Megalapozó vizsgálat

Átírás

1 Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához / HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Balatonfenyves községi jogállású település, Somogy megyében Fonyód és Balatonmária között fekvő déli Balaton parton hosszan elnyúló közvetlen partszakasszal rendelkező település. A falu és az itt élők ügyeit önállóan a Balatonfenyvesi Község Önkormányzati Hivatala intézi, nem tartozik körjegyzőségbe. A település a Fonyódi járás területén fekszik. Keletről és nyugatról egybeépült a csatlakozó településekkel, így nyugati irányban Balatonmáriafürdővel, Balatonkeresztúrral illetve keleti irányban Fonyóddal. Balatonfenyves további szomszédos települései: Kéthely, Somogyszentpál, Táska, Buzsák. Északi irányban a Balaton határolja, azon keresztül Badacsony, Badacsonytomaj és Szigliget a szomszédos települései. Középfokú ellátás szempontjából Fonyódón kívül a legközelebbi nagyobb település Keszthely, melytől 19 km-re illetve Marcali, melytől 26 km-re található. Balatonfenyvesnek Marcali az illetékességi központja. Balatonfenyves egy viszonylag fiatal település, 1893-ban jött létre, amelynek szerkezete egy tudatos tervezés eredménye. A köztudatban egy nyugodt, békés, családias jellegű nyaralóhelyként szerepel. A falu a hivatalos kategória szerint Község, mivel jelenleg lakosainak száma 1855 fő. Közigazgatási területe: 51,93 km 2. A település a délipart beépített parti sávjában csaknem 5 km hosszú Balaton-parttal rendelkező üdülő-település, jelenleg öt ingyenesen használható szabad strandot működtet. Balatonfenyves része Imremajor, mely Fenyves belterületétől dél-keleti irányban, Táska település külterületi határán található. A település része Pálmajor is, mely kb. 4-5 éve felszámolásra került, jelenleg a terület rekultivációja a cél. A 7-es főút a település déli szélén húzódik illetve szintén délre külterületen a M7-es autópálya. A Székesfehérvár-Gyékényes vasútvonal pedig kettévágja a települést teljes hosszában. Balatonfenyves és a szomszédos települések egyaránt beletartoznak a Balaton kiemelt üdülőkörzet területébe. A község belterülete sík, mély fekvésű, melyet északról és délről is jelentős nádterületek vesznek körül. Szőlőhegyek a közigazgatási területen nincsenek, a korábbi szőlők alakultak át üdülőterületté. A gazdasági kapcsolatokat, munkahelyeket, ügyintézést tekintve jelentős mértékben Fonyód vonzáskörzetébe tartozik a település. Balatonfenyves település helye a településhálózatban - hasonlatosan a szomszédos Balaton parti településekhez - egy nyáron nyüzsgő, élettel teli település.

2 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet alapján a településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök, a területfejlesztési koncepciók és programok, a területi koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével kerül kidolgozásra. Balatonfenyves amellett, hogy a Balaton kiemelt Üdülőkörzet része, Somogy megyei település is. Így a településfejlesztési koncepció kidolgozásakor figyelembe kell venni Somogy megye fejlesztési koncepcióját, a 2014 októberében elfogadott Balaton kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési koncepcióját és különös figyelmet kell fordítani az Országgyűlés 1/2014 (I.3.) OGY határozatával elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióra Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az OFTK az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú 2030-ig szóló jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, és ezek alapján kijelöli a közötti időszak súlypontjait, fejlesztési, prioritásait. Az OFTK fejlesztéspolitikai céljai és elemei képezik az EU-val kötött Partnerségi Megállapodás koncepcionális hátterét, megalapozva a közötti uniós források felhasználására irányuló hazai operatív programok tartalmát. A koncepció számba veszi az ország gazdasági erőforrásait és értékeit, külön foglalkozik a Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztésével, amelyek megőrzése nemcsak környezeti és kulturális, néprajzi értékeinket védi, hanem közösségi összetartozásunk jelképei is egyben. A Balaton-térség fejlesztésével kapcsolatban az OFTK kimondja, hogy: A Balaton térség hazánk egyik legkarakteresebb, nagy kiterjedésű tájegysége, mely ökológiai egységet is alkot, ahol a társadalmi és gazdasági folyamatok egyedülállóan nagy mértékben a környezeti tényezőktől függnek. A térséget a kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti és táji értékei, valamint az ezekre épülő idegenforgalma és tájgazdálkodása az ország legmarkánsabb, önálló fejlesztési célokra igényt tartó térségévé teszi, így a területfejlesztés is egyik legfontosabb feladatának tekinti a térség környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható fejlesztésének, az értékek megőrzésének biztosítását. A térség olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. Turisztikai, mezőgazdasági bevételei révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Bár nem önálló tervezési-statisztikai területi egység, az egységes tervezés és támogatáspolitika igénye és szüksége itt a legerősebb az országban. A mindenkori fejlesztésnek a még meglévő táji, kulturális és természeti adottságokat tiszteletben tartva szabad csak megvalósulnia. A Balaton-térség fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb körű hasznosításával, valamint az érintett számos szereplő partnerségét biztosító stabil intézményrendszer megteremtésével egy fenntartható módon versenyképes Balaton térség jöjjön létre. Fejlesztéspolitikai feladatok: o A fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, a térség változatos vonzerőire épített új és komplex turisztikai termékek kialakítása, magas színvonalú szolgáltatások biztosítása. o A szezon meghosszabbítása egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével, ennek érdekében térségi turisztikai hálózatok, tematikus utak kialakítása, megerősítése. o Egységes térségi turisztikai menedzsment mellett a turisztikai kínálat területileg differenciált tervezésével a vendégforgalom területi szétterítése, a háttérterületek adottságain (borvidék, nemzeti park, hegyek, erdők, aprófalvak, történelmi emlékek, népi hagyományok, gasztronómia stb.) alapuló alternatív turisztikai termékek kínálatának kifejlesztése és értékesítése a parttól távolabbi településeken. o A Balaton, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítása, a vízszint ingadozásból fakadó problémák - 2 -

3 mérséklése, a Balaton-part terhelésének korlátozása, a nádasok védelme, a térség élő és élettelen természeti értékeinek megőrzése. o A térség további beépítésének megakadályozása, tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése (magaspart és pincevédelem). o Az ingatlanállomány rehabilitációja, valamint a városiasodott környezet kínálta területeken új funkciókkal való hasznosítása (pl. lakófunkciók, tudásalapú gazdasági tevékenységek, országos közigazgatási, közszolgáltatási funkciók). o A Balaton-felvidék aktív tájképvédelme, a természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése. o A kulturális örökség magas szintű védelme, tudatosítása és bemutatása. o Egységes, turisztikai vonzerőként is szolgáló balatoni közösségi közlekedési rendszer megteremtése. o Települési együttműködés és egységes elvek mentén zajló fenntartható városfejlesztés a Balaton városgyűrűjében. o A Balaton illegális feltöltésének megakadályozása. o A Balaton törvényt és egyéb jogszabályokat figyelmen kívül hagyó beruházások, építkezések leállítása, az eredeti állapot visszaállítása. o A Balaton-térség háttértelepüléseinek fejlesztése. Somogy megye fejlesztési koncepciója: Somogy megye 2030-ig szóló koncepciójának nagy átfogó célja: Somogy megye 2030-ra sokszínű, természeti értékekben gazdag tájjal rendelkező, harmonikus, és az ott élők számára jó életminőséget biztosító versenyképes, innovatív térséggé válik, ahol szolidáris közösségekre építve, egymást erősítve, egymás értékeire és adottságaira alapozva vannak jelen a szolgáltatásokban erős városok és a kedvező életteret adó vidéki térségek Mindezek elérését az egész megyére kiterjedő természeti értékeink és erőforrásaink felelős és fenntartható módon történő kihasználásával a foglalkoztatottság növelése jelenti, mely megteremtésével színvonal, pénzügyi növekedés érhető el, illetve a somogyi emberek számára a fejlettebb megyékhez való felzárkózást. Átfogó célok: A rendszeres munkajövedelmet szerzők arányának növelése A megye belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása az ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontok figyelembe vételével A szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélyeinek biztosítása minden somogyi ember számára Somogy megye harmonikus fejlődéséhez nélkülözhetetlen a megyére jellemző jelentős területi különbségek mérséklése, mely az északi és déli része között tapasztalható, valamint a mezőgazdaság, turizmus, szállítás, kereskedelem, vendéglátás jellegéből eredő szezonalítás. A felvázolt jövőkép eléréséhez nélkülözhetetlen a szűkebb beavatkozási területek megfogalmazása, úgymond a specifikus célok kitűzése. Specifikus célok Tematikus célok: A piaci igényekre választ adó vállalkozói szektor megerősítése, a K+F+I folyamatok ösztönzése Piacképes tudást biztosító képzési struktúra és a lakosság készségeinek fejlesztése A helyi termelést, a közösségek önellátását elősegítő fejlesztések támogatása Közösségfejlesztés és a hátrányos helyzetű népesség-csoportok társadalmi integrációjának elősegítése - 3 -

4 Az infrastrukturális elemek fejlesztése, kiépítése, a szolgáltatási intézményrendszer megerősítése Terület célok: Balaton kiemelt üdülőkörzet komplex fejlesztése Kaposvár centrum szerepének erősítése, vonzáskörzetének fejlesztése Járásközpontok, városok funkcióinak megerősítése Vidéki térségekben lakók életminőségének javítása, területi különbségek mérséklése Somogy megye horvát határ menti térségeinek fejlesztése a horvát kapcsolatok erősítésével Somogy megye fő feladati közé tartozik többek között a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet komplex fejlesztése. Somogy megye gazdaságában jelentős szerepet játszik a Balaton partközeli településire koncentrálódó idegenforgalom. A terület legfőbb vonzereje a természetes vízfelület megléte, mely ideális lehetőséget biztosít a klasszikus vízparti üdülésre, de emellett nagy számban találni aktív kikapcsolódási lehetőségeket nyújtó szolgáltatókat is (vitorlázás, kerékpározás, horgászat, lovaglás, stb.) A Balaton térségében meghatározó stratégiai cél: - versenyképesség erősítése: foglalkoztatás bővítése, vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása, exkluzív turisztikai kínálat kialakítása, turizmus menedzsment rendszer megújítása, parttól távolabbi települések foglalkoztatásának bővítése, tudásalapú gazdaság és a K+F tevékenység ösztönzése belső- és külső közlekedési kapcsolatok erősítése, környezeti infrastruktúra továbbfejlesztése fokozott megújuló energiahasznosítás, táji és települési környezet megújítása, vízpart-rehabilitációs programok megvalósítása. - Szezonalítás minimalizálása: attrakciókra épülő komplex kínálat, turizmus szereplőinek együttműködése, kínalataik összehangolása - Vízszintingadozás problémájának kezelése. - Gazdaság diverzifikálása (feltétele a munkaerő kínálat és a modern info-kommunikációs eszközök megléte): háttértelepülések lehetőségeinek feltárása, turizmus területi koncentrációjának csökkentése, mezőgazdasági termelés, hal- és vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, szőlészet és borászat. Kézművesipar (balatoni specialitást jelentő termékek) A Balaton térségének fejlesztése, a fejlesztési célok, specifikus célok a vállalkozások versenyképességének javítása, környezet minőségének javítása, területi és társadalmi kohézió, életminőség javítása mind szervesen integrálódnak a megye fejlesztésébe, és fejlesztési célkitűzéseibe. A Balaton fejlesztési Tanács a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja keretében dolgozta ki a as időszakra szóló fejlesztési koncepciót, amely már a 2014-ben az Országgyűlés által elfogadott OFTK-val összhangban készült. A koncepció meghatározta a térség jövőképét és a térség fejlesztésének átfogó céljait: 1. A térség jövőképe - 4 -

5 Balaton kiemelt térség a jövőben: Balaton, a természetesség és a magas életminőség egységes közép-európai mintarégiója! A Balaton térség jövőkép az alábbi 4 pillére épül: - Természetesség, - Megújuló képesség, - Egészség, - Fenntarthatóság. Balaton, a testi, szellemi, társadalmi megújulást adó térség. A térség, ahol magától értetődő a természet ereje, tisztasága, minősége és a benne élők vitalitása. A térség országosan kiemelkedő példája a környezet és a társadalmi egységnek, a harmonikusan fejlődő és fenntartható társadalmi fejlődés megteremtésének. Ez az a térség, ahol a társadalom (az itt élők és az ide látogatók innovatívan és fenntartható módon) úgy védi, formálja és építi környezetét, a természetes és épített környezetet, a közösségeket, a gazdaságot, hogy a környezet visszahatva a társadalomra, biztosítja annak gyarapodását és jólétét. A Balaton kiemelt térség o Magyarország és Közép-Európa viszonylatában a legtermészetesebb régió, állandó és ideiglenes lakói számára vonzó életminőséget nyújt; o magas minőségű természeti értékekkel és épített környezettel rendelkezik, környezeti állapota stabilizálódik, Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságai, mint nemzeti közkincs megőrzése felett hűen őrködik; o európai szinten modellértékű, egységes fenntartható területi gazdasági rendszert alkot, önálló fejlesztési egységként kezelt és önálló területi irányítással rendelkezik; o környezeti és táji értékek fenntarthatósága mellett jelentős hazai és külföldi vendégforgalommal rendelkezik, a szabadidő eltöltésnek, az élménykeresésnek és az egészséges életvitelnek a legvonzóbb magyarországi térsége, miközben különböző térségeit izgalmas sokféleség jellemzi; o gyógyító térség, kialakul a gyógyító Balaton képe, ahol a tó és a gyógy-, termálvizek, a mikroklíma, a rehabilitációs és különféle egészségügyi programok (beleértve a népegészségügyi, egészségfejlesztési prevenciós, mentálhigiéniás programokat), a helyben megtermelt gyógyító és éltető termékek, valamint a szabadidő aktív eltöltését segítő szolgáltatások egész évben várják a látogatókat és gyógyítják, frissítik a régióban élőket; o táji, természeti adottságokra és hagyományokra épülő ( Balaton márka ), a helyi környezeti feltételekhez igazodó versenyképes gazdasággal rendelkezik; o a helyi szereplők együttműködése révén a régióban megtermelt jövedelmek lehető legnagyobb része a térségen belül marad, a térség szereplőit gazdagítja; o a modern XXI. századi innovatív, tudás alapú gazdasági ágak, szolgáltatások és intézmények térségi jelenléte megerősödik; o az információs társadalom legújabb vívmányai a régióban kiemelkedően elterjedtek, és alkalmazásuk megjelent a gazdasági és társadalmi életben, a környezeti alrendszer irányításában, o a lakosság minden rétege számára megteremti az esélyt a munkavállalásra, a régióban az állandó lakosság egyre nagyobb részének biztosított az egész éves munkavállalása; o nincsenek a régión belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek, a multikulturális és erősen érdektagolt helyi társadalmi konfliktusos helyzetek jól kezeltek; o regionális és térségi szinten együttműködő földrajzi, társadalmi és kulturális egység, mely határozott és tényleges térségszervezési erőt felmutatni képes balatoni azonosságtudattal bír

6 2. A térség célrendszerének bemutatása Az alábbi célrendszer épít a Balaton kiemelt térségre elkészült helyzetelemzésre és figyelembe veszi a kapcsolódó ágazati és területi koncepciók elképzeléseit is. Így a célrendszer integrálja a Parlament által elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban a Balaton térségére megfogalmazott fő fejlesztési irányokat. A koncepció célrendszere abból indul ki, hogy a vendégek számára is akkor lehet vonzóbb az itt tartózkodás, ha térségharmóniát sugároz. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy a térségben élők is jól éljenek A térség fejlesztésének átfogó célja Fő cél a Balaton térségnek dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, hogy a térségben élők és dolgozok számára egész évben biztosítható legyen egy kiszámítható élet és munkakörnyezet. A fő célhoz kapcsolódó átfogó célok a következők: megbízható jövedelem-szerzést és javuló életminőséget, így a környezetkímélő technológiák alkalmazásának (pl. energiafelhasználás, közlekedés, ingatlanfejlesztés) széles körű elterjedése következtében magas minőségű környezetet biztosítson a helyi lakosok számára, A munkanélküliség, és ezen belül a tartósan álláskeresők számának csökkentése, az éves foglalkoztatás elősegítése és környezetbarát technológiák alkalmazásának széles körű elterjesztése. vonzó működési környezetet biztosítson elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozások számára, A felsőfokú végzettségű lakosok, a K+F tevékenységet végzők számának növelése. vonzó természeti és épített környezeti feltételeket és magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítson a térséget felkeresők számára, melynek eredményeként növekedjen a Balaton térségbe látogató turisták száma, illetve a hosszabb ideig történő tartózkodásban és szolgáltatásvásárlásban megmutatkozó elégedettsége. A vendégéjszakák számának növelése, különösen a külföldiek által eltöltött éjszakák vonatkozásában, szálláshelyek egész évre vetített kapacitás-kihasználtságának javulása. A változó igényekhez, természeti folyamatokhoz rugalmasan igazodó és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató és cselekvőképes, együttműködő intézmények és szervezetek szolgálják a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat. A Balaton térségben működő intézményekkel, szolgáltatókkal való elégedettség javulása a helyi lakosok és turisták részéről. A turizmus fejlesztése, mint a régió meghatározó gazdasági ágazata kiemelten fontos. Az elmúlt időszak csökkenő versenyképességi mutatóin (vendég, vendégéjszaka szám csökkenés, külföldi turisták számának visszaesése) kell javítani, és a változó piaci igényeknek megfelelően kell fejleszteni a kínálatot. A turizmus területén számos kínálati elem épült ki az elmúlt évtizedekben, melyek jelentős része elavult, leromlott állapotba került, vagy fejlesztésük nem követte a piaci igényeket. Ezzel párhuzamosan Európa más részein, pl. Ausztriában egyre jobb eredményeket mutatnak fel a természet közeli programokat (pl. természetjárás, kerékpározás, golfozás, lovaglás, vizisportok) kínáló desztinációk, már nemcsak síszezonban, hanem egész évben is, - 6 -

7 éles konkurenciát teremtve a Balaton térségnek is. A Balaton térségben a turisztikai termékek, vonzerők fejlesztésének állami támogatásával, ösztönzésével célszerű változtatni, melyek vonzó környezetet teremtenek a vendéglátásnak, szálláshelyek fejlesztésének és egyéb turisztikai szolgáltatásoknak, ezzel jövedelmezőbb, új munkahelyet teremtve. Az állami ösztönzéssel olyan feltételrendszer kell kialakítani, ami segít a magán tőke által jelentős fejlesztések megvalósulását és sikeres működését. A turisztikai termékek fejlesztésénél elsődleges prioritást az exluzív (egyedi értéket nyújtó), a parttól távolabbi településeken a meglévő természeti értékekre, kulturális örökségre építő adottságok fenntartható kihasználásával megvalósuló, egész éves szolgáltatást nyújtó (pl. rendezvények és konferenciák, egész-turizmus kerékpározás, természetjárás) fejlesztések jelentenek. A turisztikai fejlesztéseknek kiemelt célcsoportjai a családok, fiatalok, illetve a nyugdíjasok, akik turisztikai szempontból eddig kevésbé kihasznált szezonokban (tavasszal és ősszel) a gyógyfürdőhelyeken túl akár a térség többi területén is az eddigiekhez képest nagyobb számban vendégként jelentkezhetnek. Az idős, aktív munkavégzéstől visszavonult nyugdíjasok számára igényként jelentkezhet, hogy letelepedjenek a tó körül, vagy egy évben hosszabb ideig, több mint 6 hónapon át tartózkodjanak a Balaton térségben, de ehhez szükséges az egészségügyi, szociális rekreációs, kulturális szolgáltatások további fejlesztése. Az évi egyszeri, hosszabb és egybefüggő (1-2-3 hetes) szabadságot a dolgozó korú felnőtt lakosság körében egyre jobban felváltják az évente többszöri hosszú hétvégék, a pár napos, maximum 1 hetes kikapcsolódások, melyeknél jelentős szerepet játszik az élmény-turizmus. A fiatalabb generáció, valamint az aktív dolgozóval bíró (és munkájukat fontosnak tartó) családok számára ennek következtében egyre kevésbé csak a klasszikus nyári idényben való pihenés van fókuszban. A balatoni turizmus (benne a borturizmus, a wellness, a rekreáció, mozgás) az élmény jelleget kihasználva és megfelelő környezeti feltételek esetén (infrastruktúra, közlekedés, szolgáltatások) szinte évszaktól függetlenül generálhat vendégforgalmat a régióban, feltételezve, hogy az üzenet eljut a célcsoportokhoz. A turisztikai marketing során kiemelten törekedni kell a tó és környezetének folyamatosan élvezhető és változatos (a nyári főszezonon kívüli) értékeinek (pl. jó vízminőség) kommunikálására A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A magyar terület és településrendezési hierarchia szerint Balatonfenyves területére vonatkozik az OTrT, a megyei területrendezési terv és kiemelten a Balaton törvény - a BMÜ területrendezési terve. Az OTrT az Ország szerkezeti tervlapján egy kis szürke körrel jelzi Balatonfenyvest. A település egészére az Országos szerkezeti terv Mezőgazdasági térségi területfelhasználási kategóriát jelöl. Balatonfenyvesen egyéb szerkezeti, infrastrukturális elemek is találhatók. A települést érinti az Országos jelentőségű energetikai hálózat: Földgázszállító vezeték, illetve az Országos jelentőségű közlekedési hálózatok is: Főút, egyéb országos törzshálózati vasúti pálya, gyorsforgalmi út, országos kerékpárút-törzshálózat eleme. Országos jelentőségű energetikai hálózat Országos jelentőségű közlekedési hálózatok - 7 -

8 Az OTrT övezetei közül az Országos ökológiai hálózat övezete érinti, amely a belterület és attól dél-keleti irányba lévő rész kivételével az egész igazgatási terület beletartozik az Országos ökológiai hálózatba. Balatonfenyves déli, keleti részén az OTrT kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetet jelöl, valamint a településtől a délre egy nagyobb folt kivételével a teljes közigazgatási határa kiterjedően a tájképvédelmi területet A fentieken túl, az Országos övezetek közül még érinti a községet az Országos vízminőség védelmi terület övezete, melybe az egész igazgatási terület beletartozik. Az Ország szerkezeti terve meghatározza az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét valamint ezek összefüggéseit. Az OTrT övezetei közül az Országos ökológiai hálózat övezetében évi XXVI. tv csak olyan területfelhasználási kategória illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. A 14. szerint a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, valamint az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. A 14/A. szerint az Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan területfelhasználási kategória, a településrendezési tervben csak olyan területfelhasználási egység illetve olyan építési övezet jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetekre meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat. Az övezetekben a közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. Az Országos vízminőség-védelmi terület övezetében (14. ) keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről a kiemelt térség tervében kell rendelkezni. A településrendezési eszközök készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket és az övezetre vonatkozó szabályokat meg kell állapítani. Áttételesen érintik a településrendezést az OTrT kiemelt térségi és megyei övezetére vonatkozó szabályai. Pufferterületen (19. ) a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó értékeit nem veszélyezteti. Somogy megye területrendezési terve: Somogy megye térségi szerkezeti tervlapja a Balaton üdülőkörzetre nem tartalmaz tervi elemeket. Az 13/2011 (IV.26) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalt Somogy Megye Területrendezési Tervéről szóló 15/2004 (XII.27) önkormányzati rendelet 1. (2) bekezdése szerint: A rendelet hatálya Somogy megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli közigazgatási területére terjed ki. A Balaton kiemel üdülőkörzet területrendezési terve: A évi CXII. törvény röviden Balaton törvény a táji, természeti és települési környezet minőségének védelme az üdülés, idegenforgalom minőségi fejlesztése, a térség kiegyensúlyozottabb fejlődése érdekében határozza meg a területhasználat módját és szabályait. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve Térségi Szerkezeti Terve Balatonfenyves települési, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási térséget illetve egyedileg meghatározott térséget tartalmaz, jelöli az M7-es autópálya és 7. sz. főút gyorsforgalmi utakat és azok összekötését (Balaton törvény 2/1. számú melléklet) valamint a Országos törzshálózati vasútvonalat (Balaton törvény 2/2. számú melléklet), kerékpárutat (Országos kerékpáros törzshálózat), valamint a közigazgatási határon átmenő nagynyomású és középnyomású földgáz illetve 120 kv-os villamos távvezetékeket

9 Térségi Szerkezeti Terv A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során az erdőgazdálkodási térséget legalább 95 %-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni illetve legalább 85 %-ban erdőterületbe kell sorolni, ha a 95%-os kijelölés a törvény más, eltérő rendelkezése szerint nem végrehajtható. A mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági területbe kell sorolni és a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki. Az M7 gyorsforgalmi út és a Balaton-part között kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület. A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A település nyugati közigazgatási határa mellett belterületétől délre egy kis részen egyedileg meghatározott térség került kijelölésre. Az egyedileg meghatározott térség a beépítésre szánt különleges területek közül a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, hulladékkezelő, -lerakó terület, a beépítésre nem szánt különleges területek közül a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, vagy turisztikai fejlesztési terület övezetével turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett területen a beépítésre szánt üdülőházas üdülőterület, a különleges területek közül az oktatási-kutatási központ, szabadidőközpont, vízi-közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő terület, állat- és növénykert területe, strandterület, sportterület, a beépítésre nem szánt zöldterület, erdőterület, természetközeli terület vagy a különleges területek közül egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, vadaspark, arborétum területe települési területfelhasználási egységbe sorolható. A törvény 4/c. 2. bekezdés f) pontja rögzíti, hogy a Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa Murakeresztúr (Horvátország) transz-európai vasúti szállítási hálózat részeként működő országos törzshálózat vasútvonal kitérési lehetőséget biztosító szakaszos kétvágányúsításának és védőtávolságának területigényét a szakági tervek és a településrendezési eszközök alapján meg kell határozni. A Balaton törvény Balatonfenyves területén a következő kiemelt 13 db térségi övezeteket tartalmazza: Ö-1; Ö-2; Ö-3; T-1; SZ-1; F-1; D-1; U-1; U-2; M-1; E-1; E-2; Ü

10 1. Magterület (Ö-1) övezete területe: 177,66 ha A Balaton törvény előírásai mellett az OTrT országos ökológiai övezetre meghatározott szabályozásai is érvényesek. OTrT 17. -a kimondja, hogy beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a magterület és az ökológiai folyosó teljesen körülzárja a települési területet. Balatonfenyvesen nem zárja körbe a települési területet a magterület és az ökológiai folyosó. A lényeg a kialakult tájhasználat, csak a természetközeli állapotokhoz való közelítés érdekében változtatható meg, a látványvédelem szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, a közlekedési létesítmények, új építmények csak tájba illesztve helyezhetők el, erdőtelepítés, fásítás kizárólag őshonos fajokkal végezhető. 2. Ökológiai folyosó (Ö-2) övezete területe: 1970,15 ha Az OTrT és a Balaton törvény egyhangúan azt alábbiakat fogalmazzák meg: Az ökológiai folyosó övezetre vonatkozóan a településrendezési eszközök készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani. A látványvédelem szempontjait itt is kiemelten kell kezelni. Kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg. A települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet. Szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el, kertgazdálkodási területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be. Közlekedési építmények kijelölése tájba illesztve, a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működésének biztosítása mellett történhet. 3. Pufferterület (Ö-3) övezete területe: 50,08 ha A pufferterület övezetében az OTrT csak abban az esetben engedi beépítésre szánt terület kijelölését, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó értékeit nem veszélyezteti. A Balaton törvény tovább szigorít, így a látványvédelem szempontjait az övezetben kiemelten kell érvényesíteni, országos jelentőségű védett területen szántó művelési ágban építmény nem helyezhető el, a kertgazdasági területen 2700 m2-nél kisebb terület nem építhető be, a közlekedési, közmű létesítmények, építmények tájba illesztve létesíthetők, és csak extenzív jellegű, természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatóak

11 4. Térségi jelentőségű tájképvédelmi (T-1) övezete Az OTrT szabályain túl, amelyek tiltják olyan területfelhasználási egység illetve építési övezet kijelölését, amelyek a tájképi értékek fennmaradását veszélyeztetik, a Balaton törvény előírja, hogy az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a más célú hasznosítás csak adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a tájkataszter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető, a látványvédelmet kiemelten kell érvényesíteni, a kertgazdasági területen 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be, új épület, építmény elhelyezése tájba illesztve, a történelmi tájszerkezet, tájképi adottságok megőrzésével történhet. területe: 1570,38 ha 5. Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1) övezete Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete az OTrT előírásai mellett csak korlátozott vegyszer és műtrágya használatú, környezetkímélő mezőgazdasági termelés folytatható. területe: 2289,98 ha 6. Felszíni vízminőség-védelmi terület (F-1) övezete területe: 1546,69 ha A felszíni vízminőség-védelmi területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, épületek építése, bővítése ( a törvényben leírt kivételektől eltekintve) nem engedélyezhető. A vízfolyások menti méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani

12 7. Tómeder (D-1) övezete területe: 2382,51 ha A Balaton törvény fogalmaz meg konkrét előírásokat a tómederre. A Balaton tómedre az érvényes partvonal szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető, a Balaton jogi partvonalát megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet. A parti móló, hullámtörő, kikötő építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető. 8. Települési terület (U-1) övezete területe: 481,95 ha Települési terület övezete, ahol a Balaton törvény a HÉSZ-ben megköveteli a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságok a szakági munkarészek figyelembe vételét és előírja, hogy új beépítésre szánt terület utca határosan nem alakítható ki, az új beépítés szabályzásakor a meglévő magassághoz kell igazodni, a közmű hálózatok, műtárgyak elhelyezésénél, korszerűsítésénél az esztétikai követelményeket érvényesíteni szükséges. 9. Gazdasági terület (U-2) övezete területe: 32,17 ha A Balaton törvény előírja, hogy a településszerkezeti tervben új, a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület nem jelölhető ki. A törvény továbbá meghatározza a HÉSZ-ben előírandó beéíptési %-ot a gazdasági területek és az új kereskedelmi, szolgáltató területek esetében

13 10. Általános mezőgazdasági terület (M-1) övezete területe: 1716,21 ha Általános mezőgazdasági terület övezetében a Balaton törvény kimondja, szántó területen 20 ha, gyep esetén 5 ha, gyümölcs esetén 3 ha, szőlő művelési ág esetén 2 ha alatt épület nem létesíthető, a vízfolyások menti fás növényzet védelme megoldandó és a településrendezési tervben meg kell határozni mezővédő, útvédő fásításokat. 11. Erdőterület (E-1) övezete területe: 567,58 ha Erdőterület övezetében védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken szabad építményt elhelyezni természetvédelmi bemutatási, kezelési illetve erdészeti célból. Fokozottan védett erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát biztosítani kell. 12. Erdő telepítésére alkalmas terület (E-2) övezete területe: 0,12 ha Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetére a Balaton törvény kimondja, hogy beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és az erdőtelepítésre megvalósulásáig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható

14 13. Turisztikai fejlesztési terület (Ü-1) övezete területe: 6,03 ha A Balaton törvény szigorú előírásainak betartása mellett lehet ebben az övezetben telket beépíteni. 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 10 %-os beépíthetőséggel. Látványtervet is kell mellékelni. A telek területének 50%át növényzettel fedetten kell kialakítani. Az épületek, a nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél a helyi építészeti és táji adottságokhoz igazodva, esztétikusan kell elhelyezni. Balatonfenyvest érintő Balaton törvényes övezetek Ö-1: Magterület érinti a Balaton teljes területét, a Felső-melléki legelőket, ill. azok szűkebb környezetét a két nagyobb kiterjedésű védelmi erdő területekkel együtt. Ö-2: Ökológiai folyosó terület Balatonfenyves közigazgatási területének az autópályától délre eső teljes területe, ill. a település keleti felén a kisvasúttal a nyugati övcsatornával és az autópályával határolt terület ill. az un. Bozót terület keleti fele. Ö-3: Puffer terület a temetőtől keletre eső belterületi határ, a csatorna és az autópálya közti terület, ill. a település nyugati határában a Felső-melléki legelőktől északra és a belterületi határtól délre lévő terület. T-1: Térségi jelentőségű tájképvédelmi területnek szabályozza a Balaton törvény Balatonfenyves autópályától délre, kisvasút észak-déli pályatestétől keletre eső mezőgazdasági területeit a Felső-melléki legelőket és a Bozót területét. SZ-1: Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület Balatonfenyves teljes közigazgatási területét érinti. F-1: Felszíni vízminőség-védelmi terület a település déli területrészén húzódik végig. D-1: Tómeder terület értelem szerűen a Balatonfenyves közigazgatási területének Balatonra eső része. U-1: Települési terület a meglévő belterület kiegészülve a 7-es út és a belterületi határ közti és a temető körüli szántó területekkel. U-2: Gazdasági terület. A Pál major és az Imre major területei. M-1: Általános mezőgazdasági terület Három nagyobb erdőfoltot leszámítva a belterületi határ és a Nyugati főcsatorna közti terület szinte teljes mértékben mezőgazdasági terület. Az autópályától délre eső területrész túlnyomó többsége szintén mezőgazdasági terület, leszámítva az Imre major és a Pál major területeit, valamint a Nyugati főcsatorna mentén húzódó és a közigazgatási terület dél-keleti sarkában lévő összefüggő erdőterületeket

15 E-1: Erdőterület Összefüggő erdőterületeket a Balaton törvény a település dél-keleti sarkában jelöl, ill. a Nyugati-főcsatorna mentén déli irányban. Az autópálya és a település belterülete között a Felső-melléki legelő északi határán jelöl még egy nagyobb erdőfoltot, ill. a Bozót megnevezésű terület nyugati határán tartalmaz összefüggő erdőséget. E-3: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület - Erdőtelepítésre alkalmas területet (E-2) a törvény Balatonfenyvesen nem jelöl, és a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület is igen csekély mértékű 0,03 ha, ami a Somogyszentpál észak-nyugati erdejének átnyúlásából adódik. Ü-1: Turisztikai fejlesztési terület - Egyetlen helyen jelöl Balatonfenyvesen a Balaton törvény turisztikai fejlesztési területet. A 6 hektáros terület a Balatonkeresztúrral közös közigazgatási határ mellett a belterület nyugati végénél a 7-es úttól délre található A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Balatonfenyves fejlesztését befolyásoló megállapításai Balatonmáriafürdő Balatonfenyvest nyugat felől határoló Balatonmáriafürdő településrendezési tervét az Arker Stúdió Kft. készítette 2012-ben. A településszerkezeti tervét Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata az 5/2012 (III.21.) számú határozatával fogadta el. A településszerkezeti terv az 1179 hrsz-ú Hullám utca keleti folytatásában tartalmaz meglévő/fejlesztendő fontosabb helyi kerékpárút kapcsolatot Balatonfenyves felé. A kerékpárút a vízpart-rehabilitációs terven is szerepel és Balatonfenyves hatályos szerkezeti tervén is jelölve van a Kaposvári utcára, a Hullám utca folytatásaként. A fentieken túl más Balatonfenyvest érintő fejlesztést nem tartalmaz Balatonmáriafürdő szerkezeti terve. Balatonkeresztúr Balatonfenyvest nyugat felől határoló Balatonmkeresztúr településrendezési tervét szintén az Arker Stúdió Kft. készítette 2009-ben. A településszerkezeti tervet Balatonkeresztúr Község Önkormányzata a 161/2009. (VI. 25.) számú határozatával fogadta el. A Balaton-törvény térségi szerkezeti terve a települések között országos kerékpáros törzshálózatot jelöl, amelyet Balatonkeresztúr és Balatonfenyves hatályos szerkezeti terve sem szerepeltet. Egyéb Balatonfenyves fejlesztését érintő elhatározás nem található Balatonkeresztúr településszerkezeti tervén. Kéthely Balatonfenyvest nyugat felől határoló Kéthely településrendezési tervét a Virányi Építész Stúdió Kft. készítette 2005-ben. A településszerkezeti tervet Kéthely Község Önkormányzata a 40/2005.(VII.30.) számú határozatával fogadta el. Kéthely településszerkezeti terve a 0177 hrsz-ú vasút megnevezésű alrészletre térségi kerékpárutat jelöl. Ezt a kerékpárutat a Balaton-törvény térségi szerkezeti terve nem tartalmazza, a 0177 hrsz-ú út folytatásában Balatonfenyves szerkezeti tervén sem szerepel kerékpárút. Egyéb Balatonfenyves fejlesztését érintő elhatározás nem található Kéthely településszerkezeti tervén

16 Somogyszentpál Balatonfenyvest dél felől határoló Somogyszentpál településrendezési tervét a Fazekas és Társa Fejlesztő és Szolgáltató Bt. készítette. Somogyszentpál tervezi kerékpárút kialakítását, amely Pál majornál vezetne át Balatonfenyves településre. A településszerkezeti terv és a térségi szerkezeti terv is nagynyomású földgázvezetéket és 120 kv-os távvezetéket jelöl a községek közigazgatási határain keresztül, ill. keskeny nyomtávú vasútvonal (kisvasút) köti össze a két települést. Egyéb Balatonfenyves fejlesztését érintő elhatározás nem található Táska településszerkezeti tervén. Táska Balatonfenyvest kelet felől határoló Táska településrendezési tervét a Virányi Építész Stúdió Kft. készítette 2007-ben. A településszerkezeti tervet Táska Község Önkormányzata a 13/2007.(IV.27.) számú határozatával fogadta el. A településszerkezeti terv és a térségi szerkezeti terv is nagynyomású földgázvezetéket és 120 kv-os távvezetéket jelöl a községek közigazgatási határain keresztül, ill. keskeny nyomtávú vasútvonal (kisvasút) köti össze a két települést. Jelenleg a kisvasút Táska településen nem üzemel. Egyéb Balatonfenyves fejlesztését érintő elhatározás nem található Táska településszerkezeti tervén. Buzsák Balatonfenyvest dél-kelet felől határoló Buzsák településrendezési tervét a PESTTERV Kft. készítette 2010-ben. A településszerkezeti tervet Buzsák Község Önkormányzata a 94/2010.(IX.3.) számú határozatával fogadta el. A települések közigazgatási határa igen rövid szakaszon (168 méter) kapcsolódik egymáshoz. Ezen a kis részen Balatonyfenyvest érintő fejlesztési elhatározást a településszerkezeti terv nem tartalmaz. Fonyód Balatonfenyvest kelet felől határoló Fonyód településrendezési tervét az Arker Stúdió Kft. készítette 2010-ben. A településszerkezeti tervet Fonyód Város Önkormányzata a 128/2010.( VI.24.) számú határozatával fogadta el. A településszerkezeti terv az 5013 hrszú Béla Király utca nyugati folytatásában tartalmaz meglévő/fejlesztendő fontosabb helyi kerékpárút kapcsolatot Balatonfenyves felé. A kerékpárút a vízpart-rehabilitációs terven is szerepel és Balatonfenyves hatályos szerkezeti tervén is jelölve van a Kölcsey utcára, a Béla Király utca folytatásaként. A kerékpárutat a térségi szerkezeti terv is tartalmazza, országos kerékpáros törzshálózatként jelöli. A szerkezeti és térségi szerkezeti tervek ezen kívűl még nagyközépnyomású földgáz vezetéket jelölnek Fonyód közigazgatási területén amely a nyugati közigazgatási határon kapcsolódik a Balatonfenyvei vezetékkel. Egyéb Balatonfenyves fejlesztését érintő elhatározás nem található Fonyód településszerkezeti tervén. Badacsony Balatonfenyvest észak felől határoló Badacsonyt a Balaton választja el egymástól, Balatonfenyvest érintő fejlesztési szándékot sem a térségi szerkezeti terv sem a szerkezeti terv nem tartalmaz. Badacsonytomaj Balatonfenyvest észak felől határoló Badacsonytomajt a Balaton választja el egymástól, Balatonfenyvest érintő fejlesztési szándékot sem a térségi szerkezeti terv sem a szerkezeti terv nem tartalmaz Szigliget Balatonfenyvest észak felől határoló Szigligetet a Balaton választja el egymástól, Balatonfenyvest érintő fejlesztési szándékot sem a térségi szerkezeti terv sem a szerkezeti terv nem tartalmaz

17 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bevezetése A hatályos településfejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai. Balatonfenyves község hatályos településfejlesztési koncepcióját a 113/2002. (VIII.29.) számú önkormányzati határozattal hagyta jóvá a testület. A Szabályozási Tervet és a Helyi Építési Szabályzatot 21/2006 (IX.15.) számú rendelettel fogadták el. A hatályos településfejlesztési koncepció rögzíti a rendezési terv készítése során fontos szempontokat és a legfontosabb fejlesztési elképzeléseket, melyeket az alábbi pontok tartalmazzák: A rendezési terv készítése során figyelemmel kell lenni: a település szerepkörére, a tervezett Negybereki Tájvédelmi körzetre, a belvízveszélyes, mély fekvésű területekre; szennyezés érzékenység tekintetében a fokozottan érzékeny területi besorolásra, a közlekedési területek, így kiemelten a vasút és az M7-es autópálya védőterületeire; a lakóterületek üdülőterületek és rekreációs területek kiépítésére vonatkozó elképzelésekre, az építészeti értékvédelemre, az erre vonatkozó javaslat kidolgozására, a BKÜTT és BKSZ előírásaira. Az önkormányzat legfontosabb fejlesztési elképzelései: a község teljes szennyvízcsatornázása ( ), a községközpont kialakítása, építése ( ), a Sétáló utca kialakítása ( ), 350 hálóhelyes vitorlás- és személyhajó kikötő építése ( ), a teljes település belvízrendezése ( ), a kerékpárút építése ( ), Községháza átépítése,- idősek Klubja kialakításával ( ), a község közvilágításának teljes felújítása, rekonstrukciója ( ), a Kacskovics villa felújítása, közművelődési célra történő hasznosítása ( ), a település rendezési tervének elkészítése ( ), kommunális gépek beszerzése,- locsolókocsi, fűnyírók, utcaseprő gépek ( ), strandok, gyermekpancsoló medencék, zuhanyozók létesítése ( ), parkok kialakítása, köztéri alkotásokkal ( ), Nagyberek-Fehérvízi láp turisztikai hasznosítása,- madárles ( ) református és katolikus templomok felújítása ( ), kisvasút felújítása, kisvasút nap rendezése évente ( ) komolyzenei rendezvények tartása,- évente, kerékpárút kiépítése a Nagyberekben Somogyszentpál Táska Buzsák ( ), a turisztikai rendszer fejlesztése (2002-től folyamatos), település járdáinak felújítása, újak építése ( ), önkormányzati bérlakások felújítása ( ), iskola és óvoda felújítása ( ), strandok felújítása ( ),

18 a Nagyberek csatornáinak horgászturizmusra való hasznosítása, a lakás és üdülőépítés elősegítése, ásvány és termálvízzel kapcsolatos fejlesztések elősegítése. A fejlesztési irányoknak tehát a helyi lakosság ellátását, foglalkoztatását, a település infrastrukturális fejlesztését kell megcéloznia és ehhez kell igazítani,- a területi és a környezeti adottságokat is figyelembe véve,- településrendezési terveket, szabályozásokat. A meglévő településszerkezet rekonstrukciója az adottságokhoz való igazodás, a meglévő belterületi határon belül,- vagy annak kisméretű bővítésével történő fejlesztések képezhetik a településfejlesztési koncepciót és a rendezési terv programját az egyes fejezetekben történő részletezéssel. A lakóterület fejlesztési javaslatok kidolgozásánál a korábbi rendezési terv javaslatainak kontroljából célszerű kiindulni. A tervezett lakásfejlesztés elsősorban a vasúttól délre és a belterületi határon belül fekvő területeken valósítható meg. Lakásépítési területek tárhatók fel a Madarász u. nyugati-, az Úttörő u.- és a Kossuth utcák déli oldalán. E mellett számos beépítetlen foghíjtelek található a községben és lakóparkszerű beépítések kezdeményezése is folyamatban van egyes nagyüdülős területek átépítésével. A javaslatokat a rendezési terv készítése során értékelni kell. A tervezett beépítésénél figyelemmel kell lenni a környezeti terhelésekre (vasút, közút), a tervezett beépítéseknél olyan helyeket kell preferálni, ahol a kedvezőtlen környezeti hatások minimalizálhatók. A település üdülőterületei kialakultak. A településen mintegy fő üdülőnépességgel lehet számolni. Hosszútávon várhatóan az üdülőingatlanok száma 3800-ra prognosztizálható. Az új üdülők a meglévő beépítetlen üdülőterületeken és a vegyessé vált lakóterületek foghíjtelken felépíthetők. A területrendezési tervben a regionális kerékpárútnak a településhez közeli idegenforgalmi látványosságokkal való kapcsolatát kell megteremteni (Buzsák, Táska, Somogyszentpál irányába). Balatonfenyves központjából déli irányba halad a Nagybereken keresztül a Csiszta pusztára, és Táskára vezető kisvasút, amelynek idegenforgalmi szempontból is jelentős a szerepe. A csapadékvíz elvezetés a község egyik legkritikusabb problémája. Sürgős intézkedést igényel a Kossuth utca, Közép utca, a Vasút út, a Kaposvári út és az Úttörő út középső és nyugati része. Szükséges azonban a község egész területére kiterjedő csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készítése, amely feltárja a jelenlegi problémákat és javaslatot ad megoldásokra. Országos védettségű műemlék a településen nem található. A korábbi rendezési terv feldolgozta a helyi építészeti értékek védelmét, amelyet az alábbiak szerint a helyi szabályrendeletben szerepeltettek. Az új rendezési terv készítésekor azonban ezt felül kell vizsgálni. A fenti gondolatokat, koncepcionális javaslatokat az új településfejlesztési koncepció készítésekor figyelembe kell venni

19 1.6. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök Balatonfenyves Önkormányzat Képviselő-testülete a 174/2006 (IX.14.) számú Önkormányzati határozatával hagyta jóvá Balatonfenyves településszerkezeti tervét. A helyi építési szabályrendelet és a szabályozási terv a többször módosított 21/2006. (IX.15.) számú Kt. rendelettel került jóváhagyásra. (Módosítások: 9/2007.(IV.27.), és a 16/2009.(VII.29.) sz. rendeletekkel.) A Szabályozási Terv belterülete 1:2000 méretarányban készült. A külterületre a HÉSZ külterületi rajzi melléklete 1:10000 méretarányban készült, szabályozva az általános mezőgazdasági területeket (Má1; Má2; Má3; Má4; Má5), a be nem építhető általános mezőgazdasági területeket (Má01; Má02; Má03), a gazdasági erdőterületeket (Eg11; Eg12; Eg13; Eg14), a véderdő területeket (Ev11; Ev12; Ev13; Ev14), a vízgazdálkodási területeket (V), valamint a közlekedési területeket A hatályos Településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 174/2006 (IX.14.) számú határozattal hagyta jóvá a településszerkezeti tervét. A településszerkezeti leírás rögzíti, hogy fejlesztésre a BKÜTT és a BTSZ nem ad lehetőséget. A község igénye szerint azonban a település nyugati részén a 7-es számú főút határáig kereskedelmi szolgáltató és lakóterületi jelleggel a belterületi határ módosítása szükségszerű, amelyet a BKÜTT talán túl szigorúan jelöl természetvédelmi övezetnek, mert ott kukorica termelés folyik. Az új M7-es út kiépítése esetén e terület beépítése a község egyetlen fejlesztési lehetőségét jelenti. A M7-es autópálya azóta elkészült, a Balaton-törvény vizsgálata alapján elmondható, hogy a települési térség jelenlegi térmértéke 9,27 %-al kevesebb a törvényben megadott 520,96 hektáros értéknél, így a tervezett belterületbe vonások megoldhatók. A hatályos szerkezeti terv a belterületet az alábbiak szerint tervezi fejleszteni: A kisvasút déli leágazásától számítva mintegy 1 km-es szakaszon kelet felé a belterület déli peremén különleges sport terület- és lakóterület fejlesztésre kijelölt területek vannak. A vizsgálatok és a hivatalos digitális alaptérkép alapján kiderült, hogy a belterületbe vonást még nem valósították meg. A csatorna nyugati oldalán a csatorna és a temető közti szakaszon jelöl még belterületbe vonásokat a szerkezeti terv a vegyes és gazdasági területekre vonatkozóan, melyek a helyrajzi számok tekintetében szintén nem kerültek átvezetésre. A település belterületi nyugati végének bővítése szerepel még a 7-es főút és a meglévő belterületi határ közti szakaszon, földhivatali átvezetés itt sem történt meg. Beépítésre szánt területek még az Imremajor és Pálmajor területei. Az Imremajor szennyvízhálózat kiépítése szükséges, melynek megvalósításához a major belterületbe vonása előrelépést jelentene. Pálmajor épületei egy-két fedett gazdasági tároló épületet kivételével szinte teljesen elbontásra kerültek. A major területén lévő egykori falusias lakóterület hasznosítása a felülvizsgálat során tisztázandó

20 1.7. A település társadalma Demográfia, népesség Népesség száma és jellemzői Az üdölő-település családias karakterét az Balatonfenyvesen telket vásárló hivatalnokok, orvosok, tanárok, kereskedők alakították ki az as években. A település állandó lakossága a szocializmus idején növekedett meg jelentősebben. A település a kedvezőtlen politikai és gazdasági viszontagságai ellenére is megtudta őrizni jellegét és lakosságát. A 2013-as adatok szerint a település jelenlegi lakosságának száma 1855 fő, ebből 125 fő a község külterületén él. A 2011-es népszámlálás alapján az állandó lakósság száma több volt, 2024 fő. A statisztikai mutatókból illetve azok felhasználásával készített diagramok elemzéséből kijelenthető, hogy Balatonfenyvesre jelenleg a népesség szám fogyás jellemző, mint ahogy egész Somogy megyében is tapasztalható illetve az országos demográfiai előrejelzések is mutatják. A település jelenlegi népsűrűsége 53,72 fő/km 2. Öregedés mutató Lakónépesség szám az év végén (fő)

21 A tapasztalt népesség fogyása egyértelmű okai a társadalom elöregedése és az elvándorlás nagy mértéke. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a természetes szaporulata Balatonfenyvesnek -185 fő, ami az élveszületések számából (132 fő) és a halálozások számából (317 fő) megmutatja, hogy adott évben, adott területen hogyan változott a lakosság száma. Balatonfenyvesen a fenti adatokból a természetes csökkenés figyelhető meg. Lakónépességen belül a 0-14, a 15-59, és a 60 év felettiek aránya (népszámlálás 2001) (%) Megfigyelhető a születések számának erőteljes csökkenése, a családok gyermekvállalási hajlandóságának lecsökkenése. E tendenciát tovább súlyosbítja az elhalálozások nagy aránya, a magyarországi átlagéletkor európai átlagnál lényegesen alacsonyabb volta. Az 1855 főből 0-14 éves 297 fő, éves 1057 fő, 60 feletti 501 fő, ami szintén a már említett elöregedő falut jelenti. A településre az elvándorlás is jellemző, ami 2011-ben 182 főt jelentett, mára azonban jóval megnövekedett. A nagy tömegben nyugatra történő elvándorlásnak főként gazdasági okai vannak, jobb fizetés és megélhetés, minőségi munkakörülmények, megbecsültség és jobb gyermekvállalási feltételek. A nyugati munkavállalás egyik vonzó tulajdonsága, hogy számos olyan munkalehetőség kínálkozik a piacon, mely a szakmanélküliek számára is elvállalhatók. Balatonfenyves a Balaton üdülőkörzet egyik települése, melyből adódóan a társadalmi helyzet alakulására befolyással van a szezonalítás. Meg kell említeni, hogy a nyári üdülőszezonban Balatonfenyvesen nagymértékben nő a jelenlévő népesség aránya, ami a községbe érkező turisták illetve nyaralót épített tulajdonosok jelenlétéből fakad. Nemzetiségi összetétel Balatonfenyves 1893-ban született meg, ekkor fejeződött be az a parcellázás, amely a filoxéra-fertőzés okán tönkrement zalai szőlősgazdákat juttatta hozzá kisebb-nagyobb birtokhoz a déli part homokján. Ezt követően 10 év múlva megjelennek az első nyaraló épületek is. Balatonfenyves egykori lakosait magyar nemzetiségű emberek alkották. A

22 lakosság többsége (82%-a) mai is magyar nemzetiségű, de már említésre méltó mértékben jelen vannak a német (3,3 %) és cigány (1,3%) nemzetiségűnek valló lakosok is. Iskolázottság, nyelvtudás Somogy megyét az iskolázottság alapján vizsgálva elmondható, hogy a többi megyéhez képest közepes színvonalon áll. Az iskolai oktatásban változás figyelhető meg az elmúlt években, egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A megyében mérsékelten nőtt a középfokú végzettségűek aránya, illetve az oktatási politika révén szinte megduplázódott az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya, bár a fejlettebb megyékhez képest ez még nem elég. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15 éves és idősebb népességből megyénként, 2011, % Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességből megyénként, 2011, % A népesség iskolázottsági színvonalának emelkedését jelzi,- megyei illetve Balatonfenyves község szintjén vizsgálva is hogy a 15 éves és idősebbek körében számottevő mértékben csökkent az alapfokú iskolai végzettséget sem szerzett személyek aránya. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy fokozatosan kihalnak azok az idős korosztályok, amelyek tagjai még a 8. osztályos rendszer bevezetése előtt végezték iskoláikat. A településhierarchián lefelé haladva a 25 éves és idősebb népesség egyre kisebb hányada diplomás. Balatonfenyves lakosságát - mint már említettük főleg a 30 év és attól idősebb korosztály felfelé haladva egyre szélesedő rétege jelenti, éppen ezért elmondható a községre, hogy túlnyomó részt (85%-át) az alacsony illetve középszintű végzettséggel rendelkezők alkotják. Balatonfenyvesen jelenleg a 25 évesnél idősebbek 15 %-a rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel. A középszintű nyelvtudás hiánya miatt az egyetemi, főiskolai végzettségűek 7%-a a tanulmányok befejezésének zárásaként az oklevelet nem vehette át. A településen élők nyelvtudásáról illetve idegen nyelv használatáról elmondható, hogy a turizmus hangsúlyossága, valamint az oktatási tematika révén elsősorban a német, illetve az angol nyelv az elterjedt. Foglalkoztatottság A foglalkoztatottság ingadozó, az állandó dolgozok mellett nyáron szezonális munkások is megjelennek. A szezonális munkások 80%-át a diákmunkások teszik ki. A foglalkoztatásra elmondható, hogy a nyári szezonban munka-kínálatban nincs hiány (turizmus), viszont a téli időszak ennek a fordítottját jelenti. A helyben foglalkoztatottak száma 502 fő (2011-es KSH adatok alapján). Balatonfenyves dolgozóit két csoport alkotja. Az egyik kategóriába a helyben lakó és helyben foglalkoztatottak alkotják (341 fő), a másik a Fenyvesre naponta bejáró munkavállalók

