A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája

Átírás

1 A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, május 30.

2 TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. BEVEZETÉS... 5 III. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK A STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁT SEGÍTŐ FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTBÓL RELEVÁNS FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK... 5 III.1 FOGLALKOZTATÁSI IRÁNYVONALAK ÉS FOGLALKOZTATÁST TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN.6 III.2 HAZAI IRÁNYELVEK ÉS FOGLALKOZTATÁST TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK... 9 IV. HELYZETELEMZÉS...22 IV.1 A KISTÉRSÉG HELYE A MEGYÉBEN IV.2 GAZDASÁGI SZERKEZET IV.3 INFRASTRUKTURÁLIS HELYZET IV.4 TÁRSADALOM: DEMOGRÁFIA, KÉPZETTSÉG, JÖVEDELMI ÉS SZOCIÁLIS HELYZET IV.5 MUNKAERŐPIAC IV.6 OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS ÁTKÉPZÉS INTÉZMÉNYI HÁTTERE IV.7 A MUNKAERŐPIAC FEJLESZTÉSÉNEK, TÁMOGATÁSÁNAK EDDIGI KISTÉRSÉGI TAPASZTALATAI IV.8 SWOT ANALÍZIS V. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK...36 V.1 A STRATÉGIA ÁTFOGÓ CÉLJA ÉS CÉLRENDSZERE V.2 STRATÉGIAI CÉLOK, PRIORITÁSOK ÉS HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK V.2.1 Rövid élelmiszer-ellátási lánc kialakítása a kistérségben V.2.2 Munkaerő-piaci kínálat fejlesztése V.2.3 Horizontális célok V.3 AZ INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA V.4 LEHETSÉGES FORRÁSOK I. MELLÉKLET A BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ADATGYŰJTÉS ÖSSZESÍTÉSE...65

3 I. Vezetői összefoglaló A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiájának kidolgozása a Gyerekszegénység Elleni Program keretében a TÁMOP / Lehet jobb a gyermekeknek a Baktalórántházi Kistérségben című projekt foglalkoztatási alprogramjához kapcsolódóan a Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült 2013 decembere és 2014 májusa között. E dokumentum magában foglalja a Foglalkoztatási Stratégia megalapozását segítő, foglalkoztatási szempontból releváns fejlesztési dokumentumok ismertetését, a kistérség helyzetelemzését, valamint az ezen alapuló átfogó célt és stratégiai célokat, illetve a hozzájuk tartozó prioritásokat és intézkedéseket, továbbá felvázolja a fejlesztésekhez igénybe vehető lehetséges forrásokat is. A Stratégia kialakítása során a rendelkezésre álló stratégiai dokumentumok, adatbázisok, kapcsolódó tanulmányok, kistérségi háttéranyagok elemzésére építettünk. Ezek mellett több, helyben megfogalmazódott a helyi társadalom képviselőinek (piaci, civil és önkormányzati szereplők egyaránt) véleményre is alapoztunk: figyelembe vettük a között, a települések képviselőinek részvételével megvalósult Helyi gazdaság fejlesztése című képzés eredményeit, a Gyerekszegénység Elleni Program megavalósítása során szerzett tapasztalatokat és megfigyeléseket, továbbá a i és i kistérségi társulási egyeztetéseken elhangzottakat február-március hónapjaiban a stratégiájához kapcsolódóan adatgyűjtést végeztünk az érintett önkormányzatok körében, mely eredmények szintén beépítésre kerültek a Stratégiába. A kistérség legnagyobb problémája a nagyarányú, növekvő munkanélküliség, illetve a foglalkoztatottság egyre alacsonyabb szintje. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népesség közel 15%-át teszik ki. Ezzel a jelenséggel párhuzamosan a gyermekes háztartásokban élő munkanélküliek aránya is évről évre emelkedik, már megközelíti az országos érték kétszeresét, aminek eredményeképpen nő a foglalkoztatott nélküli gyerekes háztartások aránya. Emellett a kistérségben nagyon alacsony a vállalkozások száma, a megye kistérségei közül itt a legalacsonyabb, az ország összes kistérsége között pedig a harmadik legalacsonyabb a lakosságszámhoz viszonyítva. A vállalkozások jellemzően kisméretűek (kétharmaduk egyéni vállalkozás) és csekély a munkahelyteremtő képességük. A kistérség vezetői felismerték, hogy a gazdaság dinamizálása, ezáltal munkahelyek teremtése csak összehangolt cselekvés révén valósítható meg. A Stratégia kidolgozásában érintett szereplők mindvégig fontosnak tartották, hogy az együttműködés során kialakított fejlesztési célok és prioritások figyelembe vegyék a helyi igényeket, ugyanakkor illeszkedjenek a régiós, országos és uniós fejlesztési elképzelésekhez, így lehetővé téve támogatási források lehívását. A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 1 Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása című fejlesztési területében meghatározott célok elérését szolgálja. Ennek megfelelően hozzá kíván járulni ahhoz, hogy radikálisan csökkenjen a gyermeket egyedül nevelő, foglalkoztatott nélküli családok száma és aránya, növekedjenek az atipikus munkavégzési lehetőségek a gyermekvállalás és gyermeknevelés érdekében, illetve a gyermekes szülők szükségleteihez 1 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról,

4 rugalmasan igazodó, könnyen elérhető személyes szolgáltatások és napközbeni ellátási szolgáltatások működjenek. A kistérség foglalkoztatási szempontú fejlesztésének végső célja az ott élők jólétének, életszínvonalának növelése. Ennek érdekében került megfogalmazásra az átfogó cél, amely a Foglalkoztatási Stratégia kiindulópontjaként a kistérség foglalkoztatással kapcsolatos szerepét, küldetését jelzi. A Foglalkoztatási Stratégia átfogó célja a Baktalórántházai kistérség foglalkoztatási helyzetének javítása elsősorban a gyermekes családok életszínvonal-növekedésének elősegítése érdekében. Az átfogó célhoz kapcsolódóan ezért az alábbi két stratégiai cél fogalmazódott meg: Rövid élelmiszer-ellátási lánc kialakítása a kistérségben Munkaerő-piaci kínálat fejlesztése A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája az átfogó célhoz kapcsolódó stratégiai célok mentén a as periódusra határoz meg intézkedéseket. A stratégiai célokhoz kapcsolódó prioritásokat és intézkedéseket az 1. számú táblázat foglalja össze. 1. táblázat A kistérségi Foglakoztatási Stratégia prioritásai és intézkedései Prioritások A.1. Kistérségi együttműködés fejlesztése A.2. Vállalkozási környezet fejlesztése A.3. Szociális gazdaság fejlesztése A. Rövid élelmiszer-ellátási lánc kialakítása a kistérségben Intézkedések A.1/1. Élelmiszergazdaság helyi erőforrásainak feltérképezése A.1/2. Belső piac feltérképezése A.1/3. Termelők piacra-jutásának együttműködésen alapuló szervezése A.2/1. Vállalkozások működtetéséhez szükséges infrastruktúra feltérképezése A.2/2. Kistérségben jelenleg működő, élelmiszergazdasághoz kapcsolódó vállalkozások feltérképezése, fejlesztése A.2/3. A térség adottságaihoz illeszkedő új vállalkozások létrehozása az élelmiszergazdaság versenyképes ágazataiban A.3/1 Vállalkozások által le nem fedett élelmiszergazdasági területek feltérképezése A.3/2. Társadalmi vállalkozások működtetéséhez szükséges infrastruktúra feltérképezése A.3/3. Társadalmi vállalkozások (köztük szociális szövetkezetek) létrehozásának elősegítése az élelmiszergazdaság azon területein, ahol vállalkozás nem működik B. Munkaerő-piaci kínálat fejlesztése B.1. Munkaerő-piaci belépés előmozdítása B.1/1. Munkanélküli és inaktív személyek foglalkoztathatóságának javítása aktív munkaerő-piaci eszközök segítségével B.1/2. Felnőttképzési programok indítása 4

5 B.2. Munkaerő-piaci szereplők alkalmazkodóképességének fejlesztése B.1/3. Munkatapasztalat szerzéshez kapcsolódó tevékenységek biztosítása B.2/1. Atipikus foglalkoztatási formák ösztönzése B.2/2. Kisgyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése B.2/3. Munkaerő mobilitásának támogatása A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiában az ágazati szintű célok mellett valamennyi prioritás kapcsán érvényesítendő, egymással is összefüggő horizontális célok is meghatározásra kerültek. Az üzleti fenntarthatóság, a területi és társadalmi kohézió, a környezetvédelem és a társadalmi befogadás elősegítése mind hozzájárul ahhoz, hogy a kistérség foglalkoztatási helyzete érzékelhetően ne csak a számok tükrében javuljon 2014 és 2020 között. II. Bevezetés A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiájának kidolgozása a Gyerekszegénység Elleni Program keretében a TÁMOP / Lehet jobb a gyermekeknek a Baktalórántházi Kistérségben című projekt foglalkoztatási alprogramjához kapcsolódóan a Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült 2013 decembere és 2014 májusa között. A Foglalkoztatási Stratégia célja, hogy iránymutatást adjon a foglalkoztatás terén meghatározó szereplők részére a kistérség foglalkoztatási színvonalának növelése, az inaktivitás és a munkanélküliség mérséklése, és ezeken keresztül az ott élők jólétének, életszínvonalának növelése érdekében. A Stratégia ezzel összefüggésben a kistérség foglalkoztatással kapcsolatos problémáinak hatékony kezelésére irányul. A helyi gazdaság, és ezáltal a foglalkoztatás lehetséges bővítése érdekében a kistérségi társulás tagjai közös megoldásokat kerestek úgy, hogy erőforrásaikat és fejlesztési elképzeléseiket összehangolva foglalkoztatást elősegítő intézkedéseket dolgoztak ki. A Stratégia összhangban áll a helyi igényekkel, ugyanakkor illeszkedik a régiós, országos és uniós fejlesztési elképzelésekhez. E dokumentum magában foglalja a Foglalkoztatási Stratégia megalapozását segítő, foglalkoztatási szempontból releváns fejlesztési dokumentumok, a kistérség helyzetelemzése, valamint az ezen alapuló átfogó cél és stratégiai célok, illetve a hozzájuk tartozó prioritások és intézkedések ismertetését, továbbá felvázolja a fejlesztésekhez igénybe vehető lehetséges forrásokat is. III. Fejlesztéspolitikai keretek A Stratégia megalapozását segítő foglalkoztatási szempontból releváns fejlesztési dokumentumok A fejezet célja a kistérség Foglalkoztatási Stratégiájának megvalósítását meghatározó európai uniós és hazai fejlesztési dokumentumok áttekintése. A stratégiai tervezés a kistérség adottságaiból indul ki, fontos azonban a tervezési környezet, a magasabb szintű célok és programok ismerete a lehetséges illeszkedések, végső soron pedig a finanszírozási lehető- 5

