok, számú táblázat alapján 75

76 A magántanulók lemorzsolódási mutatói meghaladják az országos átlagot (0,8%) a 2011/12-es tanévben 1,01% az összlétszámon belül, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek körében pedig 7,8%. Magántanulók aránya (%) 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 9,3 7,8 7,4 6,4 4,9 3,8 1,29 0,73 0,65 1,01 1,20 0,6 2008/ / / / / /2014 összlétszámon belül Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében Forrás: tankerületi adatok, számú táblázat alapján A gyermekvédelmi feladatokról szóló évi, és évi beszámolóban is többször említést tettek már a szakemberek a hiányzásokra. Ebből a táblázatból látszik, hogy a 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya csökkent, az országos átlag (0,8%) körül mozog. előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) / / /2012 összlétszámon belül Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében Forrás: tankerületi adatok, számú táblázat alapján e) pozitív diszkrimináció Előnyben részesítési kötelezettségként jelenik meg az a rendelkezés, mely szerint, ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. A 4.3.d) pontban már utaltunk a bölcsődei felvételek esetében hátránykompenzálásra. A hátránykompenzáló programok közül Dombóváron tehetséggondozó, alapfokú művészetoktatási programok működnek. Jelentős számban szerveznek nyári táborokat. 76

77 tanév tehetséggondozó program HH/ HHH tanulók létszáma nyári tábor HH/ HHH tanulók létszáma Alapfokú művészetoktatás HH/ HHH tanulók létszáma 2008/ / / /5 2009/ / / /5 2010/ / / /5 2011/ / / /5 2012/ / / /6 Forrás: tankerületi adatok, számú táblázat A tehetséggondozó programokban résztvevők számából 2012-ben mindössze 2% halmozottan hátrányos helyzetű, 13% hátrányos helyzetű fiatal vett részt tehetséggondozásban. Jelen tanévben hátrányos helyzetű gyerekek (480 fő), 14%-a, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek (146 fő) 7,5%-a vesz részt tehetséggondozó programban. Tehetséggondozó programban résztvevők száma 2012/ / / / / tehetséggondozó program HH tanulók létszáma HHH tanulók létszáma Forrás: tankerületi adatok, számú táblázat alapján A nyári táborban résztvevők száma jelentősen megemelkedett. A hátrányos helyzetű gyerekek 10,4%-a, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek 5,4%-a vesz részt nyári táborban. Nyári táborban résztvevők száma (fő) 2012/ / / / / nyári tábor HH tanulók létszáma HHH tanulók létszáma Forrás: tankerületi adatok, számú táblázat alapján alapfokú művészetoktatásban résztvevők száma és között 175 fővel nőtt, ezen belül 77

78 2010/11-es tanévtől a hátrányos helyzetűek száma 30 főről 121 főre emelkedett, 2012/13-as tanévre 156 főre emelkedett, mely a résztvevők 27%-át teszi ki. A halmozottan hátrányos helyzetűek száma és között 1 fővel nőtt ben a résztvevők 1%-a halmozottan hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek létszámához viszonyítva 4,1%. Alapfokú művészetoktatásban résztvevők (fő) 2012/ / / / / Alapfokú művészetoktatás HH tanulók létszáma HHH tanulók létszáma Forrás: tankerületi adatok, számú táblázat alapján 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A szegregátumokban élők helyzetéről, lakhatási körülményeiről nem rendelkezünk adatokkal. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek pályaválasztási továbbtanulási tanácsadása nem megfelelő. Sok az igazolatlan hiányzások száma és a csellengés. fejlesztési lehetőségek Szociális városrehabilitáció megvalósítása. elégtelen lakhatási körülmények felszámolása, megfelelő minőségi lakókörnyezet kialakítása. Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás biztosítása a városban. igazolatlan hiányzások visszaszorítása, a csellengés megakadályozása érdekében szoros együttműködés az érintett szervezetek (Családsegítő, oktatási-nevelési intézmények, Rendőrség) között, rendszeres esetmegbeszélések tartása. 78

79 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 12. -a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és a terhességet is. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Dombóváron a nők és férfiak foglalkoztatási helyzetére vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy a munkanélküliek között inkább a férfiak száma magasabb. A évi időszakban ez az arány a nőknél 7-9% között mozgott, míg a férfiaknál ez az arány jóval magasabb, 7-13% között alakult. Tény azonban az is, hogy a közötti időszakban a 180 napnál régebben munkanélküliek aránya általában a nők körében volt magasabb (lásd.3.2. pont) és ugyanez jellemző a pályakezdő álláskeresők körében is (lásd pont). 79

80 Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében fő Foglalkoztatott száma Munkanélküliek száma Munkavállalási korúak száma Forrás: TeIR, számú táblázat alapján 32 A második táblázat a évi és évi adatokkal kiegészített, a foglalkoztatottak számára nincs adat A foglalkoztatás terén a hátrányos helyzet megítélésére vonatkozóan pontosabb képet kapnánk, ha rendelkezésre állnának nemek szerint olyan adatok, amelyek bemutatnák, hogy az érintettek közül hányan nevelnek gyermeket, ezek közül hány 15 évnél fiatalabb, hány gyermeket nevelnek, illetve hányan egyedülállók. 32 A Munkaügyi Központ adatai és a TeIR adatbázisban található adatok eltérnek, az eltérés nem jelentős 80

81 számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők na na na na Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés Új táblázat Foglalkoztatás és munkanélküliség a férfiak körében fő Foglalkoztatott száma Munkanélküliek száma Munkavállalási korúak száma Forrás: TeIR, számú táblázat alapján 81

82 A második táblázat a évi és évi adatokkal kiegészített, a foglalkoztatottak számára nincs adat A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetésről nem állnak rendelkezésre adatok. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A Tolna Megyei Kormányhivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége tájékoztatása alapján foglalkoztatást segítő és képzési programok jelenleg Európai Uniós forrásból, a TÁMOP /1. program keretében valósulnak meg. Célcsoportok: - alacsony iskolai végzettségűek, - fiatalok, pályakezdők, életévüket betöltöttek, - GYES-ről, GYED-ről visszatérők, - foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, - tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek. A program keretén belül 17 fajta képzésre lehet jelentkezni: osztály befejezése 2. Gyakorló ápoló 3. Ápolási asszisztens 4. Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő+ minősített hegesztő 5. CNC-forgácsoló 6. Társadalombiztosítási ügyintéző 7. Szociális gondozó és ápoló 8. Szakács 9. Villanyszerelő 10. Bevontelektródás kézi ívhegesztő, fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő 11. Kőműves 12. Pénzügyi-számviteli ügyintéző 13. Géplakatos 14. Tisztítás-technológiai szakmunkás 15. Pincér 16. Targoncavezető és NKH hatósági vizsgára felkészítő 17. Kereskedő, boltvezető. 82

83 Fenti képzések közül 16 OKJ bizonyítványt ad, és csupán 3 érettségihez kötött (gyakorló ápoló, TB ügyintéző, pénzügyi-számviteli ügyintéző). A helyi munkaügyi kirendeltség fenti képzéseken kívül az alábbi szolgáltatásokkal segíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedést. 1. Információszolgáltatás 2. Munkaerő-közvetítés 3. Munkavállalási tanácsadás 4. Pályaválasztási tanácsadás 5. Képzési tanácsadás 6. Rehabilitációs tanácsadás 7. álláskeresésre felkészítő csoportos tanácsadás - Álláskereső Klub - Álláskeresési technikákat oktató program 8. Pszichológiai tanácsadás 9. Speciális csoportos tanácsadás - Tartósan álláskeresők reintegrálását célzó foglalkozás - Pályakezdők számára kialakított impulzus foglalkozás 10. Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás 11. EURES tanácsadás A Munkaügyi Kirendeltségnek nincsenek adatai arról, hogy a képzésben részt vevők mely kisebbséghez tartozónak vallják magukat. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Egy 2005-ben megjelent tanulmány 33 adatai szerint a nők minden esetben jóval kisebb arányban találnak munkát, mint a férfiak. Ez hatványozottan igaz a befejezetlen általános iskolai végzettséggel rendelkezők csoportjára. E körben a férfiaknál a foglalkoztatottak aránya (15,5%) több mint kétszerese a nőkénél (7,8%). Ezt jól mutatja a 3.2 pontnál lévő diagramm is. Jelenleg Dombóváron az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők a TÁMOP /1 program keretén belül 6 fajta képzésen vehetnek részt, amely javíthatja munkaerőpiaci elhelyezkedésüket. Ugyanez a szám a férfiaknál 10. A Munkaügyi Kirendeltség tájékoztatása szerint általánosságban elmondható, hogy a férfi szakmákra nem jellemző, hogy nők jelentkeznének, bár 1-1 alkalommal (korábbi években) volt rá példa. egészségügyi, takarító képzésekre túlnyomóan nők jelentkeznek. A pincér, illetve szakács szakmákra kiegyenlített a jelentkezők aránya. 33 Őry Mária: Hátrányos helyzetű csoportok helyzete a munkaerőpiacon 83

84 Munkanélküli nők iskolai végzettsége (fő) Forrás: Munkaügyi Központ, számú táblázat alapján 34 egyetem főiskola érettségi gimnázium szakiskola/szakmunk ás-képző 8 általános 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés Új táblázat A női munkanélküliek közül 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel kb. 3,5%; 8 általános iskolai végzettséggel kb. 28%; szakiskolai/szakmunkásképző végzettséggel kb. 24% rendelkezik. érettségivel rendelkezők aránya (a gimnáziumi, a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők és a technikumot végzettek) 37%; 6,5% körül mozog a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A nők részéről a foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés miatt panasztételre tudomásunk szerint nem került sor. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások 34 A Munkaügyi Központ adatai és a TeIR adatbázisban található adatok eltérnek, az eltérés nem jelentős, a korábbi táblázatok a TeIR adatszolgáltatást vették alapul. 84

