1. BEVEZETÉS PANNONHALMI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE... 5

Átírás

1 É Á Á Ő í íí áí Á ü ü ű ö é á á ö á á á á ő é é é á Ö á í Í í í í í é Íí í Éü ó á Ó Í Í á

2 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében 1. BEVEZETÉS PANNONHALMI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE PANNONHALMI JÁRÁS bemutatása Demográfiai folyamatok A járás lakossága A járás gazdasági jellemzői Összhangban a stratégiai dokumentumokkal Jogszabályi háttér Helyi partnerségek, társulások, segítő szervezetek a járásban Kérdőíves vizsgálat Feltárt problémák, fejlesztési lehetőségek Romák és mélyszegénységben élők célcsoportja Gyermekek célcsoportja Nők célcsoportja Idősek célcsoportja Fogyatékkal élők célcsoportja Specifikus célok Romák és mélyszegénységben élők célcsoport Gyermekek célcsoport Nők célcsoport Idősek célcsoport Fogyatékkal élők célcsoport Prioritások - az esélyegyenlőségi problémák, és fejlesztési lehetőségek tekintetében INTÉZKEDÉSI TERV / TERVEZETT PROGRAMOK Az intézkedési programok részletes kifejtése JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ KEREKASZTAL ÖNKÉNTES JÁRÁSI PONT GENERÁCIÓK EGYÜTT A MUNKAERŐ ÉRTÉK VÁNDOR TÁBOR PÁLYA ELŐTT AZ EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSE SZÜNIDEI PROGRAMBÁZIS

3 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében 9. CSALÁDBARÁT MUNKÁLTATÓK NŐK VÉDELME AKTÍV ÉLET = FITTSÉG BIZTONSÁG AZ OTTHONOKBAN ELFOGADÁS NAP MEGVÁLTOZOTT ESÉLYEK AKADÁLYOK NÉLKÜL Az Együttműködési Megállapodások kapcsolódása a programozáshoz FENNTARTHATÓSÁG ÖSSZEGZÉS MELLÉKLETEK számú melléklet - Felhasznált irodalmak, dokumentumok, források számú melléklet: Ábrajegyzék számú melléklet: A célcsoportokhoz kapcsolódó statisztikai indikátorok

4 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében 1. BEVEZETÉS Az ÁROP-1.A projekt keretében a Pannonhalmi Járás Esélyteremtő-programtervének elkészítéséhez egy átfogó járás-szintű helyzetelemzést készítettünk, mely feltárja az esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémákat, hiányosságokat, fejlesztendő területeket. Figyelembe vettük az Európa 2020 stratégiát, a kormány Nemzeti Stratégiáit, és a helyi stratégiákat, helyi partnerségek, társulások dokumentumait. A kiemelt célcsoportok tekintetében, a helyzetelemzés során összesítettük a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjaiban meghatározott, feltárt problémákat. Ehhez a statisztikai adatokat összesítettük járás-szinten, figyelembe véve a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet mellékleteit tartalmazó adattáblákat. A járás területének intézményi hálózatát feltérképeztük, valamint a Pannonhalmi Járási Kerekasztal ülései során (jegyzőkönyvekből) feltárt problémákat összesítettük. Ezen információk összessége alapján készült helyzetelemzésünk alapozza meg az elkészült PANNONHALMI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVÜNKET, mely a helyzetelemzéssel együtt teljes. A projektünk egyik alappillére az együtt dolgozás és így a munka után együtt örülhetünk a sikernek. A programtervünket is továbbra is ennek szellemében építettünk fel, amelyet különösen segített a közös munka a kerekasztalok működése során. A feltárt problémákat kihívásnak tekintjük és víziónk, hogy a tervezett programjaink, melyek a társadalmi felzárkózás megvalósításra tett törekvések, hosszú távú együttműködéseket generáljanak a járásban. A hátrányos helyzetű célcsoportok jövőjét továbbra is kiemelten fontos területként kezeljük a járás minden stratégiájában. Összhangot kívánunk létrehozni minden fejlesztésre váró területen. A megoldási lehetőségek a járás minden polgára számára lehetőséget nyújtanak, hogy részese legyen ennek a jövőképnek a kialakításában. Kapjon esélyt mindenki, hogy egyénként is átélhesse a siker élményét, mellyel saját személyiségét is építheti. 4