6 ségek beazonosítása érdekében. A dokumentumok közül azok kerültek kiválasztásra, amelyek releváns tartalommal rendelkeznek a kistérség fejlesztésére kidolgozandó Stratégia elkészítéséhez. III.1 Foglalkoztatási irányvonalak és foglalkoztatást támogató intézkedések az Európai Unióban 2 Az uniós és ezáltal a hazai szintű átfogó tervezést elsősorban az Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája i határozza meg, melynek egyik kiemelt célkitűzése, hogy 2020-ig az Unióban a évesek legalább 75%-ának munkahelylyel kell rendelkeznie. A stratégia három prioritást tart szem előtt: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Ennek érdekben egyebek mellett Európának az oktatás és képzés területein kell cselekednie. Az ehhez kapcsolódó Mozgásban az ifjúság kiemelt kezdeményezés célja többek között, hogy javítsa a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság elősegítése. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Ennek érdekében Európának az alábbi területeken kell cselekednie: foglalkoztatás, szakképzettség és szegénység elleni küzdelem. Az ehhez kapcsolódik az Új készségek és munkahelyek menetrendje (lásd lentebb), valamint a Szegénység elleni európai platform kiemelt kezdeményezés, melynek célja olyan gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítása, ahol a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják. A különböző pénzügyi alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról született javaslat tartalmazza a stratégiai tervezés és programozás közös elemeiként az EU 2020 stratégiából származó 11 közös tematikus célkitűzést. Ezek között szerepel a KKV-k és a mezőgazdasági ágazatok versenyképességének javítása, a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, a foglalkoztatás előmozdítása, valamint az oktatás és képzés területére történő beruházások is. Az Európa 2020 növekedési stratégia kapcsán átformálódott az egyik első közösségi kezdeményezés, az Európai Foglalkoztatási Stratégia (továbbiakban EFS) ii, amely ennek eredményeképpen az Európa 2020 stratégia részévé vált. Az EFS célja a munkahelyek számának és a foglalkoztatás színvonalának növelése. Alapja az éves növekedési jelentés 3, amely megszabja a következő év uniós növekedésösztönzési és munkahelyteremtési prioritásait. 4 A évi éves növekedési jelentés egyik területe a munkanélküliség és a 2 A fejezetben felsorolásszerűen szerepelnek a hivatkozott dokumentumokban meghatározott információk (célkitűzések, prioritások és egyéb területek). Azon pontok esetében olvashatók rövid kifejtések, amelyeknek a kistérségi Stratégiát közvetlenül érintő foglalkoztatási vonatkozásai vannak. 3 Az éves növekedési jelentés felméri az európai gazdasági és szociális helyzetet, továbbá a következő év vonatkozásában átfogó szakpolitikai prioritásokat határoz meg az Európai Unió egésze számára. 4 Az évente ismétlődő folyamat a következő lépésekből áll: A Bizottság foglalkoztatási iránymutatásokat terjeszt elő, amelyeket a tagállamok kormányai megvitatnak, majd az EU Tanácsa elfogad. Az iránymutatások közös foglalkoztatáspolitikai prioritásokat és célértékeket határoznak meg. 6

7 válság okozta társadalmi következmények enyhítése, melyen belül az Európai Bizottság (továbbiakban Bizottság) az alábbi prioritásokat jelölte meg: Aktív munkaerő-piaci intézkedések fokozása, mint a munkanélküliek aktív támogatása és képzése. Erőfeszítések annak érdekében, hogy a bérfejlesztések összhangban legyenek a termelékenységgel. Az oktatási és a képzési rendszerek, többek között az élethosszig tartó tanulás és a szakképzés korszerűsítése. A szociális védelmi rendszerek teljesítményének növelése, különösképpen a szociális segélyezés és az aktivizáló intézkedések közötti kapcsolat megerősítésével. Az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban Tanács) Magyarország számára azt ajánlja, hogy ben többek között a következők érdekében tegyen intézkedéseket: Gondoskodjon stabil, kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb társaságiadórendszerről. Folytassa a munka megadóztatásának foglalkoztatás-barátabbá tételét. Szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget. Erősítse meg az aktív munkaerőpiaci intézkedéseket és csökkentse a közmunkaprogram dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül. Erősítse meg a képzési programokat az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése érdekében. A nők részvételének ösztönzése érdekében folytassa a gyermekgondozási létesítmények bővítését. Teremtsen támogató üzleti környezetet. Biztosítsa az adminisztratív terhek csökkentését, javítsa a közbeszerzés terén a versenyt és hozzon intézkedéseket a korrupció leküzdésére. Szüntesse meg a szolgáltatási szektorban bevezetett akadályokat. Célzott ösztönzőkkel támogassa az innovatív vállalkozásokat. Hajtson végre a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégiát, és gondoskodjon arról, hogy az oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket, szaktudást. Segítse az oktatás és a munkaerőpiac közötti átmenetet. Hajtson végre reformot, amely nagyobb arányban teszi lehetővé felsőfokú végzettség megszerzését. Az EFS az Európa 2020 stratégia Új készségek és munkahelyek menetrendjébe illeszkedik, mely a munkaerőpiacok modernizálását célozza a foglalkoztatottság szintjének növelése érdekében, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését. A javaslat az alábbi területekre irányul: A munkaerőpiac működésének tökéletesítése különböző reformok révén: a munkaszerződések lehetővé tegyék, hogy a munkavállaló belépjen a munkaerőpiacra és fejlődni tudjon; a munkanélküli-ellátásokat a gazdaság helyzetéhez kell igazítani; ösztönözni kell az embereket a tanulási lehetőségek megragadására. Az éves növekedési jelentésre építve a Bizottság közös foglalkoztatási jelentést tesz közzé, amelyet az EU Tanácsa fogad el. A jelentés az európai foglalkoztatási helyzet elemzésén, a foglalkoztatási iránymutatások végrehajtásán, valamint a nemzeti reformprogram-tervezeteknek a Foglalkoztatási Bizottság általi vizsgálatán alapul. A tagállami kormányok nemzeti reformprogramokat nyújtanak be a Bizottsághoz. Az uniós intézmény megvizsgálja, hogy ezek megfelelnek-e az Európa 2020 stratégia céljainak. A nemzeti reformprogramok kiértékelése alapján a Bizottság országspecifikus ajánlásokat bocsát ki. 7

8 A foglalkoztatáshoz szükséges megfelelő készségek kialakítása: uniós készségkörkép készítése, hogy egyértelművé váljon, mely készségekre van és lesz leginkább szükség. A munkahelyek minősége és a munkafeltételek javítása: a foglalkoztatásra, valamint munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó jogi keret felülvizsgálata, jogszabályok hatékonyságának javítása, könnyebb érthetősége és alkalmazhatósága. Munkahelyteremtés a vállalkozások létrehozási és működési feltételeinek javítása: munkára kivetett adók csökkentése, adminisztratív teher csökkentése. Az európai munkanélküliségi helyzet súlyosságára való tekintettel az Európai Bizottság 2012 áprilisában egy sor munkahelyteremtő intézkedést hozott, amelyek foglalkoztatási csomag néven váltak ismertté. A foglalkoztatáspolitikai csomag alapját képezi az Út a munkahelyteremtő fellendülés felé iii című közlemény, mely bemutatja az Európa 2020 stratégia foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló leghatékonyabb lépéseket. A közlemény eszközöket mozgósít például a munkahelyteremtő fellendülés támogatására. A munkahelyteremtés kapcsán az alábbi területekre összpontosít: A munkahelyteremtés elősegítése a gazdaságban a munkaerő-piaci kereslet ösztönzése által, ezen belül megjelenik az önfoglalkoztatás, a szociális vállalkozások és a vállalkozásindítások ösztönzése és támogatása, valamint az informális, vagy be nem jelentett munka rendszeres foglalkoztatássá alakítása is. Kulcsfontosságú ágazatok munkahely-teremtési potenciáljának kiaknázása, például a zöldgazdaságban, melynek érdekében e területen kulcsfontosságú foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket javasol. Uniós források munkahelyteremtés céljából történő mobilizálása. A munkaerőpiacok dinamikájának helyreállítása kapcsán kiemelt területek: Munkaerő-piaci reformok, melyen belül többek között összpontosítani kell a munkaerő-piaci átmenetek támogatására és befogadó munkaerőpiacok létrehozására, továbbá a fiatalok munkaerőpiacra való belépését segítő intézkedések meghozatalára. Befektetés a készségekbe, melyek kapcsán kiemelt szempont a munkaerőpiac készségigényeinek jobb felmérése, valamint fokozottabb szinergia elérése az oktatás és a munka világa között. A fiatalokat sújtó munkanélküliség elfogadhatatlanul magas arányának csökkentése érdekében a Bizottság 2012-ben a fiatalok foglalkoztatásáról szóló csomagot iv fogadott el. A csomagba beletartozik a Tanács ajánlása az ifjúsági garancia létrehozásáról, mely azt garantálja, hogy minden 25 év alatti fiatal az iskolai tanulmányai befejezését vagy a munkanélkülivé válását követő négy hónapon belül megfelelő színvonalú, konkrét foglalkoztatási vagy továbbképzési ajánlatot (álláslehetőséget, tanulószerződéses gyakorlati képzést, szakmai gyakorlatot vagy továbbképzési lehetőséget) kap. Az Európai Tanács 2013-ban úgy határozott, hogy további lépéseket kíván tenni a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem jegyében, ezért útjára indította az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést. Ezzel elsősorban azokat a NEET-fiatalokat 5 támogatja, akik az Unió olyan 5 Young people not in employment, education or training: nem foglalkoztatott és oktatásban vagy képzésben sem résztvevő fiatalok. 8

9 régióiban élnek, melyekben az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2012-ben meghaladta a 25%- ot. A kezdeményezés középpontjában e fiatalok munkaerő-piaci integrációja áll. III.2 Hazai irányelvek és foglalkoztatást támogató intézkedések Hazánkban 2012-ben született döntés a területfejlesztési politika megújításáról 6, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció v (OFTK) elkészítéséről. Az OFTK reagál a as fejlesztéspolitikai időszak új kihívásaira, javaslatot tartalmaz továbbá a nemzeti fejlesztési és területfejlesztési célrendszerre, a területfejlesztési beavatkozásokra. Az Országgyűlés a nemzeti jövőkép elérése érdekében a Koncepcióban négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt jelöl ki (lásd 1. ábra). Az átfogó célok a gazdasági és társadalmi fordulatot célozzák meg, melyek megvalósulása érdekében a Koncepció tizenhárom specifikus célkitűzést határoz meg, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt. A specifikus célok ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel, kirajzolják azokat a súlypontokat, amelyekre a középtávú fejlesztési feladatok épülhetnek. 6 Ennek eleme a 2005-ben még külön tervdokumentumként készült koncepciók, az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Fejlesztési Koncepció integrált kidolgozása. 9