85 A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés, így e ponton belül szükséges a hozzáférés feltételeinek vizsgálata. A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés. Dombóváron e tekintetben az alábbi szolgáltatások vehetők figyelembe. Bölcsőde Dombóváron jelenleg 1 bölcsőde működik, kihasználtsága 100 %-osnak tekinthető. Jellemző tendencia az elmúlt 2 évben, hogy fokozatosan nő a szociális szempontból felvett gyermekek száma (lásd pont). Családi napközi Dombóváron az elmúlt években 1 családi napközi működött, amely 5-7 fő fogadására volt alkalmas. Jelenleg azonban ez nem működik. Óvoda 35 Dombóváron ma 5 óvoda működik a város különböző területein. 4 önkormányzati fenntartású, egyet pedig a református egyház működtet. Jelenleg az önkormányzati fenntartású óvodákban 605 férőhely biztosított, amelynek a kihasználtsága 2008-tól fokozatosan csökken ben a kihasználtság 86 %-os (részletes adatokat lásd pont). A TeIR adatbázisból származó adatokhoz szükséges kiegészítésként megjegyezni, hogy a közoktatási és a köznevelési törvény által meghatározott maximális óvodai csoportlétszám 25 fő, az átlaglétszám 20 fő; ez a 86%-os kihasználtsági mutató a fenntartó által 20%-kal növelt férőhelyhez viszonyított. Év Csoportok száma Gyermek létszám (fő) Csoportok átlag létszáma (Fő) , , , ,9 Forrás: Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde A fenti csoport átlaglétszámok mutatják, hogy az átlaglétszám eléri, vagy meghaladja a maximális csoportlétszámot, így a törvény által meghatározott maximális létszámot több csoport is jelentősen meghaladta (28-29 fő/csoport). A létszámadatoknál nem jelennek meg a sajátos nevelési igényű gyerekek számított létszámot növelő adatai sem, akiket 2, illetve 3 főként kell figyelembe venni. óvodai csoportlétszámoknak nagy jelentősége van a gyerekek fejlesztésének eredményes megvalósításánál. Minden óvoda integrált nevelést folytat, ellátja a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelését is. A csoportlétszámok betartásának kötelezettsége szeptember 1-jétől szigorúbb szabályozással történik majd. Ettől az időponttól gyermekenként 2 m 2 /fő paraméterrel kell számolni a férőhely megállapításánál, melynek következtében nem mindegyik csoportszoba lesz alkalmas a 25 fő/csoport maximális létszám befogadására. Általános iskola 35 Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde vezetőjének kiegészítésével. 85

86 Dombóváron a belvárosban és Újdombóváron található egy-egy önkormányzati fenntartású általános iskola, ezen kívül egy egyházi általános iskola, és egy sajátos nevelésű igényű tanulók nevelési-oktatási intézménye. általános iskolások száma a 2012/13-as tanévben 1227 fő volt, a 2013/14-es tanévben 1304 fő várható. A gyermekek napközis ellátása megoldott, melyet leginkább a 4. osztályig vesznek igénybe. általános iskolákra vonatkozó részletes adatok a 4.4. pontban szerepelnek. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A család- és nővédelmi gondozást az Eütv a rögzíti, ennek értelmében biztosítani szükséges a gyermekvállalás körülményeinek elősegítését a tanácsadás és gondozás eszközeivel, a családtervezéssel összefüggő ismeretek átadását és a nők egészségvédelmét szolgáló eket. egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz történő hozzáférésről ld. a 3.6. pontot. Dombóvár Város Önkormányzata minden évben beszámolót kap a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervétől (volt ÁNTSZ) a kistérség lakosságának egészségügyi állapotáról közegészségügyi járványügyi helyzetéről. Ez tartalmazza a Védőnői Szolgálatokra vonatkozó jelentést is. A legutóbbi szeptember 27-én került Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elé. Dombóváron májusában került átadásra a Népköztársaság utcában egy védőnői munkaszoba. egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008-tól folyamatosan csökken. Ez 2011-ben már csak 56 fő volt. Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) Forrás: TeIR, KSH, 5.3. számú táblázat alapján A védőnői szolgálat nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama segítése, ezzel is támogatva a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a családdal, a kisgyermekeket ellátó intézményekkel, a házi gyermekorvossal is. A városban iskolavédőnői, kórházi védőnői ellátás, vezető védőnői tevékenység, területi védőnői feladatok köthetők a védőnőkhöz, a nő-, anya-, csecsemő-, gyermek-, és családvédelem területén egyaránt. Dombóváron nem volt olyan család az elmúlt időszakban, amely a védőnői látogatásokat, ill. a védőnői tanácsadásokat elutasította, nem igényelte volna. A védőnői szolgálatról lásd korábban a 4.3.a) pontot. A visszajelzések azt mutatják, hogy sajnos folyamatosan romlik a családok anyagi helyzete, ami ellehetetlenüléshez vezet. Egyre több azoknak a gyerekeknek a száma, akik helyettes szülői ellátásban 86

87 részesülnek (a Kapaszkodó beszámolója szerint 2011-ben 19 család 28 gyermeke vette igénybe, 2012-ben 15 fő). 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. testi sértés, zaklatás, távoltartás. A nők elleni erőszak különböző formáira, vagy ugyanezeknek nem a párkapcsolaton belül megnyilvánuló formáira (pl. szexuális jellegű visszaélések) is a Büntető törvénykönyv releváns paragrafusai vonatkoznak. A zaklatás, szexuális vagy családon belüli erőszak miatt történt rendőrségi feljelentések száma alulmarad a tényleges esetek számától. A rendőrség riasztására családi viszályhoz 2009-ben 56 esetben, 2010-ben 65 esetben, 2011-ben 42 esetben, 2012-ben 43 esetben került sor. Ezek az adatok tartalmazzák a tartás elmulasztása miatti rendőri ek számát is. Rendőrök riasztása családi viszályhoz eset Forrás: Rendőrkapitányság, 5.4. számú táblázat alapján és között 11 esetben került sor rendőrségi feljelentésre a Családsegítő adatai alapján. A bántalmazó ezekben az esetekben a férj/élettárs volt. Ezen kívül 1 esetben egy idős nénit a fia bántalmazta. Dombóváron 2012-ben a Családsegítő adatai alapján, feljelentés nem történt nőket érő erőszakos cselekmény miatt ban azonban már 4 esetben történt feljelentés. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A Családok Átmeneti Otthona 90%-os kihasználtsággal működik, tehát krízishelyzetben azonnal elhelyezést tudnak nyújtani a rászorulóknak. Dombóvár 50 km-es körzetében Kaposváron önkormányzati támogatással, alapítványi fenntartásban működik anyaotthon. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 87

88 Dombóvár Város Önkormányzata képviselő-testületének tagjai között a 2010-es választásokat követően 10 férfi és 2 nő tevékenykedik. A civil szervezetek vezetői között nagyobb számban találhatunk női vezetőket. A 2014-es választásokat követően ez az arány változatlanul jelentkezik. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 2012-ben a Családsegítő Szolgálat Női szerep csoportot működtetett, azonban ennek érdeklődés hiányában nem lett folytatása. A rendőrségen pályázati támogatással 2 fő áldozatsegítő koordinátor tevékenykedik, feladataik az áldozattá válás megelőzésével kapcsolatosak. Önkormányzati Hivatalnál 1 fő munkaköri feladatai között szerepel a közbiztonsági referensi feladatok ellátása. A referens a bűnmegelőzési és áldozatsegítő feladatai körében támogatja a lakosság önvédelmi tevékenységét, és elősegíti az áldozattá válás megelőzését. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A családon belüli erőszak nehezen tettenérhető, az esetek nagy részében nem történik feljelentés. Kevés az olyan szolgáltatás, amely az áldozattá vált nők helyzetén hatékonyan segítene. Adat-, információhiány. fejlesztési lehetőségek Köztudatformáló rendezvények szervezése, egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai szakemberek és a Rendőrség bevonásával. Önvédelmi oktatás szervezése. áldozatokat támogató komplex szolgáltatások bővítése, az önkormányzati lakás kiutalási eljárások során azon nők előnyben részesítése, akik családon belüli erőszak áldozatai (rendelet-módosítás). Információ és adatgyűjtés a nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémákról és a felszámolásukra irányuló kezdeményezésekről. Krízishelyzetben lévő családok számának feltérképezése, igénybe vehető szolgáltatások kapacitásának meghatározása. 88

89 6. idősek helyzete, esélyegyenlősége A dombóvári demográfiai adatokból jól kitűnik, hogy a település az elöregedő korfájú települések közé tartozik, a lakosság 25 %-a a 60 évnél idősebb korosztályhoz tartozik. Jellemző, hogy egyre több az olyan háztartások száma, melyben csak idős emberek élnek. Minél idősebb személyről van szó, annál nagyobb az esélye, hogy az illető egyszemélyes háztartást tart fenn. Általánosnak mondható, hogy az idős emberek ameddig csak el tudják látni magukat még a megözvegyülés után sem költöznek össze gyermekeikkel, unokáikkal megpróbálnak önállóan élni. Ragaszkodnak a több évtizede megszokott lakókörnyezetükhöz, biztonságban érzik magukat abban a közegben ahol régóta élnek. Ennek hatására megnő a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény, ami jelentős kihívás elé állítja az önkormányzatot. 6.1 időskorú népesség főbb jellemzői A KSH adatai alapján jelenleg Dombóváron a 60 évnél idősebb korosztály száma megközelíti az 5000 főt. Ennél jóval magasabb a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma, amelyet az alábbi diagramm és táblázat is jól mutat. Míg a 60 évnél idősebb korosztály csak a lakosság 25,4%-át teszi ki, addig a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya Dombóváron 34,3%. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nők férfiak Forrás: TeIR, KSH Tstar, számú táblázat alapján év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma összes nyugdíjas Forrás: TeIR, KSH Tstar, számú táblázat A táblázat kiegészítésre került a 2012., évi adatokkal 89

90 Dombóváron a 64 év feletti lakosság körében alacsony a nappali ellátásban részesülő időskorúak aránya. Ez is alátámasztja, hogy ellátást csak legvégső esetben kérnek az idősek. év 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő fő % % % % % % % Forrás: KSH-TeIR, táblázat alapján A táblázat kiegészítésre került a 2012., évi adatokkal Viszonylag csekély azon időskorúak száma, akik időskorúak járadékában részesülnek Dombóváron. Ez az ellátás azon idős személyek részére jár, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. alacsony szám ellenére azonban érdemes megemlíteni, hogy az ellátásban részesülők száma az elmúlt években megduplázódott. Időskorúak járadékában részesülők száma (fő) Forrás: TeIR, KSH Tstar, számú táblázat alapján 90

91 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete A táblázat kiegészítésre került a 2012., évi adatokkal Nemrégiben jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal Ötven év felettiek című kiadványa. Ennek III. fejezete a két fő nyugdíjtípus (az öregségi, illetve rokkant) mellett dolgozók néhány sajátosságát mutatja be. Ugyanezek a megállapítások Dombóvárra is jellemzőek, ezért ennek a friss kutatásnak az eredményeit és az abból levonható következtetéseket jelen programban is felhasználhatónak tartjuk 36. A ma még dolgozó, vagy aktívan munkát kereső és öregségi nyugdíjban még nem részesülő 992 ezer éves 41%-aa szeretne nyugdíjasként dolgozni. Ez a szóban forgó, több mint négyszázezer érintett azonban lényegesen több embert jelent, mint ahányuknak erre reális esélye van. Magyarországon az idősebb generációk foglalkoztatását döntően befolyásoló nyugdíjrendszer évtizedek óta tartó folyamatos átalakítása éppen most lépett egy újabb szakaszba - állapítja meg a statisztikai hivatal. A korengedményes nyugdíjazás korábbi lehetőségei napjainkra gyakorlatilag megszűntek, viszont a nők esetében új, és hatását tekintve még nem ismert korkedvezményes forma lépett be a rendszerbe. A nyugdíjba vonulás "késleltetésének" megítélése tisztán munkaerő-piaci szempontból legalábbis ellentmondásos. idősebb generációk benntartása a munkaerőpiacon csökkentheti ugyan a nyugdíjalapokra nehezedő pénzügyi nyomást, viszont a gazdasági stagnálás körülményei között jelentős 36 Forrás: 91

