BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

Átírás

1 BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda szeptember 29.

2 BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ Fax: 1/ Ügyvezető igazgató: Laky Ildikó Vezető projektmenedzser: Galli Károly Projektmenedzser: Földi Zsuzsa Tervezők: Aradi Renáta Horváth Kinga Gerlach Viktor Guzmics István Veres László Zilahi Sebes Géza

3 TARTALOM A VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓT, AZ ÁLTALÁNOS BEVEZETŐT ÉS A PROGRAM MEGALAPOZÁSÁUL SZOLGÁLÓ HELYZETÉRTÉKELÉST A DOKUMNENTÁCIÓ I. KÖTETE TARTALMAZZA 1. BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANNAK MEGALAPOZÁSA A stratégia alkotás megalapozása A stratégia alkotás elvi megalapozása Fejlesztési eszközrendszer A program kommunikálása Társadalmasítás SWOT analízis Célfa A Budaörsi kistérség fejlesztési stratégiája A program szerkezete A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I. Prioritás: Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése II. Prioritás: Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerősítése III. Prioritás: Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése IV. Prioritás: Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Prioritás: Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése Intézkedés: Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése Intézkedés: Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű menedzselése Intézkedés: Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben Intézkedés: Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése

4 Intézkedés: A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kiaknázása Intézkedés: A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása II. Prioritás: A közlekedési hálózatok fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése Intézkedés: A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása Intézkedés: A közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése Intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése III. Prioritás: Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás Intézkedés: Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése Intézkedés: Az ivóvízszolgáltatás fejlesztése Intézkedés: Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése IV. Prioritás: Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése Intézkedés: Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátásának térségi színű fejlesztése Intézkedés: Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása Intézkedés: A szociális intézményhálózat térségi fejlesztése Intézkedés: A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése Intézkedés: A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése MELLÉKLETEK A helyzetértékelés és program készítés keretében lebonyolított interjúk listája

5 1. BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANNAK MEGALAPOZÁSA 1.1. A STRATÉGIA ALKOTÁS MEGALAPOZÁSA A stratégia alkotás elvi megalapozása A Budaörsi kistérség jövőképe: A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató minőségorientált, nagy jövedelemtermelő képességű gazdaság működik és megvalósul a belső területi harmónia 1. A fejlődés jellege egyaránt szolgálja a kistérségi, a kistérségen belüli mikro-térségi és szintű érdekeket, figyelembe veszi azok eltérő sajátosságait és igényeit. A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú életminőségét a térségi alközpontok által hálózatba szervezett és, településközi szinten megvalósított intézményi és infrastrukturális rendszer támasztja alá. A Budaörsi kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és növekedési ütemét, községei és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehető legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, a térségben működő vállalkozások, a térségben dolgozók és befektetők számára. A stratégiai cél eléréséhez hat olyan horizontális elv került meghatározásra, amelyek a stratégiai feladatok kidolgozásánál fontos szempontként szerepeltek. Az egyes fejlesztési elvek súlya a tervezés különféle szintjein és a témaköröknek megfelelően változó mértékű, ugyanakkor a fejlesztések működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatósága meghatározó szempont kell, hogy legyen a fejlesztések végrehajtásánál. Az elvek érvényesítésével a program maximálisan törekszik az EU fejlesztési prioritásokhoz történő igazodáshoz, amely a as programozási időszakban elősegíti a sikeres pályázati szereplést. Az elvek a következők: 1. Gazdasági versenyképesség és foglakoztatás elősegítése Lisszaboni elvek A fejlesztésben érintett kistérség kedvező gazdaság és közlekedés földrajzi helyzeténél fogva Magyarország gazdaságilag kiemelten fejlett területei közé tartozik. Fontos, hogy a Budaörsi kistérség gazdasága egy minőségorientált fenntartható pályára álljon és a térségen belüli differenciált fejlesztési stratégiával sokoldalúságát bizonyítva nemzetközi szinten fokozza versenyképességét. A kistérségben a foglalkozatás kérdése kevésbé a munkanélküliség kapcsán kerül előtérbe, sokkal inkább annak strukturális problémái miatt. A munkaerőpiac és a gazdasági igények harmonizációja a versenyképességet is 1 A kistérséget alkotó települések a lehetőségeikhez képest a legmagasabb fejlettségi szintet érjék el. 3

6 erőteljesen befolyásoló tényezők, tehát minőségi (strukturális) fejlesztések ezen a területen is elengedhetetlenek. Az elv érvényesítése különösen fontos a gazdaságilag jelenleg vezető pozícióban lévő Közép-Magyarországi Régióban, ahol a kiterjedő országos és nemzetközi közúthálózati fejlesztések nyomán más területek is hasonlóan kedvező közlekedésföldrajzi helyzetbe kerülnek, ezáltal csökkentve a Budaörsi kistérség egyedi adottságainak jelentőségét. 2. Partnerség A partnerség és hálózatépítés a települések, azok lakossága, az érintett intézmények valamint gazdasági szervezetek és hatóságok kapcsolatainak létrehozását és azok élénkítését jelenti. A stratégiai és operatív programba foglalt közép- és hosszútávú térségfejlesztésre vonatkozó elképzelések megvalósítása az érintettek összehangolt önkéntes és felelős részvételével zajlik. 3. Többközpontúság - Decentralizáció A Budaörsi kistérség tíz településének egy része rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik térségi vagy mikro-térségi feladatok ellátására. Lényeges, hogy a térségi szinten szervezhető és szervezendő feladatok esetében a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a települések a feladatok decentralizált ellátásában. 4. Működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatóság Göteborgi elvek A tervezési dokumentumban feltűntetett intézkedések és tevékenységek projektekben leképeződő megvalósításának feltétele, hogy azok a komplex fenntarthatóság alapfeltételeinek megfeleljenek. Ennek érdekében az egyes intézkedéseket, tevékenységeket és projekteket fejlesztési tervekkel, illetve megvalósíthatósági tanulmányokkal és hatásvizsgálatokkal kell alátámasztani. A fejlesztések fenntarthatósági szempontjai közül a környezeti aspektus komoly jelentőséget képvisel a Budaörsi kistérségben is. Ennek figyelembevétele hozzájárul a kistérségben az élhető környezet megteremtéséhez, valamint a főváros és agglomerációja körül kialakult rekreációs zóna minőségének és vonzerejének javításához. A természeti és építészeti környezet olyan fejleszthető adottságai a térségnek, amelyek potenciálisan hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség fenntartható fejlesztéséhez. Amíg az egészséges életfeltételek biztosítása, azaz az élhető környezet kialakítása és fenntartása elsősorban konkrét településfejlesztési programok megvalósításával biztosítható, addig a környezet és természetvédelmi szempontok érvényesülése horizontális programelem. A mindenkori vezetők felelőssége, hogy a meghozott döntések, a támogatott beruházások, kiadott engedélyek kapcsán mérlegeljék azok természeti és környezetre gyakorolt hatásait, vagy akár az általuk irányított szervezet működésében érvényesítsék ezeket az elveket (pl. környezetirányítási rendszer bevezetésével). 4