23 csoportja (161 fő). Az első kategória nemi összetétele majdnem arányos, a helyben lakó és helyben foglalkoztatott nők száma: 164 fő a férfiaké: 177 fő. Balatonfenyves ingázóinak száma jelentős, 275 fő, melynek több mint fele a év közöttiekből kerül ki. Balatonfenyves lakóinak fő foglalkoztatója a Hubertus Agráripari Bt. (8713 Kéthely, Sáripuszta 0275 hrsz.) illetve a Balatonfenyves Község Önkormányzata. A Balatonfenyvesen több különböző vállalkozás is működik 266 db (egyéni vállalkozókkal együtt) és ebből telephellyel 166 db (68 db Kft, 27 db Bt., 1 db Nyrt. és 13 db Zrt). A település számára további jelentős munkalehetőségét fog kínálni a tervezett kikötő fejlesztés. A településen a munkanélküliség is jelen van, ami a decemberi adatok alapján 66 főt jelentett, ez a munkaképes korúaknak csupán 5 %-át alkotja. A kimutatás nem egy magas érték, de a korábbi évek adataihoz képest még ebben is csökkenés figyelhető meg, mely visszavezethető a fiatal korosztályban (18-30 évesek) népszerűvé vált külföldi (nyugat Európa) munkalehetőség bevállalásával. A fiatalok egyre nagyobb részének nincs lehetősége a lakóhelyén illetve annak vonzáskörzetében állandó állást találnia (amit a szezonalitás nem befolyásol), ezt támasztják alá a felmérési adatok is: 2013-ban a fiatalok 15,73 %-a pályakezdő munkanélküli, míg 2010-ben ez az érték csak 10 % volt. A munkanélküliek végzettség szerinti összetételét tekintve a magasabb (felsőfokú és szakközépiskola) végzettséggel rendelkezők esetében inkább emelkedő, míg az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők esetében inkább csökkenő tendencia figyelhető meg. A munkanélküliség csökkenését a közmunkaprogram bevezetése is jelentősen minimalizálta, ami főként a legkevésbé iskolázottak körét karolja fel. Balatonfenyvesen munkanélkülieknek több mint 50 %-át a női munkanélküliek teszik ki. Ez a mutató magyarázható a szülőképes korú nők esetében a gyermekvállalási hajlandósággal, ami országos viszonylatban vizsgálva is kijelenthető, hogy egészen 40 éves korukig a magyar nők aktivitása alacsonyabb. Fontos hangsúlyozni, hogy a részidős foglalkoztatás aránya Magyarországon nemzetközi összehasonlításban igen alacsony. Ha az anyáknak több lehetőségük nyílna részmunkaidőben dolgozni, akkor mint a gyermekvállalási kedv illetve mint a munka és a család közti választást is megkönnyítené. A nők átlagfizetése ráadásul majdnem mindenhol alacsonyabb, mint a hasonló pozícióban dolgozó férfiaké. Nemtől függetlenül a másik probléma az alacsonyan képzettek jelentik, ami - mint korábban is említettük főként az idősebb korosztályt jelenti. Ennek a rétegnek az alacsony iskolázottsága jelentős mértékben korlátozza a munkaerő-piaci elhelyezkedésüket bár a közmunkaprogram sokat javított a mutatókon, de az életszínvonal minőségén jelentős változást nem eredményezett -, emellett nem férnek hozzá azokhoz a színvonalas szolgáltatásokhoz, amelyek épp a munkavégzési képességük, vagy egészségi állapotuk javítását szolgálnák. Az alacsony iskolai végzettség fontos szerepet játszik a szegénység átörökítésében. A magyar iskolarendszer nem képes a kezdeti hátrányokat megszüntetni, sőt, céljával ellentétesen, felerősíti a szegénységben élők lemaradását, gátolva a társadalmi mobilitásukat. Háztartások, lakásállomány Balatonfenyves lakásállományáról nagy általánosságban el lehet mondani, hogy a múlt század es évek hangulatát idéző épületek alkotják. Az idő haladtával azonban a településen a hagyományos beépítéstől idegen jellegű épületek is megjelentek, melynek visszaszorítását napjainkban is a településrendezési eszközök jelentik. A háztartások száma 2005-ben 998 volt, 2011-ben 1125, 2013-ban

24 Balatonfenyves lakásaink száma A KSH értékelése szerint 2011-ben Balatonfenyvesen az 1125 db lakásból 809 lakott lakás (ház) volt és 316 volt lakatlan, üres. A lakások számába az üdülő jellegű épületek is beletartoznak. A lakásépítések üteme viszonylag alacsony mértékű ingadozást mutat, sőt közötti években kisebb növekedés is tapasztalható. Lakások építése 1945-ben és korábban épített db 400 db 207 db 187 db 119 db 167 db A lakások szobaszám szerinti összetételében jól megfigyelhető változás mutatkozik. Az egy és kétszobás lakások aránya csökken, és jelentős növekedést tapasztalhatunk a négy vagy többszobás lakások esetében. A balatonfenyvesi lakások átlagos alapterülete70 m2 volt 2011-ben. Lakások alapterülete 30 m2-nél kisebb m m m m2 100 m2 nagyobb 8 db 33 db 64 db 311 db 291 db 306 db A lakások összetétele komfort fokozatok alapján: összkomfortos: 541 db komfortos: 567 db délkomfortos: 8 db komfort nélküli: 8 db szükség és egyéblakás: 1 db összesen: 1125 db A fenti mutatókból is érzékelhető, hogy a lakások közműellátottsága nagyjából teljesnek mondható, a lakásállomány 99%-a hálózati vízvezetékkel ellátott, szintén 99%-a vízöblítéses WC-vel ellátott, 93,5 %-a pedig be van kapcsolva a közcsatorna hálózatba

25 Üdülőlakosság Balatonfenyves falusias-kertvárosis jellegű, ugyanakkor igen jelentős turisztikai szállásférőhely kapacitással rendelkező teleülés. Az üdülőegységek pontos számáról nem áll rendelkezésünkre konkrét felmérési adat. Jelenleg a település többségében a nyári szezonra alkalmas szálláshelyekkel rendelkezik. Meg kell említeni, hogy bár számos szálláshely áll rendelkezésre a településen, de új, korszerű, a mai igények szerint felújított kevés. Az ide érkező tulajdonosok és vendégek főként a nyári idényben jelennek meg. A helyi lakosságnak az üdülő tulajdonossakkal, illetve vendégekkel szemben minimális ellenérzés, időnkénti véleménykülönbség áll fenn. A település egyre több lakóházát használják üdülési célra vagy hétvégi házként. Balatonfenyvesen egyre gyakoribbak a csak napi jelleggel felkereső vendégek, köszönhetően a község egyedi hangulatának és az egyre bővüli kikapcsolódási lehetőségeknek, rendezvényeknek. A vendégek kiszolgálását célzó kiskereskedelmi- és vendéglátóhelyek zömmel az északi, partmenti sásban koncentrálódnak, ezzel is biztosítva a helybéli lakosság nyugalmát, viszonylag szeparált életterét Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Oktatás, foglalkoztatottság Balatonfenyves esetében is elmondható, hogy a társadalmi rétegződésre az oktatás és a munkaerőpiac változásai erőteljes hatást gyakorolnak. Az iskolázottság pozítiv növekedése mellett, azonban megemlítendő, hogy a megnövekedett felsőfokú végzettséggel rendelkezők rétegéből nagyon sokan kénytelenek elhagyni a választott pályáját, mivel az oktatás nem követi nyomon az aktuális munkerő-keresletet. Továbbá lényeges megemlíteni, hogy a magasabban kvalifikált, iskolázottabb réteg növekedésével arányosan nem növekszik a munkahelyek száma, éppen ezért ha tehetik a frissen végzettek, akkor a fejlettebb megyékben, illetve külföldön vállalnak munkát. Legrosszabb helyzetben lévő területek Balatonfenyves belterülete rendezetnek, lakásállományát, közüzemi ellátottságát tekintetve megfelelőnek tekinthető. A település szegregátumának Imremajor nevezhető. A településközponttól 3,5-4,0 km távolságra fekvő major élő településrész. A Hubertus Bt. állattartó telepe és raktárai mellett mintegy 30 társasházzá nyilvánított lakóépületben mintegy 150 fő él. A hátrányos településrészen jellemző az itt élők alacsony iskolázottsági szintje, magas az alacsony presztízsű foglalkoztatottak száma. Balatonfenyves célja ennek a területnek a felzárkóztatása. A közelmúltban fejeződött be az ivóvízhálózat felújítása és megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása, de a közművek további fejlesztése nélkülözhetetlen (pl.: szennyvízhálózat kiépítése). Népesség korcsoport, nemzetiségi és vallási megoszlás szerint A fenti elemzések alapján Balatonfenyves egy természetesen elöregedő település. Ez a jelenség Magyarország községeinek zömére jellemző. Figyelembe véve az elmúlt évek népesedési folyamatait, tendenciáit, a közeljövőben feltételezhetően Balatonfenyves népességszáma nem mutat ugrásszerű változást, sőt a középkorúak magas arányára alapozva tovább erősödik az elöregedési folyamat a helyi társadalmon belül. A falu jövőjét mindenképpen a lakosság megtartó erejének erősítése jelentené. Ha sikerülne az elöregedő lakosságot pótolni fiatalokkal, akkor az egyben a település további fejlődését is jelentené. Nemzetiségi illetve vallási megoszlás nem figyelhető meg a községben

26 Települési identitást erősítő tényezők A település identitását erősítő tényezők között igen fontos szerepet tölt be a vallás. Balatonfenyvesen is jelentősen csökkent a magukat valamely vallási felekezethez tartozónak vallók száma. A lakosság megoszlását tekintve a legfontosabb szerepet a római katolikus vallás tölti be, amelyet a református, az evangélikus vallás és kis létszámban az izrealita vallás követ. Vallási összetétel A település családbarát jellegének és megerősítésében igen fontos szerepet játszanak a civil szervezetek, amelyek mint az állampolgárok önkéntes szerveződései tevékenységük és szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez. Balatonfenyvesen jelenleg 5 egyesület működik: Ezüstfenyő Nyugdíjas Egyesület: Célja, hogy összefogja, és közösségi lehetőségeivel támogassa a község nyugdíjasait. A szolgáltatást igénybe vevő személyek részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt. A helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. Együtt Fenyvesért Egyesület: Társadalmi-közösségi kezdeményezésre önkéntesen létrehozott társadalmi szervezet. Célja a különböző települések összefogását elő segíteni rendezvények szervezésével és egyéb módon. Az egyesület feladata a Balatonfenyves labdarugó csapat összetartása, sportrendezvények szervezése illetve hozzá kapcsolt egyéb programok (pl. bográcsozás, túrázás, polgárőrség stb.) Balatonfenyvesi Fürdőegyesület: Az egyesület az 1911-ben alapított és 1932-ben újraalakult Balatonfenyvesi Fürdőegyesület utódjának tekinti magát és igyekszik mindenben követni és ápolni a nagymúltú előd hagyományait. Az egyesület célja Balatonfenyves község fejlesztése, szépítése, környezetének védelme, tisztaságának óvása, a balatonfenyvesi telektulajdonosok érdekeinek egyesült erővel való képviselése és védelme. Balatonfenyvesi Vitorlás Sportegyesület: A Balatonfenyvesi Vitorlás Egyesület ban alakult. Azóta folyamatosan ellátja a balatonfenyvesi vitorlázók képviseletét. Az egyesület tagja a Magyar Vitorlás Szövetségnek. Az egyesület színeiben a tagság

27 részt vesz a Balatonon megrendezett vitorlás versenyeken, valamint biztosító hajókkal támogatjuk a Balaton átúszás megrendezését. Az egyesület évente megrendezi a most már tradicionálisnak tekinthető Fenyves Kupát, valamint alkalmanként még egyegy emlékverseny gazdagítja a fenyvesi programot. Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület: Az Egyesület célja szervezni a turisztikai vállalkozások tevékenységét, ellátni az idegenforgalommal foglalkozó személyek és cégek érdekképviseletét, marketing feladatait, összehangolni e gazdasági szereplők tevékenységét, fejleszteni a térségben meglévő turisztikai termékek kínálatát. A község idegenforgalmát fellendíteni, növelni a településre érkező vendégek számát, turisztikai termékfejlesztés, a szezon meghosszabbítása, növelni a belföldi vendégek arányát. Természetesen az identitást erősítő tényezőkhöz tartoznak a jó települési adottságok. Balatonfenyvesnek sikerült megőriznie azt az arculatát, mely minden más Balaton-parti településtől előnyösen megkülönbözteti. Fenyves nem lett zsúfolt üdülőváros, bár hatalmas és kényelmes strandjai, pihenőpartjai, egyre bővülő kulturális programkínálata vonzzák a vendégeket. A települési adottságok mellet kiemelendő a táji adottság is, amire az itt lakók méltán büszkék lehetnek. A somogyi Nagyberek egyike Magyarország legtitokzatosabb, legkevésbé ismert tájainak. Fekete István Tüskevár című regényéből ismert zegzugos vizenyős varázslatos vízi világnak mára csak a töredéke maradt meg, de még a mai, erősen átalakított formájában is rendkívül érdekes természeti táj, némely részén még őrzi az ősi képet. Rendkívül gazdag a terület madárvilága, így méltán kerülhetett fel a Nemzetközi Jelentőségű Madárlelőhelyek listájára. A Nagyberekben a Fehérvízi Láp területét 1977-ben védetté nyilvánították. Jelenleg már a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső terület is egyben. A több mint 1500 hektár kiterjedésű láp legmélyebb részeit egész évben víz borítja. Több mint hat évtizede működik a településen az először gazdasági erővel bíró, majd jelentős turisztikai vonzerőt képviselő gazdasági vasút, a kisvasút. Egész évben menetrendszerűen közlekedik, Balatonfenyvestől Somogyszentpálig átszelve a vadregényes Nagyberket, ami a község déli határa Humán közszolgáltatások Oktatás Balatonfenyves, szomszédaihoz hasonlóan egyedül tudja az alap létesítményeket üzemeltetni, fenntartani. A község gyermekeinek 3-6 éves korosztályát a Kisfenyő Óvoda (8646 Balatonfenyves, Fenyvesi u ) fogadja be. Az 1987-ben épült intézményt a 2014-es évben az energetikai szempontok szerint felújították, és a megújult épületet án ünnepélyes keretek között adták át a közösségnek. Az óvoda jelenlegi dolgozói létszáma 5 fő. Az általános iskolai oktatás szintén biztosított a Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár (8646 Balatonfenyves, Kölcsey u ) épületében. Az iskola dolgozói az igazgató, igazgatóhelyettes, tanárok (15 fő) és a technikai dolgozók (4 fő). A középfokú oktatást a környező települések, Balatonboglár illetve Fonyód látja el, valamint a kollégiumi lehetőséget biztosító távolabbi intézmények. A diákok ingázását a viszonylag sűrű busz illetve vonatközlekedés biztosítja

28 Egészségügy, háziorvosi ellátás Balatonfenyves rendelkezik helyi orvosi szolgáltatással, úgymint háziorvosi, gyermekorvosi rendelés valamint védőnői szolgálat. A betegeket a Bocskai tér 1. szám alatti rendelőben fogadják. A jelenlegi rend szerint háziorvosi rendelés minden hétköznap, gyermekorvosi rendelés csak hétfőn szerdán és csütörtökön 12:30-tól 13:30-ig van. Sürgős esetben a háziorvos telefonon elérhető. A hétköznapi ügyelet 16:00 reggel 8:00-ig illetve a hétvégi ügyelet a Fonyódi rendelőben (Fonyód, Szent István utca 23.) áll a Balatonfenyvesiek rendelkezésére. Fogorvosi rendelés Balatonfenyves lakosai fogászati rendelést Fonyódon (Szent István utca 23.) tudnak igénybe venni, mely a tömegközlekedési valamint a gépkocsi használatával viszonylag könnyen elérhető. Fogászati rendelés hétfőtől csütörtökig 8:00-18:00-ig, pénteken 8:00-13:00-ig áll rendelkezésre. Gyógyszertár Gyógyszertár Balatonfenyvesen, helyben (8646 Balatonfenyves, Bocskai tér 1.) található, Turul Gyógyszertár néven. A nyitvatartási időn kívül ügyeletes gyógyszertár Balatonlellén, Balatonbogláron illetve Fonyódon van. Egyházak Balatonfenyvesen két gyülekezet is képviselteti magát. A legjelentősebb a római katolikus vallás befolyása. A közösség hitéletéhez 3 db építmény tartozik, a Szűz Mária Szíve templom (Fenyves-alsó, Templom köz 1.), a Szent Erzsébet Plébániatemplom (Kölcsey u. 79.) és a Szent Anna kápolna (Alsóbélatelep). A másik vallási gyülekezet, mely szakrális építménnyel, imaházzal rendelkezik (Pozsonyi utca 9.), a Fonyód-Balatonfenyvesi Református Missziói Egyházközösség. Rendőrség A bűncselekmények tekintetében eljáró szervezet a fonyódi rendőrkapítányság (8640 Fonyód, vitorlás utca 2.). A nyári szezonban a bűnmegelőzés érdekében fokozottabban járőrőznek Esélyegyenlőség biztosítása Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebtv) 31. (1) bekezdése szerint az önkormányzatnak ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadnia. A fentiekre való tekintettel Balatonfenyves Község Önkormányzata a Helyi Egyenlőségi Programját a közötti időszakra elfogadja. A települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Az Ebtv. 31. (3) bekezdése szerint: A helyi esélyegyenlőség program elkészítése során kiemelt szempontok: az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedések,

29 az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, illetve az azzal szembeni fellépés, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedések, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedések, olyan intézkedések, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket A település gazdasága A Balatoni Üdülőkörzet azon részén fekszik Balatonfenyves, ahol az un. nagyobb térségi fejlődés már nem érezhető. A nagyobb nemzetközi összefüggésben is szerepet játszó fejlesztési tengelyek elkerülik a Balaton nyugati medencéjét. A település gazdasági teljesítménye stagnál a tőke egyéb helyekre történő átcsoportosítása, valamint a nemzetközi és országos szinten érzékelhető gazdasági változások hatására. Balatonfenyves gazdaságának mozgatórugója a turizmus, melyre jellemző a szezonalitás. Hátterét az idegenforgalom szolgáltatja, melynek keretén belül kiemelkedően jelentős szereppel bír a kereskedelmi és magánszálláshely szolgáltatás, a vendéglátás és kereskedelem. Lényegesen kevesebb piaci résztvevő tevékenykedik a turizmustól független kereskedelmi és szolgáltatóiparban, valamint a mezőgazdaságban. Az utóbbi évek iparűzési adó bevétele: ,-Ft ,-Ft ,-Ft Idegenforgalmi adóhoz bevallott vendégéjszakák száma: vendégéjszaka vendégéjszaka vendégéjszaka A vendégéjszakák nagyobb része már a magyar vendégektől származik (56%), a külföldieké (44%). Az elmúlt évek általános tendenciája (2000-es évek közepétől), hogy a szezon időszakában, főleg hétvégéken, jó időjárás esetén a magyar vendégek dömpingszerűen jelennek meg a településen. A strandok befogadóképességük felett teljesítenek, amire eddig az idei (2015-ös) év volt a legjobb példa A település gazdasági súlya, szerepköre A község gazdasági teljesítőképessége alapján, a Balatoni Üdülőkörzetéhez tartozó települések rangsorában a középső mezőnybe sorolható. Az épülő kikötő, a tervezett vasúti és kisvasúti fejlesztések, valamint a szintén tervezett sport, egészségügyi és szabadidős turisztikai fejlesztések, a község térségben betöltött gazdasági szerepét jelentős mértékben növelhetik A település főbb gazdasági ágazatai A településre jellemző főbb gazdasági ágazatokat az alábbi felsorolás tartalmazza: - kereskedelmi és magánszálláshely szolgáltatás - turisztikai programszervezés - vendéglátóipar - kereskedelem

30 - egyéb szolgáltatások - mezőgazdaság A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A településen jelenlévő gazdasági szervezetekre jellemző a kis és középvállalkozások túlsúlya, melyek tevékenysége szoros összefüggésben van a turisztikával. A jegyzett nagyvállalatok is zömmel üdülőket működtetnek, melyek kisebb-nagyobb méretű társas rendezvények lebonyolítására alkalmasak. Összességében a gazdasági szervezetek túlnyomó részére jellemző a szezonális működés. Mindezek mellett - lényegesen kisebb számban - vannak vállalkozások, melyek egész évben aktív szereplői a település gazdaságának. Ezek fő tevékenysége független, vagy kevésbé függ az idegenforgalomtól, termékeik és szolgáltatásaik iránti kereslet nem lokális jellegű. Ide sorolhatók továbbá azok a kisvállalkozások, melyek szezonon túli működéséhez elégséges az állandó lakosság által nyújtott felvevőpiac. Ezen cégek mezőgazdasági, vagy egyéb kereskedelemi és szolgáltatóipari tevékenységeket végeznek. Adónyilvántartás szerint a településen jelenlévő vállalkozások megoszlása az alábbi: Vállalkozás: 226 db (egyéni vállalkozókkal együtt) Ebből telephellyel rendelkezik: 166 db Kft: 68 db Bt: 27 db Nyrt: 1 db Zrt: 13 db Kkt: --- Magántulajdonú: 222 db Állami tulajdonú: ---- Vegyes: 4 db Önkormányzati tulajdonú: ---- Kisvállalatok: 117 db Közepes méretű vállaltok: 95 db Nagyvállalat: 14 db A gazdasági szervezetek fejlesztési elképzelései: - Vitorláskikötő és Vitorlás Hotel építése: Vízi túrizmus (vitorlás, hajó, vízi sport), kerékpáros turizmus, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem. - Kisvasút fejlesztés, Csisztai nyomvonal visszaállítása: Fürdő - és egészség turizmus, öko - és falu turizmus, szabadidős programszervezés, természetjárás as vasútpálya helyben cserés felújítása (hangfogó fal, akadálymentesített gyalogos átjárók, utcai keresztezések felújítása): Közlekedés, település elérhetősége. - Turisztikai fejlesztések (informatika, marketing, szabadidős és kulturális programok): Szálláshely közvetítés, programszervezés, kerékpáros és vízi turizmus, természetjárás. - Kereskedelmi szálláshelyek létesítése és felújítása: Szabadidős és sport turizmus, egészség turizmus. - Piacok létesítése: Kereskedelmi fejlesztések, biotermékek. - Vendéglátó helyiségek felújítása: Gasztroturizmus, vendéglátó ipari szolgáltatások. - Sportpálya fejlesztése: Lovas turizmus, szabadidős programszervezés. - Kereskedelmi, szolgáltatói üzlethelyiségek felújítása. - Egyéb ingatlanfejlesztések. - Mezőgazdaság: Biogazdálkodás, vadász turizmus, természetjárás

31 - Imremajor: Falu és ökoturizmus. Az önkormányzat fejlesztési elképzelései: - Imremajor szennyvízhálózatának kiépítése - A Központi strand partvédelmének javítása, teljes felújítása - A Központi strand üzletsorának átépítése - Egészségház felújítása, energetikai átépítése - Iskola épületenergetikai fejlesztése - Kacskovics villából könyvtár kialakítása - A Kölcsey utcai volt orvosi szolgálati lakás felújítása - Útfelújítások, építések (későbbi pontosítással) - Járdaépítések, felújítások (későbbi pontosítással) - Közbiztonság térfigyelő kamera rendszer bővítése - Tevékeny civilek támogatása - Fenyves-víz hasznosításának lehetőségei - Kisvasútfejlesztés Csisztáig - Kerékpárút tervezése, megvalósításának lehetőségei - Csapadékvíz elvezető rendszer komplex tervezése, szakaszos kivitelezése - Helyi vállalkozásokkal a fejlesztési elképzelések egyeztetése, azok érdekegyezés esetén (munkahely létesítése) elősegítése - Fiataljaink felsőoktatásban való támogatása - Óvodai konyha működésének visszaállítása - Óvoda épületének tetőcseréje A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A település, közlekedési szempontból jól megközelíthető: - 70-es főút - M-7 autópálya + lehajtó - vasút: Budapest Nagykanizsa vasútvonal a településen 2 db vasúti megállóval - buszközlekedés 7 db megállóhellyel - kikötő menetrend szerinti közlekedés (tervezett) - kijelölt kerékpáros útvonal (Kölcsey Mária Kaposvári utcák) Munkaerő: A népesség megoszlása korcsoportok szerint: évesek 6-18 évesek évesek évesek évesek összesen január fő 50 fő 214 fő fő 702 fő fő január fő 45 fő 206 fő fő 716 fő fő január fő 41 fő 206 fő fő 751 fő fő A lakosság kismértékű fogyása és a 60 év felettiek arányának növekedése figyelhető meg, ami a népesség elöregedését, a gazdasági versenyképesség csökkenését eredményezi. A KSH 2011-es népszámlálási adatai szerint a lakosságra jellemző a 35% aktív kereső, 6% munkanélküli, 39% inaktív kereső és a 20% eltartott. Végzettség szerinti megoszlás: Általános iskola 37%, középfok érettségi nélkül, szakmai végzettséggel: 21 %, érettségi 28%, felsőfokú végzettség 14%. (KSH, évi népszámlálás) Az adatokból látható, hogy a középfokú és felsőfokú végzettségűek aránya viszonylagosan magas. A legnagyobb probléma, hogy szezonálisak a munkalehetőségek. Tulajdonképpen kevés gazdasági

32 szervezet van, amelyik egész éves munkát tud kínálni. Ezek közül a legnagyobbak: Balatonfenyves Község Önkormányzata, Hubertus Agráripari Bt., Zsoli Kft., Stefán Kft., BKV Üdülő és Továbbképzési Központ. A kikötő és a környékére települő vállalkozások, az arányokon jelentős mértékben javíthatnak Ingatlanpiaci viszonyok Közigazgatási terület térmértéke: 5193 ha Külterület: 4779 ha Belterület: 414 ha A nem önkormányzati tulajdonban lévő belterületi ingatlanok megoszlása adónyilvántartás szerint: Lakóház: 1633 db ebből életvitelszerűen itt lakó 954 db. Üdülőingatlan: 3891 db Belterületi beépítetlen terület: 247 db Kereslet- kínálat: A hirdetések között közel 300 eladó ingatlan található Balatonfenyvesen. Az eladó ingatlanok túlnyomó része nyaraló. Kisebb számban családi ház, építési telek illetve vállalkozás (étterem és panzió) is található. A 2008-as válság idején ugrásszerűen megnövekedett az eladásra kínált belterületi ingatlanok száma, amely azonban már jelentősen mérséklődött. Tapasztalat, hogy a vásárlók zöme az alacsony és közepes árfekvésű ingatlanok iránt érdeklődik, illetve a tehetősebbek a közvetlen parti ingatlanokat preferálják. Az ingatlanpiaci viszonyokat vizsgálva elmondható, hogy a földpiac sem prosperál, az új földforgalmi törvény lelassította az adás-vételt. További ok a mezőgazdasági ingatlanok alacsony aranykorona értéke, a külterületi földterületek túlnyomó hányada a Magyar Állam tulajdonában, az MNV Zrt., vagy NFA kezelésében és a Hubertus Bt. 99 éves földhaszonbérletében van. Ezen kívül lényeges, hogy sok ingatlan Natura 2000-es, illetve egyéb természetvédelmi oltalom alatt áll

