DOMBÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA INTERGÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. (munkaanyag)

Átírás

1 DOMBÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA INTERGÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (munkaanyag) 1

2 Készítette: Dombóvár Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Településfejlesztési csoport Tanácsadó: Vital Pro Vezetési és Szolgáltató Kft. Lunk Tamás cégvezető, tanácsadó Témavezető: Szabó Loránd polgármester Elfogadta: Dombóvár Város Önkormányzata:

3 TARTALOMJEGYZÉK I. A STRATÉGIAALKOTÁS ELŐZMÉNYE, KIINDULÓPONTOK 5 I.1 A stratégia szükségessége, indoklása 5 I.2 Módszertani lehatárolások, alapelvek 7 I.3 A stratégia tartalmi felépítése 8 II. HELYZETELEMZÉS II.1 Városfejlődési meghatározottság 9 II.1.1 Földrajzi adottságok 9 II.1.2 A város fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők értékelése 10 II.1.3 Dombóvár szerepének meghatározása a településhálózatban 11 II.2 Gazdasági folyamatok II.2.1 Általános és átfogó jellemzők 14 II.2.2 Gazdasági szerkezet 17 II.2.3 Vállalkozások helyzete 17 II.2.4 K+F 21 II.2.5 Turizmus 22 II.2.6 Helyi gazdaságfejlesztés eszközei 24 II.2.7 Információs társadalom 26 II.2.8 Külső elérhetőség 26 II.3 Társadalmi folyamatok 27 II.3.1 Demográfiai viszonyok 27 II.3.2 Képzettség, műveltség 28 II.3.3 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 29 II.3.4 Közművelődés, kultúra, sport 31 II.3.5 Civil élet 32 II.3.6 Nemzeti és etnikai kisebbségek 33 II.4 Természeti és épített környezet II.4.1 Természeti környezet 33 II.4.2 Épített környezet 34 II Helyi építészeti értékek, műemlékek 36 II Települési infrastruktúra ellátottság 37 II.5 Közszolgáltatások II.5.1 Közigazgatás 39 II.5.2 Oktatás-nevelés 42 II.5.3 Egészségügy 44 II.5.4 Szociális ellátás 45 II.5.5 Hulladékgazdálkodás 48 II.5.6 Tömegközlekedés 49 II.6 Az önkormányzat költségvetési helyzete II.6.1 Bevételi források 50 II.6.2 Kiadások 51 II.6.3 Értékpapír és hitelműveletek 52 III. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA III.1 Dombóvár jövőképe 53 III.1.1 SWOT analízis, a városfejlesztés megoldandó problémái 53 III.1.2 Célpiramis 55 III.2 A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása III.2.1 Városreform a jólét alappillére 57 III.2.2 Helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés 57 III.2.3 A társadalmi megújulóképesség támogatása 58 III.2.4 A természettel harmonizáló városi környezetalakítás 59 III.2.5 Az épített környezet meglévő értékeinek fenntartása, fejlesztése 60 III.2.6 A településrészek integrált fejlesztése 61 III.3 A stratégia koherenciája, konzisztenciája 64 III.4 A forrásigények összefoglalása, pályázati megfeleltetések 71 IV. DOMBÓVÁR TELEPÜLÉSSZERKEZETI MEGOSZTOTTSÁGA 75 IV.1 A településrészek helyzetelemzése, SWOT analízis IV.1.1 Belváros 75 3

4 IV.1.2 Belvárost övező területek 81 IV.1.3 Kertváros 85 IV.1.4 Történelmi városrész 89 IV.1.5 Szőlőhegy 94 IV.1.6 Újdombóvár 99 IV.1.7 Tüske 104 IV.1.8 Gunaras 108 IV.1.9 Mászlony, Külterületek 111 V SOTÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE V.1 Történelmi városrész rehabilitáció 120 V.1.1 Erzsébet utcai akcióterület 120 V.1.2 Kakasdomb akcióterület 126 V.1.3 Szigeterdő akcióterület 130 V.2 Belváros akcióterület 134 V.3 Gunaras akcióterület 140 V.4 A 61-es út mentén nyugatra fekvő barnamezős területek revitalizációja 142 VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI.1. Anti-szegregációs terv VI.2 Ingatlangazdálkodási terv 143 VI.3 Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek 153 VI.4 Partnerség és kommunikáció 159 VI.5 Szervezeti kérdések 161 VI.6 Településközi koordináció mechanizmusai 162 VI.7 A stratégia megvalósításának monitoringja 164 Zárszó sz. melléklet: A stratégia indikátorai sz. melléklet: Anti-szegregációs szakértői vélemény 4

5 I. A stratégiaalkotás előzménye, kiindulópontok I.1 A stratégia szükségessége, indoklása Európát kis-, közepes és nagyvárosok többközpontú, hálózatos szerkezete jellemzi. A hálózatba rendeződő agglomerációk közül sokan nagyváros környezetében csoportosulnak, míg mások egy régió egyedüli központját alkotják. A városok és agglomerációik jelentik az európai életforma egyre terjedő tipikus mintáját: a városok fogadják be a legtöbb munkahelyet, vállalkozást és felsőfokú oktatási intézményt, amelyek tevékenysége meghatározó a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság és versenyképesség szempontjából. A fenntartható gazdasági növekedés és a versenyképes gazdasági modell akkor működtethető hatékonyan, ha a városok sikeresek tudnak maradni a munkalehetőségeket teremtő befektetések ösztönzésében és hatékonyak az innovációvezérelt iparágak meghonosításában. A városok és a kistérségek szintjén megvan az a képesség és ismeretállomány, amellyel összetett helyi programok és integrált városfejlesztések is kivitelezhetőek, a közigazgatási szint ezért egyre fontosabb szerepet játszik az Európai Unió célkitűzéseinek elérésében és a gazdasági dimenzió szervezésében. A városoknál felmerülő kihívások ugyanakkor igen változatosak: bizonyos városok, városrészek esetében a túlzsúfoltság, a bevándorlás, míg máshol az elnéptelenedés vagy a közbiztonság hiánya, a perifériára szorulás stb. jelenthet gondokat. Az Európai Unió hosszú távú víziója a Lisszaboni Stratégia nagy hangsúlyt helyez a városok integrált fejlesztésére, amelyek tekintetében az Európai Unió Bizottsága által megfogalmazott Közösségi Stratégiai Iránymutatások az alapvető szempontokat, azokat az általános érvényű prioritásokat is megfogalmazzák, amelyek minden város fejlődése esetében jelentkeznek. A Közösségi Stratégiai Iránymutatások meghatározzák azokat a területeket, amelyeket a as időszakban a fenntartható városi fejlődés érdekében, a több és jobb munkahely megteremtése érdekében, a foglalkoztatottság és a versenyképesség növekedése, valamint a vonzó városi környezet kialakítása érdekében figyelembe kell venni: - Megélhetési- és ingatlan árszínvonal rögzítése, csökkentése; - Közlekedés, elérhetőség és mobilitás javítása; - A szolgáltatásokhoz és az intézményekhez való jobb hozzáférés; - A természeti, fizikai környezet fejlesztése a vonzó körülmények megteremtése; - Kulturális ágazat erősítése, mint a rekreáció és jobb életminőség feltétele. A fejlesztendő területekhez a Bizottság konkrét intézkedéseket és ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek adaptálásához és hatékony végrehajtásához a helyi szintek szereplőinek rugalmas együttműködéseket kell létrehozniuk. Az együttműködések képesek megfogalmazni és összehangolni a stratégia helyi céljait és a városi fejlesztések irányvonalát, célkitűzéseit, valamint képesek a jól bevált nemzetközi gyakorlat befogadására. A városi fejlődés lassú és összetett folyamat, a városoknak ezért a közösségi iránymutatásoknak megfelelően rendelkezniük kell hosszú távú fejlődési stratégiákkal, víziókkal és a fejlődési pályáról alkotott elképzelésekkel, amellyel biztosítható az uniós alapelvek helyben történő eredménnyé válása. A vízió eléréséhez szükséges az intézkedések pontos ismerete, és az időszakos akciótervek összeállítása (Dombóvár Város Önkormányzatának 181/2007. (VI. 28.) sz. Kt. határozata), amelyekkel a kitűzött célok a leghatékonyabban realizálhatóak lesznek. A víziók és városfejlesztési stratégiák megalkotásában elengedhetetlen feltétel és demokratikus előírás a helyi lakosok támogató bázisa és a civil szervezetek partneri részvétele. 5

