1. BEVEZETÉS CSORNAI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE... 6

Átírás

1

2 1. BEVEZETÉS CSORNAI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE CSORNAI JÁRÁS bemutatása Demográfiai folyamatok A járás lakossága A járás gazdasági jellemzői Összhangban a stratégiai dokumentumokkal Jogszabályi háttér Helyi partnerségek, társulások, segítő szervezetek a járásban Kérdőíves vizsgálat Feltárt problémák, fejlesztési lehetőségek Romák és mélyszegénységben élők célcsoportja Gyermekek célcsoportja Nők célcsoportja Idősek célcsoportja Fogyatékkal élők célcsoportja Specifikus célok Romák és mélyszegénységben élők célcsoport Gyermekek célcsoport Nők célcsoport Idősek célcsoport Fogyatékkal élők célcsoport Prioritások - az esélyegyenlőségi problémák, és fejlesztési lehetőségek tekintetében INTÉZKEDÉSI TERV / TERVEZETT PROGRAMOK Az intézkedési programok részletes kifejtése JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ KEREKASZTAL ÉRTED, ÉRTEM, ÉRTÜNK GENERÁCIÓK PROGRAMSOROZAT MUNKAERŐPIAC FELTÉRKÉPEZÉSE KULTÚRA TÁBOR PÁLYAORIENTÁCIÓS PROGRAMSOROZAT EGÉSZSÉGES FIATALOK SZÜNIDŐBEN, BIZTONSÁGBAN!

3 9. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYEK MUNKA-CSALÁD EGYENSÚLYBAN NŐK JOGGAL AKTÍV ÉLET- SZEMLÉLET BIZTONSÁGBAN, NYUGALOMBAN IDŐSEN IS FITTEN! ELFOGADÁS ERŐSÍTÉSE MÁS program - FOGLALKOZTATÁSI ESÉLYNÖVELÉS NINCS AKADÁLY! Az Együttműködési Megállapodások kapcsolódása a programozáshoz FENNTARTHATÓSÁG ÖSSZEGZÉS MELLÉKLETEK számú melléklet - Felhasznált irodalmak, dokumentumok, források számú melléklet: Ábrajegyzék számú Melléklet: A célcsoportokhoz kapcsolódó statisztikai indikátorok

4 1. BEVEZETÉS Az ÁROP-1.A projekt keretében a Csornai Járás Esélyteremtőprogramtervének elkészítéséhez egy átfogó járás-szintű helyzetelemzést készítettünk, mely feltárja az esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémákat, hiányosságokat, fejlesztendő területeket. Figyelembe vettük az Európa 2020 stratégiát, a kormány Nemzeti Stratégiáit, és a helyi stratégiákat, helyi partnerségek, társulások dokumentumait. A kiemelt célcsoportok tekintetében, a helyzetelemzés során összesítettük a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjaiban meghatározott, feltárt problémákat. Ehhez a statisztikai adatokat összesítettük járás-szinten, figyelembe véve a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet mellékleteit tartalmazó adattáblákat. A járás területének intézményi hálózatát feltérképeztük, valamint a Csornai Járási Kerekasztal ülései során (jegyzőkönyvekből) feltárt problémákat összesítettük. Ezen információk összessége alapján készült helyzetelemzésünk alapozza meg az elkészült JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVÜNKET, mely a helyzetelemzéssel együtt teljes. Jövőkép Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni haladás. Együtt dolgozni siker (Henry Ford) A projektünkben is szereplő idézettel is azt szerettük volna sugallni, hogy az egyik alappillére a munkánknak az együtt dolgozás, és így a munka után együtt örülhetünk a sikernek. A programtervünket is továbbra is ennek szellemében építettünk fel, amelyet különösen segített a közös munka a kerekasztal működése során. A feltárt problémákat, kihívásnak tekintjük, és a víziónk, hogy a tervezett programjaink, melyek a társadalmi felzárkózás megvalósításra tett törekvések, hosszú távú együttműködéseket generáljanak a járásban. A hátrányos helyzetű célcsoportok jövőjét továbbra is kiemelten fontos területként kezeljük a járás minden stratégiájában. Összhangot kívánunk létrehozni minden fejlesztésre váró területen. 4

5 A megoldási lehetőségek a járás minden polgára számára lehetőséget nyújtanak, hogy részese legyen ennek a jövőképnek a kialakításában. Kapjon esélyt mindenki, hogy egyénként is átélhesse a siker élményét, mellyel saját személyiségét is építheti. 5

6 2. CSORNAI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE 2.1. CSORNAI JÁRÁS bemutatása A Csornai járás január elsejével alakult meg újra a Rábaközben. Magyarországnak a Nyugat-dunántúli régió észak-nyugati részén helyezkedik el összesen 579,77 km² területen, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő megyéjében, Győr-Moson- Sopron megyében. Székhelye Csorna város, népessége fő, népsűrűsége 56 fő/km² volt a évi adatok szerint. Egy város (Csorna) és 32 község tartozik hozzá. A Csornai járást magában foglaló, viszonylag nagy földrajzi egységet lefedő statisztikai térség két fő tengelyét a 85-ös és a 86- os számú főutak adják. A Csornai járás 2013-as megalakulása előtt Csornai kistérségként működött, a települések számában történt változás a járássá alakulással: Bezi, Győrsövényház, és Fehértó a Győri járáshoz került, Sobor és Bodonhely a Téti kistérségtől átkerült a Csornai járáshoz. A településhierarchia szempontjából Győr-Moson-Sopron megyében a járás központja, Csorna a kilenc alsófokú központ közül az egyik. 10 ezer fős Csorna és Kapuvár városok lakossága a legnagyobb a megye alsófokú központjai közül. 6