33 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program évi költségvetés: BEVÉTELEK Megnevezés Eredeti előirányzat KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK Pénzforgalmi bevételek Működési célú Működési célú támogatások áh.-on belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú Felhalmozási célú támogatások áh.-on belülről Felhalmozási bevételek Felhalmozási célú átvett pénzeszközök 891 BEVÉTELEK ÖSSZESEN (Pénzforgalom nélküli és finansz. c. bevételek nélkül) A HIÁNY FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA Belső forrásból Működési célú pénzmaradvány igénybevétele Felhalmozási célú pénzmaradvány igénybevétele Külső forrásból Működési célú hitelfelvétel Felhalmozási célú hitelfelvétel BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN Működési célú bevételek összesen Felhalmozási célú bevételek összesen Megnevezés KIADÁSOK Eredeti előirányzat KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK Pénzforgalmi kiadások Működési célú

34 Személyi juttatások Munkaadót terhelő járulékok és szoc. hozzájár. adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási célú Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások Pénzforgalmi nélküli kiadások Általános tartalék Céltartalékok működési 0 FINANSZÍROZÁSI CÉLÚ KIADÁSOK Működési célú hiteltörlesztés Felhalmozási célú hiteltörlesztés KIADÁSOK ÖSSZESEN A KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZESÍTETT HIÁNYA Működési hiány Felhalmozási hiány KIADÁSOK MINDÖSSZESEN Működési célú kiadások összesen Felhalmozási célú kiadások összesen Az önkormányzat költségvetéseinek tervezett és teljesített bevételi és kiadási főösszegei 2012 és 2014 között: Teljesített adatok Tervadatok Bevételek (e Ft-ban) Kiadások (e Ft-ban) Bevételek: Az önkormányzati kötelező feladatok ellátásához a központi költségvetés feladatfinanszírozás rendszerén keresztül járul hozzá. A feladatfinanszírozási rendszer célja, hogy az önkormányzatok kötelező feladatainak - szakmai jogszabályok által meghatározott feltételek szerinti - ellátásához szükséges működési fedezete rendelkezésre álljon. A feladatfinanszírozás rendszerében meghatározásra kerül az önkormányzati feladat ellátásának kiadási szükséglete és ennek megfelelően kerül meghatározásra az egyes önkormányzatok költségvetési támogatása. Ezt a támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag a

35 kötelezően ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Ez a finanszírozási rendszer a kötelező feladatok prioritására épül. E szabályok miatt nagyon fontos meghatározni és szétválasztani az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait. Fontos a kellően megfontolt önkormányzati gazdasági döntés, a fenntartható fejlesztés, hogy az önkormányzat ne hozzon döntést a gazdasági teljesítőképességhez nem igazodó önként vállalt feladatok ellátásáról, irracionális intézményrendszer fenntartásáról. Az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg. Kiadások: A költségvetés kiadási oldalát csökkentheti az energetikai épület-felújításokból eredő megtakarítás. A meglévő vagyonelemek vonatkozásában az üzemeltetés során törekedni kell a takarékosságra. Az elmúlt évek felelős gazdálkodása következtében elmondhatjuk, hogy Balatonfenyvesnek nincs adósságállománya. Jelen helyzetben a fejlesztésekhez van még elegendő saját erő. Ez a saját erő 2-3 év alatt elfogyhat, ami azt jelenti, hogy lecsappannak a pályázati önerő forrásai. Ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés útján tartsuk a települést, úgy kell berendezkednünk, hogy minden évben tudjunk működni és a fejlesztési lehetőségeknek is legyenek forrásai. Vagyongazdálkodás: Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll: - Forgalomképtelen törzsvagyon, a Nvtv alapján kizárólagos önkormányzati tulajdon: a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, c) az önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. - Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete nem határoz meg. - Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon a belterületi földterületek, intézményterületek, a temető, és a strandok. - Üzleti vagyonba tartozó ingatlanok: külterületi földterületek és egy lakóház. Gazdasági program Az önkormányzat fejlesztési programjának meghatározásakor tekintettel kell lenni arra, hogy erősségei kihasználásával gazdasági előnyre tegyen szert, javítsa térségi pozícióját, míg gyenge pontjait igyekezzen megszüntetni, illetve azok hatását mérsékelni. Erősségek: - vonzó földrajzi adottságok, természeti értékek, - kedvező fekvés, megközelíthetőség, - megfelelő infrastrukturális feltételek, - kiváló adottságú strandok, - fejlett oktatási, szociális ellátó rendszer,

36 - ingyenes strandhasználat, - ingyenes parkolás, - aktív kulturális élet, egész évben folyamatos programkínálat, - jó településmarketing, - csendes, nyugodt, pihenésre is alkalmas környezet, családbarát település, - rendezett utcák, terek, szép, vonzó településkép, - közbiztonság - térfigyelő kamerarendszer működtetése, polgárőrség, - a civil szervezetek aktív részvétele a közéletben, - az önkormányzat kiegyensúlyozott, biztonságos gazdálkodása, mobilizálható pénzügyi tartalékok. Gyenge pontok: - strandolás, szabadidős programok időjárástól való függése, - szálláshelyek szezonális jellege, - parkoló-kapacitás szűkössége a főszezonban, - vendéglátó egységek, szolgáltatások, gasztronómiai ellátás szűk köre, - fiatalok elvándorlása, a település elöregedése, munkahelyek hiánya, - úthálózati rendszer fejlesztésre szorul, - szennyvízelvezető rendszer hiányosságai, - alacsony földrajzi fekvés, - önkormányzati tulajdonú területek hiánya, - szociálisan hátrányos helyzetben levők számának gyors emelkedése. Fontos, hogy az önkormányzat gazdasági programjában kiemelt jelentőséget szenteljen a népességmegtartásra. Ennek keretében: - El kell érni, hogy a lakosság érdekeit, kényelmét szolgáló valamennyi szolgáltatás fejlődjön. - Munkahelyteremtéssel, új munkahelyek létesülésének elősegítésével javítani kell a gyermekvállalási hajlandóságot. 1. Törekedni kell a minél szélesebb körű információátadásra. Ehhez fel kell használni a meglévő kommunikációs csatornákat. 2. Az infrastruktúra fejlesztésére a több figyelmen túl több forrást is kell biztosítani. 3. Az intézményeinkkel együttműködve több és rendszeresebb ifjúság-barát programot kell szerveznünk. Külön figyelmet kell fordítani a krízishelyzetbe kerülő ifjúság segítésére. 4. Sok a magányos idős ember, nekik az életminőségén való javításra kell törekedni különböző szociális szolgáltatásokkal. 5. Családbarát programok kidolgozásával intézményeink további lehetőségeket biztosíthatnak a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. 6. A település biztonságának fenntartása érdekében továbbra is ápolni kell a rendőrséggel és a polgárőrséggel a jó kapcsolatot. Szükséges a térfigyelő kamerarendszer bővítése és közterület-felügyelő alkalmazása. 7. Törekedni kell a tiszta környezet fenntartására, a természeti környezet fejlesztésére. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése: Az Önkormányzat a gazdasági programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következő feladatokat rögzíti: - Takarékosabb gazdálkodás és a működési költségek optimalizálása

37 - A pályázati lehetőségek jobb kihasználása olyan területen is, ahol önkormányzati támogatást lehet ezzel kiváltani. Fontos, hogy a pályázati tevékenység a településfejlesztés egyik kiemelkedő eszközévé váljon. - További középületek fűtésének és világításának korszerűsítése a kiadások csökkentése érdekében. - A közmunka programmal újabb munkahelyeket teremteni. - A racionális és kiegyensúlyozott közteherviselés megteremtése a helyi adók racionalizálása, az adófizetési morál javítása, a hátralékok behajtása hatékonyságának növelésével. - Elsősorban olyan pályázatokon indulni, ahol a későbbi fenntartás nem jelent újabb működési költségnövekedést. - Át kell tekintenünk meglévő vagyontárgyainkat. Meg kell találni a jelenleg kihasználatlan ingatlanok funkcióját. Értéknövelő beruházásokkal, telekalakításokkal, egyes vagyontárgyak értékesítésével további források nyerhetők. - A település szerkezeti és szabályozási tervét a helyi építési rendelettel összhangban úgy kell végrehajtani, hogy az önkormányzati beruházások megvalósíthatóságán felül alkalmas és vonzó legyen lakó- és üdülőházak építésére, partnerszervezetek beruházásaira (közúti, közműszolgáltató cégek, vízügyi és környezetvédelmi beruházások, stb.), ipari, mezőgazdasági és nem utolsó sorban turisztikai vállalkozások számára. - A településfejlesztési elképzelések megvalósítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az önkormányzat településrendezési terve a településfejlesztés alapvető dokumentuma, amely kijelöli a településen belül az egyes településrészek funkcióját, jellegét, így a ciklus ideje alatt törekedni kell a településrendezési terv folyamatos áttekintésére, szükség esetén a rendezési terv módosítására irányuló lépések időbeli megtételére, a rendezési tervben szereplő fejlesztések megvalósítására. - A tervezési feladatokat, valamint az önrészekhez szükséges előirányzatokat az éves költségvetésekben kell meghatározni. - Azokat a fejlesztéseket kell előtérbe helyezni, melyek hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő, valamint munkahelyet generálnak. Háttérbe kell helyezni azokat a fejlesztéseket, amelyek a lakosság, vagy a vállalkozók szűk körét érintik, és azokat a fejlesztéseket, melyek a megvalósuló beruházás aránytalanul nagy, gazdaságtalan működtetési kiadásaival járnának. - Egyedi idegenforgalmi, turisztikai vonzerővel bíró program és/vagy önkormányzati fejlesztés révén községünk vonzereje növekedhet, mely a gazdaságos működését is biztosíthatja. A gazdasági program megvalósításának alapja, hogy nemcsak a gazdasági program előkészítése, hanem annak végrehajtása is a nyilvánosság széles bevonásával történjen. Ez a biztosítéka annak, hogy az elképzelésekből azok az elemek valósulnak meg, melyek a település jövőjét, hosszú távú fejlődését és fejlesztését szolgálják a lakosság és az üdülővendégek legnagyobb megelégedésére Az Önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere. - A település jövőbeli fejlődését erősen befolyásolja a gazdasági környezet. Ezen belül is fontos és a jövőben kiemelt figyelmet szükséges fordítani a meglévő térségi kapcsolatok erősítésére, jobb kihasználására. - Meg kell valósítani a település fejlesztésének összehangolását a megyei és térségi fejlesztési elképzelésekkel. - Kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a turizmus, az idegenforgalom fejlesztése. A szabad strandok fejlesztési lehetőségeinek megteremtésével egyidejűleg meg kell találni a módját a

38 vonzó és érdeklődésre számot tartó kulturális, sport- és fitnesz szabadidős programok rendezésére. - Községünkben az igényes közszolgáltatások biztosítása továbbra is elengedhetetlen feltétel. Továbbra is cél a gyermekek részére a helyben biztosított óvodai, általános iskolai oktatás, nevelés. - Az aktív korúak helyben tartása érdekében a jól működő közfoglalkoztatási programok szervezésén felül nagy hangsúlyt kell fektetni a munkahelyteremtésre, az elöregedő lakosság szociális igényeinek kielégítésre. - A lakosság és az üdülővendégek egészségügyi alapellátását változatlan színvonalon továbbra is biztosítani kell. - Cél a környezetvédelem, a környezet terhelésének minimalizálása, az emberközpontú környezetszemlélet érvényre juttatása, a balatoni életforma vonzóvá tétele, a nyári szezon idejének kiterjesztése. A környezetvédelemnek párosulnia kell a természeti környezet fejlesztésével, a belterületi zöldterületek fokozott gondozásával, védelmével. - Az önkormányzat gazdálkodásában alapelv a meglevő vagyon megtartása, megőrzése, szinten tartása mellett vagyongyarapító beruházások megvalósítása. - Fokozott gondot kell fordítani a lakosság, az üdülővendégek testi épségének, javainak védelmére, kiemelten kell kezelni a bűnmegelőzési programokban való részvételt. Településfejlesztési célok, elképzelések Az Önkormányzat feladata a település üzemeltetése, működtetése, településfejlesztés, településrendezés (közvilágítás, közutak, járdák és belvízelvezető árkok, ivóvíz ellátás, stb.), egészségügyi alapellátás, intézményeinek önálló fenntartása és működtetése, környezetegészségügy, óvodai ellátás, szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, lakás- és helyiséggazdálkodás, kulturális szolgáltatás, helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, sport, ifjúsági ügyek, nemzetiségi ügyek, hulladékgazdálkodás. Kiemelt feladatnak kell tekinteni a közterület-fenntartást, utak, járdák, belvízelvezető rendszerek karbantartását, tisztán tartását. Az utca árkok, átereszek állapota folyamatos karbantartást igényel, melyhez a lakosság segítsége is elengedhetetlen. A képviselő-testület a helyi közutak fenntartásával kapcsolatban a közúthálózat olyan átalakítására törekszik, mely megfelel a település mai igényeinek. Elkerülhetetlen a belterületi utak folyamatos karbantartása, kátyúzása, rendbetétele. Szükséges a járdák felújítása, és nagyobb figyelem fordítása a mezőgazdasági utak karbantartására. Szükséges a KRESZ és egyéb közúti táblák folyamatos vizsgálata, cseréje, pótlása. Az utak, járdák felújításánál indokolt a prioritási sorrend felállítása és annak betartása. A képviselő-testület szükségesnek tartja továbbra is a közterületek megfelelő színvonalon történő fenntartását, ennek érdekében a következő feladatokat határozza meg: - fokozott figyelmet kell fordítani a közterületek gondozására, tisztán tartására, - a virágosítási program megvalósítását folytatni kell, a munkába a közfoglalkoztatottakat továbbra is be kell vonni, - gondoskodni kell a közterületeken levő elöregedett veszélyes fák felméréséről, kivágásáról, pótlásáról, - tervszerű fásításokkal gondoskodni kell Balatonfenyves aranyfedezetének pótlásáról,

39 - figyelmet kell fordítani a köztéri építmények, emlékművek, köztéri bútorok állagának megóvására, - lehetőség szerint látványelemekkel (szobrok, pihenőpadok, stb.) kell gazdagítani a köztereket, - folyamatosan törekedni kell a játszóterek állagának megóvására, biztonságos működtetésükre, - gondoskodni kell a megfelelő számú parkolóhely kialakításáról. A bel- és csapadékvíz elvezető rendszer felújítása, kitisztítása, működőképessé tétele elengedhetetlen a település valamennyi belterületi utcájában. A munkálatok elvégzésébe szükséges bevonni a közfoglalkoztatottakat, illetőleg gondoskodni kell a felmérés alapján azon ingatlantulajdonosok felszólításáról és a munka elvégzésére történő kötelezésről, akik saját ingatlanjaik előtt elhanyagolták e feladatukat, nem gondoskodtak ingatlanjaik előtt az árkok megfelelő kitisztításáról. A szervezettebb, nagyobb volumenű munkálatok elvégzése érdekében az önkormányzatnak pályázati támogatások megszerzésére, uniós források bevonására kell törekednie. Az önkormányzat feladata a kulturális, sport, civil kapcsolatok továbbépítése, a gazdasági tapasztalatcserék szervezése a lehetséges gazdasági együttműködés irányába. Önkormányzati feladat a testvértelepülések népszerűsítése, a helyiek érdeklődésének fenntartása. Egy településsel (Zeteváralja (Erdély) Székelyföld 1996.szeptember 7-től) testvértelepülési, két településsel (Zduny, és Sulmierzyce (Lengyelország) Wielkopolski vajdaság Krotoszyn járás május 12-től) partnerkapcsolati viszonyt ápol az önkormányzat. Az aktív kapcsolatfenntartás érdekében rendszeresen vesz részt és biztosít programokat, melyek közül kiemelkedőek, hogy a gyermekek évente találkoznak változó helyszíneken nyári táborozásokon, székely és lengyel barátaikkal és részt vesznek a település függetlenség napi rendezvényén, továbbá évente megrendezésre kerül a Székely-kupa, melyen az öregfiúk képviselik települést. Ezen kapcsolatokat tovább kell fejleszteni, ki kell építeni Kárpátalja, Felvidék, és Délvidék irányába megfelelő előkészítés után Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzat gazdasági tevékenységét a fejezet gazdasági program című alpontja részletesen kifejti Foglalkoztatáspolitika Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítése: eddig is, és a jövőben is folyamatosan küzd a munkanélküliség ellen. A munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az egyének életminősége, másrészt jelentős mértékben emelkednek az önkormányzat szociális kiadásai. A munkahelyteremtés feltételeinek javítását összhangban a kormány elképzeléseivel az önkormányzatnak is kiemelt feladatként kezeli

40 Ennek érdekében az önkormányzat: - A közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése révén munkahelyet teremt, és tart fenn a közalkalmazottak, köztisztviselők, és a munkaszerződéssel alkalmazottak foglalkoztatásával. - Figyelemmel kíséri a közfoglalkoztatási/közmunka program pályázati lehetőségeit, - Közfoglalkoztatási programok megvalósítása érdekében együttműködik a munkaügyi központtal. - Jó kapcsolatot ápol a helyi vállalkozókkal, elismeri a helyi vállalkozók tevékenységét, akik munkát, ezáltal megélhetést biztosítanak az általuk foglalkoztatott helyi lakosoknak és családjaiknak (vállalkozóbarát önkormányzat). - Aktívan részt kíván venni a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében. Az önkormányzat foglalkoztatotti létszáma 28 fő az alábbiak szerint:. - konya: 5 - kommunális csoport: 9 - jogalkotás: 1 - védőnő: 1 - tanyagondnok: 1 - könyvtáros: 1 - közfoglalkoztatott (átlagban): 10 Az óvodában 7 fő van alkalmazásban, a PMH-nál pedig 14 fő. Mindösszesen: 49 fő Lakás- és helyiséggazdálkodás Balatonfenyves Község Önkormányzatának 5/2006.(III.31.) számú rendelete szól az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésük feltételeiről. Az önkormányzatnak 18 db üzlet és 4 db bérlakás van a tulajdonában. Az Általános Iskola területén 4 db épülete található melyek az alábbiak: - Kisfenyő Óvoda, - Könyvtár, - Öregek Otthona, - Orvosi Rendelő + Gyógyszertár, (itt. 2 db bérlakás is található) Intézményfenntartás Önkormányzati intézmények: - Kisfenyő Napköziotthonos Óvoda - Községi könyvtár - Az iskolában az önkormányzat a gyermekétkeztetés ellátására a konyhát üzemelteti, amely kiszolgálja a szociális étkezők igényeit is. A Fekete István Általános Iskolát KLIK fonyódi tankerülete üzemelteti. - Tanyagondnoki szolgálat - Egészségügyi ellátás: Házi orvosi és védőnői alapellátás az Orvosi rendelőben. - Szociális alapellátás: Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ végzi Energiagazdálkodás Közvilágítás: Az olcsóbb villamos energia beszerzése érdekében, Balatonfenyves csatlakozott egy önkormányzati társuláshoz, amely közbeszerzési eljárás keretében

41 választja ki a szolgáltató személyét. Amennyiben kedvező lehetőségek (pályázat, ESCO finanszírozású beruházás) lesznek energiatakarékosabb lámpatestek felszerelésével kapcsolatos fejlesztésre, akkor az önkormányzat szándékában áll a közvilágítási rekonstrukció megvalósítása. KEOP pályázat keretében 2013-ban elkészült a Polgármesteri Hivatal, majd 2014-ben a Kisfenyő Napköziotthonos Óvoda energetikai felújítása. Pályázati lehetőségek kihasználásával tervezett az általános iskola és az egészségház komplex energetikai felújításának megvalósítása is Településüzemeltetési szolgáltatások Balatonfenyvesen a közmű közszolgáltatások: elektromos áram (szolgáltató EON. Áramhálózati Zrt., MVM Partner Zrt.) folyóvíz (szolgáltató DRV Zrt.) vezetékes szennyvíz (szolgáltató DRV Zrt.) nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése (szolgáltató DRV Zrt.) vezetékes gázellátás (szolgáltató E.ON Gázhálózati Zrt.) hírközlés Magyar Telekom Nyrt. Kábel TV - nincsen Elektromos áram: A település háztartásainak 100 %-a elektromos energiával ellátott. Folyóvíz: A település háztartásainak 100 %-a vezetékes vízzel ellátott. Szennyvízkezelés: A szennyvízkezelés csak részben megoldott, a település háztartásainak 95%-a van rákötve a kiépített szennyvízhálózatra. Nincs egyedi szennyvíztisztító berendezés. Egyéb helyekről a szolgáltató gyűjti be a háztartási szennyvizet szippantós tehergépjárművekkel. Vezetékes földgáz szolgáltatás: A település háztartásainak 40%-a vezetékes földgázzal ellátott. Alternatív energia felhasználása: Települési szinten: Polgármesteri Hivatal napelem 10 KW teljesítmény. Polgármesteri Hivatal, Központi strand Száva utcai WC blokk 1-1 db napkollektor, használati meleg víz előállítására. Háztartásoknál: nincs hivatalos adat Közterületek fenntartása, gondozása: Az Önkormányzat Kommunális csoportja és külső vállalkozók segítségével tartja fenn a közterületeket, közparkokat, köztemetőket. Tanyagondnoki szolgáltatás: A tanyagondnokság mikrobusza viszi orvoshoz (20 fő) a betegeket. A gondnokság segít a bevásárlásban, egyéb hivatali ügyek intézésében

42 Tekintettel arra, hogy a falu állandó népessége kicsi, így a fiatalabb önellátó családok és a falugondnokság megoldják a felmerülő lakossági igényeket Táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Balatonfenyves Somogy megye északnyugati részén a Balaton déli partján helyezkedik el. A megye domborzata, vízrajza, talaja, éghajlata változatos képet mutat, ami Balatonfenyves természeti adottságai egyértelműen. A település a Nagyberek lecsapolás következtében szárazulattá vált homokturzásokon található, ahol a filoxériavészt követően szőlőtelepítés céljából pacelláztak területeket a tönkrement zalai szőlős gazdáknak. Éghajlat Balatonfenyves térsége mérsékelten meleg, meleg nyarú, kontinentális éghajlatú. Az óceáni és a mediterrán hatások egyaránt érvényesülnek éghajlatában. A klíma kiegyensúlyozott és Balatonfenyves környéke mérsékelten nedves, azaz a Balaton keleti részénél ez a vidék több csapadékot kap. Az egykori hatalmas kiterjedésű lápterület maradványai is kedvező klimatikus hatással vannak a térségre, a vízháztartásra. Földtan, domborzat Balatonfenyves, ahogy említettük, sajátos adottságú település. Határának egy rész a Balaton vízfelülete, míg külterülete csaknem kizárólag az egykori Nagy-berek, a település belterületeinél mélyebb fekvésű területe. A település a hullámok által épített homokturzásokra települt. A szintkülönbség látszólag elhanyagolható, hiszen Balatonfenyves legmagasabb és legalacsonyabb területe között nincs 10 méter magasságbeli különbség. Ami lényeges viszont, hogy a Nagyberek 2-2,2 méterrel alacsonyabb a Balaton vízszintjénél. A talajra jellemző, hogy az egykori homodűnék beépültek, ott már nem folyik árutermelő mezőgazdaság. A lecsapolt mocsár helyén kialakított szántó és gyepterületek tőzeges, lápi földek jelentős mészhiánnyal küzdenek és valójában takarmánytermelés illetve legeltetés folyik a gyengébb adottságú területeken. A földhivatali nyilvántartás szerint van ugyan egy-két 4. osztályú szántó, de a többség 5. és 6. osztályú. Pontosan hasonló a legelők minősítése is, azaz az átlagnál rosszabb minőségű talajok vannak a Nagy-berek területén. Az erdők is zömmel a 6.-ik, majdnem a leggyengébb osztályba tartoznak. Növényzet A meglévő növényzet is sajátos. Tekintettel arra, hogy Balatonfenyves teljes területe 150 évvel ezelőtt még vízzel elöntött illetve lápos, mocsaras terület volt. Ezért a meglévő növényzet elsősorban az emberi telepítés eredménye illetve a lápi időszakból itt maradt mocsári vízi társulások maradvány növényei. Állatvilág A vízi élővilág és a madárvilág gazdag, de a kisebb ragadozók mellett a nagyobb vadak, főleg a vaddisznók is megtalálhatók az őzek, szarvasok mellett. A Rigóháza környékén megmaradt természetközeli lápos területek vízi élővilága és a madárvilága is gazdag. Annak ellenére, hogy a Balaton már évezredek óta és egyre nagyobb mértékben az ember által szabályozott, a Balaton vízi élővilága is kiemelkedően gazdag, a tóban több mint 50 halfaj él. Ezért is szükséges a még megmaradt nádasfoltok, nádasterületek további védelme