6 Az ajánlott iránymutatások intézkedéseinek elérésében és a városi megújulás stratégiájának finanszírozásában a közösségi alapok széles körű támogatásokat biztosítanak, amelyek a Nemzeti Fejlesztési Tervek operatív programjain keresztül hívhatóak le. Fontos azt is tudni, hogy a pályázatok beadásának feltétele az Integrált Városfejlesztési Stratégia megléte. A források felhasználásában a magánszektor hozzájárulását ajánlott és szükséges is vállalni. A stratégiákban ezért olyan garanciákat kell biztosítani, hogy a kivitelezett fejlesztések magánberuházások gerjesztését is előidézzék. Fontos ez azért is, mert a várható EUtámogatások igénybe vételéhez saját forrásra van szükség, amelyet az önkormányzat nem vagy csak áldozatokkal tud előteremteni. Így a nagyobb volumenű fejlesztésekhez elengedhetetlen a magántőke bevonása. Dombóvár városa jelenleg rendelkezik egy közötti időszakra szóló városfejlesztési koncepcióval (Vectigalis Rt.), amely azonban nem a jelen lehetőségekre koncentrál. Az elkészítése óta eltelt időben Magyarország csatlakozott az EU-hoz, és Dombóvárnak szükségszerűen új iránymutatásokat, megközelítéseket és tervezési metodikákat kell alkalmaznia a stratégia alkotásban. Különösen sürgető feladat az EU költségvetési ciklusához igazodó, kimenetében konkrét, megvalósítandó és megvalósítható projekt-terveket is meghatározó integrált városfejlesztési stratégia megalkotása, amely a koncepció fő célkitűzéseit figyelembe veszi illetve módosítja, a jelenlegi elvárások és a város eddigi eredményei szerint. Az integrált városfejlesztési stratégia az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a társadalmi, gazdasági, környezeti adottságokhoz igazodva, a városfejlesztési koncepcióból kiindulva és a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz, valamint az egyéb (regionális, országos) fejlesztési dokumentumokhoz igazodva készült. A stratégia részletes, megalapozó helyzetfeltárás alapján a as időszakot felölelve, az EU költségvetési ciklusához igazodva, így a Közösségi Stratégiai Referenciakeret által biztosított forrásokhoz való hozzáférhetőséget is figyelembe véve meghatározza a valóban megvalósítható fejlesztési irányokat, figyelembe véve valamennyi előzetes tervezési anyagot, valamint a helyi közösség véleményét is. A stratégia versenyszemlélete A stratégia egyaránt figyelembe veszi a városlakók településükről alkotott hosszú távú jövőképét, valamint Dombóvár jelenlegi helyzetét, fejlettségének jelenlegi állapotát. Fő célkitűzés: a város versenyképességének javítása A helyzetelemzés és a stratégiai célok összevetése alapján a város versenyképességét elsődlegesen a minél magasabb hozzáadott értéket termelő tevékenységek és ágazatok szempontjából célszerű növelni. Dombóvár vonatkozásában ebben kiemelt szerepet kap az innováción alapuló gazdaságfejlesztés, mint általános megközelítési mód, valamint elsődleges ágazatként - a turizmus. Ezen területek fejlesztése szempontjából alapvető fontosságú a Dombóvár által jelenlegi és jövőbeli lakóinak kínált életminőség javítása és ezzel összefüggésben a város megítélésének és arculatának javítása. A várospotenciál szempontjából az igazi versenytársak a vidéki kisvárosok, melyek hasonló népességűek és fejlettségi szintűek, mint Dombóvár. Tévhit lenne ugyanis Pécs vagy Kaposvár pozícióira törni, hiszen ezek a megyeszékhelyek a városverseny más, magasabb kategóriáját képviselik. 6

