TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP"

Átírás

1 TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN CÍM BICSKE ÁROP 1.A KÓDSZÁMÚ PROJEKT SZAKMAI TEVűKENYSűGEINEK MEGVALÓSULÁSA, AZ EREDMűNYTERMűKEK LűTREHOZÁSA ESűLYTEREMT PROGRAMTERV JEP HUNGARO SUPPORT KFT Dunavecse, Fő út info@hungarosupport.hu 1

2 TARTALOMJEGYZűK Ábra jegyzék... 4 Bevezetés... 5 Esélyteremtő-programterv meglétének indokoltsága... 5 Előzmények... 5 Pályázat célja... 5 Együttműködés várható eredményei... 7 Esélyegyenlőség fogalmi meghatározása és helye az Európai Unióban és Magyarországon... 8 Az Esélyegyenlőség az Európai Unióban... 8 Esélyegyenlőség Magyarországon... 9 Jogszabályi háttér bemutatása Jogszabályok ismertetése Alapvető fogalmak: Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A Bicskei járás és jelenlegi helyzetének bemutatatása A Bicskei Járás bemutatása A járási koordináció bemutatása Feltárt és megoldandó problémák, nehézségek Hátrányos helyzetű munkanélküliek képzetlensége, munkaerő-piaci kompetenciák hiánya SWOT elemzés Probléma beazonosítása Célok Telepek, szegregátumok, szegregációjával veszélyeztetett területek helyzete SWOT elemzés Probléma beazonosítása Célok Lehetőségek

3 Szociális szolgáltatások hiányosságai swot elemzés Probléma beazonosítása Lehetőségek Családi nevelés és mintaátadás problémái swot elemzés Probléma beazonosítás Lehetőségek: Intézkedési terültetek bemutatása és a hozzájuk kapcsolódó járási szintű intézkedések Mellékletek

4 ÁBRA JEGYZűK 1. ábra EU 2020 célkitűzései ábra a és a as tervezési időszak összehasonlítása ábra időszak Operatív programjai A Bicskei Járás települései Bicske Járás települései 2013-ban ábra Népmozgalmi adatok (fő/1000lakos) ábra Vándorlási egyenleg évek között (fő/ezer lakos) ábra Öregedési index ábra Álláskeresők fajlagos mutatói és megoszlása

5 BEVEZETűS A Bicske Város Önkormányzata a Hungaro Support Kft.-t bízta meg az ÁROP-1.A azonosítószámú pályázat keretében a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján. Ez a feladat kötelezően teljesítendő azon önkormányzatok számára, amelyek az ÁROP-1.A.3 pályázaton támogatást nyertek el az esélyteremtő-programterv elkészítésére. ESűLYTEREMT -PROGRAMTERV MEGLűTűNEK INDOKOLTSÁGA El zmények Az Államreform operatív program keretében megvalósuló Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című pályázati felhívásra Bicske Város Önkormányzata és a vele együttműködő járási települések pályázatot nyújtottak be. Jelen egyfordulós pályázati konstrukció a Kormány az Államreform Operatív Program időszakra szóló akciótervének módosításáról szóló 1195/2014 (III.31.) Korm. határozat által nevesített. Pályázat célja A pályázati támogatás célja a térségi/járási együttműködés fejlesztése az esélyegyenlőség előmozdítása céljából. A koordináció kiindulása a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjai, az ezekben megfogalmazott egyes szükségletek térségi együttműködésen keresztül történő kielégítésének lehetőségei, a térségi szintű, komplex intézkedések tervezése. 5

6 Jelen egyfordulós pályázati konstrukció olyan modell jellegű együttműködési programokat támogat, amelyek célja az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása és megerősítése a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó a járásszékely települések által ellátott koordinációs tevékenység megvalósításával.. A települési önkormányzatok számára a rendszerváltás óta folyamatos kihívást jelent az esélyegyenlőségi problémák kezelésének, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatásának kérdése. Folyamatosan újabb szükségletek és megújuló eszközrendszerek, beavatkozási mechanizmusok definiálódnak, miközben a társadalmi egyenlőtlenségek rendre újratermelődnek. Nem előzmények nélküli felvetés, hogy a települések területi együttműködése javíthatja egyes szolgáltatások hatékonyságát, hatásosságát, szakszerűségét (különösen a kistelepülések esetében). Erre a feltevésre alapoz, az együttműködések fejlesztését célozza ez a pályázati felhívás is: A térségi/járási szintű együttműködés javítja a feladatok szervezésének, ellátásának minőségét és koordinációját, ésszerű költségfelhasználást tesz lehetővé, így jelentősen javulhat a költséőőatékonysáő és a problémakezelés színvonala. Az egy járáshoz tartozó települési önkormányzatok együttműködése: hatékonyabbá teszi a járáson belüli feladatellátást (jelen konstrukció esetében elsősorban a Helyi Esélyegyenlőségi Programok végrehajtása tekintetében), hozzájárul a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához a járásban dolgozó szakemberek koordinációs, szervező, és tanácsadási tevékenységének köszönhetően az önkormányzati együttműködésben résztvevő kistelepülések is szakmai támogatáshoz juthatnak. Az elmúlt évek során az önkormányzatok egyre több új feladattal és egyre nagyobb kihívásokkal szembesültek. a világszintű gazdasági recesszió következtében visszaesett gazdasági teljesítményből adódó foglalkoztatási problémák; a társadalmi konfliktusok megelőzésének, kezelésének fokozódó szükségessége; a lakosságmegtartás kihívásai; a humánszolgáltatások újraszervezésének új körülményei; az uniós fejlesztési források pályázásához és szakszerű, hosszú távon is hatékony felhasználásához szükséges új feladatkörök; bizonyos településméretek esetében (járás, kistérség) komplex szolgáltatások megszervezésének szükségessége akár az államigazgatás rendszerének közvetlen fenntartói szerepvállalásával, akár a civil szféra bevonásával; 6

7 helyi stratégiai programok kidolgozásának egyre növekvő jelentősége (jogszabályi kötelezettség, fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés). A felsorakoztatott kihívásokkal kapcsolatos feladatok hatékonyabb ellátásának érdekében fontos észrevennünk, hogy a területi együttműködések segíthetik a őatékony m ködést és ösztönözni kell a településeket a közös Őondolkodásra, problémamegoldásra. Jelen helyzetben az egymással szoros összefüggésben álló problémák kezelése helyi szinten nem valósítható meg megfelelő hatékonysággal, mivel az egyes települések problémái a közigazgatási határokon átnyúlóan, egymással kölcsönhatásban jelentkeznek. A költséges és nem kellően effektív helyi kezelés helyett éppen ezért sokkal célravezetőbb a problémák komplex, járási szintű kezelése, melyhez elengedhetetlen a térségi szintű stratégiai együttműködés. Érdemes szem előtt tartani, hogy a járási hivatal, az érintett önkormányzatok és egyéb civil szervezetek közötti együttműködés kialakítása, finomhangolása egy hosszabb távú folyamat, jelen pályázat csupán a kereteinek kialakításához járul hozzá jelentős mértékben. EŐyüttm ködés várőató eredményei A járási szintű együttműködés fejlesztés eredménye, hogy költséghatékonyabbá válik a feladatok szervezése, javul az ellátás minősége és koordinációja, így a problémamegoldás színvonala is. A társadalmi felzárkóztatás sikeresebb megvalósításának jegyében a pályázat által összekapcsolódnak a térségi civil, egyházi, gazdasági, állami és önkormányzati szervezetek. Ezáltal nagymértékben fejlődik az esélyegyenlőség, csökken a lemaradás az esélyegyenlőségi célcsoportok körében. Az így létrejövő járási együttműködés eredményeképp a költséghatékonyabb, területi együttműködésre alapozó közigazgatási működés kerül előtérbe. A járási szintű együttműködés fejlesztése által a rendszer reagáló képessége felgyorsul, és a problémákra valós megoldásokat lesz képes nyújtani. Összekapcsol olyan civil, egyházi, gazdasági és állami és önkormányzati szervezeteket, amelyek tevékenysége egymástól elkülönül, de egymást támogatva javíthatják az esélyegyenlőséget és csökkenthetik a lemaradást az esélyegyenlőségi célcsoportok körében. A projekt eredményei tehát támogatják a as programozási időszak operatív programjai keretében tervezett fejlesztések sikeres megvalósulását a felzárkózási/esélyegyenlőségi fejlesztések jegyében. Kiemelt jelentőséggel bír a helyi esélyegyenlőségi programok intézkedési tervében rögzített mutatók pozitív irányú változása, valamint az ezt előmozdító tevékenységek támogatása. 7

