JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

Átírás

1 JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály Tét, szeptember 30. 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A járás bemutatása az esélyegyenlőség szempontjából releváns jellemzők tekintetében Lakosságszám, településstruktúra A járás népességének legfontosabb jellemzői A járás gazdasági helyzetének jellemzői A stratégiai, fejlesztési környezet bemutatása és az esélyegyenlőségi kérdések megjelenése A járás települési szintű helyi esélyegyenlőségi programjainak ( ) legfontosabb tapasztalatai Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Esélyegyenlőségi Programja A közoktatási esélyegyenlőség kérdése Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve, Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja Tét Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia, Releváns as Operatív Programok Az esélyegyenlőségi programok térségi, társulási kapcsolódási pontjai Oktatási, egészségügyi, szociális intézményi ellátó-szolgáltató rendszer leírása Oktatás, nevelés Egészségügyi ellátás Szociális ellátás Esélyegyenlőségi statisztikai mutatók A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A program célcsoportjainak sajátosságai Bemutatkozás a járás bemutatása A célcsoportok esélyegyenlőségi helyzete Fejlesztési ötletek SWOT elemzés Problématérkép Az összes célcsoportot érintő átfogó problémák halmaza a HEP-ek alapján A célcsoport-specifikus problémák rendszere a HEP-ek alapján A jelen helyzetelemzés során feltárt problémák rendszere Javaslatok a programozás számára célok, prioritások, konkrét ötletek

3 11. Programterv A Programterv célrendszere Prioritások és programok Akcióterv Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv Felhasznált dokumentumok és adatforrások Mellékletek A célcsoportok néhány statisztikai indikátora A Helyi Esélyegyenlőségi Programtervek kivonatai és célcsoportonként meghatározott problématerületek és intézkedés javaslatok (járási településenként)

4 1. Bevezetés A helyzetelemzés célja a Járási Esélyteremtő Programterv megalapozó vizsgálata. A programterv célja a járáson belül felmerült, a helyi esélyegyenlőségi programok által feltárt és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó, valamint a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott intézkedések kidolgozása. A programterv célrendszerének, prioritásainak, partnerségi és kommunikációs tervének kidolgozása, az akciótervek projekt szintű részletes kibontása csak abban az esetben lehet reális és megalapozott, amennyiben az esélyegyenlőségi helyzetelemzés során kellően átfogó képet adunk a térség társadalmi helyzetéről és az érintett célcsoportok és prioritási területek aktuális állapotáról. A helyzetelemzés három nagyobb tartalmi részre tagolódik. Alapvető célunk a minél összetettebb feltáró módszertan alkalmazása, a primer és szekunder források együttes használata. 1) Dokumentumelemzés és intézményrendszer elemzés - Helyi fejlesztési dokumentumok átvizsgálása, stratégiai környezet és kapcsolódási pontok, esélyegyenlőségi szempontok és tartalmak keresése, rövid összefoglalása (korábbi helyzetelemzések, stratégiák város és járás szintű anyagok). - Meglévő partnerségi megállapodások, korábbi kapcsolódó projektek eredményeinek rövid bemutatása. - Szociális, oktatási, egészségügyi, civil intézményi ellátó-szolgáltató rendszer leírása (szervezetek, intézmények, szolgáltatások, programok, rendezvények stb.), a legfontosabb intézmények bemutatása. 2) Esélyegyenlőségi statisztikák és egyéb információk feldolgozása - Statisztikai mutatók legyűjtése, adattáblák elkészítése és kiértékelése. TEIR adatok települési szinten, járási aggregálás, minimum 5 éves idősorok megyei vagy országos referenciaérték. Trendek, tendenciák, kiugró jelenségek, problématerületek beazonosítása. - Bevont és érintett szervezeteknél elérhető információk, adatok, elemzések bekérése és feldolgozása. 3) Eredmények kiértékelése és rendszerezése - Esélyegyenlőségi SWOT analízis összeállítása, a helyzetelemzés eredményeinek rendszerezése erősségek-gyengeségek, lehetőségek-veszélyforrások alapján. 4

5 - Problématérkép készítése általános járási szintű problémák, célcsoportonkénti problémák feltérképezése. - Javaslatok megfogalmazás a célokra és prioritásokra. Projektötletek gyűjtése, fejlesztési igények pontosítása. A problémarendszer átfogó jellegéből fakadóan szükséges lehet bizonyos tartalmi fókuszpontok kijelölése. A projektet megalapozó egyeztetések és a szakmai koncepciót megalapozó előzetes vizsgálatok alapján az alábbi prioritási területek kerültek meghatározásra: 1) a mélyszegénységben élők és a romák aluliskolázottsága elleni küzdelem; 2) egészségesebb életvitel, jobb életminőség program; 3) egyenlő esélyek a nőknek program. A kiemelt célcsoportokhoz és problématerületekhez kapcsolódóan a helyzetelemzés során is kiemelt figyelmet fordítunk ezekre a kérdésekre. A helyzetelemzés első munkaváltozata július 23-án a Felzárkóztatási Kerekasztal ülésén bemutatásra került. A dokumentum az észrevételek és javaslatok átvezetése után válik véglegessé. 5

6 2. A járás bemutatása az esélyegyenlőség szempontjából releváns jellemzők tekintetében A Győr-Moson-Sopron megyében található Téti járáshoz 14 település 1 kisváros (Tét) és 13 község tartozik. Mind területét (272,62km 2 ), mind népességszámát tekintve a megye legkisebb járása. A járás illetékességi területe: Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét Lakosságszám, településstruktúra A Téti járás lakónépessége 2013-ban fő volt, ami Győr-Moson-Sopron megye lakosságának csupán 3,2%-át teszi ki. A járás jelenlegi népességszáma 1,5 2%-kal alacsonyabb, mint 2001-ben, tehát a járás a megye azon térségei közé tartozik, ahol az országos jellemzőkhöz hasonlóan az elmúlt évtizedben érvényesültek a kedvezőtlen demográfiai folyamatok. A csökkenő tendencia, bár nem túl nagy volumenű, de az elmúlt évtizedben folyamatosan megfigyelgető. Ugyanakkor elmondható, hogy 2011 után elindult a lakónépesség lassú növekedése, az állandó népesség esetében azonban ez a pozitív változás nem figyelhető meg (1. ábra). 1. ábra A Téti járás népességszámának alakulása (fő) Állandó népesség Lakónépesség Forrás: évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013), illetve KSH TeIR. Az 1. táblázatból a járás egyes településeire lebontva látható, hogy 2001-től tekintve a járási szinten megfigyelhető népességcsökkenés szinte az egész térségben érvényesül, csupán kettő 6

7 település van (Felpéc és Győrszemere), amelyek 2001 és 2013 között növelni tudták népességüket, nem is kismértékben. Ugyanakkor a Téti járás számos községében ezen időszakban 10% körüli vagy a feletti a népességveszteség mértéke (pl. Szerecseny, Gyömöre, Csikvánd, Kisbabot), de a járásszékhely, Tét sem nagyon tudja megőrizni lakosságszámát (1. táblázat). Ha csak a közötti időszakot vesszük, akkor láthatjuk, hogy az utóbbi években több településen fordult a helyzet, és a lakónépesség emelkedése tapasztalható olyan kisközségekben is, amelyek korábban vesztettek lakosságszámukból (pl. Árpás, Rábaszentmiklós, Kisbabot), másutt viszont folyamatos a népességvesztés (pl. Gyömöre, Mórichida, Szerecseny, Mérges, Rábaszentmihály). 1. táblázat A Téti járás egyes településeinek népességszám-változása 2001 és 2013 között Település Lakónépesség száma Lakónépesség számának változása 2001-hez viszonyítva (%) Lakónépesség számának változása hoz viszonyítva (%) Árpás ,2 10,1 Csikvánd ,0-2,0 Felpéc ,5 0,9 Gyarmat ,0 0,8 Gyömöre ,3-7,4 Győrszemere ,9 5,2 Kisbabot ,3 2,8 Mérges ,2-8,1 Mórichida ,0-3,8 Rábacsécsény ,3-1,3 Rábaszentmihály ,6-2,9 Rábaszentmiklós ,4 8,7 Szerecseny ,9-3,6 Tét ,9-0,4 Téti járás összesen ,1 0,7 Forrás: KSH TeIR adatbázis alapján. A vizsgált időszak nagy részében összességében tapasztalható csökkenő népességszám elsődleges oka a természetes fogyás jelensége, a halálozások száma jóval meghaladja a születések 7

8 számát: egy-egy konkrét évre vetítve pl ben ezer lakosra 10,2 születés, ezzel szemben 14,2 haláleset jutott, 2013-ban 8,3 élveszületésre 12,0 haláleset, a között időszakra átlagosan évi 8,7 születés és 11,8 halálozás (2. táblázat). A vizsgált időszakban egyedül 2008-ban fordult elő, hogy több gyermek született, mint ahányan meghaltak (lásd melléklet 5.1 és 5.2. táblázat). A természetes fogyás mértéke között ezer lakosra átlagosan évi -3,1 volt. Abszolút számban ez azt jelenti, hogy a halálozások száma évről évre közelíti a 200-at, volt, hogy meg is haladta azt (pl. 2012), míg a születések száma a vizsgált időszakban sosem lépte át a 140-t, 2013-ban pl. 122 csecsemő született a térségben (lásd melléklet 5.1 táblázat). A megye többi járásához, illetve az országos átlaghoz viszonyítva ugyanakkor elmondható, hogy a születések számában jobb, míg a halálozások számában, illetve a természetes fogyás mértékében kedvezőtlenebb mutatókkal bír a Téti járás. A 2. táblázat mutatja a települési szintű adatokat is, látható, hogy a járásban csupán egyetlen település, Győrszemere az, ahol 2008 és 2013 között nem természetes fogyás, hanem természetes szaporodás tapasztalható. De viszonylag kedvező mutatókkal jellemezhető Felpéc és Rábacsécsény is, ahol a halálozások száma alig haladta meg a születések számát, így a természetes fogyás mértéke alacsony. Ugyanakkor a települések jelentős részében átlagosan másfélszer-kétszer több ember hal meg évente, mint ahányan születnek, ez nagyon kedvezőtlen tendencia, a népesség korösszetételénél (4. táblázat) látni is fogjuk ennek a hatását. 2. táblázat Élveszületések és halálozások, illetve a természetes fogyás/szaporodás átlagos éves száma közötti időszakban a Téti járásban 8

9 Település Természetes Természetes fogyás/ fogyás/ Élveszületések Halálozások szaporodás Élveszületések Halálozások szaporodás átlagos éves száma abszolút értékben átlagos éves száma ezer lakosra vetítve Árpás 2,5 4,0-1,5 9,4 15,0-5,6 Csikvánd 3,2 8,5-5,3 6,3 17,0-10,6 Felpéc 8,7 10,0-1,3 9,8 11,3-1,5 Gyarmat 10,8 17,0-6,2 8,2 12,8-4,7 Gyömöre 11,7 17,3-5,7 9,1 13,6-4,4 Győrszemere 35,5 27,8 7,7 11,0 8,6 2,4 Kisbabot 2,0 2,8-0,8 9,2 13,0-3,8 Mérges 0,3 1,3-1,0 3,6 14,5-10,9 Mórichida 6,2 9,0-2,8 7,4 10,7-3,4 Rábacsécsény 5,5 5,8-0,3 8,9 9,5-0,5 Rábaszentmihály 3,2 5,7-2,5 6,0 10,8-4,7 Rábaszentmiklós 0,7 2,2-1,5 4,8 15,7-10,9 Szerecseny 5,3 12,2-6,8 6,7 15,3-8,6 Tét 31,8 48,5-16,7 8,2 12,5-4,3 Téti járás összesen 127,3 172,2-44,8 8,7 11,8-3,1 Forrás: KSH TeIR adatbázis alapján saját számítás. A természetes fogyás tehát oly mértékű a járásban, hogy az abból származó veszteséget nem nagyon tudják ellensúlyozni a kedvező migrációs folyamatok sem, pedig a közötti időszakot tekintve a vándorlási egyenleg pozitív volt (évi átlaga ezen időszakban ezer lakosra vetítve: 2,9), azaz több az odavándorlás, mint az elvándorlás (2. ábra). A vizsgált időszakban szinte minden évben vándorlási nyereséget könyvelhetett el a járás (2. ábra; 3. táblázat; melléklet 4.1. és táblázat), külön kiemelendő a 2013-as esztendő, amikor abszolút számban kifejezve ez 132 főt jelentett (ezer lakosra vetítve 9,0). A kedvező migrációs folyamatok alapvetően két dologból származnak, egyrészt a járás néhány településére jelentős Győr hatása és szuburbanizációs folyamatok figyelhetők meg (pl. Győrszemere-Nagyszentpál tipikusan a Győrből kiköltözőknek köszönhetően duzzadt fel az elmúlt évtizedben). Ugyan akkor egy másik tendencia is érvényesül, egyes településekre (pl. Győrszemere, Gyarmat, Tét) az ország más területeiről vagy a környékről költöznek jellemzően alacsony státuszú, sokszor mélyszegénységben élő és roma családok. A migrációs folyamatok mindkét fajtája számos problémával jár, az előbbi azzal, hogy a Győrből kiköltöző lakosság a megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítását elvárja az önkormányzattól, ugyanakkor nincs jelen a település életében, helyi társadalmában, gyermekét Győrbe járatja óvodába, iskolába, ott vásá- 9

10 rol, ott vesz igénybe szolgáltatásokat, stb. Az alacsony státuszú népesség beáramlása viszont egy másfajta problémarendszert hoz, kultúrájuk, normarendszerük, életvitelük nem kedvező a helyi társadalmak számára, megbontja, megzavarja az együttélés korábban kialakult belső rendjét, másrészt erőteljesen növeli a szegregálódás veszélyét. Tét esetében az infrastruktúrával nem ellátott, a településtől távol eső külterületre (Ürgehegy) való beáramlás figyelhető meg. Integrálásuk, segítésük jelentős terhet ró pl. a szociális ellátórendszerre, főként a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások terén, de nehézséget okoz az oktatási intézmények számára is. 2. ábra Az állandó vándorlások alakulása a Téti járásban 2008 és 2013 között Állandó odavándorlások száma Állandó elvándorlások száma Forrás: KSH TeIR. A 3. táblázat mutatja a települési szintű vándorlási adatokat is, illetve, hogy a vizsgált időszakban melyik település mekkora vándorlási nyereséget vagy veszteséget könyvelhetett el. Kiemelendők Győrszemere vándorlási adatai, a község vonzotta a térségben megjelenő betelepülők 88,8%-át. A település mind a Győrből kiköltöző kedvezőbb helyzetű, mind az alacsonyabb státuszú betelepülők kedvelt céltelepülése. A település osztott szerkezetéből kifolyólag azonban a község különböző részein jelennek meg az eltérő státuszú új lakók. Győrszemere mellett további jelentős számú vándorlási nyereséggel bíró települések a járásszékhely, illetve Gyarmat, valamint a lakosságszámhoz viszonyítva Felpéc, Rábaszentmiklós és Árpás. Az adatokból jól kiolvasható az is, hogy hiába pozitív a vándorlások tekintetében számos település helyzete, a vándorlási nyereség nem tudja kompenzálni a természetes fogyás mértékét (3. táblázat). Népességmegtartó erő szempontjából azok a falvak vannak nagyon kedvezőtlen helyzetben, ahol a természetes fogyás mellett erőteljes elvándorlási tenden- 10

11 cia érvényesül, ilyen településeket is találunk a járásban (pl. Gyömöre, Kisbabot, Mórichida, Szerecseny) (3. táblázat). 3. táblázat A Téti járás településeinek vándorlási egyenlege, , fő Vándorlási egyenleg összesen Vándorlási egyenleg átlagos éves Természetes fogyás/szaporodás összesen Vándorlási egyenleg átlagos éves száma Természetes fogyás/szaporodás átlagos éves száma száma ezer lakosra vetítve Megnevezés között Árpás 24 4,0-9 15,0-5,6 Csikvánd -7-1, ,3-10,6 Felpéc 33 5,5-8 6,2-1,5 Gyarmat 58 9,7-37 7,3-4,7 Gyömöre , ,0-4,4 Győrszemere , ,8 2,4 Kisbabot -11-1,8-5 -8,4-3,8 Mérges -2-0,3-6 -3,6-10,9 Mórichida -42-7, ,4-3,4 Rábacsécsény 2 0,3-2 0,5-0,5 Rábaszentmihály 8 1,3-15 2,5-4,7 Rábaszentmiklós 12 2,0-9 14,5-10,9 Szerecseny -23-3, ,8-8,6 Tét 61 10, ,6-4,3 Téti járás összesen , ,9-3,1 Forrás: KSH TeIR adatok alapján saját számítás. A járás településszerkezetét tekintve elmondható, hogy a járás népességének több mint negyedét (27,5%-a) Tét, a járásszékhely koncentrálja. A járás egyetlen városi rangú települése lakóinak száma így is csak alig négyezer fő (2013-ban 3994 fő). A községek nagysága változó, találunk közöttük ezer fő feletti nagyobb községeket is, sőt Győrszemere lakosságszáma meghaladja a 3000 főt is, de a település szerkezete több kisebb részre tagolja a községet. Öszszességében kisebb, ezer fő alatti falvak dominálják a járás településstruktúráját (14-ből 12 település), melyek között találunk 250, sőt 100 fő alatti kistelepülést (aprófalu) is (1. táblázat). E településeken kérdéses számos humán közszolgáltatás helyben való elérése (pl. orvosi alapellátás [háziorvos, házi gyermekorvos, patika], kisgyermekek-gyermekek nappali ellátása [családi napközi, bölcsőde, óvoda, iskola], szociális alapszolgáltatások); ami a szolgáltatásokhoz való hozzáférés súlyos egyenlőtlenségét eredményezi fő az a lakosságszám, ami az alsó határa a szociális szolgáltatások biztosítása előírásainak, ez alatt csupán az étkez- 11

12 tetés és a házi segítségnyújtás, valamint jelenleg még a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása kötelező az önkormányzatok számára A járás népességének legfontosabb jellemzői Nem és életkor A Téti járás népességének 49%-át férfiak, 51%-át nők alkotják, ez megfelel az országos átlagnak. Jelentősebb eltérés a nemi összetétel terén nem található a térség települései között, megemlítésre érdemes talán Mórichida, Szerecseny és Rábaszentmiklós, ahol a nők aránya eléri az 53%-ot. Ugyanakkor Gyömörén, Mérgesen, Rábaszentmihályon kicsivel 50% alatt marad (48,3 49,4%) (4. táblázat). A 4. táblázatból láthatók a korosztályos különbségek, a két nem között a születési és halálozási jellemzőkben megfigyelhető eltérések következtében (pl. több fiúgyermek születik, mint lány, ellenben a női nem születéskor várható átlagélettartam lényegesen hosszabb, mint a férfiaké) jelentős különbségek vannak az egyes korcsoportok nemi összetételét tekintve. A gyermekkorúak és az aktív korosztályok körében összességében a férfiak vannak többségben, azonban az életkor előre haladtával az arányok kiegyenlítődnek (Magyarországon a negyvenes korcsoportban), majd a születéskor várható élettartamban megmutatkozó jelentős eltérések miatt (jelenleg nők: 78,4, férfiak 71,5 év) egyre nagyobb lesz a nők fölénye. A 64 éven felülik körében a nők aránya már közel kétharmados (4. táblázat). Természetesen tapasztalhatók jelentős települési eltérések, pl. van, ahol a gyermekek körében a lányok jelentős többsége figyelhető meg (Rábaszentmiklós, Kisbabot), van, ahol a évesek körében említhető a járási átlagtól jelentős eltérés. Igazából a nemi aránynak az idősek körében van/lehet jelentősége, pl. a szükségletekben megmutatkozó különbségekben. Az idősek jelentős része házastársa elvesztése után egyedül marad, egyszemélyes háztartásban él, ha az egészségük megengedi, a nők korábbi háztartási szerepeikből kifolyólag feltehetőleg inkább ellátják magukat, viszont körükben a bérkülönbségek miatt tapasztalható alacsonyabb nyugdíjak az anyagi kiszolgáltatottságot növelhetik meg. 12

13 4. táblázat A nők korosztályos aránya a Téti járás településein, 2013, % X Megnevezés évesek körében Teljes népességen belül Árpás 48,5% 45,4% 45,0% 67,9% 50,4% Csikvánd 55,6% 45,8% 45,9% 68,9% 51,3% Felpéc 48,3% 48,7% 49,1% 67,4% 51,5% Gyarmat 50,8% 48,9% 49,0% 65,8% 52,0% Gyömöre 46,4% 47,3% 53,2% 59,6% 49,4% Győrszemere 47,3% 49,1% 53,4% 61,3% 50,5% Kisbabot 63,3% 46,9% 45,5% 55,2% 51,4% Mérges 55,6% 41,5% 50,0% 63,2% 48,3% Mórichida 51,6% 49,7% 50,9% 69,4% 53,5% Rábacsécsény 43,2% 51,6% 56,4% 55,7% 51,4% Rábaszentmihály 58,3% 46,0% 40,0% 57,6% 48,9% Rábaszentmiklós 72,7% 50,0% 42,9% 60,9% 53,3% Szerecseny 51,3% 48,0% 53,1% 68,8% 53,1% Tét 48,0% 48,4% 52,9% 62,9% 50,8% Járás összesen 48,9% 48,4% 51,4% 63,4% 51,0% Forrás: KSH TeIR adatok alapján saját számítás. A korösszetételt tekintve elmondható, hogy hasonlóan a megyei és az országos helyzethez a lakosság elöregedése figyelhető meg, a 60 éves és idősebb népesség aránya (22,4%) jelentős mértékben meghaladja a gyermekkorúak (0 14 évesek) arányát (13,9%), de a 64 év felettiek aránya (15,6%) is magasabb annál (3. ábra, 5. táblázat). A Téti járás korösszetétele a Győr-Moson-Sopron megyére jellemző mutatókhoz hasonló képet mutat mind a gyermekkorúak, mind az idősek arányát tekintve. Az öregedési index 1 a 64 éven felüli népességgel számolva 112,2, ami némileg alacsonyabb, mint az országos mutató (116,6). Az elöregedés már évek óta tartó folyamat, igaz hullámzóan alakul, ben között volt az öregedési index, azóta némileg csökkent, de 2009 óta minden évben 110 felett van. A járás egyes településeit nézve megállapíthatjuk, hogy a községek többségének népessége erőteljesen elöregszik, a 14-ből hét településen a 64 évesnél idősebbek másfélszer kétszer többen vannak, mint a gyermekkorúak. Találunk olyan községeket is (Rábaszentmiklós, Szerecseny), ahol a 15 éven aluliak aránya már nem éri el a 10%-ot, és olyant is, ahol a lakosság több mint 1 Öregedési index: az időskorú népesség gyermekkorú népességhez viszonyított aránya (100 gyermekkorúra mennyi idős jut) a népesség elöregedési mértékét fejezi ki. A WHO ajánlásainak megfelelően ma már Magyar országon is időskorúnak a 65 és afeletti életkorúakat tartjuk. 13

14 a negyedét alkotják az időskorúak (Kisbabot), itt a járási átlaghoz képest nagyon alacsony (58,5%) a gazdaságilag aktív korú (15 64 éves) népesség aránya (5. táblázat, melléklet 3.2. táblázatok). Az aprófalu lakóinak összességében harmada 60 éves és idősebb. Rábaszentmiklóst is érdemes külön megemlíteni, bár a gyermekek aránya itt a legalacsonyabb (8%), de lakosságának kiemelkedően magas hányada (75,2%) tartozik a éves korosztályba. Kedvezőbb korösszetétele, fiatal korstruktúrája csupán Győrszemerének van (öregedési indexe 72,0), melynek lakosságszáma növekedett is a vizsgált időszakban nemcsak a vándorlási egyenlegnek köszönhetően, hanem a természetes szaporodás jóvoltából is, így a gyermekkorúak aránya magasabb, míg az időskorúak aránya alacsonyabb a térségi átlagnál. Mint látni fogjuk, Győrszemerén magasabb a roma lakosság aránya, a romákra viszont magasabb születési ráta jellemző, viszont alacsonyabb a születéskor várható átlag életkor, így korstruktúrájuk fiatalabb, mint az országosan jellemző, egyrészt ez köszön vissza a település mutatóiban, másrészt a községbe költöző alacsonyabb és magasabb státuszú családok is általában kisgyermekes, gyermekes családok. Kiemelhető még Gyömöre és Tét, e településeken alacsonyabb az öregedési index a járási átlagnál (5. táblázat), az előbbi településen csak 2011-ben és 2013-ban lépte át a mutató értéke a százat, azaz haladta meg az idősek száma néhány fővel a gyermekkorúakét. A korösszetételben megmutatkozó települési eltérések esélyegyenlőségi szempontból arra mutatnak rá, hogy míg a járás számos településén az idősek, addig másutt inkább a gyermekes családok szükségleteire kell választ találni. Ez tehát egyrészt az idősek, másrészt mind a gyermekek számára elérhető szolgáltatások, lehetőségek, mind a gyermekes családok életét megkönnyítő szolgáltatások, esélyegyenlőséget, különösen a 14 év alatti gyermeket nevelő nők családi és munkahelyi helytállásának összehangolását támogató eszközök megteremtése szempontjából válik fontossá. 3. ábra A Téti járás népességének korösszetétele, 2013 (%) 14

15 2,8% 6,8% 15,6% 11,1% 2,7% 0-2 éves 3-14 éves éves éves 61,0% éves 65-X éves Forrás: KSH TeIR adatok alapján saját számítás. 15

16 5. táblázat A Téti járás egyes települései népességének korösszetétele, 2013 Települések 0 14 évesek évesek 65 X évesek Öregedési index (64 éven felüli aránya (%) népességgel számolva) Árpás 12,1% 67,3% 20,6% 169,7 Csikvánd 11,3% 69,9% 18,8% 166,7 Felpéc 13,4% 71,4% 15,1% 112,5 Gyarmat 13,4% 69,9% 16,7% 124,0 Gyömöre 14,8% 70,3% 14,9% 101,1 Győrszemere 16,6% 71,4% 12,0% 72,0 Kisbabot 14,2% 58,5% 27,4% 193,3 Mérges 10,1% 68,5% 21,3% 211,1 Mórichida 11,3% 70,8% 17,9% 158,2 Rábacsécsény 14,3% 68,6% 17,2% 120,5 Rábaszentmihály 11,4% 72,4% 16,2% 141,7 Rábaszentmiklós 8,0% 75,2% 16,8% 209,1 Szerecseny 9,7% 68,6% 21,7% 223,7 Tét 13,9% 71,0% 15,0% 108,0 Téti járás összesen 13,9% 70,5% 15,6% 112,3 Forrás: TeIR alapján saját számítás Iskolai végzettség A népesség iskolázottsági mutatóira nézve a népszámlálásból nyerhetünk adatokat. A 4. ábrából látható, hogy az országos tendenciákhoz hasonlóan a Téti járásban is nőtt az iskolázottság szintje, 2001-hez képest jelentős mértékben emelkedett az érettségivel rendelkezők aránya, illetve duplájára nőtt a diplomások hányada, ugyanakkor csökkent a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek száma és aránya. Ez utóbbi természetesen nem független attól, hogy a korábbi iskolarendszerben tanuló időskorúak száma csökken. Az iskolázottság növekedésében szerepe van az oktatási expanziónak, a munkaerő-piaci elvárások, illetve a társadalmi-egyéni értékpreferenciák átalakulásának, a fiatalok nagy része kvalifikáltabb munkakörben képzeli el magát, így egyre többen célozzák meg az érettségi megszerzését, illetve tanulnak tovább felsőoktatási intézményben. Amit még érdemes kiemelni, az a két nem között megfigyelhető jelentős mértékű különbség. A női nem láthatóan ledolgozta korábbi hátrányát, ami még a múlt század hetvenes nyolcvanas éveire is jellemző volt, és már 2001-ben megfigyelhető volt, hogy körükben nagyobb a magasabban kvalifikáltak aránya, mint a férfiak körében, ugyanakkor az idősebb nemzedéknek köszönhetően az alacsonyan iskolázottak is 16

17 jóval nagyobb arányban képviseltették magukat a nők között. Napjainkra az alsó szinteken kiegyenlítődni látszanak az arányok, az érettségi és a diploma tekintetében viszont növekszik a nők javára a különbség (4. ábra). Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy a járás iskolázottsági mutatói a Győr-Moson-Sopron megyére jellemző mutatóknál lényegesen kedvezőtlenebbek mindenféle tekintetben (mind a kvalifikáltak arányát, mind az alacsonyan iskolázottak arányát nézve; pl. a diplomások aránya a megyében 2011-ben 15,5%; érettségizettek: 29%; kevesebb, mint 8 osztályt végzettek: 3,2%). 4. ábra A Téti járás 15 éves és idősebb népességének megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, nemenként, % ,7 5,8 4,1 8,8 3,9 7,3 13,3 16,3 14, ,7 22,4 20,3 36,2 27, ,8 33,4 30, ,7 28,9 26,1 25,9 18,8 22,5 10,1 12,8 11, Férfi Férfi Nő Nő Összesen Összesen Egyetem, főiskola Érettségi Középfokú iskola érettségi nélkül Általános iskola nyolc évfolyama Általános iskola 8. évfolyamánál kevesebb Forrás: KSH Népszámlálás alapján saját szerkesztés. Az iskolázottság mutatóinak leírásakor az adott képzettséggel rendelkezők számát célszerű a megszerzéshez szükséges életkorhoz viszonyítani, így reálisabb képet kaphatunk az iskolázottság szintjeiről. A 6. táblázat településekre lebontva ad képet erről. A tíz évesek és idősebbek körében mindössze 0,6% azok aránya, akik az általános iskola első osztályát sem végezték el. Ez megfelel az országos arányoknak, ugyanakkor látható, hogy 2001-hez képest ebben némi emelkedés figyelhető meg. Örvendetes ugyanakkor, hogy az általános iskolát a 15 évesek és idősebbek 94,6%-a elvégezte, ez 10 százalékponttal magasabb arány, mint 2001-ben. Kiugró települési eltéréseket e tekintetben nem nagyon találunk, Kisbabot, Mórichida és Szerecseny említhető alacsonyabb értékük miatt, feltehetőleg egyrészt a nagyon idősek magasabb arányával magyarázható kedvezőtlenebb mutatójuk. Mint korábban írtuk, mind az érettségizettek, mind az egyetemi, főiskolai végzettségűek aránya jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedben, ez a korosztályos adatokból is kitűnik (6. táblázat). Ma már a térség 17 17

18 éven felüli lakosságának harmada érettségizett, a 25 évesek és idősebbek közel tizede pedig diplomás. A kedvező irányú változás minden településen megfigyelhető, ugyanakkor az érettségizettek és a diplomások arányát tekintve jelentős települési különbségeket tapasztalhatunk. Felpécen, Rábacsécsényben, Árpáson és Győrszemerén a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a 10%-ot is, és e községekben az érettségizettek hányada is kiemelkedő, ugyanakkor pl. Rábaszentmiklóson szinte hiányzik az értelmiségi réteg a helyi társadalomból, de Csikvándon is szinte hasonló a helyzet. A járásszékhely iskolázottsági mutatói inkább a községi mintát követik, nem városi társadalomra jellemzőek (Győr-Moson-Sopron megyei városok [megyeszékhely nélkül] adatai: legalább érettségivel rendelkezik a 18 évesek és idősebbek köréből 46,1%, diplomás a 25 éves és idősebbek köréből 14,8%). Összességében a járás egészéről is az mondható el, hogy a magasabban, illetve magasan kvalifikált népesség korosztályos aránya jelentős mértékben elmarad a Győr-Moson-Sopron megyei átlagtól (48,7%; illetve 17,4%). 6. táblázat A népesség iskolai végzettsége a Téti járás településein 2001-ben és 2011-ben (%) A 10 éves A 15 éves A 18 éves A 25 éves és idősebb népességből azok aránya, akik Megnevezés az általános iskola első évfolyamát sem végezték el legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Árpás 0,0 0,4 74,7 94,9 21,6 33,5 6,6 11,1 Csikvánd 0,2 0,0 80,2 95,5 15,2 23 1,6 3,7 Felpéc 0,1 0,3 87,1 95,6 27,1 38,6 5,9 12,9 Gyarmat 0,3 0, ,6 24,0 37,1 5,2 8,0 Gyömöre 0,2 0,7 87,9 96,5 22,8 33 4,9 9,0 Győrszemere 0,3 0,4 86,2 94,9 23,5 36,2 5,2 10,4 Kisbabot 0,0 1,5 80,1 90,3 22,0 30,3 3,3 5,9 Mérges 0,0 2,9 85,5 94,1 11,2 23,9 1,5 9,4 Mórichida 0,3 0, ,2 17,6 28,7 4,4 8,1 Rábacsécsény 0,2 0,6 86,1 93,5 23,8 35,5 6,2 12,1 Rábaszentmihály 0,0 0,0 87,2 95,9 23,0 31,6 3,5 6,2 Rábaszentmiklós 0,0 0,0 88,7 98,3 20,0 28,2 5,0 1,9 Szerecseny 0,2 0,1 84,8 92,7 17,0 26,2 3,1 5,1 Tét 1,1 1,0 85,5 94,1 24,1 33,1 4,4 8,3 Járás átlaga 0,2 0,6 84,4 94,6 20,8 31,4 4,3 8,0 Forrás: KSH Népszámlálás. 18

19 Nemzetiségi/etnikai s felekezeti hovatartozás A évi népszámlálás során a Téti járásban élők döntő többsége (92,4%) nyilatkozott nemzetiségéről, anyanyelvéről, több mint háromnegyedük (78,3%) felekezeti hovatartozásáról, vallásáról is. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a járás lakóinak csupán 3,5%-a (471 fő) vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek, illetve valamilyen nemzetiség, etnikum tagjának. Legnépesebb számban cigányok (romák), illetve német nemzetiségűek élnek a térség településein (7. táblázat), a magukat nem magyarnak vallók 56%-át alkotják a romák, több mint ötödét (21,4%) pedig a németek teszik ki. A legnagyobb hazai kisebbséget jelentő romák aránya az önbevallás alapján járási szinten összességében 1,8% (7. táblázat), ugyanakkor a térségben dolgozó szakemberek 10%-ra becslik arányukat (Téti Kistérség Sokoróaljai 2011). Legnagyobb számban német nemzetiségűek Téten (30 fő), Győrszemerén (17 fő), Szerecsenyben (12 fő) és Felpécen (12 fő) élnek. A romák a térségben elsődlegesen Győrszemerén (121 fő) és Téten (89 fő) koncentrálódnak, valamint Gyömörén (26 fő) élnek. Összességében a legnagyobb arányú nem magyar lakosság (elsősorban romák) a járás települései közül Győrszemerén él, de önbevallás szerinti arányuk itt sem haladja meg az 5%-ot. A többi község többségében minimális számban és arányban vannak csak jelen más nemzetiségbeliek (van, ahol a bevallás alapján nincs is nem magyar lakosság [pl. Mérges, Kisbabot], de Rábacsécsényben és Rábaszentmihályon is csak 3-4 fő). A felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatok alapján elmondhatjuk, hogy a járásban élők és a felekezeti kérdésre választ adók közel kétharmada (63,8%) római katolikus, mellettük meghatározó az evangélikusok jelenléte is, arányuk közelíti a 25%-ot (23,3%). A reformátusok aránya 4,6%. A járásban csupán 6,3%-nyian nyilatkozták azt, hogy nem tartoznak semmilyen felekezethez sem, ami jóval alacsonyabb a megyére jellemző átlagnál (12%). 7. táblázat A Téti járásban élő népesség nemzetiségi/anyanyelvi hovatartozás szerint, 2011 (fő) Etnikum/nemzetiség, anyanyelv Szám (fő) Etnikum/nemzetiség, anyanyelv Szám (fő) magyar lengyel 2 cigány/romani/beás 264 arab 2 német 101 szlovén 1 horvát örmény 1 román 17 vietnami 1 19

20 szlovák 10 ruszin bolgár 7 görög orosz 7 egyéb 48 ukrán 4 Adatot szolgáltatott kínai 4 Teljes lakosság szerb 2 Forrás: évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013) Családok összetétele A népszámlálás eredményei a családi állapotra, a családok összetételére vonatkozóan is szolgálnak fontos információkkal, ezek közül esélyegyenlőségi szempontból mindenképpen fontosnak tartjuk megemlíteni azt az adatot, amely arról ad információkat, hogy a családok mekkora hányada egyszülős család. Ennek oka az a tény, hogy az egyszülős családdá válás jelentős szegénységi kockázati tényező. A Téti járásban a családok 14,5%-ában neveli az egyik szülő, általában az anya egyedül a gyermekét/gyermekeit. Ez némileg kedvezőbb, mint a megyei arány (16,4%). Települési szinten jelentős különbségeket találunk, amely azonban nem független attól, hogy némely településen (pl. Mérges) összességében nagyon alacsony a családok száma (8. táblázat). 8. táblázat Az egy szülős családok aránya a Téti járás egyes településein, 2011 (%) Település Egy szülő gyermekkel felállású családok száma aránya Árpás 13 17,6 Csikvánd 28 22,6 Felpéc 30 12,9 Gyarmat 44 12,1 Gyömöre 68 19,8 Győrszemere ,7 Kisbabot 8 13,1 Mérges 6 27,3 Mórichida 28 12,9 Rábacsécsény 24 15,3 Rábaszentmihály 16 11,7 Rábaszentmiklós 7 19,4 20

21 Szerecseny 40 16,4 Tét ,5 Téti járás összesen ,5 Forrás: évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013) alapján saját számítás A járás gazdasági helyzetének jellemzői A regisztrált vállalkozások száma az elmúlt években szinte minden településen folyamatosan növekedett, kivéve Árpást, ahol stagnált és Mérgest, ahol csökkent (9. táblázat). Járás szinten 2013-ban számuk közelítette a kettőezret (1953; ezer lakosra: 132,9), ez 17,8%-kal több mint 2008-ban (1658). A vállalkozások negyede (14%) Téten, hatoda Győrszemerén jött létre, de mégis itt van lakosságszám arányosan a legkevesebb (ezer lakosra 97,5). A regisztrált vállalkozások száma bár nem kevés, de a KSH adatai szerint ezeknek csak egyharmada működik (637; ezer lakosra 45, ami jóval kevesebb, mint a megyei [71] vagy az országos [69] átlag). A működő vállalkozások nagy része (66,7%) egyéni vállalkozás, valamint maximum 2 10 főt foglalkoztató társas vállalkozás. A térség rurális jellemzőinek megfelelően a vállalkozások fele (52%) a mezőgazdaság területén jött létre, a szolgáltató szektor jelenléte 37%-os, ipari tevékenység végzése a vállalkozások csupán tizedére jellemző. Foglalkoztatási szempontból jelentős Győr vonzása a térségre. A Téti járás legmeghatározóbb gazdasági szereplője és munkáltatója a mezőgépgyártással foglalkozó Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft, amely 900 főt foglalkoztat ( Valóban meghatározó szereplő a környező településeken élők munkahely biztosításában. Esélyegyenlőségi szempontból fontos kiemelni, hogy a cég a kisgyermekes anyukák munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében bevezette az ún. kismama műszakot, ami segíti az anyák munkavállalásának és családi szerepeinek összeegyeztetését. Másrészt elmondható, hogy a vállalat 3 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót (két férfit és egy nőt) alkalmaz járműalkatrész-szerelő (betanított munka) munkakörben. A térségben egyébiránt kimondottan a fogyatékossággal élők, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását célul kitűző vagy azt segítő intézmény, vállalkozás nem található. Ugyanakkor esélyegyenlőségi szempontból mindenképpen megemlítendő a rábaszentmihályi önkormányzat keretein belül létrejött önkormányzati gazdaság (szociális szövetkezet), amely az elsődleges munkaerőpiacról (elsősorban életkoruk és/vagy alacsony iskolázottságuk vagy egyéb okok miatt) kiszoruló helybelieknek teremt munkalehetőséget. A közmunkaprogramban részt vevő helyi munkaerőre alapozva indult el 2011-ben a gazdaság azzal a céllal, hogy olyan értékteremtő munkát végezzenek a közmunkaprogramban résztvevők, ami a falu hasz- 21

22 nára is válik. Négy évvel ezelőtt négy alkalmazottal, egy hektáron kezdték meg a munkát növénytermesztéssel és baromfitenyésztéssel, a helyi intézmények ellátása és a maradék értékesítése volt a cél. Jelenleg hat hektáron termelnek, van tésztaüzemük és savanyítójuk is, illetve 2014 nyarán termelői boltot nyitottak Csornán, de Győrben is értékesítenek. A gazdaságban ma már közel 20 fő dolgozik, nemcsak falubeliek, többségükben ötvenes éveikben járó nők, akiknek munkához jutási esélyei nem túl kedvezőek a térségben. 9. táblázat Regisztrált vállalkozások száma a Téti járás településein, Település Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 22

23 Lakosság gazdasági aktivitása Esélyegyenlőségi szempontból fontos információ a népesség gazdasági aktivitása, e szempontból a Téti járás Győr-Moson-Sopron megye egyik legkedvezőtlenebb helyzetű térsége, a regisztrált munkanélküliek aránya 2012 decemberében meghaladta a 6%-ot (6,2%) a megye többi járása közül a Pannonhalmit kivéve mindenütt 2 5% között alakult ez a mutató. A 2011-es népszámlálás adatai 4%-os munkanélküliségi rátát jeleztek a térségre, de ennél a kedvezőbb értéknél is jobbak voltak a többi járás mutatói ban a regisztrált munkanélküliek gazdaságilag aktív korú népességhez viszonyított aránya 7%-os értéket vett fel, de a nyilvántartott álláskeresők számával számított munkanélküliségi ráta 3,3% volt. A tartós munkanélküliek aránya a regisztrált álláskeresők körében szintén a Téti járásban a legkedvezőtlenebb, a vizsgált időszakban ( ) az álláskeresők 46,5%-a 180 napon túl sem talál állást (megyei átlag 34,6%) (az adatokhoz lásd 6.1. fejezetet). Ugyanakkor elmondható, hogy az országos jellemzőknél mind a munkanélküliségi rátát (8,7%), mind a tartós munkanélküliek arányát (51,8%) tekintve kedvezőbb mutatókkal bír a térség. A évi népszámlálási adatok szerint a foglalkoztatottak aránya a járásban 42,4%, ami szintén megyei átlag (44,3%) alatti, míg az inaktív eltartottak aránya (30,7%) a megyére jellemző mutatónál (28,0%) magasabb mértékű (5. ábra). A járáshoz tartozó egyes településeket külön is megnézve kisebb-nagyobb eltéréseket találunk a lakosság gazdasági aktivitásában. Természetesen ez nem független a népesség korösszetételétől. A települések többségében a foglalkoztatottak aránya a 2011-es népszámlálás adatai szerint 40 45% között alakul, de több esetben találkozunk 40% alatti értékekkel is (10. táblázat). Az inaktív keresők (pl. nyugdíjasok, tanulók) aránya általában 31 33% közötti, de Mérgesben, Kisbaboton pl. meghaladja a 40%-ot is. Elmondható, hogy összességében a térség lakosságának 28%-a részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, természetesen az előbbi adatokkal összhangban itt is jelentős települési eltéréseket találunk (pl. Kisbabot, Szerecseny, Mérges 33 39%) (lásd 6.4. fejezetben a 63. táblázatot). Többségük (88 90%) saját jogú nyugdíjas. A munkanélküliek arányát nézve van olyan község a Téti járásban, ahol gyakorlatilag nincs munkanélküli (Kisbabot, Mórichida), de van, ahol arányuk jóval meghaladja a járási átlagot (pl. Rábaszentmiklós, Árpás) (10. táblázat). 23

24 5. ábra A Téti járás népességének gazdasági aktivitása, 2011 (%) 30,7% 42,4% 22,9% 4,0% Foglalkoztatott Munkanélküli Eltartott Inaktív kereső Forrás: évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013). 10. táblázat A Téti járás egyes települései népességének gazdasági aktivitása, 2011 (%) Települések Foglalkoztatottak Munkanélküliek Inaktív keresők Eltartottak aránya (%) Árpás 39,4 6,6 33,6 20,5 Csikvánd 41,9 2,9 37,4 17,8 Felpéc 43,7 3,9 29,2 23,2 Gyarmat 44,0 3,4 31,4 21,1 Gyömöre 39,8 4,6 31,2 24,4 Győrszemere 44,4 3,6 25,9 26,0 Kisbabot 36,1 0,5 41,1 22,4 Mérges 34,2 3,8 43,0 19,0 Mórichida 44,7 1,6 31,5 22,3 Rábacsécsény 45,8 3,6 26,3 24,3 Rábaszentmihály 44,6 2,6 28,3 24,4 Rábaszentmiklós 40,6 8,3 32,3 18,8 Szerecseny 37,3 5,2 39,4 18,1 Tét 41,3 4,7 31,8 22,2 Téti járás összesen 42,4 4,0 30,7 22,9 Forrás: évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013) alapján saját számítás. A térség nem túl kedvező gazdasági és munkaerő-piaci helyzete ellenére elmondható, hogy bár a megyei átlagnál alacsonyabb a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem és a befizetett szja összege is (11. táblázat), a többi Győr-Moson-Sopron megyei járáshoz képest 24

25 e téren nem áll olyan rosszul a Téti járás (a Győri járás után itt a második legmagasabb mindkettő mutatónak az értéke). Ugyanakkor a nyugdíjak átlagos összege, feltehetőleg a mezőgazdaság korábbi erőteljes dominanciájának köszönhetően, a megyében messze itt a legalacsonyabb (11. táblázat). 25

26 11. táblázat A Téti járás néhány gazdasági mutatójának alakulása a Győr-Moson-Sopron megyei és az országos adatokhoz viszonyítva, 2012 Terület Ezer lakosra jutó adózók száma Egy adófizetőre jutó Átlagos nyugdíj összege (Ft/hó) személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, személyi jövedelem-adó, ezer Ft ezer Ft Téti járás Győr-Moson Sopron megye Magyarország Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2012 (2013). 26

27 3. A stratégiai, fejlesztési környezet bemutatása és az esélyegyenlőségi kérdések megjelenése A fejezet célja az esélyegyenlőségi és az esélyteremtéssel összefüggő kérdések megjelenésének feltérképezése a járási szintű stratégiai, fejlesztési környezetben dokumentum elemzés segítségével. Az alábbi helyi stratégiai és települési dokumentumok, koncepciók és programok jelentik a fő kapcsolódási pontokat (csak a dokumentum típusokat soroljuk fel, az egyes HEP-ek tartalmazzék települési szinten a releváns anyagokat): A járás összes településének helyi esélyegyenlőségi programja Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Esélyegyenlőségi Programja Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve Tér Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója, 2007 Tét Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia I-III. kötet Helyi Fenntartható Fejlődés Stratégia Környezetvédelmi programok Településfejlesztési koncepciók Gazdasági Programok Költségvetési rendeletek Közművelődési Koncepciók Szociális és Szolgáltatási Koncepciók Közfoglalkoztatási tervek Bűnmegelőzési programok Idegenforgalmi stratégiák és koncepciók Egyéb önkormányzati rendeletek Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjában ( ) a stratégiai környezet bemutatása során az alábbi három dokumentum került kiemelésre április 19- én elfogadták Tét Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A koncepció célja, hogy átfogó képet adjon az önkormányzat ellátási kötelezettsége teljesítésének helyzetéről, feltárja a szolgáltatások rendszerében rejlő hiányosságokat. Alapul szolgál- 27

28 jon az önkormányzat kötelezettsége körébe tartozó szolgáltatások tervezéséhez, felvázolja a fejlesztést szolgáló együttműködés kereteit és megfogalmazza a fejlődési prioritásokat ben településrendezési terv került elfogadásra. A településfejlesztési koncepcióban és a programban elhatározott fejlesztések megvalósítása során biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, az egészséges lakó- és munkakörülményeket, a népesség demográfiai fejlődését, a lakosság lakásszükségleteinek kielégítését, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségét. A településfejlesztési koncepcióban és programban meghatározott fő fejlesztési feladatok: A település lakói számára az emberhez méltó természeti, táji és az épített környezet folyamatos alakításával, értékeinek védelmével biztosítsa az egészséges lakó és munkakörülményeket. A zöldfelületek növelése, mint a települési vonzás és környezeti minőség javítás eszköze ben elkészült a Téti Kistérségi Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve. Az OKM által kiadott adattáblák, útmutatók használatával készült, a társulás települései által a májusi állapotról, a közoktatási intézmények által a 2010/2011-es tanévről szolgáltatott adatok alapján. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a társulás közigazgatási területén működő Önkormányzatok és közoktatási intézmények közreműködésével készült el. 3.1 A járás települési szintű helyi esélyegyenlőségi programjainak ( ) legfontosabb tapasztalatai A célcsoportok vonatkozásában a települési esélyegyenlőségi programokban szereplő problémalisták és a tervezett fejlesztési javaslatok nagyrészt átfedik egymást, sok az ismétlődő, azonos tartalom. Vélhetően a korábban megfogalmazott célcsoport szintű információ- és adathiány, a szükségletek és igények kellően átfogó ismeretének hiánya áll a háttérben. A tervezett projekt konkrét tevékenységeinek előzetes megalapozása céljából összegyűjtöttük a járás települési szintű esélyegyenlőségi programjainak eme két pontjában szereplő tartalmakat és előfordulásuk gyakorisága alapján rendszereztük őket a prioritások tisztázása érde- 28

29 kében. A járás települési szintű helyi esélyegyenlőségi programjainak átvizsgálása alapján az egyes célcsoportok esetében az alábbi kiemelten fontos, térségi szinten is értelmezhető problémák és fejlesztési irányok rajzolódnak ki Romák és/vagy mélyszegénységben élők A célcsoport esetében egy nagyon komplex és mély problémarendszer tárul fel az össze dokumentumban. Nehézséget okoz a megfelelő adatok, információk hiányában a célcsoport tagjainak beazonosítása és átfogó elemzése. Alapvető problémaként azonosítható a magas munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a romló egészségi állapot, életviteli, életvezetési problémák, a társadalmi és a területi szegregáció veszélye, adósságkezelési és a lakhatási nehézségek, a szegénység kultúrája. Jelenleg a legfontosabb lépés a megfelelő adatok gyűjtése, szükségletfelmérés, átfogó helyzetelemzés készítése járási szinten. Alapvetően a települések mindegyike hasonló fejlesztési irányokban gondolkodik, kisebb hangsúlyeltolódásokkal, amelyek megpróbálnak reagálni a fenti problémák mindegyikére. Egészségügyi szűrőprogramok szervezése, egészségtudatos életmódra nevelés, iskolai előmenetel segítése, foglalkoztatás növelése, munkahelyteremtés, továbbképzések, adósságkezelés, hatékonyabb tájékoztatás, szociális védőháló bővítése, szolgáltatás és támogatásfejlesztés szerepel az elképzelések között Gyermekek Ennél a célcsoportnál is szinte minden településen problémaként merült fel a megfelelő adatbázisok és részletesebb információk hiánya, a célcsoport tagjainak beazonosítása, a hátrányos helyzet meghatározásának a nehézsége. Az egyik nagyobb problématerületnek a hiányzó intézményi, szolgáltatási feltételek és adottságok tekinthetőek települési szinten: pl. bölcsőde, családi napközi, gyermekfelügyelet, gyermekorvos, logopédus stb. Kevés a szabadidős lehetőség, a szervezett program, a nyári szünidős ellátás megoldatlan, növekedő veszélyeztetettség, a deviáns magatartási formák fokozódása, a szülők motiválatlansága, nehézkes mobilizálási lehetősége is többször felmerült az elemzésekben. A fejlesztési elképzelések a problémarendszer összes érintettjét célba vennék. A gyermekek szempontjából még az is kihívást jelent, hogy a HHs és HHHs gyermekek pontos számát meghatározzuk. Szükség lenne kompetencia felmérésekre, egyéni fejlesztésekre, hátránykompenzáló programokra, pályaorientációra, bűnmegelőzési előadásokra, egészségtudatos életviteli tanácsadásra. A szülők, családok, háztartások esetében felmerült a közös gyermek-szülő programok, szabadidős programok szervezése, családi szintű életvezetési tanácsadás, a hatékonyabb tájékoztatás a lehetőségek- 29

