Turizmus. Magyarországon

Átírás

1 Turizmus végleges adatokkal

2 Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%) Közel-Kelet (55,7; -7,0%) Tények és adatok Magyarországról Terület km 2 Népesség fő (. január 1.) Népsűrűség 107,3 fő/km 2 Főváros Budapest Főváros népessége fő (. január 1.) Szomszédos országok Államforma Hivatalos nyelv Vallás Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia köztársaság magyar 51,9% római katolikus, 15,9% református, 3,0% evangélikus, 2,6% görög katolikus, 1,0% egyéb keresztény, 11,1% egyéb felekezethez tartozó, 14,5% felekezet nélküli Hivatalos ünnepnapok január 1., március 15., húsvét, pünkösd, május 1., augusztus 20., október 23., november 1., december Idő Pénznem GDP 2010* GMT + 1 óra forint GDP változás 2010/2009* 1,3% Egy főre eső GDP 2010* Internethasználat a lakosság körében 65,3% Nemzetközi repülőterek Tagság nemzetközi turisztikai szervezetekben milliárd forint ( millió dollár) ezer forint ( dollár) Budapest, Debrecen, Sármellék World Tourism Organization (UNWTO), European Travel Commission (ETC), Visegrádi Négyek (V4) * Előzetes adatok. Forrás: Internet World Stats, KSH, MNB A turizmus gazdasági jelentősége * milliárd forint % milliárd forint % GDP 990 5, ,9 ezer fő % ezer fő % Foglalkoztatás 303 7, ,4 Forrás: UNWTO * A turizmusra jellemző ágazatok közvetlen hatása. (Turizmus Szatellit Számla) Borító: Budapest, Liszt Ferenc tér. a 200 éve született Liszt Ferenc emlékéve volt.

3 Összefoglaló adatok 1 Turizmus A magyarországi turizmus főbb mutatói 2010 /2010 Határforgalom Külföldi látogatók száma (ezer fő) ,5% Külföldre utazó magyarok száma (ezer fő) ,4% A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma* Belföldi Vendégek száma (ezer fő) (2 591) (2 816) +4,7% (+8,7%) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) (6 256) (6 730) +2,7% (+7,6%) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,5 (2,4) 2,4 (2,4) 1,9% ( 1,0%) Külföldi Vendégek száma (ezer fő) (3 005) (3 367) +10,4% (+12,1%) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) (7 842) (8 642) +8,3% (+10,2%) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,8 (2,6) 2,7 (2,6) 1,9% ( 1,7%) Összesen Vendégek száma (ezer fő) (5 596) (6 183) +7,3% (+10,5%) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) (14 098) (15 372) +5,4% (+9,0%) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,6 (2,5) 2,6 (2,5) 1,8% ( 1,3%) Az egyéb szálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,4% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,7% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,4 3,3-2,9% Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,6% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,8% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 4,5 4,6 +2,2% Összesen Vendégek száma (ezer fő) ,9% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,2% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,7 3,6-2,7% A kereskedelmi szálláshelyek bruttó bevételei Belföldi szállásdíjbevétel (millió forint) ,2% Külföldi szállásdíjbevétel (millió forint) ,0% Vendéglátásból származó bevétel (millió forint) ,9% Egyéb bevétel (millió forint) ,3% Összesen (millió forint) ,7% Üdülésicsekk-forgalom** Csekkértékesítés (millió forint) ,8% Csekktulajdonosok száma (ezer fő) ,5% Kereskedelmi szálláshelyek bevétele ,2% az Üdülési Csekkből (millió forint) A turizmus devizaegyenlege Devizabevétel (millió euró) ,5% Devizakiadás (millió euró) ,2% Devizaegyenleg (millió euró) ,9% * Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. *-ben az Üdülési Csekket a SZÉP kártya váltotta fel., MNB, MNÜA