7 5. Esélyegyenlőség A programalkotás fontos tervezési kérdése, hogy a stratégiában megvalósításra javasolt tevékenységek végrehajtása miként járul hozzá a különféle társadalmi csoportok érdekeinek érvényre juttatásához, a megvalósuló létesítmények, szolgáltatások, lehetőségek hozzáférhetőségének biztosításához. Alapkérdés, hogy a kistérség minden lakosa egyforma eséllyel érje el a különböző szolgáltatásokat, tehát kortól, nemtől, egészségi állapottól függetlenül részesüljön azokból, másrészt pedig, hogy a különböző szolgáltatások elérése fizikailag is biztosított legyen mindenkinek bármely településen él a kistérségben elősegítve ezzel a hátrányos helyzetű csoportok (pl. roma népesség, fogyatékkal élők) integrációját. 6. Helyi demokrácia erősítése A helyi demokrácia erősödése a döntéshozatalban és a döntésvégrehajtásban is feltételezi a lehető legszélesebb körű társadalmi részvételt mind, mind pedig térségi szinten. Ismert, hogy jelenleg Magyarországon a társadalmi részvétel intenzitása messze elmarad a lehetőségektől és nagyrészt az erősebb, országos hálózattal rendelkező civil szerveződések tevékenységében nyilvánul meg. Az elmúlt 15 esztendőben a civil szféra professzionalizálódásának vagyunk tanúi országos szinten, ugyanakkor ezen folyamat látványos erősítésére van szükség a kisebb közösségek esetében. A civil szféra által végzett közösségfejlesztés erősíti az állampolgárok területfejlesztésben betöltött lehetséges szerepének kialakulását. A térségi programozás szintjén a civil szféra erősítése az alulról építkező kezdeményezések, csoportosulások elvi és gyakorlati (infrastrukturális) támogatását jelenti. A önkormányzatok által alkotott társulásnak tevőleges feladata a civilek képviseletének biztosítása a települések, illetve a kistérség fejlesztési vonatkozású döntéseinek meghozatalában. A döntéshozatal mellett a program, illetve projektvégrehajtások esetében is javasolt a teljeskörű társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a helyi társadalomnak lehetőséget kell biztosítani a jelenlétre a projektciklus minden szakaszában. Ezáltal is hatékonyabb lesz az eredmények gyors integrálása a helyi társadalom mindennapi életébe, illetve eredményesebbé válik az esetleges negatív hatások kezelése is. 7. A Program végrehajtásának követése A program végrehajtásának sikeressége érdekében elengedhetetlen annak folyamatos nyomon követése, a végrehajtás ütemének és hatékonyságának ellenőrzése (monitoringja) és szükség esetén az operatív elemek változó kondícióknak megfelelő módosítása. A program kiegészítése, módosítása azért is indokolt, mivel a forrásfelhasználás ütemezésének koordinációját lehetővé tevő nemzeti és régiós alapdokumentumok aktuálisan kidolgozás (értékelés, elfogadás) alatt állnak. Ugyanez 5

8 érvényes a kistérségre vonatkozó egyes ágazati programokra is, melyek tartalmával való összhang alapvető elvárás ezen dokumentummal szemben. A program tehát az európai uniós gyakorlatnak megfelelően a folyamatos monitoring és a visszacsatolások alapján alakuló rugalmas rendszert képvisel Fejlesztési eszközrendszer Pályázatok A célrendszer és fejlesztési prioritások meghatározásánál elengedhetetlen annak figyelembe vétele, hogy a települések és térségek, civil, non-profit szervezetek és kisebb mértékben a gazdaság szereplői továbbra is a pályázati rendszereken keresztül jutnak fejlesztési forrásokhoz. Jelentős feltétele a programban foglalt fejlesztési irányok és az azokon belüli projektek megvalósulásának, hogy a települések i, illetve egyéb térségi szervezetek és vállalkozások rendelkezzenek a projekt finanszírozáshoz szükséges saját forrással. A program tartalmának megvalósulását támogató elsődleges forrás a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, amelynek megalapozása a II. Nemzeti Fejlesztési Terv. A forrás struktúrája jelenleg kidolgozás, illetve elfogadás alatt áll, ezért a dokumentumban feltűntetése nem volt lehetséges. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Közép-Magyarország Régió a II. fejlesztési övezet besorolást kapta Magyarország többi régiójával ellentétben. Ennek megfelelően a régió az országosan kiemelkedő GDP mutatói alapján a Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá tartozik. Az elkövetkezendő hét évben a régióknak juttatandó kohéziós források előre meghatározásra kerülnek, illetve az említett többéves költségvetés évenként csökkenő alapon kerül elköltésre. A támogatás a Közép-Magyarországi Régióra vonatkozóan 2011-ig fokozatosan megszűnik. Ennek megfelelően a Budaörsi Kistérségben az ezen forrásokra alapozott fejlesztéseket fontos a tervezési időszak első felére koncentrálni Saját források Általában a pályázatok esetén elengedhetetlen önerő biztosítására rendelkezésre álló önkormányzati költségvetési források rendkívül szűkösek. A projektek megvalósulásának esélyeit növelendő fontos, hogy a települések hozzájussanak a kiegészítő és társfinanszírozás különféle forrásaihoz Hitelek Az utóbbi években a bankok által elérhetővé tett hitelforrások jelentős része az önkormányzati szférát célozza meg. Ez egyrészt lehetővé teszi olyan, megyei vagy regionális jelentőségű fejlesztések megvalósítását, melyek régóta szerepelnek az 6