8 A projekt által lehetőség nyílik a szolgáltatások térségi szintű megszervezésére, hatékonyabbá tételére kiemelten a társadalmi felzárkózás érdekében az oktatás-képzés, a szociális és egészségügyi ellátások, valamint a foglalkoztatás területén. Továbbá kiemelten fontos a hátrányos helyzetűek, a fiatalok és a nők foglalkoztatásához és oktatásához kapcsolódó folyamatok megújítása és a szervezetfejlesztés. Ezáltal a Bicskei Járáshoz tartozó települési önkormányzatok és intézményeik, a nemzetiségi önkormányzatok, állami intézmények, valamint az egyházi, civil és gazdasági szereplők között olyan együttműködési irányvonalak alakulhatnak ki, melyek mentén a helyi esélyegyenlőségi programokban foglalt társadalmi felzárkózás minél hatékonyabb megvalósulása segíthető elő a járási székhelyönkormányzat koordinációs tevékenysége által. ESűLYEGYENL SűG FOGALMI MEGHATÁROZÁSA űs HELYE AZ EURÓPAI UNIÓBAN űs MAGYARORSZÁGON Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kimondta, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. A rendszerváltás óta eltelt időszak erőfeszítéseinek eredményeként Magyarországon is kialakultak az antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi politika jogi és intézményi keretei. Az esélyegyenlőségi politika az Alkotmány 70/A (3) bekezdése szerint azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság köteles a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel elősegíteni. Az esélyegyenlőségi politika mindazokat a jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyeknek az élet legkülönbözőbb területein az a céljuk, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen. Az EsélyeŐyenl séő az Európai Unióban A diszkrimináció tilalma a közösségi jog sarkalatos pillére, így az elmúlt időszakban az esélyegyenlőség egyre erősebben jelenik meg a közösségi döntéshozatalban. A közösségi jogalkotás alapját az Amszterdami Szerződés adja. 8

9 Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról) valamint a 119.cikkelyében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve. Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség elve a gyakorlatban is érvényesülhessen, szükség lehet ún. Pozitív megkülönböztető intézkedésekre is. EsélyeŐyenl séő MaŐyarorszáŐon A jogi értelemben vett egyenlőség a Magyar Köztársaságban is alkotmányos védelmet élvez, de az egyenlő bánásmód követelményéről szóló általános elveket és rendelkezéseket tartalmaz az Egészségügyi Törvény, Polgári Törvénykönyv, valamint a Munka Törvénykönyve is. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény határozza meg, hogy a foglalkoztatás területére vonatkozóan is, mely munkáltatói intézkedések, magatartások, megkülönböztetések sértik az egyenlő bánásmód követelményét, illetve melyek nem. A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. 9

10 JOGSZABÁLYI HÁTTűR BEMUTATÁSA JOGSZABÁLYOK ISMERTETűSE Az alapvető emberi jogok, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése, valamint az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási terület már régóta jelen van a magyar jogalkotásban. Magyarország Alaptörvénye is tartalmazza mindazon értékeket, jogi alappilléreket melyek elengedhetetlenek az esélyegyenlőség megvalósításához. A Nemzeti Hitvallás kimondja: Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Az Alaptörvény XV. cikke kimondja, hogy: (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, A gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Az Alkotmánybíróság immár évtizedes gyakorlata szerint összhangban az Alaptörvénnyel az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi minden személy egyenlő méltóságának tiszteletben tartását és védelmét. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság először a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatban megfogalmazta: Az állam, mint közhatalom, s mint jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Ebben az összefüggésben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. 10

11 A Magyar Országgyűlés az elmúlt évtizedek során számos olyan jogszabályt alkotott, mely az esélyegyenlőség megteremtését kívánta elősegíteni. Ezen jogszabályok: évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról évi III. törvény a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi CLIV. törvény az egészségügyről évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi Önkormányzatairól évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi CI. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, a sportról szóló évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról 362/2004. (XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelt a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben (Ebktv.) foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia Nemzeti Reform Program Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Legyen jobb a gyerekeknek Nemzeti Stratégia Roma Integráció Évtizede Program Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 11

12 Az Ebktv. és annak végrehajtási rendeletei alapján minden helyi önkormányzatnak Helyi Esélyegyenlőségi Programot kellett készítenie, amelyet 2 évente felülvizsgálni szükséges. Az Ebktv. III. fejezete szerint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a következő területeken szükséges: Foglalkoztatás Szociális biztonság és egészségügy- Lakhatás Oktatás és képzés Áruk forgalma és szolgáltatások igénybe vétele A törvény IV. fejezete utal a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programra, amely hivatott ki- mondani: az élet valamennyi területén meg kell előzni a hátrányos megkülönböztetést és elő kell segíteni az egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. Az esélyegyenlőség biztosítása a kormány, az állam, az önkormányzatok és intézményeik feladata. Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi területek mindegyikén: a családbarát munkahelyi körülmények megteremtésében és erősítésében a nemek közötti esélykülönbségek csökkentésében az akadálymentesítésben a fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában a romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításában. Az Ebktv 35. alapján a települési önkormányzat a Programban meghatározott célokkal összhangban helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. 12

13 A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik [Ebktv. 63/A (6))]. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan támogatási alapelvet, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során figyelembe kell venni, horizontális szempontként: az esélyegyenlőséget és a fenntartható fejlődést. A két alapelv érvényesült az Új Széchenyi Terv, valamint az egyes Operatív Programok tervezése során, és érvényesül a döntéshozás és végrehajtás intézményrendszereiben, valamint érvényesíteni kell a kiválasztás jogosultságai és értékelési szempontjai között is. A jogszabályi háttér bemutatásán túl fontos az esélyegyenlőséghez kapcsolódó alapvető fogalmak értelmezése. Alapvet foőalmak: Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy, vagy csoport valós, vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a fenti meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket, vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely jogszabályban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Szegregáció: a társadalmi kirekesztéssel és/vagy a társadalmi asszimilációval szembeni védekezésként megvalósuló önkéntes elkülönülés. 13

