Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja ,23 Mrd Ft

Átírás

1 Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Bács-Kiskun megye 63,23 Mrd Ft ITP felelős szervezet: ITP felelős szervezet kapcsolattartó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Dr. Kecskés László, ügyvezető igazgató Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. kecskes@bacskiskun.hu, 70/ ITP felelős szervezet címe: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Kecskemét, augusztus

2 Tartalom 1. BEVEZETÉS A MEGYE ÁLTAL ALKALMAZOTT TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÁLTAL ELVÁRT KRITÉRIUMOK SAJÁT HATÁSKÖRBEN MEGHATÁROZHATÓ KRITÉRIUMOK AZ ITP CÉLRENDSZERE ÉS INTEGRÁLTSÁGA AZ ITP CÉLKITŰZÉSEK VISZONYA A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAIHOZ AZ ITP KÜLSŐ ÉS BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA AZ ITP FORRÁSALLOKÁCIÓJA A MEGYEI KERET TEMATIKUS FELOSZTÁSA A MEGYEI TOP FORRÁSKERET FELHASZNÁLÁSI MÓDOK SZERINTI MEGOSZTÁSA AZ EGYES INTÉZKEDÉSEKEN BELÜL Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés AZ ITP INDIKÁTORVÁLLALÁSAI A MEGYE INDIKÁTORVÁLLALÁSAI AZ INDIKÁTORVÁLLALÁSOK INDOKLÁSA AZ ITP ÜTEMEZÉSE MELLÉKLETEK

3 1. Bevezetés között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására szolgáló forrást a TOP biztosítja. A kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében megvalósuló megyei decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív forrásallokációt a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat tartalmazza, mely szerint Bács-Kiskun megyében 63,23 Mrd Ft áll rendelkezésre. A tervezés körülményeit meghatározó jogszabályok, hatályos dokumentumok: évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól 1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról 1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól 2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről 1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról 1085/2014. (II. 28.) Korm. határozat a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatokkal kapcsolatos egyes koncepcionális kérdésekről 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a közötti időszakban a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú 3

4 városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához (Nemzetgazdasági Minisztérium, február 2.) 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről. Az ITP-t megalapozó megyei önkormányzat által elfogadott területfejlesztési dokumentumok a következők: Elfogadott dokumentum Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója I. Helyzetelemzési fázis Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója II. Javaslattevő fázis Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának stratégiai környezeti vizsgálata Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának Natura 2000 vizsgálata Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programja 1.0 Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programjának egyeztetési változata Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Program végső változata (utolsó közgyűlésen fogadták el) Közgyűlési határozatszám 60/2013. (XI.29.) Kgy. 60/2013. (XI.29.) Kgy. 54/2014. (IX.26.) Kgy. 56/2014. (IX.26.) Kgy. 55/2014. (IX.26.) Kgy. 57/2014. (IX.26.) Kgy. 17/2015. (III.27.) Kgy. 25/2015. (IV.30.) Kgy. Bács-Kiskun Megye Területi Integrált Programjának tartalmát alapvetően meghatározza a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata, melynek fő beavatkozási irányai: Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztésén belül a megyében elsősorban iparterületi és logisztikai központ fejlesztésekre jelentkezik igény. A turisztikai fejlesztések terén a hálózatos fejlesztések önkormányzati elemei számítanak támogatásra. A hálózatos 4

5 fejlesztés a TOP és a sikeres működtetés egyik legfontosabb feltétele. Ugyanakkor szoros a kapcsolódás a GINOP-ba javasolt országos jelentőségi turisztikai fejlesztési programokhoz is. A turisztikai célú kerékpárutak kiépítése elősegíti az attrakciók megközelítését valamint az országos hálózathoz való kapcsolódást is. A TOP elősegíti a munkába állást óvodai, illetve bölcsődei kapacitások kiépítésével, korszerűsítésével. Megyénkben a csökkenő születésszámok miatt a korszerűsítés áll az előtérben. A foglalkoztatás növeléséhez járul hozzá a megyei foglalkoztatási együttműködések rendszere megyei és térségi szinten egyaránt. Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása A népességmegtartás szempontjából nagyon fontos, hogy az alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatások rendelkezésre álljanak. Kiemelt fontosságú az energiafelhasználás racionalizálása, mely a településüzemeltetés költségeit csökkenti és hozzájárul a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez is. A leromlott városi területek rehabilitációja néhány járásközpontban jelenthet lehetőséget a településfejlesztésre. A helyi közösségek sok helyen kulcsszerepet játszanak a települések életében, miközben nagyon erős lakosságmegtartó erőt képviselnek. A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció tartalmazta a partnerségi tervünket, melynek megfelelően minden járásban megszerveztük a helyi fejlesztési munkacsoportokat. A tervezési együttműködésre a megyei és a települési önkormányzatok együttműködési megállapodást kötöttek. A program kidolgozását egyaránt segítették a megyei szintű tematikus munkacsoportok a következő területeken: turizmus; megújuló energia energiahatékonyság; élelmiszergazdaság; gazdaságfejlesztés. A tervezési munkát a Bács- Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. munkatársai koordinálták és az ITP dokumentum tényleges írásos anyagát is ők készítették el. A területfejlesztési program, majd az ITP is széleskörű igényfelmérésen alapul, mely során a megye 118 településének polgármesterei a járási munkacsoportokon keresztül mondták el a véleményüket. Kecskemét Megyei Jogú Várossal szakmai szinten számos egyeztetés történt, de a megyei területfejlesztési koordinációs fórum is tárgyalta az ITP-t. A tematikus munkacsoportokon keresztül a civil és egyházi szektor javaslatait lehetett beépíteni a tervekbe. A formális társadalmi egyeztetés a programozás során volt előírás, melyet akkor lebonyolítottunk és a jelenlegi tervnél ragaszkodtunk a programban foglaltakhoz. 5