7 1. ábra Közös Önkormányzati Hivatalok Településszintek a járásban. A Csornai Járásban 1 önálló önkormányzati, és 8 közös önkormányzati hivatal látja el a közigazgatási feladatokat. A községeket népességszámuk alapján osztottuk csoportokra: 2. ábra Településszintek a járásban Településszint Település Település szám 7 Népesség (lakosság száma/fő) Alsófokú központ/ város Csorna Falu (2000 fő Bősárkány, Kóny, Szany között felett)/nagyközség Falu (2000 fő alatti)község Bágyogszovát, Barbacs, között Bogyoszló, Dör, Egyed, Farád, Jobaháza, Rábapordány, Rábatamási, Szil, Szilsárkány, Vág Aprófalu/község Acsalag, Bodonhely, Cakóháza, Maglóca, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Páli, Pásztori, Potyond, között

8 Rábacsanak, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábcakapi, Sobor, Sopronnémeti, Tárnokréti, Zsebeháza Összesen A megye településeinek és népességének megoszlása, településhierarchia-szintek szerint, 2013 (forrás: KSH) A települések egyharmada Magyarországon aprófalu, a Csornai járásban a települések több, mint ötven százaléka 500 fő alatti lakosú. A járásban az 1000 lelkes kisközségek dominálnak, a községek 75%-át teszik ki. 3. ábra Településszintek a járásban Az aprófalvak Győr-Moson-Sopron megye déli részén helyezkednek el sűrűbben, ez főleg a Csornai járás területére esik. A községeken belül is kiemelkedő azoknak a csoportja, ahol a népesség nem haladja meg az ezer főt. A Csornai járásban ez 24 település jelenleg. A szakirodalom szerint az 500 főnél alacsonyabb lélekszámú településeket aprófalvaknak tekinthetjük Demográfiai folyamatok Méretük következtében nehéz a közszolgáltatások biztosítása és a munkanélküliség nagyobb mértékű az aprófalvakban. Sajnos a rossz életkilátások miatt, jellemző a fiatal és aktív korú lakosság elvándorlása, ami a helyi társadalom elöregedését gyorsítja. 8

9 4. ábra Öregedési mutató (Állandó népességből a 100 fő 0-14 évesre jutó 60-x évesek száma) A vidék elnéptelenedése folytán, fennáll a veszélye, hogy egyre több középfalu népessége csökken, így az aprófalvak száma egyre növekszik. 5. ábra Lakónépesség (fő) 9

10 A lakónépesség az adott területen lakóhellyel rendelkező és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Győr-Moson-Sopron megyében csupán a Kapuvári és Csornai járásban mutatkozott csekély mértékű migrációs veszteség. Az általánosan kedvező migrációs jellemzőknek köszönhetően Győr-Moson-Sopron megyében általánosságban nőtt a népesség. A Csornai járás aprófalvaira jellemző a népességfogyás, az idősebb a korszerkezet, itt a jövedelmi helyzet is kedvezőtlenebb. A megyében a természetes szaporodás/fogyás ebben a járásban mutatja a legrosszabb eredményeket, a járás a megye legjobban öregedő térsége. Az élveszületések és a halálozások különbözete adja meg a természetes szaporodás évről-évre követhető számát. Az alábbi ábrán csak a 2012-es évben volt kisebb pozitív javulás, de ban az előző évekhez képest a legnagyobb volt a visszaesés a természetes szaporodás mértékében. 6. ábra Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék) A Győr-Moson-Sopron megye déli térségekben az alsófokú központok foglalkoztatottsági helyzete kedvezőtlenebb, mint az északi térségekben található városoké. A Csornai járás ide sorolható. 10

11 8 ÁROP-1.A A járás lakossága Az adott területen lakóhellyel rendelkező személyek száma. Két népszámlálás közötti évek népességszámának meghatározása a továbbvezetés módszerével lehetséges, amely során az évenkénti természetes népmozgalmi (születés, halálozás, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, válás) és vándorlási (belföldi, nemzetközi) statisztikák adatai kerülnek feldolgozásra. Az adatokat nagymértékben befolyásolja, hogy Csorna környékéről főleg a munkalehetőségek miatt többen Győrbe költöznek, amely nem csak átmeneti szándék, hanem többnyire ott rendezik be további életüket is. Állandó népességből a évesek száma (fő) Az aktív munkaképes lakosság csökkenése jól kimutatható a fenti diagram adataiból. A munkanélküliek aránya nem túl magas az országos értékhez viszonyítva, de már a munkaerőhiány is kimutatható a járáson belül. A munkanélküliség jelentős mértékben a nők és az alacsony képzettséggel rendelkezők esetében kimutatható. A tartós munkanélküliek száma magasabb arányt mutat a munkanélküliségi ráta adataihoz képest. 11

