BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

Átírás

1 BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft augusztus 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI A helyzetelemzés legfontosabb tanulságai Érintettek és a célcsoportok SWOT-analízis Gyengeségek Erősségek Lehetőségek Veszélyek Offenzív stratégiát támogató helyzetek a mezőgazdaság területén Váltásorientált stratégiát támogató helyzetek Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek Defenzív stratégiát támogató helyzetek Problémaelemzés A megállapított problémák rövid ismertetése Problémafa Célfa...21 III. KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A fejlesztés stratégiája Jövőkép Misszió A stratégia céljainak összefoglalása Problémák összefoglalása A kistérségi munkalehetőségek hiánya Az alacsony jövedelemszint A környezet minőségének alacsony szintje Stratégiai célok meghatározása

3 3. Prioritások A stratégiai célok és a prioritások kapcsolata Prioritások összefoglalása A prioritások és intézkedések rendszere...32 IV. A FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása Kistérségi menedzsment-szervezet felállítása a fejlesztések koordinálására Térségi marketing tevékenyég fejlesztése Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése Humánerőforrás fejlesztése Minőségi oktatás és hozzáférés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése A foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása Társadalmi befogadás, részvétel elősegítése Munkahelymegőrzés és válságkezelés Vidékfejlesztés A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése Infrastruktúra fejlesztése A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kommunális és környezetvédelmi infrastruktúra korszerűsítése Megvalósítási mechanizmus...77 V. PROGRAMOK BEMUTATÁSA

4 PROGRAMOK 1. Parlagon fekvő önkormányzati területek hasznosítása A magyar szürkék útja - turisztikai útvonal és kerékpárút Zöldség- és gyümölcsszárító, csomagoló és hűtőüzem kialakítása A Semsey kastély és kastélypark felújítása, gazdasági és kulturális célú hasznosítása Balmazújvárosi Termál- és Strandfürdő komplex fejlesztése Pellet-előállító üzem létesítése Biogáz hasznosító/átalakító üzem létesítése Balmazújvároson Bölcsődebővítés és felújítás Balmazújvároson Biomassza erőmű létesítése Egyeken Üvegház-rendszer létesítése Egyeken Orvosi rendelő egészségházzá történő átalakítása Az egyeki piacközpont kialakítása Hortobágyi meddő CH kutak hasznosítása "A történelem országútján" tematikus csárdaútvonal a Hortobágyon keresztül Lúdtelepek rekonstrukciója és egy bemutató telep létrehozása Vágóhíd visszavásárlása, húsfeldolgozó és értékesítési pont kialakítása A tiszacsegei strand fejlesztése, új elárusítóhelyek kialakítása és panzió létesítése "Humán Gyógyító - és Rehabilitációs Központ" létrehozása Horgász skanzen kialakítása a Tuka Kendergyár területén Lakatlan épületek átadása felújításra, valamint turisztikai hasznosításra

5 I. BEVEZETÉS A Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulása pályázati úton (A Balmazújvárosi kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése elnevezésű, ÁROP /C/B azonosító számú projekt) támogatást nyert a kistérség fejlesztési koncepciója és programja elkészítésére. A dokumentum készítésének általános célja a Balmazújvárosi kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években, a konkrét célja pedig egy komplex fejlesztési program kidolgozása a kistérség részére. A Megbízó által elvárt konkrét eredmény egy olyan dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben, valamint javaslatokat tesz végrehajtandó programokra, amelyekkel elősegíthető a gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás elősegítése. A koncepció és a programok a Balmazújvárosi kistérség négy településére terjednek ki: Balmazújváros, Egyek, Hortobágy, Tiszacsege. A stratégiai program szerkezetének kialakításakor egyrészt törekedtünk arra, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló Kormányrendelet vonatkozó előírásainak is. A stratégiai program több részből áll össze. Először bemutatjuk a helyzetelemzés legfontosabb megállapításait, így az összegző SWOT-elemzést is. Ezután összefoglaljuk a követendő stratégia legfontosabb irányait, bemutatjuk az általunk irányadónak tekintett stratégiai célokat, majd vázoljuk a lehetséges fejlesztési prioritás legfontosabb jellemvonásai. Végezetül bemutatásra kerülnek az egyes kutatásunk alapján kiemelt és javasolt 20 olyan program, amelynek végrehajtása elősegíti a megállapított prioritások, így elsődlegesen a gazdaságélénkítést és a foglalkoztatás elősegítését. 5

6 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI 1. A helyzetelemzés legfontosabb tanulságai A térség belső erőforrásait vizsgálva ellentmondásos kép rajzolódik ki: a térségnek számos olyan adottsága, erőssége van, melyet alapvető infrastrukturális, szerkezeti hiányosságok miatt nem tud kihasználni. A vizsgált települések természeti adottságai jelentős értékeket hordoznak: természetföldrajzának meghatározó eleme a Tisza folyó, és számos értékes védett terület (Hortobágyi Nemzeti Park, tájvédelmi körzetek) található a térségben. A térség hévizekben gazdag, melyeket összetételük alkalmassá tesz gyógyfürdők létesítésére. A térség gazdaságának versenyképessége alacsony, struktúrája elavult. Fontos az agrárium szerepe, annak ellenére, hogy az ágazat adottságai nem kedvezőek sem az éghajlat, sem a föld minősége szempontjából (az átlagos aranykorona érték jóval elmarad az országos átlagtól). Az ágazatra az elavult termelési szerkezet, a nagytömegű alapanyag-termelés, alacsony hozzáadott érték és elaprózott birtokméretek jellemzőek, a helyben történő feldolgozás mértéke alacsony. Kevésbé jelentős ugyanakkor az ipar súlya, jellemző ágazati profil nem rajzolódik ki. A tercier szektort vizsgálva kiderül, hogy a lakossági szolgáltatások részben biztosítottak minden településen, de a szociális ellátás szintje nem megfelelő. A helyi vállalkozások szállítási igényeit is kielégítik a térségben működő szolgáltatók, ugyanakkor az üzleti szolgáltatások szintje és minősége alacsony. A térség szereplői számára fontos az idegenforgalom fejlesztése. Országosan kiemelt jelentőséggel bíró turisztikai célterület a Hortobágy. A Hortobágy név ismertségét kihasználva a térségi vonzerők valós (együttműködésen alapuló) fejlesztési perspektívát jelenthetnek, melyet egy termékként történő kiajánlásával tovább lehet 6

7 fokozni. A települések turisztikai adottságai hasonlóan az elérhetőséghez kettősek: annak ellenére, hogy több természeti és néprajzi érték található a területen és közvetlen környezetében, Hortobágy kivételével a térség ma még nem szerepel az ismert turisztikai célállomások között. Ennek fő oka a kereskedelem vendéglátás idegenforgalom területén a minőségi szolgáltatások hiánya. A fejlődés másik akadályozója a kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciákban keresendő: a kilencvenes évek eleje óta nagy a tartós munkanélküliek aránya. A lakosság képzettségi színvonala nem versenyképes, így a térséget magas strukturális munkanélküliség sújtja. A képzett szakemberek hiánya gátja a magasabb hozzáadott értéket termelő gazdasági tevékenységek letelepedésének. Az alacsony életszínvonal miatt évtizedek óta jelentős az elvándorlás, ami a térség lakosságának elöregedéséhez, szociális problémákhoz vezet. Az elemzés egyértelműen tükrözi tehát, hogy Balmazújváros térség felzárkózása a fejlettebb térségekhez nem lehetséges összehangolt és térségi együttműködésen alapuló fejlesztési akciók nélkül. 7

8 2. Érintettek és a célcsoportok ÉRINTETT CSOPORT NŐK FIATALSÁG ÖNKORMÁNYZA TOK CIVIL SZERVEZETEK CIGÁNYSÁG MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐK KÉZMŰVESEK, KISIPAROSOK FALUSI VENDÉGLÁTÓK A problémák milyen módon érintik: Hátrányos foglalkoztatási helyzet, lehetőségek hiánya Lehetőségeiket nem találják meg a térségben Nem megfelelő arculatot mutatnak a látogató turisták felé Nem tudnak bekapcsolódni a helyi fejlesztési folyamatokba A társadalomból való kirekesztettség érzése korszerűtlen technológia, piaci nehézségek, Nemzeti Park kiterjedésével korlátok Nem megfelő műhelyek, nincs utánpótlás Alacsony forgalom. Az érintettek motivációja a problémákra Helytállás a családban és a társadalomban Szeretnék tudásukat és tehetségüket szülőhelyükön kamatoztatni Kielégíteni a látogatók igényeit, színes programcsomag kialakítása Szeretnék érdekeiket alulról jövő módon, magas színvonalon érvényesíteni Szeretnének beilleszkedni a társadalmi életbe Korszerűen, jövedelmező gazdálkodás az EU-s piacra értékesítés Szeretnének egyedi és minőségi termékkel szerepelni a piacon Szeretnének minél több vendéget fogadni Az érintett csoportok viszonya Nincs igazán összefogás Generációs különbségek általános problémái Fejlődik a települések összefogása Egyedi arculatotok, de keresik az egymás közti kapcsolattartást Az alárendeltség viszályokat szül Keresik az összefogást a biztonság érdekében Nincs igazán kapcsolat Konkurenciaként tekinthetik egymást Az érintett csoport fő célja Tudásuknak megfelelő aktív munkavégzés biztosítása Tudásukat, tehetségüket helyben kamatoztatni Saját arculat kialakítása Érdekeiket érvényesíteni Munkalehetőség, biztos életkörülmény Megfelelő értékesítés, biztos jövedelem Korszerű műhelyek, fenntartható gazdálkodás Színes programszolgáltatás, több lábon állás A program pozitív hatása az érintett csoportra Munkalehetőségek kínálatának bővülése, összefogás elősegítése A helyben maradással együtt pozitív lehetőségeket kínál a térség Helyi értékeket kutatnak fel Részvétel a szervezésben, döntéshozatalban Hasznos tagjai lesznek a társadalomnak, a segélyellátás csökken Az összefogás elősegítésével, a termék hozzáadott értékének növelésével Megfelelő termelési környezet Kiegyenlíti a mezőgazdasági termelés jövedelemveszteségeit 8

9 Tőkehiány miatt nem A program negatív hatása az érintett csoportra - - A lakosság egészének szerepet kell vállalnia - - tud mindenki részt venni A tájvédelem fokozott - Nem mindenki kapcsolódhat be figyelmet igényel Mi a teendő a pozitív hozzáállás eléréshez Lehetőséget teremteni a részvételre, a képzésre Tehetség-gondozás, fejlődési lehetőségek biztosítása Helyi értékek felkutatása és azok kiélesítése, programokba, rendezvényekbe való beillesztése A szervezetek aktív munkájának ösztönzése a társadalomban A csoportban az összefogást és a céltudatot emelni, képzés beindítása Megfelelő összefogás, integráció, tudatos képzés és mi nőségorientált termelés Meggyőzni a mestereket a kínálat fejlesztésének szükségességéről Termékkínálat kibővítése, kapcsolatrendszerek kiépítése, reklámmarketing 9

10 3. SWOT analízis A SWOT analízisnél figyelembe vettük az Európai Unió fenntartható fejlődéshez kapcsolt indikátorrendszerét is, így minden esetben vizsgáltuk a társadalmi, gazdasági, természeti és intézményi szempontokat Gyengeségek TÁRSADALMI: A népesség lassú, de folyamatos fogyása Munkanélküliek (köztük tartós munkanélküliek) magas aránya Hátrányos helyzetű roma lakosság népességen belüli részaránya magas Jellemző a versenyképes munkahelyek hiánya, keresetek alacsony szintje Térségi összefogás hiánya, közösségek szétszóródtak Nem elég kiterjedt a térség kapcsolatrendszere, nincs megfelelő kapcsolat a térség meghatározó szereplőjével a Hortobágyi Nemzeti Parkkal A helyben élők nem ismerik fel a térség értékeit, lehetőségeit (igénytelenség, gyenge aktivitás) Rossz kommunikáció, információ hiány, tájékozatlanság Országos átlagnál alacsonyabb képzettség, szakember hiány Problémák megoldását másoktól várják Hagyományok feledésbe merülnek A kistérségen belül területi megosztottság, a városok összetartásának és az együttműködésének a hiánya GAZDASÁGI: Hagyományos ágazati szerkezet konzerválódása Gazdasági, különösen a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek mérete elaprózott Mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozása nem jellemző A helyi vállalkozások jövedelemtermelő- és munkahelyteremtő képessége alacsony A térség tőkevonzó képessége alacsony 10

11 Az üzleti infrastruktúrák és szolgáltatások szintje elégtelen Rossz, nem hatékony marketing A megyén belüli közúti-vasúti elérhetőség gyenge, a helyi utak műszaki állapota rossz, a kerékpárút-hálózat kiépítettsége alacsony Hiányos közműellátottság: alacsony a szennyvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Fejletlen, kiépítetlen turisztikai infrastruktúra (szálláshelyek, vendéglátó egységek, partszakaszok, uszodák) A turisztikai-idegenforgalmi szolgáltatások többségének színvonala alacsony Turisztikai, térségi marketing és komplex turisztikai termékcsomagok hiánya Az általános iskolák infrastrukturális- és eszközellátottsága gyakran kiugróan alacsony Rossz a települések közötti infrastruktúra, kiemelten a lakosság városok közötti közlekedése nem kellően biztosított TERMÉSZETI: Alacsony erdősültség INTÉZMÉNYI: A telekommunikációs szolgáltatások és Internet elérhetősége nem megfelelő A kistérség intézményi rendszere több szempontból központosított, azonban a jelentős távolságok miatt nehezen megközelíthetőek az egyes pontok 3.2. Erősségek TÁRSADALMI: Balmazújvároson középiskolai képzés jelenléte Javult a lakosság szennyvízrendszer ellátottsága A térség területfejlesztési és önkormányzati szereplői körében jelentős pályázatkészítési és projekt megvalósítási tapasztalat gyűlt össze GAZDASÁGI: A térségben működő kompátkelőhely van: Tiszacsegén és Egyek közelében 11

12 M3 autópálya megépülésével javult a térség elérhetősége Termálvíz, mint erőforrás megléte a térségben Faipari, kézműipari vállalatok jelenléte a térségben Idegenforgalmi vonzerővel bíró kulturális adottságok TERMÉSZETI: Kedvező természeti adottságok (Tisza, HNP, jelentős a Natura 2000 területek aránya, gazdag madárvilág, őshonos növénytársulások, halastavak) Alacsony levegőszennyezettség A mezőgazdasági területek jelentős része agrár-környezetgazdálkodási programban vesz részt Jelentős a biogazdálkodás a térségben Alacsony műtrágya használat Jelentős a védett területek aránya a térségben INTÉZMÉNYI: Több településen működik teleház 3.3. Lehetőségek TÁRSADALMI: A program segítségével erősödik a társadalmi hozzájárulás, összefogás a térségben, nő az érdekérvényesítő képesség Szorosabbá válik a HNP és a térségi szereplők kapcsolata Emelkedik a lakosság képzettségi szintje A kistérség természeti, kulturális értékeinek felismerése megtörténik Javul a jövedelmi helyzet Csökken az elvándorlás A fiatalok, nők lehetősége, a roma lakosság helyzete javul a térségben Javul a térség infrastruktúrája megfelelő programelem implementálásával Városokra szabott programok kidolgozásával a lakosság kistérségi gondolkodása megerősödik 12

13 GAZDASÁGI: Összefogás következtében javul a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek struktúrája Nő a mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozása, a helyi vállalkozások jövedelemtermelő- és munkahelyteremtő képessége Nő a térség termékei (bio-élelmiszerek, gyógynövények, kézműipari termékei) iránti kereslet Javul térség tőkevonzó képessége Az üzleti infrastruktúrák és szolgáltatások szintjének emelkedése A védjegy bevezetése mellett, megfelelő marketing A turisztikai-idegenforgalmi szolgáltatások színvonala kedvezőbbé válik Elkészül egy komplex turisztikai termékcsomag (falusi-, öko-, gyógy-, termál-, kerékpár- turizmus) a térségre TERMÉSZETI: Természetvédelmi területek jelentőségének felértékelődése a lakosság körében is A biogazdálkodásba vont területek további emelkedése 2007-től újabb támogatások a környezetbarát gazdálkodás érdekében (Natura 2000) INTÉZMÉNYI: A telekommunikációs szolgáltatások és Internet elérhetőség javulása A kistérségi feladatok ellátásának esetleges decentralizálásával nem csak egy központja lesz minden feladatnak, hanem akár az összes település érdekeltté lesz téve Veszélyek TÁRSADALMI: Az érdektelenség miatt eddig nem sikerült erősíteni a társadalmi összefogást, a HNP és a térségi szereplők kapcsolatát Társadalmi összefogást bénító kommunikáció, média Folytatódik a hátrányos helyzetű csoportok leszakadása, szociális válság Erősödik a jövedelmi differenciálódás 13

14 Képzett fiatal munkaerő elvándorlásának fokozódása GAZDASÁGI: Konzerválódik a hagyományos gazdasági szerkezet, megmarad a nyersanyagtermelők kiszolgáltatottsága (természeti korlátok, termékpálya szereplői által) Tovább romlik a térség tőkevonzó képessége Tovább romlik az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások színvonala Összefogás hiányában nem megfelelő marketing, rossz logisztika Alacsony színvonalú kínálat miatt a turisztikai-idegenforgalmi szolgáltatások kereslete elmarad A kidolgozandó és végrehajtandó programok nem a kistérség egységét erősítik, hanem csak az egyes településekre koncentrálnak, így elmarad a gazdasági egység erősítése. TERMÉSZETI: Természeti-környezeti katasztrófák bekövetkezése A természeti erőforrásokat veszélyeztető külső szennyezés eléri a térséget Természeti-környezeti értékek károsodása az ökológiai szemlélet hiánya következtében INTÉZMÉNYI: Forrás hiány miatt és az alacsony iskolai végzettség következtében a telekommunikációs szolgáltatások és az Internet elérhetőség nem javul Az Uniós támogatásokat kezelő hazai intézményrendszer elégtelen szabályozása, működése Túlzott decentralizálás következik be Offenzív stratégiát támogató helyzetek a mezőgazdaság területén A térségben természeti adottságok és a hagyományok alapvetően a mezőgazdasági termelésnek kedveznek. A mezőgazdasági terület jelentős része részt vesz az agrárkörnyezetgazdálkodási programokban, és a térség meghatározó területe érintett a Natura 14

15 BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG 2000 által. Ezek alapján az ökológiai gazdálkodásnak jó terepe van. Jelenleg több gazdálkodó szakosodott ökológiai gazdálkodásra. A térségnek hagyományai alapján jó minőségű, egyediséget biztosító termékek előállítására van lehetőség, főként a szántóföldi gabona- és zöldségtermesztés, gyógynövénytermesztés és az állattenyésztés esetében (Hortobágy génbank). A térségben a mezőgazdasági melléktermékek (gyapjú- és tollfeldolgozás) hasznosításának is kiváló lehetőségei vannak. A feldolgozók közelsége és a térségben kialakult tartástechnológia az állattenyésztés területén a sertés-, juh- és szarvasmarhatartásnak kedvez. A térségben a fentebb felsorolt állatok értékesítésére szövetkezetek jöttek létre Váltásorientált stratégiát támogató helyzetek A kistérségben a vidéki infrastruktúra hiányos, a meglévők színvonala alacsony, az Európai Unió támogatja az infrastruktúra kialakítását. A banki, pénzintézeti, pénzügyi szolgáltatás a termelők és a lakosság jelentős részének nem elérhető, nem igazodik a térségi elvárásokhoz. Az emberek gondolkodásából hiányzik a fenntarthatóság elméletének alapja, nem jellemző a környezettudatos gondolkodás és a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás. A térségben a minőségellenőrzés- és biztosítás alacsony szinten áll, az Európai Unióban a fentebbi elvárások szigorú követelményként jelentkeznek. A térségben jelentős termál- és gyógyvíz kincs van, amelynek hasznosítása a nem megoldott, az Európai Unió és a kormány is támogatja a termálturizmust. A térségben jelentős számú civil szerveződés van, melyeknek azonban még csak gyenge befolyása van közösséget érintő döntések meghozatalában. A térség számára fontos, hogy az eltűnőben lévő paraszti, kézműves, háziipari és kulturális hagyományokat megóvja, felelevenítse. 15

16 3.7. Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek A térségre a hagyományos stratégiainak számító mezőgazdasági termékek előállítása jellemző, (gabona, hús, tej) melyek feldolgozás és minőségi megkülönböztetés nélkül csak jelentős támogatással értékesíthetők a világpiacon. A meglévő öntözési lehetőségek kihasználatlanok, illetve kérdéses a gazdasági kihasználás. A folyóvizekben való gazdagságot negatívan befolyásolja a határon és térségen kívülről érkező szennyezés, valamint a változó vízhozam. A szelektív hulladékgyűjtésre nő az igény a kistérségben és az ország egészében, ugyanakkor a megvalósítás költségei nagyon magasak. A közép- és felsőfokú agrárszakemberek utánpótlása megoldott, ugyanakkor a magasabb jövedelmek és kedvezőbb lehetőségek miatt az értelmiség más városokba és térségekbe való elvándorlása fenyeget Defenzív stratégiát támogató helyzetek A Hortobágyi Nemzeti Park és a kistérség szereplői közötti összefogás megteremtése nehéz. A mezőgazdasági struktúraváltás nehézkesen halad. Hiányzik a fejlesztések közötti összhang a térségben, jelentős pályázati lehetőségektől marad így el a térség. A térségben jelentős a csapadékingadozás, gyakori az aszály és a belvíz. A vízrendezés jelentős pénzeszközt igényel, mely növeli a termelési költségeket, illetve rendezett tulajdoni és bérleti rendszert kíván. A térségben jellemző az elöregedő népesség. A demográfiai helyzet kedvezőtlen, amely a fiatalok elvándorlásában is megnyilvánul. A térségben jelenlévő környezetkárosító tevékenységek, a csatornázottság nem megfelelő színvonala a természeti értékek pusztulásához vezethet. 16

17 4. Problémaelemzés A helyzetelemzés fő célkitűzése a Balmazújvárosi kistérség bemutatása volt, azzal a céllal, hogy a kidolgozandó Program céljainak kitűzéséhez támpontot adjanak. A munka során bemutatásra kerültek a kistérség természetföldrajzi és társadalmi jellemzői, humán erőforrásai, gazdasági jellemzői, infrastruktúrája, munkaerő-piaci helyzete, foglalkoztatottság mértéke, minősége és azt befolyásoló tényezői is A megállapított problémák rövid ismertetése Mindezen megállapításokat követően felvázoljuk azokat a problémákat, amelyek a foglalkoztatottság mértékének növekedése ellen hatnak. Ezek egyrészt munkaerőpiaci vonatkozásuk, másrészt magára a kistérség gazdasági potenciáljára vezethető vissza. Mindemellett törekedtünk arra, hogy itt elsődlegesen a munkaerő viszonylatában vizsgáljuk a problémákat. 1. Alacsony a munkaerőpiaci részvétel mértéke a., Nincs elegendő munkahely - Nem kellő mértékű a vállalkozások, közintézmények, non-profit szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepe. - A távoli kistelepüléseken élők foglalkoztatásának sokszor a kedvezőtlen infrastruktúra jelenti az akadályát. Sokszor nehezen tudnak a távoli munkahelyekre eljutni. - Nincs elegendő forrás a foglalkoztatásban egyre nagyobb szerephez jutó szociális gazdaság szerepének erősítéséhez. - A mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma a földminőségi differenciák miatt a kistérségen belül eltérőek. b., Fejlesztési források hiánya - A működő vállalkozások foglalkoztatás bővítéssel járó fejlesztéseinek megvalósításához szükséges források nem állnak kellő mennyiségben rendelkezésre. 17

18 - Forráshiánnyal küzdenek a foglalkoztatásban nagy szerepet játszó közintézmények (önkormányzatok, önkormányzati fenntartással működő intézmények). 2. Gyenge a humánerőforrás versenyképessége a., Nem kielégítő a humánerőforrás foglalkoztathatósága - Sok esetben hiányoznak a munkavállalóktól elvárt szükséges szakismeretek és szakmai tapasztalatok. - Nagy az általános iskolát el nem végzettek számának aránya, alacsony a középiskolát, illetve az egyetemet, főiskolát végzettek számának aránya. - Az értelmiségi réteg összetétele szempontjából kedvezőtlen, hogy kevés a műszaki végzettségű szakember és magas a humánvégzettségű diplomások száma. - A szakképzett, de hosszabb ideje munka nélkül lévők között sok a mentálisan leépült aktív korú munkavállaló. b., Rugalmatlan a munkaerőpiac - Nem kellő gyorsasággal reagálnak a kihívásokra a munkaerőpiac szereplői. - Elavult a szakképzési rendszer, hiányoznak a korszerű szakismereteket biztosító képzésekhez a szükséges források (infrastruktúra, szakemberek, eszközök, tananyag, e- learning). c., Alacsony a munkaerőpiac reprodukciós képessége - Nagy számban vándorolnak el a térségből a fiatal diplomások, csökkentve ezzel a népesség innovatív fiatal rétegét. - Nagy a szakképzetlen és alulképzett munkavállalók száma, akiknek a munkavilágába történő visszavezetése nem megoldott. - Magas a szociális támogatásból élők között a csak erre az életmódra berendelkezettek aránya, akiknek nincs munkavállalási készségük - Nagymértékű elöregedés jellemzi a kistérséget, a munkanélküliek jelentős része a évesek korosztályából kerül ki. 18

19 3. Kihasználatlanok a térség gazdasági erőforrásai - Kedvezőtlen a gazdaság struktúrája. Legnagyobb számban az 1-2 főt foglalkoztató kereskedelmi szolgáltatást végző vállalkozások működnek a kistérségben, működésüket nagymértékben a szezonalítás jellemzi. - Nem kellő mértékben kihasználtak a térség épített- és természeti környezetére, kulturális hagyományaira alapozott idegenforgalmi ágazatban rejlő lehetőségek, habár jelentősen meghaladja a megyei átlagot az 1000 főre jutó vendéglátóhelyek, illetve kiskereskedelmi üzletek száma. - Kevés az alacsony szaktudást igénylő, nagyszámú munkaerőt foglalkoztató vállalkozások száma. Hiányoznak a nagy létszámú foglalkoztatást biztosító kis- és nagykereskedelmi üzletek, a logisztikai központok, összeszerelő üzemek. - Alacsony a kistérség tőke abszorpciós képessége. - A szociális gazdaság terén működő vállalkozások tevékenysége nem hangsúlyos, a foglalkoztatás terén betöltött szerepe nem jelentős. - Kicsi a lakosság munkavégzés miatti migrációs hajlandósága. 4. Alacsony a vállalkozások működésének hatékonysága - Hiányoznak vagy töredékesek a termelő beruházások megvalósításához szükséges közlekedést, áruszállítást biztosító infrastruktúra (vasút, közút, logisztikai központ) egyes elemei. - A kistérségben működő vállalkozásokra a tőkeszegénység jellemző, hiányoznak a korszerű termelési feltételeket biztosító fejlesztési források. 5. Nagyok a kistérségen belüli fejlettségi különbségek - Jelentős különbségek mutatkoznak a kistérségen belül az egyes települések gazdasági fejlődését befolyásoló termelő infrastruktúra kiépítettsége és állapota között. - A kistérség településein nagy az eltérés a vállalkozások száma és tevékenysége között, ezért a gazdaság fejlődését befolyásoló alapszolgáltatások hiányoznak a gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetű településeken. - Hiányoznak a gazdasági fejlődést szolgáló fejlesztési pólusok, melyek helyszínéül szolgálhatnak a foglalkoztatottság mértékét növelő termelő és szolgáltató vállalkozásoknak. 19

20 6. Kevés a jól működő partneri kapcsolat - Nem kellő hatékonysággal működnek a foglalkoztatás bővítésére irányuló törekvésekhez kapcsolódó társadalmi kohézió erősödését szolgáló intézkedések. - A kistérség gazdasági-társadalmi fejlesztésében érintett szervezetek hatékony működéséhez szükséges források megszerzésének nehézsége vállalt céljaik megvalósítását hátráltatja. - Nem megfelelő a kistérség gazdasági-társadalmi fejlesztésében érintett kormányzati, for- és non-profit szervezeteknek a társadalmi összetartozás elmélyítése és a párbeszéd hatékonnyá tétele érdekében végzett összehangolt működésének a gyakorlata. 7. Kistérségen belüli széthúzás - Nagy a kistérség települései közötti érdekellentét, kicsi az együttműködés. - A kistérség kialakítását nem a történelmi hovatartozás alapján határozták meg Problémafa A fentiek alapján összeállítottuk Balmazújvárosi kistérség problémafáját, amely az alábbiak szerinti formát ölti (figyelembe véve mind a gazdaság általános, mind speciálisan a munkaerőpiaci helyzetét, állapotát). MUNKANÉLKÜLISÉG Alacsony iskolai végzettség Kevés munkahely Rossz infrastruktúra Szakképzett munkaerő hiánya Roma lakosság Gyenge aktivitás, érdektelenség Tájékozatlanság Hagyományos ágazati szerkezet konzerválódása Mezőgazdasági munka idényjellege Gyengék a kis és közepes vállalatok Térség tőkevonzó képessége alacsony Általános iskolák infrastrukturális és eszköz ellátottsága alacsony Nem megfelelő internetes elérhetőség Közutak állapota sokszor nem megfelelő 20