5 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében 2. PANNONHALMI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE 2.1. PANNONHALMI JÁRÁS bemutatása A pannonhalmi statisztikai kistérség Győr-Moson-Sopron megye dél-keleti részén fekszik. Pannonhalma és közvetlen környéke évezredek óta folyamatosan lakott terület. A Pannonhalmi járás illetékességi területe 17 települést foglal magába: Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Écs, Fenyőfő, Győrasszonyfa, Lázi, Nyalka, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Románd, Sikátor, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Veszprémvarsány. A járás székhelye Pannonhalma. A járásban már 2004 óta együttműködés jellemző a közoktatási, gyermekjóléti, egészségügyi feladatok ellátásában. A járásban kiemelt jelentőségű Pannonhalma járásszékhely, ezt az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátságnak köszönheti elsősorban, mely az UNESCO világörökségi listán szereplő, építészeti történelmi örökség. A járás jellegzetessége még a Pannonhalma- Sokoróalja történelmi borvidék, és a Sokorói dombságon létrehozott Pannonhalmi Tájvédelmi körzet, melynek nagy része is a járásban található. A járásban a löszös talaj gyakori, a szőlőtermesztésnek kedvez, valamint a lankás dombok. Pannonhalma a járás északi részében helyezkedik, nem centrálisan központi helyen. Ez a déli települések számára nem előnyös, mert a szolgáltatásokhoz való hozzáférést megnehezíti. A megye legkevésbé lakott járása a népsűrűsége: 56,33 fő/km. A járás déli része már Bakonyalját érinti. 1. ábra Pannonhalmi járás/ térkép 5

6 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében Pannonhalmi járás Járáshoz tartozó települések száma: 17 Terület, km2: 312 Lakónépesség fő/: fő Népsűrűség, fő/km2: 48,8 2. ábra Pannonhalmi járás Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR/2010 és Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR/2012 Tápszentmiklós Győrasszonyfa Lázi Románd Sikátor Écs Ravazd Tarjánpuszta Veszprémvarsány Pannonhalma Bakonyszentlászló Bakonygyirót Bakonypéterd Fenyőfő Pázmándfalu Nyalka Táp 3. ábra Közös Önkormányzati Hivatalok A járásban egy önálló polgármesteri hivatal (Pannonhalma) és 4 db Közös Önkormányzati Hivatal működik. A járásban 3 db Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. Bakonyszentlászlón, Pannonhalmán, és Pázmándfalun. 6

7 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében Településszintek a járásban A községeket népességszámuk alapján osztottuk csoportokra: Településszint Alsófokú központ/ város Középfokú központ (2000 fő felett) város Falu (2000 fő alatti)község Település Település szám Népesség (lakosság száma/fő) 5000 fő felett Pannonhalma között Győrasszonyfa Lázi Táp Tápszentmiklós Pázmándfalu Veszprémvarsány Ravazd Bakonyszentlászló Écs között Aprófalu/község Fenyőfő Bakonygyirót Bakonypéterd Sikátor Románd Tarjánpuszta Nyalka között Összesen ábra Településszintek a járásban (forrás:(teir) KSH-TSTAR) A járási székhelyek közül a megyében Pannonhalma a legalacsonyabb lakosságszámmal rendelkezik. Az aprófalvas térségekben jelentős volt a népességfogyás, idősebb a korszerkezet, a jövedelmi helyzet is kedvezőtlenebb. Az Écs, Ravazd, Nyalka, Pázmándfalu már Győr agglomerációjának része és ez megmutatkozik a gazdasági, és társadalmi fejlettségi szintben is. Ezen a területen nagyobb a népesség, és több a vállalkozások, gazdasági szervezetek száma. 7

8 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében Települések száma Aprófalu/község Falu (2000 fő alatti)község Középfokú központ (2000 fő felett) 5. ábra Településszintek a járásban Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR) Demográfiai folyamatok 4. ábra Öregedési mutató Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR (Állandó népességből a 100 fő 0-14 évesre jutó 60-x évesek száma) Az öregedési mutató a megye, a régió, és az ország adataihoz képest is alacsonyabb, és egyre növekszik az idősek aránya. 8

9 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében 5. ábra Lakónépesség (fő) Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR A lakónépesség száma lassan növekedést mutat. Ez Győr közelségének köszönhető. A járás életfeltételei alternatívát jelentenek, mert a telekárak, napi szolgáltatások olcsóbbak, és a napi munkába ingázás megoldható a 82-es főúton. A természetes fogyás száma is ennek következtében mégis növekedett 2013-ban, és a megyeihez képest magas értékű. 6. ábra Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék) Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR 9

10 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében 200 Élveszületések száma táblázat Élveszületések száma Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR Az élveszületések száma enyhe csökkenő tendenciát követ, de a nevelési/oktatási intézményekben ez nem jelentős, mert a Győrben dolgozni járó lakosok nagy része viszi magával győri intézményekbe a gyermekeket A járás lakossága 2. táblázat Állandó népességből a évesek száma (fő) Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR 10

11 8 ÁROP-1.A Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében A lakosság nagy része mezőgazdasági szférában dolgozik. Az aktív dolgozóképes lakosság száma az évek óta csökkenést mutató tendenciát követően 2013-ban minimálisan növekedett. Az aktív munkaképes lakosság csökkenése a megyére jellemző. A munkanélküliek aránya nem túl magas az országos értékhez viszonyítva, de a mezőgazdaságban a munkaerőhiány is kimutatható a járáson belül. Több településen (pl.: Ravazd) az idénymunkásokat a keleti országrészből szezonális munkára idetelepítik, a gyümölcsösben kiépített faházakba, sátrakba. (Cherry Farm Kft.) A munkanélküliség jelentős mértékben a nők és az alacsony képzettséggel rendelkezők esetében kimutatható. A tartós munkanélküliek száma magasabb arányt mutat a megyei adatokhoz viszonyítva. A hátrányos helyzetű lakosság nagy része az erdőgazdaságnál közmunkában foglalkoztatottak. 6. ábra Tartós munkanélküliség (ezrelék) A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők ezer lakosra vetített száma. Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR A magas kvalitásúak nagy része a megyeszékhelyen talál magának állást. A lakosság demográfiai adatai szerint a déli területek kisebb falvaiban mutatja a legnagyobb mértékben a lakosság öregedését. 11