92 mértékben gátolhatja a fiatalok munkához jutását, így azt is, hogy ők járulékbefizetővé váljanak. A nyugdíjkorhatárhoz közelítő, vagy azt éppen elérő korosztályok ráadásul igen nagy létszámúak (az ún. Ratkó-generáció), ami még inkább nehezíti azt, hogy a fenti kérdést egyértelműen meg tudjuk válaszolni - fogalmaz a dokumentum. A KSH-nál úgy látják, növelheti a társadalmi feszültséget az is, hogy az egyre idősebb, de a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt még el nem ért állásvesztők éppen életkoruk miatt az átlagosnál jóval nehezebben, vagy egyáltalán nem tudnak újra munkához jutni. A munka nélkül töltött évek nemcsak a mindennapi megélhetésért való kilátástalan küzdelmet jelentik, de egyben negatívan hatnak a majdani nyugdíj összegére is, illetve a kieső évek miatt a nyugdíjba vonulás lehetősége is egyre későbbre tolódhat. A már nyugdíjban részesülők 29%-a nyilatkozott úgy a felvételben, hogy szeretett volna tovább dolgozni, ha lett volna erre lehetősége. A szándék erőssége leginkább a nyugdíj típusával függ össze, a rokkantnyugdíjasok 58%-a dolgozott volna tovább (így esetükben a nyugdíj inkább a munka hiányában elfogadott kényszerű kompromisszumnak tekinthető), a korhatár előtti nyugdíjban részesülők 26, a saját jogú öregségi nyugdíjasoknak viszont csak 20%-a tartozott ebbe a kategóriába. (Ez utóbbiak döntő többsége a továbbdolgozást vélhetően nyugdíjának folyósítása mellett képzelte el.) a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Dombóváron a regisztrált munkanélküliek között az 55 év felettiek aránya folyamatosan nő, de a legmagasabb érték sem éri el a 10 %-ot. Munkanélküliek száma (fő) Regisztrált munkanélküliek száma 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma Forrás: KSH-TeIR, számú táblázat alapján 92

93 Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR Új táblázat Érdemes azonban a Munkaügyi Központ azon statisztikáját is figyelembe venni, amely a regisztrált munkanélkülieknél az 50 éves és idősebb korosztályt veszi figyelembe. E számok tükrében a helyzet már sokkal rosszabbnak tekinthető, hisz legfrissebb adatok alapján (2013. március 20.) az 1434 nyilvántartott álláskereső közül 328 fő az 50 éves és idősebb korosztály száma, ez pedig a regisztrált munkanélküliek 22, 8 %-a. 50 évnél idősebb; 328 fő Forrás: Munkaügyi Központ Nyilvántartott álláskereső; 1434 fő b) tevékeny időskor A tevékeny időskor azt jelenti, hogy a kor előrehaladtával az emberek a társadalom teljes értékű tagjaként, jó egészségi állapotban, a munkával megelégedve, a mindennapi élet feladatait önállóbban ellátva töltik az időskort, és aktív szerepet játszanak a társadalomban. életkoruktól függetlenül részt vehetnek a társadalomban, és jobb életszínvonalon élhetnek. A kihívás tétje az, hogy az előrehaladott kor ellenére a bennük rejlő számos lehetőséget sikerül-e gyümölcsöztetni. Ez főként három területet érint. Foglalkoztatás ahogy nő a várható élettartam Európában, úgy nő a nyugdíjkorhatár is. Sokan azonban attól tartanak, hogy nem lesznek képesek munkahelyüket megtartani, vagy másik állást találni annyi ideig, ameddig az a tisztességes nyugdíj eléréséhez szükséges lenne. Jobb lehetőségeket kell biztosítani a munkaerő-piacon az idősebb munkavállalók számára. Társadalmi szerepvállalás a nyugdíjba vonulás nem jelenti azt, hogy valaki hasznavehetetlenné válik. idősebbek támaszként szolgálhatnak a társadalomban más személyek számára, általában saját szüleik, házastársuk vagy unokáik ellátásában segítenek, és ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni. önkéntesként való szereplésükről is gyakran megfeledkezünk. A cél az, hogy nagyobb elismertséget szerezzen az idősebbek társadalomban betöltött szerepének, és kedvezőbb feltételeket teremtsen a számukra. Önálló életvitel időskorral együtt jár az egészségi állapot romlása, a leépülés ellen azonban sok minden tehető. A környezetünkön tett apró változtatások jelentős különbséget jelenthetnek a különböző egészségkárosodással és fogyatékossággal küszködők számára. A tevékeny időskor azt is jelenti, hogy az idősödő személyek lehetőséget kapnak arra, hogy továbbra is és amilyen sokáig csak lehet kezükben tartsák saját életüket. Nincs adat arról, hogy a veszélyeztetett korcsoportból (80 éven felüliek) hány fő él egyedül, egyszemélyes háztartásban. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 93

94 lásd. 6.2 a) pont 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Dombóváron az Egyesített Szociális Intézmény integrációban látja el az időellátással kapcsolatos feladatokat, szociális alap és szakosított formában. A város különböző pontjain 4 otthon működik az alábbi helyszíneken és működési feltételekkel: Platán Otthon (Dombóvár, Szabadság u. 6.) 37 férőhelyen tartós bentlakást nyújtó idősek otthona átlagos és demens részleggel. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás központja. Támasz Otthon (Dombóvár, III. u. 22.) 10 férőhelyen átmeneti elhelyezést nyújtó Idősek Gondozóháza működik, folyamatos ellátás biztosítása azon rászorult emberek számára, akik 18. életévüket betöltötték és folyamatos betegségük, vagy más okból otthonukban nem képesek gondoskodni önmagukról. 20 férőhelyen nappali ellátást nyújt, ezen belül fogad demens, szellemileg leépült betegeket, a demencia centrum szakvéleménye alapján. Őszikék Szociális Alapszolgáltatások Intézménye (Dombóvár, Arany János tér 3.) Feladata az étkeztetéssel és házi segítségnyújtással kapcsolatos tevékenység koordinálása. Működési engedélye étkeztetés kiszállítással 80 főre, házi segítségnyújtás 72 főre szól. A telephelyen 30 férőhelyes nappali ellátás működik, ezen belül szintén ellátási szükségleteknek megfelelően, demens betegek számára is nyújt szolgáltatást évben pszichiátriai betegek fogadására is kaptak működési engedélyt. Arany-sziget Idősek Otthona (Dombóvár, Arany János tér 2.) 73 férőhelyen bentlakást nyújtó idősek otthona, átlagos és demens részlegen látja el a lakókat. A központi intézményben mosoda és konyha üzemel, melyek a telephelyeken működő intézmények ellátását biztosítják, úgy az élelmezés (reggeli, ebéd, vacsora, orvosi javaslatra diéta, a diéták közül a cukros, az epekímélő, pépes, tejmentes, lisztmentes diéta), mint a tiszta textília biztosítása területén. Fenti intézményekben az akadálymentesítés részleges. A küszöbmentesítés megtörtént, mozgáskorlátozottak részére kialakított vizesblokkok a Támasz Otthon kivételével rendelkezésre állnak, de szinte minden telephelyen felújításra szorulnak. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Dombóvár gesztorintézményként jelzőrendszeres házi segítségnyújtási feladatokat lát el a kistérségben megállapodás keretében, 14 településen. A kihelyezett készülékek száma: 117 db ben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kikerült a normatív támogatások köréből, így a működési költségeket pályázati forrásból biztosítják. Központja és működési engedélye a Platán Otthonban került kialakításra. Dombóváron a lakosság egészségügyi alapellátását 8 háziorvosi, 4 gyermekorvosi, 5 fogorvosi és 10 védőnői körzet, a szakellátást a Szent Lukács Egészségügyi NKft. biztosítja. Egyesített Szociális Intézmény vezetőjének tájékoztatása alapján igény mutatkozik daganatos, utolsó stádiumban lévő betegek otthonukban történő ápolására. 94

95 b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára biztosított Dombóváron, így az idősebb korosztály számára is. Központja a dombóvári művelődési ház, amelynek programjairól folyamatosan tájékozódhat a lakosság. Itt tartja összejöveteleit a városban működő nyugdíjas klubok, illetve olyan szakkörök is, amelyekre szívesen várják az idősebb korosztályt is. A művelődési ház által szervezett éves szinten több mint 100 program (kiállítások, műsorok, rendezvények) közönségében mindenhol megtalálható az idősebb korosztály, felmérés azonban arról nem készült, hogy a mintegy látogató közül hány %-át teszik ki a szépkorúak. c) idősek informatikai jártassága Magyarországon az idősebb korosztály digitális tudása, informatikai jártassága a többi korosztályéhoz képest rosszabb. Ezt támasztják alá a legújabb kutatások is. 37 Magyarország a fiatalabb korosztály évesek csoportjában a számítógépes jártasság összesített pontszáma alapján az EU27 országai közül a 18. helyen, a második és harmadik harmad határán áll. Mindkét korosztályi csoport összesített pontszámából kiszámított korosztályok közötti rés nagysága szerint a 18. helyen áll, viszonylag magas értékkel. A fiatalabb generáció fejlődése a számítógépes jártasság megszerzésében relatíve lassú. A korosztályok közötti rés jelenleg nagy, az idősebb korosztály lemaradása jelentős. Dombóváron adatgyűjtés nem volt az idősek informatikai jártasságára vonatkozóan, azonban feltehető, hogy e tekintetben a városban is jelentős az idősebb korosztály lemaradása. 6.4 időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Önkéntesség önkéntesség a KAPU program keretein belül működik a dombóvári intézmény-rendszerben óta foglalkoztatnak az intézményrendszerben önkénteseket. Pályázati forrás bevonásával között 92 fő önkéntes vett részt a felkészítő tréningen ben a KAPU program keretében, 2006-ban a HEFOP 2.2, és 2008-ban az OFA által nyújtott pályázatból sikerült az önkéntesek képzését megvalósítani. önkéntes jelentkezők között jelen voltak a középiskolás fiatalok, év közötti munkanélküli nők, és a fiatal nyugdíjasok. Jelenleg az Egyesített Szociális Intézmény önerőből saját forrása terhére 20 fő önkéntest foglalkoztat. önkéntesek által nyújtott szolgáltatások széles körű programot jelentenek az idősek számára, mint például az imaóra, dalkör vezetése, közös keresztrejtvényfejtés, ünnepségekhez kötött műsorok összeállítása, közös szereplés, felolvasás. önkéntesek segítségével és munkájuknak köszönhetően megalakult az Őszidő kultúrcsoport. Rendszeresen szerepelnek a városban működő Civil Fórum által szervezett Civil Fesztiválon valamint Dombóvár vonzáskörzetéhez tartozó településeken szervezett rendezvényeken is részt vesznek. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 37 Forrás: Eszenyiné dr. Borbély Mária: Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Országos Könyvtárügyi Konferencia november