7 A területi meghatározottság szempontjából jó versenypozíciókat Dombóvárnak a szomszédos kistérségek és városok között (Komló, Sásd, Tamási), valamint Tolna megyében és a Dél-Dunántúli Régióban kell elérnie. Fontos tényező azonban az, hogy a verseny fogalmát annak etikus és egészséges mivoltában kell felfogni, amely tehát nem mások ellen, hanem a saját boldogulásunkért folyik. Célja az előrehaladás, nem mások pozícióinak rontása saját stagnálásunk mellett. A városokra vonatkoztatva ez azt jelenti: a versengésben a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködési készség fenntartása is jusson megfelelő súlyhoz, mivel egyrészt az egyes problémák nem is oldhatóak meg kistérségi vagy mezorégiós összefogás nélkül (pl. hulladékelhelyezés), másrészt a város saját jól felfogott gazdaságfejlesztési érdekeinek része az is, hogy az együttműködést erősítse (pl. Pécs, Kaposvár), mivel ez közép és hosszú távon többlet eredményekhez vezethet. A pozíciókért vívott verseny nyertesei egyértelműen azok a városok lehetnek, amelyek leginkább versenyképesek az adott gazdasági környezetben: megfelelő a helyben képződő egy lakosra jutó jövedelem nagysága és annak növekedési üteme, amely egyaránt adódik a termelékenység és foglalkoztatottság minél magasabb szintjéből. Azaz a városok szempontjából a versenyképesség nem más a globális gazdasági trendben, mint minél magasabb gazdasági teljesítmény, amely egyrészt a jövedelmekkel mérhető, másrészt a foglalkoztatottság magas szintjével. I.2 Módszertani lehatárolások, alapelvek Egy stratégia középtávra általában 7-8 évre szóló általános fejlesztési kereteket, stratégiai irányokat meghatározó dokumentum, amely valós, tényadatokon nyugvó helyzetfeltárásra épül. Terveink szerint a dombóvári Integrált Városfejlesztési Stratégia több lesz ennél: a stratégiai célok, irányok kijelölése mellett meghatároz olyan konkrét projektlehetőségeket, amelyek az elkövetkező 7 évben befolyással lesznek a város fejlődésére. A stratégiai célok és irányok meghatározása széles körű társadalmi egyeztetés keretében történt. Ez egyaránt jelenti az önkormányzat bizottságainak részvételét az előkészítési és döntésre vonatkozó javaslattételi folyamatban, illetve az adott szakterületeken a város meghatározó szakembereinek, intézményeinek, valamint a lakosság aktív részvételét a stratégiaalkotás folyamatában. A stratégia tehát alapvetően a helyi társadalom igényeiből kiindulva, a helyi adottság figyelembevételével ad megoldást a felmerülő problémákra és a lehetőségek optimális kihasználására. A stratégiaalkotás folyamatában az alábbi alapelveket vettük figyelembe: Nyilvánosság és részvétel szerepe növekszik a fejlesztési politikában, amelynek újszerűsége többek között éppen a helyi erőforrások bevonásában és a nagyobb társadalmi támogatottságban rejlik. A legmagasabb színvonalú terv, illetve program sem valósulhat meg, ha a helyi társadalom nem azonosul a célokkal. Éppen ezért a városfejlesztési stratégia széles körű társadalmi egyeztetési folyamaton ment keresztül. Partnerség: a képviselő-testületben nem kaphatott képviseletet minden érintett társadalmi csoport, ezért a városfejlesztéshez kötődő érdekegyeztetés nem szűkülhet le a testületben képviseltek körére. A városvezetés fontos célja, hogy folyamatosan erősödjenek a partnerségi kapcsolatok, mind a magán-, a közszféra és a szociális partnerek vonatkozásában, mind pedig az egyes térségi szintek, elsősorban a város és a kistérség, valamint a kistérség és a régió között. Koncentráció: ez az elv arra utal, hogy a támogatási forrásokat azokra a helyekre és olyan mennyiségben kell koncentrálni, ahol érdemi gazdasági-társadalmi hatást tudnak kifejteni. A 7

8 források koncentrációjánál mindig ésszerű egyensúlyt kell tartani a versenyképesség és a méltányosság között. Gyakran előforduló hiba, hogy a túlságosan szétaprózott források csak valamilyen tüneti kezelést adnak akut problémák megoldására, miközben a problémák mélyebb rétegeibe nem tudnak elérni. A koncentráció elve felhívja a figyelmet a hatásvizsgálatok fontosságára, valamint az értékelési folyamatokra épülő korrekciós visszacsatolás jelentőségére. Hosszú távú tervezés: fontos fejlesztési alapelve, hogy a város életét döntően befolyásoló beruházások ne ad hoc módon, hanem előrelátó, hosszú távú gondolkodás alapján, a releváns stratégiai tervekkel, illetve a területrendezési tervvel összhangban kerüljenek megvalósításra. Monitoring: valamennyi projektet, programot a törvényesség, ellenőrizhetőség és hatékonyság jegyében kell végrehajtani. Ehhez a város esetében feltétlenül ajánlatos a stratégia előrehaladásának figyelemmel kísérése, az adatok folyamatos aktualizálása, elemzése. Amenynyiben szükséges, a cél elérése érdekében a stratégiai eszközök módosítása. Lokálpatrióta gazdaságpolitika: a magasabb szintű tervek kidolgozásakor természetszerűleg nem érvényesül az a fajta gondolkodás lényegében a központi tervezés még mindig erőteljes ágazati meghatározottsága miatt -, hogy elsősorban a helyi erőforrások maximális kiaknázására kell alapozni egy térség fejlődését. E stratégia előirányozza, hogy lehetőség szerint a fejlesztési döntések meghozatala e szempont figyelembe vételével történjen meg. Az esélyegyenlőség biztosításának során elsősorban: a nemek (nők és férfiak) közötti, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók, különös tekintettel a roma kisebbséghez tartozók, a fogyatékkal élők, valamint az idős emberek hátrányos megkülönböztetését, illetve annak elkerülésének lehetőségeit, megoldásait kell vizsgálni. Az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden területét érinti, így egyebek között a foglalkoztatás, oktatás, kultúra, közművelődés, szociális és egészségügyi szolgáltatások, lakhatás, közlekedés területét. A környezeti fenntarthatóság elvének célja a magas szintű környezetvédelem, a környezetgazdálkodás korszerű szabályai alkalmazásának biztosítása, és ahol lehetséges a környezeti állapot javulásának elérése. I.3 A stratégia tartalmi felépítése A stratégia a kiindulópontok és alapelvek rögzítését (I. fejezet) követően statisztikai adatok, meglevő dokumentumok és helyben összegyűjtött információ felhasználásával - a város egésze szempontjából elemzi Dombóvár földrajzi, társadalmi és gazdasági helyzetének a stratégia szempontjából releváns állapotát és folyamatait (II. fejezet). A helyzetelemzés és a jövőkép összevetésével felvázolja a jövőkép elérését szolgáló fejlesztési irányokat (III.fejezet). A város település részeit egyenként elemezve bemutatja azok erősségeinek, gyengeségeinek illetve lehetőségeinek és a kapcsolódó kockázatok (veszélyek) illeszkedését a stratégia céljaihoz és fejlesztési irányaihoz (IV. fejezet), felvázolja ezek kívánatos fejlesztési irányait majd kijelöli azon akcióterületeket, melyek fejlesztése igazodva a jelenlegi finanszírozói elvárásokhoz is a leghatékonyabban szolgálja a stratégiai célok elérését. (V. fejezet). A stratégia megvalósításával kapcsolatos intézkedések terveit a VI. fejezet tartalmazza. 8

9 II. HELYZETELEMZÉS II.1 Városfejlődési meghatározottság II.1.1 Földrajzi adottságok Dombóvár Tolna, Baranya és Somogy megye találkozásánál, Tolna megye délnyugati csücskében, a Kapos folyó mellett fekszik, a dél-dunántúli régió középpontjában. Tolna megyéhez tartozik, de vonzáskörzete túlterjed a megyehatárokon. A város területe 72 km ben a lakónépesség fő, a népsűrűség 261 fő/km 2. A város körzetében több tájegység találkozik: idáig nyúlik a Dél-Külső-Somogyi-dombság, a város egyes területei a Kapos-völgyben fekszenek, a szőlőhegy a zselici dombok tövében helyezkedik el, a város közelében húzódnak kelet felől a Tolnai-Hegyhát és a Völgység dombsorai, de jól láthatóak a város magasabb helyeiről a Mecsek csúcsai is. Dombóvár közlekedése jól kapcsolódik az országos rendszerekhez. A Dél-Dunántúl kiemelt vasúti csomópontja. A vasút a 19. század utolsó harmadától fontos szerepet játszott a település életében. A Budapest-Pécs és a Budapest-Kaposvár-Gyékényes fővonalak kereszteződési pontja. A főváros IC-vonatokkal 2 órán belül elérhető. Dombóvárról Bonyhád- Bátaszék és Komló felé is indulnak vonatok. A gyékényesi vonal összeköttetést biztosít Horvátország és Olaszország felé. 9