12 2. ábra Tartós munkanélküliség (ezrelék) A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők ezer lakosra vetített száma. A lakosság nagy része mezőgazdasági szférába dolgozik. Az őstermelők aránya is magas a járásban. 3. ábra Munkanélküliség ráta 12

13 Az oktatási kínálatok a felnőttek számára nagyon korlátozottak, nincsenek támogatott átképzési lehetőségek. A komfort nélküli lakások aránya a járás déli térségében magasabb, valamint az apróbb falvakban jellemző, hogy a szennyvízcsatornázás, vagy a gázszolgáltatás nem került még kiépítésre, vagy a lakásokba bevezetésre. A települések nagy része rendelkezik a megfelelő előírású játszóparkokkal, de a szabadidős tevékenységek eltöltéséhez, sporttevékenységek végzéséhez nincs minden településen megfelelő infrastruktúra. A tömegközlekedés minden településen biztosított a buszjáratokkal, de az alacsony lélekszámú községekben a járatok nagyon ritkák. A közlekedés Csorna városa irányába centralizált A járás gazdasági jellemzői A földrajzi pozícióját tekintve előnye, hogy 15 kilométeres övezetében nem található város. Csorna gazdasági életére geológiai adottsága mellet, új előnyre tett szert közlekedésben szeptembertől, az új gyorsforgalmi autóútnak köszönhetően a Csornán áthaladó forgalom kisebb lesz, a városlakók és a dél-rábaköziek viszont sokkal rövidebb idő alatt juthatnak Győrbe az átadott M85, és M86-os úton. A kibocsátás és a foglalkoztatás alapján a város legnagyobb nyereségérdekeltségű szervezetei: - Hantech Zrt. - Sole Mizo Zrt. - Tondach Magyarország Cserép és Téglagyártó - Mezőgazdasági őstermelők - Társas vállalkozások - Egyéni vállalkozások - Seeburger Rábaköz Konzervipari Kft. - Csornai Inkubátorház Kft. - Molnár Elektronikai Kft. - Csornai Margit Kórház - Csornai Alumíniumkohászati Kft. - Farkas Szerelvénygyártó Kft. - Németh Szerelvénygyártó Kft. - Rábaközi Takarékszövet - Erste Bank - OTP Bank - K&H Bank 13

14 - Spar Magyarország Kft. - Tesco-Global Kft. - Lidl Kft. - Penny Market - GYSEV Zrt. - Swietelsky Magyarország Kft. - AVA-PACK Kft. - BNF Kft. - CsornaVáros Önkormányzata - Győr-Moson-Sopron-Megyei Kormányhivatal - 4. ábra A gazdasági vállalkozások számának változása az adófizetők száma szerint, ezer lakosra A Csornai Önkormányzat ipari parkot alakított ki a jobb munkalehetőségek biztosítása érdekében. Fertő-Hanság Nemzeti Park megtalálható a járás egy részén, mely lehetőségeket kínál természetjárás, horgászat, vadászat tevékenységekre. A természeti értékekben gazdag területeken adottak az öko- és a falusi turizmus feltételei is, de erre még kevés helyen van kialakítva megfelelő szállás és vendéglátó egység. Az egyedi összetételű, igen sok oldott anyagot tartalmazó, nátrium- hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, fluoridos csornai termálvíz, orvosi szempontból igen értékes, ami miatt a csornai termálfürdőt sokan keresik fel gyógyulás vagy egészségmegőrzés céljából. A termálfürdő fejlesztése turisztikai és munkahelybiztosítási szempontból is kulcskérdés. A városban két panzió fogadja az érkezőket, ám további szálláslehetőségek kialakítására egyre nagyobb igény mutatkozik. A turisztikai ágazat fejlesztése esedékes, az adatok szerint a megyében a szálláshelyek száma ebben a járásban a legkevesebb. 14

15 5. ábra Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma, ezer lakosra (db) A 105/2015. (IV.23) Korm. rendelet szerinti besorolás alapján Cakóháza település társadalmigazdasági és infrastrukturális fejlettsége a legalacsonyabb Győr-Moson-Sopron megyében. 6. ábra Kedvezményezett települések/győr-moson-sopron megye 15

16 Cakóháza lakosainak száma 60 fő alatti, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat a településen as adatok szerint vannak olyan lakosai, akik a 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek. A rendelet szerint jelentős munkanélküliséggel sújtott település a Csornai járásban nincs. A komplex mutatók szerinti besorolás alapján a megyében 4 járás kedvezőbb mutatókkal rendelkezik, ugyanakkor a vállalkozások száma 2013-ig növekvő tendenciát mutat. A gazdasági aktivitás szempontjából összességében kedvezőbb volt az országosnál, az alsófokú központoké, a falvaké és az aprófalvaké pedig kedvezőtlenebb. A foglalkoztatási terület is a megye általános foglalkoztatási rátájához képest, nem sokkal alacsonyabb, de a Győri járáshoz viszonyítva már jelentősen alacsonyabb. Az alsófokú központokban, mint Csornán is foglalkoztatottak kb.48%-a ingázik. A munkanélküliség szempontjából fontos megemlíteni, hogy jelentős a működő vállalkozások száma a járásban Összhangban a stratégiai dokumentumokkal Nemzeti stratégiák, koncepciók Az EU 2020 stratégia 1 Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell, két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és 3 A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, május