30 ről, változásokról. Többször megjelent a programokban a velük foglalkozó szakemberek és családtagok továbbképzésének fontossága, illetve az intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése is Nők A nők esetében sok esetben szintén tanácstalanok az érintett települések, mert a demográfiai alapú indikátorokon túl itt sem tudunk sokat a célcsoport alapvető társadalmi-gazdasági paramétereiről, hiányoznak az ilyen irányú mélyebb elemzések, vizsgálatok, különösen a preferenciák, igények, szükségletek vagy éppen a családon belüli krízishelyzetek területén. Egyrészt a munkanélküliségi, különösen a tartós munkanélküliség kockázata, illetve a munkába állás és visszatérés nehézsége és a hátrányos megkülönböztetés jelent meg az anyagokban a célcsoport kapcsán, másrészt a gyermeküket egyedül nevelő nők fokozottabb kiszolgáltatottsága, szegénységkockázata. Hiányoznak a megfelelő célzott segítő programok, a továbbképzési, átképzési lehetőségek, a családbarát munkahelyek, a rugalmas munkavállalási formák. A fejlesztési irányok kapcsán ennél a célcsoportnál is megjelenik az átfogóbb adatgyűjtés és szükségletfelmérés igénye, továbbképzési-átképzési programok, felvilágosító előadások szervezése, a távmunka és részmunka különböző formáinak ösztönzése, családbarát munkahelyek támogatása és ösztönzése, a gyermekfelügyelet megszervezése, pályázati lehetőségek felkutatása, hatékonyabb tájékoztatás Idősek Az idősügy, az idősödés kapcsán felmerülő egyre fokozódó problémák világosan körvonalazódnak a települési anyagokban. A legtöbb esetben a szociális és egészségügyi szolgáltatások, lehetőségek helyi elérhetőségével kapcsolatos problémák körvonalazódtak ki a helyzetelemzésekben: szakosított ellátás hiánya, demencia kezelése, egészségügyi szolgáltatások elérhetősége, helyben elérhető szűrővizsgálatok hiánya, tömegközlekedési nehézségek, mobilitási problémák, rossz kapcsolat a szolgáltató szervezetek, intézmények között, nincs összehangolva az ellátás stb. Az elemzések másik fókuszpontja az idős korral járó problémák csoportja: elmagányosodás, társadalmi izoláció, megélhetési problémák, szegénység, áldozattá válás, kevés szervezett program, szabadidős aktivitások hiánya, informatikai ismeretek hiánya, idegenkedés az új technológiáktól. A fejlesztési elképzelések hat nagyobb dimenzió mentén jelennek meg a programokban: 30

31 a célcsoport tagjainak felmérése (igény- és szükségletfelmérés, tájékoztatás, szóróanyagok), szolgáltatásfejlesztés (nappali ellátás népszerűsítése, falugondnoki szolgálat bővítése, önkéntes munka idősek segítése érdekében), célcsoport készségeinek fejlesztése (tanfolyamok szervezése, informatikai jártasság javítása, élethosszig tartó tanulás), aktív, sikeres időskor (aktivitást megőrző programok, közösségi programokba történő bevonásuk, klubtermek), egészségügyi prevenció és kezelés (prevenciós szemlélet erősítése, szűrővizsgálatok, szűrőbusz, egészségnapok, előadások), mobilitási kérdések (tömegközlekedési feltételek javítása, falubusz) Fogyatékkal élők A célcsoport a legtöbb települési programban kisebb súlyt kap, alapvetően az akadálymentesítés hiánya és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei köré szerveződtek a megállapítások, kiegészülve a megfelelő csoport-specifikus adatok, információk korlátozott elérhetőségével vagy teljes hiányával, a megfelelő érdekvédelem megoldatlanságával. Mivel a kulcsszó az akadálymentesítés és hozzáférés, a felmerülő fejlesztési irányok is alapvetően ezekre a kérdésekre reagáltak különböző területeken: célcsoport megismerése (adatgyűjtés, szükségletfelmérés), akadálymentesítés (fizikai és információs-kommunikációs akadálymentesítés), munkaerő-piaci integráció (foglalkoztatási lehetőségek nyomon követése, helyi foglalkoztatók támogatása, motiválása a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazására), hozzáférés javítása (önkormányzati dolgozók felkészítése, ügyintézés megkönnyítése, pályázatfigyelés), jobb érdekképviselet (érintettek összekapcsolása, kapcsolat-felvétel, kerekasztal, folyamatos tájékoztatás a lehetőségekről, változásokról). 31

32 3.2. Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Esélyegyenlőségi Programja A térségi szintű esélyegyenlőségi kérdéskör elemzésének legfontosabb stratégiai dokumentuma a 2011-ben elfogadott kistérségi esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program, amely 2016-ig bezárólag tartalmaz intézkedési terveket. A helyzetelemzés kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak a romákat, a nőket és a fogyatékkal élő személyeket tekinti. Az akkori helyzetelemzés is rávilágít néhány olyan problémára, kihívásra, amely összefügg a célcsoportok helyzetével, és amelyre reagálnia kell az esélyteremtő programoknak. Az akkori vizsgálat 2008-as és 2009-es adatokkal dolgozott. A téti kistérségben a regisztrált munkanélküliek száma magasabb volt az országos átlagnál. A háziorvosok praxisonkénti átlagos forgalma meghaladta az országos átlagot. A fogyatékkal élő személyek számára és jellemzőire vonatkozóan nem közölt adatokat a vizsgálat. A kistérség településein az országos átlagot jóval meghaladta az öregségi nyugdíjasok, a rokkantsági nyugdíj folyósításra jogosultak és a hozzátartozói ellátások száma. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló évi III. törvényben felsorolt eseti pénzellátások esetszáma szintén magasabb, mint az országos átlag. A legnagyobb összeget átmeneti segélyekre fizették ki. Ezzel szemben a rendszeres pénzellátások esetszáma alacsonyabb volt az országos átlagnál. A gyermekvédelem területén elérhető rendszeres és eseti pénzellátások száma is alacsonyabb volt az országos átlagnál. A szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az igénylők számaránya megegyezett az országos adatokkal, míg a családsegítő szolgáltatást és az idősek napközbeni ellátását igénylők száma nagyon alacsony volt a vizsgált időszakban. A helyzetelemzés arra is felhívta a figyelmet, hogy akkoriban nem működött hajléktalanokat segítő program a térségben. Az egyes célcsoportokhoz kapcsolódó mélyebb elemzések alapvető problémája akkoriban az adathiányból fakadt. A nők esélyegyenlősége kapcsán mindössze annyi információ szerepel az anyagban, hogy nagyságrendileg 60 nagycsaládos, és 300 Gyes-en lévő anyának kellene segíteni a kistérségben a munkahelymegtartásban és a munkahelyteremtésben (35.o.). A romák helyzetének vizsgálata azonos problémák miatt szintén megoldatlan volt, szakmai becslések alapján 2011-ben 10 százalékosra becsülték az arányukat a térségben. 32

33 A helyzetelemzés ennél részletesebb adatokat nem közöl, az intézkedési terv a fenti problémákra próbált meg reagálni általában célcsoportonként 2-3 konkrét beavatkozás felsorolásával. Akciótervet nem tartalmaz az anyag. 33

34 3.3. A közoktatási esélyegyenlőség kérdése Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve, Térségi szinten az esélyegyenlőség területén a legátfogóbb felmérések és erre épülő tervezési-fejlesztési aktivitás a közoktatás területén figyelhető meg, amely a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek és családjaik célcsoportjához kapcsolódóan nyújt támpontokat számunkra. A 2010-ben elkészített helyzetelemzés fő megállapításai esélyegyenlőségi területenként kerültek kiemelésre és a feltárt problémákkal lettek összekapcsolva (41. o.). Az alábbiakban felsoroljuk a hivatkozott összesítő táblázat főbb pontjait, annak érdekében, hogy az akkori problémarendszer legfontosabb elemei világossá váljanak, érzékeltessék a 2010-es helyzetképet, és rámutassanak arra, hogy a célcsoportonkénti mélyebb felméréseknek, vizsgálatoknak milyen fontos szerepe lenne az esélyteremtő akciók megtervezéséhez. A 2010-es helyzetelemzés legfontosabb feltárt problémái (Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2010: o.): Vannak olyan települések a társulásban, ahol még nem tudjuk pontosan a hhh-s gyermekek/tanulók számát. Kompetencia-mérés eredményeinél, továbbtanulási mutatóknál, lemorzsolódási mutatóknál kevés a hhh-s tanulókról adott mutató. Nincsenek pontos adatok a 3 éves korú óvodába nem járó hhh-s gyermekekről. Minden településen legfeljebb egy azonos típusú közoktatási intézmény van. Vannak tovább nem tanuló diákok a társulás intézményeiben. A speciális szakiskolában továbbtanulók aránya nagyobb az országos átlagnál. A hh/hhh-s tanulók továbbtanulási mutatói nem érik el az iskolai mutatókat. Magas a magántanulók aránya: 0,84%. A lemorzsolódás mutatói nem érik el az országos átlagot, de közöttük a szociális hátránnyal küzdő tanulók aránya magas. A hh/hhh-s tanulók néhány tanórán kívüli programon kisebb arányban vesznek részt, mint társaik. Iskolán kívüli segítő programokat csökkenő mértékben veszik igénybe. Tanoda program nincs a térségben. SNI arány meghaladja az országos átlagot kistérségi szinten: 10%. Számos településen azonban jelentős mértékben meghaladja azt: Gyömöre, Kajárpéc, Sokorópátka, Mórichida, Győrszemere, Tét. 34

35 Számos intézményben van szakos hiány. A kisóraszámú tantárgyak esetében és a 7-8. évfolyamon jelentős a probléma Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja Érdemes kiemelni a térség legnagyobb lélekszámú központi településének (Tét) a helyi esélyegyenlőségi programjában szereplő helyzetelemzés tanulságait, hogy érzékelhetővé váljon a problémarendszer komplexitása. Egy tartalomtérkép segítségével foglaljuk össze a közel 60 oldalas helyzetelemző rész (11 77.o.) legfontosabb tanulságait célcsoportonkénti bontásban. Ez megfelelő kiindulópontja lehet a járási szinten is releváns közös problémák beazonosításának. 6. ábra A téti esélyegyenlőségi problémarendszer komplexitása Forrás: Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja o. alapján saját összeállítás. A kérdéssel részletesebben foglalkozunk a helyzetelemzés problématérképének bemutatásakor, de annyit mindenképpen érdemes kiemelni, hogy az összefoglaló ábra alapján is jól lát- 35

36 ható a kezelendő kihívások összetettsége. Nem pusztán hiányzó szakellátásokról beszélhetünk. Felmerülnek közlekedési, akadálymentesítési, közbiztonsággal összefüggő, egészségügyi és prevenciós, közösségfejlesztési, képzési és munkahely-teremtési, gazdaságfejlesztési aspektusok is. Ebből a példából is jól látható, hogy a hatékony stratégiai szintű fejlesztési, programozási munka kulcspontja a horizontális jelleg, az esélyegyenlőségi kérdéseknek az összes fejlesztési területen való megjelenítése, beépítése és kiemelt kezelése Tét Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia, A fenti komplexitási aspektusok miatt célszerű megvizsgálni az esélyegyenlőségi kérdéskör kapcsolódási pontjait a legfrissebb közötti periódusra vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiával is. Jelen pillanatban ez csak Tét városára készült el. A megalapozó vizsgálat 1.7 és 1.8 fejezetei átfogó (közel 50 oldal terjedelem) képet ad a település és a legtöbb mutató esetében a járás egészéről (regionális és járási szintű térképes infografikák használata) is. A társadalmi jellemzők és a humán infrastruktúra bemutatása ugyan nem esélyegyenlőségi célcsoportonkénti megközelítést alkalmaz, de a demográfiai, háztartási, nemzetiségi, végzettségi, foglalkozási, jövedelmi és életminőségi blokkok, illetve az oktatási, egészségügyi, szociális közszolgáltatásokról szóló alfejezetek érintik ezeknek a csoportoknak a jellemzőit. A szociális ellátás bemutatása az egyik legrészletesebb elemzés az anyagban. Az esélyegyenlőség biztosítása című alfejezet foglalkozik azokkal a lépésekkel, amelyek a hátrányos helyzetből adódó kedvezőtlen hatások enyhítését szolgálják. Az elemzés kitér a 2012-ben elfogadott pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendeletre, a 2007-ben elfogadott Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióra, a 2002-ben elfogadott településrendezési tervre, a kistérség Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervére (2010). A megalapozó vizsgálat értékelő, szintetizáló részében (3. fejezet) lényegében három alapvető problémarendszer került kiemelésre, amely bizonyos szempontból szorosan összekapcso- 36

37 lódik az esélyegyenlőség kérdésével, mivel több célcsoportot is érint. A város és térsége társadalmi helyzetének legfontosabb mércéje a népességszám folyamatos csökkenése, a negatív népességszaporulat, a semleges vándorlási egyenleg, az egyre inkább elöregedő helyi társadalom. Ebből egyértelműen kirajzolódik az idős korosztály jövőbeni helyzete tervezésének a szükségszerűsége. A másik alapvető probléma a képzettséggel és az elhelyezkedéssel függ össze. Magas az alacsony képzettségűek aránya, kevés a felsőfokú végzettségű a városban és a térségében. Az álláskeresők döntő része pedig alacsonyan képzett, fizikai foglalkozású személy (érintheti a nőket, a fiatalokat, a fogyatékkal élőket). A harmadik problémarendszer a Téten belüli szegregátumok megjelenése, amely a mélyszegénység, a hátrányos helyzet és a roma népesség viszonyai szempontjából jelent kezelendő kérdést. A kisebb települések vonatkozásában eddig nem készültek ilyen célzatú felmérések, de ott is elképzelhető a szegregáció folyamata. A Településfejlesztési Koncepcióban (II. kötet) mindössze két helyen jelenik meg az esélyegyenlőség kérdése. A település jövőképének felvázolása kapcsán az anyag áttekinti a térségi központi és városi jelleg társadalmi feltételeit. Az itt körvonalazódó helyzetkép lényege a következő: Az egyik legfontosabb kihívás a népességszám folyamatos csökkenése, melynek fő mozgatórugója a negatív népességszaporulat és a vándorlási egyenleg semleges mivolta. Ezzel párhuzamosan egy erősen elöregedő társadalommal kell a jövőben tervezni. További probléma az alacsony képzettségűek magas aránya, miközben a felsőfokú végzettségűek aránya csak harmada az országos átlagnak. Az álláskeresők döntő többsége fizikai foglalkozású (9.o.). A koncepcióban a 2013-as HEP azon pontjára térnek ki részletesebben, amely a szegregátumok kérdésével foglalkozik, és felhívja a figyelmet egy, a város szövetbe kapcsolódó (Bartók Béla utca keleti oldala) és egy külterületen (Ürgehely) elhelyezkedő szegregációval veszélyeztetett területre. A halmozottan hátrányos helyzetű lakosság (alacsony presztízsű munka, munkanélküliek, szenvedélybetegek, pszichiátriai gondozottak magasabb aránya) esélyegyenlőségi szempontból kiemelt célcsoportnak tekinthető. A másik megjelenési pont a településfejlesztési alapelvek rögzítésénél található (2.3 rész, 14.o.). A közösségi szemlélet és szolidaritás erősítése kapcsán jelenik meg a koncepcióban az a kitétel, mely szerint a település működésekor érvényre kell juttatni az esélyegyenlőségi szempontokat, kiemelt figyelmet kell fordítani az egyes esélyegyenlőségi csoportokra (15.o.). 37

38 Tét jövőképe öt átfogó célon keresztül valósítható meg, melyek közül az első átfogó cél vonatkozik a társadalmi kihívásokra és fejlesztési irányokra. Esélyegyenlőségi szempontból ennek van a legnagyobb relevanciája. Három pontból épül fel a társadalmi átfogó cél: a lakosságszám csökkenésének megállítása, szegregátumok megszűntetése, leszakadó társadalmi rétegek életkörülményeinek javítása. A tematikus célok kitérnek még az átlagos képzettségi szint emelésére, a minőségi oktatás bevezetésére, az egészségügyi alapszolgáltatások fejlesztésére, közösségi terek kialakítására, vállalkozás és munkahelyteremtés ösztönzésére, szociális szakellátás kialakítására. A koncepciónak átfogó és tematikus gazdaság- és társadalomfejlesztési eszközrendszere tehát érinti az esélyegyenlőségi célcsoportok mindegyikét, követve a HEP-ben megismert problémarendszer komplexitásából fakadó fejlesztési szükségleteket. A III. kötetet jelentő integrált településfejlesztési stratégiában az esélyegyenlőség kérdése két helyen jelenik meg. Egyrészt a társadalmat érintő ágazati tervekhez való illeszkedésének bemutatása ( fejezet, 56.o.) során, másrészt az Anti-Szegregációs Tervben (4.1. fejezet, 38.o.), amely a szegregációs folyamatok szempontjából felmerülő esélyegyenlőségi problémák legfontosabb tervdokumentuma. Az első szemponttal kapcsolatban megállapítható, hogy a HEP-ben kitűzött átfogó célok teljes egészében összhangban vannak az ITS célrendszerével, ahol az első átfogó cél deklarálja a társadalmi felzárkózás, illetve a szegregációmentesség igényét a város részéről. A szegregációs folyamatok szempontjából a két beazonosított szegregátum területén élők esetében négy intézkedési csomag körvonalazódik az ASZT-ben: lakhatási problémák kezelése, integrált környezetbe költözés, munkaerő-piaci integráció, oktatási és képzési programok indítása. Az intézkedési terv mind a négy céliránya egyértelműen segíti az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt célcsoportok helyzetének javítását, alapvetően esélyteremtő lépések sorozatának tekinthetőek. A tematikus célok szempontjából is fontos kapcsolódási pontok figyelhetőek meg a két dokumentum között. A társadalmi fejlesztéseket összefogó első általános cél alá összesen 12 tematikus célt rendel a stratégia (2.2. fejezet, 14.o.). Ezek legtöbbje szorosan kapcsolódik a HEP-ben megismert komplex problémarendszer kezeléséhez és a legtöbb célcsoporthoz hozzárendelhető fejlesztési eszközökre és projektekre épül. Az ITS esélyteremtő fejlesztési irányai az alábbiak: Közösségi tér rehabilitáció Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya Szakképzési és felnőttképzési központ 38

39 Tanyagondnoki szolgálat Háziorvosi ellátás fejlesztése Gyógypedagógiai szolgálat meghonosítása Önkormányzati épületek akadálymentesítése Legalább 55 fős idősek otthonának megépítése Szociális szakellátás kialakítása Bentlakásos szociális intézmény megépítése Kisvállalkozói központ kialakítása Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása Megváltozott munkaképességűek helyzetének javítása (képzés, részfoglalkoztatás, távmunka, munkába járás) Közösségi közlekedés fejlesztése Releváns as Operatív Programok Terület- és Településfejlesztési OP Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. E nemzeti prioritás a helyi adottságokra és erőforrásokra építve, célul fogalmazza meg a térségi versenyképesség és a foglalkoztatás növelését, hozzájárulva a teljes foglalkoztatottságra és munkaalapú társadalomra vonatkozó nemzeti célokhoz. E nemzeti célkitűzés fontos üzenete a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása, a leszakadó térségek, köztük a leszakadó vidéki térségek fejlesztése, társadalmi-gazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, a népesség megtartása, a társadalmi együttműködés erősítése. E prioritás megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik. Magyarország a as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát egy erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett, így az ebben az időszakban rendelkezésre álló európai uniós források és hazai társfinanszírozás 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítja. A területi operatív programok ezen gazdaságélénkítő csomag részét képezik. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). 39

40 Az operatív program hozzájárulása az Európai Unió fejlesztéspolitikai céljaihoz A TOP stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják, ezáltal hozzájárulnak az EU2020 célkitűzések teljesüléséhez, kiemelten a fenntartható és az inkluzív növekedéshez kapcsolódó stratégiai célokhoz. A TOP az alábbi EU2020 stratégiai célokhoz járul hozzá, összhangban a Nemzeti Reform Programban (NRP) és a Partnerségi Megállapodásban (PM) rögzítettekkel: Foglalkoztatás növelése: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a foglalkoztatási szintet a 2010/11-es 61% alatti szintről 75%-ra emeli (EU cél: 75%). Jelenleg a foglalkoztatási ráta Eurostat /2013/ adatok szerint Magyarországon 63,2%, EU átlag 68,3%. E célkitűzéssel összhangban történt a 8. tematikus célhoz illeszkedően a TOP gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási szerepvállalásának meghatározása, amelynek révén a TOP közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatási szint növeléséhez, elsősorban a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítést szolgáló helyi feltételek biztosításával. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 %-ra növeli (EU cél 20%) a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (Eurostat /2012/ adatok szerint jelenleg 9,6%, míg az EU átlag 14,1%) és 18%-os (EU cél 20%) teljes energia-megtakarítást ér el. További nemzeti cél az EU emissziókereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10%-os növekedése (EU cél üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése, 1990-es szinthez képest, vagy akár 30%-kal, ha a feltételek ehhez adottak). E célkitűzéssel összhangban történt a 4. tematikus célhoz illeszkedően a TOP megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, amely közvetlenül hozzájárul az EU 2020 célok teljesítéséhez. E célhoz kapcsolódik a klímaadaptív városfejlesztés támogatása is. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő, ezzel veszélyeztetett népesség számát (Eurostat adatok /2012/ alapján 32,4%, amely a 24,8%-os uniós átlagot meghaladja) csökkenti 2020-ra, 2008-as bázisértékhez képest országosan 450 ezer fővel (EU cél 20 millió fő). E célkitűzéssel összhangban történt a 9. tematikus célhoz illeszkedően a TOP szegénység 40

41 és társadalmi kirekesztés csökkentésére vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, elsősorban az egészségügyi és szociális alapellátást nyújtó önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztésével és a szociális város rehabilitációval. E célt segíti a TOP 8. tematikus célhoz kapcsolódva rögzített gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási küldetése, amely a szegénységben élők munkahelyhez és rendszeres jövedelemhez juttatásában is szerepet vállalva ugyancsak segíti az EU 2020 cél teljesítését. Prioritási tengely Tematikus célkitűzés Uniós támogatás (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések - A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyitérségi feltételek biztosításával - A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében - A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével 1. prioritási tengely Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktú rák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyi- - Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a ben ezek a tevékeny- gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által ségek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alkalmazási körén kívül esnek 2. prioritási tengely Vállalkozásbarát, népesség-megtartó (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal 41

42 település-fejlesztés 3. prioritási tengely Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken (4) az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése - A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése 4. prioritási tengely A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása (8) a fenntartható és 5. prioritási tengely Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (9) a társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység és hátrányos helyzetű A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása - Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkozta- - Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesz- tás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése tése a foglalkoztatás növelése érdekében - Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által 6. prioritási tengely Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozásokkal hátrányos megkülönböztetés elleni küzde- - Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése lem (8) a fenntartható és minőségi foglalkozta Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése 42

43 tás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülön A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása - A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése böztetés elleni küzdelem; - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása valamint a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten 1301/2013/EU rende- 7. prioritási tengely Közösségi szinten irányított városi let 5. cikk 9 (d): közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével helyi fejlesztések (CLLD) 1304/2013/EU rendelet 3. cikk (1) b) vi: - A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a közösségvezérelt helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés se- helyi fejlesztési stra- gítségével tégiák Emberi erőforrás fejlesztési OP A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. Nemzetközi elemzések (pl. Bruegel Intézet) esettanulmányokkal, illetve statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés eléréséhez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök. Ezen eszközök sikerességét ugyanis nagyban befolyásolják az adott ország vagy régió rendelkezésére álló strukturális tényezők. Magyarország komoly elmaradással küzd a hosszabb távon ható strukturális tényezők terén. A legnagyobb elmaradás (ebben a sorrendben) az általános infrastruktúrában, a humán tőkében és az innovációs környezetben mutatható ki. A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez tehát az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP, vagy operatív program) a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti 43

44 prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése valósítja meg az alábbi hét fő beavatkozási irányon keresztül: i. Társadalmi felzárkózás ii. A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése iii. Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések iv. A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére v. A munkaerő-piaci változásokhoz alkalmazkodni képes felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése vi. Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben. Mindezeket kiegészíti a lelki egészség és megújulás horizontális kezdeményezés, melynek célja a lelki egészség fejlesztése, a mentális betegségek megelőzése és ezáltal az életminőség javítása, s így több beavatkozási irányban is megjelenik. Az Eurobarometer évi adatai szerint a magyar lakosság mentális állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető, s az európai átlaghoz képest kevesebb magyar tapasztalta a boldogságot, a teljes életet. E hét beavatkozási irány részint a magyarországi társadalmi kihívások, részint az Európai Unió kapcsolódó stratégiai célkitűzései alapján került rögzítésre. Alább beavatkozási irányonként bemutatjuk az egyes társadalmi kihívásokat és a rájuk adandó válaszokat, végül az uniós stratégiai dokumentumokkal való kapcsolatot 44

45 Prioritási tengely Tematikus célkitű- Uniós támoga- Nemzeti társfi- A beruházási prioritáshoz kapcsolódó zés tás nanszírozás egyedi célkitűzések A. A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése B. A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése C. Több helyi civil közösség jön létre D. A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása elsődlegesen a 9. A társadalmi marginalizált közösségekben együttműködés E. A leszakadást előidéző társa- 1. Együttműködő társadalom előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos , ,18 dalmi és kedvezőtlen közszolgáltatás elérési tényezők visszaszorítása F. Az egészségtudatosság növelé- megkülönböztetés se elsősorban a hátrányos helyzetű embe- elleni küzdelem rek és térségek tekintetében G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása H. Hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten romák szociális gazdaságban való részvételének növelése A. A gyermekeket sújtó nélkülö- 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében 9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem , ,53 zéselleni programok által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen C. A marginalizált feltételek között élők életkörülményei infrastrukturális feltételeinek javítása 10. Az oktatásba, A. A köznevelés esélyteremtő sze- 3. Gyarapodó tudástőke és a képzésbe, többek között a szakképzésbe , ,24 repének javítása és hátránykompenzációs képességének erősítése B. A köznevelés eredményességé- történő beruházás nek, hatékonyságának növelése, továbbá a készségek fej- a szakpolitikai irányítás javítása 45

46 lesztése és az C. A felsőfokúnak megfelelő szintű egész életen át oktatás hozzáférhetőségének javítása tartó tanulás érde- D. A munkaerő-piaci kompetenci- kében ák erősítése a felsőoktatási hallgatók körében E. Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül F. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése 10. Az oktatásba, A. Minőségi közneveléshez és ok- és a képzésbe, tatáshoz való hozzáférés infrastrukturális többek között a feltételeinek megteremtése 4. Infrastrukturá- szakképzésbe B. Minőségi felsőoktatás infra- lis beruházások a gyarapodó tudás- történő beruházás a készségek fej , ,00 strukturális feltételeinek megteremtése tőke érdekében lesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében 5. Pénzügyi esz- A. A társadalmi felzárkózás támogatása közök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együtt- 9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem , ,37 pénzügyi eszközökkel B. A társadalmi innováció javítása működések Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési OP Az operatív program 1. prioritási tengely a közigazgatási fejlesztéseket, 2. prioritási tengely a közszolgáltatási rendszer fejlesztéseit fedi le. Az operatív program ad egyben helyet a időszakban az ESZA, ERFA és KA végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak, a harmadik prioritási tengelyben. 46

47 A tervezett közigazgatási, közszolgáltatási fejlesztések stratégiai megalapozottsága Az operatív program prioritási tengely fejezeteinél kifejtett specifikus célok stratégiai környezetét a következő dokumentumok határozzák meg: - Magyarország Partnerségi Megállapodása; - Magyary Program ; - Nemzeti Infokommunikációs Stratégia ; - országspecifikus ajánlások és Nemzeti Reformprogram Prioritási tengely Tematikus célkitűzés Uniós támogatás A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések 1. A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése 1303/2013/EU REN- DELET 9 cikk Jó Kormányzás - E- Közigazgatás 2. Szektorokon - A közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése átívelő közszolgáltatás-szervezés fejlesztése 1303/2013/EU REN- DELET 9 cikk A közszolgáltatás innovációs potenciáljának megerősítése 3. A Partnerségi Megállapodás ke- - Átlátható támogatási rendszer biztosítása retében tervezett operatív programok végrehajtásához kapcsoló- dó 1303/2013/EU REN- DELET 9 cikk A szabályosság biztosítása technikai segítségnyújtás (Kohéziós - Az eredményesség és hatékonyság biztosítása Alap) Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Az Európai Unió regionális politikája alapvető célként a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatását, illetve strukturális átalakítását jelöli meg a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok (ESB) rendszerén keresztül segíti elő, mely a nemzeti fejlesztési igények európai szintű összehangolását is végzi annak érdekében, hogy az EU teljes területe a világ fejlettebb régiói közé tartozzon a jövőben is. Magyarország a Budapestet és Pest megyét magában foglaló Közép- Magyarország régiót leszámítva nem éri el az EU átlag GDP-jének 75%-át, ezért a as költségvetési időszakban a korábbi hat konvergencia régió mostantól kevésbé fejlett 47

48 régiónak minősül. Ez azt jelenti, az összes többi régió Magyarországon a Strukturális Alapok elsődleges földrajzi célterületébe tartozik. A támogatás felhasználására vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 rendelete továbbiakban: 1303/2013 (EU) rendelet szabályozza. Ennek keretében a magyar Kormány elkészítette a közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodást (PM), amely kijelöli a fejlesztések fő céljait, stratégiáját és a nemzeti fejlesztési prioritásokat. A Partnerségi Megállapodás általános célkitűzése a fenntartható növekedés és a magas hozzáadott értékű termelés és a foglalkoztatás bővítése, melyek elérésére a kormány öt nemzeti prioritást jelölt ki: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése a gazdasági növekedés elősegítése révén és a társadalmi felzárkóztatás réven 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Ezen célok végrehajtását, a Partnerségi Megállapodás megvalósulását 7 db operatív program segíti elő. Ezek közül a legnagyobb forrásaránnyal bíró program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). Az operatív program tartalmát az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 Rendeletének I. Mellékletét képező Közös Stratégiai Keret alapján, a Tanács 2010/410/EU sz. a tagállamok számára adott ajánlását figyelembe véve, illetve az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokat szem előtt tartva készült. Az operatív program a Strukturális Alapok közül kettő, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaiból részesül. A program céljai, prioritásai és intézkedései összhangban állnak az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013 az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló Rendeletében továbbiakban 1301/2013 (EU) ERFA rendelet rögzített szabályokkal. Ennek értelmében az ERFA fő feladata a regionális fejlődés elősegítése, a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztése, valamint a versenyképesség magas fokához, a foglalkoztatottság magas szintjéhez, a férfiak és nők közti esélyegyenlőséghez és a környezet védelméhez történő hozzájárulás. A program emellett összhangban van az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013 az Európai Szociális Alapról szóló Rendeletével (továbbiakban 1304/2013 (EU) ESZA rendelet). Ennek értelmében a GINOP a foglalkoztatás bővítését, a folyamatos tanulást és a leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatását tűzi ki célul. A Partnerségi Megállapodás, valamint a 48

49 strukturális alapok integrált jellegéből adódóan, az egymást erősítő hatások kihasználása érdekében a program épít valamennyi operatív program eredményeire is. A GINOP a fenti magasabb szintű célok elérése érdekében 8 prioritástengelyt jelöl ki, melyek értelmében a (1) kkv, a (2) K+F+I, az (3) IKT, az (4) energia, (5) a foglalkoztatás, (6) a szakképzés, (7) turizmus illetve a (8) pénzügyi eszközök alkalmazásának területeire terjednek ki. Rászoruló Személyeket Támogató OP A szegénység komoly társadalmi probléma: 2011-ben a lakosság 31%-a volt érintett, szemben a 24,2%-os uniós átlaggal. A népességet három fő életkori csoportra osztva a legnagyobb mértékben a 18 év alatti korosztályt érinti a súlyos anyagi depriváció. Az EU tagállamok kétharmadában (19 tagállamban) 6,2 8,1%-kal nőtt a gyermekeket érintő szegénység között, Magyarországon 7,5%-kal az Eurostat adatai szerint. Az RSZTOP hozzájárul a 2014-es országspecifikus ajánlások 4. pont utolsó mondatában foglalt szegénység csökkentési célhoz. Magyarországon elsősorban azon szegény gyermekek étkezését szükséges megoldani, akik nem részesülnek gyermekek nappali ellátása keretében megvalósuló vagy iskolai étkeztetésben, ami a 3 év alatti korosztály 91%-ára jellemző, míg a 3 18 éves korosztály esetében ez az arány 25%. Kutatásokkal bizonyított, hogy a 3 év alatti korban megkezdett rendszeres, egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezés az egészség hosszú távú megőrzésének fontos része. Éppen ezért az egyik célcsoportot a szegény gyermekes családok és azok a szegény várandós nők alkotják, akiknek születendő gyermekük is szegény lesz. A legkiszolgáltatottabb helyzetű rétegek közé tartoznak a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek, akik közül rendszeres munkából eredő jövedelemhez 8%, alkalmi munkából származó jövedelemhez 20% jut. A helyzetre jellemző, hogy tíz hajléktalan ember közül három gyűjtögetésből, kukázásból, kéregetésből élt, csupán kettő kapott önkormányzati segélyt, egyet mások segítettek, míg tíz hajléktalan ember közül négyen még nem voltak hajléktalan helyzetben egy évvel korábban (Forrás: Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a évi hajléktalan-adatfelvételről). Éppen ezért a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek alkotják a második célcsoportot közterületen élő személyek összefoglaló néven. A felnőttek körében a súlyos anyagi depriváció gyakoribb a szegénységi küszöb (a medián ekvivalens jövedelem 60%-a) alatt élők esetében. Az alsó jövedelmi ötödben található családokban az EU tagállamokban 87,1%, Magyarországon 86,8% a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek aránya az Eurostat szerint. A megfelelő étkezés és a lakás megfelelő fűtésének hiánya a teljes népességhez képest mind arányaiban, mind abszolút értékben magas a szegénységi küszöb alatt 49

50 élők között, ami a mindennapi életfeltételek megteremtése miatt kockázati tényező. A szegénységi küszöb alatt élő emberek körében megfigyelhető anyagi depriváció elsődlegesen a szociálisan rászoruló embereket érinti, ezen belül is különösen azokat, akik jövedelemszerzésre fizikai állapotuk vagy koruk miatt nem képesek, és nem részesülnek bentlakásos intézményi ellátásban. Így a harmadik célcsoportot a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű személyek, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek alkotják. Az e célcsoportok elérése céljából megvalósított programok sorában külön kell említeni az Európai Unió által finanszírozott Élelmiszersegély Programot, amit Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezett. A program célja a közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátása az Európai Unió agrárintervenciós készletének karitatív célokra fordításával között évente körülbelül fő rászorulót ért el a program (25% rászoruló idősek, 75% létminimum közelében élők). A program megvalósításában részt vett a Gyermekétkeztetési Alapítvány, a Katolikus Karitász, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat, a segélyosztó szervezetek az Élelmiszerbankok Európai Szövetségének képviseletében részt vesznek a program európai szintű konzultációján is és 2013 között eddig összesen 21,1 milliárd forint támogatás került felhasználásra. Az OP-hez kapcsolódó anyagi nélkülözés típusának megjelölése: 1. Élelmiszersegély biztosítása szegény gyermekes családok számára 2. Alapvető fogyasztási cikkek biztosítása szegény gyermekes családok számára 3. Élelmiszersegély biztosítása közterületen élők csoportjába tartozók számára 4. Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára Prioritási ten- Tematikus célki- Uniós támogatás Nemzeti társfi- A beruházási prioritáshoz kapcsolódó gely tűzés nanszírozás egyedi célkitűzések 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése 50

51 Foglalkoztathatóság fejlesztése; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése; A 9. A társadalmi szegénység, és hátrányos helyzetek átörök- 2. Befogadó társadalom befogadás előmozdítása és a szegénység elle lődésének megakadályozása; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesz- ni küzdelem tés; Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek Munkaerő-piaci integráció erősítése 3. Infrastruktu- 10. Beruházás az rális beruházások a gyarapodó tudástőke oktatásba, készségekbe és az egész életen át Minőségi közneveléshez és felsőoktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése érdekében tartó tanulásba 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az 4. Gyarapodó tudástőke egész életen át tartó tanulásba 1. A kutatás, a technológiai A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése;felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése fejlesztés és az innováció megerősítése 11. Az intézmé- 5. Jó állam nyi kapacitások és a közigazgatás hatékonysá A közigazgatás hatékonyságának fokozása; Igazságügy korszerűsítése gának fokozása 6. Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés 7. Technikai segítségnyújtás Közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák Területi leszakadási folyamatok megállítása

52 4. Az esélyegyenlőségi programok térségi, társulási kapcsolódási pontjai 1996-ra nyúlik vissza a Téti kistérségben az önkormányzatok közötti együttműködés, amikor is 10 önkormányzat döntött a települési határokon átnyúló térség- és településfejlesztés, a közös érdekképviselet és érdekérvényesítés mellett. A járási szintű települések közti együttműködések erősítéséhez megfelelő kiindulópontot jelent a május 10-étől működő Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása, amely egy évtizede biztosít szervezeti hátteret a térségi szintű szolgáltatások és fejlesztések tervezéséhez, szervezéséhez, koordinációjához. A közösen ellátott feladatokat a Társulási Megállapodás tartalmazza. 2 A város helyi esélyegyenlőségi programjában az alábbi formában jelentek meg a térségi, társulási kapcsolódási pontok. A többcélú kistérségi társulások életre hívásának indoka a feladatellátások gazdaságos, elérhető együttes megszervezése, ami a különféle szinteken létrejött szerződések révén realizálódik. A kistérség szerepe a közoktatás területén a közoktatási intézményi feladatok, a szakszolgálati feladatok, a gyermekjóléti alapellátások és szakellátások megszervezésének összehangolásában jelentős. A Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása (Társulás) a közoktatási feladat keretén belül ellátja: a közoktatási intézményi feladatot, amelynek keretében gondoskodik a közoktatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok fenntartásában működő, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 20. (1) bekezdése a) és b) pontja szerinti intézmények hatékonyabb működésének szervezéséről, az intézményekben folyó nevelés-oktatás színvonalának javításáról. A feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok Képviselő-testületei vállalják, hogy az általuk fenntartott óvodákban és általános iskolákban az óvodai csoportok és iskolai osztályok átlaglétszáma megfelel a 36/2005. (III.1.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének I. fejezetében foglalt feltételeknek. A közoktatási feladatellátást a Társulásban mikrotérségi intézményi társulások, valamint a települési önkormányzat által önállóan fenntartott intézmények útján biztosítja. A Társulás a pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű működtetését az alábbiak szerint: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, nevelési tanácsadás,

53 fejlesztő felkészítés gyógytestnevelés biztosítja. A gyermekjóléti alapellátási feladat keretén belül a Társulás a gyermekjóléti szolgáltatás integrált formában történő ellátását vállalja. A Társulás a feladat ellátásáról intézményfenntartóként, a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján gondoskodik. A szociális alapellátási feladat keretén belül a Társulás a családsegítés, a támogató szolgáltatás, az időskorúak nappali intézményi ellátása, a házi segítségnyújtás, illetve a gyermekek napközbeni ellátása feladatok ellátását vállalja és a gyermekjóléti szolgáltatást. A Társulás a családsegítés, a házi segítségnyújtás, az időskorúak nappali intézményi ellátása, illetve a gyermekek napközbeni ellátása feladatokról a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján gondoskodik. A gyermekjóléti alapellátást, a gyermekek napközbeni ellátását minden település vállalta. Az alapfokú művészetoktatást a Téti Kisfaludy Károly Általános Iskola biztosítja. 53

54 5. Oktatási, egészségügyi, szociális intézményi ellátó-szolgáltató rendszer leírása A járás központja Tét, amely inkább mikrocentrumnak, mint igazi térségi központnak tekinthető, mivel sem gazdasági munkaerő-piaci, sem oktatási, kulturális vagy szolgáltatási szempontból nem kiemelkedő jelentőségű, ugyanakkor közigazgatási szempontból a járásszékhely funkcióit természetesen ellátja (pl. okmányiroda, földhivatal). Központi szerepkörének erősödését nemcsak mérete és intézményi ellátottságának szűkössége gátolja, hanem egyrészt az is, hogy a térségre, magára Tétre is, erőteljes vonzást gyakorol Győr, másrészt fontos okként említhető a közösségi közlekedési lehetőségek hiánya. A járás számos településéről lehetetlen busszal közvetlenül Tétre eljutni, pl. a néhány kilométerre lévő Rábaszentmihályról is Győrön keresztül lehet közösségi közlekedést igénybe véve a járásszékhelyre utazni, ami mind időben, mind költségekben jelentős többletterhet ró az itt élőkre, és arra készteti őket, hogy Győrben vagy a közvetlen buszjárattal elérhető, Tétnél kedvezőbb ellátottságú Csornán intézzék ügyeiket, vegyék igénybe a különböző szolgáltatásokat Oktatás, nevelés A Téti járás területén jelenleg középfokú oktatási intézmény nem található, de információink szerint 2015 szeptemberétől egy gimnázium kezdi meg működését Téten. Általános iskola a települések kevesebb, mint felében működik (hat településen: Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Mórichida, Rábacsécsény, Tét). A kisiskolák megszűntek, a meglévő intézmények mindenütt 1 8 évfolyamon működnek, és fogadják az iskolával nem rendelkező településekről is a gyermekeket (mikrotérségi intézményi társulások). Az általános iskolába járó gyermekek száma járási szinten összességében a közötti időszakot tekintve csökkent (9,4%-kal); 2010 és 2011 között némi emelkedés volt megfigyelhető, de azóta ismét negatív irányú a változás, de legalábbis stagnálás figyelhető meg (pl. alsó tagozatosok esetében). A csökkenés összességében mind az alsó, mind a felső tagozatosok számában megmutatkozik (7. ábra), de az 5 8. osztályosok számában kicsit nagyobb mértékű (10,3% versus 8,4%), aminek oka a gyermekkorúak számának csökkenése mellett a győri iskolák, általános iskolák is, de főként a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok elszívó hatása. A csökkenő tanulólétszám ellenére az iskolai osztályok száma gyakorlatilag nem változott, 2008-ban is 51 és 2013-ban is 51 osztály volt. A járás általános iskoláiba járó gyerekeknek átlagosan a harmada veszi 54

55 igénybe a napközit, de jelentős eltérések vannak az egyes intézményekben e téren: pl. Gyömörén az iskolásoknak alig több mint ötöde (22,6%), addig Győrszemerén a fele napközis (8. ábra). Annak ellenére, hogy a évi Köznevelési törvény 3 rendelkezik a tanulók 16 óráig történő iskolában maradásáról. Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt két tanévben (2013/14.; 2014/15. évi tanévek) Gyömörén és Győrszemerén Tanoda működött, ahol külön-külön 40 roma és HHH-s gyermek délutáni oktatási és szabadidős elfoglaltságát biztosították nem iskolai keretek között. A tanoda program a győri Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület pályázata keretében zajlott (a program 2015 nyarán zárul), mind a gyermekek, mind a programot megvalósító helyi iskola pedagógusai szempontjából nagy szükség lenne a folytatására. Esélyegyenlőségi szempontból kiemelendő még, hogy a sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékossággal élő gyerekek számára kimondottan gyógypedagógiai oktatású osztályban való tanulásra Téten van lehetőség, ilyen jellegű óvodai csoport viszont nem működik a járásban. Ellenben elmondható, hogy a pedagógiai szakszolgálat keretén belül rábaszentmihályi telephellyel van lehetőség korai fejlesztésre a Téti Kistérség Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézményben. Minden célcsoport számára elérhető a szolgáltatás, a Támogató Szolgálat biztosítja a gyermekek szállítását. A szakszolgálati intézmény látja el a járásban a korai fejlesztés a fejlesztő felkészítés mellett a logopédiai és gyógytestnevelési feladatokat, a nevelési tanácsadást, a gyógypedagógiai tanácsadást és a pályaválasztási tanácsadást. Az óvodákkal kapcsolatosan elmondható, hogy a települések közel háromnegyedében találunk óvodát, csak a legkisebb aprófalvakban (Mérges, Rábaszentmiklós, Kisbabot és Árpás) nincs ilyen intézmény, ahol a kisgyermekek száma amúgy is minimális (különösen Mérgesen és Rábaszentmiklóson [3 6 évesek száma: 3 fő], de Kisbaboton is csak 7 fő, Árpáson 12 fő). Az óvodák 1-2 csoporttal működnek, kivéve Győrszemerén (3 csoport) és a járásszékhelyen (5 csoport). Az óvodai férőhelyek száma 2009-ben csökkent (495-ről 470-re), majd az elmúlt néhány évben (2011, 2013) növekedett (470-ről 500-ra, majd 525-re) reagálva egyrészt az ovisok számának (különösen 2011-ig tartó) növekedésére (7. ábra), másrészt felkészülvén a törvényi előírás következményeire (a Köznevelési törvény 3 éves kortól kötelezővé teszi az óvodába járást, de ennek hatályát folyamatosan tolták arrébb). A bővítésre Rábacsécsényben évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 55

56 (5, majd 25 férőhely) és Téten (előbb 25 férőhely megszűntetése 2009-ben, majd 2013-ban a 25 férőhely visszaállítása), illetve kismértékben (5 férőhely) Győrszemerén került sor. 56

57 7. ábra Az általános iskolai tanulók, illetve az óvodások száma a Téti járásban, , fő Óvodások száma Általános iskolások száma: 1-4. évfolyamosok Általános iskolások száma: 5-8. évfolyamosok Forrás: TeIR adatai alapján saját szerkesztés. 8. ábra A napközis tanulók aránya a járás általános iskoláiban, 2013, % 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% Gyarmat Gyömöre Győrszemere Mórichida Rábacsécsény Tét Járás összesen 0,0% Forrás: TeIR adatai alapján saját szerkesztés Egészségügyi ellátás Az alapfokú egészségügyi ellátást tekintve a járás területén összesen 9 házi orvosi szolgálat működik. Külön háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat csak Téten, a járásközpontban működik (2 háziorvos, 1 gyermekorvos), további 6 településen van önálló háziorvosi szolgálat (Gyarmat, Győrszemere, Mórichida, Rábacsécsény, Szerecseny), itt a gyermekek ellátása 57

58 is a felnőtt háziorvosi szolgálat keretein belül megoldott. A járás településeinek felében (Árpás, Csikvánd, Felpéc, Kisbabot, Mérges, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós) tehát nincsen állandó háziorvos, Tétről vagy más településről jár át az orvos, gyermekorvos heti 1-2 alkalommal vagy ritkábban. A falvak többségében gyógyszertár sem elérhető, több helyütt az orvosokon keresztül van lehetőség a gyógyszerek beszerzésére. Téten viszont két patika is működik, melyből az egyik hétvégén sürgősségi ügyeletet tart. A fogászati alapellátás Téten biztosított, de kihelyezett rendelés formájában több községben is elérhető. Sürgősségi orvosi ügyeleti szolgálat ellenben nem biztosított a járásban, Győrben látják el a rendelési időn kívül ellátásra szoruló betegeket. Ugyanakkor működik mentőállomás a városban. A szociális szakemberekkel folytatott workshop tapasztalata alapján az is elmondható, hogy az ingázó lakosság szempontjából azokon a településeken is problémát jelent a házi orvosi ellátás igénybe vétele (pl. folyamatosan szedett gyógyszerek miatti kontrol, illetve a gyógyszerek felíratása), ahol állandó orvosi praxis működik, mivel a házi orvosok délután 16 óra után nem elérhetők. A védőnői szolgálatot hét védőnő biztosítja, helyileg Téten (2 fő), Felpécen, Gyarmaton, Győrszemerén, Mórichidán és Szerecsenyben találhatók. Az egészségügyi szakellátások a Téti Kistérségi Gyógyítóház Közhasznú Nonprofit Kft. által üzemeltetett, a járás központjában található, néhány éve létesült korszerű Gyógyítóházban biztosítottak. A szakellátások széles spektruma elérhető itt a kardiológiától, a bőrgyógyászaton és szemészeten keresztül a neurológiai vagy pszichiátriai ellátásokig, illetve működik laboratóriumi-, röntgen és ultrahangdiagnisztika is, továbbá fizikoterápiai-gyógytorna gyógykezelések is hozzáférhetőek a térség lakossága számára. Ugyanakkor a szociális szakemberek elmondása szerint nincs kismamagondozás, ami miatt a várandós anyukáknak Győrbe kell utazniuk, emiatt az anyagi problémával küzdők körében több esetben előfordul, hogy az utazás költségeit (amit utólag visszatérítenek a gyermeket váró nőnek) nem tudják megfinanszírozni, így nem vesznek részt kismamagondozáson. Mivel a járásban nincs idősek számára bentlakásos intézmény, ezért fontos szükségletként merül fel a házi segítségnyújtás mellett az otthonápolás igénye is. A járás településein a Téti Kistérségi Gyógyítóház (minden településen) és a Harris Egészségügyi Szolgálat nyújt otthonápolási szolgáltatást és végez egyes településeken hospice szolgálatot is. A Harris Egészségügyi Szolgálat a Gyógyítóházzal kötött szerződés alapján látja el a szakápolási feladatokat kilenc településen: Téten, Gyömörén, Kisbaboton, Mérgesen, Rábacsécsényben, Rábaszentmihályon, Szerecsenyben, Csikvándon és Gyarmaton. Az utóbbi három községben hospicet is 58