96 idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nincs adat arról, hogy a veszélyeztetett korcsoportból (80 éven felüliek) hány fő él egyedül, egyszemélyes háztartásban. Nem ismert az Alzheimer-kórban szenvedők száma. Nincs gyógyászati segédeszköz kölcsönzési lehetőség. Nincs olyan szolgáltatás, amely a daganatos, utolsó stádiumban lévő betegek otthonukban történő ápolását segítené Kevés az önkéntes. idősek és hozzátartozóik nem rendelkeznek kellő információval az ellátásokról, a segítség-nyújtási lehetőségekről. Adathiány fejlesztési lehetőségek Szociológiai felmérés. Információs centrum kialakítása. Gerontológiai Információs Központ létrehozása. Igényfelmérés készítése, lehetőségek vizsgálata. Hospice szolgáltatás a házi segítségnyújtás területén. Idősek segítése önkéntesek bevonásával, az önkéntesség népszerűsítése. Tájékoztatás, hogy adott problémával kihez, hova fordulhatnak segítségért. Figyelemfelhívás. Idősek informatika jártasságának felmérése. Szükség esetén informatikai felzárkóztatást elősegítő programok kialakítása. 96

97 7. A fogyatékossággal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékosság hátterében sokszor több tényező bonyolult kölcsönhatása áll, ilyenek lehetnek testi, pszichológiai, szociális vagy örökletes tényezők. A fogyatékossággal élők legnagyobb részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék vagy segély.(emelt családi pótlék vagy fogyatékossági támogatás) Ezen ellátások szűkös megélhetést biztosítanak számukra. A fogyatékossággal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak, iskolai végzettségük is elmarad a társadalom egészséges tagjaikétól, ami tovább rontja elhelyezkedési esélyeiket. A fogyatékosság típusa is meghatározza a fogyatékossággal élők gazdasági aktivitását. Legnehezebb helyzetben az értelmileg akadályozottak és enyhe értelmi fogyatékosok, látássérültek és mozgássérültek vannak. Dombóváron a fogyatékos személyekről való gondoskodás sikertörténetnek is nevezhető, amely a Reménység Napközi Otthon és Fejlesztő Iskola, elkötelezett szakembergárdájának köszönhető. intézmény szeptemberében jött létre, novemberétől a felújított Jam-csarnok 900 m 2 alapterületű épületrészében működik. Alaptevékenysége a fogyatékossággal élő gyermekek, fiatalok és felnőttek komplex rehabilitációja. - nappali ellátása, - szociális intézményen belüli foglalkoztatása, - korai fejlesztése és gondozása, - fejlesztő felkészítése, - képzése. A Reménység Napközi Otthon és Fejlesztő Iskola ebben a formában működött december 31-ig január 1-től az állami köznevelési feladatokat átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fogyatékosok nappali ellátását a Presidium Közhasznú Egyesület az önkormányzattal kötött megállapodás alapján vette át évben összesen 7 fő súlyos, halmozottan fogyatékos gyermek nappali ellátását biztosította úgy, hogy tankötelezettségüket egyéni fejlesztő felkészítés formájában a Móra Ferenc Általános Iskola keretein belül teljesítik. A hét gyermekből három Dombóváron, négy a környező településeken él. A vidéki gyermekek napi utaztatását a sásdi támogató szolgálat biztosítja. A gyermekek családi háttere rendezett, szociális körülményeik megfelelőek. A legfiatalabb gyermek 7, a legidősebb 21 éves. Fejlesztésük egyénre szabott, kötelező óraszámuk heti 10 óra. A napközbeni ellátás reggel 7 órától 16 óráig biztosított. egyesületben a tankötelezett gyerekek részére napi háromszori étkezést a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja. ellátásukhoz, fejlesztésükhöz szükséges tárgyi eszközöket az egyesület biztosítja. egyesület szakmai létszáma a jogszabályban előírt 97

98 feltételeknek megfelel. A gyermekek integrált csoportokban szocializálódnak, gondozásuk, fejlesztésük, nevelésük magas szintű. 38 A KSH adatai szerint a megváltozott munkaképességű személyek száma folyamatosan csökkent. Arra vonatkozóan, hogy ebből mennyi az egészségkárosodott személyek száma, nem találtunk adatot. Év megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma na na na Forrás: KSH-TeIR, táblázat Dombóvár önkormányzati fenntartású intézményében nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma folyamatosan növekedést mutat, míg más egyházi vagy civil fenntartású intézmény nincs a városban. Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású intézményben (fő) Forrás: Reménység, számú táblázat alapján a) fogyatékossággal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága A Reménység Napközi Otthon A Presidium Közhasznú Egyesület komplex rehabilitációjának keretén belül a foglalkoztatásra is nagy hangsúlyt helyez. A nappali ellátás mellett az intézmény foglalkoztatást is végez: munka-rehabilitáció fejlesztő felkészítés vagy akkreditált foglalkoztatásban. Termékek: - textilből készített dísztárgyak, kegytárgyak, - kézzel varrott babák, bábok, - csuhé, szalma dísztárgyak, - hímzett képeslapok, - gyapjú és rongyszőnyegek, 38 önkormányzat évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységének átfogó értékelése című előterjesztés Dombóvár Város Képviselő-testületének május 28-i ülésére, készítette : Hatósági Iroda 98

99 - nemeztermékek, - hajlított ékszerek, - Gunarashoz köthető használati tárgyak (pl. törülköző, illatzsákok, könyvjelzők). Műhelyek - Kreatív műhelyek, - Szőnyegszövő műhely, - Csomagoló műhelyek, - Fémipari megmunkálást végző műhely, - Műanyag összeszerelő műhely. Szolgáltatások - futárszolgálat, - portaszolgálat, - karbantartás, udvarrendezés, - takarítás és konyhai kisegítés. Kiemelt partnereik - E-On Hungária Zrt. Budapest, - Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Általános Iskola, Dombóvár, - Dombóvári Műanyagipari Kft., - Top-mix Dombóvár, - PÖMAX Kft., Dombóvár, - Takács János vállalkozó, Kapospula, - Mátyás Templom Plébánia. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Dombóvár kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élők foglalkoztatására. Lásd. 7.1 a) pont c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A Reménység Napközi Otthon és Fejlesztő Iskola A Presidium Közhasznú Egyesület olyan komplex rehabilitációt biztosít a fogyatékossággal élők számára, amely lehetőséget teremt a prevencióra, az önálló életvezetés kialakítására és a társadalmi integrációra. Ellátást biztosít a családban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékossággal élő gyerekek, fiatalok és felnőttek számára. A komplex rehabilitáció kiemelt területei: - foglalkoztatási rehabilitáció, - képzési, átképzési rehabilitáció, - mentálhigiénés rehabilitáció, - szociális rehabilitáció, - egészségügyi rehabilitáció. A bekerülés feltételei a Reménység Napközi Otthonba ellátás igénybevételének feltételei A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a Gyámhivatal dönt. 99

100 A felvételről az intézményvezető dönt, az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével megállapodást köt. igénylőt csak három hónapos próbaidővel lehet felvenni. Olyan (bármely) fogyatékossággal élő fiatal és felnőtt jelentkezhet intézménybe, aki: - a közoktatás keretei között már nem tanul, - Dombóváron vagy a dombóvári kistérségben él, - önellátásra képes vagy részben képes, - rendelkezik fogyatékosságát igazoló szakértői véleménnyel. Nappali ellátás esetén: - kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez. Foglalkoztatás esetén: - nappali ellátási jogviszony, - rehabilitációs alkalmassági vizsgálat szakvéleménye. intézmény főbb tevékenységei otthonban 70 fiatal és felnőtt, valamint 30 gyermek rehabilitációjára van lehetőség. A komplex rehabilitációt egyéni gondozási, fejlesztési és foglalkoztatási terv alapján végzik a szakemberek. A családban élő fiatalok Dombóvárról és a környező falvakból napi rendszerességgel járnak a közösségbe. Közlekedésüket a Támogató Szolgálat is segíti. A rehabilitáció során kiemelt szerepet kapnak a különböző terápiák, melyek a fiatalok önértékelését és önbecsülését szolgálja. Kiemelt terápiák - zeneterápia, - gyógytorna és mozgásfejlesztés, - hidroterápia, - gyógypedagógiai fejlesztés, - játékterápia, - rezgésterápia, - fényterápia, - lelki gondozás, - relaxáció,. - személyiségfejlesztés. Képzés elmúlt években több tanfolyamot és képzést szerveztek számukra. OKJ-s tanfolyamok: - Mézeskalács-készítő - Textiljáték-készítő - Fajáték készítő - Bőrtárgy készítő - Számítógép-kezelő és használó - Szőnyegszövő Betanító képzések - Házibeteg-ápoló - Csuhé, szalma dísztárgykészítő - Település karbantartó Foglalkoztatás Bővebben 7.1 a) pontnál Támogató Szolgálat 100

101 A Támogató Szolgálat 4 éve működik a Kapaszkodó Központ keretein belül. A szolgáltatás a fogyatékossággal élők állapotából adódó hátrányok leküzdését, önálló életvitelét kívánja segíteni. Szállítás személyes gépkocsival történő személyi szállítás, kerekesszék rögzítésére is alkalmas, rámpával felszerelt. Otthonon belül végzett tevékenységek 1. ápolás - testi higiénia, - gyógyszerelés, - tornáztatás, - mozgás és cselekvőképesség fejlesztése, - étkeztetés, 2. háztartásvezetés - konyhai segítségnyújtás, - ebédszállítás, - takarítás, - mosás, 3. felügyelet - rászorult felügyeletének biztosítása, - kiskorú hozzátartozó felügyelete. Otthonon kívül végzett tevékenységek 1. egészségügy - kapcsolattartás háziorvossal, - recept, beutaló, időpontkérés, - egészségügyi intézménybe való eljutás segítése, - egészségügyi intézményen belüli segítségnyújtás, 2. bevásárlás 3. intézménybe való eljutás - oktatási, - munkahely, - hivatali, 4. segédeszköz - beszerzése, - javíttatása, - használat tanítása, 5. egyéb szolgáltatások hozzáférésének biztosítása. Szabadidős tevékenységek 1. levegőztetés, sétáltatás, 2. kulturális tevékenységek - mozi, színház, - felolvasás, - rendezvényeken való részvétel. 101