9 önkormányzatok tervei között, másrészt viszont lehetőséget teremt kisebb, helyi vagy kistérségi fejlesztések megvalósítására is. A banki hitelek lehetőséget jelentenek az önerő finanszírozására, és az utófinanszírozás kapcsán felmerülő likviditási problémák megoldására, elsősorban áthidaló hitelek formájában. Hitelek igénybevétele esetén szükséges az adósságszolgálat teljesítésének a megszervezése is, ami ugyan időben eltolva, de saját forrás lekötését jelenti Vállalkozói források Az önkormányzatok nagyobb projektek (pl. művelődési ház stb. építése, illetve rekonstrukciója) esetén a projektek egyes, üzleti alapon működtethető elemeinek megvalósítására vállalkozókat vonhat be. A vállalkozói tőke bevonása azoknál a projektelemeknél feltétlen szükséges, amelyek nélkülözhetetlenek a befektetés működéséhez, de az önkormányzatok megvalósításukra nem pályázhatnak és működtetésük is csak vállalkozói keretek között folyhat hatékonyan. A vállalkozói forrásbevonás esetén vizsgálandó, hogy a vállalkozói tőke megtérüléséhez szükséges-e a működtetési időszakban önkormányzati hozzájárulás a működtetéshez PPP konstrukciók A magán források közcélú beruházásokba történő bevonásának napjainkban egyik elterjedt módja az ún. PPP (Public Private Partnership) konstrukciók alkalmazása. A PPP-modellben az állam a közszolgáltatás hosszú távú jellemzõen éves biztosítását rendeli meg a magánszférától. A magántársaság felelõssége az infrastruktúra tervezése, megépítése, működtetése, valamint (legalább részben) a projekt finanszírozása, míg a megrendelő állam és/vagy önkormányzatok szolgáltatási díjat fizetnek. A közszférabeli szerzõdõ fél feladata a projekt definiálása, a szolgáltatás minõségének meghatározása, az árazási politika kialakítása és az ellenõrzési, monitoring feladatok ellátása. A PPP konstrukciók alkalmazása egyrészt jelentősen csökkenti a projektek önkormányzati és állami forrásigényét, másrészt adott ágazatokban, területeken a projektek PPP-vel költséghatékonyabban, rugalmasabb módon és magasabb minőségi szinten valósíthatók meg Ingatlanlízing Az ingatlanlízing megoldást jelenthet a forráshiányos önkormányzatoknak a területszerzés finanszírozási korlátainak áthidalásában. A különböző pénzügyi (a futamidő végén önkormányzati tulajdonszerzést jelentő) és operatív (tulajdonszerzéssel nem járó tartós bérlet) lízing konstrukciók segítségével a lízingelő önkormányzat úgy őrizheti meg likviditását, hogy banki hitelkeretei és egyéb biztosítékai változatlanul fennmaradnak. A lízingdíjak fix, tervezhető költségek, melyek az ingatlan használatával 7

10 párhuzamosan, ütemezetten jelennek meg. Legtöbb esetben maga a finanszírozott ingatlan a fedezet, ezért további fedezetre nincs szükség A program kommunikálása Társadalmasítás Az Budaörsi Kistérség Többcélú Társulása Programja egymásra épülő intézkedéseket, tevékenységeket és az ezekhez kapcsolódó projekteket tartalmazza. A programelemek végrehajtása feltételezi a legszélesebb körű társadalmi konszenzust, hiszen a program csak úgy válhat valóban a kistérség minden lakójának javára, ha a helyi társadalom egészében és elemeiben megismerheti a programot és alkalma nyílik a projektek tervezését, végrehajtását követni, illetve befolyásolni. Ennek feltétele, hogy a program dokumentáció minél szélesebb körben váljék hozzáférhetővé a végrehajtásban érintettek számára. Az egyik legszélesebb körben hozzáférhető információforrás a kistérség településein megjelenő helyi sajtótermékek, és más térségi kompetenciájú médiumok, melyekben a program célrendszere, illetve az aktuálissá váló programelemek ismertetése történhet meg. A dokumentum teljes szövegét a programban javasolt kistérségi vonatkozású honlap egyik oldalaként javasolt hozzáférhetővé tenni. Az Internet hozzáférés ugyan egyenlőre korlátozott a háztartásokban a kistérségben a települések egy részében van nyilvános internetes hozzáférés, amellyel biztosított mindenki számára a dokumentum elérhetősége. Mivel a program közép és hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmaz, a támogatási feltételek változásával, új fejlesztési szempontok előtérbe kerülésével a program rugalmas bővítésére, módosítására lehetőséget kell biztosítani. Fontos, hogy a kistérségben aktív szakmai szervezetek hozzáférhessenek a dokumentumhoz (elektronikus formában), hogy kialakítsák stratégiájukat a programhoz történő kapcsolódásukat illetően. A szakmai szervezetek és professzionalizálódó civil szervezetek véleménye és javaslatai mellett a helyi társadalom javaslatainak beépítésére is módot kell adni, amely a Kistérségi Iroda által biztosított fórumokon keresztül érvényesülhet. 8