6 2. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok Az Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program a költségvetési időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forráskeret felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a helyi igényekkel összhangban. Az ITP-n belül rögzíteni szükséges a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert, melyet a Kormány a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) rendelet 57. (1) bekezdése rögzít. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer olyan kritériumokat tartalmaz, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektkiválasztásnak. Ezek egyrészt az Irányító Hatóság (IH) által rögzített kötelező kritériumok, másrészt az adott megyei önkormányzat (területi szereplő) által választott elvárások Az Irányító Hatóság által elvárt kritériumok Sorszám I.1. I.2. I.3. I.4. I.5. I.6. I.7. Kritérium megnevezése Illeszkedés a TOP céljaihoz Szakmai indokoltság, igény és kihasználtság Indíthatósága / előkészítettség Kockázatok Projekt komplexitása Hatás Fenntarthatóság Tartalmi magyarázat A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás. A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv. A kiválasztás kritériuma, hogy mennyire előkésztett és indítható a projekt. Az előkésztettsége egyben megalapozottságot és garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan. A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz. A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához. A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását. Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága. 6

7 2.2. Saját hatáskörben meghatározható kritériumok Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat Alaphelyzet: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 54/2014 (IX. 26.) Kgy. határozatával elfogadta Bács- Kiskun Megye Területfejlesztési Programját, mely dokumentum széleskörű, területi és tematikus módon egyaránt szerveződő partnerségen, illetve a megye Területfejlesztési Koncepcióján alapulva foglalja össze a megye fejlesztési elképzeléseit. Az ITP illeszkedése a megyei programhoz biztosítja az ágazati, a TOP-os és egyéb forrásokból megvalósuló fejlesztések összhangját. II.1. Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás. Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések (Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5) 7

8 Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat Alaphelyzet: II.3. Hozzájárulás a belső területi kiegyenlítődéshez A kritérium bevezetése az adott földrajti területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni. Bács-Kiskun megye gazdaságilag különböző fejlettségű kisebb területi egységekből áll, és a társadalmi mutatók a megyén belüli helyzettől függően is meglehetősen eltérőek. A megyeszékhely gazdasági és társadalmi mutatói (az országos városi rangsorban) korábban is viszonylag jók voltak, az elmúlt évek nagy volumenű beruházásainak és fejlesztéseinek köszönhetően pedig Kecskemét hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városává vált, és ez a fejlődés valamelyes a Kecskeméti járás többi településére is továbbterjedt. Ezzel szemben a megye többi 10 járása a 290/2014 Korm.rendelet értelmében kedvezményezettnek számít, közülük is a Bácsalmási és Jánoshalmai járások komplex programmal fejlesztendőnek, míg a Kiskunmajsai és Kunszentmiklósi járások fejlesztendőnek minősülnek. Illeszkedő megyei program célok: Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) Alaphelyzet: II.6. Hozzájárulás munkahelyteremtéshez a A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja. Az ezredfordulót követő időszakban a foglalkoztatási rátát illetően az országos szinten jellemző fokozatosan javuló trendtől elszakadva a megye lassú visszaesést mutat. A válság következtében megjelenő foglalkoztatás-csökkenés e fejlettebb területekhez képest kissé időben késve és kevésbé drasztikusan jelenik meg, de így is súlyos munka-erőpiaci krízist eredményezve, majd az adatok 2010-től emelkednek ismét, szinte egy év alatt elérve a válság előtti szintet, de még mindig az országos átlag alatt maradva. Foglalkoztatási szempontból a legrosszabb helyzetben a hátrányos helyzetű, a közép- és nagyobb városoktól, illetve a közlekedési folyosóktól távol lévő térségek alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalói vannak. Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben 8