21 ROSSZ ÁGAZATI SZERKEZET Konzerválódott mezőgazdasági nyersanyagtermelés Gazdálkodó szervezetek mérete elaprózott Termékek helyben történő feldolgozása alacsony fokú Helyi piacok nem megfelelő kihasználása Adottságok nem megfelelő érvényesítése Szolgáltatás, kereskedelem alacsony színvonala Üzleti infrastruktúra szintje elégtelen Gyenge marketing, logisztika hiánya Helyi vállalkozások jövedelemtermelő képessége alacsony Turisztikaiszolgáltatások többségének színvonala alacsony Térség tőkevonzó képessége alacsony Partnerség hiánya Rossz kommunikáció, információ hiány, tájékozatlanság Közösségek szétszóródtak, összefogás hiánya Térségi szereplőknek nincs megfelelő kapcsolata a HNP-kal Hagyományok feledésbe merültek 4.3. Célfa A jövőbeli célok elérésének jobb átláthatósága érdekében elkészítettük a Balmazújvárosi kistérség célfáját MUNKANÉLKÜLISÉG CSÖKKENTÉSE Iskolai végzettség növelése Munkahelyteremtés Infrastruktúra javítása Szakképzettség javítása Roma lakosság képzése Aktivitás fokozása, érdekteremtés Megfelelő tájékoztatás Termékpálya mentén történő elmozdulás Idényen kívüli foglalkoztatás Kis és közepes vállalatok erősítése Térség tőkevonzó képességének növelése Ált. iskolák eszköz ellátottságának javítása Internetes elérhetőség növelése 21

22 ÁGAZATI SZERKEZET VÁLTOZTATÁSA Mezőgazdasági nyersanyagtermelés történő elmozdulás mellett Szolgáltatás, kereskedelem színvonalának növelése Partnerség javítása Gazdálkodó szervezetek közötti összefogás erősítése Termékek helyben történő feldolgozásának növelése Helyi piacok kihasználása Adottságok megfelelő érvényesítése Üzleti infrastruktúra szintjének javítása Marketing, logisztika szerepének növelése Helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése Turisztikai-szolgáltatások színvonalának javítása Térség tőkevonzó képességének növelése Megfelelő kommunikáció, információ áramlás, tájékoztatás Közösségek építése, összefogása Térségi szereplők és a Nemzeti Park kapcsolatának erősítése Hagyományok megtartása 22

23 III. KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 1. A fejlesztés stratégiája A gazdaságélénkítő és foglalkoztatást elősegítő program elkészítésének célja a Balmazújvárosi kistérség gazdasági-társadalmi fejlődésének megalapozása. A stratégia kijelöli azt a fejlesztési irányt, amely a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet által kínált lehetőségeket kihasználja, így előkészíti a Program és a program részét képező projektek kidolgozásának alapjait is Jövőkép A jövőkép a fejlesztési stratégia kiindulópontját, alapkövét jelenti. A jövőkép kialakításánál arra törekedtünk, hogy az reális, rövid és közérthető legyen. Erre építhető a misszió, a stratégiai célok és a javasolt fejlesztési prioritások megfogalmazása. Balmazújvárosi kistérség jövőképe az alábbi mondatban foglalható össze: A Balmazújvárosi kistérséget alkotó települések a földrajzi adottságokból és a természetikörnyezeti értékekből származó előnyökre építve versenyképes gazdaságot, fenntartható térségfejlesztési kapacitás megerősítését, színvonalas életfeltételekkel bíró közösséget kívánnak kialakítani, melynek következtében megvalósul a közjó helyben élők által is érzékelhető javulása, végső soron a leghátrányosabb helyzetből való kitörés. A jövőkép tehát azt fogalmazza meg, hogy hosszú távon a fejlesztés végső célja a megfelelő életminőség biztosítása a térség lakossága számára, legfontosabb eleme, hogy a térség biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. 23

24 A magas szintű életminőség biztosításának egyik alapfeltétele egy erős, versenyképes gazdaság, melynek a jelenlegi adottságok és a várható környezeti folyamatok figyelembevételével jelentős mértékben a természeti-környezetei értékek hasznosítására és a térség földrajzi elhelyezkedésére kell támaszkodnia Misszió A jövőkép és a térség helyzetelemzésének következtetései alapján fogalmazható meg az a misszió, amely középtávon biztosíthatja a jövőképben kijelöltek elérését. A misszió tulajdonképpen a fejlesztés alapcélja, amelyhez hozzárendelhetőek a stratégiai célok, és amely azokkal együtt egyértelmű irányt jelöl ki a célok elérését biztosító fejlesztési prioritások megfogalmazásához. Balmazújvárosi kistérség missziója: A Balmazújvárosi kistérségben élők elégedettségének és életszínvonalának javítása az önfenntartó társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtésével. A misszió egyértelműen legfontosabb feladatként a lakosság életminőségének javítását fogalmazza meg, amelynek alapvető feltétele a térség társadalmi-gazdasági fejlődése. Az önfenntartó társadalmi-gazdasági fejlődés eléréséhez meg kell teremteni a feltételeit egy olyan versenyképes gazdaság kialakulásának a térségben, amely hosszú távon külső támogatások nélkül is képes biztosítani a minőségi élet feltételeit. A fejlesztéseket a külső lehetőségek által kínált előnyökre és a térség meglévő erősségeire építve szükséges végrehajtani. A térség sajátos előnyei közül pedig kitörési pontot a természeti-környezeti adottságok és a térség földrajzi elhelyezkedése jelenthetnek. 24

25 2. A stratégia céljainak összefoglalása A kistérségi stratégia egyaránt magába foglalja azokat a fő problémákat, melyekre megoldást kell találni jelen program keretében és azokat a potenciálokat, adottságokat, melyekre a fejlesztéseket építeni lehet Problémák összefoglalása A kistérségi stratégia középpontjában a helyi a lakosságot, annak életminőségét közvetlenül érintő a helyzetfeltárás és a SWOT analízis alapján levezethető fő problémák állnak, melyek: a kistérségi munkalehetőségek hiánya, az alacsony jövedelemszint, a környezet minőségének alacsony szintje, kedvezőtlen infrastruktúra A kistérségi munkalehetőségek hiánya A kistérségi munkalehetőségek hiánya elsősorban a helyi vállalkozások által kínált munkalehetőségek csökkenésére, másodsorban a külső termelő beruházások elmaradására vezethető vissza. A helyi gazdaság alacsony munkahelyteremtő képességének fő oka a helyi vállalkozások tőkeszegénysége. Ezáltal a helyi munkaerő felszívására a helyi gazdasági szektor csak korlátozottan képes. Az ipar mellett néhány egyedi kivételtől eltekintve az agrárium foglalkoztatása is csökkenő tendenciát mutat, és a turisztikai adottságok sem kellően kihasználtak. A szolgáltatási ágazat az alacsony kistérségi jövedelmi szint mellett a kisvállalkozások között elsősorban kényszervállalkozásokat jelent, és nem lehet képes tömeges méretű foglalkoztatásra Az alacsony jövedelemszint Az alacsony jövedelemszint okai, hogy az elmúlt időszakban nem települtek meg olyan magas technológiai színvonalon működő, ezáltal magasabb hozzáadott értéket előállító termelő 25

26 vállalkozások, amelyek versenyképesebb jövedelmet biztosítanának. A helyi vállalkozások alacsonyabb technológiai szintjük, valamint az ebből fakadó alacsonyabb termelékenységük miatt pedig jellemzően nem képesek magasabb jövedelem biztosítására. Az agrárium jövedelmi viszonyai az országos tendenciákhoz hasonlóan szintén alacsonyak és kevés a magasabb feldolgozottsági szinten termelő mezőgazdasági vállalkozás is. A kistérség lakosságának jelentős része éppen ezért részben a munkalehetőségek, részben a magasabb kereseti lehetőségek miatt vállalja az ingázást a környező ipari központokba. Mindezek szemléletmód-váltást is igényelnek A környezet minőségének alacsony szintje A lakosság számára az életkörülmények alacsonyabb szintje a környezet minőségében kiterjed mind a természeti, mind az épített környezetre, így a nagyrészt a leromlott állapotú utakra és településközpontokra. A környezet minőségének alacsony szintje meghatározza a lakosság életkörülményeit, de befolyással van a befektetők telephelyválasztására, valamint a turizmusra is Stratégiai célok meghatározása A stratégia kiindulópontja a jövőkép, melyet fentebb már meghatároztunk. A jövőkép elérését a kistérség mindennél fontosabbnak tartja, mert kijelöli a követendő irányt. A Balmazújvárosi kistérséget alkotó települések a földrajzi adottságokból és a természetikörnyezeti értékekből származó előnyökre építve versenyképes gazdaságot, fenntartható térségfejlesztési kapacitás megerősítését, színvonalas életfeltételekkel bíró közösséget kívánnak kialakítani, melynek következtében megvalósul a közjó helyben élők által is érzékelhető javulása, végső soron a leghátrányosabb helyzetből való kitörés. A jövőképben meghatározottak alapján, három stratégiai cél ragadható meg: 1. A foglalkoztatás és versenyképes gazdaság lehetőségeinek javítása, munkahelyek számának növelése. 2. A közjó érzékelhető növelésének elérése, az infrastrukturális feltételek megteremtésével. 3. A helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítása 26

27 1. A foglalkoztatás és versenyképes gazdaság lehetőségeinek javítása, munkahelyek számának növelése. A cél magába foglalja a meglévő vállalkozások fejlesztését, kapacitásbővítések, vagy tevékenységdiverzifikáció révén megvalósuló munkahely kínálatuk bővítését. A helyi vállalkozások mellett szükséges megteremteni a feltételeket új, külső befektetésekkel megvalósuló munkahelyek létrehozásához is. 2. A közjó érzékelhető növelésének elérése, az infrastrukturális feltételek megteremtésével. A térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a népességmegtartó erő a gazdaság fejlesztése mellett az életkörülményekben, infrastrukturális ellátottságban, valamint az egészségügyi és szociális ellátásban megnyilvánuló problémák mérséklésével, a hiányosságok kiküszöbölésével növelhető. A kistérség egyik fő célja, hogy a közjó növekedjen, a jövedelmi viszonyok teremtsék meg a lakosság jövedelmi biztonságát, az közelítse meg az országos átlagot. A jelenlegi alacsonyabb jövedelmi viszonyok megkívánják a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználását, kiegészítő jövedelemforrások bevonását, a turizmusból, a mezőgazdasági termelésből származó jövedelemtermelés fejlesztését, elősegítését. A turizmus előnye, hogy elsősorban külső, a kistérségen kívüli tőkét von be a helyi gazdaságba, ezáltal segítve elő a jövedelemszint növekedését. A munkahelyek számának növelése és a jövedelemszint emelése is megkívánja a humánerőforrás fejlesztését. A munkahelyteremtés (függetlenül attól, hogy a meglévő vállalkozások nagyobb volumenű fejlesztésével, vagy új közép- és nagyvállalkozások térségbe vonzásával valósul meg) megkívánja a megfelelő munkaerő rendelkezésre állását. Ehhez a munkanélküliek képzettségi szintjének növelése, az át- és továbbképzések fejlesztése, illetve a szakképzés korszerűsítése szükséges. A humánerőforrás fejlesztésének alapvető eleme a lakosság életminőségének növelése, melyhez a jövedelem növelésén kívül mindenekelőtt jól működő ellátó intézményrendszerre van szükség az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás vagy a kultúra területén. E rendszerek 27

28 részben a legalapvetőbb szükségletek és igények kielégítését végzik (pl. alapfokú oktatás, egészségügyi alapellátás), másrészt viszont a lakosság magasabb szintű igényeit és szükségleteit (pl. középfokú oktatás, szakképzés, kórházi ellátás, kulturális-rekreációs-sport szolgáltatások) is kielégítik. A minőségi élet feltételeinek megteremtését szolgálják: - mobilitási feltételek javulása: a fejlesztésre szoruló utak műszaki állapotának javítása, a kistérségi belső közlekedési kapcsolatok kiterjesztésének kezdeményezése - szolgáltatások minőségének javítása: a kistérség feladata, hogy a meglévő szolgáltatások körét szélesítsék és erősítsék a szolgáltatói profilt a vállalkozások körében, valamint a szektor működéséhez szükséges, korszerű, infrastrukturális hátteret biztosítson. - települési környezet fejlesztése és a környezet védelme: mely magában foglalja az épületek és a turisztikai látványosságként szolgáló létesítmények állagának megóvását, a zöldfelületek növelését 3. A helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítása A kistérség egyik legfőbb értéke a vonzó, ipari szennyezésektől mentes természeti környezet, melynek megőrzése nem csak kistérségi, hanem országos érdek is. A különböző ipari, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, turisztikai, vagy geotermikus energiahasznosítási fejlesztések során ezért a természeti potenciál megőrzése elsődleges szempontként jelentkezik, de különösen fontos a kistérség turisztikai adottságainak megfelelő kihasználásához. A kistérség belső erőforrásain alapuló fejlesztésnél törekedni kell a jelenleginél hatékonyabb, fokozottabb hasznosításra, természetesen a fenntarthatóság elvének figyelembevételével. A mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a turisztika, vagy éppen a geotermikus energia területén a jelenlegi adottságok kihasználatlanok, vagy hasznosításuk mértéke elmarad a lehetségestől. Ugyanakkor ezek a belső erőforrások jelentik azt a fejlesztési potenciált, melynek hatékonyabb felhasználásával a külső gazdasági tényezőktől való függés mérsékelhető (de meg nem szüntethető). A kistérség külső gazdasági környezettől való függésének mérséklése miatt tehát fontos cél gazdaságos, a jelenleginél hatékonyabb, fenntartható, a belső természeti potenciálra alapozott fejlesztések megvalósítása, mely elősegíti az első két stratégiai cél megvalósulását is. 28

29 3. Prioritások A Balmazújvárosi kistérség adottságai és fejlesztési lehetőségei a lefektetett célok alapján a következők négy fő fejlesztési célterületeket, azaz fejlesztési prioritásokat jelölik ki: I. Prioritás: A térség gazdaságának fejlesztése, befektetés ösztönzés II. Prioritás: Humánerőforrás fejlesztés III. Prioritás: Vidékfejlesztés IV. Prioritás: Infrastruktúra-fejlesztés 3.1. A stratégiai célok és a prioritások kapcsolata Stratégiai cél/ prioritás A térség gazdaság fejlesztése, befektetés ösztönzés Humánerőforrás fejlesztése Vidékfejlesztés Infrastruktúrafejlesztés A kistérségben a munkahelyek számának megőrzése és növelése A jövedelemszint és a diverzifikált, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek növelése A helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítása A gazdaság fejlesztése hozzájárul a kistérségi munkahelyek számának bővüléséhez, a magasabb termelékenységgel a jövedelemszint növekedéséhez, illetve elsősorban a mezőgazdaság területén a természeti potenciál fenntartható hasznosításához (helyi termékfeldolgozás fejlesztése). A gazdaság fejlesztése a balmazújvárosi kistérség hosszú távú fejlesztésének elsődleges és legnagyobb jelentőségű eleme, mely a technológiai fejlettségi szint növelésén keresztül elsődlegesen járul hozzá a kistérség vállalkozásainak versenyképességéhez. A versenyképesebb helyi vállalkozások piaci pozíciója erősödik, jövedelemtermelő képessége is növekszik, ami a lakosság jövedelmi viszonyaira is pozitív hatást gyakorol. A versenyképesebb, biztos piaccal 29

30 rendelkező helyi vállalkozások a munkahelyteremtéshez elsődlegesen járulnak hozzá. Emellett szükséges, további befektetések térségbe vonzása is. Az ipari befektetések célpontja elsősorban Balmazújváros lehet, itt adottak az ehhez szükséges feltételek (munkaerő, szolgáltatási színvonal, stb.). A kistérség alapvető érdeke tehát, hogy további munkahelyeket teremtő vállalkozások telepedjenek le. A gazdaság fejlesztése, mint fejlesztési irány minden további fejlesztés gazdasági alapját teremti meg, ezáltal kiemelt előnyt kell élvezzen, és minden támogatást meg kell kapjon. A turizmus fejlesztése részben, kisebb mértékben hozzájárul a munkahelyek számának növelése stratégiai célhoz, de különösen a jövedelemszint növelését, és elsősorban a helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítását támogatja (Hortobágy természeti környezete, gyógyvízhasznosítás, stb.). A kistérség turizmusa ígéretes lehetőségeket rejt magában, tehát fontos fejlesztési irányt jelent. Lényeges azonban tisztában lenni azzal, hogy a Balmazújvárosi kistérségben a turizmus rövid és középtávon nem válhat a kistérség legfőbb gazdasági alapjává, ugyanakkor egyes vállalkozások, települések életében szerepe meghatározó lehet, bővítheti a foglalkoztatást és a jövedelmeket. A kistérség fejlődésének alapja rövid és középtávon a betelepülő, magas technológiájú, illetve elsősorban a helyi agráriumra épülő gazdaság lehet. A humánerőforrás fejlesztése három stratégiai cél megvalósulásához is hozzájárul, ugyanakkor fejlesztése alapvető fejlesztési irányt jelent. A lakosság képzése, képzettsége alapját jelenti a befektetői döntéseknek, de meghatározzák a helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeit is. A korábban működő kistérségi hagyományok felélesztése, a vállalkozási kedv növelése alapvető feltétele annak, hogy a kistérségi alacsony jövedelmeket alternatív jövedelemforrások is kiegészítsék, ehhez a lakosság tudatformálása, a vállalkozási ismeretek bővítése is szükséges. Az előzőek mellett a humánerőforrás fejlesztésének a lakosság életminőségét hosszú távon meghatározó kiemelkedő fontosságú elemei közé tartoznak a kistérségi ellátórendszerek, illetve azok további fejlesztése. Nagy hangsúlyt kell helyezni a hátrányos helyzetű roma rétegek felzárkóztatására, integrációjára is. 30

31 3.2 Prioritások összefoglalása I. Prioritás A térség gazdaságának fejlesztése, befektetés ösztönzés. Ezen prioritás általános gazdaságfejlesztést határoz meg. Kiemelten kezeli a meglévő vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, továbbá befektetés ösztönzési tevékenységet is meghatároz. A magasabb hozzáadott érték elérését képviselő kistérségi modellek a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését, vállalkozói kapcsolatok elmélyítését, szélesítését, a vállalkozási környezet infrastrukturális elemeinek javítását foglalják magukba. II. Prioritás Humán erőforrás fejlesztés A humán erőforrás bázis megerősítése minden település számára kihívást jelent, mert egyaránt kulcsa a foglalkoztatási lehetőség megteremtésének és a minőségi élet elérésének is. A prioritás ötvözi az alapfokú oktatás-nevelés, a szakképzési rendszer, az egészségügyi és szociális ellátás, továbbá a hátrányos helyzetű népesség foglalkoztatását szorgalmazó megoldási utakat. III. Prioritás - Vidékfejlesztés A prioritás célja elsősorban a gazdasági szerkezetváltás előmozdítása. A prioritás a kistérség a turisztikai potenciáljára építve az idegenforgalom erősítését, a települési és természeti adottságok teljes kihasználását célozza. A turizmusfejlesztés mellett helyt kap az épített és természeti környezet védelme, a vonzó településkép megteremtése. A lakosságot a szolgáltatások modernizációjával, a települési kérdések és problémák kommunikációjával, a fejlesztésekbe való bevonással illetve aktív közreműködéssel, valamint egyéb, társadalmi, kulturális eseményekkel kívánja egybefűzni. IV. Prioritás Infrastruktúra-fejlesztés A korszerű infrastruktúra megteremtése a minőségi élet alapfeltétele. A prioritás a települések közötti közlekedési hálózat műszaki állapotának javítását foglalja magába. A mobilitás eszközei, mint a belterületi úthálózat, az összekötő utak, illetve a tömegközlekedés kiszolgáló infrastruktúrájának korszerűsítése a kommunális fejlesztésekkel együtt segíti a környezet védelmét. 31

32 3.3. A prioritások és intézkedések rendszere A négy fentebb bemutatott prioritás által lefedett területeken a célok eléréséhez szükséges intézkedések rendszere az alábbiak szerint épül fel: I. A térség gazdaság fejlesztése, befektetés ösztönzés I.1. A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása I.2. Kistérségi menedzsmentszervezet létrehozása a fejlesztések koordinálására I.3. Térségi marketing-tevékenyég fejlesztése I.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése II. Humánerőforrás fejlesztése II.1. Minőségi oktatás és hozzáférés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése II.2. A foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása II.3. Társadalmi befogadás, részvétel elősegítése - A kistérségi hátrányos helyzetű és roma népesség társadalmi integrációjának erősítése II.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés III. Vidékfejlesztés III.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése III.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése IV. Infrastruktúra fejlesztése IV.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése IV.2. Kommunális és környezetvédelmi infrastruktúra korszerűsítése 32

33 IV. A FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés A fejlesztés kulcs momentuma a meglévő vállalkozások gazdasági aktivitásának növelése, valamint munkahelyteremtő és a helyi adottságokra építeni tudó vállalkozások térségbe vonzása. A kistérséget rendkívül alacsony gazdasági teljesítmény jellemzi, melynek oka alapvetően a piaci és infrastrukturális környezet fejletlensége. A program alapvető célkitűzése, hogy a kistérségi munkahelyek száma bővüljön és ezáltal olyan stabil, hosszú távon is életképes helyi gazdaság alakuljon ki, mely a kistérség lakói számára biztos megélhetést, versenyképes jövedelmet, szakmai perspektívát biztosít. Ehhez erős, biztos piacokkal rendelkező, magas jövedelmezőségű vállalkozások megtelepedésére van szükség. Mint a Helyzetértékelés munkarészből kiderült, a Balmazújvárosi kistérség gazdaságára jelenleg nem ez a jellemző. A gazdasági szerkezetváltás eddigi eredményeiből a kistérség kisebb mértékben részesült, a gazdasági struktúra az elmúlt időszakban nem változott kedvezően, a térségben nem érkezik jelentősebb külső befektetés, a helyi vállalkozások legtöbbje a fennmaradásért küzd. A kedvezőtlen tendenciák oka alapvetően a tőkeszegénységből eredő technológiai fejlesztések elmaradása. Ez a jelenség különösen a kistérségi kis- és középvállalkozásokat sújtja, amelyek így nem képesek felszívni a korábban, a hagyományos iparágak leépülésével, valamint az elmúlt időszakban a gazdasági leépítések során elbocsátott munkaerőt. Mint az már a Helyzetértékelésben is megfogalmazásra került, a kistérség gazdasága és elsősorban ipara számára szükséges technológiai modernizációra és az általa megvalósuló magasabb jövedelmezőségi szint elérésére a helyi gazdaság önerőből nem képes. A kistérségben jelenleg működő vállalkozások tömege és nagysága kevés ahhoz, hogy a kistérség eltartó képességének hosszú távon biztos alapja legyen, illetve a jelenlegi munkanélküliek foglalkoztatását biztosítsa. 33

34 Arra kell törekedni, hogy a rendszerváltás után elmaradt befektetések pótlása a lehetőségek erejéig megtörténjen, a térségbe friss tőke érkezzen, mely munkahelyet teremt és csökkenti a belső tőkeszegénységet. A kistérségnek tehát elemi érdeke ezen beruházások betelepülésének ösztönzése, elősegítése. A kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése nemcsak az egymás közötti együttműködés kiépítését, hanem a térségbe betelepülni szándékozó, multinacionális vállalatokhoz való kapcsolódást is elengedhetetlennek tartja. A helyi kkv-k termelékenysége a külső befektetők beszállítói hálózatába való bekapcsolódással is növekedhet, ennek feltétele, hogy külföldi befektetők egyáltalán megjelenjenek a térségben. A térség gazdaságába történő tőke beáramlás szerkezetváltást generál, mert a megvalósuló beruházás erősíti a térség szerepét, növeli hozzáadott értékét, az üzleti infrastruktúra fejlesztései újabb befektetők megjelenését generálják, munkalehetőséget teremtve a lakosság számára. Jelenleg a külföldi tőke részaránya a térségben csekély, amely befektetés ösztönzési tevékenység és ezt kiszolgáló menedzsment és koordinációs funkciót egyaránt ellátó szervezeti struktúra hiányában nem meglepő. A vállalkozások mellett az önkormányzatok is forráshiánnyal küzdenek, így a vállalkozásokból származó önkormányzati adók mérséklése bár kívánatos, de nehezen megvalósítható útja az önkormányzatok vállalkozástámogató politikájának. A beruházási érdeklődés növelése komplex beruházás ösztönzési csomag kidolgozását és megvalósítását kívánja meg. Jelenleg ez csak részleteiben valósult meg, hatékonyságának növeléséhez azonban még sok feladatot kell megoldani. A legfontosabb a komplex szemlélet kialakítása, mivel a beruházók vonzásának több, egymást kiegészítő, de jellegükben egymástól jelentősen eltérő eleme van. Az elemeket a helyi gazdaság fejlesztése prioritás intézkedései, illetve a további prioritások intézkedései tartalmazzák. A komplex beavatkozást igénylő intézkedéscsomag legfontosabb elemei melyek a befektetés ösztönzési tevékenység alapját képezik - a következők: A megfelelő méretű és korszerű infrastruktúrával ellátott ipari terület a külső befektetők vonzásában jelentős szerepet játszik. A kistérség települései nem rendelkeznek a beruházási igényeket kielégítő, versenyképes telephelykínálattal, mely akár meglévő telephelyek fejlesztésével, vagy új ipari területek kialakításával, üzleti infrastrukturális 34

35 létesítményekkel, kedvező bérleti és értékesítési konstrukciókkal nemzetközi szinten is szolgálná a befektetői érdekeket. Azonban ez a terület jelenleg azonnal nem képesek a beruházók fogadására, a területek előkészítésére, úthálózati feltárására, a meglévő infrastruktúra fejlesztésére van szükség, amely tevékenységek elvégzése komoly feladatot ró az önkormányzatra. A hiányosságok jelentősen rontják Balmazújváros és a kistérség esélyeit a komolyabb beruházók megszerzéséért folytatott versenyben. A megfelelő méretű terület ma már nem is versenyelőny, hanem minimálisan elvárt adottság, hiszen iparterületek sora áll rendelkezésre a befektetők számára, közöttük ipari park címmel rendelkező térségiek is, ráadásul az ipari parkok esetenként még vonzó szolgáltatásokat is kínálnak. A területek értékesítése, fejlesztése és minél gyorsabb betelepítése szempontjából a marketingtevékenység jelenlegi szintje, intenzitása nem elegendő, ami a város területi marketingjén belül az iparterületekre vonatkozó marketingtevékenység fejlesztését követeli meg. A jelentősebb beruházók magas színvonalú technológiát honosítanak meg, jelentős foglalkoztatók és jobb jövedelmezőségük révén magasabb bérszínvonalat kínálnak. Magas technológiai szintjük, a pontosan ütemezett munkafolyamatok révén magasabb munkakultúrát és fegyelmet követelnek, ami visszahat, és növeli a munkavállalók versenyképességét. A betelepült cég szolgáltatásokat vesz igénybe, ami a helyi vállalkozások számára jelent új, fizetőképes piacot. Az odatelepülő menedzsment minőségi lakásokat és szolgáltatásokat igényel, a gyerekeik oktatásától kezdve a rekreációs szolgáltatásokon kultúra, sport, szórakozás, stb. keresztül a minőségi ellátásig. A beruházás felpezsdíti az adott térség üzleti életét, rendezvények, képzések bonyolódnak, ami megfelelő háttér-infrastruktúrát igényel. A terület jó közlekedési elérhetőségének biztosítása a közműellátottság kiépítettsége és az úthálózat fejlettsége határozza meg, hogy melyek lehetnek azok a telephelyek, melyek a külföldi és hazai befektetők érdeklődésére számot tarthatnak. A befektetési igények fokozásához a területek kijelölésére, a jelenlegi közművesítettségi szint felmérésére, a korszerűsítés mértékének meghatározására, műszaki kivitelezési lehetőségek, technológiák kiválasztására van szükség. A vállalkozás profiljának megfelelő felvevőpiac, az adott település földrajzi elhelyezkedéséből származó exportlehetőség biztosítja a vállalkozás eredményes működését, ezért a befektetők hosszú távú kereskedelmi és beszállítói kapcsolatokat 35

36 igényelnek, a közlekedés nyújtotta előnyök teljes kihasználásával. A szükséges létszámú, képzett és átképezhető munkaerő rendelkezésre állása. A beruházás ösztönzés szervezeti háttere, ami elsősorban a gyors döntési képességet és a professzionális beruházás szervező tevékenységet jelenti A terület komplex kínálatára épített intenzív marketingtevékenység folytatása. Jelenleg a kistérségben nincs olyan szervezet, amely a potenciális befektetőket informálná, számukra segítséget biztosítana. A terület rekreációs, kulturális, turisztikai, oktatási kínálata. A szerkezetváltáshoz a vállalkozói szektor megerősítésén keresztül vezet az út, húzóberuházások nélkül nem várható a kistérségben a jövedelmi szint jelentős emelkedése sem, ami az ingázás további növekedését, és a külső környezettől való függés fokozódását, később az elvándorlás növekedését fogja eredményezni. A befektetői érdeklődés fokozása, a külső munkahelyteremtés amelynek elsődleges szerepe lehet a tőkeszegénység csökkentésében mellett azonban fontos tényező marad a helyi vállalkozások foglakoztatási szerepe is. A meglévő vállalkozások fennmaradását is több tényező fenyegeti. A kistérség vállalkozásai sebezhetőségének oka abban rejlik, hogy a kényszervállalkozások, a tőkeszegény kisvállalkozások források és szakmai támogatottság hiányában nem képesek rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci igényekhez. Ugyanakkor az Unióhoz való csatlakozás a hazai, jellemzően kis- és középvállalkozások számára hirtelen növekvő konkurenciát és pótlólagos (minőségi, környezetvédelmi, szabályossági) követelményeket támaszt. A helyi vállalkozások és különösen a kis- és középvállalkozások sikeres piaci szereplése elsősorban a termelőeszközök fejlettségétől függ. Ezért fontos feladat az életképes kistérségi vállalkozások eszközállományának, technológiai színvonalának fejlesztése. A technológiai fejlesztések mellett ugyanakkor fontos szerepet játszanak a korszerű vállalatirányítási és minőségbiztosítási rendszerek, egyrészt a termelékenység növelésében, a beszállítói hálózatokhoz történő csatlakozásban, másrészt pedig a piacképes termékek előállításában. A fejlesztések ilyen irányát külön indokolják a tágabb térségbe érkező külső tőkebefektetések által meghonosodó termelési technikák is. A környező területekre vagy a 36