10 1. ábra Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere Forrás: Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozat (Magyar Közlöny évi 1. szám, 99. o.) 10

11 A fejlesztéspolitika elsődleges keretét az Európai Unió kohéziós és vidékfejlesztési politikája, illetve a as programozási és fejlesztési időszakban rendelkezésre álló uniós fejlesztési források képezik. Az OFTK, ezekhez igazodva, valamint a nemzeti szükségletekből és sajátosságokból kiindulva, kijelöl középtávú ( közötti) stratégiai fókuszokat is (lásd 2. ábra). Az azonosított tématerületek megalapozzák az uniós források felhasználásának keretét képező fejlesztési programok tématerületeit is. 2. ábra Nemzeti prioritások és fejlesztési tématerületek Forrás: Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozat (Magyar Közlöny évi 1. szám, 109. o.) A közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozása vi címet viselő szakpolitikai stratégia a közötti uniós programozási időszak foglalkoztatáspolitikai és képzési intézkedéseit alapozza meg a fejlesztési szükségletek felmérésével, valamint a munkaerő-kínálatra fókuszáló szakpolitikai javaslatok megfogalmazásával. A foglalkoztatáspolitikai-képzési szakterület közötti időszakra vonatkozó prioritásait és főbb intézkedéseit a 3. ábra szemlélteti. 11

12 3. ábra A as programozási időszakban kiválasztani tervezett beruházási prioritások és az ezekhez kapcsolódó legfontosabb intézkedések Forrás: A közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozása, szakpolitikai stratégia ( 28. o.) A Kis- és középvállalkozások stratégiája vii meghatározza a mikro- kis- és közepes vállalkozások (KKV) fejlesztésének középtávú céljait és eszközeit, másrészt keretet ad az uniós források KKV fejlesztésre fordítható részének felhasználásának. A stratégia elsődleges célja a KKV-k versenyképességének javítása. A KKV-szektor fejlesztéséhez szükséges beavatkozások három kulcsterülete: a növekedési potenciál javítása, a vállalati környezet fejlesztése és a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése. A stratégiában megfogalmazott specifikus célok a következők: Piacfejlesztés és piacmegtartás, mint például a termelés súlyának növelése az intelligens specializáció elvei mentén. Differenciált vállalkozásfejlesztés szegmensalapú támogatási rendszer és vállalkozási életszakaszok aktív támogatása révén. Pénzügyi tudatosság előmozdítása, például a működő vállalkozások pénzügyi tudatosságának erősítésével. Piaci források és támogatott finanszírozási eszközök elérhetőségének javítása. Üzleti környezet fejlesztése, ezen belül vállalkozói infrastruktúra fejlesztése és vállalkozói készségek megszerzésének könnyítése. Adózási és adminisztrációs terhek további csökkentése, valamint egy egységes KKV koordináció megvalósítása. 12

13 Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetési keretéből Magyarországra érkező jelentős fejlesztési források felhasználása kapcsán a as időszak tervezési hierarchiájának csúcsán a Magyarország Partnerségi Megállapodása 7viii (PM) című dokumentum áll, ehhez csatlakoznak a különböző operatív programok. A Partnerségi Megállapodás azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. A PM elsősorban nem az egyes tagállamok nemzeti céljait hivatott bemutatni, hanem a tagállam hozzájárulását az EU 2020-as céljaihoz. A hazai tervezés számára emellett fontos, hogy a magyar hozzájárulást a létező nemzeti célrendszerekből vezesse le, ezért a Megállapodásban helyet kapott a fő nemzeti fejlesztési prioritások bemutatása is, melyeket a korábban megkezdődött átfogó tervezési folyamatok jelölnek ki. E tekintetben különösen fontos tényező a fentebb említett OFTK. A as tervezési ciklus átfogó fejlesztési célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, melyhez öt fő nemzeti prioritás kapcsolódik, amelyeken belül tematikus célok kerültek meghatározásra (4. ábra). A közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, valamint a Kohéziós Alap által támogatott magyarországi operatív programok a következők lesznek: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (VKOP) 7 A tagállamok számára átadott forrásokat a fejlesztési programokban rögzítettek szerint kell felhasználni. E programokat a tagállamok maguk tervezi meg, és az EU Bizottságával való egyeztetést követően indulhat a végrehajtásuk. Magyarország Partnerségi Megállapodása a Kormány által megtárgyalt, de Európai Bizottság által még nem jóváhagyott verzió alapján (2014 márciusában a Kormány megtárgyalta és jóváhagyta a közötti Partnerségi Megállapodás tervezetét, és felhatalmazza a nemzetgazdasági minisztert, hogy nyújtsa be formálisan az Európai Bizottság számára) kerül ismertetésre. A PM, mint a as időszak tervezési folyamatának alapdokumentuma, több szempontból is jelentős változást képvisel a korábbi uniós finanszírozású fejlesztési ciklusok alapdokumentumaihoz képest. Az eddigiekhez képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg, ugyanis egyaránt magában foglalja az EU Kohéziós Politikájának pénzügyi alapjai (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap) által finanszírozott operatív programokat (OP), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hazai felhasználásáról szóló programokat. Emellett összhangot teremt a magyar tagállami programok és az EU Európai Területi Együttműködési programjai között is, és kitekint egyéb uniós forrásokra és kezdeményezésekre is. 13

14 4. ábra Felkészülés a as fejlesztési időszakra - Az Operatív Programok tervezése Forrás: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal: Felkészülés a as fejlesztési időszakra - Az Operatív Programok tervezése ( 15. dia) A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ix (GINOP) egyik legfontosabb célkitűzése, hogy Magyarország foglalkoztatási rátája elérje a 75%-ot. Ehhez szükséges egyrészt új munkahelyek létesítése, másrészt a munkát vállalni akarók képességeink fejlesztése. Ezekhez kapcsolódóan a program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a célirányos fejlesztése. A célok elérése érdekében a rendelkezésre álló forrásokat az alábbi öt fő beavatkozási területre és specifikus célokra koncentrálja: Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés: o a munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása o a munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása o a fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése o hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság fejlesztése 14

15 o az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása o a gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása o a vállalatok alkalmazkodóképességének javítása o vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése: o vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése o kiemelt ágazatokba, térségekbe és célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása o vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése o vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése Integrált infokommunikációs fejlesztések, az Információs és Kommunikációs Technológiai (IKT) szektor fejlesztése Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságszerkezetre való áttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése és védelme, és az erőforrás-hatékonyság növelésének elősegítése Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program x (EFOP) a PM a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam prioritásaiban foglaltakat valósítja meg hét prioritási tengely és azok specifikus célkitűzésein keresztül: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén: o a szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása o minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése o területi leszakadási folyamatok megállítása o társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése Befogadó társadalom: o foglalkoztathatóság fejlesztése o társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése o a szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása o területi leszakadási folyamatok megállítása o egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés o jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek o munkaerő-piaci integráció erősítése Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében Gyarapodó tudástőke Jó állam Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés Technikai segítségnyújtás A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program xi (TOP) a PM 5. nemzeti fejlesztési prioritásához, azaz a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításához kapcsolódik. Eszerint a versenyképesség mellett a gazdaságfejlesztés másik dimenziója az ország helyi és térségi gazdasági rendszereinek megerősítése. A TOP fejlesztéspolitikai funkciója a helyi feltételek biztosítása a foglalkoztatási szint növeléséhez (mint helyi közösségi szolgáltatások biztosítása a gazdasági aktivitás, foglalkoztatás segítésére, 15

16 vagy helyi vállalkozások erősítése a foglalkoztatás és a vállalkozói aktivitás növelésére), valamint a hatékony települési szolgáltatások, az életminőség és társadalmi kohézió javításához. A TOP prioritásait és az azokhoz kapcsolódó tervezett intézkedéseket az 2. számú táblázat tartalmazza. A TOP alapvetően területi logikájú operatív program, integrált területfejlesztési megközelítést alkalmaz. A program egésze decentralizált területi fejlesztések rendszerét teszi lehetővé, ahol a területi szereplők előre meghatározott nagyságú forráskerettel rendelkeznek a fejlesztések stratégiai szemléletű tervezése, valamint térben és időben integrált megvalósítása érdekében. A térségileg decentralizált fejlesztési csomagok tartalmának lehatárolása a területi és az ágazati operatív programok között meghatározott alapelvek szerint történt. A TOP beavatkozásai az alábbiak szerint valósulnak meg: megyei szint: 18 db megyei integrált területi beruházás (ITB) keretében, foglalkoztatás növelést célzó gazdaságfejlesztési tartalommal, megyei jogú városok: 22 db integrált területi beruházás (ITB) keretében, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő városfejlesztési tartalommal, egyéb térségi jelentőségű városok és várostérségek: a megyei jogú városok ITBjével megegyező város-, illetve településfejlesztési tartalommal, városi területeket, városi közösségeket támogató, szervezeti együttműködésekre építő fejlesztések CLLD 8 támogatása. 2. táblázat A területi szinteken indikatívan tervezett intézkedések a TOP-ban Prioritási tengelyek Tervezett intézkedések Megyei ITB Megyei Jogú Város ITB Várostérség (kistérség) CLLD Foglakoztatás-bővítést segítő önkormányzati gazdasági infrastruktúra-fejlesztés X 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és közepes vállalkozásoknál A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével X X X A városi környezet integrált, területileg koncentrált környezettudatos megújítása X X 8 A CLLD (Community Led Local Development) közösségi szinten irányított helyi fejlesztést jelent, olyan konkrét eszközt, amely a régiók alatti szinten használható, és helyi szinten egészíti ki az egyéb fejlesztési támogatásokat. A helyi közösségek alulról jövő kezdeményezés keretében alakítják ki fejlesztési stratégiájukat és helyi döntések születnek a források felhasználásáról is. Míg korábban csak az EMVA források bizonyos részét lehetett felhasználni CLLD alapú stratégiák keretében, addig között a helyi fejlesztési stratégiák megvalósításához akár több alapból is hozzárendelhetőek források. Így a CLLD alkalmazására immár nem csak a vidékfejlesztés terén van lehetőség. CLLD megközelítés területi fókusza: a TOP forrásaiból kísérleti jelleggel a városi területeken megalakult alulról szerveződő városi közösségek részesülnek, jellemzően a 30 ezer főnél népesebb városok esetében. 16