43 Tájtörténeti vizsgálat Több helyen említjük, hogy Balatonfenyves területe, az as évekig még csaknem teljes egészében vízzel kerített terület volt. A hullámok által épített homokturzások szárazabb időben kiemelkedtek a Balaton medréből, majd a folyamatos lecsapolások eredményeként a Nagyberek lefűződött a tóról és kialakult a sajátos egyedi és mocsár világ. Balatonfenyves helyén a homokpadokon 1893-ban kezdték a zalai szőlősgazdáknak telkeket osztani, hogy a filoxériávész által kipusztult hegyi szőlőtükék helyett a homokon termeljenek bort. Ez a kisérlet azonban csekély eredményt hozott. A szőlőket idővel tovább parcellázták, majd pedig amikor Trianonban megfosztották Magyarországot tengerpartjától illetve a magashegységi üdülőterületek is az utódállamokhoz kerültek, egyre nagyobb igény lett a Balaton melletti üdülőtelkekre. Balatonfenyves tulajdonképp a két világháború között épült ki és nyerte el sajátos nyugodt, családias hangulatát az ide települt kereskedők, orvosok, tanárok által létrehozott épületekkel, kertekkel. A külterületén pedig a folyamatos lecsapolások révén egyre nagyobb gazdálkodásra is alkalmas területek alakultak ki. A Nagyberek és a Balaton kapcsolatára, a Nagyberek természetközeli állapotának visszaállítására a legnagyobb csapást az M7-es autópálya megépítése jelentette, amely csaknem teljesen megváltoztatta azt a felszínalatti kapcsolatot, amely a tó és a Nagyberek között addig fennállt. A lecsapolással kialakult mai állapotot a Nagybereknek csak állandó szabályozással, vízkormányzással, a víz Balatonba szivattyúzásával lehet megtartani, tekintettel arra, hogy átlagban 1,5-2 m-el alacsonyabb a Nagyberek térszintje, mint a Balaton szintje. Az autópálya végérvényesen lezárta azt a lehetőséget, hogy Balaton-vízgazdálkodását a Nagyberek vízszállításával tudjuk szabályozni. Mára kialakult egy csatornákkal körbevett és felszabdalt, viszonylag gyenge termőföld minőséggel jellemezhető, erősen technicizált mezőgazdasági, erdős táj, amely az egykor tó és láp jellegét már csak a föld alatt illetve a Fehérvízi láp területén őrzi. Jellemző, hogy Balatonfenyves területen nem tartozik a Nagyberek Fehérvíz védett természeti területbe és természetközeli állapotú határrész egyedül az egykori Rigóháza térségben maradt fenn Tájhasználat értékelése Balatonfenyves külterülete, ahogy a tájtörténeti részben leírtuk 150 évvel ezelőtt még a Balaton része volt, majd a folyamatos lecsapolások révén 1910 óta mező, erdőgazdasági terület, amelyről mesterséges csatornák segítségével vezetik el a vizet és emelik be a Balatonba. Tekintettel arra, hogy a külterület a már nem működő Pálmajort, az egykori Rigóházat és a lakott Imre majort kivéve, a Balaton szintjénél alacsonyabban fekvő terület és mesterségesen az ember által alakított környezet a Dél-dunántúli KÖTEFE által javasolt kategóriák nem alkalmazhatók. Balatonfenyves határában egyedül Rigóháza környékén találhatók természetközeli, féltermészetes ökotavak, öko kondicionáló tájzónák, ám a területrészt elvágja a Fehérvízi láp természetes jellegű területeiről és a vízháztartása is ki van téve a pillanatnyi időjárási hatásoknak illetve a Balatonba történő vízátemeléseknek. Természetesen a csatornákban a vízpartokon megtalálható a korábbi lápi világ néhány élőlénye, azonban a csatornák állandó gépi kotrása, a vízi növényzet folyamatos irtása, igen nagy mértékben rontja ezen fajok fennmaradási esélyeit. A harmadlagosan kialakított tájban természetesen vannak tájképi, tájesztétikai szempontból értékelhető elemek. A csatornák szabályos sakktábla rendszere, a csatornák mellett futó

44 erdősávok, de látványával is üzen a táj, hogy mind a csatorna, mind az erdő mesterséges és ezen elemek fenntartása jelentős energiát és pénzt igényel, hiszen a csatornákban összegyűlt és a tó felé vezetett főleg a talajvízből származó vizeket szivattyúval fel kell emelni a Balatonba. A Rigó árkon egykoron épült szivattyúház immár műemlék, egy sajátos, ökológiailag, természeti szempontból szerencsétlen emberi döntés, a lecsapolás emlékműveként. Magyarul a teljes balatonfenyvesi külterület technicizált, és meglehetősen monoton. A méter széles és hosszú táblák raszter jellege, az esetleges kedvező látványelemeket is degradálja. A tájban a kisvasút (Balatonfenyves - Somogyszentpál), valamint a Hubertus Bt. barna színű (Angus) szarvasmahái jelentik az életet. Itt nincs egyetlen egy útmenti kereszt, igazából az utak sem vezetnek sehová, hiszen a csatornák lezárják a továbbutazás lehetőségét. Csak Rigóházának van egy igen bizonytalan híd a nyugati övcsatornán, illetve a Kisvasút átvezető hídját használják Pálmajornál illegálisan az autóval erre közlekedők. A tájhasználat jellege gyakran táblánként változik. A viszonylag gyenge talajminőségű földeken, a délnyugati részeken inkább szántó, a délkeleti részen (Rigóháza környékén) inkább erdő, egy két vizes élőhellyel, a középső részeken gyep és szántó, az északi a településhez közel inkább erdő a jellemző. Természetközeli jellegűnek a megépült M7 autópálya miatt sem nevezhető a mesterségesen kialakított és fenntartott Nagyberek. Egyedül Balatonfenyves külterületének délkeleti sarka - erdős, vizes, nádas-mocsaras területek nevezhető természetközeli állapotú területnek, kb ha nagyságban. (0109/1; 0110; 0111/1-2; 0114; 0115; 0116; 0117; 0118; 0119; 0120; 0121; 0122; 0123; 0124; 0125; 0126; 0127; 0128; 0129 hrsz.-ú területek) A területhasználatra jellemző, hogy Balatonfenyves külterületének csaknem 50%-a, 2382 ha maga a Balaton tó. A mezőgazdasági hasznosítás alatt lévő területek nagysága kb ha, ebből mintegy 950 ha szántó, 650 ha gyep. Az erdő nagysága kb. 450 h, a mocsaras vízfelületek kb. 20 ha, a többi út, csatorna, kivett magánterület. Zártkert jellegű, épületekkel beépült kiskertes határrész nincs Balatonfenyvesen. Apróra felaprózódott vegyes művelésű, vagy inkább nem művelt parcellák a belterülettől délre, mind a nyugati, mind a keleti részen megtalálhatók Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület A Balaton törvény jelentős nagyságú 1570 ha térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetet tartalmaz. A kijelölt terület magába foglalja a magterületként és részben Natura 2000-es területeket is kijelölt a 7-es főút, és a nyugati főcsatorna közötti zömmel gyepes, mezőgazdasági területet az autópálya lehajtóig a keleti oldalon, a kisparcellákra osztott gyepes illetve részben művelt mezőgazdasági területeket, valamint a Nagyberek szántó és gyepterületeit, azaz a Pálmajor és Imre major valamint az erdőterületeket kivéve a külterület jelentős része térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló védett védendő táj-, természeti értékek Országos érték - Balatonfenyves területét védett természeti terület, Nemzeti Park, Tájvédelmi körzet, Természetvédelmi terület nem érinti, azaz Országos védett természeti érték nincs Balatonfenyves területén Helyi jelentőségű természeti értékként a Közép utca 149. alatt lévő Balatonfenyvesi platán van nyilvántartva

45 Nemzetközi oltalom, Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű, Natura 2000 területek. Balatonfenyves területét 3 db Natura 2000 terület érinti. 1. HUBF30002 jelű Balaton nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, különleges madárvédelmi terület: Balatonfenyves Balaton tóra eső közigazgatási területét érinti a Balaton nevű Natura 2000-es terület 2378,02 ha nagyságban, amely a település területének 47 %-a. Balatonfenyves 02/98 és 02/112 hrsz.-ú területei tartoznak bele. A Balaton Natura 2000-es terület természetvédelmi célkitűzése a kijelölés alapjául szolgáló közösségi fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, a természeti állapot fenntartása. A Balaton sajátossága, hogy a parti részein nádasokkal, síklápokkal, ezekben pedig értékes növény és állatvilággal rendelkezik, ezek megőrzése, állapotuk javtása az elérendő cél. Kiemelten az egyedülálló természetszerű élőhelyek megőrzése, fenntartása: - a Balaton madárvonulásban betöltött szerepének fenntartása, - a Balaton természetes halfaunájának védelme, - a kedvező ökológiai állapot felé irányuló folyamatok fenntartása, - a nádasok fenntartása, extenzív hasznosítása, többkorúságának fenntartása - az illegális területhasználatok felszámolása. A parti zóna a maga mocsár- és láprétegeivel a tó természetes tartozéka, annak legérzékenyebb és legkevésbé terhelhető része. Balatonfenyvesen is a Balaton-parti nádas sávot a telektulajdonosok saját tulajdonnak tekintve csónakbejárókkal, stégekkel szabdalják fel. Ennek eredményeként a nádasok terhelése megnőtt, amely kedvezőtlenül hat a parti sáv vegetációjára a nádas parti sávjának szűrő szerepét meg kell őrizni. A természetes, partmenti növényzet élőhelyi és ökológiai értéke mellett a vízpart történeti tájrendszerének lényeges eleme, látványa tájképvédelmi értéket képez. 2. Balatonkeresztúri rétek nevű HUDD20059 jelű Natura 2000 terület: Az 588 ha-on leterülő különleges természetmegőrzési terület Balatonfenyves nyugati határrészét érinti, a 7 számú főút mentén. A Balatonkeresztúri-rétek (HUDD20059) területhez Balatonfenyves alábbi 0309/1, 0309/2, 0310/2a, 0310/2b, 0310/2c, 0310/9a, 0310/9b, 0310/9c, 0310/11, 0310/12a, 0310/12b, 0310/13, 0310/14, 0310/15, 0310/16, 0310/17, 0310/18, 0310/19, 0310/20, 0310/21, 0310/22, 0310/23, 0310/24, 0310/25, 0310/26, 0310/27, 0310/28, 0310/29, 0310/30, 0310/31, 0310/32, 0310/33, 0310/34, 0310/35, 0310/36, 0310/37, 0310/38, 0310/39, 0310/40, 0310/41, 0310/42, 0310/43, 0310/44, 0310/45, 0310/46, 0310/47, 0310/48, 0310/49, 0310/50, 0310/51, 0310/52, 0310/53, 0310/54, 0310/55, 0310/56, 0310/57, 0310/58, 0310/59, 0310/60, 0310/61, 0310/62, 0310/63, 0310/64, 0310/65, 0310/66, 0310/67, 0310/68, 0310/69, 0310/70, 0310/71, 0310/72, 0310/73a, 0310/73b, 0310/74, 0310/75, 0310/76, 0310/77, 0310/78, 0310/79, 0310/80, 0310/81, 0310/82, 0310/83, 0310/84, 0310/85, 0310/86, 0310/87, 0310/88, 0310/89, 0310/90, 0310/91, 0310/92, 0310/93, 0310/94, 0310/95, 0310/96, 0310/97,0310/98, 0310/99, 0310/100, 0310/101, 0310/102, 0310/103, 0310/104, 0310/105, 0310/106, 0310/107, 0310/108, 0310/109,0310/110, 0310/111, 0310/112, 0310/113, 0310/114, 0310/115, 0310/116, 0310/117, 0310/118, 0310/119, 0310/120, 0310/121,0310/122, 0310/123, 0310/124, 0310/125, 0310/126, 0310/127, 0310/128, 0310/129, 0310/130, 0310/131, 0310/132, 0310/133,0310/134, 0310/135, 0310/136, 0310/137, 0310/138, 0310/139, 0310/140, 0310/141, 0310/142, 0310/143,0310/144, 0310/145,0310/146, 0310/147, 0310/155, 0311/1,0312/1, 0312/2, 0312/3, 0312/4, 0312/5, 0312/6, 0312/7, 0312/8, 0312/9, 0312/10, 0312/11,0312/12, 0312/13, 0312/14, 0312/15, 0312/16, 0312/17, 0312/18, 0312/19, 0312/21, 0312/22, 0312/23, 0312/24, 0312/25, 0313/3, 0313/4, 0313/5, 0313/6, 0313/7, 0313/8, 0313/9, 0313/10, 0313/11, 0313/12, 0313/13, 0313/14, 0313/15, 0313/16, 0313/17, 0313/18, 0313/19, 0313/20, 0314/3, 0315/3, 0315/4, 0315/5, 0315/6, 0315/7, 0315/8, 0315/9, 0315/10, 0315/11,

46 0315/12, 0315/13, 0315/14, 0315/15, 0315/16, 0315/17, 0315/18, 0315/19, 0315/20, 0316/1, 0316/2, 0316/3, 0316/4, 0316/5, 0316/6, 0316/7, 0316/8,0316/9, 0316/10, 0316/11, 0316/12, 0316/13, 0316/14, 0316/15, 0316/16, 0316/17, 0316/18, 0316/19, 0316/21, 0316/22, 0316/23, 0316/24, 0316/25, 0317/1, 0317/5a, 0317/5b, 0317/6, 0317/7, 0318/1, 0318/3, 0318/4, 0318/5, 0318/6, 0318/7, 0318/8, 0318/9, 0318/10, 0318/11, 0318/12, 0318/13, 0318/14, 0318/15, 0318/16, 0318/17, 0318/18, 0318/19, 0318/21, 0318/23, 0318/24, 0318/25, 0319/3, 0319/4, 0319/5, 0319/6, 0319/7, 0319/8, 0319/9, 0319/10, 0319/11, 0319/12, 0319/13, 0319/14, 0319/15, 0319/16, 0319/17, 0319/18, 0319/19, 0319/20 hrsz-ú területei tartoznak.talaja különböző lápi, réti és homoktalaj. A védelem célja a természeti gyepterületek és az élővilág megőrzése, a helyes gyepgazdálkodás. A Balatonfenyveshez tartozó terület egy részén szántó terület, másik részén felhagyott legelő található, valamint a 0309/1 és 0310/11 hrsz-ú területen felhagyott. elmocsarasodott külszíni fejtés. A Natura 2000-be tartozó Felső mellékli legelő területrész az alaptérkép szerint tulajdonilag felaprózódott. A jelenlegi használat, - szántó, felhagyott külszíni fejtés, - nem segíti a gyepterületek regenerálódását, a sokszínű megőrzését. 3. Balatonfenyves területét szó szerint csak érinti a Fehérvíz nevű HUDD2031 jelű Natura 200-es terület: A 45/2006 (XII.8.) KvVM rendelet szerint egyedül a település délnyugati sarkában lévő néhány száz négyzetméteres 0113 hrsz-ú terület tartozik a Natura 2000-es területbe. A Natura 2000-es területek az európai közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok összefüggő ökológiai hálózata, amely Európa 17 %-t, Magyarország 21%-át érinti. A cél a természetes élőhelytípusok, a közösségi jelentőségű állat- és növényfajok védelmén keresztül, a biológiai sokféleség megóvása, a kedvező természetvédelmi állapot fenntartása, helyreállítása Nemzeti jelentőségű vadvízek A 119/2011 (XII.15) VM rendelet Balaton Ramsari Terület néven a Balaton teljes vízfelületét besorolta a ramsari egyezmény hatálya alá. Balatonfenyves a 02/112 hrsz-ú vízfelülete tartozik a nemzetközi jelentőségű vadvíz területbe A Dél-balatoni halastavak és berkek Ramsari Terület 08/1-4; 6-15; 19-23; 25-33; 28-62; 64-65; 68-73; 115; ; ; A vadvizeknek, valamint azok növény és állatvilágának, a vándorló madarak védelme céljából az 1971-ben az iráni Ramsar-ban kötött a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló egyezményt, az évi XLII. törvény hiredette ki Nemzeti Ökológiai Hálózat 1. Magterület A Balaton-törvény a Nemzeti Ökológiai Hálózat legszigorúbb övezetébe, magterületbe sorolta a Balaton teljes vízfelületét (2382 ha), valamint az autópálya lehajtótól nyugat felé eső külterületi határrészt, a 7 sz. főút és a Nyugati főcsatorna között. 2. Ökológiai folyosó övezete A Balaton-törvény gyakorlatilag a Nyugati főcsatornától délre eső területet ökológiai folyosóba sorolta. Több mint 2000 ha egybefüggő terület tartozik a Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetébe. A fentieken túl, a Nyugati főcsatornától északra, Balatonfenyves keleti részén lévő apró parcellás területet határozza meg a Balaton törvény kb. 50 ha ökológiai övezetként

47 3. Pufferterület Pufferterületként csak mintegy 61 ha-nyi terület került kijelölésre a Nyugati főcsatorna, Rigó-árok belterületi határ között. Részben a gyepes területre kerültek a zagytározók. A Nemzeti Ökológiai Hálózata felsorolt három elemből a kiemelten védendő természetes állapotú magterületből, a magterületeket összekötő hol folytonos, hol megszakított ökológiai folyosókból és a magterületeket körbevevő, jellemzően természetközeli élőhelyekből álló puffer területekből áll össze. A magterületek és az őket összekötő zöldfolyosók hálózatának, az ökológiai hálózatnak kiemelkedő jelentősége van az élőhelyek folytonosságának biztosításában. A magterületek olyan élőhely együttesek, amelyekben a külső és belső környezeti feltételek révén a természetes folyamatok érvényesülnek, s így biztosított a természetes életközösségek fennmaradása Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése - Alapvető tájhasználati probléma az a tény, hogy a lecsapolt Nagyberek átlag 2 méterrel mélyebben fekszik, mint a Balaton vízszintje. Így a felszín alatti rétegekben áramló, a csatornákban összegyűjtött és a Rigó-árokba vezetett vizeket állandóan szivattyúzni kell, hogy a Nagyberek mezőgazdaságilag művelhető legyen. - Ugyanúgy alapvető probléma, hogy a Bányakapitányság tájékoztatása szerint, a Nagyberek több mint 60%-a megkutatott ásványvagyonnal rendelkezik, azaz potenciális bányaterület(vegyes tőzeg, lápi föld, lápi mész). A megkutatott ásványvagyon területén csak olyan tájhasználat szabályazható, amely a későbbi kitermelést nem akadályozza. - Sajátos konfliktus, hogy a gazdag élővilágú, lápos, mocsaras területekből a lecsapolást követően mészhiányos, gyenge termőképességű szántó és gyepterületek jöttek létre, amelyek legfeljebb csak takarmánytermelésre alkalmasak, s ugyanakkor állandó emberi beavatkozást igényel. - Az intenzív legeltetés további degradációt okoz a gyepterületeken, ezért a Nagyberek fenntartása gazdaságilag nem kedvező. - Az adottságok következtében nagymértékű a Balatonpart beépítettsége és igen kevés a fejlesztési terület. Az autópálya megépítése több szempontból elmélyítette a konfliktust. Egyrészt tisztázatlan a berek tőzeges, lápos területén átvezetett autópálya hatása a Balaton és a berek közötti vízáramlásra, másrészt az autópálya forgalma olyan fejlesztéseket generál, amelynek befogadására Balatonfenyves - fejlesztési területek híján alkalmatlan. - Bár vannak tanulmányok, de kétséges a megépült kikötő (500 m-es mólószárak) hatása a Balaton belső vízáramlására, iszaplerakásra, az élővilágra. Az biztos, hogy a megnövekedő forgalom, zaj és fényterhelés az élővilág számára kedvezőtlen és elhúzódik a kikötő térségéből. - Településképi, településesztétikai szempontból bizonyára gondokat vett fel a vasút rekonstrukció kapcsán a vágány északi oldalára tervezett zajvédő fal, amelyet tudatosan be kell illeszteni a településképbe. - Kiemelkedő értéke Balatonfenyvesnek a parti sávjából, a tópartról feltáruló látvány az északi part bazalthegyeivel. A tópart beépítése, a sétányok felújítása kapcsán meg kell őrizni ezt a látképet. - Jelentős konfliktus tájképi és természetvédelmi szempontból a kikötő területére tervezett ponton házak. Ezek az úszó apartmanok db magterületen, Natura 2000-es területen, védett ramsari területen, a kivételes értéket jelentő tájképi látvány közepén pont a formálódó település központ előtt a tervező szerint hibás és újragondolandó ötlet. - Rigóháza felszámolt egykori major környezetében található, egyedüli természetközeli növényzet és vízi élővilág. A Nyugati övcsatorna azonban bezárja ezt a területet a nagyobb körzetből származó vízutánpótlástól. Amennyiben lehetséges, helyi védett területként, magasan tartott állandó vízellátással tovább kellene e terület természetközeli állapotát erősíteni és tudatosan összeállítani a berek 1900-as évek eleji állapotot

48 - Jelentős tájhasználati konfliktus a nádasok feldarabolása helyi utakkal, csónaktárolókkal, stégekkel való tönkretétele. A parti telektulajdonosok, saját tulajdonuknak tekintve a nádas területeket, azokat használják és pusztítják Zöldfelületi rendszer vizsgálata A település zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A zöldfelületi rendszer elemzését alapvetően két részre bontva végezzük: - I. külterületi zöldfelület - II. belterületi zöldfelület I. A külterületi zöldfelület A tájhasználat elemzésekor, bemutatásakor már említettük, hogy Balatonfenyves külterületén erdő, gyep, szántó területek, valamint csatornák, vizes élőhelyek találhatók. A mesterségesen kialakított sakktábla jellegű táj egyes tábláit (kockáit) csatornák és erdősávok határolják, amelyek kifejezetten kedvezőek mind az élővilág, mind a biológiai kondicionálás szempontjából és látványban is több, gazdagabb, az egyébként teljesen sík terület. A külterületi zöldfelületi rendszer biológiailag legértékesebb része a Rigóháza környéki természetszerű erdőkkel körbevett vizes, mocsaras rész. Az erdők nagyobb része az autópálya menti, a településhez közelebbi területeken található. A termesztési célú agrár mono - kulturális területek a szántók, gyepek és a majorok a nagyberek középső illetve déli részén jellemzőek. Az élővilág szempontjából kedvező a már említett csatornák és a csatornák melletti erdősávok élőhely funkciója, valamint a tájkép meghatározásában és az egyes nagyobb erdőfolt vagy természetközeli terület közötti kapcsolatban. II. Belterületi zöldfelületi rendszer A belterületen lévő zöldfelületi elemek egyrészt az üdülő illetve lakókertek zöldfelületeiből, a közösségi célú zöldterületek zöldfelületeiből, harmadrészt a közterületek közutak, közterek növényzetéből áll össze. II.1.) Balatonfenyves alapvető jellemzője a telkes üdülő illetve lakóház építés, így település belterületének lakó illetve üdülőövezetbe sorolt része is gyakorlatilag legalább 50%-ban növényzettel fedett. A növényzet nagyobb része idős, beállt növényzet, csak az újabb építéseknél divatos a fa nélküli gyepes, medencés épített kert. A településrendezési terv vizsgálatakor, az egyes telkek növényállományának felmérése, értékelése messze meghaladja a településtervező és tájtervező lehetőségeit, azaz csak általános jellemzés várható el. A régebbi, nagyobb üdülők területén még ma is jelentős növényállomány található. A település keleti, nyugat felőli részén a parti üdülőtelkeken illetve a parttól távolabbi magántelkeken is jelentős idősebb növényzet található. A településközpont környékén - a vasútállomás és a központi strand között - kisebbek a telkek, és a kisebb telkek beépítése magasabb, mint a többi részen és így itt a telkeken belüli növényzet, zöldfelület sokkal szerényebb. A Rigó-ároktól nyugat felé, - a vasút és a Balaton tó közötti sávban - még vannak beépítetlen telkek és egyértelműen érzékelhető az idősebb fás növényzet kondicionáló és településkép formáló jelenléte

49 A vasúttól délre lévő belterületi részen különösen a 7. számú főközlekedési úton túl, még jelentős számú beépítetlen szántó vagy kerti műveléssel hasznosított telek van. E terület középső részén a fás növényzet jóval kevésbé meghatározó és a kertek inkább az utolsó két évtized kerthasználatát tükrözik. Ugyanez elmondható a vasúttól, a 7 sz. főúttól délre eső keleti belterületi határrészre is, hogy a viszonylag kismértékű telkeken épült házak környezetében csak 1-2 nagyobb árnyat adó fa található. II.2.) A közösségi zöldfelületek elsősorban Balatonfenyves parti sávjára, a Balaton és a vasút közötti területekre jellemzők. A vasúttól délre eső településrészre mindössze néhány kisebb zöldfelület található: Pajtás utca mentén, a 1825 hrsz. egy része, az új temető mellett, a volt lőtér területe (igazából még külterületen!), valamint a Rigó-árok és a 7. sz. főút találkozásánál egy utakkal szabdalt, így 3 részből álló zöldfelület (1937/3; 1938/3 és 1938/4 hrsz.-ú telkek). A település ezen vasúttól délre eső belterületi közösségi zöldfelület - a volt lőtér területét nem számolva - nem éri el az egy hektárt (!), pedig ez a településrész több mint 140 ha! A vasúttól délre, a Rigó-ároktól Fonyód felé eső településrészen, egyedül a tervezett lakóterület mellett, közvetlenül a belterület szélén jelölt a rendezési terv 0,5 ha nagyságú zöldterületet, de ennek kialakítása nem történt meg. Ez a településrész is meghaladja a 150 ha nagyságot és gyakorlatilag sem közpark, pihenőpark, sem játszótér nincs a területen. II.3.) A Rigó-ároktól (új kikötő) kelet felé a parti sávban több zöldfelület található, elsősorban közvetlenül a tóparti sávban. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Balatonfenyvesen régóta hagyomány és a településimázs része, hogy ingyenes szabadstrandok vannak a településen és 32 (!) utcavégén is lehet szabadon fürdeni. Épp ezrét a strandok zöldfelületként vannak szabályozva a hatályos településrendezési tervben is. Ezen az északkeleti településrészen közvetlenül a közigazgatási határ mellett van az István Király utca végén egy zöldfelület. A mindössze 666 m2 nagyságú zöldfelület, amely egyike Balatonfenyves 5 szabad strandjának, viszonylag beállt növényzettel rendelkezik, de szükséges a fásítás megújítása, apartvédelem és a sója megerősítése. A fás növényzet kb. 40%, amely kielégítő, de tekintettel a strand befogadó képességére fő, egy-két nagyobb fa ültetése elégséges. Nyugat felé haladva a következő zöldterületként szabályozott terület az un. Csalogány strand. A 4585 hrsz-on fekvő szabad strand több mint 1 ha nagyságú 81,0955 ha). Bár jellemzően fásított a terület, további fásítás szükséges, hasonlóan a partvédelem megújításához és szükséges a játszótér felújítása is. A hatályos szabályozási tervben, a volt 21. számú AÉV nyaralójának telke előtt szabályoz egy kb. fél hektár nagyságú zöldfelületet, beállt fásnövényzettel, előtte nádassal (4448 hrsz.). Az Erzsébet köz végé van egy kicsiny, alig 160 m2 nagyságú zöldfelület és a Pozsonyi utca végén a 4249/2 hrsz-on egy 1321m2-es zöldfelület, amely szintén szabad strandként működik.a játszótér felújítása, térburkolás, fásítás az itt is időszerű. A Pozsonyi strand és a Központi strand között van a hatályos terven a vízpartrehabilitációs tervvel összhangban egy zöldfelületi sétány, amely a Balatonparton halad végig átlag 30 méteres szélességben a 4048, a 4071/10, a 4128/2 hrsz.-ú területeken, kb. 420 méter hosszan. területe kb. 1,3 ha. Balatonfenyves legnagyobb zöldfelülete, egyben közösség strandja, a központi szabad strand, amely 4,14 ha nagyságú és a településközpont mögött a 3709 hrsz-ú területen található. Ez a zöldfelület Balatonfenyves egyik legnagyobb értéke, az üdülés, turizmus megalapozója