10 A közúti közlekedésben a 61-es, illetve a 611-es számú út kapcsolódik a városba. A 61-es számú út összeköttetést biztosít Nagykanizsán, Letenyén keresztül Horvátországba, s tovább Olaszországba, Dunaföldváron keresztül az Alföldre. Iregszemcse felé 1 óra alatt érhető el Siófok, a Balaton. Alsóbbrendű utakon közelíthető meg Bonyhád, illetve Hőgyészen keresztül a megyeszékhely, Szekszárd. Az út időtartama Szekszárdig gépkocsival 1 óra. A 611-es számú út Sásdon keresztül Péccsel köti össze Dombóvárt. II.1.2 A város fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők értékelése Dombóvár város fejlődését eddig meghatározó tényezők közül csak azokat tekintjük röviden át, melyek a település kialakulását, arculatformálását, gazdasági potenciáljának kiépülését alapvetően befolyásolták, rövid kitekintéssel a közeljövőben várható, prognosztizálható, elsősorban külső hatásokra. A város kialakulását, felemelkedését legalapvetőbben mindig is kedvező fekvése, geopolitikai helyzete határozta meg, mint a lakosság és a gazdaság megtelepedését első sorban segítő tényező. A Kapos folyó átkelőhelyeként, a déli irányban vezető országutak és vasúti vonalak fontos csomóponti helyeként a városba jelentős logisztikai, közlekedési bázis települt, amely természetesen maga után hozta a kereskedelem, a szolgáltatóipar és feldolgozó kapacitások fejlődését. Ezek az ágazatok munkalehetőségeket, jövedelemtermelési esélyeket, tehát nagyarányú foglalkoztatási potenciált jelentettek és jelentenek ma is. Ez a csomóponti szerep, a három megyehatár találkozásában, a régió középpontjában fekvés a jövő szempontjából is talán a legfontosabb vonás, mint a gazdaságfejlesztés egyik alappillére, a tőkevonzás, a telephely létesítés fő tényezője. A pozíciók javítása érdekében viszont a helyi léptékeken túlmenő közlekedésfejlesztési intézkedésekre van szükség, elsősorban a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése révén. A város életében hosszú ideig a mezőgazdaság is fontos szerepet töltött be, a környező jó minőségű termőföldeken mindig is magas színvonalú nagyüzemi termelés folyt, ennek termékeit részben helyben dolgozta fel az idetelepített hús-, tej- és malomipar. Sajnos az elmúlt években mindhárom ágazat megszüntette tevékenységét, hivatkozva az EU által megkövetelt magas elvárásokra. A dombóvári iparosodás a fent említett feldolgozóipari kapacitásokon túlmenően - elsősorban a szocialista típusú, központi irányítású vállalatok telephelyeként működő nehéz- és könnyűipari gyáregységek és üzemek alapításában, telepítésében nyilvánult meg. Ezt leginkább a minél magasabb foglalkoztatás és a munkásréteg növelése irányította, nem a piaci követelmények, ezért természetszerűleg a rendszerváltás mélyen megrendítette, leépítette a helyi kapacitásokat. Ezek egy része fém- (lakatos, gép és csavaripar) és textilipari vállalkozások a privatizációt követően tovább működött és működik, a kialakított Ipari Park pedig újabb esélyt jelent a helyi gazdaság- és iparfejlesztés élénkítéséhez. Az ipar fejlesztése elsősorban azért fontos, mivel a város munkahelyteremtő és jövedelembiztosító képessége alapvetően befolyásolja népességmegtartó képességét, így teljes jövőbeli sorsának alakulását. Az idegenforgalom, mint gazdasági ágazat az elmúlt években lendületet vett, köszönhetően Gunarasfürdő fejlesztésének. Ezt kiegészítve a természeti környezet nyújtotta források kiaknázásával (rekreációs és ökoturizmus) az idegenforgalom sok lehetőséget hordoz magában. Végezetül említést kell tennünk a rendszerváltás óta a közigazgatásban és a településrendszerben, a területfejlesztési mechanizmusban bekövetkezett változásokról, melyek alapjaiban változtatták meg a felülről vezérelt, központosított hierarchiát és önálló önkormányzati- 10

11 sággal ruházták fel az egyes településeket és társulásaikat. Az önkormányzatiság - anomáliái, amatőrizmusa, atomizáltsága és finanszírozási nehézségei mellett kétségtelenül a piacgazdaságra, a valódi versenyre állás egyik előfeltétele és egyben katalizátora: a helyi erőforrások, humánkapacitások és vállalkozáskészség, tehát maguk a települések és lakosságuk határozzák meg elsősorban saját sorsuk alakulását. A helyzet Dombóvár város számára is lehetőségeket kínál, amellyel a város sikeresen élt az elmúlt időszakban: a város a magyar térszerkezetben megőrizte pozícióit. Az Uniós források felhasználásában elért kétségtelen sikerek (az egy főre jutó EU támogatás tekintetében országos 3. hely a közötti időszakban) arra irányítják a figyelmet, hogy jövő eredményei szempontjából rendkívül fontos a már beindult tervezési, területfejlesztési, menedzselési rendszer tovább működtetése, fejlesztése. Tudatos, szakmai, menedzserszemléletű önkormányzati gondolkozás és jól működő, aktív és innovatív területfejlesztési intézményrendszer nélkül a javasolt fejlesztési intézkedések kudarcra vannak ítélve. A természetes vonáskörzet-központ funkciókon túlmenően Dombóvár város szerepe és felelőssége megnövekedett: kistérségi központként fejlődési pályája egyértelműen meghatározza a nála sokkalta rosszabb, néha reménytelennek tűnő helyzetben lévő falusi települések sorsát, boldogulását, lakosságának munka és jövedelemszerzési esélyeit, a kisrégiós infrastrukturális beruházások kivitelezhetőségét. Dombóvár szerepe a kistérségi szintnél is jelentősebb, mivel több mezorégiós, vagy régiós nagyberuházás (pl. közútfejlesztés, hulladékgazdálkodási rendszer, szennyvízberuházás) kivitelezésének előkészítésében, annak megszervezésében, a szükséges forráskoordinációban, pályázati eszközök elnyerésében, érdekérvényesítés biztosításában, bonyolításban stb. kulcspozíciókat tölthet be. II.1.3 Dombóvár szerepének meghatározása a településhálózatban Dombóvár város közigazgatásilag Tolna megyéhez tartozik, de vonzáskörzete messze túlterjed a megye határain, amely köszönhető annak is, hogy a város a dél-dunántúli régió középpontjában terül el. A kistérség központja és egyben egyetlen városa is, mely (KSH 2006) lakónépességével a kistérség legnépesebb települése. A kistérség határait délről a baranyai megyehatár, nyugatról pedig a somogyi megyehatár alkotja, északon és keleten Tolna megye további kistérségei jelentik a mesterséges határvonalakat. 11