17 2. Települési környezet fenntartható fejlesztése Települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése X X 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Kisléptékű közlekedési fejlesztések X X Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése X X A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben az energiahatékonyság-növelés és a megújuló energia felhasználás támogatása 4. A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése 5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD fejlesztések) Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Térségi és helyi közszolgáltatást nyújtó egyéb intézmények infrastruktúra-fejlesztése Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja Kulturális és közösségi terek fejlesztése infrastrukturális beruházások a városi CLLD-kben (ERFA) A városi CLLD-k közösségi és kulturális fejlesztéseihez kapcsolódó, illetve azokat támogató beavatkozások (ESZA) X 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése Szociális város-rehabilitációs beavatkozások X A helyi identitás erősítése Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 4.0 változat, A területi szinteken indikatívan tervezett intézkedések a TOP-ban c. táblázata alapján ( terueletfejlesztes?orderby=dmdate_published, o.) A TOP tematikai kereteket határoz meg a különböző megyei és helyi szintű fejlesztésekhez. A területi szereplők adottságaik és lehetőségeik szerint ezen kereteken belül határozhatják meg saját beavatkozásaikat. A megye gazdaságfejlesztési integrált projektcsomagját 17

18 a TOP 1. és 6. prioritásra tervezi. A megyei tervezési folyamat 9 egyik fő célja, hogy a folyamat végeztével a megyék képesek legyenek kijelölni a legfontosabb térségi, TOP-ból és ágazati OP-kból finanszírozható kiemelt területfejlesztési irányaikat. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Operatív Programjának xii kidolgozására a megyei szintű területfejlesztési tervezés keretében került sor. A megye fejlesztési koncepciója három átfogó célt fogalmaz meg, amelyek elérése érdekében hét stratégiai cél, négy tematikus és három területi cél került kijelölésre. A kitűzött célok elérése az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés horizontális célok jegyében történik (5. ábra). 5. ábra Szabolcs-Szatmár-Bereg megye célrendszere Forrás: MEGAKOM Tanácsadó Iroda: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Operatív Programja, ( terueletfejlesztes?orderby=dmdate_published, 7. o.) A megfogalmazott stratégiai célok elérése érdekében támogató prioritások (összesen 10 db) kerültek meghatározásra (6. ábra). A stratégiai célok rendszeréhez hasonlóan a prioritások egy része is tematikus (a megye teljes területét érintő, ágazati szemléletű prioritás), másik részük pedig területi fókuszú. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Operatív Program keretében megjelölt prioritások egy adott stratégiai cél elérését szolgálják. 9 A megyei tervezési folyamat az alábbi 7 fő feladatkörből áll (Ezek a lépések megegyeznek a megyék tervezését támogató ÁROP pályázati projektek lépéseivel): 1. Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése (2012-ben döntően elkészültek) 2. Megyei területfejlesztési koncepció elkészítése (a legtöbb megyében elfogadás előtt áll) 3. Megyei területfejlesztési program elkészítése (megyei szintű középtávú programok elkészítése) 4. A közötti uniós programozási időszak tervezését segítő megyei területfejlesztési részdokumentumok elkészítése 5. Partnerség biztosítása 6. Területi koordináció ellátása 7. Uniós forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése 18

19 TERÜLETI TEMATIKUS 6. ábra A stratégiai célok és a prioritások kapcsolata Stratégiai célok Versenyképes élelmiszergazdaság az agrárgazdaság erősítése fókuszált módon Zöld megye Zöldgazdaság, klímabarát energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Prioritások 1. A megyei élelmiszergazdaság piacorientált megerősítése 2. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése Proaktív megye A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása Képzett megye rugalmas szakképzési, felsőoktatás és innovációs környezet kialakítása Fejlett centrum a nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése 3. Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása 4. A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs rendszer kialakítása 5. A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése 6. A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése 7. A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése 8. Élhető vidéki térségek megteremtése 9. A külső perifériák felzárkóztatása 10. A leszakadó rétegek ezen belül a romák felzárkóztatása* Forrás: MEGAKOM Tanácsadó Iroda: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Operatív Programja, ( terueletfejlesztes?orderby=dmdate_published, 8. o.) A TOP keretében az egyes kistérségek önálló forrással rendelkeznek, amelyet saját hatáskörben gazdaságfejlesztési programjukra fordíthatnak. A Baktalórántházai kistérségben e programok megvalósítására tervezhető forrásösszeg előreláthatólag 1,9361 Mrd Ft (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Operatív Programja, egyeztetési változat, november 25.). A kistérség négy projektjét és azok TOP prioritásokhoz és intézkedésekhez való illeszkedését a 3. számú táblázat foglalja össze. A kistérségek ezen felül kapcsolódhatnak a megyei OP-ban meghatározott irányokhoz, valamint más ágazati OP-k forrásaihoz is. 19

20 3. táblázat Baktalórántházai kistérségi településfejlesztési részprogramhoz kapcsolódó programcsomagok Projekt megnevezése TOP-ból finanszírozandó megyei gazdaságfejlesztési részprogramhoz kapcsolódó fejlesztési tématerülete, beavatkozások Települési környezet integrált fejlesztése Prioritás 2. Prioritás: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása Intézkedés A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása Települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések Kisléptékű fejlesztések közlekedési 3. Prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Kisléptékű közlekedési fejlesztések Középületek energiahatékonyságának növelése 3. Prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása Egészségügyi alapellátás és szociális alapszolgáltatás színvonalának emelése 4. prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Forrás: MEGAKOM Tanácsadó Iroda: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Operatív Programja ( terueletfejlesztes?orderby=dmdate_published, 16. o.) A Vidékfejlesztési Program xiii (VP) illeszkedik a PM-ben, az OFTK-ban, valamint a Nemzeti Vidékstratégiában rögzített célkitűzésekhez, finanszírozása az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) történik. A VP stratégiai keretét elsődlegesen a Nemzeti Vidékstratégia, az abban foglalt stratégiai irányok és fejlesztési feladatok képezik. A Nemzeti Vidékstratégia xiv átfogó célkitűzése a hazai vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. Egy olyan vidékfejlesztési program megvalósítása, amely az emberek és a közösség értékeire építve, a hagyományokat ápolva, a táji és épített környezet értékeit megőrizve, a természeti erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodva, a mezőgazdaságot és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozásokat fejlesztve nyújt esélyt a vidéki élet megbecsültségének és vonzerejének helyreállítására, a vidéken élők életminőségének átfogó javítására, a vidék, és általa az ország felemelkedésére. A stratégia legfontosabb célja, hogy a vidék ne jelentsen életminőségi hátrányt. Ehhez nemcsak a gazdasági és fizikai életesélyeket szükséges kiegyenlíteni, javítani, hanem azt a szemléletet is szükséges megváltoztatni, amely a vidékhez, a faluhoz, a tanyához a lemaradást, a hátrányos helyzetet köti. A stratégia az átfogó célkitűzés elérése érdekében öt stratégiai célt fogalmaz meg. Átfogó célkitűzését és céljait hét stratégiai területen, nemzeti és térségi programokon keresztül lehetséges megvalósítani (7. ábra). 20

21 7. ábra A Vidékstratégia célrendszere és területei Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Vidékstratégia , ( df, 60. o.) E Stratégiához is kapcsolódóan a VP alapvető célja a fenntartható és versenyképes agrárés élelmiszergazdaság megteremtése, az agrár- és élelmiszerszektor hozzájárulása a gazdasági fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz, a természeti erőforrások megőrzéséhez. A Vidékfejlesztési Program prioritásai: a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben a gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését; állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása a mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 21

22 az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben A Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló egyes speciális fejlesztési modulok: A Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) a helyi szereplők vidékfejlesztési kapacitását erősítik, Helyi Fejlesztési Stratégiákra alapozott beruházásokat, fejlesztéseket valósítanak meg. Tematikus alprogramok: o Fiatal gazdálkodók tematikus alprogram: Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás olyan fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba mezőgazdasági üzemben. Támogatandó területek: gazdaságátadás ösztönzése idős gazdálkodók esetében, akik átadják gazdaságukat fiatal termelőknek, farmgyakornoki program támogatása, bemutató gazdaságok támogatása, inkubátorházak, mezőgazdasági vállalkozások elindításának segítése stb. o Rövid ellátási lánc 10 tematikus alprogram: A rövid ellátási láncok kialakítását, szervezését, promócióját és a termelői részvétel elősegítését tűzi ki célul. Kiemelt figyelmet kell fordítani a helyi többek között a saját termelésű élelmiszerek arányának növelésére. Összességében ez a fejezet az európai uniós stratégiáktól kezdve a hazai programokon keresztül a megyei szintig bezárólag összefoglaló jelleggel ismertette azokat a meghatározó dokumentumokat, amelyek a kistérségi Foglalkoztatási Stratégia számára stratégiai szintű tervezési iránymutatást adnak. Az áttekintés rámutatott arra, hogy a következő évek során mely foglalkoztatáspolitikai területekre, prioritásokra fókuszálnak a fejlesztések, ezáltal tájékoztatást nyújt arról is, hogy milyen szempontokra kell figyelni a közeljövőben, amikor cselekvéssé alakítják át a kistérség Foglalkoztatási Stratégiáját. IV. Helyzetelemzés A kistérség helyzetelemzésének célja a Foglalkoztatási Stratégia megalapozása. A helyzetelemzés röviden bemutatja a kistérség gazdasági, infrastrukturális, képzési, demográfiai és munkaerő-piaci helyzetét. Ez teszi lehetővé, hogy a Foglalkoztatási Stratégia a kistérség adottságaihoz illeszkedve, helyi szükségletekre, igényekre adjon lényegi válaszokat. IV.1 A kistérség helye a megyében xv A Baktalórántházai kistérség az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középső részén fekszik (8. ábra), km-re a szlovák, az ukrán, illetve a román határtól. A periférikus elhelyezkedéséből származó hátrányokat jelentősen mérsékli az M3 autópálya, 10 A rövid ellátási lánc a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, kevés számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc. 22