14 Integráció: a társadalom, különböző csoportjainak közös térben megvalósuló sikeres együttélése, illetve az együttélés feltételeként megteremtése. Az esélyeőyenl séői célcsoportokat érint őelyi szabályozás rövid bemutatása: évben a bicskei Képviselőtestület elfogadta a 10/2015. (IV.30.) számú, a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletét. A szociális törvényben végrehajtott jelentős változásokon túl, a rendeletalkotók célja a helyi sajátosságok figyelembevételével egy olyan szociális háló kialakítása volt, mely minden társadalmi réteg számára elérhető. A rendelet alapján a város az alábbi támogatásokat nyújthatja: Rendszeres települési támogatások: települési a) tanulmányi ösztönző támogatás b) ápolási támogatás c) lakásfenntartási támogatás d) gyógyszertámogatás e) térítési díjtámogatás f) tüzelőanyag támogatás Rendkívüli települési támogatások: Települési a) gyermekszületési támogatás b) temetési támogatás c) létfenntartási támogatás d) gyermeknevelési támogatás Bicske Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet, amely külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint (14 /2009. (V. 28.) önk. rendelet), a Képviselő-testület által a szociális feladatok ellátására létrehozott Humánerőforrások Bizottság elnökének irányításával működik. Tagjai az önkormányzat fenntartásában működő szociális, gyermekjóléti, oktatási, egészségügyi, kulturális intézmények képviselői. A Kerekasztal két szekcióban működik: Idős- és Fogyatékosügyi szekcióban és Gyermekügyi szekcióban. A kerekasztal résztvevői által biztosított szakmai egyeztetés mellett a város rendelettel biztosítja a még szélesebb körű véleményalkotás lehetőségét. 14

15 Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 1/2012. (I. 27.) számú önkormányzati rendelet célja az volt, hogy biztosítsa a településen élők számára az őket érintő jogalkotási folyamatokban való aktív részvételt. A rendelet előírása évben beépítésre kerültek a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatába. A lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérletéről szóló 20/2005. (IV. 29.) önkormányzati rendelettel a település lehetővé teszi, hogy az önkormányzati bérlakások pályázati rendszerű bérbeadásánál a kialakult szociális helyzet szerinti sürgősséget vegye figyelembe a döntéshozó képviselőtestület a szerződések megkötésekor. A város minden rendelete megtalálható az önkormányzat honlapján, amely az alábbi linken érhető el: továbbá az njt.hu (Nemzeti Jogszabálytáron). Rendelet száma 14/2015. (IX.30.) 8/2014. (III.28.) 12/2014. (V.05.) 17/2015. (X.28.) Rendelet tárőya Bicske Város Önkormányzata Képvisel -testületének önkormányzati rendelete. Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a háziorvosi körzetek meghatározásáról a Kapcsolat Központ Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat Központ által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, igénybevétele szabályairól a helyi adókról 15

16 20/2005. (IV. 29.) 21/2005. (IV. 29.) 21/2008. (X. 30.) 21/2012. (IV. 27.) 24/2005. (VIII. 9.) 3/2005. (II. 1.) 48/2004. (XII.15.) 10/2015.(IV.30.) 5 /2014. (II. 27.) 19/2014.(VI.27.) 20/2014.(VI.27.) 7/2005. (II. 15.) 8/2015.(IV.30.) a lakások és őelyiséőek elideőenítésér l és bérletér l a helyi elismerések alapításáról és adományozásának rendjéről a közterület használati díjának megállapításáról és az szerződés megkötésével kapcsolatos eljárásról a temetőkről és a temetkezésről az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának és a lakóépületek környezete felújításának támogatásáról a Környezetvédelmi Alapról a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjáról személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások intézményi térítési díjainak megállapításáról az önkormányzati bérlakások lakbérének megállapításáról a védőnői körzetek megállapításáról A település által biztosított támogatások és kedvezmények mellett a központi kormányzati ellátórendszerekhez, intézkedésekhez tartozó ellátások, járandóságok aktuális mértékéről az alábbi felületen a Mi mennyi 2015-ben menüpontban érhető el közérthető információ: A jogszabályi változásokról az alábbi linkeken is tájékozódhatnak a támogatásokat, jogszabályi lehetőségeket illetően: pszolg%c3%a1ltat%c3%a1st%20ny%c3%bajt%c3%b3k%20r%c3%a9sz%c3%a9re%20a %20szoci%C3%A1lis%20ell%C3%A1t%C3%A1sok%20v%C3%A1ltoz%C3%A1sair%C3%B3l. pdf. 16

17 STRATűGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA Szécőenyi A közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország a következő hét éves időszakban összesen 7480 milliárd forintot használhat fel. Az összes forrás 60%-át a Gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk majd, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. A teljes pénzügyi keret legalább 15 százalékát közvetlenül a kis- és középvállalkozások megerősítésére fordítják majd, és a pályázati rendszerben is több változásra számíthatunk. 1. ábra EU 2020 célkit zései 17

18 2. ábra a és a as tervezési id szak összeőasonlítása GazdasáŐfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) Vidékfejlesztés, halászat OP 3. ábra id szak Operatív proőramjai 18

19 Kapcsolódási pontok őelyi stratéőiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, proőramokkal 1. Az Önkormányzat koncepciókkal nem rendelkezett az esélyegyenlőségi terv évi megalkotásakor. Bicske település Önkormányzata a as időszak pályázati rendszeréhez igazodóan Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) készítését kezdeményezte 2010-ben, mely 2011-ben 65/2011. (III.31.) testületi határozattal elfogadásra került. Az IVS 2012-ben a 237/2012. (IX.27.) önkormányzati rendelettel módosításra került. A stratégiában az alábbi átfogó, középtávú és városrészi célokat fogalmazta meg a város. 2. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Új közös önkormányzati társulás a vizsgálati időszakban nem született. MeŐlév : A Vértes Többcélú KistérséŐi Önkormányzati Társulás a évi CVII. törvény, valamint az évi LXV. törvény rendelkezései alapján június 28-án alakult. A Társulás működési területe a bicskei statisztikai kistérség közigazgatási területe. Jelenleg 16 település alkotja a kistérséget. A Társulás jogállása szerint jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szerv működésére vonatkozó szabályok vonatkoznak. 3. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a évi adatok még nem elérhetőek. 19

20 A BICSKEI JÁRÁS űs JELENLEGI HELYZETűNEK BEMUTATATÁSA A Bicskei Járás bemutatása A Bicskei Járás Fejér megye észak-nyugati részén található, a Vértes és a Gerecse hegység nyúlványain, a Váli völgyön, a Zámolyi medence peremén, a Bicskei medencén és a Mezőföld egy részén helyezkedik el. Forrás: jarasinfo.hu 4. A Bicskei Járás települései A járás lakosságszáma a KSH 2011 a-es adatai alapján fő. A járást 15 település alkotja, Bicske mellett még Csákvár városi rangú január 1-től Gánt település is csatlakozott a járáshoz. A járás területe 520 km2, népsűrűsége 66,9 fő/km2. Bicske lakosságszáma 2012-es adatok alapján fő, Csákváré 5250 fő. 20

21 A járás területén található települések közül 6 település lélekszáma nem éri el az 1000 főt, (köztük 2 településé az 500 főt sem), további 2 település lélekszáma , 3 településé fő között mozog. A fennmaradó 4 település lélekszáma 2000, illetve 4000 fő fölötti. Forrás: KSH T-Star Név JoŐállás Terület NépesséŐ (100 ha) (f ) Alcsútdoboz község 50, Bicske járásszékhely 77, város Bodmér község 7, Csabdi község 17, Csákvár város 118, Etyek község 53, Felcsút község 22, Gánt község 58, Mány község 44, Óbarok község 19, Szár község 22, Tabajd község 26, Újbarok község 1, Vértesacsa község 36, VértesboŐlár község 23, Bicske Járás települései 2013-ban A következőkben a járáshoz tartozó népesség, foglalkoztatottság, életminőségi adatokat mutatjuk be. Összehasonlításra került az országos, megyei, járási és Bicske város értékei. Az adatok jó célt szolgálnak arra, hogy egy átfogó képet kapjuk a járásban élőkről. Az első diagramon a ra vonatkozó népmozgalmi adatok láthatóak. 21