59 nyújtanak. A Harris mellett más kisebb otthonápolási szolgálat is jelen van a térségben, pl. a Mendikant Bt. Megemlítendő még, hogy Téten működik a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Pszichiátriai és Mentálhigiénés Osztály Rehabilitációs részlege (Téti Rehabilitációs Osztály) Szociális ellátás A szociális ellátás területén a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye említhető, amely a járás településein biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat: o házi segítségnyújtást o nappali szociális ellátást idősek nappali ellátását (idősek klubja) o támogató szolgálatot fogyatékossággal élők számára o családsegítést: a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését családgondozást közösségfejlesztő, illetve egyéni és csoportos terápiás programok megszervezését családterápiás, konfliktuskezelő, közösségépítő programok és szolgáltatások nyújtását rászoruló személyek (pl. munkanélküliek, fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, krónikus betegek, megélhetési, illetve lakhatási problémával küzdők) számára tanácsadás nyújtását; és a gyermekjóléti alapellátásokat o gyermekjóléti szolgáltatást o gyermekek napközbeni ellátását (családi napközi). Az intézmény a korábbi kistérségi szinten látja el feladatait, tehát nemcsak a jelenlegi Téti járás településein szolgáltat. 59

60 Az idős vagy rászoruló személyek számára az étkeztetést a települési önkormányzatok önmaguk, a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménytől függetlenül szervezik. A 600 fő alatti településeken falugondnoki szolgálat működik, illetve Téten a külterületek miatt tanyagondnoki szolgálat van. Ugyanakkor szakosított ellátás, sem szociális (idősek, fogyatékossággal élők számára), sem gyermekjóléti területen nem biztosított a járásban. A szociális intézmény vezetőjétől kapott adatok segítségével rendelkezünk információkkal a tevékenységi körükbe tartozó ellátások évi pontos volumenéről és jellemzőiről. A házi segítségnyújtást igénybe vevők száma az elmúlt időszakban növekedett, az ellátotti térség teljes területén 2014-ben már közel 250 fő, a Téti járásban 177 fő vette igénybe ezt a szociális alapszolgáltatást (12. táblázat). A fogyatékossággal élők lakókörnyezetben történő ellátását, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítését, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítását nyújtó támogató szolgáltatást a Téti járás településein összesen 25 fő veszi igénybe (12. táblázat). A 12. táblázat településsoros bontásban mutatja a nevezett ellátásokban részesülők számát. Feltűnő, hogy a legkisebb településeken nincs olyan idős ember, aki házi segítségnyújtásban részesülne. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy járás szinten a házi segítségnyújtást igénybe vevők döntően nők (80%) és nagyon idősek, az ellátottak fele 80 éves és idősebb (9. ábra). 12. táblázat A házi segítségnyújtást és a támogató szolgálatot igénybe vevők száma települési bontásban, , fő Település Házi segítségnyújtást Támogató szolgáltatást igénybe vevők száma Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot 9 8 Mérges 60

61 Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály 9 12 Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Téti járás összesen Ellátotti terület összesen Forrás: Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása alapján. 9. ábra A házi segítségnyújtást igénybe vevők korosztályi megoszlása, 2014, % 5,1% 2,8% 7,9% 3,4% 43,5% 18,1% 19,2% éves éves éves éves éves éves 90-X éves Forrás: Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása alapján. Az idősek nappali ellátása hozzáférhető, azaz működik idősek klubja a járásszékhely mellett a járás települései közül Győrszemerén, a gyermekek napközbeni ellátása családi napközi fenntartásával Téten, Rábaszentmihályon és Rábacsécsényben biztosított (Tét Város 3/2014. önkormányzati rendelete). Az idősek klubja mind Téten, mind Győrszemerén férőhellyel működik. Téten teljes a kihasználtság, 2008 és 2014 között folyamatosan 25 fő vagy az körüli volt az ellátottak száma (sőt 2009-ben messze meghaladta azt [34 fő]) (lásd 6.4. fejezet 65. táblázat), akik szinte felefele arányban nők és férfiak. Korosztályi szempontból érdekes az összetétel, 2014-ben csupán az ellátottak 42%-át alkották az idősek (64 éven felüliek), megjelentek nagyobb arányban (25%) a 60 éven aluliak is. Ez jelezheti, hogy az idősek klubjába való felvétellel próbálják a szakemberek ellensúlyozni a más területen hiányzó ellátási űrt, pl. azt, hogy a járásban nincs a fogyatékossággal élők nappali ellátását biztosító intézmény, illetve nincs hajléktalanok nappali ellátása sem. A Győrszemerén működő idősek klubjában ugyanakkor bőven van még 61

62 szabad kapacitás, az elmúlt időszakban átlagosan 52 60%-os kihasználtsággal működött a klub (13 14 fő). Az ellátottak döntő többsége (86 87%-a) itt nő, korosztályi bontást tekintve pedig közel kétharmaduk 70 éves vagy idősebb. A települések közül többen is működik civil szervezeti keretek között nyugdíjasklub, ami szintén próbálja az idős emberek aktivitását megőrizni, összejöveteli, társas támogatás lehetőségét biztosítani a tagok számára. A családsegítésre és a gyermekjóléti szolgáltatásra vonatkozóan is rendelkezünk települési bontásban is elérhetők adatokkal, bár az összesített adatok egy része a teljes ellátotti térségre vonatkozik. A családsegítő szolgálat 2014-ben közel négyezer kapcsolatfelvételt bonyolított, a megfordult kliensek száma a teljes ellátotti térségből 761 fő, míg a Téti járás településeiről 604 fő volt, ami 18,4%-kal több mint az előző évben (2013-ban) (13. táblázat). Jelentős mértékben növekedett a szolgálat igénybe vétele Gyömörén, Téten, Felpécen és Kisbaboton, e településeken közel duplájára, illetve duplájára vagy még nagyobb arányban nőtt a családsegítőhöz forduló kliensek száma. Ugyanakkor említésre érdemes mértékben csökkent a családsegítést igénybe vevők száma Győrszemerén, Rábaszentmihályon és Rábacsécsényben (13. táblázat). Összességében a szolgálatnál megjelenő kliensek többsége nő (69%) és a éves korosztályba tartozik (55%); az új ügyfelek aránya 2014-ben 33,3% volt. Általában ügyintézéshez kérnek segítséget, illetve anyagi problémák miatt jelennek meg a családsegítő szolgálatnál, de meghatározó még az információkérés, illetve a lelki-mentális problémák miatti felkeresés is. A kliensek közel negyede (23%) olyan üggyel, problémával érkezik, amely nem zárható le egy intézkedéssel. Esetükben elmondható, hogy háromnegyedük alacsonyan kvalifikált, maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezik, az érettségizett vagy diplomás ügyfelek aránya alacsony ( 6%). Relatív többségük munkanélküli (41,7%) vagy inaktív (40,6%), az inaktívak kétharmadát nyugdíjasok teszik ki ban viszont lényegesen alacsonyabb arányban (21,3%) voltak jelen a munkanélküliek a kliensek körében. A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenységet az ellátotti térségben 2013-ban összesen 198 gyermek, míg 2014-ben 176 gyermek esetében végzett, a Téti járás településeire vonatkoztatva 2013-ban 142 gyermek, 2014-ben 122 esetben volt szükség gyermekjóléti szolgáltatások nyújtására. Összességében tehát csökkent a gyermekjólét látókörébe került gyermekek száma, ugyanakkor Téten és Győrszemerén növekedés figyelhető meg (13. táblázat). A gondozott gyermekek többsége (69 72%) az alapellátásban jelenik meg, több mint tizedük védelembe vétel miatt kerül a gyermekjóléti szolgálat látókörébe (13. táblázat) ben a gyerekek hatoda volt hátrányos, ötöde pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Többségük a

63 (38,6%), illetve a éves korosztályból (28,4%) kerül ki. A szolgálatnál megjelenő gyermekek/családok elsődlegesen anyagi (megélhetési, lakhatási) gondokkal, küzdenek, illetve a kezelt problémák között még leginkább a gyermeknevelési problémák, a szülők/család nem megfelelő életvitele, magatartászavar, gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézségek és a családi konfliktusok fordulnak elő. 63

64 13. táblázat A családsegítést, illetve a gyermekjóléti szolgálat ellátásait igénybe vevők száma települési bontásban (nem halmozott adatok), , fő Település Családsegítést igény- Gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége be vevők száma alapellátásban védelembe vétel kereté- utógondozás, szak- szakellátás- nevelésbe összesen ben ellátásból kikerült ban élő vett gyermekek száma Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Téti járás

65 összesen Ellátotti terület összesen Forrás: Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása alapján. 65

66 A gyermekek napközbeni ellátása keretében a járás három településén (Tét, Rábacsécsény, Rábaszentmihály) családi napközi működik, melyek és évekre vonatkozó adatait a 14. táblázat tartalmazza. Érdekes különbség az intézmények között, hogy Rábacsécsényben és Téten kisgyermekek (főként 2 4 évesek) jelennek meg az ellátásban, addig Rábaszentmihályon a nagyobb, iskolába járó gyermekek (mindenki 7 év feletti, de többségük éves) veszik igénybe e szolgáltatást. Utóbbi tehát az általános iskolások délutáni elfoglaltságában, tanulási feladataik teljesítésében ad segítséget, megadva a szülőknek is azt az érzést, hogy nagyobb gyermeküket is felügyelet alatt tudhatják. Előbbiek pedig főként a kisgyermekes családoknak, anyukáknak nyújtanak segítséget javítva elsődlegesen a nők munkaerő-piaci esélyein, hiszen egységes óvoda-bölcsődére sehol sincs a járásban példa, és önálló bölcsőde működtetése a járás központjában sem kötelezően ellátandó feladat. Ennek ellenére Téten a legkisebbek napközbeni felügyeletének biztosítására a családi napközi mellett működik bölcsőde is. A 12 férőhelyes intézmény kihasználtsága a közötti időszakban átlagosan évi 125% volt, legmagasabb, 167%, 2008-ban, míg a legalacsonyabb, 92%, 2010-ben, azóta egyébiránt újra emelkedő tendenciát mutat (lásd 47. táblázat). A szakemberek szerint a hátrányos helyzetű családok kisgyermekeinek szocializációs és szociális hátrányainak csökkentése érdekében szükség lenne a térségben Biztos Kezdet Házra is. 14. táblázat A Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye által a Téti járásban működtetett családi napközik adatai, Település Engedélyezett Igénybe vevő gyermekek száma Gondozott gyermekek száma férőhelyek száma összességében az év folyamán december 31-én Rábacsécsény Rábaszentmihály Tét Forrás: Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása alapján. A szociális szakemberek szerint nagy szükség lenne a térségben családok átmeneti otthonára, illetve idősek házi gondozásának bővítésére, valamint idősek szakellátására (idősotthon). Ez utóbbi alapítása Téten fel is merült, azonban a törvényi keretek jelen pillanatban nem adnak erre lehetőséget. 66

67 6. Esélyegyenlőségi statisztikai mutatók Az EMMI által megjelölt statisztikai mutatókat (2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól) az egyes célcsoportokhoz kapcsolódóan dolgoztuk fel. E fejezet a járás bemutatásával, az oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket leíró fejezettel, valamint a szociális szakemberekkel folytatott workshop elemezésével együtt ad képet az esélyegyenlőségi szempontból kiemelt célcsoportok járásban tapasztalható helyzetéről, az ezzel kapcsolatos problémákról, kihívásokról. Az átfogó helyzetelemző leírást nehezíti, hogy egyik célcsoport esetében sincsenek a helyzetüket relevánsan bemutató pontos felmérések, adatok, az elérhető statisztikai mutatók csak korlátozottan adnak lehetőséget a kiemelt célcsoportok helyzetének leírására A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A munkaerő-piaci státusz meghatározó a szegénység kockázata szempontjából, a munkanélküliek körében a szegények aránya közel 50%, miközben a teljes népességre számolva kb % (jövedelmi szegénység) (Laekeni indikátorok 2012). A munkához nem jutók szegénységi kockázata négyszerese a teljes népesség, és tízszerese a munkahellyel bíró társaik mutatójának, épp ezért a mélyszegénységben élők és a romák helyzetének leírása kapcsán alapvetően munkaerő-piaci, munkanélküliségi, valamint lakhatási és egészségügyi indikátorokból indulhatunk ki. Kiindulópontként használhatjuk a gazdaságilag aktív korú népesség (15 64 évesek) számát és arányát (melléklet 3.2/a. táblázat). Járás szinten stabilan tízezernégyszáz fő körül mozog a évesek száma, ami a teljes népességen belül 70 százalékos arányt jelent. A legtöbb településen maximum 1-2 százalékpontos eltérés figyelhető meg a járási átlagtól. Kivételt képez Kisbabot, ahol az idős népesség magas arányának (közel 30%) köszönhetően lényegesen alacsonyabb az aktív korosztályok súlya (6 év átlagában 57,5%). Másrészt említésre érdemes Rábaszentmiklós és Rábaszentmihály, ahol az elmúlt időszakban a évesek arányának emelkedése tapasztalható. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy e kisebb településeken a néhány fős változás is nagyobb arányú elmozdulást jelent. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulásában jól megfigyelhető a es gazdasági válság hatása: a vizsgált időszakot tekintve 2010-ben érte el maximumát a regisztrált álláskeresők száma ezer feletti értékkel, majd csökkenés figyelhető meg, ami járás szinten különösen 2012 és 2013 között volt jelentős (15. táblázat). Ha a legmagasabb 2010-es érték- 67

68 hez nézzük a változást, akkor 2013-ra alig harmadára csökkent az álláskeresők száma a járásban, nagyságrendileg pár száz fős csoportról van szó. A csökkenés minden településen megfigyelhető. A legkisebb településeken tíz alatt marad a számuk, a legnagyobb két településen (Tét, Győrszemere) haladja meg az érintett személyek száma öt év távlatában a főt. Az álláskeresők több mint negyede Téten, ötöde Győrszemerén él (hasonlóan a teljes népesség arányához). 15. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma összesen, KSH, fő év átlaga Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. Amennyiben a nyilvántartott álláskeresők számát a gazdaságilag aktív korú népességhez viszonyítjuk, akkor láthatjuk a munkanélküliség valódi nagyságát. Jelenleg kevésbé van jelen e probléma a térségben, járás szinten 2013-ban 3,3% a mutató értéke, ami hasonló a Győr- Moson-Sopron megyei értékhez. A legtöbb településen 2 4% között mozog a mutató, és 2010 után egyenletesen csökken a ráta. Legkedvezőbb napjainkban Rábaszentmihály és Mérges mutatója (1,6%), míg 5% körüli, illetve a feletti mértékben csak Gyömörén és Szerecsenyben van jelen e probléma (16. táblázat). A munkanélküliséggel leginkább sújtott években járás szinten a 10%-ot némileg meghaladta a ráta, sőt volt néhány olyan település (Árpás, Csikvánd, Tét), ahol a 20%-ot is elérte vagy közelítette. Ennek köszönhető, hogy a vizsgált időszak átlagát tekintve több helyütt is 10% körüli munkanélküliségi arányokat találunk. Em- 68

69 lítésre érdemes még Gyömöre és Szerecseny, ahol 2013-ban is 5% feletti a mutató értéke, e két község mindig is a magasabb rátájú települések közé tartozott, de az is látható, hogy a többi településhez képest lassabb ütemű a csökkenés tendenciája (16. táblázat). 69

70 16. táblázat Nyilvántartott álláskeresők aránya a év közötti állandó népességen belül, KSH, % év átlaga Árpás 7,9% 12,9% 19,6% 12,4% 5,4% 3,3% 10,2% Csikvánd 9,4% 12,6% 20,2% 8,7% 4,7% 3,0% 9,8% Felpéc 4,2% 6,8% 9,9% 4,8% 4,4% 2,2% 5,4% Gyarmat 3,5% 6,5% 8,1% 6,0% 4,1% 4,1% 5,4% Gyömöre 6,8% 9,8% 12,3% 7,3% 8,2% 5,5% 8,3% Győrszemere 5,6% 7,5% 9,9% 5,7% 5,8% 3,0% 6,3% Kisbabot 4,8% 4,8% 11,1% 4,7% 2,4% 2,4% 5,0% Mérges 4,8% 4,7% 11,3% 7,9% 4,7% 1,6% 5,8% Mórichida 6,2% 12,0% 12,3% 6,8% 4,4% 2,3% 7,3% Rábacsécsény 3,7% 8,6% 8,0% 8,7% 3,5% 2,4% 5,8% Rábaszentmihály 3,8% 9,1% 8,8% 6,7% 5,0% 1,6% 5,8% Rábaszentmiklós 9,5% 8,5% 7,9% 8,8% 3,0% 2,9% 6,8% Szerecseny 7,5% 12,5% 11,9% 10,8% 9,0% 5,2% 9,5% Tét 5,3% 16,7% 10,3% 8,5% 6,6% 3,3% 8,5% Járás összesen 5,5% 10,3% 10,7% 7,3% 5,8% 3,3% 7,2% Forrás: TeIR alapján. Érdemes nemi bontásban is elemezni a munkanélküliségi adatokat. Járás szinten a közötti időszak átlagát tekintve a nyilvántartott álláskeresők 48,3%-át alkotják a nők (17. táblázat), azaz a teljes időszakot tekintve a férfiak vannak többségben, ugyanakkor érdekes különbségeket találhatunk az egyes esztendők során. A nők aránya ben 45,5 47% volt, a gazdasági válság azonban jobban érintette a férfiakat, 2010-ben, amikor tetőzött a munkanélküliek száma, a férfiak aránya jelentős mértékben megugrott a regisztrált álláskeresőkön belül: az alig 50% feletti arányukból közel kétharmados hányad lett (62,7%). A től bekövetkező javuló munkaerő-piaci folyamatok hatására ugyanakkor számuk gyorsabban és nagyobb mértékben csökkent (75,5%-kal), mint a nőké (60 61%-kal) (melléklet táblázat), így ben az álláskeresők többségét már a gyengébb nem képviselői alkották (54 55%), 2013-ra viszont a két nem aránya kiegyenlítődött (17. táblázat). Ez nagyságrendileg mindkét nem esetében kb. 170 fős csoport jelent (melléklet táblázat). A nemi arányok alakulását települési bontásban nézve, elmondható, hogy a 6 év átlagát tekintve a települések felében 48 52% között mozog a nők aránya a regisztrált álláskeresők között, ettől jelentősebb mértékben lefelé és felfelé csak egy-egy község mutatója tér el (Kisbabot, illetve Rábacsécsény) (17. táblázat). Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell ismét, hogy a 70

71 járás területén alapvetően kis lélekszámú települések dominálnak, a munkanélküliek száma tíz körül alakul, így érthető, hogy a nemi arányok egyik évről a másikra nagyon hektikusan tudnak alakulni, ezért is célszerű inkább a vizsgált periódus átlagát tekinteni. 17. táblázat Nők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül, KSH, % év átlaga Árpás 42,9% 50,0% 32,4% 65,2% 50,0% 50,0% 48,4% Csikvánd 44,1% 46,7% 30,4% 56,7% 56,3% 40,0% 45,7% Felpéc 50,0% 55,8% 33,3% 48,4% 53,6% 42,9% 47,3% Gyarmat 43,8% 41,7% 33,3% 52,7% 60,5% 55,3% 47,9% Gyömöre 31,7% 45,5% 28,6% 52,3% 44,4% 42,6% 40,8% Győrszemere 47,2% 44,8% 32,6% 54,9% 60,6% 52,1% 48,7% Kisbabot 33,3% 50,0% 28,6% 33,3% 66,7% 0,0% 35,3% Mérges 100,0% 66,7% 42,9% 60,0% 33,3% 0,0% 50,5% Mórichida 40,5% 50,0% 28,8% 60,0% 61,5% 69,2% 51,7% Rábacsécsény 81,3% 54,1% 41,2% 70,3% 46,7% 50,0% 57,2% Rábaszentmihály 42,9% 47,1% 45,5% 48,0% 52,6% 16,7% 42,1% Rábaszentmiklós 55,6% 62,5% 37,5% 44,4% 0,0% 66,7% 44,4% Szerecseny 48,8% 44,3% 40,9% 50,0% 59,2% 60,7% 50,6% Tét 45,8% 46,9% 48,6% 53,4% 55,0% 51,1% 50,1% Járási átlag 45,5% 47,1% 37,3% 54,3% 55,2% 50,3% 48,3% Forrás: TeIR alapján. Korcsoportok szerinti bontásban a Munkaügyi Hivatal regisztrált munkanélküliek számára vonatkozó adatai állnak rendelkezésre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal regisztrált álláskeresőkre vonatkozó adatai (amiket fentebb bemutattunk) és a Munkaügyi Hivatal regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adatai kissé eltérnek egymástól, és némileg más trend rajzolódik ki a két rendszer alapján (15. és 18. táblázat). Az eltérés abban mutatkozik meg leginkább, hogy a évek legmagasabb értékei utáni csökkenés 2013-ban megreked, és újra emelkedést mutatnak az adatok ellenben a KSH adataival, amelyek szerint 2012 és 2013 között további jelentős csökkenés következett be a munkanélküliek számában. A két különböző trendnek köszönhetően igazából a évi adatok térnek el leginkább a két adatállományban, addig az eltérés nem volt számottevő. 71

72 18. táblázat Regisztrált munkanélküliek száma, fő év átlaga Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: Munkaügyi Hivatal, TeIR. Korcsoportok szerinti bontásban 10 korcsoport mentén érhetőek el az adatok, melyeket a vizsgált as időszakra nézve összesítve, illetve a periódus átlagértékét számolva néztünk meg (melléklet táblázat, 19. táblázat). Hat év átlagát nézve elmondható, hogy járási szinten minden korosztály esetében évente 100 fő alatt marad az érintett személyek száma, és viszonylag kiegyenlített a korosztályok nagyságrendje. Esélyegyenlőségi szempontból azonban nagyon kedvezőtlen a fiatalok helyzete, átlagosan a legtöbb munkanélküli a 20 24, illetve a 20 év alatti korcsoportba tartozik, ugyanakkor a munkaerő-piaci szempontból másik speciális korosztálynál, az 55 év felettieknél alacsonyabb létszámadatok jellemzőek, mint a fiataloknál (melléklet táblázat). A korcsoporti megoszlást tekintve átlagában elmondható, hogy a munkanélküliek negyede 25 év alatti, ami nagyon magas arány, összességében közel hasonló nagyságrendben van jelen az ötven éven felüli korosztály is a munkát keresők között. A fiatalok esetében a járási átlagtól említésre méltó nagyságrendben magasabb értékeket Árpáson (31,6%), Mórichidán (29%), Rábaszentmiklóson (28,5%) és Rábacsécsényben (28,4%) találunk. Az idősebb korcsoport pedig Rábaszentmiklóson (38%) és Kisbaboton (37,4%) felülreprezentált. Mérgesen a közvetlenül nyugdíj előtt állók (59 éven felüliek) aránya kiugró mértékű (15%) (19. táblázat). 72

73 19. táblázat Regisztrált munkanélküliek megoszlása korcsoportok szerint, átlaga, % Település Korosztályok 20 év alatti év év év év év év év év 59 év felett Árpás 15,8% 15,8% 10,0% 10,5% 15,8% 4,4% 9,6% 18,4% 5,3% 0,9% Csikvánd 3,2% 19,0% 4,4% 10,1% 13,3% 7,0% 10,1% 17,1% 13,9% 1,9% Felpéc 10,2% 13,7% 7,6% 12,7% 8,1% 13,2% 6,6% 12,2% 15,2% 0,5% Gyarmat 1,5% 18,5% 17,3% 11,4% 12,9% 8,9% 5,5% 6,3% 14,8% 3,0% Gyömöre 11,0% 10,6% 12,0% 11,6% 11,4% 9,2% 12,4% 10,0% 10,4% 1,4% Győrszemere 15,6% 12,2% 12,1% 12,4% 11,1% 8,5% 9,0% 9,2% 9,4% 0,6% Kisbabot 12,1% 3,0% 21,2% 9,1% 6,1% 3,0% 6,1% 12,1% 27,3% 0,0% Mérges 15,0% 10,0% 0,0% 10,0% 20,0% 5,0% 20,0% 5,0% 0,0% 15,0% Mórichida 12,8% 16,2% 9,8% 10,2% 5,5% 6,4% 10,6% 16,6% 10,6% 1,3% Rábacsécsény 13,5% 14,9% 9,9% 12,1% 7,8% 12,1% 10,6% 7,8% 10,6% 0,7% Rábaszentmihály 12,4% 9,5% 8,0% 10,9% 11,7% 7,3% 10,2% 14,6% 13,1% 2,2% Rábaszentmiklós 9,5% 19,0% 4,8% 7,1% 2,4% 7,1% 7,1% 19,0% 19,0% 4,8% Szerecseny 9,5% 12,3% 11,3% 10,4% 9,5% 16,6% 9,5% 11,0% 8,6% 1,2% Tét 12,8% 14,4% 10,0% 8,9% 9,6% 10,1% 11,6% 11,7% 9,3% 1,6% Járási átlag 11,6% 13,7% 10,7% 10,6% 10,2% 9,7% 10,2% 11,3% 10,5% 1,5% Forrás: Munkaügyi Hivatal, TeIR alapján. 73

74 A munkanélküliek korosztályi szerkezetének leírása során láthattuk, hogy jelentős a fiatal, 25 év alattiak aránya a munkát keresők között. Ez már előre vetíti, hogy az iskoláikat épp, hogy befejező, a Téti járás településein élő fiatalok egy része nehezen jut álláshoz. Esélyegyenlőségi szempontból nagyon fontos mutató a munkaerőpiacra először belépők pályakezdők elhelyezkedési, munkához jutási esélye, amit leginkább a pályakezdő álláskeresők számával, arányával lehet mérni, illetve kifejezni. A járásban a közötti időszakot tekintve évi átlagban 61 pályakezdő álláskereső volt nyilvántartva. A legrosszabb mutatójú évben (2010) számuk elérte a 79 főt, ami több mint duplája a gazdasági válság induló évének, a 2008-as esztendő adatának óta azonban számuk hasonlóan az összes regisztrált pályakezdő számának alakulásához csökkent, és 2013-ban alig 50 fős csoportot jelentett járás szinten az érintett fiatalok száma (20. táblázat). A települések között találunk olyan községeket, ahol alig vagy egyáltalán nincs olyan fiatal, aki iskolái befejezése után ne tudott volna elhelyezkedni. Leginkább a 25 éven aluli korosztályt érintheti az első munkahelyhez jutás sikertelenségének problémája, így érdemes az e korcsoportba tartozó munkanélküliek számához is viszonyítani a számukat. Összességében azt lehet mondani, hogy a 25 éven aluli regisztrált munkanélküliek körében egyharmados arányt képviselnek a pályakezdők. 20. táblázat Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma a Téti járásban (KSH), fő év átlaga Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 74

75 Az összes nyilvántartott álláskeresőhöz viszonyítva a vizsgált időszak átlagában az látszik, hogy járás szinten a nyilvántartott álláskeresők kevesebb, mint tizede pályakezdő (8,4%) (21. táblázat), ugyanakkor az átlagérték elfedi az elmúlt időszak azon kedvezőtlen tendenciáját, ami a vizsgált mutató esetében érvényesült. Hiába mondható el, hogy a pályakezdő álláskeresők száma kedvezően változott 2010 után, az összes álláskeresőhöz viszonyított súlyuk folyamatos és jelentős növekedéséről lehet beszámolni. Azaz ez azt jelenti, hogy a pályakezdők számának csökkenése sokkal kisebb ütemű, mint ami érvényesül összességében, így arányuk a hat év alatt háromszorosára növekedett, és 2013-ban járás szinten 15%-os volt, holott 2008-ban csupán 5%-os hányadot tettek ki. Ez mindenképpen jelzi a pályakezdők elhelyezkedési nehézségének problémáját. A településsoros adatokból jól látszik, hogy némely településen a járási átlaghoz képest különösen felülreprezentáltak a munkához nem jutók között a munkaerőpiacra először belépő fiatalok, így például vannak olyan községek (pl. Gyarmat, Árpás, Rábaszentmiklós, Csikvánd), ahol az elmúlt években az álláskeresők harmadát ők alkották. E települések az egyes esztendők értékeit kisimító átlagértéket tekintve is élen járnak (21. táblázat). 75

76 21. táblázat Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya az összes álláskeresőn belül (KSH), % év átlaga Árpás 7,1% 12,5% 5,4% 4,3% 30,0% 33,3% 10,5% Csikvánd 8,8% 8,9% 5,8% 6,7% 18,8% 30,0% 9,3% Felpéc 11,5% 4,7% 6,3% 12,9% 21,4% 21,4% 10,7% Gyarmat 9,4% 5,0% 6,7% 10,9% 7,9% 34,2% 11,1% Gyömöre 6,3% 6,8% 8,9% 16,9% 18,1% 12,8% 11,2% Győrszemere 3,2% 4,7% 3,0% 7,5% 9,5% 15,5% 6,1% Kisbabot 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 33,3% 0,0% 2,6% Mérges 33,3% 0,0% 0,0% 20,0% 0,0% 0,0% 9,1% Mórichida 16,2% 10,0% 11,0% 12,5% 7,7% 0,0% 10,8% Rábacsécsény 18,8% 8,1% 11,8% 13,5% 6,7% 10,0% 11,4% Rábaszentmihály 0,0% 0,0% 0,0% 4,0% 10,5% 0,0% 2,3% Rábaszentmiklós 11,1% 0,0% 37,5% 11,1% 0,0% 33,3% 15,0% Szerecseny 0,0% 4,3% 12,1% 13,8% 14,3% 17,9% 9,9% Tét 2,0% 7,2% 8,3% 6,9% 9,4% 7,4% 7,1% Járás átlaga 5,6% 6,3% 7,1% 9,4% 11,8% 15,1% 8,4% Forrás: TeIR alapján. A pályakezdő álláskeresők adatai nemi bontásban is elérhetők, amiből egyértelműen látható, hogy ha kismértékben is, de a munkához nem jutó pályakezdő fiatalok körében járás szinten a nők nagyobb számban, arányban vannak jelen (22. táblázat, melléklet táblázatok). A nők esetében éves szinten 32 40, míg a férfiak esetében között mozgott az érintettek száma, kivéve a 2008-as esztendőt, amikor számuk mindkét nem esetében 20 fő alatt maradt (melléklet táblázatok). A vizsgált időszak szinte minden évében érintettebb voltak a nők, sőt hátrányuk ra növekedett is, és arányuk a 2008-as 53%-ról 2013-ra már közelítette a 60%-ot (22. táblázat). Az összes álláskereső nemi mintázatával (17. táblázat) vetve össze a pályakezdő álláskeresők struktúráját, elmondható, hogy míg a teljes érintett körben a nők átlagosan kisebb hányadot tesznek ki, és csak ben volt magasabb az arányuk, mint a férfiaké, azaz ebben az időszakban a férfiak elhelyezkedési esélyei a nőkhöz képest jelentős mértékben javultak, addig az első munkahelyhez jutásban a nők esélyei a vizsgált időszak teljes periódusában kedvezőtlenebbek voltak, így a 6 évre számított átlagos arányuk is 50% felett van (22. táblázat). Települési bontásban nézve a pályakezdő álláskeresők arányát látható, hogy jelentős különbségek vannak az egyes községek között, és jelentős mozgások vannak az egyes évek között is. Ugyanakkor kirajzolódik néhány olyan település, 76

77 ahol stabilan magas a nők súlya a pályakezdő munkanélküliek körében, pl. Csikvánd, Gyarmat, Gyömöre. 77

78 22. táblázat Nők aránya a nyilvántartott pályakezdő álláskeresőkön belül (KSH), % év átlaga Árpás 0,0% 33,3% 0,0% 0,0% 66,7% 50,0% 33,3% Csikvánd 66,7% 75,0% 75,0% 100,0% 100,0% 66,7% 78,9% Felpéc 100,0% 50,0% 25,0% 50,0% 33,3% 33,3% 45,5% Gyarmat 66,7% 66,7% 100,0% 66,7% 100,0% 53,8% 69,7% Gyömöre 75,0% 66,7% 60,0% 72,7% 61,5% 66,7% 66,0% Győrszemere 0,0% 37,5% 57,1% 30,0% 53,8% 45,5% 41,5% Kisbabot 100,0% 100,0% Mérges 100,0% 100,0% 100,0% Mórichida 16,7% 85,7% 62,5% 60,0% 100,0% 60,7% Rábacsécsény 66,7% 33,3% 75,0% 80,0% 100,0% 0,0% 64,7% Rábaszentmihály 0,0% 50,0% 33,3% Rábaszentmiklós 100,0% 33,3% 0,0% 100,0% 50,0% Szerecseny 33,3% 25,0% 37,5% 57,1% 60,0% 41,9% Tét 66,7% 47,6% 41,7% 41,2% 27,8% 85,7% 44,4% Járás átlaga 53,1% 53,3% 50,6% 51,4% 54,2% 57,7% 53,1% Forrás: TeIR alapján. A tartós munkanélküliség kérdése különösen fontos a szegénység kockázata szempontjából. Minél régebb óta nem talál valaki munkát, annál kisebb az esélye a munkaerőpiacra való visszajutásnak és annál nagyobb az esélye az elszegényedésnek. Az álláskeresést nehezíti, hogy idővel nemcsak a tudás, de a munkavállaláshoz szükséges készségek, képességek is megkopnak, a motiváció a folyamatos kudarcélmények hatására gyengül, és gyakori, hogy mentális problémák jelennek meg a munkanélküliség megeszi a lelket (Csoba 2009). Statisztikai adatok a 180 napnál 4 hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek (23. táblázat), illetve a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők számára vonatkozóan állnak rendelkezésre (24. táblázat), ez utóbbi esetben nemi bontásban is (25. táblázat, melléklet táblázatok). Mind a Munkaügyi Hivatal, mind a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása azt mutatja, hogy a tartósan munka nélkül lévők száma a vizsgált időszakot tekintve 2010-ben volt a legmagasabb, majd csökkenés következett be, a trend összhangban van a korábban leírt munkaerő-piaci folyamatokkal (lásd 15. táblázat, 18. táblázat). A két adatforrás között ugyanakkor jelentős számbeli eltérés figyelhető meg, ami 2013-ra azonban eltűnni látszik, és mind a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek számát, mind a hasonló ideje nyilvántartott 4 Szociológiai értelemben a legalább egy éve vagy hosszabb ideje munkát kereső munkanélkülieket definiáljuk tartós munkanélküliként, de ilyen bontásban nincsenek adatok. 78

79 álláskeresők számát tekintve elmondható, hogy az adatok szerint 2013-ra járás szinten az érintett csoport nagysága 150 fő alá csökkent. A kistelepüléseken néhány főt érint a probléma, a nagyobb településeken fő jelenik meg a legalább fél éve munkát nem találók között. Ugyanakkor a járásszékhelyen lényegesen több főt érint a jelenség, 2013-ban fő volt érintett. Tulajdonképpen mindkét adatforrás szerint a 180 napnál hosszabb ideje munkát keresők több mint harmada az átlagértéket tekintve is téti lakos (23., 24. táblázat). 23. táblázat A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma (Munkaügyi Hivatal), fő év átlaga Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 24. táblázat 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (KSH) év átlaga Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges

80 Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. A munkanélküliségi adatok tekintetében fontos mutató az is, hogy a tartósan munka nélkül lévők mekkora súlyt jelentenek a munkanélküliek, illetve állást keresők csoportján belül. Következtethetünk belőle arra is, hogy mennyire konzerválódik ez az élethelyzet. A nyilvántartott álláskeresőkre számolt érték elég sötét képet fest, ugyanis 2008 és 2013 között járási szinten átlagosan 46,5% volt a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkát keresők aránya (25. táblázat), azaz az álláskeresők közel fele tartósan nem talál munkát, így helyzete egyre kilátástalanabbá válhat. A Munkaügyi Hivatal adatai viszont lényegesen kedvezőbb helyzetet mutatnak, a szerint átlagosan a munkanélküliek valamivel kevesebb, mint negyede volt érintett a tartós munkanélküliség problémájában 2008 és 2013 között (26. táblázat). Mindkét adatbázis szerint kiemelendő a járásközpont, ahol a járási átlagot gyakorlatilag minden évben meghaladó mértékű a tartós munkanélküliség aránya. 25. táblázat A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskeresőn belül (KSH), % Település év átlaga Árpás 14,3% 54,2% 48,6% 56,5% 60,0% 33,3% 47,4% Csikvánd 38,2% 53,3% 34,8% 56,7% 25,0% 30,0% 41,7% Felpéc 26,9% 44,2% 39,7% 45,2% 50,0% 35,7% 41,0% Gyarmat 37,5% 50,0% 42,7% 47,3% 52,6% 36,8% 45,0% Gyömöre 27,0% 55,7% 42,9% 53,8% 55,6% 34,0% 45,9% Győrszemere 23,2% 51,7% 23,5% 56,4% 27,7% 32,4% 35,5% Kisbabot 33,3% 66,7% 35,7% 16,7% 0,0% 0,0% 31,6% Mérges 66,7% 66,7% 42,9% 60,0% 33,3% 0,0% 50,0% Mórichida 37,8% 54,3% 45,2% 47,5% 26,9% 23,1% 44,0% Rábacsécsény 25,0% 56,8% 70,6% 35,1% 26,7% 10,0% 45,0% Rábaszentmihály 21,4% 61,8% 57,6% 64,0% 26,3% 16,7% 49,6% Rábaszentmiklós 33,3% 62,5% 62,5% 55,6% 33,3% 33,3% 50,0% 80

81 Szerecseny 39,0% 47,1% 69,7% 58,6% 46,9% 53,6% 53,5% Tét 37,9% 53,4% 64,8% 57,9% 53,4% 54,3% 55,1% Járás összesen 31,8% 52,9% 47,2% 54,2% 43,4% 39,2% 46,5% Forrás: TeIR alapján. 81

82 26. táblázat A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya az összes regisztrált munkanélküliek körében (Munkaügyi Hivatal), % Település év átlaga Árpás 10,0% 4,0% 52,0% 45,8% 0,0% 4,5% 23,3% Csikvánd 10,3% 25,0% 45,7% 44,4% 0,0% 8,3% 26,6% Felpéc 15,8% 12,2% 30,2% 25,8% 0,0% 28,6% 19,8% Gyarmat 5,9% 15,9% 43,8% 31,4% 0,0% 34,3% 22,5% Gyömöre 6,4% 10,2% 42,9% 26,6% 0,0% 20,2% 19,2% Győrszemere 11,3% 11,4% 15,2% 33,9% 0,0% 14,5% 12,9% Kisbabot 0,0% 33,3% 20,0% 0,0% 0,0% 0,0% 12,1% Mérges 0,0% 0,0% 25,0% 25,0% 0,0% 25,0% 15,0% Mórichida 24,0% 11,5% 47,9% 36,8% 0,0% 9,8% 23,0% Rábacsécsény 12,5% 2,9% 38,7% 32,0% 8,3% 8,7% 18,4% Rábaszentmihály 6,7% 18,2% 44,4% 50,0% 5,6% 0,0% 24,1% Rábaszentmiklós 50,0% 42,9% 44,4% 20,0% 50,0% 25,0% 35,7% Szerecseny 19,4% 16,9% 47,7% 32,2% 30,2% 30,8% 30,1% Tét 14,3% 12,3% 47,9% 39,2% 26,7% 23,1% 28,0% Járás átlaga 12,8% 13,0% 40,0% 34,6% 11,7% 19,6% 22,8% Forrás: TeIR alapján. A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők nemi bontásban rendelkezésre álló adatai alapján (27. táblázat, melléklet táblázatok) megállapíthatjuk, hogy a legalább fél éve munka nélkül lévők között az elmúlt időszakban folyamatosan növekedett a nők aránya, 2011-től a növekedés mértéke különösen jelentős ban még a 180 napon túli álláskeresők kevesebb, mint fele volt nő, 2012-ben viszont már közel kétharmada; az időszak átlaga 53%. A folyamat hasonló, mint amit összességében a munkanélküliek, vagy a pályakezdő munkanélküliek körében tapasztalhatunk: a férfiakhoz hasonlóan csökken a női munkanélküliek száma, ez érvényes a pályakezdő, illetve a 180 napon túli álláskeresőkre is, de a csökkenés mértéke sokkal kisebb, mint a férfiak körében. A munkanélküliségi mutatók nemi szerkezetének átalakulása jelzi, hogy a nők munkaerő-piaci helyzete és esélyei jóval kedvezőtlenebbül alakulnak, mint a másik nemé. A települési bontás alapján megállapítható, hogy a járásban vannak olyan községek, ahol tartósan érvényesül a női túlsúly a 180 napon túli álláskeresők körében (pl. Mórichida, Győrszemere, Gyarmat, Árpás, Tét). 82

83 27. táblázat A nők aránya a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők között, KSH ( ), % év átlaga Árpás 50,0% 46,2% 50,0% 76,9% 66,7% 100,0% 59,3% Csikvánd 38,5% 50,0% 41,7% 52,9% 25,0% 33,3% 44,7% Felpéc 57,1% 57,9% 52,0% 50,0% 42,9% 40,0% 51,2% Gyarmat 50,0% 46,7% 56,3% 61,5% 75,0% 64,3% 58,2% Gyömöre 70,6% 49,0% 37,5% 48,6% 55,0% 56,3% 49,8% Győrszemere 31,0% 44,9% 53,7% 58,7% 71,1% 65,2% 53,2% Kisbabot 100,0% 75,0% 60,0% 0,0% 66,7% Mérges 0,0% 50,0% 66,7% 66,7% 0,0% 45,5% Mórichida 57,1% 42,1% 48,5% 89,5% 85,7% 66,7% 57,0% Rábacsécsény 0,0% 66,7% 37,5% 53,8% 25,0% 100,0% 47,8% Rábaszentmihály 0,0% 47,6% 47,4% 50,0% 80,0% 100,0% 49,2% Rábaszentmiklós 33,3% 60,0% 40,0% 40,0% 0,0% 0,0% 40,0% Szerecseny 43,8% 39,4% 45,7% 52,9% 60,9% 60,0% 49,1% Tét 48,3% 49,7% 52,7% 60,1% 66,7% 54,9% 55,4% Járás átlaga 45,6% 48,5% 49,2% 58,7% 63,4% 58,5% 53,1% Forrás: TeIR alapján. A munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség és a szegénység, mélyszegénység hátterében álló tényezők között kiemelt szerepe van a megfelelő képzettség, iskolai végzettség hiányának. E szempontból tehát fontos mutató az alacsonyan iskolázott népesség nagyságrendje. Mint a fejezetben láthattuk, a Téti járás iskolázottsági mutatói jelentős mértékben elmaradnak a Győr-Moson-Sopron megyei átlagtól, magas a szakképzettséggel vagy érettségivel nem rendelkező népesség aránya (lásd 4. ábra), ami magyarázatul szolgál arra is, hogy a nyilvántartott álláskeresők fele tartósan nem talál munkát. Az alacsonyan iskolázott népességet jól kifejezi a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek száma és aránya, ami nemi bontásban is elérhető. Járás szinten 2011-ben 669 főről volt elmondható, hogy iskolai végzettsége kevesebb, mint az általános iskola nyolc osztálya. Ez a 15 év feletti népesség 5,4%- át jelenti. A 28. táblázatból jól látható, hogy az érintett társadalmi csoport mérete és aránya a 2001-es nagyságrendhez képest közel harmadára csökkent. Az azonban továbbra is elmondható, hogy a nők körében magasabb az alacsonyan iskolázottak aránya (duplája a férfiakénak), de ez alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza. A kevesebb, mint nyolc osztályt végzettek jelentős hányada idős ember, körükben pedig felülreprezentáltak a nők. A mutató- 83

84 szám járáson belüli szórása 2011-ben 1,7 9,7% között mozgott, legalacsonyabb Rábaszentmiklóson, legmagasabb Kisbaboton volt. 84

85 28. táblázat Alacsonyan iskolázott népesség száma és aránya, 2001 és 2011, fő és % Megnevezés 8 osztálynál kevesebb Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes Árpás 21 19,3% 41 30,1% 62 25,3% 3 2,5% 9 8,5% 12 5,1% Csikvánd 19 9,3% 59 25,7% 78 17,9% 6 3,1% 12 6,1% 18 4,5% Felpéc 22 7,0% 64 18,1% 86 12,9% 11 3,2% 21 5,7% 32 4,4% Gyarmat 54 10,1% ,6% ,0% 6 1,1% 43 8,1% 49 4,4% Gyömöre 50 9,1% 87 15,0% ,1% 14 2,7% 23 4,5% 37 3,5% Győrszemere 115 9,9% ,4% ,8% 43 3,2% 94 7,3% 137 5,1% Kisbabot 17 16,3% 25 23,4% 42 19,9% 5 5,7% 13 15,1% 18 9,7% Mérges 4 11,4% 7 17,1% 11 14,5% 2 6,1% 2 6,1% 4 5,9% Mórichida 43 13,0% 91 24,3% ,0% 13 4,0% 43 12,4% 56 7,8% Rábacsécsény 29 11,3% 41 16,7% 70 13,9% 9 3,9% 23 9,9% 32 6,5% Rábaszentmihály 20 9,0% 36 16,7% 56 12,8% 7 3,1% 11 5,6% 18 4,1% Rábaszentmiklós 2 3,4% 12 18,2% 14 11,3% 1 1,7% 1 1,7% 2 1,7% Szerecseny 45 12,0% 75 18,1% ,2% 17 4,9% 36 10,4% 53 7,3% Tét ,6% ,2% ,5% 71 4,3% 130 8,0% 201 5,9% Járás együtt ,4% ,5% ,6% 208 3,5% 461 7,8% 669 5,4% Forrás: TeIR. Foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetben az alacsonyan iskolázott munkavállalók, munkát keresők vannak. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők száma 2009-ben jelentősen megnövekedett, majd folyamatosan csökkent (öszszességében is hasonló trend figyelhető meg), 2013-ban az érintettek száma járás szinten 126 fő volt; de a vizsgált időszakot ( ) nézve átlagos számuk meghaladta a 250 főt (29. táblázat). A nyilvántartott összes álláskereső átlagosan közel kétötöde alacsony képzettségű (30. táblázat). Az arányszám csak egyetlen évben alakult némileg kedvezőbben, ben, de akkor is harmados súlyarányt jelentett, összességében nem ingadozott jelentősen a vizsgált hat évben. Települési szinten nézve a mutatót, néhány községben (pl. Mérges, Rábacsécsény, Gyarmat, Kisbabot) lényegesen alacsonyabb a kedvezőtlen iskolázottságúak koncentrációja az álláskeresőkön belül, ugyanakkor különösen magas a járás székhelyen és Gyömörén, ahol rendre 40% felett alakult az arányuk, de összességében nagyon kiugró értékekkel nem találkozunk. 85

86 29. táblázat A legfeljebb általános iskolai végzettségű álláskeresők száma, KSH ( ), fő Megnevezés év átlaga Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR alapján. 30. táblázat A legfeljebb általános iskolai végzettségű álláskeresők aránya a nyilvántartott összes álláskeresőn belül, KSH ( ), % Megnevezés év átlaga Árpás 42,9% 29,2% 21,6% 34,8% 40,0% 16,7% 29,8% Csikvánd 35,3% 33,3% 26,1% 30,0% 18,8% 20,0% 28,9% Felpéc 30,8% 37,2% 25,4% 32,3% 25,0% 42,9% 30,7% Gyarmat 34,4% 28,3% 12,0% 21,8% 39,5% 21,1% 24,2% Gyömöre 50,8% 45,5% 34,8% 49,2% 41,7% 44,7% 43,4% Győrszemere 40,8% 41,3% 30,9% 48,1% 46,0% 38,0% 40,0% Kisbabot 33,3% 16,7% 21,4% 16,7% 33,3% 66,7% 26,3% Mérges 66,7% 0,0% 0,0% 20,0% 33,3% 0,0% 18,2% Mórichida 27,0% 34,3% 30,1% 30,0% 38,5% 7,7% 30,5% Rábacsécsény 12,5% 29,7% 23,5% 16,2% 33,3% 20,0% 22,8% Rábaszentmihály 21,4% 32,4% 42,4% 24,0% 31,6% 33,3% 32,1% 86

87 Rábaszentmiklós 33,3% 50,0% 0,0% 44,4% 0,0% 33,3% 30,0% Szerecseny 53,7% 38,6% 36,4% 37,9% 59,2% 28,6% 42,3% Tét 41,8% 45,9% 44,8% 43,3% 43,5% 47,9% 44,4% Járás átlaga 39,8% 39,7% 32,6% 38,5% 42,1% 36,6% 37,8% Forrás: TeIR alapján. Az alacsony iskolázottság és így a munkaerő-piaci esélyek javítását célozzák a felnőttoktatás keretein belül zajló programok, képzések. Mind az általános iskolai végzettség pótlására, mind középiskolai végzettség, szakképzettség megszerzésére elvileg van lehetőség így. A rendelkezésre álló adatsorok (melléklet , táblázatok) azt mutatják, hogy nincs ilyen lehetőség a járásban, a vizsgált időszakban ( ) sem általános iskolai, sem középiskolai felnőttoktatásban nem vett részt senki a Téti járás területéről. A következő táblázatok segélyezési, támogatási oldalról mutatják be a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett, illetve a támogatásra rászoruló csoportok nagyságrendi súlyát a térségben. Egyrészt a nyilvántartott munkanélküliek körében vizsgáljuk meg az álláskeresési járadékra jogosultak (korábban munkanélküli segély, keresetpótló támogatás) és abban részesülők számát és arányát, a rendszeres szociális segélyben, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek számát és arányát, valamint adatokat közlünk a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők, az ápolási díjban, illetve a lakásfenntartási támogatásban részesültek számáról. Mind az álláskeresési segélyben részesülők évi átlagos száma (31. táblázat), mind a járadékra jogosultak évi átlagos száma (33. táblázat) 2008 után jelentősen megemelkedett, majd 2010 után csökkent, és 2013-ban a vizsgált periódus első évéhez képest jóval kevesebb. Álláskeresési segélyben mindössze 21 ember részesült 2013-ban, a járadékra jogosultak száma 74 fő volt járási szinten. Az érintettek száma települési szinten maximum 1 6 főt jelent, a járadékra jogosultak esetében azonban Győrszemere és Tét messze kiemelkedik, a jogosultak több mint fele (55%) a járás e két településén él hasonlóan a regisztrált munkanélküliek számához. Az összes regisztrált munkanélküli számához viszonyítva elmondható, hogy az álláskeresési segélyben részesülők száma 2008-ban is csupán 10,5%-ot tett ki, napjainkban 2,8% az arányuk (32. táblázat). A járadékra jogosultak esetében is nemcsak a számuk, de a munkanélkülieken belüli súlyuk is jelentős mértékben visszaesett, míg 2009-ben, amikor a regisztrált munkanélküliek száma a legmagasabb volt (906 fő), az ellátásra jogosultak aránya meghaladta a 40%-ot, az azt követő folyamatos csökkenésnek köszönhetően ma már csupán 10%-ot tesz ki (34. táblázat). Települési szinten az álláskeresési segélyben részesülők arányára vo- 87