23 aminek köszönhetően a kistérség központja a fővárosból kevesebb mint 2,5 óra alatt elérhető. A kistérség egyike a régió 15 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségének. 8. ábra A Baktalórántházai kistérség elhelyezkedése Forrás: Revita Alapítvány: Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben ( fejlesztesi_programok/bakta_zarotanulmany_vegleges_ pdf, 12. o.) A Baktalórántházai kistérséghez az alábbi 19 település tartozik: Apagy, Baktalórántháza, Berkesz, Besenyőd, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod (9. ábra), melyek közül Baktalórántháza és Nyírmada város, a többi település község. A kistérség településeinek területe összesen 452,75 km 2, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területének 7,6 %-a. A 2011-es népszámlálási adatok szerint az elaprózott településszerkezetű kistérség lakónépessége fő, népsűrűsége (74,6 fő/km 2 ) elmarad a megyei átlagtól és 2011 között fővel csökkent a lakónépesség száma, melyből a természetes fogyás 286 fő, a vándorlási különbözet pedig 901 fő volt. A kistérség központja a lakónépességű Baktalórántháza, mely a második legnagyobb település (Nyírmada lakónépessége fő). A itt élők kistérségi népességhez viszonyított aránya 11,6%. 23

24 9. ábra A Baktalórántházai kistérség települései Forrás: Revita Alapítvány: Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben ( fejlesztesi_programok/bakta_zarotanulmany_vegleges_ pdf, 13. o.) IV.2 Gazdasági szerkezet xvi A kistérségben működő vállalkozások száma az elmúlt évtizedben jelentősen nem változott, 2011-ben 1000 db működött. Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma a megye kistérségei közül itt a legalacsonyabb, az ország összes kistérsége között pedig (az Encsi és Bodrogközi kistérségeket követően) a harmadik legalacsonyabb, 29 db. A vállalkozók aktivitása, versenyképessége és foglalkoztatásban betöltött szerepe alacsony. Utóbbit mutatja, hogy a működő vállalkozások kétharmada egyéni vállalkozás (19 db/1000 lakos), jóval kevesebb a jogi személyiségű (7 db/1000 lakos) és jogi személyiség nélküli társas vállalkozások aránya (3 db/1000 lakos). A vállalkozások körében gazdasági ágak szerint legjellemzőbb a kereskedelem, gépjárműjavítás, majd a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, valamint az építőipari tevékenységek (10. ábra). 24

25 10. ábra A kistérségben működő vállalkozások száma gazdasági ágak szerint, 2011 Forrás: KSH adatai alapján ( saját szerkesztés A kistérség gazdaságában a mező- és erdőgazdaság lényeges szerepet tölt be, melyet az is alátámaszt, hogy a vállalkozások egy jelentős része, 13,2%-a (132 db, lásd 10. ábra) e területen tevékenykedik (az országos átlag 3,4%). A felhalmozott szakmai tudás ellenére a mezőgazdaság versenyképessége alacsony, mert a térséget az elaprózott birtokszerkezet, a termőtalaj alacsony aranykorona-értéke, az elavult technikai felszereltség, a beruházások hiánya, az integrátori hálózatok kialakulatlansága és a helyi élelmiszeripar szűk kapacitása jellemzi. A megyei kistérségek közül a Baktalórántházaiban a második legmagasabb az erdősültségi szint. Erdőinek mintegy felét eredeti tölgyesek alkotják, a terület másik felét telepített akácos, fenyvesek és nemesnyárasok teszik ki. A Baktai erdő egy része a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület. Az önkormányzati tulajdonban levő földterületek művelési ágak szerinti megoszlását az I. Melléklet 11 tartalmazza. A Foglalkoztatási Stratégia szempontjából jelentős, hogy vannak olyan önkormányzati tulajdonban levő földterületek, amelyek kihasználatlanok. Művelési ágak szerint ez több hektár szántó, kert, gyep, erdő, nádas, szőlő és művelés alól kivont területet jelent. A kistérségben jelentős területeken folyik gyümölcstermesztés, ezek között legjellemzőbb a többségében magántulajdonban levő alma és meggy termesztése. Jelentős a takar- 11 A Foglalkoztatási Stratégia megalapozásaként a kistérség települései körében 2014-ben történt adatgyűjtés, melynek összefoglalása az I. Melléklet. Az adatok nem teljes körűek, mert a 19-ből 15 település szolgáltatott adatokat. 25

26 mánynövényekkel való foglalkozás, mint a tritikálé és a kukorica. Az ipari növények közül a napraforgó és burgonya a jelentősebb. Jellegzetes a dohánytermesztés, több település (Apagy, Besenyőd, Nyírkarász, Nyírmada) foglalkozik dohány értékesítésével, illetve feldolgozásával. Több település (Baktalórántháza, Berkesz, Besenyőd, Nyíribrony, Nyírjákó, Pusztadobos) elsősorban önkormányzat foglalkozik uborkatermesztéssel is. Az állattenyésztés körében főként juh, sertés, szarvasmarha és baromfi tartása, értékesítése, valamint feldolgozása folyik a kistérségben, jellemzően magántulajdonban (részletesebben lásd I. Melléklet). A kistérségben termesztett növények és tenyésztett állatok egy része előre egyeztetett feltételek szerint rendelkezésre bocsátható egy kistérségi élelmiszertermelési és fogyasztási szerkezet kialakításához. Ez részben nemcsak az önkormányzat, hanem a vállalkozások és magánemberek tulajdonában levő, évi több tonna növényre és több ezer állatból álló állományra is vonatkozik. Az érintett növények az alábbiak: alma, bab, barack, burgonya, búza, dinnye, dió, dísznövény, hagyma, káposzta, karalábé, körte, kukorica, meggy, napraforgó, paradicsom, paprika, petrezselyem, sárgarépa, tritikálé uborka és egyéb gyümölcs-, illetve zöldségféle. A rendelkezésre bocsátható állatállomány körében megtalálható mind a baromfi, a juh, a sertés és a szarvasmarha (részletesebben lásd I. Melléklet). Egyes települések (Apagy, Besenyőd, Nyírtass, Ramocsaháza, Pusztadobos) meg tudták határozni, hogy mely, a kistérségben megtermelt, előállított termékeket tudják felhasználni a településen. Ezeket részben önkormányzati intézmények (például baromfi tekintetében), valamint a kistérség lakossága (mint például a burgonya megvásárlása), részben pedig gazdasági társaságok (például konzervipari alapanyagok vonatkozásában) tudnák megvásárolni, hasznosítani. A kistérségben ugyanis több vállalkozás is foglalkozik jelenleg zöldség-, gyümölcs- és húsfeldolgozással, de a tervek közt szerepel az élelmiszergazdasághoz kapcsolóan egyéb gazdasági tevékenységek végzése, mint a biobrikett gyártás, a biobaktérium előállítás, vagy helyi termékek felvásárlása, értékesítése a kihasználatlan belső piacokon (részletesebben lásd I. Melléklet). A kistérségben 2011-ben működő vállalkozások közül az ipar területén összesen 67 db működik. A fentiekkel összefüggésben, az ipari terület szinte kizárólag a feldolgozóiparra koncentrálódik, 64 vállalkozás tevékenykedik ezen a területen. Az ipari ágazat vállalkozásokon belüli aránya kissé elmarad a megyei és országos átlagtól. Az építőiparral foglalkozó további 100 vállalkozás gazdasági ágakon belüli aránya viszont kissé meghaladja a megyei és országos átlagot. (10. ábra). A működő vállalkozások számát gazdasági ágak szerint vizsgálva megállapítható, hogy a szolgáltatás jellegű ágazatokban a kereskedelem, javítás területén működő vállalkozások száma (271 db, 27,1%) meghaladja az e területen tevékenykedő vállalkozások megyei (24,8%) és országos arányát (20,1%). A szolgáltatási ághoz tartozó, oktatási tevékenységet folytató vállalkozások aránya is valamivel több az országos átlagnál, viszont az egészségügy, ingatlanügyletek, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenységet folytató társas vállalkozások aránya elmarad az országostól. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás terén 83 db vállalkozás érintett (10. ábra), mely 8,3%-os arány szintén magasabb a megyei és országos átlagoknál. Az idegenforgalom adottságai a falusi és az ökoturizmus kivételével nem kiemelkedőek. A térség szereplői számára fontos az idegenforgalom fejlesztése, jelenleg azonban a kistérségben az idegen- 26

27 forgalomnak nincs kiépítve a megfelelő infrastruktúrája és szolgáltatói háttere. Bár több természeti és építészeti látványossággal rendelkeznek a települések, kihasználtságuk turisztikai szempontból nem jelentős. IV.3 Infrastrukturális helyzet xvii A térséget érintő 41. és 4. számú főútvonalak jelentős nemzetközi áru- és személyforgalmat bonyolítanak le. Emellett a kistérség közúti elérhetőségi viszonyai az M3-as autópálya megépítésével javultak, a települések közötti belső kapcsolatrendszer működését azonban nehezíti a rossz minőségű, illetve hiányos közlekedési úthálózat. A vasúti hálózat kiépítettsége megfelelő beavatkozások hiányában alacsony, továbbá a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése is szükséges lenne. Bár sűrű az átmenő forgalom, de összességében még mindig az alacsony zajártalom és légszennyezettség jellemzi a térséget Az alacsony népsűrűség, a térség viszonylagos fejletlensége, az alacsony fokú iparosodottság, a zsúfolt főutaktól való mentesség, valamint az, hogy a kistérség nem turisztikai célterület, környezeti szempontból előnyt jelent, hiszen kisebb a levegő, talaj szennyezések mértéke, valamint a zajhatások is mérsékeltek. Összességében tehát a kistérség környezetterhelése alacsonynak mondható. A kistérségben javult az ivóvízellátás helyzete, továbbá a közcsatorna-hálózat fejlesztése eredményeképpen a lakások szennyvízelvezetése is, de több településen továbbra is hiányosságok vannak ezeken a területeken. A gázhálózat kiépítése terén történt lépések következtében az országos szinttől való elmaradás csökkent. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya magas, de az egyes kistérségi, települési hulladék lerakók öszszessége nem alkot egy jól működő rendszert, így természeti ártalmak keletkeznek. Összességében annak ellenére, hogy az utóbbi években számos beruházás történt a kistérségben mint az utak aszfaltozása, szennyvízhálózat és csatornahálózat fejlesztése, a közoktatási intézmények fejlesztése, a lakossági szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, valamint közműellátást javító fejlesztések, további fejlesztésekre lenne szükség. A Foglalkoztatási Stratégia megalapozásként a kistérségben felmérésre kerültek egyrészről az önkormányzati tulajdonban levő használaton kívüli vagy nem megfelelően kihasznált ingatlanok, másrészről pedig az egyéb, jelenleg használaton kívüli üzleti infrastruktúra. Ezek nagy része előre egyeztetett feltételek szerint rendelkezésre bocsátható kistérségi szintű projektekhez. Az ilyen módon felajánlott ingatlanok több településen (Berkesz, Nyíribrony, Nyírtass, Ramocsaháza, Rohod) találhatók, továbbá a tulajdonosokon túl jelentősen különböznek mind állagukat (részben megfelelő vagy felújított, részben felújítandó, korszerűsítendő), jellegüket (iroda, családi ház, ipari terület) és ennek megfelelően méretüket (28 m m 2 ) tekintve (részletesebben lásd I. Melléklet). IV.4 Társadalom: demográfia, képzettség, jövedelmi és szociális helyzet xviii A fő lakónépességű kistérséget évek óta negatív vándorlási egyenleg jellemzi, 2001 és 2011 között 901 fő vándorolt el a kistérségből, melyet súlyosbít a migráció szelektív a fiatal, képzettebb rétegeket érintő jellege. Az egyes települések között különbségek 27