4 Turizmus Összefoglaló adatok 2 A vendégéjszakák száma szállástípusonként 2010 megoszlás /2010 Szálloda ,6% +9,0% 5 csillagos ,4% -0,8% 4 csillagos ,2% +11,3% 3 csillagos ,9% -1,0% 2 csillagos ,1% -12,4% 1 csillagos ,3% -50,8% Gyógyszálloda ,7% -14,4% Wellness-szálloda ,1% +30,9% Panzió ,5% -14,1% Közösségi szálláshely ,5% -4,0% Üdülőház ,1% +6,6% Kemping ,3% +1,3% Összesen ,0% +5,4% A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma turisztikai régiónként (; /2010) A szállodák vendégéjszakáinak száma az átlagnál nagyobb mértékben, 9,0%-kal emelkedett. A szál lodai kategórián belül a négycsillagos házak érték el a legjobb eredményt. Nyugat-Dunántúl v = 12,2%; +5,7% véj = 12,8%; +4,3% Közép-Dunántúl v = 4,7%; +9,7% véj = 4,4%; +8,5% Balaton v = 16,0%; +4,2% véj = 20,9%; +2,0% Budapest Közép-Dunavidék v = 40,4%; +10,0% véj = 35,9%; +8,9% Észak-Magyarország v = 8,1%; +9,7% véj = 7,3%; +10,3% Észak-Alföld v = 7,1%; +2,1% véj = 7,6%; 2,8% Tisza-tó v = 1,1%; +2,7% véj = 1,2%; 1,8% Dél-Dunántúl v = 4,3%; 3,6% véj = 3,9%; 5,1% Dél-Alföld v = 6,1%; +13,0% véj = 5,9%; +13,1% v = vendég, véj = vendégéjszaka A belföldi és a külföldi vendégforgalom aránya a turisztikai régiókban (%, a vendégéjszakák száma alapján) Balaton Budapest Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Országos átlag: belföldi: 49,5%, külföldi: 50,5%. 0% 20% 40% 60% 80% 100% A magyarországi turizmust földrajzi koncentráció jellemzi: az összes vendégéjszaka 69,7%-a a Budapest Közép-Dunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régióban realizálódik. Belföldi Külföldi

5 Összefoglaló adatok 3 Turizmus A vendégéjszakák számának szezonális megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Összesen Belföldi Külföldi Külföldi I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma turisztikai régiónként Belföld Külföld Összesen Balaton Budapest Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Összesen A leglátogatottabb magyarországi városok* Belföld Külföld Összesen 1. Budapest (910) Budapest (5 689) Budapest (6 599) 2. Hajdúszoboszló (471) Hévíz (646) Hévíz (991) 3. Siófok (351) Bük (382) Hajdúszoboszló (719) 4. Sopron (348) Sárvár (271) Bük (656) 5. Hévíz (345) Hajdúszoboszló (248) Siófok (540) 6. Zalakaros (327) Balatonfüred (203) Balatonfüred (446) 7. Bük (274) Siófok (188) Sárvár (445) 8. Balatonfüred (244) Győr (147) Sopron (439) 9. Gyula (223) Zalakaros (109) Zalakaros (436) 10. Eger (222) Sopron (91) Eger (308) A magyarországi turizmust erős szezonalitás jellemzi: az összes vendégéjszaka 14,8%-a júliusban, 16,2%-a augusztusban realizálódik. A külföldi vendégéjszakák száma kissé egyenletesebben oszlik el, mint a belföldi vendégéjszakáké. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak több mint felét (56,9%-át) a Budapest Közép-Dunavidék régióban, 15,9%-át a Balaton régióban regisztrálják. Belföldi turizmusunkra kevésbé jellemző a földrajzi koncentráció. * Zárójelben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma ezerben. Budapest után a fürdővárosok és a Balaton parti települések a legnépszerűbbek a turisták körében.