11 1.2. SWOT ANALÍZIS Erősségek Gyengeségek A kistérség kiváló közlekedésföldrajzi adottságokkal rendelkezik, a közúti-vasúti közlekedési alágazat megfelelő hálózati ellátottságú és műszaki kiépítettségű; Az M6 autópálya megépülésével a gazdasági és iparterületek további felértékelődése várható A kedvező közlekedésföldrajzi helyzet az EU források bevonásával együttesen lehetőséget jelent a logisztikai szerepkör minőségi erősítésére A kistérség települései vállalkozásbarát gazdaságfejlesztési politikát folytatnak Magas a tőkeerős, jelentős számú munkaerőt foglalkoztató nagy- és középvállalkozások száma A térségben működő multinacionális vállalkozások nagykereskedelmi és elosztó központjaikat hozták itt létre A kistérség területén számos, magas minőségű infrastruktúrát és szolgáltatásokat kínáló iparterület, ipari park működik sikeresen Létrejöttek a térség innovációs intézményrendszerének bázisai (CHIC, BITEP), erősödik innovációs potenciálja Magas az aktív népesség foglalkoztatottsági aránya A népesség képzettségi struktúrája rendkívül kedvező A kistérség településeinek lakásállománya fiatalos, minősége jóval a Pest megyei átlag felett van A kistérség településein a vezetékes víz és gáz, valamint a villamos energia ellátás hálózatai közel teljes mértékben kiépültek A kistérségben kielégítő a kommunikációs infrastruktúra hálózatok lefedettsége A kistérség a hazánk legjelentősebb turisztikai célterületének számító Budapest közvetlen szomszédságában fekszik A kistérség gazdag népi hagyományokkal, kulturális örökséggel bír, emellett minőségi rekreációs szolgáltatások, rendezvények helyszíne, továbbá értékes termálvíz vagyonnal rendelkezik A Duna mentén jelentős, turisztikai célú fejlesztésekre alkalmas területek vannak A kistérség települései intenzív, elsősorban kulturális jellegű kapcsolatokat tartanak fenn külföldi testvérvárosokkal, A meglévő közlekedési hálózatok, s a ráépülő közforgalmú közlekedés nem támogatja a kistérség települései közötti szorosabb együttműködést A kistérségi mellékúthálózat az átlagnál rosszabb minőségű és kiépítettségű A kistérségi belső kohézió hiánya, fellazulása a közlekedésfejlesztés újraértékelését teszi szükségessé Az ingázás során is számításba vehető vízi közlekedés kikötői infrastruktúrája kiépítetlen. A települések térségi szinten nem kellően összehangolt fejlesztései nem kívánt versenyhelyzetet teremtenek azok között és gyengítik a térségen belüli kohéziót A térség szellemi bázisát kihasználó tudásigényes iparágak vállalkozásainak száma viszonylag alacsony Annak ellenére, hogy a térségben számos multinacionális cég telepedett le, K+F bázisuk nem itt épült ki A kiemelkedően kedvező képzettségi struktúra nem helyben hasznosul, hanem a fővárosban A multinacionális cégek enklávé-szerűen fejlődnek, nem alakítanak ki együttműködési, beszállítói kapcsolatokat a helyi vállalkozásokkal Nem alakultak ki iparági klaszterek a térségben Nem alakult ki a térségi multinacionális vállalatok helyi vállalkozásokra épülő beszállítói hálózata A szennyvíz- és a felszíni vízelvezetés a kistérség több településén nincs megfelelően megoldva, a hálózati kiépítettségben jelentős elmaradások figyelhetők meg A kistérségi vezetékes ivóvízhálózat egyes elemei számos helyen elöregedett állapotban vannak, rekonstrukciót igényelnek Nincs internetes nyilvános hozzáférési pont minden településen (Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint) Még mindig jelentősnek mondható a százhalombattai Dunai Finomító levegő és vízszennyezése és tetemes az égetésből származó levegőszennyezés Az ipari és a közlekedési eredetű környezetterhelés utóbbi években tapasztalható megnövekedése rontja a rekreációs tevékenységek és a természetközeli turisztikai ágazatok feltételeit A kistérségi turizmust támogató infrastrukturális elemek és hálózatok kiépítetlenek, a szálláshelykínálat hiányos A turizmusfejlesztés szervezeti keretei hiányosak, a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés szintje alacsony, nincs egységes turisztikai arculat 9

12 Lehetőségek Veszélyek A Zsámbéki-medence innovációs fejlesztései szoros együttműködésre adnak lehetőséget a budaörsi kistérségben tevékenykedő innovatív vállalkozások számára A logisztikai szolgáltató részéről erős az igény a nagyvárosok közvetlen közelében, közlekedési csomópontok mentén található telephelyekre A nemzetközi és a belföldi turizmus egyaránt dinamikusan növekszik, ezzel párhuzamosan növekszik a tőke érdeklődése a turisztikai befektetések iránt A betelepülő nagyvállalkozások számottevő keresletet jelentenek a konferenciahelyszínek és a rekreációs szolgáltatások iránt A kistérség közvetlen közelében van Budapest, amely Magyarország legjelentősebb rekreációs, turisztikai jellegű piaca A térséget érinti a Duna-menti európai kerékpárúthálózat Az elővárosi vasút tervezett fejlesztése lehetőséget teremt a ingázás minőségének javítására és a közúti forgalom nagyságának csökkentésére. A Közös Duna Program számtalan területen jelent lehetőséget a kistérség számára (pl. vízi személy- és áruszállítás) Az M6 autópálya észak-déli irányú, európai jelentőségű közúti tengelye révén új gazdaságfejlesztési, logisztikai potenciál jelenik meg A multinacionális vállalatok megszűntetik helyi telephelyeiket a makrogazdasági okok és/vagy a világgazdasági körülmények alakulása miatt Az EU-s pénzforrások elmaradása esetén csökken az esély a térség szennyvízkezelési problémáinak közel jövőben történő megoldására Az intenzív K+F tevékenység beindulásának idejére jó eséllyel elfogynak a kiajánlható területek A fenntartható fejlődés szempontjait figyelmen kívül hagyó, öncélú közlekedésfejlesztés esetén a növekvő tranzit- és célforgalom összes káros hatása a kistérséget terheli. A kistérségi-, területi szintű közlekedésfejlesztési szándékok nem találkoznak az ágazati fejlesztési tervekkel, egymás kedvező hatását kioltó fejlesztési elemek valósulnak meg. A fokozatosan romló környezeti állapot miatt a turisták elkerülik a kistérséget A Duna-menti fejlesztéseket az árvizek korlátozzák 10