12 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében 7. ábra Munkanélküliség ráta Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR Az oktatási kínálatok a járásban nagyon szegényesek, az egy gimnázium, és az egyetlen itt elvégezhető szak az egyházzenei képzés. A járásban több helyen vannak önkormányzati, szociális lakások. Az állapotuk nem mindenhol kielégítő. A települések nagy része rendelkezik a megfelelő előírású játszóparkokkal, de sok helyen tervbe van szabadidős központ, centrum kialakítása A járás gazdasági jellemzői A kibocsátás és a foglalkoztatás alapján a város legnagyobb nyereségérdekeltségű szervezetei: - Pannonhalma Város Önkormányzata - Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal - Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság: Borház Kft. Széldomb Kft. Bencés Kiadó Kft. Eranthis Kft. Pannonhalmi Viator Kft. - TriCollis Tárlatvezető Iroda - Gyógynövény Manufaktúra INOX-BÁZIS Kft 12

13 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében KAYLA SUN Kft. CSABA-TRANS 2005 Kft. Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt. Ravazdi Erdészete MedinTech Kft. PANNON Víz Zrt. Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Pannonhalmi Apátsági Pincészet Kft. Pannon-Net Informatikai Szolgáltató Kft. Papatyi-General Kft. SEBESTYÉN TRANS II. Kft SOKORO-THERM Kft. Szent Márton Hegyi Borászati Kft. TANTUS Bt. VA. TS Bt. WASCO Trade Kft ábra A gazdasági vállalkozások számának változása (db) / Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR A pannonhalmát érintő bakonyi vasútvonalnak a munkába járáshoz kapcsolódóan nincsen meghatározó jellege, e területeken a közforgalmú autóbusz közlekedés a meghatározó. Azonban nem a járás területén, hanem a megyeszékhely főként Győr irányába. A tömegközlekedés rossz Pannonhalmára, előfordul, hogy a járás déli részéről a járásközpontba csak 1-2 átszállással lehet eljutni. Ezekből a falvakból többnyire Zircre, Pápára járnak dolgozni, vagy egyéb szolgáltatást igénybe venni. A térség a szomszédos Téti járással való kapcsolataira is a hálózati hiányok jellemzőek, a Pannonhalmi járás településeivel a kelet-nyugati irányú közutak hiánya miatt, csak Győrön keresztül van kapcsolat. Pannonhalma törekszik rá, hogy intermodiális közlekedéssel megoldja, hogy elérhetőek legyenek a járási szolgáltatások. Az állami közutak területe a Téti 13

14 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében járással, majdnem azonos méretű, ehhez képest a Pannonhalmi járás területe 39 km2-rel nagyobb. Az úthálózat jövőbeli kiépítése növelheti a mobilitási lehetőségeket a térségben. Állami közutak területe Téti Soproni Pannonhalmi Mosonmagyaróvári Kapuvári Győri Csornai Állami közutak területe (1000 m2) ábra Állami közutak területe (1000 km) KSH/2013. Az elmúlt években nagy változást hozott a munkaerőpiacon, hogy a legnagyobb foglalkoztatók Ceres Sütő Zrt. gyára, és a WIENERBERGER Zrt. téglagyára bezárt, ugyanakkor a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság mára a legnagyobb létszámú munkaerőt alkalmazza. Gazdaságát tekintve a mezőgazdaság jelentős a térségben. A környező vidék a Sokoróidombság része, a bencések szőlőtermő területe volt. A borkultúra, a szőlőművelés kultúrája máig fennmaradt, és nagy hagyományokkal rendelkezik. A borászattal, szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdasági szervezetek főként Écs, Nyalka, Pázmándfalu, Ravazd falvakban találhatók. Pannonhalmán is a történelmi borvidék hagyományaihoz méltóan 200 hektáron szőlőt termesztenek, valamint a kapacitáskihasználás miatt a környék jó minőségű szőlőjét is felvásárolják. A tárolókapacitás mintegy 30 ezer hl. A város címerében is ott van az erre utaló szőlő. Magántermelők ma is finom borokat készítenek az itt termő szőlőből. A mezőgazdaság termékek előállítására gyümölcstermesztés, és biogazdálkodás tevékenységekkel is foglalkoznak. Ezek a foglalkoztatás szempontjából főleg idénymunkák. A mezőgazdasági őstermelők aránya jelentősen csökkent a járásban, a gazdasági vállalkozások száma folyamatosan növekszik. Az erdészetben is van lehetőség elhelyezkedésre Ravazdon, a Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt. - nél. A járásban található ápolást/gondozást nyújtó, és az egészségügyi intézményekben van még lehetőség, kapacitás a foglalkoztatásra. 14