9 Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) Alaphelyzet: A szárazodás, az aszály, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának megnövekedése (viharok, rövid idő alatt hulló nagy mennyiségű csapadék, jégesők), a térség hidrológiai egyensúlyának megbomlása, valamint a változások előre nem látható következményei jelentős terheket jelentenek az itt élő társadalmi közösségek számára, ráadásul a prognózisok szerint a jövőben ez a fajta kiszámíthatatlanság csak fokozódni fog. II.7. Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez. A napsütéses órák magas számából, a rendelkezésre álló termálvíz- és biomasszamennyiségből adódóan a megye jelentős potenciállal bír a megújuló energiatermelés terén. Ezen potenciál fokozottabb kihasználása eszköze lehet a fajlagos széndioxid-kibocsátás csökkentésének és ezáltal a klímaváltozás elleni küzdelemnek. Illeszkedő megyei program célok: Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) II.8. Egyéb: Hozzájárulás integrált fejlesztési programok megvalósításához Több szakmai és/vagy földrajzi terület fejlesztési rendszerébe illeszkedő kezdeményezések. Alaphelyzet: Az integrált szemléletű tervezés és megvalósítás egyértelműen növeli a forrásfelhasználás hatékonyságát, hozzájárul a szinergiák kiaknázásához, csökkenti a párhuzamosságokat és a beruházások káros egymásrahatásait, továbbá teljes mértékben kihasználja a széleskörű partnerség által nyújtott előnyöket. Ennek megfelelően a Terület- és Településfejlesztési Program is lehetőséget kínál, sőt bizonyos területeken el is várja az integrált megközelítést. 9

10 Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat Az integráltság a TOP keretein belül értelmezve jelentheti az ERFA- és ESZA-források együttes felhasználását, ez jellemző például a városrehabilitációs projektekre, vagy a foglalkoztatási paktum azon támogatásaira, melyek konkrét, 1.1 intézkedés keretében megvalósult gazdaságfejlesztési projektet egészítenek ki. További szempont, hogy ne a pontszerű, elszigetelt fejlesztések legyenek túlsúlyban, hanem több települést érintő, összehangolt projektekben, hálózatokban gondolkodjunk. Jellemzően ilyen terület a turizmus és a közlekedés. A szükséges települések közötti egyeztetések színterei lehetnek a tervezés során hatékonyan működő járási területfejlesztési munkacsoportok a települési polgármesterek részvételével. Fontos, hogy az integráltság ne csak a TOP-on belül legyen értelmezhető. A kritérium lefektetésének célja az is, hogy előnyt élvezhessenek azok a fejlesztési elképzelések, melyek egy nagyobb, több ágazatot vagy területet érintő program TOP-ból finanszírozható, fontos elemét képezik, ez az eset állhat fenn például egy önkormányzati iparterületi vagy ipari parki fejlesztésnél, ahol a betelepülők GINOP-ból juthatnak telephely-fejlesztési vagy K+F+I támogatáshoz. Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia 10

11 Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések (Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5) 11

12 3. Az ITP célrendszere és integráltsága 3.1. Az ITP célkitűzések viszonya a területfejlesztési program céljaihoz 1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere A megyei integrált területi program a Bács-Kiskun 2020 operatív program TOP-ból támogatható fejlesztéseit foglalja keretbe. A Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével tematikus cél megvalósulását szolgálják A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése a Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása valamint a Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása. Részben ide, részben pedig az Élhető és életképes vidék célhoz kötődik a turizmusfejlesztés, illetve azon belül a települési vonzerőfejlesztés. A településfejlesztési jellegű projektcsomagok az Élhető és életképes vidék valamint a Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése célok megvalósításához egyaránt hozzájárulnak. A Bács-Kiskun 2020 programban a tematikus célok mellett kiemelt szerepet kaptak a területi célok is. A Homokhátság, a Duna-mente, a határhoz közeli térségek valamint Kecskemét gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból is olyan jellegzetes területek, melyek fejlesztését a Bács-Kiskun 2020 ITP egyes intézkedései másképpen tudják szolgálni. 12

13 Bács-Kiskun 2020 célrendszere ITP célok A megye társadalmigazdasági súlyának növelése Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése A megyén belüli jelentős térségi különbségek csökkentése Egészséges és megújuló társadalom Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével Élhető és életképes vidék Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Települési közszolgáltatások fejlesztése Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása Leromlott városi területek rehabilitációja A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések Helyi identitás és kohézió erősítése 2. ábra: Bács-Kiskun 2020 és az ITP célok kapcsolatrendszere Az ITP célkitűzések hozzájárulása a Terület és Településfejlesztési Operatív Program stratégiai célkitűzéseihez A TOP elsődleges célja a térségi (decentralizált) gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése. Nyolc ITP cél került meghatározása, melyek közvetlenül, illetve közvetve szolgálják a fenti célok elérését az alábbiak szerint: ITP1 cél: Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése A helyi gazdaság fejlesztése cél keretében tervezzük a lokális üzleti környezetből hiányzó 13