22 Természetes szaporodás,fogyás 0,9 0, , , , ,8-1,3-1,1-1,1-1,4-1,7-2 -2,3-2,5-1,9-1,3-1,5-1,5-1,5-1,9-2,1-2,7-2,2-2,4-2,6-2,8-3,7-3,6-3,7-4,1-3,7-2,2-2,8-3,1-3,2-3,5-2 -2,1-3,4-3,5-3 -3,1-3,5-3,4-3,5-4,1-3,9-4,1-3,8-3,7-3,7-3,7-3,7-3,9-4 -4,4 Magyarország Bicskei járás Fejér egyei járásközpo tok Bicske 6. ábra NépmozŐalmi adatok (f /1000lakos) Az ábra alapján megállapítható, hogy a várost a megyei járásközpontok átlagánál kisebb mértékű természetes fogyás jellemzi 2009 óta. Jól látszik, hogy a járási értékek valamivel rosszabbak a városi átlagoknál, de alapvetően követik a bicskei tendenciát. 7,4 7,8 8,6 7,9 5,6 5 3,5 4,3 4,3 3,6 2 0, ,7 0, , ,8-4,8 1, ,5 0-0, ,6-1,7 0-0,2-0, ,7 0, , ,4 0, ,7-4,3-5,3 1, ,8 2,7 0,2 0-1, , ,5 Magyarország Bicskei járás Fejér egyei járásközpo tok 7. ábra Vándorlási eőyenleő évek között (f /ezer lakos) Forrás: TEIR ITS modul 22 Bicske 0,

23 A vándorlási egyenleg 2005-ig pozitív értékeket mutat a járás tekintetében. Ezzel ellentétben a 2006-os évet egy negatív elvándorlási egyenleg jellemezte, viszont 2008-as évben kiugróan magas és pozitív a mutató értéke től ingadozó, de negatív érték jellemezte a járást, egészen 2013-ig, mikor is újra pozitív értékek mutatkoznak. A járásra az elmúlt 10 évben a bevándorlás túlsúlya volt jellemző, mint ahogy a megye járásközpontjainak átlaga is 2008 óta pozitív 138,9 136,5 143,7 139,6 150,7 143,3 156, , ,6 120, ,1 127,7 133,9 114,3 108,1 117,8 111,9 122,1 115,2 127,2 117, ,6 100,6 97,8 123, ,1 102, ,4 107,7 105,4 110,6 105,4 114,6 107, Magyarország Bicskei járás Fejér 179,5 159,6 175,1 162,7 139, ,8 124, ,3 138,2 128, ,6 egyei járásközpo tok 172,2 166,7 Bicske 8. ábra ÖreŐedési index Forrás: TEIR ITS modul A járás öregedési indexe 2000-ben 100,6% volt, míg 2009-ben elérte a 120,9%-ot is. Innentől kezdve kisebb növekedés volt tapasztalható 0-8%-ig. A járás öregedési indexe a város, a járásközpontok és a város átlagánál némileg alacsonyabb értékeket mutat. Összességében elmondható, hogy a két népszámlálás közötti időben a járás népessége kevésbé öregedő tendenciát mutat. Az alacsonyabb érték fiatalabb korösszetételű népességet jelez. A munkanélküliségi ráta szintén alacsonyabb szintű, mint a régiós vagy az országos ráta, 2012-ben a térség munkanélküliségi rátája 5,9%, a közép-dunántúli régióé 7,6%, az országosan mért érték 9%. Az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem (2012. év) tekintetében a térség ( Ft) az országos szinthez körül helyezkedik el ( Ft), elmaradva azonban a régió szintjén mért értéktől ( ). 23

24 Az álláskeresők fajlagos mutatói és megoszlása a települést magába foglaló nagyobb területi egységek szerint: Bicske Bicskei Bicskei Fejér Közép- Ma- kistér- járás megye Dunántúli gyarors réőió záő séő Álláskeres k lakossáőon belüli aránya 2,6% 2,66% 2,62% 3,42% 3,42% 4,12% 45,23% 44,79% 45,33% 46,68% 42,75% 49,93% 28,31% 26,54% 26,96% 28,52% 24,14% 30,09% 7,69% 8,57% 8,07% 12,46% 11,46% 12,62% 83,38% 85,94% 85,88% 81,93% 82,64% 81,86% 16,62% 14,06% 14,12% 18,07% 17,36% 18,14% 180 napon túli álláskeres k munkanélkülieken belüli aránya EŐy éven túli álláskeres k munkanélkülieken belüli aránya Pályakezd álláskeres k munkanélkülieken belüli aránya Korábbi fizikai foőlalkoztatott álláskeres k munkanélkülieken belüli aránya Korábbi szellemi foglalkoztatott álláskeres k munkanélkülieken belüli aránya 9. ábra Álláskeres k fajlaőos mutatói és meőoszlása Forrás: KSH T-STAR Hasonlóan alakul az 1000 lakosra jutó adófizetők száma is; ez a térségben 435, a középdunántúli régióban 468, míg országos szinten

25 Az 1000 lakosra jutó regisztrált gazdasági vállalkozások száma (106) mind a régiós (135), mind az országos (164) értékektől elmarad. A jövedelmi egyenlőtlenségek egy lehetséges mutatója, hogy a lakosság mekkora hányada részesül segély típusú jövedelemben. A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra 2011-ben 3,4 volt a járás területén, ez némileg alatta marad a megyei értéknek (4,8), és az országos aránynak is (5,5). Fejér megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési koncepciójában a megye 6 funkcionális térsége került lehatárolásra, melyek között bizonyos területeken átfedés van. A Bicskei Járás területe 2 funkcionális térséghez is kapcsolódik, az egyik a budapesti agglomeráció vonzáskörzete, a másik a Velencei tó és térsége, a Váli-völgy, Vértes térsége. A főváros agglomerációjához kapcsolódó vonzáskörzetet a Pest megye határmenti az M1-től az M6-ig terjedő - sávjában fekvő, illetve a foglalkoztatási-, rekreációs- és lakófunkciójában egyre szorosabban kötődő Velencei-tavi települések alkotják. A térség életében az agglomerációhoz való földrajzi közelség nagyon meghatározó, Budapest vonzása erősen érvényesül. Meghatározó a térség életében, hogy jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. Az agglomeráció vonzáskörzetének jelentős funkcionális szerepet betöltő városa Bicske, mint logisztikai központ. A Velencei tó és térsége, a Váli-völgy, Vértes térsége turisztikai adottságok alapján lehatárolt térség, amelynek két végpontja országos térszerkezeti vonalakhoz kapcsolódik. Jelentős része a budapesti agglomeráció vonzáskörzetéhez tartozik, így a fővárosi lakosság kiköltözésének színhelye. Egyes területei már ma is a minőségi turizmust szolgálják, a térség kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik. 25