6 Turizmus Belföldi turizmus A belföldi vendégéjszakák száma szállástípusonként 2010 megoszlás /2010 Szálloda ,9% +7,6% 5 csillagos ,7% 12,1% 4 csillagos ,9% +7,2% 3 csillagos ,6% 2,5% 2 csillagos ,7% 10,3% 1 csillagos ,3% 55,1% Gyógyszálloda ,5% 8,3% Wellness-szálloda ,6% +25,1% Panzió ,1% 14,0% Közösségi szálláshely ,8% 4,4% Üdülőház ,4% +4,2% Kemping ,7% 3,1% Összesen ,0% +2,7% A szállodák belföldi vendégéjszakáinak száma az átlagnál nagyobb mértékben, 7,6%-kal emelkedett. A belföldi vendégforgalom és szállásdíjbevétel megoszlása és változása a kereskedelmi szálláshelyeken (; /2010) Nyugat-Dunántúl véj = 13,7%; 1,7% szdíj = 13,8%; 3,4% Közép-Dunántúl véj = 6,2%; +7,8% szdíj = 7,5%; +15,5% Budapest Közép-Dunavidék véj = 14,5%; +7,3% szdíj = 18,1%; +7,3% Észak-Magyarország véj = 12,3%; +9,5% szdíj = 13,1%; +12,6% Észak-Alföld véj = 10,6%; 4,6% szdíj = 8,8%; 6,0% Balaton véj = 26,1%; +1,8% szdíj = 23,9%; +3,4% Dél-Dunántúl véj = 6,1%; 2,2% szdíj = 6,1%; 5,4% Tisza-tó véj = 1,7%; 5,6% szdíj = 1,3%; 5,2% Dél-Alföld véj = 8,8%; +7,2% szdíj = 7,6%; +15,3% véj = vendégéjszaka, szdíj = szállásdíjbevétel A belföldi utazók motivációja (1 3 éjszakás látogatók; 4+ éjszakás látogatók) A magyarországi belföldi turizmus földrajzilag kevésbé koncentrált: az összes vendégéjszaka 54,3%-a a Balaton, a Budapest Közép-Dunavidék és a Nyugat-Dunántúl régióban realizálódik. 1 3 éjszaka 4+ éjszaka Szórakozás, pihenés, üdülés, sport (27,4%; 56,7%) Rokon, barát, ismerős meglátogatása (58,4%; 25,9%) Hobbi jellegű munkavégzés (3,9%; 4,2%) Egészségmegőrzés (2,7%; 4,1%) Természetjárás (0,8%; 1,2%) Iskolai tanulmányút, tábor (0,4%; 1,0%) Városlátogatás (1,6%; 1,0%) Kulturális és sportrendezvény (1,3%; 0,5%) Üzleti út, kiállítás, vásár (0,7%; 0,4%) Konferencia, kongresszus (0,6%; 0,1%) Nem turisztikai motiváció (2,3%; 5,0%) Turisztikai motiváció összesen: 97,7%, illetve 95,0%.

7 Beutazó turizmus 1 Turizmus A külföldi vendégéjszakák száma szállástípusonként 2010 megoszlás /2010 Szálloda ,0% +10,2% 5 csillagos ,0% +0,9% 4 csillagos ,4% +14,0% 3 csillagos ,2% +0,7% 2 csillagos ,5% 18,1% 1 csillagos ,2% 42,0% Gyógyszálloda ,9% 20,3% Wellness-szálloda ,7% +46,0% Panzió ,9% 14,3% Közösségi szálláshely ,3% 1,0% Üdülőház ,9% +18,5% Kemping ,8% +3,5% Összesen ,0% +8,3% A szállodák külföldi vendégéjszakáinak száma az átlagnál nagyobb mértékben, 10,2%-kal emelkedett. A külföldi vendégforgalom és szállásdíjbevétel megoszlása és változása a kereskedelmi szálláshelyeken (; /2010) Nyugat-Dunántúl véj = 12,0%; +11,8% szdíj = 8,6%; +18,4% Közép-Dunántúl véj = 2,6%; +10,2% szdíj = 2,2%; +10,6% Budapest Közép-Dunavidék véj = 56,9%; +9,3% szdíj = 70,8%; +10,9% Észak-Magyarország véj = 2,3%; +14,7% szdíj = 1,8%; +18,0% Észak-Alföld véj = 4,8%; +1,4% szdíj = 2,9%; +4,0% Balaton véj = 15,9%;+2,4% szdíj = 9,6%; +5,1% Dél-Dunántúl véj = 1,8%; 13,5% szdíj = 1,3%; 15,4% Tisza-tó véj = 0,7%; +8,9% szdíj = 0,3%; +20,2% Dél-Alföld véj = 3,0%; +34,2% szdíj = 2,5%; +45,8% véj = vendégéjszaka, szdíj = szállásdíjbevétel A magyarországi beutazó turizmus földrajzilag erősen koncentrált: az összes vendégéjszaka 84,8%-a a Balaton, a Budapest Közép-Dunavidék és a Nyugat-Dunántúl régióban realizálódik. A külföldi utazók motivációja (1 3 éjszakás látogatók; 4+ éjszakás látogatók) 1 3 éjszaka 4+ éjszaka Üdülés (vízparti, hegyvidéki, falusi) (8,5%; 26,4%) Rokon, barát, ismerős meglátogatása (24,0%; 25,5%) Egészségturizmus* (3,5%; 17,9%) Városlátogatás (17,3%; 15,4%) Üzleti út, kiállítás, vásár (15,1%; 4,3%) Kulturális és sportrendezvény (3,5%; 3,7%) Konferencia, kongresszus (1,6%; 1,0%) Egyéb turisztikai motiváció (0,6%; 0,1%) Átutazás (16,3%; 0,0%) Vásárlás (0,9%; 0,1%) Egyéb nem turisztikai motiváció (8,6%; 4,5%) *Gyógykezelés és wellness. Turisztikai motiváció összesen: 74,1%, illetve 95,4%. Nem turisztikai motiváció összesen: 25,9%, illetve 4,6%.