15 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében ábra Regisztrált őstermelők száma / Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR A járás egésze turisztikai szempontból kedvező tulajdonságokkal rendelkezik, a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet, a Fenyőfői Ősfenyves a járás Bakonyaljai részén, és természetesen a Pannonhalmi Apátság vonzóvá teszik a járást. Kulturális élet centruma Pannonhalma, itt sokrétű programok várják a környékbelieket, de a városban ezen kívül több olyan látnivaló is van, melyek a város vonzó szerepét növelik (Apátsági Major Látogatóközpont, Szoborpark, Hefter Üveggaléria). A rengeteg látnivaló, és turisztikai célpont ellenére a járásban a A Minőségi szállodai szállásférőhelyek száma: 4* és 5*-os szálloda száma és a Minőségi szálláshelyek aránya százalékban KSH 2013-as adatok alapján nulla. Pannonhalmán, és Bakonyszentlászlón egyéb szállás lehetőség található. Pannonhalmán a Váralja Turisztikai Negyed fejlesztése még folyamatban van, ahol a tervek között szerepel a termálvíz adta lehetőségek kihasználása, egy wellness centrum kiépítése. Ez nagy lökést adna a teljes járás gazdasági fejlődésének. A járásban nagyobb bevásárlásra szolgáló hipermarket, komplexum, üzletközpont sincs. Kisebb üzletek, és boltok találhatók Összhangban a stratégiai dokumentumokkal Nemzeti stratégiák, koncepciók Az EU 2020 stratégia 1 3 A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, május

16 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell, két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. A projekttel az intelligens növekedés elérésében, a felzárkózási kerekasztal a gyermekek optimális pályaválasztásának érdekében a tanulási, és készségfejlesztést figyelemmel, fogja kísérni, hogy a jövőben az alacsony iskolázottságúak száma csökkenjen, és helyette a duális szakképzésben résztvevők száma növekedjen. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi kohézió biztosítása. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni, a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában hét fő beavatkozási irányon keresztül. Ebből, ami az adott projekthez is kapcsolódik közvetlenül illetve közvetetten: a szegénység elleni küzdelem, a társadalmi kohézió erősítése (társadalmi aktivitás, antidiszkrimináció és esélyteremtés aktív közösségek és fiatalok stb.), egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések, a köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése 16

17 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében A fenntartható inkluzív növekedés érdekében, a program hangsúlyozza, a család társadalmi szerepének megerősítését és a társadalmi összetartás erősítését, ez a projektben ifjúságvédelmi területi együttműködésében fontos szerepet kap. A projekt várható eredményei: a társadalmi bizalom növekedése, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes emberek, felelős állampolgárok egymás iránti szolidaritásának erősödése, továbbá a család és a fiatalabb nemzedékek társadalmi szerepének megerősödése, elsősorban hátrányos helyzetű emberek körében, hozzájárulnak az EFOP program által kitűzött célokhoz. Egészséges Magyarország A kirívóan rossz egészségi állapotért nagymértékben felelős az egészségkárosító életmód, különösen a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás. A programtervünk igazodik a Nemzeti Sportstratégia és az egészségügyi ágazat további stratégiai prioritásaihoz: Elsősorban a Népegészségügy fejlesztési céljához: a születéskor várható egészségben eltöltött életévek növelése 2 évvel 2020-ra (EUátlag elérése 2022-re), a fizikai és mentális egészség egyéni és társadalmi értékének növelése, egészségtudatos magatartás elősegítése, egyéni felelősségvállalás érvényesítése, a területi egészség egyenlőtlenségek, illetve a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségek csökkentése. Az operatív programok területi alapú forrás felhasználási mutatóinak Győr-Moson-Sopron megyei elemzéséből kiderült, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban az ÁROP keretében megítélt támogatásból a Pannonhalmi térség nem részesült. Nemzeti Reform Program 2 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató 4 A következő lépés A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, április 17

18 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. 3 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 4 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás-politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. A Stratégia a cigányság és a hátrányos helyzetű emberek leszakadását illető problémák megoldását nemzeti ügyként, s nem csupán szegénypolitikaként kezeli. A javasolt beavatkozási területek a Kormányprogramban is kiemelt fontossággal szereplő, fejlesztési területek: a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátások, szolgáltatások. Ezek közül összhangban áll a projekt célja, elsősorban a foglalkoztatás, a szociális, és egészségügyi ellátások területen megvalósítandó tevékenységekkel. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia 5 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus 5 Európai Bizottság, Európa Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák ( ) Budapest, november /2007. (V. 31.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, ; 18

19 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. A térségben sajátosságaira tekintettel a Nemzeti Stratégia átfogó céljai közül, összhangban van a projekt azzal a céllal, hogy alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak, a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. Roma Integráció Évtizede Program 6 Az Országgyűlés június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. A romák a legnagyobb transznacionális kisebbség Európában, egyben az egyik legszegényebb közösség lévén gyakran kizáródnak az elsődleges munkaerőpiacról. Ez ebben a térségben is jellemző. A projekt egyik fontos része, hogy a szociális gazdaság formán keresztül a térségben foglalkoztatottakat kiemeljük az elsődleges munkaerőpiacra. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. 6 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium,