26 A JÁRÁSI KOORDINÁCIÓ BEMUTATÁSA Bicske Város Önkormányzata a járáshoz tartozó valamennyi települési önkormányzatot írásban tájékoztatta arról, hogy pályázatot kíván benyújtani az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című pályázati felhívásra. Bicske Város Önkormányzata a tájékoztatással egyidejűleg felkérte a települési önkormányzatokat, hogy működjenek együtt a pályázat megvalósításában. A járási szintű együttműködés, koordináció, az esélyegyenlőség előmozdításának ügye azt kívánja, hogy az érintettek minél szélesebb körét lehessen megszólítani, bevonni és elkötelezni a közös gondolkodásra és munkálkodásra. Az egyes esélyegyenlőségi célcsoportokra irányuló munkára bevonható szervezetek, szakemberek köre az alábbiak szerint alakulhat (a felsorolás természetesen nem teljes, nem kizárólagos). Mélyszegénységben élők, romák: szociális és gyermekjóléti intézmények, védőnői szolgálat, települési önkormányzatok hivatalai, roma önkormányzat, járási munkaügyi kirendeltség, járási gyámhivatal, közfoglalkoztatás tervezésében, szervezésében, lebonyolításában érintett szereplők, háziorvos és házi gyermekorvos, mélyszegénységben élőket, romákat támogató civil szervezetek, egyházi szervezetek, közösségek, helyi foglalkoztatók, vállalkozók, szakképzések, felnőttképzések megvalósítói. Gyermekek: gyermekjóléti intézmények, védőnői szolgálat, házi gyermekorvos, köznevelési intézmények, pedagógiai szolgálatok, önkormányzatok hivatalai, tankerület, járási gyámhivatal, témában érintett civil szervezetek, ifjúsági szervezetek, egyházi szervezetek, közösségek. Idősek: szociális intézmények, háziorvos, egészségügyi szolgáltatók, idősekkel foglalkozó civil szervezetek, egyházi szervezetek, közösségek, önkormányzatok hivatalai. Fogyatékos személyek: szociális intézmények, egészségügyi szolgáltatók, háziorvos és házi gyermekorvos, védőnői szolgálat és köznevelési intézmények (gyermekek esetében), fogyatékos személyekkel foglalkozó civil szervezetek, érdekvédelmi szervezetek, egyházi szervezetek, közösségek, helyi foglalkoztatók, vállalkozók, települési önkormányzatok hivatalai, járási munkaügyi kirendeltség. 26

27 Nők: családsegítő szolgálat, védőnői szolgálat, háziorvos, civil szervezetek, járási munkaügyi kirendeltség, helyi foglalkoztatók, települési önkormányzatok hivatalai, gyermekek napközbeni ellátását végzők, köznevelési intézmények. FELTÁRT űs MEGOLDANDÓ PROBLűMÁK, NEHűZSűGEK A települések Helyi Esélyegyenlőségi Programjainak helyzetelemzéséből kibontakozó problémák sok hasonlóságot mutatnak. Bicske problémái, illetve a másik végleten az aprófalu Bodmér szükségletei nyilván más típusúak, mint az fős falvaké, de a legalapvetőbb dilemmák közösek. Ezek között több olyan is körvonalazódik, melyek járási szintű együttműködéssel, koordinációval való kezelése hatékony megoldást jelenthet. A projekt keretében Bicske Város Önkormányzata célul tűzte ki a járási önkormányzatok, intézmények, és gazdasági szervezetek közötti kooperáció kialakítását, Járási Szintű Felzárkóztatási Kerekasztalok megszervezését és működtetését, mely által megteremtődhet az esélyegyenlőség járási szintű megvalósításában érdekelt partnerek közötti társadalmi párbeszéd platformja. A járási szintű felzárkóztatási kerekasztal célja, hogy áttekintse a települések esélyegyenlőségi programjait, azok megvalósulását, összehangolja a járásban tervezett intézkedéseket és fejlesztéseket. A járási szintű felzárkóztatási kerekasztal a közösségi tervezés színtere. Az első ülésen kialakításra kerültek a közös munka keretei a munkaterv, és bemutatkoztak a kerekasztal tagjai, felállításra került a tagok elérhetőségét, tevékenységi körét tartalmazó adatbázis, bemutatásra kerültek az egyes települések HEP-jei, kialakítottuk az azonosítandó területek feltárásának módjait. A további kerekasztal megbeszéléseken tartott műhelymunka keretében a résztvevők meghatározták a területüket érintő esélyegyenlőséghez szorosan kapcsolódó problémákat. A problémák összesséőéb l meőalkotott témakörök a következ k lettek: 1. Hátrányos helyzetű munkanélküliek képzetlensége, munkaerő-piaci kompetenciák hiánya 2. Telepek, szegregátumok, szegregációval veszélyeztetett területek helyzete 3. Szociális szolgáltatások hiányosságai 4. Családi nevelés és minta átadás problémái 27

28 Célunk a kerekasztal megbeszéléseken az volt, hogy a témakörökhöz kapcsolódóan feltárjuk a további problémákat és, hogy közösen meghatározzuk az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, konkrét intézkedéseket. A kerekasztal megbeszélésekre építve a beavatkozások részletes tervezését kívántuk kivitelezni, melyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. A problématerületek meghatározása után, beazonosítottuk a hozzájuk tartozó célcsoportokat. 1. Hátrányos őelyzet munkanélküliek képzetlenséőe, munkaer -piaci kompetenciák őiánya Célcsoportok: 40 év fölötti férfiak, nők 16 év feletti, alapfokú végzettséggel nem rendelkezők 2. Telepek, szeőreőátumok, szeőreőációval veszélyeztetett területek őelyzete Célcsoportok: Telepeken élő roma lakosság Bevándorlók 3. Szociális szolőáltatások őiányossáőai Célcsoportok: Szociális otthonban élők (18-80 évesek) Hátrányos helyzetű családok (gyerekek, szülők) Időskorúak (házi segítségnyújtás) 4. Családi nevelés és minta átadás problémái Célcsoportok: Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyerekek Roma szülők és gyerekek Egy szülős családok 28

29 SWOT analízis segítségével határoztuk meg a problémák gyökereit és megoldásait. Áttekintésre került a helyi intézkedési tervek megvalósulása, ezekhez kapcsolódóan a megvalósíthatóság összehangolásának lehetőségei, térségi esélyegyenlőségi célok meghatározása. A kerekasztal megbeszélések során sorra vettük mind a 4 problématerületet SWOT analízis segítségével. HÁTRÁNYOS HELYZET MUNKANűLKÜLIEK KűPZETLENSűGE, MUNKAER ACI KOMPETENCIÁK HIÁNYA SWOT ELEMZűS -PI- ER SSűGEK szakember gárda foglalkoztatási osztály (munkaügyi központ) elérhetősége- helyi sajátosságok ismerete intézményi háttér helyi újság (tájékoztatás) GYENGESűGEK motiváció hiánya nem mindig a célcsoportok és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzés alapvető kompetenciák hiánya szociális bérlakások hiánya LEHET SűGEK kedvező környezeti adottságok jó földrajzi fekvés pályázatok, támogatások 29

30 képzési programok összefogás vállalatokkal stratégiai/foglalkoztatási paktum VESZűLYEK kedvezőtlen tömegközlekedés- helyközi kis települések finanszírozási hiánya bölcsődei, óvodai férőhely hiány Probléma beazonosítása aluliskolázottság folyamatos leszakadás nem megfelelő szocializáció képzettségükhöz nem illeszkedő munka lehetőségek munkába álláshoz kapcsolódó kompetenciák hiánya motiválatlanság Célok: iskolázatlansági problémák megoldása kulcs kompetenciák pótolása, beépítése foglalkoztatás paktum kidolgozása munkába állást támogató intézményekkel szoros kapcsolattartás igényfelmérés képességfelmérés Tanoda program folytatása 30