13 1.3. CÉLFA Stratégiai célok: Jövőkép: A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató minőségorientált, nagy jövedelemtermelő képességű gazdaság működik és megvalósul a belső területi harmónia*. A fejlődés jellege egyaránt szolgálja a kistérségi, a kistérségen belüli mikro-térségi és szintű érdekeket, figyelembe veszi azok eltérő sajátosságait és igényeit. A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú életminőségét a térségi alközpontok által hálózatba szervezett és, településközi szinten megvalósított intézményi és infrastrukturális rendszer támasztja alá. A Budaörsi kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és növekedési ütemét, községei és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehető legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, a térségben működő vállalkozások, a térségben dolgozók és befektetők számára Részcélok: I. Teremtődjenek meg a növekedési ütemében fenntartható, jellegében térségi, mikro-térségi adottságokhoz és igényekhez alkalmazkodó, stratégiájában területileg eltérő gazdaságfejlesztés feltételei I.1. A helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelően területileg elkülönülő mennyiség-, illetve minőségorientált gazdasági fejlődés I.2. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának, tevékenységének és térségi kapcsolatainak bővítése I.3. A helyben foglalkoztatás arányának növelése és a veszélyeztetett foglalkoztatotti csoportok reintegrálása I.4. A térségben magas színvonalú szakképzés biztosítása I.5. Az idegenforgalmi potenciálnak a jelenlegi jövedelmezőséget felülmúló, szervezett formában történő kihasználása II. Javuljon a vonalas és kommunális infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások színvonala II.1. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése, a közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémáinak megoldása II.3. A települések szennyvízkezelő rendszereivel kapcsolatos hiányok megszűntetése II.4. A hulladékgazdálkodás minőségi paramétereinek javítása II.5. A különösen erős közlekedési terhelésből adódó lég- és zajszennyezés csökkentése II.6. Az információs infrastruktúrához való hozzáférés. III. Javuljanak a közintézményi szolgáltatások elérhetőségi feltételei; váljon intenzívebbé a települések közötti kapcsolattartás, növekedjék a térség településeinek kohéziója III.1. A bölcsődei szolgáltatás intézményi hátterének fejlesztése III.2. Óvodai és általános iskolai kapacitások kihasználásának racionalizálása III.3. Az oktatás-nevelés és a kultúra magas színvonalú speciális szolgáltatásainak térségi hozzáférhetősége III.4. Az egészségügyi szolgáltatások (járóbeteg és fekvőbeteg ellátás) elérhetőségének javítása III. 5. Erősödjön meg a kistérség külső és belső kommunikációja * A kistérséget alkotó települések a lehetőségeikhez képest a legmagasabb fejlettségi szintet érjék el. 11

14 A mártix azt jelzi, hogy az 1.3 pontban meghatározott részcélokhoz a koncepció alapstruktúráját jelentő prioritások, miként járulnak hozzá. A hozzájárulás mértékét az színárnyalatok jelzik A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Stratégiai célok: I.. Teremtődjenek meg a növekedési ütemében fenntartható, jellegében térségi, mikro-térségi adottságokhoz és igényekhez alkalmazkodó, stratégiájában területileg eltérő gazdaságfejlesztés feltételei Részcélok: Prioritások: I.1. A helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelően területileg elkülönülő mennyiség-, I.2. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának, tevékenységének és térségi kapcsolatainak bővítése I.3. A helyben foglalkoztatás arányának növelése és a veszélyeztetett foglalkoztatotti csoportok re-integrálása I.4. A térségben magas színvonalú szakképzés térségi biztosítása I.5. Az idegenforgalomi potenciálnak a jelenlegi jövedelmezőséget felülmúló, szervezett formában történő kihasználása II. Javuljon a vonalas és kommunális infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások színvonala II.1. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése a közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémáinak megoldása II.3. A települések szennyvízkezelő rendszereivel kapcsolatos hiányok megszűntetése II.4. A hulladékgazdálkodás minőségi paramétereinek javítása II.5. A különösen erős közlekedési terhelésből adódó lég- és zajszennyezés csökkentése III. Javuljanak a közintézményi szolgáltatások elérhetőségi feltételei; váljon intenzívebbé a települések közötti kapcsolattartás, növekedjék a térség településeinek kohéziója III.1. A bölcsődei szolgáltatás intézményi hátterének fejlesztése III.2. Óvodai és általános iskolai kapacitások kihasználásának racionalizálása III.3. Az oktatás-nevelés és a kultúra magas színvonalú speciális szolgáltatásainak térségi hozzáférhetősége III.4. Az egészségügyi szolgáltatások (járóbeteg és fekvőbeteg ellátás) elérhetőségének javítása III. 5. Erősödjön meg a kistérség külső és belső kommunikációja 12

15 illetve minőségorientált gazdaságfejlesztés I. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése II. Közlekedési hálózatok fejlesztése a szolgáltatások színvonalának emelése III. Kommunális és hálózati infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése IV. Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése 13

16 1.5. A PROGRAM SZERKEZETE Prioritások Intézkedések Tevékenységek I. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése II. Közlekedési hálózatok fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése I./1. Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése I./2. Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű menedzselése I./3. Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben I./4. Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése I./5. A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kihasználása I./6. A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása II./1. A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása II./2. A közforgalmú közlekedés szolgáltatás színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése különös tekintettel a logisztikai és innovatív tevékenységekre Térségi gazdasági ingatlan kataszter készítése Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása Térségi innovációs központok rendszerének létrehozása Kapcsoltépítés a budapesti képzőhelyekkel és kutató központokkal, helyi kutatási bázis fejlesztése Innovatív (megújuló) energiatermelés és hasznosítás előmozdítása Vállalkozói adatbázis létrehozása Térségi és tevékenység alapon szerveződő fórumok szervezése Turisztikai vonzerők és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása A turisztikai marketing és a turizmusfejlesztésben érdekelt szerveztek fejlesztése Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplőinek együttműködésével A szakképzés közép és felsőfokú szintjének intézményi fejlesztése Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos fejlesztések Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása, elővárosi vasúti ráhordó szerep erősítése Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése 14