88 natkozó mutató számos községben nulla, mivel nincs az adott településen érintett (32. táblázat), a járadékra jogosultak aránya 6,3% és 16,7% között alakul (34. táblázat). 31. táblázat Álláskeresési segélyben részesülők száma a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munkaügyi Hivatal ( ), átlagos fő Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR alapján. 32. táblázat Álláskeresési segélyben részesülők aránya az összes regisztrált munkanélküli személyen belül a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munk. Hiv. ( ), % Megnevezés Árpás 6,7% 9,0% 14,0% 11,5% 0,0% 0,0% Csikvánd 5,7% 6,9% 15,0% 11,1% 0,0% 8,3% Felpéc 19,3% 7,3% 11,0% 15,3% 8,0% 6,4% Gyarmat 13,7% 10,3% 14,1% 8,8% 1,9% 9,3% Gyömöre 9,9% 13,9% 14,6% 10,7% 3,9% 3,6% Győrszemere 10,7% 11,4% 17,0% 17,7% 2,7% 3,9% Kisbabot 5,6% 16,7% 7,5% 5,0% 0,0% 0,0% Mérges 0,0% 16,7% 12,5% 6,3% 0,0% 0,0% Mórichida 13,3% 9,4% 15,1% 9,2% 4,5% 3,0% 88

89 Rábacsécsény 10,4% 8,1% 6,5% 8,0% 6,3% 0,0% Rábaszentmihály 8,9% 6,8% 7,4% 12,5% 4,2% 0,0% Rábaszentmiklós 16,7% 3,6% 2,8% 7,5% 0,0% 9,4% Szerecseny 6,5% 6,3% 6,9% 5,1% 1,2% 1,4% Tét 10,8% 10,1% 12,8% 8,1% 2,0% 0,8% Járás átlaga 10,5% 9,9% 12,9% 9,9% 2,8% 2,8% Forrás: TeIR alapján. 33. táblázat Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munkaügyi Hivatal ( ), átlagos fő Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR alapján. 34. táblázat Járadékra jogosultak aránya az összes regisztrált munkanélküli személyen belül a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munk. Hiv. ( ), % Megnevezés Árpás 46,7% 30,0% 20,0% 10,4% 15,0% 8,0% Csikvánd 20,7% 30,0% 24,3% 19,4% 20,0% 16,7% Felpéc 43,9% 45,1% 30,8% 38,7% 24,1% 6,4% Gyarmat 23,5% 43,3% 34,9% 35,3% 21,3% 12,1% 89

90 Gyömöre 40,4% 40,6% 22,1% 30,1% 11,5% 7,7% Győrszemere 37,4% 54,2% 40,3% 20,2% 20,5% 11,3% Kisbabot 38,9% 50,0% 22,5% 30,0% 100,0% 10,0% Mérges 11,1% 41,7% 37,5% 37,5% 12,5% 6,3% Mórichida 21,3% 34,4% 24,0% 12,5% 28,4% 14,6% Rábacsécsény 35,4% 38,2% 35,5% 32,0% 39,6% 12,0% Rábaszentmihály 42,2% 32,6% 33,3% 25,0% 20,8% 8,3% Rábaszentmiklós 11,1% 28,6% 2,8% 7,5% 12,5% 12,5% Szerecseny 38,0% 27,1% 17,7% 12,3% 16,3% 7,7% Tét 32,8% 41,9% 23,4% 25,3% 16,4% 9,6% Járás átlaga 33,7% 41,0% 27,2% 24,6% 18,5% 10,0% Forrás: TeIR alapján. A foglalkoztatás speciális formáját jelenti a közfoglalkoztatás, közmunka, ami erőteljesen hozzájárul ahhoz, hogy a munkanélküliek számának mutatói kedvezően alakulnak. Ugyanakkor a közfoglalkoztatásban, közmunka programokban résztvevők számára ez csak ideiglenes megoldás, a tényleges problémát, a munkahelyek hiányát nem oldja meg, és rendkívül alacsony szintű jövedelemforrást jelent. Az érintettek döntő többsége sajnos nem jut be/vissza a nyílt munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatásban részt vettek számára vonatkozóan közötti időszakra rendelkezünk adatokkal (35. táblázat), melyekből látható, hogy erőteljesen növekedett ez a szám, három év alatt több mint háromszorosára emelkedett, így 2011-ben járás szinten 160 fő dolgozott közcélú foglalkoztatás keretein belül, a legtöbben Téten, Győrszemerén, Gyömörén és Csikvándon. 35. táblázat Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma, , fő Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida

91 Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR alapján. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2010 után folyamatosan csökkent, gyakorlatilag harmadára esett vissza, 2013-ban összesen 28 fő részesült ilyen ellátásban (36. táblázat). Több olyan település is van (pl. Árpás, Mérges, Mórichida), ahol évek óta nincs olyan személy, aki rendszeres szociális segélyben részesült volna. Az érintettek elsősorban Téten, Győrszemerén és Gyömörén élnek. Az ellátást csak olyan aktív korú (15 64 éves) személy kaphatja, aki nem rendelkezik rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A Téti járásban a éves lakossághoz viszonyított arányuk minimális (2013-ban 0,3%). 91

92 36. táblázat Rendszeres szociális segélyben részesülők száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), ( ), fő Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. A rendelkezésre állási támogatásban részesítettek átlagos száma között növekedett és közelítette a 200 főt, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos számában 2012 és 2013 között csökkenés következett be, és napjainkban 100 fő körül alakul az érintettek száma (37. táblázat). Közel felük egyébiránt Téten, több mint negyedük pedig Gyömörén él, e két település súlya a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők körében tehát jóval meghaladja népességarányos hányadukat. Amennyiben a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítjuk a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számát, akkor elmondhatjuk, hogy 2011 és 2013 között az álláskeresőkön belüli súlyuk járás szinten fokozatosan növekedett, 2011-ben egyötödnyi, 2012-ben egynegyednyi, 2013-ban pedig egyharmadnyi hányadot tettek ki. 92

93 37. táblázat Rendelkezésre állási támogatásban, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos száma (KSH), fő Rendelkezésre állási támogatásban Megnevezés részesítettek átla- gos száma Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. A lakhatási adatok is fontos mutatói a szegénységnek, hátrányos helyzetnek. E tekintetben az önkormányzatok által nyújtott lakásfenntartási támogatásban részesültek száma szolgálhat fontos információval. A vizsgált időszakban járás szinten jelentősen megnövekedett a lakásfenntartási támogatásban részesültek száma, a növekedés üteme kiemelkedő volt 2009-ben (215%) és 2011-ben (178%), gyakorlatilag néhány év alatt ötszörösére emelkedett az érintettek száma és napjainkban 500 fő körül alakul (38. táblázat). Az okok között leginkább a hitelbedőlések állhatnak, a devizában felvett kölcsönök megemelkedett törlesztő-részleteit már a munkahellyel rendelkezők sem tudják, tudták fizetni. Különösen magas a lakásfenntartási támogatásban részesültek száma Téten (176 fő), itt a növekedés mértéke kilencszeres, de Csikvánd is kiemelendő, ahol 2011 előtt senki nem volt rászorulva, illetve kapott ilyen jellegű támogatást, 2013-ban viszont már 37-en is. Erőteljesen érintett még Győrszemere, Gyömöre, Gyarmat és Felpéc is, e településeken között alakul az érintettek száma (38. táb- 93

94 lázat). Ugyanakkor az adatok szerint adósságcsökkentési támogatásban senki sem részesült a járásban (melléklet táblázat). A lakásfenntartási támogatásban részesültek számát viszonyítottuk a lakásállomány adataihoz is (39. táblázat), ennek alapján megállapítható, hogy 2013-ban már a lakások közel tizedében kaptak a lakhatás megtartását segítő támogatást, míg 2008-ban ez az arány 2% alatt maradt. A fajlagos mutatószám különösen magas Csikvándon (16,2%), de Téten is másfélszerese a járási átlagnak. 38. táblázat Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatásban (pénzbeli és természetbeni) részesültek száma a Téti járás településein, fő Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összes Forrás: TeIR. 39. táblázat Lakásfenntartási támogatásban részesültek aránya a lakásállományon belül (%) Árpás 1,6 5,5 8,5 5,4 11,6 4,7 Csikvánd 0,0 0,0 0,0 9,6 11,4 16,2 Felpéc 0,5 0,8 0,3 6,0 7,4 8,2 Gyarmat 1,4 2,2 2,7 4,7 7,1 6,0 Gyömöre 2,8 7,1 5,3 8,2 10,1 7,2 Győrszemere 2,3 2,5 3,5 2,4 3,0 5,8 94

95 Kisbabot 0,0 0,0 0,0 7,1 7,5 7,5 Mérges 0,0 0,0 0,0 0,0 1,9 3,8 Mórichida 1,4 4,7 3,3 2,8 4,5 1,7 Rábacsécsény 0,0 0,0 0,4 7,8 10,2 8,6 Rábaszentmihály 0,0 0,0 0,0 2,0 4,5 4,5 Rábaszentmiklós 9,5 11,1 9,4 20,3 27,7 6,2 Szerecseny 2,7 5,3 5,6 7,7 7,1 6,3 Tét 1,4 4,7 6,2 11,7 13,8 11,9 Járás összes 1,6 3,4 3,9 6,9 8,6 7,9 Forrás: TeIR alapján. Rendelkezünk adatokkal a közgyógyellátási igazolvánnyal bírók és az ápolási díjban részesítettek számáról is, mely adatok szintén iránymutatóak a rászorulók nagyságrendjét illetően. A közgyógyellátás esélyegyenlőségi szempontból a szociálisan rászoruló személyek részére lehetővé teszi az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést a velük kapcsolatos kiadások kompenzálásával. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számában folyamatos csökkenő tendencia érvényesül. A csökkenés mértéke különösen 2012 és 2013 között volt jelentős, aminek köszönhetően lényegesen visszaesett e támogatási formában részesülők száma (közel felére), összességében 2008 és 2013 között 59%-kal, így a korábbi 600 fős érintetti létszám helyett 2013-ban járás szinten már csak 256 főnek volt közgyógyellátási igazolványa (40. táblázat), aminek birtokában térítésmentesen lehet gyógyszerhez, gyógyeszközökhöz jutni. A támogatott személyek fele téti lakos, hatoda Győrszemerén él, a többi településen általában 2 10 fő között alakul az érintettek száma. Téten egyébiránt az igénybe vevők számában lényegesen kisebb volt a csökkenés mértéke (21,6%-os), mint ami járási szinten tapasztalható. 40. táblázat Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a Téti járás településein Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges

96 Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 41. táblázat Ápolási díjban részesítettek átlagos száma a Téti járás településein Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. Az ápolási díjban részesítettek száma a vizsgált időszakban járás szinten 71 és 92 fő között alakult, azaz ennyien kaptak tartósan gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti családtagjuk otthoni ápolása, ellátása miatt anyagi hozzájárulást. A mutató alakulása nem követ határozott trendet. Lakosságszámból kifolyólag a legtöbben Téten és Győrszemerén részesültek ápolási díjban, a kistelepüléseken elenyésző a számuk (41. táblázat). 96

97 6.2. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének leírására az adatok széles köre érhető el települési bontásban is, ezek egy része a korosztály különböző életkori alcsoportjainak számosságára vonatkozik, másik része a nevelési-oktatási, illetve gyermekintézmények létszámadatait jelenti, valamint elérhetők a korosztályra vonatkozó segélyezési, támogatási adatok és különböző veszélyeztetettségi faktorokat kimutató információk is. A 18 év alatti korosztály számossága, illetve további életkori alcsoportjainak nagysága, annak alakulása, népességen belüli aránya kifejezi a gyermek és középiskolás korosztály társadalmi súlyát. A következő táblázatok ( táblázat) a 18 éven aluliak különböző korcsoportjainak alakulásáról adnak áttekintést. A 18 éven aluliak száma a járásban 2500 fő körül mozog, de az elmúlt hat évben folyamatosan csökkent a korosztályba tartozók száma. A csökkenés mértéke közel 10%-os (9,6%), ez azt jelenti, hogy a korcsoport mérete 2008 és 2013 között 261 fővel lett kevesebb (42. táblázat). Ugyanakkor vannak olyan települések (pl. Árpás, Kisbabot, Mérges), ahol inkább stagnálás vagy minimális emelkedés figyelhető meg a számukban. Átlagosan a járás népességének hatodát teszik ki a 18 év alattiak, de a települési arányok 10 (Rábaszentmiklós) és 20% (Győrszemere) között szóródnak. Amennyiben a vizsgált korosztályt további kohorszokra bontjuk, megállapíthatjuk, hogy a 0 2 év alattiak száma 400 fő körül alakul, ugyanakkor a vizsgált időszakban ( ) határozott trend nem rajzolódik ki, gyakorlatilag minimális csökkenés-növekvés figyelhető meg az egyes évek között, a teljes időszakot tekintve inkább stagnálásról beszélhetünk (43. táblázat). Járási szinten e korosztály aránya 2,8%, 0,7 4% közötti szórással. A 3 5 évesek gyakorlatilag hasonló számban vannak jelen a járásban, mint a 0 2 évesek, számuk 400 fő körül alakul, arányuk 2,8%, és hasonló trend figyelhető meg nagyságrendjük alakulásában, azaz jelentős változásról a vizsgált időszakban sem negatív, sem pozitív irányban nem beszélhetünk, stagnálás figyelhető meg (44. táblázat). Települési szinten 1% (Csikvánd) és 3,6% (Győrszemere) között mozog az arányuk. Az általános iskolás korúak számában alapvetően csökkenő tendencia érvényesül, 2013-ban 267 fővel volt kevesebb a 6 14 éves gyermekek száma, mint 2008-ban, így számuk jelenleg 1000 fő körül alakul. A csökkenés mértéke jelentős, ötödével visszaesett e korosztály száma, népességen belüli arányuk járás szinten 7,3%. A települési szóródás 5,2 (Győrszemere) és 9,1% (Gyömöre) között alakul (45. táblázat). Külön kiemelendő, hogy a 6 14 évesek számá- 97

98 ban a legdrasztikusabb változás Győrszemerén következett be, ahol a vizsgált hat év alatt közel felére csökkent e korosztály száma (306 főről 171 főre). 42. táblázat Állandó népességből a 18 éven aluliak száma ( ) és a 2013-as adatok százalékos megoszlása a teljes népességből Megnevezés %-os arány Árpás ,2% Csikvánd ,8% Felpéc ,5% Gyarmat ,8% Gyömöre ,5% Győrszemere ,6% Kisbabot ,5% Mérges ,6% Mórichida ,4% Rábacsécsény ,5% Rábaszentmihály ,6% Rábaszentmiklós ,2% Szerecseny ,7% Tét ,8% Járás összesen ,6% Forrás: TeIR. 98

99 43. táblázat Állandó népességből a 0 2 évesek száma ( ) és a 2013-as adatok százalékos megoszlása a teljes népességből a Téti járás településein %-os arány Árpás ,0% Csikvánd ,7% Felpéc ,0% Gyarmat ,6% Gyömöre ,5% Győrszemere ,4% Kisbabot ,3% Mérges ,1% Mórichida ,9% Rábacsécsény ,9% Rábaszentmihály ,5% Rábaszentmiklós ,7% Szerecseny ,9% Tét ,9% Járás összesen ,8% Forrás: TeIR. 44. táblázat Állandó népességből a 3 5 évesek száma ( ), és a 2013-as adatok százalékos megoszlása a teljes népességből a Téti járás településein Megnevezés %-os arány Árpás ,3% Csikvánd ,0% Felpéc ,7% Gyarmat ,9% Gyömöre ,2% Győrszemere ,6% Kisbabot ,3% Mérges ,2% Mórichida ,6% Rábacsécsény ,6% Rábaszentmihály ,7% 99

100 Rábaszentmiklós ,5% Szerecseny ,3% Tét ,6% Járás összesen ,8% Forrás: TeIR. 45. táblázat Állandó népességből az általános iskolás korúak (6 14 évesek) száma ( ) a 2013-as adatok százalékos megoszlása a teljes népességből a Téti járás településein %-os arány Árpás ,8% Csikvánd ,5% Felpéc ,7% Gyarmat ,0% Gyömöre ,1% Győrszemere ,2% Kisbabot ,5% Mérges ,7% Mórichida ,8% Rábacsécsény ,8% Rábaszentmihály ,2% Rábaszentmiklós ,8% Szerecseny ,5% Tét ,5% Járás összesen ,3% Forrás: TeIR. A gyermekek napközbeni felügyeletére hivatott intézmények, illetve a nevelési-oktatási intézmények számáról és létszámadatairól már említést tettünk az 5.1. és a 5.3. fejezetben, melyekre utalunk, illetve némileg kiegészítjük azokat. A létszámadatok mutatják, hogy az elmúlt években hogyan alakult a bölcsődéktől és családi napköziktől az általános iskoláig az intézményrendszer egyes elemeinek kihasználtsága, terheltsége. Mint korábban írtuk, a járásban három helyen (Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Tét) működik ilyen intézmény, kevés férőhellyel (összesen 19 férőhellyel) (46. táblázat), tehát az érintett korosztály töredéke veheti, illetve veszi csak igénybe ezt a szolgáltatást. A vizsgált időszakban hullámzóan alakult a gondozott gyermekek száma, járás szinten átlagosan évi

101 gyermekről van szó (46. táblázat). Láthatóan a férőhelyeket meghaladó létszámról van szó, a kapacitáskihasználtság éves szinten 100,0 és 156,2% között alakult, a 7 év átlagát tekintve 115,8%. 46. táblázat Családi napközik férőhelyeinek száma és a gondozott gyermekek számának alakulása adott év május 31-én, fő Férőhelyek Gondozott gyermekek számának Megnevezés száma x 7 év átlaga Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Kapacitás kihasználtság járás szinten (%) 115,8 142,1 105,3 100,0 100,0 152,6 126,3 115,8 x December 31-i adat. Forrás: TeIR, illetve Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása. Bölcsőde egy található a járásban, a járásszékhelyen, ahol családi napközi is működik. A téti intézmény 12 férőhelyen várja a 4 éven aluli kisgyermekeket. A 47. táblázat adataiból látható, hogy a járás egyetlen bölcsődéjének kihasználtsága a vizsgált időszakban egy év kivételével (2010) mindig meghaladta a 100%-ot, átlagosan 125% körül alakul. Ez éves szinten 15 körüli gyermeklétszámot feltételez. A bölcsődébe bírt gyermekek száma egyébiránt között jelentős mértékben csökkent, azóta bár jóval lassabb ütemben, de emelkedik. 101

102 Mint írtuk az 5.1. fejezetben, a járás szinte minden településén van óvoda, csak a legkisebb falvakban (Mérges, Rábaszentmiklós, Kisbabot és Árpás), ahol a kisgyermekek száma amúgy is nagyon kevés, nem működik (melléklet 4.4.1/a. táblázat). Járás szinten összességében 19 óvodai csoport van, a sérültséggel élő kisgyermekek számára azonban nincs gyógypedagógiai csoport (48. táblázat, melléklet 4.4.1/c. táblázat). Az óvodai férőhelyek száma összességében növekedett a vizsgált időszakban, 2013-ban a Téti járásban 525 óvodás elhelyezésére nyílt lehetőség. Településenként az intézmények férőhellyel működnek, kivétel a járásszékhely, ahol a férőhelyek száma 2013-ban újra elérte az 510-et (melléklet 4.4.1/d. táblázat). Az óvodába járó gyermekek száma járás szinten 2008 és 2011 között növekedett, majd pár fős csökkenés figyelhető meg. Összességében 400 fő körül alakul az óvodába beíratott gyermekek száma, ami jelentősen elmarad a férőhelyek számától, a vizsgált időszakban átlagosan 80%-os kapacitás kihasználtságról beszélhetünk járási szinten (49. és 50. táblázat). Települési szinten azonban nagy különbségeket találunk, vannak szinte teljes kihasználtság mellett működő intézmények (pl. Gyömörén, Téten, Győrszemerén), ugyanakkor egyes kisebb községekben a férőhelyeknek csupán 50 60%-a kerül betöltésre (pl. Rábaszentmihály, Csikvánd) (50. táblázat). A korosztályos létszámmal vetve össze az óvodások számát, elmondható, hogy a 3 6 éves korú gyermekek 60 61%-a van jelen az óvodákban (48. táblázat), a 3 évesek egy része még nem, a 6 éveseknek egy része pedig már nem ebben az intézménytípusban jelenik meg. 102

103 Bölcsődék száma Férőhelyek száma Beírt gyermekek Kihasználtság (%) Bölcsődék száma Férőhelyek száma Beírt gyermekek Kihasználtság Bölcsődék száma Férőhelyek száma Beírt gyermekek Kihasználtság Bölcsődék száma Férőhelyek száma Beírt gyermekek Kihasználtság Bölcsődék száma Férőhelyek száma Beírt gyermekek Kihasználtság Bölcsődék száma Férőhelyek száma Beírt gyermekek Kihasználtság 47. táblázat Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma a Téti járásban Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 103

104 48. táblázat Óvodai nevelés adatai a Téti járásban Óvodai gyermek- 3 6 éves korú gyermekek férőhelyek adat-ellátási gyermekek pedagógiai cso- Óvodai Óvodai fel- Óvodába beírt Óvodai gyógycsoportok száma száma száma helyek száma száma portok száma évekre csak a 3 5 évesek száma. Forrás: TeIR alapján. 49. táblázat A Téti járásban működő óvodák kapacitás mutatói óvodai férőhelyek száma óvodások száma kihasználtság ,1% ,2% ,3% ,6% ,4% ,1% 6 év átlaga 493,3 396,5 80,4% Forrás: TeIR alapján. 50. táblázat Óvodába beírt gyermekek száma ( ) (fő) és az óvodák átlagos kihasználtsága (%) Megnevezés év átlaga átlagos kihasználtság Árpás Csikvánd ,7% Felpéc ,0% Gyarmat ,7% Gyömöre ,3% Győrszemere ,0% 104

105 Kisbabot Mérges Mórichida ,7% Rábacsécsény ,4% Rábaszentmihály ,7% Rábaszentmiklós Szerecseny ,7% Tét ,6% Járás összesen ,5% Forrás: TeIR alapján. Általános iskola a térségben hat településen (Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Mórichida, Rábacsécsény, Tét) található, ahol 2013-tól 9 feladat-ellátási helyen, átlagosan 50 osztályban folyik a tanítás (melléklet 4.4.8/a. táblázat). Esélyegyenlőségi szempontból fontos megemlíteni, hogy a járásszékhely általános iskolájában gyógypedagógiai osztály is van, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek tanulhatnak. Az általános iskolások számában közötti időszakban összességében közel 10%-os csökkenés tapasztalható (51. táblázat). A csökkenés gyakorlatilag mind az alsó, mind a felső tagozatosok számában megmutatkozik (lásd 7. ábra), de az 5 8. osztályosok számában kicsit nagyobb mértékű (10,3% versus 7,4%). Gyakorlatilag a legnagyobb arányban Téten és Rábacsécsényben csökkent a tanulók száma, mindkét településen az okok között elsődlegesen jelenik meg a gyermekek más településen lévő iskolába járatásának tendenciája (Rábacsécsényben Enese, Téten Győr vonzása érvényesül). A napközis gyermekek arányáról és az ebben bekövetkezett változásról a 6.1. fejezetben található 8. ábra informál. Átlagosan a tanulók harmada napközis, de jelentős eltérések vannak ebben az iskolák között. A legnagyobb az arányuk Győrszemerén (közel 50%-os). 105

106 51. táblázat Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban gyógypedagógiai oktatással együtt ( ), fő évi adat 2008 Megnevezés év átlaga százalékában Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat ,94 Gyömöre ,04 Győrszemere ,90 Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény ,83 Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét ,71 Járás összesen ,91 Forrás: TeIR alapján. 106

107 A következőkben a különböző veszélyeztetettségi faktorokat és a segélyezési, támogatási formák adatait vesszük sorra. A hátrányos helyzetű gyermekek valós számáról, arányáról kevés adat elérhető. Bár találunk adatokat, amelyek a hátrányos helyzetű óvodások és általános iskolások számáról informálnak, ezek egyrészt az adott településeken működő intézményekhez kötődőek, tehát nem teljes mértékű települési mutató, ahol nincs óvoda, iskola, azon településekre nincs adat, és ahol van gyermekintézmény, nem feltétlenül a feladat-ellátási helyen élő gyermek jelenik meg az intézményi statisztikában, hiszen máshonnét is járnak az adott intézménybe, ez különösen az iskolák esetében érvényesül. Másrészt e statisztikai adatok az érintettség alsó értékét adják meg, szociális szakemberek szerint magasabb a hányaduk. Mindenesetre azért valamennyire képet kapunk arról, hogy a gyermekek mekkora hányadát érinti a hátrányos helyzet. Az adatok csak 2012-re és 2013-ra érhetőek el. Járás szinten nagyon kedvezőtlen képet festenek a rendelkezésre álló adatok, összességében több mint 300 gyermekről van szó (2013-ban 338 fő), az óvódások negyede, az általános iskolások közel 30%-a minősül hátrányos helyzetűnek (52. táblázat), ezek nagyon magas arányok, és ennél feltehetőleg még magasabb az érintettek köre. Települési bontásban nézve az adatokat, különösen magas a hátrányos helyzetűek aránya a szerecsenyi óvodások körében, a győrszemerei óvodások és iskolások körében, és a csikvándi óvodában is. A járási átlagnál lényegesen kedvezőbb helyzettel a rendelkezésre álló adatok szerint csak Rábaszentmihályon, Felpécen és Gyarmaton az ovisok körében találkozunk. 107

108 52. táblázat Hátrányos helyzetű gyermekek száma és aránya (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Megnevezés Hátrányos helyzetű óvodás gyermekek száma Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban Hátrányos helyzetű óvodás gyermekek aránya Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban Árpás Csikvánd ,0% 33,3% Felpéc ,5% 15,0% Gyarmat ,6% 14,3% 29,4% 22,2% Gyömöre ,2% 30,4% 21,2% 32,3% Győrszemere ,3% 34,8% 45,5% 40,8% Kisbabot Mérges Mórichida ,0% 28,2% 21,4% 21,5% Rábacsécsény ,5% 25,0% 21,8% 15,7% Rábaszentmihály ,3% 8,3% Rábaszentmiklós Szerecseny ,2% 54,5% Tét ,0% 20,7% 30,8% 25,9% Járás összesen ,1% 25,9% 29,6% 27,4% Forrás: TeIR alapján. A védelembe vett és a veszélyeztetett kiskorú gyermekek számára vonatkozó adatok alapján elmondható, hogy éves szinten a Téti járás területén átlagosan 10 esetben történik védelembe vétel. A vizsgált időszakban ( ) nem rajzolódik ki semmilyen trend sem, éves szinten jelentős ingadozás figyelhető meg, 4 és 19 között mozog a védelembe vett kiskorú gyermekek száma. A települések döntő többségében vagy nem jelenik meg ilyen eset, vagy csak 1-1 (53. táblázat). A veszélyeztetett kiskorú gyermekek számában jelentős változások figyelhetők meg a vizsgált időszakban. Járás szinten 2010-ig 100 fő körül alakult az érintettek száma, azt követően jelentős mértékű csökkenés figyelhető meg: 2012-ben kevesebb, mint 42 kiskorút minősített a gyermekjóléti szolgálat veszélyeztetettnek, ez kevesebb, mint fele a es értékeknek között a veszélyeztetett gyerekek döntő többsége (átlagosan háromnegyede) Gyömörén élt, egyik évről a másikra azonban tizedére csökkent a számuk (53. táblázat), aminek a magyarázatát a statisztikai adatok nem mutatják meg. Lehetséges, hogy életkorilag kerültek ki az érintett korosztályból nagy számban a gyerekek. Ugyanakkor viszont nagyobb 108

109 számban jelent meg a veszélyeztetettség Győrszemerén, különösen 2011-ben. A települések többségében azonban 1-2 fő érintett, illetve több olyan község is van a járásban, ahol sem védelembe vétel, sem veszélyeztetés megállapítása nem történt a vizsgált időszakban (pl. Rábacsécsény, Rábaszentmiklós, Kisbabot, Mérges). Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számában jelentős ingadozások figyelhetők meg a vizsgált időszakon belül, között számuk 480-ról 671 főre növekedett, majd 2013-ra fokozatosan ismét 500 fő alá csökkent (54. táblázat). Még így is jelentős nagyságrendről van szó, a 15 év alattiak negyede jogosult e támogatási formára (55. táblázat). Települési szinten nagy a szórás, mind az érintettek számát, mind az arányát tekintve. Ez utóbbi 11,7% (Rábaszentmihály) és 54,5% (Rábaszentmiklós) között mozog. Különösen magas az érintettek aránya Szerecsenyben (46%) és Csikvándon (36%) (55. táblázat). Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma nagyon hektikusan alakult 2008 és 2013 között, járás szinten 15 és 138 fő között mozgott. A települések többsége nem adott ilyen támogatást senkinek sem, nagyobb számban Csikvándon (rendre 50 fő körül) és egy esztendőben (2009-ben) Gyarmaton fordult elő. E települések mellett Téten és Gyömörén jellemző még kisebb számban e támogatási forma nyújtása (54. és 55. táblázat). A járásban ugyanakkor senki sem kapott kiegészítő gyermekvédelmi támogatást, és az óvodáztatási támogatásban részesültek száma is csekély és csökkenő (átlagosan 30 fő). Csupán két településen, Győrszemerén és Téten fordult elő ez a támogatási forma (melléklet 4.4. táblázat). 109

110 53. táblázat Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma a Téti járásban, fő Védelembe vett kiskorúak Veszélyeztetett kiskorúak Védelembe vett kiskorúak Veszélyeztetett kiskorúak Védelembe vett kiskorúak Veszélyeztetett kiskorúak Védelembe vett kiskorúak Veszélyeztetett kiskorúak Védelembe vett kiskorúak Veszélyeztetett kiskorúak Védelembe vett kiskorúak Védelembe vett kiskorúak Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összes Járás átlag 0,71 6,21 0,29 7,86 0,79 7,36 1,14 4,50 0,43 3,00 1,14 1,36 Forrás: TeIR. 110

111 54. táblázat Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben és az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma a Téti járásban Rendszeres gyerekvédelm i Rendkívüli támogatás (esetszám) Rendszeres gyerekvédelmi Rendkívüli támogatás (esetszám) Rendszeres gyerekvédelmi Rendkívüli támogatás (esetszám) Rendszeres gyerekvédelmi Rendkívüli támogatás (esetszám) Rendszeres gyerekvédelm i Rendkívüli támogatás (esetszám) Rendszeres gyerekvédelmi Rendkívüli támogatás (esetszám) Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Járás átlag 34,3 1,1 42,0 9,9 47,9 5,4 44,0 3,8 38,9 5,5 35,5 1,3 Forrás: TeIR. 111

112 55. táblázat Rendszeres gyerekvédelmi kedvezményben részesítettek száma és aránya a gyermek korosztályon belül, 2008, 2013, fő, % Rendszeres gyerekvédelmi kedvezményben részesítettek 0 14 évesek száma száma Megnevezés száma aránya Árpás ,2% 24,2% Csikvánd ,6% 36,1% Felpéc ,5% 14,2% Gyarmat ,1% 14,5% Gyömöre ,7% 32,0% Győrszemere ,4% 23,3% Kisbabot ,7% 33,3% Mérges ,0% 33,3% Mórichida ,9% 14,3% Rábacsécsény ,4% 19,3% Rábaszentmihály ,1% 11,7% Rábaszentmiklós ,7% 54,5% Szerecseny ,6% 46,1% Tét ,9% 26,6% Járás ,2% 24,3% Forrás: TeIR alapján A nők helyzete, esélyegyenlősége Kimondottan a nők esélyegyenlőségével, helyzetével kapcsolatos statisztikai mutatók nem igazán állnak rendelkezésünkre, helyzetüket leginkább primer felmérés vagy helyi adatgyűjtés alapján lehetne bemutatni. Ez azonban sem települési, sem járási szinten nem megoldott. Jelenleg a foglalkoztatás és munkanélküliség területén, illetve a képzettség kapcsán érhetőek el olyan indikátorok, amelyek alkalmasak a nők helyzetének leírására. Ezek egy része már elemzésre került, lásd munkanélküliségi adatok (6.1. fejezet), vagy az iskolai végzettség különbségeiről is írtunk már ( fejezet). Jelen fejezetben csak kiegészítjük, illetve megerősítjük a korábban leírtakat. A regisztrált álláskeresők nemi arányait tekintve elmondható, hogy a vizsgált időszak ( ) átlagát tekintve a települések felében 48 52% között mozog a nők aránya, járás szinten 112

113 48%, de jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes évek során (17. táblázat). A pályakezdő munkanélküliek és a 180 napon túli álláskeresők nemi megoszlására vonatkozó adatok (lásd 22. és 27. táblázat) jól mutatják, hogy e kiemelt társadalmi csoportok körében magasabb a nők aránya (járás szinten az átlag 53%). A nemi arányokban az elmúlt időszakban való változás, a nők hányadának megnövekedése számuk csökkenése mellett mind a tartós, mind a pályakezdő munkanélküliek körében azt mutatja, hogy a férfiak munkaerő-piaci esélyei javultak, ellenben a nők esetében erről nem igazán beszélhetünk. Az iskolázottság tekintetében a fejezetben közölt 4. ábra jól mutatja, hogy a 15 éven felüli nők körében mind a magasabban (érettségizettek, diplomások), mind az alacsonyan kvalifikáltak (általános iskola nyolc osztályánál kevesebb, maximum általános iskola) nagyobb arányban vannak, mint a férfiak körében. Az elmúlt időszak folyamatainak köszönhetően a nők előnye mind az érettségi, mind a felsőfokú végzettségűek tekintetében növekszik, az alacsony képzettségi szinteken pedig kiegyenlítődni látszanak az arányok (lásd 4. ábra), ami nem független a demográfiai folyamatoktól (pl. alacsony végzettségű idős korosztályok eltűnése a népességből a mortalitás következtében). Mivel mind, foglalkoztatási, munkaerő-piaci, jövedelmi helyzet, mind érdekérvényesítés és esélyegyenlőség szempontjából különösen kedvezőtlen helyzetben vannak az alacsonyan iskolázottak, nézzük meg, hogy a nők körében mekkora hányadot tesznek ki az alacsonyan kvalifikált személyek. A népszámlálás adatai alapján három kategóriába sorolhatóak az alacsonyan iskolázottak: az általános iskola első osztályát el nem végzettek, az első hét évet elvégzők, illetve maximum az általános iskola 8 osztályát elvégzettek csoportjába. Munkaerőpiaci esélyeik a gazdaság jelentős szerkezetváltozása, a technológiai és infokommunikációs változások következtében nagyon kedvezőtlenek. Országos szinten 2013-ban az alapfokú iskolai végzettségűeknek csupán negyede minősült foglalkoztatottnak, szemben a középfokú végzettségűek kétharmados és a diplomások 79%-os arányával (KSH). A 2011-es népszámlálás adati alapján a járásban mindössze 61 nő nem végezte el az általános iskola első évfolyamát sem, 876-en az első hét évfolyam elvégzéséig jutottak, és további 2160 fő megszerezte az alapfokú végzettséget (56. táblázat), de az általános iskola elvégzése után abba hagyta a tanulmányait. Összességben tehát járás szinten több mint 3000 nőről (3097 fő) mondható el, hogy alacsonyan kvalifikált. Ők a 15 év feletti női populáció 45%-át teszik ki (57. táblázat). A százalékos arányokat tartalmazó 57. táblázat alapján láthatjuk, hogy az alacsony iskolázottságú nők a járási átlagnál magasabb arányban vannak Mérgesen (62,2%), Kisbabo- 113

114 ton (55,4%), Szerecsenyben (51,9%), Csikvándon (51,6%) és Árpáson (48,7%). A mutató értéke nem független attól, hogy e településeken a legmagasabb az idős népesség aránya. A maximum alapfokú végzettségűek arányára vonatkozó legkedvezőbb értékkel Rábacsécsény rendelkezik, alig több mint egyharmados az arányuk. E községben ugyanakkor felülreprezentáltak a diplomás nők csakúgy, mint Felpécen, Árpáson és Győrszemerén, ahol a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a 10%-ot (57. táblázat). 56. táblázat A nők száma a legmagasabb iskolai végzettség egyes kategóriáiban, 2011, fő Középfokú iskolai végzettség, Az általános Egyetemi, Az általános Az általános iskola első főiskolai, iskola első hét iskola nyolcadik évfolya- nélküli, érettségi évfolyamát Érettségizettek egyéb oklevéllel rendel- évfolyamát sem végezte végezte el mát szakmai el kezők oklevéllel Megnevezés rendelkezők Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: KSH Népszámlálás. 114

115 57. táblázat A különböző iskolai végzettségű nők aránya a 15 éven felüli női populáción belül, 2011, % Középfokú Az általános iskola iskola első Az általános zettség, érett- Az általános iskolai vég- Egyetemi, főiskolai, egyéb ok- Érettségizettelevéllel rendel- első évfolyamát sem mát végezte dik évfolyamát szakmai ok- hét évfolya- iskola nyolcaségi nélküli, kezők végezte el el levéllel rendelkezők Megnevezés Árpás 0,8% 10,1% 37,8% 21,0% 19,3% 10,9% Csikvánd 0,5% 10,4% 40,7% 28,1% 17,6% 2,7% Felpéc 0,7% 10,4% 31,0% 22,3% 24,0% 11,6% Gyarmat 0,3% 13,1% 28,9% 21,1% 28,7% 7,8% Gyömöre 1,2% 10,9% 33,6% 21,1% 24,7% 8,5% Győrszemere 1,2% 13,3% 29,1% 20,8% 25,2% 10,4% Kisbabot 1,8% 21,4% 32,1% 18,8% 22,3% 3,6% Mérges 0,0% 10,8% 51,4% 18,9% 10,8% 8,1% Mórichida 1,2% 16,7% 29,6% 23,5% 19,3% 9,6% Rábacsécsény 1,5% 13,5% 21,2% 25,2% 25,9% 12,8% Rábaszentmihály 0,0% 12,3% 31,6% 25,0% 23,2% 7,9% Rábaszentmiklós 0,0% 9,2% 32,3% 30,8% 24,6% 3,1% Szerecseny 0,5% 13,8% 37,5% 19,8% 23,7% 4,7% Tét 0,9% 12,1% 32,0% 21,4% 25,5% 8,2% Járás átlaga 0,9% 12,7% 31,4% 21,8% 24,5% 8,7% Forrás: KSH Népszámlálás alapján. 115

116 6.4. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Mint a járás bemutatásnál írtuk, a Téti járásban is az elöregedés tendenciája tapasztalható, bár a jelenség már évek óta tartó folyamat, de hullámzóan alakul. Az öregedési index (a 64 éven felüliekkel számolva) járás szinten 112,2, de számos településen ennél lényegesen magasabb a mutató értéke (pl. Szerecseny, Mérges, Rábaszentmiklós, Kisbabot, Árpás, Csikvánd, Mórichida) (58. táblázat). E községekben az idősek száma másfélszerese-duplája a gyermekkorúak számának. Összességében járás szinten kétezer fő felett van az idős korosztály száma (59. táblázat), ez a népesség hatodát jelenti (60. táblázat). E tekintetben jelentős települési eltérés tapasztalható, az idősek aránya jelentős szórást mutat, 12,0% (Győrszemere) és 27,4% (Kisbabot) között mozog. Az adatokból látható az is, hogy számuk és arányuk a vizsgált időszakban járás szinten egyáltalán nem mutat egyértelműen növekvő tendenciát, inkább stagnálásról beszélhetünk annyira kisszámú a változás az egyes évek között és összességében a vizsgált időszak alatt is (2008 és 2013 között 66 fős a különbség). Bár erre külön adatunk nincs járási szinten, de az országos folyamatokból az látható, hogy fokozatosan növekszik a nagyon idősek (80 év felettiek) száma, aránya, ami esetükben még erőteljesebben veti fel a szociális alap- és szakellátásokhoz való hozzájutás fontosságát. 116

117 58. táblázat A 65 X éves népesség aránya és az öregedési index értéke, 2013 Települések 65 X évesek aránya (%) Öregedési index Árpás 20,6% 169,7 Csikvánd 18,8% 166,7 Felpéc 15,1% 112,5 Gyarmat 16,7% 124,0 Gyömöre 14,9% 101,1 Győrszemere 12,0% 72,0 Kisbabot 27,4% 193,3 Mérges 21,3% 211,1 Mórichida 17,9% 158,2 Rábacsécsény 17,2% 120,5 Rábaszentmihály 16,2% 141,7 Rábaszentmiklós 16,8% 209,1 Szerecseny 21,7% 223,7 Tét 15,0% 108,0 Téti járás összesen 15,6% 112,3 Forrás: TeIR alapján. 117

118 59. táblázat Az idős népesség (64 éven felüliek) száma a Téti járásban, , fő Település Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 118

119 60. táblázat Az idős népesség (64 éven felüliek) arányának alakulása a Téti járás településein, , % Megnevezés Árpás 23,5% 21,3% 20,2% 20,9% 21,3% 20,6% Csikvánd 18,8% 18,0% 18,9% 19,3% 18,6% 18,8% Felpéc 15,2% 15,2% 14,4% 14,5% 15,0% 15,1% Gyarmat 18,2% 18,2% 17,3% 16,9% 16,7% 16,7% Gyömöre 14,9% 14,8% 14,6% 14,9% 14,9% 14,9% Győrszemere 11,6% 11,7% 11,8% 11,7% 11,5% 12,0% Kisbabot 29,9% 30,8% 29,5% 28,4% 29,2% 27,4% Mérges 22,9% 21,3% 20,2% 19,6% 18,5% 21,3% Mórichida 17,2% 19,1% 17,2% 16,9% 15,8% 17,9% Rábacsécsény 15,8% 17,0% 16,5% 16,4% 16,7% 17,2% Rábaszentmihály 17,0% 16,7% 16,7% 16,9% 16,3% 16,2% Rábaszentmiklós 19,7% 19,3% 18,1% 15,3% 17,6% 16,8% Szerecseny 22,1% 20,0% 20,5% 21,6% 20,9% 21,7% Tét 15,2% 23,4% 16,8% 14,9% 14,8% 15,0% Járás átlaga 15,9% 17,7% 16,0% 15,4% 15,3% 15,6% Forrás: TeIR alapján. A 64 éven felüli népesség többségét (átlagosan 64%) a Téti járásban is a nők alkotják, ami lényegesen magasabb hányad, mint a teljes populációs arányuk (51%). A nagyon magas női arány azt is előrevetíti, hogy anyagi helyzetük összességében feltehetőleg kedvezőtlenebb, mint a férfiaké, mivel az alacsonyabb női bérek miatt (ami még napjainkban is tapasztalható, korábban pedig még inkább jellemző volt) alacsonyabb összegű nyugdíjban részesülnek. A nők átlagos aránya az időseken belül különösen magas Mórichidán (70,5%), Szerecsenyben (70,5%), Felpécen (70,2%) és Csikvándon (68,4%) (61. táblázat). 119

120 61. táblázat Nők száma és aránya a 65 X éves korosztályban, fő és % 65-x éves nők száma 65-x éves nők korosztályos aránya Megnevezés év átlaga Árpás ,7% 69,6% 69,8% 64,3% 64,9% 67,9% 67,4% Csikvánd ,0% 68,1% 69,1% 68,4% 68,1% 68,9% 68,4% Felpéc ,1% 73,3% 70,1% 69,0% 67,2% 67,4% 70,2% Gyarmat ,2% 67,2% 66,7% 67,1% 67,7% 65,8% 67,1% Gyömöre ,6% 64,1% 62,2% 60,3% 58,5% 59,6% 61,2% Győrszemere ,5% 64,7% 64,9% 63,4% 61,6% 61,3% 63,7% Kisbabot ,2% 58,8% 60,0% 58,7% 56,5% 55,2% 57,9% Mérges ,6% 70,0% 72,2% 66,7% 64,7% 63,2% 66,7% Mórichida ,5% 64,6% 72,4% 72,9% 71,0% 69,4% 70,5% Rábacsécsény ,8% 55,7% 59,0% 59,0% 55,8% 55,7% 57,5% Rábaszentmihály ,4% 57,3% 56,8% 58,0% 58,8% 57,6% 58,2% Rábaszentmiklós ,0% 61,5% 57,7% 61,9% 62,5% 60,9% 61,2% Szerecseny ,4% 75,2% 74,1% 69,0% 68,5% 68,8% 70,5% Tét ,5% 56,1% 56,7% 65,1% 63,0% 62,9% 61,2% Járás összesen ,7% 63,0% 63,4% 65,0% 63,5% 63,4% 64,0% Forrás: TeIR alapján. 120

121 A célcsoporttal kapcsolatosan rendelkezünk még a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára vonatkozó adatokkal (62. táblázat), amelyek azt mutatják, hogy lényegesen többen részesülnek ilyen ellátásban (több 70%-kal), mint amekkora a 64 éven felüliek száma, de még a 60 éves és annál idősebbek számánál is jelentős mértékben magasabb (20%-kal), ami arra utal, hogy jelentős hányadot tehetnek ki e szociális transzferben részesülők között a nem öregségi nyugdíjra, hanem más nyugdíjszerű ellátásokra (pl. rokkantsági és rehabilitációs ellátások, özvegyi nyugdíj, árvaellátás) jogosultak. Összességében járás szinten 4000 fő körül alakul a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma (62. táblázat), ez a lakosság több mint negyedét (27,9%) jelenti (63. táblázat). Az egyes településeket tekintve a vizsgált időszakot tekintve átlagosan 26 36% közötti arányokkal találkozunk, két kivétel van csupán: a térség legfiatalabb korstruktúrájú települése, Győrszemere, ahol a legalacsonyabb a mutató értéke (23,4%) és Kisbabot, ahol a népesség több mint negyede 64 éven felüli, itt a legmagasabb a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya (40,8%). A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők többségét az idős népesség nemi megoszlása következtében mindenütt a nők alkotják. Rábaszentmihályon alig haladja meg számuk a férfiakét (52%), de van ahol a 63 64%-ot is eléri (Csikvánd, Mórichida, Rábaszentmiklós, Szerecseny), járás szinten 60,5% (64. táblázat). Az elmúlt évek során a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számában csökkenő tendencia érvényesült, 2008-hoz képest a csökkenés mértéke járási szinten 5%-os. Ennél nagyobb mértékű visszaesés figyelhető meg a járás 10 településén, de különösen Mérges (-17,1%), Csikvánd (-12,6%) és Kisbabot (-11,7%) emelhető ki. Néhány településen (Tét, Szerecseny, Rábaszentmihály) a csökkenés minimális vagy nem tapasztalható. A csökkenés tendenciája országosan folyamat, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jelzése szerint ennek oka elsődlegesen a korhatár alatti ellátottak számában bekövetkezett visszaesés, de csökkent az özvegyi nyugdíjban, illetve az árvaellátásban részesülők száma is. A nyugdíjak átlagos összegére vonatkozóan csupán járási szinten állnak rendelkezésünkre adatok (pl ben Ft), ami jelentős mértékben elmarad mind az országos, mind a megyei átlagtól (lásd 11. táblázatot a fejezetben). 121

122 62. táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma a Téti járásban férfiak nők összesen férfiak nők összesen férfiak nők összesen férfiak nők összesen férfiak nők összesen férfiak nők összesen Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 122

123 63. táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya a népességben a Téti járásban (%) Település év átlaga Árpás 35,2 33,5 33,1 32,5 33,2 31,3 33,1 Csikvánd 32,7 32,2 32,9 33,4 32,4 31,8 32,6 Felpéc 26,9 26,9 26,6 27,5 26,6 25,6 26,7 Gyarmat 30,3 29,8 28,7 28,8 28,2 27,2 28,8 Gyömöre 26,3 26,8 26,5 27,8 27,9 26,7 27,0 Győrszemere 23,7 23,6 23,4 23,7 23,4 22,5 23,4 Kisbabot 42,0 41,2 40,9 39,6 40,6 39,2 40,6 Mérges 36,5 38,3 37,1 34,8 32,6 32,6 35,3 Mórichida 27,7 27,2 27,5 27,1 26,2 27,0 27,1 Rábacsécsény 27,9 26,7 26,9 26,5 26,2 25,9 26,7 Rábaszentmihály 26,9 27,3 28,5 28,0 28,3 27,4 27,7 Rábaszentmiklós 29,2 31,9 27,8 27,0 27,2 27,0 28,3 Szerecseny 37,0 35,4 35,9 36,5 34,5 34,6 35,6 Tét 27,7 36,8 27,0 27,5 27,2 27,7 29,0 Járás összesen 28,0 29,8 27,4 27,7 27,3 26,9 27,9 Forrás: TeIR alapján. 64. táblázat A nők aránya a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők között a Téti járásban (%) Település év átlaga Árpás 63,4 60,2 58,6 58,6 58,4 60,0 59,9 Csikvánd 64,4 65,5 64,6 64,0 62,7 61,8 63,8 Felpéc 63,6 61,9 61,3 61,1 62,4 62,9 62,2 Gyarmat 63,3 61,8 60,3 59,1 59,7 60,9 60,8 Gyömöre 60,0 59,9 59,2 59,8 58,7 57,2 59,1 Győrszemere 60,6 60,7 59,6 60,0 60,0 60,4 60,2 Kisbabot 62,8 62,6 64,4 64,8 61,6 61,4 62,9 Mérges 54,3 52,8 57,6 56,3 56,7 55,2 55,5 Mórichida 65,3 63,5 62,9 64,4 63,1 63,1 63,7 Rábacsécsény 62,0 60,2 62,0 60,5 60,1 61,3 61,0 Rábaszentmihály 54,2 51,7 51,3 50,7 51,7 52,1 51,9 Rábaszentmiklós 65,0 62,8 65,0 62,2 62,2 62,2 63,2 Szerecseny 63,4 63,9 62,3 62,3 62,5 63,5 63,0 123

124 Tét 59,3 59,6 59,1 60,0 60,7 60,5 59,9 Járás összesen 61,2 60,7 60,1 60,3 60,3 60,5 60,5 Forrás: TeIR alapján. Az idősek körében a különösen rászorulók támogatására szolgál az időskorúak járadéka, valamint a nappali ellátás, melyekről rendelkezünk adatokkal. Az utóbbiról már írtunk az 5.3. fejezetben, a szociális ellátások rendszerénél. A járásban két településen, Téten és Győrszemerén van lehetőség idős klub keretén belül az idősek nappali ellátásának igénybevételére. Összességében a vizsgált időszakban egy év kivételével 40 fő körül alakult e szociális alapszolgáltatásban részesülők száma (65. táblázat). Téten a kihasználtság gyakorlatilag teljes körű, a 25 férőhelyes klubban telt ház van, Győrszemerén a szintén 25 férőhellyel rendelkező idősek klubjában lényegesen alacsonyabb a nappali ellátásban részesülők időskorúak száma (átlagosan 13 fő). Az időskorúak járadéka a megélhetési jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az ellátásra jogosult a nyugdíjkorhatárt betöltött, szociálisan rászoruló személy. Gyakorlatilag minimális az érintettek köre járási szinten is, csupán 4-5 fő kap ilyen támogatást, és csupán két település (Tét és Győrszemere) jelenik meg (66. táblázat). 65. táblázat Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma, fő Település év átlaga Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 124