8 Turizmus Beutazó turizmus 2 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országonként Vendégek száma Vendégéjszakák száma /2010 /2010 Ausztria ,2% ,1% Belgium ,1% ,4% Csehország ,2% ,9% Dánia ,6% ,6% Egyesült Királyság ,4% ,7% Észtország ,1% ,7% Finnország ,1% ,4% Franciaország ,8% ,3% Görögország ,3% ,5% Hollandia ,1% ,8% Horvátország ,4% ,9% Írország ,1% ,4% Lengyelország ,5% ,9% Lettország ,5% ,0% Litvánia ,6% ,8% Luxemburg ,9% ,6% Németország ,6% ,0% Norvégia ,2% ,9% Olaszország ,8% ,2% Oroszország ,9% ,5% Portugália ,2% ,5% Románia ,9% ,3% Spanyolország ,6% ,4% Svájc ,2% ,2% Svédország ,9% ,5% Szerbia ,8% ,2% Szlovákia ,3% ,4% Szlovénia ,9% ,6% Törökország ,9% ,5% Ukrajna ,8% ,1% Európa ,2% ,9% ebből: EU-26 országai ,5% ,9% Ázsia ,5% ,5% ebből: Izrael ,8% ,2% Japán ,3% ,6% Kína ,8% ,6% Koreai Köztársaság ,9% ,0% Afrika ,6% ,6% Amerika ,0% ,5% ebből: Brazília* n.a n.a. Kanada ,7% ,8% USA ,7% ,6% Ausztrália és Óceánia ,7% ,0% Külföld összesen ,4% ,3% * A kereskedelmi szálláshelyek brazil vendégforgalmát óta méri a KSH.

9 Beutazó turizmus 3 Turizmus A szállodák vendégforgalma országonként Vendégek száma Vendégéjszakák száma /2010 /2010 Ausztria ,2% ,3% Belgium ,0% ,5% Csehország ,4% ,3% Dánia ,5% ,7% Egyesült Királyság ,6% ,3% Észtország ,7% ,2% Finnország ,3% ,8% Franciaország ,6% ,6% Görögország ,1% ,2% Hollandia ,3% ,3% Horvátország ,2% ,9% Írország ,7% ,9% Lengyelország ,7% ,9% Lettország ,4% ,8% Litvánia ,3% ,2% Luxemburg ,4% ,4% Németország ,7% ,1% Norvégia ,7% ,0% Olaszország ,2% ,6% Oroszország ,2% ,4% Portugália ,6% ,1% Románia ,6% ,3% Spanyolország ,6% ,5% Svájc ,7% ,8% Svédország ,5% ,9% Szerbia ,0% ,8% Szlovákia ,1% ,7% Szlovénia ,9% ,4% Törökország ,0% ,7% Ukrajna ,3% ,2% Európa ,0% ,9% ebből: EU-26 országai ,6% ,1% Ázsia ,6% ,0% ebbői: Izrael ,2% ,5% Japán ,9% ,2% Kína ,3% ,1% Koreai Köztársaság ,7% ,9% Afrika ,6% ,6% Amerika ,7% ,7% ebből: Brazília* n.a n.a. Kanada ,3% ,7% USA ,2% ,4% Ausztrália és Óceánia ,4% ,7% Külföld összesen ,1% ,2% * A kereskedelmi szálláshelyek brazil vendégforgalmát óta méri a KSH.