17 II./3. A kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése A kistérségi kerékpárút hálózat kiépítése A kerékpáros közlekedést támogató egyéb infrastrukturális elemek kiépítése III. Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése III./1. Vízrendezés és vízkárelhárítás III./2. Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése III./3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése III./4. Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése Felszíni csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése Szennyvízcsatorna rendszerek és tisztítók fejlesztése Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati tetemek begyűjtési körülményeinek fejlesztése Kommunális hulladék gyűjtésének és elhelyezésének infrastrukturális fejlesztése Hálózati rekonstrukcióval egybekötött térségi ivóvíz szolgáltatás fejlesztése Meglévő vízbázis hasznosítása Közösségi Internet hozzáférés feltételeinek fejlesztése IV. Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése IV./1. Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátás térségi színű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése IV./2. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása IV./3. Szociális intézményhálózat térségi fejlesztése Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeink javítása Pedagógiai szakszolgálatok eszköz- és helyiség problémáinak megoldása, pedagógiai szakmai szolgáltatások elérhetőségének javítása A lakosság egészségi állapotának és az egészségügyi ellátórendszer teljeskörű felmérése, kistérségi egészségterv készítése Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése Készülő részletes program elemeinek beemelése szükséges! IV./4. A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése A kistérségi elektronikus média fejlesztése, a médiumok együttműködésének ösztönzése IV./5. A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése A kistérség kulturális intézményeinek infrastrukturális és programfejlesztése A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése 15

18 2. A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2.1. I. PRIORITÁS: FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE A különféle földrajzi térségek által biztosított életminőség és ennek megfelelően a lakosságvonzó és megtartó képesség egyebek mellett a települések gazdasági potenciáljának függvénye. Az 1990-es években, az új típusú, neo-liberális struktúrában a magas teljesítő képességű gazdaság kialakulásának feltétele a tőkevonzó képesség magas szintje: a kedvező relatív földrajzi helyzet, kiajánlható területek nagysága, megfelelő összetételű és nagyobb számban rendelkezésre álló munkaerő volt. A Budaörsi kistérség különösen Budaörs, Törökbálint és Biatorbágy elsősorban Budapest és az M1, M7 autópályák közelségéből adódóan Magyarország legkiemelkedőbb dinamikájú növekedését produkálták. Ez kezdetben elsősorban a kereskedelmi, logisztikai tevékenységű gazdasági szervezetek nagyszámú betelepülését és a lakosságszám rendkívül intenzív növekedését jelentette. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a folyamat az adottságokra alapozva szinte teljes mértékben spontán módon zajlott, nem történt stratégiai tervezés a betelepülő gazdasági szervezetek tevékenység illetve nagyság szerinti összetételére vonatkozó preferenciákról, a munkaerő szerkezetének és az igények összehangolásáról stb. Ennek megfelelően a kistérségre elsősorban a szolgáltató jellegű, alacsony hozzáadott értéket produkáló tevékenységek váltak jellemzővé. Eközben a szuburbanizációs mozgásokkal kiáramló népesség magasabb képzettségi szintjéből fakadó struktúrája egyre kevésbé mutat összhangot a helyi igényekkel. Ennek következtében az indokoltnál jóval erősebb az ingázó népesség aránya. A gazdasági növekedés külföldi, működő tőkebeáramlásra alapozott formája kevésbe volt jellemző a kistérség további hat településén, elsősorban kedvezőtlenebb közlekedésföldrajzi elhelyezkedésük miatt. A nemzetközi jelentőségű úthálózat-fejlesztések (M0, M6) ugyanakkor új prespektívákat nyitnak meg a kistérség délebbi települései előtt, amit érdemes már egy hosszútávú gazdaságfejlesztési stratégia mentén kihasználni. Az elmúlt évek változó gazdasági tendenciái új kihívások (területekkel kapcsolatos speciális igények, helyben kínált szolgáltatások, gazdasági szereplők magasabb fokú szervezettségi szintje) elé állítják a kistérség településeit, amely megkívánja azok egységesebb fellépését a gazdaságfejlesztés területén. Miközben az eltérő adottságú települések eltérő jellegű problémákkal küszködnek, egységes igényként jelentkezik a térség gazdasági struktúrájának minőségi átalakítása. Ennek megfelelően a program gazdasági vonatkozású prioritása két fő elv mentén szervezi 16

19 intézkedéseit: első a növekedés hosszútávú fenntarthatóságának biztosítása, a másik a területi sajátosságok figyelembe vétele mellett a kistérség egységes fellépése. Elsődleges kérdés a gazdasági hasznosításra szánt területek előkészítése és értékesítési stratégiája. A program kiemelt jelentőséget tulajdonít ezen területek alapos rendezési vonatkozású és infrastrukturális előkészítésének, hiszen a területek relatív helyzete mellett egyre fontosabb szemponttá válik az a hozzáadott érték, amit ezek a fejlesztések jelentenek. A többletérték hatással van a betelepülő cég minőségi, tevékenységi paramétereire. Az alaposabb előkészítés ami kétség kívül befektetésekkel jár hosszabb távon egy magas hozzáadott értéket termelő gazdasági szervezet megtelepedésével mindenképpen előnyösebb. Egyre fontosabb az esetleges értékesítési csatornák mellett kialakítani egy olyan térségi szervezettségű rendszert, ami a legmagasabb befektetői szinteken is értékelhetővé teszi a kistérség még kiajánlható területeit. Ennek eszközeként javasolt létrehozni a kistérségi területi katasztert, amely egy csomagban kiajánlva a térségen belül kínálhat területi alternatívákat, ezáltal hozzájárul a befektetők térségben tartásához. A kínálati csomag közvetítéséhez fontos közvetítő partnerek keresése, a rendszeres kapcsolattartás. Az egységes fellépés feltételezi a térségi image kialakítását, ami nem zárja ki a települések specialitásainak hangsúlyozását, sőt azt kifejezetten megkívánja az egyre jobban diverzifikált befektetői igények miatt. A kistérségben a minőségorientált fejlesztések előnyben részesítése alapfeltétele a fenntartható dinamikus gazdaság kiépítésének. A területhiánnyal küszködő településeken ez a kisebb helyigényű, magas hozzáadott értéket közvetítő tevékenységek preferálását eredményezi. Ugyanakkor a területekkel bővebben rendelkező településeken is szem előtt kell tartani a mennyiségi és minőségorientált fejlesztések letelepítésének hosszútávú következményeit. A program ezeken a területeken a szolgáltató és termelő vállalkozásokon belül a hosszútávon piacképes, állandó fejlesztéseket folytató beruházások előnyben részesítését javasolja (logisztikai tevékenység csomagoló, disztribúciós tevékenységgel kiegészítve stb.). A befektető vonzás mellett a program hangsúlyt fektet a helyi kis és közepes vállalkozások életképességének javítására. Elsődleges javaslata, hogy a KKV-k minél nagyobb arányban épüljenek be a multinacionális cégek beszállítói hálózatába. Ezzel olyan célt tűznek ki maguknak, amely folyamatos fejlesztésekre, naprakészségre készteti őket, ezáltal válnak versenyképessé a hazai és nemzetközi piacokon is. Fontos, hogy a helyi KKV-k kihasználják a térségben működő gazdaságfejlesztést támogató szervezetek (kamarák, Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Pest Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségei), nyújtotta lehetőségeket a képzés, információátadás, forráskeresés, munkaerő toborzás kapcsán, ezáltal növelve versenyképességüket a piacon. A dinamikus fenntartható gazdasági hálózatok kiépítésének feltétele a humán erőforrás megfelelő számban és struktúrában történő biztosítása. A kistérségre jellemző nagyfokú keresztbe ingázás jelzi, hogy a munkaerő kereslet és kínálat nincs összhangban. Az összehangolás feltétele a keresleti oldal igényeinek pontos ismerete és erre alapozva a 17