12 A 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint a Dombóvári Kistérséget 16 település alkotja: Dombóvár, Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs, Várong. Lakónépességének száma fő (KSH 2006). A kistérségben az egy településre jutó átlagnépesség fő. A székhelytelepülés nélkül számított egy településre jutó átlagnépesség 943 fő. Dombóvár után a következő legnagyobb lélekszámú település Döbrököz (2.108 fő), a kistérség legkisebb községe Várong, 169 lakossal. Az fő alatti lakónépességű községek száma 9. A Központi Statisztikai Hivatal által ban elvégzett vonzáskörzeti lehatárolás azt mutatta, hogy a városhoz Baranya megyéből 30 község vonzódott. A Kapos völgyében lévő települések urbanizálódó tengelyt alkotnak, itt Kaposvár és Dombóvár vonzáshatása a közöttük lévő települések esetében különböző erősségben együttesen érvényesül. Dombóvár vonzáskörzetében a Baranya megyei Sásdnak amely 1995-ben lett város részközpont, Mágocsnak és a Tolna megyei Szakcsnak mikrotérségi központ szerepe van. A szomszédos megyékbe meghatározó az egészségügyi vonzáshatás. A Szent Lukács Egészségügyi Kht. mintegy 80 ezer ember egészségügyi ellátását biztosítja. Területi ellátási kötelezettsége Tolna megyében: Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Dombóvár, 12

13 Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs és Várong, míg Baranya megyéből: Mágocs, Alsómocsolád, Bikal, Tófű, Egyházaskozár, Vásárosdombó, Meződ, Tékes, Ág, Gerényes, Kisvaszar, Sásd, Varga, Felsőegerszeg, Gödre, Gödresztmárton, Baranyajenő, Oroszló, Mindszentgodisa, Baranyaszentgyörgy, Kisbeszterce, Kishajmás, Vázsnok, Szárász, Nagyhajmás, Tarrós, Bakóca, Tormás, Palé, Szágy, Mekényes, Hegyhátmaróc, Bodolyabér településekre terjed ki (forrás: Szent Lukács Egészségügyi Kht.). A város központi szerepét növeli a multinacionális kereskedelmi egységek (SPAR, PENNY, LIDL, TESCO) betelepedése, amely nagymértékben fokozza a településen az átutazó forgalmat. Nemrégiben kapta meg az építési engedélyt a PLUS áruházlánc, illetve az önkormányzat tárgyalásokat folytat ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégekkel. Gunarasfürdő fejlesztésének köszönhetően nőtt az idegenforgalom (lásd. II.2.5 pont), a fürdő látogatottsága az elmúlt két évben dinamikusan emelkedett (forrás: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.: Gyógy- és termálturisztikai stratégia fejlesztési irányainak meghatározása ). A minősített termálvíznek köszönhetően vonzáskörzete túlmutat a régión is, jelentős a külföldi turisták (főként német) számának aránya: 16 % (KSH Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma). A dél-dunántúli régióban Gunaras besorolása Kaposvár és Abaliget mellett országos jelentőségű, nemzetközi minősítést csak Harkány tudhat magáénak. A többi 17 fürdő regionális illetve helyi jelentőségű a régióban. Gunaras legfontosabb versenytársai a régióban: Harkány, Kaposvár, Tamási, Csokonyavisonta, Igal és Nagyatád. A turizmus további növekedése várható a szálláshelyek bővítésével ill. az ökoturizmus fellendülésével, amely hosszú távon akár a nemzetközi jelentőségű fürdők közé sorolhatja Gunarast. Dombóvár 3 középiskolát működtet, amelyekben 4 és 8 évfolyamos gimnáziumi oktatás, szakiskolai és szakközépiskolai oktatás folyik. A középfokú oktatási intézmények vonzáskörzete főként térségi, egyes szakok azonban a régióból is idecsalogatják a diákokat (posta és vasúti képzés). Dombóvár város kistérségi központ, de a fentiekben is többször említésre került, hogy vonzáskörzete jóval nagyobb, mint a köré vont statisztikai körzet. A város az elmúlt tíz esztendőben is kistérségi központként funkcionált, a nagyobb fejlesztések a város vezető szerepe és humán erőforrás, valamint finanszírozási hátterének köszönhetően valósultak meg. A központ szerep gyakran ódiumokkal is jár, hiszen a környező települések forráshiánya, alacsony népessége és költségvetése, elmaradottsága miatt egyes funkciók ellátását a községek helyett is megoldott és valószínűleg meg is fog oldani a város, jelenleg főként társulási formában. 13

14 Társulások Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Építésügyi Hatósági Társulás Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Szociális Intézményfenntartó Társulás Kapos-menti Pénzügyi Végrehajtó és Ellenőrző Társulás Belvárosi Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény, Attala, Nak, József Attila ÁMK, Dalmand, Attala, Nak Egyesített Szociális Intézmény Dombóvár, Gyulaj, Szakcs A kistérség a területfejlesztés fontos egysége, az eddigi fejlesztési lehetőségek (Phare, Ispa és több hazai forrás) jó része egyes települések számára nem volt elérhető, csak társulásos, partnerség alapján önszerveződő településcsoportok számára. Ez a tendencia jövőben is folytatódni fog. A város szempontjából a kistérség települései azért is fontosak, mivel a helyi gazdasági potenciál egyik alapelemét képezik: egyes gazdasági ágazatok fejlesztésében partnerek (turizmus, ipar), másokban fogyasztói bázis (kereskedelem, szolgáltatások), megint másokban munkaerő-forrás (ipar, kereskedelem) szerepét töltik be. Végül nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a város megítélését nagyban befolyásolja, ha antagonisztikus ellentétek tapasztalhatók a térségközpont város és egyes helyi települések fejlettsége között. A jövő versenypozíciói számára pedig valószínűleg nem a leszakadás és hátrányos helyzetűség hangsúlyozása lesz az üdvös, hanem a fejlődés, a potenciális lehetőségek, az elért eredmények dokumentálása, hiszen a gazdaságélénkítésnek, a beruházásoknak ez jelenti a vonzóerőt, nem a stagnálás és leépülés. II.2 Gazdasági folyamatok II.2.1 Általános és átfogó jellemzők Az 1960-as években az ország gazdasági, társadalmi szerkezetének átalakítása jelentősen előrehaladt, felgyorsult az erőltetett városiasodás. Dombóvár számára ez a lehetőség új távlatokat nyitott. Kedvező földrajzi adottságai révén már a korábbi időszakban Dél- Dunántúl nagy vasúti gócpontja, a szűkebb térségnek pedig gazdasági és kulturális központja lett. Az általános gazdasági helyzet romlása következtében a nyolcvanas években mérséklődött a városiasodás folyamata, a rendszerváltást követően az ipari nagyvállatok egy része megszűnt, felbomlott, átalakult, privatizálták őket, új cégek alakultak és szűntek meg. Ebben a folyamatban a városban is megjelent a munkanélküliség, amely a 90-es években néha a 20%-ot is megközelítette, napjainkban általában 10% körül mozog. A rendszerváltás a dombóvári kistérségben sem volt zökkenőmentes. A privatizációt követően a térség nagy ipari foglalkoztatói is struktúraváltásra kényszerültek. A térségben ugyan 14