37 kistérségbe érkező nagyobb beruházások növelik a helyi kis- és középvállalkozások lehetőségeit a beszállítói hálózatok kiépülésén keresztül, amely folyamatokat a vállalkozói kezdeményezések mellett nagyban támogathatja a gazdaságfejlesztési szervezetek egymásközti és a vállalkozások közötti együttműködéseinek fejlesztése. A Balmazújvárosi kistérség kistelepülései a környező gazdasági központoktól való erős függés ellenére is rendelkeznek olyan erőforrásokkal, amelyek hasznosítása egyértelműen fontos, nemcsak a helyi identitás fenntartása, de a helyi gazdasági erőforrások ésszerű hasznosítása miatt is. A térségi települések mezőgazdasági adottságai országos viszonylatban kedvezőek. Léteznek olyan mezőgazdasági termékek, amelyek az adottságokhoz igazodó termelése, illetve helyben történő feldolgozása, továbbá a mezőgazdaságra épülő agrár- és falusi turizmus lehetőségei jövedelemhez juttathatják a vállalkozókat és munkaalkalmat biztosíthatnak a lakosságnak. A kistérség mezőgazdasága a munkahelyteremtésben és -megtartásban fontos szerepet játszhat. A munkaigényes ágazatok bővítése a kistérség alacsonyabb képzettségű, rétegei számára új munkaalkalmat teremt. Ezen ágazatok növekvő szerepét megalapozzák a kistérség természeti adottságai és indokolják a piaci viszonyok is. A mezőgazdaság fejlesztésében a termékszerkezet váltás mellett a termesztési technológiák javítása is szükséges. A kistérség nagyobb mezőgazdasági üzemeiben folytatni kell a versenyképesség fenntartásához szükséges fejlesztések végrehajtását, az élenjáró technológiák alkalmazását, emellett a kistermelők körében a szövetkezések kialakulásának elősegítése is szükséges. A hatékony, tőkés típusú értékesítési szövetkezetek és termelési értékesítési integrációk támogatása elősegíti a mezőgazdaság szervezeti kereteinek olyan változását, amellyel a kistermelőknek a kiszolgáltatottsága csökken, a hatékonyság (a közös géphasználat, a nagyobb termelési volumen, a közös beszerzés, értékesítés, feldolgozás által) viszont nő. A mezőgazdaságban az idősödő agrárnépesség helyét egyre több jól képzett, fiatal, a legújabb eljárásokat ismerő gazdálkodói rétegnek kell átvennie, ezzel is hozzájárulva a kistérség fiatal népességének megtartásához. Fiatal szakemberekre azért is szükség van, mert a szerkezetváltás megvalósítása modern szaktudást, vállalkozási szellemet, menedzselési képességet, pályázati ismereteket igényel. A térség speciális és biotermékeinek kialakítása és fejlesztése, illetve a helyben történő feldolgozás, tárolás lehetőségeinek megteremtése, továbbfejlesztése mind a térségi piacképesség javítása, mind a helyben történő jövedelemtermelés növelése szempontjából fontos. A 37

38 fejlesztések a kisebb településeken a nem mezőgazdasági és élelmiszeripari jellegű befektetésekre különös tekintettel a turizmusra is ösztönzőleg hatnak. Innovatív módon kell azonban megközelíteni a rendelkezésre álló erőforrásokat (a földet, a tájat, a humán tudást, a kulturális és épített környezeti örökséget, valamint a természeti környezetet) ahhoz, hogy a vidék munkaerőpiacról kiszorult népessége helyben meg tudja teremteni saját foglalkoztatásának kereteit, piaci résekhez illeszkedő, kisüzemben is gazdaságosan előállítható termékekkel, a turizmus, a rekreációs és szociális gazdaság kínálata segítségével. Ebben az értelemben az innováció nem csupán technológiai, műszaki, hanem üzleti, piaci, komplex társadalmi-gazdasági innováció. A kézműipar a kistelepülések egy másik olyan lehetősége, amelynek fejlesztése segítheti a foglalkoztatási gondokat, illetve a helyi identitás fenntartásához, a turisztikai fejlesztések hatékonyságához is hozzájárul. 1.1 A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása Az intézkedés célja és indoklása A Balmazújvárosi kistérségben alacsony a külföldi és hazai tőkebefektetések aránya. Az önkormányzatok befektetővonzó eszközeinek hatékonysága összességében alacsonynak bizonyultak. A települések közül csak kevés számban található kiajánlható ipari terület és telephely. Az iparterületek infrastrukturális ellátása hiányos és hiányzik az a szervezeti rendszer is, amelynek feladata és felelőssége az ipari területek kiajánlása, naprakész információk biztosítása, a befektetőkkel, befektetési szervezetekkel való kapcsolattartás lenne. Az intézkedés alapvető célja, hogy a kistérségben az ipari telephelykínálat bővüljön, és a befektetők számára vonzó ipari területek kerüljenek kialakításra. Az intézkedés tartalma Az intézkedés keretében szükséges kialakítani azokat a kistérségi iparterületeket, melyek az új betelepülő vállalkozások számára megfelelő telephelykínálatot biztosítanak. Jelentősebb, kistérségi hatású, 100 főnél nagyobb új üzemek létrehozása elsősorban Balmazújvárosban lehetséges, ahol: viszonylag kedvező a közlekedési helyzet, 38

39 megfelelő méretű ingatlanok kialakíthatók, a nagyobb vállalkozások által megkívánt szolgáltatások elérhetők, a szükséges munkaerő a kistérségből megfelelő jövedelmi szint esetén biztosítható. Az iparterületek fejlesztése, piacképességének növelése több elemből álló tevékenységet jelent. Az iparterületek hosszú távú fejlesztésének legfontosabb elemei a következők: Információk, térségi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, stratégiai fejlesztési elképzelések kidolgozása a rendelkezésre álló iparterületekre, döntés az iparterületek jövőbeli fejlesztéséről, ütemezéséről. Az első ütembe tartozó fejlesztési területeken a tulajdonviszonyok rendezése, szerződésekkel az értékesítés előkészítése. Az iparterületek területének bővítése, mely által alkalmassá válnak a nagyobb beruházások jellemzően ha körüli igényének kielégítésére, és betölthetik a kistérség ipari innovációs és technológiai modernizációjának fejlesztési motor szerepkörét. Az iparterületek infrastrukturális előkészítése, a közműhálózatok telekhatárig történő kiépítése. Fokozni kell az iparterületek marketingtevékenységét és kapcsolódását a város és a kistérség területi marketingjéhez Intenzívebbé kell tenni a partnerkapcsolatok építését a beruházás-ösztönzéssel, telephelyértékesítéssel foglalkozó szervezetekkel. Meg kell fontolni, hogy az iparterületeket, amennyiben erre pályázati forrás a későbbiekben rendelkezésre áll, ipari parkká minősítsék. Az ipari park cím önmagában is magasabb minősítésű befektetővonzó tényezőt jelent, ennél fontosabb azonban, hogy további pályázati források bevonására nyílik mód, így megvalósulhat a park infrastrukturális fejlesztése, vagy a különböző kapcsolódó szolgáltatások megtelepítése. Az ipari parkok közötti kapcsolati háló, információáramlás, minisztériumi érdekérvényesítés, tapasztalatcsere, mind a fejlesztésben, mind a majdani működésben meghatározó lehet. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy mind több vállalkozás (kis, közepes és nagy egyaránt) igényli az ipari parkok által nyújtott különböző szolgáltatásokat is. Ugyanakkor a cím megszerzése jelentős költségekkel, adminisztrációval, és kötelezettséggel is jár. 39

40 A megvalósítás szereplői Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása: a kistérség településeinek önkormányzati képviselőit tömörítő intézmény felelős befektetői igények szerinti telephelyi és kiépített infrastrukturális hálózat biztosításáért; A kedvezményezett - az ipari parkokat, illetve egyéb üzleti infrastruktúrákat működtető, illetve az üzleti-vállalkozói szolgáltatásokat nyújtó befektetői szervezetek; Az ipari parkokba és üzleti infrastruktúrák közelébe települő vállalkozások, illetve az elérhető szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások, termelők; Szakmai szervezetek; Szakképzést biztosító oktatási intézmények, munkahelyi képzést biztosító vállalkozások; Külföldi és hazai társas vállalkozások; Gazdasági kamarák; Civil szervezetek. Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: Létrejött hozzáadott érték partnerségek száma (db) Ipari park címet viselő létesítmények száma (db) Ipari parkok területe (m 2 ) Új és felújított ipari területek száma (db) Eredmény indikátorok: A térségi hozzáadott érték növekedése (Ft) A térségben működő vállalkozások száma (db) A térségbe települő működő tőke (Ft) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A lakosság fajlagos SZJA alapjának növekedése (Ft) Betelepülő vállalkozások száma (db) 40

41 1.2. Kistérségi menedzsment-szervezet felállítása a fejlesztések koordinálására Az intézkedés célja és indoklása A Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása jelenleg rendelkezik önálló munkaszervezettel, amely jelenleg a Balmazújvárosi polgármesteri Hivatalon belül látja el feladatát. A kistérségi ügyek intézésében közreműködnek a Balmazújvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal munkatársai is. A piaci környezet gyorsan változó feltételrendszere, hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásával jelentkező új kihívások, a szabályozási keretek átalakulása olyan információdömpinget jelent a kistérségi kis- és középvállalkozások számára, amellyel segítség nélkül aligha boldogulnak. Az EU csatlakozással olyan pályázati rendszerek nyíltak meg, melyek megkövetelik az aktuális pályázatok figyelését, nyomon követését, a projektötletek gyűjtését, generálását, a kistérségi pályázatok készítését, írását, illetve a pályázati sikeresség esetén a projektek menedzselését, megvalósítását. A kistérségi iparterületek, befektetési területek menedzselési és napi operatív feladatai jelenleg nem tisztázottak, a kistérség településein ugyanakkor a szakemberállomány nem áll rendelkezésre és a napi feladatok mellett nem biztosítható, ezért többek között a civil szerveződések erősítését, valamint a már meglévő gazdaságfejlesztési szervezetek megtartását kell szorgalmazni, illetve működésüket hatékonyabbá tenni. Jelenleg tehát nincs a kistérségnek olyan szervezete, amely a fenti összetett feladatokat hatékonyan tudná menedzselni. Az intézkedés célja tehát egy olyan kistérségi menedzsmentszervezet létrehozása, mely ellátja a Kistérségi Társulás törvényben meghatározott feladatait, emellett képes közreműködni a kistérség versenyképességének növelésében, a foglalkoztatás bővítésében, a turizmus fejlesztésében és a pályázati sikeresség fokozásában, valamin a sikeres pályázatok menedzselésében. Az intézkedés tartalma Az intézkedés keretében szükséges foglalkoztatni egy szakembert, aki a kistérséghez tartozó összes kapcsolódó feladat ellátását elvégzi. Először meg kell határozni azt, hogy ez a kistérségi menedzsment milyen feladatokat lásson el, illetve milyen szervezeti formában működjön. Gondoskodni kell a szervezet működési 41

42 feltételeinek biztosításáról, az eszközökről és a működés anyagi feltételeiről is. Mindezen anyagi forrásokat ugyanakkor csak jelentős kistérségi, mikrotérségi összefogással lehetséges biztosítani. Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: Partner települési/intézményi kapcsolatok száma (db) Közös projektek száma (db) Tanulmányutak, résztvevők száma (fő) Előkészített közös projektjavaslatok száma (db) Kidolgozott kistérségi szimbólumok száma (db) Létrehozott kistérségi lobby iroda Eredmény indikátorok: Sikeresen lezárt projektek (db) Nemzetközi projektekben résztvevők számának növekedése (db) Elnyert EU-s és hazai források növekedése (euró/ft) A kistérségi szimbólumok használatának gyakorisága Leegyszerűsödő és gyorsuló igazgatási-intézményi gyakorlatok Hatásindikátorok: A lakosság elégedettsége Növekvő helyi hozzáadott érték Munkahelyek létrejötte (db) A térségi identitás erősödése 1.3. Térségi marketing tevékenyég fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása A területi marketingtevékenység fejlesztése és alkalmazása a marketing szemléletmódnak és gondolkodásnak a terület fejlesztésében való meghonosítását és gyakorlását jelenti. Ez tudatosan vagy ösztönösen több elemében már eddig is megjelent a kistérség fejlesztésének megvalósításában, a terület menedzselésében: készültek kiadványok, működik jól-rosszul városi honlap, információs táblák kihelyezésére került sor. 42

43 A marketingtevékenységnek a külső-belső imázs formálására vonatkozó része a települések fejlesztésének egyik fontos eleme. A Hortobágy település speciális ismertséggel rendelkezik, amely viszont nem feltétlenül kötődik a térséghez. Részben a kistérség alacsony ismertségének köszönhető az is, hogy a komolyabb beruházói tőke mindeddig elkerülte a térséget, holott autópálya csomóponthoz közel, nagyrészt az M3 autópálya hatászónájában fekszik. Mivel a külső kép és megítélés sok szempontból összefügg a város jövőjének sikerességével, annak pozitív változtatása mindenki érdeke és a városfejlesztés kiemelt feladata kell legyen. A területi marketing szemlélet bevezetése a Balmazújvároi kistérség fejlesztésébe A területi marketing a területet vagy települést eladandó terméknek tekinti. Ez a jellegű piaci szemlélet a leghatékonyabban törekszik arra, hogy a terület adottságait üzletileg a leghatékonyabban hasznosítsa az így megszerzett források pedig visszaforgathatók a térség további fejlesztésére. A kistérség értékesítése azonban végső soron konkrét, üzletileg definiálható eredményeket jelent: a beruházó ipari ingatlant vásárol pl. valamelyik iparterületen, majd árbevétele után helyi adót fizet. Beruházásának fejlesztésekor pedig, bár csak a konkrét földterületet vásárolta meg, már használni kezdi a térséget: hasznosítja munkaerejének tudását, tapasztalatát, reklámjaiba beleszövi a térség értékeit, fölhasználja annak ismertségét. A Balmazújvárosi kistérségben leginkább a turisztikai potenciálok összegyűjtése, meghatározása van előrehaladott állapotban, bár ezek kiajánlható programcsomaggá fejlesztése-szervezése néhány település pl: Hortobágy, Tiszacsege kivételével még nem történt meg. A kínálat további elemei ugyanakkor nem jelennek meg, mint a komplex térségi kínálat elemei, holott léteznek: pl. iparterületek, egyéb befektetési lehetőségek, együttműködési lehetőségek, sajátos, a térségre jellemző főleg agráripari termékek; lakó és üdülőingatlan kínálat. A térség értékei önmagukban próbálnak érvényesülni a piacon: a fürdő fürdési lehetőséget ajánl, az önkormányzat ipari földterületet, a városi kiadvány turisztikai attrakciót, a vállalkozások saját termékeiket. A kistérség települései leginkább önmagukban próbálnak boldogulni. Ugyanez jellemző a vállalkozásokra is. Az integrált területi marketingszemlélet, amely a helyi adottságokat egymásra építve, az egyes elemek pozitív egymásra hatását kihasználva (szinergia) fejtené ki tevékenységét, még csak nyomokban van meg. Pedig a szisztematikusan felépített integrált marketing hatékonysága lényegesen nagyobb, a kínálat sokkal hatásosabb gazdagságát képes megjeleníteni, mintha ugyanazon elemek külön-külön jelennek meg a piacon ráadásul a marketingtevékenység fajlagos költségei is csökkenthetők! 43

44 Gyenge és szétforgácsolt területi marketingtevékenység esetén a Balmazújvárosi kistérség meglévő legkiválóbb adottságai sem képesek érvényre jutni. A mai kor információzuhatagában és kemény versenyében a kimaradás végleges lemaradást eredményez. A terméknek (mint pl. a térség mezőgazdasága, feldolgozóipara által előállított remek, egyedi termékek, pl. mangalica, biokészítmények, méz, stb.) piacra van szüksége, a helyi turisztikai vállalkozásoknak turistára, a város gazdaságának (munkahelyek teremtése, a helyi adóbevételek növelése céljából) befektetőre. Mindezek eléréséhez pedig intenzív és integrált területi marketingre, amely nélkül a vonzerőkre épített helyi kínálat elsorvad, a piacukat vesztő vállalkozások tönkremennek, beruházói tőke hiányában pedig a helyi gazdaság önerejéből nem képes megvalósítani azt a modernizációt, ami versenyképességének növeléséhez elengedhetetlenül szükséges. A marketingkommunikációnak a területi marketingben számításba vehető eszközei: Propagandaanyagok készítése és terjesztése. Üzleti-befektetői, idegenforgalmi kiadványok, ismertetők készítése a kistérség bemutatására. Fontos ezen anyagok eljuttatása a célcsoportokhoz, pl. konferenciákon, vásárokon való terjesztéssel, a külképviseletekhez, vagy beruházás-ösztönzéssel, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetekhez, utazási irodákhoz való eljuttatásával. A helyi és országos médiában való, minél gyakoribb pozitív üzenetű megjelenés. Rendezvényeken, vásárokon, befektetői és turisztikai konferenciákon való részvétel, a város és a kistérség lehetőségeinek propagálása. Szakmai, befektetői konferenciák, illetve egyéb rendezvények, sportesemények szervezése, térségi programokkal kiegészítve. Internetes megjelenés, a honlap aktualizálása, gazdagítása. Kiemelt fontosságú, hogy a kistérség rendelkezzen saját honlappal. Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: Partneri kapcsolatok száma (db) Konferenciák száma (db) Tanulmányutak, résztvevők száma (fő) Marketinganyagok száma (db) Létrehozott honlapok száma (db) 44

45 Eredmény indikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG Sikeresen lezárt marketing-kampányok (db) Helyi és nemzetközi érdeklődők számának növekedése (db) Elnyert EU-s és hazai források marketing-tevékenységre (euró/ft) Javuló marketing-gyakorlat Hatásindikátorok: A lakosság elégedettsége Növekvő helyi hozzáadott érték A térségi identitás erősödése 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása A kistérség vállalkozásai méretükből, piaci lehetőségeikből következően tőkeszegények. Hazánkban így a kistérségben is jelentős probléma, hogy a belföldi tulajdonú vállalatok tőkéhez jutási lehetőségei korlátozottak. Ez elsősorban a kisebb vállalkozásokat érinti hátrányosan. A kistérség vállalkozásai a tőkehiány miatt javarészt technológiailag elavult termelő berendezésekkel rendelkeznek, és korszerűtlen technológiai eljárásokat és vállalatirányítási eszközöket alkalmaznak. A technikai, műszaki, minőségügyi felkészületlenségből fakadóan a vállalkozások nem tudják a termékeket jó minőségben, időben és elfogadható áron előállítani, így nem képesek megfelelni a megrendelők igényeinek. Piaci kapcsolataik így bizonytalanok, a vállalkozások nehezen tudnak piacot szerezni termékeik számára, ugyanakkor a kistérségi kis- és középvállalkozásoknak elsősorban beszállítói szerepkörök betöltésére nyílik lehetősége. Az agrár vállalkozások számára komoly gondot okoz termékeik értékesítése, hiszen a térségi feldolgozóipari kapacitások szűkösek, a helyben megtermelt különleges, táj specifikus termékek feldolgozására is elégtelenek. A kistérségi központ munkahelyteremtést célzó befektetés-ösztönző tevékenysége mellett mely a kistérség teljes területére kedvező hatással bír fontos a kistelepüléseken az életképes kis- és középvállalkozások fejlesztése, új vállalkozások megtelepedése, létrehozása. Ezek a kis és 45

46 közepes vállalkozások egy-egy kistelepülés életében meghatározó, a munkahelyet helyben biztosító szerepet játszanak. Az intézkedés megvalósításával a kistérség vállalkozásainak piaci lehetőségei bővülnek, és nagyobb eséllyel tudnak kapcsolódni a helyi és a térségi beszállítói körökhöz, ami értékesítési lehetőségeik bővülését és végeredményben versenyképességük javulását vonja maga után. Az intézkedés tartalma A kockázati tőke Magyarországon még viszonylag fejletlennek tekinthető, ezért ki kell dolgozni olyan helyi technikákat, melyekkel a kistérségbe is be lehet csalogatni a tőkét. Az intézkedés olyan tevékenységek és fejlesztések (műszaki-technológiai fejlesztés, minőségbiztosítási rendszerek bevezetése) megvalósításához nyújt segítséget, amit a tőkeszegény vállalkozások önerőből nem, vagy csak jelentős eladósodás révén tudnának megvalósítani. A minőségbiztosítási rendszerek szerepe kiemelt fontosságú, ezek bevezetése előfeltétele annak, hogy az adott vállalkozás részesévé váljon a beszállítói körnek. Az intézkedés ezen túlmenően támogatja a kistérségen belüli összefogásokat, együttműködéseket, kistérségi termékvertikumok létrehozását, beszállítói kapcsolatok fejlesztését, létrehozását, illetve elősegíti a kistérségi vállalkozásoknak a kistérségen kívüli beszállítói rendszerekbe történő csatlakozását. Az intézkedés keretében szükséges a kistelepüléseken támogatni új kis- és középvállalkozások megtelepedését, indítását, illetve a meglévő vállalkozásokat fejleszteni. a) A meglévő vállalkozások forrásabszorpciós képességének javítása A kistérségi vállalkozások tőkeszegénységét enyhíteni szükséges új együttműködési keretek kialakításával, közös tervekkel, a forrásabszorpciós képesség erősítésével. Partnerségi keretek, együttműködések erősítése szükséges a kistérségi vállalkozások és a kereskedelmi és iparkamara, az agrárkamara, és a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány között. A kistérségi vállalkozásokat fel kell készíteni a pályázatokra, pályázati tanácsadásra, információkra van szükségük, amelyekben az előzőekben említett szervezetek mellett a Kistérségi Irodának is szerepet kell vállalnia. Ez a szerep a folyamatos információellátás biztosítása (elektronikus hírlevél formában), illetve konferenciák, szemináriumok szervezése. A kistérségi vállalkozásokat tömörítő szervezeteknek (kereskedelmi és iparkamara, agrárkamara, vállalkozói klub), és az önkormányzatoknak fel kell venni a kistérségi bankfiókokkal, 46

47 takarékszövetkezetekkel a kapcsolatot, és velük együttműködésben speciális pénzügyi termékek, tőkepótló, illetve pályázati saját-erő pótló konstrukciók kialakítása szükséges. Megvalósításhoz kapcsolódó részfeladatok: A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Agrárkamara és a Hajdú - Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyi képviseletével való együttműködés kialakítása. A pályázati források megszerzésére és a pályázóképesség erősítésére irányuló felkészítés, a vállalkozások mozgósítása, pályázati tanácsadás. Speciális pénzügyi termékek kidolgozása helyi cégek számára a takarékszövetkezettel, bankfiókokkal való együttműködésben. Saját erő-pótló technikák kifejlesztése pályázatokhoz. A kistérségi vállalkozások bekapcsolása a megyei és regionális vállalkozáserősítő programokba. b) A vállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztése A kistérségi vállalkozások fejlesztésének egyik meghatározó iránya a nagyobb vállalkozások termelési rendszereihez történő csatlakozás. A beszállítói ipar fejlesztése a beszállítói kondíciók felmérésével kezdődhet, melyet a programkészítés követ a beszállítók és a beszállítókká váló vállalkozások fejlesztésére. A kistérségi vállalkozások kistérségen kívüli beszállítói kapcsolatai mellett a vállalkozások kistérségen belüli együttműködésében rejlő lehetőségek feltárására is törekedni kell. Jelen területfejlesztési program feladata nem terjedt ki a beszállítói kapcsolatok részletes feltárására. Az azonban látható, hogy a nagyobb vállalkozások között elsősorban a kistérségen kívüli kapcsolatok a meghatározók, valamint elsősorban a mezőgazdaságban vannak, illetve a mezőgazdasági termékfeldolgozásban körvonalazódnak kistérségi együttműködések. A feltárt és kialakítható beszállítói rendszerek, kkv-k közötti együttműködések kritikus pontjaihoz közös pályázatokkal, beruházásokat, eszközbeszerzéseket, illetve a hálózatok kialakítását kell végrehajtani. Megvalósításhoz kapcsolódó részfeladatok: A partneri együttműködésben rejlő lehetőségek feltárása; a vállalkozások értékelése a beszállítói képességek és a kistérségi együttműködési lehetőségek szempontjából. 47

48 A beszállító vagy a beszállítóvá válásra, együttműködésre alkalmas vállalkozások fejlesztési szükségleteinek felmérése, az érintett vállalkozások felkészítése a követelményekre. Pályázati konzorciumok szervezése, önerő biztosításának előkészítése. Pályázat-előkészítés. c) Az önálló (saját) termékek piaci arányának növelése A kistérségben előállított termékeknek alacsony az önálló termékként való piaci megjelenési aránya. Nincs kidolgozott koncepció a termékek piacra juttatására, nincs még program a kistérségi termékfejlesztés ösztönzésére. Ahhoz, hogy a kistérségi vállalkozások innovációs képességei javuljanak, erősíteni kell a partnerkapcsolatokat az egyetemek, innovációs központok, illetve a meghatározó ágazati vállalkozások irányába. Új piaci lehetőségeket kell feltárni, meg kell tervezni az új termékeket, azok előállítási folyamatát. Ezt követően kerülhet sorra a szükséges eszközök beszerzése, és a marketing programok kidolgozása a termékek piacra jutása érdekében. Megvalósításhoz kapcsolódó részfeladatok: Kapcsolatok kiépítése egyetemek, innovációs központok és vezető piaci vállalkozások, valamint térségi vállalkozások között. Új piaci lehetőségek felkutatása. Termékfejlesztés előkészítése önállóan, vagy partner segítségével (egyetemek, nagyobb vállalkozások). Termékfejlesztés pályázati lehetőségeinek felmérése, pályázat alkalmazása. A gyártás beruházásigényének felmérése. A tervek elkészítése. A termékfejlesztés végrehajtása. A beruházás megvalósítása A gyártás megvalósítása, a termék piaci bevezetése Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: Partnerségek száma (db) Új beszállítói kapcsolatok száma (db) 48

49 BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG Vállalkozáserősítő programok száma (db) Beadott pályázatok száma (db) Zöld- és barnamezős beruházások száma (db) Környezettudatos beruházások száma (db) Eredmény indikátorok: A térségi hozzáadott érték növekedése (Ft) A térségben működő vállalkozások száma (db) A térségbe települő működő tőke (Ft) A térségben elnyert pályázati tőke (Ft) Energiatakarékos beruházások aránya (%) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A lakosság fajlagos SZJA alapjának növekedése (Ft) A térség GDP-jének növekedése (Ft) Betelepülő vállalkozások száma (db) Megújuló energiát hasznosító területek aránya nő (%) 2. Humánerőforrás fejlesztése Demográfiai aspektusból három kulcsjellemző emelhető ki a kistérségben. Egyrészt kimondottan magas az öregedési index értéke, azaz magas az időskorúak aránya. A gazdaságilag aktív népesség köre szűkül, mert a fiatalok tanulmányaik befejeztével, jobb munkalehetőség reményében elhagyják a kistérséget, hátrahagyva az idősebb lakosságot. Kedvezőtlen az eltartott és a kereső lakosság aránya: a munkanélküliek és eltartottak számának növekedése egyre nagyobb terhet ró a csökkenő, munkaképes korú lakosságra. Intenzív vándorlási folyamatok tapasztalhatók: a lakosság a jobb életkörülmények reményében a városokban koncentrálódik. A kistérség centrumtelepülései elszívó hatással rendelkeznek, csökkentve a kis létszámú települések népességmegtartó erejét. A lakosság összetételében kedvezőtlen arányt elfoglaló fiatalok elhelyezkedési esélyeit nehezíti a képzettségi színvonal elmaradása. A kistérségben egyetlen középfokú intézmény működik, mely 49

50 gimnáziumi és szakmunkás képzésnek egyaránt helyt ad, bár a szakképzési rendszer kívánnivalót hagy maga után: megfigyelhető, hogy a szakoktatás nem a vállalkozói igényeknek megfelelően zajlik. Hiányoznak azok a képességek, kulcskompetenciák, amelyek a letelepedni szándékozó vállalkozások tevékenységi köréhez illeszkednének. Felsőfokú intézmény nincs. A kistérség lemaradását tükrözi a meglévő oktatási intézmények hiányos infrastrukturális ellátottsága és minősége, a modern oktatási feltételekkel rendelkező városok elszívó hatása minden településen érezteti hatását. A kedvezőtlen demográfiai mutatók és a képzettségi színvonal alacsony szintje már jelzi a munkaerőpiac milyenségét. Mennyiségi paraméterei is kedvezőtlenek, a foglalkoztatottak aránya csökkent, a munkanélküliek, az inaktívak és az eltartottak száma továbbra is magas. A térségben máig jelentőséggel bíró mezőgazdaság kiszorulása az elhelyezkedési esélyek fokozatos beszűkülését vonta maga után, elsősorban a képzettség- és szaktudásbeli hiányosságok miatt. Részmunkaidős foglalkoztatásra elvétve akad példa a térségben. Az alacsony aktivitási és foglalkoztatási rátához a munkahelyteremtő szervezetek kis száma is hozzájárul: a legfőbb munkáltató a települések többségén az önkormányzat és intézményei, a munkahelyteremtő vállalkozások száma elenyésző. A kistérség minden településén meghatározó a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, főként ők adják a szociális támogatásból élők magas számát. A megoldás nem merülhet ki pusztán a munkahelyteremtésben, beilleszkedésükhöz és reintegrációjukhoz képzések beindítása, foglalkoztatási programok kialakítása szükséges, az érintettek részéről pedig elengedhetetlen az együttműködési és tanulási hajlandóság, valamint egy újfajta szemléletmód adaptálása. Ahhoz, hogy a kistérség fejlesztési programjának a stabil, hosszú távon is életképes helyi gazdaság megteremtésére és az életminőség látványos javulására vonatkozó célkitűzései realizálódjanak, elengedhetetlen feltétel a humánerőforrás potenciál következetes és célirányos fejlesztése. A humánerőforrás fejlesztése, mint prioritás egyrészt a helyi munkaerőbázis képzésével, átképzésével foglalkozó struktúrák helyi átalakítását foglalja magában. Ennek megfelelően a végrehajtás általános célja kettős: az első, hogy a makroszintű gazdasági átalakulás következményeként jelentkező szerkezetváltáshoz igazítsa a humánerőforrás képzésének kereteit, illetve, hogy a helyi gazdaság igényeinek megfelelően alakítsa a konkrét szakági képzési szerkezetet. 50