14 gazdasági szolgáltatások, valamint a hiányzó infrastruktúra fejlesztését. A fejlesztett gazdasági környezet lehetőséget biztosít a vállalkozások számára a termelő és szolgáltató tevékenység helyszínének biztosítására. A tevékenységüket megindító vállalkozások hatékonyan járulnak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a már működő vállalkozások bővüléséhez, hiszen lehetőséget biztosít a termelő kapacitások bővítéséhez szükséges helyszínek eléréséhez. A termelő kapacitások bővítése további munkaerő igényt fog generálni. A cél keretében tehát a vállalkozások munkahelyteremtő képességét kívánjuk növelni a helyi gazdaság működését segítő helyitérségi feltételek javításával. A célkitűzés keretében válik lehetőség a munkahelyek elérhetőségének javítására és a munkavállalók mobilitásának segítésére. Több település tekintetében a település mérete vagy a település szerkezete nem nyújt lehetőséget a hiányzó üzleti infrastruktúra településen belüli fejlesztésére, ezért szükséges a már meglévő munkaerő-piaci vonzásközpontok elérhetőségének javítása, a települések gazdasági területeinek gyorsabb megközelíthetővé tétele, valamint az új térségi közlekedési kapcsolatok kiépítése. A cél megvalósítása során tehát olyan településeken is javul a lakosság foglalkoztatása, ahol közvetlenül gazdaságfejlesztési intézkedésekre nincsen lehetőség. A gyermekjóléti alapszolgáltatások fejlesztésével (bölcsődék, családi napközik), valamint a óvodai ellátáshoz való hozzáférés fejlesztésével javulni fog elsősorban a nők munkavállalása, javítva ezzel a foglalkoztatást. ITP2 cél: Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása A kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosításával a gazdaság diverzifikációja mentén új vállalkozások, ezáltal új munkahelyek jönnek létre. A turistaforgalom növekedésével várható, hogy a fejlesztett kulturális és természeti értékek mellett további kiegészítő szolgáltatást kínáló vállalkozások jelennek meg, tovább növelve a foglalkoztatás arányát. ITP3 cél: Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása A települési környezet fejlesztésével lehetőség nyílik arra, hogy a városközpontok gazdasági funkciója erősödjön, melynek mentén a városközpontok kereskedelmi és szolgáltatásai funkciói bővülnek a működő vállalkozások gazdasági tevékenységének bővülésével. A gazdaságfejlesztés mellett a lakosság számára is szükséges megteremteni az élhető városi környezetet, amely a munkavállaláshoz szükséges térszerkezetet és rekreációs lehetőségeket biztosítja. A rendezett városi környezet és városközponti szolgáltatások teszik vonzóbbá a települést az aktív munkavállalók számára. A gazdaságfejlesztés mellett fontosak a lakossági igényekhez illeszkedő, hatékonyabb településüzemeltetést biztosító környezetvédelmi beruházások és az ehhez kapcsolódó 14

15 környezetvédelmi szemléletformálási akciók. ITP4 cél: Települési közszolgáltatások fejlesztése A gazdasági fejlesztések hatásával az aktív lakosság magasabb igényeket támaszt, és bővebb kapacitást vár el a közszolgáltatásoktól. Ezen igény kielégítése érdekében szükséges a gazdaságfejlesztéssel arányosan fejleszteni az egészségügyi alapellátó rendszer által nyújtott szolgáltatásokat biztosító infrastruktúrát. A nappali szociális ellátások fejlesztése akár közvetlen módon is szolgálhatja a foglalkoztatás bővítését, hiszen a szakszerű nappali ellátás lehetőséget nyújt az otthoni ápolásban tevékenykedők részére a munka világába történő visszatérésre. ITP5 cél: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés A közlekedésfejlesztési intézkedések hozzájárulnak az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás mérsékléséhez. Bács-Kiskun megye déli fekvése, a homokhátságra jellemző táji jellege, valamint az extenzív mezőgazdasági tevékenysége miatt különösen érintett az éghajlatváltozás hatásai tekintetében. A vízhiány, az elsivatagosodás nemcsak a lakosság élhető környezet hatásfokát rontja, hanem negatívan hat a vállalkozások tevékenységére, ami akár a területről való kivonulásukhoz is vezethet. Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátás, melyek egyébként fokozzák az éghajlatváltozást. ITP6 cél: Leromlott városi területek rehabilitációja A lakosság életkörülményeinek javítása mellett a célkitűzés lényeges és várt eredménye, hogy az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt a munka világából kiszakítottak ismételten megtalálják az aktív munkavállalási lehetőségeiket. A cél megvalósításával tehát nemcsak a városkép javul, hanem a térség foglalkoztatottsága is. ITP7 cél: Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése A foglalkoztatási paktum és a helyi identitás és kohézió erősítése ITP célok kivételével a többi cél elérését elsősorban infrastrukturális jellegű fejlesztések megvalósításától várjuk. A gazdaságfejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét. ITP8 cél: Helyi identitás és kohézió erősítése Bács-Kiskun megyében jelentős fejlesztés fog megvalósulni az elkövetkezendő időszakban. A 15

16 gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, hogy a mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele legyen biztosítva. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével Az ITP külső és belső területi kapcsolatrendszerének vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere Tematikus célok Versenyképes, innovatív gazdaság (TC1) Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság (TC2) Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (TC3) Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I (TC4) Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom (TC5) Jó állam: szolgáltató állam és biztonság (TC6) Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme (TC7) Specifikus célok Az ország makroregionális szerepének erősítése (SC1) A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat (SC2) Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése (SC3) Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése (SC4) Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (SC5) Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (SC6) (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) TC1 TC2 TC3 TC4 TC5 TC6 TC7 SC1 16