17 társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. A projekttel az intelligens növekedés elérésében, a felzárkózási kerekasztal a gyermekek optimális pályaválasztásának érdekében a tanulási, és készségfejlesztést figyelemmel, fogja kísérni, hogy a jövőben az alacsony iskolázottságúak száma csökkenjen, és helyette a duális szakképzésben résztvevők száma növekedjen. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi kohézió biztosítása. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni, a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában hét fő beavatkozási irányon keresztül. Ebből, ami az adott projekthez is kapcsolódik közvetlenül illetve közvetetten: a szegénység elleni küzdelem, a társadalmi kohézió erősítése (társadalmi aktivitás, anti diszkrimináció és esélyteremtés aktív közösségek és fiatalok stb.), egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések, a köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése A fenntartható inkluzív növekedés érdekében, a program hangsúlyozza, a család társadalmi szerepének megerősítését és a társadalmi összetartás erősítését, ez a projektben ifjúságvédelmi területi együttműködésében fontos szerepet kap. A projekt várható eredményei: a társadalmi bizalom növekedése, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes emberek, felelős állampolgárok egymás iránti szolidaritásának erősödése, továbbá a család és a fiatalabb nemzedékek társadalmi szerepének megerősödése, elsősorban hátrányos helyzetű emberek körében, hozzájárulnak az EFOP program által kitűzött célokhoz. 17

18 Egészséges Magyarország A kirívóan rossz egészségi állapotért nagymértékben felelős az egészségkárosító életmód, különösen a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás. A programtervünk igazodik a Nemzeti Sportstratégia és az egészségügyi ágazat további stratégiai prioritásaihoz: Elsősorban a Népegészségügy fejlesztési céljához: a születéskor várható egészségben eltöltött életévek növelése 2 évvel 2020-ra (EUátlag elérése 2022-re), a fizikai és mentális egészség egyéni és társadalmi értékének növelése, egészségtudatos magatartás elősegítése, egyéni felelősségvállalás érvényesítése, a területi egészség egyenlőtlenségek, illetve a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségek csökkentése. Az operatív programok területi alapú forrás felhasználási mutatóinak Győr-Moson-Sopron megyei elemzéséből kiderült, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban az ÁROP keretében megítélt támogatásból a csornai térség nem részesült. Nemzeti Reform Program 2 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. 3 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. 4 A következő lépés A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, április 5 Európai Bizottság, Európa

19 Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 4 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás-politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. A Stratégia a cigányság és a hátrányos helyzetű emberek leszakadását illető problémák megoldását nemzeti ügyként, s nem csupán szegénypolitikaként kezeli. A javasolt beavatkozási területek a Kormányprogramban is kiemelt fontossággal szereplő, fejlesztési területek: a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátások, szolgáltatások. Ezek közül összhangban áll a projekt célja, elsősorban a foglalkoztatás, a szociális, és egészségügyi ellátások területen megvalósítandó tevékenységekkel. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia 5 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. A térségben sajátosságaira tekintettel a Nemzeti Stratégia átfogó céljai közül, összhangban van a projekt azzal a céllal, hogy alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak, a mainál sokkal nagyobb mértékben kell 6 Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák ( ) Budapest, november /2007. (V. 31.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, ; 19

20 hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. Roma Integráció Évtizede Program 6 Az Országgyűlés június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. A romák a legnagyobb transznacionális kisebbség Európában, egyben az egyik legszegényebb közösség lévén gyakran kizáródnak az elsődleges munkaerőpiacról. Ez ebben a térségben is jellemző. A projekt egyik fontos része, hogy a szociális gazdaság formán keresztül a térségben foglalkoztatottakat kiemeljük az elsődleges munkaerőpiacra. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Nemzeti Drogellenes Stratégia A kábítószer-problémára vonatkozik, viszont hangsúlyozza, hogy a kábítószer-jelenség szorosan összefügg más kémiai és viselkedési függőségi problémákkal, elsősorban pedig a 6 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium,