51 Az emberi erőforrások a tartós növekedés meghatározó tényezőjét jelentik. A megfelelő tudás, szakképzettség és a szükséges készségek hiánya gátat szab a gazdaság fejlődésének, ezért a versenyképes gazdaság megteremtéséhez versenyképes munkaerőre van szükség. A tudásalapú társadalom kihívásainak való megfelelés az ismeretek, a készségek és az alkalmazkodóképesség folyamatos fejlesztését kívánja meg, ezért javítani kell az oktatás és képzés minőségét, valamint erősíteni kell az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolatokat, biztosítani kell a versenyképes tudás és készségek megszerzését. A prioritásban megfogalmazottak megvalósításának célja ugyanakkor a helyi munkaerőbázis minőségének javítása, hozzájárulva ezzel a tőkevonzó képesség erősödéséhez. Ez elsősorban a jelenleg nem, vagy csak igen alacsony színvonalon képzettek magas arányának minimálisra csökkentését jelenti. A szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében tehát az általános képzettségi szint emelése a cél, amely lehetőséget ad arra, hogy az érintettek megélhetést biztosító szakmához jussanak. Ugyancsak fontos, hogy ezen csoportok munkához való viszonya is átalakuljon. A munkalehetőségek minimális volta mellett a szociális ellátási rendszer is felelős azért, hogy sok esetben azok sem mennek dolgozni, akik megtehetnék, és hogy a többségében sikeres közmunka programok végeztével szinte senki nem kerül vissza aktív státuszba. A tágabb térség és ezen belül a Balamzújvárosi kistérségben is talán a legsürgetőbb, megoldásra váró probléma a most még kisebbséget alkotó roma lakosság társadalmi integrációja. A fajsúlyos probléma érdemi kezelése ugyanakkor különböző területi szintek (központi, régiós, megyei, kistérségi, települési) kompetenciájába egyaránt beletartozik, ezért az eredményes fellépés kritériuma az összehangolt és átgondolt, minden kompetenciaszintre lebontva meghatározott országos komplex romaprogram megvalósítása. Mindezekből kifolyólag vagy mindezek ellenére megállapítható, hogy önmagában egy kistérségi roma-program megvalósítása fontos eleme lehet egy ma még hiányzó, átfogó központi romaprogramnak. Ezért a prioritásba tartozó fejlesztési intézkedések közül sem maradhat ki a romakérdés érintése. 51

52 2.1. Minőségi oktatás és hozzáférés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása Az alap és középfokú oktatásnak feladata a kistérség településeinek általános és környezete adottságaira épülő új képzések bevezetése (pl. új ipari és logisztikai vállalkozások igényeinek megfelelve). Az iskolák szempontjából előnyt jelenthet a gyakorlati, szakmai képzések egyes részeinek kihelyezése, mert ezzel csökkenteni lehet a költségeket, illetve előny az is, hogy a tanulók a jelenleg használt technológiákat ismerik meg. A munkaadók oldaláról a közös képzési programok előnye, hogy a saját igényeik szerint formálhatják a leendő munkaerő szaktudását, hozzáértését, és a létszámbővítések során a szükséges munkaerő biztosítása helyben megoldhatóvá válik. A felnőttképzés, átképzés és szakképzés feltételrendszerének javításával el kell érni, hogy a jelenleginél szélesebb kör számára legyen hozzáférhető a felnőttek tanulását segítő szolgáltatási rendszer, különös tekintettel a hátrányos helyzetű településekre és társadalmi csoportokra. Elérendő cél, hogy közvetve mérséklődjenek a felnőttkori tanulással szembeni negatív előítéletek, fokozódjanak az általános és szakképzés közötti kapcsolódások, tanuló közösségek jöjjenek létre, továbbá a felnőttképzésben alkalmazható korszerű módszerek és ezekhez kapcsolódó szakmai attitűdök erősödjenek a program megvalósulásával. A kistérség társadalmi-gazdasági felzárkózása nem képzelhető el a versenyképes emberi erőforrások megléte nélkül, melyek megteremtésének egyik első lépcsője a korszerű, a társadalmi és gazdasági fejlődés igényeinek megfelelő közoktatás és közművelődés mindenki számára elérhető biztosítása. Egy jól működő intézményrendszer a helyi lakosság számára a helyben maradás lehetőségét teremti meg, valamint hozzájárul a munkaerőpiacon történő mind sikeresebb helytálláshoz, hiszen a lakosok így olyan ismeretek és képességek birtokába jutnak, melyek az egyén boldogulását és a kistérség általános gazdasági-társadalmi fejlődését is szolgálják. A közösségi terek valódi összetartó erejének kiteljesedése, valamint a megfelelő színvonalú nevelési, oktatási és művelődési lehetőségek biztosítása érdekében tehát a települési közoktatási és közművelődési létesítmények, közösségi terek felújítása, infrastrukturális korszerűsítése, illetve új közösségi helyek létrehozása szükséges. Az intézkedés közvetlen célja, hogy a települések önkormányzati finanszírozású közoktatási közművelődési intézményeinek műszaki állapota és felszereltsége megfeleljen a kor 52

53 követelményeinek, megszűnjenek az esetenként már a működést is veszélyeztető körülmények. Közvetett cél a lakosság általános műveltségi szintjének és szakmai képességeinek növelése. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy az intézkedés megvalósításával megcélzott intézményi infrastruktúra-fejlesztést az egyes települések demográfiai változásainak következtében esetlegesen fellépő, mindenkori integrációs igények, illetve kényszerek figyelembevételével, az önkormányzati finanszírozásra vonatkozóan, hosszú távon fenntartható módon szükséges kezelni. Figyelembe kell venni az adott térségek által jelzett igényeket, valamint a közel múltban elkészült kistérségi oktatási tervet úgyszintén. Az intézkedés tartalma Kiemelt fejlesztési terület a kistérség művelődési házainak, nevelési és oktatási intézményeinek, az óvodák, iskolák épületállományának javítása és bővítése. Az intézkedés a kulturális élet és a nevelési-oktatási tevékenység fejlődését megalapozó különböző létesítmények műszaki fejlesztését, illetve újabb művelődési, információszerzési lehetőséget biztosító szolgáltatások indítását irányozza elő. Az intézkedés keretében többek között olyan projektek valósíthatók meg, melyek célja a kulturális javak, az információ hozzáférésének, a szellemi rekreáció feltételeinek, valamint a nevelési-oktatási tevékenység alapvető infrastrukturális igényének megteremtése a kistérség valamennyi településén. Az intézkedés további tartalmi eleme egy kistérségi teleházprogram megvalósítása, melynek eredményeképpen a kistérség minden településén nyilvános Internet-hozzáférés válik elérhetővé. Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: Új képzések száma (db) Képzéseken résztvevők száma (fő) Elkészült új komplex oktatási programok száma (db) Elkészült infrastrukturális beruházások értéke (Ft) Beadott képzési pályázatok száma (db) Beszerzett eszközök értéke (Ft) Eredmény indikátorok: A komplex programokon résztvevő tanulók, hallgatók száma (fő) A kiépített infrastruktúrát használók száma (fő) 53

54 BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG A térségben elhelyezkedő helyben képzett, átképzett tanulók, hallgatók száma (fő) Hatásindikátorok: A térség képzettségi szintjének emelkedése A térség GDP-jének növekedése (Ft) 2.2. A foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása Az intézkedés célja és indoklása A Balmazújvárosi kistérségben a munkanélküliség a megyei átlaghoz hasonló nagyságrendet mutat, ami országos viszonylatban azonban jóval az átlag felettinek mondható. A munkanélküliség az országos helyzethez hasonlóan az elmúlt időszakban a Balmazújvárosi kistérségben is növekedett. A növekedés minden korosztályt érintett, jelentősen nőtt a fiatal korosztályok és a középkorúak munkanélkülisége is. A végzettség szerinti összetétel vizsgálata az általános iskolai és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők körében jelez kiemelkedően magas munkanélküliséget, az ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya alacsony, de számban szintén növekvő. A rossz közlekedési helyzetű kistelepülések munkanélküliségi mutatói kétszeresen haladják meg a kistérségi átlagot. A tapasztalatok alapján jelentős a leszakadó, tartósan munka nélkül lévők száma is. Az új gazdasági struktúra, ami a hozzáadott érték növelésén alapul a gazdasági versenyképesség növelése érdekében olyan sokoldalú alapképzettséget kíván a munkaerőtől, amire rugalmasan építhető a kereslet igényei szerint gyakorlatilag szinte mindenféle szakmai ismeret. Az intézkedés általános célja kettős: az első, hogy a makroszintű gazdasági átalakulás következményeként jelentkező szerkezetváltáshoz igazítsa a humán erőforrás képzésének kereteit illetve, hogy a helyi gazdaság igényeinek megfelelően alakítsa a konkrét szakági képzési szerkezetet. Az intézkedés konkrét célja, hogy a munkanélküliek tovább- és átképzésének fejlesztésével, és a szakképzési rendszer fejlesztésével a munkanélküliek munkaerő-piaci esélyei növekedjenek, a fiatalok piacképes képzésben részesüljenek, és így a kistérség munkaerő kínálata a területfejlesztési program célkitűzéseihez igazodva a munkaerőpiaci keresleti igényeknek a meglévő és a jövőben betelepülő vállalkozások igényeinek is megfeleljenek. Természetesen a területfejlesztés program többi elemének legfőképp a munkahelyteremtésnek is sikeresnek 54

55 kell lennie ahhoz, hogy a jelen intézkedéssel kialakuló képzettebb munkaerő a kistérségen belül találjon munkát, és ne az ingázók számát növelje. Az intézkedés további konkrét célja, hogy a leszakadó, tartósan munkanélküli, inaktív rétegek munkaerőpiaci reintegrációjának esélyei bővüljenek. Az intézkedés tartalma Az át- és továbbképzési rendszer, a szakképzési rendszer fejlesztése a gyakorlatban több tevékenységet takar. Ezek közül az egyik legfontosabb a gazdaság mindenkori igényeinek megfelelő szakmai struktúrájú munkaerő bázis kialakítása és folyamatos karbantartása. Ez utóbbi a mindenkori újratermelődő humán erőforrás bázis igényeknek megfelelő szakmai strukturálódását jelenti, illetve, hogy a már aktív munkaerő átképezhető legyen ennek megfelelően. Röviden egy minőségi és egy szerkezeti változtatás realizálása a feladat. Az első feladat a képzési intézményeken keresztül közvetlenül realizálható. Fontos, hogy a középfokú oktatás aktuális, minőségi igényeinek kielégítése mellett a kistérség ne feledkezzen meg a felnőtt népesség át-, illetve továbbképzési lehetőségeinek biztosításáról sem. Fontos, hogy önkéntes alapon lehetősége legyen minden korosztálynak általános, egyes munkavégzésekhez nélkülözhetetlen ismeretek megszerzésére, mint pl. az informatikai ismeretek, nyelvismeret, de új szakma elsajátítására is. A kistérségben e mellett kiemelten fontos a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli rétegek felzárkóztató képzése, átképzése, illetve a kistelepülésen élő munkanélküliek utazási támogatása, mind az átképzéseken való részvétel, mind a kezdeti foglalkoztatás időszakában. A szakképzés és a foglalkoztatás közötti kapcsolat erősítése A kistérség szakképzési intézményeiből kikerült munkavállalók képzettsége csak részben találkozik a jelenleg is meglévő vállalkozási igényekkel. A már működő vagy betelepülni szándékozó vállalkozásoknak és a helyi vállalkozóknak egyaránt olyan munkaerőre van szüksége, amely a gazdasági fejlődési irányainak megfelelő szakmákban képzett és olyan gyakorlati ismeretekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az új technológiák gyors és hatékony adaptálását. Ez megkívánja elsősorban a gyakorlati képzésnek a vállalkozások felé való nyitását, a vállalkozások szerepvállalását a gyakorlati képzés megvalósítása során. A feltárt helyzet alapján új, a vállalkozások igényeinek megfelelő képzési programokat kell kidolgozni, amelyekhez az elméleti, de kiemelten a gyakorlati képzést a vállalkozások bevonásával kell megvalósítani, akár a vállalkozások által biztosított helyszínen. A 55

56 felmerülő költségeket, illetve az utazási költségeket részben a munkaügyi központ támogatásával célszerű finanszírozni. A képzést követően a pályakezdők alkalmazását, a szakképesítésnek megfelelő munkatapasztalat megszerzését elősegíti gyakornoki rendszerek kialakítása, mely a munkaügyi központ által is támogatott terület. A képzési helyeket szükség szerint intézményi és állományi szempontból is fejleszteni szükséges hogy az új, korszerű, gyakorlatorientált képzéseket megvalósítsák. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: Új, gyakorlatorientált szakképzési programok indítása A vállalkozások bevonása az elméleti és gyakorlati képzésekbe Gyakornoki rendszerek kialakítása A képzési helyek személyi és intézményi fejlesztése Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: Új képzések száma (db) Képzéseken résztvevők száma (fő) Beadott képzési pályázatok száma (db) Beszerzett eszközök értéke (Ft) Eredmény indikátorok: A komplex programokon résztvevő tanulók, hallgatók száma (fő) A kiépített infrastruktúrát használók száma (fő) A térségben elhelyezkedő helyben képzett, átképzett tanulók, hallgatók száma (fő) Hatásindikátorok: A térség képzettségi szintjének emelkedése A térség GDP-jének növekedése (Ft) 56

57 2.3. Társadalmi befogadás, részvétel elősegítése A munkaerőpiacon hátrányban lévők munkaerő-piaci reintegrációjának támogatása A foglakoztatási helyzet romlása fokozottan sújtja az egyébként is hátrányos helyzetű csoportokat, így az alacsony szakképzettségűeket, a kistelepülésen élőket, negyven éven felüli nőket, a megváltozott munkaképességűek csoportját vagy a fogyatékkal élőket. Egyre több fiatal nő nem talál megfelelő munkát GYES és GYED után, és a fiatal pályakezdők közül is egyre többen hagyják el a kistérséget munkahely hiány miatt, vagy várnak munkanélküliként álláslehetőségre. Az alacsony képzettségűek munkaerőpiaci integrációja csak felzárkóztató képzéssekkel valósítható meg. Őket személyre szabott, kiscsoportos keretek között kell felkészíteni a munkaerő piaci re-integrációra. Olyan ismeretek és rugalmasság növelő technikák közvetítése szükséges számukra, amelyek megkönnyítik a társadalomhoz és a munkahely igényeihez való alkalmazkodást, amelyekhez tantervek, metodikák kidolgozása készítése, és tréningek, oktatás szervezése szükséges. A GYES-en és GYED-en lévőknek a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásával szükséges elősegíteni a munkaerőpiacra való visszakerülését. A földrajzi izoláció, az aprófalvas településszerkezet, az infrastrukturális elmaradottság csökkenti a kistérségben a munkanélküliek munkaerő piaci re-integrációját, ezért a kistérségben különösen is fontos a munkába járás támogatása. Ehhez mind a csoportos, mind az egyéni, helyközi utazási támogatásokat bővíteni szükséges, aminek elengedhetetlen feltétele a mai, túlzottan sok adminisztrációval járó eljárásrend egyszerűsítése. A nagyobb, nem kistérségi tőkeerős vállalkozások ugyan megengedhetik akár saját költségre is buszjáratok működtetését, a kistérségi kisebb vállalkozások számára azonban a kistelepülésekről bejárók olyan többletköltséggel járnak, mely csökkentik a foglalkoztatás bővítését. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: Egyedi igényfelmérésen alapuló re-integrációs, felzárkóztató képzések indítása, bővítése A munkaerő piaci re-integráció támogatása a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésével A munkaügyi központ helyközi utazás támogatásának kibővítése, az eljárásrend egyszerűsítése 57

58 Az intézkedés célja és indoklása A kistérség egyes területein a roma kisebbség száma és aránya jelentős, a fiatalabb korosztályokban pedig meghatározó. Az intézkedés célja a cigány lakosság társadalmi gazdasági életesélyeinek növelése és a társadalmi sokszínűség megőrzése. Bár a kistérségben pontos felmérések sem a roma kisebbség számáról, sem társadalmi gazdasági helyzetéről nem állnak rendelkezésre, az megállapítható, hogy a roma kisebbségen belül a munkanélküliségi, szociális, egészségügyi, lakhatási, oktatási, és képzettségi problémák, hátrányok hatványozottabban jelentkeznek. A cigány kisebbség körében a jövedelmi, foglalkoztatási, életminőségi mutatók túlreprezentáltak, azaz a népességen belüli részarányhoz képest rosszabbak. A területfejlesztési program többi intézkedése, tevékenysége (pl.: munkahelyteremtés, iparterületek fejlesztése, mezőgazdaság fejlesztése, képzés, átképzés, stb.) elősegíti a roma kisebbség problémáinak megoldását is. Ugyanakkor a kistérség egyes területein a roma kérdés speciális intézkedéseket, beavatkozásokat kíván. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy a romák problémáinak megoldása hatékony kistérségi és települési kezelés mellett elsősorban átfogó kormányzati intézkedéseket kíván. Az intézkedés tartalma A romák társadalmi-gazdasági helyzetéről a kistérségben nem készült még átfogó értékelés, ennek elkészítése feltétele annak, hogy olyan programok kerüljenek kidolgozásra, melyek a kistérségben élő romák helyzetére specializálódnak. A romák körében a kistérség egészéhez hasonlóan, bár nagyobb arányban a munkanélküliség a legfontosabb probléma. Ezért elsődleges feladat a foglalkoztatás növelése, amely a foglalkoztatásból származó biztos, állandó jövedelem mellett a jelenlegi egészségügyi, szociális, lakhatási problémák mérséklődését is maga után vonja. Az intézkedés támogatja a roma munkanélküliség mérsékléséhez és a foglalkoztatottság emeléséhez foglalkoztatási programok kidolgozását, végrehajtását, illetve ennek megalapozását a képzettségi szint növelésével, a munkakultúra fejlesztésével. A romák társadalmi integrációjának fokozásához növelni szükséges az óvodai, általános és középiskolai oktatás területén a roma gyermekek esélyeit, az óvodai nevelés hatékonyabbá tételével, az iskolai integrált oktatás-nevelés fejlesztésével, és a középiskolai előmenetel javításával. 58

59 Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök körében komplex foglalkozási programokat kell kidolgozni, illetve közhasznú és közmunka programokat kell indítani a foglalkoztatás bővítése, vagy legalább az átmeneti foglalkoztatás megvalósulása érdekében. A képzés-átképzés fejlesztése, a munkanélküliség kezelése mellett a szociális ellátórendszer fejlesztése, szakképzett mentorok, szociális munkások alkalmazása is szükséges ahhoz, hogy a romák társadalmi integrációja erősödjön. A kistérség több településén a cigány lakosság lakhatási körülményei, a települési környezet minősége is fejlesztést igényel. Ezért ezeknek a beavatkozási területeknek a pontos felmérését, és rehabilitációs programot szükséges megvalósítani. A roma társadalmi integráció mellett fontos a szerepe az identitás és a hagyományok megőrzésének is. A fentiek alapján az alábbi intézkedési lehetőségek merülnek fel: a) A roma kisebbség társadalmi-gazdasági helyzetének feltárása A roma kisebbség pontos számáról, foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetéről, jövedelmi viszonyairól, lakáskörülményeiről, egészségügyi és szociális helyzetéről nincsen naprakész, a kistérség egészére kiterjedő információ. A problémák kezelése ezért legtöbbször nem összehangoltan valósul meg, hanem csak egy-egy elemet céloznak, amellyel hosszú távú, tartós előrelépés nem érhető el (pl.: közhasznú munkaprogram.). Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy ezek a jelenlegi intézkedések is fontos átmeneti segítséget nyújtanak a rászorulóknak. A helyzetfeltárásra alapozva olyan összehangolt intézkedések kialakítására nyílik mód, melyek a roma kisebbség társadalmi integrációját a jelenleginél hatékonyabban képesek megvalósítani. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: Pályázati lehetőségek feltárása Pályázati források felhasználásával pontos értékelés készítése a romák kistérségi helyzetéről b) A roma kisebbség foglalkoztatási szintjének emelése A roma népesség foglalkoztatási szintjét komplex foglalkoztatási programokkal és a munkaerőpiaci eszközök összehangolt felhasználásával lehet növelni. A roma kisebbség foglalkoztatása a kulturális hagyományokhoz, a munkakultúrához és a kistérségi adottságokhoz is igazodó különleges intézkedéseket kíván. A cigány népesség egyik speciális foglalkoztatási iránya a mezőgazdasághoz köthető. A kistérség jó adottságai lehetővé teszik a gyógynövények és 59

60 a gombák gyűjtését, szárítását, csomagolását. Az előállított termékek értékesítése részben a turizmusra alapozva kisebb mintaboltokon keresztül történhet, amelyeket kialakításuk után működtetni kell. A lovászat, fogathajtás, lóápolás összekapcsolódva a turizmussal, kisebb mikrotérséget bemutató körutak kialakításával szintén egy romákat foglalkoztató tevékenyéggé válhat. A rendszer további bővítésének megvalósulása esetén lehetőség nyílik akár a csatlakozásra is. Itt kapcsolatfelvételre és a programhoz való csatlakozásra van szükség. A romák átmeneti foglalkoztatása várhatóan továbbra is az önkormányzatok által benyújtott közmunka és közcélú munka pályázati rendszereken keresztül történik. Törekedni kell arra, hogy a roma kisebbséghez tartozók lehetőleg magasabban kvalifikált pozíciókat is betöltsenek, a képzettségi szintűknek megfelelően. Így az önkormányzati intézményrendszeren belül például roma óvónő, szociális munkás végzettségű alkalmazottak felvétele támogatandó. Ezek a munkaalkalmak megkönnyítik a beilleszkedést, és segítik a szociális ellátások igénybevételét. A munkaerőpiaci támogatások, segélyek, vagy akár a közmunkaprogramok kifizetési rendszereiben figyelembe kell venni a kisebbség azon sajátosságát, hogy tartalékolási képességük általában alacsony szintű. Ezért célszerű lenne havi juttatások, bérezés helyett különösen a kezdeti időszakban a heti, vagy napi fizetési mód elterjesztését elősegíteni, tervezni. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: Kistérségre kiterjedő speciális roma foglalkoztatási programok kidolgozása, támogatása Közhasznú és közcélú foglalkoztatási programok megvalósítása c) A roma népesség képzettségi szintjének emelése A romák alacsony foglalkoztatásában, társadalmi beilleszkedésében meghatározó szerepet játszik, hogy körükben az alacsonyabb képzettségi szintűek aránya relatíve magasabb. A társadalmi szokások, normarendszer elsajátításának alapvető a családon kívüli színterei az oktatási intézmények, melyek az általuk biztosított képzés révén, közvetve a jövőbeli érvényesülést, álláslehetőségeket és a jövedelmi szintet is meghatározzák. Az óvodai képzés alapvetően meghatározza a későbbi iskolai pályafutást is, azonban a roma gyermekek jelentős része óvodai képzésben nem részesül. Ezért támogatni kell, hogy minél nagyobb arányban kerüljenek roma gyermekek óvodába. Az általános iskolák a legfőbb színterei a romák beilleszkedésének. Az általános iskolai oktatásban kiemelt figyelmet kell fordítani a roma felzárkóztatásra és tehetséggondozásra, 60

61 csökkenteni kell a lemorzsolódást, melyhez szakképzett pedagógusokra és pedagógiai programokra is szükség van. A roma gyermekek társadalmi beilleszkedése elősegíthető egy-két hetes nyári táborok szervezésével, illetve a roma gyermekek részvételének támogatásával. A roma népesség munkaerőpiaci sikerességének és társadalmi integrációjának alapvető feltétele a szakképzettség megszerzése. Ezért törekedni kell arra, hogy a cigány népesség minél nagyobb arányban jusson be a szakképzettséget nyújtó oktatási intézményekbe, valamint ösztöndíjrendszerekkel kell támogatni a hátrányos helyzetű, de jó képességű roma fiatalok felsőfokú tanulmányainak elvégzését. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: Roma gyerekek óvodai programjának kialakítása Általános- és középiskolai tehetség- és felzárkóztató pedagógiai programok indítása Pedagógusok szakmai továbbképzése Felsőfokú ösztöndíjrendszerek kidolgozása A fejlesztések összehangolása, roma program kidolgozása Az előzőekben vázolt intézkedések külön-külön is megvalósíthatók, azonban a fejlesztések, a különböző területek (szociális, munkaügyi, oktatási, egészségügyi, stb.) összehangolása javítaná a végrehajtás-megvalósítás hatékonyságát. Ezért célszerű lenne a helyzetfeltárástól a fejlesztések komplex rendszerének kidolgozásáig pályázati források felhasználásával átfogó roma programot készíteni. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: Pályázati lehetőségek feltárása Átfogó kistérségi roma program készítése A roma program megvalósítása A nők esélyegyenlősége A munkaerő létszámának növelése érdekében a kistérség területén élő a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű ember számára biztosítani kell a lehetőséget a munkaerőpiacra való jutásra, a munka világába való beilleszkedésre. Külön figyelmet kell fordítani a kistérség területén élő aktív korú nőkre, akik számos nehézséggel néznek szembe a munkaerőpiacon célzott programok révén kell a nőket támogatni az esélyegyenlőség jegyében, hogy a jelenlegi férfiaknál rosszabb foglalkoztatási mutatóik javuljanak és ezáltal a térségben élő családok jövedelme növekedjen. 61

62 A nők családi kötelezettségeik miatt gyakrabban kényszerülnek évekre elhagyni a munka világát, mint a férfiak. A munkaerőpiacra való visszatérést nehezíti, hogy az inaktivitásban töltött időszak gyakran a munkavégző képesség, a munkavégzéshez szükséges ismeretek és készségek megkopásához, a motiváció és önbizalom elvesztéséhez vezet. A nők munkaerőpiacra való visszatérését, illetve munkaerő piaci részvételét megfelelő támogató szolgáltatásokkal, képzéssel, valamint készségfejlesztéssel kell támogatni. Az intézkedés kiemelt figyelmet fordít a nők vállalkozóvá válásának támogatására, hiszen ezen a területen a nők gyakran szembesülnek a társadalmi szerepelvárásokból fakadó hátrányokkal és nehézségekkel. A nők és a férfiak közötti esélyegyenlőséget javító programok célja a nők foglalkoztathatóságának javítása, foglalkoztatási szintjük növelése, munkaerő piaci pozíciójuk megerősítése. Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: Létrejött integrációs programok száma (db) Szociális segítő szolgálatok száma (db) Akadálymentesített épületek száma (db) Rehabilitált településrészek nagysága (db) Eredmény indikátorok: A fejlesztéssel érintett oktatási intézményben tanuló gyerekek átlagos létszáma (fő) Szociális alapellátással elért lakosság száma (fő) A fejlesztés révén létrejövő új szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások száma (db) Települési-oktatási de-szegregációs programok száma (db) Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken (fő) Hatásindikátorok: A falvakból, tanyákból elvándorlók számának csökkenése Létrehozott munkahelyek teljes munkaidős egyenértéke A térség foglalkoztatási rátájának javulása A rehabilitált terület komplex aktivitási mutatójának települési átlaghoz való közelítése 62

63 2.4. Munkahelymegőrzés és -teremtés, válságkezelés Az intézkedés célja és indoklása év legsürgetőbb problémáinak egyike a világméretű válság kezelése és a válság hatására gyorsuló ütemű munkanélküliség arányának csökkentése. A gazdasági recesszió első hatásai Magyarországon október-november hónapjaiban váltak érezhetővé, ami egyértelműen visszatükröződött abban, hogy megnőtt a munkaügyi szervezethez a Munka Törvénykönyve szerinti ún. csoportos létszámleépítésekre vonatkozó munkáltatói bejelentések száma, illetve az ezek által érintett létszám, s ez a folyamat évben tovább erősödött. Ezeket a bejelentéseket elemezve megállapítható, hogy ahogy az az Európai Unió más országaira is jellemző a piaci kereslet, s ezzel összefüggésben a termelés visszaesése első lépcsőben elsősorban az autóipart és beszállítói körét, az építőipari ágazatokat és a telekommunikációs, elektronikai termelő ágazatokat érintette, ezért munkahelymegőrző támogatásainkat az elmúlt időszakban nagyobb számban és arányban ezen területeken működő vállalkozások vették igénybe. A kormányok tudták, hogy reagálni kell, az állami munkaerő közvetítők szerte Európában erőforrásokat kaptak. A kormányok, így a magyar is, munkahelymegőrző csomagokat készítettek ki több pénzből, ki kevesebből. A munkahelymegőrző, válságkezelő csomag 1. generációja munkahelymegőrzés, munkaidő rövidítés támogatása, képzés, munkahelybővítés eszközöket tartalmazta (lényegében, mint más EU országokban). Az 1. csomag 2 és fél pénzügyi forrásból állt. Az egyik az OFA (Országos Foglalkoztatási Közalapítvány), míg a másik forrás az volt, hogy a decentralizált Foglalkoztatási alaprészből elvontak 10 milliárd Ft-ot. Mindkét program alapvetően utófinanszírozású, havonta a bérek kifizetését követően az elnyert hányadot kifizetik. Ebből sok félreértés származott, hiszen a program akkor fejeződik be, amikor az utolsó támogatott hónap is lejár. A válságkezelő program első szakaszát sok kritika érte (természetesen Európában másutt is). A kritika a lassúságot illette, illetve a szereplők és a közvélemény úgy látta, hogy a döntések következetlenek, az kapott támogatást, akinek nem kellett volna és fordítva. 63