31 TELEPEK, SZEGREGÁTUMOK, SZEGREGÁCIÓJÁVAL VESZűLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETE SWOT ELEMZűS ER SSűGEK azonosulás elkötelezettség (Önkormányzat és a társadalmi szervezetek felé) tanoda (hatékony működése) menekültek (óvoda, iskola) szolgáltatások, biztosítások igénybevétele GYENGESűGEK biztonságérzet, ragaszkodás félelem az újtól aluliskolázottság (8 általános sincs) szakemberek hiánya szakma-hosszútávú elképzelések nem találkoznak kitartás hiánya LEHET SűGEK képzések (parkgondozói, kerti munkás) jó gyakorlatok jó példák közösség segítése, befogadás VESZűLYEK fokozódó deklasszálódása az alsó rétegeknek önkormányzatok törékeny anyagi helyzete (forráshiány) segélyezés változtatásában magas költség kockázat a társadalmi szemlélet nem támogatja a társadalmi befogadás területét 31

32 Probléma beazonosítása aluliskolázottság folyamatos leszakadás nincsenek hosszútávú elképzelések Nehezen találnak munkahelyet nem tudják megoldani a munkába járás költségeinek fedezését motiválatlanság mindennapi feladatok (hivatalos) ellátása Célok: az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése a különböző önkormányzati határozatok meghozatalában, intézkedések megtételében, a hátrányos megkülönböztetés csökkentése, megszüntetése, a megkülönböztetéstől mentes gondolkodás erősítése, az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára A szegregátum a településen élők által Pérónak hívott 9 utcára kiterjedő részből áll. Az itt élő emberek 95 %-a roma nemzetiségű, ami a város teljes lakosságának a 15%-át jelenti. A telepen élők nagy része nehéz anyagi körülmények között él, a munkanélküliek száma is magas. 32

33 Egyre többen költöznek ki a szőlőhegyes területekre, hiszen itt jóval alacsonyabbak az ingatlan árak és a közüzemi szolgáltatások is kevesebbe kerülnek. Az erre a területre kiköltözők nagy része valószínűsíthetően hátrányos helyzetű től az iskolák összevonására, valamint a főként hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelését biztosító Bihari utcai tagóvoda felszámolására került sor szeptemberétől ebben az épületben indul el Bicske Város Tanodája. Leőet séőek: Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ- szorosabb együttműködés SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HIÁNYOSSÁGAI SWOT ELEMZűS ER SSűGEK tanoda program elért eredményei gyermekjóléti, családsegítő beágyazottság, jó kapcsolat rendszer Budapest közelsége munkalehetőség átlagon felüli képzések eredményessége nagyobb GYENGESűGEK közmunkaprogramok tervezhetetlensége (volumenkorlát) problémákat orvosolni képes terápiák szűkössége jó gyakorlatok járási szintű kiterjesztése forráshiány miatti LEHET SűGEK gyermekotthon kapacitás (szakemberek) járáshoz tartozó Önkormányzatok jó gyakorlatai helyi innovációk (transzparenssé lehet tenni) elsődleges munkaerő-piaci lehetőségek átlagon felüliek jelzőrendszeres segítségnyújtás kiterjesztése (igényfelmérés) 33

34 VESZűLYEK fokozódó deklasszálódása az alsó rétegeknek önkormányzatok törékeny anyagi helyzete (forráshiány) segélyezés változtatásában magas költség kockázat a társadalmi szemlélet nem támogatja a társadalmi befogadás területét Probléma beazonosítása folyamatos leszakadás forráshiány információs csatornák bővítése közmunkaprogramok tervezhetetlensége jó gyakorlatok kevésbé használása Az évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szt.) módosítása értelmében a kötelezően nyújtandó ellátásokat március 1. napjától a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: aktív korúak ellátása, időskorúak járadéka, ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Társulás által fenntartott költséővetési szervek: Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat Központ Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás CsaládseŐít SzolŐálat: SzolŐáltatások: Családgondozás Adósságkezelési tanácsadás Rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolattartás 34

35 Előrefizetős árammérőt használók részére kódgenerálás Munkanélküliek munkához jutás segítése (Foglalkoztatási Információs Pont) Mediáció (konfliktusok kezelésére) Ruhaadományok gyűjtése és közvetítése Jogi tanácsadás Csoportos klubfoglalkozások: Háztartási klub (adósságkezelési szolgáltatásban részesülőknek), rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedését elősegítő csoportja, fogyatékkal élők klubja Szabadidős programok szervezése, közvetítése Drogprevenciós program működtetése Leőet séőek: étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nappali ellátás támogató szolgálat (fogyatékkal élők számára) átmeneti elhelyezés közös adományozás, gyűjtésszervezés egészségnap szervezés CSALÁDI NEVELűS űs MINTAÁTADÁS PROBLűMÁI SWOT ELEMZűS ER SSűGEK tanoda típusú intézmények működő ellátórendszer GYENGESűGEK 9 hó-tól 7 hétéves korig tartó szolgáltatások (védőnői, bölcsődei, óvodai) 3. generációs hátrányos helyzetű családok kevés bölcsődei férőhely 35

36 LEHET SűGEK intézményi átmenetek nehézségeinek leküzdése gyerekek elkötelezettségének erősítése kapcsolati háló kiépítése a tanoda és iskola között VESZűLYEK partneri kapcsolatokat akadályozza a rövidtávú szemlélet és a motiválatlanság (szülők, tanárok; az eredmények fenntarthatóságát veszélyezteti) Probléma beazonosítás kevés bölcsődei férőhely 9 hó-tól 7 hétéves korig tartó szolgáltatások (védőnői, bölcsődei, óvodai) higiéniás körülmények képzetlenség széthullott családok március 1. napjától a helyi önkormányzatok felelőssége nő a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában, mivel egyéb támogatásról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás. Bicskén 1 bölcsőde két csoporttal, 24 férőhellyel működik, a bölcsődei férőhelyek kihasználtsága 117%-os. Bicske Város intézményei a következ k: Az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek: Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár, Bicskei Gazdasági Szervezet- BGSZ, Bicske Városi Óvoda, Bicske Városi Konyha. Társulás által fenntartott költségvetési szervek: Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat Központ Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás Leőet séőek: prevenciók (havi felosztásban a települések között) 36

37 egészséges életmód, életvitel (felvilágosítás), egészségnap életre nevelés, gyakorlati átadás szülő klub családi napok közös iskolai programok életvezetési tanácsadás a Tanoda keretei között (önkéntes alapon) gyerekek napközbeni ellátásának megoldása (szülő, gyerek együtt) önkéntes csoportok kialakítás INTűZKEDűSI TERÜLTETEK BEMUTATÁSA űs A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ JÁRÁSI SZINT INTűZKEDűSEK A helyi esélyegyenlőségi programokban feltárt problémák között több olyat is találunk, melyek előmozdítását segíthetné a járási szintű együttműködés, koordináció. A hátrányos helyzetű munkanélküliek célcsoportja esetében: a közfoglalkoztatás szervezése a közfoglalkoztatás hatékonyságának növelése munkaerő-piaci szolgáltatások bővítése helyi foglalkoztatási programok indítása, a szociális szolgáltatások összehangoltságának vizsgálata a mélyszegénységben élők szükségleteivel. Utóbbiak szükségleteinek feltárása azokon a területeken, melyekről jelenleg nem áll rendelkezésre információ, A szülők, nők és a gyermekek esetében: a korai fejlesztés elérhetővé tételét, az iskolaérettség (komplex értelemben vett) elérését támogató fejlesztési formák és szűrővizsgálatok életvezetési tanácsadás és motiváció, családi napok a kisgyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése, a kisgyermekes nők munkavállalásának támogatása Az idősek, fogyatékkal élők esetében: a szociális szolgáltatások összehangoltságának, kapacitásának vizsgálata az idős emberek szükségleteivel gyűjtések szervezése prevenciók 37