20 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében A Nemzeti Drogellenes Stratégia A kábítószer-problémára vonatkozik, viszont hangsúlyozza, hogy a kábítószer-jelenség szorosan összefügg más kémiai és viselkedési függőségi problémákkal, elsősorban pedig a nemzet általános lelki egészségi állapotával, különös tekintettel az értékszemlélet, a kapcsolati kultúra, a problémamegoldó készség személyes és közösségi jellemzőire. A kábítószer-problémák hatékonyan nem kezelhetők más kapcsolódó nemzeti szakpolitikai stratégiák és programok nélkül, így például az alkohol-, gyógyszer és egyes viselkedési függőségeket érintő, illetve a mentálhigiénés, valamint a bűnmegelőzési stratégia és program nélkül. A Magyary Program (12.0) az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása pontban külön kiemeli az esélyegyenlőség előmozdításának fontosságát, amikor megfogalmazza, hogy a Kormány elkötelezett az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód egymással összefüggő alapelveinek a közigazgatás egészét érintő és tényleges érvényesítése iránt. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Kormány előírta a települési önkormányzat számára a helyi esélyegyenlőségi programok kötelező elkészítését. Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció: A Területfejlesztési Koncepció a megye gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának feltérképezését és annak alapján fejlesztési irányok megfogalmazását jelenti. Lényeges, hogy a megye területfejlesztési szereplői között az információáramlás és az együttműködés folyamatos legyen. A javaslattevő fázisban, a megye jövőképében a 2030-ig tartó időszakig azt kívánja elérni, hogy az országos, sőt közép-európai dimenzióban is számottevő gazdaságát megerősítse, annak domináns szektorait fejleszteni tudja, ezen ágazatokhoz folyamatosan kiépüljenek és megújuljanak a beszállítói közép- és kisvállalkozások, amelyek magas hozzáadott értékű, innovációban egyre teljesebb termék és szolgáltatás skálát tudjanak előállítani. A versenyképesség növekedjen, és hagyományos gazdasági szektorok mellett erősödjenek meg új tevékenységek, iparok és szolgáltatások, így az egészségipar, a környezetipar, a logisztika, a tudásipar, a sport és kulturális szolgáltatások köre. Győr-Moson-Sopron Megyei Feladat-ellátási, intézményhálózat-, működtetési és köznevelés-fejlesztési terve 20

21 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében A megyei köznevelés-fejlesztési terveket öt éves időtartamra első ízben évben készítették el a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével. A megyei köznevelés-fejlesztési terv részletesen tartalmazza a Pannonhalmi tankerület köznevelés fejlesztési irányelveit, a köznevelési intézmények átalakításának, valamint az óvodai csoportok és iskolai osztályok csoportszervezésére vonatkozó intézkedési javaslatokat a hatékonyabb feladat-ellátás érdekében szem előtt tartva, a gyermekek jogait és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjait. Győr-Moson-Sopron Megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja: a megye turisztikai adottságai, a turizmus trendjének várható alakulása, a megye erősségei, gyengeségei, továbbá fejlődésének lehetőségei, illetve annak gátat szabó veszélyek koncepciónk készítését is meghatározták. A megyei turizmusfejlesztési koncepció és fejlesztési program következő szakaszában a fejlesztési programok kerülnek meghatározásra. Győr-Moson-Sopron Megyei Szakképzés - Fejlesztési Koncepció A Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság törvényi kötelezettsége a 2020-ig érvényes középtávú szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, aminek elvárt eredménye, hogy irányt mutasson a szakképzés szereplőinek a jövőbeni fejlesztésekhez, valamint teremtsen kapcsolatot a megye területfejlesztési koncepciójával. A koncepció megvalósítói célul tűzték ki a szakképzés minőségének és hatékonyságának javítását, valamint a szakképzés kínálatának és a munkaerő-piaci igények összehangolását, a szakképzésben érintett szereplők közti együttműködések ösztönzését, és a szektorközi partnerségi hálózatok fejlesztését. Egy megyei szinten koordinált és irányított szakképzési intézményrendszer kialakítása a célkitűzés, amely felkészült az általános és speciális képzési igények kielégítésére Jogszabályi háttér Törvények: Magyarország Alaptörvénye évi CXXXIII. törvény egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról 21

22 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról évi I. törvény a munka törvénykönyvéről; évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól évi CLXXV. Törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról évi XCIX. törvény Az európai területi együttműködési csoportosulásról évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról (Knyt.) évi I. törvény a sportról évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; évi CXXV. törvény az egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi CLV. törvény a fogyasztóvédelméről évi CLIV. törvény az egészségügyről évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Kormányrendeletek: 22