102 A fentieken kívül az Otthon segítséget nyújt az ügyintézés, tanácsadás, érdekképviselet, mentális gondozás, csoportfoglalkozás, szabadidő szervezés területén is. 7.2 Fogyatékos személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Ellátási formák: Fogyatékossági támogatás: A Fot a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. -a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, 1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, 2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák: Reménység Napközi Otthon: komplex rehabilitációst nyújtó intézmény 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Dombóvár az akadálymentesítés területén számos előrelépést tett az elmúlt években. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs mit tennünk még ezen a területen. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Dombóváron a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés a fogyatékossággal élő emberek számára az Önkormányzati Hivatalban és az Önkormányzat intézményeiben biztosított. 102

103 b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A Polgármesteri Hivatalban egy Európai Uniós pályázatnak köszönhetően teljes körű akadálymentesítés valósult meg, amely nagy segítséget jelent a fogyatékossággal élőknek ügyeik intézésében. Pozitív előrelépés azonban, hogy minden közintézménynél illetve kiépített parkolónál biztosított a megfelelő számú parkolóhely a fogyatékossággal élők számára. Európai Uniós pályázatainknál már a tervezésbe bevonunk rehabilitációs szakmérnököt. egészségügyi intézmények (házi- és gyermekorvos, rendelőintézet, kórház) megközelítése részben akadálymentes. Probléma a Hóvirág utcai gyermekorvosi rendelő, védőnő emeleti elhelyezése. Ennek akadálymentesítése évben megtörténik. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége becslése szerint (MEOSZ) a mintegy hétezer magyarországi középület körülbelül %-a lehet jelenleg akadálymentesítve nagy szám ez ahhoz képest, hogy hazánk uniós csatlakozása, vagyis előtt csak %-ról beszélhettünk; hatalmas elmaradás viszont, ha azt vesszük, hogy a törvényi határidő az akadálymentesítettség megvalósítására 2010 vége volt. uniós pénzek megjelenésével, az uniós pályázatok adta lehetőségekkel élve sikerült az elmúlt években feljebb tornászni a mindenki számára elérhető középületek számát. A munkaügyi központok és a bírósági épületek terén jól állunk, míg az egészségügyi és az oktatási intézményeknél rosszabb az arány. A Mobilitás csoport aktivistái most az állampolgárok segítségét kérik, hogy velük együtt dolgozzák fel és alkossanak adatbázist, majd térképet az ország akadálymentesítettségéről. adatokat pedig elküldik az érintett önkormányzatoknak is. 39 c) munkahelyek akadálymentesítettsége Jelenleg nem áll rendelkezésre adat arra vonatkozóan, hogy a dombóvári székhelyű munkahelyek hány százaléka akadálymentesített. Feltehető azonban, hogy rosszabb az arány, mint a középületeknél. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A tömegközlekedési eszközök (helyi, helyközi, távolsági buszok), utasforgalmi létesítmények beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is csak elenyésző része alkalmas fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. E területen még számtalan teendő van Dombóváron. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások Lásd 7.1 c) pont. Helyi szolgáltatások f) pozitív diszkrimináció A fogyatékossággal élők önálló életvitelének elősegítésére alakított ki Dombóvár Város Önkormányzata 6 lakásegységet különböző komfortfokozattal. Jelenleg 5 fiatal és családtagjaik laknak együtt a 6 lakásban. 39 forrás: 103

104 A Reménysugár Zenekar A Reménysugár Zenekar 2003-ban alakult, egyetlen fellépés erejéig. Első alkalommal egy amatőr színjátszó versenyen léptek fel Dombóváron. A siker már itt leírhatatlan volt, ami ösztönzést adott a folytatásra. A közös zenélés öröme a napi zeneterápiás foglalkozásokból alakult ki. A Reménység Napközi Otthon fogyatékossággal élő fiataljaihoz gyorsan csatlakoztak a lelkes, muzsikát kedvelő pedagógusok és főiskolai hallgatók. A jó hangulatú együtt zenélés nagy örömet jelentett a résztvevőknek, és a tapasztalat azt mutatta, hogy a megszülető produkciókra mások is kíváncsiak. A közben "zenekarrá" alakult társaság egyre több meghívást kapott. A repertoár is időről időre gyarapodott: megzenésített versek, népzene, blues és popzene dallamai is felcsendültek a koncerteken. együttes mára már 200 fellépésnél is többet tudhat maga mögött. Játszott városunk különböző rendezvényein, bejárta a környék falvait, fellépett Szekszárdon, de eljutott Budapestre, sőt Erdélybe is. Legemlékezetesebb fellépéseik közt szerepel a Parlamenti ülésteremben, a Zeneakadémia nagytermében, vagy a Vasúttörténeti Múzeumban adott koncertek. Játszottak együtt már profi zenészekkel, színművészekkel, pl. Nemcsák Károllyal és Sipos Imrével. évek során három lemezük jelent meg, 2006-ban "Hajszál", 2007-ben "Barátok között", 2011-ben Elmondom, elmondom merre jártam címmel. Előadásukban a dalok különleges jelentést kapnak, talán éppen ez sikerük egyik titka. 104

105 A zenekar Dombóvár kulturális életének egy sajátos színfoltja, aki csak egyszer is járt a koncertjükön, megtapasztalhatta az önfeledt, igazi örömzenélés élményét, amely nemcsak a zenekar tagjaira, hanem hallgatóira is terápiaként hat. Dombóvár Város Elismerő Díszjelvénye elnevezésű kitüntetést adományozta Dombóvár Város Önkormányzata a Reménysugár Zenekarnak április 5-én. A kitüntetés adományozható azoknak a személyeknek, akik Dombóvár városában illetőleg Dombóvár város érdekében folyamatosan, több éven keresztül kifejtett munkásságukkal kiemelkedő érdemeket szereztek a város fejlődésében. Munkakörükből, választott tisztségükből fakadó feladataikat az átlagosnál magasabb színvonalon és eredményességgel látták el. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékossággal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Közintézményekhez vezető közúti közlekedésben az utak, járdák, közterek alkalmatlanok a fogyatékos emberek számára. Nem rendelkezünk adatokkal, ismeretekkel a településen fogyatékossággal élőkről. Fogyatékkal élő gyermekek integrált neveléséhez nincsenek megfelelő fejlesztési eszközök, és nem megoldott az akadálymentesítés. fejlesztési lehetőségek Közterek, járdák, utak akadálymentesítése. Fogyatékkal élők helyi társadalmi problémáinak megismerése, felmérése (fogyatékkal élők száma, fogyatékosságuk, fogyatékosságuk mértéke, lakhatási körülményeik, megélhetési problémáik, szolgáltatás-igényük). Akadálymentesítés biztosítása az oktatásinevelési intézményekben, a szükséges fejlesztő eszközök beszerzése. 105

106 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése 40 Dombóvár Város Önkormányzata 216/2012. (VII.5.) Kt. sz. határozatával fogadta el Civil Koncepcióját. önkormányzat és a civil szervezetek közös tőről fakadnak, még ha funkcióik, működési jellemzői eltérőek is. Míg az önkormányzatok működését több jogszabály határozza meg, így számos területen cselekvési lehetőségei korlátozottak és szabályozottak, addig a civil szervezetekre viszonylag kevés jogszabály vonatkozik, rugalmasabban reagálhatnak a környeztük problémáira. Mindkét szerveződési formának a civil társadalom nyújt hátteret, erőforrást és legitimációs bázist. Ezért nem vitatható, hogy az önkormányzatok és a civil szervezetek egymás természete szövetségesei. Kapcsolatuk és együttműködésük amely nem feltétlenül attól jó és hatékony, ha vitáktól mentes minősége jelentősen befolyásolhatja a város fejlődését, a Dombóváron élők elégedettségét lakóhelyük köz- és közösségi életével. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy hány civil szervezet működik a városban, a kapcsolattartási tapasztalatok alapján azonban körülire tehető a számuk. önkormányzat felé adatokat ugyanakkor évről évre csupán szervezet közöl önmagáról. A oldal adatai alapján a dombóvári székhelyű bejegyzett társadalmi szervezetek (alapítványok és egyesületek) száma 125. Ezek közül 80 egyesület és 45 alapítvány működik jelenleg a városban. A szervezet-alapítási kedv az utóbbi években is jelentős, 2010-ben és 2011-ben 19 szervezetet vett nyilvántartásba vagy módosított a Tolna Megyei Bíróság (ebből az alapítványok száma 5). A szervezetek az alábbi tevékenységeket jelölték meg alakulásuk során (amelyek a nemzetközileg is elfogadott osztályozási rendszernek is megfelelnek): - Egészségügyi tevékenység: 12 - Jogvédő: 2 - Környezetvédelem: 3 - Kulturális: 16 - Oktatás: 10 - Polgárvédelmi: 1 - Sport: 35 - Szabadidős/hobbi: 4 - Szakmai, gazdasági, érdekképviseleti: 6 - Szociális: 6 - Településfejlesztési: 3 - Egyéb: 24 Egyházak Dombóváron, amelyek főként a mélyszegénységben élőknek nyújtanak segítséget: - Római Katolikus Plébánia - Református Lelkészi Hivatal - Evangélikus Lelkészi Hivatal - Metodista Egyház - Hit Gyülekezete A for-profit szervezetek társadalmi felelősségvállalásáról az önkormányzatnak nincs adata. Vállalkozókkal történő konzultációt évente egy-két alkalommal kezdeményez az önkormányzat Vállalkozói Fórum keretében, ahol elsősorban a vállalkozások segítése a napirend. Mivel ennek feltérképezése hosszas kutatómunkát vesz igénybe, érdemes lenne valamely egyetemre bízni e feladat elvégzését. 40 Dombóvár Város Önkormányzatának Civil Koncepciója ( 106

107 Jelen pillanatban az önkormányzatnak nincs arról tudomása, hogy bármely önkormányzati intézmény, nonprofit, for-profit szervezet, civil szerveződés partnerségi megállapodást kötött volna az esélyegyenlőségi célcsoportok segítésére vonatkozóan. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Önkormányzatnál a Polgármesteri Titkárság a Kabinet Iroda feladata a civil szervezetekkel való kapcsolattartás, illetve a Civil Tanács munkájának segítése. évekig jól működő Civil szolgáltató Iroda anyagi forrás hiányában sajnos ma már nem működik. A Civil Tanács 2 havonta hívja össze a civil szervezetek vezetőit Civil Fórum keretében, ahol lehetőség van az aktuális kérdések, problémák megvitatására. A nemzetiségi önkormányzatokkal történő kapcsolattartás az Önkormányzati Iroda humán referensének feladata, aki minden nemzetiségi önkormányzati ülésen részt vesz és segíti a képviselők munkáját. Nemzetiségi önkormányzatok Kapcsolattartó: humán referens Dombóvár Város Önkormányzata Civil szervezetek Kapcsolat: Civil Fórum Kapcsolattartó: civil referens Egyházak Kapcsolattartó: kapcsolati referens c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség lásd. 2.2 pontnál d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Dombóvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat Mélyszegénységben élők és romák - önálló irodahelyiség fenntartása a roma nemzetiséghez tartozók problémáinak megismerése, orvoslása, társadalmi hátrányaik enyhítése, a nemzetiségi jogok hatékonyabb érvényesítése és képviselete, a dombóvári roma nemzetiségi és a nemzetiségekhez kötődő civil szervezetek működésének támogatása, a velük való jobb együttműködés, az önkormányzati ügyek intézésének megkönnyítése érdekében; 107

