SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE

Átírás

1 SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE - FELÜLVIZSGÁLAT

2 TARTALOEGYZÉK 1. Bevezetés Természeti adottságok, térségi erőforrások A kistérség társadalmi területi folyamatai A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása Demográfia A népességszám alakulása és összetevői A népesség szerkezete A népesség nemi- és korstruktúrája A népesség iskolázottsága Munkaerőpiac Gazdasági aktivitás és foglalkozási szerkezet Munkanélküliség A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A gazdaság területi folyamatai Általános jellemzők Gazdasági szerkezet A kistérség környezeti folyamatainak bemutatása, természeti értékek Levegőtisztaság Zajvédelem Vízvédelem Természetvédelem Műszaki infrastruktúra alakulása Közlekedési hálózatok Vízgazdálkodás Szennyvízkezelés és tisztítás Energia ellátás Távközlés Lakáshelyzet Rendezési tervek, fejlesztési koncepciók, programok és tervek Kistérségi kulturális értékek A kistérség települési önkormányzatainak helyzete SWOT-analízis... 39

3 ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA: A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI HELYZETE 5 2. ÁBRA: NÉPESSÉGSZÁM VÁLTOZÁS A SÁRVÁRI KISTÉRSÉGBEN ÁBRA: NÉPESSÉGSZÁM VÁLTOZÁS A SÁRVÁRI KISTÉRSÉGBEN ÁBRA: TERMÉSZETES SZAPORODÁS A SÁRVÁRI KISTÉRSÉGBEN ÁBRA: A VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET ALAKULÁSA A SÁRVÁRI KISTÉRSÉGBEN ÁBRA: A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ALAKULÁSA ÁBRA: MUNKANÉLKÜLISÉGI, FOGLALKOZTATÁSI ÉS AKTIVITÁSI RÁTA VÁLTOZÁSA A SÁRVÁRI KISTÉRSÉGBEN ÁBRA: EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A RÉGIÓ KISTÉRSÉGEIBEN ÁBRA: VÁLLALKOZÓI KÖRNYEZET, KÜLFÖLDI TULAJDON, ÁGAZATI KONCENTRÁCIÓ ÁBRA: ADÓFIZETŐK ARÁNYA AZ ÁLLANDÓ LAKOSSÁGHOZ VISZONYÍTVA VAS MEGYE KISTÉRSÉGEIBEN, ÁBRA: EGY ADÓFIZETŐRE JUTÓ ÖSSZES SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ÖSSZEGE VAS MEGYE KISTÉRSÉGEIBEN, FT (2002) 24 3

4 TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. TÁBLÁZAT: A LAKÓNÉPESSÉG VÁLTOZÁSA AZ 1990-ES ADATOKHOZ VISZONYÍTVA 7 2. TÁBLÁZAT: A NÉPESSÉGSZÁM VÁLTOZÁS ÉVI ÁTLAGA 2005 (%) 9 3. TÁBLÁZAT: AZ EZER FÉRFIRA JUTÓ NŐK SZÁMA TÁBLÁZAT: KORSTRUKTÚRA ÉS ÖREGSÉGI INDEX TÁBLÁZAT: A NÉPESSÉG ISKOLAI VÉGZETTSÉGE 2001-BEN TÁBLÁZAT: A FOGLALKOZTATOTTAK FOGLALKOZÁSI SZERKEZETE 2001-BEN (%) TÁBLÁZAT: A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK ELLÁTÁSI FORMA SZERINTI MEGOSZLÁSA, TÁBLÁZAT: A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK MEGOSZLÁSA (%) NEM- ÉS KOR SZERINT (2005. ÉV HAVI ÁTLAGÁBAN) TÁBLÁZAT: A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK MEGOSZLÁSA (%) ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT (2005. ÉV HAVI ÁTLAGA) TÁBLÁZAT: A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK ÁLLOMÁNYCSOPORT SZERINTI MEGOSZLÁSA (%) TÁBLÁZAT: ÜRES ÁLLÁSHELYEK DECEMBER TÁBLÁZAT: AZ AKTÍV ESZKÖZÖKKEL TÁMOGATOTTAK ÉVI ÉRINTETT LÉTSZÁMA TÁBLÁZAT: A HUMÁN INFRASTRUKTÚRA EGYES INTÉZMÉNYEI ÉS MUTATÓI A SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIN TÁBLÁZAT: EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER A KISTÉRSÉGBEN TÁBLÁZAT: REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA VAS MEGYE KISTÉRSÉGEIBEN, TÁBLÁZAT: ADÓFIZETŐK ARÁNYA ÉS AZ EGY FŐRE JUTÓ BRUTTÓ JÖVEDELEM TÁBLÁZAT: VÁLLALKOZÁSOK ADATAI TÁBLÁZAT: REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA TELEPÜLÉSENKÉNT TÁBLÁZAT: A KISTÉRSÉG MEZŐGAZDASÁGÁNAK EGYES JELLEMZŐI (A ÉVI ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁS SZERINT MÁRCIUS 31-ÉN) TÁBLÁZAT: VENDÉGFORGALOM A KERESKEDELMI- ÉS MAGÁNSZÁLLÁSHELYEKEN (2005) TÁBLÁZAT: KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK A SÁRVÁRI KISTÉRSÉG VÁROSAIBAN TÁBLÁZAT: AZ ÉPÍTETT LAKÁSOK SZÁMA (2005.) TÁBLÁZAT: AZ ÉPÍTETT LAKÁSOK ALAPTERÜLETE TÁBLÁZAT: AZ ÉPÍTETT LAKÁSOK FELSZERELTSÉGE ÉS FŰTÉSI MÓDJA TÁBLÁZAT: PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUMOK A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIN TÁBLÁZAT: A KISTÉRSÉG MŰEMLÉKJEGYZÉKE 35 4

5 1. BEVEZETÉS A sárvári kistérség Vas megye keleti részén helyezkedik el, határos a csepregi, a szombathelyi, a celldömölki és a vasvári kistérségekkel, illetve északon Győr-Moson- Sopron, délen pedig Zala megyével. Területe 590 km2, ezzel Vas megye második legnagyobb kistérségének számít. Ugyanez igaz a települések számával kapcsolatban is, hiszen a szombathelyi után itt van a második legtöbb település, 31 db, melyek közül Sárvár és 2001-től Répcelak város. A térség relatív földrajzi fekvése kedvező, hazánk nyugati részén, közel az osztrák határhoz fekszik, igaz, jelentős távolságban Budapesttől. Fekvése a megyén belül is viszonylag kedvező, hiszen nem periférikus a helyzete és közel van a megyeszékhelyhez. Mindebből fakadóan a kistérség egésze viszonylag jól ki tudta használni a fekvéséből származó előnyöket, vagyis általános fejlődése és fejlettsége nem maradt és marad el a megye egészétől. Mindehhez természetesen összességében kedvező természeti- és közlekedés-földrajzi adottságai is hozzájárultak. A Sárvári kistérséghez az alábbi települések tartoznak: Bejcgyertyános, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Gérce, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Káld, Kenéz, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Nick, Nyőgér, Ölbő, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sárvár, Sitke, Sótony, Szeleste, Uraiújfalu, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Zsédeny 1. ábra: A kistérség földrajzi helyzete Gyır-Moson-Sopron megye AUSZTRIA SZLOVÉNIA Szentgotthárd İriszentpéter Kıszeg Csepreg SZOMBATHELY Körmend Peresznye Tormásliget Simaság Csánig Bük Horvátzsidány Iklanberény Sárvár Celldömölk Répcelak Kiszsidány Csepreg NemesládonyNagygeresd Veszprém Lócs Sajtoskál Nick Pápoc Vámoscsalád megye Tompaládony Kenyeri Jánosháza Bük Mesterháza Tömörd Bõ Chernelházadamonya Vasegerszeg Uraiújfalu Vasvár Csönge Gór Hegyfalu Répceszentgyörgy Zala megye Kõszegpaty Meszlen Acsád Pósfa Zsédeny Jákfa Kemenesmagasi Vasasszonyfa Ostffyasszonyfa Vönöck Szeleste Salköveskút Vasszilvágy Rábapaty Ölbõ Kemenesszentmárton Söpte Kemenessömjén Vassurány Kemenesmihályfa Vát SÁRVÁR Nemesbõd Nagysimonyi Tokorcs SZOMBATHELY Bozzai Kenéz Táplánszentkereszt Balogunyom Vép Bögöt Porpác Megyehíd Csénye Kám Ikervár Pecöl Tanakajd Vasszécsény Csempeszkopács Meggyeskovácsi Sorkikápolna Nemeskolta Kisunyom Rábatõttõs Sorokpolány Sorkifalud Rum Gyanógeregye Zsennye Egyházasrádóc Nemesrempehollós Püspökmolnári Rábahídvég Magyarszecsõd Répcelak Egyházashollós Molnaszecsõd Döröske KÖRMEND Szarvaskend Vasvár Pácsony Alsóújlak Oszkó Egervölgy Szemenye Nyõgér Sótony Bejcgyertyános Csipkerek Csehimindszent Csehi Mikosszéplak Sitke Gérce Vásárosmiske Káld Bögöte Mesteri Kemeneskápolna Borgáta Köcsk Kissomlyó Vashosszúfalu Duka Hosszúpereszteg Egyházashetye Keléd CELLDÖMÖLK Nemeskocs Kemenespálfa Jánosháza Boba Karakó Nemeskeresztúr 5

6 2. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TÉRSÉGI ERŐFORRÁSOK Természetföldrajzi tájbeosztás szempontjából meglehetősen heterogén a kistérség. A két legészakibb település Csánig és Répcelak már a Kisalföld, ezen belül a Győri-medencében elhelyezkedő kistáj, a Kapuvári-sík része. A többi településen a Nyugat-magyarországiperemvidék területén lévő két középtáj, a Sopron Vasi-síkság és a Kemeneshát osztozik. A Répce-síkon fekszik Vasegerszeg és Vámoscsalád, a Gyöngyös-síkon található Bögöt, Kenéz, Porpác, Pósfa, és Szeleste, a Rábai teraszos síkon Csénye, Ikervár, Jákfa, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Nick, Ölbő, Rábapaty, Sárvár, Uraiújfalu és Zsédeny található, az Alsó-Kemenesháton van Bejcgyertyános, Bögöte, Gérce, Hosszúpereszteg, Káld, Nyőgér, Sitke, Sótony, Vashosszúfalu, és Vásárosmiske. Ez a nagyfokú tájheterogenitás tükröződik a kistérség geológiai és morfológiai képében is. A táj évi középhőmérséklete 9,8 oc, leghidegebb hónap a január, ennek középhőmérséklete -1,-2 o C, míg a legmelegebb a július, 20,5 o C körül alakul. Téli nap (amikor a napi hőmérsékleti maximum 0 o C alatt marad, azaz egész nap fagy) évente fordul elő. A téli lehűlések viszonylag mérsékeltek, kemény fagyok az ország többi részéhez képest viszonylag ritkán lépnek fel. A zord napok száma (amikor a napi minimum hőmérséklet -10 o C alá süllyed) nap. Az ősz kezdetét és a tavasz elmúltát az első és utolsó fagyos napokkal is behatárolhatjuk (fagyos nap az, amikor a napi hőmérsékleti minimum 0 o C alá száll). A legkorábbi fagyos nap átlagosan október végén, 25.-e körül várható, az utolsó tavaszi fagyra április végéig számíthatunk. A közismert májusi fagyosszentek ritkábban és kisebb kártétellel jelentkeznek. Fagyos nap évente alkalommal fordul elő. Az első nyári napra (amikor a napi maximum hőmérséklet 25 o C fölé emelkedik) május közepétől kerül sor és évente mintegy ilyen nap van (szemben az Alföldön átlagos nappal). Hőségnap, amikor a napi hőmérsékleti maximum 30 o C fölé emelkedik, mindössze fordul elő. Évente órán át süt a nap, nyáron havi 780 órára, míg télen mindössze 190 órára tehető a havi napfénytartam. A borultság meglehetősen magas, 55-60%. Az uralkodó szélirány az Északi, ugyanis a nyugati-szelek a Kárpát-medencébe a hegyszorosokon, hágókon át (pl. a Dévényi-kapun) áramlanak be, így a Kisalföldön szétterülő légtömeg a Rába mentére É-i szelek formájában érkezik. A táj nagyobb részt a Rába, kisebb részt a Répce és a Marcal vízgyűjtő területéhez tartozik. A Rába Graztól 30 km-re É-ra ered a Fischbacher-Alpok DK-i lejtőin, ezért magán viseli a hegyvidéki folyók heves vízjárását. Kisvíz idején Sárvárnál mindössze 6,4 m 3 /s vizet szállít, árvíz idején meghaladja az 500 m 3 /s-os vízhozamot. Tájunk területén (Sárvár felett) éri el a Rábát a Gyöngyös-patak és a Szapud-árok, illetve Csényénél torkollik a Gyöngyösbe a Hosszú-víz. A Rábát jobboldalról a Csörnöc-Herpenyő-patak kíséri. A patak a Kemeneshát és a Rába között, a Rábával párhuzamosan kanyarog annak árterén. Számos holtága, elhagyott morotvája jelzi gyakori mederváltoztatásait. Sárvár felett torkollik a Rábába. A Répce Ausztriában a Bucklige Welt D-i lejtőin kb m. tengerszint feletti magasságban több forráságból ered. A hegyvidékre hulló bőséges csapadék heves árhullámok formájában fut le a mederben. A hazai területekre érkezve a folyó esése gyorsan csökken, ez jelentős árvízveszélyt okozott a Répce mentén és a Kisalföldön. Ezért Répcelak alatt a Répce-árapasztó csatornán keresztül vizének egy részét a Rábába vezetik. Hazánk egyik legrégibb vízerőműve az ikervári erőmű. Technikatörténeti jelentőségét az adja, hogy az 1896-ban felavatott erőműben még napjainkban is termelnek áramot. Tájképi és idegenforgalmi jelentőséggel is bír az 1933-ban megépült nicki duzzasztómű. 6

7 Innen indul a Kis-Rába, ami Beled határában egy bújtatón halad át a Répce árapasztó csatornája alatt. Állóvizekben viszonylag szegényes a táj. Természetes eredetű tavai közül csupán a Rábamenti, Répcementi és Csörnöc-Herpenyőmenti morotvák érdemelnek említést. A felszín közeli kavicsrétegek szolgáltatják a talajvizet, melynek mennyisége a Rába és Répce mentén bőséges (5-7 l/s/km 2 ) a felszínhez közel 2-4 m mélységben található. Ettől távolodva 1 l/s/km 2 alá csökken a vízmennyiség, növekszik a nátrium és a szulfát tartalom, sőt jelentős a nitrát szennyezettség is. Ezért a talajvíz kutak és források vizét ivóvízként használni nem tanácsos. Az artézi kutak többsége m közötti mélységből táplálkozik, jelentős mennyiségű, jó minőségű vizet hoznak a felszínre. Ezért ezek a területek jelentős vízbázist alkotnak, védelmük kiemelt jelentőségű. A táj legnagyobb kincse a föld mélyén rejlő termálvíz. A méltán híres termálkút Sárvártól É-ra Rábasömjén határában mélyült. A rendkívül magas oldott ásványi anyag tartalmú (kb. 45,4 g/l) vizet devon dolomit tárolja. A gyógyvíz kémiai jellege uralkodóan nátriumklorid tartalmú jódos, brómos ásványvíz. Összetétele alapján joggal feltételezhető, hogy millió éves (miocén) tengervíz kerül itt a felszínre. A természet eme csodája bizonyítottan előnyös mozgásszervi, légúti, idegrendszeri és nőgyógyászati panaszok kezelésére. 3. A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI TERÜLETI FOLYAMATAI 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása Demográfia A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS ÖSSZETEVŐI A sárvári kistérségben a évi népszámlálás adatai alapján fő lakott, ezzel a megye második legnépesebb kistérsége volt, mely azóta is változatlan (1. táblázat) hez viszonyítva csökkenés figyelhető meg a lakosságszámban mind a 2001-es, mind a 2005-ös évben, és sajnos a Központi Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint a tendencia tovább erősödik, így 2010-re már csak lakosa lesz a kistérségnek. Ezzel szemben a kistérség települései által adott információ alapján 2007-ben a népesség fő. Ez a szám 665-tel nagyobb, mint a 2005-ös adat, mely jelentős növekedésnek mondható. 1. táblázat: A lakónépesség változása az 1990-es adatokhoz viszonyítva Terület Változás (%) 2005 Változás (%) 2010 Változás (%) Celldömölki , , ,5 Csepregi , , ,3 Körmendi , , ,3 Kőszegi , , ,1 Őriszentpéteri , , ,5 Sárvári , , ,5 Szentgotthárdi , , ,5 Szombathelyi , , ,7 Vasvári , , ,3 Vas megye , , ,4 7

8 Nyugat-Dunántúl , , ,8 Magyarország , , ,7 Forrás: Népszámlálás KSH, Vas Megye Statisztikai Évkönyv, 2005 Az 1990 és 2001 közötti időszakban jelentősek voltak a területi különbségek a kistérségen belül a népességszám-változás tekintetében. Mindössze hat településen nőtt a lakók száma (Csénye, Ikervár, Pósfa, Rábapaty, Vasegerszeg és Csánig), az összes többiben csökkent (2. ábra). A csökkenés Porpácon és Hosszúperesztegen volt a legnagyobb (- 23,6%, illetve 21,1%), de kilenc településen is meghaladta a 10,0 százalékot. Általában a falvak népessége erőteljesebben csökkent (-5,8%), mint a városoké (-2,5%), de Répcelak e tekintetben inkább a falvakhoz hasonlított (-5,1%). 2. ábra: Népességszám változás a sárvári kistérségben Vasasszonyfa Csepreg Meszlen Acsád Salköveskút Tormásliget Simaság Csánig Iklanberény Répcelak Nemesládony Nagygeresd Lócs Sajtoskál Nick Vámoscsalád Pápoc Tompaládony Kenyeri Bük Mesterháza Bı Chernelházadamonya Vasegerszeg Uraiújfalu Csönge Gór Hegyfalu Répceszentgyörgy Szeleste Vasszilvágy Pósfa Ölbı Zsédeny Jákfa Rábapaty Ostffyasszonyfa Vönöck Kemenesmagasi Szergény Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Vassurány Vát SÁRVÁR Nemesbıd Nagysimonyi Tokorcs Bögöt Porpác Csénye Sitke Vép CELLDÖMÖLK Táplánszentkereszt Bozzai Kenéz Mesteri Megyehíd Ikervár Kemeneskápolna Sótony Gérce Vásárosmiske Nemeskocs Pecöl Tanakajd Köcsk Vasszécsény Nyıgér Boba Csempeszkopács Egyházashetye Meggyeskovácsi Káld Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Borgáta Kemenespálfa Sorkifalud Rábatıttıs Kissomlyó Rum Egervölgy Karakó Gyanógeregye Zsennye Kám Duka Jánosháza Vashosszúfalu Nemesrempehollós Püspökmolnári Szemenye Hosszúpereszteg Rábahídvég Csipkerek Bögöte Nemeskeresztúr Alsóújlak Egyházashollós Keléd Csehimindszent Vasvár Oszkó Csehi Mikosszéplak Döröske Pácsony Szarvaskend Döbörhegy Olaszfa Bérbaltavár Hegyhátszentpéter Népessészám-változás Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok. KSH Budapest. növekedés (6) -4,2-0 (4) ,2 (11) (10) Ezzel ellentétben a 3. ábra már pozitív elmozdulást mutat, hiszen a 2001 és 2005 közötti időszakot vizsgálva látható, hogy már nincs olyan település, ahol a 10%-ot meghaladná a népességszám csökkenése, és hatról tizenháromra nőtt azon települések száma, ahol növekedés volt a népességszámot illetően. A legjellemzőbb azonban még mindig a minimális csökkenés. Az összességében pozitív irányt mutató adatok azonban betudhatók annak, hogy a két vizsgált időszak időtartama között is jelentős különbség van (11 illetve 4 év). Kiemelendő 3 település (Csénye, Pósfa, Rábapaty), ahol folyamatos növekedés figyelhető meg. 8

9 3. ábra: Népességszám változás a sárvári kistérségben Magyarországon 1981-től állt be a fordulat, azóta csökken hazánk népessége. Ez a folyamat Vas megyében, s így a kistérségben is valamivel hamarabb következett be. A népességcsökkenés fő oka a népesség természetes fogyása volt, ehhez a megyében a 80-as évtizedben még a vándorlási veszteség is hozzájárult. A rendszerváltozást követően a régió és ezen belül Vas megye felértékelődött, vonzó térséggé vált, s azóta a vándorlási egyenlege pozitív. Vagyis 1990-óta a népességcsökkenés egyetlen oka a természetes fogyás. E mögött elsősorban az élveszületések erőteljes visszaesése, kisebb részben pedig a halálozások növekedése áll. A kistérség természetes fogyása nagyobb, mint a megyében és trendje sajnos növekvő, valamint kis mértékű vándorlási veszteség is megfigyelhető (2. táblázat). A térségben az élveszületés átlaga nagyjából megegyezik a megyével, de a halálozási mutató sokkal rosszabb. Összességében a városok mutatói jobbak a falvakénál, különösen a mortalitást tekintve. A halálozás viszonylag magas értéke nyilván összefüggésben van a népesség kissé rosszabb egészségügyi állapotával, a megyénél valamivel alacsonyabb születéskor várható élettartammal, mindkét nem esetében. 2. táblázat: A népességszám változás évi átlaga 2005 (%) Terület Természetes szaporodás ill. fogyás évi átlaga (2005) Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga (2005) Celldömölki -5,3-3,7 Csepregi -7,5 7,9 Körmendi -2,6-0,9 Kőszegi -5,4 9,5 Őriszentpéteri -11,3 1,5 Sárvári -5,2-0,4 Szentgotthárdi -6,5 1,5 Szombathelyi -3,9 0,1 9

10 Vasvári -7,6-1,8 Vas megye -4,9 0,5 Nyugat-Dunántúl -4,1 1,2 Forrás: Vas Megye Statisztikai Évkönyv, 2005 Nagyok a kistérségen belüli különbségek. Ezek az élveszületések esetében kétszeresek, a halálozásnál három-négyszeresek. Legnagyobb az élveszületési ráta Vásárosmiskén (14,8%), Zsédenyben (13,2%), Káldon (13,0%) és Rábapatyon (12,6%), míg a legalacsonyabb Pecölben (6,8%), Szelestén (7,6%) és Jákfán (8,3%). Fentiekből fakadóan nagyok a természetes szaporodást tekintve is a területi differenciák (4. ábra). A falvakban a természetes fogyás 9,5 %, a városokban 2 %. Kiugróan nagy (-15,0% feletti) Hosszúperesztegen, Pecölben, Porpácon és Vashosszúfaluban, nagy (-10,0 % feletti) 12 településen (Bejcgyertyános, Bögöt, Bögöte, Gérce, Jákfa, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Nyőgér, Sitke, Szeleste, Vasegerszeg, Vámoscsalád), közepes (-10,0 % - 5,2 %) 10 településen (Csánig, Csénye, Káld, Nick, Ölbő, Pósfa, Sótony, Uraiújfalu, Vásárosmiske, Zsédeny) illetve kicsi a fogyás Rábapatyon, Kenézen és Ikerváron, de sehol sem pozitív. 4. ábra: Természetes szaporodás a sárvári kistérségben Forrás: Népszámlálás KSH Budapest Az urbanizációs folyamatokban bekövetkezett fordulat, vagyis a városokból a falvakba történő költözés itt is érezteti hatását. A két városban együttesen 104 fő vándorlási veszteség van (melyből 97 fő Répcelakon és csupán 7 fő Sárváron), míg a falvak 578 fős vándorlási aktívummal rendelkeznek. Vagyis a falvak erős természetes fogyását a vándorlási nyereség valamelyest csökkenti, ami mindenképpen pozitívum. A települések közül csupán kilenc falunak és a két városnak negatív a vándorlási egyenlege, a legnagyobb passzívum Porpác, Zsédeny és Vásárosmiske esetében van. A települések 2/3-a vándorlási nyereséggel rendelkezik, a legnagyobbal (10% körül) Csénye, Gérce és Vasegerszeg. 10

11 5. ábra: A vándorlási különbözet alakulása a sárvári kistérségben Forrás: Népszámlálás KSH Budapest A NÉPESSÉG SZERKEZETE A népesség nemi- és korstruktúrája A kedvezőtlen demográfiai folyamatok (természetes fogyás, a magas halálozási ráta, különösen a férfiak esetében) és az ezekből következő elöregedés okozza a nemek egyensúlyának a megbomlását. Évtizedekkel ezelőtt is kismértékű nőtöbblet volt, de ez, különösen az elmúlt évtizedben felerősödött hez képest a kistérségben 1034-ről 1060-ra emelkedett az ezer férfira jutó nők száma (a feminitási index), ez azonban ben is és 2001-ben is jóval kisebb, mint a megyében (3. táblázat). A kistérségek közül a körmendi és a szentgotthárdi után a legalacsonyabb. Ez örvendetes, hiszen viszonylag kiegyensúlyozott a nemi struktúra. 3. táblázat: Az ezer férfira jutó nők száma Terület Változás Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Forrás: Népszámlálás KSH Budapest 11

12 A kistérség lakói közül 2001-ben nő és férfi, vagyis mintegy ezerrel több a nő, mint a férfi. A 31 település közül csupán négyben van férfi többlet, a legnagyobb Szelestén, Pósfán és Jákfán, majd Csánigon. Az összes többi településen nőtöbblet van, a legnagyobb Nyőgérben, Zsédenyben és Porpácon. Azonban ismerve a népességszám előrejelzéseket, valamint a nemek mortalitásbeli különbségeit, valószínűsíthető, hogy a nőtöbblet a kistérségben növekedni fog. Hazánkban, a régióban, a megyében és természetesen a kistérségben is az egyik legnagyobb probléma a humán erőforrások struktúráját tekintve, a népesség erőteljes elöregedése. Ez alapvetően a természetes fogyással, a születéskor várható növekvő élettartammal függ össze, és hatásai sajnos többnyire negatívak. Fenti megállapítások a sárvári kistérségre is fokozottan igazak. Terület 4. táblázat: Korstruktúra és öregségi index x Index Produktív korúak (%) x Index Produktív korúak (%) Celldömölki 16,8 22, ,6 15,2 22, ,3 Csepregi 16,6 22, ,8 15,0 22, ,0 Körmendi 16,7 19, ,7 15,4 19, ,9 Kőszegi 18,0 18, ,4 15,7 17, ,8 Őriszentpéteri 14,5 28, ,2 13,3 28, ,2 Sárvári 16,0 21, ,6 14,6 21, ,4 Szentgotthárdi 15,5 21, ,6 15,3 19, ,8 Szombathelyi 15,8 18, ,5 15,3 19, ,8 Vasvári 18,2 23, ,9 16,9 23, ,2 Vas megye 16,3 20, ,3 15,1 20, ,5 Forrás: Népszámlálás KSH Budapest 2001-ben a kistérség lakóinak 16 százaléka volt 14 év alatti gyermekkorú és 21,4 százaléka 60 év feletti öregkorú. Mindkét mutató kicsit rosszabb a megyei átlagnál. A kettő eredőjeként kiszámított öregségi index (az időskorúakra jutó gyermekkorúak száma) így kissé magasabb a megyénél, vagyis a kistérség lakossága elöregedett (4. táblázat). Az elöregedés hazánkban és a megyében is folytatódni fog, csak úgy, mint a kistérségben, azonban itt a trend sokkal kedvezőtlenebb, mert gyorsabb. Az előrejelzések szerint re az öregségi index már 1.51 lesz, ami az Őrség után már a legmagasabb Vas megyében. Mindezek következtében csökkenni fog a produktív korúak (15-59 évesek) aránya is, ami kedvezőtlen a munkaerőpiac szempontjából. Az elöregedés ma még főleg csak a falvakat sújtja, de hamarosan a városokban is érzékelhető lesz. A falvak öregségi indexe 1.50, a városoké 1.05, vagyis a városi népesség jóval fiatalabb. Nagyon elöregedett a népesség Bögötén és Porpácon, ahol háromszor annyi az időskorú már, mint a gyermekkorú, de aggasztó a helyzet Hosszúperesztegen, Jákfán, Vásárosmiskén, Vasegerszegen, Vashosszúfaluban és Zsédenyben is A népesség iskolázottsága A humán erőforrások egyik legfontosabb mutatója a népesség iskolázottsága, sajnos azonban erről napjainkban keveset tudunk, hiszen csak a évi népszámlálás adatai 12

13 állnak rendelkezésre. A kistérségben a megyei átlaghoz viszonyítva kevesebb olyan 10 év feletti van, aki még az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, elenyésző mértékben alacsonyabb a 15 évnél idősebb általános iskolát végzettek aránya. Az érettségivel és valamilyen oklevéllel rendelkezők aránya szintén alacsonyabb a megyei átlagnál, és ezen a téren csak negyedik helyen áll a kistérségek rangsorában, hiszen a szombathelyi mellett a kőszegi és a körmendi kistérség is megelőzi. Az 1990-es adatokhoz viszonyítva csökkent az általános iskola első évfolyamát el nem végzők aránya, míg nőtt az általános iskolát elvégzők aránya. Az érettségivel és oklevéllel rendelkezők aránya sajnálatos módon csökkent. 5. táblázat: A népesség iskolai végzettsége 2001-ben 10-x éves, általános iskola 1. évfolyamát sem végezte el Megfelelő Fő korúak %- 15-x éves, legalább általános iskola 8 évfolyam Fő Megfelelő korúak %-ában 18-x éves, legalább középiskolai érettségivel Fő Megfelelő korúak %-ában 25-x éves, egyetem, főiskola, stb. oklevéllel Fő Megfelelő korúak %-ában ában Celldömölk 49 0, , , ,5 Csepreg 52 0, , , ,4 Körmend 228 1, , , ,6 Kőszeg 97 0, , , ,3 Őriszentpéter 81 1, , , ,4 Sárvár 55 0, , , ,7 Szentgotthárd 38 0, , , ,5 Szombathely 271 0, , , ,8 Vasvár 39 0, , , ,9 Vas megye 910 0, , , ,6 Forrás: Népszámlálás 2001, KSH Budapest Munkaerőpiac GAZDASÁGI AKTIVITÁS ÉS FOGLALKOZÁSI SZERKEZET Az országos trendekhez hasonlóan Vas megyében is csökkent a népesség gazdasági aktivitása, elsősorban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására. A 80-as és a 90-es évtizedekben ezzel párhuzamosan nőtt az inaktívak (az öregedés következtében) és csökkent az eltartottak (a lecsökkent élveszületés miatt) aránya ban 67,5% Vas megyében az aktivitási ráta a évesek között, míg ez országosan csak 62,0 %, vagyis a megyében az aktivitás nagyobb. Hasonlóan bizonytalanok, illetve elavultak az aktív keresők foglalkozási szerkezetéről az információink. A évi népszámlálás szerint a sárvári kistérség jóval iparosodottabb szerkezetű volt, mint a megye egésze, az ipari foglalkoztatottak aránya itt volt a legmagasabb (6. táblázat). Ugyanakkor kevesebben dolgoztak a tercier szektorban, a megye kistérségei között a Sárvári kistérségben a legkisebb ez az arány. 13

14 6. táblázat: A foglalkoztatottak foglalkozási szerkezete 2001-ben (%) Terület Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatási jellegű ágazatok Celldömölki 8,0 50,5 41,5 Csepregi 7,5 37,2 55,3 Körmendi 6,1 48,0 45,9 Kőszegi 3,7 44,3 52,0 Őriszentpéteri 10,1 43,4 46,5 Sárvári 7,6 55,0 37,4 Szentgotthárdi 3,2 45,8 51,0 Szombathelyi 3,9 41,2 54,9 Vasvári 11,2 48,6 40,2 Vas megye 5,6 45,3 49,1 Forrás: Népszámlálás KSH Budapest A városok és a falvak foglalkozási szerkezete jelentősen különbözött. A városokban a népesség közel fele az iparban dolgozott, s már 1990-ben csupán 13,0 % élt az agrártermelésből és az aktív keresők 40 százaléka volt a tercier szektorban. Ezzel szemben a falvak lakói legtöbben a mezőgazdaságban dolgoztak, s legkevesebben a szolgáltatásokban. Különösen agrárfalunak számított Bögöte, Káld és Uraiújfalu, ahol a népesség 2/3-a élt a mezőgazdaságból, ipari falu volt a Répcelak környéki Csánig, Vasegerszeg és Vámoscsalád, vagy a jelentősebb gazdasági bázissal rendelkező Ikervár. A rendszerváltozás alapjaiban módosította a gazdaság, s ezen keresztül az aktív keresők foglalkozási szerkezetét. Ennek a lényege, hogy egy átstrukturálódás történt a mezőgazdaságból az iparba, de leginkább a tercier szektorba. A 2001-es népszámlálás szerint Vas megyében a keresőknek csupán 5,6 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, az iparban 45,3 %, a szolgáltatásban pedig 49,1 %. A kistérségi tekintve is hasonló irányú és mértékű változások történtek MUNKANÉLKÜLISÉG Hazánkban a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala a rendszerváltozás után nem sokkal megbomlott. Ez a folyamat a Nyugat-Dunántúlon és ezen belül Vas megyében később következett be. A megye foglalkoztatási helyzete az elmúlt évtizedben rendszerint a megyék közül a legkedvezőbb képet mutatta, ezt jelzi, hogy a munkanélküliségi ráta soha sem érte el a 10 százalékos kritikus szintet. A csúcsot augusztusában érte el 9,3 százalékkal, de azóta folyamatosan csökken, s 2002-ben átlagosan csak 4,5 % volt, 2005-ben pedig 6,8%. Sajnálatosan a sárvári kistérség területileg nem egyezik meg a Munkaügyi Központ sárvári kirendeltségének a területével, mivel magában foglalja a csepregi kistérséghez tartozó 13 települést is, ezek: Bő, Chernelházadamonya, Gór, Hegyfalu, Iklanberény, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság és Tompaládony. Az adatok tartalmazzák tehát ezen települések adatait is, de kicsi népességük és a regisztrált munkanélküliek kevés száma (összesen 100 fő körül mozog) miatt nem módosítják lényegesen a kistérségi arányokat és trendeket. 14

15 6. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 16,0 Munkanélküliségi ráta változása Vas megye kirendeltségein 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Celldömölk Körmend Kıszeg Sárvár Szentgotthárd Szombathely Vasvár Vas megye A sárvári kistérségben a munkanélküliség általában a megyei átlag alatt volt (kivétel: 1994, 1995). A csúcsot 1994-ben érte el, de mértéke nem haladta meg a 9 %-ot ben és 1998-ban itt regisztrálták a legkisebb rátát a kistérségek közül, s a többi évben is szinte csak a szombathelyi kirendeltségben alacsonyabb. Ez 2005-ben is így van, a sárvári kirendeltségben 6,5% a munkanélküliségi ráta ben átlagosan 1303 főt regisztráltak a sárvári kistérségben, ez a szám 2002 óta növekszik az egész megyében ben a megye munkanélkülieinek 14,9 százaléka volt a kistérségben. Az 1303 fő közül 186 fő (14,3 %) a tartós és 104 fő (8,6 %) a pályakezdő, mindkettő mutató a megyei átlag közelében van. A kistérségen belül a különbségek nem túl nagyok. A legmagasabb értékek sem érik el a 8 százalékos rátát (Csánig, Megyehíd, Pósfa, Vashosszúfalu), a legalacsonyabbak általában 2 % körüliek (Csénye, Sótony, Sitke, Vásárosmiske). 7. ábra: Munkanélküliségi, foglalkoztatási és aktivitási ráta változása a Sárvári kistérségben Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta Aktiv itási ráta 15

16 A regisztrált munkanélküliek közül az országos trendeknek megfelelően a kilencvenes évek közepén nőtt az ellátást nem kapók és a szociális jövedelempótló támogatást kapók aránya a segélyben részesülők hátrányára. Ez a tendencia 1999 körül megszűnt, azóta az arányok alapvetően nem változnak. Vas megyében mindig kedvezőbb volt a helyzet, itt több volt az ellátottak aránya, s ez a sárvári kistérségre is jellemző. Ebben a térségben a regisztrált munkanélkülieknek 43,5 százaléka kap ellátást, s 33,2 % ellátatlan, amely a második legalacsonyabb a megyében. 7. táblázat: A regisztrált munkanélküliek ellátási forma szerinti megoszlása, évi átlag (fő) Kirendeltség Ellátásra nem jogosult Munkanélküli járulékra jogosult Rendszeres szoc.segély Nyugdíj előtti segély Álláskeresést ösztönző juttatás Celldömölki Körmendi Kőszegi Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Vas megyei kirendeltsége Mindent egybevetve a sárvári kistérségben a regisztrált munkanélküliek struktúrája nagyjából megegyezik a Vas megyei jellemzőkkel (lásd táblázatok). Ez igaz a nemi összetételre is természetesen. A munkanélküliek nem szerinti megoszlásánál látható, hogy közel ugyanannyi nő és férfi munkanélküli van a megyében, a sárvári kistérségben a férfiak aránya magasabb. Az utóbbi években országosan kissé változott a munkanélküliek korösszetétele. A kistérségi mutatók nagyjából a megyei átlagot tükrözik, a éves korosztálynál figyelhető meg nagyobb eltérés, a megyében a celldömölki után a sárvári kistérségben a legnagyobb az arányuk. Ezzel szemben azonban a éves munkanélküliek aránya a legalacsonyabb a kistérségben, míg az 56 év feletti munkanélküliek aránya több mint 10%, s ezzel a megyében az egyik legrosszabb helyen áll (8. táblázat). 8. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) nem- és kor szerint (2005. év havi átlagában) Kirendeltség Nemi arány Kormegoszlás (év) Nő Férfi x Celldömölki ,4 17,5 26,4 20,5 23,2 8 Körmendi 51,4 48,6 3,4 14, ,2 28,1 10,1 Kőszegi 45,7 54,3 5,1 13,7 27,2 19,9 23,5 10,6 Sárvári 45,4 54,6 4,2 16,8 23,7 19,7 25,5 10,1 Szentgotthárdi 50,4 49,6 3,4 11,9 25,2 20,8 30,5 8,2 Szombathelyi 52,6 47,4 4,0 13,6 28,3 19,1 26,4 8,6 Vasvári 45,2 54,8 6,3 15,3 26,2 24,7 23 4,5 Vas megye 49,6 50,4 4,2 14,5 26,5 20,0 26,0 8,8 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 16

17 Közismert tény, hogy minél alacsonyabb a munkavállaló iskolai végzettsége és minél kevésbé van értéke a szakmájának a munkaerő piacon, annál könnyebben válhat munkanélkülivé. Vagyis szoros az összefüggés az iskolai végzettség és a munkanélkülivé válás között. Mindez azt is jelenti, hogy a regisztrált munkanélküliek iskolázottsága jóval alacsonyabb, mint általában a társadalomé. Ez így igaz Vas megyében is, de hasonlóan a népesség magasabb iskolázottságához, itt a munkanélkülieké is magasabb kissé. A sárvári kirendeltségen a megoszlás a megyei átlagot tükrözi (9. táblázat). Nyolc általánossal, vagy még azzal sem rendelkezik a munkanélküliek 33,4 százaléka, szakmunkásképzővel, vagy szakiskolával 36,1, érettségivel 20,8 és diplomával 4,3 százaléka. 9. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) iskolai végzettség szerint (2005. év havi átlaga) Kirendeltség 8 ált. kevesebb 8 ált. Szakm. képző Szakis kola Szakközép iskola Techni kum Gimná zium Főiskola, egyetem Celldömölki 2,6 32,6 34,5 1,5 10,0 5,0 9,7 4,1 Körmendi 1,9 34,4 33,2 0,8 12,5 5,1 8,6 3,5 Kőszegi 3,2 33,2 28,5 1,6 13,5 4,2 10,4 5,4 Sárvári 2,3 31,1 34,5 1,6 12,3 5,2 8,5 4,3 Szentgotthárdi 2,0 28,1 40,7 0,9 12,0 3,3 10,0 3,0 Szombathelyi 2,1 31,6 30,7 1,7 15,9 5,1 6,4 6,5 Vasvári 4,4 40,6 33,3 1,0 10,0 3,1 5,1 2,4 Vas megye 2,4 32,5 32,8 1,4 13,4 4,7 7,9 4,9 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A munkanélküliek állománycsoporti megoszlása többnyire szoros összefüggésben van az iskolai végzettségükkel, ami azt jelenti, hogy közöttük jóval több a fizikai dolgozó, mint szellemi. Így van ez országosan csak úgy, mint a megyében (10. táblázat). Vas megyében azonban a fizikaiakon belül kevesebb a segéd- és több a kvalifikáltabb munkás, mint országosan. 10. táblázat: A regisztrált munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása (%) Kirendeltség Segéd Betanított Szak Fizikai Szellemi munkás együtt együtt Celldömölki 13,5 33,8 38,9 83,2 16,8 Körmendi 6,4 41,8 36,1 84,3 15,7 Kőszegi 13,9 30,9 35,1 79,9 20,1 Sárvári 14,4 29,3 42,2 85,9 14,1 Szentgotthárdi 12,6 26,3 45,3 84,2 15,8 Szombathelyi 8,0 33,0 38,8 79,8 20,2 Vasvári 21,2 32,4 35,0 88,6 11,4 Vas megye 11,3 32,8 38,6 82,7 17,3 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Hasonlóan alakul a kistérségben is, ahol a munkanélküliek közül 85,9% fizikai és 14,1% szellemi állományú. A kirendeltségek közül a sárváriban a második legmagasabb a szakmunkások részaránya, ahogy a segédmunkásoké is óta bomlott meg hazánkban és Vas megyében is a munkaerő piacon az egyensúly, s azóta a kereslet többszörösen meghaladja kínálatot. A megyében azonban valamivel kedvezőbb a helyzet, hiszen itt 2006 év végén 100 regisztrált munkanélkülire 10,1 üres 17

18 álláshely jut (11. táblázat). A sárvári kirendeltség adatai tekintve megállapítható, hogy kis mértékben ugyan, de a megyeinél jobb helyzet, itt ugyanis 10,8 üres álláshely jut 100 regisztrált munkanélkülire. 11. táblázat: Üres álláshelyek december Kirendeltség Üres álláshelyek száma 100 regisztrált munkanélkülire jutó üres álláshelyek száma Celldömölki 60 9,6 Körmendi ,9 Kőszegi 17 2,2 Sárvári ,8 Szentgotthárd ,9 Szombathelyi 248 9,9 Vasvári 37 5,5 Vas megye ,1 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A munkanélküliség állami kezelésében és a munkanélküli emberek visszairányításában a munka világába fontos szerepe van az 1991 óta működő munkaerő-piaci aktív eszközöknek. Vas megyében 2005-ben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel összesen 5783 főt támogattak. Közülük a legtöbben (44,9 %) a különböző képzésekben vesznek részt, de ebben benne vannak a munkaviszonyban állók képzése is. Megyei szinten az eszközök közül összesen 12-t használtak, ebből kettőt csak a központban. A képzés mellett a legtöbben a munkaerő-piaci programokban, a járulékátvállalási támogatásban és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatási támogatásában vettek részt (13. táblázat). A sárvári kirendeltségben 2005-ben 711 főt támogattak aktív eszközökkel, ez a megyei támogatottak 12,3 százaléka. Az érintettek közül a legtöbben a képzésben vettek részt (418 fő, 58,8 %), ezt a közhasznú foglalkoztatás támogatása követte (56 fő, 7,9 %), a harmadik a munkatapasztalat-szerzés támogatása (48 fő, 6,8 %). Ezt követi a vállalkozóvá válás támogatásában részvettek (6,3 %, 45 fő), 44 fő (6,2%) részesült járulékátvállalás támogatásban. Az önfoglalkoztatás és a munkahelymegőrzés támogatása a kirendeltségen belül 2005-ben nem volt. Alapvető gondok tehát összességében nincsenek a sárvári kistérség munkaerő piacán, a megyéhez hasonlóan itt is csökkent az ipar részesedése, ezzel egyidőben pedig nőtt a szolgáltatási ágazat szerepe, mely tartósabb munkahelyeket biztosít. 12. táblázat: Az aktív eszközökkel támogatottak évi érintett létszáma Eszköz Sárvár Vas megye fő % fő % Képzés , ,9 Vállalkozóvá válás támogatása 45 6, ,5 Tartósan munk. fogl. támogatása 39 5, ,3 Közhasznú foglalkoztatás támogatása 56 7, ,2 Helyközi utazás támogatása 14 2,0 86 1,5 Munkatapasztalat szerzés támogatása 48 6, ,2 Foglalkoztatási támogatás 7 1,0 24 0,4 Önfoglalkoztatás támogatása ,5 Munkahely megőrzés támogatása 0 0, ,8 18

19 Munkaerő piaci programok 40 5, ,1 Járulékátvállalás támogatása 44 6, ,7 Aktív eszközökkel támogatottak száma összesen , ,0 Aktív eszközökkel támogatottak megoszlása (%) 12,3 100,0 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A humán infrastruktúra helyzete önmagában nehezen értékelhető, a demográfiai, kulturális, gazdasági és önkormányzati-finanszírozási kontextus nagyban kijelöli sok tekintetben egyáltalán nem kistérség-specifikusan - e szféra lehetőségeit. 13. táblázat: A humán infrastruktúra egyes intézményei és mutatói a sárvári kistérség településein Település Férőhely Óvoda Óvodás gyermek Óvodapedagógus Osztályterem Általános iskola Tanuló Pedagógus Települési könyvtárak könyvtári egységei, 1000 Bejcgyertyános Bögöt Bögöte Csánig Csénye Gérce Hosszúpereszteg Ikervár Jákfa Káld Kenéz Megyehíd Meggyeskovácsi Nick Nyőgér Ölbő Pecöl Porpác Pósfa Rábapaty Répcelak Sárvár Sitke Sótony Szeleste Uraiújfalu Vámoscsalád Vásárosmiske Vasegerszeg Vashosszúfalu Zsédeny Forrás: Vas Megye Statisztikai Évkönyve,

20 Az oktatási ágazatot mindenekelőtt a korstruktúra alakulása érinti: a kistérség oktatási intézményrendszere alapvetően nem tér el az országos ellátottsági szinttől, s itt is tükrözi az ugyancsak országosan hasonló kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A jellemzően alacsony gyermeklétszám miatt nem minden településen található óvoda és általános iskola, a működők közül is több intézményfenntartó társulás finanszírozásában tevékenykedik. A 2006/2007-es tanévet tekintve megállapítható, hogy tizennégy településen nincsen óvoda, tizenhét községben nincs iskola, további négy helyen is csak alsó tagozat. Mindössze tíz település (Sárvár, Répcelak, Gérce, Hosszúpereszteg, Ikervár, Káld, Pecöl, Rábapaty, Sótony és Szeleste) tud 14 éves korig teljes intézményi hátteret nyújtani fiataljai számára. Az intézmények kijelölnek mikroregionális vonzásokat és centrumokat is, melyek többnyire 1-6 települést kötnek össze. A kistérségben az alapellátás tehát (megyei átlag körüli mutatókkal) biztosított, de erősen különbözőek a lehetőségek településenként, az intézmények pedig szükségképpen magukon viselik az országos problémákat. A kistérség két középiskolája Sárváron működik, míg Répcelak városi létének legnagyobb hiányossága éppen e téren ragadható meg. A középiskolások száma átlag alatti, ami különösen a zömében kedvező kistérségi fejlettség -mutatók fényében hangsúlyozandó problémaként. (A gimnázium elmozdulása a közép-, illetve felsőfokú idegenforgalmi képzés irányába a gazdasági folyamatokkal összhangban levőnek tűnik, habár jelenleg a munkaerőpiac fogadókészsége nem egyértelmű.) 14. táblázat: Egészségügyi intézményrendszer a kistérségben 2005 Település Háziorvos és házi Gyógyszertár gyermekorvos Bejcgyertyános 0 0 Bögöt 0 0 Bögöte 0 0 Csánig 0 0 Csénye 0 0 Gérce 1 0 Hosszúpereszteg 1 0 Ikervár 2 0 Jákfa 0 1 Káld 1 0 Kenéz 0 0 Megyehíd 0 0 Meggyeskovácsi 0 0 Nick 0 0 Nyőgér 1 0 Ölbő 1 0 Pecöl 1 0 Porpác 0 0 Pósfa 0 0 Rábapaty 1 1 Répcelak 3 3 Sárvár 9 3 Sitke 0 0 Sótony

21 Szeleste 1 0 Uraiújfalu 1 0 Vámoscsalád 0 0 Vásárosmiske 0 0 Vasegerszeg 0 0 Vashosszúfalu 0 0 Zsédeny 0 Az egészségügyi intézmény és ellátórendszer ugyancsak nem csupán a helyi szándékok szerint alakul, s általánosságban ugyancsak kielégítő szintűnek minősíthető. 8. ábra: Egészségügyi ellátás a régió kistérségeiben Mosonmagyaróvári Soproni Kapuvári Csornai Téti Gyıri Pannonhalmai Kıszegi Csepregi Celldömölki Szombathelyi Sárvári Szentgotthárdi Körmendi Vasvári Zalaszentgróti İriszentpéteri Lenti Zalaegerszegi Keszthelyi Letenyei Nagykanizsai * A térképeken jelölt színek a képzett rangsorra utalnak, a sötét szín jelöli a kedvezőbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a helyzetjelző mutatók fokozatos romlását fejezik ki. Az egészségügyi ellátások elérhetősége természetesen a legjobb Sárváron, ahol a legtöbb szolgáltatás rendelkezésre áll, míg egyes településektől a központi ügyelet km-es távolságra esik. A háziorvosok (és hétközi ügyeleteik) lefedik a kistérséget: ha nincsenek is jelen mindenütt, elérhetőségük viszonylag kis távolságon belüli, s a heti rendszerességű helyszíni rendelés (kijárás a szomszédos falvakba) is általános a kistérség egészében. Figyelmet érdemel a teleházak alacsony száma is: e számos funkciót betölteni képes, több Vas megyei példa szerint is jelentős közösségszervező hatású intézmények a Sárvári kistérségben egyelőre nem képviseltetik magukat kellő számban. Egyelőre csupán 21

22 Bejcgyertyánoson van teleház - igaz rendkívül kultúrált és esztétikus környezetben, s kitűnő felszereltséggel. A sportolási és szabadidő-eltöltési lehetőségek jelentőségét nemcsak az adja, hogy a helybélieknek mit tud nyújtani, hanem számításba veendők az idegenforgalom, a kistérség egészére kiterjedő aktív- és egészségturizmus (mai és jövőbeli) igényei is. E kettős nézőpont szerint nem a rendelkezésre álló lehetőségek, inkább a hiányosságok említendők hangsúlyosabban: noha szinte mindenütt van sportpálya, több helyen tekéző, tornaterem és lovarda, viszonylag kevés a magas igényeket kielégítő, turistáknak kínálható lehetőség A gazdaság területi folyamatai Általános jellemzők Sárvárt és kistérségét a kilencvenes évek egyik sikertörténeteként, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő mikrorégiójaként tartják számon, amit a statisztikai adatok többségében alátámasztanak. A külföldi tőke beáramlása (az iparba), a foglalkoztatás magas foka, a termelési mutatók dinamikája és szintje valóban látványos pozitív ismérvek. E kedvező folyamatok nagyban hozzájárultak a város általános fejlődéséhez (társadalmi konfliktusok mérsékeltsége, helyi adók, infrastruktúra stb.). Mindazonáltal a statisztikák konkrét adatai számos nem lényegtelen részletre irányítják a figyelmet, melyek árnyalják e képet. 15. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Vas megye kistérségeiben, Kistérség Társas vállalkozások Egyéni vállalkozások Összes vállalkozás Vállalkozások száma 1000 lakosra Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári VAS MEGYE Az egyéni vállalkozások több mint fele a szombathelyi kistérségben található, míg a fennmaradó rész közel 12%-át teszik ki a sárvári kistérségben működő ilyen típusú vállalkozások. Hasonló a helyzet a társas vállalkozásokat vizsgálva is, ám ha az 1000 lakosra jutó számot nézzük, látható, hogy csupán az 5. helyen áll a kistérségek rangsorában, és a megyei átlagtól is jócskán elmarad (16. táblázat). 22

23 9. ábra: Vállalkozói környezet, külföldi tulajdon, ágazati koncentráció Mosonmagyaróvári Soproni Kapuvári Csornai Téti Gyıri Pannonhalmai Kıszegi Csepregi Celldömölki Szombathelyi Sárvári Körmendi Vasvári Szentgotthárdi İriszentpéteri Lenti Zalaegerszegi Zalaszentgróti Keszthelyi Letenyei Nagykanizsai A térképeken jelölt színek a képzett rangsorra utalnak, mindegyik térkép esetében a sötét szín jelöli a kedvezőbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a helyzetjelző mutatók fokozatos romlását fejezik ki. Ami a kistérség egészét illeti, az általános dinamizmusra utaló adatok mögött jelentős aránytalanság rejlik: míg Sárvár és Répcelak mutatói kiemelkedőek, a falvak többségében szinte nincs munkahely, és alig működik vállalkozás. A kistérségi szinten is kifejezetten alacsony munkanélküliség kialakulása így csak komoly ingázási kényszerek közepette valósulhat meg. 16. táblázat: Adófizetők aránya és az egy főre jutó bruttó jövedelem Adófizetők aránya az állandó lakossághoz viszonyítva (2002) Egy főre jutó bruttó jövedelem e Ft/fő (2002) Celldömölki 47, Csepregi 45, Körmendi 50, Kőszegi 45, Őriszentpéteri 44, Sárvári 50, Szentgotthárdi 45, Szombathelyi 52, Vasvári 43,

24 Az adófizetők aránya az állandó lakossághoz viszonyítva a szombathelyit követően a sárvári kistérségben a legmagasabb, míg az egy főre jutó bruttó jövedelem 515 ezer Ft, mellyel a megye kistérségei között a harmadik, majdnem azonos a Szentgotthárdi kistérség adatával. 10. ábra: Adófizetők aránya az állandó lakossághoz viszonyítva Vas megye kistérségeiben, Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Őriszentpéter Sárvár Szentgotthárd Szombathely Vasvár 11. ábra: Egy adófizetőre jutó összes személyi jövedelemadó összege Vas megye kistérségeiben, Ft (2002) Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Őriszentpéter Sárvár Szentgotthárd Szombathely Vasvár Gazdasági szerkezet A gazdaság ágazati szerkezetére a több lábon állás jellemző. Viszonylag nagy súllyal egyszersmind a statisztikák által megragadható mutatóknál sok tekintetben jóval nagyobb jelentőséggel - van jelen az ipar, a mezőgazdaság és a turizmus. 24

25 Működő vállalkozások száma, 1000 főre jutó, táblázat: Vállalkozások adatai 250 főnél nagyobb vállalkozások száma, lakosra jutó, főre jutó külföldi tulajdon összege 2002, Ft (APEH) Egy adófizetőre jutó összes személyi jövedelemadó összege, Ft 2002 Celldömölki 48,5 1, Csepregi 81,0 0, Körmendi 64,0 0, Kőszegi 65,7 1, Őriszentpéteri 58,7 0, Sárvári 61,3 1, Szentgotthárdi 58,7 1, Szombathelyi 98,4 1, Vasvári 49,7 0, Az ezer főre jutó működő vállalkozások számát vizsgálva látható, hogy a sárvári kistérség messze elmarad a szombathelyi, de még a csepregi kistérségtől is, s adata megyei átlag alatti. Az egy főre jutó külföldi tulajdon összegét tekintve már más a helyzet, hiszen többnyire köszönhetően az ipari parkba betelepülő külföldi cégeknek ezen a téren jóval a többi kistérség fölé természetesen a szombathelyi kivételével emelkedik. A 18. táblázat szemléletesen mutatja Sárvár és a kistérség többi települése különbségét a vállalkozások terén: a kistérségi központ mutatója kiugró, míg a többi településé (összesen) attól jelentősen elmarad. 18. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma településenként Települések Regisztrált Ebből vállalkozások száma Kft. Bt. Egyéni Bejcgyertyános Bögöt Bögöte Csánig Csénye Gérce Hosszúpereszteg Ikervár Jákfa Káld Kenéz Megyehíd Meggyeskovácsi Nick Nyőgér Ölbő Pecöl Porpác Pósfa Rábapaty Répcelak

26 Sárvár Sitke Sótony Szeleste Uraiújfalu Vámoscsalád Vásárosmiske Vasegerszeg Vashosszúfalu Zsédeny Összesen Forrás: Vas megye statisztikai évkönyv, 2005 Noha a térségre legjellemzőbb gazdasági ágazat a turizmus, a helyi gazdaságának általános jellegére alapvető hatással bír tehát az ipar, különösen Sárvár iparának utóbbi évtizedben lezajlott átalakulása és megerősödése: mindenekelőtt ez az ágazat a legnagyobb foglalkoztató, s számos egyéb területen is központi szerepet játszik. Fontos körülmény, hogy az átalakult gazdasági szerkezet és megerősödött ipar a turizmust közvetlenül nem veszélyezteti, környezetterhelése nem jelentős, s a két szektor térbeli elkülönülése és viszonylag nagy távolsága is kedvező adottság. A kistérség iparának másik jelentős pillérét jelenti, s a foglalkoztatást illetően különösen fontos kistérségi vonzásközpont szerepet tölt be az e téren a városi szintet nyilvánvalóan teljesítő fiatal város Répcelak. A kistérség iparával összefüggésben említést érdemel a mintegy kettőezer főt foglalkoztató Sárvár Ipari Park, mely alapvetően azzal a szándékkal jött létre, hogy az elektronikai és a műanyag ipar számára biztosítson koncentrált beszállítói bázist. A letelepült cégek tevékenységi köre alapján a park profilja: elektronika, műanyagfeldolgozás, fémmegmunkálás, csomagolóanyag-gyártás és különböző szolgáltatások. Az ipari parkban előállított termékek legnagyobb részét jelenleg a Sony és a Lego termékek teszik ki. A cég profiljához hozzá tartozik a termékek készre csomagolása és szállítása a viszont eladóknak egész Európa területén. A park rendelkezik logisztikai és raktárközponttal (Versteijnen Logistics Kft) is. Fontos és jelentős tradíciókkal rendelkező szelete a helyi iparnak az élelmiszeripar. Az ágazat két legfontosabb szereplője a SáGa Foods Baromfiipari Rt. és a Répcelaki Sajtgyár Rt., melyek mellett kistérségi szinten további jelentős üzemek működnek a húsiparban, tejiparban és sütőiparban. A mezőgazdaság a hozzáadott értéknek kis százalékát állítja ugyan elő a sárvári kistérségben is, de jelentősége számos ok miatt (munkahelyek, kistermelés, életmód, turizmussal kapcsolatos összefüggések, stb.) ennél jóval nagyobb. Az ágazat legfontosabb szereplői az egykori szocialista nagyüzemek jogutódai, de néhány új (nagy)birtok és vállalkozás is formálódik. Az ágazat általános válsága a kistérségben is lecsapódik: a jövedelmezőség hasonlóan az országoshoz gyenge, jellemző a tőkehiány (és annak szerteágazó következményei), a szövetkezésben rejlő lehetőségek ma még javarészt kihasználatlanok, s piaci problémák is jelentkeznek, stb. 26