17 (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) SC2 SC3 SC4 SC5 SC6 Bács-Kiskun 2020 ITP célok Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1) Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2) Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása (ITP3) Települési közszolgáltatások fejlesztése (ITP4) Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITP5) Leromlott városi területek rehabilitációja (ITP6) Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése (ITP7) Helyi identitás és kohézió erősítése (ITP8) ITP célok közötti kapcsolatrendszer bemutatása A TOP elsődleges célja a gazdaságfejlesztés és ezen keresztül a foglalkoztatás bővítés, ezért az ITP célok közötti kapcsolatrendszert és integráltságot is ezen stratégiai cél mentén vizsgáljuk. Az ITP1 cél fogalmazza meg a gazdaságfejlesztés célját, ezért ezen ITP cél aspektusából vizsgáljuk a többi ITP cél kapcsolatát. ITP1 ITP2: A turisztikai értékek fejlesztése hosszú távon csak akkor válhat sikeressé, ha a fejlesztések mentén a gazdaság diverzifikációja is követi. A turisztikai célú fejlesztések és a diverzifikációs folyamatok egyik alappillére a helyi, decentralizált gazdaságfejlesztés. ITP1 ITP3: a gazdaságfejlesztés mellett szükséges a fejlesztéssel érintett település funkció szerinti, térszerkezeti és környezetvédelmi fejlesztése. A két cél között erőteljes szinergia hatás várható, tekintettel arra, hogy az ITP3 cél megvalósítása érdekében lehetőség nyílik a városközpontok gazdasági, kereskedelmi és szolgáltatás funkcióinak bővítésére. Ezen fejlesztések kiegészítik és erősítik az ITP1 célnál megfogalmazott eredményeket. ITP1 ITP4: Az ITP1 cél egyértelműen a gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatás bővítésre fókuszál. A munkavállalásban aktív lakosság részéről az egészségügyi alapszolgáltatások iránti igény növekszik. A foglalkoztatás hatékonysága növelhető, ha települési szinten a lehető legtöbb egészségügyi alapszolgáltatás érhető el minél magasabb színvonalon. Így a munkavégzést terhelő tört időszakok csökkenhetnek. A szociális szolgáltatások fejlesztésével pedig azon személyek számára is megnyílik a munka világa, akik korábban otthoni betegápolásban vettek részt. Az ápolt szakszerű ellátásban részesülhet, míg az ápolását végző 17

18 hozzátartozó egy magasabb jövedelmi szintet tud elérni a munkaerő piacon. ITP1 ITP5: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése globális feladat. Az ITP1 cél eredményeként bővülni fog megye ipari termelése. A legmodernebb környezetkímélő technológiák alkalmazása mellett is növekedni fog a termelő szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok mértéke. Ez a hatást ellensúlyozandó és a globális cél elérését erősítendő szükséges a lakosság részéről is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését célzó intézkedéséket megtenni. A tömegközlekedés és a hivatásforgalmi kerékpárút fejlesztések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett hozzájárulnak a munkaerő mobilitás növeléséhez is, hozzájárulva az ITP1 cél keretén megvalósított fejlesztések sikeréhez. ITP1 ITP6: A leromlott városterületen élő aktív korú lakosság közül többen az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt nem tudnak megjelenni a munkaerő piacon. Az ITP6 cél keretében ezen hiányosságokat kívánjuk kezelni, mérsékelni, ezáltal a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés eredményesebb lehet a város rehabilitációval érintett településeken. ITP1 ITP7: A gazdaság fejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét. ITP1 ITP8: A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével. 18

19 Nemzeti fejlesztés ábra: A Bács-Kiskun Megyei ITP és az országos, illetve EU célok közötti kapcsolatrendszer Bács-Kiskun ITP EU 2020 Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme Versenyképes, innovatív gazdaság Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség-és sportgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme Az ország makroregionális szerepének erősítése Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Települési közszolgáltatások fejlesztése Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Leromlott városi területek rehabilitációja Fenntartható növekedés Intelligens növekedés Inkluzív növekedés KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektorok fejlesztése Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati sebesség, minőség emelése Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrában a szűk keresztmetszetek feloldása Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése Szociális felzárkóztatás elősegítése és szegénység leküzdése Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése Helyi identitás és kohézió erősítése Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Intézményi kapacitás és hatékony közadminisztráció elősegítése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés 19 Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása

20 Bács-Kiskun megye és Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljainak kapcsolódása Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljai: - A gazdasági környezet fejlesztése, foglalkoztatás bővítése és élhető-vonzó, népesség megtartó város kialakítása (ITPc1) - Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITPc2) - A városi közszolgáltatások fejlesztése (ITPc3) - Leromlott városi területek rehabilitációja, együttműködő helyi társadalom kialakításának elősegítése (ITPc4) Bács-Kiskun Megye ITP céljai: KMJV településfejlesztési céljai ITP1 ITP2 ITP3 ITP4 ITP5 ITP6 ITP7 ITP8 ITPc1 X X X X X ITPc2 X X ITPc3 X X ITPc4 X X X A fenti táblázatból kiderül, hogy Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programjában megfogalmazott célkitűzések valamilyen mértékben szinte mindenhol kapcsolódnak Kecskemét Megyei Jogú Város által leírt ITP célokhoz. Az alapvető cél a fejlesztési elképzelésekben azonos, a gazdaság fejlesztése, a versenyképesség növelése, ezen keresztül a foglalkoztatottság bővítése, a közszolgáltatások fejlesztése, egy élhető az emberek számára vonzó környezet kialakítása valamint a társadalmi kohézió erősítése. Integráltság a szomszédos megyék fejlesztési irányaival Bács-Kiskun megye földrajzi helyzetéből adódóan sokirányú kapcsolatrendszer jellemzi a szomszédos megyékkel (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Tolna és Baranya). A Bács-Kiskun megyei ITP célkitűzései a szomszédos megyék területfejlesztési programjainak számos célkitűzésével, prioritásával szoros kapcsolatban vannak. A megyehatáron átnyúló fejlesztések közül kiemelten fontos az integrált várostérségi és infrastrukturális fejlesztések a Homokhátságon és a Tisza mentén, a Duna menti megyékkel és az Európai Unió Dunastratégiájával összhangban, amely többek között a dunai hajózás újbóli felfejlesztését tartja egyik fő céljának összhangban a természeti és logisztikai potenciál kiaknázása, továbbá a határmenti megyékkel egyetértésben a határokon átívelő együttműködések erősítése a gazdaság és a közlekedés terén Magyarország-Horvátország valamint Magyarország-Szerbia közt. Jász-Nagykun-Szolnok megyével a kapcsolatot egyrészt a Szolnok-Kecskemét tengely által meghatározott fejlesztési övezet jelenti, mely Jász-Nagykun-Szolnok megye Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése (JNSZM1) ITP cél, Bács-kiskun megye 20