108 - foglalkoztatási programok támogatása, együttműködések kialakítása roma nemzetiségű munkavállalókat foglalkoztató vállalkozásokkal, a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával; - hátrányos helyzetű roma nemzetiségű családok szociális helyzetének és életkörülményeinek javítása támogatással; - adománygyűjtő akciók szervezése; - részvétel a Szociális Kerekasztal munkájában. Gyermekek - tábor szervezése hátrányos helyzetű roma gyermekek számára; - együttműködés a Minden Gyermek Lakjon Jól Alapítvánnyal; - részvétel a dombóvári közoktatási esélyegyenlőségi i terv felülvizsgálatában; - részvétel a Dombóvári Oktatási Kerekasztal munkájában - együttműködési megállapodás kötése oktatási intézményekkel a hátrányos helyzetű, különös tekintettel a roma nemzetiségű tanulók fejlesztését szolgáló programok megvalósítására. Dombóvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Gyermekek - Nemzetiségek Mikulása program. Dombóvári Német Nemzetiségi Önkormányzat Mélyszegénységben élők és romák - jótékonysági bál. Gyermekek - rendezvények szervezése óvodásoknak, iskolásoknak - színházlátogatás. Idősek - ételszállító jármű, orvosi műszerek és egészségügyi eszközök beszerzése Egyesített Szociális Intézmény számára. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége önkormányzatnál nyilvántartott civil szervezetek közül többen is nagy hangsúlyt fektetnek az esélyegyenlőségi célcsoportok problémáinak megoldásában. A célcsoportokat segítő alapítványok, egyesületek: Mélyszegénységben élők és romák - Dombóvári Roma Közhasznú Alapítvány, - Magyar Vöröskereszt Dombóvári Városi-területi Szervezete, - Terne Cserhájá Egyesület, - Dombóvár-Kernen I.R. Baráti Kör. Gyermekek Oktatási intézmények Alapítványai, amelyek segítik a HH és HHH gyermekeket - Diákjainkért Alapítvány (Herceg Eszterházy Miklós Szakiskola (Diákjainkért Alapítvány), 108

109 - Dombóvári Illyés Gyula Gimnáziumért alapítvány (Illyés Gyula Gimnázium), - Dombóvári Kisgimnazistákért Alapítvány (Illyés Gyula Gimnázium), - Dombóvári Apáczai Alapítvány (Apáczai Csere János Szakközépiskola), - Cinege Cipője A Dombóvári Móra Ferenc Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány (Tolna Megyei Önkormányzat Móra Ferenc Általános Iskolája), - JALINGVA József Attila Általános Iskola Idegen nyelv Tanításért Alapítvány (József Attila ÁMK), - Puer natus est nobis Gyermek adatott nekünk Alapítvány (Belvárosi Általános Iskola), - Százszorszép alapítvány (Százszorszép Óvoda), - Gyöngyszem alapítvány (Bezerédj Amália Óvoda, - Kisbarát Alapítvány (Erzsébet Óvoda), - Játékvár Alapítvány, (Szivárvány Óvoda). Egyéb Alapítványok, amelyek segítséget nyújtanak a gyermekek számára: - Ifjúság Zenei Neveléséért Alapítvány, - Dombóvár Fiatal Értelmiségért Alapítvány. Nők Nincs az önkormányzat nyilvántartásában olyan civil szerveződés, amely a nők esélyegyenlőségi problémáival foglalkozik Idősek Több olyan civil szervezet is van Dombóváron, amely az idősek érdekében tevékenykedik - Őszidő Nyugdíjas Klub, - Alkony-Támasz Alapítvány, - Dombóvári Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete, - Életet az Éveknek Alapítvány. Fogyatékossággal élők A fogyatékossággal élők segítése, érdekeinek védelme érdekében több civil szervezet is alakult Dombóváron - Fénysugár Alapítvány, - Magyar Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete Dombóvári Baráti Kör, - Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete Dombóvári Csoportja, - Nyílt Szívek Közhasznú Egyesület, - PRESIDIUM Közhasznú Egyesület, - Tolna Megyei Siketek és Nagyothallók Egyesülete. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Pontos információja az Önkormányzatnak nincs arról, mely for-profit szereplők vesznek rész, nyújtanak támogatást az esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Több példa van azonban arra, hogy a célcsoportokhoz kapcsolható intézmények/civil szervezetek hogyan vonják be támogatóként a for-profit szervezeteket: - A fogyatékossággal élők tekintetében a foglalkoztatás területén több for-profit szervezet is megrendelőként segít a Reménység Napközi Otthonnak. Lásd. 7. pont. - oktatási intézmények jótékonysági bált rendeznek, amelynek bevétele a célcsoport esélyegyenlőségét növelheti. - Civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) adománygyűjtést szerveznek for-profit szervezeteknél és azokat eljuttatják a célcsoportok számára (idősek, gyermekek, mélyszegénységben élők, fogyatékossággal élők számára). 109

110 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába esélyegyenlőségi program előkészítésének folyamatában nagy hangsúly helyeződött a minél szélesebb körű adatgyűjtés megszervezésére. A dokumentum készítéséhez szükséges adatok, információk gyűjtése az önkormányzati hivatal és az önkormányzati intézmények szoros együttműködésében került sor. E tevékenységbe bekapcsolódtak a 2.3 pontban felsorolt szervezetek is. Segítő együttműködésüket ezúton is köszönjük. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Nagyon fontos feladat annak segítése, hogy egyre több ember számára nyíljon meg a lehetőség arra, hogy csak a saját egyéni érdekeit és boldogulását szem előtt tartó fogyasztóból a döntéseiért, a környezetéért, és a közösségért felelősséget vállaló tudatos állampolgárrá váljon. Dombóvár Város Esélyegyenlőségi Programjának megvalósulásáért az egész helyi társadalom felelősségét, kontroll szerepének tudatosítását kiemelten szükséges kezelni. E tekintetben az évekig nagyon jól tevékenykedő Szociális Kerekasztal működtetése javasolt, melyről beigazolódott, hogy időkímélő és hatékony. A program Dombóvár Város Önkormányzatának teljes körűen akadálymentesített honlapján közzétételre kerül, így a város teljes lakosságának hozzáférése biztosítottá válik a tervezett esélyegyenlőség folyamatok, tevékenységek megismerésére és a megvalósítás folyamatos ellenőrzésére. 110

111 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése i terv a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések, és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi ek nélkül. Bár az egyenlő bánásmód megsértése más hátrányos védett csoportok esetében is megfigyelhető jelenség, a fogyatékos személyek, a nők és a romák esetében a hátrányos helyzettel és szegénységgel is erőteljesen összefüggő jelenségekről van szó. i terv ei Dombóvár Város Önkormányzata által kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, a mélyszegénységben élők és romák, a gyermekek, a nők, az idősek és a fogyatékos személyek lehetőségeiket, helyzetüket javító programot foglal magába. i terv célja olyan beavatkozások tervezése, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújtanak. A/ A tervezett beavatkozások célkitűzései: 1. az oktatás és a képzés területén a hozzáférés esélyének javítása, a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése, a sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatása; (rövidítés: oktatás), 2. a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezőinek javítása, valamint a diszkrimináció csökkentése; (rövidítés: foglalkoztatás.), 3. az elégtelen lakhatási körülmények, a lakóhelyi szegregáció felszámolása, integrált vagy a környezeti normáknak megfelelő minőségű lakókörnyezet kialakítása; (rövidítés: lakhatás), 4. a közösségi közlekedéshez, információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása; (rövidítés: közlekedés), 5. a közösségi viszonyok, a helyi közélet fejlesztése; (rövidítés: közélet), 6. az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; (rövidítés: egyenlő bánásmód), 7. a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban és a közügyek irányításában, ezek tervezésében, megvalósításában és értékelésében; (rövidítés: közügyek). i terv esélyegyenlőségi területenként mutatja be a támogató eket, azok céljait, elvárt eredményeit, fenntarthatóságát, és a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat, valamint a végrehajtás ütemezését és felelősét. B/ A erőforrások és az ütemezés pontos meghatározását nehezítő körülmények A megvalósításhoz szükséges pénzügyi források alapvetően az Európai Unió által hazánknak nyújtott fejlesztési források felhasználására épülő pályázati mechanizmuson keresztül biztosítható. A as pénzügyi tervezési szakasz a végéhez közeledik, az esélyegyenlőségi ek megvalósítását legfőképpen támogató DDOP és TÁMOP források nagy része már felhasználásra került, újabb pályázati kiírások e ciklusban már csak minimális számban várhatóak, a közötti pénzügyi tervezési szakasz előkészítésének folyamata zajlik, még nem ismert, hogy mely esélyegyenlőségi területek fognak prioritást élvezni. E források elérhetőségét biztosító pályázati kiírásokra 2014 második felében kerül 111