21 nemzet általános lelki egészségi állapotával, különös tekintettel az értékszemlélet, a kapcsolati kultúra, a problémamegoldó készség személyes és közösségi jellemzőire. A kábítószer-problémák hatékonyan nem kezelhetők más kapcsolódó nemzeti szakpolitikai stratégiák és programok nélkül, így például az alkohol-, gyógyszer és egyes viselkedési függőségeket érintő, illetve a mentálhigiénés, valamint a bűnmegelőzési stratégia és program nélkül. A Magyary Program (12.0) az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása pontban külön kiemeli az esélyegyenlőség előmozdításának fontosságát, amikor megfogalmazza, hogy a Kormány elkötelezett az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód egymással összefüggő alapelveinek a közigazgatás egészét érintő és tényleges érvényesítése iránt. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Kormány előírta a települési önkormányzat számára a helyi esélyegyenlőségi programok kötelező elkészítését. Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció: A Területfejlesztési Koncepció a megye gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának feltérképezését és annak alapján fejlesztési irányok megfogalmazását jelenti. Lényeges, hogy a megye területfejlesztési szereplői között az információáramlás és az együttműködés folyamatos legyen. A javaslattevő fázisban, a megye jövőképében a 2030-ig tartó időszakig azt kívánja elérni, hogy az országos, sőt közép-európai dimenzióban is számottevő gazdaságát megerősítse, annak domináns szektorait fejleszteni tudja, ezen ágazatokhoz folyamatosan kiépüljenek és megújuljanak a beszállítói közép- és kisvállalkozások, amelyek magas hozzáadott értékű, innovációban egyre teljesebb termék és szolgáltatás skálát tudjanak előállítani. A versenyképesség növekedjen, és hagyományos gazdasági szektorok mellett erősödjenek meg új tevékenységek, iparok és szolgáltatások, így az egészségipar, a környezetipar, a logisztika, a tudásipar, a sport és kulturális szolgáltatások köre. Győr-Moson-Sopron Megyei Feladat-ellátási, intézményhálózat-, működtetési és köznevelés-fejlesztési terve A megyei köznevelés-fejlesztési terveket öt éves időtartamra első ízben évben készítették el a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével. A megyei köznevelés-fejlesztési terv részletesen tartalmazza a Csornai tankerület köznevelés fejlesztési irányelveit, a köznevelési intézmények átalakításának, valamint az óvodai csoportok és iskolai osztályok 21

22 csoportszervezésére vonatkozó intézkedési javaslatokat a hatékonyabb feladat-ellátás érdekében szem előtt tartva, a gyermekek jogait és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjait. Győr-Moson-Sopron Megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja: a megye turisztikai adottságai, a turizmus trendjének várható alakulása, a megye erősségei, gyengeségei, továbbá fejlődésének lehetőségei, illetve annak gátat szabó veszélyek koncepciónk készítését is meghatározták. A megyei turizmusfejlesztési koncepció és fejlesztési program következő szakaszában a fejlesztési programok kerülnek meghatározásra. Győr-Moson-Sopron Megyei Szakképzés - Fejlesztési Koncepció A Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság törvényi kötelezettsége a 2020-ig érvényes középtávú szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, aminek elvárt eredménye, hogy irányt mutasson a szakképzés szereplőinek a jövőbeni fejlesztésekhez, valamint teremtsen kapcsolatot a megye területfejlesztési koncepciójával. A koncepció megvalósítói célul tűzték ki a szakképzés minőségének és hatékonyságának javítását, valamint a szakképzés kínálatának és a munkaerő-piaci igények összehangolását, a szakképzésben érintett szereplők közti együttműködések ösztönzését, és a szektorközi partnerségi hálózatok fejlesztését. Egy megyei szinten koordinált és irányított szakképzési intézményrendszer kialakítása a célkitűzés, amely felkészült az általános és speciális képzési igények kielégítésére Jogszabályi háttér Törvények: Magyarország Alaptörvénye évi CXXXIII. törvény egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról évi I. törvény a munka törvénykönyvéről; évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 22

23 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól évi CLXXV. Törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról évi XCIX. törvény Az európai területi együttműködési csoportosulásról évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról (Knyt.) évi I. törvény a sportról évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; évi CXXV. törvény az egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi CLV. törvény a fogyasztóvédelméről évi CLIV. törvény az egészségügyről évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 23

24 Kormányrendeletek: 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozásegészségügyi előírásokról 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a járások besorolásáról (módosítva a 106/2015. (IV. 23.) Korm. rendelettel) 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről (2. számú melléklet: a kedvezményezett térségek besorolásáról) 24

25 2.4. Helyi partnerségek, társulások, segítő szervezetek a járásban Csorna Térségi Önkormányzatok Társulása Csorna Térségi Gyermekjóléti és Szociális Gondozási Társulás Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Beledi Egyesített Szociális Központ Roma Nemzetiségi Önkormányzat Városi Művelődési Központ és Könyvtár Csornai Rendőrkapitányság Csornai Járási Hivatal Csornai Járási Tankerület Reménysugár Egyesület Szivárvány Egyesület Vöröskereszt Csornai Területi Szervezete Csornai Nőegylet Csornai Írisz Nyugdíjas Egyesület Rábaköz Polgárőr Egyesület Rábaköz Mentőcsapat, Járási Közbiztonsági Egyeztető Fórum Rábaköz Közbiztonságáért Alapítvány Margit Kórház Alapítvány Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szülőföldünkért Egyesület Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Csornai Szervezete Katolikus Egyház Evangélikus Egyházközség Csorna Csorna és Környéke Ipartestület A járásban található civil szerveződések részletes adatbázisa fellelhető a projektünk keretében elkészített címen. 25