38 Javasolt intézkedés Hátrányos őelyzet emberek jelent s részének alacsonyak a munkába állásőoz kapcsolódó kompetenciái A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyeőyenl séői probléma meőnevezése Az emberek egy része elvesztette a társadalomba való visszailleszkedéshez szükséges alapvető készségeket Intézkedés célja A munkanélküliek és a foglalkoztatottak általános kompetenciáinak növelése Az alacsony iskolai végzettségűek körében elérni a 8. általános iskolai végzettség elérését és további kompetenciák bealacsony iskolai véőzettépítése szellemi hátizsákjukba. stéő ek felzárkóztatása Alacsony iskolai végzettségűek R: felzárkóztató képzések (általános iskolai között magas a munkanélküliség szervezése. véőzettséő) K: Kompetenciájuk emelkedik, foglalkoztatásuk esélye nő H: Munkanélküliség csökkenése. MeŐfelel családi élet, eőészséőes szocializáció meőteremtése Intézkedések Intézkedésőez kapaz intézkedéssel csolódó kulcs Felel s (döntéshatárid (id Intézkedés tartalma kapcsolatos er teljesítmény őozó) tartam) forrás (HR) mutatók/indikátorok Kompetenciaképzések, motivációs tréa Járási szintű ningek szervezése az Esélyteremtő Humánerőforrás érintett célcsoport ré- A nyílt munkaerőpiaprogramterv képzési helyszí as szére. Életvezetési, con elhelyezkedettek végrehajtásáért nek biztosítása, pályázat szocializációs, családszáma. A különböző felelős szervezet, részvétel ösztönidőszak tervezési foglalkozásokon koordinációs zésének feltétvégéig tanácsadások részt vevők száma. bizottság, kerekelei. megszervezése a asztal Tanoda Program serésztvevői gítéségével. Az általános iskolai véa célcsoport iskolá- gezettséget elérők százottságának átfogó mának növekvő felmérése tendenciája. Tudásszintjükhöz illő Megszerzett munkaképzések szervezése. erő-piaci kompetenmajd az alapok isme- ciák. Képzéseken részt retében tudásszint vettek száma. Munkaemelés. erőpiacon elhelyezkedettek száma. Felelős koordinációs csoport, kerekasztal részvevők. Jelen helyzetben a társadalom Mindezek segítésére és bizonyos rétegénél elfogadott az megteremtésére életvea tény, hogy az emberek közzetési tanácsadás, csa- Programokba bekap- Felelős koordinámunkából, segélyekből élnek és Egy egészséges normáknak ládi mintaátadás a Ta- csolódó gyermekek és ciós csoport, keez rendjén is van. megfelelő családi élet megtenoda keretében. Ta- szülők száma. Tanoda- rekasztal részvea szocializáció során, mint tud- remtése. Munkakedv kiépítés, noda program folyaprogramhoz kapcsovők, Tanoda doljuk, a gyermekek későbbi felfo- megfelelő minták elmélyítése. matos működtetése. lódó gyermekek száma. gozói. gását meghatározzák azok a Pályaválasztási orientáképek, élethelyzetek, viselkedési ció. formák, amit a szüleitől lát. 38 Trénerek, oktatók, helyszín biztosítása, toborzás év elejétől folyamatos egyeztetések a koncepció kialakításáról és a bevonni kívánt célcsoport igényeiről. A Tanodaprogram keretében már most is fotrénerek, oktatók, lyamatosan zajhelyszín biztosílik a gyermekek tása, toborzás. szemléletformálása. Továbbra is vállaljuk. FenntartőatósáŐa VéŐreőajtás problémái, kockázatai Hossztávú Pályázati források hiánya, motiválatlanság Hosszútávú Képzések iránti hajlandóság, teljes körű felmérés készítése. Hosszútávú Felismerés, szakember hiánya Pályázati er forrás TOP TOP EFOP TOP TOP EFOP TOP részben TOP TOP TOP TOP EFOP

39 FoŐlalkoztatási paktum kidolőozása A foglalkoztatási paktum a térségi foglalkoztatáspolitika társadalmasításának eszköze, amely a helyi partnerségen alapul. Olyan szervezeti keret ad, amelynek segítségével egy asztalhoz lehet ültetni a A foglalkoztatási paktum kitérségben élő lakosság dolgozásával a járáshoz tarfoglalkoztatásának értozó Önkormányzatok száhátrányos helyzetű lakosok dekében tenni tudó femára elérhetővé válnának a jászámára a hiányosságaik miatt leket, s segítségével a rásban lévő munkalehetősénem állnak rendelkezésükre humánerőforrás fejgek és az azokhoz kapcsolódó megfelelő munkalehetőségek. lesztés céljait összkulcs-kompetenciák. Világos hangba lehet hozni a képet kapnának a munkaerőtérség gazdaságfejleszvel szembeni elvárásokról. tésének elképzeléseivel. Jelen foglalkoztatási paktum segítségével a járási Önkormányzatok világos képet kapnak a járásban lévő munkalehetőségekről és a hozzájuk tartozó kompetencia igényekről. Felelős kollégák, Járási szintű foglalkozjárásban lévő cétatási paktumok száma, Járáshoz tartozó gek, vállalatok felmunkahelyek száma és Önkormányzatok, keresése közös a bevont és ezen ke- kerekasztal részveegyüttműködés kiresztül betöltött munvők alakítása, helyszínkakörök. biztosítás A járásszékőely település őonlapján közös állás pora honlapokon a me- Honlapokon való megtál m ködtetése, foőlalkozaz esélyegyenlőség nevében gyében megjelenő jelenés, a munkalehetőközös felület kia közös állásportál célja, hogy tatási információk mindenkinek hozzáférést biztomunkalehetőségek ségek száma, jelentke- Járási önkormány- dolgozása az önmindig aktuális információkat meőosztása sít a térségben lévő munkalehemegjelentetése és hoz- zők száma, a hirdetézatok kormányzatok kolnyújtson a lakosság részére. tőségekről záférést biztosít min- sek hány emberhez jutlégáival den lakos számára. nak el aspályázati időszak 2017 Hosszútávú Céges, vállalati oldalról való nem megfelelő együttműködés TOP TOP EFOP Közép-távon Nem minden esetben azok az emberek érik el, akiknek a legjobban szüksége van rá. részben TOP 5.2.1

40 EsélyeŐyenl séői fórum létreőozása, m ködtetése a járásban érintett településekkel Közös prevenciók tartása a lakossáő meőfelel sz rése érdekében Megteremti az esélyegyenlőség érdekében történő előrelépések színterét. Aktuális problémák, lehetőségek megbeszéjáráshoz tartozó Az esélyegyenlőségi problélése, közös programok Fórumok száma, közös Önkormányzatok, Napirendi pontok mák pozitív irányba való elkidolgozása. (foglalintézkedések napi kerekasztal részve- kitűzése, helyszínmozdulása. Egy jól működő koztatás, prevenciók, rendre tűzése, közös vők, települési in- biztosítás, megvajárási szintű együtt-gondolkorendezvények, jelzőprogramok száma. tézmények vezelósítási folyamat. dás. rendszer, pályázati letői. hetőségek) as pályázati időszak Hosszútávú A járásban élő lakosság egészségügyi igényeinek kielégítése, felmérése. Minden évben a járás székhelyen, Bicskén Egészségnapot tartanak. Eddig is és ezután Egészségügyi szolmindenkinek lehetősége nyílis folytatódik a rendeza rendezvényeken Bicske Város Ön- gáltatást nyújtók, jon az egészségügyi szolgáltavénysorozat, ahol egyre részvevők száma, páci- kormányzatának Bicske Város Öntásokhoz. Egészségesebb laszélesebb körben kapensek száma. munkássága. kormányzatának kosság. nak lehetőséget a lakomunkássága. sok az egészségügyi problémák kiküszöbölésére. Folyamatosan Hosszú-távon 40 Forráshiány TOP Roma lakosság igénybevételéefop nek hajlandó- részben TOP sága.