21 esetében a Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1) célok szolgálják. A másik fontos fejlesztési tengely a Tisza és a hozzá kötődő turisztikai fejlesztések. Jász- Nagykun-Szolnok megye Térségi turizmusfejlesztés (JNSZM2), Bács-Kiskun megye Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2) amihez kapcsolódik még Csongrád megye Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza térségben (T2). A Homokhátság komplex fejlesztése nemcsak Csongrád megyében jelenik meg, hanem Bács- Kiskun megyében is, különösen az ITP1, ITP2 és ITP3 céloknál. Ehhez csatlakoznak Pest megye gazdaságfejlesztési céljai. Baranya, Tolna és Fejér megyékkel a Duna menti összehangolt gazdaság és közlekedésfejlesztés a legfontosabb közös nevező. Baranya megyében az Elérhetőség és mobilitás javítása, Tolna megyében a Fenntartható gazdaságés turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés, Fejér megyében a Helyi és térségi gazdaságfejlesztés célokkal a legerősebb megyénk kapcsolódása. Tolna megyével a közlekedésfejlesztési szempontból a leendő paksi Duna híd és a felhordó úthálózat jelentheti a legfontosabb kapcsolatot, melyhez az ITP gazdagfejlesztési projektjei is szervesen illeszkednek. A táblázatban használt színkódok magyarázata: Erős kapcsolat Közvetlen kapcsolat Közvetett kapcsolat Nincs kapcsolat Megyék ITP céljai Csongrád megye Bács-Kiskun megye ITP célja (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) T.1. Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése T.2. Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza térségben T.3. Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása Tiszántúlon S.1. Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése S.2. A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra épülő megerősítése S.3. Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítése S.4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalk.fejl. 21

22 Megyék ITP céljai JNSZM1 Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése JNSZM2 Térségi turizmusfejlesztés JNSZM3 Élhető, vonzó települési környezet JNSZM4 Energiatudatos önkormányzatok Jász-Nagykun-Szolnok megye Bács-Kiskun megye ITP célja (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) JNSZM5 Egészséges, együttműködő helyi társadalom Pest megye Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja Helyi és térségi gazdaságfejlesztés Fejér megye A települések élhetőségének és népességmegtartó képességének erősítése, a települési környezet fenntartható megújítása Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának elősegítése A helyi közszolgáltatások fejlesztése a térségi gazdaság és a népességmegtartó-képesség megerősítése érdekében A helyi társadalmi kohézió erősítése a leszakadó térségek megújítása és közösségi programok révén Térségi foglalkoztatás-ösztönző programok megvalósítása Fenntartható gazdaság- és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés Közlekedésfejlesztés A környezeti fenntarthatóság elősegítése Egészségügyi, a szociális és az oktatási szolgáltatások (közszolgáltatások) színvonalának növelése Élhető települések Tolna megye Lakossági együttműködések, civil kezdeményezések elősegítése Baranya megye Helyi gazdaságok fejlesztése Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés Társadalmi felzárkózás elősegítése Stratégiai erőforrások fenntartható használata Elérhetőség és mobilitás javítása Nagytérségi csomóponttá válás 22