26 Intézményi hálózat A Csornai járásban széles lefedettség az intézményhálózatot tekintve. A szolgáltatások elérése, hozzájutására minden egység igyekszik nagy gondot fordítani. Ez azonban a meglévő erőforrások tekintetében nem mindig valósul meg teljes körűen. A Statisztikai adatok elemzésénél az mutatható ki, hogy az időskori ellátásra, különösképpen a bentlakásos intézmények esetében egyre nagyobb igény jelentkezik, miközben az intézmények munkaerőhiánnyal küzdenek. A kisgyermekek nappali ellátását végző intézmények harcolnak a fennmaradásért az alacsony születési ráta miatt. Ennek a lehetőségnek a megszűnésével még kevésbé csábító a fiatalok számára a vidék. OKTATÁSI- NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény szerint az oktatási intézmények esélyegyenlőségi programot fogadnak el, amelyben elemzik az intézményben tanuló hátrányos helyzetű tanulók helyzetének alakulását és meghatározzák az e tanulók esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az intézmények esélyegyenlőségi programjainak alapvető célja az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. Az oktatási intézmények fontos, hogy a járásban minden speciális gyerekcélcsoportot lefedjenek. Járásszinten összhangban kell, hogy legyen az elkészített oktatási esélyegyenlőségi program az adott település Helyi Esélyegyenlőségi Programjaival. A hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségi célcsoportjába tartoznak a gyerekek. Ezen belül árnyaltabban különböztetünk meg csoportokat. A gyógypedagógiai körhöz az SNI, HH, HHH, BTM gyerekek tartoznak, akik sajátos segítő nevelésre szorulnak. Az iskolákban az osztályfőnökök és ifjúságvédelmi felelős szoros és folyamatos kapcsolata az esélyegyenlőség terén kiemelten fontos. Az ő segítségükkel ismerhetők fel az olyan problémák, melyek azokat a gyerekeket érintik, akik hátrányos szociokulturális családi háttérrel rendelkeznek. 26

27 Óvodák szeptember 1-jétől kezdődően valamennyi 3. életévét betöltött gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie. A Csornai járásban az állami/önkormányzati fenntartású intézményekben a feladatellátási helyek száma 23, az ellátott gyermeklétszám 1024 fő. Az egy egyházi fenntartású intézményekben a feladatellátási helyek száma 1, az ellátott gyermeklétszám 178 fő. A Járás területén lévő 33 településből 21 településen van óvodai ellátás, 12 településről (Tárnokréti, Rábcakapi, Cakóháza, Acsalag, Maglóca, Pásztori, Bodonhely, Zsebeháza, Rábasebes, Sobor, Potyond és Sopronnémeti) a gyermekek a közeli települések óvodáiba járnak. A Csornai járásban az önkormányzatok által fenntartott, saját intézményben a férőhelyek száma 1067, az ellátottak száma 758 fő, a saját intézményben más településről bejáró ellátottak száma 71, más fenntartásban lévő intézményben a férőhelyek száma 213 ( egyházi intézményben, 13 állami fenntartású EGYMI-ben), ellátottak száma 190 fő, ebből 178 fő egyházi intézményben, 12 fő állami intézményben. A Csornai járásban 21 településen, 24 feladatellátási helyen összesen 1019 gyermek óvodai ellátása folyik, a férőhelyek száma Ebből egy egyházi intézmény 1db feladatellátási helyén a gyermeklétszám 178 fő. A férőhelyek és az ott ellátott óvodás gyermekek megoszlása az alábbiak szerint alakul: települési önkormányzatok által fenntartott intézményekben 1067 férőhelyen 829 gyermek, az állam által fenntartott EGYMI-ben 13 férőhelyen 12 gyermek, az egyházi személy által fenntartott intézményben 200 férőhelyen 178 gyermek ellátása megoldott. A járásban működő valamennyi feladatellátási helyről (a szilsárkányi óvodát kivéve) elmondható, hogy a férőhelyek száma magasabb, mint a gyermeklétszám. A szilsárkányi óvodában a kihasználtság 100%-os. 7. ábra Óvodába beírt gyermekek száma (fő)

28 Általános Iskolai Oktatás: A csornai tankerületben 7 állami és két egyházi fenntartású általános iskola működik 11, illetve 4 feladatellátási helyen. Állami fenntartásban 1818 tanulót, egyházi fenntartásban 665 tanulót, összesen 2483 tanulót látnak el. A Győri Egyházmegye fenntartásában lévő csornai székhelyen 1-8.osztályban 390 tanulóval, a hozzá tartozó településen lévő feladatellátási helyen 1-4. évfolyamon 14 fővel, Szanyban 253 tanulóval (két feladatellátási helyen: a székhelyen és egy szomszédos településen 1-4. évfolyamos tagintézménnyel, 8 fővel) működik iskola. A tankerületben magán fenntartású általános iskola nincsen. A tankerületben a köznevelési intézmények együttesen 2565 fő tanuló befogadására alkalmasak. Ehhez képest az állami intézményekben ellátottak száma 1230 fő, ez a lehetséges férőhely 48%-a. A bejárók száma 588 fő, az eljáróké 414 fő (ebből 117 fő egyházi intézménybe jár). Nagyon alacsony, 50% alatti a kihasználtsági mutató az alábbi településeken működő, állami fenntartású intézményekben: Bágyogszovát, Bősárkány, Egyed, Kóny, Rábapordány, Rábatamási, Szil. A KLIK által fenntartott állami intézményekben az integráltan tanulók aránya megközelíti az 5%-ot. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja a 19%- ot. Az egyházi fenntartású iskolákba 655 tanuló jár. Ezekben az intézményekben integráltan neveltek aránya 3,2%, a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók együttes aránya 16%. Rábatamásiban az integráltak aránya 12,8%. A hátrányos helyzetű tanulók aránya az állami fenntartású csornai iskolában 26,6%-os. A Csornai Tankerület illetékességi területén működő általános iskolák: Bősárkányi Eötvös József Általános Iskola, Bősárkány Bágyogszováti József Attila Általános Iskola, Bágyogszovát Király Iván Általános Iskola, Farád Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola, Rábatamási Kónyi Deák Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kóny Szili Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Szil Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Csorna Csornai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Csorna 28