20 képzési, átképzési struktúrák folyamatos frissítése. A program nagy jelentőséget tulajdonít a munkaerőpiac szereplőinek rendszeres kapcsolattartására, egyeztetésekre valamint a szakképzés színvonalának és kínálatának folyamatos bővítésére a kistérség terültén. A gazdaságfejlesztési prioritáson belül a program ágazati szintű intézkedésben foglalkozik a turisztikai kínálat tágabb térségbe történő integrálásával, feltételrendszerének fejlesztésével, ami megfelelő forrásallokáció és menedzsment esetén a kistérség egyik jelentős bevételi forrásává válhat. Intézkedések: 1. Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése 2. Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű menedzselése 3. Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben 4. Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése 5. A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kihasználása 6. A humánerőforrás keresleti és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása 2.2. II. PRIORITÁS: KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK, ILLETVE SZOLGÁLTATÁSOK MEGERŐSÍTÉSE A lakosság mindennapos helyváltoztatási igényét a közlekedési rendszerek szolgálják ki. A kedvező elérési, utazási feltételek megteremtése pedig azt a szabadság- és kényelmi fokot nyújtja, amely egy modern társadalom legalapvetőbb ismérve, s ennél fogva nélkülözhetetlen a társadalmi-gazdasági kapcsolatok realizálásában. A közlekedés ezernyi szállal kötődik a társadalom, a gazdaság, a kereskedelem számos funkciójához, kielégítve a kommunikációs kapcsolatok fizikai formáját úgy, hogy az elérési viszonyokon, a szállítási lehetőségeken keresztül egyúttal befolyásolja azok fejlődését. A Budaörsi kistérség közlekedésföldrajzi helyzeténél fogva az egyik legfontosabb gazdasági potenciált és életminőséget befolyásoló tényezője az autópályák és vasúti fővonalak jelenléte, valamint a főváros szomszédsága. Az M1-M7-M0-M6 gyorsforgalmi utak az eddigi tapasztalatok szerint számos előnyt jelentenek a térség számára, de tagadhatatlanul akadnak hátrányos aspektusai is. Előnye kétoldalú: egyrészt megkönnyíti a térségben élők mobilitását, másrészt közvetlenül hozza a térségbe - megfelelő ingatlankínálat mellett - a potenciális befektetőket. A programban olyan stratégiai feladatok meghatározása történik, amelyek a gyorsforgalmi utak, a vasúti fővonalak, a Duna, az országos közlekedési csomóponti szerepkör vélt és valós hátrányainak kiküszöbölésére, előnyeinek felerősítésére irányulnak. Ez elsősorban a mobilitást, az ingázóforgalom magasabb színvonalú 18

21 kiszolgálását, a települések tranzitforgalmának csökkentését, a kistérség belső kohézióját erősítő haránt irányú kapcsolatrendszer fejlesztését, a nagy forgalmi terheléshez igazodóan a közlekedésbiztonság fokozását, valamint a környezeti terhelés csökkentését célozza. A prioritás tartalmazza emellett a közforgalmú tömegközlekedéssel, azon belül az autóbusz és az elővárosi vasúti közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat, valamint a települések térségi hálózatba történő szervezését elősegítő alsóbbrendű közúthálózat bővítését. A kistérségi alsóbbrendű közúthálózat sűrűségének növelésével, az északi és déli települések kapcsolatainak javításával nemcsak a közösen, társulási alapon működtetett szolgáltatások és intézmények elérhetősége biztosítható, de hatékonyan támogatható a piaci igényekhez igazodó munkaerő-áramlás. A haránt irányú közlekedési kapcsolatok hiánya (utak, tömegközlekedési viszonylat) éppen a szabad munkaerő mobilitását gátolja, s az ingázóforgalmat a túlterhelt fővárosi irányokra terheli. Fontos tehát, hogy a Budaörsi kistérség települései között a meglévő, de a közlekedés által nem támogatott igényekre válaszul történjen a közlekedési hálózatok és arra alapozottan a közforgalmú tömegközlekedés fejlesztése. Szintén a települések közötti, térségi szintű hálózatépítés eszközének tekinthető, mégis annak határán mind térben, mind funkcióban túlmutató fejlesztés a kerékpárút-hálózat és annak járulékos infrastrukturális elemeinek (tárolók, beállók stb.) kiépítése. A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételei megteremtésének közép-, illetve hosszú távú megvalósításának indoka, hogy kettős funkciót képes betölteni a kistérség életében. Egyrészt biztosítja az egymás közelében lévő települések viszonylatában a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeit, másrészt térséghatáron átnyúló kontinuitással bekapcsolható a nagytérségi, régiós hálózatokba, amelyek elsősorban turisztikai célokat szolgál és beépíthető a kistérség turisztikai programjába. Intézkedések: 1. A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása 2. A közforgalmú közlekedés szolgáltatás színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése 3. A kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése 19