64 2009. májusban (egy részét augusztusban) meghirdették a TÁMOP pályázatokat. Ez a milliárd Ft-os program. A 20 milliárd Ft a kis- és középvállalkozásoknak, a 10 milliárd Ft a nagyvállalatoknak szól. Tartalma szerint ez a munkaidő rövidítést támogatja azzal, hogy a kieső munkaidő költségeiből döntő részt átvállal, azzal a feltétellel, hogy a kieső időben képzés folyik, s ezt is döntően megfizeti a program. Emellett beindult az Út a munkához program, amelynek a célkitűzései jelentősen csökkentik az aktív korú segélyezettek számát. A közmunkaprogramok a munkaerőpiacról kiszorult rétegek reintegrációját, foglalkoztatási lehetőségeik javítását célozzák. Elősegítik piacképességük növelését, ugyanakkor tevékenységük jellege (épített, lakó- és természeti környezet állagának megóvása, javítása) hozzájárul a települési környezet attraktív megítéléséhez. Az intézkedés tartalma Adott tehát azon alapvető céloknak a köre, amelyeket jelen intézkedésen belül a kistérségben is érvényesítenie kell a programnak: a. A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági válság következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál. b. Az állásukat vesztők újbóli elhelyezkedésének támogatása más munkáltatónál. c. Az elbocsátással fenyegetett munkavállalók munkába helyezését közvetlenül elősegítő munkaerő piaci szolgáltatások támogatása. d. Új munkahelyek teremtésének az elősegítése és támogatása. Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: Létrejött új munkahelyek száma (db) Megőrzött munkahelyek száma (db) Akadálymentesített épületek száma (db) Rehabilitált településrészek nagysága (db) Eredmény indikátorok: Új munkahelyek száma (db) Meglévő munkahelyek stabilizálása (db) 64

65 BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG Programokhoz kapcsolódó gazdasági szereplők száma (db) Hatásindikátorok: Létrehozott munkahelyek teljes munkaidős egyenértéke A térség foglalkoztatási rátájának javulása A foglalkoztatottak fizetőképes keresletének a növekvése 3. Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés szükségességét elsősorban az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében megváltozott gazdaságszerkezet indokolja. A vidék funkciója megváltozott, de a változás kistérségi szinten nem olyan gyors, mint amelyet az új, környezettudatos gazdálkodás megkövetelne. A mezőgazdaság stratégiai szereppel bír a helyi társadalmi-gazdasági életben, a mezőgazdasági tevékenységből élőket az Európai Uniós csatlakozás hátrányosan érintette, az elaprózódott birtokstruktúra és a tőkekivonás a gazdaságok nagy részét életképtelenné tette, s a vidéki térségek lemaradását okozta. A változások következtében csökkent az itt élők jövedelme, s a mezőgazdasági tevékenység csak a vidéki értékek megőrzését, a népesség önfenntartását szolgálja. Ezért egyre erősödik az igény az életképtelenné vált gazdaságok még meglévő kapacitásainak, így parlagon fekvő földek kihasználására, alternatív termelési módok bevezetésére, új értékesítési csatornák keresésére és a változások miatt munkanélkülivé vált lakosság foglalkoztatásának, integrációjának elősegítésére. A mezőgazdasági vállalkozások túlnyomó többsége egyéni vállalkozás. A választott szervezeti forma hátránya, hogy munkahelyteremtő képessége csekély. A vállalkozásokra általánosan jellemző, hogy nem alakult ki markáns termelői profil és hiányoznak a mezőgazdaságban rejlő alternatív termelői tevékenységek. Az alacsony versenyképességet az exportpiac beszűkülése magyarázza, amely előidézte a vállalkozások alacsony jövedelemtermelő képességét is. Az említett külső tényezők hatására a vállalkozások eszközhiányos kényszervállalkozásokká váltak, gazdálkodásuk egyensúlya egyre törékenyebb. A hiányosságok körét tovább bővíti, hogy alig-alig működik hatékony termelési-értékesítési együttműködés a mezőgazdasági termelők, vállalkozások között, s a termelésbiztonság háttere, 65

66 azaz a hatékony gazdálkodáshoz szükséges fizikai infrastruktúra, a minőségbiztosítás, az agrárinnovációs, valamint a marketing tevékenység többségében nem megfelelő színvonalú A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása A vidékfejlesztési prioritás egyik legfontosabb aspektusa a turizmusfejlesztés. A turizmus ma az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. Szerepe Magyarországon is stratégiai értékű, mert aktívan járul hozzá az ország versenyképességének fokozásához. A Balmazújvárosi kistérség elsősorban Hortobágy révén kiugróan jó turisztikai potenciállal rendelkezik. Az ide érkező turisták számának növekedése abban az esetben érhető el, ha egyre jobb minőségű turisztikai szolgáltatást jelentő infrastrukturális hátteret, unikumokra vonatkozó információszolgáltatást, komplex turisztikai programcsomagokat és magas minőségű szolgáltatásokat valósít meg a kistérség. A fejlesztéseket a kistérségbe tartozó valamennyi település kulcsfontosságúnak tartja, összhangban az idegenforgalom fellendítését célzó településminőség és arculat kialakításával, azonban a turisztikai értékek megóvására, valamint a marketingtevékenységek folytatására rendelkezésre álló források mindezidáig elmaradtak a szükséges mértéktől. A turizmus fejlesztése a Balmazújvárosi kistérségben a fejlődés egyik fontos, helyi erőforrásokon alapuló eleme. A kistérség kétségtelenül jó adottságokkal rendelkezik a turizmus több ágának fejlesztéséhez is és az is tény, hogy e kihasználtság ma még elmarad a lehetőségektől. Pusztán a turizmus térségi fejlesztése azonban nem fogja megoldani a jelenlegi foglalkoztatási gondokat és kistérségi szinten emelni az alacsony életszínvonalat. A jelenleginél magasabb vendégforgalmat bonyolító turizmus a kistérségben a helyi lakosság és vállalkozások egy kisebb rétege számára biztosíthat megélhetést, szélesebb rétegek számára pedig kiegészítő jövedelmet. Ezt természetesen nem szabad lebecsülni: a több lábon álló családi háztartások ugyanúgy, mint a vállalkozások, életképesebbek, jobban képesek kivédeni a piac változásaiból adódó bizonytalanságokat. A fejlődő idegenforgalom ezen túl közvetett hatásként a térség ismertségét és jó hírét növeli, ami a gazdaság más ágazatai számára is pozitív üzenetet közvetít a térségről. 66

67 A turizmusfejlesztés célja a kistérségben többelemű: A térség belső erőforrásaira támaszkodó fejlesztések megvalósítása révén a helyi lehetőségek fokozott kihasználása, a külső erőforrásoktól való függés enyhítése; Alternatív jövedelemtermelési lehetőségek teremtése a lakosság számára a kistérség településein az idegenforgalom felfuttatása révén; A turizmus fejlesztése által a térség hírének, ismertségének növelése, ami visszahat a beruházók érdeklődésének felkeltésére is. Az idegenforgalom fejlesztése tekintetében a kistérség települései sőt, a kistérséggel határos térségek is teljes mértékben egymásra van utalva, és csak közösen alakíthatnak ki valóban vonzó és gazdag turisztikai kínálatot, illetve ebből adódóan a városi és a térségi idegenforgalom közös egységként fejlesztendő. Az idegenforgalom Magyarország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő, a tercier szektorhoz tartozó ágazata. Az utóbbi néhány évben világgazdasági okokból kismértékben visszaesett ugyan a turisztikai forgalom ám ez minden bizonnyal átmeneti jelenség csupán. A kistérség települései számára rövid távon elsősorban a belföldi turizmus fejlődése jelent perspektívát, hosszabb távon azonban az igényesebb, ugyanakkor jóval fizetőképesebb külföldi vendégek körének bővítését kell megcélozni. E célkitűzés megvalósításához szükséges alapok szintén megtalálhatók a kistérség területén. Ilyenek például a kiváló vadászati lehetőségek, a gyógyvíz, a nyugat-európában már alig fellelhető nyugalmas, vagy akár a falusias környezet és az érintetlen természet is. Fontos célkitűzés, hogy a turizmus integrálódjon a térség gazdaságába. A turizmus, bár jól definiálható ágazat, nem lehet életképes, csak ha sikeresen illeszkedik a kistérség gazdaságának egészéhez. Mint a helyi gazdaság egyik eleme, ezer szállal kötődik a többi gazdasági ághoz és tevékenységhez: az üzleti infrastruktúra és a helyi vállalkozások fejlesztése nélkül a turizmus sem lehet életképes; a balmazújvárosi kistérség mezőgazdaságára jellemző agrárvertikum esetében pedig még szorosabb az egymásra épülés, hiszen a vertikum magasabb szintjei már ma is erőteljesen a falusi vendéglátással kapcsolódnak össze a kistérség jelentősebb agrárvállalkozásai esetében. Szorosan összekapcsolódik a turizmus a helyi kereskedelemmel is, hiszen a turistaforgalom keresletnövelő hatású a kereskedelmi egységek számára, a nem megfelelő színvonalú 67

68 kereskedelmi ellátottság ami ma még jellemző a kistérség településeinek nagy részére visszafogja a turizmus forgalmának fejlődését. Az intézkedés tartalma A turizmus fejlesztése több, egymásra épülő lépésben történhet: 1. Első a meglévő turisztikai kínálat fejlesztése, bővítése, minőségének javítása, kínálat valós piaci kereslettel rendelkező termékké fejlesztése. Ehhez elsősorban a turisztikai vonzerőt biztosító speciális térségi látványosságok, attrakciók fejlesztésére, kialakítására, továbbfejlesztésére, újak kialakítására, valamint a kistérség karakteres turisztikai arculatának meghatározására van szükség. 2. A második lépés a megélénkülő idegenforgalmi érdeklődésre alapuló szállás- és vendéglátó kapacitás bővítés és fejlesztése, valamint új kapacitások létrehozása. A növekvő forgalom mellett egyre fokozottabb mértékben vonható be a magántőke (természetesen közösségi szempontok érvényesülése, pl. új munkahely teremtés esetén itt is szükséges a támogatás). Az első két fő lépés időben természetesen nem különül el teljesen, hanem részben párhuzamosan, kisebb, egymást feltételező lépésekben történik. 3. További lépés közös kistérségi turisztikai kínálati programcsomagok kialakítása. Az attrakciók egy része csak rövid időtöltést, programlehetőséget kínál, ezért önmagukban, településszinten nem képesek komolyabb vonzerőt képviselni. A speciális és a sok kisebb, valamint néhány jelentősebb potenciál révén megtalálható gazdag kínálat azonban képes megalapozni a térségi turizmus fejlesztését. Ennek feltétele egy olyan közös kistérségi kínálati program létrehozása, mely egységbe rendezi, a napi programajánlat szintjén kínálja ezeket az attrakciókat, és hosszabb idő eltöltésére kínál változatos látnivalókat, programokat, szálláshelyet és vendéglátást. A Balmazújvárosi kistérség idegenforgalmi fejlesztésének alapelve ezért egyrészt a közös kínálatfejlesztés, másrészt kínálati programcsomagok kialakítása, melyet a Tiszacsegei Tourinform iroda szervezésében lehet kiajánlani. Fontos, hogy a különböző célcsoportok igényeire kialakított programcsomagok készüljenek, valamint egyedi igények szerinti programcsomagok kialakítására is legyen lehetőség. Az idegenforgalom fejlesztésének minden lépésében jelen kell legyen a marketingszemlélet, mint vezérelv és az aktív promóciós tevékenység. Lényeges, hogy a térségi turisztikai fejlesztések alapjának szánt vonzerők valós idegenforgalmi potenciállal rendelkezzenek. Ez azt jelenti, hogy az adott attrakciónak van-e, és ha igen, milyen széleskörű a vonzereje (nemzetközi, 68

69 országos, helyi szintű), és mekkora tömegeket képes vonzani. Lényeges szempont az is, hogy a vizsgált attrakció az egész év során, vagy legalább évszakonként, illetve csak szűken lehatárolt időintervallumban működik-e (pl. rendezvények), illetve, hogy tartós (több napos, egy hetes), vagy csak rövid távú (néhány órás) programot kínál. A kistérség bővelkedik látnivalókban, programlehetőségekben. Az attrakciók egyrészt viszonylag jól csoportosíthatók a kistérségnél kisebb, táji jellegű területegységek szerint, ugyanakkor az egyes területegységek kínálata összekapcsolódik, egymást kiegészíti. Mindez indokolja a kistérségnél kisebb, de a települések fölött álló (mikrotérségi) szintű programkészítést és a mikrotérségek integrálásának gondolatát egyaránt. A turizmus területi fejlesztésének alapja a karakterisztikus, egyedi és különleges attrakció: ha ilyen van, vagy ilyet sikerül kialakítani, arra ráépíthetők a kisebb jelentőségű turisztikai lehetőségek. Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: Partnerségek száma (db) Vállalkozáserősítő programok száma (db) Létrehozott turisztikai látványosságok száma (db) Turisztikai kapacitások nagysága (férőhely) Eredmény indikátorok: A térségi hozzáadott érték növekedése (Ft) A térségben működő turisztikai vállalkozások száma (db) A vendégek számának az emelkedése (fő) A vendégéjszakák számának az emelkedése (db) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A lakosság fajlagos SZJA alapjának növekedése (Ft) A térség GDP-jének növekedése (Ft) Látogatók számának emelkedése 69

70 3.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása A kistérségben nem megfelelő a minőségi infrastruktúra kiépítettsége, és alacsony a szolgáltatások volumene. A települések mindegyikének törekednie kell a javításukra. Ki kell alakítaniuk saját, egyedi turisztikai termék- és szolgáltatásszerkezetüket, majd azokat versenyképes ajánlattá formálva, szervezetten kell kiajánlani. A vonzó településkép kialakításának előfeltétele a lakosság komfortérzetének és életszínvonalának javulása, ugyanakkor a megvalósítás folyamata a foglalkoztatási ráta kedvező alakulásához is hozzájárul, mert az épített környezet minőségi változtatása foglalkoztatási programok révén munkalehetőséget kínál a munkaerőpiacról kiszorult, hátrányos helyzetű, de gazdaságilag aktív munkaerő részére. Az épített környezet kapcsán a térség településeire együttesen jellemző, hogy a gazdag kulturális örökségek, értékek fokozatosan leépülnek. A középületek, közterületek elhanyagolása rontja a települések lakókörnyezetét, de akadályozza a befektetők tőke-, és turistavonzó képességét is. Az épített elemek modernizációs szintje elégtelen, az új létesítmények pedig gyakran nem illeszkednek bele a komplex településképbe. A lakosság részéről fokozódik az igény a zöld felületek revitalizációjára, mivel azon túl, hogy növelik a lakók komfortérzetét, csökkentik az egészségre káros hatásokat, rekreációs és esztétikai értékük révén pedig hozzájárulnak az életminőség alakulásához. A minőségi szolgáltatások hiánya tovább növeli a lehetőségét annak, hogy a település kiesik a köztudatból. Hiányoznak a turisták igényeihez igazodó információs bázisok, nincsen célzott marketingtevékenység. A fejlesztések megvalósulását mozdítja elő a lakosság aktív részvétele a javítási folyamatokban. Az intézkedés tartalma A jövőbeni kijelölt, követendő fejlődési irány és az ehhez kapcsolódó konkrét fejlesztések lakosság felé való kommunikációja, tudatosítása elengedhetetlen a kitűzött jövőkép eléréséhez. A közösségformálásnak a települési és kistérségi szintű önmeghatározás, arculatkialakítás, közösségi szolgáltatásfejlesztés is hatékony eszköze. Nem szabad elfeledkezni a kulturális, művelődési rendezvények, események közösségformáló hatásáról sem. 70

71 Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG Felújított, állagmegóvott épületek száma (db) Beadott és elnyert felújítási pályázatok száma (db) Kulturális rendezvények száma (db) Turisztikai kapacitások nagysága (férőhely) Eredmény indikátorok: A térségi hozzáadott érték növekedése (Ft) A térségben elnyert pályázati tőke (Ft) A vendégek számának az emelkedése (fő) Hatásindikátorok: A látogatók és a lakosság megelégedettsége A vállalkozások és így az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A lakosság fajlagos SZJA alapjának növekedése (Ft) A térség GDP-jének növekedése (Ft) 4. Infrastruktúra fejlesztése A területi tervezés egyik stratégiai elve a fenntartható fejlődés, amely szempont szem előtt tartása a műszaki infrastruktúra valamennyi területének fejlesztését meghatározza. Egy minőségi életet biztosító térség egyik legfőbb jellemzője, hogy az épített és a természeti környezet harmonikusan kiegészíti egymást, amikor is a nagy, műszaki ellátórendszerek érezhető konfliktusok nélkül, szinte észrevétlenül szolgálják ki a lakosságot és a mindennapi társadalmigazdasági életet egyaránt. A műszaki ellátórendszerek használója és értékmérője a humán erőforrás, melynek minősége a működő tőke letelepedésében szintén jelentős tényező. A megfelelően képzett humán erőforrás megtartásához és vonzásához azonban nélkülözhetetlen a települési életminőség magas színvonalú biztosítása. Ez magában foglalja az épített és a természeti környezet használatát, ami egyben azok folyamatos védelmét és fejlesztését is megkívánja. A természeti környezet erőforrásainak igénybevétele során természetes követelmény, hogy a tiszta levegő és ivóvíz, a jó termőtalaj, a rekreációra alkalmas zöldfelületek mindig, lehetőleg korlátozások nélkül álljanak 71

72 rendelkezésre. Ennek biztosítása érdekében hangsúlyosan kell kezelni a környezetvédelmi célú infrastrukturális fejlesztéseket. A térség esetében ide sorolható a keletkező szilárd és folyékony hulladékok, szennyvizek korszerű kezelése, ártalmatlanítása, valamint a felszíni és felszín alatti vizek tisztaságának megóvását, zavartalan elfolyását segítő infrastruktúra kiépítése. A prioritás egyik legfőbb célkitűzése a környezeti terhelés csökkenésének elérése, melyet több, a prioritás alatt meghatározott intézkedés is biztosít. A környezeti állapot fejlesztése, mint prioritás ugyanakkor a környezetvédelmi aspektusú intézkedések mellett olyan, az épített környezetre vonatkozó fejlesztéseket is magában foglal, melyek kevésbé a természeti környezetre, leginkább a lakók életkörülményeire, a lakókörnyezetre gyakorolt hatással érvényesülnek. Ilyen a közlekedést és a vezetékes ivóvízellátást érintő intézkedések. Az újra aszfaltozott vagy portalanított utak, az eltüntetett kátyúk elsősorban biztonságtechnikai és esztétikai szempontból javítják a lakókörnyezet állapotát. Emellett a közlekedési infrastruktúra kiépítettségének és minőségének javulása a kistérség kedvezőbb elérhetőségét eredményezi, ami nagyban hozzájárul a város és térsége gazdasági versenyképességének megalapozásához, illetve növeléséhez is. A prioritásban megfogalmazott környezeti állapot fejlesztése, illetve a hozzá kapcsolódó intézkedések amellett, hogy a lakókörnyezet milyenségét, valamint a kistérség befektetővonzó képességét jelentékeny módon javítják, azzal, hogy megteremtik a turizmus fejlesztéséhez szükséges legalapvetőbb környezeti feltételeket, a térség turisztikai céljainak megvalósítását is jelentős mértékben előmozdítják. Az infrastrukturális fejlesztések a mobilitási feltételek, a kommunális infrastruktúra és a környezetvédelmi intézkedések köré összpontosulnak. Együttesen mindegyik terület a lakosság életminőségének, komfortérzetének javítását szolgálja, ugyanakkor hiányuk akadályozhatja a gazdasági tevékenység bővülését. A kistérség közlekedés-földrajzi fekvése stratégiai fontosságú, a kedvező elhelyezkedés a kistérség logisztikai szerepkörének felértékelődését mozdítja elő. A térségen áthalad az M3-as autópálya, illetve a 33-as út. A centrumok megközelítése nem ütközik akadályokba, a lakosság mobilitási feltételei megfelelők. Javítást elsősorban a belső közlekedési kapcsolatok igényelnek, komoly problémát jelent az utak leromlott műszaki állapota - amely csökkenti a közlekedés biztonságát -, valamint a kerékpárutak kiépítettségének alacsony színvonala. A belterületi utak állapotának, szélességének felújítása a balesetveszély csökkentéséhez járul hozzá, míg a 72

73 kerékpárutak megépítésével a közlekedés olcsóbb és környezetkímélő alternatívája teremthető meg A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása A gazdasági fejlődésének, az ott élő emberek életkörülményei és életszínvonala javításának az egyik legfontosabb alappillére az infrastruktúra, amelyen belül az egyik legszembetűnőbben megnyilvánuló szegmens a műszaki vonalas infrastruktúra, amely kategóriába a közlekedési infrastruktúra is tartozik. A különböző közlekedési utakon történő áru-, személy- és anyagforgalom a mindennapi társadalmi-gazdasági élet, a gazdasági folyamatok alapját jelenti. Egy adott terület közlekedési hálózata jelentős mértékben járul hozzá a helyi gazdaság és a helyi társadalom működéséhez. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése tehát ma a gazdaságitársadalmi fejlődés egyik kulcskérdése. Bár az ilyen beruházások megtérülése nem közvetlenül jelentkezik, de a gazdasági versenyképesség és a lakossági életminőség javulásának egyik fontos közvetett tényezője. Az intézkedés hatására a kistérség külső-belső elérhetőségi viszonyai javulnak, a gazdasági tevékenységek által hasznosított (ipar- és mezőgazdasági) területek, valamint az idegenforgalmi vonzerők megközelíthetősége a befektetők, a lakosság és az idelátogatók számára egyaránt javul, amely megteremti a lehetőségét a vállalkozói aktivitás, a külső befektetések növekedésének, és egyben javítja a lakosság életkörülményeit. A kistérségi közlekedési infrastruktúra fejlesztésének célja tehát az elérhetőségi viszonyok és a közlekedés biztonságának javítása, valamint a térségi közlekedés zavartalan biztosítása, a lakók számára jobb életkörülményeket, a gazdasági szereplők szemében pedig vonzóbb kistérséget teremtve ezáltal. Hazánk és az Észak-Alföldi Régió elmaradott kistérségeire is jellemző az, hogy a belső elérhetőség rossz, a térség centrumának elérhetőségi mutatói, a gyakran földrajzi közelségbe lévő településekről is kedvezőtlenek. Az úthálózat kiépítetlensége mellett komoly problémát jelent az alacsonyabb rendű utak leromlott műszaki állapota is, ami helyenként balesetveszélyessé teszi a közlekedést. A gépkocsival való közlekedés alternatíváját jelentő kerékpáros közlekedés szintén nem lehetséges a kerékpárút-hálózat alacsony kiépítettségi szintje miatt. Mindez rontja a térségben élők életminőségét, a gazdasági fejlődési potenciált, és hozzájárul a nagyfokú elvándorlás kialakulásához, illetve fennmaradásához. 73

74 A kistérség közúti elérhetősége javult ugyan az M3-as autópálya megépülésével, de az összekötő és belterületi utak műszaki állapota az elérhetőséget nehezíti. Az intézkedés tartalma A közúthálózat fejlesztése alapvetően a meglévő összekötő utak burkolatcseréjét, szélesítését, csomópontok kialakítását jelenti. Az összekötő utak fejlesztése során a következő szempontot kell figyelembe venni: szükséges és fontos azon útszakaszok felújítása, melyek a térség népességmegtartó képességét befolyásoló területek, turisztikai látványosságok megközelítését befolyásolják. A kerékpárút-hálózat fejlesztése a belterületi és a településeket összekötő infrastruktúrák (úthálózat és kapcsolódó elemek, például pihenőhelyek) fejlesztését, építését jelenti. Szükséges egyrészt a meglévő utak fejlesztése, másrészt pedig új szakaszok építése. Fontos továbbá az egyes települések összeköttetésének megteremtése a térségen belül, illetve (a térségi kapcsolatrendszer fejlesztése horizontális alapelvnek megfelelően) a térség összekötése már létező hálózatokkal a helyi, regionális és nemzetközi szintű fejlesztési elképzelések és együttműködési lehetőségek figyelembevételével. Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: Felújított utak hossza (km) Kerékpárút hossza (km) Napi busz és vonatpárok száma (db) Eredmény indikátorok: Elérhetőségi idő nagysága (perc) Tömegközlekedést igénybe vevők száma (fő) Tranzitforgalom nagysága (jármű/nap) Hatásindikátorok: Turisták száma (db) A térség GDP-jének növekedése (Ft) Betelepülő vállalkozások száma (db) 74

75 4.2. Kommunális és környezetvédelmi infrastruktúra korszerűsítése Az intézkedés célja és indoklása A Balmazújvárosi kistérség településeinek egy részében a szennyvizek kezelése nem megfelelően megoldott. A szennyvízcsatornával nem rendelkező településrészeken az épített különböző csatornapótló létesítmények sok esetben nem felelnek meg a hatályos építési előírásoknak, és ezekből a folyékony hulladék el tud szivárogni. Ezért a kistérség egyik környezeti problémája, hogy az elszikkasztott települési és egyéb (pl. állattartó telepek) szennyvizek szennyezik a talajt, a felszín alatti és a felszíni vizeket egyaránt. A káros folyamat eredményeként a települések alatt szennyvízdombok alakulhatnak ki, amik jelentős mértékben növelik a belvizek kialakulásának veszélyét. Megállapítható tehát, hogy a kistérség területének nagy részén a csatornázottság hiányából következő szennyvízkezelési mód rendkívül környezetszennyező és -károsító folyamat, amely nagymértékben veszélyezteti a térség meglévő természeti értékeinek megőrzését. Ezért a kistérségben keletkező folyékony hulladék az EU-s normáknak is megfelelő, környezetbarát módon történő kezelését az e téren még jelentős lemaradásokkal küzdő kistérségi településeknek is mihamarabb ki kell alakítania. Ennek megfelelően az intézkedés célja a kistérségben keletkező folyékony hulladék jogszabályoknak megfelelő, környezetbarát módon történő kezelésének elérésével a kistérségi környezet további szennyezésének megszüntetése, a természeti értékek megőrzése, illetve a lakókörnyezet minőségének a javítása. A fejlesztési intézkedés keretében a szennyvízkezelés kistérségi infrastruktúrájában fellelhető kiépítési hiányosságok és elmaradások megszüntetésére kerül sor. Az intézkedés tartalma Mivel megfelelő ivóvízbázissal a kistérség nem mindegyik települése rendelkezik, ezért ezeken a helyeken még a legalapvetőbb életszükségletek közé tartozó ivóvízellátás biztosításának a megoldása is csak átgondolt módon, leginkább a víz más térségekből történő idevezetésével lehetséges. Egyes helyeken mennyiségi, máshol minőségi problémák jelentkeznek az elérhető vízbázisokat illetően, és vannak olyan települések is, ahol ezek a hiányosságok egyszerre fordulnak elő. Ezért a kistérség valamennyi településének megfelelő színvonalon történő ivóvízellátása érdekében a kistérséget behálózó ivóvíz távvezeték további fejlesztése szükséges. Az ivóvíz távvezeték kiépítettségi hiányossága mellett, egyes települések belső vezetékes 75

76 ivóvízhálózatának leromlott állapota is megfigyelhető. Ezért a kistérség vezetékes ivóvízellátásának fejlesztése során a távvezeték-hálózat bővítése mellett az adott települések belső ivóvízhálózatának felújítására is ki kell térni. Mivel a kistérség turizmusa leginkább kiemelkedő természeti értékeinek hasznosításán alapul, valamint abból a tényből kiindulva, hogy a lakókörnyezet minőségét nagy mértékben befolyásolja hulladékkal való telítettsége, a kistérségben keletkező kommunális szilárd hulladék megfelelő, környezetvédelmi szempontokból kielégítő kezelésének az elérése elengedhetetlen, a kistérség esetében a fentiekből következően megkülönböztetett figyelmet követelő, kiemelten fontos feladat. A megfelelő műszaki védelemmel nem rendelkező, felhagyott, vagy esetenként illegálisan még mindig használt hulladéklerakók és az elhagyott hulladékok kiemelt veszélyt jelentenek a talaj és a vizek szempontjából. A tájkép esztétikai rombolásával pedig jelentős mértékben hozzájárulnak a lakók életkörülményeinek romlásához, illetve a turisták térségből való elriasztásához. Az intézkedés célja a jelenlegi hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó környezetszennyezés megszüntetése, illetve a további környezetszennyezés megelőzése, ezáltal javítva a természeti és a lakókörnyezet minőségét egyaránt. A természeti környezet védelme érdekében az intézkedés alatt illegális hulladéklerakó-helyek felszámolására, illetve rekultivációjára kerül sor, valamint hulladékgyűjtő szigetek kihelyezésével a kistérség településein bevezetésre kerül a szelektív hulladékgyűjtés. Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: Csatornázottság százaléka (%) Szelektív-hulladékgyűjtő helyek száma (db) Felszámolt hulladéklerakók száma (db) Ivóvíz távvezeték hossza (km) Eredmény indikátorok: Ivóvízzel ellátott lakások száma (Ft) Felszámolt hulladék-lerakók Hatásindikátorok: Javuló életkörülmények Betelepülő vállalkozások növekvő aránya 76

77 5. Megvalósítási mechanizmus Fejlesztések térségi szintű koordinációja A megvalósításban érintettek köre több résztvevőből tevődik össze: - Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Tanács - Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - ITD-Hungary Megyei Irodája - Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ - Gazdajegyzői hálózata - Társulás önkormányzatai - Vállalkozások, nagyvállalatok - A térség oktatási intézményei Feladatuk, hogy mind a települési, mind a kistérségi szintű igényeket kielégítsék, melyhez biztosítaniuk kell a szükséges szervezeti kereteket, definiálniuk a legfontosabb feladatokat, és informálni a célcsoportok és kedvezményezettek körét. Intézményi és szervezeti háttér A projektek megvalósulásához szükséges támogatások, és célelőirányzatok összegét, a projektek támogatások lehívására való jogosultságát a nagytérségi területfejlesztési szervezetek hagyják jóvá. A projekteket ezért továbbítani kell a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH), az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség, valamint a szaktárcák és az Irányító Hatóság felé. A végrehajtásért felelős szervezet legfontosabb feladatai A kistérségi projektek végrehajtásáért a Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás a felelős, az önkormányzati szintű projektek megvalósításakor azonban a felelősség megosztható az érintett településsel. A Társulás feladatai a következők: - A társadalmi-gazdasági helyzet folyamatos értékelése - A települési önkormányzatok és gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolása, az együttműködés elősegítése - Finanszírozási források felkutatása - Beavatkozási területek, intézkedések évenkénti felülvizsgálata 77