29 8. ábra Internettel ellátott iskolák aránya az alap- és középfokú oktatásban (százalék) Internettel ellátott feladat-ellátási helyek aránya. Feladat-ellátási hely: a köznevelési intézmény (2012 előtt közoktatási intézmény) igazgatási szervezetén belül a székhelyen vagy más telephelyen működő intézményegység, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen, de eltérő nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézményegység. Művészeti Iskolák: A nemzeti köznevelési törvényben foglaltak alapján az alapfokú művészeti iskola (továbbiakban: AMI; korábban a közoktatási törvény ezt az intézménytípust alapfokú művészetoktatási intézménynek nevezte) feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, amelynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon, zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet ágakban, ezeken belül különféle tanszakokon folyhat. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. A Csornai járás 6 településén 7 köznevelési intézmény 11 feladatellátási helyen 734 tanulót érintően lát el alapfokú művészetoktatási feladatot. Az intézmények közül egy, három településen is rendelkezik feladatellátási hellyel. Két intézmény székhelye másik járásban, egy intézményé másik megyében van. A járásban 4 alapfokú művészeti székhelyintézmény működik: Szili Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Szil 29

30 Csornai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Csorna Timaffy László Alapfokú Művészeti Iskola, Csorna Kónyi Deák Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kóny Nem állami fenntartású iskolák: Szent Anna Katolikus Általános Iskola, Szany II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Csorna település ált. iskolai oktatás helyben: általános iskolai oktatás helye: Acsalag nincs Bősárkány Cakóháza nincs Bősárkány Maglóca nincs Bősárkány Markotabödöge nincs Kóny Pásztori nincs Szilsárkány Potyond nincs Szil Rábasebes nincs Páli Tárnokréti nincs Bősárkány Zsebeháza nincs Szil 9. ábra Általános iskolai oktatás helye Középfokú iskolák január 1-jével a középfokú nevelési oktatási intézmények állami fenntartásba kerültek. A gimnáziumi feladatokat ellátó intézmények fenntartása a megyében működő tankerületekhez került. A szakképzés irányítását a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum végzi. A csornai térségben alacsony a középfokú intézmények száma, s azok is elsősorban szakképzéssel foglalkoznak. Egy középiskolában folyik gimnáziumi képzés, évfolyamonként egy nappali csoporttal és egy csoporttal az esti oktatás keretében. Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Hunyadi János Középiskolája - Csorna Az iskolában több képzési lehetőségből választhatnak a diákok: gimnáziumi képzés belügyi rendészeti ismeretek tantárggyal kiegészítve, - pedagógiai szakközépiskolai képzés, - általános tantervű gimnáziumi osztály, - ügyviteli szakközépiskolai képzés. Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola - Csorna A szakgimnáziumban tanulók Mezőgazdasági gépésztechnikus OKJ képzést is kapnak, a szakközépiskolába tanulók mezőgazdasági gépész, vagy gazda végzettséget szerezhetnek a 3 éven belül. Ezt követően az érettségi vizsgát 2 éves képzéssel letehetik az iskolában. A 30

31 mezőgazdasági gépésztechnikusként végzettek, a 3 évet követően mezőgazdasági gépész végzettséget is szerezhetnek. Fenntartója a Földművelésügyi Minisztérium. Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Szakiskolája - Csorna A választható szakmák: cukrász, szakács, gépi forgácsoló, ipari gépész, eladó Az iskola 3 éves szakképzéseket kínál. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó, Csorna A tanulási akadályozottaknak 25 éves korig pályaorientációs képzést biztosít. Megszerezhető OKJ szakmák: varrómunkás, lakástextil varró/javító, szőnyegszövő, sütőipari munkás, parkgondozó, dísznövénytermesztő. Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó: Az ellátó feladatai közé tartozik: A logopédiai szolgáltatást biztosítja a járásban. Korai fejlesztést, és gyógytestnevelést helyezi előtérbe, ezeken kívül biztosít még: - pszichológiai vizsgálatok, - nevelési tanácsadás, - hallásfejlesztés, - nyelv- és beszédfejlesztés, - alapozó terápia, - drámapedagógia, - pszichodráma, - mentálhigiénés foglalkozás, - mozgásnevelés. A települések jövőjében nagy szerepet játszik az intézményi ellátottság, különösen az óvodák, és bölcsődék. Majd minden településen az óvodák, iskolák folyamatos infrastrukturális felújítására van szükség. Családi napközik: A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek törvényben rögzített napközbeni ellátásának családias körülmények között biztosított formája. Szolgáltatásai: Gyermekfelügyelet 31