28 tapasztalhatók. Pusztadobos vándorlási egyenlege például pozitív, viszont Rohodról, Petneházáról, Nyírmadáról és Baktalórántházáról inkább elvándoroltak. Nyírmadán az élveszületések száma jelentősen meghaladta a halálozások számát, ezért az elvándorlás ellenére sem csökkent a népesség. A természetes szaporulat is összességében csökkent a kistérségben és 2011 között az élveszületések száma 4 183, a halálozásoké volt, így természetes fogyásról beszélhetünk. A népesség korösszetétele a természetes szaporodás országoshoz (4,1%) viszonyított kisebb mértékű csökkenése (3,5%) miatt kedvezőbb az országos értékeknél. Kedvezőtlen azonban, hogy a születések magas száma elsősorban azokat a lakossági csoportokat érinti, amelyek esetében legmagasabb a szegénység kockázata. A gyermekek aránya tehát magasabb az országos átlagnál: míg országosan 100 aktív korúra 24 gyerek jut, addig a kistérségben 31. Ezzel összefüggésben az időskorúak aránya viszonylag alacsony, országosan 100 aktívkorúra 38 időskorú jut, a kistérségben pedig csak 30. Az országos átlaghoz képest mérsékelt elöregedést jól tükrözi, hogy míg országosan 100 gyermekkorúra 161 időskorú jut, addig a Baktalórántházai kistérségben ez az arány lényegesen alacsonyabb, 100 gyermekkorúra csak 97 időskorú jut. A gyermekek életkori megoszlása a kistérségben az országos adatokhoz hasonló, kivéve a 0-2 év közöttiek arányát, amely alacsonyabb a kistérségben, és a 14 év feletti gyerekek számát, amely magasabb az országos értéknél. Míg országosan a vizsgált két szélső gyermek életkorcsoport számosságában csak közel 10 százalékpontos különbség van, addig a baktalórántházai térségben 14%. A legalacsonyabb korcsoportban (0-2 évesek) a gyerekek kevesebb mint fele annyian vannak, mint a legidősebb korcsoportban (14-17 évesek), ami nagyon hangsúlyos gyerekszám csökkenést vetít előre (hasonlóan az országos demográfiai problémákhoz). A férfiak 71%-a munkaképes korú, a nőknek pedig 65%-a. A népszámlálás adatai szerint a Baktalórántházai kistérségben összességében a férfiak aránya 48,5%, a nőké 51,5%. A nemek és korcscsoportok szerinti megoszlást a 11. ábra szemlélteti. 11. ábra A kistérségben élők nemek és korcscsoportok szerinti megoszlása,

29 Forrás: KSH adatai alapján ( saját szerkesztés A népszámlálás adatai szerint a kistérségben fő roma származású ember él, ami majdnem a lakosság 10%-át jelenti. A Gyerekesély-kutató Csoport felmérése 12 szerint a kistérségben az országosnál (11%) jelentősen magasabb, kétszer akkora a roma gyerekek aránya (23%). A roma gyerekek aránya jelentősen magasabb az öt éven aluliak körében, mint az idősebb korcsoportokéban. A fiatalabb korcsoportokban a háztartásokban élő gyerekek közel harmada roma, míg ez az arány a legidősebb gyerekek körében kevesebb, mint a negyede. A szegénység és a társadalmi leszakadás lényegesen nagyobb társadalmi kört érint. A Gyerekesély-kutató Csoport által vizsgált háztartások 26%-ában egyáltalán nincs kereső, sem alkalmi, sem főállású. A magas szegénységi kockázatú háztartástípusok megoszlása tekintetében az országosan tapasztalhatókhoz képest komoly a negatív előjelű eltérés. Az elszegényedés kockázatát tekintve az egyik legveszélyeztetettebb családtípust az egyszülős háztartások képviselik, amely a kistérségben sokkal ritkábban fordul elő (1 580 család), mint országosan. Ugyanakkor a másik veszélyeztetett típus, a három vagy többgyermekes nagycsaládok aránya (1 031 család) jóval az országos átlag felett van. A megkérdezett családok több mint harmadának a rezsi kifizetésére sem jut elegendő pénze, s közel egyötödében pedig az élelem megvásárlása is gyakran gondot okoz. A lakosság jelentős részének egyetlen hivatalos bevételi forrása a helyi önkormányzatok által biztosított szociális ellátás. Ennek egyik oka az alacsony foglalkoztatottsági mutató és a munkanélküliek magas aránya (lásd 4.5 alfejezet). A kedvezőtlen munkaerő-piaci mutatók hátterében többek között a népesség alacsony iskolai végzettsége áll (12. ábra). 12. ábra A kistérségben élők iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2011, a megfelelő korúak százalékában 12 Az adatfelvétel a Baktalórántházai kistérségben élő gyermekes családok reprezentatív mintáján készült 2013 júliusában. A felmérésben azt tekintették romának, aki annak vallja magát, azaz önmagát romának tekinti, így a népszámláláshoz hasonlóan önbevallásos módszerre épült a meghatározás. Két tétellel is rákérdeztek arra, hogy a megkérdezett első- és másodsorban milyen nemzetiségűnek vallja magát, és ezeket kiegészítették azzal, hogy a kérdezetten kívül van-e olyan személy a háztartásban, aki romának tekinti magát. Összesítve e kérdésekre kapott válaszokat, azokat a gyerekeket tekintették romának, akik háztartásában legalább egy személy romának vallotta magát. Részletesebben lásd: Bauer Zsófia: Baktalórántházai kistérség, A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013., MTA TK, Budapest,

30 Forrás: KSH adatai alapján ( saját szerkesztés 2011-ben a kistérségben élő 10 évesnél idősebb népesség 0,9%-a az általános iskola első évfolyamát sem végezte el (megyei szinten 1%, országos szinten pedig 0,6% tartozik ebbe a csoportba). Alacsony továbbá az érettségivel és diplomával rendelkezők aránya. Érettségit csak a megfelelő korú népesség 26,9%-a szerzett, míg ez az arány megyei szinten 38,3%. Főiskolai vagy egyetemi végzettséggel a lakosok 7%-a rendelkezik (12. ábra), mely szintén nagyon alacsony a megyei arányhoz (13,3%) képest is. Mind az érettségizettek, mind a diplomások körében jóval nagyobb a nők aránya. A települések közül a Baktalórántházán élők végzettsége a legmagasabb, az érettségizettek aránya (37,3%) megközelíti, a diplomások aránya (13,4%) el is éri a megyei átlagot. A kistérségen belül viszonylag magasabb képzettségi mutatókkal még az apagyi lakosok rendelkeznek (érettségizettek aránya 33%, diplomások aránya 10%), viszont olyan település is van, ahol a diplomások aránya mindössze 2,5%. IV.5 Munkaerőpiac xix A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai szerint a foglalkoztatottak aránya 13 az országban 39,7%, a megyében 33,7%, a kistérségen belül viszont ez az arány csak 30,8% (13. ábra). A nők körében sokkal alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya (25,8%), ők többségében (38,2%) inaktív kereső státuszban vannak. 13. ábra A kistérség népessége gazdasági aktivitás szerint, 2011 Forrás: KSH adatai alapján ( saját szerkesztés 13 A KSH meghatározása szerint foglalkoztatott, aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. A foglalkoztatási arány pedig a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. 30

31 Az inaktív keresők és eltartottak aránya magasabb a kistérségben az országos adatoknál. 30,8% tartozik az inaktív keresők közé és 30,4% az eltartottak aránya a teljes népességhez képest a térségben, megyei szinten ezek az arányok 30,3 és 28,6%, míg országos szinten 29,7 és 24,9%. Munkanélküliség tekintetében is kedvezőtlenebb a helyzet a megyei és országos szinthez képest. Míg a kistérségben 7,95%, addig a megyében 7,3%, az országban pedig 5,7% ez az arány 2011-ben a teljes lakosság létszámához viszonyítva 14. A kistérségben élő nők körében alacsonyabb a munkanélküliek aránya (összefüggésben a nagyarányú inaktív kereső státuszukkal), mint a férfiak között. A legfrissebb adatok szerint 2014 áprilisában a kistréségben nyilvántartott álláskeresők 15 száma fő volt, ebből fő több mint egy éve keres munkát. A nyilvántartott álláskeresők aránya a kistérség teljes lakosságának 10,7%-át teszi ki, a munkavállalási korú (15-64 éves) népesség létszámához ( fő) viszonyítva viszont ez közel 15% (14,9%). A tartós munkanélküliség 16 a munkavállalási korú népesség 6,8%-át érinti. A nyilvántartott álláskeresők 45,5%-a tartós munkanélküli. Egy 2009-ben, a kistérség munkanélküli lakosainak körében végzett kutatás 17 megállapította, hogy a regisztrált munkanélküli válaszadók harmada (32,8%) még soha nem dolgozott bejelentett munkahelyen, összességében pedig a válaszadók fele több mint három éve volt munkanélküli a megkérdezés idején. A kutatásban résztvevők legnagyobb része (79,2%) saját megítélése szerint munkára kész állapotban van, bármikor munkába tudna állni. Az azonnali munkavállalást elutasító válaszadók (19,4%) esetében négy fontosabb indok jelent meg: egészségügyi probléma, családi akadály, néhány esetben egy éppen aktuális képzésen, tanfolyamon való részvétel, a leggyakoribb a közfoglalkoztatásban való részvétel, mint a munkavállalást lehetetlenné tévő tényező. A legfontosabb egészségügyi problémából eredő, munkavállalásra vonatkozó korlátozások elsősorban azt jelentik, hogy az érintett személy nem tud nehéz fizikai munkát vagy állómunkát végezi, nem tud többműszakos munkát vállalni, valamint nem tud folyamatos mozgást igénylő munkát végezni. A munkavállalási lehetőségeket behatároló családi körülményről a válaszadók több mint negyede számolt be, melyek között a leggyakrabban 14 A KSH meghatározása szerint munkanélküli, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. 15 A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal meghatározásában nyilvántartott álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az illetékes kirendeltséggel együttműködik, és akit az illetékes kirendeltség álláskeresőként nyilvántart. 16 A 12 hónapja vagy régebben munka nélkül lévők aránya. 17 A Revita Alapítvány a Baktalórántházai kistérségben 2009 júniusában fő munkanélküli ember bevonásával végzett kérdőíves felmérést, munkaáltatók körében fókuszcsoportos interjút és igényfelmérést, továbbá foglalkoztatási területen érintett szakértőkkel készített félig strukturált interjúkat készített. Részletesebben lásd: Revita Alapítvány: Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben, Zárótanulmány, Debrecen, január 11., 31