10 Turizmus Kereskedelmi szálláshelyek A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Egységek Szobák Férőhelyek /2010 (férő helyek) Szálloda ,1% 5 csillagos ,0% 4 csillagos ,4% 3 csillagos ,6% 2 csillagos ,7% 1 csillagos ,2% Gyógyszálloda ,4% Wellness-szálloda ,8% Panzió ,1% Közösségi szálláshely ,2% Üdülőház ,3% Kemping ,9% Összesen ,3% A kereskedelmi szálláshelyek bruttó bevételei (. július 31.) Szállásdíj Vendéglátás Egyéb Összesen millió forint Szálloda csillagos csillagos csillagos csillagos csillagos Gyógyszálloda Wellness-szálloda Panzió Közösségi szálláshely Üdülőház Kemping Összesen Szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága Szálloda 45,9% Panzió 21,9% Közösségi szálláshely 15,6 Üdülőház 23,7% Kemping* 9,2% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Kereskedelmi szálláshelyek átlaga: 37,8% * Férőhelykapacitás-kihasználtság.

11 Kiemelt termékek 1 Turizmus Belföldi Budapest vendégforgalma Kereskedelmi szálláshelyek Szállodák /2010 /2010 Vendégek száma (ezer fő) ,2% ,6% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,9% ,9% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,2 +1,6% 2,1 +3,9% Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,7% ,3% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,1% ,9% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,4 1,5% 2,4 1,2% Összesen Vendégek száma (ezer fő) ,0% ,9% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,9% ,3% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,3 1,0% 2,3 0,6% Belföldi A Balaton vendégforgalma Kereskedelmi szálláshelyek Szállodák /2010 /2010 Vendégek száma (ezer fő) ,4% ,4% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,8% ,6% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,8-2,5% 2,8-0,7% Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,6% 227-1,0% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,4% ,6% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 4,9-1,1% 4,9 +1,7% Összesen Budapesten található a magyarországi kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 14,1%-a. A vendégek 35,1%-a a fővárosban tölti a vendégéjszakák 32,0%-át. A belföldi vendégek 9,9%-a, a belföldi vendégéjszakák 8,9%-a, illetve a külföldi vendégek 62,8%-a, a külföldi vendégéjszakák 54,6%-a realizálódik Budapesten. A jellemzően rövidebb utazások közé sorolható városlátogatás és a hivatásturizmus népszerűsége eredményeként az átlagos tartózkodási idő elmarad az országos átlagtól. Vendégek száma (ezer fő) ,2% ,6% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,0% ,1% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,4-2,1% 3,3-0,6% A Balaton turisztikai régióban található a magyarországi kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 26,9%-a. A vendégek 16,0%-a a vendégéjszakák 20,9%-át tölti a magyar tengernél. A belföldi vendégek 22,6%-a, a belföldi vendégéjszakák 26,1%-a, illetve a külföldi vendégek 8,8%-a, és a külföldi vendégéjszakák 15,9%-a realizálódik a Balaton régióban. A vízparti utazások jellemzőinek köszönhetően az átlagos tartózkodási idő meghaladja az országos átlagot.