15 teret nyert a tercier szektor, a hagyományos termelőágak azonban továbbra is meghatározóak maradtak. A kistérség gazdasági életét jellemző szektorokká a közlekedési, a textilipari és a szolgáltatási szektorok váltak. A vállalkozássűrűség tekintetében a térség az elmúlt években a megyei átlag közeli értékekkel a szekszárdi kistérség mögött pedig a második legjobb mutatókkal rendelkezik (Lásd: II.2.2. pont). A regionalizmus felerősödésével a kistérség földrajzi fekvésének fölértékelődésével - egyre jelentősebb szerephez jutott és juthat a jövőben. A vállalkozások fejlődése szempontjából kulcsfontosságú azok innovációra való képessége. Bár általánosságban elmondható a helyi vállalkozások alacsony fokú innovációs készsége, az egészségiparon belül mégis vannak olyan vállalkozások, melyek a jövőben jelentős szerepet tölthetnek be a város gazdasági fejlődésében. Az innováción alapuló gazdaságfejlesztés központja a Dombóvári Ipari Parkban található Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. Itt van a székhelye a tűnélküli injekciót tervező EuroJet Medical Kft-nek, melynek számos nemzetközi szinten ismert terméke közül kiemelendő még az érvarrógép. Továbbá itt van a központja a Food-Monitor Kft-nek is, mely nemzetközi színvonalú, modern molekuláris biológiai eljárásokat használ élelmiszerdiagnosztikai tevékenysége során. A Dombóvári Egészségipari Klaszter Iroda 2006 júniusában kezdte meg működését, melynek feladata a klasztertagok hálózatos együttműködésének és innovációs tevékenységük fokozásának elősegítése, illetve új beszállítói és értékesítési kapcsolatok kialakítása. A klaszteriroda 2006-ban készített kérdőíves felmérése alapján elmondhatjuk, hogy a klaszter fennállása óta, a foglalkoztatottak számának növekedésétől eltekintve, jelentősebb előrelépés nem tapasztalható a klaszter tagok működésében. A felmérés ugyanakkor kimutatta, hogy a szervezetek kb. 70 %-a piaci helyzetével elégedetlen. Ebből kb. 84 % kívánja bővíteni a piaci részesedését, 16 % pedig úgy látja erre nincs is lehetősége. Fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a dombóvári kistérség a régiós középmezőnybe, a felzárkózó térségek kategóriájába tartozik. (Forrás: Faluvégi Albert: A társadalmigazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában 2004). A település már felismerte gazdasági fejlődésének lehetséges útvonalait (idegenforgalom, egészségipar), az első lépéseket meg is tette: Egyrészt a Gunaras Gyógyfürdő önkormányzati tulajdonból magántulajdonban került, ezzel biztosítva a megindult fejlesztésekhez szükséges tőkét; másrészt pedig 2005 decemberében megalakult a Dombóvári Egészségipari Klaszter, melynek működtetésére felállításra került a Dombóvári Egészségipari Klaszteriroda. Ezek azonban még csak azok a kezdeti tényezők, melyekre alapozva fokozatosan elindulhat a térségben a gazdasági szerkezetváltás, melynek célja egy vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő térségközpont kialakítása. A gazdaság jelenlegi teljesítményének mérésére alkalmas egy főre eső GDP tekintetében nem áll rendelkezésünkre sem települési, sem kistérségi szintű adat, az alábbi táblázat ezért a megyei bontást mutatja. 15

16 Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában Baranya Somogy Tolna Dél-dunántúl Látható, hogy a régiós átlaghoz képest jól teljesítő Tolna megyében is jelentős visszaesés tapasztalható ben Tolna megye 69,1 %-os mutatójával a 13., Baranya a 11., Somogy a 15. helyet foglalja el a megyék rangsorában. Fontos a külföldi érdekeltségű vállalkozások számának, valamint azok befektetési hajlandóságának vizsgálata is. Dombóvárra vonatkozó adatok sajnos nem állnak rendelkezésre, de Tolna megyében ellentétben a régiós tendenciával nőtt a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma. Külföldi érdekeltségű vállalkozás összesen Területi egység Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Forrás: KSH A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma mellett fontos adat a vizsgált térségbe érkező külföldi működő tőke mértéke is. E két információ kifejezetten jól mutatja, hogy milyen nyitott egy adott település, vagy éppen kistérség gazdasága. Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéje, milliárd Ft Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Forrás: KSH 16

17 A fenti diagramból jól látható, hogy Tolna megyében csökkent az elmúlt években a külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéjének aránya, míg a régióban ez a tendencia főként Somogy megyében jelentős emelkedést mutat. II.2.2 Gazdasági szerkezet A vállalkozások száma ágazatonként 2006-ban Terület Dombóvár Tolna megye városai Mg Ipar, építőipar Szolgáltatás Összesen Ebből társas Ezer lakosra Forrás: KSH A 2006-os adatokat tekintve láthatjuk, hogy az ágazati megoszlás hűen tükrözi a régiós adatokat. A rendszerváltást követően az ipar háttérbe szorulásával párhuzamosan erősödött a szolgáltatási szektor teljesítménye, míg a mezőgazdaságé kisebb ingadozásokkal, de csökkenő tendenciát mutat. Dombóváron nem jellemző a magas hozzáadott értéket előállító ipari vállalkozások száma, így az ipar sem közelíti meg a szolgáltatási szektor pozícióját, mely olyan erős, hogy a szolgáltatásban regisztrált vállalkozások számát tekintve a megyei városai között, Szekszárdot követően a 2. helyen található, a vállalkozások 14,8%-át adva. Ipar és építőipar tekintetében hasonlóan erős a város, ahol szinte Pakssal megegyezően 14,3%-os értékkel a 3. helyet foglalja el. Vállalkozások aránya nemzetgazdasági áganként Tolna megye Dombóvári kistérség Dombóvár 3,1 6,6 8,9 16,9 15,3 16,6 74,2 78,1 80,3 szolgáltatás ipar, építőipar mezőgazdaság Forrás: KSH A regisztrált vállalkozások tekintetében az egyéni és társas vállalkozások aránya Dombóváron (26,33%) közelíti a megyei (31,5%) és régiós (33,3%) adatokat, de az országos értéktől messze elmarad (43,3%). Az ezer lakosra vetített regisztrált vállalkozások számát tekintve a megyében Dombóvárt csak a megyeszékhely és Bonyhád előzi meg, míg Pakssal és Tamásival megegyező értéket mutat. Bonyhád és Tamási esetében a lakosságszámhoz képest nagy érték mögött valószínűleg a kényszervállalkozások magas száma áll. II.2.3 Vállalkozások helyzete Az előző pontban említett gazdasági szerkezetváltás fő szereplői a helyi, kezdeményező és az új kihívásokra gyorsan reagálni képes, fejlesztési tőkével rendelkező kis- és középvállal- 17