23 Bács-Kiskun megye és a Vajdaság fejlesztési tervei közti kapcsolat Bács-Kiskun megye számára nagyon fontos a Vajdasággal való gazdasági és társadalmi kapcsolat. Ezért a két térség fejlesztési terveit folyamatosan egyeztettük. A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program prioritásaihoz való kapcsolódás a következők szerint alakul. A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program prioritása A környezet védelme és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázat megelőzés és menedzsment A fenntartható közlekedés támogatása és a közinfrastruktúra fejlesztése A turizmus és a kulturális, természeti örökség erősítése Az üzleti környezet versenyképességének erősítése, kis- és középvállalkozások, kereskedelem és befektetések fejlesztése ITP kapcsolódás Az Bács-Kiskun Megyei ITP-nek egyik legfontosabb eleme a megújuló energiával és energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéscsomag. Az ITP kiemelt célterülete a Homokhátság, mely a Vajdaságba is áthúzódik és így a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb térsége. A határtérség fejlesztésében a gazdasági célú alsóbb rendű utak fejlesztése, valamint a kerékpárút fejlesztések összehangolása megtörténik mindkét programban. Az ITP turisztikai fejlesztéseinek fókuszában is a kulturális, illetve természeti értékek vannak. Bács-Kiskun megye határtérségének jelentős része egyben hátrányos helyzetű terület, szabad vállalkozási zóna. Az ITP külön pénzügyi keretet tartalmaz a térség fejlesztéseinek támogatásához. 4. Az ITP forrásallokációja Az ITP forrásallokációját a területfejlesztési tervezés során létrehozott járási és tematikus munkacsoportok segítségével végzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezen igényfelmérések és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban tervezett intézkedések figyelembevételével terveztük a megyei támogatási kereteket. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedéseit a 4. ábra szemlélteti. A forrásallokációt befolyásolta, hogy az előzetes igényfelmérés szerint a települések többsége szeretne az energiahatékonyság terén fejleszteni, mert annak rövid távon is pozitív hatása van a települési feladatok működtetésére. Ezért prioritáson belül a 3.2. intézkedés keretének megnövelését javasoltuk közel 1 Mrd Ft-al a 3.1. keretének terhére. 23

24 4. ábra: A TOP intézkedéseinek rendszere Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Fenntartható turizmusfejlesztés Gazdaságfejlesztést szolgáló közlekedésfejlesztés Családbarát intézmények, közszolgáltatások fejlesztés Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Energiahatékonyság, megújuló energia Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Szociális alapszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Leromlott városi területek rehabilitációja Helyi szintű komplex programok Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum Helyi közösségi programok támogatása 24

25 4.1. A megyei keret tematikus felosztása TOP intézkedés Megyei keret (Mrd Ft) 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 9, Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 5,666 4,047 4, Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 11, Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 4, Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 10, Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 1, A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 1, Leromlott városi területek rehabilitációja 1, Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5,157 0, Helyi közösségi programok megvalósítása 1,171 Mindösszesen 63,225 25

26 5. ábra: A megyei keretek felosztása a TOP és a megyei igények szerint 4.2. A megyei TOP forráskeret felhasználási módok szerinti megosztása az egyes intézkedéseken belül Az Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához című dokumentum szerint a megye a rendelkezésére álló támogatási keretet a következő négy forrás felhasználási mód segítségével juttathatja el a kedvezményezettekhez: a megye kiemelt fejlesztési célterületének kerete: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési célterületeket. Az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési (földrajzi) terület beavatkozásaira fordítani. Ilyen lehet egy vagy több nevesített turisztikai célterület. A célterületek természetesen eltérőek lehetnek az intézkedések témáitól függően. 26

27 a megye kiemelt fejlesztési céljaira fordított keret: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési témákat is, amelyek nem köthetők egy adott földrajzi területhez, hanem horizontálisan a megye különféle pontjain nyernek jelentőséget a megyére jellemző módon. A megyének tehát az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési célra /tematikára fordítani. kiemelt kedvezményezetti csoportra vonatkozó keret: az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplők közül a megye előnyben részesíthet bizonyos helyi szereplői csoportokat egy bizonyos keretösszeg erejéig. Ez lehet egy vagy több pontosan definiálható kedvezményezetti csoport. egyéb, megyei szereplők által felhasználható keret: Minden más, az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető keretösszeg. Ez a forrás felhasználási mód mindenképpen megjelenik az egyes intézkedéseken belül, hiszen az intézkedések forrásai alapvetően minden jogosult szereplő számára nyitva állnak és még az is előfordulhat, hogy csak ez a felhasználási mód kapcsolódik egy adott intézkedéshez. Az első három módszert nem kell alkalmazni, azonban a 4. hagyományos pályáztatási módszer működtetése kötelező. Bács-Kiskun megye esetében két kiemelt fejlesztési célterület javasolt, melyek a megye területfejlesztési programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések. Homokhátság Bács-Kiskun megyei települései: Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene, Kerekegyháza, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske, Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém, Borota, Jánoshalma, Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras, Kunpeszér. 27

28 1. térkép: A Homokhátság területe A szabad vállalkozási zónák Bács-Kiskun megyei települései: Bácsalmás, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Tataháza 2. térkép: A szabad vállalkozói zóna területe 28

29 A két földrajzi célterületre összesen 5 milliárd Ft támogatási keretet tervez a megye az általánosan, minden településről pályázható támogatásokon felül. A földrajzi célterületeken az elsődleges cél a gazdaságfejlesztés kiemelt segítése, így a javasolt külön keretek a gazdaságfejlesztéssel összefüggő intézkedéseknél jelennek meg. Az ITP 4 milliárd Ft ERFA (1.1. intézkedés (1 Mrd Ft, 1.2. intézkedés 1.5. Mrd Ft, 1.3. intézkedés 1,5 Mrd Ft) valamint 1 milliárd Ft ESZA típusú támogatást (5.1. foglalkoztatási együttműködés) irányzott elő erre a célra. Bács-Kiskun megyében kiemelt fejlesztési célokra, illetve kiemelt kedvezményezett csoportokra vonatkozó keretek nem kerülnek meghatározásra a megyei ITP-ben. A források zömét pályázati rendszer keretében tervezzük a kedvezményezetteknek odaítélni Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejleszté st és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejleszt és 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Földrajzi célterület 1,000 1,500 1,500 0 Forráskeret felhasználási módok Fejlesztési cél Kedvezménye zetti csoport Minden megyén belüli jogosult számára pályázható 8,018 4,166 2,547 4, táblázat: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft) 29