78 - Nyilvánosság tájékoztatása a programok célkitűzéseiről, a megvalósulás részleteiről - Kistérség érdekképviselete testületekben, fórumokon A feladatokat az erre a célra létrehozott menedzsment szervezet végzi. A szervezet ad helyt a társulás alkalmazásában álló kistérségi menedzsernek, valamint az MTRFH megbízásából foglalkoztatott kistérségi megbízottnak, akinek feladata: - Pályázati lehetőségek nyomon követése - Kistérségi szintű programok továbbítása - Megvalósítást befolyásoló tényezők figyelemmel kísérése, és jelentési kötelezettség az MTRFH felé - Kistérségi stratégia képviselete a regionális tervezésben Tájékoztatás szükségessége A kistérségi és települési fejlesztések lakosság felé történő kommunikációja fontos közösségformáló eszköz. Lehetőséget biztosít a kistérség társadalmasításának felgyorsítására, mert teret ad a véleménynyilvánításnak, a lakosság bevonásának. A stratégiai program végrehajtása szempontjából igen fontos szerepe kell, hogy legyen a térségmenedzsernek és a kistérségi koordinátoroknak, akik elősegítik az információáramlást, valamint a projektek figyelemmel követését, menedzselését és a programmal kapcsolatos monitoring tevékenységet is elvégeznék. Finanszírozásába fontos lenne valamennyi érdekelt szervezetet bevonni. Az érdekérvényesítés érvényesült már a Program kidolgozása során is, hiszen ahhoz figyelembe vettük az önkormányzatok, a kistérségi társulás, a vállalkozások és az érintett szakemberek véleményét és javaslatait is, amelyeket személyes tárgyalások során ismertünk meg. Emellett úgy véljük, hogy a Kistérségi tanácsnak az érdekérvényesítésben is fontos szerepet játszania. Finanszírozási források áttekintése A stratégiai programban foglalt elképzelések megvalósítása alapvetően három forrás révén valósulhat meg: a helyben képződött anyagi eszközökből, a hazai állami forrásokból és a külföldi forrásokból. 78

79 1. Helyi források: - Önkormányzatok saját forrásai - A magánszektor beruházásai 2. Állami források: - Központi pénzügyi eszközök - Nemzeti Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat - Turisztikai célú támogatások - Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat - Agrárgazdasági beruházások támogatása - Önkormányzatok címzett és céltámogatás - Központi nagyberuházások - Területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek - Intézmények önkéntes hozzájárulásai, támogatásai 3. Nemzetközi források: - Strukturális Alapok - Kohéziós Alap Monitoring rendszer szükségessége A monitoring tevékenység célja, hogy felmérje, hatékonyan valósulnak-e meg az egyes projektek. Az összehasonlítások alapját a Stratégiai és Operatív programokban meghatározott monitoring mutatók (output indikátorok, hatás indikátorok, eredmény indikátorok) nyomon követése képezi. A monitoring végrehajtását az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által kijelölt szervezet végzi, mely a mutatók alakulásáról évente jelentéskötelezettséggel tartozik. 79

80 V. PROGRAMOK BEMUTATÁSA A Megbízó által elvárt konkrét eredmény egy olyan dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben, valamint javaslatokat tesz végrehajtandó programokra, amelyekkel elősegíthető a gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás elősegítése. A programok a Balmazújvárosi kistérség négy településére terjednek ki: Balmazújváros, Egyek, Hortobágy, Tiszacsege. Húsz különálló, mégis egybefüggő program került kidolgozásra, amelyek adatlapjai a következő oldalakon kerülnek ismertetésre. Mindegyik általános jellemzői a gazdaságra és a foglalkoztatásra gyakorolt pozitív irányú hatásuk, amelyek mellett természetesen figyelembe veszik az adott település igényeit és lehetőségeit is. 80

81 1. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Projekt célja: Parlagon fekvő önkormányzati területek hasznosítása A jelenleg kistérségi szinten kihasználatlan, parlagon fekvő területek hasznosítása. Ezen belül is az ártéri partszakaszokon energiafűz telepítésére, egyéb területeken pl. gyógynövény-termesztés beindítására van lehetőség. A termelésbe bekapcsolódhatnak a segédmunkára alkalmas emberek, így gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés egyszerre tud megvalósulni. Projekt indokoltsága: A kihasználatlan területek nem termelnek hasznot senkinek. Ezek gazdasági művelésbe történő beállítása már önmagában indokolt. Emellett az adott területek adottságainak megfelelő növényvilág kiválasztása esetén azok hasznosítása biztosított. A kiválasztás során törekedni kell arra is, hogy a növényekre kereslet legyen, így javasolt energianövények termelése a már meglévő és a tervezett erőművek részére. A kevésbé hasznosítható területek esetén gyógynövények termesztése is megoldható, amelyekre manapság szintén igen jelentős igény mutatkozik. Az egyes területeken termesztendő növények kiválasztása minden esetben kapcsolatban áll más, helyi szinten megvalósításra kerülő projektekkel, illetve a külső igényekkel. Jelen projekt befektetés-igénye relatíve alacsony, viszont folyamatos munkát tudna biztosítani az alacsonyabb képesítésű embereknek is. A projekt leírása: Ez a fejlesztés több, egymással összefüggésben lévő terület hasznosítását tartalmazza. Minden olyan terület szóba jön, amely jelenleg a kistérség területén lévő települések tulajdonában van, azonban azok nincsenek hasznosítva. A hasznosítás lehetséges formái a következők: - Ártéri partszakaszokon energiafűz telepítése - Szikes területeken szárasságtűrő energianövények termesztése - Alacsony aranykorona értékű területeken gyógynövények termesztése 81

82 A projekt várható hatásai: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG Kapcsolat jön létre az energiatermelő egységek (erőművek) és a megújuló energiaforrások (pl. energiafűz) előállítására alkalmas területek gazdája, jelen esetben az önkormányzatok között. Megfelelő keretek között nő az önkormányzatok bevétele és csökken a területükön található munkanélküliség aránya. A projektgazda: Minden település esetén vannak olyan területek, amelyek hasznosítása ekként megoldható. Javasolt, hogy a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása legyen a projektgazda. Amennyiben ez nem megoldható, akkor az egyes településeknek egyenként kell a programot megvalósítaniuk a helyi igények szerint. A megvalósítás helye: Balmazújvárosi kistérség egész területe A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: Várható költsége ,- eft között található meg, azonban ez függ a hasznosítható terület nagyságától és a z azon termeszthető növényi kultúrától. Output indikátorok: Partnerségek száma (db) Új beszállítói kapcsolatok száma (db) Beadott pályázatok száma (db) Hasznosított terület nagysága (ha) Környezettudatos beruházások száma (db) Eredmény indikátorok: A térségi hozzáadott érték növekedése (Ft) A térségben működő vállalkozások száma (db) A térségbe települő működő tőke (Ft) A térségben elnyert pályázati tőke (Ft) Energiatakarékos beruházások aránya (%) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) 82

83 A lakosság fajlagos SZJA alapjának növekedése (Ft) A térség GDP-jének növekedése (Ft) Betelepülő vállalkozások száma (db) Megújuló energiát hasznosító területek aránya nő (%) Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.2. A foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása 2.3. Társadalmi befogadás, részvétel elősegítése Lehetséges források: - MVH pályázatok (minden évben van erre a célra forrás elkülönítve) - GOP (gépbeszerzésre) 83

84 2. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Projekt célja: A magyar szürkék útja - turisztikai útvonal és kerékpárút A Hortobágyi Nemzeti Park területén egy komplex turisztikai fejlesztés keretében a magyar szürkék régi terelési úthálózatának a felújítása és hasznosítása. Projekt indokoltsága: Egyrészről évben támogatásra került több csárda felújítása a Hortobágy területén. A csárdák rekonstrukciója azonban nem elégséges azok látogatottságának megteremtéséhez, így fontos, hogy azok megközelíthetősége is biztosított legyen. Másrészről a kistérség hatékonyan új látványosságokkal tudja az érdeklődőket magához vonzani. Jelen koncepció keretében ez a két indok találkozik egymással, hiszen egy már századok óta meglévő útvonal használatának turisztikai célzatú megújításáról van szó, illetve több ponton is kapcsolódik egy már támogatott projekthez. A projekt leírása: A magyar szürkék útja az az útvonal, ahol évszázadokon keresztül lábon lettek kihajtva az állatok Velence és a német városok felé. Ezek az utak még mind a mai napig megvannak valamilyen szinten, így akár kerékpározás is lehetséges lenne rajtuk, így akár tematikus turisztikai útvonalként is működhetnek. Az úthálózat mentén a csárdák sorozata még fennáll (amelyek közül négynek a rekonstrukciója folyamatban van), így lehetne speciális gasztronómiai lehetőségeket biztosítani. Az útvonalat csak kerékpár és gyalogosforgalom részére lenne átadva. Agrár- és kultúrtörténeti vonatkozásban is több hasznosítási lehetőség van, így különféle kiállítások megtekintését és változatos programcsomagok kialakítását teszi lehetővé (Balmazújvárosban vagy Hortobágyon a ruhák varrását, vagy akár kések készítését is be lehet mutatni), ezáltal is erősítve a környék egyik legnagyobb erősségét, a turizmust. Mindehhez szükség van egy vagy több állattartó telepre is, amely 84

85 A projekt várható hatásai: A projektgazda: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG területén megvalósulhatna egy szürke marha kiállítás. Költségtakarékossági szempontból egy már meglévő állattartó istállót (vagy istállókat) érdemes rendbe hozni. Ez a program a fiatalság érdeklődését is fel tudja kelteni, valamint mind az érintettek gazdasági helyzete, mind a foglalkoztatás jelentősen megerősödhet. A projekt hatására egy új és komplex turisztikai programcsomag jön létre. Ennek keretében új szolgáltatási lehetőségek jelenhetnek meg, így nőhet a munkahelyek és a vállalkozások száma is. A projekt megvalósításának köszönhetően az egész kistérség területén jellemző turisztika üzletága tovább erősödik és Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága A megvalósítás helye: Balmazújváros, Hortobágy, Egyek, Tiszacsege A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Létrehozott turisztikai látványosságok,programok száma (db) Új turisztikai útvonalak hossza (km) Eredmény indikátorok: A vendégek számának az emelkedése (fő) A térségben működő turisztikai vállalkozások száma (db) A vendégéjszakák számának az emelkedése (db) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Látogatók számának emelkedése A térség GDP-jének növekedése (Ft) Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.3. Térségi marketing tevékenyég fejlesztése 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.2. A foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása 85

86 Lehetséges források: 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 3. Vidékfejlesztés 3.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése 4. Infrastruktúra fejlesztése 4.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése - ÉAOP pályázat - MVH pályázat - GOP pályázat 86

87 3. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Projekt célja: Zöldség- és gyümölcsszárító, csomagoló és hűtőüzem kialakítása A projekt megvalósításával egy öko ipari park valósul meg. Ennek keretében a kistérség megtermelt áruinak a kezelésére létrehozásra kerülne egy üzemcsoport, ahol szárítás, csomagolás vagy éppen hűtés (megrendelés és igény szerint) formájában lehetne tartósítani a terményeket és az előállított élelmiszert. Projekt indokoltsága: Jelenleg a kistérségben nincs olyan komplex és kellően nagy kapacitású üzem, ahol a felsorolt feladatok mindegyike egy helyen végrehajtható lenne. A zöldségeket és a gyümölcsöket a gazdák megtermelik ugyan, azonban azok nagyobb távolságba történő eljuttatását sokszor még csak nem is kistérségi, vagy nem is Hajdú- Bihar megyei vállalkozó végzi. A termények és az azokat feldolgozó üzem pedig sokszor igen nagy távolságra van egymástól, így azok frissessége nem mindig őrizhető meg. A tervezett üzem létrehozásával lehetőség nyílna a helyi vállalkozó és kistermelők érdekeinek a képviseletére. Kistérségi szinten kialakítható lenne egy közös érdekvédelmet is ellátó csoport, amely egyúttal irányítaná és segítené a helyi mezőgazdasági primőr árut előállítókat, hogy terményük versenyképes legyen a piacon. A várható tendenciák szerint tervezhetné a következő évet és szerződtethetné a vállalkozókat meghatározott termények termelésére, így az üzem egy termelői érdekszövetség központja is lehetne. Kiemelendő továbbá az is, hogy a kistérségen belül fellelhető feldolgozóüzemekkel is felvehető a kapcsolat, így a projekt egyrészt Balmazújváros már elnyert savanyító üzeméhez is (lévén kiegészíti azt a szolgáltatást), valamint akár Egyek tervezett biomassza üzeméhez (a növényi részek felhasználása) is kapcsolódhat. A projekt leírása: A projekt keretében egy új ipari terület kerülne kialakításra. Ennek keretében egy legalább 3-5 hektáros terület elhatárolására van 87

88 A projekt várható hatásai: A projektgazda: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG szükség, lehetőség szerint a kistérség egy olyan pontján, amelynek a megközelíthetősége mind a négy településről könnyen megoldható. A terület kijelölését követően megépítésre kerülne egy zöldségek és gyümölcsök szárítására alkalmas felépítmény, amihez kapcsolódna egy csomagoló- és egy hűtőüzem. Az üzemépületeken túl kivitelezésre kerülne az azok kiszolgálására alkalmas raktárhelyiség(ek)et, irodákat és szociális helyiségeket magába foglaló épület(ek), valamint a megfelelő infrastruktúra is. A projekt várt hatása egy modern ipari terület kivitelezése, valamint térség termelőinek nagyobb arányú partnerségi kapcsolatának kialakulása. Várhatóan nőni fog a helyi mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások életképessége és jövedelmezősége, nem beszélve arról, hogy a munkanélküliek aránya csökken (közvetlenül vagy közvetve akár gazdát is segíthet ez a beruházás), valamint a kistérség terményei nagyobb hangsúlyt és koordinációt kapnak, mint ami jelenleg jellemzi őket. Balmazújváros Város Önkormányzata A megvalósítás helye: Balmazújváros, illetve igény szerint kisebb telephelyek vonatkozásában az egész kistérség. A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Ipari terület nagysága (m2) Új ipari terület száma (db) Partnerségek száma (db) Új beszállítói kapcsolatok száma (db) Eredmény indikátorok: A térségi hozzáadott érték növekedése (Ft) A térségben működő vállalkozások száma (db) Hatásindikátorok: 88

89 Munkahelyek létrejötte (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A lakosság fajlagos SZJA alapjának növekedése (Ft) Betelepülő vállalkozások száma (db) A térség GDP-jének a növekedése (Ft) Termelés koordinációjának javulása A térségi identitás erősödése Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.1. A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.2. A foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása 2.3. Társadalmi befogadás, részvétel elősegítése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 4. Infrastruktúra fejlesztése 4.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Lehetséges források: - ÉAOP pályázat - MVH pályázat - GOP pályázat 89

90 4. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Projekt célja: A Semsey kastély és kastélypark felújítása, gazdasági és kulturális célú hasznosítása Balmazújváros belvárosában található kastély felújításával központi szerep betöltésére alkalmassá tételével egy olyan gazdasági- és kulturális központ létrehozása, amely segíti a helyi profit és nonprofit vállalkozások működését. Projekt indokoltsága: A város centrumában lévő impozáns kastélyépület jelenleg nem méltó funkciót lát el, állapota elhanyagolt. A projekt megvalósításával egy olyan központi szerep betöltésére válna alkalmassá, amelynek köszönhetően egyszerre tudná segíteni a vállalkozókat, a turistákat, vagy akár a civil szervezeteket (és így a lakosságot) is. Amennyiben a jelenlegi helyzet megmarad, akkor az épület állaga még tovább romlik, akár életveszélyessé is válhat. Emellett a központosítás nélkül a tervezett szolgáltatások a városban szétszórtan lennének fellelhetőek, azok igénybevétele sem túl hatékony. A betölthető központi szerepek a következők lehetnek: - Bérelhető irodahelységek vállalkozások részére. - Összevonhatóak egy helyre a vállalkozássegítő és az egyéb civil szervezetek, így mindenki egy helyen lenne elérhető. - Konferenciaterem kialakításával méltó helyszínen adhatna otthont a város főbb rendezvényeinek. - Kiállítótermek létrehozásával felkarolhatja a város művészeti életét. - Információpont kialakításával turisztikai központtá nőhetné ki magát (akár turinform jelleggel). A fenti példákon túlmenően mind turisztikai, mind kulturális jelleget ölthet, városközponti formában. Ez önmagában koncentrálná a fenti témakörök vonatkozásában a bevételeket, úgyis mint helybérleti 90

91 A projekt leírása: A projekt várható hatásai: A projektgazda: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG díjak, illetve közvetetten a jó körülmények biztosításával a munkahelyek bővítésével is. A megvalósítás helye: Balmazújváros A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: A projekt keretében elsődlegesen az épületet fel kell újítani. A felújításnak érintenie kell mind a külső felületet, mind a belső, veszélyesnek vagy javítandónak ítélt épületrészeket. A felújítással párhuzamosan ki kell alakítani a meglévő helyiségekből (lehetőleg az épület szerkezetének és eredeti alaprajzának meg nem változtatása mellett) irodákat, amelyek a vállalkozóknak és a civil szervezeteknek adhatnak otthont. Az irodákon túlmenően egy fő befogadására alkalmas konferencia- és kiállító terem létrehozására is szükség van. Az átalakítások mellett szükséges az épület elektromos hálózatának a biztonságossá tétele, valamint a közüzemi hálózatok vizsgálata és javítása is. Emellett a modernizáció jegyében az egész épületben megfelelő informatikai hálózat kiépítése szükséges, így internet kábelezése, valamint wifi hálózatok telepítése elengedhetetlen. A projekt hatására egy helyre kerülhet több civil szervezet (biztosítva nekik a bérelhető és fenntartható helyiséget), valamint több helyi vállalkozás is. Balmazújváros Város Önkormányzata Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Új és felújított irodahelyiségek száma (db) Konferenciahelyiségek száma (db) Partneri kapcsolatok száma (db) Konferenciák száma (db) Letelepülő civil szervezetek száma (db) Eredmény indikátorok: A város hozzáadott értékének növekedése (Ft) 91

92 A belvárosban működő vállalkozások száma (db) A városba települő működő tőke (Ft) Javuló marketing-gyakorlat Hatásindikátorok: Internetes lefedettség aránya Munkahelyek létrejötte (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A lakosság elégedettsége Növekvő helyi hozzáadott érték A városi identitás erősödése Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.2. Kistérségi menedzsment-szervezet felállítása a fejlesztések koordinálására 1.3. Térségi marketing tevékenyég fejlesztése 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.1. Minőségi oktatás és hozzáférés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése 2.2. A foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása 2.3. Társadalmi befogadás, részvétel elősegítése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 3. Vidékfejlesztés 3.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése 3.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése Lehetséges források: - ÉAOP pályázat - MVH pályázat - GOP pályázat 92

93 5. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Projekt célja: Balmazújvárosi Termál- és Strandfürdő komplex fejlesztése A projekt célja az, hogy a kiváló adottságokkal rendelkező Balmazújvárosi Termál- és Strandfürdő és nem utolsó sorban maga Balmazújváros elfoglalhassa méltó helyét a turizmus rendszerében és új színfoltként, vonzó alternatívát és gazdag programot kínálhasson a régióba érkező belföldi és külföldi turistáknak egyaránt. Projekt indokoltsága: A Balmazújvárosi Termál- és Strandfürdő 1994 óta gyógyvízzel üzemel, azonban a város e jelentős természeti értéke messze nem hasznosul kellő mértékben, miközben egyre erősödik Európa szerte az egészségturisztikai céllal utazók száma. Az Észak-alföldi régióban Hajdúszoboszló nemzetközi hírességre tett szert, azonban túlsúlya miatt a régióban meglehetősen centralizált a kínálat, miközben számos környékbeli kis fürdő rendkívül hangulatos környezetben lenne képes bekapcsolódni a régió, az ország, bizonyos hányaduk akár a nemzetközi egészségturisztika vérkeringésébe. Az Észak-alföldi régió és a kistérség fejlesztési stratégiái megfelelő keretet biztosítanak Balmazújváros Városi Termál és Strandfürdő komplex fejlesztéséhez: - Az Észak-alföldi régió turizmusfejlesztési stratégiája megállapítja, hogy a balmazújvárosi fürdő, a Hortobágyhoz és Hajdúszoboszlóhoz való közelsége miatt rendelkezik azokkal az adottságokkal, melyek kiaknázásával regionális fürdővé fejlődhet. - A régió regionális fejlesztési operatív programja (ÉAOP) a turizmus fejlesztését, mint a regionális gazdaság egyik húzó ágazatát jelöli meg. - A Balmazújvárosi kistérség fejlesztési koncepciója és programja (2005) a térség természeti adottságaira alapozott turizmus fejlesztését határozta meg, mint a térség fejlődését elősegítő 93

94 stratégiai irányt. A projekt leírása: Balmazújváros Önkormányzatával és a Városi Termál és Strandfürdővel együtt meghatározta azt az egyedi profilt, amely a fürdőt kiemeli a város közelében található hasonló nagyságrendű, és szolgáltatásokat ajánló fürdők közül, és lehetőséget ad arra, hogy a fürdő versenyképes legyen a saját, öko profilra alapozott szolgáltatások révén. A projekt keretében egy új 3535 m2-es (összes nettó alapterületű) fedett fürdőcsarnok jön létre, amelyben medencetér, szaunapark és gyógyászati részleg kap helyet, valamint annak emeletén a galéria társalgóként illetve pihenésre alkalmas területként funkcionál. A fürdő célcsoportját az egészségturizmus és gyógyvizek iránt érdeklődők, de a hajdúszoboszlói, debreceni nyüzsgést, zsúfoltságot nem kedvelők adhatják. Jellemzően a természet-közeliséget élvezők (ökoturisták), a pusztát, a Hortobágyot, annak növény- és állatvilágát kedvelők speciális ökofürdője lehet. Számukra fontos a csendes, nyugodt környezet megléte, az egészségtudatosság, és a gyógyvíz jelenléte. Balmazújváros ebben más, ebben egyedi a környékbeli fürdőkhöz képest, hiszen az új létesítmény ökofürdő, egyben a projekt célja szerint minősített gyógyfürdő. Jól alátámasztják ezt a pusztai érzés- és formavilágot idéző szaunapark vagy a helyi gyógynövényekből készült pakolások, masszázsolajok. De ide sorolható a helyi biofarm termékeinek bevitele a fürdőbe, avagy a kiegészítő rekreációs programok. Ennek a fejlesztési beruházásnak keretében a jelenleg is üzemelő fürdő egy részén fedett fürdőrészleggé történő átalakításra valamint további funkcióbővítésekkel kiegészítendő fürdőkomplexum létrehozására kerül sor. A fejlesztés során az alábbi funkciók kerülnek kialakításra: Fedett részlegben o Medencetér o Szaunapark (finn szauna, infraszauna, 94

95 A projekt várható hatásai: A projektgazda: A megvalósítás helye: Balmazújváros A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG bioszauna, gőzkabin, tepidárium, rönkszauna), o Gyógyászati részleg Szolgáltatási funkciók bővítése o Büfé Ezek a funkciók részben biztosítják a szezonalításból fakadó bevétel-ingadozás csökkentését, részben pedig pótlólagos bevételek formájában jelentősen növelik a projekt nyereségességét. A projekt megvalósulása esetén a jelenlegi látogatószám több mint a kétszeresére növekszik 2013-ra, 8 új egészségturisztikai szolgáltatás kerül bevezetésre, 38 új élményelemmel gazdagodik a fürdő, továbbá 12 új munkahely létesül. A fejlesztés során a jelenlegi 1417 m 2 -es medencefelület 307 m 2 -rel bővül, a megújult fürdő így összesen 1724 m 2 -es vízfelülettel várja a látogatókat. A projekt jól szolgálja az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság céljait is. A projekt megvalósulásával jelentősen hozzájárulhat a település, a kistérség gazdaságának erősítéséhez is. A megnövekvő látogató szám és forgalom beindíthatja azokat a vállalkozásokat, amelyek elsősorban a szolgáltatások terén működnek. Szükség lesz új szálláshelyek és vendéglátóhelyek széles körének kialakítására, amelynek eredményeként a napi látogatások helyett a turisták több napot tölthetnek a városban. Balmazújváros Város Önkormányzata Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Létrehozott turisztikai programok száma (db) Létrehozott új szolgáltatások száma (db) Új medencefelület nagysága (m2) 95

96 indikátorok: Hatásindikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG Turisztikai kapacitások nagysága (férőhely) Eredmény indikátorok: A vendégek számának az emelkedése (fő) A vendégéjszakák számának az emelkedése (db) A városi hozzáadott érték növekedése (Ft) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Látogatók számának emelkedése Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A város GDP-jének növekedése (Ft) A látogatók megelégedettsége Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.3. Térségi marketing tevékenyég fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.2. A foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 3. Vidékfejlesztés 3.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése 3.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése Lehetséges források: - ÉAOP pályázat 96

97 6. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Projekt célja: Pellet-előállító üzem létesítése A kistérség vonatkozásában már kiemelt helyen szereplő ártéri is egyéb jelenleg használaton kívüli területek hasznosításával termelt növényzet egyik hasznosítási módja a biomassza hasznosításon túlmenően a pellet-előállítás. A pellet értékesítésének egyik legjobb forrása a város tulajdonában álló intézményekbe történő pelletüzemű kazánok telepítésével biztosítható. A tervezett költség már tartalmazhatja ezek telepítését/beszerzését is. A projekt célja egy olyan üzem létesítése, amely elsődlegesen az intézmények és/vagy akár a lakossági igények kiszolgálására pelletet állít elő és értékesít. Projekt indokoltsága: A készletek fogyása a fosszilis energiahordozók árának emelkedéséhez, az ezzel együtt járó gazdasági, társadalmi problémákhoz vezet. A cél az, hogy ne keletkezzen hulladék. A hulladék léte ugyanis két dolgot biztosan jelent: nem hasznosítunk minden rendelkezésünkre álló forrást, ugyanakkor többet termelünk/fogyasztunk, mint amennyi a tényleges szükségletünk. Figyelembe kell venni a fogyasztói szempontokat is, amelyek alapján eldöntjük, melyik energiahordozót választjuk. Ezek elsősorban: a gazdaságossági, ellátás-biztonsági és a kényelmi szempontok. A pellet-használatban egyenlő a hulladék újrahasznosítással. A pelletálás olyan anyagok felhasználása energia előállítására, amelyeket egyébként kidobunk, hagyunk elrothadni. A fűrészpor, a faipari, mezőgazdasági vagy egyéb hulladék önmagában is alkalmas lenne például hőenergia előállítására, el is tüzelhetnénk egyszerűen, ám a pelletálással jelentősen nő a hatásfok, a fűtőérték, illetve a mérete, formája miatt könnyen adagolhatóvá válik, azaz kiváló a fűtőanyag-használat komfortfokozata is. Az agripellet esetében (egyéb növényi hulladék, és másodlagos hulladék- 97

98 A projekt leírása: újrahasznosításból származó fűtőanyag) a 100 kw-nál magasabb igényű energiaellátást is meg lehet valósítani, akár erőművekben is, hiszen általában mezőgazdasági hulladékok égetésekor a magas komfort (automatizáltság) igényt, csak pelletált formában tudja biztosítani ez a fajta tüzelőanyag, míg faipari hulladékok közül a faapríték önmagában (tovább feldolgozás nélkül) is alkalmazható automatizált rendszerek tüzelőanyagaként. További érv a pellet mellett, hogy az energiaellátás forrás, elosztás, felhasználás lokális szinten valósul meg, ennek minden gazdaságossági, ellátás-biztonsági előnyével együtt. Ha egy kistérségben megvalósul egy kisebb pellet-üzem pl t/év kapacitással, ez cca átlagos lakóegységet tud kiszolgálni. Ezen háztartások éves hőenergia igénye gázzal előállítva mai áron hozzávetőlegesen mft-os költség évente, míg ugyanez helyi alapanyagból, helyben gyártott pellettel mft lenne Ez a pénz helyben marad, munkabérre, fejlesztésekre, összességében a közösség gyarapodására fordítódik. És nyilván a fogyasztóknál jelentkező, nem elhanyagolható millió Ft-os éves megtakarítás sem marad a kispárnába bevarrva, sokkal inkább a lokális gazdaságot erősíti. Ám a pellet már a jelenben is az egyik legéletképesebb megoldás a megújuló energiák közül is a fosszilis energiahordozók kiváltására lokális szinten. Nem csak a jó fajlagos költségei miatt, hanem azon adottsága okán is, hogy a megújulókra általában jellemző szezonálisan, és/vagy földrajzilag változó rendelkezésre állás a pelletet nem korlátozza, így képes egy épület egész éves hőigényét önállóan kiszolgálni. A bemutatott cél a hulladékok és a melléktermékek feldolgozása és átalakítása értékes termékké, vagyis földrajzilag és gazdaságilag elérhető, biztonságos és komfortos, környezetbarát energiahordozóvá így, hogy az a megújuló energiák felhasználást hatékonnyá tevő lokális hármas törekvés érvényesülni tudjon, 98