18 kozások lesznek. A KKV-k azonban országos szinten is nem ezt a kedvező képet mutatják. A ra szóló Gazdaságfejlesztési Operatív Program a hazai vállalkozói szektor jelenlegi helyzetértékelése során az alábbiakat állapította meg: Az alkalmazottak 65%-át foglalkoztatják, de jövedelemtermelésből való részesedésük ennél kisebb (GDP-ből való részesedés 45%). A hazai KKV-k jellemzően a belső piacra, a kereskedelemre, az idegenforgalomra és más szolgáltatásokra specializálódtak. A vállalkozásokon belül a kis- és középvállalkozások aránya alacsony, mivel a vállalkozások 95%-a mikrovállalkozás, amelyek többsége kényszervállalkozás. A KKV-k termelékenysége a gazdaság egyéb ágazataihoz viszonyítva alacsony. Nem jellemző az emelt szintű szolgáltatások igénybevétele. Külső forráshoz való jutás nem megoldott. Kedvezőtlen üzleti környezet. Lassan korszerűsödő vállalati IKT (információs és kommunikációs technika). Az Új Magyarország Fejlesztési Terv három fő pontban határozta meg az országban működő KKV szektor gyengeségeit: A szabályozási környezet nem támogatja a KKV-k növekedését. Piaci hiányosságok a KKV-kat támogató gazdasági-pénzügyi szolgáltatások területén. A sikeres vállalatirányításhoz szükséges vezetői ismeretek és készségek hiánya. A dombóvári vállalkozások működését jelentősen befolyásolják a fent említett tényezők, de meghatározó jelentőségű a helyi vállalkozói környezet is. A vállalkozások tevékenységét támogató üzleti szolgáltatások tekintetében a dombóvári kistérség kiépítette saját rendszerét: Működik a helyi vállalkozói fórum Dombóvár Város Önkormányzata, Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás, a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet és a Kapos ITK Kht. közös működtetésében. A vállalkozói fórum keretében minden aktuális információról (adóváltozás, rendeletváltozás, pályázatok) tájékoztatást kapnak a vállalkozók. A Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulásnál vállalkozói tanácsadás (Széchenyi kártyával kapcsolatos tájékoztatása) folyik. A Dombóvári Ipari Park területén található Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. megalapításának célja olyan innovációs transzfer- és oktatási központ létrehozása volt, amelynek feladata az innovatív jellegű fejlesztések, elképzelések felkarolása, a hozzá kapcsolódó tanácsadói tevékenységek ellátása, képzési és rendezvényszervezési bázis megteremtése. Az innovációs központ napjainkra túlnőtte a kistérség határait és vonzáskörzete a régió belső perifériáját jelenti. A szervezet tevékenységi területei: oktatásszervezés, szociális szférában történő fejlesztések menedzsmenti tevékenységei, inkubátorház (2002-ben került átadásra a 2500 m 2 -es inkubátorház, ahol jelenleg 6 vállalkozás, 3 szolgáltató és 4 szolgáltató-egység található); rendezvényszervezés (300 fő befogadására alkalmas konferencia központ, 2 db 120 fő befogadására alkalmas szekcióülés terem); általános gazdaságfejlesztés (pályázatírás, projektmenedzsment, fejlesztési tanácsadás, vállalkozások fejlesztési beruházásainak segítése, stb.); Dombóvári Egészségipari Klaszter Iroda működtetése; Dél-Dunántúl Regionális Innovációs Ügynökség Tolna megyei Képviselete; Ipari Park menedzsmenti feladatok ellátása. A óta ipari park címet viselő Dombóvári Ipari Park bár Kaposszekcső község közigazgatási területéhez tartozik, mégis szükséges szót ejteni róla, hiszen Dombóvár Város Önkormányzata közel 45%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. Több szempontból fontos jelentőséggel bír a város szempontjából: egyrészt helyet biztosít az innovációs központ és a vállalkozások számára (29 vállalkozás: 94% KKV, 6% egyéb), másrészt a lakásfelújításoknak köszönhetően egyre növekvő szerepet tölt be a város lakhatási gondjainak megoldásában (18 önkormányzati lakás). Nem utolsó sorban pedig, lehetőséget és területet kínál (összterület: 60,5 ha, amiből 26 ha zöldmező; hasznosítható szabad terület: 10,6 ha 18

19 (17,5%) év végi adat) a Dombóváron letelepülni szándékozó vállalkozók/befektetők számára. A vállalkozói aktivitás szempontjából fontos megvizsgálni egyrészt, hogy Dombóváron miként változik a vállalkozások számának alakulása, másrészt hogy ez az adat hogyan viszonyul a hasonló kistérségi, megyei illetve régiós mutatókhoz. Regisztrált vállalkozások összesen Területi egység Baranya Somogy Tolna Kistérség Dombóvár Dél-Dunántúl Ország összesen Forrás: KSH Fenti táblázatból a vállalkozások számának folyamatos növekedése mutatható ki országos szinten 2005-ig, míg 2006-ban jelentős visszaesés tapasztalható (országosan 9 %, dombóvári szinten 4 %). Ugyanez vonatkozik Dombóvárra is, azzal a különbséggel, hogy már ban érzékelhető volt némi visszaesés, bár ez szerencsére nem ugyan olyan mértékű, mint országosan. Sajnos ez együtt jár a foglalkoztatottság csökkenésével és a munkanélküliségi ráta folyamatos emelkedésével is (lásd. Foglalkoztatottság, munkanélküliség II.3.3 fejezet) Működő társas vállalkozások Dombóváron Működő egyéni vállalkozások Dombóváron Kistérség Dombóvár Kistérség Dombóvár Forrás: KSH Dombóváron és a kistérségben 2004-ben ugrásszerűen nőtt a vállalkozói kedv, amelyet a fenti táblázat is jól mutat. A társas vállalkozások száma dombóvári és kistérségi szinten is mintegy 14 %-os növekedést mutat, ennél jóval nagyobb arányú 30 %-os az egyéni vállalkozások számának emelkedése. Míg azonban társas vállalkozások száma folyamatosan nő, az egyéni vállalkozások számának alakulásában némi csökkenés mutatható ki. A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás Dombóváron: E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt., KIPSZER Tanácsadó, Szolgáltató Kft., Magyar Telekom Távközlési Nyrt., MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt., Pasha Ipari és Kereskedelmi Kft., RUTIN Építőipari Fővállalkozó, Vállalkozásszervező és Kereskedelmi Kft., Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft., UNIWATT Energetikai és Környezetvédelmi Berendezések Gyára Kft., DOMBÓ-COOP Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 19

20 Az iparűzési adó mértéke illetve az iparűzési adót fizető vállalkozások száma 2002-től folyamatosan emelkedett, amely a vállalkozások árbevétel növekedését is mutatja ,7 267,2 292,4 265, befizetett iparűzési adó (millió forint) iparűzési adót fizető vállalkozások száma Érdemes néhány szót ejteni a kiskereskedelmi üzletek számának alakulására is. Az alábbi diagrammon jól látható, hogy számuk jelentős mértékben nem változott az elmúlt években. Csökkent viszont az élelmiszer és ruházati jellegű egységek száma, ez valószínűleg a multinacionális kereskedelmi áruházak megjelenésének köszönhető. Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Dombóváron Élelmiszer Ruházati Egyéb Összesen Forrás: KSH A vendéglátóhelyek számának alakulásában sem mutatható ki nagy ingadozás, számuk a vizsgált időszakban stagnál. Vendéglátóhelyek számának alakulása Dombóváron Forrás: KSH 20