112 sor várhatóan, így e pályázatok útján megvalósítható fejlesztések megkezdésére leghamarabb 2015-ben kerülhet sor. Mindezekre tekintettel az i tervben foglalt fejlesztések közül 2013-ban és 2014-ben a szükséges adathiányok pótlására és a hiányzó, de a célcsoportok esélyegyenlőségének biztosításához nélkülözhetetlen programok elkészítése, meglévő programok kiegészítése, felülvizsgálata tevékenységek elvégzésére kerülhet sor leginkább. A programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások elérhetőségének az esélyét javítja az, hogy Dombóvár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programját évben felülvizsgálta. aktuális adatok és helyzetelemzés tükrében szükséges az Intézkedési Terv aktualizálása, módosítása is. Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák munkához jutása könnyebb, mint jelenleg. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők az eddigieknél több esélyhez jussanak. Kiemelt területnek tartjuk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulási esélyeinek növelését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségi állapotára és közösségi programjaira. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésére. HEP felülvizsgálat Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a HEP áttekintést követően a június 26-i ülésén 303/2015.(VI.26.) számú határozatával döntött arról, hogy a HEP felülvizsgálata szükséges, melynek határidejét október 30. napjában jelölte meg. A HEP felülvizsgálatát szükségessé tette az is, hogy az Önkormányzat a Térségi esélyegyenlőségi együttműködés a Dombóvári Járásban című, ÁROP-1.A jelű pályázat keretén belül vállalta a HEP felülvizsgálatát. A projekt zárásának határideje október 31. A döntésnek megfelelően megkezdődött a helyzetelemzés kidolgozása, amely a HEP elfogadása óta keletkezett statisztikai és egyéb adatok összegyűjtéséből és rendszerezéséből állt. Ezt követően szeptember 11-én összehívásra került a HEP Fórum, amely a HEP Intézkedési Tervében foglaltak megvalósítását vizsgálta. A Fórumon megállapításra került, hogy a legtöbb határideje lejárt, anélkül, hogy a megvalósítás megtörtént volna. Ennek oka, hogy az önkormányzati struktúra, a kormányzati és helyi önkormányzati feladatok átcsoportosítása miatti változások, a hivatal költözése, az intézményi rendszer átalakítása az elmúlt két évben nagymértékben megnehezítették a hosszú távú feladatok tervezését és végrehajtását, ugyanakkor jelentős többletterhet róttak az Önkormányzati Hivatal apparátusára. A HEP Fórum a határidőben nem teljesült ek határidejét módosítani javasolta. A HEP Intézkedési Terve a HEP Fórum javaslatainak megfelelően került átdolgozásra, néhány új tervvel kibővítve. 112

113 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése sel elérni kívánt cél I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Adathiány pótlása Adat- és/vagy programhiány elégtelen lakhatási körülmények, a lakóhelyi szegregáció felszámolása, integrált vagy a környezeti normáknak megfelelő minőségű lakókörnyeze t kialakítása. A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal IVS Antiszegregá ciós terv ITS tartalma A külterületeke n és nem lakóövezetbe n elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltat ásokhoz, közműszolgál tatásokhoz, közösségi közlekedéshe z való hozzáférés bemutatása. Szolgáltatástervezési felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) 1 db adatbázis megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) "Kapaszkodó " Szociális és Gyermekjólét i Alapszolgálta tó Központ Dombóvári Közös Önkormányz ati Hivatal eredményein ek fenntartható sága évenkénti frissítés 113

114 2 3 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése alacsony iskolai végzettségű munkanélküli ek munkába állásának támogatása A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése Alacsony iskolai végzettségű, és szakképzetlen munkanélküli ek elhelyezkedés ére minimális az esély Szakképzetle n Magas a nyilvántartott álláskeresők munkaerőpiaci elhelyezkedés ének szakképzetlen ek aránya a munkanélküli ek között sel elérni kívánt cél Foglalkoztatá shoz való hozzáférés esélyének javítása. A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal IVS, ITS, 4 éves munkaprogra m A foglalkoztatás ITS hoz való Antiszegregá hozzáférés ciós terv esélyének javítása. tartalma koncepció felülvizsgálat a. Szociális Kerekasztal felélesztése. Közfoglalkoz tatásban való részvétel biztosítása Felnőtt szakképzés a hiányszakmá kban. Általános iskolák végzős osztályaiban felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) A létrejött munkahelyek száma. A felnőttképzés keretében a hiányszakmá kban szakképesítés t szerzettek száma. megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati támogatás, Önkormányz ati Intézmények, Munkaügyi Központ, Vállalkozáso k Pályázati forrás, Klebelsberg Intézményfen ntartó Központ, Középiskolák, Munkaügyi eredményein ek fenntartható sága Pályázati források folyamatos biztosítása Folyamatos nyomonkövet és 114

115 4 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése támogatása Pályakezdő fiatalok, nők elhelyezkedés ének segítése A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése A Pályakezdő fiatalok, nők elhelyezkedés e nehézkes sel elérni kívánt cél foglalkoztatás hoz való hozzáférés esélyének javítása. A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal 4 éves munkaprogra m tartalma a szülők és a diákok tájékoztatása a munkaerőpiaci hiányszakmá k alakulásának várható trendjéről a munkanélküli vé válás elkerülése érdekében. A fiatalok képzéséhez, továbbképzés hez való hozzáférésük biztosítása. Személyes kompetenciák fejlesztése, felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) Képzésben, munkahelyi tapasztalat szerzésben részt vevő fiatalok száma/év. Programok száma/év. megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Központ Pályázati forrás, Munkaügyi Központ, Civil szervezetek, helyi vállalkozók eredményein ek fenntartható sága Folyamatos nyomonkövet és 115

116 5 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése Megélhetési problémák A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése Megélhetési nehézségekke l küzdő lakosság problémáiról nincs adat sel elérni kívánt cél Adatok, információk beszerzése A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal 4 éves munkaprogra m, Ivanich Terv tartalma munkatapaszt alat szerzése. A fiatalok foglalkoztatás át és az oktatásból a munkaerőpia cra való átmenetet megkönnyítő programok bővítése a civil szervezetekke l együttműköd ésben. A megélhetési problémákkal küzdő lakosság részére felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata, megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) Programokon résztvevők száma/év. Aktuális adatbázis megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) "Kapaszkodó " Szociális és Gyermekjólét i Alapszolgálta tó Központ, eredményein ek fenntartható sága Adatok folyamatos frissítése 116

117 6 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése Helyi képzési programok A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése Magas az alapfokú képesítéssel, illetőleg a középfokú szakképesítés sel nem rendelkezők száma sel elérni kívánt cél Foglalkoztatá s elősegítése A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal 4 éves munkaprogra m tartalma segítségnyújt ás. Adósságkezel ési program visszaállítási lehetőségéne k vizsgálata. Civil szervezetek bevonása, esetleges adománygyűj tések szervezésébe. Alapfokú és középfokú végzettség megszerzése felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) szakképzettek száma megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Civil szervezetek Családsegítő Pályázati forrás, Klebelsberg Intézményfen ntartó Központ, Munkaügyi Központ eredményein ek fenntartható sága nem releváns 117

118 7 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése önkormányza ti bérlakások felújításához szükséges költségek felmérése II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 A szegregátumo kben élők helyzetének, lakhatási körülményein ek pontos felderítése A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése önkormányza ti lakások állapotáról, a szükséges felújításokról nem rendelkezünk adattal A szegregátumo kban élők helyzetéről, lakhatási körülményeir ől nem rendelkezünk adatokkal sel elérni kívánt cél Szükséges költségek meghatározás a elégtelen lakhatási körülmények, a lakóhelyi szegregáció felszámolása, integrált vagy a környezeti normáknak megfelelő minőségű lakókörnyeze t kialakítása. A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal IVS, ITS 4 éves munkaprogra m IVS ITS Antiszegregá ciós terv tartalma önkormányza ti bérlakásállom ány műszaki állapotának felmérése. Szociális városrehabilit áció megvalósítás a. felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata Dombóvár Város Önkormányz ata, megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) Tanulmány elkészítése Lakások komfortfokoz atának felmérése, megállapítása. megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Lakásgazdálk odási NKft. Pályázati forrás, "Kapaszkodó " Szociális és Gyermekjólét i Alapszolgálta tó Központ, Lakásgazdálk odási NKft. Családsegítő eredményein ek fenntartható sága nem releváns Adatbázis frissítése évenként. 118

119 2 3 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése Továbbtanulá si-, pályaválasztá si tanácsadásho z hozzáférés biztosítása Igazolatlan hiányzások visszaszorítás a A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek pályaválasztá si továbbtanulás i tanácsadása nem megfelelő Sok az igazolatlan hiányzások száma és a csellengés sel elérni kívánt cél A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulás i-, pályaválasztá si tanácsadásho z történő hozzáférésük elősegítése. Igazolatlan hiányzások visszaszorítás a. Csellengés elkerülése. A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal 4 éves munkaprogra m IVS, ITS, Iskolák Pedagógiai Programja tartalma Továbbtanulá si-, pályaválasztá si tanácsadás biztosítása a városban. igazolatlan hiányzások visszaszorítás a érdekében szoros együttműköd és az érintett szervezetek felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) Továbbtanulá si-, pályaválasztá si tanácsadáson résztvevők száma. Igazolatlan hiányzások száma és változása. megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Munkaügyi Központ, Klebelsberg Intézményfen ntartó Központ, Középiskolák Klebelsberg Intézményfen ntartó, Iskolák, "Kapaszkodó " Szociális és Gyermekjólét i Alapszolgálta eredményein ek fenntartható sága nem releváns folyamatos nyomon követés 119

120 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése III. A nők esélyegyenlősége 1* törlésének oka, hogy az adatgyűjtés nem valósítható meg Adathiány pótlása A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése Adat-, információhiá ny sel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal egyenlő bánásmód követelményé nek érvényesítése a helyi önkormányza t IVS, döntéshozatal Antiszegregá ában, illetve ciós terv az általa fenntartott vagy támogatott intézményekb en, és az önkormányza t által tartalma között, rendszeres esetmegbeszé lések. Civil szervezetek bevonásával információ és adatgyűjtés a nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémákról és a felszámolásu kra irányuló kezdeményez ésekről. felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) db tanulmány megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) tó Központ, Háziorvosok, Rendőrség, Családsegítő "Kapaszkodó " Szociális és Gyermekjólét i Alapszolgálta tó Központ, Rendőrkapitá nyság eredményein ek fenntartható sága nem releváns 120

121 2 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése Családon belüli erőszak elleni határozott fellépés A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése sel elérni kívánt cél ellenőrzött szolgáltatáso k körében. A családon belüli erőszak nehezen tettenérhető, Köztudatform az esetek álás nagy részében nem történik feljelentés A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal IVS, ITS Antiszegregá ciós terv tartalma Köztudatform álás, önvédelmi oktatás szervezése. Köztudatform áló rendezvények szervezése tájékoztató anyagok elkészítése egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai szakemberek és a Rendőrség bevonásával. felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) A rendezvények en résztvevők száma. újonnan elkészült tájékoztatók száma megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati forrás. Városi "Kapaszkodó " Szociális és Gyermekjólét i Alapszolgálta tó Központ, Rendőrkapitá nyság Családsegítő 3 Áldozattá Kevés az A közösségi IVS, ITS Dombóvár Új Pályázati éves eredményein ek fenntartható sága nem releváns 121