32 megjelenő probléma a 14 éven aluli gyermek napközbeni felügyeletének megoldatlansága. A válaszadók megközelítőleg fele az, akinek sem egészségügyi, sem családi problémája nincs, amely akadályozná vagy behatárolná a munkavállalását, viszont minden tizedik válaszadót mindkét probléma érinti, így különösen akadályozott a munkaerőpiacra való kijutásban. A munkáltatók körében végzett elemzés szerint egy vállalkozó a kistérségben két szereplőre számíthat a munkaerő felvétele kapcsán, a polgármesterre, illetve a munkaügyi kirendeltségre. A képzési és bértámogatások megítélése azonban inkább negatív képet mutat. A munkáltatók a kiválasztás során a szakmai tudást és a motivációt vizsgálják. A foglalkoztatás fejlesztésével és bővítésével kapcsolatban információs vákuumról számoltak be a munkaadók, az önkormányzatok, illetve a kistérség szervezetei nem nyújtanak intézményesített szolgáltatást a versenyszféra helyi szereplőinek. A kutatás a kistérség foglalkoztatási intézményrendszerével kapcsolatosan feltárta, hogy bár a humánszolgáltatások elérhetősége, minősége kapcsán hiányosságok tapasztalhatóak a kistérségben, a humánszolgáltatói tevékenység megalapozásához szükséges humánerőforrás-tényezők adottak. Megállapításra került továbbá, hogy a térségeken belüli, valamint a kirendeltségek közötti szakmai együttműködések, továbbá a települések közötti kooperációs mechanizmusok jó alapot biztosíthatnak a humánszolgáltatás kistérségi szintű fejlesztéséhez. A civil szervezetek nem töltenek be komoly szerepet a foglalkoztatásban. (A kistérségben a civil szervezetek elsősorban a sport és szabadidő, az oktatás, az ifjúságvédelem, a hátrányos helyzetűek megsegítése, valamint a települések fejlesztése, szépítése céljából jöttek létre.) A civil szervezetek egyrészről nincsenek nagy számban jelen a kistérségben, a tevékeny szervezetek pedig általában kevés tapasztalattal, forráshiánnyal küszködve végzik vállalt tevékenységüket. Többnyire egy-két főt foglalkoztató, kis költségvetésű szervezetek, de a legnagyobb foglalkoztató civil szervezet alkalmazottainak száma sem éri el a 10 főt a kistérségben. A szervezetek döntő többsége a tagdíjakon kívül önkormányzati támogatásból gazdálkodik. IV.6 Oktatás, képzés és átképzés intézményi háttere xx A kistérségben működik néhány családi napközi (Baktalórántháza, Levelek) és bölcsőde (Apagy), a Biztos Kezdet Program keretében pedig három településen (Baktalórántháza, Nyírmada és Pusztadobos) Gyerekház kezdte meg működését. Valamennyi településen működik óvoda. Kilenc óvoda önállóan, vagy a helyi általános iskolával közösen működik, nyolc településen társulásban, két településen másik kistérséghez tartozó fenntartói társulásban. A 2008-as statisztikai adatok alapján férőhely-problémák nincsenek. Az óvodások száma növekedett, ennek egyik oka a térítési díjak önkormányzatok által történő átvállalása. Az óvodák befogadóképessége a legtöbb településen biztosítja a jelentkező igények kielégítését már három éves kortól. A kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága összességében jónak tekinthető. Általános iskola minden településen működik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ köznevelési intézményeként, illetve egy esetben (Magy) egyházi fenntartásban. A kistérségben egy középiskola működik, Baktalórántházán a Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági 32

33 Szakképző Iskola és Kollégium. A szakközépiskolában mezőgazdasági, mezőgazdasági gépész, erdészet és vadgazdálkodás, kertészet és parképítés, valamint rendészeti képzés folyik. A szakiskolában mezőgazdasági gépész, gazda, mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó, lovász, kertész, erdészeti szakmunkás és szakács képesítést szerezhetnek a tanulók. Az ezekre épülő szakképzések a következők: mezőgazdasági gépjavító, patkoló kovács, valamint gyógy és fűszernövény termesztő. Továbbá az alábbi érettségire épülő szakmai képzések indulnak: mezőgazdasági technikus, mezőgazdasági gépésztechnikus, erdészeti és vadgazdálkodási technikus, erdészeti gépésztechnikus, valamint parképítő és fenntartó technikus. Az oktatott szakok többnyire megfelelnek a megyei és a helyi munkaerőpiacon támasztott feltételeknek, ugyanakkor a megszerzett szakmák más területeken, térségekben történő munkavállalást csak ritkán tesznek lehetővé. A kistérség területén emellett egy alapítványi iskola is működik, az Alexandra Általános Iskola és Gimnázium. IV.7 A munkaerőpiac fejlesztésének, támogatásának eddigi kistérségi tapasztalatai xxi Pályázati forrásokból Ft támogatást nyert a térség gazdaság fejlesztésére a as időszakban. A beruházások nagyobb része (56%-a) közvetlenül mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztés, negyede (27%-a) a feldolgozóipar fejlesztésére, technológiai korszerűsítésére irányult. Hazai forrásból ebben az időszakban az önkormányzatok 57 millió forintot fordítottak ipari területek fejlesztésére és piac kialakításra. Az AVOP 3.1 valamint a HEFOP 3.1 Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése konstrukciók keretében a gazdaságfejlesztésen belül a turisztikai fejlesztések 4%-os részesedéssel bírtak. A fejlesztések 3%-a az AVOP Leader+ program finanszírozásában valósult meg, ami jellemzően kis értékű, innovatív beruházásokat támogatott. A kis értékű fejlesztések mellett két 50 millió Ft támogatottságot meghaladó értékű fejlesztés valósult meg, a MasterGood Kft. technológiai korszerűsítése, valamint a Baromfi-Coop Termelő és Kereskedelmi Kft. tárolóépítési projektje. A magánerős finanszírozású fejlesztések közül a Rauch Kft. zöldmezős beruházásban megvalósított nyírmadai léalma-feldolgozó üzeme, valamint a MasterGood Kft baromfitelepének korszerűsítése emelkedik ki. A közötti időszakban is történtek jelentős, pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések a kistérségben. Ezek közé tartozik a Korszerű üzleti infrastruktúra Baktalórántházán című projekt, amely a Baktalórántházi Ipari Park infrastruktúrájának fejlesztéséhez járult hozzá (mint saját tulajdonú területek infrastruktúrájának kiépítése, egy üzemcsarnok létrehozása 4100 m 2 alapterületen, az irodaépület szolgáltató központtá alakítása, bővítése stb.) több mint 380 millió forint értékben. A baktalórántházai Baktaholz Kft. (fűrészüzem) is véghezvitt technológiai fejlesztéseket az elmúlt évek során pályázati források felhasználásával. Ezek közül kiemelkedik az ÉAOP-1.1.1/D pályázat keretén megvalósult beruházás, mely 135 milliós költségvetéssel, 60%-os támogatási intenzitással lehetővé tette egy új üzemcsarnokot építését és harmadik gyártósor beindítását. Az új üzemcsarnok átadásával hat új munkahelyet is teremtettek. A fejlesztések nem eredményeztek érzékelhető változást a kistérség gazdasági helyzetében. A legtöbb termelő nem képes a piaci igényekre való hatékony reagálásra, versenyké- 33

34 pességi hátrányokkal küzd, tőkehiány miatt nem képes fejlesztések megvalósítására. Hiányzik a helyi gazdaság hatékony szervezését ellátó mechanizmus. A Baktalórántházai kistérség részt vesz az országos Gyerekszegénység Elleni Programban (GyEP) 18. A Biztos Kezdet program 19 keretében a közelmúltban három településen jött létre Gyerekház a kistérségen belül. A Gyerekház esélyt ad arra, hogy a legnagyobb szegénységben élő gyermekek is a lehető legkorábbi életkorban megkapják azt a támogatást, ami segíti képességeik kibontakozását és megalapozza sikeres iskolai pályafutásukat. A Biztos Kezdet program célja, hogy az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva minden gyermek számára biztosítsa e szolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá hogy a diszkriminációmentes, esélyegyenlőség-elvű szemléletet elterjessze, megerősítse a kisgyerekekkel foglalkozó szakemberekben és a helyi közösségben. A Biztos Kezdet Gyerekház azokat a 0-5 éves gyereket nevelő családokat várja, akik hátrányos helyzetű településeken, településrészeken élnek és korlátozottan, vagy egyáltalán nem férnek hozzá a jó minőségű szolgáltatásokhoz. Bár a Gyerekház elsődleges célja a gyermekek fejlesztése és támogatása, a Gyerekház kiemelt feladata a szülők támogatása a gyermeknevelés és a munkavállalás terén. A Gyerekház segít felkészülni a leendő szülőknek a szülésre illetve a gyermek fogadására, gyermeknevelési kérdésekkel kapcsolatos tanácsadást nyújt, egyéni és csoportos konzultációt biztosít, támogatja a munkaerő-piacra való visszatérést. A Gyerekesély projekttel párhuzamosan elindult a kistérségben a TÁMOP / jelű, Munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatási rendszer a Baktalórántházi kistérségben című, a munkanélküliek helyzetének javítását célzó foglalkoztatási projekt. A projekt célja, hogy a munkavállalók eredményesen képviseljék magukat a munkaerő-piacon, munkába álljanak, szakképesítést szerezzenek, illetve pozitív irányba változzanak munkaattitűdjeik. A projekt az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a tartósan álláskeresők, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, szakképzettség nélküliek, pályakezdő fiatalok, hátrányos helyzetű munkavállalók, GYES-ről, GYED-ről, hozzátartozó ápolásából visszatérők számára: a munkavállalók számára tanfolyamok, képzések, a tanfolyamon résztvevők számára egyéni-és csoportos tanácsadás, segítségnyújtás az elhelyezkedéshez. A projekt során a kistérség sajátosságait figyelembe vevő szolgáltatási protokoll került kidolgozásra, valamint helyi szakembereket képeztek a szolgáltatás minél hatékonyabb működtetésének érdekében. A program további célja a vállalkozói, partneri és szolgáltatói szakmai hálózat bővítése, valamint az együttműködések folyamatos fejlesztése volt. A Munkahelyteremtés és innováció hátrányos helyzetűek képzése, foglalkoztatása a baktalórántházi kistérségben című TÁMOP /1-2F projekt keretében 60 hátrányos helyzetű állástalan bevonásával 50 fő képzésbe integrálása valósult meg munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében. A 24 hónapos projekt közvetlen céljaként 25 fő foglalkoztatása valósult meg. A Hátrányos helyzetű csoportokat támogató tevékenységek megvalósítása a baktalórántházai kistérségben című TÁMOP /1/A A Gyerekszegénység Elleni Programról lásd részletesebben: 19 A Biztos Kezdet programról lásd részletesebben: 34