21 II.2.4 K+F Az országos helyzetelemzés (Gazdasági Operatív Program ) alapján a kutatásfejlesztés Magyarországon jelenleg az alábbi képet mutatja: Az innovációs aktivitás vállalatmérettől függetlenül alacsony. Sok alapkutatás, kevés szabadalom. Gyenge együttműködés (egyetemek és vállalkozások között). Fejletlen inkubáció és tőkeprogramok. A K+F innováció humán erőforrás feltételei korlátozottak. Kitörési pontok: 1.) Tudásalapú iparágak (élelmiszeripar, vegyipar, gyógyszeripar, stb.) és 2.) Kulcstechnológia (élettudományok és biotechnológia, környezeti technológia, környezeti technológiák, stb.). A Dél-Dunántúli Régióban és ezen belül kiemelkedően Tolna megyében a K+F tevékenység súlya messze alatta marad a fejlettebb régiók hasonló adatainak, amelyet jól mutat az alábbi táblázat is. Területi egység Kutatóhelyek száma A kutatófejlesztő helyek számított létszáma Ebből: kutatók számított létszáma A kutató-fejlesztő helyek/2005 Összes K+F ráfordítás, millió Ft K+F költség Ebből Magyar nyelvű Idegen nyelvű könyvek cikkek könyvek beruházás és db és könyv- könyv- fejezetek fejezetek cikkek, db Baranya , ,0 703, Somogy , ,2 139, Tolna ,1 243,3 5, Dél- Dunántúl , ,5 849, Forrás: Dél-Dunántúli Régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását megalapozó helyzetfeltáró tanulmány Az iparjogvédelmi oltalmi bejelentések száma a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb a magyarországi régiók rangsorában. A helyi vállalkozások innovációs potenciáljának gyengesége hosszabb távon a versenyképesség korlátjává válik, mely országos viszonylatban tovább ronthatja helyzetünket és ezzel együtt az eddig sem kiemelkedő gazdasági teljesítményt. Az elmúlt években a régióban több olyan kezdeményezés is elindult, mely az innováció és a kutatás-fejlesztést tűzi ki a dinamikus és hatékony fejlődés zálogaként. Dombóvár esetében az alábbi programokhoz való kapcsolódás jelenti a regionális fejlesztésekhez való csatlakozás lehetőségét: Ilyen a Pécs, az Életminőség Pólusa Program, melynek célja a kulturális, az egészségipar és a környezetipar fejlesztésével a Dél-Dunántúli Régió új fejlődési pályájára való állítása. Dombóvár vonatkozásában az egészségipar az a terület, ahol kapcsolódhat a regionális szerveződésekhez. A hatékony, sikeres együttműködés a térségi szintű klaszterek kialakításában, az egyes szervezetek összefogásában rejlik. Az egészségipar regionális szintű helyzetelemzését tartalmazó dokumentum, a KE-RET (Környezet és Egészség Regionális Egyetemi Tudásközpont) fontos elemként említi a helyi egészségklaszterek kialakítását, melyek egy nagyobb, régiós egészségklaszter szerves részeit képezik majd. A fejlődés két iránya: gyógyítás és megelőzés-utógondozás-turisztika. Dombóvár nem sorolható egyértelműen egyik kategóriába sem, így mint egy integrált modell jelenik meg régió kínálatában. 21

22 Dombóvár esetében a K+F központja a Kapos Innovációs Transzfer Központ, ahol több olyan vállalkozás is található, melyek országos, sőt nemzetközi szintű kutatásokat is végeznek. Az EuroJet Medical Kft. fő tevékenysége az orvosi eszközök kutatása és fejlesztése, eddigi legnagyobb eredménye a tű nélküli injekció kifejlesztése. A Food-monitor Kft. mintavételi, rutin élelmiszeripari és mezőgazdasági minőségvizsgálati feladatok végzésére szakosodott biokémiai és élelmiszerhigiéniai laboratórium. A Gluténmentes Ipari és Termelő Bt. kifejlesztette a gluténmentes termékeket lisztérzékenyek számára. II.2.5 Turizmus Fontos tendencia napjainkban, hogy a városok és térségek versenyében már nemcsak a korábbi kemény tényezők (munkaerő költségei, telekárak, közműdíjak, különféle adók, támogatások) játszanak szerepet, hanem az úgynevezett puha tényezők is. Ezek többek között a környezet minősége, a zöldterület nagysága, a kulturális kínálat, a helyi közlekedés színvonala, a szabadidős és pihenési lehetőségek, és egyre dominánsabb tényező közöttük az adott városról, térségről kialakult kép, a terület imázsa. A rendezett környezet egyik alapfeltétele a minőségi turizmus kialakításának, ezért erre a város az elmúlt években kiemelt hangsúlyt fektetett: a város központján keresztülhúzódó Szabadság utca és a hozzá kapcsolódó terek, emlékművek felújításra kerültek, egyre nagyobb területet jellemez a gondozott és kikapcsolódásra alkalmas parkosított felület. Nemcsak a belvárosra, hanem a város más területeire és a gunarasi fürdőtelepre is jellemző ez a tendencia, több helyen szökőkutakkal hangsúlyozva a fürdővárosi jelleget. A helyi közlekedés tekintetében szintén színvonal emelkedés történt, ugyanis a régi helyijáratos autóbuszok, a mai kor követelményeinek megfelelő újakra kerültek lecserélésre, amely környezetvédelmi szempontból is jelentős lépés. A szabadidős, kulturális és turisztikai kínálat összehangolása és terjesztése jelenleg a Tourinform Iroda koordinálása alatt áll. Csupán 1998-as vendégkörfelmérés áll rendelkezésre, de az egyes szervezeteknél lecsapódó jelzések alátámasztják a 10 évvel ezelőtti adatokat, mely szerint az idelátogatók hiányolják a programokat, vagy nagyon ritkának tartják azokat, de a legtöbb esetben egyáltalán nem is tudnak a programokról. Amelyeket meglátogatnak, azok színvonalát viszont megfelelőnek értékelik. Az információhiány kiküszöbölésére tett kísérlet a helyi Tourinform Irodának gunarasi fürdőtelepre kihelyezett bázisa, ahol minden programlehetőség és információ azonnal elérhető az érdeklődők számára. Dombóváron a kereskedelmi és magánszállások férőhelyeinek száma folyamatosan növekszik, amelyet az alábbi diagrammok is jól mutatnak. Kereskedelmi- és magánszállás férőhelyek számának alakulása Forrás: KSH Fentieknek köszönhetően ma már nemcsak a fürdő látogatottsága, hanem 2007-ben a vendégéjszakák száma és az idegenforgalmi adóbevétel is jelentősen növekedett. A vendégek 22