122 4 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése vált nők hatékony segítése Bűnmegelőzé si Koncepció elkészítése A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése olyan szolgáltatás, amely az áldozattá vált nők helyzetén hatékonyan segítene sel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal viszonyok Antiszegregá fejlesztése. ciós terv Egyenlő bánásmód követelményé nek érvényesítése. az jelenleg önkormányza nincsenek t nem hosszú távú rendelkezik célkitűzések hatályos meghatározv bűnmegelőzé a si bűnmegelőzé ITS Antiszegregá ciós terv, munkaprogr am tartalma áldozatokat támogató komplex szolgáltatáso k bővítése. önkormányza ti lakás kiutalási eljárások során azon nők előnyben részesítése, akik családon belüli erőszak áldozatai. hosszú távú célkitűzések meghatározá sa a bűnmegelőzé s terén felelőse Város Önkormányz ata, Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) szolgáltatáso k száma. Szolgáltatáso kba vont nők száma. Rendeletmód osítás (lakásrendelet ) hajléktalann á vált nők elhelyezéséne k megoldása Koncepció Képviselőtest ületi elfogadása megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) forrás, Rendőrség, "Kapaszkodó " Szociális és Gyermekjólét i Alapszolgálta tó Központ Családsegítő Rendőrség, Önkormányz ati Hivatal eredményein ek fenntartható sága munkatervbe beágyazva éves munkatervbe ágyazva 122

123 5 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése Bölcsődei férőhelyek kihasználtság ának vizsgálata IV. idősek esélyegyenlősége 1 Veszélyeztete tt korcsoport (80 65 éven felüliek) felmérése A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése koncepcióval s terén fel kell tárni, hogy szükséges-e a bölcsődei férőhelyek számának bővítése a nők elhelyezkedés ének megkönnyíté se érdekében sel elérni kívánt cél nők elhelyezkedés ének megkönnyíté se Nincs adat arról, hogy a veszélyeztetet t Adatbázis korcsoportból létrehozása (80 65 éven felüliek) hány fő él egyedül, egyszemélyes - - A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal tartalma felmérés elkészítése, igény esetén a bővítés megvalósítás a Szociológiai felmérés. Információs centrum kialakítása. Gerontológiai Információs Központ létrehozása. felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) felmérés elkészítése, igény esetén bővítés Szociológiai felmérés eredménye. Létrehozott Információs Központok Alzheimer Kávézó létrehozása megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Önkormányz ati Hivatal, pályázati forrás Egyesített Szociális Intézmény eredményein ek fenntartható sága éves munkatervbe ágyazva Nem releváns 123

124 2 3 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése Gyógyászati segédeszköz kölcsönzési lehetőség fejlesztése Utolsó stádiumban lévő betegek otthonukban történő ápolása A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése háztartásban. Nem ismert az Alzheimerkórban szenvedők száma. Nincs gyógyászati segédeszköz kölcsönzési lehetőség Nincs olyan szolgáltatás, amely a daganatos, utolsó stádiumban lévő betegek otthonukban sel elérni kívánt cél arra rászorulók számára gyógyászati segédeszköz kölcsönzési lehetőség kialakítása. Daganatos, utolsó stádiumban lévő betegek otthonukban történő ápolási lehetőségéne - - A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal tartalma Igényfelméré s, lehetőségek vizsgálata, szükséges lépések megtétele. Hospice szolgáltatás kialakítása az ESZI keretein belül a házi segítségnyújt ás területén. felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) Igényfelméré s eredménye. Gyógyászati segédeszköz kölcsönzési lehetőség kialakítása megtörtént-e. Szolgáltatást igénybevevők száma megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Egyesített Szociális Intézmény, helyi vállalkozások Pályázati forrás, Egyesített Szociális Intézmény eredményein ek fenntartható sága Gazdaságoss ági számítás Pályázati forrásból vagy állami támogatással 124

125 4 5 6 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése Önkéntesség népszerűsítés e Idősek tájékoztatása Adathiány pótlása A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése történő ápolását segítené Kevés az önkéntes idősek és hozzátartozói k nem rendelkeznek kellő információval az ellátásokról, a segítségnyújtási lehetőségekrő l Adathiány sel elérni kívánt cél k biztosítása. idősek segítése önkéntesek segítségével. idősek és hozzátartozók pontosan tudják, hogy adott probléma - esetén kihez forduljanak, kitől kérhetnek segítséget. Idősek informatikai jártasságának A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal 4 éves munkaprogra m - tartalma Önkéntesek toborzása. Tájékoztatás, figyelemfelhí vás rendezvények, szóróanyagok segítségével. Idősek informatikai jártasságának felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata Dombóvár Város Önkormányz ata Dombóvár Város Önkormányz megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) Önkéntesek száma. Rendezvénye ken résztvevők száma. Felmérés eredménye. Felzárkóztató megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Egyesített Szociális Intézmény, önkéntes segítők Pályázati forrás, Egyesített Szociális Intézmény Pályázati forrás, Egyesített eredményein ek fenntartható sága folyamatos nyomonkövet és nem releváns Folyamatos nyomonkövet és 125

126 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1* törlésének oka, hogy az adatgyűjtés nem valósítható meg Adathiány pótlása Nem rendelkezünk adatokkal, ismeretekkel a településen fogyatékossá ggal élőkről. sel elérni kívánt cél megismerése, szükség esetén a felzárkóztatás lehetőségéne k biztosítása. A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal egyenlő bánásmód követelményé nek érvényesítése a helyi IVS önkormányza Antiszegregá t ciós terv döntéshozatal ában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott tartalma felmérése. Szükség esetén informatikai felzárkóztatás t elősegítő programok kidolgozása. A célcsoportot támogató civil szervezetekke l együttműköd ésben pontos felmérés készítése a célcsoport demográfiai mutatóiról, lakhatási felelőse ata Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) informatikai programok száma. Felzárkóztató informatikai programokon résztvevők száma. 1 db adatbázis megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Szociális Intézmény, Dombóvár Város könyvtára Pályázati forrás eredményein ek fenntartható sága 2 évente adatfrissítéss el 126

127 2 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése Akadályment esítés A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése Közintézmén yekhez vezető közúti közlekedésbe n az utak, járdák, közterek alkalmatlano k a fogyatékos emberek számára sel elérni kívánt cél intézményekb en, és az önkormányza t által ellenőrzött szolgáltatáso k körében. Közúti közlekedéshe z való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal IVS, 4 éves munkaprogra m tartalma körülményeir ől, megélhetési problémáiról. Igényfelméré s készítése az általuk igényelendő szolgáltatáso król. Szükséges felmérni a közúti közlekedés akadálymente sségét és az egyenlő esélyű hozzáférés követelménye inek nem megfelelő utakat, felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) 1 db tanulmány megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati forrás, Önkormányz ati Hivatal eredményein ek fenntartható sága folyamatos karbantartás 127

128 3 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése A fogyatékkal élő gyermekek részére akadálymente sítés biztosítása, fejlesztő eszközök beszerzése A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése Fogyatékkal élő gyermekek integrált neveléséhez nincsenek megfelelő fejlesztési eszközök, és nem megoldott az akadálymente sítés sel elérni kívánt cél Fogyatékkal élő gyermekek esélyegyenlős égének biztosítása. Óvodák akadálymente sítése. Szükséges fejlesztő eszközök beszerzése. A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal IVS, 4 éves munkaprogra m tartalma járdákat, köztereket akadálymente síteni szükséges. Óvodák akadálymente sítettségének felmérése. Igényfelméré s a szükséges fejlesztő eszközök tekintetében. Pályázati lehetőségek vizsgálata. Pályázati forrás megléte esetén akadálymente sítés és felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) 1 db tanulmány, Akadályment esítés, eszközbeszer zés dokumentáci ója megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati forrás eredményein ek fenntartható sága nem releváns 128

129 4 5 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése A fogyatékkal élők részére tájékoztatás biztosítása a jogszabályok biztosította kedvezménye kről és a helyben elérhető szolgáltatáso król, lehetőségekr ől A fogyatékkal élők részére speciális gyógytorna lehetőségéne A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése Fogyatékkal élők sokan nem tájékozottak az őket érintő jogszabályi változásokról vagy elérhető szolgáltatáso król a speciális gyógytorna nem elérhető városunkban, Pécsen is több hónapos sel elérni kívánt cél Fogyatékkal élők esélyegyenlős égének biztosítása Fogyatékkal élők esélyegyenlős égének biztosítása - - A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal tartalma eszközbeszer zések. Tájékoztató anyagok készítése szakemberek bevonásával és azok közzététele a Dévény módszerrel végzett gyógytorna elérhetőségé nek felelőse Dombóvár Város Önkormányz ata Dombóvár Város Önkormányz ata megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) Elkészült tájékoztatók száma a lehetőség biztosítása megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati forrás Pályázati forrás, Családsegítő, Civil szervezetek eredményein ek fenntartható sága nem releváns nem releváns 129

130 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J címe, megnevezése A helyzetelemz és következteté seiben feltárt esélyegyenlő ségi probléma megnevezése k biztosítása várakozási lista van sel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal tartalma biztosítása Dombóváron felelőse megvalósítás ának határideje eredményess égét mérő indikátor(ok ) megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) eredményein ek fenntartható sága 130

131 3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott ek elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre, - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása, - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása.

132 esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. 132

133 Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja a Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. 133

134 Kötelezettségek és felelősség esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a mindenkori esélyegyenlőségi felelős felel: - ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben megtennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni. A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen, - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. 134

135 Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó i tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja, és javaslatot tesz az önkormányzat képviselő-testületének a szükséges ekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és szükség esetén felelősségre vonásáról. egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. 135

136 4. Elfogadás módja és dátuma I. A Dombóvár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Dombóvár város képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és a 237/2013. (VI.27.) Kt. határozatával elfogadta. Mellékletek: Dátum Aláírás A Dombóvár Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Dátum Partner aláírás Dátum Partner aláírás Dátum Partner aláírás 136

137 HEP elkészítési jegyzék 41 NÉV 42 HEP részei 43 Aláírás Egyesített Szociális Intézmény Fehér Jánosné Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás Forrayné Csete Emilía Reménység Napközi Otthon Rieger Erika Dombvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat Horváth Elemér Dombóvár Rendőrkapitányság Dr. Szijártó István R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E 41 Ez a jegyzék mint a HEP melléklete szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy partneri aláírással igazolt dokumentum 42 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 43 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 44 adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

138 NÉV 42 HEP részei 43 Aláírás Művelődési Ház Nkft. Farkas János Dombóvári Városi Könyvtár Virágné Bán Emma Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kaszás Zoltán Dombóvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Dr. Földi-Deutsch Eszter Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Schmidt Anikó Dombóvár Városés Lakásgazdálkodási Nkft. Vida Tamás R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E 138

139 NÉV 42 HEP részei 43 Aláírás Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsöde Tarr Ágnes Százszorszép Óvoda Élő Tamásné Nők Dombóvárért Egyesület Kengyel Zsuzsanna Dombóvári Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete Bakonyi Károlyné Őszidő Nyugdíjas Klub Bonyár Sándorné Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete Dombóvári Csoport Bóna Jánosné Dombóvári Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete Susóczky Márta R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E 139

140 NÉV 42 HEP részei 43 Aláírás Civil Tanács Dr. Bereczki Mária R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E 140