125 66. táblázat Időskorúak járadékában részesítettek évi átlagos száma a Téti járásban, fő Település Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 125

126 6.5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékossággal élő személyek esetében nagyon korlátozottan állnak rendelkezésre olyan indikátorok, amelyek helyzetük, esélyegyenlőségük leírására adnának lehetőséget. Az elérhető statisztikai adatok kizárólag a megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők számára (pl. megváltozott munkaképességűek járadékában, illetve rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők száma), valamint a nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára vonatkozóan állnak rendelkezésre. A vizsgált időszakban ugyanakkor megváltozott a támogatásokra vonatkozó kategóriarendszer, ez megnehezíti az idősorok elemzését, hiszen a megfigyelhető trendekben ennek hatása is érvényesül(het). A megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők száma 2008 és 2010 között járás szinten 160 fő körül alakult, 2010-ben néhány fővel (6 fő) kevesebben kaptak ilyen ellátást, mint az előző években (67. táblázat). Az érintettek száma településenként általában 10 fő alatti, nagyságukból kifolyólag Téten és a Győrszemerén a legmagasabb, fő. Járási szinten a járadékban részesülők döntő többsége, háromnegyede nő, de vannak olyan települések, ahol a nők részaránya még ennél is nagyobb, akár teljes körű (pl. Csikvánd, Felpéc, Rábacsécsény, Rábaszentmiklós) (67. és 71. táblázat). 67. táblázat Megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők száma a Téti járásban, , fő Település férfiak nők összesen férfiak nők összesen férfiak nők összesen Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida

127 Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR évre vonatkozóan a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők számáról, évekre pedig a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők számáról rendelkezünk településsoros adatokkal. Rokkantsági és rehabilitációs ellátásban járás szinten 741 fő részesült, az érintettek között közel fele arányban vannak a férfiak (47%) és a nők (53%). Kiemelkedő a nők aránya viszont Kisbaboton, Rábacsécsényben és Rábaszentmiklóson (68. és 71. táblázat). 127

128 69. táblázat Rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők száma a Téti járásban, 2011, fő Település 2011 férfiak nők összesen Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásra jogosultak száma hasonlóan alakult ban ( fő), minimális mértékben alacsonyabb (2%-kal, fő), mint ahányan rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesültek 2011-ben (69. táblázat). Az ellátásban részesülő személyek között némileg nagyobb a nők aránya, különösen 2012-ben. 128

129 69. táblázat: Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők száma a Téti járásban, , fő férfiak nők összesen férfiak nők összesen Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. A megváltozott munkaképességűek a vizsgált időszakban a számukra nyújtott szociális ellátási formák adatai alapján összességében a járás népességének 5%-át teszik ki ( között). Az egyes településeken 3 és 8% között alakul az arányuk. A járási átlagnál említésre méltóan magasabb az arányuk Mérgesen, Szerecsenyben, Csikvándon és Rábaszentmihályon (70. táblázat). 129

130 70. táblázat Megváltozott munkaképességűek aránya az állandó népességen belül a Téti járásban, , % Árpás 0,76 1,14 1,14 4,48 5,22 4,78 Csikvánd 0,75 0,58 0,20 6,11 5,74 6,28 Felpéc 0,34 0,34 0,34 5,07 4,94 4,82 Gyarmat 0,90 0,67 0,61 3,88 3,72 3,60 Gyömöre 0,60 0,54 0,54 4,48 4,76 4,57 Győrszemere 1,28 1,32 1,25 4,66 4,50 4,29 Kisbabot 3,57 3,17 3,18 3,15 3,77 3,30 Mérges 2,08 2,13 2,25 7,61 7,61 7,87 Mórichida 1,27 1,05 1,42 4,10 3,62 3,98 Rábacsécsény 1,47 1,61 1,48 3,44 3,22 3,08 Rábaszentmihály 0,75 0,94 0,76 6,33 6,15 6,08 Rábaszentmiklós 2,19 2,96 2,78 6,57 5,88 5,11 Szerecseny 1,46 1,61 1,27 7,20 6,47 6,39 Tét 1,05 1,46 1,10 5,60 5,57 5,96 Járás összesen 1,08 1,17 1,05 5,03 4,91 4,94 Forrás: TeIR. 71. táblázat Nők aránya a megváltozott munkaképességűek között a Téti járásban, , % Település Árpás 100,00 66,67 66,67 50,00 100,00 46,15 Csikvánd 100,00 66,67 100,00 50,00 42,86 46,67 Felpéc 100,00 100,00 100,00 51,11 50,00 53,49 Gyarmat 75,00 55,56 62,50 41,18 54,55 39,58 Gyömöre 75,00 71,43 71,43 56,14 40,82 51,79 Győrszemere 82,50 80,95 77,50 53,29 56,67 53,19 Kisbabot 75,00 71,43 71,43 71,43 54,42 85,71 Mérges 50,00 50,00 50,00 28,57 75,00 28,57 Mórichida 54,55 44,44 58,33 52,94 28,57 50,00 Rábacsécsény 88,89 90,00 77,78 71,43 46,67 68,42 Rábaszentmihály 75,00 80,00 75,00 48,48 70,00 46,88 Rábaszentmiklós 100,00 100,00 100,00 77,78 46,88 71,43 Szerecseny 66,67 61,54 70,00 55,36 75,00 52,00 Tét 76,74 72,73 73,33 54,19 54,90 56,02 130

131 Járás összesen 77,64 73,29 73,55 53,31 57,52 52,89 Forrás: TeIR. Mivel a Téti járásban nem megoldott a fogyatékos személyek nappali ellátása, ezért ilyen adatsor nem értelmezhető a járásra, illetve nincs ilyen szociális alapszolgáltatásban részesülő egyén a járás településein. 131

132 7. A program célcsoportjainak sajátosságai A Téti Járási Esélyteremtő Programterv kidolgozása és a helyzetelemzés támogatása érdekében szakmai workshopra került sor július elején, amely fókuszcsoportos interjúként funkcionált. A megbeszélésről jelenléti ív és hangfelvétel is készült. Időpont: Tét, péntek Résztvevők száma: 12 fő. Alapvetően családgondozó szakemberek vettek részt a megbeszélésen, a járás összes települését képviselték. A megbeszélés során mindegyik célcsoport esetében két témakör került megvitatásra. Egyrészt a célcsoporthoz kapcsolódó alapvető társadalmi problémák, kihívások összegyűjtése, másrészt annak tisztázása, miként lehet ezeket a problémákat kezelni, megoldani (programötletek, javaslatok gyűjtése) Bemutatkozás a járás bemutatása A megbeszélés elején a bemutatkozás során a járás összes településéről elhangzott néhány alapvető információ. Nagyon érdekes, sokoldalú a járás összetétele, nagyon sajátos helyi társadalmakkal. Szociális szempontból sok elem külön kezelendő, egyedi beavatkozásokat igényel, de természetesen vannak közös pontok is a fejlesztés szempontjából. Szerecseny a leghátrányosabb helyzetű településnek számít a járásban. Téglagyár működött az ötvenes években és ezért költöztek oda az emberek, ebből fakadóan a lakosság nagyobbik hányada nem tősgyökeres. A közösségi színtér a kocsma. Komoly szociális problémák figyelhetőek meg. Csak egy óvoda működik, nincs helyben szociális ellátás. Foglalkoztatásuk sem megoldott. Csikvánd 300 fős kistelepülés. Nagyon markáns elképzelések jellemzik a polgármestert, alapvetően közmunkaprogramra építenek. Nincsen iskola, egy óvoda működik kevés gyermekkel. Gyarmat sváb pápistákkal van tele, nagyon gazdag és szép település, nehezen fogadják be a betelepülőket. Komoly problémát jelent az újonnan beköltözők társadalmi integrációja. Gyömöre dinamikusan működik, van óvoda és iskola is a településen, nagyon fontosnak tartják az oktatási intézményeik megtartását és fejlesztését. Jelenleg is egy 60 millió forintos 132

133 óvoda pályázaton dolgoznak. A saját szakember gárdára építve komoly fejlesztések történtek az elmúlt években. Felpéc Csikvánddal van közös körjegyzőségben. Szintén a vidékfejlesztés a fontos, alapvetően mezőgazdasággal foglalkoznak a településen. Győrszemere 3000 fős település, iskolatársulásban van Téttel, külön orvosa és védőnője is van a településnek. Magas a roma lakosság aránya és erős a szegregáció, komoly izoláció figyelhető meg. A kultúrájuk, a rendszerük, a belső életük nagyon speciális, élesen elkülönül a település többségi társadalmától. Határozott a településvezetés, erős érdekképviselettel. Három részre tagolódik a település. A központi rész mellett van az Erdősor, a Szemere-hegy (innen a gyerekek már főként Győrbe járnak iskolába), illetve Nagyszentpál (itt megjelentek a jobb módú győri lakosok is, szuburbanizáció szélső határa lett a település). A probléma, hogy nem jelentkeznek be a településen, de elvárják a fejlesztéseket. Klasszikus szuburbanizációs település. A legkisebb település Mérges mindössze 88 lakossal. Rábaszentmihály az első szociális szövetkezett itt fog megalakulni. Nagyon erős, határozott településvezetés jellemző itt is fővel működő óvodája is van a településnek. Kisbabot (kistelepülés), Rábacsécsény a polgármester és az iskolaigazgató azonos személy, ebből kifolyólag nagyon fontos a településen az oktatás. Az oktatás megtartó erejében hisznek. Tét (város) mint járásközpont meghatározó szerepet tölt be a térségben, de inkább nagyközség jellegű arculata van. A szegregáció kérdése a legfontosabb esélyegyenlőségi szempontból Téten. Két területet érint a szegregáció. Ürgehegy egy régi nyaralóövezet, kertvárosi rész, a jelenleg zöldségtárolóként bejegyzett épületekben kb fő él. De a pontos létszámot nem ismerik. Hiányzik az alapvető infrastruktúra ebben a városrészben. A villanyon kívül semmi sincs ezen a részen. Még egy bolt sem érhető el. Napi szinten költöznek be újabb családok. A Koroncón (szomszéd település) mélyszegénységben élők (főleg nagycsaládosok) költöznek ide elsődlegesen, mert felemelkedésként élik meg, hogy a városban lakást tudnak szerezni. A nagycsaládos kategória az itt élőknél általában 4 6 gyermeket jelent. A téti óvoda túlterheltsége alapvetően ebből fakad. Tétszentkút is hasonlóan problémás része a városnak, ráadásul sokkal kijjebb esik. 133

134 7.2. A célcsoportok esélyegyenlőségi helyzete Mélyszegénységben élők, romák Alacsony ingatlanárak miatt a szegényebb rétegek költöznek ki Győrből a térségbe, könynyebb albérletet is találni. Különösen Szerecseny esetében figyelhető meg a mélyszegénységben élők koncentrációja. Alacsony iskolázottság, sokgyermekes családok, gyakran több apától származnak a gyermekek. Sok esetben nem tanulnak tovább, a tankötelezettség lejárta után dolgozni kezdenek, hogy a szülőnek besegítsenek anyagilag is. Komoly életvezetési problémák figyelhetőek meg. Más hierarchia alapján szervezik az életüket. Pénzbeosztási problémák, felelőtlen költekezés. Gyorsan elköltik a segélyeket. Más preferenciarendszer, szükségleti hierarchia alapján költik el a bevételeiket. Más a fontossági sorrend. Többségüknél a fizetés rendszertelen, inkább csak napi, heti bérekkel jellemezhető ideiglenes, alkalmai munkákat tudnak elérni. Magas az analfabéták aránya, és nem csak funkcionális analfabétákról beszélünk többségüknél. Magas az aluliskolázottság. Alapvető probléma egy hivatalos levél, dokumentum elolvasása is, nem csak az értelmezése. Olvasási és írási nehézségek. Nem korosztály-specifikus kérdés, nem csak az idősebbekre jellemző. Jelen van a kéregetés is bizonyos településeken. Akár egy ilyen család is tönkre tudja tenni a közösségi életet. Elég erős a lakosság ellenérzése, komoly izoláció fakad ebből. Ez alapvetően egy családot érintő partikuláris probléma inkább. Az ilyen helyzetekből fakadóan jelen van és nagyon erős a roma lakossággal szembeni előítélet, kirekesztő magatartás. Ha felmerülnek problémák, általában mástól várják a megoldást, nehezen értelmezik a hivatalos iratokat, nem tudják, hogy mi a teendő, sok esetben nem viszik végig az ügyeket. Sőt sokszor az ügyfelek még a problémákat sem tudják elmagyarázni a szakembereknek. Akár egy lakcímváltozás bejelentése is komoly problémát jelenthet. Nagyon fontos az iskolának a szerepe az ilyen helyzetekben. Nem lehet járási szinten általánosítani ezt a kérdést, mert teljesen eltérő a helyzet egy-egy településen annak függvényében, hogy van-e iskola és ha igen, akkor az miként reagál az ilyen kihívásokra. Pl. Győrszemerén sok hiányzás mellett ugyan, de járnak iskolába a roma gyermekek, működik a jelző funkció, nagyobb valószínűséggel befejezik az iskolát. Esélyegyenlőségi szempontból fontos kérdés a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés, azok elérésének és igénybe vételének a nehézsége. Alapvetően a közlekedési problémák nehezítik a szolgáltatások elérését. A járásközpont szolgáltatásait (pl. Gyógyító Ház) akár már a 134

135 6 kilométerre lévő településeken élők sem tudják igénybe venni gépkocsi hiányában, mert nagyon ritkák a járatok, akár 5-6 órát kell várni egy-egy járatra. Ez a probléma az összes célcsoport életét érintő ügy Gyermekek, fiatalok Nagyon fontos a helyi oktatási intézmény jelenléte az ilyen településeken, ahol nem megoldott az oktatás, ott sok a hiányzás, a lógás. Az olyan gyerekeknél, akiknek sok a hiányzása magántanulói státusszal próbálkoznak, naponta 1-1,5 órára kell bemenni és egyénileg foglalkozik a tanár a diákkal. Nem kell egész nap ottmaradni, de be kell menni és folyamatosan foglalkoznak a gyermekkel. Iskolai lemaradás is megfigyelhető a sorozatos kudarcok miatt, nem is akar iskolába járni emiatt. Azért nem megyek iskolába, mert úgy sem értem. A kudarckerülés fontos motivációs tényező ilyen helyzetekben. A problémák alapvetően a felső tagozatban jelentkeznek. Általában előrehaladott fázisban kerülnek a rendszer látókörébe a problémás gyermekek, sokkal korábban kellene elkezdeni foglalkozni ezekkel a problémákkal. A győri középiskolák jelentési kötelezettségüknek sok esetben nem tesznek eleget. A jelzőrendszer nem működik hatékonyan, a győri iskolák nem tudják, hogy hova kell küldeni a jelzéseket. Pl. a győri Gyermekjóléti Központba küldik a jelzést, ott meg idő hiányában késve továbbították a jelzést. Ezt a jelző funkciót erősíteni, fejleszteni kellene a jövőben szeptember elejétől kezdi meg a működését a város új gimnáziuma, eddig nem működött középfokú oktatási intézmény a térségben. Sokat jelent, hogy nem kell elutazni, helyben lehet tanulni. A speciális képzések megoldatlanok a járásban, a speciális nevelési igényű gyermekeket utaztatni kell től működik az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat a kistérségben. A korai fejlesztés nagyon erős, időben megkapják a gyermekek. A Támogató Szolgálat arra specializálódott, hogy fogyatékkal élő gyermekek szállítását megoldja. Oktatási intézményekben nincsen gyermekpszichológus, családterapeuta, egyre nagyobb szükség lenne ilyen szakemberekre, különösen a problémás helyzetű családoknál. Különösen fontos szerepük lenne az ilyen szakembereknek a különböző kulturális gyökerek, eltérő családi szocializáció miatt. Háziorvos mellett a gyermekorvosi rendelés nem megoldott a kistelepüléseken, általában havonta egyszer látogatnak el a településekre (védőnők szervezik ezt meg). Téten van egyedül gyermek-szakorvosi ellátás. Ez a kistelepülések problémája inkább. 135

136 Nők Az egyik alapvető kérdés a kisgyermekes anyukák helyzetének a kezelése, a családi és a munkahelyi funkciók összeegyeztetése. Itt viszont a bölcsődei és óvodai szolgáltatások hiánya vagy körülményes elérhetősége jelenti a legnagyobb akadályt. Csak Téten van bölcsőde, kis falvakban gyakran óvoda sem tud működni. A kis településeken az elöregedő helyi társadalom miatt megüresedett ingatlanokba egyre több esetben költöznek be családosok, fiatalabbak, viszont a bölcsődei és óvodai szolgáltatások hiányából fakadó ingázási kényszer nagyon nagy probléma. Az ingázás kisgyermekekkel sokkal nehezebb. Családi napközi lehetne működőképes kis létszámoknál az ilyen településeken. Helyben nincs munka, közlekedés nem megoldott, rossz a munkabeosztás (nincs távmunka, részmunkaidő is ritka), nagyon kevés a 8-16 óra közötti munkalehetőség, hat órás munkakörök is hiányoznak. A gyermekek felügyelete helyben nem megoldható. Sokuknál máshol élnek a nagyszülők, rájuk sem lehet számítani. A rossz közlekedési viszonyok miatt a fő munkavállalási célterületek elérése is nehézkes. Tét, Győr, Pápa a fő célirány a munkavállalás területén. Téten a Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft. bevezetett kismama műszakot 8 16 óra közötti beosztással, de ez is csak a helyieknek jó megoldás. Nincs helyben kismama tanácsadás, az összes vizsgálatért Győrbe kell menni. Pl forint egy beutazás. Csak utólag kapják vissza ezt a pénzt. Mindent előre meg kell finanszírozni. A nagy távolság is nehézség ebben az időszakban. Ez a hátrányosabb helyzetű, szegényebb családokat különösen érzékenyen érinti. Gyakori probléma, hogy a buszjegyre kérnek kölcsön pénzt a szociális szakemberektől, mert különben nem tudnak eljutni a szűrővizsgálatokra a kismamák. Eddig nem tudták elérni, hogy a Gyógyító Házban legyen ilyen szolgáltatás Idősek A jelenlegi ellátó rendszer nem tud hatékonyan reagálni az elöregedéssel, idősödéssel járó fokozódó kihívásokra, sem a gondozás, sem az elhelyezés szempontjából. A kistelepülések öregedési indexe magas, a közeljövőben ezek egyre jelentősebb problémákat fognak jelenteni. Erre a kihívásra jelenleg nincsenek megnyugtató megoldások. Gyakorlatilag nem megoldott az idős emberek szociális szakellátása a térségben, csak az alapellátások érhetőek el. Az idősotthonok túlzsúfoltak, helyhiány van, nagyon nehéz az idős emberek elhelyezése. 136

137 A házi gondozást is jobban ki lehetne bővíteni, nem mindenki szeretne otthonba vonulni. Nem minden idős ember szocializálódik arra, hogy majd idős korában bevonul egy otthonba. A körzeti korlátok, az ellátási területek lehatárolása is probléma. Napi szintű, több órás gondozásra lenne szükség. Jogszabály szerint ki van pipálva, a valóságban nincs megoldva. Egyre kevesebb idő, energia van az idős emberek gondozására, a családtagok szeretnék közel elhelyezni az idős hozzátartozókat. A család gondozó funkciója gyengül. Körzeti korlátok, ellátási területek problémát okoznak, hátrányos a kistelepüléseknél. Egymáshoz közeli települések más járáshoz tartoznak, így nem mehet a közeli otthonba az idős ember. Jelenleg sem a gondozásuk, sem bentlakásos otthonba költöztetésük nem megoldott a térségben Fogyatékossággal élők Fogyatékos szakellátás nem működik a térségben. Felnőtt fogyatékosokat nem tudják elhelyezni, alapvetően otthon vannak, a családra hárul a gondozásuk. Minden faluban vannak ilyen személyek. A közlekedésük, mozgatásuk sem megoldott. Akadálymentesítési problémák is előfordulnak. A legnagyobb gond az intézmények, épületek megközelítése. Pl. nincs járda, csak a közúton tudnak közlekedni az érintettek. Buszra nem tudnak felszállni. Bizonyos intézmények felszereltsége sem megoldott, pl. nincs kerekesszék a Gyógyító Házban. Nincs speciális képzés a térségben, utaztatni kell a gyermekeket Átfogó, térségi szinten jelentkező gondok, problémák, kihívások: Tét járásközpontból nehéz elérni a kisebb településeket. Kimondottan rossz a közösségi közlekedés. Ez a legégetőbb probléma. Ennek a megoldása az összes célcsoport szempontjából fontos kérdés. Nincsenek rendszeres járatok. Akinek nincsen autója, nem tud normálisan közlekedni. Emiatt a téti szolgáltatásokat nem tudják igénybe venni. Komoly problémát jelent a hivatalos ügyintézés is a járásban. Gyakran a szociális segítőknek, az érintett szakembereknek kell saját autóval elvinni az ügyfeleket, hogy elérjék a szolgáltatásokat. Polgármesterek első sorban önös érdekeket követnek és nem térségi szinten gondolkodnak, hanem települési léptékben, alapvetően hiányzik a távlati gondolkodás is. 137

138 Erős széttagozódás figyelhető meg a járásban, nem tudnak felülemelkedni a közös célok érdekében az egyéni, önös érdekeken. Nem a szükséglethez igazítjuk a szolgáltatásokat, ez az összes célcsoportra igaz. Tét járásán belül szakellátás nincsen. Csak alapellátás létezik. Járás több településén probléma, hogy egyre több gyermeket hordanak el a szülők más iskolába, ráadásul egyre fiatalabb korban. Az oktatás alacsony színvonala és a későbbi továbbtanulás miatt, illetve mivel úgy is Győrbe jár dolgozni a szülő (gyökértelenné válhat a gyermek). Sok esetben, aki megteheti, az el is viszi a gyermekét. Pl. van olyan osztály ahol 17 negyedikesből 10-et hordanak el a szülők. Ez az intézmények működőképessége ellen dolgozik. Pontos összegyűjtött információk nincsenek, de az intézmények szintjén jól látható ez a probléma Fejlesztési ötletek A legfontosabb probléma a közösségi közlekedés fejlesztése, járatok sűrítése, minden településről legyen elérhető a központ. Koordináció javítása, összehangolás. Hiányoznak az igényfelmérések, nem alulról indulnak a kezdeményezések. Az összes célcsoportot érintő kérdés. Szociális alapellátás minden településen megoldott, működik. A járási szintű szociális szakellátás fejlesztése viszont szükségszerű lenne: idősellátás, idősotthon, családok átmeneti otthona, családi napközi vagy vegyes csoportok szervezése az óvodákban (Egységes Óvoda - Bölcsőde Rendszer, az erre irányuló igényt fel kellene méni a járásban). Általános iskolák instabil működésének kezelése: egyre több településen jellemző az általános iskolás gyermekek elhordása más intézményekbe, amely a helyi oktatás fenntarthatósága szempontjából egyre nagyobb kihívásokat okoz (csökkenő gyermekszám). Gyakran az osztályok harmada, fele is eltűnik. Egészségügyi vonalon kismamagondozásra lenne szükség. Nyári felügyelet, családi napközik, korai/késői nyitva tartás. Oktatási intézményekben gyermekpszichológus, családterapeuta, szociális munkás jelenléte. Kistelepüléseken a gyermekorvosok jelenléte legyen erősebb, ne csak havonta egyszer menjenek ki helybe. Sűríteni kellene a szolgáltatást. 138

139 Hiányoznak a célcsoportokhoz kapcsolódó szükségletfelmérések, így nem a valós igényekre, szükségletekre reagál a szolgáltató, segítő és fejlesztő rendszer. 139

140 8. SWOT elemzés A SWOT elemzés egy jelenség értékelésének egyik legalapvetőbb és legelterjedtebb módszere. Magában foglalja a vizsgált tényező erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyforrásait. A módszer segítségével a helyzetfeltáró rész összefoglalásaként rendszerezzük a megismert sajátosságokat négy dimenzió mentén elkülönítve egymástól a kedvező és kedvezőtlen adottságokat, tendenciákat. A rendszerezés elkészítése során felhasználtuk az összes korábban elemzett fejlesztési dokumentumot (itt kiemelt szerepe van az ITS és HEP anyagoknak frissességük miatt), az intézményi beszámolókat, a statisztikai adatokat, illetve a fókuszcsoportos megbeszélés eredményeit. SWOT elemzés input elemei: Tét Integrált Településfejlesztési Stratégiája, Települések Helyi Esélyegyenlőségi Programjai Szociális intézmények évi beszámolói KSH TeIR adatok A térségi szakemberekkel végzett megbeszélések tapasztalatai A SWOT negatív oldalát jelentő dimenziók (gyengeségek és veszélyforrások) esetében csak a fontosabb jelenségeket emeltük ki, ennek a kérdésnek a teljes körű kidolgozása a következő fejezetben történik meg, ahol a problémarendszert két lépésben foglaljuk össze. Egyrészt a települések helyi esélyegyenlőségi programjaiban megjelölt problémákat mutatjuk be, majd kiegészítjük a jelen megalapozó vizsgálat során feltárt újabb tényezőkkel a rendszert. Ebből következően a gyengeségek és veszélyforrások dimenzió elemei ismétlődnek, mivel alapvetően itt jelennek meg a járás esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémái. A problématérkép ebből fakadóan a SWOT negatív oldalának egyfajta kiterjesztett, részletesebb formájának is tekinthető. 140

141 72. táblázat Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés SWOT analízise POZITÍV Erősség - Helyi Esélyegyenlőségi Program, 2013 (ITS) - Jó közbiztonság (ITS) - A Magyar Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, és a Baptista szeretetszolgálat tevékenysége (ITS) - Önkéntesség gyakorlata a lakosság körében (ITS) - Bölcsődei ellátás, napközi otthonos óvoda, 8 évfolyamos általános iskola, zeneiskola, könyvtár működik Téten (ITS) - Kisebbségi önkormányzat működése (ITS) - Aktív kulturális élet, civil hagyományok, civil szervezetek működése (ITS) - Kistérségi szintű és településközi együttműködés hagyományai, oktatás, szociális ellátás, egészségügy (ITS) - Pozitív vándorlási egyenleg, vándorlási nyereség - Alacsony munkanélküliségi ráta, kedvező aktivitási mutatók - Egyszülős családok aránya alacsony - Települések ¾-ben működik óvoda - Mentőállomás működik Téten - Otthonápolási és hospice szolgáltatás elérhető - Szociális alapszolgáltatások biztosítottak a térség egészében kistérségi szinten - Családi napközi szolgáltatás - Magántanulói státusz módszere az általános iskolákban - Bizonyos munkaadóknál működik kismama műszak NEGATÍV Gyengeség - Magasabb végzettségűek alacsony aránya (ITS) - Külterületi szergegátum problémái (ITS) - Közösségi élet színtere korlátozott, nincs rendezvényközpont (ITS) - Sportolási lehetőségek korlátozottak (ITS) - Gyenge helyi munkaerőbázis (ITS) - Kevés foglalkoztató a piaci szférában (ITS) - Közösségi közlekedés problémái - vasút, autóbusz, kerékpár (ITS) - Járdák rossz állapota (ITS) - Az állandó népesség számának csökkenése - Kedvezőtlen járási településstruktúra, kistelepülések dominanciája - Iskolázottsági mutatók minden szempontból kedvezőtlenebbek a megyei átlagoknál - Magas az alacsonyan iskolázott népesség aránya - Magas a tartós munkanélküliek aránya - Nem működik középfokú oktatási intézmény a térségben - Általános iskolás korú gyermekek létszámának csökkenése - Magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya - Kisebb települések egészségügyi ellátása és szolgáltatásai hiányosak (háziorvos, gyógyszertár) - Kismamagondozás hiánya a térségben - Idősek bentlakásos intézménye nem működik a térségben - Szociális és gyermekjóléti szakosított ellátások teljes hiánya - Fogyatékossággal élők nappali ellátását biztosító intézmény hiánya a járásban - Családok átmeneti otthona nem működik a térségben - Idősotthon nem működik a térségben - Idősek házi gondozása bővítésre, fejlesztésre szorul - 141

142 Lehetőség Veszélyforrás - Civil szervezetek további erősödése (ITS) - Szegregáció (ITS) - Városi rendezvények a közösségépítés érdekében (ITS) - Csökkenő népesség (ITS) - Elvándorlás (ITS) - Fiatalok, családosok betelepülése a környező - Elöregedő lakosság (ITS) nagyobb városokból és kistelepülésekről (ITS) - Romló közbiztonság (ITS) - Megindult a lakónépesség enyhe növekedése az - Kevés betelepülő, akik nem vesznek részt aktívan a elmúlt években település életében (ITS) - Folyamatosan növekvő iskolázottsági szint - Természetes népesség fogyási tendencia erősödése - Alacsony státuszú népesség beáramlása - A valós térségi központi funkciók hiánya Tét esetében - Győri iskolák (hat és nyolc osztályos gimnáziumok) elszívó hatása - Magas és növekvő a pályakezdő és fiatal korú álláskeresők aránya Megjegyzés: az ITS rövidítés arra utal, hogy az adott jellemző Tét Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia I. kötet. című dokumentumból származik. 142

143 9. Problématérkép Az esélyegyenlőség kapcsán felmerülő térségi szintű problémák rendszerezése során két lépésben végeztük el a feltáró munkát. A kiindulópontot a 2013-ban elkészült helyi esélyegyenlőségi programok helyzetelemző és akciótervi komponenseinek feldolgozása jelenti. A második fázis a jelen megalapozó vizsgálat során megerősített, és újonnan feltárt elemek beazonosítása és beépítése. A két fázis szétválasztása szándékos. Egyrészt nem mossa össze a két időpontban (2013-ban és 2015-ben) feltárt sajátosságokat, másrészt láthatóvá teszi a HEPekben kommunikált üzenetek belső rendszerét, kapcsolódási pontjait, visszatérő elemeit, harmadrészt összehasonlítható a két fázis egymással. A területi alapú együttműködések sikerességének feltétele, hogy olyan kihívásokra, nehézségekre reagáljanak, amelyekben a járáshoz tartozó települések többsége, vagy legalább némelyike érdekelt. A tervezett járási szintű felzárkóztatási szakmai kerekasztal működésének hatékonysága szintén azon alapulhat, hogy több települést vagy az egész térséget érintő intézkedéseket tud körvonalazni. Ennek érdekében áttekintettük a járás településeinek helyi esélyegyenlőségi programjainak helyzetelemző és akciótervi komponenseit. Az itt szereplő megállapításokat olyan alapon rendszereztük, hogy egy átlátható, prioritásokat tartalmazó járási szintű problématérképet tudjunk kidolgozni Az összes célcsoportot érintő átfogó problémák halmaza a HEP-ek alapján A dokumentumok helyzetelemzései alapján négy átfogó, a térségben több települést is érintő problémagóc rajzolódik ki. Ezek olyan kérdések, amelyek az összes célcsoportot érintő együttműködési irányokat, fejlesztési aktivitásokat jelölhetnek ki a járásban. Ezzel párhuzamosan azt is megvizsgáltuk, hogy milyen célcsoport-specifikus problémakörök jelentek meg ismétlődően a települési anyagokban. Információk Adatok A HEP célcsoportjaira vonatkozó információk, adatok, elemzések teljes hiánya vagy korlátozott elérhetősége. Az információk gyűjtése, rendszerezése, elérhetővé tétele, egymás közti megosztása nem megoldott sem települési sem járási szinten (különös tekintettel a romák és/vagy mélyszegénységben élők, HHHs gyermekek, a nők és a fogyatékossággal élők esetén jelentkezik a probléma). 143

144 A célcsoportokkal összefüggő esélyegyenlőségi kérdésekhez kapcsolódó érintett szervezetek, intézmények önkéntes adatszolgáltatásának erősítése és integrálása. Jelenleg ez nem megoldott. A szociális szolgáltatások célzottabb, hatékonyabb, magasabb színvonalon történő biztosítása érdekében nélkülözhetetlenek a pontos, a település egész lakosságára vonatkozó, naprakész, releváns adatok az érintett célcsoportoknál. Tájékoztatás, népszerűsítés, aktivizálás A szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésről nem hatékony a tájékoztatás. A település lakossága ismerje meg az esélyegyenlőségi fejlesztés irányait, mert jelenleg nagyon keveset tudnak a lakosok erről a kérdésről. Felvilágosító kampányok és kiadványok hiánya, ezek kidolgozása és végrehajtása. A lakosság aktív részvétele gyenge a szociális problémák kezelése, az esélyegyenlőség javítása és az egészségmegőrzés érdekében szervezett programokon, rendezvényeken, eseményeken. Különösen a szűrővizsgálatokon való részvétel növelése és azok kiterjesztése nem megoldott a térségben. Sokkal intenzívebben kellene értesíteni a célcsoportokat és a szakembereket. Nem tudnak a társszakmák képviselői az esélyegyenlőségi folyamatokról. Képzés, felkészítés A települési önkormányzat tisztségviselői, a település által fenntartott egészségügyi, oktatási és szociális intézmények szakemberei nem vagy nem teljes körűen ismerik az egyenlő bánásmód elvét, a kirekesztés elleni küzdelem és az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló célokat, elveket, módszereket, gyakorlati tapasztalatokat, azok hatásait, eredményeit. A célcsoportok tagjai és a települések érdeklődő lakosai számára szervezett tréningek, képzések hiánya. Infrastrukturális feltételek Átfogó, komplex akadálymentesítési program megvalósítása szükséges. Középületek teljes körű akadálymentesítése. Akadálymentesítési ütemterv hiánya. Közlekedési feltételek javítás (főleg a buszközlekedés). 144

145 9.2. A célcsoport-specifikus problémák rendszere a HEP-ek alapján Ezzel párhuzamosan azt is megvizsgáltuk, hogy milyen célcsoport-specifikus problémakörök jelentek meg ismétlődően a települési anyagokban. A módszer lényege az, hogy a HEP kötelező elemének tekinthető célcsoportonkénti elemző fejezetek végén szereplő problématáblázatokat hasonlítottuk össze és a többször visszatérő, ismétlődő, több települést, vagy akár a járás településeinek nagyobbik részét érintő problémákat emeltük ki. 73. táblázat A helyi esélyegyenlőségi programokból kirajzolódó problémarendszer Romák és/vagy mélyszegénységben élők Megfelelő adatok hiánya Munkanélküliség (tartós) Romló egészségi állapot Alacsony iskolai végzettség Életviteli problémák Adósságkezelési tanácsadás hiánya Szegregáció veszélye Nők Tartós munkanélküliség magasabb Gyermeküket egyedül nevelő nők kiszolgáltatottsága, szegénységkockázata Nincsenek információk a krízishelyzetekről, családon belüli erőszakról Segítő programok hiánya Megfelelő adatok hiánya Továbbképzési, átképzési lehetőségek hiánya Munkába állás, visszatérés nehézségei Családbarát munkahelyek hiánya Gyermekek Kevés szabadidős lehetőség Szülők motiválatlansága Nyári szünidős ellátásuk nem megoldott Logopédiai szolgáltatás hiánya Nincsenek szervezett programok a szünidőben Játszóeszközök hiánya Veszélyeztetettség megemelkedett Idősek Nincs megfelelő szakosított ellátás Rossz a kapcsolat az egészségügyi és a szociális szolgáltató szervek között Demencia kezelése problémás Egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozott Elmagányosodás Informatikai járatlanság Kevés szervezett program Megélhetési problémák Áldozattá válás 145

146 Fogyatékkal élők Megfelelő adatok hiánya Akadálymentesítés nem mindenhol megoldott Egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, szűrővizsgálatokat kisebb arányban veszik igénybe Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Érdekvédelmi szervezet hiánya Rehabilitációs foglalkoztatók hiánya Forrás: Pályázathoz készített szakmai koncepció a települései HEP-ek alapján 9.3. A jelen helyzetelemzés során feltárt problémák rendszere Harmadik lépésben összefoglaljuk azt a problémarendszert, amely kiegészítve a két évvel ezelőtt felrajzolt helyzetképet, a jelenleg elérhető legfrissebb esélyegyenlőségi statisztikák és a térségben dolgozó szociális szakemberek körében végzett csoportos interjú tapasztalatai alapján állítható össze. Az itt közölt tartalom jelentős része egybevág a korábbi dokumentumelemzésre épülő problématérkép pontjaival, illetve a helyzetelemző fejezetek során feltárt leglényegesebb anomáliákat, kihívásokat, negatív tendenciákat sűríti össze könnyen áttekinthető pontokba szedett, felsorolásszerű formában. A rövidítésből fakadóan a mögöttes tartalmak a korábbi fejezetekben jelentek meg részletesebben kibontva, így csak azok ismeretében, azok összefoglalásaként használhatóak. 146

147 74/a. táblázat A jelen felmérés során végzett vizsgálatokból kirajzolódó problémarendszer főbb alkotóelemei Járási szintű általános társadalmi problémák és kihívások Csökkenő népességszám Természetes fogyás Kedvezőtlen járási településstruktúra, kistelepülések dominanciája Elöregedő lakosság Kedvezőtlen iskolázottsági, képzettségi mutatók Relatíve magas munkanélküliség, tartós munkanélküliség Térségi központi funkciók hiánya, elmaradottsága Közösségi közlekedés lehetőségei korlátozottak Célcsoportonkénti problémák és kihívások Mélyszegénységben élők és romák Szegregációs mechanizmusok működése (Tét) Alacsony iskolázottság, analfabetizmus Magas gyermekszám Továbbtanulás hiánya, elakadás az oktatási rendszerben Komoly életvezetési problémák Pénzbeosztási nehézségek Felelőtlen költekezés Rendszertelen, kiszámíthatatlan bevételek Ügyintézési nehézségek Önsegítő mechanizmusok hiánya Szegénység kultúrája Gyermekek Középfokú oktatási intézmény hiánya Kisiskolák megszűnése Iskolai lemaradás Folyamatos kudarcélmények elterelik az oktatástól a gyermeket Problémás, hátrányos helyzetű gyermekek későn kerülnek a rendszer látókörébe Jelzőrendszer, jelentési kötelezettség nem mindig működik megfelelően A speciális képzések megoldatlanok a járásban Oktatási intézményekben nincsen gyermekpszichológus, családterapeuta, szociális munkás Magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya A legtöbb településen nem megoldott a gyermekorvosi rendelés Járás több településén probléma, hogy egyre több gyermeket hordanak el a szülők más iskolába, ráadásul egyre fiatalabb korban 147

148 74/b. táblázat A jelen felmérés során végzett vizsgálatokból kirajzolódó problémarendszer főbb alkotóelemei (folytatás) Nők Idősek Bölcsődei és óvodai szolgáltatások hiánya, körülményes elérése A jelenlegi ellátó rendszer nem tud hatékonyan reagálni az elöregedéssel, idősödéssel Kedvezőtlen nyitvatartási időpontok (különösen járó fokozódó kihívásokra az egészségügyi szolgáltatások esetén) Kistelepülések elöregedési tendenciái egyre Ingázási kényszer erősebbek Legtöbb munkahely csak ingázással érhető Szakellátás teljes hiánya el Járáson kívül elérhető idősotthonok is túlzsúfoltak, Közlekedés nem megoldott, fő munkavállalási helyhiány van célterületek elérhetősége nehézkes Házi gondozás kibővítése nem megoldott Kedvezőtlen munkabeosztási rendek Családok gondozó funkciója gyengül Távmunka és részmunkaidős pozíciók hiánya Nem tudják megoldani a közelben történő ellátását az idős embereknek Helyben történő gyermekfelügyelet nem megoldott Kismama tanácsadás és gondozás hiánya Fogyatékossággal élők Nem működik fogyatékos szakellátás a térségben Felnőtt fogyatékosokat nem tudják elhelyezni, alapvetően otthon vannak, a családra hárul a gondozásuk A közlekedésük, mozgatásuk nem megoldott Akadálymentesítési problémák is előfordulnak. A legnagyobb gond az intézmények, épületek megközelítése Bizonyos intézmények felszereltsége nem megoldott Nincs speciális képzés a térségben, utaztatni kell az érintetteket Foglalkoztatási nehézségek Forrás: saját összeállítás. 148

149 10. Javaslatok a programozás számára célok, prioritások, konkrét ötletek A Járási Esélyteremtő Program kidolgozásának megalapozását nem csak a helyzetelemzés, az eredmények rendszerezése (SWOT és problématérkép) segítheti elő, hanem a fejlesztési irányok feltérképezése, a lehetséges fejlesztési ötletek gyűjtése. Egyrészt célszerű építeni a települési szintű Helyi Esélyegyenlőségi Programok fejlesztési irányrendszerére, hiszen össze kell kapcsolni a járás településeit, és átfogóbb, több település által is szükségesnek tartott térségi szintű beavatkozásokban kell gondolkodni. Ennek megalapozása érdekében áttekintettük a települések dokumentumait, és a többször visszatérő, ismétlődő, fontos szerepet játszó fejlesztési irányokat leválogattuk az öt célcsoport esetében. Ezek az irányok jelenthetik a járási szintű programozási folyamat lehetséges kiindulópontjait. Az alábbi lista nem konkrét projektötleteket tartalmaz, mivel egyrészt a HEP-ek intézkedési tervei már tartalmazzák az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, másrészt bizonyos részük már meg is valósulhatott az elmúlt két évben. A most esedékes felülvizsgálat részletes információkat szolgálhat erről a kérdésről a közeljövőben, mivel áttekinthetővé válik, hogy mely projektek indultak el a járás településein, és melyek azok a még csak tervezés előtt álló elképzelések, amelyek esetleg járási szintű vagy több település együttműködésére épülő összefogásban talán hatékonyabban valósíthatóak meg. A lista elsődleges célja csak azoknak az irányoknak a kiemelése, amelyek térségi együttműködésekre építve is fejleszthetőek lennének abból fakadóan, hogy nem partikuláris, egyedi, csak egy adott helyi társadalomra jellemző vetületei a kérdéskörnek. Ezt kiegészítendő második lépésben bemutatjuk majd a jelen helyzetelemzéshez készített szakértői megbeszélések alapján kirajzolódó fejlesztési elképzeléseket is, amelyek jóval fókuszáltabban, a legégetőbb problémákra reagálva, kezelhetőbb mennyiségű és erősebb indokoltsággal rendelkező iránymutatást tartalmaznak a programozás számára. 149

150 75. táblázat A helyi esélyegyenlőségi programokból kirajzolódó fejlesztési irányrendszer, 2013 Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Adatgyűjtés, szükségletfelmérés készítése Szünidei programok szervezése Szűrőprogramok Szabadidős programok szervezése Egészségtudatos életmódra nevelés Szülők tájékoztatása a lehetőségekről Iskolai előmenetel segítése Közös gyermek-szülő programok szervezése Szolgáltatások, támogatások bővítése Közfoglalkoztatás Szakemberek továbbképzése Munkahelyteremtés Intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése Továbbképzések Hátránykompenzáló programok, egyéni Adósságkezelés fejlesztés, pályaorientáció Kompetencia felmérés a fiatalok körében Hatékonyabb tájékoztató tevékenység Nők Idősek Adatgyűjtés, szükségletfelmérés Igényfelmérés, szükségletfelmérés Továbbképzési, átképzési programok Tanfolyamok szervezése Távmunka, részmunka Falugondnoki szolgálat bővítése Felvilágosító előadások szervezése Informatikai jártasság javítása Gyermekfelügyelet megszervezése Aktivitást megőrző programok Pályázati lehetőségek felkutatása Prevenciós szemlélet erősítése Szűrővizsgálatok Önkéntes munka, idősek segítése Tájékoztatás, szóróanyagok Tömegközlekedési feltételek javítása Klubtermek Fogyatékkal élők Adatgyűjtés, szükségletfelmérés Fizikai akadálymentesítés Információs-kommunikációs akadálymentesítés Egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel növelése Érintettek összekapcsolása, kapcsolatfelvétel, kerekasztal Forrás: Pályázathoz készített szakmai koncepció a települései HEP-ek alapján. 150

151 A szociális szakemberek fejlesztési javaslatai (2015. június) A legfontosabb probléma a közösségi közlekedés fejlesztése, járatok sűrítése, minden településről legyen elérhető a központi település (Tét). Koordináció javítása, összehangoltság erősítése. Hiányoznak az igényfelmérések, nem alulról indulnak a kezdeményezések. Szociális alapellátás minden településen megoldott, működik. A járási szintű szociális szakellátás fejlesztése viszont szükségszerű lenne: idősellátás, idősotthon, családok átmeneti otthona, családi napközi vagy vegyes csoportok szervezése az óvodákban (Egységes Óvoda - Bölcsőde Rendszer). Általános iskolák instabil működésének kezelése: egyre több településen jellemző az általános iskolás gyermekek elhordása más intézményekbe, amely a helyi oktatás fenntarthatósága szempontjából egyre nagyobb kihívásokat okoz (csökkenő gyermekszám). Gyakran az osztályok harmada, fele is eltűnik. Egészségügyi területen kismamagondozásra lenne szükség. Nyári felügyelet biztosítása, családi napközik szervezése, korai/késői nyitva tartás biztosítása. Oktatási intézményekben gyermekpszichológus, családterapeuta, szociális munkás jelenléte. Kistelepüléseken a gyermekorvosok jelenléte legyen erősebb, ne csak havonta egyszer menjenek ki helybe. Sűríteni kellene a szolgáltatást. Hiányoznak a célcsoportokhoz kapcsolódó szükségletfelmérések, így nem a valós igényekre, szükségletekre reagál a szolgáltató, segítő és fejlesztő rendszer. 151

152 11. Programterv Vezetői összefoglaló a Járási Esélyteremtő Programtervet megalapozó Helyzetelemzésről A helyzetelemzés célja és felépítése A helyzetelemzés célja a Járási Esélyteremtő Programterv megalapozó vizsgálata. A programterv célrendszerének, prioritásainak, partnerségi és kommunikációs tervének kidolgozása, az akciótervek projekt szintű részletes kibontása csak abban az esetben lehet reális és megalapozott, amennyiben az esélyegyenlőségi helyzetelemzés során kellően átfogó képet adunk a térség társadalmi helyzetéről és az érintett célcsoportok és prioritási területek aktuális állapotáról. A helyzetelemzés három nagyobb tartalmi részre tagolódik. Alapvető célunk a minél összetettebb feltáró módszertan alkalmazása, a primer és szekunder források együttes használata: 1) dokumentumelemzés és intézményrendszer elemzés; 2) esélyegyenlőségi statisztikák és egyéb információk feldolgozása; 3) eredmények kiértékelése és rendszerezése. A problémarendszer átfogó jellegéből fakadóan szükséges lehet bizonyos tartalmi fókuszpontok kijelölése. A projektet megalapozó egyeztetések és a szakmai koncepciót megalapozó előzetes vizsgálatok alapján az alábbi prioritási területek kerültek meghatározásra: 1) a mélyszegénységben élők és a romák aluliskolázottsága elleni küzdelem; 2) egészségesebb életvitel, jobb életminőség program; 3) egyenlő esélyek a nőknek program. Primer kutatási elemként szakmai workshopra került sor 2015 július elején, amely egyfajta fókuszcsoportos interjúként funkcionált. A megbeszélésről jelenléti ív és hangfelvétel is készült. Többségében családgondozó szakemberek vettek részt a megbeszélésen, a járás összes települését képviselték. A megbeszélés során mindegyik célcsoport esetében két témakör került megvitatásra. Egyrészt a célcsoporthoz kapcsolódó alapvető társadalmi problémák, kihívások összegyűjtése, másrészt annak tisztázása, miként lehet ezeket a problémákat kezelni, megoldani (programötletek, javaslatok gyűjtése). Az esélyegyenlőség kapcsán felmerülő térségi szintű problémák rendszerezése során két lépésben végeztük el a feltáró munkát. A kiindulópontot a 2013-ban elkészült helyi esélyegyenlőségi programok helyzetelemző és akciótervi komponenseinek feldolgozása jelenti. A második fázis a jelen megalapozó vizsgálat során megerősített, és újonnan feltárt elemek beazonosítása és beépítése. 152

153 Esélyegyenlőségi SWOT analízis POZITÍV Erősség - Helyi Esélyegyenlőségi Program, 2013 (ITS) - Jó közbiztonság (ITS) - A Magyar Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, és a Baptista szeretetszolgálat tevékenysége (ITS) - Önkéntesség gyakorlata a lakosság körében (ITS) - Bölcsődei ellátás, napközi otthonos óvoda, 8 évfolyamos általános iskola, zeneiskola, könyvtár működik Téten (ITS) - Kisebbségi önkormányzat működése (ITS) - Aktív kulturális élet, civil hagyományok, civil szervezetek működése (ITS) - Kistérségi szintű és településközi együttműködés hagyományai, oktatás, szociális ellátás, egészségügy (ITS) - Pozitív vándorlási egyenleg, vándorlási nyereség - Alacsony munkanélküliségi ráta, kedvező aktivitási mutatók - Egyszülős családok aránya alacsony - Települések ¾-ben működik óvoda - Mentőállomás működik Téten - Otthonápolási és hospice szolgáltatás elérhető - Szociális alapszolgáltatások biztosítottak a térség egészében kistérségi szinten - Családi napközi szolgáltatás - Magántanulói státusz módszere az általános iskolákban - Bizonyos munkaadóknál működik kismama műszak NEGATÍV Gyengeség - Magasabb végzettségűek alacsony aránya (ITS) - Külterületi szergegátum problémái (ITS) - Közösségi élet színtere korlátozott, nincs rendezvényközpont (ITS) - Sportolási lehetőségek korlátozottak (ITS) - Gyenge helyi munkaerőbázis (ITS) - Kevés foglalkoztató a piaci szférában (ITS) - Közösségi közlekedés problémái - vasút, autóbusz, kerékpár (ITS) - Járdák rossz állapota (ITS) - Az állandó népesség számának csökkenése - Kedvezőtlen járási településstruktúra, kistelepülések dominanciája - Iskolázottsági mutatók minden szempontból kedvezőtlenebbek a megyei átlagoknál - Magas az alacsonyan iskolázott népesség aránya - Magas a tartós munkanélküliek aránya - Nem működik középfokú oktatási intézmény a térségben - Általános iskolás korú gyermekek létszámának csökkenése - Magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya - Kisebb települések egészségügyi ellátása és szolgáltatásai hiányosak (háziorvos, gyógyszertár) - Kismamagondozás hiánya a térségben - Idősek bentlakásos intézménye nem működik a térségben - Szociális és gyermekjóléti szakosított ellátások teljes hiánya - Fogyatékossággal élők nappali ellátását biztosító intézmény hiánya a járásban - Családok átmeneti otthona nem működik a térségben - Idősotthon nem működik a térségben 153