35 pályázat keretében hét projektterv valósult meg, melyek a kistérségben élő gyermekek és fiatalok integrációs esélyeinek növelésére, egyéni és társas kompetenciáinak fejlesztésére, a helyi társadalomépítő programok, közösségi szolgáltatások megvalósítására, valamint a településeken élő felnőttek és programban résztvevők tréningjeire, képzéseire irányultak. A helyi társadalom hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci integrációja segítése érdekében valósította meg Nyírmada A kistérségi roma ifjúság képzése, hátrányuk leküzdésének elősegítéséért című TÁMOP / projektjét. A támogatás eredményeként húsz fő 7-8 osztályos tanuló felzárkóztató programban vett részt, szintén húsz fiatal faipari gépkezelő képesítést is szerezhetett. A képzést követően a sikeresen végzett gépkezelők közül tízen azonnal elhelyezkedtek a város faipari vállalkozásainál, az alapfokú tanulmányaikat befejezők közül pedig néhányan szakma tanulásba kezdtek. IV.8 SWOT analízis xxii Erősségek Gyengeségek Kedvező földrajzi elhelyezkedés (határközeliség, M3 autópálya, megyeszékhely közelsége) Felhalmozott mezőgazdasági termelési tapasztalat gyümölcs-, zöldség- és dohánytermesztés terén, valamint az állattenyésztésben Kedvező természeti adottságok a méhészettel való foglalkozáshoz Magas erdősültségi szint Használaton kívüli önkormányzati tulajdon, földterület Önkormányzati tulajdonban levő és egyéb használaton kívüli üzleti infrastruktúra a kistérségben Kistérségi élelmiszertermelési és fogyasztási szerkezet kialakításához rendelkezésre bocsátható termények, állatállomány Mezőgazdasági idénymunka lehetőségek Növekedési potenciállal rendelkező ágazatok/tevékenységi területek jelenléte (pl. faipar, almatermesztés) Gyerekházak működése Szabad munkaerő kapacitások Helyi képzőbázis jelenléte (Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium) Több településen jó kezdeményezések a helyi gazdaság erősítésére Ipari park megléte Baktalórántházán Ipari területek megléte a kistérségben Települések közötti együttműködési szándék a kistérség gazdaságának megerősítése érdekében Egyes településekről a kistérségi központ megközelítése körülményes A mezőgazdaság versenyképessége alacsony (alacsony AK érték, elaprózott birtokszerkezet, elavult technikai felszereltség) Alacsony fokú iparosodottság Piac hiánya, helyi értékesítési csatornák kiépítetlensége Kevés a mezőgazdasági termék felvásárló, feldolgozó létesítmény A KKV-k tőkeszegények, hozzáférésük lehetősége a külső finanszírozási eszközökhöz nagyon kedvezőtlen Magas munkanélküliségi arány Magas az eltartottak aránya Bölcsődék hiánya Nem kellően hatékonyak a munkaerő-piaci szolgáltatások Fiatalkori elvándorlás, elsősorban a képzettek körében (migráció) Alacsony iskolázottság, a közép és felsőfokú végzettségűek alacsony aránya Professzionális civil szervezetek hiánya és alacsony aktivitása Kistérségi mezőgazdasági termelők közötti információáramlás gyenge Idegenforgalmi látványosságok rossz állapota Marketing csatornák alacsony kihasználtsága 35

36 Lehetőségek Veszélyek Gazdasági együttműködések (mint értékesítési hálózatok, új típusú szövetkezetek) szerepének felértékelődése Helyi termékek iránti kereslet növekedése Közösségi szinten irányított helyi gazdaságfejlesztés (CLLD) mint modell megjelenése a területfejlesztésben Mezőgazdasági termények előállításának összehangolása, térségi piac építése Kistérségi szintű élelmiszergazdaságban megtermelt, feldolgozott növények, állatok és egyéb termékek lehetséges felvevőpiaca a kistérségen belül Helyi adottságokra építhető gazdasági tevékenységek (helyi termékek felvásárlása, értékesítése, zöldség-gyümölcs feldolgozás stb.) Alternatív mezőgazdasági termékek (méz, biotermékek) iránti kereslet növekedése Gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésre, bővülő források rendelkezésre állása Alternatív energia előállításának lehetősége a nagy mezőgazdasági területek, gyümölcsösök, takarmánynövények termesztése során keletkező hasznosítható hulladék felhasználásával További munkahelyek megszűnése, létbizonytalanság Változó rendelkezések, önkormányzatok instabil anyagi helyzete (jogszabályi háttér+változás, túlszabályozottság) Hátrányos helyzetben lévő térségbe nem áramlik tőke A térségen belüli települések közötti fejlettségi különbségek növekedése Növekvő verseny a mezőgazdasági termékek piacán Talajminőségi romlás Pályázati lehetőségek csökkenése Közbiztonság romlása Import áru kedvezőbb árfekvése, térnyerése Kiszámíthatatlan időjárási viszonyok (klímaváltozás, üvegházhatás) V. Stratégiai irányvonalak xxiii A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiájának kidolgozása a releváns európai uniós és hazai programdokumentumokat megvizsgálva, valamint a helyzetelemzésre alapozva történt. Fontosnak tartottuk, hogy a fejlesztési célok és prioritások figyelembe vegyék a helyi igényeket, ugyanakkor illeszkedjenek a régiós, országos és uniós fejlesztési elképzelésekhez, lehetővé téve ezzel a támogatási források lehívását. A Stratégia kialakítása során több, helyben megfogalmazódott véleményre is alapoztunk: figyelembe vettük a között, a települések képviselőinek részvételével megvalósult Helyi gazdaság fejlesztése című képzés eredményeit, a Gyerekszegénység Elleni Program megavalósítása során szerzett tapasztalatokat és megfigyeléseket, továbbá a i és i kistérségi társulási egyeztetéseken elhangzottakat. A Stratégia célkitűzéseit tudatosan viszonylag szűk keresztmetszetben határoztuk meg, amit az indokol, hogy a kistérségnek nincsen gyakorlata hasonló stratégiák megvalósításában, illetve ezáltal a cselekvési terv is fókuszáltabb lehet, az erőforrásokat koncentráltabban lehet felhasználni a célok elérése érdekében. 36

37 V.1 A Stratégia átfogó célja és célrendszere A kistérség fejlesztésének végső célja az ott élők jólétének, életszínvonalának növelése. Ennek megfelelően jelen Foglalkoztatási Stratégia akkor éri el célját, ha közvetlenül vagy közvetve a kistérség településein a foglalkoztatás növelését, a munkanélküliség csökkentését és ennek következtében az életszínvonal növekedését szolgálja. E globális cél elérését számos gazdasági, társadalmi tényező befolyásolja. Jelen stratégiai dokumentum feladata kijelölni azt az irányt, melyet követve a kistérség foglalkoztatáspolitikai fejlődése hozzájárul a lakók jólétének a növekedéséhez. A Foglalkoztatási Stratégia kiindulópontja az átfogó cél, amely a kistérség foglalkoztatással kapcsolatos szerepét, küldetését jelzi. A Foglalkoztatási Stratégia átfogó célja a Baktalórántházai kistérség foglalkoztatási helyzetének javítása elsősorban a gyermekes családok életszínvonal-növekedésének elősegítése érdekében. Az átfogó cél arra reflektál, hogy a kistérség legnagyobb problémája a nagyarányú, növekvő munkanélküliség, illetve a foglalkoztatottság egyre alacsonyabb szintje. Ezzel a jelenséggel párhuzamosan a gyermekes háztartásokban élő munkanélküliek aránya is évről évre emelkedik, már megközelíti az országos érték kétszeresét, aminek eredményeképpen nő a foglalkoztatott nélküli gyerekes háztartások aránya. A gyermekes családok szegénységi kockázata az alacsony iskolázottsági szint miatt is kiemelkedően magas. A gyermekek szükségleteinek kielégítettsége nemcsak az országos átlagtól marad el, hanem bizonyos tekintetben a kistérségi szinttől is. 20 E problémák kezelése érdekében szükséges mind a gazdaság, mind a munkaerő-piaci kínálat növelése, hogy javuljon a foglalkoztatási helyzet, ezen keresztül pedig növekedjen a lakosok, a gyermekes családok életminősége. A helyi gazdaság, így a foglalkoztatás lehetséges bővítése legkönnyebben a helyi élelmiszergazdálkodásra építve oldható meg, hiszen erre a legalkalmasabbak a helyi adottságok, valamint itt áll rendelkezésre a legtöbb helyi humán és tárgyi erőforrás is. Másfelől, a helyi munkakínálat a többgenerációs munkanélküliség miatt meglehetősen leromlott, ezért egyszerre van jelen a magas munkanélküliség és a gazdaság bővítését akadályozó, megfelelő helyi munkaerő hiánya miatt betöltetlen munkahely. Az átfogó célhoz kapcsolódóan ezért az alábbi két stratégiai cél fogalmazható meg: Rövid élelmiszer-ellátási lánc kialakítása a kistérségben Munkaerő-piaci kínálat fejlesztése A Baktalórántházai kistérség foglalkoztatási stratégiája az átfogó célhoz kapcsolódó stratégiai célok mentén a as periódusra határoz meg intézkedéseket. A kistérség célrendszerét az 14. számú ábra mutatja be. 20 A Baktalórántházai kistérségben élő gyermekes családok körében 2013 júliusában történt reprezentatív adatfelvétel adatai alapján. Részletesebben lásd: Bauer Zsófia: Baktalórántházai kistérség, A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013., MTA TK, Budapest,

38 14. ábra A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiájának célrendszere Átfogó cél Stratégiai célok Prioritások Intézkedések Horizontális célok Üzleti fenntarthatóság Területi és társadalmi kohézió Környezetvédelem Társadalmi befogadás elősegítése