50 A Bakony Árpád utcából a Somogyvári utcáig tart a zöldterület több mint 1 km hosszúságban. A parti sétány áthalad a strandon és majd a megépülő kikötő mólójához is csatlakozik. A játszóterek felújításához, térburkolás, a partvédelem erősítése, valamint a fásítás folyamatos feladat a Balatoni méretekben is nagy kiterjedésű strand esetén. II.4.) A Rigó ároktól nyugatra, a parti sétány végig tervezett, a hatályos terv szerint csaknem Balatonmárifürdő határáig Ma még azonban az utca és telekvégeken a zöldfelület és a nádas a jellemző, a sétány kialakítás még nem valósult meg. A hatályos terven zöldterületnek jelölt terület a Galamb utca és a Fácán utca mentén van, ám ezek a zöldfelületek természetközeli állapotban vannak, kialakításuk nem történt meg. Ezen a határrészen a tervezett sétány összeségében 5-10 méter széles sétánnyal számolva, kb. 3 ha parti zöldfelület jönne létre, ám meg kell jegyezni, hogy ez ma valójában működő zöldfelület, mindössze a használati funkciónális rendeltetés nincs. A mai természetközeli állapot sokkal kedvezőbb művi, mesterséges paraméterekkel kiépített sétánytól. Így igazából amennyiben a vízpart-rehabilitációs terv felülvizsgálatakor ez elérhető, csak ott kellene a parti sétányt fizikailag is kiépíteni, ahol arra funkciónálisan szükség van. Természetesen csak akkor változtatnánk a hatályos rendezési terven, ha az összhangban van a magasabb rendű jogszabályokkal. A nevezett szakaszon a Rigó-ároktól (épülő kikötőtől) nyugatra több, a hatályos terv szerinti zöldfelület van a sétányon kívül is, ezek többsége kicsiny, de Balatonfenyves imázsának megőrzésében rendkívül fontos területek: - Az első zöldfelületként szabályozott terület az 1178 hrsz.-ú, a sétányt kiszélesítő kb. 600 m2 nagyságú. - A második az 1089/1 illetve az 1081/2 hrsz.-ú kb m2-es terület. - A harmadik a Galamb utca végén lévő kibővítette fürdőhely, kb m2 nagyságban, a 978/1-4 hrsz.-on. - A negyedik a Fácán és a Gerle utca közötti parti terület, kb. 700 m2 nagyságban. - Az ötödik a 851/2; 852/3; 852/10 hrsz.-ú kiszabályozott része, kb m2 nagyságban. - A hatodik a volt Ifjúsági tábor (845/2; 846/1 hrsz.) előtti magvastagított méter széles sétány terület, több mint 6000 m nagyságú területe. A következő, a már régóta működő és szintén szabad strandként működő un. Fenyves-alsói strand a Kálmán Imre utca végén. Ez a zöldterület, ahogy említettük szintén szabad strandként működik, a 842/4 hrsz.-ú területen. Nagysága 1,16 ha, befogadó képessége fő. A zöldterület gyepes, viszonylag kedvezően ellátott fásnövényzettel, azonban a parkolók lecsapolása, a csapadékvíz elvezetés, a fásítás megújítása, a sportpályák karbantartása napirenden lévő feladat. - A parti sétány a szabadstrandot követően is folytatódik a hatályos terven, a valóságban szerencsére azonban nincs megépítve. Nyolcadik zöldterületként szerepel a 132/2 hrsz.-ú móló feliratú kb m2-es zöldterület, valamint 100 méterrel nyugatabbra a 123/2 hrsz.-ú hasonló, kb m2-es zöldterület. - A tizedik zöldterületnek szabályozott terület a Rigó-ároktól nyugatra a Vadas utcával szembeni, 114/1-2 hrsz-ú teljes mértékig természetközeli állapotban lévő növényzettel borított terület, kb m2 nagyságban. - A tizenegyedik zöldterület 108/2 hrsz.-ú, illetve a 109/2 hrsz.-ú terület, kb m2 nagyságban. Ezen a területen is természetes állapotú növényzet található. - A tizenkettedik zöldterület a nyugat felé eső 101/2 illetve 99/1 hrsz.-ú területek. A dús, fás növényzetű terület jelenleg nehezen megközelíthető. A terület kb m2 terület, jelenlegi állapotában ökológiai szempontból megfelelő

51 - A tizenharmadik zöldterület a Tenkes utca végétől nyugat felé eső, a hatályos terven kiszélesedő sétány. Ez a sétányrész nincs kiépítve és itt is értékes fás és vízinövényzet található. A kb m2 nagyságú terület jelentős része a sétány kialakításához szükséges, amennyiben ahogy az előbb említettük, - ezen a viszonylag kevésbé intenzíven használt partszakaszon is ki kell építeni a sétányt. Környezetvédelmi, természetvédelmi, tájképi szempontból a jelen állapot megőrzése is megfelelő. - Az utolsó a tizennegyedik parti zöldterület közvetlenül a belterületi (közigazgatási) határ szélén helyezkedik el. A kaposvári utca végén az 1/7 hrsz.-ú 906 m2 nagyságú zöldterület beállt fás növényzettel, szintén a belterületi zöldfelületi rendszer része. II.5.) Balatonfenyves külterületein, közútjain, közterein viszonylag kevés a növényzet tekintettel arra, hogy az úttest és a felszíni vizek elvezetéséhez szükséges árkok és a járdák elfoglalják a rendelkezésre álló területet. Igazából a vasút mellett található fás növényzet egyes szakaszain, de a közterületeken lévő növényzet kifejezetten kevés A zöldfelületi ellátottság értékelése Balatonfenyves külterülete a ha erdővel a nagykiterjedésű gyepekkel, erdősávokkal, csatornákkal a hatalmas 2382 ha nagyságú Balaton vízfelülettel ökológiai kondicionáló szempontból kifejezetten kedvező. A jellegzetesen telkes kertes beépítésű, üdülő és lakó területeken, a telkeken lévő fás növényzet a meghatározó és ez adja Balatonfenyves egyedi, barátságos családias hangulatát. A több mint 415 ha nagyságú belterület 30-35%-a növényzettel fedett, ökológiailag, az éllővilág szempontjából kedvező terület. Kiemelkedő értéke a belterület határán lévő vízparti nádas terület, amely gazdag élővilágával, víztiszta és kiegyenlítő szerepével rendkívüli fontosságú. Épp ezen nádas területek és természetközeli vízpart területek védelme érdekében kell újra gondolni a vízparton tervezett sétány kiépítését és ott ahol nincs és nem várható forgalom, ott csökkenteni kell a sétány kiépítését. A hatályos településrendezési tervet figyelembe véve, a sétányokkal, szabad strandokkal együtt 15,17 ha zöldterület, azaz zöldterületként szabályozott zöldfelület van Balatonfenyvesen, ez a teljes belterület 3,8 %-a. Az utóbbi években jellemző 2200 fő lakosságra számítva és kb. 7 m2-t jelent lakosonként. Természetesen ez a szám csalóka, egyrészt mert nyáron, az üdülési szezonban, amikor igazából szükség van (lenne) a zöldfelületekre, akkor ezer vendég is jelen van egyidőben, s akkor 1 m2 körüli ez az egy főre eső zöldfelületi mutató, a másikgondolati irány, hogy a 15,17 ha az a hatáloys terven szereplő érték, amelyből használati szempontból mindössze 8,74 Ra számít kiépített, rendezett zöldfelületnek A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái - Az előző fejezetben bemutatott értékek kifejezetten azt mutatják, hogy Balatonfenyves közhasználatú zöldfelületek tekintetében kifejezetten kedvezőtlen helyzetben van. Az 1 illetve 7 m2/fő mutató, még ha nem városról is van szó, kifejezetten kevés. - A másik kiemelt gond a közhasználatú zöldterületek földrajzi elhelyezkedése. A működő zöldterületek csaknem 100 %-a, a tervezettek 90 %-a a közvetlen Balaton-parti sávban helyezkedik el. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a többmint 100, 150 hektáros településrészeken egyáltalán nincs közösségi zöldterület. - Sajátos konfliktus, hogy a Balaton-part bel- és külterületre bontott, hiszen a part és parthasználat szerves egység, ezért nehéz különválasztani és talán egyetlen egy vendég sem gondolkodik úgy, hogy a belterületen napozok és a külterületen fürdők. Ezt elsősorban a még megmaradt nádasok

52 érdekében kellett kiemelni, mert a központi strandtól Fonyód felé már erősen megfogyatkozott, a vízminőséget, mikroklímát, élővilágot, tájképet meghatározó nádas, azonban a Rigó-ároktól nyugatra a fenyvesi-alsó strandot és akisebb,- részben illegális bejárókat figyelmen kívül hagyva, egy egységes, egészséges nádasterület található. Tekintettel arra, hogy a Balaton Natura 200-es terület, valamint a védett Ramsari területek közé tartozik, a nádasok védelme nemcsak az életminőség, természet és vízminőségvédelem szempontjából, hanem jogilag is kötelező. Ugyancsak alapvető ellentmondás, hogy a hatályos tervben szereplő zöldterületek csaknem fele mindössze a szabályozási terven, közhasználatú zöldterület. Ez azokon a részeken, ahol nincs igény parti zöldterületekre, az élővilág szempontjából kedvező, ám ott ahol az igények erősödnek, ott a spontán használatnál sokkal kedvezőbb a tudatos sétány, zöldterület és partkialakítás. A településrendezési terv készítése során egyeztetve a vízpart-rehabilitációs tervvel, illetve annak várható módosításával - csak a szükséges helyeken kell a kifejezetten előnyös természetközeli állapotokat megváltoztatni. - Végigvizsgálva Balatonfenyves zöldterületeit, egyértelmű hogy igen kevés a strandokon kívüli sportolási, kikapcsolódási lehetőség. Ezt a hiányt a tervezés során kiemelten szem előtt kell tartani Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A település, szerkezete, helyi sajátosságok vizsgálata Balatonfenyves közigazgatási területe három, egymástól jól elhatárolható részből áll. Az északi részét teljes egészében a Balaton területe fedi le, a középső része további két területegységre tagolódik. Ezek a község belterülete, valamint a belterület és az M7-es autópálya közti szakaszt jelentik. Harmadik része az autópályától délre eső területrész zömmel erdőkkel, mezőgazdasági és vízgazdálkodási területekkel és a két majorsági területtel. Balatonfenyves belterülete a Balaton és a Nagyberek közti homokturzásokon helyezkedik el, ebből adódóan közel sík felületű, melytől a külterület sem tér el, tekintve, hogy felszíne a Nagyberek lecsapolásából és feltöltéséből alakult ki. A Nagybereknek az autópályától délre eső szakasza teljes egészében az ökológiai folyosó része, a belterület és az autópálya közötti szakaszának nyugati fele magterület, keleti fele szintén az ökológiai folyosó része. A település belterületét kelet-nyugat irányban a vasút - és keleti oldalon a 7-es út - osztja ketté. A Balatonhoz közeli északi településrészen az üdülőterületek, a déli részen zömével a kertvárosias lakóterületek, ill. a vegyes, a gazdasági és a különleges területek találhatók. A település belterületének közepéről indulva a csatorna déli lefolyása mentén érhetők el a külterületen elhelyezkedő Imremajor és Pálmajor településrészek. A kisvasút Somogyszentpál felé vezető szakasza is ezen a nyomvonalon halad és kanyarodik el Csisztafürdő felé. Balatonfenyves viszonylag fiatal, tipikus Balaton (déli) parti település, amelynek szerkezetét tudatos tervezéssel, a 7-es főútról leágazó és azzal párhuzamos belterületi gyűjtőutakkal alakították ki. A parcellák és a házak is a déli parti településképnek megfelelően kis alapterületen kis elő-, oldal és hátsókertekkel kerültek kialakításra földszintes, tetőteres, maximum egy emeletes kialakítással. Településközpontja lényegében a településnek nincs, így annak kialakítása fontos feladat, amely szerencsére már a településrendezési eszközök felülvizsgálatának megkezdése előtt elkezdődött

53 A területhasználás vizsgálata, művelési ágak minősége, osztályok Az Tájhasználat, tájszerkezet fejezetben értékeltük Balatonfenyves külterületi részeinek tájhasználatát. Alapvető megállapításvolt, hogy évvel ezelőtt a település teljes közigazgatási területe gyakorlatilag víz alatt állt, a Balaton medre volt. A tó vizének csökkenésével és a lecsapolások révén jutottak el a 20. század első felében oda, hogy a homokturzáson település létesült, a Nagyberek lápi vidékén pedig mező- és erdőgazdasági hasznosítás jött létre. A lecsapolás igen jelentős változtatás volt a természeti, fizikai környezetben. A létrejött mezőgazdasági termőterületek szántó, legelő, rét és erdőterületek az altalaj összetétele következtében azonban nem a legkedvezőbbek. A közepes, mésznélküli, kilúgozott talaj a hiteles földhivatali adatok szerint, szántó esetében jellemzően, 5. illetve 6. osztályúak, elvétve fordul elő egy-egy 4. osztályba tartozó tábla. Ugyanezen értékeket találjuk a gyep (legelő, rét területeknél), ahol az 5. és 6. osztály a leggyakoribb. Az erdők minősítése is kifejezetten gyenge 6. osztályú átlagban. A mezőgazdasági területeket az előbb említett minőségi osztályba sorolással jellemezik, 1-8 osztály között, ahol az 1-es a legjobb és a 8. a legrosszabb. Így az említett 5. és 6. osztályú minősítés kifejezetten gyenge termőhelyi értéket mutat és rendkívül elgondolkodtató, hogy érdemes-e hosszú távon ilyen minőségű területeken gazdálkodni, amelynek az az ára, hogy a (talaj) vízszintet állandó beavatkozással szinten kell tartani. A tájhasználat értékelésekor megállapítottuk, hogy Balatonfenyves külterületének csaknem 50%-a ó ha maga a tó, a Balaton. A mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területek nagysága kb ha, ebből mintegy 950 ha takarmánytermelésre használt szántó és kb. 680 ha gyep (legelő, rét). Az erdőterület nagysága a valóságban bokrosodó, záródó állományú, de még nem erdőtervezett területekkel együtt kb. 450 ha. A külterületen igen nagy helyet foglalnak el a vízszint szabályozásához nélkülözhetetlen csatornák, valamint a csatornák mellett vezetett utak Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A hatályos településszerkezeti terv szerint beépítésre szánt területként Balatonfenyvesen a lakóterületek (meglévő és tervezett), a vegyes területek, a gazdasági területek (meglévő és tervezett), az üdülőterületek valamint a különleges területek (meglévő és tervezett) szerepelnek. Beépítésre nem szánt területként a közlekedési területeket, zöldterületeket, erdőterületeket, mezőgazdasági területeket, valamint vízgazdálkodási területeket jelöl a szerkezeti terv. A belterületen beépítésre nem szánt területként a közlekedési területek és a zöldterületek találhatók. A beépítésre szánt területek a közigazgatási terület max. 9,1 %-át érintik. Beépítésre nem szánt területek foglalják el a közigazgatási terület 90,9 %-át. Nem túl kedvező adottság, hogy a kondícionálást és tájképi nyugalmat biztosító erdők a belterülettől távol a Nyugati-főcstornától délre ill. a közigazgatási terület délkeleti sarkában helyezkednek el. Szántóterületek zömmel a déli településrészen, ill. a belterületi határ és a Nyugati övcsatorna között találhatók. A hatályos terv és a Balaton törvény szerkezeti terve kismértékben eltér egymástól (települési területek, erdőterületek), ennek összhangba hozása is a jelenlegi tervezés feladata

54 Funkció vizsgálat Balatonfenyves beépített területe funkcionálisan alapvetően szinte teljes területén üdülőterület, azonban a szerkezeti, illetve a szabályozási terv jól elkülöníthetően részekre tagolja a települést: Balaton part és a vasút közötti terület jellemzően üdülőterület, melyben a part mentén zöldsávok (strandok) jelennek meg; A vasúttól délre eső terület lakóterület azonban meg kell jegyezni, hogy az ingatlanok nagy része üdülőként funkcionál. Intézményi terület a település központjában található, azonba nem haladja meg az üdülőterületek/lakóterületek léptékét. Gazdasági területek részben a vasút mellett (rakodás) valamint a főút mellett találhatók. A szabályozási terv ezen kívül a település belterületének délnyugati sarkában, a Nagy László utca és a régi 7-es út közötti területen jelöl gazdasági területet azonban itt nincs tevékenység. Különleges terület két helyen található, mindkettő a Vízház utca mentén, mindkettő sport funkcióval (lovarda illetve gokart pálya) A településhez két major is tartozik, mindkettő gazdasági területtel, ezek közül azonban csak az Imremajor lakott Alulhasznosított barnamezős területek Tekintettel arra, hogy iparterületek nincsenek és a gazdasági területek sem jellemzőek Balatonfenyves területén, így az alulhasznosított barnamezős területek jelenléte sem meghatározó. Barnamezős fejlesztési lehetőség a felhagyott 1341hrsz-ú tüzéptelep, amelyen már a jelenleg hatályos szabályozási terv is kertvárosias lakófejlesztési lehetőséget jelöl, ill. a kisvasút és nagyvasúti rakodó területe alkalmas még fejlesztések befogadására Konfliktussal terhelt terület Balatonfenyves jellemzően üdülő-település, így a legjelentősebb konfliktusok a nyári parkolással kapcsolatosak. A Balatonhoz vezető utcák kialakításuknál fogva nem tudnak megfelelő parkolási helyet biztosítani a nyári időszakban a település strandjaira érkező vendégek számára. Az üdülőterületen pihenni vágyók és a strand közelében parkolóhelyet keresők között gyakori a területhasználati konfliktus. (jellemző jelenség, hogy az ingatlantulajdonosok növényekkel elültetik, vagy karókkal, kövekkel lekerítik a telkük előtti közterületet, hogy azt ne használják parkolásra az állandó közlekedési terheléssel megrövidítve a pihenésüket, nyaralásukat A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia, telekméret vizsgálat Balatonfenyves belterülete a XX. században alakult ki, a régi térképeken (I-III. katonai térképek) a századforduló előtt a településnek nyoma sem volt. A történeti leírások szerint is Balatonfenyves egy viszonylag új keletű település, 1893-ban a filoxéra-vészt követő szőlőtelepítéskor a déli-parti parcellázással született meg. Ennek megfelelően a település szerkezete hálós, ugyan valószínűleg nem tudatosan tervezett, de mint a leírások is mutatják tervszerűen parcellázott, azaz az utcák merőleges rendje, a telkek szabályos kialakítása és többnyire egységes mérete a jellemző. Az épületek többsége a XX. század közepét követően épült

55 Tulajdonjogi vizsgálat A tervezési területen teljes részletezettségű tulajdoni vizsgálatot nem ír elő semmilyen tartalmi követelmény. A település legnagyobb része a nagyobb, több hektáros területek is - mind a mezőgazdasági, mind az erdőterületek magánkézben vannak. Legjellemzőbb az a háztulajdonos, aki üdülőként használja épületét azaz csak időnként használja ingatlanát Önkormányzati tulajdon, kataszter Az Önkormányzati vagyonkataszter szerint, a közterületeken és közutakon kívül a község kevés tulajdonnal rendelkezik: - Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület: 33 db - Vizek, közcélú vízilétesítmények területei 1 db - Zöldterület 21 db - Temető 2 db - Termőföld 58 db - Lakóépületek (lakóház) 1 db - Nem lakóépületek (Óvoda, Iskola, stb..) 9 db - Közlekedési infrastruktúra (helyi utak, utcák) 491 db - Csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik 6 db - Egyéb építmény (szeméttelep) 1 db Vagyonkataszter részletes táblázatát a megalapozó vizsgálat melléklete tartalmazza Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A település épületállománya jellemzően a XX. század második felében épült, de azért fellelhető egy-két II. világháború előtt épült villaépület is. A település épületállománya korában adódóan elfogadható műszaki állapotú

56 A külterület nem rendelkezik építészetileg értékelhető környezettel. Geodéziai felmérés nem készült Az építmények vizsgálata Lsd pont funkció, kapacitás Épületek zömének funkciója üdülőépület, hétvégi ház illetve lakóépület, kapacitásuk 1-2 család. Ez alól kivétel a szállásszolgáltató épületek, azaz a hotelek és nagyobb üdülők (lsd. a pont) A településen található középületek a templom, polgármesteri hivatal, a mozi és könyvtár melyek közül a mozi nem eredeti funkciójában, de közösségi térként üzemel. Oktatási létesítményei az óvoda és az iskola. Egészségügyi-szociális létesítményei az orvosi rendelő és az idősek napközi otthona beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Az üdülő és lakóingatlanok jellemzően szabadonálló beépítésűek, építménymagasságuk nem haladja meg a 5,5-6 métert. A tetőszerkezetek sátortetősek illetve nyeregtetők. A beépítés mértéke telkenként általában elérik az építési övezetre előírt maximumot. Érdekes történeti hagyomány a beépítési módot nem jellemzi magasság, szintszám, tetőidom Épületek jellemzően földszintes kialakításúak, egyes épületek tetőtere is beépített. A tetőidomok jellemzően sátortetők, valamint nyeregtetők, fokos hajlásszöggel. Az alól kivételt képeznek az elmúlt rendszerben épült többszintes, nagyobb üdülők (pld. MÁV üdülő, Bethlen Tásrsasüdülő, BKK Üdülő, Fenyves Hotel), de nem ezek a jellemzőek Balatonfenyvesre településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok lsd pont Az épített környezet értékei településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A település szerkezetét a XX. század elejétől parcellázások során kialakított tervezett utcahálózat és az üdülőkre jellemző szabadonálló beépítés jellemzi. Történeti településmag nem alakult ki Balatonfenyvesen a funkciók alapján a vasútállomás környéke tekinthető a település központjának régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A településen régészetileg védett terület nem található. Nyilvántartott régészeti lelőhely egy darab található: - lelőhely azonosító lelőhely neve: Balatonfenyves Berek. A jelenlegi területhasználat: beépítésre nem szánt területek (általános mezőgazdasági terület és gazdasági erdő). A jelenlegi területhasználat nem veszélyezteti a régészeti örökségét

57 védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők így építészeti értelemben a település esetében egyedi arculatátról nem beszélhetünk. Az épületek építészeti megjelenése, összhangja a nyaralótelepekre jellemző, inkább sablonos, mint történeti kivételt képez a pár helyi védelemre javasolt villa-épület. Mivel Balatonfenyvesen nem lehet jellemző történeti megjelenésekről, faluképről beszélni, nem lelhetők fel következetes szerkezeti vagy anyaghasználati megoldások, így a településkép védelmét inkább a jövőre nézve kell előkészíteni a térarányok megtartásával és a minőségi építészet elősegítésével világörökségi és világörökségi várományos terület Balatonfenyvesen területén világörökségi és világörökségi várományos terület nincs műemlék, műemlékegyüttes Országosan védett műemlékek Balatonfenyvesen, a Nagyberki csatorna mellett álló szivattyúház (azonosító: 15301) és vízátemelő szerkezet (azonosító: 15302). Az között épült külterületi épület ipartörténeti emlék. Szivattyúház műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Balatonfenyves területén történeti kertként nyilvántartott műemlék nincs műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Balatonfenyves területén rendelettel védett történeti táj és műemléki jelentőségű terület nincs évi LXIV törvény 39. (2) bekezdésének értelmében a védetté nyilvánított műemlék kormányrendeletben meghatározott környezete műemléki környezetnek minősül ben megszűnt a korábban általánosan megfogalmazott műemléki környezet definíciója, miszerint műemléki környezetnek mindősül a védetté nyilvánított műemlékkel közvetlenül határos ingatlanok, közterületrészek és a közterületrészekkel közvetlenül határos ingatlanok. Az Örökségvédelmi törvény hatálybalépése előtt (2001. július 10.) védetté nyilvánított műemlékek környezete a Tv a alapján műemléki környezetnek minősülnek nemzeti emlékhely Emlékhely a történelemben meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, melyet a Kormány rendelettel (történelmi emlékhely), vagy Országgyűlés törvénnyel (nemzeti emlékhely, kiemelt

58 nemzeti emlékhely) annak nyilvánít (2011-es törvénymódosítással bevezetett fogalom). Történelmi emlékhely, nemzeti emlékhely, kiemelt nemzeti emlékhely Balatonfenyves területén nem található helyi védelem Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A helyi védetté nyilvánításról a település önálló rendeletet nem alkotott. A védettséggel összefüggő korlátozásokról, kötelezettségekről a korábbi HÉSZ az előírásaival próbál rendelkezni. A település az értékes épületek felújításának támogatása költségvetési pénzt nem különít el. Helyi jelentősége a település egykori karakterét meghatározó üdülővilláknak van, melyek a belterületen elszórtan találhatók. Ezek az épületek többségükben jellemzően a háború előtt épületek, de szórványos jellegük miatt nem alkotnak egységes településképet. Védelmük helyi szinten továbbra is javasolt, a hatályos településrendezési terv helyi építészeti értékként védi ezeket. A védett épületeket a tervezés során felkerestük és a helyi védelem szükségességét felülvizsgáltuk. A vizsgálat során elkészültek a továbbra is védelemben részesülő épületek és építmények értékvédelmi adatlapjai. A településrendezési eszközök kidolgozásakor szükséges e kevés megmaradt építészeti értéket helyi védelem alá helyezni, és a helyi értékvédelmi rendelet kidolgozásakor egy egyedi támogatási rendszerre javaslatot tenni. (2 templom, 2 közösségi épület, egy iskolaépület és egy vendéglő, valamint több magántulajdonban lévő üdülőépület.) Ugyanakkor az értékek megőrzése mellett a HÉSZ-ben úgy kell az építési lehetőségeket szabályozni, hogy az épületek esztétikai és történeti értékük megőrzésével a mai kor igényeinek megfelelve bővíthetők, átalakíthatók legyenek Az épített környezet konfliktusai, problémái Az épített környezet településen megjelenő legfőbb problémái: invázió jellegű parkolási problémák kezelése apró telekméretekből adódó problémák (pld. másod-harmad generációs nyaralóknál bővítési igény, de a telek nem bírja el) lakóterületek üdülőjellegű használata lakóház építési igény üdülőterületen Közlekedés Balatonfenyves a megye ÉNy-i részén helyezkedik el. A Balaton parti település mintegy 6 km hosszban érinti a Balatont. Mint lakott és üdülő területnek a közúti és vasúti kapcsolata jó, viszont bizonyos területen hátrányban van a vízparti településekhez viszonyítva (hajózás, közúti tömegközlekedés, közlekedésbiztonság). Meg kell jegyezni, hogy téli és nyári időszakban nem is

59 lehet és nem is kell azonos szolgáltatási szintet biztosítani minden területen. A meglévő úthálózatot tulajdonosi szempontból két csoportra lehet osztani: országos közutakra és helyi közutakra Hálózatok és hálózati kapcsolatok: Balatonfenyves három hálózati kapcsolattal rendelkezik ami a község életében meghatározó. - Országos közúthálózati kapcsolatok - Vasúti hálózati kapcsolatok - Helyi közutak kapcsolatai a szomszédos települések úthálózatával. A kapcsolatokon belül megkülönböztetünk egyéni közlekedési és közösségi közlekedési kapcsolatot. Egyéni közösségi kapcsolat csak a közúthálózat területén alakult ki. Az országos közúthálózati kapcsolata jó. Érinti, illetve áthalad a község területén a Budapest Letenye nyomvonallal az M7 autópálya a község területének DNy-i részén. Az autópálya egy közúti kapcsolattal rendelkezik a lakott terület felé. Ez a forgalmi kapcsolat szolgálja ki az országos elsőrendű főútvonal községet érintő szakaszán keresztül a szomszédos lakott területeket úgy K-i mint a Ny-i irányban. A 7 sz. országos elsőrendű főút Budapest-Székesfehérvár-Letenye nyomvonalon haladva érinti a községet több mint 6 km hosszban. Ebből több mint 3 km hosszban az út mindkét oldalán beépített, a további szakaszon lakott területen kívüli rész. A kiépített útcsatlakozásai kapcsolatot biztosítanak a lakott területrész (főleg üdülőterület) felé. A 7 sz. fkl út km szelvényénél ágazik ki a főutat az autópályával összekötő ág. Az összekötő ág országos közúthálózati besorolási száma és megnevezése: sz. összekötő út. Hossza 681 méter. A felsorolt útszakaszok az országos közúthálózat részeként üzemelnek és fenntartási, karbantartási munkáik állami feladatot képeznek. A területen a Balaton térségében tervezett közúthálózati fejlesztések nem érintik a községet. A forgalom megoszlás szempontjából pozitív az a tény, hogy az autópálya üzembe helyezésével egyidejűleg az országos elsőrendű főút forgalmi terhelése lecsökkent, az átmenő nehéz teherforgalom az autópályára koncentrálódik, zajhatás mérséklése, környezetszennyezés, forgalombiztonság mind pozitív tényezőként említhető meg. Ennek legjelentősebb hatása az üdülőidényben jelentkezik. állami tulajdonú közutak Az OTrT-ben illetve a Balaton törvényben tervezett közlekedési fejlesztések új nyomvonalak nem érintik Balatonfenyves közigazgatási területét