154 Lehetőség - Civil szervezetek további erősödése (ITS) - Városi rendezvények a közösségépítés érdekében (ITS) - Fiatalok, családosok betelepülése a környező nagyobb városokból és kistelepülésekről (ITS) - Megindult a lakónépesség enyhe növekedése az elmúlt években - Folyamatosan növekvő iskolázottsági szint - Idősek házi gondozása bővítésre, fejlesztésre szorul Veszélyforrás - Szegregáció (ITS) - Elvándorlás (ITS) - Csökkenő népesség (ITS) - Elöregedő lakosság (ITS) - Romló közbiztonság (ITS) - Kevés betelepülő, akik nem vesznek részt aktívan a település életében (ITS) - Természetes népesség fogyási tendencia erősödése - Alacsony státuszú népesség beáramlása - A valós térségi központi funkciók hiánya Tét esetében - Győri iskolák (hat és nyolc osztályos gimnáziumok) elszívó hatása - Magas és növekvő a pályakezdő és fiatalkorú álláskeresők aránya Megjegyzés: az ITS rövidítés arra utal, hogy az adott jellemző Tét Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia I. kötet. című dokumentumból származik. Esélyegyenlőségi problémarendszer Járási szintű általános társadalmi problémák és kihívások Csökkenő népességszám Természetes fogyás Kedvezőtlen járási településstruktúra, kistelepülések dominanciája Elöregedő lakosság Kedvezőtlen iskolázottsági, képzettségi mutatók Relatíve magas munkanélküliség, tartós munkanélküliség Térségi központi funkciók hiánya, elmaradottsága Közösségi közlekedés lehetőségei korlátozottak Célcsoportonkénti problémák és kihívások Mélyszegénységben élők és romák Gyermekek Szegregációs mechanizmusok működése (Tét) Középfokú oktatási intézmény hiánya 154

155 Alacsony iskolázottság, analfabetizmus Magas gyermekszám Továbbtanulás hiánya, elakadás az oktatási rendszerben Komoly életvezetési problémák Pénzbeosztási nehézségek Felelőtlen költekezés Rendszertelen, kiszámíthatatlan bevételek Ügyintézési nehézségek Önsegítő mechanizmusok hiánya Szegénység kultúrája Nők Bölcsődei és óvodai szolgáltatások hiánya, körülményes elérése Kedvezőtlen nyitvatartási időpontok (különösen az egészségügyi szolgáltatások esetén) Ingázási kényszer Legtöbb munkahely csak ingázással érhető el Közlekedés nem megoldott, fő munkavállalási célterületek elérhetősége nehézkes Kedvezőtlen munkabeosztási rendek Távmunka és részmunkaidős pozíciók hiánya Helyben történő gyermekfelügyelet nem megoldott Kismama tanácsadás és gondozás hiánya Kisiskolák megszűnése Iskolai lemaradás Folyamatos kudarcélmények elterelik az oktatástól a gyermeket Problémás, hátrányos helyzetű gyermekek későn kerülnek a rendszer látókörébe Jelzőrendszer, jelentési kötelezettség nem mindig működik megfelelően A speciális képzések megoldatlanok a járásban Oktatási intézményekben nincsen gyermekpszichológus, családterapeuta, szociális munkás Magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya A legtöbb településen nem megoldott a gyermekorvosi rendelés Járás több településén probléma, hogy egyre több gyermeket hordanak el a szülők más iskolába, ráadásul egyre fiatalabb korban Idősek A jelenlegi ellátó rendszer nem tud hatékonyan reagálni az elöregedéssel, idősödéssel járó fokozódó kihívásokra Kistelepülések elöregedési tendenciái egyre erősebbek Szakellátás teljes hiánya Járáson kívül elérhető idősotthonok is túlzsúfoltak, helyhiány van Házi gondozás kibővítése nem megoldott Családok gondozó funkciója gyengül Nem tudják megoldani a közelben történő ellátását az idős embereknek Fogyatékossággal élők Nem működik fogyatékos szakellátás a térségben Felnőtt fogyatékosokat nem tudják elhelyezni, alapvetően otthon vannak, a családra hárul a gondozásuk A közlekedésük, mozgatásuk nem megoldott Akadálymentesítési problémák is előfordulnak. A legnagyobb gond az intézmények, épületek megközelítése Bizonyos intézmények felszereltsége nem megoldott 155

156 Nincs speciális képzés a térségben, utaztatni kell az érintetteket Foglalkoztatási nehézségek Forrás: saját összeállítás. Fejlesztési javaslatok A Járási Esélyteremtő Program kidolgozásának megalapozását nem csak a helyzetelemzés, az eredmények rendszerezése (SWOT és problématérkép) segítheti elő, hanem a fejlesztési irányok feltérképezése, a lehetséges fejlesztési ötletek gyűjtése. Ennek megalapozása érdekében áttekintettük a települések dokumentumait, és a többször visszatérő, ismétlődő, fontos szerepet játszó fejlesztési irányokat leválogattuk az öt célcsoport esetében. Ezek az irányok jelenthetik a járási szintű programozási folyamat lehetséges kiindulópontjait. A szociális szakemberek fejlesztési javaslatai (2015. június): A legfontosabb probléma a közösségi közlekedés fejlesztése, járatok sűrítése, minden településről legyen elérhető a központi település (Tét). Koordináció javítása, összehangoltság erősítése. Hiányoznak az igényfelmérések, nem alulról indulnak a kezdeményezések. Szociális alapellátás minden településen megoldott, működik. A járási szintű szociális szakellátás fejlesztése viszont szükségszerű lenne: idősellátás, idősotthon, családok átmeneti otthona, családi napközi vagy vegyes csoportok szervezése az óvodákban (Egységes Óvoda - Bölcsőde Rendszer). Általános iskolák instabil működésének kezelése: egyre több településen jellemző az általános iskolás gyermekek elhordása más intézményekbe, amely a helyi oktatás fenntarthatósága szempontjából egyre nagyobb kihívásokat okoz (csökkenő gyermekszám). Gyakran az osztályok harmada, fele is eltűnik. Egészségügyi területen kismamagondozásra lenne szükség. Nyári felügyelet biztosítása, családi napközik szervezése, korai/késői nyitva tartás biztosítása. Oktatási intézményekben gyermekpszichológus, családterapeuta, szociális munkás jelenléte. 156

157 Kistelepüléseken a gyermekorvosok jelenléte legyen erősebb, ne csak havonta egyszer menjenek ki helybe. Sűríteni kellene a szolgáltatást. Hiányoznak a célcsoportokhoz kapcsolódó szükségletfelmérések, így nem a valós igényekre, szükségletekre reagál a szolgáltató, segítő és fejlesztő rendszer A Programterv célrendszere Átfogó célok - Modellértékű együttműködési program megvalósítása a járási településeken, esélyegyenlőségi területeken tevékenykedő állami, önkormányzati, civil, egyházi szervezetek és vállalkozások bevonásával. - A szociális gazdaság fejlesztésével a munkaerő-piacról kiszorult rétegek integrálása, társadalmi és gazdasági felzárkóztatása, kiemelt figyelemmel - Az esélyteremtés területén fenntartható járási partneri hálózat létrehozása és működtetése. - Tét járásszékhely funkciójának erősítése a koordinációs tevékenység megvalósítása révén. - A humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttműködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén Konkrét célok - Hátrányos helyzetű célcsoportok, kiemelten a mélyszegénységben élők, a romák és a nők megszólítása és bevonása a programokba, társadalmi integrációjuk elősegítése - Igényfelmérések, tudatos programozás elvégzése az összehangolt akciók előkészítése érdekében, felkészülés a as EU-s források fogadására. - Egészségműveltség és életminőség szintjének emelése - Hatékony, járási szintű munkaerő-piaci program kidolgozása a foglalkoztatás szintjének emeléséért - Partnerségi kapcsolatok fejlesztése az esélyegyenlőségi területen tevékenykedő szervezetek között, szakmai kapacitások erősítése, tudatos partnerség-építés megvalósítása a járási esélyteremtő intézményrendszer fejlesztése érdekében, bekapcsolódás a megyei együttműködési fórumba 157

158 - A térség döntéshozók felkészítése a szakmailag, és társadalmilag megalapozott esélyegyenlőségi programok kidolgozására Prioritások és programok Tervezett prioritási területek és programok Jelen projektünk célja, hogy az esélyteremtés alapfeltételeit megteremtő diszkriminációmentesség kialakítása után a társadalom minden csoportja számára lehetőséget biztosítsunk, hogy ugyanolyan eredményesen élhessenek a járásban kínálkozó lehetőségekkel. Ezek valódi megteremtése jelenti az esélyegyenlőséget. Ahhoz, hogy a társadalom széles rétegei érezzék magukat biztonságban, éljék meg, hogy van értelme saját erőfeszítéseiknek, mert valóban előbbre juthatnak, teljesebb életet élhetnek, megfelelő szolgáltatásokat kaphatnak, illetve minél kevesebben tapasztalhassák azt, hogy bármikor maguk is nehezebb helyzetbe kerülhetnek, van szükség esélyteremtő közegre. Az esélyegyenlőség elérésére irányuló erőfeszítések tehát részben a most meghatározható esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javítását szolgálják. Megfelelő módon megvalósítva, a rajtuk túlmutató köröket érintő új tapasztalatok, a szemléletváltozás azt is elősegíti, hogy a most magukat érintettnek nem tartó emberek is egy megtartóbb, élhetőbb közeget tapasztaljanak, ezáltal az egész helyi társadalmat érintik és szolgálják. A projekt megvalósításának részét képező helyzetelemzés és a számos egyeztetés alapján az alábbi prioritási területek alakultak ki. Minden problémára nem nyújthat megoldást jelen projekt. A cél a folyamatok elindítása, a partnerség megerősítése, amely erősíti a közösségi védőhálót. A konkrét programok meghatározásánál figyelembe vettük a helyi partnerek igényeit, a rendelkezésre álló időkereteket és pénzügyi lehetőségeket is. 158

159 1. A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése Ma Magyarország, és a téti járás egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. A társadalmi leszakadás meghatározó részben a szegénységgel öszszefüggő körülményekből fakad. Az esélytelenség, a hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése az egész társadalom stabilitását, fenntarthatóságát, biztonságát veszélyeztetik és a tapasztalható dezintegrációs folyamatok egyben a gazdasági fejlődés akadályai is. A járás iskolázottsági mutatói a Győr-Moson-Sopron megyére jellemző mutatóknál lényegesen kedvezőtlenebbek mindenféle tekintetben (mind a kvalifikáltak arányát, mind az alacsonyan iskolázottak arányát nézve) annak ellenére is, hogy az elmúlt évtizedben javuló tendenciát mutattak. Ma a térség 17 éven felüli lakosságának harmada érettségizett, a 25 évesek és idősebbek közel tizede pedig diplomás. Tét, mint járásszékhely iskolázottsági mutatói inkább a községi mintát követik, nem városi társadalomra jellemzőek. Összességében a járás egészéről is az mondható el, hogy a magasabban, illetve magasan kvalifikált népesség korosztályos aránya jelentős mértékben elmarad a Győr-Moson-Sopron megyei átlagtól, így sok esetben az aluliskolázottság a munkaerőpiacra belépés és a társadalmi integráció fő akadálya. A téti járásban megyei viszonylatban magas a roma népesség aránya, akik integrálása összetett közösségi- társadalmi-gazdasági integrációs programokat igényel, hiszen sok fiatal kimarad az általános iskolából, vagy a középfokú oktatásból, melynek következménye, hogy szakképzetlenség nélkül a munkaerő-piaci beilleszkedésük, foglalkoztathatóságuk lehetetlenné válik. Tervezett intézkedések: 1.1. Aluliskolázottság és kirekesztődés elleni program, oktatási egyenlőtlenségek megszüntetésére irányuló küzdelem 1.2. Közfoglalkoztatási programok továbbvitele és továbbfejlesztése, alternatív foglalkoztatási lehetőségek felkutatása 1.3.Adósságkezelési tanácsadó programok indítása az adósságcsapdába kerülteknek 159

160 1.4. Tanodaprogramok továbbvitele és fejlesztése 1.5. Romák foglalkoztatásba ágyazott képzése 2. Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben az országos átlaghoz hasonlóan javulás figyelhető meg, a téti járás szinte valamennyi egészségmutató tekintetében elmarad a megyei átlagtól, és természetesen az országos mutatókhoz hasonlóan nagy elmaradást mutat az európai uniós számadatokhoz képest is. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt az itt élők rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak, különösen magas a szívés érrendszeri és daganatos betegségben szenvedők aránya, ami a (mély) szegénységben élő, iskolázatlan, roma, szenvedélybeteg embereket még súlyosabban érinti. Általánosságban elmondható, hogy az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségi állapotukra. Alkalmi jelleggel vannak, de állandóan nincsenek elérhető olyan közösségi alkalmak, helyi kampányok, lehetőségek, amik az egészségtudatosság javítását segítenék elő. A nem megfelelő egészségtudatosság, a rossz szokások, a káros feszültségoldó módszerek, a szenvedélybetegségek, stb. rengeteg ember problémái. Járási szinten alapvető fontosságú, hogy az egészségi állapot javítása alapvető stratégiai célkitűzésként jelenjen meg a tudomány és az egészségpolitika szintjén, és az egészségorientált döntés-előkészítés és döntéshozást alapvető gyakorlatként érvényesüljön. Tervezett intézkedések 2.1.Általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése, szűrőprogramok indítása 2.2.Életmódváltással kapcsolatos általános és egyénre szabott tanácsadás megvalósítása, életmódváltást segítő rendezvények, klubok szervezése 2.3.Járási szintű kismamagondozás jobb feltételeinek megteremtése 2.4. Középületek akadálymentesítése a járásban 2.5. Tét járási egészségtervének aktualizálása, fejlesztése 2.6. Járási esélyegyenlőségi napok szervezése 160

161 3.Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek A népesség gazdasági aktivitását tekintve a Téti járás Győr-Moson-Sopron megye egyik legkedvezőtlenebb helyzetű térsége, a regisztrált munkanélküliek aránya 2012 decemberében meghaladta a 6%-ot (6,2%) a megye többi járása közül a Pannonhalmit kivéve mindenütt 2 5% között alakult ez a mutató. A 2011-es népszámlálás adatai 4%-os munkanélküliségi rátát jeleztek a térségre, de ennél a kedvezőbb értéknél is jobbak voltak a többi járás mutatói. A tartós munkanélküliek aránya a regisztrált álláskeresők körében szintén a Téti járásban a legkedvezőtlenebb, az álláskeresők 43,4%-a 180 napon túl sem talál állást (megyei átlag 34,6%). Ugyanakkor elmondható, hogy az országos jellemzőknél mind a munkanélküliségi rátát (8,7%), mind a tartós munkanélküliek arányát (51,8%) tekintve kedvezőbb mutatókkal bír a térség. A foglalkoztatottak aránya a járásban 42,4%, ami szintén megyei átlag (44,3%) alatti, míg az inaktív eltartottak aránya (30,7%) a megyére jellemző mutatónál (28,0%) magasabb mértékű. A munkanélküliség, mint probléma szorosan összefügg a járás egyik legnagyobb problémájaként jelzett alacsony iskolázottsággal. Megállapíthatjuk, hogy a járásban gyakorlatilag hiányoznak a felnőttképzési lehetőségek, a felnőttoktatási szolgáltatások, de az informális tanulási alkalmak és programok is. A művelődési intézmények nem kínálnak ilyen jellegű programokat, és nem tesznek erőfeszítéseket azért, hogy a térségben élő emberek új tudásokhoz jussanak, együttműködésük és szemléletmódjuk változzon. A térségben évek óta jelentős erőfeszítések zajlanak a foglalkoztatási problémák enyhítésére, ezek folytatása szükséges. A foglalkoztatási paktum folytatása és kiterjesztése, a közfoglalkoztatás kivezető útjainak helyi biztosítása, a szociális gazdaság típusú kezdeményezések folytatása elengedhetetlen. A járásban évről-évre nő a közfoglalkoztatottak száma. A tapasztalatok alapján a közmunkából való továbblépés nem valósul meg. Az érintettek hozzászoknak ehhez a megoldáshoz. Különösen nehéz a munkavállalás, a munkába való visszatérés a pályakezdők, a tartós munkanélküliek, és a nők, köztük főképpen a kisgyermekes anyák számára. Ezen sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak hosszabb távú boldogulása komplex, a társadalmi környezet szemléletét is formáló, az érintetteknek sokszínű támogató, közvetítő, képző, utazást segítő, stb. szolgáltatásokat nyújtó, a munkáltatókat is érzékenyítő, sőt akár érdekeltté tevő programokat igényel. 161

162 Tervezett intézkedések 3.1. Járási foglalkoztatási paktum létrehozása 3.2. Szociális gazdaság fejlesztését célzó program indítása a járásban munkahelyek teremtése céljából 3.3. Gyakornoki program pályakezdők támogatására 3.4.Munkatapasztalat-szerzést célzó programok indítása (önkéntesség, középiskolások kötelező közösségi szolgáltatásnak térségi szervezése) Közösségi közlekedés javítását célzó fejlesztési programok a munkába jutás megkönnyítésére 162

163 11.3. Akcióterv Intézkedések/projektek összegző bemutatása Prioritás Sorszám/megnevezés Érintett célcsoportok Projektgazda Partnerek 1.A mélyszegénységben 1.1. Aluliskolázottság és ki- Mélyszegénységben élő Téti Kistérség Sokoróaljai Járási önkormányzatok, élők, köztük a romák tár- rekesztődés elleni program, gyermekek, fiatalok, romák Önkormányzatainak általános iskolák sadalmi integrációjának oktatási egyenlőtlenségek Gyermekjóléti és Szociá- elősegítése megszüntetésére irányuló lis Intézménye küzdelem 1.A mélyszegénységben 1.2. Közfoglalkoztatási Közfoglalkoztató intézmé- Győr-Moson Sopron Me- járási önkormányzatok élők, köztük a romák tár- programok továbbvitele és nyek, szervezetek. közfog- gyei Kormányhivatal, Téti sadalmi integrációjának továbbfejlesztése, alternatív lalkoztatottak, a térségben Járási Hivatal Foglalkoz- elősegítése foglalkoztatási lehetőségek munkát vállalni szándéko- tatási Osztály felkutatása zó hátrányos helyzetű álláskeresők, közfoglalkoztatásban bent ragadt személyek 163

164 1. A mélyszegény Adósságkezelési tanács- Adósságcsapdába került Tét Város Önkormányza- Civil szervezetek ségben élők, köztük a adó programok indítása az személyek, családok, mély- ta, egyéb járásban lévő romák társadalmi integrá- adósságcsapdába kerültek- szegénységben élők, romák települések önkormányza- ciójának elősegítése nek tai 1. A mélyszegény Tanodaprogramok to- HHH-s és roma gyermekek Czinka Panna Roma Kul- Tét Város Önkormányza- ségben élők, köztük a vábbvitele és fejlesztése turális Egyesület, Együtt ta, Győrszemere Község romák társadalmi integrá- Győrszemeréért Egyesület Önkormányzata, Gyömö- ciójának elősegítése re Község Önkormányzata, egyéb járási önkormányzatok 1. A mélyszegény Romák foglalkoztatásba Romák, kiemelten roma Czinka Panna Roma Kul- Járási önkormányzatok ségben élők, köztük a ágyazott képzése nők turális Egyesület romák társadalmi integrációjának elősegítése 2. Egészségesebb életvi Általános egészségügyi Teljes lakosság Családvédelmi szolgálat Téti járási háziorvosok, tel, jobb életminőség állapotfelmérések elvégzése, vezetője, szociális ügyin- védőnők, önkormányzat- szűrőprogramok indítása tézők, polgármesterek ok Életmódváltást segítő Teljes lakosság Védőnői Szolgálat, Járási Civil szervezetek, házior- Egészségesebb életvitel, rendezvények, klubok rend- önkormányzatok, szociá- vosok, Sportegyesületek jobb életminőség szeres szervezése lis ügyintézők, oktatási 164

165 2. Egészségesebb életvitel, jobb életminőség 2. Egészségesebb életvitel, jobb életminőség 2. Egészségesebb életvitel, jobb életminőség 2. Egészségesebb életvitel, jobb életminőség 3. Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek 2.3.Járási szintű kismamagondozás jobb feltételeinek megteremtése 2.4.Középületek akadálymentesítése a járásban 2.5.Tét járási egészségtervének elkészítése 2.6.Járási esélyegyenlőségi napok szervezése 3.1. Járási foglalkoztatási paktum létrehozása intézmények vezetői Kismamák Gyógyító Ház, Tét Téti járási háziorvosok, védőnők, önkormányzatok Fogyatékkal élő személyek Tét Város Önkormányzata, járási közintézmények, egyéb járási önkor- civil szervezetek mányzatok Teljes lakosság Téti Kistérség Sokoróaljai Tét Város Önkormányzata, Önkormányzatainak téti járási háziorvosok, Gyermekjóléti és Szociális védőnők, egyéb önkor- Intézménye mányzatok Teljes lakosság Téti Kistérség Sokoróaljai Tét Város Önkormányzata, Önkormányzatainak Győrszemere Község Gyermekjóléti és Szociális Önkormányzata, egyéb Intézménye járási önkormányzatok Hátrányos helyzetű álláskeresőkoztatási Tét Város Önkormányzata Kormányhivatal Foglal- Főosztálya, Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye önkormányzat- 165

166 ok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások 3. Járási munkaerő-piaci 3.2. Szociális gazdaság fej- Hátrányos helyzetű álláske- Tét Város Önkormányzata Kormányhivatal Foglal- integrációs program - ki- lesztését célzó program indí- resők koztatási Főosztálya, Téti emelten pályakezdőknek, tása a járásban munkahelyek Kistérség Sokoróaljai Ön- tartós munkanélkülieknek teremtése céljából kormányzatainak Gyer- és nőknek mekjóléti és Szociális Intézménye önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások 3. Járási munkaerő-piaci 3.3. Gyakornoki program Pályakezdő fiatalok, köz- Téti járás vállalkozásai Téti Kistérség Sokoróaljai integrációs program - ki- pályakezdők támogatására tük mélyszegénységben (pl. Sokoró kft.) Önkormányzatainak emelten pályakezdőknek, élők és romák Gyermekjóléti és Szociá- tartós munkanélkülieknek lis Intézménye, járási ön- és nőknek kormányzatok 3. Járási munkaerő-piaci 3.4.Munkatapasztalat- Középiskolások, Főisko- Téti Kistérség Sokoróaljai járási önkormányzatok, integrációs program - ki- szerzést célzó programok lások, Egyetemisták, Pá- Önkormányzatainak civil szervezetek, Türr emelten pályakezdőknek, indítása (önkéntesség, kö- lyakezdők Gyermekjóléti és Szociá- István Képző és Kutató tartós munkanélkülieknek zépiskolások kötelező kö- lis Intézménye Intézet 166

167 és nőknek zösségi szolgáltatásnak térségi szervezése). 3. Járási munkaerő-piaci 3.5. Közösségi közlekedés Hátrányos helyzetű álláske- Tét Város Önkormányzata Járási önkormányzatok, integrációs program - ki- javítását célzó fejlesztési resők, munkába ingázók civil szervezetek emelten pályakezdőknek, programok a munkába jutás tartós munkanélkülieknek megkönnyítésére és nőknek 167

168 Az intézkedések/projektek részletes bemutatása 1. Prioritás: A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) 1.1.Aluliskolázottság és kirekesztődés elleni program, oktatási egyenlőtlenségek megszüntetésére irányuló küzdelem 1.A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye járási önkormányzatok, általános iskolák Az utolsó népszámlálási adatok alapján megállapítható, hogy a Téti járásban is nőtt az iskolázottság szintje, 2001-hez képest jelentős mértékben emelkedett az érettségivel rendelkezők aránya, illetve duplájára nőtt a diplomások hányada, ugyanakkor csökkent a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek száma és aránya. Ez utóbbi természetesen nem független attól, hogy a korábbi iskolarendszerben tanuló időskorúak száma csökken. Amit még érdemes kiemelni, az a két nem között megfigyelhető jelentős mértékű különbség. A női nem láthatóan ledolgozta korábbi hátrányát, ami még a múlt század hetvenes nyolcvanas éveire is jellemző volt, és már 2001-ben megfigyelhető volt, hogy körükben nagyobb a magasabban kvalifikáltak aránya, mint a férfiak körében, ugyanakkor az idősebb nemzedéknek köszönhetően az alacsonyan iskolázottak is jóval nagyobb arányban képviseltették magukat a nők között. Napjainkra az alsó szinteken kiegyenlítődni látszanak az arányok, az érettségi és a diploma tekintetében viszont növekszik a nők javára a különbség Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy a járás iskolázottsági mutatói a Győr- Moson-Sopron megyére jellemző mutatóknál lényegesen kedvezőtlenebbek mindenféle tekintetben és az érettségizettek és a diplomások arányát tekintve jelentős települési különbségeket tapasztalhatunk. 168

169 Felpécen, Rábacsécsényben, Árpáson és Győrszemerén a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a 10%-ot is, ugyanakkor pl. Rábaszentmiklóson szinte hiányzik az értelmiségi réteg a helyi társadalomból, de Csikvándon is szinte hasonló a helyzet. A járásszékhely iskolázottsági mutatói inkább a községi mintát követik, nem városi társadalomra jellemzőek (Győr-Moson-Sopron megyei városok [megyeszékhely nélkül] adatai: legalább érettségivel rendelkezik a 18 évesek és idősebbek köréből 46,1%, diplomás a 25 éves és idősebbek köréből 14,8%). Összességében a járás egészéről is az mondható el, hogy a magasabban, illetve magasan kvalifikált népesség korosztályos aránya jelentős mértékben elmarad a Győr-Moson-Sopron megyei átlagtól (48,7%; illetve 17,4%). Célok - a befogadó oktatás-nevelés rendszerszintű megerősítése - oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelenségek visszaszorítása, különösen a roma többségű iskolák és osztályok számának csökkentése - A probléma megoldását célzó kiemelt program indítása a járási oktatási intézményeknél - Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés erősítése - Helyi fejlesztői kapacitások fejlesztése, a helyi közösségek aktivizálása, komplex fejlesztésekhez szükséges szervezeti együttműködések kialakítása. - a tanulás fontosságának hangsúlyozása - magasabb iskolai végzettség megszerzésének elősegítése Célcsoportok - mélyszegénységben élők gyermekek és fiatalok - roma gyermekek és fiatalok Tevékenységek leírása Ahhoz, hogy a téti járásban hatékony társadalmi felzárkózást szolgáló nevelési, oktatási programokat tudjunk tervezni és végrehajtani, mindenképpen szükséges a mélyszegénységben élők, köztük a cigányság helyzetének jobbítását szolgáló eddigi kistérségi, járási, te- 169

170 lepülési programok módszeres áttekintése és a romák helyzetét érdemben javító cselekvési terv megalkotása is. Ez egyszerre célozna meg minden szegénységben élőt, de külön nevesítené azokat a módszereket és intézkedéseket, melyek biztosítják a romák valóságos bevonását is, hiszen a roma népesség iskolázottsága a járásban is meszsze az átlag alatti és a romák relatív továbbtanulási helyzete a kilencvenes évek után is tovább romlott. A járási köznevelési rendszer jobbítása érdekében az intézkedés során kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmi integrációra, a hátránykompenzációt és kirekesztés mérséklését elősegítő kezdeményezésekre, de a tevékenységeknek ki kell terjedni a koragyermekkori nevelés minőségének javítására és területi különbségeinek kiegyenlítésére is. A deszegregációt szolgáló fejlesztések keretében szeretnék továbbfejleszteni a tankerületi szintű köznevelési esélyegyenlőségi intézkedési terveket, és azokhoz kapcsolódóan monitoring- és értékelő rendszert kifejleszteni, közös szakmai-módszertani továbbképzéseket tartani a deszegregáció végrehajtásában érintett különböző szervek képviselőinek, és megvalósítani a szükséges deszegregációt szolgáló oktatásszervezési és intézményi átalakításokat. Tervezett ütemezés tól folyamatosan Várt eredmények - a befogadó oktatás-nevelés rendszerszintű megerősödése - oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelenségek visszaszorítása, különösen a roma többségű iskolák és osztályok számának csökkentése - oktatási intézményrendszer minden szintjének a képzési szintek közötti átmenetet szolgáló, ill. az életpálya-tanácsadási rendszert erősítő intézkedések támogatása Indikátorok - a programba bevont gyermekek és fiatalok száma - a programba bevont roma gyermekek és fiatalok száma 170

171 Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) EFOP intézkedés Alapvető fontosságú, hogy a kidolgozandó nevelési, képzési program valós igényeket elégítsen ki, és a projektet megvalósító szervezet szakmai tevékenységéhez teljes mértékben illeszkedjen, így a megvalósítás befejeztével a megszerzett ismeret, tapasztalat többlet értékként beépüljön a napi feladatellátásba. A rendelkezésre álló humánerőforrás elegendő legyen a fenntartási időszakban is. A projekt során kialakult együttműködések (egyéb szervezetekkel, vállalkozásokkal) a szakmai program befejezés után is fennmaradjon a megkötött megállapodások alapján. Hosszú távon a hátránykompenzációs feladatok megtérülnek, az életpálya tanulási utak, munkába állási és karrierlehetőségek szempontjából meghatározó szerepe van az információkhoz való hozzájutás lehetőségének és a társadalmi tőkének. Mindezek eredményeképpen hosszú távon érezhetően alacsonyabb szociális kiadásokat eredményez az intézkedés. Megnevezés 1.2.Közfoglalkoztatási program továbbvitele és továbbfejlesztése, alternatív foglalkoztatási lehetőségek felkutatása Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) 1.A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése Győr-Moson Sopron Megyei Kormányhivatal, Téti Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály Járási önkormányzatok A foglalkoztatás speciális formáját jelenti a közfoglalkoztatás, közmunka, ami erőteljesen hozzájárul ahhoz, hogy a munkanélküliek számának mutatói kedvezően alakulnak a Téti Járásban is. Ugyanakkor itt is megfigyelhető, hogy a közfoglalkoztatásban, közmunka programokban résztvevők számára ez csak ideiglenes megoldás, a 171

172 tényleges problémát, a munkahelyek hiányát nem oldja meg, és rendkívül alacsony szintű jövedelemforrást jelent. Az érintettek döntő többsége sajnos nem jut be/vissza a nyílt munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatásban részt vettek számára vonatkozóan közötti időszakra rendelkezünk adatokkal, melyekből látható, hogy erőteljesen növekedett ez a szám, három év alatt több mint háromszorosára emelkedett, így 2011-ben járás szinten 160 fő dolgozott közcélú foglalkoztatás keretein belül, a legtöbben Téten, Győrszemerén, Gyömörén és Csikvándon. A közmunkák áttekintése azonban azt igazolja, hogy azokra mind a szociális biztonság erősítése, mind pedig a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések megvalósítása miatt változatlanul szükség van. A meglévő hátrányok ellenére a közfoglalkoztatás hozzájárult a térségben ahhoz, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2010 után folyamatosan csökkent, gyakorlatilag harmadára esett vissza ban összesen 28 fő részesült ilyen ellátásban, és megállapíthatjuk, hogy a Téti járásban a éves lakossághoz viszonyított arányuk minimális, így a közfoglalkoztatásra igény van, csak továbbfejlesztése, alternatív foglakoztatási módok kidolgozása javasolt. Célok - A helyi igényekre épülő közfoglalkoztatási program kialakítása, ennek megfelelő közmunkaprogram indítása - Hátrányos helyzetű munkavállalók közfoglalkoztatásának elősegítése, a továbblépés lehetőségének megteremtése, elsődleges munkaerőpiacra való visszatérés támogatása Célcsoportok - Közfoglalkoztató intézmények, szervezetek. - Közfoglalkoztatottak, a térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők - közfoglalkoztatásban bent ragadt személyek 172

173 Tevékenységek leírása Helyzetelemzésünk alapján megállapítható, hogy a téti járásban is szükség van a közfoglalkoztatásra, ugyanakkor tény az is, ahogy múlik az idő, egyre kisebb esély van kilépni a közfoglalkoztatásból, és durván rontja a kilépési esélyeket, ha valaki nem először vesz részt közmunkában, ezért olyan programokat kell indítani, amik a kilépési esélyeket jelentősen megnövelik. Képzési, átképzési programokra van szükség a járásban, amelyek valós munkaerő-piaci igényekre adnak választ, és amelyek során a résztvevők kiválasztását kompetencia-felmérés előzi meg. A járásban egy olyan új típusú közmunkaprogram elindítását tervezzük, amely első lépés lehet a hagyományos értelemben vett közmunkák hatékonyságának, eredményességének növelése felé a megfelelő kompetenciával rendelkező közmunkás személyek kiválasztásával, akik alkalmasak csoportok irányítására. A közmunkások kiválasztásánál fontos szempont, hogy megfelelő szociális érzékenységgel, jó kommunikációs készséggel rendelkező, toleráns emberek kerüljenek a programba, mivel feladatuk a későbbi közhasznú munkák során a tartós munkanélküliek halmozottan hátrányos, sokszor szociális problémákkal küzdő csoportjának irányítása lesz. Az így kiemelt személyek részére olyan összetett, intenzív képzéseket biztosítunk, amelyek befejezése után képesek lesznek nemcsak egy kisebb csoport munkájának összehangolására, felügyeletére, vezetésére, hanem idővel az elsődleges munkaerő-piacra történő kilépésre is a megszerzett elméleti, gyakorlati ismereteknek köszönhetően Így az önkormányzatok olyan munkaerő birtokába kerülnek, akikkel meg tudják oldani a további közmunkák szervezett irányítását, emellett az irányítók maguk is részt vesznek a fizikai munka elvégzésében és idővel tovább tudnak lépni, helyükre új csoportvezetők léphetnek. Klasszikus közmunkák a járásban: hó eltakarítás, közterületek rend- 173

174 ben tartása, parkosítás, vízelvezető árkok tisztítása, segédmunka középületek felújításán, egyéb az önkormányzatok feladatkörébe tartozó településrendezési munkák. Tervezett ütemezés 2016 tavasztól 1-2 éves programokkal Várt eredmények - A közfoglalkoztatási rendszer hatékonyságának növekedése; - Közfoglalkoztatásban jelentkező fluktuáció mérséklődése; - a közfoglalkoztatás hozzájárul a szociális juttatásokból élők számának a csökkentéséhez, és a nyújtott képzési, átképzési programok révén az elsődleges munkaerő-piacra történő kilépéshez. Indikátorok - Kidolgozott járási szintű közfoglalkoztatási program - A közfoglalkoztatásba bevont személyek száma - A közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra kilépni tudók száma Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) Állami forrásból A célterület igényeire fókuszáló, megfelelően előkészített, szakmailag megalapozott közfoglalkoztatási program az erőforrások célzott, racionális felhasználása révén csökkenti a központi költségvetésre rótt terhet, továbbá a stabilitás, és tartós foglalkoztathatóság révén a közfoglalkoztatottak átlagos életszínvonalára is pozitív hatással van, így csökkentve az elszegényedés és depriváció mértékét, illetve veszélyét. A hatékony, valós célokat szolgáló közfoglalkoztatás a humánerőforrás ésszerű mobilizálása révén a környezeti terhelés mértékének csökkentéséhez is hozzájárul. Megnevezés 1.3.Adósságkezelési tanácsadó programok indítása az adósságcsapdába kerülteknek 174

175 Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) 1.A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése Tét Város Önkormányzata, egyéb járásban lévő települések önkormányzatai Szociális munkások A célcsoport esetében egy nagyon komplex és mély problémarendszer tárul fel az össze dokumentumban. Nehézséget okoz a megfelelő adatok, információk hiányában a célcsoport tagjainak beazonosítása és átfogó elemzése. A járásban alapvető problémaként azonosítható a magas munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a romló egészségi állapot mellett az életviteli, életvezetési probléma és az adósságkezelési és a lakhatási nehézség, a szegénység kultúrája. A nem kellően felmért hitelfelvétel, illetve a nem várt devizaárfolyamváltozás sok embert sodort az adósságcsapda karmaiba a téti járásban is, amiből nem látszik kivezető út. A legtöbb adósságcsapdába került ember és családjának helyzete reménytelen a járásban, ami indokolná a helyzetüket segítő tanácsadó program elindítását. Célok - Átfogó helyzetelemzés elkészítése, egyéni igények felmérése - adósságkezelési tanácsadás biztosítása - szociális védőháló bővítése Célcsoportok - adósságcsapdába került személyek, családok - mélyszegénységben élők - romák Tevékenységek leírása Jelenleg a legfontosabb lépés a megfelelő adatok gyűjtése, szükségletfelmérés, átfogó helyzetelemzés készítése járási szinten az adósságcsapdába szenvedő emberekről, családokról. Az adósságkezelési program fő célja, hogy az adósságcsapdába került személy egy átmeneti ideig megszabaduljon a végrehajtók nyomásától, egy kirendelt gondnok felügyelete mellett egyenesbe hozhassa a pénzügyeit. A gondnok felügyeli, hogy az adós ne vegyen fel újabb hitelt, racionalizálja a kiadásait, esetlegesen az eladható értéktárgyait adja el és ebből törlessze a hitelezőit. A nemrég bevezetett magáncsőd intézménye is 175

176 sokak előtt ismeretlen a járásban, az erről történő tájékoztatás is az intézkedés részét képezné. A magáncsőd eljárásban részt vevők havi 25 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak, amely a hitelük törlesztésére fordítható. A kérvényt a főhitelezőnek kell benyújtani, és az elbírálást is a bank végzi. Tervezett ütemezés elejétől folyamatos tanácsadás Várt eredmények - az adósságkezelési tanácsadás révén az adósságcsapdába került személyek részére elérhetővé válik szakmai - módszertani konzultációs lehetőségek, körükben a hatékony és eredményes tanácsadási módszerek alkalmazása, - pénzügyeik racionalizálásra kerülnek, az adósságcsapdából való kikerülés elérhetővé válik Indikátorok - adósságkezelési tanácsadásban részesítettek száma - adósságcsapdából kikerültek száma Megcélzott pályázati EFOP forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) Az adósságcsapdába került járási lakosok, családok segítése hozzájárul a járás társadalmi, gazdasági fenntarthatóságához azáltal, hogy a tanácsadás révén a család meglévő jövedelmeit ésszerűbb elköltési módba segíti, lehetőség szerint növeli, a család nélkülözhető kiadásait csökkenti, és felhívja a figyelmet a szolgáltatók által nyújtott kedvezmények (pl.: halasztási kérelem, részletfizetési lehetőség, kamatelengedés) lehetőségeire. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda 1.4.Tanodaprogramok továbbvitele és fejlesztése 1.A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület, Együtt Győrszemeréért Egyesület 176

177 Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) Tét Város Önkormányzata, Győrszemere Község Önkormányzata, Gyömöre Község Önkormányzata, egyéb járási önkormányzatok A Téti járás területén Gyömörén és Győrszemerén sikerrel valósították meg a Tanoda programot, amelynek továbbvitele és fejlesztése, további kiterjesztése egyértelműen javasolt. Jelenleg általános iskola a települések kevesebb, mint felében működik (hat településen: Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Mórichida, Rábacsécsény, Tét), a kisiskolák megszűntek, a meglévő intézmények mindenütt 1 8 évfolyamon működnek, és fogadják az iskolával nem rendelkező településekről is a gyermekeket (mikrotérségi intézményi társulások). Az általános iskolába járó gyermekek száma járási szinten összességében a közötti időszakot tekintve csökkent (9,4%-kal); Az elmúlt két tanévben a gyömörei és győrszemerei Tanodában roma és HHH-s gyermek délutáni oktatási és szabadidős elfoglaltságát biztosították nem iskolai keretek között. A tanoda program a győri Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület illetve Győrszemerén az Együtt Győrszemeréért Egyesület pályázata keretében zajlott (a program 2015 nyarán zárult), és mind a gyermekek, mind a programot megvalósító helyi iskola pedagógusai szempontjából nagy szükség lenne a folytatására. Esélyegyenlőségi szempontból kiemelendő még, hogy a sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékossággal élő gyerekek számára kimondottan gyógypedagógiai oktatású osztályban való tanulásra Téten van lehetőség, ilyen jellegű óvodai csoport viszont nem működik a járásban. A járásban Győrszemerén van már kidolgozott program tanoda indítására, 40 bevonni tervezett gyerekkel. Ha a hátrányos helyzetű gyermekek számát vizsgáljuk, az itt kapott adatok is igazolják a tanoda programok szükségességét. Járás szinten nagyon kedvezőtlen képet festenek a rendelkezésre álló adatok, öszszességében több mint 300 gyermekről van szó (2013-ban 338 fő), az óvódások negyede, az általános iskolások közel 30%-a minősül hátrányos helyzetűnek ezek nagyon magas arányok, és ennél feltehetőleg még magasabb az érintettek köre. Települési bontásban nézve az adatokat, különösen magas a hátrányos helyzetűek aránya a 177

178 szerecsenyi óvodások körében, a győrszemerei óvodások és iskolások körében, és a csikvándi óvodában is. A járási átlagnál lényegesen kedvezőbb helyzettel a rendelkezésre álló adatok szerint csak Rábaszentmihályon, Felpécen és Gyarmaton az ovisok körében találkozunk. Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása - Roma és HHH-s gyerekek részére szaktárgyi felkészítést és kompetenciafejlesztő foglalkozásokat kínálni - Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása a gyermekek részére - Tovább javítani a középfokú oktatási intézményekkel kialakított kapcsolatot - Növelni a felsőoktatási intézményben továbbtanuló tanulók számát - Erősíteni a településeken a befogadó szemléletet - Erősíteni a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudatát Roma és HHH-s gyerekek A tanodaprogramok továbbvitelének és fejlesztésének fő célja a téti járásban, és kiemelten a két településen (Gyömöre, Győrszemere), hogy a célcsoport számára a tanoda szaktárgyi felkészítést, és kompetenciafejlesztő foglalkozásokat kínáljon, Ezek legfontosabb dokumentumai az egyéni fejlesztési tervek. A bemeneti mérések, a félévi és tanév végi eredményesség-mérések külső szolgáltató bevonásával történnek, így mind a bevont tanulók, mind a szakmai megvalósítók objektív képet kapnak munkájukról. Az egyéni fejlesztéseket változatos módszerek alkalmazásával tervezzük, hogy a tanodai program vonzó legyen a bevont tanulók számára, így elkerülhető lemorzsolódásuk, eredményességük pedig fokozható. Fontosnak tartjuk a pályaorientációs foglalkozásokat is, mert az alaposan átgondolt, a szülői ház által is támogatott/megerősített pályaválasztással elérhető, hogy a HH és HHH tanulók sikeresen tanuljanak tovább középfokú oktatási intézményekben. Hangsúlyos szerepet kapnak a nyitott tanodai programok, amelyek a szociális kompetenciák fejlesztését, a közösségépítést, a művészeti 178

179 Tervezett ütemezés Várt eredmények Indikátorok Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) nevelést és a szülők/családok minél szélesebb körű bevonását célozzák. A tanodán kívüli programoktól azt várjuk, hogy segítik a tanulók önállóságra nevelését, erősítik önbizalmukat, pozitívan befolyásolják énképüket; a tanárok/mentorok pedig árnyaltabb képet kapnak diákjaik személyiségéről, így a fejlesztést is még inkább személyre szabottá tehetik, és a járási legfőbb problémákra adnak választ. 2016/2017 tanévtől kezdve 2 tanéves programokkal - a megvalósítási időszak eredményei beépülnek a tanoda nevelésioktatási programjába, - a bemeneti/eredményesség/kimeneti mérések alapján végzett fejlesztések eredményei megmutatkoznak a tanulók továbbtanulási eredményeiben, - működik az általános iskolát befejezett tanulók utánkövetési rendszere; - tovább javul a középfokú oktatási intézményekkel kialakított kapcsolat, - lesznek olyan tanulók, akik felsőoktatási intézményben tanulnak tovább; - a településen a befogadó szemlélet erősödik; - a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudata erősödik - Tanoda programba bevont gyermekek száma - Bevont gyermekek iskolai eredményeinek alakulása - Bevont gyermekek továbbtanulási aránya EFOP intézkedés A tanoda szakmai programjának kidolgozásakor alapvető fontosságú, hogy valós igényeket elégítsen ki, és a projektet megvalósító egyesületek, iskolák szakmai tevékenységéhez teljes mértékben illeszkedjen, így a megvalósítás befejeztével a megszerzett ismeret, tapasztalat többlet értékként beépüljön az oktatásba. A tanoda program eredményei hosszú évek alatt térülnek, és a fenntarthatóság szempontjából nagyon fontos az utánkövetés, a középiskolával, a családdal való kapcsolattartás, és hogy a programból kikerült diákok maguktól jöj- 179

180 jenek vissza a foglalkozásokra, mentoraikkal való konzultációra. A projekt társadalmi fenntarthatóságához hozzájárul, hogy annak eredményeként a településeken a befogadó szemlélet erősödik, a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudatával egyetemben. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) 1.5.Romák foglalkoztatásba ágyazott képzése 1.A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület Járási önkormányzatok A járási roma lakosság célcsoport esetében egy nagyon komplex és mély problémarendszer tárul fel az össze dokumentumban. Nehézséget okoz a megfelelő adatok, információk hiányában a célcsoport tagjainak beazonosítása és átfogó elemzése. Alapvető problémaként azonosítható a magas munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a romló egészségi állapot, életviteli, életvezetési problémák, a társadalmi és a területi szegregáció veszélye, adósságkezelési és a lakhatási nehézségek, a szegénység kultúrája. Jelenleg a legfontosabb lépés a megfelelő adatok gyűjtése, szükségletfelmérés, átfogó helyzetelemzés készítése járási szinten. Alapvetően a települések mindegyike hasonló fejlesztési irányokban gondolkodik, kisebb hangsúlyeltolódásokkal, amelyek megpróbálnak reagálni a fenti problémák mindegyikére. Egészségügyi szűrőprogramok szervezése, egészségtudatos életmódra nevelés, iskolai előmenetel segítése, foglalkoztatás növelése, munkahelyteremtés, továbbképzések, adósságkezelés, hatékonyabb tájékoztatás, szociális védőháló bővítése, szolgáltatás és támogatásfejlesztés szerepel az elképzelések között. Járási szinten Győrszemere az a település, ahol magas a roma lakosság aránya és erős a szegregáció, komoly izoláció figyelhető meg. A kultúrájuk, a rendszerük, a belső életük nagyon speciális, élesen elkülönül a település többségi társadalmától. Határozott a településvezetés, erős ér- 180

181 Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása dekképviselettel. Három részre tagolódik a település. A központi rész mellett van az Erdősor, a Szemere-hegy (innen a gyerekek már főként Győrbe járnak iskolába), illetve Nagyszentpál (itt megjelentek a jobb módú győri lakosok is, szuburbanizáció szélső határa lett a település). A probléma, hogy nem jelentkeznek be a településen, de elvárják a fejlesztéseket. Klasszikus szuburbanizációs település. - Szükségletfelmérések, térségi kutatások elvégzésén keresztül a célcsoport feltérképezése - Romák munkaerő-piaci integrációjának megvalósítása - Erősíteni a településeken a befogadó szemléletet - Erősíteni a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudatát Romák, kiemelten roma nők A romák felzárkózásának segítése érdekében a nyílt munkaerőpiachoz közelítő programok indítása a cél a járásban. A foglalkoztatási szempontból különösen hátrányos helyzetű romák támogatott képzésére, egyénre szabott segítésére, mentorálására és átmeneti jelleggel támogatott foglalkoztatására kerülne sor a programok megvalósítása során. Fontos, hogy a konkrét programok indítását megelőzően figyelmet kell szentelni a megalapozó kutatások, tudományos elemzések, valamint kapcsolódó képzések elvégzésére is. Tervezett ütemezés Várt eredmények Indikátorok Pályázati forrás várható megjelenési dátuma: november Megvalósítás: tavasztól 1-3 éves programokkal - helyi igények, szükségletek felmérésre kerülnek a rom alakossá körében - sikeres képzések lefolytatása - munkaerőpiacra integrált romák száma nő - a településen a befogadó szemlélet erősödik; - a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudata erősödik - A munkaerő-piaci integráló programokba bevont romák száma - elvégzett megalapozó kutatások, tudományos elemzések száma 181

182 - kapcsolódó képzések száma - munkaerőpiacra integrált romák száma Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) EFOP intézkedés A projekt szakmai fenntartása az egyesület feladata lenne, aki járási szinten nagy tapasztalatokkal rendelkezik integrációs programok területén, így a projekt a szakmai tevékenységéhez teljes mértékben illeszkedik, és rendelkezésre áll az elegendő humánerőforrás a fenntartási időszakban is. Fontos, hogy a projekt során kialakult együttműködések (egyéb szervezetekkel, vállalkozásokkal) a szakmai program befejezés után is fennmaradjon a megkötött megállapodások alapján. A projekt társadalmi fenntarthatóságához hozzájárul, hogy annak eredményeként a településeken a befogadó szemlélet erősödik, a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudatával egyetemben. 182

183 2.Prioritás: Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program Megnevezés Prioritás 2.1.Általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése, szűrőprogramok indítása Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program Végrehajtásért felelős gazda Családvédelmi szolgálat vezetője, szociális ügyintézők, polgármesterek Partnerek Téti járási háziorvosok, védőnők, önkormányzatok Indoklás (problémaelemzésre Hasonlóan az országos átlaghoz, a téti járásban élők átlag életkora is is elmarad az Európai Uniós átlagtól, számos betegség felismerése csak visszautalva) későn történik meg, amikor már nincs segítség. Ez elsősorban a tudatlansággal, a tájékozatlansággal magyarázható, ugyanakkor az emberek önmaguk és családtagjaik iránti felelőtlenség miatt még mindig nem élnek a szűrővizsgálat adta lehetőséggel. A téti járásban a lakosság egészségi állapota rossznak nevezhető (különösen magas a szívés érrendszeri betegségben szenvedők aránya), az egészségműveltség alacsony szintű, amely azonnali változtatást igényel, hiszen nélküle a munka világában sem lehet eredményesen teljesíteni, és ezek a problémák a hátrányos helyzetű családokat, romákat még súlyosabban érintik. A másik kiemelten érintett csoport az idősek, akik kapcsán megfigyelhető, hogy az idősügy, az idősödés kapcsán felmerülő egyre fokozódó problémák világosan körvonalazódnak a települési anyagokban. A legtöbb esetben a szociális és egészségügyi szolgáltatások, lehetőségek helyi elérhetőségével kapcsolatos problémák körvonalazódtak ki a helyzetelemzésekben: szakosított ellátás hiánya, demencia kezelése, egészségügyi szolgáltatások elérhetősége, helyben elérhető szűrővizsgálatok hiánya, tömegközlekedési nehézségek, mobilitási problémák, rossz kapcsolat a szolgáltató szervezetek, intézmények között, nincs összehangolva az ellátás, stb. Célok - a téti járásban lakók egészségügyi állapotfelmérésnek elvégzése, szükség esetén életmódváltó programba történő bevonásuk 183