99 A projekt várható hatásai: A projektgazda: A megvalósítás helye: Balmazújváros A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG miszerint helyben keletkező, esetleg termelt, előállított alapanyagból (jó esetben hulladék) helyi feldolgozással, helyi igényeket szolgáljunk ki. Ennek keretében egy üzemcsarnok kialakítására van szükség, az ahhoz szükséges támogató infrastruktúrával együtt. A csarnok méretét a tervezett tonna/év kapacitás határozza meg. A csarnok megépítésén, illetve alkalmas épület megléte esetén annak felújításán túl szükséges a megfelelő kapacitású pellet-előállító gép beszerzése és üzembe helyezése is. A projekt keretén belül javasolt több intézményben található kazánok lecserélése pellet alapú kazánokra, mivel részben ezek az intézmények biztosítják az üzem termékének a felvevőpiacát. Az üzem kivitelezésével egy 4-9 év megtérülésű, közepes üzemeltetési költségű, kényelmes, önállóan, alacsony segédenergiaigényű, folyamatos rendelkezésre álló, kiválóan szabályozható, jó környezetvédelemi besorolású létesítmény jön létre. Az üzem javítja a város és akár a kistérség gazdasági helyzetét, csökkenti a munkanélküliséget és eleget tesz az Európai Uniós környezetszennyezés-csökkentést előíró szabályelvének is. Balmazújváros Város Önkormányzata 2011 Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Létrejövő üzem mérete (m2) Felhasznált hulladék mennyisége (kg) Partneri kapcsolatok száma (db) Eredmény indikátorok: A térségi hozzáadott érték növekedése (Ft) A városi/térségi megrendelők száma (db) Előállított pellet éves mennyisége (t) 99

100 Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A lakosság fajlagos SZJA alapjának növekedése (Ft) Csökkenő környezetszennyezés Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.2. A foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása 2.3. Társadalmi befogadás, részvétel elősegítése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés Lehetséges források: - ÉAOP pályázat - MVH pályázat - GOP pályázat 100

101 7. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Projekt célja: Biogáz hasznosító/átalakító üzem létesítése Balmazújvároson Balmazújváros területén több aktív termálkút is található, azonban ezek hasznosítása jelenleg nem történt még meg. A projekt célja, hogy a kutakra a gáz kinyerésére alkalmas üzem települjön, így annak segítségével hőenergia, illetve elektromos energia legyen termelhető. Ezek értékesítésével (mind lakossági, mind vállalkozói körök felé) egy állandó és folyamatos bevételi forrás teremthető. Projekt indokoltsága: A hazai fürdőfejlesztéseknek több mellékjelensége van, így: Kötelezővé váló vízforgatás Egész éves üzemek megjelenésével, jelentős téli hőigények Wellness szolgáltatások, élmény elemek növekvő energia igénye Szigorodó higiéniás követelmények Nagyméretű költségnövekedések Bevezetendő környezetterhelési díj A termálvizek gázleválasztása kötelező, azonban a legtöbb helyen a hasznosítása még nem megoldott. A leválasztott kísérőgázok több mint fele metángáz tartalommal is rendelkezik, így annak hasznosításának a lehetősége szinte kötelező. A leválasztott és előkészített termálgáz fűtőértéke meghaladhatja az akár 34 MJ/m3- es értéket is. A fentiek mellett ki kell emelni, hogy a szennyező anyag kibocsátás hasznosítás nélkül, egy átlagos (50m3/óra vízhozam, 8200 óra/év) termálkút esetében évente m3 metán kísérőgázt enged a levegőbe, ami több mint 6000 tonna CO2-dal egyenlő mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez. Emellett az utóbbi 150 évben a levegőben lévő üvegházhatást előidéző gázok közül a metán koncentrációja 150%-kal emelkedett. A beruházást követően az alkalmazott gázmotoros technológiának köszönhetően a fenti átlagos termálkút hasznosításával kevesebb, 101

102 A projekt leírása: A projekt várható hatásai: mint 1000 tonna CO2 kibocsátással jár! Tehát egy termálgáz hasznosító erőmű üzembe helyezésével több mint 85%-kal csökkenthető a környezetterhelő gázok kibocsátása! A teljes termálgáz hasznosító projekt, azaz a hulladékgáz hasznosító kútkörzeti technológia a gáztávvezeték, a gázmotoros erőmű, a hőtávvezetékek és intézményi hőközpont csatlakoztatások kiépítésével valósul meg. A projekt javasolt folyamata a következő: 1. Működő fürdő, működő termál kutak felmérése 2. Előzetes műszaki-, vízkivétel- és víz-gáz összetételi vizsgálat 3. Műszaki-gazdasági modell és projekt megalkotás, finanszírozhatósági elemzés 4. Alternatív, kedvezményes hőszolgáltatás kiépítésének vizsgálata 5. Hosszú távú kísérőgáz-hasznosítási és hőszolgáltatási együttműködés lehetőségének felmérése, megléte esetén annak előkészítése 6. Gázhasznosítási és hőszolgáltatási terv készítése az intézmények felé. 7. Kivitelezés megkezdése, szerződések megkötése A beruházás az önkormányzatoknak lehetővé tesz: több éves garantált árbevételt a hulladékgáz értékesítéséből több éves energiaköltség csökkenést a kedvezményes hőszolgáltatásból lehetséges árbevételeket a CO2 szabad kvóta értékesítéséből kedvezményes technológiai- vagy hidegenergia vásárlás lehetőségét bevételeket a beruházó vízkivételi hozzájárulás kompenzációjából Emellett a beruházás hatására: Megszűnik a veszélyes metángáz környezetbe áramlása Az eddig eldobott hulladékgáz értékesítésével a település 102

103 A projektgazda: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG számára új bevételi források keletkeznek A településnek új, versenyképes intézményi hőszolgáltatója jelenik meg A megvalósítás helye: Balmazújváros A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: Nő a hőszolgáltatásba kötött intézmények ellátásbiztonsága, csökkennek fűtési energia költségeik A létrehozott új erőmű részmunkaidős munkahelyet teremt Megszűnteti az üvegházhatást fokozó metángáz környezetbe jutását Megoldja a termál- és gyógyvizek gáztalanítását, javítja azok élettani hatását és megóvja összetételét Az alkalmazott gázelőkészítő technológia során melléktermék vagy hulladék nem keletkezik Egy automatizált, állandó felügyeletet nem igénylő rendszer biztonságos és távfelügyelhető A kapcsolt energiatermelő egység éves hatásfoka magas, nincs távvezetéki veszteség, csökken a földgáz-függőség A gázelőkészítő a hévízkút üzemvitelét nem befolyásolja, felügyeletét nagyban megkönnyíti Balmazújváros Város Önkormányzata Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Létrejövő üzem mérete (m2) Felhasznált gáz mennyisége (m3) Partnerek száma (fő) Eredmény indikátorok: A térségi hozzáadott érték növekedése (Ft) A városi felhasználók száma (db) Előállított energia éves mennyisége (MW) Hatásindikátorok: 103

104 Munkahelyek létrejötte (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A lakosság fajlagos SZJA alapjának növekedése (Ft) A térség GDP-jének növekedése (Ft) Csökkenő környezetszennyezés Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 3. Vidékfejlesztés 3.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése 4. Infrastruktúra fejlesztése 4.2. Kommunális és környezetvédelmi infrastruktúra korszerűsítése Lehetséges források: - ÉAOP pályázat - MVH pályázat - GOP pályázat - Külső befektető bevonása 104

105 8. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Projekt célja: Bölcsődebővítés és felújítás Balmazújvároson A fejlesztés fő célja a bölcsőde épületének felújítása illetve férőhelybővítése 10 fővel. Emellett cél továbbá, hogy városi, illetve kistérségi szinten hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal és szakmai programmal rendelkező szociális intézmény (az 1950 óta működő városi bölcsőde) közszolgáltatásai. Ehhez a már meglevő intézmény fejlesztésre kerül, a kapacitásai 25%-kal bővülnek, a szolgáltatáshiány pedig csökken. A hiányzó alapszolgáltatások és alapellátások terv szerint pótlásra kerülnek. Projekt indokoltsága: A bölcsőde 40 férőhelyes, a felvételt igénylők száma 1999 óta egyre nő, eléri a főt a felvett gyermeklétszám ban is 60 gyermek elhelyezését biztosította az intézmény, de még így sincs minden igény kielégítve. Így egy csoportban 15 gyermek gondozását végzik a gondozónők. Várólistán vannak azok a gyermekek, akiket helyhiány miatt nem tudnak felvenni. Bővítéssel, korszerűsítéssel ezek a gondok megoldhatók. Az épület felújításával modernebb környezetben, tudják a pedagógusok fogadni a gyerekeket. A városban ez az egy bölcsőde van, ezért szeretnének minden felvételi igényt kielégíteni, hiszen a családoknak sem mindegy, hogy milyen anyagi körülmények között nevelik fel gyermekeiket. Munkába lépésük során pedig a bölcsődében biztonságos, gyermekszerető környezetben tudhatják gyermekeiket. A 25 éves épületben ez idáig nem történt semmilyen felújítás. A két csoportszoba és a folyosó beázik. Esőzés esetén lavórral és vödrökkel fogják fel az esővizet, s ez a csoportban folyó munkát eléggé zavarja. A projekt leírása: A fejlesztés eredményeként korszerű, a mai kor követelményeinek megfelelő intézmény jön létre, a szükséges eszközökkel, 105

106 A projekt várható hatásai: A projektgazda: A megvalósítás helye: Balmazújváros A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG felszerelésekkel. A tető szigetelése mellett korszerű nyílászárók cseréjére kerül sor a felújítás keretében. A fűtésrendszer is elavult. A radiátorok, fűtőcsövek cseréje elkerülhetetlen a környezethatékonyabb működés érdekében. A fejlesztés során cél, hogy a korszerűsítésre kerülő épületgépészet kisebb energia felhasználássál járuljon hozzá a fenntarthatósághoz. A fejlesztés eredményeként továbbá egy foglalkoztatóval, így 10 férőhellyel bővül a szolgáltatás a felmért szükségletek kielégítésére. A Bölcsőde a 40 férőhelyére jelenleg kb. 60 gyermek jár. Egész napos bölcsődei ellátást 75 gyermek, míg félnapos bölcsődei ellátást 17 fő igényelt, így több mint 30 gyermek nem kapott elhelyezést. A fejlesztéssel a jelenlegi 60 ellátott gyerek helyett 70 gyerek ellátása válik megoldottá. Ezekhez szükséges személyi változások: - 2 új gondozónő felvétele - takarítónő munkaidejének 6 óráról 8 órára való növelése A bölcsőde fejlesztésének hatására az igénybevevők száma növekedik 25%-kal, a gyermekek napközbeli ellátásával elérhető gyerekek száma 50 főre nő, amely plusz 10 fő ellátását biztosítja. A beruházás eredményeként 2 új munkahely létrehozását biztosítja illetve a takarítónők munkaidejének 6 óráról 8 órára növelését éri el. A felújítás, bővítés során az esélyegyenlőségi kritériumok figyelembe vételével, a kialakítás során a komplex akadálymentesítés is megvalósul. Balmazújváros Város Önkormányzata 2010 Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Új férőhelyek száma (fő) Felújított intézmény területe (m2) Eredmény indikátorok: 106

107 indikátorok: Hatásindikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG Napközben ellátott gyerekek száma (fő) Esélyegyenlőség érvényelülése Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Lakosság megelégedettsége Kapcsolódó prioritás: 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.1. Minőségi oktatás és hozzáférés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 3. Vidékfejlesztés 3.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése Lehetséges források: - ÉAOP pályázat - TÁMOP pályázat 107

108 9. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Biomassza erőmű létesítése Egyeken Projekt célja: A projekt célja a megújuló energiaforrások felhasználásának előmozdítása. Ennek megfelelően egy tanulmányokkal alátámasztott villamosenergia-teljesítményű vegyes tüzelésű (mintegy 3000 ha energia erdő termelési kapacitására és lakossági hulladékra alapított) biomassza kiserőmű megvalósíthatósági tanulmányának és kivitelezésének az elkészítése. Projekt indokoltsága: Alapvetően arról van szó, hogy a növények elégetésével nyert áram és hő környezetkímélő forrásnak tekinthető. Az égetés során a levegőbe jutó szén-dioxid ugyanis nem jelent többletterhelést a klímára, miután a növény előzőleg megkötötte azt a szén-dioxidmennyiséget, amely az égetésekor keletkezik. Vagyis a mérleg, elméletileg, lényegében nulla. A növények előállításakor és az égetőműbe szállításakor azonban energiaigény jelentkezik. A gépeket döntően gázolaj hajtja, melynek használata viszont további levegőszennyezéssel jár. Így azt, hogy a biomassza valóban zöldenergia-e, az dönti el, hogy a tüzelőanyagot milyen körülmények között termelik meg és mekkora távolságról szállítják az erőműbe. A tüzelőanyagot az erőműtől legfeljebb kilométerről szabad beszállítani ahhoz, hogy valóban zölderőműről beszélhessünk. Magyarországon bőségesen rendelkezésre állnak a termőterületek az energianövények termesztéséhez. Az ilyen növénykultúrákat általában a rossz minőségű talajon vagy az árterekben célszerű termeszteni, így ennek a projektnek a megvalósulása erősen kapcsolódik jelen Program egy másik projektjéhez is. A projekt leírása: A biomassza-erőműveket a legkedvezőbben a távhő előállítására lehetne kihasználni, az áramtermelésre pedig csak másodlagosan. Alapvető gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi szempontok, amelyeknek egy ilyen beruházásnál teljesülniük kell: 108

109 A projekt várható hatásai: A projektgazda: A megvalósítás helye: Egyek A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG - fenntarthatóság biztosítása - lokális fejlődés erősítése - hatékony területhasznosítás - termelési biztonság - tőke és tulajdonjog tisztázása A projekt keretében egy ipari terület, lehetőleg ipari park létesítésére kerül sor. Erre egy, a felméréssel alátámasztott igényeknek megfelelő méretű üzemcsarnok megépítése és a szükséges technológia és logisztika (infrastruktúra és szállítóeszközök együtt) beszerzése és telepítése történik meg. A projekt egyértelműen nagy hatást gyakorol a város gazdaságára és életére egyaránt. Felsorolásszerűen a várható előnyök: - az önkormányzatnak és az intézményeinek az energiaköltségei csökkennek; - a mezőgazdasági termelők ültetvényt telepíthetnek, pótlólagos jövedelemhez juthatnak; - az ipari övezetben lévő és betelepülő cégek energetikai költségei csökkennek; - lakosság tisztább és biztonságosabb környezetben élhet; - a lakosság foglalkoztatottsága nő az erőmű és annak logisztikai rendszerét ellátó munkaerőigény következtében; - a betelepülő vállalkozásoknak köszönhetően az adóbevételek növekednek. A fentiek mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a munkahelyek számának növekedését, valamint a járulékos kapcsolódó projekteket sem. Egyek Város Önkormányzata Várható költsége ,- eft. mutatók Output indikátorok: 109

110 (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG Létrejövő üzem mérete (m2) Partneri kapcsolatok száma (db) Beszállítók és termelők száma (db) Eredmény indikátorok: Előállított hőenergia mennyisége (GJ) Előállított energia éves mennyisége (MW) A térségi hozzáadott érték növekedése (Ft) Betelepülő vállalkozások száma (db) Hatásindikátorok: Kapcsolódó projektek száma (db) Munkahelyek létrejötte (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A lakosság fajlagos SZJA alapjának növekedése (Ft) A térség GDP-jének növekedése (Ft) Csökkenő környezetszennyezés Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.1. A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 3. Vidékfejlesztés 3.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése Lehetséges források: - ÉAOP pályázat - MVH pályázat - KEOP pályázat - Befektetői csoport bevonása 110

111 10. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Projekt célja: Üvegház-rendszer létesítése Egyeken A projekt célja az egyeki biomassza-erőmű által megtermelt hulladékhő hasznosítása növénytermesztési célokra. Ezen belül is egy üvegház jönne létre, amely kiszolgálná mind a helyi, mind a Program keretében létrehozni kívánt zöldség-feldolgozó üzem igényeit is. Projekt indokoltsága: A már kistérségi szinten is tervezett ártéri területeken termelt energianövények, valamint a kistérség gazdálkodói által "termelt" növényi hulladék hasznosítására egy igen komoly erőmű alapozható. Az erőmű a munkahelyteremtésen túl a megtermelt energiát értékesíteni tudja a helyi lakosság részére, valamint közvetlenül el tudja adni az energiát. A projekt leírása: A különböző technológiai és energetikai folyamatokból a környezetnél nagyobb hőfokú, még hasznosítható energiát hordozó közegek (pl. melegvíz, füstgáz) lépnek ki. Ezeket alacsonyabb hőmérsékleten jelentkező hőigények kielégítésére (pl. üvegházak, épületek fűtése) lehet felhasználni, amivel az eredeti energetikai folyamat jelentősen növelhető. Az erőmű hulladék hőjére alapozva első lépésként egy körülbelül 5 ha méretű üvegház megépítése történne meg, ahol kertészeti termelést, elsősorban zöldség-termesztés folyna. A megépítésnél szempont, hogy bővíthető legyen, így a területigénye a projektnek minimum 8-10 hektár. További opcióként orchidea-termesztése is megvalósítható, azonban a ténylegesen termesztendő növények fajtáját mindig az aktuális piaci igények szabják meg. A megtermelt termények a jelen Program keretében a közelben megvalósítani szándékozott szárító és csomagolóüzembe kerülhetnének feldolgozásra. A beruházás keretében a létrejövő biomassza erőmű mellett (fontos 111

112 A projekt várható hatásai: A projektgazda: A megvalósítás helye: Egyek A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG a közelség) egy jelentősebb terület felszabadítását követően megépítésre kerülne az üvegház rendszere. Az üvegház felszerelése és szükséges eszközökkel történő ellátása szintén a projekt részét képezi. A projekt megvalósításával a mezőgazdaság kap igen jelentős szerepet és segítséget. A mezőgazdasági, ezen belül is a zöldségtermelés egyik sarkalatos pontja a folyamatos hőmérséklet biztosítása, amely rásegítés nélkül iszonyatos költséget emészt fel. Erre nyújt megoldást a biomassza-erőmű amúgy veszteségként jelentkező hőtermelési hulladéka, amelynek ezirányú hasznosítása: - megnő a növénytermesztés nyereségessége, mivel csökkennek a költségek; - a terület bérbeadásával akár több gazda és üvegházi területhez juthat, így javulhatnak a termelők piacra lépési esélyei; - egy üvegház-rendszer hektáronként akár 8-10 új munkahelyet is eredményezhet. Egyek Város Önkormányzata Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Létrejövő üvegház mérete (m2) Termelők száma (db) Eredmény indikátorok: Előállított termények mennyisége (kg) Előállított termények fajtája (típus) A termények hozzáadott értékének a növekedése (Ft) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A lakosság fajlagos SZJA alapjának növekedése (Ft) 112

113 A térség GDP-jének növekedése (Ft) A kisvállalkozások javuló gazdálkodási feltételei Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.1. A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés Lehetséges források: - ÉAOP pályázat - MVH pályázat - KEOP pályázat - Befektetői csoport bevonása 113

114 11. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Projekt célja: Orvosi rendelő egészségházzá történő átalakítása A fejlesztés célja egy könnyen elérhető, mindemellett magas színvonalú egészségügyi szolgáltatás nyújtása a település és a térség lakosai számára. Projekt indokoltsága: A településen élő majd 6000 fő lakosság a járóbeteg szakellátásokat csak településünktől távol, km-es utazást követően tudja igénybe venni. A település rossz egészségügyi mutatói is indokolják a településen az egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, így a szakellátásokhoz való hozzáférés biztosítását. A projekt leírása: A projekt várható hatásai: A projektgazda: A projekt segítségével a település központi részén található orvosi rendelőt alakítjuk át egészségházzá. A fejlesztés során az egészségház működtetéséhez szükséges kötelező elemeket valósítjuk meg, amely az épület felújításon és bővítésen túl, magában foglalja az eszköz- és bútorbeszerzést és az informatikai háttér kialakítását is. A fejlesztés eredményeképp a következő szakellátások válnak helyben elérhetővé: - sebészet, - belgyógyászat, - szemészet, - fül-orr-gége szakrendelések, - fizioterápia, - gyógytorna. Egyek Város Önkormányzata A megvalósítás helye: Egyek A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: 2010 Várható költsége ,- eft. Monitoring mutatók Output indikátorok: 114

115 (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG Megújuló egészségügyi ellátó-terület nagysága (m2) Beszerzett eszközök száma (db) Eredmény indikátorok: Létrejövő új szakellátások száma (db) Beszerzett eszközök értéke (Ft) Hatásindikátorok: Javuló egészségügyi ellátottság Lakossági megelégedettség Ellátás igénybevételéhez szükséges utazási idő csökkenése Munkahelyek létrejötte (db) Informatikai háttér kialakulása Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 3. Vidékfejlesztés 3.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése Lehetséges források: - ÉAOP pályázat 115

116 12. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Az egyeki piacközpont kialakítása Projekt célja: Az egyeki piac kulturált és egészséges viszonyok közé helyezése a jelenlegi előnytelen viszonyok megszűntetésével. Projekt indokoltsága: Egyeknek jelenleg nincs piacközpontja. A piaci napok nem megfelelő körülmények között zajlanak, az árusok és a vásárlók nem egy rendezett, minden igényt kielégítő környezetben végzik a kereskedelmet, az áruk adásvételét. Egy jobb, rendszerezettebb, központosított, az európai szintű igényeknek megfelelő piacközpont megvalósítása elengedhetetlen mind a lakosok, mind az eladók, mind a város jobb megítélése érdekében. A projekt leírása: A jelenleg piacként funkcionáló területtől nem messze, a Bocskai utcán található önkormányzati telken kerülne megvalósításra a tervezett piacközpont. A területre az önkormányzat már elkészíttette a terveket, így a kivitelezés megkezdése csak a finanszírozás függvénye. A tervezett épület földszintes, három jól elkülönülő részre bontható. A főbejárattól balra lévő fűtött épületrészben kapnak helyet a kiszolgáló helyiségek. A terület közepén található a nyitott piactér, amit két oldalról fedett piactér határol. Terv szerint a parkolók és a rakodó helyeknél nyílik a piac gazdasági bejárata. A piacon 61 db elárusítóhely helyezhető el, aminek köszönhetően meg lesz oldva a jelenlegi problematikus helyzet is. A tervezett piacközpont főbb adatai: - Telekterület: 6377 m2 - Tervezett bruttó beépített alapterület: 588 m2 - Beépítettség: 9,22 % - Fedett elárusító terület: 205,56 m2 - Nyitott elárusító terület: 161,24 m2 - Nyitott közlekedő terület: 440 m2 116

117 A projekt várható hatásai: A projektgazda: A megvalósítás helye: Egyek A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG - Fűtött épület: 116,58 m2 Minden 1000m2 alapterület alatti kereskedelmi egység esetén az elárusítótér minden 150 m2-e után 2db kerékpártároló biztosítandó, így a 366,8 m2 elárusító térhez 5 db kerékpártároló szükséges. Saját telken 16 db kerékpártároló biztosított, ami a kötelező tároló-szám háromszoros túlteljesítése mellett a helyi igények jelentős részét is kielégíti. A projekt tárgyát képező piacközpont megvalósításával mind a piacot látogató vásárlók, mind a piacon elárusítók egy szebb és jobb környezetbe költöznek, ahol a mai kor igényeinek megfelelő módon kerülhet sor a piaci napok megtartására. A szabályozott környezet a piac körülményeinek biztosítását és jobb ellenőrizhetőségét teszik lehetővé. Emellett várhatóan az eladók száma is megnőhet (lévén a központ lényegesen jobb körülményeket fog biztosítani), ami a piac kínálatának növekedésével a kínált áruk szélesebb palettájához, így a helyi lakosok jobb ellátottságához is vezet. Egyek Város Önkormányzata 2011 Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Piacterület nagysága (m2) Új beszállítói kapcsolatok száma (db) Új elárusító terület nagysága (m2) Új üzlethelyiségek száma (db) Eredmény indikátorok: A település beépítettségének aránya (%) A térségi hozzáadott érték növekedése (Ft) A térségben működő vállalkozások száma (db) Eladott áruk mennyisége 117

118 Új piaci eladóhelyek száma (db) Létrejövő új kerékpártároló helyek száma (db) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte és megtartása (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A település GDP-jének a növekedése (Ft) Piaci körülmények javulása Lakosság megelégedettsége Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 3. Vidékfejlesztés 3.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése Lehetséges források: - ÉAOP pályázat - MVH pályázat - GOP pályázat 118

119 13. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Projekt célja: Hortobágyi meddő CH kutak hasznosítása Hortobágy város területén található három, a BVH által értékesítésre besorolt meddő artézi kút megszerzése és felmérést követően azok gazdasági hasznosítása. A hasznosításnak két területe valósítható meg: - intézmények fűtésének termálenergiával történő biztosítása - kis kapacitású üvegház létesítése. Ezek természetesen egymással párhuzamosan is kivitelezhetőek, amennyiben a kútpár teljesítménye alkalmas erre. Projekt indokoltsága: Hortobágy területén jelenleg három olyan meddő artézi kút van, amelyet a BVH értékesítésre jelölt ki. Ezek kútszámai a Bal-3 (X: ,95 ; Y: ,59), Bal-5 (X: ,43 ; Y: ,04) és Ni-1 (X: ,36 ; Y: ,41). A kutak megszerzésére a hatályos törvény rendelkezései alapján az önkormányzatnak ingyenesen van lehetősége. A megszerzést követően a kutak hasznosítása kötelező. A hasznosításnak az egyik egyértelmű formája jelen esetben az intézmények fűtésének a kiváltása és a termálenergia ezirányú hasznosítása. Figyelembe véve a gázárakat és az EU egyértelmű törekvését arra, hogy csökkenjen a károsanyag-kibocsátás és nőjön a megújuló energiaforrások hasznosítása, egyértelműnek látszik ezen hasznosítási mód. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a hő üvegház formájában történő hasznosítását sem, mint ahogy azt az egyeki biomassza-erőmű vonatkozásában már felmerült. Itt is egyértelmű a kapcsolódás a tervezett feldolgozóüzemmel. Minden esetben szükséges a kutak előzetes felmérése, hogy megállapítható legyen azok tényleges használhatósága. A projekt leírása: A projekt első lépésében a kutak megszerzését kell kivitelezni. Ennek lépései: 119

120 - a műtárgyak tulajdonjogának tisztázása, vízbeszerzési szakvélemény; - a műtárgyak 0,- Ft-on történő tulajdonba vételének kérelmezése az BVH bevonásával, a szükséges kérelmek és dokumentumok becsatolásával; - előzetes és részletes Környezetvédelmi Hatásvizsgálat geotermikus energiahasznosításra, környezetvédelmi engedély beszerzése; - Energia Audit (piac meghatározás, igények felmérése, kapacitások meghatározása, hőközpontok felmérése); - elvi vízjogi engedélyezési terv geotermikus energiahasznosításra; - létesítési vízjogi engedélyes terv termáltermelő és visszasajtoló kutakra; - pályázatok készítése és építési kivitelezések elvégzése. A projekt várható hatásai: Fűtési rendszer kiépítése esetén a projekt részét a kútfej és a csőhálózat kiépítése, az épületeken belül a fűtési rendszer felújítása, igény esetén a cseréje indokolt. A hőfoktól és a távolságtól függ, hogy hány intézmény köthető rá a rendszerre. Üvegház létesítése esetén a beruházási igény megnő, hiszen maga az üvegház kivitelezése függ az igénytől, a felhasználható területtől és a víz hőfokától is. A megszerzést követően azok hasznosítására többféleképpen kerülhet sor. Az intézmények fűtésétől egészen egy kisebb, megközelítőleg 1 ha méretű üvegház létesítéséig, illetve annak hőellátásának biztosításáig többféleképpen hasznosítható egy kútpár. Bármiképp is hasznosítja azonban őket az önkormányzat, az mindenképpen gazdaságélénkítő, valamint foglalkoztatást bővítő hatással lesz. A munkahelyteremtés még csak intézményi hasznosítás esetén is jelentkezik, hiszen szükség van szakképzett fűtés-technikában járatos személyekre (1-3 fő), akik a rendszer zavartalan működését biztosítják. Üvegház esetén a növény-termelésben járatos 120

121 A projektgazda: A megvalósítás helye: Hortobágy A megvalósítás időtartalma: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG szakemberek és szakmunkások létszáma nő meg (hektáronként kb fő). Emellett a költségtakarékosság, így a gazdaságosság elemei minden szinten jelentkeznek. Hortobágy Város Önkormányzata A projekt költsége: A teljes projekt (fűtés és üvegház együtt) várható költsége ,- eft. Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: Output indikátorok: Termálvíz-alapú fűtési rendszer hossza (m) Fűtésrekonstrukcióban érintett intézmények száma Létrejövő üvegház mérete (m2) Termelők száma (db) Eredmény indikátorok: Fűtésrekonstrukcióval érintettek száma (fő) Termálenergiának köszönhető megtakarítás összege (Ft) Előállított termények mennyisége (kg) Előállított termények fajtája (típus) A termények hozzáadott értékének a növekedése (Ft) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A lakosság fajlagos SZJA alapjának növekedése (Ft) A térség GDP-jének növekedése (Ft) A kisvállalkozások javuló gazdálkodási feltételei Lakossági megelégedettség nő Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 121

122 Lehetséges források: 3. Vidékfejlesztés 3.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése 4. Infrastruktúra fejlesztése 4.2. Kommunális és környezetvédelmi infrastruktúra korszerűsítése - ÉAOP pályázat - MVH pályázat - KEOP pályázat - Befektetői csoport bevonása 122