12 Turizmus Kiemelt termékek 2 Belföldi A gyógy- és wellness-szállodák vendégforgalma Gyógyszállodák Wellness-szállodák /2010 /2010 Vendégek száma (ezer fő) 402 9,7% ,6% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,3% ,1% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,9 +1,5% 2,2 1,2% Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,2% ,6% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,3% ,0% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 4,2 0,1% 2,9 1,1% Összesen Vendégek száma (ezer fő) ,0% ,4% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,4% ,9% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,4 0,5% 2,4 0,4% A gyógy- és wellness-szállodákban található a kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 10,9%-a. A vendégek 23,1%-a vesz igénybe egészségturisztikai szolgáltatást, ami a vendégéjszakák 24,8%-át jelenti. A belföldi vendégek 31,0%-át, a belföldi vendégéjszakák 31,1%-át mondhatják magukénak a gyógy- és wellness-szállodák. A külföldi vendégek 14,5%-a választja ezen szálláshelyeket, ami a külföldi vendégéjszakák 18,6%-át eredményezi. Míg a gyógyszállodákban a belföldi és a külföldi forgalom aránya közel azonos, a wellnessszállodákban a belföldi vendégek adják a vendégéjszakák 68,9%-át. Az átlagos tartózkodási idő a gyógyszállodákban az országosnál magasabb. A megrendezett konferenciák jellemzői 2010 /2010 Konferenciák száma ,1% A konferenciák belföldi résztvevőinek száma ,8% A konferenciák külföldi résztvevőinek száma ,5% A konferenciák átlagos résztvevőszáma ,7% A konferenciákon részt vevő nemzetek átlagos száma ,3% A konferenciák átlagos időtartama (nap) 3,7 3,4 8,1% Vásárok, kiállítások száma ,1% Egyéb rendezvények száma ,9% Magyar Kongresszusi Igazgatóság Konferenciák és vásárok területi megoszlása: 74,0% Budapest, 26,0% vidék. A legnépszerűbb konferenciahelyszínek: Budapest, Gödöllő, Szeged, Pécs, Debrecen, Eger, Sopron, Balaton parti városok. Legnépszerűbb témák: orvostudomány, gazdaság, egyéb tudomány, oktatás, politika, informatika. Megrendelők nemzetisége: 47,0% magyar, 7,8% brit, 7,2% amerikai, 6,7% német. Nemzetek (konferenciák százalékában): 78,7% magyar, 71,1% német, 63,0% brit, 49,9% francia, 43,8% olasz, 40,4% osztrák, 40,4% lengyel, 40,4% cseh, 39,6% amerikai, 38,6% spanyol, 38,1% holland.

13 A magyar lakosság utazási szokásai 1 Turizmus Az utazások főbb jellemzői (2006, 2010) Egynapos utazáson részt vevők aránya 72% 68% Többnapos utazáson részt vevők aránya 61% 61% ebből: csak belföldre 62% 62% csak külföldre 19% 14% belföldre és külföldre 19% 24% Többnapos belföldi utazások legfontosabb úti célja Balaton, BKD, Dél-Dunántúl Balaton, BKD, Észak- Magyarország Többnapos belföldi utazások hossza 4,8 éjszaka 3,4 éjszaka Egy többnapos belföldi utazás költsége/fő/nap forint forint Belföldi főutazások legfontosabb úti céljai Balaton, Észak-Alföld, BKD Balaton, Észak-Alföld, BKD Belföldi főutazások hossza 6,4 éjszaka 5,5 éjszaka Egy belföldi főutazás költsége/fő/nap forint forint BKD = Budapest Közép-Dunavidék. Az utazók megoszlása az úti célok szerint (2006, 2010) Egynapos utazás Többnapos utazás % 20% 40% 60% 80% 100% Belföldi Külföldi Belföldi és külföldi A belföldi utazások megoszlása turisztikai régiók szerint (2010) Nyugat-Dunántúl egynapos = 16,0% többnapos = 5,4% Közép-Dunántúl egynapos = 22,0% többnapos = 9,6% Balaton egynapos = 7,3% többnapos = 22,3% Dél-Dunántúl egynapos = 13,2% többnapos = 10,0% Budapest Közép-Dunavidék egynapos = 12,2% többnapos = 19,0% Észak-Magyarország egynapos = 17,1% többnapos = 12,9% Észak-Alföld egynapos = 5,1% többnapos = 9,5% Tisza-tó egynapos = 0,7% többnapos = 2,0% Dél-Alföld egynapos = 6,4% többnapos = 9,3% Az egynapos külföldi utazások legnépszerűbb úti céljai: Ausztria (72,4%), Szlovákia (15,3%). A többnapos külföldi utazások legnépszerűbb úti céljai: Ausztria (13,2%), Horvátország (12,2%), Románia (11,4%). Egynapos utazás = a lakóhelyen kívüli településre történő olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamely tagja egy napnál rövidebb ideig volt távol otthonától, és célja nem napi vagy rendszeres munkavégzés, illetve tanulás volt. Utazás = a lakóhelyen kívüli településre történő olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamely tagja legalább egy éjszakát távol töltött otthonától, és célja nem napi vagy rendszeres munkavégzés, illetve tanulás volt. Főutazás = olyan utazás, amelyet a háztartás az utazásai közül a legfontosabbnak tekint, és amelyen a nem egyszemélyes háztartásból legalább ketten részt vettek.