23 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozásegészségügyi előírásokról 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a járások besorolásáról (módosítva a 106/2015. (IV. 23.) Korm. rendelettel) 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről (2. számú melléklet: a kedvezményezett térségek besorolásáról) 23

24 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében 2.4. Helyi partnerségek, társulások, segítő szervezetek a járásban "BOLDOGASSZONY HÁZA" Alapítvány "Segítő Kéz" Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulása "Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete, A Mi Bakonyunk Alapítvány Életmód Klub, Veszprémvarsány Falugondnoki szolgálatok Fiatalok Egészséget Életmódját Segítő Alapítvány Győr-Moson-Sopron Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzatok Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárgazdasági Kamara, Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Győri Rendőrkapitányság Pannonhalmi Rendőrőrse Háziorvosi szolgálatok Izabella Idősek Otthona Közéleti Fórum Máltai Szeretetszolgálat Támogató Szolgálat, Sorstárs Segítő Szolgálata Nyugdíjasklubok Pándzsa Klub Egyesület Pannonhalma Egyházmegyei Karitász Pannonhalma és Vidéke Mentésügyének Támogatásáért Kht. Pannonhalmi Iskoláért Alapítvány Pannonhalmi Járási Hivatal Pannonhalmi Óvodát és Bölcsődét Támogató Alapítvány Pannonhalmi Szent Márton Polgárőrség Pannonhalmi Többcélú Kistérségi Szociális, és Gyermekjóléti Társulása Pannónia Kincse Leader Egyesület Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalma Szent Márton Cukorbeteg Egyesület Szent Márton Nyugdíjasház Védőnői szolgálatok Vöröskereszt Területi Szervezete, 24

25 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében Intézményi hálózat A Pannonhalmi járásban az intézményhálózat több önkormányzati társulásban valósul meg. A szolgáltatások elérésére, hozzájutására minden önkormányzat igyekszik nagy gondot fordítani, de a tömegközlekedési lehetőségek miatt sokan több szolgáltatást inkább Győrben vesznek igénybe, az oktatási intézmények kínálta lehetőségek is többnyire itt találhatók, vagy még Pápán, főleg a középfokú oktatásban. A bentlakásos intézmények idősek számára statisztikai adatok elemzésénél az mutatható ki, hogy az időskori ellátásra, különösképpen bentlakás esetében egyre nagyobb igény jelentkezik, és 4 intézmény működik a járás területén, majdnem teljes kihasználtsággal, miközben az intézmények munkaerőhiánnyal küzdenek. A kisgyermekek nappali ellátását végző intézmények harcolnak a fennmaradásért az alacsony születési ráta miatt. Ennek a lehetőségnek a megszűnésével még kevésbé csábító a fiatalok számára a vidék. 25

26 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében OKTATÁSI- NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény szerint az oktatási intézmények esélyegyenlőségi programot fogadnak el, amelyben elemzik az intézményben tanuló hátrányos helyzetű tanulók helyzetének alakulását és meghatározzák az e tanulók esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az intézmények esélyegyenlőségi programjainak alapvető célja az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. Az oktatási intézmények fontos, hogy a járásban minden speciális gyerekcélcsoportot lefedjenek. Járásszinten összhangban kell, hogy legyen az elkészített oktatási esélyegyenlőségi program az adott település Helyi Esélyegyenlőségi Programjaival. A hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségi célcsoportjába tartoznak a gyerekek. Ezen belül árnyaltabban különböztetünk meg csoportokat. A gyógypedagógiai körhöz az SNI, HH, HHH, BTM gyerekek tartoznak, akik sajátos segítő nevelésre szorulnak. Az iskolákban az osztályfőnökök és ifjúságvédelmi felelős szoros és folyamatos kapcsolata az esélyegyenlőség terén kiemelten fontos. Az ő segítségükkel ismerhetők fel az olyan problémák, melyek azokat a gyerekeket érintik, akik hátrányos szociokulturális családi háttérrel rendelkeznek. A 2015-ben a KIR adatok szerint 13 oktatási/nevelési intézmény szűnt meg a járásban, de ez az adat megtévesztő, mert több helyen a fenntartó változása történt csak. Óvodák A Pannonhalmi járás területén önkormányzatok, és önkormányzati társulások tartják fenn az óvodákat. A járásban 5 településen nem működik helyben óvoda. Óvodát fenntartó település Óvodát fenntartó típusa Pannonhalma városi önkormányzat Tarjánpuszta önkormányzatok fenntartói társulása - társulási tanács Tápszentmiklós önkormányzatok jogi személyiségű társulása Écs községi önkormányzat Bakonyszentlászló önkormányzatok fenntartói társulása - gesztor és tag Pázmándfalu községi önkormányzat Veszprémvarsány önkormányzatok fenntartói társulása - önálló társulás Ravazd községi önkormányzat 3. táblázat forrás: KIR/