22 2.3. III. PRIORITÁS: KOMMUNÁLIS ÉS HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA KOMPLEX TÉRSÉGI FEJLESZTÉSE A Budaörsi kistérség rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedésének, kiváló közlekedési kapcsolatainak, valamint a viszonylag széles körű szolgáltatási ellátottságának köszönhetően a főváros agglomerációjában hagyományosan egyik legkedveltebb célterület a Budapestről kitelepülő lakosság és vállalkozások számára egyaránt. A kistérség lakónépessége és a települések lakófunkciójú területe a 15 évvel ezelőtti alapállapothoz képest nagyságrendekkel megnövekedett, ezzel együtt kommunális infrastruktúrára és a szolgáltatásokra vonatkozó mennyiségi és minőségi igények is jelentősen növekedtek. A nagymérvű népességrobbanás bekövetkezte előtti infrastrukturális hálózatoknak a terhelése viszonylag rövid idő alatt jelentősen megnövekedett. Az újabb és újabb területek beépítésével az infrastrukturális hálózatok bővítése sok esetben nem tudott lépést tartani, ami bizonyos kommunális infrastrukturális elemeket illetően (pl. a szennyvízkezelés, vízrendezés) jelentős lemaradások és hiányosságok kialakulásához vezetett. Korunk információs társadalmának fokozatos kiépülésével és a globalizálódó gazdasági viszonyok között a magasabb életminőség biztosításának alapját jelentő kommunális és hálózati infrastruktúra fejlesztése nélkülözhetetlenné vált a települések versenyképességének megőrzésében. Azok a térségek, melyek nem fektetnek kellő hangsúlyt a kommunális és hálózati (Internet, kábeltelevíziós rendszer) infrastruktúra minél előbbi és minél nagyobb területet érintő akár megelőző jellegű kiépítésére, lemaradnak az új társadalmi és gazdasági viszonyok között kialakuló versenyben. A problémák megoldása ugyanakkor egyes esetekben új fajta szemléletet követel meg a települések vezetőitől. Nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak a kistérségi együttműködés keretében megvalósított projektek. A problémák szinten kezelt, egyéni megoldásai sokszor nem elég költséghatékonyak, szemben a összefogással megvalósított fejlesztésekkel. Ugyanakkor a különböző közszolgáltatások racionális és hatékony ellátása is (pl. a hulladékgazdálkodási rendszerek vagy az ivóvíz-szolgáltatás) csak több településre kiterjedve, illetve megszervezve valósítható meg a legtöbb esetben. Minden esetben célszerű tehát megvizsgálnia a településeknek az adott projektre vonatkozó együttműködési lehetőségeket, és kistérségi, vagy adott esetben néhány település összefogásával létrejövő együttműködés keretében megvalósítani az aktuális fejlesztési elképzeléseket. Különösen akkor, ha ezek a rendszerek a települések, illetve a kistérség határain is átnyúlnak. Jó példát szolgáltatnak erre a Dél-Budai Regionális Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Projekt, illetve a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszer elnevezésű projekt mindkettő az NFT II: keretében finanszírozott kohéziós nagyprojektek melyek a kistérség határain is túlnyúlva együttműködésre késztette az érintett településeket. A probléma sajátos földrajzi összefüggései miatt tipikusan csak térségi összefogással valósítható meg eredményesen a vízrendezés és vízkárelhárítás problémaköre. A települések saját hatáskörében végrehajtott 20

23 fejlesztések mellett a konkrét esetekben tehát a kistérségi összefogással megvalósított fejlesztési projekteknek kell előtérbe kerülniük. A kommunális infrastruktúra fejlesztése mellett lényeges az információs társadalom alapelemének, az internetes hálózatoknak a kiépítése és közösségi szinten elérhető pontjainak kiépítése. Azokon a településeken, ahol széles rétegek számára nem válik elérhetővé az Internet, ott a lakosság többsége nem lesz képes megfelelni az információs társadalom által támasztott kihívásoknak. A közösségi Internet hozzáférés biztosítása hozzájárul az esélyegyenlőség elvének érvényesítéséhez. Intézkedések: 1. Vízrendezés és vízkárelhárítás 2. Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése 3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése 4. Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése 2.4. IV. PRIORITÁS: INTÉZMÉNYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK ÉS ELÉRHETŐSÉGÉNEK TÉRSÉGI SZINTŰ FEJLESZTÉSE A Budaörsi kistérség Többcélú Társulása együttműködési megállapodása maghatározza azokat a feladat-ellátási rendszereket, amelyek szervezésében aktívan szerepet vállal a Többcélú Társulás. Ezek között humán szolgáltatások: közoktatási ellátás, egészségügyi és szociális ellátás, gyermekjóléti ellátás, közművelődés, illetve közszolgáltatások: közlekedés, településrendezési, településüzemeltetési és kistérségi informatikával összefüggő feladatok. Emellett a kistérségi társulás gondoskodik a pedagógiai szakszolgáltatásról, pedagógiai szakmai szolgáltatásról. A társulási szinten működtetett tevékenységcsoportok szervezése terén komoly előrelépések történtek, ugyanakkor az egyes rendszerek teljeskörű áttekintése folyamatban van, ennek megfelelően a feladatszervezés is leginkább azonnali feladatmegoldó jellegű. A kistérség elindította azt a folyamatot, amelynek keretében a társulási szinten szerveződő feladat-ellátási csoportok programozása történik. A három legfontosabb feladat-ellátási terület közül elsőként a Közoktatás Intézkedési Terv készült el 2005-ben (ebben a verzióban nem szerepel Érd MJV, hiszen akkor még nem volt a társulás tagja. Azóta április 13.-án kiegészült az Intézkedési Terv, már tartalmazza Érd MJV közoktatását is elején elindult a Kistérségi Egészségfejlesztési Terv elkészítése, amely adatszolgáltatás elégtelen volta miatt részleges helyzetfeltáró munkát és koncepcionális szintű tervezést tett lehetővé. 2 Várhatóan ez módosul 2006 decemberéig. 21