123 14. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: "A történelem országútján" tematikus csárdaútvonal a Hortobágyon keresztül. Projekt célja: A projekt során a Hortobágyi Nemzeti Park területén, Hortobágy település központjában fekvő Nagycsárda, a Kadarcsi és a Meggyes csárda rekonstrukciója valósul meg, továbbá újra felépül a négygémű kút. Projekt indokoltsága: Mind a három felújításra szánt csárda a hortobágyi történelem szerves része. Állaguk és állapotuk az idő folyamán folyamatosan romlott, javítások csak ad hoc jelleggel voltak rajtuk. A négygémű kút is felújításra szorul. Mivel mindegyik helyszín egy útvonalon, úgynevezett csárdaútvonalon helyezkedik el, így turisztikai szerepük igen jelentős. Felújításuk elengedhetetlen kelléke a kistérség megítélésének javítása és a turizmus fellendítése szempontjából. A projekt leírása: A Hortobágyi Nagycsárda kultúrtörténeti, és építészeti örökség, kiemelt műemlék. A XVIII. Században épült népi klasszicista épület, az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye. A beruházás során felújítják és átalakítják a meglévő épületet, több épületet elbontanak a csárdakertben, (melyet parkosítanak) teret adva a park pihenő, sétáló funkciójának. A Kadarcsi csárdában múzeum alakul. A Nagycsárdában és Kadarcsi csárdákban interaktív kiállításokat alakítunk ki. (Csárdatörténeti, helytörténeti, kiállítás az alföldi betyárokról, a Hortobágyi Panoptikum.) A Panoptikum kiegészítéseként elkészül egy számítógépes animáció, ahol a digitálisan rögzített panoptikum jelenet részese lehet a látogató, miután a helyiségben elhelyezett kamera segítségével magát a képbe illeszti. A Kadarcsi csárda a Hortobágyi Nemzeti Park keleti kapuja -ként fogadja a látogatókat. Itt lehetőség lesz korhű öltözékbe bújni, a vendégek felpróbálhatják a pásztorok, betyárok ruháit, a subát, a gubát, és a szűrt. A látogatóknak módjuk lesz a korhű eszközöket kipróbálni, 123

124 A projekt várható hatásai: A projektgazda: A megvalósítás helye: Hortobágy A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG megtapasztalni a kalodát, a bilincseket. A pásztorhagyományokat idézve a gyerekek ló makett segítségével megpróbálhatják elsajátítani a pányvavetés tudományát. Mindkét csárdában kialakításra kerül egy-egy információs pont. Az információs pontokban a HNPI egy-egy turisztikai munkatársa személyesen nyújt információt a nemzeti park és Hortobágy település rendezvényeiről, programjairól, szálláslehetőségekről kiadványok, szóróanyagok segítségével. A Meggyes csárda több mint 130 éve épült, jelenleg is múzeumként működik. Az épületen lecserélik a nádtetőt, valamint külső helyreállító munkákat végeznek. Az egykor a világon egyedülálló négygémű kút helyreállítása, ahol régen több ezer állatot itattak egy időben, szervesen kapcsolódik a tematikus csárdaútvonalba. A beruházások befejeztével a csárdák és a hozzájuk kapcsolódó múzeumok a turisztikai látványosságok körét szélesítik. Ezáltal növelik a turizmusból származó bevételt, valamint az ebből élők gazdasági helyzetét is javítják. A múzeumokkal még munkahely teremtésére is lehetőség nyílik. Hortobágy Város Önkormányzata Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Létrehozott turisztikai látványosságok,programok száma (db) Új turisztikai útvonalak hossza (km) Eredmény indikátorok: A vendégek számának az emelkedése (fő) A térségben működő turisztikai vállalkozások száma (db) A vendégéjszakák számának az emelkedése (db) Hatásindikátorok: 124

125 Munkahelyek létrejötte (db) Látogatók számának emelkedése A térség GDP-jének növekedése (Ft) Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.3. Térségi marketing tevékenyég fejlesztése 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 3. Vidékfejlesztés 3.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése 4. Infrastruktúra fejlesztése 4.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Lehetséges források: - ÉAOP pályázat 125

126 15. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Projekt célja: Lúdtelepek rekonstrukciója és egy bemutató telep létrehozása A projekt célja a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. tulajdonában található lúdtelepek rekonstrukciója, az egyik használaton kívüli telepből bemutató telep létrehozása, valamint prezentáló feldolgozó rész kialakítása. Projekt indokoltsága: Hortobágy egyik nevezetessége a szürke marhán kívül a jelentős lúd-tenyésztés. Hortobágy település mindennapjait is segítő, kiemelkedő szerepű vállalkozása a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt., amelynek több telepe is található a kistérségben. Ezen telepek állaga az idő folyamán folyamatosan romlik, így azok rekonstrukciója elengedhetetlen. A rekonstrukció érinti azok működését, felszereltségét, így a beruházás megtörténte esetén az állatállomány növelésére, így gazdasági helyezet fellendítésére is lehetőség van. A törzsállományok tartása, tojástermelése ún. félintenzív technológiával történik, ami a természetes tartás és az intenzív takarmányozás harmonikus egysége. Az állatok nap közben szabadon járják a legelőterületet, de estére visszatérnek a védelmet jelentő épülethez, ahol takarmány és ivóvíz várja őket, így ezeknek az épületeknek a karbantartása elengedhetetlen. Emellett a lúd-állomány turisztikai célból történő megismertetése is megtörténne. Az egyik használaton kívüli telepen kerülne sor egy bemutató állomány felnevelésére. Itt a turisták megismerhetnék a tartási módok legfőbb jellemzőjét, a területi adottságok kihasználására alapozott, természetszerű, legeltetéses szabadtartást, a hortobágyi fehér lúd példáján keresztül. Az ilyen körülmények között végzett nemesítés eredménye a fajták rendkívüli alkalmazkodó képessége a szélsőséges környezeti viszonyokhoz. Ki kell emelni, hogy a fajta besorolása alapján 126

127 A projekt leírása: A projekt várható hatásai: A projektgazda: A megvalósítás helye: Hortobágy A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG fajtatiszta, hazai és védett (1983. óta államilag elismert fajta, a FVM 76397/2006. számú határozata alapján a fajta elismert tenyésztő szervezete a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt.). A projekt keretében több telep párhuzamosan felújításra kerülne. Az épületek állagmegóvása mellett azok felszereltségének kipótlására, új eszközök beszerzésére kerül sor annak érdekében, hogy a lúdtenyésztés az állatok számára a lehető legjobb körülmények között legyen elvégezve. A Hortobágy területén található tervezett bemutató-telep esetében teljes külső és belső átalakításra van szükség. Az épület felkészítése mellett szükséges a környező infrastruktúra feljavítása is, az úthálózat kiépítése által. Emellett a szükséges szociális épületrész kialakítása, valamint a turisták fogadására alkalmas területképzés is elengedhetetlen. A lúdtelepek rekonstrukciójával, felújításukkal lényegesen jobb körülményeket biztosítanának a ludak tenyésztéséhez, így gazdaságélénkítő hatásuk vitathatatlan. Ezzel párhuzamosan egy (fajta)bemutató telep kialakítása is megtörténne, amely mintafarmként ugyancsak gazdaságélénkítő, emellett foglalkoztatás-növelő hatású is lenne, hiszen új munkahelyeket és új turisztikai látványosságot teremtene a térségben. Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Létrehozott turisztikai látványosságok száma (db) A felújított telepek száma (db) A bemutató-telep nagysága (m2) Az új bemutató-állomány mérete (db) 127

128 Hatásindikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG Eredmény indikátorok: A fajta-állomány méretének változása (%) A vendégek számának az emelkedése (fő) A vendégéjszakák számának az emelkedése (db) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Látogatók számának emelkedése A térség GDP-jének növekedése (Ft) A felújítással érintett lúd-állomány száma (db) Az állattartás körülményeinek javulása Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.3. Térségi marketing tevékenyég fejlesztése 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 3. Vidékfejlesztés 3.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése Lehetséges források: - GOP pályázat - MVH pályázat - Saját erő 128

129 16. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Vágóhíd visszavásárlása, húsfeldolgozó és értékesítési pont kialakítása Projekt célja: A projekt célja egy korábban működő vágóhíd meg/visszavásárlása és üzemeltetése Hortobágy területén. A vágóhíd létrehozásával egy olyan húsfeldolgozó és húsértékesítési pont jöhet létre, amely kiszolgálja mind a helyi, mind a környező települések, mind pedig a külföldi exportőri igényeket. Projekt indokoltsága: Jelenleg nincs olyan vágóhíd Hortobágyon, amely akár juh, akár birka, kecske vagy éppen borjú (szürke marha) vágására alkalmas lenne. Az utolsó vágás Hortobágyon közel hat éve volt, azóta a vágóhíd be van zárva. Tulajdonképpen egész Magyarország területén az egyetlen exportra termelő juhvágóhíd Nagykanizsán van, amelynek a kapacitása mindösszesen évi vágásra elég. A helyi gazdák élőállatként adják el a felnevelt állatállományt, amelyet vagy Romániába vagy egyenesen Olaszországba visznek el levágni. Egy-egy szállítmányt a hatályos EU szabályok korlátoznak annyiban, hogy maximum mennyi élőállat lehet egy raktérben, így az állatok ilyetén értékesítése nem gazdaságos. Az exportőri megrendelések alapján egyértelműen látszik, hogy egy szállítmány esetén akár háromszor annyi húsárut lehetne szállítani, amennyiben helyben kerülnének levágásra és feldolgozásra az állatok. Továbbá a gazdák folyamatosan növelik legelő állatállományukat is, így a kistérség belső piacát ellátandó szükség van egy akár folyamatos üzemelésű, de EU megfelelőségű vágóhídra. A régi hortobágyi vágóhíd tulajdonosa jelenleg egy olasz vállalkozó, akinek feltehetően szándékában áll a terület értékesítése. Az épület felszereltsége megvan, hiszen minden olyan eszköz a rendelkezésre áll, amely egy vágóhíd működéséhez kell. Mindemellett az eszközök jelentős részét le kell cserélni, hiszen elavultak és a korszerű 129

130 A projekt leírása: technológiához képest nem energiatakarékosak, az üzemeltetésük nem gazdaságos. Hangsúlyozandó, hogy a hortobágyi állatállomány (és így a hajdúsági is) igen kelendő az olasz és a görög lakosság számára. Az igényük húsvét alkalmával a vágást is meghaladja. Ettől függetlenül csak akkor indokolt gazdaságilag a vágóhíd beindításának, amennyiben nem csak juh-, birka- és kecske-vágásra alkalmas, hanem egy borjú-szalag is installálásra kerül. Emellett fontos a vágóhíd értékesítési pontként történő üzemeltetése is, hiszen nem csak export, hanem belső értékesítés lehetőségeit is ki kell használni ahhoz, hogy a vállalkozás nyereségesen működjön. Hortobágy területén, sőt kistérségi szinten jelenleg nincs olyan vágóhíd, amely alkalmas lenne a kistérség juh-, birka- vagy éppen borjú-állományának az exportcélú vágására. A korábban használaton kívül helyezett vágóhíd visszavételével, felújításával és modern gépparkkal történő ellátásával lehetőség nyílna mind Hortobágy, mind a kistérség állattartói részére egy korszerű vágópont létrehozására. Ez egyúttal egy értékesítési pontként is működhetne, valamint feldolgozás után vagy a kistérségi vagy egy saját kialakítású kisebb hűtőüzem kapacitását kihasználva tárolható is lenne a húsáru az értékesítésig vagy a továbbszállításig. Így a fentiek alapján a projekt hatékony megvalósítása érdekében az alábbi fázisok végrehajtására van szükség: - régi vágóhíd megvásárlása - eszközpark átvizsgálása - a gazdaságtalan eszközök cseréje - új borjú-vágópálya beszerzése, telepítése és működtetése - hűtőrészleg megépítése Egy átlagos vágóhíd üzemeltetése esetén számolni kell egy folyamatos működéssel (~40 fő állandó munkavállalóval), valamint egy szezonális munkanövekménnyel (főleg húsvét idején, ~30 fő 130

131 A projekt várható hatásai: A projektgazda: A megvalósítás helye: Hortobágy A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG idénymunkással) is. Ezek a szakmunkások jelenleg is a piacon dolgoznak, így a megfelelő munkaerő-állomány könnyen biztosítható. Amennyiben az önkormányzat saját hatáskörben, tulajdonában álló cég segítségével végzi el a beruházást, akkor: - az önkormányzat adóbevételei nőnek; - a helyi és a kistérségi állattenyésztők helyzete javul; - kiépülnek külkapcsolatok; - új munkahelyek jönnek létre. Hortobágy Város Önkormányzata Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Ipari terület nagysága (m2) Energia-hatékony megoldások száma (db) Partnerségek száma (db) Új beszállítói kapcsolatok száma (db) Eredmény indikátorok: Új agrár-szolgáltatások száma (db) Új gépi eszközök száma (db) A térségi hozzáadott érték növekedése (Ft) A térségben működő állattenyésztő vállalkozások száma (db) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A térség GDP-jének a növekedése (Ft) Az állatvágás körülményeinek javulása A térségi identitás erősödése Külkapcsolatok erősödése 131

132 Környezetkímélő megoldások alkalmazása Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.3. Térségi marketing tevékenyég fejlesztése 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 3. Vidékfejlesztés 3.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése Lehetséges források: - ÉAOP pályázat - MVH pályázat - GOP pályázat - Helyi befektető bevonása 132

133 17. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: A tiszacsegei strand fejlesztése, új elárusítóhelyek kialakítása és panzió létesítése Projekt célja: A projekt célja a tiszacsegei strand kisléptékű, inkább gazdasági célú megújítása, amelynek keretében a strand bejáratánál egy olyan épület kerülne megépítésre, amely részben üzletekkel, részben bérelhető apartmanokkal teszi multifunkcionálissá a strand környezetét. Projekt indokoltsága: A strand környezete évek óta nem fejlődik megfelelően. A strand 1-2 km-es környezetében ugyan sok vendéglátó egység és szálláslehetőség van, azonban közvetlenül a strand területén ez nem megoldott. Emellett magának a strandnak is szüksége van egy kis megújulásra, egy új színfoltra a területén, ami növeli a látogatók megelégedettségét. A projekttel egy olyan épület kerül kivitelezésre, amelynek az alsó szintje 3-6 üzlethelyiségből áll. A felső szintjén 3-5 apartman kerülne kialakításra. A koncepció lényege az, hogy megfelelő pályázati támogatottság esetén az épület üzlethelyiségei olcsón bérelhetőek a helyi vállalkozók által, akik így közvetlenül a strand bejáratánál tudják áruikat értékesíteni, így például a strandfelszerelések mellett jól megfér egy büfé, falatozó, vagy éppen egy kisbolt is. Ugyanitt egy kerékpár-bérlési lehetőség is megvalósulna (15-20 kerékpár készleten tartásával), amellyel Tiszacsege és környéke, így akár a Hortobágy is látogatható lenne különböző túraútvonalakon. (A projekt ezen ponton csatlakozhat a Program más turisztikai látványosságaihoz is.) Az emeleti rész erkélyes megoldással több apartman kialakítására nyújtana lehetőséget. Az apartmanok kezelését az önkormányzat az ingatlankezelésére megbízott szervvel el tudja végeztetni. A bérlés így új és frekventált szálláshelyet biztosít bárki részére olcsón, hiszen az ellátásról maguknak kell gondoskodniuk az apartmant 133

134 A projekt leírása: A projekt várható hatásai: A projektgazda: A megvalósítás helye: Tiszacsege A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG bérlőknek, így csak a helyért kell fizetniük. Igény esetén étkezés biztosítható az önkormányzat konyhájáról is. Egy komplex fejlesztés keretében lehetőség nyílna a strand területének a megújítására, valamint a környezetének a javítására. A projekt keretében a strand területén kialakításra kerülne egy épület, amelynek az alsó szintjén új, megfelelő méretű elárusító-helyek, üzletek létesülnének. A felső szinten 3-5 jól felszerelt apartman kerülhetne kialakításra, amelyek közvetlenül a turizmust szolgálnák. Az épület külső megjelenésére pályázatot kell kiírni annak érdekében, hogy illeszkedjen a környezetébe, mégis új színfoltként gazdagítsa Tiszacsege központját. A beruházás során a kivitelezés és az eszközbeszerzés megszervezésén, indokolt esetben pedig a közbeszereztetésén van nagy hangsúly. Az épületnek és a felszerelésnek mindenképpen javasolt a természet-közeliséget hangsúlyoznia, így marketing szempontból is helyzeti előnnyel tud indulni más szálláshelyekkel szemben. A kivitelezéssel párhuzamosan indokolt a strand növényzetének a felfrissítése is, így több helyen javasolt új dísznövények telepítése, kisebb kertek létrehozása (és a későbbiekben a gondozása). Ezzel a beruházással a helyi, strandból élő vagy ahhoz kapcsolódó vállalkozások helyzete javul. Optimális esetben a munkanélküliség csökken néhány fővel (új boltok létrehozásával), illetve a város a bérleti díjakból bevételre tesz szert. Nem elhanyagolandó, hogy a strand külleme, megjelenése és összképe is javul a beruházásnak köszönhetően. Tiszacsege Város Önkormányzata Várható költsége ,- eft. mutatók Output indikátorok: 134

135 (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG Létrehozott turisztikai programok száma (db) Létrehozott új szolgáltatások száma (db) Új épület nagysága (m2) Turisztikai kapacitások nagysága (férőhely) Új üzlethelyiségek száma (db) Eredmény indikátorok: A vendégek számának az emelkedése (fő) A vendégéjszakák számának az emelkedése (db) A városi hozzáadott érték növekedése (Ft) Betelepülő vállalkozások száma (db) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Látogatók számának emelkedése Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A város GDP-jének növekedése (Ft) A látogatók megelégedettsége Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.3. Térségi marketing tevékenyég fejlesztése 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 3. Vidékfejlesztés 3.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése Lehetséges források: - ÉAOP pályázat - MVH pályázat - GOP pályázat - KEOP pályázat 135

136 18. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: "Humán Gyógyító - és Rehabilitációs Központ" létrehozása Projekt célja: Tiszacsege Város Önkormányzata Humán Gyógyító- és Rehabilitációs Központ néven 100 szobás termálszálloda létesítését tűzte ki célul. Projekt indokoltsága: Mint ismert, Tiszacsege Hajdú-Bihar megye ritkán lakott területén, a Tisza folyó mentén fekszik. Az üdülőterület egy viszonylag érintetlen természeti környezet határán alakul ki és a településsel folytatólagosan a Tisza folyó gátjáig beépítetté válik. A folyó közelsége, a természetvédelmi területek természeti környezete lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vízi, lovas, kerékpáros és egyéb falusi turizmuson kívül a termál- és gyógyturizmus is fellendüljön. Az önkormányzat tulajdonában lévő termálkút jelenleg az önkormányzati strand medencéit látja el termálvízzel. A kút vizének fürdővízként történő alkalmazásában a Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága a 120/Gyf/1992 számú határozatában az elismert ásványvíz megnevezés használatát engedélyezte. A termálvíz alkalmas idült mozgásszervi megbetegedések gyógyítására, ugyanakkor a különböző bőrbetegségek (pl. pikkelysömör) gyógyítása terén is jelentős eredményeket mutattak ki. A fentiekkel szemben a strand a működés nem megfelelő körülményei miatt télen egyáltalán nem üzemel, kizárólag április 15. és szeptember 31. között áll a látogatók rendelkezésére, amely így megalapozza a termálszálloda létjogosultságát. A projekt leírása: A termálszálloda és kapcsolódó létesítményei a jelenlegi kemping területén (2939 hrsz.), valamint egy szintén az önkormányzat tulajdonában lévő területen (2940/1 hrsz.) kerülne elhelyezésre. A termálszálloda rendelkezik tervvel, amely jelenleg nincs az önkormányzat tulajdonában, azonban az a tervezőtől bármikor 136

137 A projekt várható hatásai: A projektgazda: A megvalósítás helye: Tiszacsege A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG megvásárolható. Ezen felül a projekt kész kidolgozott üzleti bemutató anyaggal is rendelkezik, amelyben a főbb paraméterek már korábban meghatározásra kerültek. A szálloda tervezett főbb paraméterei: - Összes beépített alapterület: m2 - Szintek száma: 3 (fölszint, emelet, tetőtér) A szálloda tervezett funkciói: - étterem, bár, gyorsétterem - irodák, személyzeti részlegek - konyha, cukrászat - tárgyalók - gyógyászati funkciók (4db orvosi kezelő, iszapkezelő, masszázs, gyógytorna helyiség, galván és ultrahang kezelő) - uszoda-csarnok (medencék, pezsgőfürdő, szaunák) - tenisz-csarnok - 100db kétágyas szoba (terv szerint) A projekt kivitelezésével Tiszacsege város belvárosa és turisztikai vonzereje is megújul. A létrejövő szálloda biztosíthatja a termálvíz adta lehetőségek egész éves kihasználását, valamint olyan marketing lehetőséget biztosít, amely segítségével lényegesen nagyobb létszámban lehet vonzani turistákat. Talán az előbbieknél még látványosabb és fontosabb hatása a projektnek azonban az új munkahelyek teremtésében és egy gazdaságilag meghatározó új vállalkozás létrehozásában nyilvánulhat majd meg annak kivitelezése esetén. Tiszacsege Város Önkormányzata Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Létrehozott turisztikai látványosságok száma (db) 137

138 Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG A hasznosított terület nagysága (m2) Kialakított szálloda területe (m2) Turisztikai kapacitások nagysága (férőhely) Eredmény indikátorok: Helyi turisztikai vállalkozások száma (db) A vendégek számának az emelkedése (fő) A vendégéjszakák számának az emelkedése (db) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Látogatók számának emelkedése Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A térség GDP-jének növekedése (Ft) A látogatók megelégedettsége Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.3. Térségi marketing tevékenyég fejlesztése 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 3. Vidékfejlesztés 3.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése 3.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése Lehetséges források: - ÉAOP pályázat 138

139 19. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Projekt célja: Horgász skanzen kialakítása a Tuka Kendergyár területén A projekt célja egy horgász Skanzen, egy horgász kemping és egy kisebb kereskedelmi szálláshely kerüljön kialakításra a Tuka területén található volt kendergyár területén. A szálláshely és a kemping komfortfokozatának emelése érdekében a meglévő termálkút is felhasználásra kerülhet. Projekt indokoltsága: Az ingatlan jelenlegi állapota rettentően rossz. A valaha híres és nagy forgalmú kendergyár mára az enyészeté. A területen található épületek állapota sok helyen életveszélyes. A falak több helyen leés bedőltek, a tetőszerkezet több helyen beszakadt az elmúlt évek során. Az épületeket majdnem áthatolhatatlan növényzet veszi körül, amelynek egy része fás szárú, így a terület irtása és tisztán tartása sem olyan könnyű. Ezt a területen található szétszóródott törmelék sem segíti elő. Az épület közelében egy sűrű nádas található, amely egy kisebb horgásztavat rejt (a Selypes ér táplálja), amelyet jelenleg is használ egy horgász-közösség, azonban jelen állapotában sem hírneve, sem teljes kihasználtsága nem biztosított. A volt kendergyár fő épületének elhanyagolt állapota szinte kiált azért, hogy valami történjen vele. A hasznosítás kizárólag egy teljes külső és belső felújítás formájában képzelhető el. A főépület belmagassága akár két szint kialakítását is lehetővé teszi, így egy felújított épület alsó szintje helyet adhat egy turisztikai fejlesztésnek, míg a felső részén kisebb apartmanok alakíthatóak ki. A terület jó működési feltételeinek a megteremtése érdekében a Tuka, Kendergyár: K-108-as kútkataszteri számon nyilvántartott, 1963-ban vízkútfúrásként mélyült műtárgy is felhasználásra kerülhet. A kút adatai alapján az üzemi vízszint +1,1 m 352 l/p víztermelésnél, illetve -21,6 m 686 l/p víztermelésnél. Kitermelt vízhőfoka: 352 l/p-nél 51 o C, 685 l/p-nél 54 o C. Ennek a 139

140 A projekt leírása: A projekt várható hatásai: kútnak a kapacitása ugyan akár egész Tiszacsege hőellátásának a biztosításában is segíthet, jelen esetben azonban csak annak helyben történő hasznosításával kalkuláltunk. A hasznosítási terv szerint horgász Skanzen, horgász kemping és egy kisebb kereskedelmi szálláshely kialakítással vár megvalósításra. A terület egy része jelenleg magánkézben van, így vagy csak a megvásárlást követően, vagy a tulajdonossal együttműködve lehet ezt a projektet kivitelezni. A területen a főépületen kívül 5 db nagy alapterületű téglaépület is található, mely alaprajzilag és építészetileg megfelel belső átalakításra és az így szükséges pihenő és szálláshelyek kialakítására. Az épületek méreteik alapján akár 20 mini-garzon létesítését biztosíthatják a szükséges kiszolgáló helységekkel együtt. Mindemellett még lehetőség kínálkozik egy nagyobb közösségi célú épület kialakítására is, mely akár étkezési, akár kulturális feladatokat is elláthat. Horgász skanzen létesítése is cél, amelyben a természetes anyagokból készült szálláshely szolgáltatás mellett bemutatásra kerülnek a horgászási módok, egy, a horgászat fejlődését bemutató kiállítás, a Tisza tavi halfajták élőben történő bemutatása, valamint a hálófonás mestersége és a halakból készíthető ételek. A skanzen interaktív módon, tehát a vendégek bevonását lehetővé téve kell, hogy kialakítsa a szolgáltatásait. A skanzen része egy horgásztanyákból álló szálláshely komplexum is, ahol akár iskolás csoportok, családok és egyéni vendégek félnomád körülmények között, a horgászat szellemének és hangulatának megfelelő módon szállhatnak meg. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy a meglévő termálkút hasznosításával különleges körülmények is biztosíthatóak, mind a terület fenntarthatósága, mind turisztikai vonzereje terén. A projekt elsődleges hatása az ingatlan és az azon található épületek hasznosításában rejlik. A múlt megőrzése és továbbélése a jövő nemzedékért történik, így a terület elhanyagolása egyenlő a múlt 140

141 A projektgazda: A megvalósítás helye: Tiszacsege A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG emlékeinek végleges megsemmisítésével. A projekt megvalósulásával további közvetlen hatások is jelentkeznek, úgy is, mint: - munkahelyek biztosítása a helyi, hátrányos helyzetben élő lakosságnak; - egy történelmi szellemiség megelevenítésével turisztikai látványosság létrehozása; - fellendül a helység gazdasági vérkeringése (amire igen nagy szükség van, figyelembe véve Tuka és az ott élők helyzetét) - környezetkímélő megoldásokkal (fűtés, energiatermelés) a terület fenntartási költségei a minimális szintet érhetik el. Tiszacsege Város Önkormányzata Várható költsége ,- eft. Output indikátorok: Létrehozott turisztikai látványosságok száma (db) Felújított épületek területe (m2) Kialakított horgásztó területe (m2) Turisztikai kapacitások nagysága (férőhely) Eredmény indikátorok: A vendégek számának az emelkedése (fő) Helyi turisztikai vállalkozások száma (db) A vendégéjszakák számának az emelkedése (db) Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Látogatók számának emelkedése Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A térség GDP-jének növekedése (Ft) A látogatók megelégedettsége 141

142 Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 1.3. Térségi marketing tevékenyég fejlesztése 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 2. Humánerőforrás fejlesztése 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés 3. Vidékfejlesztés 3.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése Lehetséges források: - ÉAOP pályázat - KEOP pályázat 142

143 20. PROJEKT ADATLAP Projekt neve: Lakatlan épületek átadása felújításra, valamint turisztikai hasznosításra Projekt célja: A projekt célja a lakatlan, használaton kívüli épületek meghatározott feltételrendszer mellett átadása hasznosításra tulajdonjog-átszállás feltételével. Projekt indokoltsága: Tiszacsege népessége más kis településekhez hasonlóan folyamatosan csökken. Ennek az urbanizáció az oka, így ellene jelenleg nem sok mindent lehet tenni. Mivel nagy az elvándorlás, valamint idősödik az ország népessége, így nem meglepő, hogy egyre több ingatlan fog a települések tulajdonába kerülni. Jelenleg több olyan ingatlan is van, amely az önkormányzat tulajdonában van, azonban azt nem kellőképpen vagy éppen sehogyan sem hasznosítják, lévén nincs várható haszna. Így az épületek állaga egy idő után elkezd leromlani, ami hosszabb távon oda vezet, hogy az épület olyan mértékű állagsérelmet szenved, ami miatt elkerülhetetlen annak felújítása (így nagyobb összeg ráfordítása). Ellenkező esetben a felépítmény akár meg is semmisülhet. A projekt leírása: Ennek a projekt-koncepciónak a lényege az, hogy Tiszacsege területén több olyan ingatlan van, amelyek önkormányzati kézben vannak ugyan, azonban üresen állnak és így állaguk romlik. A lakatlan épületek vállalkozások részére történő átadásával az épületek állagának a megóvása mellett azok hasznosítására is lehetőség nyílna. Az átadás kizárólag komoly és alátámasztott hasznosítási terv esetén valósulhat meg. Az átadás tulajdonjogi úton történjen meg (hiszen azért kapja meg az ingatlant, hogy beruházzon ott és hasznosítsa), azonban kizárólag egy további feltétel megléte mellett: az épületet kizárólag turisztikai célra lehet használni és amennyiben ennek a szerződő fél nem tesz eleget (pl. a szerződés időtartamán belül felhagy a tevékenységével), akkor akár 5 évig is lehetőség nyílni az 143

144 A projekt várható hatásai: A projektgazda: BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG épület tulajdonjogának eredeti állapotba történő visszaállítására a hasznosító terhére. A megvalósítás helye: Tiszacsege A megvalósítás időtartalma: A projekt költsége: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: A projekt várható hatása az, hogy az épületek állagát ráfordítás nélkül tudja az önkormányzat megoldani, emellett új turisztikai pontok létesülnek. Egyéb területek esetén lehetőség van más megközelítésben és más célra is szerződéseket kötni. gazdaságélénkítő szerepe van, illetve közvetetten foglalkoztatást is teremthet. Tiszacsege, illetve azok, akiknek átadásra kerülnek az ingatlanok Várható költsége nincs, hiszen ingatlan-átadásról van szó, így annak költségei az átvevőt terhelik. Output indikátorok: Felújított épületek száma (db) Felújítás maximális költsége épületenként (Ft) Új turisztikai programok megjelenése a piacon (db) Új marketing-megoldások a bérlemények kezelésére (típus) Eredmény indikátorok: A város hozzáadott értékének növekedése (Ft) A városba települő működő tőke (Ft) Épületek hasznosítása (db) Javuló marketing-gyakorlat Hatásindikátorok: Munkahelyek létrejötte (db) Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) A lakosság elégedettsége Növekvő helyi hozzáadott érték A városi identitás erősödése Kapcsolódó prioritás: 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés 144

145 Lehetséges források: 1.3. Térségi marketing tevékenyég fejlesztése 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 3. Vidékfejlesztés 3.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése - vállalkozói önerő a helyek hasznosítása során 145