30 6. ábra: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%) 7. ábra: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti keretösszegei (Mrd Ft) Forráskeret felhasználási módok közül földrajzi célterületként a Homokhátság és a szabad vállalkozási zóna területek kerültek kiemelésre. Bács-Kiskun megyében a tanyás térség általánosan jellemző, azonban a Homokhátság területén a tanyák sokkal intenzívebben vannak 30

31 jelen. A Homokhátságon zajló gazdasági folyamatok átalakulásából látható, hogy az éghajlatváltozás miatt a magas kertészeti kultúrával rendelkező térségek az ipar és mezőgazdasági termékfeldolgozás irányában mozdult. A Homokhátság földrajzi kiemelésével ezen folyamatokat, valamint a magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozást célzó beruházásokat kívánjuk támogatni. A munkahelyteremtés a foglalkoztatás bővítés mellett egyben a terület elnéptelenedéséhez vezető elvándorlás csökkentésének is eszköze. A Homokhátság gazdaságának diverzifikációjában a táji és környezeti örökség hasznosítása fontos szerepet kap. A hasznosítás elsődlegesen a turisztikai célú fejlesztéseken keresztül valósulhat meg. A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés szerint a Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánítja, valamint a (3) bekezdés szerint a terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján további településeket nyilváníthat szabad vállalkozási zónává. A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet 1. e) pontja alapján a települések társadalmi-gazdasági szempontok alapján is kedvezményezetté válhatnak. Fentiek alapján látható, hogy a szabad vállalkozási zóna és a kedvezményezett település rangsorolásánál jelentős súlyt kap a gazdaság fejlettségének és tömegének hiánya. Tekintettel a TOP gazdaságfejlesztési célú elsődleges prioritására a szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztésének növelése érdekében jelöltük meg földrajzi célterületként. Bács-Kiskun megyében a szabad vállalkozói zóna címet viselő települések a megye déli területén, a határ mentén helyezkednek el. A megyei operatív program korábbi adatgyűjtésénél a határ menti települések részéről jelentős turisztikai fejlesztések fogalmazódtak meg. A turizmus fejlesztése szintén hozzájárulhat a szabad vállalkozási zónában lévő települések gazdaságának pozitív irányban történő elmozdításához Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés A forráskeret felhasználási módok közül a klasszikus pályázatási rendszert választotta a megye, mert a tervezési fázisban nem merültek fel olyan körülmények, mely során bármely potenciális pályázó vagy pályázati területet ki kellett volna emelni. Hasonlóan a fejlesztési célok szűkítése sem volt indokolt. 31

32 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Földrajzi célterület 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 0,000 Forráskeret felhasználási módok Fejlesztési cél 0,000 Kedvezményezetti csoport 0,000 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható 11, táblázat: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft) 8. ábra: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%) 32

33 12,000 10,000 8,000 6,000 4,000 2,000 0, Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület 9. ábra: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti keretösszege (Mrd Ft) Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A prioritáson belüli intézkedésekre a megyében nagy érdeklődés mutatkozott a területfejlesztési tervezés során, kiemelkedően az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedésekre. Ezért földrajzi korlátozásokat nem szerettünk volna bevezetni a forráselosztásnál. A TOP határozottan kimondja, hogy milyen tulajdonviszonyok között lehet igénybe venni majd a támogatást, ez egyben megfelelően fókuszálja a potenciális kedvezményezett kört is. A Bács-Kiskun Megyei ITP forrásallokációjának tervezésekor elsődleges szempont volt, hogy azokat a területeket emeljük ki, melyek felzárkóztatása pótlólagos forrást igényel. Így esett a választás több prioritásnál is a szabad vállalkozói zónákra, illetve a Homokhátságra. Jelen prioritás esetében azonban ennek a kiemelésnek nincs létjogosultsága, hiszen az üvegház hatású gázok kibocsátásában elért csökkenés nem lokális szinten fejti ki hatását, globális szinten tesz hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez. A másik két kiemelt forrás-felhasználási mód ellen szóló érv, hogy a 3. prioritás esetében a forrásfelhasználás hatékonysága, vagyis a minél nagyobb CO 2 -kibocsátás csökkenés elérése a rendelkezésre álló forrásokból csak a megfontolt projektszintű tervezéssel, az egyedi projektek gondos előkészítésével, összehangolásával, az egymásra hatások maximális figyelembevételével biztosítható, kedvezményezettől és fejlesztési céltól függetlenül. Ennek megfelelően a 3. prioritás teljes forrásösszege a Minden megyén belüli jogosult számára pályázható forrás-felhasználási kategóriába került. 33