184 Célcsoportok Tevékenységek leírása - még fel nem ismert betegségek kiszűrése, időben történő gyógykezelésének megkezdése - a magas kockázattal élők mielőbbi látótérbe kerülése - halálozások számának csökkentése az időben történő felismerés révén főként a szív-és érrendszeri betegségben és daganatos betegségben szenvedők körében A teljes lakosság, különösen minden hátrányos helyzetű célcsoport a téti járásban A téti járás lakosságának rossz egészségügyi állapota igazolja az állapotfelmérések, szűrőprogramok indítását, melyek hozzájárulnak az esetleges betegségek kialakulását előre vetítő kockázatok, rizikófaktorok kiszűréséhez, egyéni problémák meghatározásához. A A járásban tapasztalható alacsony egészségműveltségi szint megköveteli, hogy a szűrőprogramok részét képezze az életmód- tanácsadás, életmódváltó-program javaslatokkal a feltárt rizikófaktorok megszüntetésére irányuló tevékenység, az egészséges életmód kialakításához nyújtott segítség, ha szükséges, akkor pedig szakellátásba irányítás. A szűréseket alapvetően kétféleképpen lehet megvalósítani. Az alkalomszerű szűrések más célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódó, például háziorvos által, vagy egyes munkahelyeken kezdeményezett, esetleg a spontán részvételre épülő kampányszerű szűrés. Évtizedek óta meghonosodott a hazai gyakorlatban is. Ennek a gyakorlatnak az a gyengéje, hogy egyesek, akiknek szokásává lett a szűrésre járás, szükségtelen gyakorisággal részesülnek szűrővizsgálatban, míg a lakosság nagyobb, és a tapasztalat szerint rászorultabb hányada sajnos sohasem. Ezzel szemben a járásban tervezett szervezett szűrések nagy lakosságcsoportokra kiterjedő tevékenységek lennének, amelyek során a szűrésre rászorulók személyes meghívását és követését preferálnánk, hogy ezzel előmozdítsuk, hogy a veszélyeztetett életkorban, élethelyzetben lévők minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton fókuszálva azokra a szív-és érrendszeri valamint daganatos megbetegedésekre, amelyek a járásban meghatározóak. 184

185 Összefoglalva a tervezett tevékenységeket: Felmérések készítése, a lakosság tájékoztatása a szűrésekről és annak fontosságáról, előadások megszervezése (háziorvos segítségével), így ösztönözve a település lakóit a szűrővizsgálatokon való részvételre; szűrőbuszok kitelepülése a járás településein Tervezett ütemezés , évente 2x lakosságcsoportokra kiterjedő szűrések Várt eredmények - átfogó kép a járási lakosság egészségügyi állapotáról egyéni és lakossági szinten is - a szűrőprogramoknak köszönhetően eddig fel nem ismert betegségek kiszűrése, időben történő kezelése - egyénre szabott életmód-tanácsadás biztosítása - várható átlagos élettartam növelése az időben felismert betegségek hatékony gyógyításának köszönhetően - Indikátorok - szűrőprogramokba bevont egyének száma a járásban - eddig fel nem ismert, a szűrővizsgálattal kiszűrt betegségek száma - az időben felismert, és ezért visszafordítható betegségek száma Megcélzott pályázati EFOP forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) Az egészségügyi állapotok felmerésével megelőzhetőek, kiszűrhetőek az egyes súlyos betegségek, mely a helyi társadalmak természetes fogyását is visszavetheti illetve, a munkaerőhiánynak is gátat szabhat hosszútávon, hozzájárulva a társadalmi és gazdasági fenntarthatósághoz. Az egészség a hatékonyság eleme, mely befolyásolja a munkavégzés, a tanulás és más tevékenység minőségét. 185

186 Megnevezés Prioritás 2.2. Életmódváltást segítő rendezvények, klubok rendszeres szervezése Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) Védőnői Szolgálat, Járási önkormányzatok, szociális ügyintézők, oktatási intézmények vezetői Civil szervezetek, háziorvosok, Sportegyesületek A téti járásban a lakosság egészségi állapota rossznak nevezhető (különösen magas a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők aránya), az egészségműveltség alacsony szintű, amely azonnali változtatást igényel, hiszen nélküle a munka világában sem lehet eredményesen teljesíteni, és ezek a problémák a hátrányos helyzetű családokat, romákat, időseket még súlyosabban érintik, az életvezetési problémák pedig generációról generációra öröklődnek. Ez elsősorban a tudatlansággal, a tájékozatlansággal magyarázható, amelyen életmódváltást segítő rendezvényekkel, rendszeresen megszervezett egészségklubokkal kívánunk segíteni, hiszen az egészséges életmód minden ember számára elérhető, ugyanakkor legtöbben nem ismerik a lehetőségeket, amelyekkel ez megvalósítható. Az egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok minőségi kritériuma a folyamatra szánt idő. Több éves folyamatos egészségfejlesztő tevékenységek és programok szervezése szükséges (előkészítés, megvalósítás, megerősítés) ahhoz, hogy a változások rögzüljenek, a közösségi minták megerősödjenek, új egyéni attitűdök és közösségi értékek alakuljanak ki. A sport, a testmozgás nemzet-, közösség- és társadalomformáló hatással is bír, de az egészség védelme, fejlesztése társadalmi felelősség is. Járási szinten az illetékes szervezeteknek, személyeknek kiemelt figyelmet kell fordítani a mozgás-gazdag életmód iránti társadalmi igény növelésére, kezdeményezniük és támogatniuk kell az ezt segítő programokat, a szemléletformálást. A szabadidő sportolással való eltöltése motivál, szocializál, nevel, növeli a közösségi aktivitást és al- 186

187 ternatívát jelent a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, vagy azok megszüntetése kapcsán is. Célok - Az egészséges életmódhoz szükséges tudás, és készségek megszerzésének támogatása, az egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésekre válaszokat, tanácsokat, hatékony ajánlásokat biztosítani megbízható szakembereken keresztül - Minden életkorban cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása - egyénre szabott életmódváltás elősegítése a rendszeres rendezvényeken keresztül az érintett célcsoport körében a téti járásban - megbetegedések számának csökkentése megelőzésen keresztül Célcsoportok Minden célcsoport a járásban Tevékenységek leírása A téti járásban a különböző helyszínekre (de elsősorban Tétre) tervezett életmódváltást segítő rendezvényeken, klubokon a résztvevők számára az általános egészséges életmódot népszerűsítő előadásokon, programokon túl célzott, állapotukra szabott tanácsadást kívánunk biztosítani fejlesztve ezzel az egyének egészségtudatos magatartását, elősegítse az életmódváltást, csökkenteni vagy megszüntetni a felfedezett egészségügyi kockázatokat. Tevékenységünk az egészségmegőrzés, mint betegségmegelőzés köré épül fel, amelyben helyet kap majd az ideális testsúly elérése; egészséges táplálkozás és rendszeres mozgás beépítése a mindennapokba; pozitív gondolkodásmód és életszemlélet elsajátítása. Igény szerint tartalmazza a jelenlegi életmód felmérését, változtatási javaslatokat, táplálkozási tanácsadást, általános mozgásprogramot. Programunkban a további konzultációs lehetőség, az utánkövetés fontos szerepet kap, illetve a rendezvényeken kiemelt szerep jut a motivációerősítésnek, aminek célja, hogy erősítsék a résztvevőkben az együttműködési haj- 187

188 lamot, mert ez szükséges a tanácsadás sikerességéhez, eredményességéhez. Tervezett ütemezés tavaszától rendszeresen megtartott rendezvények Várt eredmények - hatékony életmódprogramok kidolgozása egyénre szabottan - rendszeresen megtartott egészségklubok - a megbetegedések száma csökken a megelőzést segítő életmódprogramoknak köszönhetően - várható élettartam hosszabbodik a betegségmegelőzésnek köszönhetően Indikátorok - életmódprogramokba bevont egyének száma - megtartott egészségklubok száma - Tét járás javuló egészségügyi mutatói Megcélzott pályázati EFOP, Nemzeti Együttműködési Alap pályázatai forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) A téti járás foglalkoztatási mutatói megyei szinten meglehetősen rosszak, ezért különösen fontos, hogy a járási munkaerő versenyképessége javítható, ha javul az egyének általános jól léte, vagyis életminősége, egészségi állapota. Napjainkban az egészség tudatosság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi döntésekben. Ezt a javulást az egyének és helyi közösségek szintjén az a szemléletváltozás segíti elő, a különböző színtereken elindított, jól tervezett életmód programok olyan közösségi mintát teremtenek, melyek fenntartható módon szemléletváltozást eredményeznek és hosszú távon kevesebb terhet jelentenek egészségügyi ellátórendszerre is. Az egészség cél, érték és erőforrás. Az egészség ügye közügy, minden intézmény és egyén érdekelt a megóvásában, fejlesztésében. A lakosság motivációja a rendszeres testmozgásra az államháztartási alrendszerek kiadásait is csökkenti. Az egészségromlás megelőzésével, a rizikófaktorok csökkentésével a rendszeres munkavégzés feltételei is megteremthetők, mely által a munkaerőpiacon részt vevők köre nyilvánvalóan bővülhet. 188

189 Megnevezés Prioritás 2.3. Járási szintű kismamagondozás jobb feltételeinek megteremtése Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) Gyógyító Ház, Tét Téti járási háziorvosok, védőnők, önkormányzatok A helyi szociális szakemberek visszajelzése alapján a téti járás egyik kiemelt problémája, hogy nincs helyben kismamagondozás, ami miatt a várandós anyukáknak Győrbe kell utazniuk, emiatt az anyagi problémával küzdők körében több esetben előfordul, hogy az utazás költségeit (amit utólag visszatérítenek a gyermeket váró nőnek) nem tudják megfinanszírozni, így nem vesznek részt kismamagondozáson. A várandós anyák gondozásának célja az anyai és magzati morbiditás és mortalitás csökkentése. Magába foglalja a terhes nő egészségi állapotának és fejlődő magzatának ellenőrzését, tanácsokkal való ellátását és az anyaságra való felkészítés, ami így járási szinten sok esetben nem valósul meg. Eddig nem tudták elérni, hogy a Gyógyító Házban legyen ilyen szolgáltatás. Célok - helyben (Téten, Gyógyító Házban) történő kismamagondozás megvalósítása Célcsoportok Kismamák Tevékenységek leírása A várandós kismama átlagosan havonta egyszer találkozik a nőgyógyászával kontrollvizsgálatra, valamint a terhesség 40 hete alatt számos vizsgálat van, ami ultrahangokat, vérvételeket, cukorterheléses vizsgálatot, NST vizsgálatokat, stb foglal magában. A rendszeresség és az időpontok pontos meghatározása fontos, mivel ezek az alkalmak segítenek abban, hogy a terhesség alatt kizárható legyen 189

190 valamennyi rendellenesség. Az anyagi, az idő, és a távolság faktor miatt cél, hogy a Téti Gyógyító Házban heti több alkalommal a járásban, azaz helyben legyenek elérhetőek a kötelező vizsgálatok és egy jól működő és szabályozott terhesgondozói hálózat jöjjön létre a Téti járásban. Eddig nem sikerölt elérni ezt a szociális szakembereknek, pedig a technikai feltételek jórészt adottak a terhesgondozás járási kialakításához. Tervezett ütemezés tavaszától heti 2 alkalommal Várt eredmények - jól működő és szabályozott terhesgondozói hálózat létrejötte a Téti járásban - alacsony anyai és magzati-újszülöttkori halálozási és megbetegedési statisztika Indikátorok - gondozásba vett és járásban, helyben ellátott kismamák száma Megcélzott pályázati forrás Állami forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) A terhesgondozás téri járásbeli kiépítése valós igényeket elégít ki, és fontos, hogy a projektet megvalósító szervezet szakmai tevékenységéhez teljes mértékben illeszkedik..a helyben történő ellátás a várható kiadások mellett költségcsökkenéssel is jár, hiszen nem kell fedezni az utazási térítési díjakat és a kisebb távolság miatt remélhetőleg több kismama rendszeresen részt vesz a terhesgondozáson, amely kevesebb egészségügyi problémát jelent a anyára, magzatra egyaránt, így hosszú távon kevesebb terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre is. Az egészség cél, érték és erőforrás. Az egészség ügye közügy, minden intézmény és egyén érdekelt a megóvásában, fejlesztésében. 190

191 Megnevezés Prioritás 2.4. Középületek akadálymentesítése a járásban Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) Tét Város Önkormányzata, egyéb járási önkormányzatok járási közintézmények, civil szervezetek A téti járásban az akadálymentesítés hiánya az egyes célcsoportokfőként a fogyatékkal élők esetében- jelentősen rontja az esélyegyenlőségi mutatókat. A legnagyobb gond az intézmények, épületek megközelítése. Pl. nincs járda, csak a közúton tudnak közlekedni az érintettek. Buszra nem tudnak felszállni. Bizonyos intézmények felszereltsége sem megoldott, pl. nincs kerekesszék a Gyógyító Házban. Átfogó, komplex akadálymentesítési program megvalósítása szükséges és kapcsolódóan a középületek teljes körű akadálymentesítése. Probléma még az akadálymentesítési ütemterv hiánya. Célok Célcsoportok - A települések akadálymentesítésének felülvizsgálata, újratervezése az az érintett célcsoportok bevonásával; - A közösségi terek racionális, összehangolt és hálózatszerű akadálymentesítésének megvalósítása. - A későbbi beruházások során az érintettek aktív bevonásának biztosítása az akadálymentesítés tervezése során. Fogyatékkal élő személyek: - mozgássérült, - látássérült, - hallássérült, - értelmi fogyatékosság, - beszédfogyatékosság, - autista; 191

192 Tevékenységek Az intézkedés megvalósítása során elsőként a közösségi terek jelenlegi állapotának felmérését kell elvégezni a célcsoportok bevonásá- leírása val az akadálymentesítettség minőségét figyelembe véve. Járási és egyéb jó gyakorlatok azonosítása után azok felhasználásával a fejlesztési irányokat kívánjuk meghatározni, majd általánosságban elkezdeni a közösségi terek komplex akadálymentesítését. Az intézkedés megvalósítása során kiemelt figyelmet szentelünk az érintettek számára véleményezési lehetőség biztosításának, illetve folyamatos bevonásukra azt akadálymentesítési folyamat során. Tervezett ütemezés Várt eredmények - A közösségi terek komplex akadálymentesítésével javul a fogyatékkal élők általános életminősége, képessé válnak a hétköznapi teendőiket önállóan intézni; - A fejlesztések hatására javul a különböző rendezvények elérhetősége, azokon nő a látogatók száma; - A fogyatékkal élők jelenlétével nő a társadalmi elfogadás mértéke, továbbá ezáltal erősödik a közösségi összetartás is. Indikátorok - Akadálymentesített parkolók száma; - Akadálymentesített járdák, gyalogutak; - Rámpák száma; - Akadálymentesített bejáratok száma; - Akadálymentesített WC-mosdó száma. Megcélzott pályázati forrás EFOP Fenntarthatóság A fogyatékkal élő lakosok életminőségének javulásával nő öngondoskodó képességük, közlekedési lehetőségeik bővülésével, illetve (környezeti, társadalmi, gazdasági) akadálymentesítésével pedig a szolgáltatásokhoz való hozzáférésük válik magasabb szinten biztosítottá. Ebből mind társadalmi, mind gazdasági szempontból jelentős, hosszú távon is meghatározó haszon képződik. Szintén a közlekedési szokások megváltozása járulhat hozzá a települési környezetterhelés mértékének csökkenéséhez 192

193 Megnevezés Prioritás 2.5.Téti járás egészségtervének elkészítése Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye Tét Város Önkormányzata, téti járási háziorvosok, védőnők, egyéb önkormányzatok A téti járásban a lakosság egészségi állapota rossznak nevezhető (különösen magas a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők aránya), az egészségműveltség alacsony szintű, ezek a problémák a hátrányos helyzetű családokat, romákat, időseket még súlyosabban érintik, az életvezetési problémák pedig generációról generációra öröklődnek. A járás járási szintű egészségtervvel nem rendelkezik, de a kiemelten érintett célcsoportra, a romákra vonatkozóan a Téti Cigány Kulturális és Érdekvédelmi Egyesület pályázati forrásból elkészített egy Egészségtervet ( ), amelynek a főbb következtetései az alábbiak voltak, és amelyek egyértelműen indokolják egy minden célcsoportra kiterjedő, átfogó dokumentum elkészítését: - A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. - Téten a roma népesség száma -10%. körüli. Roma telepek nincsenek. A romák életvitelével kapcsolatosan az elvégzett kérdőíves felmérés alapján az Egészségterv az alábbi gyengeségeket tárta fel: - kérdőíves felmérés alapján a 33% túlsúlyos vagy elhízott - több mint 47 % csak egyszer vagy kétszer étkezik naponta 193

194 - többség rendszeresen iszik szénsavas cukros üdítőket - a többség kevés vizet iszik naponta - A többség keveset mozog - A többség legalább 3 órát néz televíziót naponta Az Egészségterv problématérképe alapján azonosított és megfogalmazott célkitűzések: - egészséges táplálkozással kapcsolatos társasági mutatók javítása - testmozgással kapcsolatos társasági mutatók javítása - egészségtudatosság fejlesztése Egy lakosság minden rétegére kiterjedő, átfogó járási egészségterv elkészítése indokolt. Az egészségterv egy komplex programtervezet, amely a település lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, magában foglalva a kiinduló helyzet felmérését (állapotleírás-egészségkép), ez alapján a cselekvési terv kidolgozását és az egészségterv kommunikálását is. Megvalósításában aktívan részt vállal a helyi közösség is. Mind települési, mind járási szinten fontos elkészíteni a helyi sajátosságok figyelembevételével a komplex stratégiai tervezés érdekében. A helyi egészségtervek elkészítése, az egészségnek, mint kiemelt szempont megjelenítése a településfejlesztési tervekben a legalkalmasabb eszköz arra, hogy az önkormányzatok a rendelkezésükre álló forrásokat az egészség érdekében is mozgósítsák. Célok - a járás lakosai életfeltételeinek, életminőségének, s ezen keresztül az itt élő emberek egészségi állapotának javítása az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül. - Az egészségterv megvalósítása a téti járásban élők testi, lelki és szociális jó-létét szolgálja 194

195 Célcsoportok Teljes lakosság Tevékenységek A tervezett, téti járás egészére vonatkozó egészségterv akkor lesz jól leírása használható és értelmezhető, ha a lokális színterek, kompetenciájukba nem tartozó problémáit térképezi fel és azok kezelésére törekszik. Az egészségterv - célrendszerét tekintve - végső soron tervezetten az egészségről szól, de nem az egészségügyi ( betegségügyi ) ellátás terve. Az egészségterv hozzásegít minket a járásbeli lakosság, mint a különböző színterek szereplői, életminőségének javításához. A színtér alapú egészségfejlesztési tevékenység pozitív közösségi mintát szolgáltatva megkönnyíti az egyén egészségesebb választásait, és hozzájárulhat a járásban meglévő alacsony egészségműveltségi szint javulásához. A téti járás egészére íródó egészségterv általános, hosszú távú (globális) célja a társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása. Egészségi állapotunk döntő mértékben meghatározza életkilátásainkat, jövőnket, egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt, és alapjaiban határozza meg életminőségünket. Az állapotfelmérés elvégzése után az egészségképben megfogalmazott tények alapján a feladatok, módszerek meghatározására kerül sor, majd a megvalósítás módjának közös kijelölésére. A feltárt problémákra reagálva konkrét cselekvési terv kidolgozása szükséges, annak folyamatos aktualizálása, megvalósítása. Kiemelt feladat az egészségterv minél szélesebb körben való megismertetése: célcsoportok azonosítása, akiknek kommunikálni kell az eredményeket, illetve meg kell határozni, hogy kik és milyen módon fogják kommunikálni a tényeket. Az egészségterv tervezésével, majd annak megvalósításával olyan változásokat szeretnénk a járásban előmozdítani, az autonóm módon szerveződő, korlátozott forrásokkal rendelkező, színterekhez kötődő közösségekben, melyek hatásuk összeadódásával a társadalmi versenyképesség erősödését segítik elő. Tervezett ütemezés

196 Várt eredmények - lakosai életfeltételeinek, életminőségének, a járásban élő emberek egészségi állapotának javulása - társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása. - az egészségterv szerves részévé váljon a településfejlesztési terveknek, a döntéshozatal támogatása Indikátorok - elkészült járási szintű egészségterv Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) EFOP A járási és települési egészségtervek kidolgozása révén kialakításra kerül egy olyan térségi adatbázis, amely hosszú távon képes támogatni a döntéshozatali folyamatokat. Az egészségtervek megvalósítása révén a lakosság egészségi állapotának jelentős javulása érhető el, mely emeli az életminőséget, kitolja az egyének aktív, munkaképes időszakát, ugyanakkor csökkenti az egészségügyi ellátásra, táppénzre fordított összeget. Az egészségtervek megvalósításának jelentős szerepe van a káros szenvedélyek csökkentésében, amelynek mutatói aggasztóan magasak a térségben. Az alapos és pontosan kidolgozott egészségtervek szerves részeivé válnak a településfejlesztési tervekbe, a döntéshozatali folyamatokba, amely révén az önkormányzati források célzottan kerülnek kiosztásra a támogatásra szoruló területek számára. Megnevezés Prioritás 2.6.Járási esélyegyenlőségi napok szervezése Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye Tét Város Önkormányzata, Győrszemere Község Önkormányzata, 196

197 Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) egyéb járási önkormányzatok A hátrányos helyzetű célcsoportok esetében nagyon korlátozottan állnak rendelkezésre olyan indikátorok, amelyek helyzetük, esélyegyenlőségük leírására adnának lehetőséget. A helyzetelemzés alapján az egyes célcsoportok esetében az alábbi főbb megállapítások tehetők, amelyek mind indokolják járási esélyegyenlőségi napok, rendezvények megtartását. A mélyszegénységben élők, romák esetében megfigyelhető, hogy az utóbbi évtizedben az alacsony ingatlanárak miatt a szegényebb rétegekből sokan költöznek a járásba Győrből, könnyebb albérletet is találni. Alacsony iskolázottság, sokgyermekes családok, gyakran több apától származnak a gyermekek. Sok esetben nem tanulnak tovább, a tankötelezettség lejárta után dolgozni kezdenek, hogy a szülőnek besegítsenek anyagilag is. Komoly életvezetési problémák figyelhetőek meg. Esélyegyenlőségi szempontból fontos kérdés a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés, azok elérésének és igénybe vételének a nehézsége. Alapvetően a közlekedési problémák nehezítik a szolgáltatások elérését. A gyermekek, fiatalok esetében az esélyegyenlőséget egyértelműen rontja, ha nincs helyi oktatási intézmény, ott sok a hiányzás, a lógás. Iskolai lemaradás is megfigyelhető a sorozatos kudarcok miatt, nem is akar iskolába járni emiatt. Általában előrehaladott fázisban kerülnek a rendszer látókörébe a problémás gyermekek, sokkal korábban kellene elkezdeni foglalkozni ezekkel a problémákkal. Oktatási intézményekben nincsen gyermekpszichológus, családterapeuta, egyre nagyobb szükség lenne ilyen szakemberekre, különösen a problémás helyzetű családoknál. A nők esetében az egyik alapvető kérdés a kisgyermekes anyukák helyzetének a kezelése, a családi és a munkahelyi funkciók összeegyeztetése, ahol a bölcsődei és óvodai szolgáltatások hiánya vagy körülményes elérhetősége jelenti a legnagyobb akadályt. Az idősek esetében a jelenlegi ellátó rendszer nem tud hatékonyan reagálni az elöregedéssel, idősödéssel járó fokozódó kihívásokra, sem 197

198 a gondozás, sem az elhelyezés szempontjából. A kistelepülések öregedési indexe magas, a közeljövőben ezek egyre jelentősebb problémákat fognak jelenteni. Kijelenthetjük, hogy gyakorlatilag nem megoldott az idős emberek szociális szakellátása a térségben, csak az alapellátások érhetőek el. A fogyatékossággal élők esetében fontos probléma, hogy fogyatékos szakellátás nem működik a térségben. A felnőtt fogyatékosokat nem tudják elhelyezni, alapvetően otthon vannak, a családra hárul a gondozásuk. Minden faluban vannak ilyen személyek. A közlekedésük, mozgatásuk sem megoldott. Akadálymentesítési problémák is előfordulnak. A legnagyobb gond a közintézmények, épületek megközelítése. Célok - attitűdformálás, a társadalmi környezet szemléletváltása - a hátrányos helyzetű csoportok (kiemelten a fogyatékkal élők) esélyegyenlőségének javítása, társadalmi integrációjuk elősegítése, jogaik tiszteletben tartásának erősítése - az 5 célcsoport kapcsán felvázolt problémákra megfelelő válaszok találása Célcsoportok Teljes lakosság Tevékenységek leírása Az esélyegyenlőségi napok megrendezésével a téti járásban is szeretnék elősegíteni a hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a fogyatékkal élők elfogadását, beilleszkedését. Minden hátrányos helyzetű célcsoport kapcsán lesznek befogadásukat segítő programelemek, de kiemelt figyelmet a fogyatékossággal élőkre fordítunk. Az esélyegyenlőségi napokon bemutatásra kerül a segítséggel élő mozgás-, hallás-, látássérült, és az értelmileg akadályozott, autista emberek élete, nehézségei, örömei, és cél, átéreztetni, hogy együtt lenni jó és felhívni a társadalom ép tagjainak figyelmét a fogyatékos emberek problémáira, valamint érdekeik és jogaik tiszteletben tartásának fontosságára, ezáltal segítve társadalmi integrációjukat. 198

199 A program részét képezi jelnyelvi bemutató, csörgőlabdás bekötött szemű foci, vak pingpong, egy paraolimpikon beszámolója és előadás a diszlexia, diszgráfia jellemzőiről. Tervezett ütemezés tavasztól évente 1 alkalommal 2 napos rendezvény Várt eredmények - a fogyatékkal élők társadalmi integrációja erősödik mindennapi problémáik ismertetésén keresztül, érdekérvényesítésük javul - a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációja nő Indikátorok - megvalósult rendezvények száma - a rendezvényen résztvevők száma Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) EFOP Az esélyegyenlőségi napok hozzájárulnak a társadalmi érzékenyítés megerősödéséhez, megerősödnek a helyi közösségek, mérséklődik a célcsoportok közti szakadék, felgyorsul és hatékonyabbá válik az információáramlás, és tevékeny, értékteremtő együttműködések alakulnak ki helyi és járási szinten. A környezeti fenntarthatóság jegyében a intézkedésgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb). 199

200 3.Prioritás: Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) 3.1. Járási foglalkoztatási paktum létrehozása a Téti Járásban Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek Tét Város Önkormányzata Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások A foglalkoztatási mutatók tekintetében a Téti járás Győr-Moson- Sopron megye egyik legkedvezőtlenebb helyzetű térsége, a regisztrált munkanélküliek aránya 2012 decemberében meghaladta a 6%-ot (6,2%) a megye többi járása közül a Pannonhalmit kivéve mindenütt 2 5% között alakult ez a mutató. A 2011-es népszámlálás adatai 4%-os munkanélküliségi rátát jeleztek a térségre, de ennél a kedvezőbb értéknél is jobbak voltak a többi járás mutatói ban a regisztrált munkanélküliek gazdaságilag aktív korú népességhez viszonyított aránya 7%-os értéket vett fel, de a nyilvántartott álláskeresők számával számított munkanélküliségi ráta 3,3% volt. A tartós munkanélküliek aránya a regisztrált álláskeresők körében szintén a Téti járásban a legkedvezőtlenebb, a vizsgált időszakban ( ) az álláskeresők 46,5%-a 180 napon túl sem talál állást (megyei átlag 34,6%). Ugyanakkor elmondható, hogy az országos jellemzőknél mind a munkanélküliségi rátát (8,7%), mind a tartós munkanélküliek arányát (51,8%) tekintve kedvezőbb mutatókkal bír a térség. A évi népszámlálási adatok szerint a foglalkoztatottak aránya a járásban 42,4%, ami szintén megyei átlag (44,3%) alatti, míg az inaktív eltartottak aránya (30,7%) a megyére jellemző mutatónál (28,0%) magasabb mértékű. A megyén belüli rosszabb értékek egyértelműen indokolják egy foglalkoztatási paktum szükségességét. 200

201 Célok - A foglalkoztatási paktum létrehozása a foglalkoztatási mutatók javítása érdekében - Partnerség megszervezése a Téti járásban - Igényekhez igazodó, keresletvezérelt munkaerő-piaci program megvalósítása a Téti járásban - Hátrányos helyzetű álláskeresők számára új munkahelyek teremtése, tartós foglalkoztatásuk megoldása Célcsoportok - Hátrányos helyzetű álláskeresők, kiemelten: - 25 év alatti pályakezdők vagy álláskeresők, - a nők - tartós munkanélküliek Tevékenységek leírása A foglalkoztatási paktum létrehozása magában foglalja a partnerség újraszervezését, foglalkoztatási stratégia aktualizálását, vállalkozói munkaerőigények felmérését, komplex munkaerő-piaci program megszervezését. Tervezett ütemezés Várt eredmények Indikátorok Az alábbi tervezett területeken hátrányos helyzetű munkavállalók felkészítése (tréningek, szakképzés) és foglalkoztatása: REL, vidékfejlesztési beruházások, önkormányzati szükségletek: esélymenedzserek, szociális ellátórendszer megerősítése, idősgondozás fejlesztése, idősek segítése ház körüli feladatokban, szabadidő-szervező, ezermester szolgáltatások, zártkerti ingatlanok kezelése, GINOP pályázók, egyéb meglévő vállalkozói munkaerőigények, civil szervezetek igényei: időszakos gyerekfelügyelet, nyári táborok, TOP-os gyermekellátási szolgáltatás fejlesztési projektek tavasztól 3 éves program 2019-ig - Helyi munkaerő-piaci igényekre reagáló keresletvezérelt működés alakul ki, vállalkozások, önkormányzatok, civilek intenzív bevonásával - Összehangolt helyi gazdaság- és vidékfejlesztés valósul meg - felülvizsgált foglalkoztatási stratégia - támogatott foglalkoztatott hátrányos helyzetű álláskeresők számá- 201

202 Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) nak növekedése TOP A paktum, mint foglalkoztatáspolitikai eszköz sikeres alkalmazásával növekedhetnek a helyi munkahelyek, a munkaadók megfelelő felkészültségű munkavállalókat foglalkoztathatnak az álláskeresők köréből. Ezáltal erősödik a helyi munkaerőpiac, és csökkenhetnek a közfoglalkoztatásba befektetett állami források is. A szociális gazdaságban vagy az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatási valósul meg. A társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot erősíti a keresletvezérelt munkaerő-piaci programok bevezetése is, amely a munkaadók és az álláskeresők igényeit is figyelembe veszi. Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) 3.2. Szociális gazdaság fejlesztését célzó program indítása a járásban munkahelyek teremtése céljából Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek Tét Város Önkormányzata Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások A foglalkoztatási mutatók tekintetében a Téti járás Győr-Moson- Sopron megye egyik legkedvezőtlenebb helyzetű térsége, a regisztrált munkanélküliek aránya 2012 decemberében meghaladta a 6%-ot (6,2%) a megye többi járása közül a Pannonhalmit kivéve mindenütt 2 5% között alakult ez a mutató. A 2011-es népszámlálás adatai 4%-os munkanélküliségi rátát jeleztek a térségre, de ennél a kedvezőbb értéknél is jobbak voltak a többi járás mutatói ban a re- 202

203 gisztrált munkanélküliek gazdaságilag aktív korú népességhez viszonyított aránya 7%-os értéket vett fel, de a nyilvántartott álláskeresők számával számított munkanélküliségi ráta 3,3% volt. A tartós munkanélküliek aránya a regisztrált álláskeresők körében szintén a Téti járásban a legkedvezőtlenebb, a vizsgált időszakban ( ) az álláskeresők 46,5%-a 180 napon túl sem talál állást (megyei átlag 34,6%). Ugyanakkor elmondható, hogy az országos jellemzőknél mind a munkanélküliségi rátát (8,7%), mind a tartós munkanélküliek arányát (51,8%) tekintve kedvezőbb mutatókkal bír a térség. A évi népszámlálási adatok szerint a foglalkoztatottak aránya a járásban 42,4%, ami szintén megyei átlag (44,3%) alatti, míg az inaktív eltartottak aránya (30,7%) a megyére jellemző mutatónál (28,0%) magasabb mértékű. A szociális gazdaság nem erős a járásban,, ez illetve a megyén belüli rosszabb foglalkoztatási értékek egyértelműen indokolják az alternatív foglalkoztatási formák szükségességét, a szociális gazdaság megerősítésének igényét. Célok - A szociális gazdaság megerősítése, társadalmi vállalkozások dinamizálása és stabilizálása a foglalkoztatási mutatók javítása érdekében - Szociális gazdasági partnerség megszervezése a Téti járásban - Hátrányos helyzetű álláskeresők számára új munkahelyek teremtése, tartós foglalkoztatásuk megoldása a szociális gazdaság segítségével Célcsoportok - Hátrányos helyzetű, nem versenyző álláskeresők Tevékenységek leírása A szociális gazdaság mintegy kiegészítő funkciót képviselő szegmensként történő megteremtése illetve erősítése a téti járásban hozzájárulhat a járási szinten kedvezőtlen mutatókkal rendelkező foglalkoztatás bővítéséhez, a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek növeléséhez. A járásban feladatunknak tekintjük, hogy ezen tevékenységen keresztül felvállaljuk a társadalmi integrációval, az esélyegyenlőség megteremtésével, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos érdekek érvényesítését egyaránt, és 203

204 Tervezett ütemezés Várt eredmények célunk, hogy a szociális gazdaság feltételeként létrejövő közös érdekeken alapuló, hosszú távú együttműködéseken keresztül a nem versenyző csoportoknak is foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget teremtsünk helyben. A helyi közösségek (helyi társadalmak) nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szociális gazdaság működtetésében. A helyi szükségletek kielégítésére épülő, foglalkoztatási célú szociális gazdaság (alternatív vagy közösségi foglalkoztatás) jellemző területei lehetnek a járásban: szociális szolgáltatások, a településüzemeltetés, az informatikai és kulturális szolgáltatások, a tájfenntartó gazdálkodás, a mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása, a hagyományos kézműves mesterségek felélesztése és a falusi turizmus, illetve a zöldturizmus keretében történő szolgáltatások működtetése. A helyben működő szociális/ társadalmi vállalkozások gazdasági teljesítményük mellett nélkülözhetetlen értékteremtő, -közvetítő és -megőrző funkciót is be kell, hogy töltsenek. Összefoglalva az intézkedés magában foglalja a társadalmi célú vállalkozások üzleti modelljének fejlesztését, az ehhez kapcsolódó tanácsadást, szervezetfejlesztést, képzést, szakmai támogatást, építve a korábbi hasonló programok kapcsán kiépített intézményi kapacitásokra tavasztól 3 éves program 2019-ig - A szociális gazdaság megerősödik, a nem versenyző álláskeresők is foglalkoztatási, jövedelmszerzési lehetőséghez jutnak - a helyi közösségek megerősödnek - A helyben működő szociális/ társadalmi vállalkozások gazdasági teljesítményük mellett nélkülözhetetlen értékteremtő szerepet töltenek be Indikátorok - szociális gazdaságban foglalkoztatottak száma Megcélzott pályázati támogatás Fenntarthatóság GINOP intézkedés A szociális gazdaság megerősödése révén növekedhetnek a helyi 204

205 (környezeti, társadalmi, gazdasági) munkahelyek, a munkaadók a nem versenyző munkavállalókat foglalkoztathatnak a hátrányos helyzetű álláskeresők köréből. Ezáltal erősödik a helyi közösség, csökkenhetnek a közfoglalkoztatásba befektetett állami források is. A szociális gazdaságban a célcsoportok tartós foglalkoztatása valósulhat meg. Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) 3.3.Gyakornoki program pályakezdők támogatására Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek Téti járás vállalkozásai (pl. Sokoró kft.) Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye, járási önkormányzatok A téti járás munkanélküliek korosztályi szerkezetének leírása során megállapíthatjuk, hogy jelentős a fiatal, 25 év alattiak aránya a munkát keresők között. Ez már előre vetíti, hogy az iskoláikat épphogy befejező, a Téti járás településein élő fiatalok egy része nehezen jut álláshoz. Esélyegyenlőségi szempontból nagyon fontos mutató a munkaerőpiacra először belépők pályakezdők elhelyezkedési, munkához jutási esélye, amit leginkább a pályakezdő álláskeresők számával, arányával lehet mérni, illetve kifejezni. A járásban a közötti időszakot tekintve évi átlagban 61 pályakezdő álláskereső volt nyilvántartva. A legrosszabb mutatójú évben (2010) számuk elérte a 79 főt, ami több mint duplája a gazdasági válság induló évének, a 2008-as esztendő adatának óta azonban számuk hasonlóan az összes regisztrált pályakezdő számának alakulásához csökkent, és 2013-ban alig 50 fős csoportot jelentett járás szinten az érintett fiatalok száma. A települések között találunk olyan községeket, ahol alig vagy egyáltalán nincs olyan fiatal, aki iskolái befejezése 205

206 után ne tudott volna elhelyezkedni. Leginkább a 25 éven aluli korosztályt érintheti az első munkahelyhez jutás sikertelenségének problémája, így érdemes az e korcsoportba tartozó munkanélküliek számához is viszonyítani a számukat. Összességében azt lehet mondani, hogy a 25 éven aluli regisztrált munkanélküliek körében egyharmados arányt képviselnek a pályakezdők, így támogatásuk a járásban is indokolt. Célok - azon mikro- és kisvállalkozások, valamint középvállalkozások projektjeinek támogatása, amelyek vállalják, hogy olyan 25 év alatti fiatal, szakképesítéssel rendelkező pályakezdőt alkalmaznak, aki középszintű szakképesítését első szakképesítésként, a nappali rendszerű iskolai oktatásban szerezte - pályakezdők munkaerő-piaci integrációjának elősegítése - az iskolai rendszerű képzésben szerzett képesítés hasznosulásának elősegítése Célcsoportok - pályakezdő fiatalok, köztük mélyszegénységben élők és romák Tevékenységek A helyzetelemzés alapján kapott adatok, azaz hogy a 25 éven aluli leírása regisztrált munkanélküliek körében egyharmados arányt képviselnek a pályakezdők járási szinten, igazolják, hogy az első munkahelyhez jutás nehézséget okoz a téti járás fiataljainak is, így támogatásuk a járásban is indokolt. A duális szakképzés jogi, intézményi és finanszírozási kereteinek kialakításával megnyílt a lehetőség arra, hogy a helyi vállalatokat gyakornoki helyek kialakítására ösztönözzük, így a fiatalok valódi munkatapasztalatot szerezhetnek, ezáltal javul foglalkoztathatóságuk és hosszabb távú munkaerő-piaci esélyeik. A tervezett gyakornoki program közvetlen kapcsolatot teremt a duális típusú szakképzés és a munkaerőpiac között, így a járásban is meg kell találni azokat mikro, kis-és középvállalkozásokat, akik szívesen vesznek részt a pályakezdő munkaerő foglalkoztatásában és mentorálásában a projekt költségeinek terhére, ami hosszú távon 206

207 mindkét fél számára előnyökkel járhat. A regisztrált vállalkozások száma az elmúlt években szinte minden településen folyamatosan növekedett, járás szinten 2013-ban számuk közelítette a kettőezret. A regisztrált vállalkozások száma bár nem kevés, de a KSH adatai szerint ezeknek csak egyharmada működik, a működő vállalkozások nagy része (66,7%) egyéni vállalkozás, valamint maximum 2 10 főt foglalkoztató társas vállalkozás. A térség rurális jellemzőinek megfelelően a vállalkozások fele (52%) a mezőgazdaság területén jött létre, a szolgáltató szektor jelenléte 37%-os, ipari tevékenység végzése a vállalkozások csupán tizedére jellemző. A felsorolt kisebb vállalkozások mellett az intézkedés szempontjából kihagyhatatlan szereplő lesz a téti járás legmeghatározóbb gazdasági szereplője és munkáltatója a mezőgépgyártással foglalkozó Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft, amely 900 főt foglalkoztat. A program hozzájárul a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez, a munkáltatók, kifejezetten a kkv-k részére a gyakornokok alkalmazásával és betanításával járó többletköltségek (pl: gyakornokok bére, mentorok díjazása, a gyakornoki hely kialakításához szükséges tárgyi feltételek biztosítása) kompenzálásával. Tervezett ütemezés tavasztól 9 hónapos gyakornoki program, 4 hónapos fenntartási időszak Várt eredmények - javul a fiatalok gyakornoki képzésben való részvétele, képzettsége, szakmai gyakorlati ismeretei, munkatapasztalata - javulnak a pályakezdő fiatalok piaci kilátásaik és foglalkoztatásuk Indikátorok - gyakornoki programba bevont pályakezdők száma - munkaerőpiacra integrált pályakezdők száma Megcélzott pályázati forrás GINOP Fenntarthatóság A program hozzájárul a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek 207

208 (környezeti, társadalmi, gazdasági) megteremtéséhez, a munkáltatók, kifejezetten a kkv-k részére a gyakornokok alkalmazásával és betanításával járó többletköltségek (pl: gyakornokok bére, mentorok díjazása, a gyakornoki hely kialakításához szükséges tárgyi feltételek biztosítása) kompenzálásával, így fenntarthatósága gazdasági szempontból megoldott. Megnevezés 3.4. Munkatapasztalat-szerzést célzó programok indítása (önkéntesség, középiskolások kötelező közösségi szolgálatának térségi szervezése). Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye járási önkormányzatok, civil szervezetek, Türr István Képző és Kutató Intézet A téti járás munkanélküliek korosztályi szerkezetének leírása során megállapíthatjuk, hogy jelentős a fiatal, 25 év alattiak aránya a munkát keresők között. Ez már előre vetíti, hogy az iskoláikat épphogy befejező, a Téti járás településein élő fiatalok egy része nehezen jut álláshoz főként munkatapasztalat hiányában. Némi munkatapasztalat megszerzését szolgálja a középiskolások számára kötelezően előírt rendelet is, amely szerint 2016-tól csak az tehet írásbeli és szóbeli érettségi vizsgát, aki elvégzett legalább ötven óra közösségi önkéntes szolgálatot. A tanulók számára a középiskolák a évfolyamon lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezik meg a közösségi szolgálat teljesítésére alkalmas tevékenységeket, és a fiatalok helyben maradása, helyi munkatapasztalat szerzése céljából fontos lenne, hogy a középiskolások kötelező közösségi szolgálatát járási szinten szervezzük, és járási civil szervezeteknél, intézményeknél tölthessék el, amely egyelőre nem jellemző a térségre. 208

209 Az önkéntes munka kapcsán a téti járásban nem figyelhető meg nagy aktivitás. Az önkéntes munka elterjesztése a középiskolások, felsőoktatásban tanulók, frissen végzetten között az első munkatapasztalatok megszerzése mellett azért is fontos lenne járás szinten, mert elősegíti a társadalmi beilleszkedést, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a teljes foglalkoztatottsághoz. Célok - Az önkéntesség és közösségi munka aktívabb használata a célcsoportok segítésében - középiskolások, felsőoktatásban tanulók, pályakezdők első munkahelyi tapasztaltszerzésének támogatása önkéntes munka révén, későbbi munkaerő-piaci integrációjának elősegítése - a középiskolások kötelező közösségi szolgálatának járási szintű megszervezése - az iskolai rendszerű képzésben szerzett képesítés hasznosulásának elősegítése Célcsoportok - Középiskolások, főiskolások, egyetemisták, pályakezdők Tevékenységek leírása Az önkéntes munka és a középiskolások kötelező közössége szolgálata is olyan tevékenységek elvégzését jelenti, amelyek során a későbbi munkavállaláshoz szükséges készségek igazán a gyakorlatban tudnak fejlődni, valódi élethelyzetekben, a tevékeny munka során. A közösségi szolgálatot a téti járásban egy olyan gyakorlati tereppé szeretnénk alakítani, ahol az iskolában elsajátított számos elméleti ismeret és tanulási teljesítmény mellett az életvezetési készségek is fejlődhetnek, a fiatalok tapasztalatot szerezhetnek különféle szervezetek működésével, munkakörökkel, társadalmi problémákkal kapcsolatban, és kipróbálhatják magukat aktív, cselekvő, szolgálatot teljesítő egyénekként is a járásban működő civil szervezeteknél, intézményeknél. A téti járási közösségi szolgálat és önkéntes munka rendszerét úgy szeretnénk továbbfejleszteni, hogy mindenki megtalálja a saját motivációját: megismerhet egy foglalkozást, hogy mások érdekeit szolgálja, közösséghez tartozzon, hogy elérjen egy fontos célt, például a 209

210 környezet szépülését, hogy bizonyos tulajdonságainak fejlődését elősegítse, hogy hasznos módon töltse az idejét, bajba jutottakon segítsen, védje a környezetet vagy gyakorlatot szerezzen egy számára fontos területen. Tervezett ütemezés tavasztól Várt eredmények - A program során létrehozott pedagógiai eszközrendszer hozzájárul a társadalmi leszakadás megakadályozásához és a társadalmi integrációhoz. - Az önkéntes tevékenység általános társadalmi megbecsülése növekedik, egyre több önkéntes egyre több fogadó szervezetnél tudja a közösségi munkát végezni. - a középiskolák közösségi szolgálatának járási szintű rendszere kiépül - a fiatalok gyakorlati ismeretei, munkatapasztalatai nőnek - javulnak a pályakezdő fiatalok piaci kilátásaik és foglalkoztatásuk Indikátorok - önkéntes munkát végzők száma a téti járásban - önkénteseket fogadó intézmények, szervezetek száma - a közösségi szolgálatukat a járásban végzők száma Megcélzott pályázati támogatás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) EFOP, állami forrás Az önkéntesség erősíti a társadalmi kohéziót és az értékteremtés mellett a kulturális, gazdasági és környezeti fejlesztés egyik fontos eszköze. Az önkéntesség a társadalmi tőke egyik fontos eleme, ami közvetve vagy közvetetten hat ki a fejlesztésekre, bizonyos értelemben befolyásolják azokat: együttműködések és partneri hálók alakulhatnak ki, melyek hosszabb távon a gazdasági mutatók javulásához vezetnek. A közös önkéntes tevékenységek ösztönzése hozzájárulhat a negatív társadalmi folyamatok (kirekesztés, szegénység elleni küzdelem) előmozdításához is. 210

211 Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva) 3.5. Közösségi közlekedés javítását célzó fejlesztési programok a munkába jutás megkönnyítésére Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek Tét Város Önkormányzata Járási önkormányzatok, civil szervezetek A téti járás megyei szinten kedvezőtlen munkanélküliségi mutatóinak egyik legfőbb kiváltó oka a járásra jellemző, kimondottan rossz közösségi közlekedés, járáson belül is, Tét és kisebb települések között, illetve a településekről a munkahelyeket főképpen biztosító Győr irányába is. A járás központja Tét, amely inkább mikro-centrumnak, mint igazi térségi központnak tekinthető, mivel sem gazdasági munkaerő-piaci, sem oktatási, kulturális vagy szolgáltatási szempontból nem kiemelkedő jelentőségű, ugyanakkor közigazgatási szempontból a járásszékhely funkcióit természetesen ellátja (pl. okmányiroda, földhivatal). Központi szerepkörének erősödését nemcsak mérete és intézményi ellátottságának szűkössége gátolja, hanem egyrészt az is, hogy a térségre, magára Tétre is, erőteljes vonzást gyakorol Győr, másrészt fontos okként említhető a közösségi közlekedési lehetőségek hiánya. A járás számos településéről lehetetlen busszal közvetlenül Tétre eljutni, pl. a néhány kilométerre lévő Rábaszentmihályról is Győrön keresztül lehet közösségi közlekedést igénybe véve a járásszékhelyre utazni, ami mind időben, mind költségekben jelentős többletterhet ró az itt élőkre, és arra készteti őket, hogy Győrben vagy a közvetlen buszjárattal elérhető, Tétnél kedvezőbb helyzetű Csornán intézzék ügyeiket, vegyék igénybe a különböző szolgáltatásokat. 211

212 Célok - A települések tulajdonában lévő falugondnoki, egyéb kis buszokkal ne csak szociális alapon szervezzenek utakat, hanem gazdasági alapon is. Ezek a buszok működhetnének egyfajta taxi jelleggel is, rendezvényekre, irányított úti céllal közlekedhetnének a járművek megfelelő létszám esetén. Az ebből befolyó összeget az önkormányzatok a buszok karbantartására és fenntartására is tudnák fordítani. Az így szervezett buszjáratokról az önkormányzatok a helyi lapokban és szórólapokon tudná a lakosokat tájékoztatni. - A munkavállalók közlekedési nehézségeire megoldást jelenthetnek a vállalkozások által szervezet buszjáratok. A nagyvállalkozások jelenleg is indítanak rendszeres buszjáratokat a dolgozóik közlekedésének megkönnyítése céljából. A térség és a megye kisvállalkozó számára is fel kell kínálni ezt a lehetőséget. Több vállalkozás összefogva tudná szállítani a dolgozókat a térség egy-egy pontjáról. -A munkavállalók körében ismert már a telekocsi rendszer. A közös munkahelyre járók több esetben egy autóval közlekednek, így a költségeket megosztva, a közlekedési nehézségeket kiküszöbölve tudnak bejárni. A térség véleményformálóinak feladata kell, hogy legyen a telekocsi népszerűsítése. Célcsoportok Hátrányos helyzetű álláskeresők, munkába ingázók Tevékenységek leírása A közösségi közlekedés hiányosságait a szociális szolgáltatók biztosította lehetőségek, egy jól működő falubusz rendszer, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal pályázatain a járási önkormányzatok és civilek által elnyert kisbuszok bevonásával lehet pótolni és így elérni, hogy Tét központ minden településről legyen elérhető, illetve járáson belül a munkába járás feltételei jelentősen javuljanak. Ennek előfeltétele, hogy a hiányzó igényfelméréseket pótolják, és hogy alulról induljanak a kezdeményezések az érintett célcsoportok bevonásával, egy koordináló szervezet aktív közreműködése mellett. 212

213 Tervezett tevékenységek összefoglalva: - Új alternatív közlekedési lehetőségek kialakítása - Közösségi közlekedést szervező vállalkozókkal egyeztetés, támogatott közlekedés - A települések tulajdonában lévő falugondnoki buszok új funkcióval való ellátása - Telekocsi rendszer népszerűsítése és működtetése Tervezett ütemezés tavasztól folyamatosam Várt eredmények - a járási közösségi közlekedés hiányosságai ellensúlyozásra kerülnek - Tét mikro-centrum szerepe erősödik - foglalkoztatási szint emelkedik a könnyebb munkába járási feltételek miatt - a járás vonzóbb lakóhellyé válik Indikátorok - megvalósult programok száma - résztvevők száma - alternatív közlekedési módok Megcélzott pályázati Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedés támogatás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) A projektgazda felelőssége a projekt pénzügyi likviditásának biztosítása, a projekt megvalósításának koordinálása, a partneri együttműködés szervezése és fenntartása, a projekt szervezet létrehozása, fenntartása és irányítása, pénzügyi és szakmai menedzsment biztosítása, a projekt szervezet működési feltételeinek biztosítása. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival fedezik valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb). 213

214 11.4. Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv Háttér információk A helyzetelemzés során kifejtett legfontosabb járási esélyegyenlőségi problémák orvoslását tűzte ki ezen ÁROP projekt, és a projektben megfogalmazott válaszok, javasolt kezdeményezések térségi kiterjesztésében nagy szerepe van a létrejött esélyegyenlőségi kerekasztalnak. A projekt során létrejött esélyegyenlőségi kerekasztal koordináló szervezete, a járásszékhely Tét Város Önkormányzata. A projekt során hozzá csatlakoztak azok a partnerszervezetek, akik részt vállalnak a kerekasztal működtetésében, valamint a programterv megvalósításában is. A projekt keretében megtartott, nagy létszámú kerekasztal ülések és további rendezvények elősegítették a partnerségi együttműködéseket, és hozzájárultak, hogy minél szélesebb körben megvitatott járási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és programterv jöjjön létre, valamint kiemelt feladatuknak tekintették a HEP-ek aktualizálását, továbbá a térséget érintő esélyteremtési témák közös megvitatását, és a feltárt problémákra megoldások keresését. A térségben tevékenykedő humán szolgáltatók, helyi és nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, non-profit szervezetek, állami szervezetek aktív együttműködést mutattak a helyzetelemzés és a programterv készítése során. A projekt zárása után annak fenntartása a projektgazda feladata lesz, így különösen fontos a partnerek aktivitása és a megfelelő koordináció, ennek érdekében a programterv készítése alatt is törekedtünk a lehetséges intézkedésgazdák és partnerek bevonására, akik véleményeikkel, javaslataikkal segítették a helyi szükségletekre reagáló intézkedések kidolgozását. Így a megvalósítás befejeztével a megszerzett ismeret, tapasztalat többlet értékként beépülhet a járási programozásba. Fontos, hogy a projekt során kialakult együttműködések a szakmai program befejezése után is fennmaradjanak a megkötött megállapodások alapján, és a bevont szervezetek elkötelezettek maradjanak jövőben létrejövő projektek, EU-s pályázatok végrehajtásában, hiszen személyesen és szervezetileg is érintettek és érdekeltek ebben. Partnerségi szervezeti struktúra A járási felzárkózási kerekasztal további működtetését egy több szintű, szerteágazó, egymással kapcsolatban lévő partneri intézményi hálóban tervezzük megvalósítani. Ez a szerves térségi háló megteremti a lehetőségét a 214

215 1) kezdeményező, egyes témákat felelősen kezelő, operatív végrehajtást végző munkacsoportok (melyek kiemelt feladata a projektek, EU-s pályázatok előkészítése, megvalósítása), 2) a teljes szervezeti struktúrát működtető, koordináló szakmai menedzsment (a jelenlegi ÁROP menedzsment feladatokat a foglalkoztatási paktum menedzsmentnek javasolt továbbvinnie) 3) a folyamatokat irányító, döntéshozó felzárkózási kerekasztal, 4) a nyilvánosságot, bevonást, részvételt biztosító járási esély fórum együttműködésére. A projekt során kialakultak ennek a struktúrának a működési mechanizmusai, létrejött egy jól működő szakmai menedzsment, megerősödött a járási partnerség, és elkészült a további akciókat megalapozó járási esélyteremtő programterv is. A kerekasztal és a kapcsolódó szervezeti egységek összehangolt munkája révén, az esélyegyenlőségi területen meglévő feladatok szervezése, projektek megvalósítása is koordinált módon valósul meg, amellyel el lehet kerülni a párhuzamosságokat, javul a problémakezelés és a költséghatékonyság is. A járási felzárkózási kerekasztalban való részvétellel a kisebb települések is megfelelő szakmai támogató hátteret kapnak saját esélyegyenlőségi feladataik elvégzéséhez, amellyel Tét város járásszékhely szerepe is erősödött. Az önkormányzatok és intézményeik mellett kiemelten fontosnak tartjuk a civil, egyházi, és vállalkozói szervezetek aktív részvételét a programban, hogy minél szélesebb körű partnerség működjön a járásban. A vállalkozások bevonására az őket érintő intézkedésekben nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőben. Téti Járási Esély Fórum Koordinációs csoport Felzárkózási kerekasztal Munkacsoportok 215

216 Jövőbeni koordináció biztosítás a partnerségi együttműködések területén Tét járásban létrejött esélyegyenlőségi kerekasztal jövőbeni működése akkor lesz biztosított, amennyiben a téti járásban meghatározó Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye vagy annak jogutódja (javasolt a kijelölése menedzsment szervezetként) felkarolja és továbbviszi azt a járás önkormányzatok aktív közreműködése mellett. Tét Város Önkormányzata a jövőben is eltökélt, hogy saját eszközeivel támogassa a különböző rendezvények, tevékenység, akciók megvalósulását, amelyek a járási hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét javítják, és járásszékhelyként ösztönzi a partnereket az aktív részvételre a különböző kezdeményezésekben, akciókban. A projekt fenntartásához kapcsoló feladatok a jövőben: - a partnerek közötti együttműködés elősegítése, kialakítása és életben tartása, működtetése az évenként megrendezendő esély- és foglalkoztatási fórumok összehívása, a kerekasztal üléseinek előkészítése, dokumentálása - a programterv (illetve a később kidolgozandó térségi foglalkoztatási stratégia és akcióterv) megvalósításának koordinálása az érintett szervezetek között - projektek kezdeményezése, partnerségek kialakítása, projektgenerálási és projektfejlesztési folyamat menedzselése, - projektek saját végrehajtása, illetve mások által a stratégia keretében végrehajtott projektek koordinálása - a programterv végrehajtásának folyamatos monitoringja és időszakos értékelése, felülvizsgálata - a partnerek közötti szinergia hatás érvényre jutásának elősegítése - partnerektől származó információ összegyűjtése, az összegyűjtött információ szétterítése a partnerek körében, vagyis a rendszeres információ-áramlás biztosítása - a partnerségi kapcsolatok ápolása, új partnerek bevonása 216

217 Intézkedésgazdák és partnerek Az egyes intézkedések leírásában szereplő intézkedésgazdák felelősek az adott intézkedés megvalósulásáért, a projektekben dolgozó partnerek munkájának koordinálásáért. Az intézkedésgazdának jelölt szervezetek folyamatos kapcsolatot tartanak a menedzsment feladatokat ellátó Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménynyel vagy annak jogutódjával. Kommunikációs/nyilvánossági terv Jelen kommunikációs terv célja, hogy a projekt megvalósítását elősegítse, támogassa és a projekt előrehaladásáról, valamint a projekt keretein belül létrejött eredményekről az érintettek számára információt, tájékoztatást nyújtson a kommunikáció megfelelő eszközeivel. A programtervben szereplő célok közül a hátrányos helyzetű célcsoportok elfogadását, társadalmi beágyazódását hatékony kommunikációs és nyilvánossági tevékenységgel is nagymértékben elő lehet segíteni. A kommunikációs/nyilvánossági tevékenységet a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye koordinálja, de pályázati finanszírozás esetén az adott projektet vezető, koordináló szervezet felel az adott projekt kommunikációjáról egyeztetve a menedzsment szervezettel a közös fellépés érdekében. A fejlesztésekhez kapcsolódó nyilvános eseményeken az alkalmazott kommunikációban és viselkedésben a projekt gazda vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A programterv megvalósítási időszakában nagy hangsúlyt kap a helyi társadalom tájékoztatása. A tájékoztatási tevékenység célja ebben az időszakban az intézkedések/projektek megvalósítása által bekövetkező kedvező változások tudatosítása a célcsoportban, a helyi/térségi döntéshozókban, ill. a pozitív fogadtatás elősegítése. A megtervezett kommunikációs tevékenység mozzanatát képezi az is, hogy a különböző célcsoportokhoz igazítsuk a rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket, meghatározzuk, hogy kinek, hogyan kommunikálunk, milyen csatornákon keresztül, és hogy mindezek miért javasoltak, illetve milyen eredményeket, hatásokat vonnak maguk után. Az elsődleges célcsoportok esetében leghatékonyabb kommunikációs eszköznek, módszernek vélhetően a személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés keretében végezhető közvetlen 217

218 egyéni tanácsadás lehet, mivel az infokommunikációs technológiák használata a hátrányos helyzetűek körében még nem eléggé elterjedt, a hozzáférés pedig nehézkes. Nagy hangsúlyt fektetünk a programterv megvalósítása során a valódi partnerség alapfeltételét jelentő kétirányú információáramlást, azaz a tényleges kommunikációra. Törekedünk rá, hogy a tájékoztató anyagok, hírlevelek a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok számára is könnyen érthetőek legyenek. Így a tevékenységek között szerepel ábrákat, rajzokat tartalmazó elektronikus és papíralapú kiadványok, plakátok készítése, terjesztése, sokszorosítása. 218

219 A programterven belüli intézkedések és projektek megvalósítása során az alábbi módszertani eszközöket javasolt használni a kommunikációs és nyilvánossági tevékenységeknél (ezeket lehetőség szerint a pályázati támogatással megvalósuló projektekbe is be kell tervezni): Kommunikációs eszközök a projekt nyilvánossági feladatainak ellátása érdekében Online sajtójelenlét - tájékoztatás és folyamatos információáramlás az interneten (járási, települési, régi kistérségi honlapok, közösségi portálok, EVENT létrehozása, hírlevél és ek kiküldése, Flash-mob) Sajtómegjelenések folyamatos összegyűjtése és közzététele a partnerségen belül Versenyek, pályázatok kiírása az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációjának elősegítésére Nyomtatott szóró- és tájékoztató anyagok (poszterek, plakátok, szórólapok, brossurák készítése a célcsoportok számára az induló projektekről, tevékenységekről a célcsoportok igényeinek megfelelően Érzékenyítő, szemléletformáló kampányok a helyi, járási, települési médiában: (újság, TV) rendszeresen megjelenő esélyegyenlőségi témájú műsorok, riportok, egyéb tartalmak megvalósításának támogatása Nyomon követés, kapcsolattartás: személyes és folyamatos kapcsolattartás és időközi összejövetelek a célcsoport tagokkal Rendezvényszervezés: fórumok, workshopok, konferenciák, szakmai összejövetelek az esélyegyenlőség előmozdítására Folyamatos dokumentálás: fotódokumentáció a teljes programterv megvalósulásának eseményeiről 219

220 Felhasznált dokumentumok és adatforrások Csoba Judit (2009) Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek? A munkanélküliek munkavállalói képessége és hajlandósága. In: Esély. 2009/ o. Kimutatás egyes szociális alapszolgáltatásokról és nappali ellátást nyújtó intézmények adatairól. (2014) Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve, Területi Statisztikai Évkönyv (2013) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014 (IV.1.) önkormányzati rendelete a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye. (2013) Központi Statisztikai Hivatal, Győr. TeIR adatbázis Települési Információs Rendszer Helyi Esélyegyenlőségi Program Árpás Helyi Esélyegyenlőségi Program Csikvánd Helyi Esélyegyenlőségi Program Felpéc Helyi Esélyegyenlőségi Program Gyarmat Helyi Esélyegyenlőségi Program Gyömöre Helyi Esélyegyenlőségi Program Győrszemere Helyi Esélyegyenlőségi Program Kisbabot Helyi Esélyegyenlőségi Program Mérges Helyi Esélyegyenlőségi Program Mórichida Helyi Esélyegyenlőségi Program Rábacsécsény Helyi Esélyegyenlőségi Program Rábaszentmihály Helyi Esélyegyenlőségi Program Rábaszentmiklós 220

221 Helyi Esélyegyenlőségi Program Szerecseny Helyi Esélyegyenlőségi Program Tét 221

222 Mellékletek A célcsoportok néhány statisztikai indikátora 1. táblázat Lakónépesség száma az év végén a Téti járásban, fő Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 2. táblázat Állandó népesség száma a Téti járásban, fő Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 222

223 3. táblázat Öregedési index a Téti járásban Árpás 258,3 266,7 252,4 215,4 219,2 169,7 Csikvánd 142,9 136,2 149,2 182,7 156,9 166,7 Felpéc 100,7 108,0 105,8 110,3 108,1 112,5 Gyarmat 133,7 137,1 138,2 127,6 127,9 124,0 Gyömöre 93,4 93,7 98,9 101,1 95,9 101,1 Győrszemere 69,1 70,3 74,0 72,8 70,5 72,0 Kisbabot 216,1 234,5 224,1 210,0 238,5 193,3 Mérges 183,3 200,0 200,0 163,6 154,5 211,1 Mórichida 126,3 145,1 138,1 137,3 128,4 158,2 Rábacsécsény 122,8 120,5 119,0 113,6 114,3 120,5 Rábaszentmihály 119,7 129,0 139,7 149,2 149,1 141,7 Rábaszentmiklós 180,0 173,3 152,9 150,0 200,0 209,1 Szerecseny 198,9 189,4 221,9 227,0 206,3 223,7 Tét 105,1 122,8 120,2 109,8 108,1 108,0 Járás összesen 109,0 115,3 116,7 113,2 110,3 112,3 Forrás: TeIR alapján. 223

224 3.1. táblázat A népesség korstruktúrája a Téti járás településein, X X Megnevezés évesek száma Összesen évesek aránya Árpás ,1% 59,9% 7,4% 20,6% Csikvánd ,3% 62,1% 7,7% 18,8% Felpéc ,4% 65,5% 5,9% 15,1% Gyarmat ,4% 62,4% 7,5% 16,7% Gyömöre ,8% 63,8% 6,4% 14,9% Győrszemere ,6% 65,1% 6,3% 12,0% Kisbabot ,2% 53,3% 5,2% 27,4% Mérges ,1% 59,6% 9,0% 21,3% Mórichida ,3% 64,2% 6,6% 17,9% Rábacsécsény ,3% 62,2% 6,3% 17,2% Rábaszentmihály ,4% 65,8% 6,7% 16,2% Rábaszentmiklós ,0% 70,1% 5,1% 16,8% Szerecseny ,7% 62,3% 6,3% 21,7% Tét ,9% 63,7% 7,3% 15,0% Járás összesen ,9% 63,7% 6,8% 15,6% Forrás: TeIR alapján. 224

225 4.1. táblázat Belföldi vándorlások a Téti járásban Állandó odavándorlások száma, fő Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR táblázat Belföldi vándorlások a Téti járásban Állandó elvándorlások száma, fő Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR 225

226 4.3. táblázat Belföldi vándorlások a Téti járásban Vándorlási nyereség, veszteség száma, fő Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR alapján. 226

227 5.1. táblázat Élveszületések száma a Téti járásban, fő Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR táblázat Halálozások száma a Téti járásban, fő Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 227

228 5.3. táblázat Természetes szaporodás/fogyás a Téti járásban, fő Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR alapján. 228

229 3.2/a. táblázat A év közötti állandó népesség száma a Téti járásban, fő Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR alapján. 3.2/b. táblázat A év közötti állandó népesség aránya a teljes népességen belül, % év átlaga Árpás 67,4% 70,7% 71,9% 69,4% 69,0% 67,3% 69,3% Csikvánd 68,0% 68,7% 68,5% 70,1% 69,5% 69,9% 69,1% Felpéc 69,8% 70,7% 72,0% 72,3% 71,0% 71,4% 71,2% Gyarmat 68,2% 68,6% 70,1% 69,9% 70,2% 69,9% 69,5% Gyömöre 69,2% 69,4% 70,6% 70,4% 69,5% 70,3% 69,9% Győrszemere 71,5% 71,7% 72,2% 72,2% 72,2% 71,4% 71,9% Kisbabot 56,3% 56,1% 57,3% 58,1% 58,5% 58,5% 57,5% Mérges 64,6% 68,1% 69,7% 68,5% 69,6% 68,5% 68,2% Mórichida 69,1% 67,7% 70,4% 70,8% 71,9% 70,8% 70,1% Rábacsécsény 71,2% 68,8% 69,7% 69,2% 68,6% 68,6% 69,4% Rábaszentmihály 68,8% 70,3% 71,3% 71,8% 72,7% 72,4% 71,2% Rábaszentmiklós 69,3% 69,6% 70,1% 74,5% 73,5% 75,2% 72,0% Szerecseny 66,8% 69,5% 70,3% 68,9% 68,9% 68,6% 68,8% Tét 70,2% 57,5% 69,3% 71,5% 71,4% 71,0% 68,5% Járás átlag 69,6% 67,0% 70,3% 70,9% 70,8% 70,5% 69,9% Forrás: TeIR alapján. 229

230 táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma nemi bontásban a Téti járásban (KSH) férfi nő összes férfi nő összes férfi nő összes férfi nő összes férfi nő összes férfi nő összes Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 230

231 táblázat Regisztrált munkanélküliek száma korcsoportok szerinti bontásban, között időszakra összesített adatok, fő között időszakra összesített adatok 6 év átlaga 20 év alatti év év év év év év év év 59 év felett Összesen 20 év alatti év év év év év év év év 59 év felett Összesen Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihál y Rábaszentmikló s Szerecseny Tét Járás Forrás: Munkaügyi Hivatal, TeIR. 231

232 3.2.4/a. táblázat Nyilvántartott pályakezdő férfi álláskeresők száma a Téti járásban (KSH), fő év átlaga Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR /b. táblázat Nyilvántartott pályakezdő női álláskeresők száma a Téti járásban (KSH), fő év átlaga Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 232

233 3.2.3/a. táblázat 180 napon túli nyilvántartott férfi álláskeresők száma (KSH), fő Megnevezés év átlaga Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR /b. táblázat 180 napon túli nyilvántartott női álláskeresők száma (KSH) fő Megnevezés év átlaga Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 233

234 3.2.6/a. táblázat Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma a Téti járásban (KSH), , fő Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR /b. táblázat Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma a Téti járásban (KSH), , fő Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 234

235 táblázat Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók száma, KSH ( ), fő Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR táblázat Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma, KSH ( ), fő Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 235

236 3.2.8/a. táblázat Szakiskolai és speciális szakiskolai felnőttoktatásban tanulók száma (KSH), fő Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen táblázat Lakásállomány a Téti járás településein Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 236

237 táblázat Adósságcsökkentési támogatásban részesültek száma, , fő Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR /a. táblázat Felnőttek és gyerekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma a Téti járásban Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 237

238 3.6.1/b. táblázat Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma a Téti járásban Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR /c. táblázat A házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma a Téti járásban Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 238

239 3.6.1/d. táblázat A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok száma együtt a Téti járásban Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR alapján. 239

240 4.3. Állandó népességből a 0 14 évesek száma ( ) és a 2013-as adatok százalékos megoszlása a teljes népességből a Téti járás településein %-os arány Árpás ,1% Csikvánd ,3% Felpéc ,4% Gyarmat ,4% Gyömöre ,8% Győrszemere ,6% Kisbabot ,2% Mérges ,1% Mórichida ,3% Rábacsécsény ,3% Rábaszentmihály ,4% Rábaszentmiklós ,0% Szerecseny ,7% Tét ,9% Járás ,9% Forrás: TeIR táblázat Betöltött védőnői álláshelyek száma a Téti járásban Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 240

241 4.4. táblázat. táblázat Óvodáztatási támogatásban részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR /a. táblázat Óvodai feladat-ellátási helyek száma a Téti járásban (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 241

242 4.4.1/b. táblázat Óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR /c. táblázat Az óvodai gyógypedagógiai gyermekcsoportok száma Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 242

243 4.4.1/d. táblázat Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR /e. táblázat Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt), fő Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 243

244 4.4.7/a. táblázat Általános iskolában tanuló 1-4. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt), fő Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR /b. táblázat Általános iskolában tanuló 5 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt), fő Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 244

245 4.4.7/c. táblázat A napközis tanulók száma az általános iskolákban (gyógypedagógiai oktatással együtt), fő Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR /a. táblázat Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) Megnevezés Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 245

246 4.4.8/b. táblázat Az általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban (a nappali oktatásban) Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 246

247 Árpás A Helyi Esélyegyenlőségi Programtervek kivonatai és célcsoportonként meghatározott problématerületek és intézkedés javaslatok (járási településenként) 1. Romák és mélyszegénységben élők Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése munkanélküliség csökkentése közmunka program folytatása Partnerek (kiemelve a felelős) Munkaügyi központ-helyi önkormányzat Az intézkedések tartalma A közfoglalkoztatottak számának növelése, munkavégzési lehetőségek bővítése, újabb önkormányzati földterületek bevonása a mezőgazdasági programba. adósság kezelés támogatásokhoz való hozzáférés Családsegítő szolgálat, helyi önkormányzat A felmérést követően személyenként, családonként külön stratégiát kidolgozni a hitel törlesztésének biztosítására, az eladósodás következményeinek a kiküszöbölésére 247

248 Csikvánd Az egészségügyi szűrések népszerűsítése. Az egészségtudatos életmódra nevelés, a szűrővizsgálatokon való nagyobb számú megjelenés az egészségesebb életet, a várható élettartam megnövekedését eredményezheti Dr. Gyurics János háziorvos Felelős: Kozma Tibor polgármester Kérdőívek összeállítása, - szakemberek felkérése, szervezés (helyszín, időpont, meghívók, tájékoztatók kiküldése) Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása, munkahelyek teremtése. Alternatív jövedelemszerzési lehetőség: Mezőgazdasági munkával foglalkoztatni helyi vállalkozások segítségével. Önkormányzat Előző évi tevékenységek elemzése, Együttműködés a Munkaügyi Kirendeltséggel, Személyek kiválasztása, Szerződéskötés, Egyéni teljesítménykövetelmények felállítása, Folyamatos ellenőrzés, Következmények érvényesítése, Foglalkoztatási időszak alatt a felsoroltak hatékonyabbá tétele Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése, Önkormányzat, Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása, GYMSMKH. Győri Járási Hivatal Já- Kérdőívek összeállítása, - szakemberek felkérése, szervezés (helyszín, időpont, meghívók, tájékoztatók kiküldése) 248

249 Felpéc rási Munkaügyi Kirendeltsége Az egészségügyi szűrések népszerűsítése. Az egészségtudatos életmódra nevelés, a szűrővizsgálatokon való nagyobb számú megjelenés az egészségesebb életet, a várható élettartam megnövekedését eredményezheti Dr. Pardi Éva háziorvos Felelős: Kuglics Tamás polgármester - Kérdőívek összeállítása, - szakemberek felkérése, szervezés (helyszín, időpont, meghívók, tájékoztatók kiküldése) Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása, munkahelyek teremtése. Alternatív jövedelemszerzési lehetőség: Mezőgazdasági munkával foglalkoztatni helyi vállalkozások segítségével. Önkormányzat Előző évi tevékenységek elemzése, Együttműködés a Munkaügyi Kirendeltséggel, Személyek kiválasztása, Szerződéskötés, Egyéni teljesítménykövetelmények felállítása, Folyamatos ellenőrzés, Következmények érvényesítése, Foglalkoztatási időszak alatt a felsoroltak hatékonyabbá tétele 249

250 Győrszemere Gyömöre Gyarmat Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése, Győzzük le együtt a szegénységet! Kétféle ember létezik: a jó és a rossz. Önkormányzat, Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása, GYMSMKH. Győri Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége jegyző családgondozó védőnő civilek jegyző családgondozó védőnő - Kérdőívek összeállítása, - szakemberek felkérése, szervezés (helyszín, időpont, meghívók, tájékoztatók kiküldése) 1.adatgyűjtés 2. probléma megfogalmazása 3. tervkészítés 1.adatgyűjtés 2. probléma megfogalmazása 3. tervkészítés civilek - roma elnök Magasabb arányú foglalkoztatás pm A közfoglalkoztatás céljait hozzárendelni a település céljaihoz, közfoglalkoztatásban résztvevők számának növelése 250

251 Mérges Kisbabot Egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése Adósságot felhalmozott családoknak tanácsadás pm pm A településen élők egészségi állapotának javulása, hátrányos helyzetű csoportok megszólítása A díjhátralékkal rendelkezők számának csökkentése A hátrányos helyzet generációkon keresztüli átöröklődése pm A hátrányos helyzetű családok részére foglalkoztatási lehetőségek felkutatása Több foglalkoztatási lehetőség pm, ügyintéző közfoglalkoztatás biztosítása, a kertészeti termelés megerősítése, önellátó gazdálkodás, megtermelt áru alacsony áron, vagy termeszétben történő hozzáférés biztosítása Munkanélküli tájékoztatása pm, önkormányzat felmérés a számukról; a kiemelt tájékoztatás; regisztrált nyomon követése Győzzük le együtt a szegénységet! jegyző családgondozó a felelős védőnő civilek 1.adatgyűjtés 2. probléma megfogalmazása 3. tervkészítés 251

252 Rábacsécsény Mórichida A közmunkaprogram további bővítése pm A közcélú foglalkoztatás céljait hozzá kell rendelni a település céljaihoz. Pályázat beadása. A végrehajtás folyamatos. Az álláskeresők regisztráltassák magukat a Munkaügyi Központban pm Az érintett személyek felkutatása. Tájékoztatása, információk elérhetővé tétele, személyre szóló prospektusok kiküldése a részükre Kétféle ember létezik: a jó és a rossz. / Felemelkedés közös erővel jegyző családgondozó a felelős védőnő civilek roma elnök pályázati lehetőségek keresése a felnőttoktatáshoz Felmérést kell készíteni a mélyszegénységben élők és a romák helyzetének megismerése jegyző felmérés elkészítése szükségleteikről, annak érdekében, hogy megfelelő szolgáltatásokat ajánlhassunk fel részükre szolgáltatás bővítése jegyző 3./2009. (III.11.) számú önkormányzati rendelet a szociális ellátásokról rendelet módosítása, adósságkezelési tanácsadás elindítása 252

253 Rábaszentmiklós Rábaszentmihály Segítsük egymást! polgármester, jegyző, munkaügyes szakember találkozásokról, konferenciáról jelenléti Civilekkel együtt a jövőért Ismerjük meg egymást! tegyük egészségünkért jegyző, Roma Civil szervezet szakembere polgármester, orvos, védőnő, Roma Civil szervezet szakembere pm, orvos, védőnő, Roma Civil szervezet szakembere tervezés, kivitelezés felmérés elkészítése annak érdekében, hogy megfelelő szolgáltatásokat ajánlhassunk fel részükre felmérés elkészítése annak érdekében, hogy megfelelő szolgáltatásokat ajánlhassunk fel részükre "Segély helyett, munka és bér" pm, ügyintéző 1.) közfoglalkoztatás biztosítása; 2.) a kertészeti termelés megerősítése, 3.) megtermelt áru alacsony áron, vagy természetben történő hozzáférés biztosítása 253

254 Tét Szerecseny "Hogyan győzzük le a szegénységet?" Szerecseny Polgármesteri Hivatala családgondozó felelős védőnő civilek 1. Adatgyűjtés, az egyénre szabott segítségnyújtáshoz 2. Probléma megfogalmazása a célcsoport segítsége érdekében 3. Tervkészítés a szolgáltatások kezdeményezésre Tét-Ürgehegy pm egy megbízható helybeli lakos, vagy lakosok megbízása a feladattal infrastruktúra fejlesztése pm tömegközlekedés javítása, szociális szolgáltatások bevezetése - tanyagondnoki ellátás; Kapcsolat felvétel a VOLÁN-nal. A feltárt adatok és helyzetelemzés függvényében pályázatok írása Magas munkanélküliségi ráta pm felnőttképzések bővítése helyben, mikro- kis és középvállalkozások támogatása a foglalkoztatottság növelése céljából 254

255 Romák egészsége polgármesteri hivatal, RNÖ gyermektől az idősig kell átfogó egészségvédelmi programot készíteni a roma lakosság számára. A roma családok egészségi állapotának javítására szűrővizsgálatok, életmódtábor, szűrési lehetőségekhez támogatás (pl. vércukormérő, tesztcsík, stb.) Mentális betegek visszahelyezése a munkavilágába pm foglalkoztatást helyettesítő támogatás további folyósítása, 30 napos önkéntes munka elfogadása adósságkezelés szociális intézmény adósságcsökkentési szolgáltatás bevezetése, életminőség vizsgálat sport-mozgás jegyző tornaszoba kialakítása, tornacsarnok felújítása sportszolgáltatások és annak helyének kialakítása, bővítése, javítása 255

256 Csikvánd Árpás 2. Gyermekek Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Logopédiai szolgáltatás megszervezése az óvodában Partnerek (kiemelve a felelős) vezető óvónő, önkormányzat Faluvédő Egyesület, önkormányzat Az intézkedések tartalma logopédiai szolgáltatás megszervezése az óvodában, szakember felkutatása, szerződéskötés Szervezett programok a szünidőben a gyermekek számára Résztvevők szervezése, programok biztosítása, technikai feltételek megteremtése, a gyermekek számára hasznos időtöltés és felügyelet biztosítása óvodás gyermekek szállítása falugondnok, önkormányzat A falugondnoki gépjármű naponta fél 4 órakor hazahozza az árpási gyermekeket az óvodából Szülők tájékoztatása a rendszeres kedvezménynyel járó további támogatásokról Önkormányzat és Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal Csikvándi Kirendeltség - tájékoztató összeállítása, - tájékoztató kiküldése 256

257 Gyömöre Gyarmat Felpéc Játszótér helyreállítása, bővítése Önkormányzat - pályázatfigyelés, pályázatkészítés - játszóeszközök beszerzése, telepítése, felülvizsgálata Szülők tájékoztatása a rendszeres kedvezménynyel járó további támogatásokról Önkormányzat és Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal Felpéci Kirendeltség - tájékoztató összeállítása, - tájékoztató kiküldése Játszótér létrehozása Önkormányzat - pályázatfigyelés, pályázatkészítés - játszóeszközök beszerzése, telepítése, felülvizsgálata A gyermekkor az ember legfontosabb időszaka - védőnő- óvoda a felelős - iskola Kerekasztal a vállalkozókkal, aktív civilekkel, aktív szülőkkel A gyermek szeme a jövő tükre - védőnő - óvoda a felelős - iskola Megszólítás, hogy milyen ellátási forma lenne megfelelő Adatgyűjtés a lehetőségekről Szükségletek felmérése után szolgáltatás kezdeményezése 257

258 Kisbabot Győrszemere Partnerségi kapcsolatok kiépítése középfokú oktatási intézményekkel, rendszeres szakmai találkozók szervezése. pm Eljárásrend készül a középfokú intézményekkel történő kapcsolattartásról Tanórára való felkészülés segítése pm Tanoda típusú foglalkozások szervezése A szociális hátrányokból eredő elmaradások, lemaradások felzárkóztatás pm Tanulók pontos beazonosítása, kompetencia felmérés, egyéni fejlesztési terv kialakítása szükség esetén Családok bevonása az esélyegyenlőséget szolgáló tanórán kívüli/szabadidős tevékenységekbe pm Karácsony/húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó családi rendezvények, művészeti előadások, koncert, bábelőadás, táncelőadás. Kulturális seregszemle, győrszemerei Népművészeti Fesztivál nyári gyermekprogramok jegyző, ügyintézők, gyermekjóléti szolgálat, családsegítője, polgármester munkanélküliek tájékoztatása jegyző, ügyintézők, gyermekjóléti szolgálat, családsegítője, polgármester közös programok szervezése, nyáron felügyelettel igény szerinti kulturális, és sporttal kapcsolatos közös programok szervezése, technikai lehetőségek biztosítása a sporttevékenységekhez 258

259 Rábaszentmihály Rábacsécsény Mórichida Mérges A gyermekkor az ember legfontosabb időszaka Az óvoda nyári nyitva tartásának megszervezése védőnő óvoda, iskola pm 1. adatgyűjtés 2. probléma megfogalmazása 3. tervkészítés Igényfelmérés az érintett célcsoportban. Az óvoda lehetőség szerint csak 3 hétre álljon le. Kapcsolódó szervezési tevékenységek tervezése és megvalósítása. Szeretjük gyermekeinket, vigyázzunk a teleülésen élő családokra pm pályázati lehetőségek keresése, jó gyakorlatok bemutatása Gyermek a jövő! pm szülő-gyermek kapcsolatának erősítéséhez programok szervezése; külső szakemberek (pszichológus, védőnő) folyamatos bevonása a programokba Nyári szabadidő hasznos eltöltése táborvezető, jegyző, ügyintéző közös programok szervezése, nyári táborok népszerűsítése, gyermek felügyelettel 259

260 Tét Szerecseny Rábaszentmiklós Ami a gyerekkorból kimarad, az örökre elve- Civilek, szülők, védőnő, óvoda, Téti Megszólítás, hogy milyen ellátási forma szett. Kistérség Sokoróaljai Önkormányzata- lenne megfelelő inak Gyermekjóléti és Szociális In- Adatgyűjtés a lehetőségekről tézményének vezetője Szükségletek felmérése után szolgáltatás kezdeményezése biztonság az utakon pm pályázat útján kerékpárút építése szünidő jegyző szünidei napközik, táborok szervezése személyi higiéne segítése pm szülők felvilágosítása, gyakorlati útmutatók, személyi higiéne segítése, tanítása közbiztonság megteremtése pm kamerarendszer működtetése továbbtanulás segítése pm, jegyző szakiskolai és szakmunkásképzés segítése, népszerűsítése kultúra pm, jegyző pályázat az építéshez, kulturális programok bővítéséhez, gyermekprogramok bővítéséhez pályázat 260

261 harmonikus család jegyző szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, ill. a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és kompetenciák fejlesztése érdekében 261

262 Felpéc Csikvánd Árpás 3. Idősek Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése idősek hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz Partnerek (kiemelve a felelős) falugondnoki szolgálat, önkormányzat Az intézkedések tartalma Falugondnoki szolgálat szakmai programjának bővítése, szakorvosi rendelésre, vérvételre való utazás összehangolása informatikai jártasság növelése Nyugdíjasklub, Önkormányzat Nyugdíjasklubbal együttműködve tanfolyam szervezése, helyben az iskola informatika tanárának közreműködésével Biztonságos autóbuszmegálló kialakítása Önkormányzat - tervezés, engedélyezés - pályázatfigyelés, pályázatkészítés Nyugdíjas klub létrehozása - Kérdőívek összeállítása, - tagok szervezése (helyszín, időpont, meghívók, tájékoztatók kiküldése) Biztonságos autóbuszmegállók kialakítása Önkormányzat - tervezés, engedélyezés - pályázatfigyelés, pályázatkészítés 262

263 Győrszemere Gyömöre Gyarmat Nyugdíjas klub létrehozása - Kérdőívek összeállítása, - tagok szervezése (helyszín, időpont, meghívók, tájékoztatók kiküldése) Soha nem annyira öreg az ember, hogy már civil szervezet Adatok gyűjtése, szórólapok készítése, pá- semmit se érjen. (Marlo Morgan) gondozónők lyázati források keresése Vigyázzunk rájuk! vezető gondozó Ma kezdődik életed hátralevő része. civil szervezet gondozónők vezető gondozó Adatgyűjtés az idősek problémáiról Szórólapok készítése Pályázati források keresése Rendőrség bűnmegelőzési osztályának bevonása Idősek orvosi ellátásának biztosítása jegyző felmérni, hogy kinek van szüksége eü-i intézménybe történő bekerülésre A rizikócsoportokba tartozó idősek helyzetének feltárása jegyző szükségletek feltárása, segítségnyújtás módjának megtervezése generációs programok szervezése pm programok, szolgáltatások szervezése 263

264 Kisbabot bűnmegelőzési tájékoztatás, figyelemfelhívás az áldozattá válás elkerülése érdekében pm önkormányzat és a polgárőrség tájékoztató kiadványokkal előadások szervezésével felhívja a figyelmet a bűnmegelőzésre aktív ezüstkor programok igényfelmérés, érdeklődési kör igényfelmérés, érdeklődési kör; A nyugdíjasklubbal a programok szervezéséhez szükséges erőforrások felkutatása; A programok megvalósítása anyagi biztonság internet időseknek polgármester, jegyző, nyugdíjas klub vezetője polgármester, jegyző, nyugdíjas klub vezetője A megélhetési problémákkal küzdők felkutatása; önellátó gazdálkodás lehetőségének felmérése; az egészségi állapothoz igazítva; Az önkormányzati kertben megtermelt élelmiszerek juttatása és szükség esetén pénzbeli támogatás a rászorulóknak. Vetőmagok adományozása Felmérések készítése; használatot megismertető képzés szervezése 264

265 Rábaszentmihály Rábacsécsény Mórichida Mérges Soha nem annyira öreg az ember, hogy már civil szervezet 1. adatgyűjtés semmit se érjen. (Marlo Morgan) gondozónők 2. probléma megfogalmazása Vigyázzunk rájuk! vezető gondozó 3. Szórólap készítés 4. Rendőrség bűnmegelőzési osztályának bevonása Az idős emberek egészségi állapotának megőr- pm A védőnő, háziorvos bevonásával szűrő- zése vizsgálatok kezdeményezése. Vigyáz rám, mert idős vagyok! pm pályázati források és jó gyakorlat keresése, szórólapok készítése Elmagányosodás jegyző országos, megyei adatok gyűjtése, az otthonokról szórólapok kérése, pályázati források keresése "aktív ezüstkor" programok Dalkör vezetője, jegyző, családsegítő, 1.) megélhetési problémákkal küzdők fel- tanácsadó kutatása; 2.) saját konyhakerti tevékenységek segítése egészségi állapottól függően; 3.) az önkormányzati kertben megtermelt élelmiszerek juttatása és szükséges esetén pénzbeli támogatás rászorulóknak 265

266 Tét Szerecseny Rábaszentmiklós Mindenki sokáig akar élni, de senki sem akar megöregedni. Rendőrség, szociális szakember, Nyugdíjas klub vezetőségi tagjai Rendőrség bűnmegelőzési osztályának bevonása (biztonságuk biztosítása) közbiztonság időseknél pm az idősek gyakran az utcán is áldozattá válnak, becsapják őket, kamerarendszer kiépítése csökkentené a problémát szakellátó intézmények jegyző olyan szakellátás, vagy hospice otthon létrehozása, ahova nem kell belépési díjat fizetni közösségi élet idős korban pm kulturális programok bővítése, generációs programok szervezése, tájékoztatás, prevenció. Mivel több nyugdíja szervezet is működik a településen, szükség van egy klubszobára, ahol megtarthatók a találkozók 266

267 kistérségi tömegközlekedés pm Volán vezetéssel való egyeztetés, mert a kistérségi ill. járáson belüli falvak egy részének nehéz megközelíteni a járási központot áldozatvédelem pm adatgyűjtés az áldozattá válás létszámáról, tájékoztatás, megelőzés közlekedés idős korban pm kerékpárút kialakítása a forgalmasabb útszakaszokon elszigetelődés pm az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése; képzések igény szerinti bővítése krónikus betegségek idős korban pm rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások bővítése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése 267

268 Csikvánd Árpás 4. Nők Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése munkanélküliség csökkentése közmunka Partnerek (kiemelve a felelős) Munkaügyi központ-önkormányzat polgármester Az intézkedések tartalma Közmunka program folytatása, női munkaerő számának növelése távmunka végzés lehetősége Családsegítő Szolgálat, önkormányzat felmérés a munkalehetőségek között (távmunka), adatgyűjtés a munkanélküliek körében, munkalehetőségek ajánlása a nők részére Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét. GYMSMKH. Győri Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Képzési programok iránti igény felmérése, Együttműködés a Munkaügyi Kirendeltséggel, Személyek kiválasztása 268

269 Győrszemere Gyömöre Gyarmat Felpéc Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munka- GYMSMKH. Győri Járási Hivatal Já- Képzési programok iránti igény felmérése, erőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív rási Munkaügyi Kirendeltsége Együttműködés a Munkaügyi Kirendelt- korú családtagok által kedvezményesen igény- séggel, be vehető, korszerű ismeretek megszerzését Személyek kiválasztása, célzó speciális képzési programok körét. Az asszony a ház lelke, a család szíve volt. Se- védőnő Adatgyűjtés, igényfelmérés, szervezés gítsük őket! családgondozó iskola Csodálatos az, amit egy nő megbír! Egy nő, védőnő Adatbázis kialakítása aki anya; egy anya, aki szeret. családgondozó Igényfelmérés, iskola Szolgáltatás kezdeményezése A gyermeküket egyedül nevelő szülők gazdasági kiszolgáltatottságának enyhítése; Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása jegyző problémával érintettek beazonosítása, szociális ellátás lehetőségeiről való tájékoztatás Gyermekek napközbeni ellátása pm óvodai ellátás további biztosítása Családbarát munkahelyek jegyző felmérni, hogy a helyi vállalkozások menynyire családbarátok 269

270 Rábacsécsény Mórichida Mérges Kisbabot családon belüli erőszak családsegítő körzeti megbízott, polgármester, NANE felvilágosító előadások tartása; közös felelősség hangsúlyozása a jelzéssel kapcsolatban, anonim felmérés gyermekelhelyezés nyáron Az asszony a ház lelke, a család szíve volt. Segítsük őket! Krízishelyzetben lévő esetek számának feltérképezése Családsegítő, önkormányzat, polgármester védőnő - családgondozó a felelős - iskola pm adatgyűjtés, szükséges erőforrások előteremtése, nyári programok szervezése, technikai megvalósítás Adatgyűjtés, igényfelmérés, szervezés A krízishelyzethez kapcsolódó szolgáltatástípusok és intézmények feltérképezése, majd ezen információk közzé tétele a hivatal információ tábláján. Jó nőnek lenni? jegyző pontos adatbázis elkészítése a nők helyzetéről Mi a Gender elmélet? jegyző Adatgyűjtés, igényfelmérés, szervezés, Biztos Kezdet program 270

271 Tét Szerecseny Rábaszentmiklós Rábaszentmihály "Van női méltóság" családsegítő, jegyző, védőnő 1.) adatgyűjtés; 2.) felvilágosító előadások tartása Segítsük a nőket! Védőnő, civilek, szülők, Családgondozó Adatgyűjtés, igényfelmérés, szervezés (munkanélküliség) Családbarát munkahelyek pm új munkahelyek teremtése, ahol részmunkaidős munkák, rugalmas munkaidő lehetséges a gyermekekhez igazítva, rugalmas 4-6 órás munkaidőben egészségtudatos élet pm a szűrések ingyenessé tétele, támogatás adása a védőoltásokhoz 271

272 nők munkanélkülisége pm bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét 4-6 órás munkahelyek teremtése párkapcsolat jegyző konfliktuskezelési technikák elsajátítása, érdekvédelmi szervezetek, családterápia, szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése. Zöldterületek közparkok tervszerű felújítása nők képzése pm lehetőleg helyen induló átképzésekkel, közben gyermekfelügyelettel 272

273 Gyömöre Gyarmat Felpéc Csikvánd Árpás 5. Fogyatékkal élők Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Partnerek (kiemelve a felelős) Az intézkedések tartalma akadálymentesítés önkormányzat A Kultúrház Andrássy utca felőli bejáratának akadálymentesítése, rámpa megépítése Fizikai akadálymentesítés Önkormányzat - pályázatfigyelés, pályázatkészítés - kivitelezés Fizikai akadálymentesítés Önkormányzat - pályázatfigyelés, pályázatkészítés - kivitelezés Mindenkire egyformán süssön a nap! jegyző védőnő családgondozó Adatgyűjtés, statisztika. Mindenkire egyformán süssön a nap! jegyző védőnő családgondozó Adatgyűjtés Statisztika Kerekasztal beszélgetések szervezése 273

274 Rábacsécsény Mórichida Mérges Kisbabot Győrszemere középületek akadálymentesítése, közösségi közlekedés, járdák, parkok, akadálymentesítése pm akadálymentesítés áttekintése, pályázatok keresése a fejlesztésekben Ismerjük meg a fogyatékkal élők igényeit családgondozó, háziorvos, önkormányzat, ügyintéző adatgyűjtés, feltárás, előadások szervezése Mindenkire egyformán süssön a nap! jegyző védőnő családgondozó Adatgyűjtés, probléma megfogalmazása, tervezés A fogyatékkal élőkkel kapcsolatos adatgyűjtés pm Adatgyűjtés, kérdőívek kiküldése, az adatok feldolgozása. Mindenkire egyformán süssön a nap! jegyző védőnő családgondozó felmérés elkészítése szükségleteikről, annak érdekében, hogy megfelelő szolgáltatásokat ajánlhassunk fel részükre Civilekkel együtt a jövőért jegyző találkozásokról, konferenciáról jelenléti 274

275 Tét Szerecseny Rábaszentmiklós Rábaszentmihály "Törj ki a csendből" ügyintéző, orvos, védőnő, családsegítő feltárás, adatgyűjtés, előadások Mindenkire egyformán süssön a nap! külső segítő szakember, civil, iskolaigazgató Adatgyűjtés Statisztika Kerekasztal beszélgetések szervezése adathiány jegyző meg kell tudni, hogy milyen szervi fogyatékkal élők vannak többségben, kinek milyen igénye van az ellátások körében rehab munkahely jegyző rehabilitációs munkahely teremtése; a fogyatékkal élők, és rokkantak is hasznos tagjai lehetnek az országnak. Lehetőséget kell teremteni nekik is, hogy a megmaradt funkciókat felhasználva dolgozhassanak 275

276 érdekvédelem jegyző érdekvédelmi csoportok kialakítása, helyi szintre hozása akadálymentes környezet pm a fogyatékkal élők segítése, kiszolgáltatottságuk csökkentése; intézménye, parkok, járdák akadálymentesítése pszichiátriai gondozás pm ellátásukban részt vevő civil szervezetek bevonásával elemzések készítése, problémáik feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése fogyatékkal élők egészsége hivatal segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon: előadásokkal, akadálymentes környezetben szűrésekkel, helyi média igénybevétele 276

277 T é t V á r o s Ö n k o r m á n y z a t a Tét, Fő u H Tel./Fax: 96/ ; ; [email protected] EMLÉKEZTETŐ A megbeszélés adatai Tárgy: Projekt: Időpont: Helyszín: Emlékeztető készítője: Emlékeztetőt jóváhagyta: 6. alkalom Kerekasztal ülés ÁROP-1.A óra Tét, Fő u 129. Kisfaludy Panzió Csóka Csabáné kerekasztal koordinátor Szalai Lászlóné szakmai vezető Résztvevők Mellékelt jelenléti ív szerint

278 T é t V á r o s Ö n k o r m á n y z a t a Tét, Fő u H Tel./Fax: 96/ ; ; [email protected] Elhangzott megállapítások, döntések Napirendi pontok: A javított programterv megvitatása, lezáró értékelés. Megbeszélésen elhangzottak: Szalai Lászlóné köszöntötte a Kerekasztal tagjait, a szakértőket, a települési vezetőket. Külön köszöntette a projektben szakértői feladatokkal megbízott BFH Európa Kft ügyvezetőjét Hollósi Szabolcsot, aki az elkészült javított programterv megvitatása és záró értékelése kapcsán került meghívásra a Kerekasztal részéről. Az ügyvezető fontosnak tartotta elmondani, hogy igazán érdekes munka volt a Járási Esélyteremtő Programterv elkészítése és örömmel vettek részt a projekt megvalósításában, mint megbízott szakértők. Hollósi Szabolcs elmondta, a cél az, hogy olyan Járási Esélyteremtő Program kerüljön a Kerekasztal által elfogadásra, amely egyúttal hozzájárul az egyes települések a HEP-jének aktualizálásához is. Külön kiemelte, mint ahogy korábban a TKKI munkatársa is, hogy azért fontos a JEP minél pontosabb megfogalmazása ezt követően pedig a jóváhagyása, mert az abban megfogalmazottak segítik majd a járási szinten a programtervek aktualizálását, és ez által élővé válhatnak az elkészített tervek. Beszélt a programterv elkészítéséről szorosan összekötve az operatív programokkal és a kiírásra kerülő pályázati lehetőségekről. 1. prioritás az esélyteremtő programterv kidolgozása után, a Helyi Esélyegyenlőségi Program jóváhagyása. Tájékoztatatta a jelen lévőket, hogy időközben új tanoda program pályázati kiírása történt meg. Október 31-ig lehet benyújtani 100 %-ban támogatott pályázatot, amelyben maximum 18 hónapra, maximum 30 millió forintra lehet támogatási igényt benyújtani. A kedvezményezettek köre az egyesületek, alapítványok, és egyházak. Az előkészítés fontos része, hogy komoly helyzetelemzéssel kell rendelkeznie a pályázni kívánóknak. A korábban megvalósított tanodapályázatok jó példák lehetnek a pályázati program elkészítéséhez. Minimum 20 fő, de 1000 fő feletti lakosságszám esetében 30 fő létszám szerepeltetése szükséges a pályázatban.

279 T é t V á r o s Ö n k o r m á n y z a t a Tét, Fő u H Tel./Fax: 96/ ; ; [email protected] A benyújtani kívánó település HEP-jében szerepeltetni kell, mint projektötletet és fontos az ÁROP 1.A. 3. projekttel a partnerségi kapcsolat is. Az ügyvezető bíztatta a településeket a kooperációra, mivel így nagyobb eséllyel indulhatnak a felhíváson. 2. prioritás az egészségesebb életvitel, jobb életminőségi program. Cél a Téti Járás Egészségtervének elkészítése, szűrőprogramok, rendezvények szervezése, életmódváltó programok stb. 3. prioritás a járási munkaerő piaci integrációs program, ami egy TOP-os járási foglakoztatási paktum pályázati kiírásra épülhet. Gyakorlati program pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek munkatapasztalat szerzés, önkéntes munka vállalása fiataloknak, közlekedési közlekedés javítása. Szalai Lászlóné megköszönte a szakértőnek az értékes információkat, és felkérte a Kerekasztal tagjait, hogy amennyiben kérdésük van a JEP-pel kapcsolatosan tegyék fel a szakértőnek. A tagok elmondták, hogy a kiegészített információkkal megfelelőnek tartják az elkészített JEP-et, így Szalai Lászlóné szakmai vezető felterjesztette Bánfi Lajos polgármesterúrnak szavazásra, a programterv elfogadását. Bánfi Lajos polgármester úr kérte a tagokat, hogy amennyiben elfogadják, az elkészített Járási Esélyteremtő Programtervet kézfeltartással jelezzék. 2015/2. határozat: A Járási Esélyteremtő Kerekasztal egybehangzóan ellenszavazat nélkül elfogadta a Téti Járás Esélyteremtő Programtervét.

280 T é t V á r o s Ö n k o r m á n y z a t a Tét, Fő u H Tel./Fax: 96/ ; ; [email protected] Következő megbeszélés napirendje Időpont: Helyszín: október 29. 9:00 óra Tét, Fő u 129. Kisfaludy Panzió Tervezett napirendi pontok: A programterv megvalósításának lehetőségei; a kerekasztal lezáró értékelése, összegzés. Tét, 2015.október 5.. Szalai Lászlóné szakmai vezető. Csóka Csabáné kerekasztal koordinátor