27 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében Az óvodákban a hátrányos helyzetű gyerekek száma 2013-ban 86 fő, és a legmagasabb számban Bakonyszentlászlón, Pannonhalmán, Tápszentmiklóson, és Veszprémvarsányban vannak ben ez a szám jelentősen csökkent, számuk 21 fő ban a Bakonygyiróton, Bakonygyiróton, Fenyőfőn, Romándon, Sikátorban a legalacsonyabb a 0-2 éves korú gyerekek száma, ezekben a falvakban nem működik helyben óvoda. Általános Iskolai Oktatás: A kisebb településeken nincs helyben iskola, a gyerekek vagy iskolabusszal, vagy falubusszal jutnak el a szomszéd falu iskolájába. A hátrányos helyzetű tanulók száma a járás délre eső felének községeiben vannak és Pannonhalmán. A pannonhalmi volt téglagyár területén is élnek gyerekek, az önkormányzati szociális lakásokban. A családsegítő, és gyermekjóléti szolgálat igyekszik minden segítséget megadni, a felzárkózásukhoz. A Pannonhalmi Tankerület illetékességi területén működő általános iskolák a 2015/16-os tanévben 1. Szent László Általános Iskola, Bakonyszentlászló Hivatalos beiskolázási körzete: Bakonyszentlászló, Bakonygyirót, Fenyőfő, Románd települések közigazgatási területe, 2. Petőfi Sándor Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Écs a. IV. Béla tagintézménye Ravazd A tanulók Pannonhalmáról, Tarjánpusztáról, Bakonypéterdről, Győrasszonyfáról is érkeznek. 3. Pannonhalmi Radnóti Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Pannonhalma a) Veszprémvarsányi Fekete István Tagiskolája Hivatalos beiskolázási körzete: Veszprémvarsány, Bakonypéterd, Sikátor települések közigazgatási területe 4. Tápi József Attila Általános Iskola, Táp a) Pázmándfalui Tagiskolája, Pázmándfalu Hivatalos beiskolázási körzete: Táp, Nyalka, Pázmándfalu települések közigazgatási területe 5. Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola 27

28 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében a) Győrasszonyfai Telephelye település ált. ált. iskolai oktatást ellátó iskola iskolai oktatás helyben: Bakonygyirót nincs Szent László Általános Iskola, Bakonyszentlászló Bakonypéterd nincs Pannonhalmi Radnóti Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bakonyszentlászló van Szent László Általános Iskola, Bakonyszentlászló Écs van Petőfi Sándor Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fenyőfő nincs Szent László Általános Iskola, Bakonyszentlászló Győrasszonyfa van Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola Lázi van Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola Nyalka nincs Tápi József Attila Általános Iskola, Táp Pannonhalma van Pannonhalmi Radnóti Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pázmándfalu van Tápi József Attila Általános Iskola, Táp Ravazd van Petőfi Sándor Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Románd nincs Szent László Általános Iskola, Bakonyszentlászló Sikátor nincs Pannonhalmi Radnóti Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Táp van Tápi József Attila Általános Iskola Tápszentmiklós van Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola Tarjánpuszta nincs Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola Veszprémvarsány van Pannonhalmi Radnóti Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 11. ábra Általános iskolai oktatás helye 12. ábra Internettel ellátott iskolák aránya az alap- és középfokú oktatásban (százalék) Internettel ellátott feladat-ellátási helyek aránya. Feladat-ellátási hely: a köznevelési intézmény (2012 előtt közoktatási intézmény) igazgatási szervezetén belül a székhelyen vagy más telephelyen működő intézményegység, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen, de eltérő nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézményegység. Település 2015/01 28

29 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében Óvodai HH Óvodai HHH Általános iskolai HH Általános iskolai HHH Középfokú HH Középfokú HHH Összes HH Összes HHH Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Écs Fenyőfő Győrasszonyfa Lázi Nyalka Pannonhalma Pázmándfalu Ravazd Románd Sikátor Táp Tápszentmiklós Tarjánpuszta Veszprémvarsány Összesen: táblázat forrás: KIR/2015. A járásban összesen hátrányos helyzetű gyermek 54 fő, a halmozottan hátrányos helyzetű 43 fő van. Bakonyszentlászlón, Lázin, Pannonhalmán a legnagyobb számban. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek a járás két településén él Bakonyszentlászlón és Pannonhalmán. Művészeti Iskolák: Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Écsi Petőfi Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola, Écs Középfokú iskolák/nem állami fenntartású iskolák: A Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium A járás egyetlen középfokú oktatással rendelkező intézménye. Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság által fenntartott intézmény. Az oktatás jellege: 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás, 6 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás, kollégiumi nevelésoktatás, párhuzamos művészeti nevelés-oktatás. Az intézmény nagy szerepet vállal, az esélyegyenlőséget, és társadalmi felzárkózást segítő munkában. Gimnáziumi feladatellátási helyek száma Eredményes érettségi vizsgát tett tanulók száma a felnőttoktatásban