32 Gondozás Nevelés Étkeztetés Foglalkoztatás Időszakos gyermekfelügyelet Játszóház A Kónyi Családsegítő és Szociális Központ működteti: Kóny Beledi Egyesített Szociális Központ működteti: Egyed Farád Páli Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Szilsárkány Vág Bogyoszló Potyond Sopronnémeti Zsebeháza A Téti Szociális Intézmény működteti: Bodonhely EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK Az egészségügyi intézmények közül a legnagyobb a Csornai Margit Kórház, melynek járóbeteg rendelőintézete 2015-ben új épületben kapott helyet, mely európai uniós forrással valósult meg. A kórház történetében 2013-tól történt nagy változás, ettől kezdődően az aktív fekvőbeteg ellátás megszűnt. Az ellátásokat, az 43 féle szakrendeléseken lehet igénybe venni. A struktúraváltás után Csornán működik a krónikus belgyógyászati osztály, a gasztroenterológiai rehabilitációs egység, a tüdőgyógyászati rehabilitációs osztály, az ápolási egység, illetve a győri Petz-kórházhoz tartozóan az aktív belgyógyászati osztály. Ezek közül újként létesült a tüdőgyógyászat, felvevő területe az egész megyére kiterjed. A krónikus belgyógyászati a rehabilitációs szemléletet igyekeznek kialakítani. A belgyógyászati sürgősségi eseteket huszonnégy órában fogadja a Csornai Margit Kórház, egynapos műtéteket végeznek. 32

33 10. ábra A háziorvosok betegforgalma, ezer lakosra (fő) A háziorvosok betegforgalma a megyében a legnagyobb volt 2013-ban is. A közös önkormányzati hivatalok központi önkormányzatánál mindenhol működik, és a kisebb településekre kijár rendelni heti 1-2 alkalommal. Az idősek számára a közlekedési nehézségek miatt problémát okoz, de a falugondnoki szolgálattal igyekeznek megoldani a helyzetet. A védőnői szolgálat, ugyanilyen rendszerben, körzeteket (falvakat) összefogva működik, sok helyen 4-5 településre jut egy védőnő. Minden helységben a családokhoz is a megadott időközönként kilátogat. SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK A járásban a szociális gondozás, gyermekjólét, családsegítés, támogató szolgáltatásokat több intézmény fedi le. Az önkormányzatok között van amelyik a Kapuvári, vagy a Téti járásban található intézmény szolgáltatásaira szerződött. A települések egy részében a szolgáltatásokat felosztva végzi a két központ, ezért a járási intézményhálózat nem mutat egységes képet. 33

34 11. ábra Családsegítő, és gyermekjóléti szolgáltatások megoszlása a járásban Csorna Térségi Önkormányzatok Társulása Szociális Központ, Csorna A fenntartója a Csornai Térségi Önkormányzatok Társulása. 2 településen. 6% Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ, Kóny A fenntartója a Csornai Térségi Önkormányzatok Társulása. 13 településen. 39% Beledi Egyesített Szociális Központ, Beled A fenntartója Beled Város Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Társulása. 16 településen. 49% Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézmény A fenntartója a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása. 2 településen. 2% Térségi Önkormányzatok Társulása Szociális Központ, Csorna 34

35 12. ábra Térségi Önkormányzatok Társulása Szociális Központ, CSORNA Gondozási Központ Csorna, Farád, és Sopronnémeti területeken. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását-szükségleteinek megfelelően lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. Szociális étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodunk, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek. Különösen a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt nehézséggel élő személyek ellátását kell megfelelő módon biztosítani. Idősek nappali ellátása Az Idősek klubja keretei között működik. Az intézmény lehetőséget biztosít közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, személyes ruházat tisztítására. A klub nyitva 35

36 tartása a helyi igényekhez igazodik, szükség esetén hétvégén is. Napi háromszori étkezésre lehetőség van. Családsegítő Szolgálat A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Csorna Város közigazgatási területén kívül Dör Község közigazgatási területén is ellátja a családgondozói feladatokat. A Családsegítő Szolgálat szociális alapszolgáltatást nyújt, mely a családsegítés keretében a településen élők szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése céljából nyújt általános és speciális szolgáltatásokat. A családsegítő esetkezelések jellege: - információ - ügyintézés - segítő beszélgetés - tanácsadás - továbbirányítás - adósságkezelési tanácsadás - családgondozás 2013-ban a szolgáltatást igénybe vevők leggyakrabban éves nők. Gazdasági aktivitást tekintve inaktív keresők, családi összetétel szerint házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők 18 év alatti gyermekkel. Iskolai végzettségüket tekintve leggyakrabban általános iskola 8 osztályát végzettek. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel, Baptista Szeretetszolgálattal, Szt. Cirill és Method Alapítvány együttműködik. Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (1997. évi XXXI. tv. 39. (1) ). 36