41 MELLűKLETEK 41

42 1.számú melléklet 42

43 43

44 44

45

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Program Bicske Város Önkormányzata 2013. július Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok...

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Parád Nagyközség Önkormányzata

Parád Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet 2015. Türr István Képző

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN

ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN A projekt által érintett jogszabályok felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

j~~. szám ú előterjesztés --

j~~. szám ú előterjesztés -- Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere j~~. szám ú előterjesztés -- Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV 1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, 2015. június 17. 2 Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Ináncs Község Önkormányzata 2016. Türr István Képző és Kutató

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi

Részletesebben

Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve

Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Az Államreform operatív program keretében megvalósuló ÁROP-1.A.3.-2014 kódszámú Adjunk esélyt mindenkinek! projekt Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Gesztor település: Bácsalmás Város Önkormányzata

Részletesebben

Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK

Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 ÁROP-1.A.3.-2014 pályázat célkitűzése... 3 Együttműködő partnerek... 5 Elvárt eredmények... 8 Jogszabályi háttér... 10 Miskolc Járás

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Legyünk figyelemmel az egész teremtett világra. A környezetünkre, ahol élünk és tiszteljük embertársainkat. Különösen figyeljünk a gyerekekre, az idősekre, az elesettekre,

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

HELESFA Község Önkormányzata

HELESFA Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program HELESFA Község Önkormányzata Helesfa, 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 9 Célok

Részletesebben

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20.

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20. Jogszabályi keretek 2015. november 20. Tartalomjegyzék 1 Előzmények... 3 2 Alapvető fogalmak... 5 3 Nemzeti szintű jogszabályi keretek... 6 3.1 Nemzeti hitvallás... 6 3.2 Alaptörvény... 6 3.3 Stratégiák...

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020.

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020. 254/2015 (XII 17) XIÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI Kerület Újbuda Önkormányzata Kerületi Esélyegyenlőségi Program wwwpesteselyhu 1 TARTALOM 1 Vezetői összefoglaló 5 2 Bevezetés 7 21 Jogszabályi

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Készült: 2015. június 2013-2018 1 Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 4 A

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata ÁROP1.1.162122121 Esélyegyenlőségelvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 215. október 31. Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA Veszkény Község Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 4 Veszkény története... 5 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

1. BEVEZETÉS... 4 2. CSORNAI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE... 6

1. BEVEZETÉS... 4 2. CSORNAI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE... 6 1. BEVEZETÉS... 4 2. CSORNAI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE... 6 2.1. CSORNAI JÁRÁS bemutatása... 6 2.1.1. Demográfiai folyamatok... 8 2.1.2. A járás lakossága... 11 2.1.3. A járás gazdasági jellemzői... 13 2.2.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tabdi Községi Önkormányzat 2013. április 16. Tartalom A Helyi Esélyegyenlőségi Program bevezetője... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak... 3 A HEP elfogadása

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2013 2018 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. Jogszabályi háttér... 6 1.1. A program előkészítését előíró jogszabályi környezet...

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megyei Önkormányzat 2012-2014. évekre szóló Megújított Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megye Közgyőlése 29/2013. (II.28.) önkormányzati határozatával elfogadva 2 Bevezetés Az

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2016. február I. Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Vigántpetend Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok...

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember SZENTLŐRINC Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember 1 Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 12 Célok 12

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

1. BEVEZETÉS... 4 2. PANNONHALMI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE... 5

1. BEVEZETÉS... 4 2. PANNONHALMI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE... 5 É Á Á Ő í íí áí Á ü ü ű ö é á á ö á á á á ő é é é á Ö á í Í í í í í é Íí í Éü ó á Ó Í Í á Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében 1. BEVEZETÉS...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Projekt megnevezése: Működési folyamatok optimalizálása Erzsébetváros Önkormányzatánál című, ÁROP - 3.A.2-2013- 2013-0037 azonosító számú pályázati projekt Kapcsolódó fejlesztési

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dombóvár Város Önkormányzata 2013-2018 Készítette: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Közreműködtek: Tigerné Schuller Piroska Zsók Rita Felülvizsgálatot elvégezte: Vincellérné

Részletesebben

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata 1. számú melléklet ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Vésztő

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Készítette: Olcsva Község Önkormányzata Felülvizsgálat: 2015. szeptember 1 Tartalom Bevezetés...3 1. Jogszabályi háttér bemutatása...4

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata 2013. május 0 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HE)... 4 BEVEZETÉS... 4 1. A település bemutatása...

Részletesebben

Gyermely Község Önkormányzat

Gyermely Község Önkormányzat Gyermely Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013-2018) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Bevezetés... 3 A település bemutatása... Hiba! A

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagybajcs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagybajcs Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagybajcs Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés 3 A település bemutatása.....3 Öregedési index...7 Természetes szaporodás...8

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 4 2.1. Földrajz... 4 2.2. Történelem.. 4 2.3. Demográfia.....5 2.4. Közszolgáltatások.

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jászapáti Városi Önkormányzat 2013. június 07. Készítette és összeállította: Muhari István okleveles közgazdász pénzügyi ügyintéző 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő testületének a 153/2013. (VII. 11.)

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jánoshalma Városi Önkormányzat 2015-2020 Készítette: Juhász Anikó osztályvezető Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2015. július 15. napjára (szerda) 15.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2015. július 15. napjára (szerda) 15.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja Kiskunhalas Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja 1. Előszó Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

ISZEF előadás munkacsoportok. 2013. október

ISZEF előadás munkacsoportok. 2013. október ISZEF előadás munkacsoportok 2013. október A stratégia célrendszere 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi fenntarthatóság, jogszabályi környezet) Adminisztráció egyszerűsítése

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Kistelek, 2015. szeptember

Kistelek, 2015. szeptember A Területi együttműködést segítő programok kialakítása Kistelek Város Önkormányzatánál című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0108 azonosító számú projekttel kapcsolatos jogszabályok összegyűjtése, valamint a főbb

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV CIGÁNDI JÁRÁS 2015. Készült az ÁROP 1.A.3-2014-0116 program keretében 1 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 AZ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÉRTŐ SZAKVÉLEMÉNY 1. ADATOK Tárgy: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerinti esélyegyenlőségi program véleményezése 1 Szakértő

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Egyeztetési változat Közvitára bocsátotta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 686/2013. (XII.16.) számú

Részletesebben

TATAI JÁRÁS ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVE

TATAI JÁRÁS ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVE TATAI JÁRÁS ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVE A programterv Tata Város Önkormányzata megbízásából készült. 1 Programterv lezárva: 2015.11.20. Beérkezett észrevételek alapján javítva: 2015.11.18. Programterv elfogadva:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben