MARKETINGTERV 2014 mellékletek

Átírás

1 Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek

2

3 Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés A turizmus jelentősége Magyarországon Nemzetközi tendenciák Magyarország mint turisztikai úti cél imázsa Magyarország turizmusának alakulása Versenytárselemzés Magyarország turisztikai kínálata Előrejelzés Termékek swot-elemzése Vásárok és kiállítások Tanulmányutak Kiadványok Társasági kommunikációs terv Értékelés a Magyar Turizmus Zrt. 2012/2013. évi kiemelt marketingakcióiról Belföldi akciók Külföldi akciók MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 1

4 1. Részletes helyzetelemzés A turizmus jelentősége Magyarországon A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a turizmus szatellit számláit legutóbb 2007-ről készítette el. Ezek alapján a turizmusra jellemző ágazatok bruttó hozzáadott értéke 1322 milliárd Ft-ot tett ki, ami közvetlenül, vagyis a tovagyűrűző hatások nélkül is 5,9%-os hozzájárulást jelent a GDP-hez. A turizmus szatellit számlái szerint 2007-ben a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma 323 ezer fő volt. A multiplikátorhatást figyelembe véve a munkahelyek körülbelül 13%-át (mintegy 500 ezer munkahelyet) közvetlenül vagy közvetve a turizmus generálja. 2 A WTTC (KSH-tól eltérő módszertannal készülő) becslése szerint 2012-ben a turizmus gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása 1204,5 milliárd forint, azaz a GDP 4,2%-a, a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása 3110,5 milliárd forint, vagyis a GDP 10,8%-a volt. Mindkét mutató kissé magasabb, mint a 2011-es érték ra kismértékű növekedést vár a WTTC: a közvetlen hozzájárulás összege 3,0%-kal, a közvetett hatásokat is magában foglaló hozzájárulás összege 10,7%-kal fog emelkedni. Becslésük szerint 2012-ben a turizmus foglalkoztatáshoz való közvetlen hozzájárulása a teljes foglalkoztatás 5,8%-át, a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása a teljes foglalkoztatás 10,1%-át tette ki. Ezek az arányok is növekedtek 2011-hez képest ra ebben a tekintetben szintén kismértékű (1,1, illetve 0,8%-os) növekedést vár a WTTC. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2012-ben a turizmus a Magyarországra látogatók költéséből származó devizabevételek révén 3,8 milliárd euróval (1090,6 milliárd forinttal) javította a fizetési mérleg egyensúlyát. A szolgáltatás-külkereskedelem bevételi oldalának 23,8%-át a turizmus adta ben a Magyarországra látogató külföldi és a belföldi turisták költése összesen 1148,2 milliárd forint volt, amiből mintegy 244,1 milliárd forint áfabevétel keletkezett. Becslésünk a következő adatokon alapul: a KSH adatai szerint a Magyarországra látogató külföldiek turisztikai célú költése 2012-ben 809,1 milliárd forint volt. Ugyanebben az évben a magyar lakosság turisztikai célú (többnapos) belföldi utazásra 257,7 milliárd forintot költött. A Magyar Turizmus Zrt. saját kutatási eredményein alapuló becslés szerint 2012-ben az egynapos (turisztikai célú) belföldi utazásokra fordított becsült összeg 81,4 milliárd forint volt, így a magyar lakosság belföldi utazásokra fordított összes kiadása 339,1 milliárd forintra becsülhető. A külföldi vendégforgalom alakulását számos külső tényező, elsősorban az egyes országokban elhúzódó gazdasági nehézségek, valamint az extrém környezeti események (szélsőségesen hideg húsvéti időjárás, közép-európai árvíz, hűvösnek ígérkező nyár) kedvezőtlenül, a kedvező ár érték arány, az újra javuló légi összeköttetés kedvezően befolyásolják. A belföldi vendégforgalom alakulása esetében a várható negatív hatások megegyeznek a külföldi vendégforgalomnál tapasztalhatóval, ám erőteljesebben jelentkeznek. A hosszú hétvégék, illetve a SZÉP kártya pozitív hatást fognak gyakorolni. Emiatt a belföldi vendégforgalom esetében 2013-ban a évi rekorderedmény újbóli elérésére számítunk Nemzetközi tendenciák A nemzetközi turizmus alakulása A folytatódó gazdasági bizonytalanság ellenére 2012-ben a turistaérkezések száma az előzetes adatok alapján meg haladta az egymilliárdot (1035 millió nemzetközi turistaérkezés). A növekedési ütem (+4,0%) közel azonos a UNWTO 2010 és 2020 közötti évtizedre vonatkozó hosszú távú előrejelzésének éves átlagával (+3,8%). A nemzetközi 1 A helyzetelemzés során a következő szervezetek jelentéseit, kutatási eredményeit használtuk fel: United Nations World Tourism Organization (UNWTO), European Travel Commission (ETC), World Travel & Tourism Council (WTTC), STR Global Hotel Review, TourMIS, IPK International, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyar Nemzeti Bank (MNB), Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.). 2 A KSH legutóbb 2005-ben publikálta a multiplikátorhatást is figyelembe vevő mutatókat. Akkor a foglalkoztatás ra vonatkozó szorzó 1,5908 volt. 3 A KSH megállapítása szerint a fizetési mérleg tételei a módszertani különbségekből adódóan némileg eltérnek a külföldi látogatók (nem rezidensek) magyarországi fogyasztásának értékeitől. 2 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

5 turistaérkezések tekintetében legjelentősebb 10 desztináció esetében jelentősebb változás nem történt, ugyanakkor Német ország a 8. helyről felkerült a 7. helyre, valamint az Orosz Föderáció a 12. helyről a 9. helyre (1. táblázat). Az előzetes becslések szerint a világ nemzetközi turisztikai bevételei 1076 milliárd USD-t (838 milliárd eurót) tettek ki, ami reálértéken (helyi valutákban számítva) 4,2%-kal több bevételt jelent 2011-hez képest. A turisztikai kiadások alapján felállított sorrendben lényeges változás 2011-hez képest, hogy 2012-ben Kína vette át a vezetést 102,0 milliárd dollárral (2011: 3. hely), a 2. helyen az Amerikai Egyesült Államok (2011: 2. hely), a 3. helyen Németország (2011: 1. hely) áll. A világ nemzetközi turisztikai kiadásainak alakulását tekintve a legfontosabb a két legnagyobb feltörekvő küldőpiac, a 2012-es rangsorban első helyezett Kína és az ötödik helyezett Oroszország esetében regisztrált 40,5, illetve 30,1%-os növekedés. A tíz legnagyobb turisztikai kiadással jellemezhető ország közül az USA (+6,7%), Kanada (+6,2%), Németország (+5,3%), az Egyesült Királyság (+2,4%) és Japán (+2,4%) is jelentős bővülést ért el a gazdasági problémák ellenére. Ausztrália (+0,3%) enyhe növekedést regisztrált, Franciaország ( 5,8%) és Olaszország ( 0,3%) esetében csökkenés volt tapasztalható. A nemzetközi turistaérkezések száma, a turisztikai bevételek és kiadások mértéke alapján legjelentősebb országok, táblázat Nemzetközi turistaérkezések száma alapján (millió) Nemzetközi turisztikai bevételek alapján (milliárd USD) Nemzetközi turisztikai kiadások alapján (milliárd USD) 1. Franciaország 83,0 1. Amerikai Egyesült Államok 126,2 1. Kína 102,0 2. Amerikai Egyesült Államok 67,0 2. Spanyolország 55,9 2. Amerikai Egyesült Államok 83,5 3. Kína 57,7 3. Franciaország 53,6 3. Németország 83,4 4. Spanyolország 57,7 4. Kína 50,0 4. Egyesült Királyság 51,5 5. Olaszország 46,4 5. Makaó (Kína) 43,7 5. Orosz Föderáció 42,8 6. Törökország 35,7 6. Olaszország 41,2 6. Franciaország 39,1 7. Németország 30,4 7. Németország 38,1 7. Kanada 35,1 8. Egyesült Királyság 29,3 8. Egyesült Királyság 36,4 8. Japán 27,9 9. Orosz Föderáció 25,7 9. Thaiföld 33,8 9. Ausztrália 27,5 10. Malajzia 25,0 10. Hongkong (Kína) 33,1 10. Olaszország 26,4 Forrás: UNWTO 2012-ben az International Air Transport Association (IATA) 5,3%-os növekedésről számolt be a nemzetközi utaskilométer (RPK)-mutató tekintetében, amely megfelel a hosszú távú tendenciáknak. Eközben a load factor mutató 79,1%-os volt, ami rekordszintnek számít. Az STR Global adatai szerint a szállodaiparban is pozitív évnek számít 2012, a legtöbb régió és alrégió a főbb mutatók tekintetében (átlagos szobafoglaltság, ADR és RevPAR) növekedésről számolt be. A szakemberek szerint ez a trend 2013-ban is folytatódni fog. Európa nemzetközi turizmusának alakulása A világ legnagyobb részesedéssel bíró, legérettebb desztinációja Európa, de a kontinens részesedése a küldőpiacok saját régiójukon kívüli utazásaiból folyamatosan csökken ben itt regisztrálták a nemzetközi érkezések 51,6%-át, 534,7 millió érkezést. Ez 3,5%-os növekedésnek felel meg 2011-hez képest. Az európai alrégiók teljesítményében nagy különbségek tapasztalhatók. Az európai érkezé- MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 3

6 sek 20,9%-át (111,6 millió érkezést) adó Közép- és Kelet-Európa 7,5%-os növekedése nagyban köszönhető a feltörekvő országok kiemelkedő szereplésének. Észak-Európára (65,7 millió érkezés, +1,9%), illetve Dél-Európára és a mediterrán térségre (190,7 millió érkezés, +2,0%) lassú növekedés volt jellemző az eddig rendelkezésre álló adatok szerint. Nyugat-Európában 3,2%-os növekedést regisztráltak, ezzel az érkezések száma ott elérte a 166,7 milliót előzetes adatok szerint. A nemzetközi turisztikai bevételek tekintetében a régiók közül Európa részesedése (42,1%; 453,4 milliárd USD) volt a legnagyobb hez képest (helyi valutákban számítva) 1,8%-kal emelkedtek a kontinensen a turisztikai bevételek, vagyis a nemzetközi turistaérkezések számánál kissé lassabb ütemben. Az Association of European Airlines (AEA) szerint 2012-ben a nemzetközi utasok száma összességében 2,2%-kal nőtt, ugyanakkor a belföldi utasok száma 1,6%-kal csökkent 2011-hez képest. Az ülés-kapacitáskihasználtság (ASK) 1,8%-kal, a nemzetközi utaskilométer-mutató 4,1%-kal nőtt hez képest 8,7 millióval több utas választotta az AEA szervezethez tartozó utasszállítókat. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint 2012-ben az európai szállodák mérsékelten jó eredményeket értek el: a felmérésben részt vevő európai szállodák foglaltsága 0,1%-kal (0,1 százalékponttal) nőtt. Ebben a dél-európai csökkenés és az észak-európai stagnálás játszotta egész év folyamán a főszerepet. Az euróban számított átlagár 4,7%-kal, a RevPAR 4,8%-kal bővült. Kelet-Európa mutatói ennél kedvezőbben alakultak: a foglaltság 2,7%-kal (1,6 százalékponttal) nőtt, az euróban számított átlagár 5,8, a RevPAR pedig 8,6%-kal volt magasabb, mint 2011-ben első kilenc hónapjában a felmérésben részt vevő európai szállodák foglaltsága kissé nagyobb mértékben, 2,2%-kal (1,4 százalékponttal) nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az európai régiók között a növekedés mértékét tekintve nem mutatkozott igazán jelentős különbség, a legnagyobb mértékben Kelet- és Észak-Európában (mindkét régióban egyaránt 3,3%-kal) javult a foglaltság, csökkenés egyik európai régióban sem mutatkozott. A pénzügyi mutatók vegyesen alakultak: az euróban számított átlagár 1,5%-kal csökkent, a RevPAR pedig gyakorlatilag stagnált: 0,6%-kal nőtt. Egyedül Dél-Európában volt kissé jelentősebb, 4,3%-os növekedés a RevPAR tekintetében. Kelet- és Észak-Európában csökkent a RevPAR. Az IPK International felmérése szerint 2012-ben a vizsgált, 15 éves és annál idősebb európai népesség összesen 420,2 millió olyan külföldi utazást tett, amely legalább egyéjszakás ott-tartózkodással járt hez képest 2%-kal, vagyis 7,5 millióval nőtt az összes külföldi utazás száma. Továbbra is Nyugat-Európa generálja a legtöbb külföldi utazást, ezt követi jelentősen lemaradva az Egyesült Királyságot és Írországot is magába foglaló Észak-Európa. A harmadik helyen a Földközi-tenger térsége áll ben is a szabadidős utazások adták az összes külföldi utazás csaknem háromnegyedét, és a szabadidős célú utazások terén is kiemelkednek a nyugat-európai országok. A kissé eltérő utazási szokásokat jelzi, hogy az összes utazáson belül a hagyományos küldőpiacokon, vagyis a történelmi értelemben vett Nyugat-Európában az összes külföldi utazáson belül magasabb a szabadidős célú utazások aránya, mint Kelet-Európában. A válságot követően a szabadidős utazások száma 2011-ben érte el újra a 2008-as szintet, 2012-ben pedig lényegében stagnált. Az európaiak külföldi utazásainak száma meglehetősen erős koncentrációt mutat: 15 ország adta az összes kiutazás 83%-át, ezen belül 5 ország (Franciaország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Németország és Oroszország) generálta az utazások több mint felét 2012-ben. A legfontosabb európai küldőországok listáját továbbra is Németország vezeti, amely az összes külföldi utazás 17%-át adta ben a évihez hasonlóan a német utazások száma szerény mértékben, de tovább növekedett (+1%). 4 Nyugat-Európa: Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Németország, Svájc. Észak-Európa: Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Írország, Norvégia, Svédország. Dél-Európa: Bosznia, Horvátország, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szerbia, Szlovénia, Törökország. Kelet-Európa: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia. FÁK: Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna 4 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

7 A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012-ben az európai küldőországok közül a belga, a brit, a cseh, a finn, a holland, a horvát, az ír, a lengyel, a lett, a német, a norvég, az olasz, az orosz, a román, a spanyol, a svéd, a szerb, a szlovák, a szlovén, a török és az ukrán vendégéjszakák száma a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken bővült. A nemzetközi (IPK) adatokkal összehasonlítva látható, hogy Magyarországon jellemzően hasonló tendenciák érvényesülnek, mint összességében Európában Magyarország mint turisztikai úti cél imázsa Magyarország mint turisztikai desztináció egyelőre nem rendelkezik egységes imázzsal, és a országon belüli legfontosabb desztinációk (például Budapest és a Balaton) sem képviselnek jól definiálható márkát. A márkaépítés és az utazást megelőző tájékoztatás szerepét jelzi, hogy tapasztalataink szerint Magyarország mint úti cél megítélésében nagy a különbség azok között, akik még nem jártak Magyarországon, illetve akik már jártak itt: utóbbiak véleménye lényegesen pozitívabb. A hagyományos küldőpiacokon végzett kutatásokat követően az új, feltörekvő piacok közül elsőként a déli szomszédos országokban (Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában), valamint Szlovákiában folytattunk kutatásokat Magyarország imázsáról. Az eredmények szerint a vizsgált szomszédos országokban, elsősorban déli szomszédainknál, a közelség ellenére kevésbé részletes és kevésbé markáns Magyarország-kép él. A külföldi (potenciális) turistákkal szemben a magyarok természetesen jóval tájékozottabbak Magyarországról mint úti célról. Magyarország általános megítélése is kedvező, a személyes kötődés viszont nem elég erős. A külföld presztízse még mindig nagyobb, ami részben az ismeretek hiányosságaiból, részben az attitűdökből adódik. A szemléletformálás mellett a folyamatos tájékoztatás szükségességére utal, hogy sokan ugyan tisztában vannak a magyarországi turisztikai adottságokkal, ám a szolgáltatásokról, szálláshelyekről, akciókról kevesebb az ismeret Magyarország turizmusának alakulása A válság előtti 2007-es év eredményeit a magyarországi turizmus eredményei a hazai kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek és vendégéjszakák száma alapján először 2011-ben haladták meg, 2012-ben pedig a KSH adatai szerint további növekedés történt. Az elmúlt évben a szállásdíjbevételek folyó áron számított szintje is (8,4%-kal) meghaladta a 2007-es eredményeket, a férőhely-kapacitások pedig hasonló ütemben bővültek. A turizmus devizaforgalma A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2012-ben a turizmus devizaegyenlege mérsékelten csökkent. A beutazó turizmusból származó bevételek (3781 millió euró) 6,2%-kal, a kiadások (1538 millió euró) 13,7%-kal csökkentek, így a devizaegyenleg (2243 millió euró) 0,2%-kal volt kevesebb 2011-hez viszonyítva. A devizabevétel csökkenése az egy utazásra fordított kiadások csökkenésével hozható összefüggésbe, mivel a Magyarországra érkező külföldi turisták száma ugyanebben az időszakban jelentősen növekedett. Az MNB által közzétett első féléves fizetési mérleg adatok szerint a Magyarországra látogató külföldiek euróban számítva 5,7%-kal költöttek többet (1746 millió eurót) magyarországi turisztikai szolgáltatásokra, miközben a külföldre látogató magyarok devizakiadásai (630 millió euró) 7,4%-kal csökkentek. A bevételek és a kiadások egyenlege (1116 millió euró) így 14,8%-kal nőtt 2012 első félévéhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma A válság által sújtott éveket követően a kereskedelmi szálláshelyeken megjelenő vendégforgalom tovább javult. A KSH évi adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma ( fő) 4,5%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ( éjszaka) 5,8%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 2,6 nap volt, ami 1,2%-os növekedést jelent. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 5

8 Azt is megvizsgáltuk, hogy az utolsó, válság előtti évhez, 2007-hez viszonyítva miként alakultak a legfontosabb mutatók. A 2012-ben regisztrált vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összesen 8,3%-kal emelkedett, ami a belföldi 4,6%-os és a külföldi 12,0%-os növekedésnek köszönhető (1. ábra). A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakaszámának alakulása, ábra Külföld +12,0% Belföld +4,6% Összesen +8,3% Külföld Belföld Forrás: KSH 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 39,4%-ot tett ki ben a forintban számított szállásdíjbevétel kissé gyorsabb ütemben emelkedett, mint a vendég éjszakaszám. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 152,1 milliárd forintot (+8,3%) tettek ki. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legtöbb szállásdíjbevétel (135,6 milliárd forint, az összes szállásdíjbevétel 89,2%-a) a szállodákban keletkezett. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó 61,2 milliárd forint vendéglátásból és 57,5 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt is realizáltak 2012-ben. Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen 270,8 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett (+6,7%). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2012-re számított árindexe 5,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 2,6%-os árnövekedést mértek. A válságot megelőző 2007-es évhez képest a szállásdíjbevételek (folyó áron) 8,4%-os növekedést mutattak. A külföldiek 7,2%-kal, a belföldiek pedig 10,6%-kal többet költöttek szállásdíjra (2. ábra). 6 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

9 A bruttó szállásdíjbevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, (ezer forint) 2. ábra Külföld +7,2% Belföld +10,6% Összesen +8,4% Külföld Belföld Forrás: KSH A keresletnek a magasabb minőségű szálláshelyek irányába történő, évek óta megfigyelhető eltolódását jelzi, hogy a szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál jóval nagyobb mértékben bővült ben a vendégek száma ( fő) 6,5%-kal, a vendégéjszakák száma ( éjszaka) pedig 8,1%-kal nőtt 2011-hez képest. A szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 47,7% volt, a gyógyszállodákban 62,1%-os, a wellness-szállodákban 47,1%-os kapacitáskihasználtságot mértek. A szállodák átlagosan forintos bruttó átlagárral működtek 2012-ben. A legmagasabb bruttó átlagár az öt- és a négycsillagos szállodákat, a wellness-szállodákat, valamint a gyógyszállodákat jellemezte. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel (bruttó RevPAR) 6975 forint volt, a legmagasabb mutatót itt is az ötcsillagos és a négycsillagos, továbbá a gyógy- és a wellness-szállodákban regisztrálták. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint 2012-ben a felmérésben részt vevő 65 magyarországi szállodában a növekedés a foglaltság tekintetében jobb volt (+4,4%, illetve +2,6 százalékpont), mint az európai és keleteurópai átlag, az euróban számított átlagár és a RevPAR tekintetében viszont elmaradt attól. Ami az abszolút számokat illeti, miközben a foglaltság tekintetében kedvezőbbek voltak a magyarországi mutatók, mint a keleteurópai átlag, az euróban mért RevPAR tekintetében továbbra is jelentősen elmaradtak attól. A KSH éves adatai szerint a január szeptemberi időszakban a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma 5,3%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 4,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 6,9 millió vendég 18,2 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei a vendégforgalomnál kissé nagyobb ütemben, 10,2%-kal nőttek az év első kilenc hónapjában, és összesen közel 130,0 milliárd forintot tettek ki. A szállásdíjbevételek 88,6%-a a szállodákban keletkezett. A vendéglátásból és az egyéb szolgáltatásokból származó bevételeket is figyelembe véve a kereskedelmi szálláshelyeken összesen több mint 228,2 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett (+10,4%). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás január szeptemberre számított árindexe 3,2%-kal magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 0,5%-os árnövekedést mértek. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 7

10 2013. január szeptemberben a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 50,7% volt, a gyógyszállo dák ban 63,6%-os kapacitáskihasználtságot mértek. A vendégéjszakák 74,5%-át regisztráló szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan szintén kedvezően alakult: a vendégek száma ( fő) 6,0%-kal, a vendégéjszakák száma ( éjszaka) pedig 5,4%-kal nőtt január szeptemberhez képest. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint a szeptemberi felmérésben 72 magyarországi szálloda vett részt, amelyek összesen több mint 14 ezer szobával rendelkeznek. Ezekben a szállodákban 2013 első kilenc hónapjában a foglaltság átlagosan 4,4%-kal, az euróban számított RevPAR 7,8%-kal nőtt, miközben a szintén euróban számított átlagár mérsékelten, 3,3%-kal emelkedett. A változást jelző mutatóink kedvezőbben alakultak, mint a kelet-európai átlag. Forintban számítva az átlagár 6,3%-kal, a RevPAR pedig 10,9%-kal emelkedett. Az abszolút számokat vizsgálva megállapítható, hogy míg a felmérésben részt vevő európai szállodák átlagos foglaltsága 68,2% volt, a kelet-európaiaké 61,9%, a magyarországiaké 66,9%-ot tett ki. A RevPAR Európában átlagosan 70,37 euró, Kelet-Európában 53,03 euró, Magyarországon pedig 41,17 euró volt, ami csak Lengyelország, Litvánia, Románia és Szlovákia RevPAR mutatóját haladja meg a vizsgált európai országok közül. A magyarországi belföldi turizmus jellemzői és alakulása A magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban keveset utazik szabadidős céllal. Az utazásra szánt kiadásokból pedig csak kisebb volumen jut a belföldi többnapos utazásokra ben a többnapos belföldi utazások során a magyar lakosság 266,6 milliárd forintot költött turisztikai célra. Ezen belül a turisztikai motivációjú utazásokra fordított kiadás (257,7 milliárd forint) a teljes összeg 96,6%-át tette ki. Ugyanekkor turisztikai célú külföldi látogatások során a magyarok összesen 386,8 milliárd forintot költöttek el. Kutatásaink szerint általában az utazásból való kimaradás leggyakrabban anyagi, családi, egészségi okokra vagy idő - hiányra vezethető vissza. A hosszabb (legalább 4 éjszakás) belföldi utazások akadálya a leggyakrabban említett anyagi okok és időhiány mellett ugyanakkor az, hogy a külföldi utazások presztízse, vonzereje még mindig nagyobb sokak számára. Ebben az ismeretlen varázsa és a külföldtől várt újszerű élmények, itthon nem megtalálható természeti és kulturális látnivalók is szerepet játszanak. A belföldi turizmusban rejlő további lehetőségeket jelzi ugyanakkor, hogy (áprilisi felmérésünk alapján) az utazás vonzó a megkérdezettek többsége számára, ami számos pozitív és hosszú távú hatással jár. Ezen belül is a belföldi utazások kikapcsolódást nyújtanak és élményekkel töltenek fel, miközben közelebb hozzák egymáshoz az együttutazókat ben a többnapos belföldi utazások száma 10,5%-kal csökkent, a többnapos belföldi utazáson eltöltött napok száma kissé kevésbé, 7,0%-kal mérséklődött, az ehhez kapcsolódó kiadások pedig csak 0,7%-kal voltak kisebbek, mint 2011-ben. A 2008-as rekordszintet e tekintetben még nem érte el a magyarországi belföldi turizmus. (A többnapos turisztikai célú külföldi utazások száma 8,1%-kal, az erre fordított kiadások 1,5%-kal estek vissza 2012-ben.) A többnapos belföldi utazások időtartama alapján a legnépszerűbb úti cél a Balaton turisztikai régió volt 2012-ben: összesen 17,1 millió napot töltöttek itt a magyarok, 2,4%-kal többet, mint 2011-ben. A második helyezett a Budapest Közép-Dunavidék régió 14,4 millió nappal, 2012-ben ebben a régióban töltött idő 4,8%-kal kevesebb volt, mint 2011-ben. A dobogó harmadik fokára Észak-Magyarország került 8,7 millió nappal (3. ábra). 8 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

11 A többnapos belföldi utazások megoszlása az úti cél régiója szerint 2012-ben (ezer nap) 3. ábra 23,8% 7,9% 8,3% 6,8% 8,3% 19,9% 12,1% 11,2% 1,8% Budapest Közép-Dunavidék (14 361,4) Észak-Magyarország (8727,6) Észak-Alföld (8044,7) Tisza-tó (1274,8) Dél-Alföld (5960,7) Közép-Dunántúl (5956,5) Balaton (17 117,1) Dél-Dunántúl (5682,6) Nyugat-Dunántúl (4901,2) Forrás: KSH A kiadásokat figyelembe véve ugyanígy alakult a sorrend, a többnapos belföldi utazások száma alapján viszont kissé eltérően: 1. Budapest Közép-Dunavidék, 2. Balaton, 3. Észak-Magyarország. Az átlagos tartózkodási idő a Balatonnál (5,6 nap), a Tisza-tónál (4,4 nap) és a Nyugat-Dunántúlon (4,3 nap) volt a leghosszabb. Az egy fő egy napjára jutó költés az utóbbi régióban (5126 forint) és a Balatonon (4607 forint) volt a legmagasabb. A belföldi utazások során továbbra is az a legjellemzőbb, hogy az úti cél vagy a saját régióban, vagy valamely szomszédos régióban található, továbbá mindenhol népszerű a Balaton és a Budapest Közép-Dunavidék régió is. A hosszabb, legalább 4 éjszakás utazások legkedveltebb úti célja Észak-Magyarország és Dél-Alföld kivételével valamennyi tervezési-statisztikai régióban a Balaton (turisztikai) régió. Valamennyi turisztikai régióban a rokonok, barátok, ismerősök meglátogatása a legfontosabb motiváció, kivéve a Balatonnál és a Nyugat-Dunántúlon, ahol a szórakozás, pihenés, üdülés, sport. A második helyen a Balaton és Nyugat-Dunántúl kivételével a szórakozás áll. A harmadik legnépszerűbb utazási cél a Balaton, a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és a Nyugat-Dunántúl kivételével a hobbijellegű munkavégzés. Utóbbi négy régióban az egészségmegőrzésé a harmadik hely. A legfontosabb motivációval összhangban a legnépszerűbb szálláshely is a rokonok, barátok, ismerősök által biztosított szálláshely volt, az utazások 54,3%-ban itt szálltak meg a belföldön utazók. Szállodában 16,8%-ban, saját nyaralóban, házban 16,1%-ban aludtak. (2011-ben saját nyaralóban 16,6%-ban, szállodában 14,1%-ban szálltak meg.) Az utazáson eltöltött napokat figyelembe véve kissé nagyobb, 19,3%-os a saját nyaraló, ház részesedése. (Ami viszont némileg alacsonyabb a 2011-es részesedésnél.) 2013-ról az első féléves adatok állnak rendelkezésre, ekkor a többnapos belföldi utazások száma (6,3 millió utazás) 14,3%-kal csökkent 2012 azonos időszakához képest. A többnapos belföldi utazások 78,3%-a 1 3 éjszakás utazás ( 15,8%), 21,7%-a 4 vagy több éjszakás utazás ( 8,3%) volt. Ugyanebben az időszakban a többnapos belföldi utazások során a magyar lakosság közel 101 milliárd forintot költött, ami 2012 első hat hónapjához képest 4,0%-os csökkenésnek felel meg. A turisztikai célú többnapos belföldi utazások száma (6,3 millió utazás) 11,7%-kal esett vissza, az ilyen utazásokon eltöltött idő pedig 26,7 millió nap volt, 9,6%-kal kevesebb, mint 2012 első hat hónapjában. A turisztikai motivációjú utazásokra fordított kiadás (ami a teljes összeg 99,3%-át tette ki) 0,4%-kal csökkent. A turisztikai célú többnapos belföldi utazások 78,3%-a 1 3 éjszakás utazás ( 14,3%), 21,7%-a 4 vagy több éjszakás utazás ( 0,7%) volt. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 9

12 A kereskedelmi szálláshelyeken a keresletfelmérésből származó adatokhoz képest kedvezőbb tendenciákat tapasztalunk. A KSH adatai szerint 2012-ben a belföldi vendégek száma 0,5%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2,0%-kal nőtt az előző évhez képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,5 nap (+1,5%) volt, így a kereskedelmi szálláshelyek 4,2 millió belföldi vendéget és több mint 10,4 millió belföldi vendégéjszakát regisztráltak. A szállodákban a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál még kedvezőbben alakult a belföldi vendégforgalom: a belföldi vendégek száma 2,8%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 4,6%-kal nőtt ben a kereskedelmi szálláshelyek belföldiektől származó bruttó szállásdíjbevétele 6,2%-kal, a szállodáké pedig 8,1%-kal nőtt. A pénzügyi-gazdasági válság hatását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a belföldi vendégforgalom növekedése már 2008-ban, a válság kirobbanását megelőzően lelassult, a válság hatása azonban 2009-ben vált láthatóvá. A ben, 2011-ben és 2012-ben történt növekedésnek köszönhetően a 2012-ben regisztrált belföldi vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összességében 4,6%-kal volt magasabb (4. ábra). A belföldi vendégéjszakák számának alakulása Magyarországon ( ) 4. ábra Forrás: KSH A KSH előzetes adatai szerint 2013 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégek száma (3,5 millió fő) 4,7%-kal, a vendégéjszakák száma (8,7 millió éjszaka) 3,4%-kal nőtt a tavalyi év január szeptemberi időszakához képest. A belföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken 9,0%-kal, a szállodák ban 10,5%-kal emelkedett. A szállodákban a belföldi vendégek száma 6,8%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 5,6%-kal nőtt decemberében 1592 kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetőeszközként Üdülési Csekket, és csaknem ugyanannyi, 1411 egység Széchenyi Pihenőkártyát ben az Üdülési Csekk, illetve Széchenyi Pihenőkártya tulajdonosok összesen 12,8 milliárd forint értékben fizettek ezen fizetőeszközökkel: az Üdülési Csekk felhasználásának aránya az év egészét tekintve 24,1%-os, a SZÉP kártya felhasználásának aránya 75,9%-os volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelentése szerint december 31-én a SZÉP kártya elfogadóhelyek száma volt, a SZÉP kártyával fizetett összeg a kibocsátás megkezdése óta, szeptember és december között összesen 44,0 milliárd forintot tett ki január szeptemberben a Széchenyi Pihenőkártya tulajdonosok millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközökkel, ami a belföldi szállásdíjak ( millió forint) 25,2%-ával volt egyenértékű. 10 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

13 A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint szeptember 30-áig a három kártyakibocsátó vállalat elfogadóhelyi szerződést 5 kötött, a SZÉP kártyával fizetett összeg január szeptember között 53,1 milliárd forintot tett ki. Az egyéb szálláshelyeken ben 8,5%-kal nőtt a belföldi vendégek, és 2,6%-kal a belföldi vendégéjszakák száma. A beutazó turizmus jellemzői és alakulása 2012-ben a Magyarországra érkező külföldi látogatók száma (43,6 millió fő) összességében 5,5%-kal, ezen belül a többnapos látogatóké (10,4 millió fő) 1,0%-kal nőtt ben a Magyarországra érkező látogatók több mint egyharmada, a többnapos látogatók 83,1%-a érkezett turisztikai céllal. A többnapos látogatásokon belül a szabadidős turizmus dominált (73,0%), az üzleti turizmus 10,1%-ot tett ki. A turisztikai motivációval érkezők mellett további 28,7 millió látogató érkezett, többségük egynapos tranzitutas vagy egy napra érkező bevásárló volt. Turisztikai motivációval 14,9 millió külföldi látogatott Magyarországra, számuk 9,2%-kal emelkedett. Ezen utazók 57,8%-a több napig tartózkodott az országban. A turisztikai motivációval több napra érkező külföldi látogatók száma a korábbi növekedést követően 2012-ben 0,4%-kal csökkent 2011-hez képest, miközben az egynapos turisták száma 26,0%-kal bővült. A turisztikai céllal érkező látogatók körében a kereskedelmi és fizetős egyéb szálláshelyek mellett népszerűek a rokonok, barátok által kínált elszállásolás és a saját ingatlanok is. A legtöbb látogató a július szeptemberi és a tavaszi időszakban keresi fel hazánkat. A legfontosabb motivációk: rokon- és barátlátogatás, városlátogatás, üdülés (vízparti, hegyvidéki, falusi), egészségturizmus és hivatásturizmus. A külföldi látogatók átlagosan 2,3 napot, ezen belül a turisztikai céllal érkezők átlagosan 4,1 napot töltöttek el hazánkban 2012-ben. A többnapos turisztikai célú utazások főbb célpontjai Budapest, Nyugat-Dunántúl és a Balaton régiók voltak ben a turisztikai motivációval Magyarországra érkező látogatók fogyasztása összesen 809,1 milliárd forintot tett ki, ami 4,5%-os csökkenést jelent 2011-hez képest. Ezen belül a több napra érkezők 753,0 milliárd forintot ( 6,0%), az egynapos turisták 56,2 milliárd forintot költöttek (+21,0%). A Magyarországra látogató külföldiekre vonatkozó főbb mutatók alakulását a 2. táblázatban foglaltuk össze. 5 Az esetek többségében a szolgáltatók mindhárom, de legalább kettő kártyakibocsátó vállalattal is szerződést kötnek. 6 Egyéb szálláshelyek: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a kereskedelmi szálláshely kategóriába nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület, vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. (A 239/2009 (X. 20.) Kormányrendelet értelmében a magánszálláshely kategória helyett az egyéb szálláshely kategória lépett életbe.) MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 11

14 A Magyarországra érkező látogatók legfontosabb mutatóinak alakulása 2. táblázat Változás 2012/2011 Látogatók száma (ezer fő) ,5% Ebből: egynapos látogatók (ezer fő) ,9% többnapos látogatók (ezer fő) ,0% Turisztikai motivációval érkező látogatók száma (ezer fő) ,2% Ebből: turisztikai motivációval érkező egynapos látogatók száma (ezer fő) ,0% turisztikai motivációval érkező többnapos látogatók száma (ezer fő) ,4% Ebből: szabadidős céllal érkező turisták száma (ezer fő) ,6% üzleti céllal érkező turisták száma (ezer fő) ,2% Látogatók összes költése (millió forint) ,1% Ebből: egy napra érkező látogatók költése (millió forint) ,6% több napra érkező látogatók költése (millió forint) ,2% Turisztikai célú látogatók összes kiadása (millió forint) ,5% Ebből: turisztikai motivációval érkező egynapos látogatók költése (millió forint) ,0% turisztikai motivációval érkező többnapos látogatók költése (millió forint) ,0% Ebből: szabadidős céllal érkező turisták költése (millió forint) ,3% üzleti céllal érkező turisták költése (millió forint) ,7% Forrás: KSH A turisztikai fogyasztás költéselemek szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a több napra érkező külföldi látogatók a kiadások 46%-át szállás- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordították. Magyarország összes utasforgalmi exportbevétele 2012-ben 1175 milliárd forintot tett ki. Az utasforgalmi export 68,9%-a 809 milliárd forint származott a turisztikai céllal érkezőktől első félévében a Magyarországra érkező külföldi látogatók száma az előző év azonos időszakához képest 2,0%-kal, 19,0 millió főre emelkedett. Az egynapos látogatók száma 1,1%-kal, a többnapos látogatóké 4,5%-kal bővült. A turisztikai céllal érkező látogatók száma (7,0 millió fő) 5,9%-kal, ezen belül az egynapos látogatóké (3,0 millió fő) 5,2%-kal, a többnapos látogatóké (4,0 millió fő) 6,5%-kal nőtt. A szabadidős turizmusban részt vevők száma (6,3 millió fő) 7,2%-kal nőtt, az üzleti turizmusban részt vevőké (685 ezer fő) 4,2%-kal csökkent 2012 első félévéhez viszonyítva első hat hónapjában a turisztikai célú külföldi látogatók kiadásai 391,5 milliárd forintot tettek ki, ami 9,6%-os növekedést jelent. Ezen belül az egynapos látogatók kiadásai (26,5 milliárd forint) 4,2%-kal csökkentek, ugyanakkor a többnapos látogatók kiadásai (365,0 milliárd forint) 10,8%-kal nőttek. A szabadidős turizmusból származó bevételek (321,7 milliárd forint) 7,9%-kal, az üzleti szegmens bevétele (69,8 milliárd forint) pedig 18,4%-kal nőtt 2012 első félévéhez viszonyítva. 12 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

15 A legfontosabb küldőországok meghatározása többféle szempont szerint történhet: a kereskedelmi szálláshelyek vendég- vagy vendégéjszakaszáma, a Magyarországra turisztikai céllal érkező látogatók száma, illetve a Magyarországra több napra turisztikai céllal érkező látogatók száma. Mivel a turisztikai bevételeket tekintve a többnapos látogatások jelentősebb szerepet játszanak, jelen elemzésünkben a évi többnapos turisztikai célú látogatások száma, valamint a kereskedelmi szálláshelyek évi vendégéjszakaszáma szerint legfontosabb tizenöt országot vizsgáljuk részletesen. Ezek között természetesen átfedések is vannak: Ausztria, Németország és Olaszország mindkét tekintetben az élbolyban szerepel (3. táblázat). Magyarország legfontosabb küldőpiacai* 3. táblázat Helyezés 2008-ban Helyezés 2009-ben Helyezés 2010-ben Helyezés 2011-ben Helyezés 2012-ben Küldőpiac Turisztikai céllal érkező több napos látogatók száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka) 2012 Részesedés 2012 Részesedés 2012/ Németország ,6% ,8% +3,1% Ausztria ,9% ,1% 0,6% Olaszország 351 4,1% ,5% +18,1% Oroszország n.a. n.a ,4% +32,9% Egyesült Királyság 290 3,4% ,3% +12,8% Csehország 320 3,7% ,7% +4,8% Lengyelország 531 6,2% ,3% +8,3% Hollandia 245 2,8% ,0% +36,6% Amerikai Egyesült Államok 386 4,5% ,0% +0,1% Románia 591 6,9% ,7% +0,9% Franciaország 182 2,1% ,3% 1,6% Spanyolország n.a. n.a ,2% +10,0% Szlovákia 436 5,1% ,3% +13,0% Ukrajna 141 1,6% ,1% +26,0% Svédország 146 1,7% ,1% +22,0% * Sorrend a 2012-es vendégéjszakák száma alapján. Forrás: KSH A 4. táblázatban a legfontosabb küldőpiacainkról érkező látogatók mutatóit foglaltuk össze. Eszerint a turisztikai motivációval érkezők aránya a legnagyobb küldőországok közül az Amerikai Egyesült Államok (93,8%), az Egyesült Királyság (82,0%), Németország (70,0%) és Olaszország (61,3%) esetében volt a legmagasabb. Az összes vizsgált ország esetében megfigyelhető a szabadidős turizmus dominanciája (80,0% feletti), üzleti céllal legtöbben az amerikaiak (17,8%), a csehek (16,5%), a britek (15,9%) és a németek (12,4%) közül látogatnak Magyarországra. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 13

16 A rokon- és barátlátogatás mint motiváció aránya a turisztikai célú látogatók körében Románia esetében volt a legmagasabb (72,6%), de Olaszország (44,4%), Szlovákia (34,1%) és Németország (26,6%) esetében is ez volt a legfőbb turisztikai motiváció. Az Amerikai Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból 30,4, illetve 50,1%-ban városnézés céljából érkeznek, de ez a motiváció Ausztriában (43,5%) és Olaszországban (24,1%) is számottevő. Üdülés céljából arányaiban a legtöbben Lengyelországból (41,5%) és Csehországból (29,1%) érkeznek. A hivatásturizmus az Egyesült Királyság (15,7%), Románia (6,1%) és az Amerikai Egyesült Államok (17,8%) esetében a harmadik legfontosabb motiváció volt. Csehország (24,0%) esetében a második, Ausztria (12,0%), Németország (15,7%) és Olaszország (8,2%) esetében a harmadik legfontosabb indok a magyarországi utazásra az egészségmegőrzés. Turisztikai céllal a leghosszabb időt átlagosan az amerikaiak (7,8 nap), az olaszok (7,6 nap), a németek (7,4 nap), a lengyelek (6,2 nap) és a britek (6,0 nap) töltötték Magyarországon. A szomszédos országokra (Ausztriára, Romániára és Szlovákiára) jóval alacsonyabb átlagos tartózkodási idő jellemző. A több napra turisztikai céllal érkező látogatók száma 2012-ben Németország (2200 ezer fő), Ausztria (942 ezer fő), Románia (591 ezer fő), Lengyelország (530 ezer fő), Szlovákia (436 ezer fő), az Amerikai Egyesült Államok (386 ezer fő) és Olaszország (350 ezer fő) esetében volt a legnagyobb. A többnapos turisztikai célú látogatások aránya az Egyesült Királyság (99,9%), Németország (99,1%), Olaszország (99,0%) és Csehország (84,7%) esetében volt jelentős. Szlovákiában (22,5%) és Ausztriában (29,2%) volt a legkisebb a többnapos látogatások aránya. A turisztikai célú látogatók közül a németek költöttek összességében a legtöbbet (191,1 milliárd Ft), őket az osztrákok (88,7 milliárd Ft), az amerikaiak (75,9 milliárd Ft), a britek (36,8 milliárd Ft) és a lengyelek (35,2 milliárd Ft) követték. A fejenkénti és naponkénti átlagkiadást tekintve a legtöbbet az Egyesült Államokból ( Ft), az Egyesült Királyságból ( Ft) és a Csehországból ( Ft) érkezők költötték. Románia (6981 Ft) esetében regisztrálták a legalacsonyabb egy fő egy napjára jutó költést. 14 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

17 A legfontosabb küldőországok főbb mutatóinak alakulása 2012-ben* 4. táblázat Ausztria Csehország Egyesült Királyság Lengyelország Németország Olaszország Románia Szlovákia Amerikai Egyesült Államok Összes látogató (fő) Turisztikai motivációval érkező látogatók (fő) Turisztikai motivációval érkezők aránya az összes l átogatón belül (%) 53,5 38,2 82,0 34,4 70,0 61,3 14,9 20,3 93,8 Turisztikai motivációból: szabadidős turizmus (fő) Szabadidős turisztikai mo tivációval érkezők aránya az összes turista számán belül (%) 95,6 83,5 84,1 91,1 87,6 93,2 93,9 95,1 82,2 Turisztikai motivációból: üzleti turizmus (fő) Üzleti turisztikai moti vációval érkezők aránya az összes turista számán belül (%) 4,4 16,5 15,9 8,9 12,4 6,8 6,1 4,9 17,8 Több napra érkező turisztikai célú látogatók (fő) A többnapos utazók aránya a turisztikai célú látogatókon belül (%) 24,3 80,4 99,1 96,2 98,7 99,2 50,2 21,5 100,0 Turisztikai célú látogatók összes kiadása (ezer forint) Turisztikai célú látogatók átla - g os tartózkodási ideje (nap) 2,1 3,7 6,0 6,2 7,4 7,6 2,7 1,6 7,8 Egy fő egynapi költése (forint/ fő/nap) városnézés (43,5%) üdülés (29,1%) városnézés (50,1%) üdülés (41,5%) rokon, barát meglátogatása (26,6%) rokon, barát meglátogatása (44,4%) rokon, barát meglátogatása (72,6%) rokon, barát meglátogatása (34,1%) városnézés (30,4%) Turisztikai célú látogatók főbb motivációi rokon, barát meglátogatása (18,6%) egészségturizmus (24,0%) rokon, barát meglátogatása (17,5%) egészségturizmus (22,3%) üdülés (22,4%) városnézés (24,1%) városnézés (6,3%) városnézés (20,5%) rokon, barát meglátogatása (27,6%) egészségturizmus (12,0%) városnézés (18,1%) hivatásturizmus (15,7%) rokon, barát meglátogatása (14,4%) egészségturizmus (15,7%) egészségturizmus (8,2%) hivatásturizmus (6,1%) üdülés (8,8%) hivatásturizmus (17,8%) Forrás: KSH * A legfontosabb küldőországok összesítése a turisztikai célú többnapos látogatók évi száma alapján (Ausztria, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok), valamint a kereskedelmi szálláshelyek évi végleges vendég éjszaka száma alapján (Németország, Ausztria, Olaszország, Oroszország, Egyesült Királyság) történt. Oroszország esetében a külföldi látogatókra vonatkozóan a KSH nem publikál adatokat. Érdemes megvizsgálni az európai (14 évesnél idősebb) lakosság utazásait vizsgáló IPK felmérés eredményeit is, amelyek szerint szintén Németország hazánk legfontosabb küldőpiaca, amely az utazásokból 20,8%-kal, a szabadidős utazásokból 20,0%-kal részesedett 2012-ben (5. táblázat). MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 15

18 A magyarországi utazások számának alakulása 2012-ben* 5. táblázat Ország* száma (ezer) Utazások megoszlás Ország* Szabadidős utazások száma (ezer) megoszlás 1. Németország ,8% 2. Románia ,7% 3. Ausztria 443 7,9% 4. Cseh Köztársaság 435 7,8% 5. Szlovákia 369 6,6% 6. Lengyelország 368 6,6% 7. Olaszország 222 4,0% 8. Egyesült Királyság 219 3,9% 9. Hollandia 157 2,8% 10. Spanyolország 145 2,6% 11. Franciaország 143 2,6% 12. Oroszország 135 2,4% 13. Ukrajna 127 2,3% 14. Horvátország 112 2,0% 15. Szerbia 110 2,0% 16. Svédország 93 1,7% 17. Svájc 76 1,4% 18. Belgium 68 1,2% 19. Bulgária 68 1,2% 20. Finnország 54 1,0% 21. Norvégia 52 0,9% 22. Görögország 45 0,8% 23. Dánia 44 0,8% 24. Szlovénia 32 0,6% 25. Törökország 29 0,5% 26. Bosznia 27 0,5% 27. Írország 26 0,5% 28. Fehéroroszország 22 0,4% 29. Portugália 15 0,3% 30. Litvánia 13 0,2% 31. Lettország 11 0,2% 32. Észtország 7 0,1% 1. Németország ,0% 2. Románia ,9% 3. Cseh Köztársaság 344 9,2% 4. Lengyelország 281 7,5% 5. Ausztria 274 7,3% 6. Szlovákia 199 5,3% 7. Olaszország 193 5,2% 8. Franciaország 143 3,8% 9. Spanyolország 125 3,3% 10. Egyesült Királyság 118 3,2% 11. Hollandia 110 2,9% 12. Svédország 85 2,3% 13. Horvátország 81 2,2% 14. Oroszország 71 1,9% 15. Szerbia 61 1,6% 16. Belgium 60 1,6% 17. Ukrajna 51 1,4% 18. Svájc 46 1,2% 19. Dánia 44 1,2% 20. Norvégia 42 1,1% 21. Görögország 27 0,7% 22. Írország 26 0,7% 23. Bulgária 23 0,6% 24. Finnország 22 0,6% 25. Szlovénia 17 0,5% 26. Bosznia 16 0,4% 27. Törökország 15 0,4% 28. Portugália 13 0,3% 29. Litvánia 13 0,3% 30. Lettország 7 0,2% 31. Észtország 5 0,1% 32. Fehéroroszország 0 0,0% * Megjegyzés: az IPK adatai reprezentatív felmérésen és nem teljes körű adatfelvételen alapulnak. Forrás: IPK International ETC Pool Report MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

19 A rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgáltuk, hogy 2002 és 2012 között hogyan változott Magyarország legfontosabb küldőpiacainak 7 kiutazó forgalma általában, illetve Magyarország irányába. A kiutazások számának alakulását nem minden esetben követte a magyarországi utazások számának alakulása. Miközben általában a németek szabadidős kiutazásainak száma kissé csökkent 2002 és 2012 között, addig a Magyarországra irányuló német szabadidős utazások száma jelentősebb mértékben, 44,1%-kal esett vissza (5. ábra). Az osztrák szabadidős utazások számának jelentős általános növekedésével egy időben a magyarországi utazások száma 25,5%-kal csökkent. Az olasz piac a 2012-es felmérés szerint 2002-höz képest szintén növekedést mutatott a szabadidős külföldi utazások szegmensében, ugyanebben az időszakban a Magyarországra irányuló szabadidős utazások száma 15,0%-kal csökkent. A csehek külföldi utazásainak száma jelentős mértékben emelkedett az elmúlt évtizedben, és a Magyarországra irányuló cseh kereslet követte ezt a tendenciát: a szabadidős utazások száma 89,0%-kal bővült az említett periódusban. A román piacon a szabadidős célú utazások növekvő aránya tűnik szembe mind az összes kiutazás, mind a Magyarországra irányuló utazások esetében. Az arányok eltolódása abból is adódott, hogy miközben a szabadidős utazások száma 24,4%-kal nőtt, az összes Magyarországra irányuló utazás száma 34,0%-kal csökkent. A Németországból Magyarországra irányuló szabadidős utazások számának alakulása, (ezer utazás) 5. ábra Összes kiutazás Szabadidős célú kiutazások Forrás: IPK International ETC Pool Report 2012 Ami a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalmát illeti, a KSH adatai szerint 2012-ben a külföldi vendégek száma 8,9%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 9,4%-kal nőtt. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,7 éjszaka volt, a kereskedelmi szálláshelyek 4,2 millió külföldi vendéget és 11,4 millió külföldi vendégéjszakát regisztráltak. A szállodákban a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál kissé még kedvezőbben alakult a külföldi vendégforgalom is: a külföldi vendégek száma 9,5%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 10,9%-kal nőtt ben a kereskedelmi szálláshelyek külföldiektől származó bruttó szállásdíjbevétele 9,4%-kal, a szállodák külföldiektől származó szállásdíjbevétele 9,7%-kal bővült. A külföldi vendégforgalom növekedését egyértelműen a válság vetette vissza, a növekedés ebben a szegmensben is 2010-ben indult meg (6. ábra). 7 A KSH adatai szerint Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság játssza a legnagyobb szerepet a beutazó turizmusunkban, ha a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számát vesszük figyelembe. Az IPK adatai szerint Németországból, Romániából és Ausztriából érkezik a legtöbb utazó, illetve Németországból, Romániából és Lengyelországból ered a legtöbb szabadidős utazás. A fenti eltérések miatt mind az öt említett piac forgalmának alakulását megvizsgáljuk. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 17

20 A külföldi vendégéjszakák számának alakulása Magyarországon ( ) 6. ábra Forrás: KSH A KSH előzetes adatai szerint 2013 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek több mint 3,4 millió külföldi vendéget és több mint 9,5 millió külföldi vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek száma 5,9%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 5,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,7 éjszaka volt. A külföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken 10,8%-kal, a szállodákban pedig 10,9%-kal nőtt. Utóbbi kategóriában a külföldi vendégek száma 5,4%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5,2%-kal volt magasabb, mint 2012 első kilenc hónapjában. Az egyéb szálláshelyeken 2012-ben 9,2%-kal nőtt a külföldi vendégek, és 4,4%-kal a külföldi vendégéjszakák száma. Ahogy említettük, legfontosabb küldőpiacaink rangsora kissé eltér, ha a turisztikai motivációval több napra érkező látogatók, illetve ha a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát vesszük figyelembe, azonban mindkét mutató szerint Németország és Ausztria áll az élen. Küldőpiacaink közül a nemzetközi trendeknek megfelelően nő a közeli és szomszédos országok szerepe, amit jelez a korábbi rangsorokkal való összehasonlítás. (5. táblázat). A évi adatok alapján legfontosabb tíz küldőországunk közül 2012-ben Hollandia (+36,6%), Oroszország (+32,9%), Olaszország (+18,1%), valamint az Egyesült Királyság (+12,8%) esetében nőtt jelentősen a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák száma 2011-hez képest. Kisebb mértékben, de szintén pozitívan változott a lengyel (+8,3%), a cseh (+4,8%), a német (+3,1%), a román (+0,9%) és az amerikai (+0,1%) vendégéjszakák száma is. A TOP 10 küldőországon kívüli országokból érkező forgalom általában igen kedvezően alakult: Brazília (+100,1%), Írország (+31,1%), Belgium (+27,6), Svédország (+26,0%) és Norvégia (+25,4%) esetében igen jelentős (25,0% feletti) növekedést tapasztalhattunk. Abszolút értékben vizsgálva az adatokat a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák számában több mint 978 ezres növekedést tapasztaltak 2011-hez viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult az orosz (+152,0 ezer), a holland (+123,1 ezer), az olasz (+90,4 ezer), a brit (+69,0 ezer) és a német (+64,5 ezer) vendégéjszakák számának növekedése. Az egészségturizmus jelentősége A WHO előrejelzése szerint 2022-re a turizmus és az egészségipar együttesen a világ egyik meghatározó gazdasági ágazatává válik. A legfontosabb küldőpiacainkat jelentő fejlett országokban az idős népesség arányának 18 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

21 növekedése a legjellemzőbb demográfiai trend. Az egészségükre mindinkább odafigyelő, az utazás terén egyre tapasztaltabb szeniorok növekvő fizetőképes keresletet jelentenek az egészségturisztikai iparág számára. A jóléti társadalmakban emellett nő az igény a saját finanszírozású egészségügyi kezelések turisztikai élményekkel való összekapcsolására. Az egészségturizmus a belföldi és a beutazó turizmusban egyaránt jelentős szerepet játszik ben a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak csaknem harmadát, a szállodák belföldi vendégéjszakáinak több mint 47,6%-át gyógy- és wellness-szállodákban regisztrálták. 8 A magyar lakosság többnapos belföldi turisztikai célú utazásaival kapcsolatban a KSH az ún. egészségmegőrzés szerepét vizsgálja (6. táblázat), a gyógykezelésekre nem tér ki, így a legfontosabb motivációk rangsorában ezt a motivációt a VFR-turizmus, a szórakozás, pihenés, üdülés, sport motiváció és sok esetben a hobbitevékenység megelőzi, ám négy régióban, a Balatonon, az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon még így is az egészségmegőrzésé a harmadik hely. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásainak összefoglaló adatai, különös tekintettel az egészségmegőrzésre, táblázat Mutató Turisztikai cél Egészségmegőrzés* Turisták száma (ezer fő) Turisták tartózkodási ideje (ezer nap) Turisták kiadásai (millió Ft) * A gyógykezelés nem szerepelt a megnevezhető fő motivációk között. Forrás: KSH A KSH keresletfelmérése (7. táblázat) szerint 2012-ben a Magyarországra turisztikai céllal látogató külföldiek körében a VFR turizmus és a városnézés után a harmadik leggyakoribb fő turisztikai motiváció az egészségturizmus volt (a külföldiek esetében a gyógykezelést és az egészségmegőrzést egyaránt vizsgálják) ben az összes egynapos turista 15,2%-ának, az összes többnapos turista 12,3%-ának volt az egészségturizmus a legfontosabb motivációja. Ez tükröződik a kereskedelmi szálláshelyek mutatóiban is: 2012-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak csaknem egyötödét, a szállodák külföldi vendégéjszakáinak pedig 23,5%- át gyógy- és wellness-szállodákban töltötték el. A Magyarországra látogató külföldi turisták utazásainak összefoglaló adatai, különös tekintettel az egészségturizmusra, táblázat Megnevezés Turisztikai motiváció összesen Egészségmegőrzés* Turisták száma (ezer fő) Turisták tartózkodási ideje (ezer nap) Turisták átlagos tartózkodási ideje (nap) 6,3 7,9 Turisták kiadásai (millió Ft) * Gyógykezelés és egészségmegőrzés. Forrás: KSH 8 A kereskedelmi szálláshelyeken történő adatgyűjtés során a KSH nem vizsgálja a vendégek motivációit. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 19

22 Az egészségturizmust hosszabb átlagos tartózkodási idő, magasabb költés, kisebb szezonalitás és magasabb színvonalú szolgáltatások igénybevétele jellemzi (6. és 7. táblázat). A gyógy- és wellness-szállodák évi összefoglaló adatai 8. táblázat Mutató Összes szálloda Gyógyszálloda Wellness-szálloda Szállodai szobakapacitás (szoba)* Szállodai vendég (ezer fő) Ebből: külföldi vendégek (ezer fő) belföldi vendégek (ezer fő) Szállodai vendégéjszakák (ezer fő) Ebből: külföldi (ezer fő) belföldi (ezer fő) Szállodák bruttó bevételei (millió Ft) Ebből: szállásdíjbevétel (millió Ft) vendéglátás-bevétel (millió Ft) egyéb bevétel (millió Ft) Egy vendégre jutó szállásdíj (Ft) Ebből: külföldi (Ft) belföldi (Ft) Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj (Ft) Ebből: külföldi (Ft) belföldi (Ft) Szállodai bruttó szobaár (Ft) Szállodai szobafoglaltság (%) 47,7 62,1 47,1 RevPAR (Ft) Forrás: KSH * július 31-i adat. Megjegyzés: gyógyszálloda az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával, saját gyógyászati részlegén önálló, vagy más gyógyintézeti kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít, és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek. Wellness-szálloda az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport-, relaxációs, illetve wellness-szolgáltatásokat nyújt júliustól a KSH csak azon működő gyógyszállodákról közöl adatokat, amelyek szerepelnek az Országos Tiszti főorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztály nyilvántartásában. 20 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

23 A gyógyszállodákat az átlagosnál jobb, a wellness-szállodákat az átlagosnak megfelelő kihasználtság jellemzi, míg 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 39,4% volt, és a szállodákban 47,7%-os kapacitáskihasználtságot regisztráltak, addig a gyógyszállodákban 62,1%, a wellness-szállodákban pedig 47,1% volt a kihasználtság. A MICE turizmus alakulása A Magyar Kongresszusi Igazgatóság (MKI) partnerei közreműködésével 2012-ben is figyelemmel kísérte a magyarországi rendezvénypiac változásait, trendjeit (9. táblázat). A MICE turizmus legfontosabb mutatói, táblázat Mutatók /2011 Nemzetközi konferenciák száma 356 db 537 db 602 db 505 db 16,1% Nemzetközi konferenciákon részt vevők száma fő fő fő fő +7,5% Nemzetközi konferenciákon részt vevők átlagos száma Nemzetközi konferenciákon részt vevő nemzetek átlagos száma Nemzetközi konferenciák összesített napjainak száma 230 fő 234 fő 209 fő 268 fő +28,0% 11 nemzet 12 nemzet 13 nemzet 12 nemzet 7,6% 1175 nap 2002 nap 2069 nap 1717 nap 17,0% Nemzetközi rendezvények átlagos időtartama 3,3 nap 3,7 nap 3,4 nap 3,4 nap 0,0% Egyéb rendezvények db db db db 10,6% Forrás: Magyar Kongresszusi Igazgatóság A hivatásturisztikai piac szerkezetét tekintve továbbra is erősen Budapest-központú, azonban kismértékű változás figyelhető meg, hiszen 2012-ben csökkent a fővárosban megrendezésre került nemzetközi konferenciák száma (67%). A legnépszerűbb vidéki konferencia-helyszínek között Szeged, Pécs, Sopron, Győr, Esztergom és Balatonparti települések szerepeltek. A felsorolt települések mellett számos konferencia-helyszín jelenik meg a palettán, úgymint Visegrád, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Eger. A vidéki konferenciavárosok bevezetése a nemzetközi piacra döntő fontosságú Magyarország nemzetközi pozíciójának erősítése érdekében. A nemzetközi konferenciák többségének 2012-ben is a szállodák (62,8%) szolgáltak helyszínül. Ez az arány szinte pontosan azonos az előző év értékével. Az egyetemek és a tudományos intézetek népszerűsége mint konferenciahelyszín további növekedést mutat, 2012-ben a nemzetközi konferenciák 26,0%-ának biztosított helyszínt egyetem, illetve tudományos intézet. A kongresszusi központokban megrendezésre került konferenciák aránya kissé csökkent, 2012-ben 6,0% volt ez az arány. A rendelkezésünkre álló információk alapján a nemzetközi konferenciák 5,3%-a került megrendezésre egyéb helyszínen, azaz valamely minisztérium épületében, kastélyban, múzeumban, vagy rendezvény-, illetve kiállítóközpontban (10. táblázat). MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 21

24 A nemzetközi konferenciák megoszlása a helyszín típusa alapján, táblázat Helyszín jellege Nemzetközi konferenciák megoszlása Magyarországon (%) Kongresszusi központ 13,1 7,6 5,4 6,0 Szálloda 74,7 63,4 63,1 62,8 Egyetem/tudományos intézet 8,1 20,1 20,1 26,0 Egyéb 4,1 8,9 11,4 5,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Magyar Kongresszusi Igazgatóság 2012-ben a nemzetközi konferenciák száma 16,1%-os csökkenést mutatott az előző évhez képest, amely csökkenés jelentős mértékben a Malév megszűnésével, valamint az igen erős bázisévi adatokkal indokolható első félévében Magyarország volt az EU soros elnöke, amelynek kapcsán Magyarország jelentős számú konferenciának adott otthont. A konferenciákon átlagosan 268 fő vett részt. A rendezvények legnagyobb része (41,1%) 101 és 250 fő közötti résztvevőszámmal bírt ben a szakma 8 alkalommal számolt be 1000 fő feletti konferenciáról. Az 1000 fő fölötti rendezvények száma utoljára 2008-ban hozott kiemelkedő eredményeket, akkor összesen 13 db ekkora méretű konferencia lebonyolítására került sor ben kiemelkedően magas résztvevőszámú nemzetközi konferenciák többek között a következők voltak: a CEMS Career Forum, Nu Skin EMEA Conference, 46th Annual Meeting of EPCA, Colomer France Revlon Conference, Forever Living Products és Finnugor Worldcongress. Az egyetemek és tudományos intézetek intenzív térhódítása mellett nem meglepő tény, hogy 24,2%-ban az orvosi, illetve 15,9%-ban a tudományos témájú, továbbá 20,9%-ban a gazdasági témájú nemzetközi konferenciák a legvonzóbbak a szakmai közönség számára. Az informatikai és műszaki témájú konferenciák az összes rendezvény 9,9%-át, illetve 8,9%-át tették ki, de rendeztek mezőgazdasági, közlekedési, kulturális és turisztikai témájú konferenciákat is. A nemzetközi konferenciák megrendelőinek nemzetiségi vizsgálata szerint a magyar megrendelők (55,6%) állnak az élen, arányuk több mint 4%-kal nőtt a évi adatokhoz képest. A brit megrendelők (13,0%) változatlanul a második helyen állnak. A német megrendelők 6,7%-ot tettek ki, ezzel a harmadik helyet foglalják el a rangsorban. Az Egyesült Államokból érkező megrendelések továbbra is a negyedik helyen állnak (6,3%) Versenytárselemzés Beutazó turizmus Magyarország turisztikai versenytárselemzése során több szempontot vettünk figyelembe, amit a turisztikai kínálat sokszínűsége, a jelentőséggel bíró küldőpiacok száma, a több érintett és nem utolsósorban a rendelkezésre álló piaci információk köre indokol. 22 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

25 A magyarországi turisztikai szakértők értékelése szerint A Magyar Turizmus Zrt júliusában online kutatást bonyolított le a magyarországi turisztikai szakértők körében. A megkérdezett szakértők véleménye meglehetősen megoszlik hazánk versenytársait illetően. A válaszadók jellemzően a közeli, hasonló történelmi múlttal, kultúrával rendelkező országokat tartják Magyarország legerősebb versenytársainak, de a korábbi évekhez képest egyre gyakrabban említésre kerülnek a balti és a mediterrán, tengerparti országok is, közülük is elsősorban Horvátország (7. ábra), de újdonságként (alacsony említési gyakorisággal) megjelenik Görögország, Törökország és Olaszország is. Magyarország legfontosabb közvetlen versenytársai a beutazó turizmus szempontjából (említési gyakoriság) 7. ábra Csehország Ausztria Horvátország Szlovákia Szlovénia Lengyelország Románia Balti országok Bulgária Spanyolország Törökország Portugália Németország Szerbia Montenegró Görögország Olaszország 0% 5% 10% 15% 20% 25% Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Az egyes turisztikai termékek esetében más és más desztinációk jelentenek versenytársat (11. táblázat). Míg összességében a leggyakrabban Csehországot és Ausztriát nevezték meg versenytársunkként, addig termékre lebontva egyértelműen Ausztria áll az élen, illetve a nemzetközi szabadidős turizmusban meghatározó szerepet játszó vízparti turizmus esetében Horvátország. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 23

26 Magyarország versenytársai különböző motivációk esetén* 11. táblázat Ausztria Bulgária Csehország Horvátország Lengyelország Románia Szerbia Szlovákia Szlovénia Baltikum Kulturális turizmus (xx) (xx) Fesztiválturizmus Bor, gasztronómia Városlátogatások (xx) (x) Gyógyturizmus (x) Wellnessturizmus Ökoturizmus Vízparti turizmus (x) Hivatásturizmus (xx) Vallási turizmus (xx) Golfturizmus Filmturizmus Kerékpáros turizmus (xx) Vízi sportok Lovas turizmus Vadászturizmus (x) Horgászturizmus Falusi turizmus Ifjúsági turizmus Szenior turizmus Családi turizmus Forrás: Magyar Turizmus Zrt. * A válaszadók legalább 40%-a által említett versenytársakat soroljuk fel. (xx) jelöli a 70%-ot meghaladó említési gyakoriságot. (x) jelöli a legmagasabb említési gyakoriságot abban az esetben, ha az nem érte el a 40%-ot. A Magyar Turizmus Zrt. külképviselőinek értékelése alapján A Magyar Turizmus Zrt. külképviselői 2011-ben termékek szerint és célcsoportokra vonatkoztatva készítették el az egyes küldőországokra vonatkozó elemzést, jelölve a versenytársak által kommunikált versenyelőnyt is ban ezt kiegészítettük a küldőpiacok legkedveltebb úti céljait ismertető információkkal. Magyarország versenytársaként leggyakrabban Csehországot és Ausztriát említik, ám az egyes termékek esetében megjelenik Németország, Franciaország, a környező és a mediterrán országok is. Fontos kiemelni, hogy szinte minden küldőpiacunk esetében versenytársként szerepel a belföld, azaz az adott küldőország a turistákért versengő piacok között, ami igen speciális versenyhelyzetet jelent Magyarország számára. 24 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

27 Az IPK International európai kiutazásokra vonatkozó adatai alapján A 33 európai ország 15 évesnél idősebb lakossága körében végzett, turisztikai célú és szabadidős turisztikai célú utazásokat vizsgáló felmérés adatai szerint Magyarország 2012-ben a vizsgált európai népesség 20. legkedveltebb európai úti célja volt, ami 2012-ben 5,6 millió utazást jelentett, 1,3%-os részesedést biztosítva hazánk számára. Ezzel Svájc és Dánia között foglaltunk helyet. A szabadidős célú utazások tekintetében Magyarország 2012-ben tovább javított pozícióján, a 22. helyre lépve (1,2%-os részesedés, 3,7 millió utazás) ben Magyarországon 14,0%-kal nőtt az európai szabadidős utazók száma. Magyarország legfontosabb küldőpiaca az IPK adatai szerint is 2012-ben is Németország volt, a második helyen pedig Románia áll. Az összes külföldi utazás számát alapul véve Ausztria következik a rangsorban, a szabadidős utazások száma alapján viszont a Cseh Köztársaság áll a harmadik helyen, megelőzve Lengyelországot. Azt is megvizsgáltuk tehát, hogy ezeken a piacokon mely országokkal versenyez Magyarország. Küldőpiacainknak az utazások, illetve a szabadidős utazások száma alapján meghatározott rangsorát az 5. táblázatban mutattuk be. Kit tekint legfőbb versenytársainak a Magyar Turizmus Zrt.? A megkérdezett magyar turisztikai szakértők, az IPK International kiutazásokra vonatkozó adatai és a Magyar Turizmus Zrt. külképviselőinek álláspontját összegezve (8. ábra) a Magyar Turizmus Zrt. a következő desztinációkat tekinti elsődleges versenytársainak a nemzetközi turisztikai piacon: Ausztria, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország és Románia. Másodlagos versenytársaink: Bulgária, Horvátország, valamint újonnan kiemelt versenytársként Portugália, Spanyolország és Németország. Az előbbiek tengerparti desztináció jellegükből kifolyólag, Németország pedig eltérő mérete és gazdasági fejlettsége miatt sorolódik a másodlagos versenytársak csoportjába. (Görögország, Törökország és Olaszország is említésre került tengerparti desztinációként másodlagos versenytársaink között, ami részben a gazdasági recesszió európai következményeinek köszönhető. A válság enyhülése azonban a piaci pozíciókat rövid időn belül újra átrendezheti, így ezeket az úti célokat egyelőre nem kezeljük kiemelten.) Természetesen az egyes turisztikai termékek, illetve piacok esetében a sajátosságokat figyelembe véve alakítjuk marketingtevékenységünket. Magyarország versenytársai a beutazó turizmus szempontjából 8. ábra AU, BG, CRO, CZ, DE, ES, PL, SK, SLO, RO, PT, GR, TR, IT IPK-adatok B, DK, N, NL, SV Marokkó USA Kanada, Kína, Thaiföld / egyéb tengerentúl EGT, TUN, Mediterrán térség / tengerparti országok, CH, FR, UK Szakmai panel Baltikum SRB MN Észak-Európa BiH BELFÖLD Ázsia Külképviselők Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Jelmagyarázat: AU = Ausztria, B = Belgium, BiH = Bosznia és Hercegovina, BG = Bulgária, CH = Svájc, CRO = Horvátország, CZ = Csehország, DE = Németország, DK = Dánia, ES = Spanyolország, EGT = Egyiptom, FR = Franciaország, GR = Görögország, IT = Olaszország, MN = Montenegró, N = Norvégia, NL = Hollandia, PL = Lengyelország, PT = Portugália, RO = Románia, SK = Szlovákia, SLO = Szlovénia, SRB = Szerbia, SV = Svédország, TR = Törökország, TUN = Tunézia, UK = Egyesült Királyság, USA = Amerikai Egyesült Államok. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 25

28 Mit mondhatunk el ezekről a piacokról? A UNWTO évi adatai szerint a nemzetközi turistaérkezések száma szerinti világrangsorban Magyarország a 27. helyet foglalja el. Legfontosabb versenytársaink közül Ausztria (11. hely) és Lengyelország (18. hely) előz meg minket, Csehország pedig a 31. helyen található. Másodlagos versenytársaink közül Spanyolország a 4., Németország a 7., Horvátország a 26., Portugália a 36., Bulgária a 42. helyen található. Románia és Szlovénia nem szerepel az első 50 desztináció között. Magyarországon, a UNWTO adatai szerint, 2013 első féléve során a 2012-es év azonos időszakához képest 4,5%-kal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma. Elsődleges versenytársaink közül Szlovákiában 13,7%-kal (1 7. havi adat), Szlovéniában 4,1%-kal (1 8. hó), Ausztriában 2,5%-kal, Romániában 2,3%-kal (1 8. hó), míg Csehországban 1,4%-kal (1 6. hó) növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma. Másodlagos versenytársaink közül Portugáliában 7,9%-kal (1 8. hó), Horvátországban 6,1%-kal (1 8. hó), Bulgáriában 3,9%-kal (1 8. hó), Németországban 3,3%-kal (1 7. hó), Spanyolországban pedig 4,3%-kal (1 8. hó) változott ugyanezen mutató értéke 2013 első hónapjaiban (12. táblázat). A nemzetközi turistaérkezések száma és a turisztikai bevételek alakulása Magyarországon és versenytársaink körében* 12. táblázat Elsődleges versenytársak 2013 első hónapjai (az előző év azonos időszakához viszonyítva, %) Másodlagos versenytársak 2013 első hónapjai (az előző év azonos időszakához viszonyítva, %) Ország Nemzetközi turistaérkezések számának változása Nemzetközi turisztikai bevételek változása** Ország Nemzetközi turistaérkezések számának változása Nemzetközi turisztikai bevételek változása** Szlovákia +13,7% b) +6,6% b) Portugália +7,9% c) +7,8% b) Magyarország +4,5% a) +5,9% a) Horvátország +6,1% c) +4,9% a) Szlovénia +4,1% c) 1,3% b) Spanyolország +4,3% c) +2,7% b) Ausztria +2,5% c) +2,6% a) Bulgária +3,9% c) +3,0% b) Románia +2,3% c) +8,5% c) Németország +3,3% b) +4,4% c) Csehország +1,4% a) +0,9% a) Lengyelország n. a. +0,2% a) Forrás: UNWTO, Magyar Turizmus Zrt. * Sorrend a nemzetközi turistaérkezések számának változása alapján. ** Helyi valutában, folyó árakon számítva. Románia és Horvátország esetében euróban számítva. a) 1 6. havi adat, b) 1 7. havi adat, c) 1 8. havi adat első hónapjaiban versenytársaink közül Románia nemzetközi turisztikai bevételei emelkedtek a legdinamikusabban (+8,5%). A TourMIS felhasznált adatai a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák számára vonatkoznak. A TourMIS adatbázis (számított adatai) és a statisztikai hivatalok fellelhető adatai alapján a 13. táblázatban mutatjuk be, miként változott 2012-ben elsődleges, illetve másodlagos versenytársaink vendégforgalma. Magyarországon 2012-ben 9,4%-kal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma, azaz a második legdinamikusabb növe kedési ütemet érte el a vizsgált mezőnyben. 26 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

29 Versenytársaink külföldi vendégforgalmának alakulása 2012-ben* 13. táblázat Elsődleges versenytársak Másodlagos versenytársak Ország Vendégéjszakák száma (ezer) Növekedési ütem (%) Ország Vendégéjszakák száma (ezer) Növekedési ütem (%) Ausztria ,8% Spanyolország** ,6% Csehország ,8% Németország ,8% Lengyelország ,8% Horvátország ,1% Magyarország ,4% Portugália** ,7% Szlovénia ,7% Bulgária ,9% Szlovákia ,5% Románia*** ,1% Forrás: ETC, TourMIS, KSH, CBS, INS, NSI * Rangsor a vendégéjszakák száma alapján. ** Szállodai vendégéjszakák száma. *** Falusi szálláshelyek nélkül összes szálláshely. Ugyanezen források szerint 2013 első hónapjaiban mindegyik versenytársunk esetében fellendült a beutazó turizmus. Magyarországon 2013 első kilenc hónapjában 5,2%-kal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma (14. táblázat). Versenytársaink külföldi vendégforgalmának alakulása 2013 első hónapjaiban* 14. táblázat Elsődleges versenytársak Másodlagos versenytársak Ország Vendégéjszakák száma (ezer) Növekedési ütem (%) Hónap Ország Vendégéjszakák száma (ezer) Növekedési ütem (%) Hónap Ausztria ,7% 1 8. Spanyolország**** ,5% 1 6. Csehország ,5% 1 6. Horvátország**** ,7% 1 8. Magyarország** ,2% 1 9. Németország ,1% 1 6. Lengyelország ,5% 1 4. Portugália*** ,8% 1 7. Szlovénia ,3% 1 6. Bulgária ,3% 1 8. Szlovákia ,5% 1 6. Románia***** ,2% 1 6. Forrás: ETC, TourMIS, KSH, CBS, IET, INS, NSI * Rangsor a vendégéjszakák száma alapján. ** KSH előzetes adat. *** Szállodai vendégéjszakák száma. **** Összes szálláshely. ***** Falusi szálláshelyek nélkül összes szálláshely. Nemzetközi összehasonlításban (az STR Global European Review adatai szerint) Magyarország szállodai kapacitásainak kihasználtsága alacsony, ám közelebb áll az európai átlaghoz, mint a kelet-európai átlag, a pénzügyi mutatók pedig gyengébben alakulnak, mint az európai és a kelet-európai átlag. A szeptemberi felmérésben 72 magyarországi szálloda vett részt, amelyek összesen több mint 14 ezer szobával rendelkeznek. Az abszolút számokat vizsgálva megállapítható, hogy míg a felmérésben részt vevő európai szállodák átlagos foglaltsága 68,2% volt, a kelet-európaiaké 61,9%, a magyarországiaké 66,9%-ot tett ki. Az euróban számított RevPAR Európában átlagosan 70,37, Kelet-Európában 53,03, Magyarországon pedig 41,17 volt, ami az ötödik legkisebb érték a vizsgált piacokon. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 27

30 A vizsgált szállodákban 2013 első kilenc hónapjában a foglaltság átlagosan 4,4%-kal, az euróban számított RevPAR 7,8%-kal nőtt, miközben a szintén euróban számított átlagár 3,3%-kal nőtt, azaz a változást jelző mutatók ked ve - zőbben alakultak, mint a kelet-európai átlag. Forintban számítva az átlagár 6,3%-kal, a RevPAR pedig 10,9%-kal emelkedett. Ha Magyarország versenytársai portfólióelemzését elvégezzük legfontosabb küldőpiacainkra vonatkoztatva, a következőket tapasztalhatjuk. Németország esetében elsődleges versenytársaink közül Ausztria az abszolút piacvezető, másodlagos versenytársaink közül Spanyolország van hasonló helyzetben, ám piaci pozíciója gyengül. Magyarország az összes fő versenytársával éles versenyben áll a német piacon, kedvező, hogy piaci részesedésének csökkenése megállt 2012-ben. Az adatok alapján Csehország és Szlovákia lemaradni látszik, elsősorban Romániához és Lengyelországhoz képest. Ausztriában a versenyt egyértelműen (az egyre növekvő részesedésű) Horvátország és Szlovénia vezeti. Itt Németország és Szlovénia tekinthető a legfőbb versenytársunknak. Olaszországban Spanyolország és Horvátország van egyértelműen vezető pozícióban. Elsődleges versenytársaink közül csak Ausztria van egyértelműen jobb helyzetben, mint Magyarország, ám hazánk a válság ellenére jóval magasabb növekedést tudott elérni, mint versenytársai. A rendkívül dinamikusan fejlődő orosz küldőpiacon összes elsődleges versenytársával erős versenyben áll Magyarország, ám a nagy részesedéssel bíró Horvátország és Ausztria némiképp lemaradni látszik, míg Csehország egyértelműen kiugrott a többi desztinációhoz képest. Ezen a piacon másodlagos versenytársainkra is kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az Egyesült Királyságban Magyarország pozíciói nem túlságosan kedvezőek, Szlovákia és Horvátország helyzete jobban javul, mint Magyarországé a évi adatok alapján. Másodlagos versenytársaink közül kettő, Spanyolország és Portugália magas piaci részesedése ellenére további kismértékű bővülést tudott elérni 2012-ben. Magyarország piaci pozíciója fő küldőpiacain* 2012-ben 9. ábra Németország Románia Horvátország 10 Növekedési ütem, % 5 0 Szlovénia Lengyelország Portugália Magyarország Csehország Ausztria 5 Szlovákia Bulgária Spanyolország Piaci részesedés, % 28 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

31 Magyarország piaci pozíciója fő küldőpiacain* 2012-ben 9. ábra (folytatás) Ausztria Horvátország 30 Növekedési ütem, % Spanyolország Bulgária Németország 0 Portugália Csehország Románia Szlovákia Lengyelország Magyarország Szlovénia Piaci részesedés, % 25 Olaszország 20 Magyarország 15 Növekedési ütem, % Románia Szlovákia Lengyelország Csehország Portugália Szlovénia Németország Ausztria Horvátország Spanyolország 15 Bulgária Piaci részesedés, % MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 29

32 Magyarország piaci pozíciója fő küldőpiacain* 2012-ben 9. ábra (folytatás) Oroszország Lengyelország Növekedési ütem, % Szlovénia Románia Szlovákia Magyarország Németország Ausztria Bulgária Csehország Spanyolország 10 Horvátország Piaci részesedés, % Egyesült Királyság Horvátország 20 Szlovákia Növekedési ütem, % Magyarország Bulgária Románia Csehország Lengyelország Németország Portugália Spanyolország Ausztria 5 Szlovénia Piaci részesedés, % Forrás: ETC, KSH, MT Zrt., TourMIS, CBS, INE, INS, NSI * Rangsor a vendégéjszakák végleges száma alapján Megjegyzés: A buborékok mérete azt jelzi, hogy az adott küldőpiac mekkora részesedéssel bír az adott desztináció külföldi vendégéjszakáinak számában. 30 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

33 Budapest Mivel Budapest kiemelt szerepet tölt be Magyarország beutazó turizmusában és így a Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenységében is, különleges figyelmet érdemel a versenytárselemzés során is. A rendelkezésre álló kutatási eredmények és piaci információk alapján Budapest Bécs és Prága mellett elsősorban Varsóval, Barcelonával, Lisszabonnal és Krakkóval versenyez a nemzetközi piacon (10. ábra). Budapest versenytársai a nemzetközi piacon 10. ábra ETC Amszterdam, Koppenhága, Lyon, München, Nápoly London, Párizs, Róma, Berlin Krakkó Dublin Brüsszel Milánó Bécs Barcelona Prága, Varsó Isztambul Lisszabon Külképviselők M KI Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Budapest két legfontosabb versenytársa továbbra is Bécs és Prága. Budapest előnye a vendégszeretet, a szép fekvés, a nagyvárosiasság, a hagyományos attrakciók mellett a sok trendi, fiatalos látnivaló és program, illetve a kreatív ipar jelenléte és növekvő ismertsége. Folyamatos a fejlődés: az új attrakciók és beruházások mellett az infrastruktúra és a város rendezettsége is egyre javul ben Budapest ár érték aránya rendkívül kedvezőnek bizonyult az STR egy kiadható szobára jutó bevételi adatai alapján. Hátránya ugyanakkor, hogy még mindig kevésbé rendezett és tiszta, mint Bécs vagy Prága, sokszor gondot jelent a nem megfelelő nyelvtudás, infrastruktúrája fejletlenebb, mint Bécsé, hiányzik továbbra is konferencia-központ és a repülőtér megfelelő összeköttetése a belvárossal. A Duna magasabb szintű turisztikai célú hasznosítása is várat még magára. A három főváros évi és évi legfrissebb adatait a 15. táblázatban foglaljuk össze. Az adatokból látható, hogy számottevő változás nem történt a piaci helyzetben: Prága őrzi vezető pozícióját, ám Bécs és elsősorban Budapest piaci részesedése javult. A rendelkezésre álló évi előzetes adatok e folyamat egyértelmű erősödését jelzik. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 31

34 Budapest és legfőbb versenytársai vendégforgalmának alakulása 2012-ben és 2013 első félévében* 15. táblázat 2012** első félév*** Vendégéjszakák száma (ezer) Növekedési ütem (%) Piaci részesedés (%) Vendégéjszakák száma (ezer) Növekedési ütem (%) Piaci részesedés (%) Budapest ,6 22, ,7 23,0 Bécs ,4 35, ,2 35,7 Prága ,9 41, ,5 41,3 Forrás: ETC, CZSO, TourMIS, KSH * A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák száma. Bécs esetében a tágabb értelemben vett város adatai szerepelnek. ** Végleges adatok. *** Előzetes adatok. Az STR Global adatai szerint január szeptemberben a magyarországi felmérés jelentős részét képviselő (56 egység, több mint 11 ezer szoba) budapesti szállodák foglaltsága az országos átlagot kissé meghaladó mértékben, 4,7%-kal nőtt. A pénzügyi mutatók ugyanakkor az országos átlagnál gyengébbek: az euróban számított átlagár 2,0%-kal, az euróban számított RevPAR pedig 6,7%-kal emelkedett. Belföldi turizmus Tekintettel arra, hogy a Magyar Turizmus Zrt. kiemelt figyelmet fordít a belföldi turizmus fellendítésére, elkészítettük annak versenytárselemzését is. A rendelkezésre álló piaci információk (a Központi Statisztikai Hivatalnak a magyar lakosság többnapos utazásait vizsgáló keresletfelmérése, a Magyar Turizmus Zrt. magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatása, illetve az IPK International szabadidős célú utazásokra vonatkozó felmérési eredményei) alapján a magyarországi szolgáltatók elsősorban a következő piacokkal versenyeznek a magyar turisták ért: Ausztria, Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Horvátország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és az Amerikai Egyesült Államok (11. ábra). A KSH keresletfelmérésének adatai szerint 2012-ben 17,1 millió fő összesen 72,0 millió napot töltött el turisztikai célú többnapos belföldi utazáson, amelynek során 257,7 milliárd forintot költött el Magyarországon. Mindeközben mintegy 4,9 millió többnapos külföldi turisztikai célú utazáson 27,4 millió napot töltöttek a magyarok, amelynek során 366,0 milliárd forintot költöttek el külföldön. A belföldi utazások népszerűségének erősítése mellett ezért a vonzó turisztikai termékek és programok promóciója révén a kiadások növelése a Magyar Turizmus Zrt. célja. 32 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

35 Magyarország versenytársai a belföldi turizmus szempontjából 11. ábra IPK-adatok 2012 AU, CRO, CZ, DE, ES, FR, IT, RO, SK, SLO, UK, USA CH GR, TR, BG, PL NL, SRB KSH 2012 UKR DK, TUN MT Zrt./MÁST 2012 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Jelmagyarázat: AU = Ausztria, BG = Bulgária, CH = Svájc, CRO = Horvátország, CZ = Csehország, DE = Németország, DK = Dánia, ES = Spanyolország, FR = Franciaország, GR = Görögország, IT = Olaszország, NL = Hollandia, PL = Lengyelország, RO = Románia, SK = Szlovákia, SLO = Szlovénia, SRB = Szerbia, TR = Törökország, TUN = Tunézia, UK = Nagy-Britannia, UKR = Ukrajna, USA = Amerikai Egyesült Államok Magyarország turisztikai kínálata Természeti és ember alkotta vonzerőink Magyarország sokszínű, sokféle igényt kielégítő vonzerőkkel rendelkezik, amelyekre különböző turisztikai termékek épülnek. Magyarország a világ első öt, termálvízben leggazdagabb országa közé tartozik. A gyógyvizek változatos összetétele, gyógyhatásuk sokfélesége, a gyógyvízzel történő egészségmegőrzés, a gyógyítás és rehabilitáció területén szerzett tapasztalat és szaktudás versenyelőnyt jelent. A gyógy- és termálforrások az ország területének 80%-át lefedik. Fürdőink kulturális és földrajzi értelemben egyaránt széles területet fognak át, lehetőséget kínálva például a kulturális, a vallási, a bor- és gasztronómiai, illetve az aktív és ökoturizmus kapcsolódó megjelenítésére, továbbá hogy az egészségturizmus a MICE turizmus kiegészítő elemeként is felkínálható legyen. A legfontosabb magyarországi turisztikai termékeket a Marketingterv Stratégia 4.3 fejezetében és jelen kiadványban mutatjuk be. Szálláshelyek A KSH adatai szerint 2012 júliusában a működő kereskedelmi szálláshelyek száma 3175 volt, amelyekben szoba férőhellyel várta a vendégeket (2011 júliusában a működő kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek száma volt). Ezen belül 997 szálloda szobával, illetve 1097 panzió szobával működött. A férőhelyek 16,4%-a, a szállodák kategóriáján belül a legtöbb férőhely (55,2 ezer) a négycsillagos házakban volt található. A férőhelyek szintén jelentős hányadát (52,5 ezer férőhelyet) adták a háromcsillagos házak. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 33

36 A évi adatok szerint 2007-hez képest a kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kapacitásának növekedése összességében 6,9%-os volt: a férőhelyek száma a wellness-szállodákban (+189,2%) bővült a legnagyobb mértékben, de jelentős a négycsillagos szállodák (+63,2%) és az üdülőházak (+32,8%) kapacitásnövekedése is. Kisebb mértékben, de szintén pozitívan alakult a férőhely-kapacitás az ötcsillagos szállodák (+11,9%), valamint a közösségi szálláshelyek (+1,5%) esetében is. Csökkenést regisztráltak az egycsillagos ( 72,6%), a kétcsillagos ( 31,5%) és a háromcsillagos ( 2,0%) szállodákban, illetve a gyógyszállodák ( 26,0%), a panziók 9 ( 20,1%) és a kempingek ( 2,4%) kategóriájában. A KSH előzetes adatai szerint július 31-én a működő kereskedelmi szálláshelyek száma 3053 volt, amelyekben szoba férőhellyel várta a vendégeket. A férőhelyek 43,8%-a a szállodákban található. A július 31-i állapothoz képest a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 3,2%-kal csökkent, a szállodák férőhelyeinek száma 2,7%-kal nőtt (16. táblázat). A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, július táblázat Egységek Szobák Férőhelyek 2012/2011 (férőhelyek) Szálloda ,7% 5 csillagos ,5% 4 csillagos ,1% 3 csillagos ,4% Gyógyszálloda ,9% Panzió ,9% Üdülőház ,0% Közösségi szálláshely* ,7% Kemping ,8% Összesen ,2% Forrás: KSH előzetes adatok * Közösségi szálláshely: turistaszálló és ifjúsági szálló összesen. A szállodák összesen adata tartalmazza a kétcsillagos, valamint a 2013 júliusában kategóriamegjelölés nélkül működő szállodaegységeket is júliustól a KSH csak azon működő gyógyszállodákról közöl adatokat, amelyek szerepelnek az Országos Tiszti főorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztály nyilvántartásában. A wellness-szállodákról január 1-jétől a KSH nem közöl adatokat. 9 A október 20-án hatályba lépett 239/2009-es Kormányrendelet alapján 2011-től megszűnt a szálláshelyek kötelező osztályba sorolása. Ugyanezen kormányrendelet értelmében a magánszálláshely kategória helyett az üzleti célú egyéb szálláshely kategória megnevezése lépett érvénybe. Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a fenti rendelet következményeként egyes panziók minősítése egyéb szálláshellyé változott, ami befolyásolta a kapacitás és a vendégforgalom alakulását. 34 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

37 2012-ben a működő egyéb szálláshelyek száma ( 2,4%) volt, ezek ( 1,7%) szobával és ( 1,1%) férőhellyel várták a vendégeket. A kapacitásmutatókra erős területi koncentráltság volt jellemző, hiszen a vendéglátók 57,1%-át, míg a férőhelyek 52,5%-át a Balaton régió adta. A falusi szállásadásban 3186 vendéglátó várta a vendégeket 8864 szobával és férőhellyel 2012-ben. A falusi vendéglátók 31,4%-a az Észak-Magyarország régióban, 21,7%-a a Nyugat-Dunántúlon, illetve 12,7%-a a Dél-Dunántúlon található. A falusi szállásadásban a férőhelyek száma mindegyik turisztikai régióban csökkent, a legkisebb mértékben a Közép-Dunántúlon ( 0,7%), a Dél-Dunántúlon ( 5,4%), valamint a Budapest Közép-Dunavidék régióban ( 6,0%). Közlekedés A beutazó turizmusban a légi közlekedés szerepe meghatározó, azonban Magyarország és ezen belül Budapest légi elérhetősége és emiatt utasforgalma (8,3 millió utas) jelentősen elmarad a versenytárs bécsi (18 millió utas) és prágai (12 millió utas) repülőterekétől. A két nagy vidéki nemzetközi repülőtér (Sármellék és Debrecen) forgalma pedig csak töredéke más hasonló nyugat-európai regionális repülőterek forgalmának. A 2012-ben megszűnt nemzeti fuvarozó, a Malév által hagyott űrt a konkurensek mára szinte teljes egészében betöltötték. A légitársaságok némi útvonal-korrekciója ellenére, új járatok nyitásának köszönhetően a budapesti repülőtér utasforgalma 2013-ban a évi szinten maradt, közel 9 millió utassal. Az elmúlt időszakban több kezdeményezés is napvilágot látott új nemzeti fuvarozó létrehozására, ám a mai napig ez ténylegesen nem valósult meg. A Malév korábbi EU-n kívüli repülési jogait (Izrael, Oroszország, Ukrajna, Törökörszág) a WizzAir kapta meg, és ez a légitársaság indított járatokat ezekbe az országokba. A Malév megszűnésének egyértelmű vesztese az üzleti és konferenciaturizmus. További veszteséget jelent emellett a hosszú távú járatok eltűnése, amelyek visszatérése egy új nemzeti fuvarozót feltételezne, de abban az esetben is több évet kellene várnunk új tengerentúli járatokra. A SkyCourt megnyitása üzenetértékű volt az utazásszervezők és a légitársaságok számára, bár a budapesti fapados társaságok nem igénylik az ilyen jellegű magas minőségű szolgáltatást. Továbbra is hiányzik a reptér és a városközpont közti gyors kötöttpályás összeköttetés. Örvendetes, hogy 2013-ban mind a Balatonnál Sármelléken, mind Debrecenben új menetrend szerinti járatok indultak, valamint a charterjáratok forgalma is emelkedett, ami a Hévíz Balaton régió beutazó forgalmát érezhető módon erősítette. A dunai üdülőhajók forgalma is tovább növekedett, 2013-ban várhatóan 300 ezer utas lesz, ami Budapestet a legnagyobb vízi forgalmú városok közé emeli. A vasúti forgalomban a Railjet járatok számának növekedése segíti az osztrák és német nagyvárosok gyors elérését, bár a forgalom további növekedésének gátat szabnak a magyarországi kapcsolódó menetrendek és az utazás körülményei. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 35

38 1.7. Előrejelzés A nemzetközi turizmus várható alakulása 2013-ban és 2014-ben A UNWTO előrejelzése szerint 2013-ban összességében a nemzetközi turistaérkezések száma a évihez hasonló ütemben, 3-4%-kal fog bővülni. Ez megfelel a UNWTO 2010 és 2020 közötti évtizedre vonatkozó hosszú távú előrejelzése éves átlagának. Európa esetében 2-3% közötti növekedésre számítanak a UNWTO szakértői. A UNWTO 2030-ig szóló előrejelzése szerint a nemzetközi turizmus a korábbinál kissé lassabb ütemben növekszik tovább: a nemzetközi turistaérkezések száma évente átlagosan 3,3%-kal nő. A fejlődő gazdasággal rendelkező turisztikai desztinációkban (közéjük tartozik Közép- és Kelet-Európa is) a nemzetközi turistaérkezések száma kétszer olyan gyorsan (évente 4,4%-kal) bővül majd, mint a fejlettekben (ahol évente átlagosan 2,2%-os növekedésre számítanak). Az európai utazók körében is egyre népszerűbbek az Európán kívüli utazások (miközben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 86,7%-a Európából származik). A UNWTO előrejelzése szerint 2030-ig Európa részesedése a nemzetközi turizmusból 40%-ra csökken. A következő 20 évben a nemzetközi turistaérkezések jelentős hányada Ázsia és a csendes-óceáni térség országaiból származik majd, ahol a kiutazások száma évente 5,0%-kal (17 millióval) növekszik. A WTTC előrejelzése szerint a turizmusiparág 3,2%-kal fog növekedni 2013-ban, a kereslet lassuló növekedése ellenére továbbra is kissé gyorsabb ütemben, mint a világgazdaság egésze (amelynek növekedési ütemét 2,4%-ra becsüli a szervezet). Ebben az évben 4,4 millió új munkahelyet teremt az ágazat. A WTTC előrejelzése szerint Európa növekedési üteme ugyanakkor elmarad a fejlődő régiókétól: 2013-ban mindössze 0,8%-os turizmusból származó GDP-növekedést várnak. Középtávon és világviszonylatban még kedvezőbbek az iparág kilátásai: a WTTC 2023-ig átlagosan évi 4,4%-os növekedési ütemet prognosztizál, és az időszak végére 340 millió munkahely generálására számít. Vagyis tíz év múlva a GDP egytizedét teszi majd ki a turizmus teljes hozzájárulása, továbbá minden 10. munkavállaló a turizmusnak köszönheti majd megélhetését. Az ETC által felkért Tourism Economics előrejelzése szerint az Európába irányuló nemzetközi turistaérkezések száma 2013-ban 3,7%-kal fog növekedni. Különösen a nyugat- és észak-európai desztinációk számíthatnak gyengébb eredményekre: míg például Nyugat-Európában csupán 0,4%-os növekedést várnak, Közép- és Kelet-Európában 2013-ra 7,9%-os bővülést valószínűsítenek. A legközvetlenebb versenytársakat jelentő közép-európai és balti országok csoportjában (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia) 2013-ra 4,4%-os növekedést vár a kutatóintézet (17. táblázat). 36 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

39 A világ turizmusának alakulása között és előrejelzés 2015-ig* 17. táblázat Beutazó turizmus** Kiutazó turizmus*** Világ 5,5% 4,3% 4,5% 4,4% 5,5% 4,3% 4,8% 5,6% 4,5% 5,9% Amerika 3,9% 4,6% 3,2% 4,5% 5,1% 3,2% 5,4% 3,2% 4,4% 5,2% Észak-Amerika 3,0% 4,4% 3,4% 4,0% 4,8% 0,2% 5,0% 2,5% 4,0% 4,8% Karibi térség 2,2% 4,3% 1,8% 4,1% 4,0% 5,0% 4,5% 5,5% 5,8% 6,4% Közép- és Dél-Amerika 7,9% 5,2% 3,4% 6,0% 6,9% 16,4% 6,9% 4,9% 5,2% 6,2% Európa 7,5% 3,6% 3,7% 3,4% 4,5% 3,6% 4,1% 3,8% 3,3% 4,7% Európai Unió 6,9% 2,5% 1,9% 2,6% 3,4% 1,5% 1,2% 1,4% 2,7% 4,0% Európai Unión kívüli országok 9,5% 7,5% 9,3% 5,8% 7,6% 11,3% 13,5% 10,6% 5,1% 6,3% Észak-Európa 11,6% 0,5% 2,8% 3,3% 4,7% 4,4% 2,3% 1,4% 2,9% 3,7% Nyugat-Európa 4,5% 2,8% 0,4% 2,0% 3,5% 3,9% 1,5% 1,6% 3,4% 4,0% Dél-Európa/mediterrán térség 7,8% 1,9% 3,8% 4,0% 3,8% 1,0% 1,1% 0,4% 0,9% 2,6% Közép- és Kelet-Európa 8,8% 8,1% 7,9% 4,7% 6,6% 4,4% 11,6% 9,5% 4,9% 6,9% ebből Közép-Európa és a Baltikum 6,4% 6,1% 4,5% 2,1% 4,9% 4,1% 2,3% 5,2% 3,5% 6,7% Ázsia 6,3% 7,0% 6,5% 6,7% 7,7% 7,3% 8,4% 7,9% 6,5% 8,0% Északkelet-Ázsia 3,8% 6,1% 3,7% 7,8% 8,2% 7,7% 9,5% 8,5% 7,7% 8,4% Délkelet-Ázsia 10,2% 9,4% 11,3% 5,4% 7,8% 5,2% 8,1% 7,1% 2,7% 6,6% Dél-Ázsia 12,2% 5,7% 3,9% 7,0% 5,7% 11,0% 0,2% 6,1% 7,6% 9,5% Óceánia 2,8% 2,3% 5,0% 4,3% 5,0% 7,1% 4,9% 5,4% 6,5% 5,8% Afrika 6,2% 7,8% 4,5% 4,2% 4,8% 4,1% 2,7% 5,7% 2,2% 4,6% Közel-Kelet 2,6% 5,3% 8,5% 4,6% 6,7% 0,4% 4,0% 11,3% 4,9% 6,3% Forrás: ETC, European Tourism: Trends & Prospects (Q3/2013) * 2013: becslés, 2014, 2015: előrejelzés. ** Az ország többnapos turistaérkezéseinek száma, beleértve a régión belüli forgalmat is. *** Az összes régióba történő látogatások számának összege. Közép- és Kelet-Európa: Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Románia, Örményország, Szlovákia, Ukrajna. Közép-Európa és a Baltikum: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 37

40 Az ETC kiemeli, hogy Európa teljesítménye elsősorban az európai küldőpiacokon fog múlni, mivel a gazdasági környezet csak lassan enyhülő problémái következtében az utazási szokások költségkímélő megoldások irányába haladó átrendeződése folytatódik: a belföldi turizmus mellett még inkább felértékelődnek a közeli úti célok, illetve a rövidebb tartózkodási idejű utazások. Pozitív hatást gyakorolhat a kontinens turizmusára az erős és tovább bővülő orosz kereslet, illetve a korábbi években gyengébben teljesítő küldőpiacokon (például az Egyesült Királyságban és Franciaországban) várhatóan jelentkező ún. pent-up kereslet, azaz a korábban elmulasztott, elhalasztott utazásokat ebben az évben megvalósítják. Bár a tengerentúli küldőpiacok részesedése mindössze 20% körüli Európa forgalmából, a legfontosabb piacok (Amerikai Egyesült Államok és Kína) esetében a kilátások nagyon kedvezőek. Rövid távon az intenzívebbé váló európai promóció és a gyenge euró, hosszabb távon pedig az adócsökkentések és a vízumeljárások egyszerűsítése teheti még vonzóbb úti céllá Európát a tengerentúli piacokon. A Tourism Economics előrejelzése szerint a Magyarország legnagyobb küldőpiacát jelentő Európa kiutazásainak száma 2013-ban várhatóan 3,8%-kal, 2014-ben 3,3%-kal fog növekedni. A magyarországi turizmus várható alakulása 2013-ban és 2014-ben A 2013-as főszezoni utazási terveket illetően kissé optimistábbak voltak a megkérdezettek, mint egy évvel korábban május és szeptember között az április végén megkérdezett háztartások 38,4%-ában terveztek átlagosan 1,46 utazást. Ez kismértékben meghaladta a 2012-ben tervezett utazások számát. Az utazást tervezők és a desztinációt már kiválasztók 71,2%-a tervezett belföldi utazást, ezen belül csak belföldön a válaszadók 59,1%-a tervezett utazást. A nyári szezoni utazások abszolút elsődleges desztinációja a Balaton turisztikai régió, az utazások 21,4%-a ideirányult a tervek szerint. Ezt az Észak-Magyarország régió követi, a harmadik helyen a legfontosabb külföldi desztináció, Horvátország található az utak 5,7%-ával, a negyedik Románia 4,9%-kal. A nyári belföldi utazások legnagyobb részét (46,2%-át) júliusra és augusztusra tervezték. A májusban, júniusban és szeptemberben tervezett belföldi utazások aránya kissé nőtt. A belföldre tervezett utazások leggyakrabban (60,5%-ban) említett fő motivációja a tervek szerint az üdülés, pihenés, amit a rokonok, ismerősök meglátogatása (17,8%), a gyógyfürdő-látogatás (9,3%) és a wellness (7,6%) követ. A két utóbbi motiváció szerepe nőtt 2012-höz képest. Az idei évben előforduló 7 hosszú hétvégét a megkérdezettek több mint 12%-a használta vagy használja ki utazásra. A magyarországi beutaztató turisztikai szakemberek saját területükön forgalmuk 2013 első félévi alakulását némiképp kedvezőbbnek látják az egy évvel korábbi állapothoz képest, a 2013 végéig várható forgalommal kapcsolatos, illetve a 2013 egészére vonatkozó várakozások pedig még pozitívabbak. A belföldi turizmusban érintett turisztikai szakemberek saját területükön a évi forgalom eddigi alakulását az egy évvel korábbi állapothoz hasonlónak, illetve annál némiképp kedvezőtlenebbnek ítélik. A 2013 egészére és 2014-re vonatkozó várakozásaik nekik is optimisták, még ha kevésbé is, mint a beutaztató szakembereké. A szakértőket arra is megkértük, hogy ne csupán saját szakterületüket, vállalkozásukat tekintve, hanem az egész magyarországi beutazó és belföldi turizmusra vonatkozóan fogalmazzanak meg előrejelzést ra 77 fő, 2014-re 64 fő készített becslést. Eszerint 2013-ban a külföldi vendégéjszakák számának növekedését várja a válaszadó szakértők 55%-a, stagnálásra hozzávetőleg a válaszadók harmada, gyengülő eredményekre pedig 16%-uk számít re vonatkozóan még optimistábbak a várakozások: javulásra a válaszolók 65%-a, romlásra pedig a válaszadók 8%-a számít. A belföldi vendégéjszakák számára vonatkozó várakozások némiképp borúlátóbbak ra a válaszadó szakértők csaknem harmada javulást, 41%-a stagnálást, 27%-a csökkenést vár. A hosszabb távon kissé javuló várakozások itt is tükröződnek: 2014-re a szakértők 48%-a javulásra, harmaduk stagnálásra, 17%-uk romlásra számít. 38 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

41 A magyarországi turizmus alakulását 2013-ban is számos külső, illetve belső tényező határozza meg. A megkérdezett szakértők által a beutazó turizmus vonatkozásában leggyakrabban kiemelt külső tényezők: a küldőországok gazdasági fejlődése, az euró-forint árfolyam alakulása, illetve a minőségi/mice turizmus számára a nemzeti légitársaság pótlása. A belső tényezők közül kiemeljük a turisztikai kínálat bővülését, minőségének javulását, Magyarország mint úti cél ár érték arányának, illetve ismertségének és imázsának alakulását. A válaszadók által említett további tényezők: Magyarország általános (nem kifejezetten turisztikai) megítélése a küldőpiacokon, az infrastruktúra, a közbiztonság javulása, az áfa alakulása, egy nagy befogadóképességű konferencia-központ felépítése, a gördülékenyebb vízumkiadás, a határátlépési pontok számának növekedése, és az intézményrendszer (beleértve a TDM-eket is) továbbfejlesztése. A szakértők véleménye szerint kiemelten fontos a megfelelő országmarketing (elsősorban az MT Zrt. révén), amelyhez a szükséges forrásokat az államnak biztosítani kellene, például a szektor adóbefizetései legalább egy részének turizmusba történő visszaforgatásából. A belföldi turizmusban egyértelműen a legfontosabb, és a beutazó turizmusnál is jelentősebb a gazdaság fejlődésének szerepe, illetve ezzel párhuzamosan a szabadon elkölthető jövedelmek alakulása. Éppen ezért igen jelentős szerepet játszik a belföldi kereslet alakulását tekintve a SZÉP kártya elterjedése, sikeressége, illetve a béren kívüli juttatások alakulása általában. Fontos tényező továbbá a programkínálat változása, a marketing, a szolgáltatások minőségének és ár érték arányának javulása. Ezek mellett említésre került a lakosság fokozottabb egészségtudatossága és a TDM-szervezetek fejlesztése is. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 39

42 2. Termékek swot-elemzése Balaton Erősségek Természetföldrajzi adottságok, a táj szépsége Balaton-felvidék és háttérterületek érintetlen, eredeti környezete, kultúrája Kis-Balaton, Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetes élővilága, bemutatóhelyek, természetvédelmi területek Kiváló vízminőség Ideális és egyben bővülő általános és turisztikai infrastruktúra a családi vízparti üdüléshez A családi vízparti üdülés mellett sokszínű turisztikai kínálat: aktív turizmus, bor és gasztronómia, folyamatosan bővülő egészségturisztikai kínálat A vonzerők jellege és a turisztikai infrastruktúra megfelelnek a legújabb turisztikai trendeknek (wellness, egészségtudatosság, kultúra felértékelődése) Hévíz egyedülálló természeti és gyógyturisztikai értékei Jelentős hagyományokkal bíró szőlészet-borászat, borvidékek, borutak Jól szervezett és jól promotált rendezvények, országos és nemzetközi fesztiválok Folyamatosan javuló, egyre magasabb minőségű szolgáltatások Kedvező ár/érték arány, versenyképes árak Jó közbiztonság Hévíz Balaton repülőtér A régióban jelen van a szálloda és vendéglátás, illetve a kereskedelmi irányú szakképzés Gyengeségek A turizmus és a turisztikai kínálat térbeli és időbeni koncentráltsága a szezonnyújtó, egész évben nyitva tartó (wellness) szállodák és programgazdák a nagyobb településekre koncentrálódnak erős szezonalitás a foglalkoztatásban nyári, főszezoni időszakban fokozott környezeti terhelés Északi part közúti közlekedése túlzsúfolt, vonatközlekedése kritikus színvonalú A gazdasági válságnak, illetve az utazási trendeknek megfelelően rövidülő tartózkodási idő, kisebb költés, gyengülő beutazó turizmus A gazdasági válság, illetve a banki finanszírozói oldal szerepvállalásának drasztikus csökkenése révén elhúzódó, esetenként meg nem valósuló magánerős fejlesztések Térségi/régiós turisztikai szolgáltatók és önkormányzatok együttműködése sok esetben még gyermekcipőben jár Lehetőségek Vasúti és közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése, egyéb infrastrukturális fejlesztések felgyorsulása Turisztikai infrastruktúra további bővítése, termékfejlesztés (látogatóközpontok, szálláshelyek, akvaparkok, élményfürdők létesítése) országos és EU-s pályázatok igénybevételével A Balatonról, a balatoni szezonról kialakult kép fokozatos megváltoztatása a szezont megnyújtó, a Balatont nemcsak nyári úti célként bemutató turisztikai termékek, aktivitások fejlesztésével és kommunikálásával (aktív lehetőségek, bor és gasztronómia, rendezvények stb.) A Hévíz Balaton repülőtér bővülése és új járatok indítása A tavat körülérő kerékpárút-hálózat további fejlesztése A gazdasági válság hatására tapasztalható trendeknek megfelelően a hazai kereslet további bővülése főszezonon kívüli időszakokban is További rendezvények meghonosítása szezonon kívül Célcsoport és termékspecifikus marketingkommunikáció, közös piacra-lépés feltörekvő és ígéretes küldőpiacokon a Balaton intenzív bevezetése Környezettudatosság és a hagyományos értékek iránti kereslet növekedése Egészségtudatosság még inkább előtérbe kerülése, felértékelődése, ami bővülő keresletet támaszthat az egészség- és aktív turizmusnak Térségi/régiós turisztikai szolgáltatók és önkormányzatok együttműködése Veszélyek A gazdasági válság hozadékaként a fejlődés lassulása, általános és turisztikai infrastruktúra fejlesztések elmaradása, meghiúsuló településfejlesztések fokozott tőkehiány a turizmusban, a befektetői kedv drasztikus csökkenése A kempinghálózat fejlesztésének hosszú távú késlekedése, a kempingek területének nem szakmai befektető által történő hasznosítása Vendégszeretet esetleges hiánya, nem kellően turistabarát szolgáltatók jelenléte A szolgáltatók és a vállalkozók, valamint a települések és a kistérségek közötti verseny erősödése a partnerség ellen hat, nehezíti az együttműködést Kiélezett versenyhelyzet a régiók és a desztinációk között A vízpótlás nem megoldott 40 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

43 Budapest Erősségek Magyar viszonylatban kínálati oldalról nem szezonális város, programok az év minden időszakában Egyedülálló termál- és gyógyvízkincs, történelmi fürdők Kulturális és gasztronómiai sokszínűség A Közép-Dunavidék turisztikai vonzereinek közelsége, könnyen kombinálható a budapesti tartózkodással Erős city break desztináció Világörökség helyszínek, építészeti örökség, sok látnivaló, kulturális örökség Tipikus és nemzetközi szinten is könnyen azonosítható jegyek (vásárcsarnokok, romkocsmák, borbisztrók stb.) Kedvező ár-érték arány Nevezetességek a város teljes területén Minden célcsoportnak (nem, kor, vallás, anyagi státusz stb.) megfelelő kínálat Világszinten ismert szolgáltatók jelenléte (szállodák, ruhamárkák, kávézók, gyorséttermek stb.) Bevásárlóközpontok jelenléte Tematikus utcák (Király, Hajós, Ráday, Kazinczy stb.) Nemzetközileg díjazott turisztikai szolgáltatók Világörökségek és a Duna központi szerepe Esti Budapest Budapesti látkép V. kerület folyamatos fejlesztése Gyengeségek Számos részén a világnak ismeretlen desztináció Tömegközlekedés, szolgáltatások minősége, turistákhoz való hozzáállás és segítőkészség Összefogás hiánya (kerületek, turisztikai szolgáltatók, beruházók, egyéb szereplők) IFA turizmusba való visszaforgatásának hiánya és központi irányítása Nagyvárosokban előforduló problémák kritikus szintje (hajléktalanok, zsebtolvajok, túlszámlázások) Aluljárók állapota Kihasználatlan vagy teljesen használaton kívüli turisztikailag fontos vonzerők Turisták zaklatása Minőségi szakmai utánpótlás hiánya Bizonyos, turisztikai szempontból igen fontos szakmák (pl. pincér) felhígulása, ezáltal nem megfelelő minőségű szolgáltatás nyújtása Helyenként piszkos és rendezetlen városkép Egységes Budapest brand hiánya, Budapest városi desztinációs marketingjének hiánya Az egészségturizmusra építő város egyes fürdőinek állapota, és nyelvtudás hiánya A város életében résztvevő turistákkal napi kapcsolatba kerülő hivatalos személyek hozzáállása az ide látogatókhoz (taxishiénák, ellenőrök, parkolást felügyelők stb.) Kevés, nemzetközi szinten jegyzett esemény, rendezvény Belföldi szinten Budapest munkahely, nem turisztikai desztináció Városi kongresszusi iroda hiánya Lehetőségek Kerületek összefogása, az IFA közösen való visszaforgatása a turizmusba Kerékpáros infrastruktúra további fejlesztése a turisztikailag frekventált részeken A város megközelíthetőségének fejlesztése (repülővel, hajóval, így a dunai hajókikötők elengedhetetlen fejlesztése, legyen Budapest a dunai hajók logisztikai központja is) A Duna hatékonyabb bevonása a turizmusba (hajófelvonulás, kikötő, vízitaxi szolgáltatás stb.) Mivel Budapest ismeretlen, vagy sztereotípiák mentén ismert a világ számos pontján, így egy új, erős Budapest brand létrehozása szükséges Erősebb nemzetközi jelenlét Hivatalos merchandising bevezetése A repülőtér és a város centrumának tömegközlekedéssel való európai szintű összeköttetése (közvetlen vasúti kapcsolat a repülőtér és a város frekventált pontjai között) Egységes Budapest taxi rendelet bevezetése, annak nem felpuhítása A város online megjelenésének erős feljavítása: mobilapplikációk létre hozása, social media jelenlét (idegen nyelveken is), blogok készítése idegen nyelveken, jól és könnyedén átlátható, valóban informatív weboldal További nemzetközi vonzerőt jelentő attrakciók létrehozása (pl. Rubik Múzeum) Sokkal közvetlenebb kapcsolat kialakítása a budapesti lakossággal (pl. kedvezmények az itt lakóknak), Budapest szerethetőségének növelése Gerilla marketing eszközök használata Programkínálat folyamatos bővítése, korszerűsítése, kommunikációja Már létező, de Magyarországon nem megrendezésre kerülő rendezvények meghívása Trendi Budapest kép kialakítása a fiatalok számára Légi összeköttetések fejlesztése, nem fapadosok megnyerése fős konferencia-központ megvalósítása A város egységes kommunikációja Veszélyek Rossz nemzetközi hírek az országról, valamint rossz híreket multiplikáló és generáló magyarok külföldön (tüntetések, túlszámlázások stb.) Közvetlen piaci versenytársak jóval előrébb tartanak, mind marketing, mind infrastrukturális befektetések területén Beruházások elhúzódása, évek óta jelenlévő építési területek turisztikailag frekventált részeken A Budapesten lakók legnagyobb része nem érzi magáénak a várost, inkább egy adott kerülethez köti magát, nem fedezhető fel a városszeretet Tömegközlekedés fejlesztésének elmaradása, minőségének és a turisták információkkal való ellátásának nem megfelelő szintje Turisztikai holtidők Az egységes brand hiánya miatti, nem hivatalos Budapest elemek megjelenése, gagyi terjedése a frekventált helyeken További lemaradás a nagy létszámú, elsősorban szövetségi konferenciák területén Egyoldalú pozicionálás veszélye MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 41

44 Bor- és gasztronómia turizmus Erősségek A magyar bor és gasztronómia változatos, eredeti és tradicionális Kedvező változások a belföldi piac fogyasztási szerkezetében A minőségi borok fogyasztása és a minőségi gasztroélvezetek divatossá válása Hungarikumok Belföldi piacon elismert és népszerű akciók (Torkos Csütörtök, Nyitott Pince Napok, Márton-nap) Hagyományos borfogyasztói társadalom, amelynek része egy igényes borfogyasztói szegmens Színvonalas rendezvények, fesztiválok Két Michelin csillagos étterem a palettán Gyengeségek Országos együttműködés hiánya, széthúzás jellemzi a piacot Egységes minősítési rendszer hiánya Ismeretlenség és el nem ismertség Új technológiák, beruházások hiánya Külföldön a magyar borok nem kellő ismerete, az exportot lehetővé tévő volumennél kisebb mennyiség miatt Tőkehiány Szétaprózott borvidéki rendszer Piaci pozicionáltság hiánya Lehetőségek Bor- és gasztronómiai turizmus imázsának növekedése A magyar konyha presztízsének emelkedése Széll Tamás előkelő 10. helyezésével a Bocuse D Or nemzetközi szakácsversenyen Növekvő számú jó színvonalú esemény Az erős piaci verseny nyomására növekszik a szolgáltatások színvonala Nemzeti bormarketing stratégia, ágazati szintű összefogás, közösségi marketingtevékenység fejlesztése bel- és külföldön Minőség javítása Erős, stabil márkaépítés Minőség-ellenőrzés szigorítása Új piacok építése EU-támogatás Ültetvényrekonstrukció, műszaki, technológiai korszerűsítés Nemzetközi, illetve belföldi piacokon a tradicionális magyar konyha és borfogyasztás népszerűsítése Tematikus utak létrehozása és népszerűsítése, a kínálat csomagokká szervezése Veszélyek Csökkenő külkereskedelem, kereskedelmi láncok növekvő ereje, aránya Fejletlen vidéki infrastruktúra fékezi a tevékenységbővítés lehetőségeit Regionális egyenlőtlenségek EU szigorodó szabályai Egy-egy mezőgazdaságilag rosszabb év negatív hatással van pl. a borosgazdák hozzáállására, s csökken a turisztikai aktivitásuk Aktív- és ökoturizmus Erősségek Magyarország jó adottságokkal rendelkezik az aktív- és ökoturizmus területén Divat lett a környezettudatosság és az aktív életmód, a szabadidő-eltöltési lehetőségek között egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az aktív kikapcsolódási formák Minden korosztály részére szól Az aktív és ökoturizmus a fenntarthatóságot szolgálja Egyre több aktív- és ökoturisztikai fejlesztés az országban (erdőgazdasági, nemzeti parki és magán oldalról is) Gyengeségek A magyar lakosság körülbelül fele nem jár nemzeti parkba, nem túrázik Hiányos ismeretek miatt érdektelenség Információs táblák egynyelvűsége (magyar) Nehéz megközelíthetőség, táblázottság hiánya az egyes bemutatóhelyeken Térségi/régiós turisztikai szolgáltatók és önkormányzatok együttműködése sok esetben még gyermekcipőben jár Lehetőségek Nem igényel nagy anyagi ráfordítást a turista oldaláról Látogatóközpontok, tematikus parkok révén az érdeklődés felkeltése, a bemutatóhelyek interaktívabbá tétele Programcsomagok összeállítása, tematikus utak/események kidolgozása, értékesítése Téli programok bevezetése, a meglévők szélesebb körű ismertetése Veszélyek 100 km feletti távolság esetén minimális utazási hajlandóság A természetben űzhető szabadidő-eltöltési lehetőségek sokszor időjárásfüggők, rossz idő esetére nincs megfelelő programalternatíva Csak helyben történő tájékoztatás miatt információhiány A környező országok gazdag aktív és ökoturisztikai kínálattal rendelkeznek, sokan ezért inkább oda mennek A szolgáltatásokhoz kapcsolódó szálláshelyek hiánya 42 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

45 Falusi turizmus Erősségek Az országimázs kialakításához, fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájárul a vidéki hagyományok újraélesztése és ápolása Egyre több olyan családi gazdaság van az országban, ahol a falusi turizmus és a biogazdálkodás együtt folyik Helyi termékek értékesítése, népszerűsítése Az ökológiai szempontok érvényesítése elősegíti a fenntartható vidékfejlesztést A családoknak kiváló kikapcsolódási helyszín A falusi turizmus a fenntarthatóságot szolgálja Továbbra is sok falusi turizmushoz kapcsolódó fejlesztés az országban Gyengeségek Komplex turisztikai szolgáltatások hiánya Informatika és internethasználat alacsony elterjedése Egymáshoz közeli települések összefogásának, együttműködésének hiánya Nehéz megközelíthetőség, az infrastruktúra hiányosságai Nyelvtudás hiánya Lehetőségek Helyi és térségi programcsomagok A programok szélesebb körű ismertetése, újak bevezetése A vidékfejlesztési pályázatok segítségével a hátrányos helyzetű térségek fejleszthetők, fontos a pályázatok figyelése, azok szakszerű elkészítése Tematikus turisztikai programok, fesztiválok, gulyás- vagy halászléfőző versenyek, tematikus utak: a borutak példájára almaút, tormaút Falusi turizmus intézményeinek az önkormányzatokkal való együttműködése Veszélyek Adómentesség megszüntetése Munkanélküliség miatti elvándorlás a falvakból, elnéptelenedés Hagyományok elhanyagolása, elfelejtődése Szolgáltatók elidősödése Leginkább csak helyben történő tájékoztatás miatt információhiány MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 43

46 Egészségturizmus Erősségek Termál- és gyógyvízkincsünk Egyéb természetes gyógytényezőink (gyógyiszap, gyógybarlang, mikroklíma, mofetta) Évezredes fürdőkultúránk Budapest történelmi fürdői, páratlan természeti adottsága a gyógyturizmus területén A magyar egészségügyi személyzet külföldön is elismert magas szakmai képzettsége Nemzetközi szinten is elismert innovációk a magyar egészségügyben Magyar fogászati turizmus ismertsége a külpiacokon SZÉP kártya növekvő ismertsége, elfogadottsága, a SZÉP kártyával fizethető szolgáltatások bővülő köre Elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhető kapacitásbővülés, új, egyedi koncepcióval megjelenő minőségi szolgáltatók Gyengeségek Az 5 gyógybarlangunkból csak a tapolcai nyújt olyan színvonalú szolgáltatást, ami külföldi vendégnek is kiajánlható Klimatikus gyógyhelyünk (Kékestető) gyakorlatilag nincs jelen a turisztikai piacon Budapest történelmi fürdőváros imázsa messze nem elég markáns. A szolgáltatók (különösen az orvosok és az egészségügyi ápoló személyzet) nem megfelelő nyelvtudása Kevés a rendelkezésre álló tudományos publikáció a természetes gyógytényezőink kapcsán A fogászati turizmust leszámítva alig van nemzetközi piacon megjeleníthető medical turizmus kínálatunk A wellness-szállodák kritériumrendszerét rendelet szabályozza, de a rendeletben leírtakat egyetlen hatóság vagy szakmai szervezet sem ellenőrzi Az állami egészségügyi rendszerben működő hálapénz rontja a versenyképességünket Közlekedési infrastruktúra nem megfelelő fejlettsége egyes területeken, ami megnehezíti a fürdők megközelítését Adatszolgáltatásra vonatkozó törvényi kötelezettség hiánya Átfogó aktuális kutatás hiánya a magyarországi egészségturizmus keresleti-kínálati viszonyairól Fogyatékkal élők fogadására alkalmas helyek Lehetőségek A jelenleg zajló társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatok magukkal hozták az idült betegségek halmozódását. Erre megoldást kínálhatnak hazánk természetes gyógytényezőire épülő egészségügyi szolgáltatások, akár a tradicionális medicinával ötvözve Napjainkban fokozatosan nő azok száma, akik tudatosan törekednek egészségi állapotuk megtartására és javítására. Mindemellett nő azok száma, akik tudatos prevencióra, egészségtudatos életvitelre, testi-lelki harmóniára törekednek Növekszik az igény és a kereslet a holisztikus szemlélet, a test, lélek és szellem egyensúlyát biztosító kezelések iránti Az orvosi turizmus az elmúlt néhány évben dinamikusan fejlődik világszerte. A WHO előrejelzése szerint 2o22-re a medicina és a turizmus közösen lesznek a világ egyik meghatározó gazdasági ágazata Együttműködés magyar gyógyszergyárakkal, betegjogi szervezetekkel A 2013 októberétől életbe lépő EU irányelv a határon átnyúló egészségügyi ellátásról New media hatékonyabb alkalmazása Magyarországon tanuló külföldi orvostanhallgatók tájékoztatása hazánk gyógyturisztikai adottságairól Fogyatékkal élők számára kiajánlható helyek összegyűjtése és promóciója az esélyegyenlőség szellemében Minősítési védjegyrendszer fürdőkre, szolgáltatókra Veszélyek A minősített gyógyszállók számának rohamos csökkenése. A környező országok (Szlovákia, Románia, Ukrajna, Szlovénia) beruházásai az egészségturizmus területén. A medical turizmus területén egyre élesedő verseny, melyben versenytársaink egyre jobb pozíciókat foglalnak el. 44 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

47 Kulturális turizmus Erősségek Sokszínű kulturális kínálat Nyolc világörökségi helyszín Épített örökség gazdagsága (műemlékek, várak, kastélyok, török kori emlékek, népi építészet) Élő hagyományok Világhírű magyar művészek, főként a zene területén Magyar művészetek külföldi ismertsége Az ország földrajzi elhelyezkedése, jó megközelíthetőség Ahol határozott Magyarország-kép megjelenik, ott ennek fontos része a kultúra A belföldi utazóközönség a kulturális adottságainkat nagyon jónak ítéli meg A magyar lakosság a hazai kulturális látnivalók megismerését alapműveltségnek tartja A kultúra az utazási célpontok kiválasztásában fontos szerepet játszik. A kulturális célú utazások évszakfüggetlenek Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően több, színvonalas attrakció jött létre Kreativitás Több sikeres kezdeményezés a civil összefogás területén (Limes) Vallási turizmus infrastruktúrájának bővülése (látogatóközpontok, zarándokutak) Az utazáshoz jobban kötődik a kulturális tevékenység a turisták számára, mint a hétköznapokhoz A fesztiválokkal szembeni pozitív attitűdök középpontba helyezése, amivel az eddigi ún. fesztiváltagadók is megszólíthatók A fesztiválok a fogyasztókat emocionálisan motiválják (innovatív, kreatív marketingüzenetek), ami beleillik a nemzetközi és hazai turisztikai trendekbe Hungarikumok és szellemi kulturális örökségek erősödő szerepe Gyengeségek Kulturális adottságok alacsony kihasználtsága Rendezetlen, áttekinthetetlen tulajdoni viszonyok az épített örökség területén Háttér infrastruktúra hiányosságai: tájékoztatás, vendégbarát szolgáltatások, kiszolgáló létesítmények, vendéglátás, szálláshelyek a környéken, komplex csomagok hiánya) Kulturális és turisztikai szakma változó intenzitású együttműködése Hiányoznak a garantált programok, elsősorban vidéken Szegmens-specifikus kínálat hiánya Attrakciók esetében gyakori a rövid vagy csak szezonális nyitva tartás. Kulturális intézmények humán erőforrás problémái turisztikai képzettségben A programok időpontjának késői meghatározása Előzetes és helyi tájékoztatás hiánya A fesztiválokhoz kapcsolódó utazások sok esetben erőteljesen és kizárólag a fesztiválhoz kötődnek, ami a további vendégforgalmat nem befolyásolja. Vagyis a fesztivállátogatás és a belföldi utazás egymástól különválik (de nem zárja ki egymást) A fesztiválkínálat nem kellően rendszerezett, a sokszínűség negatív oldala a minőségi garancia hiánya Lehetőségek Attrakció és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése európai uniós támogatások segítségével Új célcsoportok (gyermek, ifjúsági) bevonása Új piacok (közeli országok, erősödő keleti országok) bevonása Élményt nyújtó, komplex programok kialakítása A helyi és egyedi kulturális értékek iránti érdeklődés növekedése Hungarikumok megjelenítése a turizmusban TDM rendszer hatékony működtetése Az internet még erőteljesebb használata a tájékoztatásban, marketingben Önkéntesség erősödése Egyéb turisztikai termékekhez való kapcsolódás Innovatív kezdeményezések, új, trendi attrakciók (kreatív iparágak, tematikus látványosságok) fejlesztése Élmény és az ismeretlen varázsa jelleg erősítése a szélesebb közönség eléréséért Ismeretterjesztés, a kulturális attrakciók elsősorban a rejtett kincsek fokozottabb népszerűsítése Azon potenciális utazók megnyerése, akik megengedhetik maguknak az utazást, de eddig nem kulturális céllal tették Kedvezményes csomagok, kulturális szolgáltatást tartalmazó ajánlatok Attrakciók összekapcsolása, kínálati csomagokká alakítása, tematikus utakban rejlő lehetőségek kihasználása A hazai fesztiválok nemzetközi elismerése és díjai Kisebb, de színvonalas, ún. B1-es fesztiválok (amelyekhez kapcsolódóan még van szabad fogadókapacitás) megfelelő célcsoporthoz történő eljuttatása A nemzetközileg is ismert személyekhez, évfordulókhoz kapcsolódó fesztiválkínálat népszerűsítése külföldön Veszélyek A kultúra iránti érdeklődés csökkenése Általános értékválság Kevesebb szabadidő A gazdasági válság hatására a szükséges fejlesztések elmaradása, lassulása A pihenést, kikapcsolódást szolgáló üdülési formák továbbra is vonzóbbak a kulturális utazásoknál A kulturális intézmények merev struktúrája konzerválódik Tömegkultúra/tömegturizmus térnyerése általánossá válik A hagyományok megőrzése, továbbvitele háttérbe szorul Média negatív hatásai A szezonon kívüli turizmus ördögi köre zárva tartó attrakciók kimaradó turisták A fesztiválok döntően második/harmadik utazást jelentenek, a gazdasági válság hatására az emberek sok esetben ezekről az utazásokról mondanak le A fesztiválkínálat fejlődésének eredményeként erős versenyhelyzet nemzetközi és hazai szinten egyaránt MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 45

48 Vadászturizmus Erősségek Magyarország természeti adottságai kedvezőek, vadállományunk világviszonylatban is értékes Kiváló minőségű trófeák A nyugat-európaiakhoz képest még mindig jóval nagyobb vadászterületek Versenyképes ár, kedvező ár/érték arány, magas színvonalú szolgáltatások Vadászati hagyományok, vadászati kultúra ápolása Szakszerű vadgazdálkodás, kiváló szakemberek Íjjal történő vadászat Magyar konyha, kiváló vadételek Jó ár/érték arány Gyengeségek Statisztikai adatok hiánya Egyes régiókban a megfelelő szálláshelyek hiánya Nyelvtudás hiánya Bizonyos esetekben nehezen megszerezhető vadászati engedélyek A vadászathoz szükséges gépkocsipark átlagosan rossz színvonala Kevés információ a vadászházakról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról Komplex csomagajánlatok hiánya Nehéz megközelíthetőség, hiányos infrastruktúra Lehetőségek A programok szélesebb körű ismertetése, újak bevezetése, egyre nagyobb igény a természet megfigyelésére, fotózására A vadászturizmus és a falusi turizmus összekapcsolása Új lehetséges piacok keresése, meghódítása Összefoglaló kiadványok a magyarországi vadászati lehetőségekről, komplex csomagajánlatokkal (egyéni, családi csomagok), szabadidős programok a kísérők részére A vidékfejlesztési pályázatok segítségével a hátrányos helyzetű térségek fejleszthetők, fontos a pályázatok figyelése, azok szakszerű elkészítése Vadászházak, kastélyok népszerűsítése, akár egy összesítő kiadvány készítése, benne a szálláshelyek által kínált szolgáltatásokkal Veszélyek Közel azonos kínálattal rendelkező szomszédos országok felerősödése a piacon Élesedő versenyhelyzet A külföldi vendégek jó minőségű, komplex szolgáltatást várnak el, egyre magasabbak az elvárások 46 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

49 3. Vásárok és kiállítások évi épített kiállítások Helyszíne Neve Időpontja Jellege Norvégia Oslo Reiselivsmessen január szakma + nagyközönség Németország Stuttgart CMT január nagyközönség Hollandia Utrecht Vakantiebeurs január szakma + nagyközönség Ausztria Bécs Ferien Messe Wien január szakma + nagyközönség Csehország Brno Go/Regiontour január nagyközönség Finnország Helsinki Matka január szakma + nagyközönség Spanyolország Madrid FITUR január szakma + nagyközönség Ausztria Linz Ferien Messe Linz január nagyközönség Szlovákia Pozsony ITF Slovakiatour január 30. február 2. szakma + nagyközönség Németország Hamburg Reisen február 5 9. nagyközönség Belgium Brüsszel Salon des Vacances február szakma + nagyközönség Olaszország Milánó BIT február szakma + nagyközönség Németország München f.re.e február nagyközönség Csehország Prága Holiday World február nagyközönség Szerbia Belgrád IFT február 27. március 2. szakma + nagyközönség Németország Berlin ITB március 5 9. szakma + nagyközönség Románia Bukarest TTR március szakma + nagyközönség Oroszország Moszkva MITT március szakma + nagyközönség Svédország Göteborg TUR március szakma + nagyközönség Ukrajna Kijev UITT március szakma + nagyközönség Oroszország Moszkva Intourmarket március szakmai Egyesült Arab Emírségek Dubai ATM május 5 8. szakmai Németország Frankfurt IMEX május szakmai Oroszország Moszkva LEISURE szeptember szakmai Franciaország Párizs IFTM Top Resa szeptember szakmai Leisure és MICE Ukrajna Kijev Ukraine-ITM október szakma + nagyközönség Egyesült Királyság London WTM november 3 6. szakmai Spanyolország Barcelona EIBTM november szakmai MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 47

50 2014. ÉVI MOBIL KIÁLLÍTÁSOK Helyszín Kiállítás neve Időpont Terület nagysága (m 2 ) Kiállítás jellege AUSZTRIA További információ: Kovács Balázs, [email protected] Bécs Reise Salon Wien november egységstand szakma + nagyközönség AZERBAJDZSÁN További információ: Fábián Sándor, [email protected] Baku AITF április szakma BRAZÍLIA További információ: Bacsa Krisztina, [email protected] Sao Paulo WTM Latam április szakma Sao Paulo ABAV-BRAZTOA szeptember 12 szakma Gramado, RS FESTURIS november eleje 12 szakma + nagyközönség BULGÁRIA További információ: Tomka Emese, [email protected] Szófia Holiday & Spa Expo február nagyközönség DÁNIA További információ: Székely György, [email protected] Herning Ferie for Alle február nagyközönség Koppenhága Vagabond október 15 nagyközönség EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK További információ: Ferenczy Anikó, [email protected] Abu-Dzabi GIBTM március 20 MICE EGYESÜLT KIRÁLYSÁG További információ: Ferenczy Anikó, [email protected] London The Meeting Show UK július 20 MICE FRANCIAORSZÁG További információ: Packi Barbara, [email protected] Párizs Salon de l'eau et du Bien-être január 9 nagyközönség Lyon MAHANA március 15 nagyközönség Párizs MEEDEX április MICE HOLLANDIA További információ: Urbányi Péter, [email protected] Amsterdam ANWB Kampeerdagen április közönség Utrecht CAMPING CARAVAN JAARBEURS október közönség + szakmai HORVÁTORSZÁG További információ: Tomka Emese, [email protected] Zágráb Place2go március nagyközönség INDONÉZIA További információ: Vas Mária, [email protected] vagy [email protected] Jakarta SATTE június 18 szakma IZRAEL További információ: Chrabák Vivien, [email protected] Tel-Aviv IMTM február szakma + nagyközönség 48 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

51 2014. ÉVI MOBIL KIÁLLÍTÁSOK Helyszín Kiállítás neve Időpont Terület nagysága (m 2 ) Kiállítás jellege KAZAHSZTÁN További információ: Fábián Sándor, [email protected] Almaty KITF április szakma KÍNA További információ: Vértes Róbert, [email protected] Peking COTTM április szakma Shanghai CITM november 27 szakma + nagyközönség LENGYELORSZÁG További információ: Hirling Bozena, [email protected] Wrocław MTT Wrocław március szakma + nagyközönség Katowice Glob március szakma + nagyközönség Varsó Lato április szakma + nagyközönség Krakkó MTT Krakow május szakma + nagyközönség LUXEMBURG További információ: Urbányi Péter, [email protected] Luxembourg VAKANZ január szakma + nagyközönség LETTORSZÁG További információ: Székely György, [email protected] Riga Balttour február szakma + nagyközönség NÉMETORSZÁG További információ: Wittmann Gabriella, [email protected] Düsseldorf Caravan Salon augusztus 29. szeptember nagyközönség OLASZORSZÁG További információ: Obrofta Anita, [email protected] Nápoly BMT április szakma Rimini TTG Incontri október 16 szakma Milánó Artigiano in Fiera december eleje információs sarok nagyközönség OROSZORSZÁG További információ: Fábián Sándor, [email protected] Jekatyerinburg LETO április 18 szakma Moszkva MITF május 15 szakma + nagyközönség Jekatyerinburg EXPO-Travel október 18 szakma ROMÁNIA További információ: Soós Júlia, [email protected] Kolozsvár Touristica március nagyközönség Brassó TTF március nagyközönség Temesvár Shopul de Vacanta október 12 nagyközönség Bukarest TTR november szakma + nagyközönség Kolozsvár Touristica november 20 nagyközönség Bacau Targul de Turism Bacau november 12 nagyközönség MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 49

52 2014. ÉVI MOBIL KIÁLLÍTÁSOK Helyszín Kiállítás neve Időpont Terület nagysága (m 2 ) Kiállítás jellege SPANYOLORSZÁG További információ: Németh József, [email protected] Barcelona SITC április nagyközönség Madrid SALÓN VIVIR +50 november 9 nagyközönség SVÉDORSZÁG További információ: Székely György, [email protected] Stockholm Seniormässan október nagyközönség SZAÚD-ARÁBIA További információ: Czunyi Tímea, [email protected] Rijád RTF április szakma + nagyközönség SZINGAPÚR További információ: Vas Mária, [email protected] vagy [email protected] Szingapúr Natas február 28. március nagyközönség Szingapúr Natas augusztus 36 szakma + nagyközönség SZLOVÁKIA További információ: Godár Ivett, [email protected] Kassa Tour Košice február nagyközönség TÖRÖKORSZÁG További információ: Czunyi Tímea, [email protected] Isztambul EMITT január 30. február szakma + nagyközönség Izmir Travel Turkey Izmir december 18 szakma UKRAJNA További információ: Kabish Szvetlana, [email protected] Kijev Healthcare Travel Expo április szakma VIETNAM További információ: Vas Mária, [email protected] vagy [email protected] Hanoi VITM április szakma + nagyközönség USA További információ: Fekete Magdolna, [email protected]; AIBTM és IMEX America esetén Ferenczy Anikó, [email protected] New York New York Times Travel Show február 12 szakma + nagyközönség Ottawa Travel and Vacation Show április 12 szakma Orlando AIBTM június MICE Minneapolis MPI Annual Event augusztus 18 MICE Las Vegas IMEX America október 30 MICE 50 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

53 4. Tanulmányutak Téma Időpont Meghívottak Központi tanulmányutak GET PACKED! Leisure Hosted Buyer Szakmai tanulmányút Tervezett létszám: 50 fő április május szakma Trendi Budapest, építészet, design, divat Tervezett létszám: 10 fő április újságírók Duna menti szolgáltatások Tervezett létszám: 10 fő június szakma Négy évszakos termék tanulmányutak Egészségturizmus Tervezett létszám: 5-6 fő január február szakma, újságírók Aktív- és ökoturizmus Tervezett létszám: 5-6 fő március május újságírók Kultúrális turizmus (fesztiválok), aktív- és ökoturizmus (vízpart) Tervezett létszám: 5-6 fő június augusztus újságírók Bor- és gasztronómia turizmus Tervezett létszám: 8-9 fő szeptember október november újságírók Stratégiai partnerek tanulmányutak Budapesti Tavaszi Fesztivál és kulturális turizmus Tervezett létszám: 10 fő Március Újságírók Sziget Fesztivál Tervezett létszám: 30 fő Augusztus Újságírók, bloggerek Budapest Maraton Tervezett létszám: 10 fő Szeptember október Újságírók Budapest Winter Invitation Tervezett létszám: 7-8 fő Október Újságírók MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 51

54 5. Kiadványok 2014 RÉGIÓS KIADVÁNYOK tervezete 1. INVITATÍV Cím Nyelv Mennyiség Méret Javasolt terjedelem 1. Balaton Balaton invitatív kiadvány magyar A/5 változatlan utánnyomás, 48 oldal 2. Budapest és környéke Budapest és környéke invitatív kiadvány magyar A/5 változatlan utánnyomás, 48 oldal 3. Észak-Alföld Észak-Alföld invitatív kiadvány magyar A/5 változatlan utánnyomás, 40 oldal 1. idegen nyelv A/5 változatlan utánnyomás, 40 oldal 4. Észak-Magyarország Észak-Magyarország invitatív kiadvány magyar A/5 változatlan utánnyomás, 40 oldal 1. idegen nyelv A/5 változatlan utánnyomás, 40 oldal 5. Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl invitatív kiadvány magyar A/5 változatlan utánnyomás, 40 oldal 1. idegen nyelv A/5 változatlan utánnyomás, 40 oldal 6. Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl invitatív kiadvány magyar A/5 változatlan utánnyomás, 32 oldal 7. Dél-Alföld Dél-Alföld invitatív kiadvány magyar A/5 változatlan utánnyomás, 32 oldal 8. Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl invitatív kiadvány magyar A/5 változatlan utánnyomás, 32 oldal 9. Tisza-tó Tisza-tó invitatív kiadvány magyar A/5 változatlan utánnyomás, 32 oldal Tisza-tavi horgászkalauz gyerekeknek magyar A/5 változatlan utánnyomás 52 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

55 2014 RÉGIÓS KIADVÁNYOK tervezete 2. FLYEREK (javaslat: a régió csak hirdetői bevételekből finanszírozza, a teljes kiadványt): külföld és belföld is lehet belőle, megvalósítása (előkészítése és gyártása termékdíjjal) magyar nyelven* Cím Nyelv Mennyiség Flyer 1 verzió (LA/4, 6 oldal) 1 nyelv (magyar) nyelv (magyar) nyelv (magyar) Flyer 2 verzió (A/5, 4 oldal) 1 nyelv (magyar) nyelv (magyar) nyelv (magyar) Flyer 3 verzió (A/5, 8 oldal, irkafűzve) 1 nyelv (magyar) nyelv (magyar) nyelv (magyar) Javasolt terjedelem LA/4, 6 oldal, 2 hajtva LA/4, 6 oldal, 2 hajtva LA/4, 6 oldal, 2 hajtva A/5, 4 oldal, 1 hajtva A/5, 4 oldal, 1 hajtva A/5, 4 oldal, 1 hajtva A/5, 8 oldal, irkafűzve A/5, 8 oldal, irkafűzve A/5, 8 oldal, irkafűzve Papírminőség 135 g műnyomó 135 g műnyomó 135 g műnyomó 135 g műnyomó 135 g műnyomó 135 g műnyomó 135 g műnyomó 135 g műnyomó 135 g műnyomó MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 53

56 2014 TERMÉKKIADVÁNYOK tervezete INVITATÍV 4 téma: MICE, Egészségturizmus (külön kiadványban), Budapest és Balaton (egy kiadványban) Cím Nyelv Mennyiség Méret Terjedelem és minőség Invitatív Magyarország Budapest angol és német db/nyelv A/ oldal Invitatív Magyarország Balaton német db A/ oldal Invitatív Magyarország (termékbontásban MICE) angol 2000 A/4 kb oldal! Egyedi paraméterek Invitatív Magyarország (termékbontásban egészségturizmus) Isten hozta Magyarországon! Invitatív Magyarország kiadványok 6 nyelv: D, GB, RU, F, I, SK 8 nyelv: D, GB, RU, F, I, E, PL, CZ db A/ oldal /nyelv A/4 16 oldal Reklámtáska (papír) 2 nyelv 5000 db/nyelv (magyar angol és magyar német) cm zsinórfüles, matt fóliázott, talperősített Élmény itthon magazin (12 lapszám) magyar /hó, 12/év A/5 36 oldal Poszter Tny 4000 db cm 1 Térképek (kemping, kerékpáros) kerékpáros: magyar német, camping: német angol db/fajta mm összehajtva 2x27 oldal 12 érv Magyarország mellett című kiadvány alapján 8 nyelv: D, GB, RU, F, I, E, PL, CZ db/nyelv MBB térkép Flyer termékes (idegen nyelvű) angol német magyar adott külkép nyelvén db mm 2x5 oldal A/5 8 (esetleg 12) oldal Mappa 1 nyelv 3000 A/4 fér bele Kéziratírás és szuperlektorálás költségei Tél: egészségturizmus termékkiadvány magyar A/4 max. 32 oldal Tavasz: aktív (bakancsos, extrém, kisvasút stb. minden, ami zöld ) termékkiadvány Nyár: fesztiválok, kultúra, kevés vízpart termékkiadvány magyar A/4 max. 32 oldal magyar A/4 max. 32 oldal Ősz: bor-gasztro termékkiadvány magyar A/4 max. 32 oldal Projektkiadványok (Virágos Magyarország, Éden, tourinformos kiadvány) A/5 Prémium Hungary igény szerint 2 nyelv mm 20+4 oldal KSH kiadvány magyar, angol mm 16 oldal Marketingterv 2014 magyar 200 db 3 fejezet (stratégia, melléklet, taktikai) A/4 52+4, 60+4, 96+4 oldal 52 túra, 52 hétvége magyar 5000 készült 2012-ben mm oldal Nemzeti parkok, kisvasutak német, szlovák db A/5 44 oldal Kisvasutak Magyarországon magyar 2000 db A/5 4 oldal 54 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

57 Piacspecifikus kiadványok Cím Nyelv Mennyiség Méret Terjedelem és minőség Német (osztrák) piacspecifikus kiadvány német db A/4 48 oldal Olasz piacspecifikus kiadvány olasz 6000 db A/4 32 oldal Spanyol piacspecifikus kiadvány spanyol 6000 db A/4 32 oldal Lengyel piacspecifikus kiadvány lengyel 6000 db A/4 32 oldal Román piacspecifikus kiadvány román 8000 db A/4 32 oldal Japán piacspecifikus kiadvány japán 8000 db A/4 24 oldal Francia piacspecifikus kiadvány francia 6000 db A/4 24 oldal Orosz piacspecifikus kiadvány orosz db A/4 32 oldal Szerb piacspecifikus kiadvány szerb 3000 db A/4 24 oldal Kína kínai angol db A/4 32 oldal Észak-Európa norvég, dán db A/4 32 oldal Szlovákia szlovák 8000 db A/4 32 oldal Ukrajna ukrán 6000 db A/4 32 oldal Cseh cseh 6000 db A/4 32 oldal Benelux államok 2 nyelv db A/4 24 oldal Egyesült Államok angol db A/4 28 oldal Egyesült Királyság angol 5000 db A/4 28 oldal Ad hoc külképviseleti kiadványok igénytől függően db MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 55