30 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében Középiskolai tanulók száma a felnőttoktatásban Sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma Kollégiumi feladatellátási helyek száma táblázat Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR/2013 Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények: Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézménye Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó Az alábbi területen végzi munkáját: szakértői bizottsági tevékenység, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, iskolapszichológiai ellátás, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek gondozása, fejlesztő nevelés, kiemelten tehetséges tanulók gondozása fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Családi napközik: A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek törvényben rögzített napközbeni ellátásának családias körülmények között biztosított formája. Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás a Napraforgó Családi Napközi Hálózatot tartja fenn. A hálózat 4 helyen működteti a családi napközit: Nyalka Pázmándfalu Ravazd Táp Szolgáltatásai: Gyermekfelügyelet Gondozás Nevelés Étkeztetés Foglalkoztatás Időszakos gyermekfelügyelet Játszóház 30

31 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében Terület Bölcsődék száma Családi napközik száma Bakonygyirót 0 0 Bakonypéterd 0 0 Bakonyszentlászló 0 0 Écs 1 0 Fenyőfő 0 0 Győrasszonyfa 0 0 Lázi 0 0 Nyalka 0 1 Pannonhalma 1 1 Pázmándfalu 0 0 Ravazd 0 0 Románd 0 0 Sikátor 0 0 Táp 0 1 Tápszentmiklós 0 0 Tarjánpuszta 1 0 Veszprémvarsány táblázat Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR/2013 Bölcsőde: A járásban a bölcsődei ellátás két helyen valósul meg. A 0-2 éves gyermekek napközbeni ellátását biztosítja Écsen a Petőfi Sándor Általános Iskola, Óvoda-Bölcsőde és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Écs-Ravazd Közoktatási Társulás keretében és Tarjánpusztán. Ezen az ellátási helyen elsősorban Tarjánpuszta és Győrasszonyfa területéről, de más településekről is szívesen fogadnak gyermekeket. Bölcsődeorvosi szolgáltatást is nyújtanak havonta egyszer. EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK 31

32 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében 13. ábra A háziorvosok betegforgalma, ezer lakosra (fő) (TeIR) KSH-TSTAR Az alapfokú egészségügyi ellátásban 8 település (Pannonhalma, Écs, Pázmándfalu, Táp, Győrasszonyfa, Veszprémvarsány és Bakonyszentlászló) rendelkezik háziorvossal. Pannonhalma kórházzal nem, de a járóbeteg szakrendelővel rendelkezik. Háziorvos Bakonyszentlászló Écs Győrasszonyfa Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pázmándfalu Táp Veszprémvarsány Ellátási terület Bakonyszentlászló; Fenyőfő; Bakonygyirót; Bakonypéterd Ravazd; Écs Győrasszonyfa; Tarjánpuszta Pannonhalma Pannonhalma Écs; Ravazd; Pannonhalma Pázmándfalu; Nyalka Táp; Tápszentmiklós; Románd Lázi; Sikátor; Veszprémvarsány Veszprémvarsány Sikátor; Románd; Bakonypéterd; Lázi; Bakonygyirót; Veszprémvarsány 7. táblázat forrás: OEP/2015. adatbázisa 32

33 Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében Szent Márton Járóbeteg Központ, Pannonhalma 17 szakterületen látják el a betegeket, és van mentőállomás is, azaz a középfokú ellátás széleskörűnek mondható. BELGYÓGYÁSZAT TÜDŐGYÓGYÁSZAT, GONDOZÁS PSZICHIÁTRIA SZEMÉSZET UROLÓGIA FÜL-ORR-GÉGÉSZET NŐGYÓGYÁSZAT ULTRAHANG DIAGNOSZTIKA SEBÉSZET REUMATOLÓGIA BŐRGYÓGYÁSZAT ORTOPÉDIA KARDIOLÓGIA GYERMEKGYÓGYÁSZAT (KÜLÖN GYERMEK TÜDŐGYÓGYÁSZAT) NEUROLÓGIA RÖNTGEN DIAGNOSZTIKA LABOR A közös önkormányzati hivatalok központi önkormányzatánál mindenhol működik háziorvos, és a kisebb településekre kijár rendelni heti 1-2 alkalommal. Az idősek számára a közlekedési nehézségek miatt problémát okoz az eljutás, de a falugondnoki szolgálattal igyekeznek megoldani a helyzetet. Sokszor azonban a Győrben található szolgáltatásokat részesítik előnyben, mert annyira nehéz a tömegközlekedéssel eljutni a járásszékhelyhez. Annak ellenére is, hogy a rendeléseken a várakozási idő jóval rövidebb, mint a megyeszékhelyen. A területi védőnők körzetek (ellátási terület) szerint végzik feladataikat, az ellátási területen lakóhellyel rendelkezők, illetve írásbeli igény esetén a körzetben életvitelszerűen tartózkodók részére. Területi védőnői ellátásban a várandós, gyermekágyas édesanyák, a 0-7 éves korosztályú gyermekek, az otthongondozott tanköteles korú gyermekek részesülnek. Az iskolavédőnői ellátás a 3-18 éves korosztály, valamint 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő diákok számára biztosított. A védőnői szolgálat, ugyanilyen rendszerben, körzeteket (falvakat) összefogva működik, sok helyen 4-5 településre jut egy védőnő. Minden helységben a családokhoz is a megadott időközönként kilátogat. A gyerekorvos szolgáltatás Pannonhalmán, és Veszprémvarsányban vehető igénybe. 33