60 Helyi közúti közlekedés: Részletes területi vizsgálatról, fejlesztésekről nem itt e tervfejezetben kell határozni. A helyi közutak területén már nem olyan kedvező a kép forgalmi és környezeti szempontból mint azt az országos közutak esetében meg lehetett állapítani. (a helyi közutak is két csoportba sorolhatók: Községi tulajdonú közutak és magánutak) Fejlesztési szempontból csak a községi tulajdonú és fenntartású közutakkal foglalkozunk jelen leírásban. A községi kezelésben lévő utak hossza mintegy 60 km. Majdnem 100%-ban belterületi út. Ennek több mint fele kiépített. A kiépítetlen földutak változó szélességűek, kiépítés esetén egységes keresztmetszeti szerkezetben javasolt meghatározni kialakításukat. A helyi közlekedés szabályozásában meghatározó a vasútvonal, a főközlekedési út helyzete. A vasút melletti párhuzamos utak gyűjtőút jelleggel kell, hogy funkcionáljanak a továbbiakban is. A terület úthálózatát vizsgálva javasolható a lakó pihenő övezetek kialakítása, lehatárolása, a keskeny útburkolattal rendelkező utcák egyirányusítása. Természetesen nem egyszerre és az egész településre vonatkozóan kell elképzelni, mert ezt anyagiakban nem biztos, hogy a község tudja finanszírozni. A keskeny útburkolattal rendelkező utcák kialakításával egyidejűleg a parkolás kérdése is felülvizsgálatra kell, hogy kerüljön. A helyenként kialakított igen keskeny közökben csak a gyalogos út legyen kialakítva. Külön lehatárolás javasolt a központi területre, mely szervesen kapcsolódna a lakó pihenő övezetekhez. Külön kell foglalkozni a közterületen (az utcák területén) lévő növényzet helyzetével, mert azt a jelen állapotban teljesen rendezetlennek lehet ítélni. Nem a növényzet eltávolítása a jövő célja, hanem rendezésével összehangolva kell kialakítani a nyugvó (parkoló) forgalom helyzetét. A jelenlegi közlekedési helyzetben természetes volt az utcasarkok beláthatóságát biztosító saroklevágások kialakítása. Nem történt meg egységesen sehol sem. Minden sarkon elsőbbséget szabályozó táblák kihelyezése mindkét forgalmi iránynak sokszor túlzó, mert két jármű biztonsággal nem is fér egymás mellett el kanyarodó mozgás közben. (Ennek is van műszaki megoldása de az igen költséges.) Valószínű a lakók és üdülők részéről igen nagy ellenállás fog mutatkozni a már meglévő telken belüli kilátást gátló létesítmények eltávolításával, meglévő kerítések áthelyezésével kapcsolatban is (fák, bokrok, esetleg tárolók). A testület által meghatározott területi sorrendben lehet részletes forgalmi felülvizsgálatot elvégezni és annak bevezetését garantálni Közösségi közlekedés Közúti közösségi közlekedés: Autóbusz közlekedés: A község egyik közösségi közlekedésének alapeleme az autóbusz közlekedés. Helyi önálló autóbusz közlekedési hálózattal a község nem rendelkezik, de a helyközi forgalomban betöltött szerepe jelentős. Az autóbusz menetrend szerinti forgalmát a VOLÁN mint tömegközlekedést lebonyolító szervezet végzi. Előnye, hogy rugalmasan tud alkalmazkodni az igényekhez. Külön nyári és téli menetrend szerint bonyolódik le a forgalom. Az autóbusz megállóhelyek forgalomnagyság szerinti igény szerint kiépítettek. Új megállóhelypár csak

61 akkor indokolt, ha a település területén belül új létszámigényes munkahely létesül, vagy iskolai átszervezés miatt módosul az utazási igény. A lakó és pihenő övezet kialakításánál figyelemmel kell lenni az autóbuszos tömegközlekedési igényre, mert belső forgalmi rend kialakítás kötöttségekkel jár. Példaként lehet megemlíteni, hogy az autóbusz közlekedés ha fennmarad akkor a Fenyvesi utcát nem lehet bevonni a pihenő lakó övezetbe, vagy a Tüzép telep megközelítő útján fenn kell tartani a nehéz és lassú járművek forgalmát Kötöttpályás közösségi közlekedés: Megálló helyek Balatonfenyvesen Vasúti közlekedés: A település közlekedési életének szintén fontos szereplője a vasúti közlekedés. A község sűrűn beépített belterületén halad át a Budapest-Nagykanizsa-Murakeresztút vasútvonal, mely jelentős forgalmi kapcsolattal is rendelkezik úgy a személyszállítás mint a teherszállítás területén. A község két megállóhellyel rendelkezik, de a területén nincs jelentős teherforgalmi kapcsolat (rakodóhelyek, átrakók). A vasútvonal rekonstrukciója folyamatban van. Lebonyolítója a NIF Zrt. A jelenlegi körülmények között is jelentős a vasúti forgalomból eredő zajhatás. Ismeretekkel rendelkezünk arról, hogy további fejlesztési elképzelések is kialakításra kerültek a terület vonatkozásában. A beépítettség miatt a zajhatás mérséklésére részbeni megoldást ad a tervezett zajvédő fal kiépítése, de településképi szempontból nem előnyös. További gondot fog jelenteni a meglévő szintbeni vasúti átjárók környezete ahol kilátásbeli akadályt fog képezni még fénysorompó működése mellett is. Nem elhanyagolható gondot fog jelenteni a gyalogos átjárók helyzete is. Ezeket sűríteni szeretnék lakossági igény miatt. Ha ezek szintbeni átjáróként maradnak fenn a kilátásbeli akadály komoly baleseti veszélyforrást fog jelenteni. Ennek kiküszöbölésére csak a különszintű megoldás fog eredményt hozni. (aluljáró: állandó víztelenítés a magas talajvíz miatt, felüljáró: a magassági probléma a vasúti űrszelvény nagysági mérete miatt lesz.) Idegenforgalmi szempontból jelentős marad a község központjából kiinduló kisvasút A fejlesztési célok között szerepel a turizmus fejlesztése és ebben vállalhat jelentős szerepet ez a létesítmény. A kültéri majorok összekötésén kívül a Csiszta pusztai ág téli-nyári

62 fürdőhely forgalmában tölthet be szerepet, de a környező településekkel is biztosíthat kapcsolatot. Hálózat vágányfelújítása indokolt. Vizi közlekedés. Ezen a területen van Balatonfenyvesen a legnagyobb elmaradás, mivel a község hajókikötővel nem rendelkezik. A fejlesztési elképzelések között szerepelt a jacht kikötő megépítése és szerencsére ez a beruházás a megvalósítás stádiumába jutott. A létesítmény a szükséges kiszolgáló létesítményekkel együtt új munkahelyeket teremt. Ez mellett nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a Balaton mederszabályozását, vízszint tartását is ehhez meg kell tartani ami nem csak Balatonfenyves területét érinti. A kiépítendő kikötőhelyeket el kell látni elektromos létesítményekkel, szennyvíz elvezetési és ivóvíz vételezési lehetőséggel. Ez mind a területen belüli fejlesztést generál. A megfelelő szintű kiépítés a minőségi turizmust fogja szolgálni, ami a település fejlesztési céljai között szerepel a időszakra vonatkoztatva. Légi közlekedés: A község ilyen létesítménnyel nem rendelkezik és fejlesztési elképzeléseik között sem szerepel. A Sármelléki Airport Kft. által üzemeltetett repülőtér nyári forgalmába esetleg be tud kapcsolódni a település, de az inkább a gyógyturizmust szolgálja ki jelenleg Kerékpáros és gyalogos közlekedés Kerékpáros forgalom A Balaton körül a korábbi években kialakított Balatoni bringakörút része Balatonfenyves területén kialakított szakasza. Ez nem önálló kerékpárút, hanem kisforgalmú úgynevezett kerékpárbarát útvonalon vezetett kitáblázott kerékpár közlekedési lehetőség. Ez hálózati kapcsolattal rendelkezik a mellette lévő települések felé. Meg kell jegyezni, hogy ezen útszakaszok a nyári üdülési idényben azért bizonyos kerékpáros közlekedési kockázatot is jelent. Vegyes forgalom esetén legyen az kisforgalmú út is azért a kerékpáros a gyengébb résztvevő. A község egyébként domborzati viszonyai miatt alkalmas a kerékpáros közlekedésre. A mért közlekedési adatok szerint egyre fejlődik a tó körüli kerékpáros turizmus és megjelent egyes szakaszokon az éjszakai túrázás is. A Nagyberek területe is bekapcsolódott a kerékpáros turizmus keretén belül megépült túrázási útvonalba kapcsolódóan mintegy 53 km hosszú gyalogos, kerékpáros és nordic walking turista úttal. Ehhez kapcsolódik kiegészítésként a kisvasút kerékpárszállító kocsija is. Gyalogos forgalom A község területén a járdák mintegy 15 km hosszúságban összefüggő rendszert alkotnak. Ez inkább a településközpontra jellemző. Az üdülőterületi utakon a járdák kiépítettsége alacsony. A gyalogosok az úttestet veszik igénybe. Zömmel a Balatonhoz levezető utcákra jellemző ez. A konfliktushelyzet üdülési idényben megnövekszik a gyalogos forgalom és a járműforgalom között. A kilátásbeli akadályt növeli még esetenként a kézben cipelt gumicsónak vagy egyéb úszáshoz használt alkalmatosság

63 A strandok közelében ez a konfliktushelyzet csak fokozódik. Csökkenteni lehet a közlekedésben résztvevők szétválasztásával- pld. gyalogossétányok kialakításával. Külön vizsgálat és tervezés szükséges a község központi részén a sétáló utca kijelölésének, kiépítésének lehetőségével mivel ezen útszakaszok vezetnek le a központi strandra és itt van a kis üzletek sora is. A községközpont gyalogos és járműforgalom szétválasztásának vizsgálata a közeljövő egyik sarkalatos problémája, amit nehézzé tesz még a parkolási lehetőségek megoldása is. Az üdülőterületen belül a keskeny vízpartra vezető utakon javasolt a gépjármű forgalom tilalmának bevezetése. Ennek kialakítása elsősorban forgalmi rend meghatározási feladat. Ilyen vizsgálat és feladat meghatározás több is történt, de a megvalósítása csak esetleges volt Parkolás A közúti közlekedés üdülőidényi problémája a parkolási kérdések megoldása. Frekventált helyek: községközpont, vasútállomás, bevásárló helyek, strandok nyugvó forgalmának elhelyezése csak parkolók kiépítésével oldhatók meg. Hasonló gondok, de kisebb mértékben jelentkeznek nagyobb forgalmat vonzó közösségi létesítmények közelében rendezvények idején. Az üdülő és lakótelkeken belül a parkolási kérdés megoldott. A javasolt lakó pihenő övezetek forgalmi felülvizsgálatával összefüggésben az utcák egyirányúsításával a vízpartra levezető utcák keskeny burkolata mellett a parkolóhelyek kijelölése murvás kavicsolt megoldásban is elfogadható. Ezek kialakításánál figyelembe kell venni a már meglévő növényzetet is. A vízparti utcákban inkább a gyűjtőút jelleget kell fenntartani és csak akkor adni meg a parkolási lehetőséget, ha az út keresztmetszeti mérete ezt megengedi és a strandolók területe is biztosított. Minden helyzet egyedi vizsgálatot és elbírálást igényel a meghatározott vizsgált területen belül (pihenő, lakóövezet kijelölésénél). A strandolók és pihenők parkolási lehetőségeinek kielégítésénél szabályozottan, előnyben kell részesíteni a vízpartra levezető utcák egyik kijelölt oldalát. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a településen belül a forgalmi rend meghatározása testületi döntés kérdése illetve a testület hatásköre. A települési rehabilitáció témakörén belül a központ terület kialakítása, sétáló utca kiépítése a kapcsolódó sétányokkal, zöldfelületek lehetőség szerinti bővítése, strandok megközelítésének biztosítása mind-mind egy összefüggő fejlesztési feladat melyet csak lépcsőzetes ütemezéssel lehet megvalósítani. Endrédi János okl. mérnök, forg.techn. szakmérnök Kamarai eng.: Trk-T/

64 1.16. Közművesítés A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet I. sz. melléklet pontja rendelkezik a Közművesítés, közműépítmények, vízi létesítmények és közműhálózatok vizsgálatának ismertetéséről a megfelelő ágazati szabványok és előírások figyelembe vételével. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. A meglévő és a tervezett közüzemi vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés, villamos energia és földgázellátás, valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő és végső esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és azok biztonsági övezetének a helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával és természetesen az ingatlan tulajdonos hozzájárulásával, szükség esetén financiális egyezség megkötésével engedélyezhető. A szolgalmi jog alapítás bejelentésre kötelezett. A feleslegessé vált közművet, vezetékeket el kell tömedékelni vagy fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épületek elhelyezésének feltétele a közművesítettség mértéke szerint: lakóterületen gazdasági területen, kereskedelmi, szolgáltatási területen Ipari területen üdülőterületen a közműellátás megléte. A közműellátás keretében biztosítani kell a vezetékes ivóvízellátást, a villamos energia ellátást, a szennyvíz elvezetést és a megfelelő csapadékvíz elvezetést. A település beépítésre nem szánt területén, lakás céljául szolgáló, kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó, gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkció-váltása esetén a megfelelő egészséges ivóvízellátást és a villamos energia ellátást, valamint a szennyvízelvezetést a felszíni vízrendezést biztosítani kell Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás A település vízellátása a NYBRV, Nyugat-balatoni regionális rendszerről történik, részben Nyírádról átvett karsztvíz, illetve a fonyódi felszíni vízkivétel vízbázisára támaszkodva. A rendszert a Dunántúli Regionális Vízmű ZRT. Fonyód Üzemeltetési és Fenntartási Üzemvezetősége regionális vízrendszerként üzemelteti. A beépítésre nem szánt bel- és külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkció - váltása esetén, az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátást biztosítani kell. A településen keresztül húzódó regionális vezeték átmérője 200, 300 NÁ és 400 NÁ, hossza ~5km. A települési elosztó hálózat átmérője NÁ között változik. Anyaga a régi vezetékeknél azbesztcement nyomócső, az újabb vezetékek

65 KM- PVC műanyag cső. A hálózat egyrészt állami tulajdonban van, az utóbbi években épített elosztó hálózat önkormányzati tulajdonú. A prognosztizált lakós-szám növekedés illetve a fejlesztésre jelölt lakó- és üdülőterületek alapján a becsült vízigény növekedés m3/d értékre tehető, ebből Imremajor területén mintegy m3/d maximális vízigény növekedés jelentkezhet. A várható távlati vízigényeket, vízbázis oldalról, a regionális rendszerről, biztosítani lehet. Hálózati vonatkozásban a fejlesztésre kijelölt területek ellátását a meglévő hálózat bővítésével, továbbépítésével, az egyes területek tényleges beépítése alapján lehet megtervezni. Számolni kell továbbá a meglévő hálózat rekonstrukciójával, ezen belül is a hálózat közel 90 %-át kitevő azbeszt cement nyomócsövek rekonstrukciójával. A tűzivíz ellátáshoz külön hálózat biztosítására nem került sor, a településen a tűzivízellátáshoz szükséges vízmennyiség a vonatkozó rendeletekben előírt nyomással a regionális rendszerről és az arról üzemelő helyi hálózatokról elvileg biztosítható. A meglévő vízhálózatra elhelyezett tűzivíz csapok a lakóterületek és az üdülőterületek oltóvíz szükségletét biztosítani tudják. Az intézmények és iparterületek oltóvíz mennyiségét az engedélyezés során számítással kell meghatározni, és amennyiben a hálózat az oltóvíz igényt nem elégíti ki, úgy azt víztárolók elhelyezésével kell pótolni Szennyvízelvezetés A szennyvizek a környezetet nem szennyezhetik, ezért: a mélyebben fekvő területek jellemzően magas talajvízállása miatt a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg - rövid időre - sem engedélyezhető, a nyílt árokra, patakra, egyéb időszakos vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni, a település beépítésre szánt területén gazdasági területet, valamint az üdülőházas területet kialakítani a település szennyvíz közhálózatára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad. A gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötését csak a vonatkozó rendeletekben előírt paraméterek biztosításával és nem utolsó sorban az üzemeltetői előírások megtartása mellett szabad. Előzőek nem betarthatósága esetén, az előírásoktól eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő előtisztító, környezetvédelmi műtárggyal való elő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. Az előtisztító műtárgy alkalmazása engedély köteles. Közvetlen az élő vízfolyásba a gazdasági területről, ipari eredetű szennyvíz (egyéb módon a környezetre ártalmas pl. hűtővíz, autómosásból származó vizek, vagy a törvényben szabályozott parkolkószámot meghaladó méretű parkolók stb.) csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak szigorú betartásával - vezethető be

66 A Balaton üdülőkörzet szennyvízrégiói A település a balatoni III. szennyvízelvezetési régióhoz tartozik, a szennyvizeket a Balatonújlaki regionális szennyvíztisztító telepére vezetik. III. számú régió (Balatonfenyves - Balatonberény) Központi szennyvíztisztító telep Balatonújlakon van, kapacitása: m 3 /d. Ellátott települések: Fonyód, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr, Balatonberény, Balatonújlak, Balatonszentgyörgy, Kéthely, Somogyszentpál, Vörs. Alkalmazott tisztítási technológia: 2x2.000 m 3 /d + 1x3.000 m 3 /d - mechanikai tisztítás: finomrács légbefúvásos homokfogó - biológiai tisztítás eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval és denitrifikációval, biológiai foszforeltávolítás kevert és mélylégbefúvásos reaktorterek utóülepítő - III. tisztítási fokozat szimultán vas-só adagolással és utókicsapatásos (vas-só) foszforeltávolítással homokszűrő - folyamatos fertőtlenítés A tisztított szennyvíz befogadója a Balaton. A szennyvíztisztítás során keletkező iszap víztelenítése centrifugával történik, majd közvetlenül a telep mellett lévő komposztáló telepre kerülnek feldolgozásra. A település nagyobb része szennyvízcsatornával ellátott, kivétel az Imremajor területe valamint az Úttörő utca, melyhez ezen dokumentáció készítésével egyidőben készülnek a szennyvízelvezetés tervei. Az összegyűjtött szennyvizeket a regionális rendszerbe tervezik becsatlakoztatni. Az 1996 után épült csatornák tulajdonosa az Önkormányzat, a korábban épült csatornák állami tulajdonban vannak. Szennyvízcsatorna hálózati fejlesztésekkel elsősorban a ma még csatornázatlan utcák vonatkozásában kell számolni. A fejlesztésre jelölt területek csatornázását területenként kell megtervezni, a meglévő regionális csatornákra rákötéssel. Domborzati és helyszínrajzi

67 vonalvezetési adottságok miatt új átemelők telepítésével, vagy a meglévő átemelők bővítésével lehet csatlakozni. A regionális tisztítótelep fogadóképessége csak a vonzáskörzetéhez tartozó szennyvíz mennyiség növekmény függvényében vizsgálható Vízrendezés, csapadékvíz elvezetés A nagyobb vízfolyások mellett, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már beépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. Vízgazdálkodási területként bejegyzett területet (árok, vízfolyás belvízcsatorna stb.) egyéb célokra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VÍZIG / KATASZTRÓFAVÉDELEM engedélyével szabad. A víziközművek építése és a vízrendezés megvalósítása is vízjogi létesítési engedély alapján végezhető. A település hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a szűkebb szabályozási szélességű utcákban és ahol a topográfiai adottságok szükségessé teszik, vagy egyéb hasznosítás igényli (kerékpárút, parkoló stb.). Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a zárt csapadékcsatorna építés bizonyos útépítési feladatokat, munkálatokat feltételez, ami a beruházás financiális oldalát rendkívüli módon befolyásolhatja. nyíltárkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn illetve létesíthető, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi. Balatonfenyves belterületére elkészültek a felszíni csapadékvíz elvezetés tervei. Itt azt kell megjegyeznünk, hogy a kialakítható rendkívül kicsi esések miatt a nyíltárkos rendszerben számolni kell a szikkasztással a majdnem vízszintes mederfenekek miatt. Ha ezeket a medreket burkoljuk, a szikkasztás nem tud megvalósulni, a vizek a mederben megállnak és károsítják azokat. A csapadékvíz élővízbe vagy zárt csatornába történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély megadásának feltétele, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. Húsz, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre vagy meglévő csapadékvíz elvezető műbe. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. A település a Balaton déli partján helyezkedik el. A vízelvezetés szempontjából a topográfiai adottságok rendkívül kedvezőtlenek. De nemcsak a sík terület okozhat gondot a csapadékvizek végleges és megnyugtató összegyűjtésében, hanem a település szerkezet (rendkívül keskeny szabályozási szélességek) és a már meglévő szennyvízelvezető gravitációs rendszer, melynek

68 csatornáival való szabályos és szabványos keresztezések kialakítása nehézkessé teszi a tervezést s majd a megvalósítást is. A balatonparti és a berek széli síkvidéki részre szűk határokat szab a gravitációs vízelvezetésnek. A csapadékvizek fő befogadója lehet a Balaton, a települést észak-dél irányban kettészelő, a Vízház utcával párhuzamos belvíz csatorna és a helyi kis árkok, csatornák. A jelenleg meglévő csapadékvíz elvezetésnél jellemző nyílt árkos rendszerű víz elvezetés illetve szikkasztás, ahol kialakított, ott sem mindenhol biztosítja a megfelelő vízelvezetést. A felszíni vizek közvetlen, illetve az árkok közvetítésével közvetve a befogadója a település északi oldalán lévő Balaton és az abba folyó ővárok, melynek vízszintjét a kezelő vízügyi szervezet állapítja meg és állítja be. A 7-es úttól északra lévő parti sáv vizei közvetlenül kerülnek a Balatonba, így a terület vízelvezetésének műszaki megoldását meghatározza a Balaton szabályozott, 104,51 mbf. vízszintje. A hatékony gravitációs vízelvezetést a szabályozott szinten ill. a szint fölött becsatlakozó vízelvezető rendszer biztosítja. A tervezett új beépítéseknél javasoljuk előtérbe helyezni a zárt csapadékcsatornával történő vízelvezetést, amennyiben ezt a befogadó nem teszi lehetővé, úgy burkolt, esetleg fedett folyóka és árok szolgálja a felszíni vízelvezetést. Összegzés Balatonfenyves település közműellátottságának mértékét a statisztikai adatok alapján lehet elemezni. A rendelkezésre álló legutolsó átfogó adatsor január 1-ei állapotot tükrözi, de azóta érdemi változás nem történt. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának 100 %- a rendelkezik villamosenergia ellátással. Az egészséges vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a belterületen valamennyi utcában kiépült. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 1833 volt, ez a település lakásállományának január 1-én 94,5 %-a volt. A településen 6 db közterületi kifolyó is üzemelt. A még meglévő, saját házi kútból, talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz a jellemző talajszennyezettség hatására már alig tekinthető ivóvíz minőségűnek. A településen a statisztikai nyilvántartásban >25 km közcsatorna hálózat meglétét jelzik. A közcsatorna hálózatra csatlakozó lakások száma 1411 aránya 77 % volt. Ez a mutató jelzi, hogy a településen még mintegy 180 lakás nem közcsatornával ellátott. A közcsatornára nem csatlakozó lakások (zömmel Imremajorban) a keletkező szennyvizüket saját egyedi gyűjtőmedencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlat szerint döntő hányadba szikkasztóként üzemelnek. Összegezve Balatonfenyves közműellátásának jelenlegi állapotát jellemzi, hogy a villamosenergia és vízellátás kivételével valamennyi közműellátás, ha minimálisan is, de még mennyiségi ellátottsági fejlesztést is igényel, s ezt követően a közműszolgáltatással szemben a minőségi elvárások fognak előtérbe kerülni, s ezek jelentős fejlesztésekkel elégíthetők csak ki. A felszíni vízrendezés megoldását pedig mielőbb el kellene indítani. Kőszeghy Györgyné VZ-T/

69 Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás Balatonyfenyves energiaféléinek felhasználásban minimális csökkenés figyelhető meg, amely az árak emelkedéséből adódó kényszertakarékosságra vezethető vissza és nem a tudatos megújuló energiaformák használatára. A település energia hatékonysága növelhető és növelendő a jövőben a megújuló energiafajták felhasználási arányának bővítésével és az energia takarékos fogyasztók arányának növelésével. 1.) Gázellátás Balatonfenvyes vezetékes gázellátással (51 km hosszú gázhálózattal) rendelkezik, ez azonban nem terjed ki a település egészére, a község Fonyód felé eső része a kevésbé ellátatlan. A község gázfogadása megoldott és kapacitása is biztosított, a hálózat tovább építése, meglévők fenntartása a feladat valamint a még elmaradt rákötések szorgalmazása. A 2013-as adatok alapján 1889 db gázfogyasztóval rendelkezik a község, ebből 1832 db háztartási gázfogyasztó. A gáz szolgáltatását az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. látja el. 2.) Villamos energiaellátás A jelenlegi erősáramú kommunális hálózatot, a DÉDÁSZ Rt. építette ki, majd pedig az EON Zrt. bővítette illetve korszerűsítette tovább. A villamos energia ellátás teljes körű a községben, mindenki számára elérhető. A szolgáltatás üzemeltetője jelenleg az E.ON Dél- Dunántúli Áramhálózati Zrt. A község villamos energia ellátásánál figyelembe kell venni, hogy Somogy megye villamos energia ellátása az országos 120 kv-os gerinchálózati rendszerről vételezett villamos energiával biztosított. Ez a vezeték látja el a megye területén működő 9db NAF/KÖF alállomást. A település a marcali 120/20 kv-os állomásból induló, 2db 22 kv-os, Balatonmária és Balatonfenyves, elnevezésű szabadvezetékről és a keszthelyi alállomásból induló III-as számú középfeszültségű kábelről kapja villamos energia ellátását. Így megállapítható, hogy a település ellátása magas biztonságú a több irányú betáplálás révén. A településen található 22/1kV-os állomások látják el a kisfeszültségű kommunális hálózatot. Balatonfenyves számára szolgáltatott összes villamos energia mennyisége: 5997 ezer kwh. A kommunális hálózat vegyes képet mutat légvezetékes és földkábeles. A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál figyelembe kell venni, hogy az újonnan létesülő vagy korszerűsítendő hálózatszakaszok, csak földalatti elhelyezésű berendezések lehetnek. Így csökkentve a környezeti terhelést. Evvel a Balaton törvény előírásai és a település céljai találkoznak. A településen az üdülő övezetek nagy kiterjedése miatt a közvilágítás energia fogyasztása magasabb az azonos lélekszámú településekhez képest. Korszerű, LED fényforrással rendelkező közvilágítási lámpatestek felszerelésével a meglévő, gázkisülőcsöves lámpatestek helyett, ez a fogyasztás csökkenthető akár 40-50%-al is. Tovább lehet csökkenteni smart, közvilágítás szabályozási rendszer felszerelésével. Ez lámpánként állítja a fényerőt és evvel a villamos energiafogyasztást a közlekedési igényeknek megfelelően, napszakon belül vagy akár szezonon belül is Megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazása Balatonfenyves jelenleg megújuló energiaforrásokat nem használ fel, kiépített rendszerrel sem rendelkezik. A községben a megújuló energia felhasználást tekintve lehetőséget a geotermikus, a napenergia felhasználása, illetve biomassza hasznosítása jelentené. A Balaton törvény értelmében a község szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területtel nem rendelkezik. Növelni kell a településen a napelemes kiserőművekkel és hőszivattyúkkal előállított energia arányát. Az önkormányzati üzemeltetésű épületeknél ilyen berendezések felszerelésével. Napelem park létesítésével, mely rádolgozik a településen lévő önkormányzat hálózatára és vagy a közvilágításra