58 6. Társasági kommunikációs terv évi központi társasági kommunikációs terv Hónap Nap Téma Kommunikáció formája Január Harmónia Országos stratégiai termékkampány az egészségturizmus középpontba helyezésével: Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Budapest és környéke (január február) sajtóközlemény Torkos Csütörtök (március 6.) felhívás Turisztikai Évadnyitó Fogadás (február 1.) Ehhez kapcsolódóan: Az év turisztikai újságírója és tudósítója díj Az év Tourinform-iroda fenntartója díj sajtóközlemény sajtóközlemény Az év TDM-szervezete és TDM-menedzsere díj sajtóközlemény Magyar Turizmus Minőségi Díj a díjat elnyert szolgáltatók bejelentése és a évi pályázat meghirdetése sajtótájékoztató Február Utazás kiállítás (február 27. március 2.) sajtótájékoztató a HUNGEXPÓ-val közösen és sajtóanyag kiadása az MT Zrt. kiállítási megjelenéséről Magyar Turizmus Minőségi Díjak átadása az Utazás kiállítás hivatalos megnyitóünnepségének keretében (2014. február 27.) sajtóközlemény Az év tourinformátora díj sajtóközlemény Az év TDM menedzsere díj sajtóközlemény ITB (március 5 9.) sajtóközlemény az MT Zrt. vásári megjelenéséről Március Torkos Csütörtök (március 6.) Ébredés Országos stratégiai termékkampány az aktív turizmus középpontba helyezésével: Tisza-tó, a Közép-Dunántúl és a Nyugat- Dunántúl (március április május) sajtóközlemény sajtóközlemény Budapesti Tavaszi Fesztivál (2014. március 21. április 6.) népszerűsítése sajtóközlemény /2014. évi BWI kampány zárul: április 6. hír Virágos Magyarországért verseny meghirdetése sajtótájékoztató Április Nyitott Pince Napok (június 7 9.) felhívás felhívás Torkos Csütörtök eredményei sajtóközlemény Az év turisztikai témájú szakdolgozata 2013 pályázat eredményhirdetése szakmai és sajtótájékoztató Szakdolgozat pályázat felhívása felhívás Május BWI 2013/2014 eredmények EDEN zárókonferencia sajtótájékoztató szakmai és sajtótájékoztató Nyitott Pince Napok (június 7 9.) sajtótájékoztató MICE I III. havi eredmények sajtóközlemény 56 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

59 2014. évi központi társasági kommunikációs terv Hónap Nap Téma Kommunikáció formája Június Zsongás Országos stratégiai termékkampány a vízparti turizmus és a fesztiválok középpontba helyezésével az összes régióban (június július augusztus) Magyar lakosság utazási tervei 2014 főszezonjára sajtóközlemény sajtótájékoztató vagy sajtóközlemény Magyar Nemzeti Parkok Hete sajtóközlemény A év értékelése a KSH végleges vendégforgalmi adatai alapján sajtótájékoztató Július BWI 2014/2015 felhívás Forma 1 Magyar Nagydíj (július 27.) sajtóközlemény Legnépszerűbb városok 2013 (A KSH végleges vendégforgalmi adatai alapján) sajtóközlemény Augusztus Sziget Fesztivál tájékoztató anyag az MT Zrt. központi, illetve külképviseleteinek a Sziget Fesztivált népszerűsítő akcióiról Turizmus Világnap felhívás Derű Országos stratégiai termékkampány a bor és gasztronómia, valamint a kultúra középpontba helyezésével: Észak-Magyarország, a Balaton és a Dél-Alföld (szeptember október november első fele) sajtóközlemény Szeptember Nemzeti konzultációk az MT Zrt évi marketingtervének irányvonalairól sajtóközlemény Európai Virágos Városok és Falvak verseny díjátadó közlemény Turizmus Világnap és szezonértékelés (szeptember 27.) Év Ökoturisztikai Létesítménye díjátadó (szeptember 27.) sajtótájékoztató sajtótájékoztató Október Business Travel Show és MICE eredmények értékelése sajtóközlemény WTM (november 3 6.) sajtóközlemény az MT Zrt. vásári megjelenéséről Márton-napi Libato(u)r és Újborünnep akció sajtóközlemény November Országos Tourinform találkozó sajtóközlemény Harmónia Országos stratégiai termékkampány az egészségturizmus középpontba helyezésével: Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Budapest és környéke (január február) sajtóközlemény évi nemzeti turisztikai marketingterv bemutatója szakmai és sajtótájékoztató MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 57

60 7. értékelés a Magyar Turizmus Zrt. 2012/2013. évi kiemelt marketingakcióiról 7.1. Belföldi akciók Torkos Csütörtök 2013 A korábbi évek hagyományait folytatva társaságunk 2013-ban is meghirdette a Torkos Csütörtök akciót. Az akcióra 2013-ban azért nem a néphagyomány szerinti, a hamvazószerdát követő napon került sor, mivel az az étterembe járás szempontjából szintén népszerű Valentin (Bálint) napra esett. A csatlakozni kívánó éttermek a szokásos módon, a Netpincér által üzemeltetett honlapon (amely egyben az akció hivatalos honlapja is volt) keresztül regisztrálhatták magukat a nyolcadik (Farsangi) Torkos Csütörtök akcióban való részvételre a feltételek vállalásával. Az akcióhoz kapcsolódóan 2013-ban kedvezményes szállást is lehetett foglalni. A szálláshelyi akció célja a belföldi szálláshelyek vendégforgalmának növelése és a SZÉP kártya szálláshelyi felhasználásának ösztönzése volt ban közel 850 étterem csatlakozott az akcióhoz, amelyek közül egyre több a visszatérő partner. A tapasztalt éttermek 43,2%-a számolt be arról, hogy a korábbi akciók hatására bővült a vendégkörük. Az éttermek átlagosan 173 torkoskodót fogadtak, a vendégek tízből nyolcan előzetesen bejelentkeztek. A résztvevő éttermek számát figyelembe véve, az MT Zrt. becslése szerint január 31-én összesen körülbelül 130 ezren torkoskodtak. Az étteremtulajdonosok túlnyomó többsége kedvező forgalmi adatokról és a vendégek pozitív visszajelzéseiről számolt be. Minden 100 étteremből 68 jóval kedvezőbb, további 27 kedvezőbb vendégforgalomról adott számot, mint ahogy az egy átlagos januári napon várható volt. A realizált bevételek tekintetében a nyújtott kedvezmények ellenére is szintén pozitívan nyilatkoztak: az éttermek 43,0%-a számára a bevételek jóval kedvezőbben, további 42,5%-a számára kedvezőbben alakultak ezen a napon. A résztvevők 49,9%-a társaságunk közvetlen megkeresése révén, 8,8%-a pedig a regionális marketingigazgatóságokon keresztül értesült az akcióról. A Torkos Csütörtök akciót a Magyar Turizmus Zrt. megfelelőnek ítélt promóciója (80,8%) mellett a válaszadó éttermek fele (57,3%) önállóan is hirdette. A közösségi oldalak és általában az online eszközök egyre nagyobb mértékű térnyerése egyértelműen megfigyelhető az elmúlt évek során. Az akció hosszú távú hatásában, azaz a vendégkör bővülésében az MT Zrt. felmérésében részt vevő éttermek 54,7%-a bízik, ezért minden 100 válaszadó étteremből 91 a jövőben is szívesen venne részt hasonló akcióban. Az éttermek többsége nyereséggel zárta a napot, és azok számára is, akik ezen a napon kisebb nyereséget realizáltak, továbbra is kompenzálja az étterem megjelenése a különböző promóciós felületeken. Nyitott Pince Napok 2012 A Nyitott Pincék Szövetsége, a Bacchus Arts Súdió és a Magyar Turizmus Zrt án hirdette meg a Nyitott Pince Napokat Magyarország borvidékein és bortermő helyein. A pünkösdi akció célja nyolcadik alkalommal is a pincelátogatás népszerűsítése, a hazai borturizmus élénkítése, emellett az közvetlen emberi kapcsolatok ápolása volt. Az akcióhoz minden olyan pincészet csatlakozhatott, amelyek vállalták, hogy a három napból legalább két napon 10 és 19 óra között nyitva tartanak, illetve a gazda, borász vagy a borhoz értő személyzet fogadja a betérő vendégeket. A kedvezményes kóstolók mellett sok helyen nyílt lehetőség a pince és a szőlőbirtok bejárására; és a borok mellett finom falatokkal is kínálták a betérő vendéget ban újdonság volt a Pünkösdi Nyitott Pince Napok androidos és ios okostelefonokkal használható pincetérképe, amely segített megtalálni a látogatók tartózkodási helyéhez legközelebb eső pincét. Az akciót követően lebonyolított felmérési eredmények alapján több ezer főre becsülhető az akcióban részt vevő vendégek száma. 58 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

61 Magyar Nemzeti Parkok Hete június között hetedik alkalommal került megrendezésre a Magyar Nemzeti Parkok Hete. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. közös szervezésében először 2007-ben, a Zöld Út tematikus év keretében került sor a szakmabelieket és a turistákat egyaránt megmozgató rendezvénysorozatra, amely már akkor igen kedvező fogadtatásra talált. Az egyhetes nagyközönségi rendezvénysorozat alatt a nemzeti parkok átlagosan közel kétezer vendéget fogadtak, ami 13%-kal haladta meg a szokásos forgalmat. A meghirdetett ingyenes vagy kedvezményes programokon a nemzeti parkok területén összesen több mint ötezren vettek részt. A Magyar Nemzeti Parkok Hetén a látogatók körülbelül 40 60% arányban ismerték előzetesen az akciót, illetve értesültek arról a helyszínen. A nemzeti park igazgatóságok tapasztalatai szerint a látogatók zöme a közösségi médiából, illetve egyéb online forrásokból értesült a rendezvénysorozatról. A nemzeti parkok közül nyolc szerint az akció hatására bővülni fog a látogatók köre, ám mind a tíz nemzeti park szívesen részt venne hasonló akciókban, amelyek akár hétköznap, akár a főszezonon kívül hozzájárulhatnak a látogatóforgalom növekedéséhez as kampányaink rövid értékelése Általános következtetésként levonható, hogy a koncentrált, központi szezonális termékkampányokra épülő marketingkommunikációs kampánystruktúra mindenképpen előrelépés a korábban alkalmazott nagyszámú regionális taktikai kampányon alapuló modellhez képest. Szezonális termékkampányból jóval kevesebb fut egy év alatt, ezek azonban a központi arculatnak megfelelően egy kampányon belül homogén layout struktúrával futnak, nem rontja le hatékonyságukat, tehát nem zavarja meg az üzenet felépülését párhuzamosan futó egyéb MT Zrt. kampány, illetve jelentősen nagyobb elérést és frekvenciát érnek el az egyes kampányok, mint a korábbi modell szerint. Ez elősegíti a szezonálisan releváns turisztikai termékek foglalási időszakában a letisztult terméküzenetek ismertségének zavartalan felépülését, egyszersmind lehetővé teszi a részletesebb ajánlati kommunikációt is a turisztikai termékeket hangsúlyosabban képviselő régiók kiemelt reprezentációja által az itthon.hu weboldalon és egyéb saját felületeinken (Élmény itthon magazin, Facebook és Twitter felületek). Így a nagy elérésű médiában (országos napi- és hetilapok, közterület, országos és regionális rádiók) a direkt hirdetésekre koncentrálunk, melyek relatív rövidebb és általánosabb üzenetekkel operálva igyekeznek kedvet csinálni a turisztikai termékhez, illetve forgalmat irányítanak a weboldalra és egyéb saját felületeinkre, ahol a sajtóban és interneten is megjelenő PR-jellegű anyagaink mellett az érdeklődő saját érdeklődésének, időbeosztásának és tempójának megfelelően juthat hozzá a részletesebb, specifikusabb és nagyobb terjedelmű információkhoz. Aktív / Öko kampány, április 1-től május 15-ig: Évkezdő kampányunkban a közterület (300 BB, 200 CLP) közepes darabszámmal, kevésbé hangsúlyos szerepet kapott, mint a több mint másfél millió elérést realizáló online kampány, mely a CEMP-portfólióra (Index címlap, dívány, szabadidő csomag, Travelo címlap, blog.hu, indavideo) és a Metropol országos, illetve vidéki regionális csomagjára épített. Vízparti turizmus kampány, május 15-jétől július 31-ig: A kampány bevezető része nagy lefedettségű országos napilapokkal indult, majd tematikus magazin-megjelenések (Magyar Konyha, Turistamagazin) kísérték az intenzív közterületi (550 BB, 270 CLP, 45 dupla CLP, 600 B1 poszter, budapesti járműreklámok és építési hálók) és online (Metropol országos és regionális csomag) megjelenéseket. A kampány célja a főszezoni megrendelések fokozott ösztönzése volt, nem utolsósorban azzal a céllal, hogy vonzó alternatívát kínálva itthon tartsa a rendszerint későn foglaló Horvátországba és Görögországba induló utazókat. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 59

62 Belföldi utazás ösztönző (SZÉP kártya) kampány, augusztus 1 31.: Rendkívül erős közterületi aktivitás jellemezte a kampányt, mely más médiumot nem is használt. 650 db óriásplakát, 600 db B1-es poszter, 400 db CLP, 80 db backlight, 50 db dupla CLP, 80 db ragasztott oszlop és 5 db nagyméretű budapesti építési háló, valamint 66 db nagy felületű tömegközlekedési jármű-felület gondoskodott az országos kampány magas elérés- és kontaktusszámának biztosításáról, mely utóbbi érték jóval 60 millió fölötti volt, 77%-os OTS érték mellett. (Annak ellenére, hogy a közterületi felületek jelentős részének teljesítménye nem mért kutatás által. Ezek egyes óriásplakátok, a járműreklám és az építési hálók.) A kampány stratégiai célja az örök problémát jelentő rövid főszezon megnyújtása volt, taktikai üzenete pedig a SZÉP kártya biztosította előnyök, illetve annak a hangsúlyozása, hogy július 1-jétől lényegesen rugalmasabbá váltak a SZÉP kártya felhasználás feltételei, megkönnyítve ezzel a készpénzkímélő belföldi utazások igénybevételét. Bor/Gasztro kampány, szeptember 16-tól november 3-ig: A kampány elsődleges célja a nyári, vízparti turizmus időszakának elmúltával kedvet csinálni az utazóknak a szüreti időszak kínálta programokhoz; legyen szó akár bortúrákról, kirándulásról, vagy helyi termékek és különlegességek kóstolásáról. A turisztikai termék természete, valamint a nyári szabadságot kísérő kiköltekezést követő időzítés magyarázza, hogy például a vízparti kampányhoz képest elsődlegesen magasabb státuszú és kissé idősebb volt a kampány elsődleges célcsoportja (30 49 AB, nem pedig ABC). Ennek megfelelően a kampány közterületi részének intenzitása elmarad augusztushoz képest (190 db BB, 130 db CLP, 300 db B1 poszter, 5 db járműreklám), viszont az online aktivitás gerincét adó CEMP-csomagot (Index címlap, Index2 címlap, belföld, külföld, gazdaság, tudomány rovatok) tematikus turisztikai, sport- és politikai rovatokban elhelyezett megjelenések is kísérik. Itthon vagy, Magyarország szeretlek kampány, szeptember : A kampány célja a belföldi utazás serkentése volt, elsősorban a Szent Mihály napi országos rendezvényekhez kapcsolódva. A kampány erős közterületi aktivitást (körülbelül 2 millió fő eléréssel), erőteljes országos és regionális rádió támogatást (Class FM és 18 regionális rádió), illetve az 5 millió ad-view-t szállító index AV-csomagra épülő online kommunikáció mellett még sajtómegjelenéseket is tartalmazott országos napilapokban (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Metropol) és a Heti Válaszban, melyek közül egyedül a Metropol 3 megjelenése mintegy 405 ezer fős elérést biztosított Külföldi akciók Study Tourok értékelése 2012/2013 Külföldi utazóközönséget és turisztikai szakmát célzó tanulmányutaink keretében 2013-ban mindösszesen 2735 fő járt hazánkban. Az MT Zrt. 235 study tourt fogadott, melyből 139 sajtó- és forgatócsoport, 21 szakmai, 56 vegyes tanulmányút volt, valamint 37 study tourt szerveztünk szakértőknek, orvosoknak, egyesületeknek, konzuloknak. Az idei évben szervezett tanulmányutak által eddig generált médiamegjelenések hírértéke 614 millió forint, az elérése több mint 159 millió fő. Így egy fő elérésének átlagos költsége 0,57 forint volt. A tanulmányutak a hagyományos tematika mellett az újszerű, inspiratív programelemekre, gasztronómiai és kulturális sokszínűségre, fiatalokat célzó kikapcsolódási lehetőségekre (kortárs művészet és zene, romkocsmák), illetve a hazai nagyrendezvényekre (Sziget Fesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál, Forma 1) fókuszáltak. A tanulmányutaknál is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az új kommunikációs csatornák, külföldi vezető blogok véleményformálói érkeztek hozzánk, az általunk bemutatott újdonságok számos közösségi médiaoldalon csalogatták hazánkba az olvasókat. Study Tour Nagyköveti Program A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy minél több, értékesítést ösztönző szakmai study tour látogasson Magyarországra. Ennek érdekében a saját szervezésben megvalósult tanulmányutak mellett a Study Tour Nagyköveti Program keretén belül lehetőséget kínáltunk a hazai szolgáltatóknak is potenciális partnereik meghívására. A 11 nyertes pályázat keretében 9 országból, 124 fő érkezett hazánkba. 6 hivatásturisztikai, 5 leisure témájú tanulmányút résztvevői ismerkedhettek a magyarországi árualappal. 60 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

63 Budapest Winter Invitation 2012/2013 A 2012 szeptembere és április eleje közt lebonyolított téli forgalomélénkítő kampány célja Budapest népszerűsítése mellett a főváros utó- és előszezoni külföldi vendégforgalmának növelése volt. A három vagy négy éjszakára érkező vendégek az utolsó éjszakát ingyen kapták, emellett további kedvezményeket is igénybe vehettek a kuponokból álló BWI-voucher segítségével. A tavalyi sikerre tekintettel a szállodai akció mellett idén is ingyenes fürdőlátogatást biztosítottak az érkezőknek. Ebben az évben a Lukács fürdő is bekapcsolódott a programba, így a Széchenyi, a Gellért és a Rudas mellett eggyel több ingyenes lehetőség közül választhattak a vendégek. A 2012/13- as akcióhoz 50 fővárosi szálloda és számos stratégiai partner csatlakozott. A BWI kampány fő finanszírozójaként a Magyar Turizmus Zrt. idén is részese volt az akció szervezésének és népszerűsítésének. A széles körű együttműködésben a budapesti három-, négy- és ötcsillagos szállodák mellett a következő szervezetek vettek részt: a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a Budapest Gyógyfürdői Zrt., a Budapest Airport Zrt., a Wizz Air, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ, az Expedia és Hotels.com nemzetközi piacvezető utazási portálok, a CityTour Hop on Hop off, a Legenda Kft. és a Memento Park. Új stratégiai partnerként jelent meg a kampányban a Szépművészeti Múzeum, valamint a Budapesti Tavaszi Fesztivál: ennek köszönhetően a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő Cézanne és a múlt című kiállítás és a Budapesti Tavaszi Fesztivál nemzetközi promóciója összekapcsolódott a téli városlátogató csomagéval. A promóció minden eddiginél több, összesen több mint vendégéjszakát generált a kampányhoz csatlakozott fővárosi három-, négy-, illetve ötcsillagos szállodákban. Ez 18%-os növekedést jelent az előző BWI kampányidőszakban regisztrált vendégéjszakákhoz képest. A BWI-akció keretében a vendégek 51,9%-a töltött el 3 éjszakát a szállodákban, összesen éjszakát generálva. A vendégek 30,9%-a 4 éjszakára szállt meg (összesen vendégéjszaka), ennél hosszabb ideig 3643 fő maradt ( vendégéjszakát generálva). A feldolgozott adatok szerint az ünnepek (karácsony, szilveszter, húsvét) szerepe kiemelkedő volt, összesítve ezen időszakok alatt regisztrálták az összes feljegyzett vendégéjszaka 16,7%-át. Az akcióban részt vevő szállodák és egyéb szolgáltatók körében végzett felmérés szerint a legtöbb partner jó ötletnek tartja a BWI-t, és többségük máskor is részt venne hasonló, Budapest forgalmát élénkítő akcióban. A kampány lezárását követően a partnerek többsége kitöltötte kérdőívünket. A szállodák visszajelzése szerint az előző kampányhoz hasonlóan a 3 = 4 akció népszerűbb (81,6%-os említés) volt a szállodák körében, mint a 2 = 3 akció (75,5%). A programok közül a fürdők iránt volt a legnagyobb érdeklődés, ezt követően a városnéző programok bizonyultak a legnépszerűbbnek. Idén az autókölcsönzés iránt mutatkozott a szállodák visszajelzése alapján a legkisebb kereslet. A kampányban részt vevő szállodák több mint háromnegyede tökéletesen elégedett volt a promócióval. A kiemelt partnerek kedvezményeit összegző voucher formáját, kivitelezését és tartalmát egyaránt megfelelőnek tartották. 49 válaszadó szállodából 47 máskor is részt venne hasonló, Budapest forgalmát élénkítő akcióban, és az online utazás közvetítőkkel történő együttműködést is hasznosnak találta a válaszadók 98,0%-a. Akárcsak a szállodák, a többi szolgáltató partner is szívesen csatlakozna hasonló akciókhoz, elsősorban a téli időszakban. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 61

64 Impresszum Ingyenes kiadvány Kiadó: Magyar Turizmus Zrt Budapest, Bartók Béla út Előkészítés: WOW Stúdió Kft. Nyomdai munkák: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. További információ: Szakmai oldalak

65

66 Od enis nibh esto eugiamcon ut adio do consenim dolobor susciniam, con velis et alit.