70 Támogatni kell a lakósági fogyasztóknál a zöld energia felhasználására való átállást. A klímák várható elterjedésének bővülésével, főleg a nyaraló övezetben az evvel járó plusz villamos energia felhasználás kiváltható napelemes kiserőművek felszerelésével. Ez támogatható helyi rendelettel és szabályozással, adókedvezménnyel Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Balatonfenvyes városi közintézményei közül a Kisfenyő óvoda pályázati forrásból történő energetikai felújítása valósult meg 2014-ben. A beruházás során elkészül az épület lábazati, homlokzati és födémszigetelése, nyílászárók és gázkazánok cseréje, valamint a fűtőtestekre termosztatikus szelepek kerültek felszerelésre. A polgármesteri hivatal épületére felszerelésre került egy 10 kwp teljesítményű photovoltaikus, háztartási méretű kiserőmű (HMKE). Ez éves szinten MWh villamos energiát termel, mely 80%-os megtakarítást jelent. A település energetikai fejlesztései között szerepel a többi közintézményeinek épületenergetikai célú fejlesztése is, így például a Polgármesteri Hivatal épülete, az általános iskola, az egészségügyi ellátórendszerek valamint a kulturális, közművelődési intézmények épületei, azonban saját önerőből ezek megfinanszírozását nem tudja az Önkormányzat vállalni. A település saját intézményeinek, ingatlanainak fenntartása jelentős kiadásokat jelent, ezért is lenne célszerű egy fenntartható energiastratégia létrehozása, legfontosabb célkitűzések meghatározása, csökkenteni kéne a fajlagos energiafelhasználást és a káros anyag kibocsátását. Száraz Ferenc Villmos és megújuló energetikai tervező Elektronikus hírközlés /Vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények, vezetékes és vezeték nélküli KTV szolgáltatók./ A jelenlegi vezetékes hálózati telefonellátást, a MATÁV Rt. építette ki, majd pedig a magyar Telekom Nyrt. bővítette illetve korszerűsítette tovább. Így a rendszer az igényeket ma is tudja biztosítani. A rendszert a jelenlegi állapotában a Magyar Telekom Nyrt. üzemelteti. A vezeték nélküli szolgáltatásokat tekintve a községben, mind három mobil telefon-szolgáltató hálózata elérhető.(telekom, Telenor, Vodafone./ A mobil telefonok használatát a megfelelő térerő hiánya jelenleg és a távlatban sem korlátozza. A községben Telekom és Vodefone adótornyok is épültek. Internet és KTV szolgáltatások Balatonfenyves területén a szolgáltatás típusa szerint csoportosítva a következők: - ADSL vezetékes szolgáltatás Balatonfenyves területén a következő szolgáltatóknál érhető el: Externet, Invitel, Telekom. - ADSL vezeték nélküli szolgáltatás Balatonfenyves területén a következő szolgáltatóknál érhető el: Externet, Telekom. Az elektronikus hírközlési építmények vonatkozásában, az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény 94. (1) bekezdése szerint: - A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét

71 A hatóság tevékenységének - jogszabályban meghatározott - célja az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és felhasználók érdekeinek védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítés az elektronikus hírközlési ágazatban. A távközlés, a távközlési infrastruktúra fejlődése település rendezési eszközökkel befolyásolható, támogatható, vagy korlátozható. Indokoltnak tartom, hogy az érintett hírközlési szolgáltatók az előkészítésben részt vegyenek, és ha tudnak róla ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából a terveiket, valamint ezeknek a lefolyását. A jelenlegi község területén a közmű- és hírközlési ellátás teljes körűen biztosított. E hálózatok és létesítmények közös jellemzője, hogy a jelenlegi igények kielégítését biztosítani tudják, azonban részben műszaki állapotuk, részben a tervezett fejlesztések, miatt ezeket is fejleszteni kell. A fejlesztési irányoknak a település infrastrukturális fejlesztését kell megcéloznia és ehhez kell igazítani, településrendezési terveket, szabályozásokat. A meglévő településszerkezetnek az adottságokhoz való igazodás, a meglévő belterületi határon belül, vagy annak kisméretű bővítésével történő fejlesztések képezhetik, a rendezési terv gondolatait. A település üdülőterületei kialakultak. Hosszútávon várhatóan az üdülőingatlanok száma növekedhető. Az új üdülők a meglévő beépítetlen üdülőterületeken és a vegyessé vált lakóterületek foghíjtelken felépíthetők. A lakóterület fejlesztési javaslatok kidolgozásánál a korábbi rendezési terv javaslatainak kontrolljából célszerű kiindulni. A tervezett lakásfejlesztés elsősorban a belterületi határon belül fekvő területeken valósítható meg. Számos beépítetlen foghíjtelek található a községben és lakóparkszerű beépítések kezdeményezése is folyamatban van, a nagyüdülős területek átépítésével. A javaslatokat a rendezési terv készítése során értékelni kell. Így ha ezeken az új területeken a várható építkezések, mozgások elkezdődnének a közművek bevonásával és fejlesztési terveikkel, területek felértékelődnek és meglehetne gyorsítani a fejlesztésüket Környezetvédelem Elek Tibor távközlési tervező Talaj Balatonfenyves tájtörténetéből, tájfejlődéséből következően a település területén előforduló talajok részben homok főleg a belterületi részeken - a külterületi egykori láp és mocsár helyén tőzeges láptalajok a jellemzőek. Ez utóbbi talajok nagyobb részt mészhiányosak és a közepesnél gyengébb termőképességűek. A mezőgazdasági művelést csak az állandó vízszintszabályozással lehet végezni. A jelenlegi használat takarmánytermesztés, legeltetés, erdőgazdálkodás, vadászat különösebb veszélyt nem jelent a talajminőségre, kérdéses viszont a nagykiterjedésű ásványvagyon későbbi hasznosítása (bányászat) esetén a termőföldek sorsa

72 Felszíni és felszín alatti vizek Balatonfenyves sajátossága, hogy külterületének csaknem fele (2382 ha) felszíni víz. A Balaton vízfelületéből ennyi tartozik Balatonfenyveshez. A Balaton, mint Natura 2000-es illetve Ramsari terület, valamint Nemzeti Ökológiai Hálózat magterülete természetvédelmi oltalom alatt áll és a hasznosítás során kiemelt figyelemmel kell lenni a vízminőség és az élővilág védelmére. Abból a tényből, hogy másfél évszázada Balatonfenyves teljes területe a Balaton vízmedre volt, következik, hogy a lecsapolt Nagyberek 1,5-2 méternél mélyebben fekszik a Balaton vízfelszínénél. Ahhoz, hogy a Nagyberek mintegy 2000 ha-nyi Balatonfenyveshez tartozó területe mező- és erdőgazdasági szempontból használható legyen állandó vízszabályozás, vízkiemelés szükséges. A vízszabályzást, a talajvíz szinten tartását a sakktábla szerű csatornahálózat, valamint a Nyugatiöv-, és nyugati Főcsatorna biztosítja. A csatornák által összegyűjtött vizet a rigó-árkon épült Vízháza szivattyúi emelik be a Balatonba. Az elmondottakból következően a talajvíz Balatonfenyves teljes területén közel van a talajszinthez és szennyezésre kifejezetten érzékeny. A felszín alatti vizek között kell megemlíteni a nyugati közigazgatási határ közelében lévő mélyfúrású kutat, amelynek vize mind ivókúra, mind fürdés tekintetében gyógyhatású és hosszú távon Balatonfenyves lehetséges fejlesztési adottságának tekinthető Levegőtisztaság és védelme Balatonfenyves a Balatoni üdülőkörzet délnyugati részén elhelyezkedő hagyományos lakó és üdülő település. Az üdülőkörzet ezen részén nagyobb ipari területek nem találhatók. Balatonfenyvesen is a korábbi mezőgazdasági nagyüzem a Nagyberki Állami Gazdaság 1993-tól a Hubertus Bt. telephelyei találhatóak illetve néhány kisebb, elsősorban a település mindennapi életéhez szükséges funkciójú telephely. A fentiek következtében az iparból eredő légszennyezés elhanyagolható. Számottevő légszennyezés így a fűtésből illetve a közlekedésből származik. A fűtésből adódó légszennyezés az üdülési főszezonban nem jelentkezik, a téli félévben pedig a gázfűtés nagymértékű elterjedését követően jóval alacsonyabb a korábbinál. Tekintettel arra, hogy télen a jelenlévő népesség is jóval kisebb, a fűtésből származó szennyezés sem haladja meg a megengedett határértéket. A másik jelentős légszennyező a közlekedés, a gépjárműforgalom. A korábbi évtizedekben, amikor a forgalom a 7. sz. főúton áthaladt a település belterületén, akkor nagyobb mértékű volt a légszennyezés, mint ma, az M7-es autópálya megépülését követően. Az átmenő forgalom nagyobb része az autópályán halad, s így elkerüli a belterületet. A jellemző szélviszonyok következtében pedig a belterülettől délre, külterületen futó autópályán keletkező légszennyezés csak ritkán éri el a belterületet. Természetesen a 7. sz. főúton változatlanul van forgalom, de ebből a forgalomból származó légszennyezés csak a főszezonban és időnként haladja meg a határértéket. A gépkocsik műszaki állapotának javulása, a technika fejlődése következtében a jövőben nem várható a gépkocsi közlekedésből származó légszennyezés növekedése. Az utak mellé illetve az M7-es autópálya és a település belterülete közé tervezett fasorokkal, erdősávokkal pedig a védelem, a jelenlegi szennyezés káros hatása is csökkenthető. Balatonfenyves közlekedési szerkezete az autópálya megépítésével évtizedekre kialakult, ezért a jelenlegi állapotot stabilnak és a viszonylag kedvező, a belterületet kevésbé szennyező légállapotot hosszabb távon is fennmaradónak tekinthetjük

73 Zaj és rezgésterhelés Az előző fejezetben már említettük, hogy Balatonfenyves területén számottevő ipar nincs. Így nem kell számolnunk az ipari tevékenységből származó zaj és rezgésterheléssel. A Hubertus Bt., amely a Nagyberek területén gazdálkodik, a település szélén rendelkezik telephellyel, ezért az erőgépek gyakorlatilag kevés zajt okoznak a településen. A zajterhelés így két tevékenységből, egyrészt az üdülési szezonban lévő rendezvények, vendéglátóhelyek zajából amely időszakos és rendeletileg szabályozott valamint, döntően a közlekedésből - vasúti és gépkocsi származik. A vasúti közlekedésből származó zajterhelés az üdülési szezonban jóval nagyobb, mint a szezonban jóval a szezonon kívül. Ugyanakkor a vizsgálatok, kimutatások szerint az emberek számára a rövid ideig tartó vasúti zaj - még ha erősebb is, mint a gépkocsi közlekedésből származó zaj könnyebben elviselhető. A 30. számú Murakeresztúri fővonalon a zajterhelés a jelentős forgalom miatt naponta többször meghaladja az előírt határértéket, ezért a vonalszakasz rekonstrukciója során a vágányoktól északra az üdülőterületek felé zajvédő fal létesül. A rezgésterhelés is a vasúti és gépkocsi közlekedésből adódik. A vasúti pálya felújítását követően várhatóan jóval kisebb rezgések keletkeznek. A gépkocsik, főleg a nagytestű és nagysúlyú kamionok rezgésterhelése ellen sebesség korlátozással, illetve a belterületről való kitiltással lehet védekezni Sugárzásvédelem Balatonfenyvesen sugárzásvédelemmel kapcsolatos teendők nincsenek Hulladékkezelés Balatonfenyves a Dél-nyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás megalakításában jelentős szerepet játszott és mai napig is a település polgármestere az elnöke a Társulásnak. Részben ennek is köszönhetően a hulladékkezelés az elmúlt évtizedben rendkívül sokat fejlődött. A kommunális hulladékot főszezonon kívül, hetente gyűjti össze és szállítja el a Pelso-Kon Nonprofit Kft. Július-augusztus hónapban hetente háromszor, és többnyire éjszaka szállítják el a szemetet. Példaszerűen bevezették a szelektív hulladékgyűjtést is Tiszta Délnyugat Balaton nevű projekt keretében - EU-s támogatással zsákos szelektív gyűjtést végeznek Fenyves belterületén, úgy hogy főszezonban kéthetente, szezonon kívül havonta házhoz megy a gyűjtőautó a szelektív hulladékért. A régi szeméttelep nagyjából rekultiválásra került Vizuális környezetterhelés Balatonfenyves külterülete a csatornákkal szabdalt mező- és erdőgazdasági táj, ahol a két majoron Imremajor és Pálmajor - kívül még építmény is alig található a területen. Ezen a határrészen, ezen épületmentes állapot megőrzése a cél. Balatonfenyves vizuális értéke a tóparti területekről feltáruló látvány, Balaton északi-part hegyei. Erre a látványra vigyázni kell és feltétlenül újragondolandó a kikötő területére tervezett appartmanházas beépítés, amely alapjaiban tönkreteszi Balatonfenyves központjából az előbb említett látványt. Hasonlóképp, bár csak jóval közelebbről érzékelhető a nádasokba létesített bejárok, stégek, csónakkikötők, de nekik is van egy, az élővilágot, Balaton-partot nem tisztelő hatása

74 Az is tény, hogy az M7-es autópálya és kiemelt csomópontjának beépítése a Nagyberekbe nemcsak táji, természetvédelmi szempontból volt szerencsétlen, hanem a látvány is idegen ettől a környezettől Árvízvédelem A község földrajzi fekvésénél fogva árvíz-veszélyeztetettség szempontjából kedvezőtlen helyzetben van. Balatonfenyves esetében már többször említettük, hogy másfél évszázada Balatonfenyves teljes területe a Balaton vízmedre volt, ebből is következik, hogy egy alacsonyan fekvő településről van szó. Az as fejezetben említettük a csapadékvíz elvezetést korlátozó tényezőket (Balaton magasvíztartása, esőzések, stb), ami alapján elmondható, hogy a település teljes mértékben ki van téve az állandó árvízveszélynek. Az elmúlt években ( ) szokatlan időjárásai következtében elég sűrűn volt rá példa, hogy a felső szabályozási szintet (110) tartósan meghaladta a vízállás és az aktuális hidrometeorológiai helyzetet figyelembe véve el lettek rendelve a vízeresztések. Az árvíz fenyegetettség nem csak időszakos állapot Balatonfenyves életében, hanem az időjárás következtében kiszámíthatatlan (pl.: a 2010-es év, amikor a május közepétől sorozatosan beköszöntő szokatlan nagy mennyiségű csapadéktevékenység miatt még a téli, jeges időszakban is történt eresztés a tóból). A fentiek alapján ki kell hangsúlyozni, hogy a település teljes mértékben ki van téve az állandó vízkormányozási kényszernek, valamint a csatornarendszerűk problémájára sürgős megoldást kellene találni a katasztrófa elkerülése érdekében Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák - A kikötő hatása a Balaton és a Balaton-part élővilágára nem teljes körűen ismert. - A kikötő területére, azaz s Balaton védett tómedrébe tervezett ponton házak, appartman házak látványa, léte. - A Nagyberek vízszintjének mesterséges fenntartása. - Az M7-es autópálya hatása a Balaton és a Nagyberek között meglévő felszín alatti vízáramlásra. - A vízparti nádasok bejárokkal, stégekkel való felszabdalása. - Balatonfenyves erős érzékenysége a klímaváltozásra Katasztrófavédelem Balatonfenyves veszélyeztetettsége a 114/1995-ös Kormány rendelet alapján a II.-es csoportba tartozik. A veszélyeztetettség oka az, hogy Balatonfenyves árvíz előfordulásainak gyakorisága szinte éves szintű, valamint az aktuális műszaki-technikai megoldásai alapján folyamatos gondokat jelent. A település Magyarország közigazgatási, infrastruktúrális és ipari központ vonatkozásában, továbbá a közúti és vasúti közlekedésben betöltött szerepe alapján a kategória többi szempontját elemezve (atomerőmű veszélyessége; veszélyes anyag előállítás, tárolás; veszélyes anyag szállítására szolgáló vasúti, közúti, vízi úti szállítási útvonal, csomópont) elmondható, hogy nem jellemző rá Építésföldtani korlátok Balatonfenyves természeti katasztrófák által kevésbé sújtott terület, hiszen sem a felszínmozgások, sem a morfológiai adottságok, sem pedig a földrengések nem jellemzőek a község területére

75 Alábányászott területek, barlangok és pincék Balatonfenyves közigazgatási területén a rendelkezésre álló információk, adatok szerint alábányászott területek nem találhatók. A rendelkezésre álló információk, adatok szerint a községen nem találhatók a területek beépíthetőségét, fejlesztését korlátozó barlangok, pincék Csúszás, süllyedésveszélyes területek Balatonfenyves közigazgatási területén csúszás, süllyedésveszélyes területek sem ismertek. Azonban Balatonfenyves külterületének adottságait tekintve - a Bányakapitányság tájékoztatása szerint, a Nagyberek több mint 60%-a megkutatott ásványvagyonnal rendelkezik, azaz potenciális bányaterület (vegyes tőzeg, lápi föld, lápi mész) - elmondható, hogy a jövőbeni kitermeléssel, beavatkozások következményeként a felszínmozgásos természeti jelenség fokozottan kialakulhat, érvényesülhet. A település rendezési, szabályozási tervében ezt szerepeltetni szükséges! Földrengés veszélyeztetett területek Magyarország nem tartozik a magas szeizmicitású területek közé. Magyarország Földrengési Információs Rendszer honlapja, a tájékoztatása alapján Magyarország területén évente átlagosan kisebb (2,5 magnitúdójú) földrengést regisztrálnak. Ezek nagy része azonban a lakosság számára nem érezhető. A GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda minden évben kiadja a Magyarországi Földrengések évkönyvét, amelyben az adott évben jelentősebb földrengéseket mutatja. Ezen kiadványok között a es időszakban Balatonfenyvesre vonatkozóan egyáltalán nem, sőt környékére sem található feljegyzés. Balatonfenyves a földrengés gyakorisága szempontjából Magyarország kevésbé veszélyeztetett területei közé tartozik. A község a szeizmikus zónatérkép alapján a 2. zónába tartozik, azaz földrengés szempontjából alig veszélyeztetett térség. (Az ország területe 5 zónába sorolt). MSZ EN (EUROCODE 8) Nemzeti melléklet Vízrajzi veszélyeztetettség, árvízveszélyes területek, belvízveszélyes területek, mély fekvésű területek, árvíz és belvízvédelem

76 Balatonfenyves topográfiáját meghatározza a község északi oldalán elhelyezkedő Balaton, illetve a belterülettől délre található csatornahálózat rendszer illetve az állandó víz alatt lévő Nagyberek, így a vízvédelem és a vízrajzi veszélyeztetettség kiemelt témakör a község életében. (Lásd korábbi és fejezetekben kifejtett okok) Ásványi nyersanyag lelőhely Balatonfenyves belterülete nem tartalmaz ásványi nyersanyagokat. Mint már többször említettük a település külterületén a Bányakapitányság tájékoztatása szerint, a Nagyberek több mint 60%-a megkutatott ásványvagyonnal rendelkezik, azaz potenciális bányaterület (vegyes tőzeg, lápi föld, lápi mész). Kitermelése nem folyik, jövőbeni lehetőségként kell számítani rá Városi klíma Balatonfenyves területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik, a kontinentális és az óceáni közötti átmeneti vonásokat mutatja: kiegyensúlyozott, kellemes. E jellegnek nem mondanak ellent, a főleg nyáron időről időre váratlanul kitörő viharok sem. Az éves középhőmérséklet a magyarországi átlagnál magasabb, 11,2 C körül alakul. Esőzés tekintetében a legcsapadékosabb hónapok a nyári időszakra tehetők (július, szeptember), és az év első három hónapja igen száraz. Balatonfenyves uralkodó széliránya az északi, északnyugati. Jóval kisebb gyakorisággal, de előfordul a dél-keleti és dél-nyugati szél is. Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Városi klíma jelenség Balatonfenyves jelenleg érzékelhetően nem mutatható ki, ebből kifolyólag egyelőre nem készült klímaváltozási program sem. Azonban megemlítendő, illetve érdemes már most foglalkozni korunk egyik legjelentősebb globális kihívásával, mely minden ember életminőségére hatással van. Az éghajlatváltozás okai és következményei legnagyobb arányban a települési területeken koncentrálódnak. A településeknek a klímaváltozás emberi életminőségre gyakorolt kedvezőtlen, káros és veszélyes hatásainak mérséklésére fel kell készülni, azokra hatékony válaszlépéseket kell tenni. 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ Balatonfenyves sajátos település. Közigazgatási területe évvel ezelőtt a Balaton medre volt. E tény következtében nincsenek jelentős szintkülönbségek és nem alakult ki bár erős törekvés volt rá maradandó szőlő és kertkultúra, gyümölcstermesztés. A 2-3 méterrel magasabb térrészeken létrejött település rendkívül érzékeny az időjárás szélsőségeire, hiszen csapadékos években elönti a település utcáit a Balaton, szárazabb időben - példa volt rá - a tómederben kialakult szárazulaton tartotta ülését a település képviselőtestülete. Az elmondottakból következik, hogy a lecsapolás után létrejött állapot az, hogy a Nagyberek mai mező- és erdőgazdaság által hasznosított talajszintje átlag 1,5-2 méterrel lejjebb van a Balaton mai átlagos vízszintjénél, az állandó cselekvést, tudatos vízkormányzást a berki vizek folyamatos beemelését igényli a Balatonba. Az a tény, hogy a szárazulati külterület, mintegy 60 %-a megkutatott ásványvagyon terület, ahol a szükségletektől függően megindulhat a tőzeg, illetve lápi föld kitermelése, tovább változtat ezen a sajátos ökológiai és gazdasági helyzeten. Az M7-es autópálya belterülethez közeli berekterületeken átvezetése pedig szó szerint bebetonozta néhány évtizedre a mai állapotokat. A zöldfelületeiről fenyveseiről családbarát, nyugodt jellegéről ismert Balatonfenyvesen kevés a közösségi használatú zöldfelület és az a kevés is kizárólag a Balaton-part közelében található. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy minden időszakban a spontán telekosztás, a pillanatnyi érdek volt a meghatározó, a hosszabb távra szóló települési érdekeket nem lehet érvényesíteni

77 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A Somogy megyei főépítész több szempontot javasolt figyelembe venni a településfejlesztési koncepció és településrendezési terv készítésekor. Ezek között volt a mostanában divatos klímaváltozás szempontjainak figyelembevétele, a klímaváltozás hatásainak tudatos csökkentése. Többször hangsúlyoztuk, hogy Balatonfenyves fiatalos, alig 120 éves település, amely igazából Trianon után épült ki, a Balaton vízszintcsökkenése illetve a hullámok által épített homokturzásokra. Az 1848-as szabadságharc idején még a teljes közigazgatási területet víz borította, és nagy eredménynek tartottuk minden időben, hogy sikerült a Nagybereket lecsapolnunk, tönkretéve a Balaton vízháztartásában játszott fontos szerepet. Balatonfenyves életében ma csapadékos években a víz, száraz években a vízhiány, a Balaton visszahúzódása okoz gondot. A klímaváltozás legfontosabb jellemzője a szélsőségek növekedése, azaz az egyszerre egyidőben lehullott csapadék mennyiség többszöröse az eddigieknek, amelyet a település csapadékvízelvezető csatornarendszere nem tud befogadni. Aszály esetén pedig víz helyett csak iszap van a Balaton partján. Ezért lenne létfontosságú a Nagyberek vizháztartási szerepének megújítása, azonban az M7-es autópálya ezen a helyen való megépítése ezt a lehetőséget is nagymértékben csorbította. Most az a helyzet, hogy Balatonfenyves távol esik a fejlődő térségektől, tengelyektől, egy természetnek ily mértékben kiszolgáltatott mesterségesen előállított adottságokkal igen nehéz lesz hosszú távon is fejlődést, élhető települési környezetet generálni. Különösen akkor, hogy gyakorlatilag alig rendelkezik fejlesztésre alkalmas területekkel. A település 90%-a hagyományos telkes (lakó, üdülő) beépítésű és a tótól távolibb részeken nincsenek közösségi területek. A megosztó, különböző véleményeket generáló kikötőépítés egy komoly fejlesztő és megtartó erő lehet a településnek, de csak akkor, ha a működés és az üzemeltetés közben a tó természeti értékeit, egyéb védelmi besorolásait (Natura 2000, Ramsari terület) sikerül tiszteletben tartani. A kikötő területére tervezett ponton házak, a ringó apartmanok semmiképp sem illenek a Balatonfenyves egyik értékének számító balatoni, északi parti látképbe. A technicizált, mesterségesen létrehozott külterület, az állandó vízkormányozási kényszer, a fejlesztési területek hiánya, kevés sportolási szabadidő terület, az éghajlatnak, klímaváltozásnak különösen kiszolgáltatott településmind olyan kérdések, amelyekre csak Balatonfenyves nem tud választ adni. A Nagyberekben levő ásványi anyagok kitermelése és azt követően a terület egy részén a vízszint magasabb szintre történő beállítása és egy új minőségű vizes terület kialakítása a bányarekultiváció részeként 100 év múlva jelenthet majd egyfajta többletet, új vonzó elemet Balatonfenyvesnek. A mai kialakult állapotban az ismert külső feltételek - gazdasági válság, befektető hiány, elöregedő népesség csak egy visszafogott településfejlesztésre adnak lehetőséget. Kaposvár, október 8. Laposa József Tájtervező

78 Melléklet Vagyonkataszter táblázat

79 - 79 -

80 - 80 -

81 - 81 -

82 - 82 -

83 - 83 -

84 - 84 -

85 - 85 -

86 - 86 -

87 - 87 -

88 - 88 -

89 - 89 -

90 - 90 -

91 - 91 -

92 - 92 -

93 - 93 -