14 Turizmus A magyar lakosság utazási szokásai 2 A többnapos belföldi utazások során igénybe vett közlekedési eszközök (2010) Személygépkocsi 61,7% Menetrendszerinti autóbusz 18,0% Vonat 14,9% Bérelt autóbusz 3,1% Egyéb 2,2% A belföldi úti cél iránti érdeklődést felkeltő tényezők (2010) Rokonok, barátok meghívása Korábbi látogatások kedvező tapasztalata Ismerősök, rokonok ajánlása Internetes honlap Tájat, országot bemutató prospektus Rádióműsor Televízió-műsor Sajtóban olvasott cikk Internetes közösségi oldal Utazási iroda ajánlata Internetes fórum, blog stb. Tourinform irodában kapott tájékoztatás Utazási kiállítás Hirdetés Egyéb 60% 40% 20% 0% 20% 40% 60% Egynapos utazás Többnapos utazás A csak belföldön utazók körében. Többnapos utazások: összesen 16,5% érdeklődését keltette fel az internet (2006: 5,7%). A belföldi utazások során használt információforrások (2010)* Internetes honlapok 67,0% Korábban ott járt személyek, ismerősök 60,1% Prospektusok 35,6% Útikönyvek 33,3% Térképek 33,1% Ott lakók 19,3% Televízió-műsor 15,4% Internetes fórumok 12,8% Tourinform iroda 10,8% Internetes közösségi oldalak 10,4% Sajtó 10,3% Utazási iroda 10,2% Utazási kiállítás 5,9% Rádióműsor 4,9% Egyéb 12,3% * Az információt gyűjtők körében. Összessen 69,3% használta az internetet (2006: 57,8%).

15 A magyar lakosság utazási szokásai 3 Turizmus A többnapos belföldi utazások során igénybe vett szálláshelyek (2006, 2010) Ingyenes magánszállás (42,5%; 52,9%) Saját nyaraló, üdülő, telek (15,9%; 10,9%) Szálloda (10,1%; 10,3%) Fizető magánszállás (6,2%; 3,9%) Apartman (4,5%; 7,5%) Panzió (5,5%; 4,9%) Kemping (4,4%; 2,8%) Vállalati üdülő (2,6%; 1,1%) Ifjúsági szálló (1,6%; 1,6%) Vadkemping (0,3%; 0,2%) Turistaszálló (2,4%; 0,9%) Egyéb (4,0%; 3,0%) A belföldi utazások megoszlása motivációk szerint (2010) Rokon, barát, ismerős meglátogatása Vízparti kirándulás, üdülés Nyaraló, második otthon felkeresése Egészségmegőrzés Gyógykezelés Kulturális rendezvény meglátogatása Városlátogatás Hegyvidéki kirándulás, üdülés Iskolai tanulmányút, táborozás Üzleti utazás Zarándoklat, vallási turizmus 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% Egynapos utazás Többnapos utazás Sorrend a többnapos utazások alapján. A legalább 2%-os említési gyakoriságú motivációkat tüntettük fel. 25% 20% A belföldi utazások szezonális megoszlása (2009. december november) Egynapos utazás Többnapos utazás 15% 10% 5% 0% XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

16 Turizmus ÉLMÉNY ITTHON A Magyar Turizmus Zrt. áprilisától (ingyenes) programajánló magazint ad ki Élmény itthon címmel. Az aktuális kiadvány a menüpont alatt érhető el. A kiadványban használt rövidítések KSH: Központi Statisztikai Hivatal, MNB: Magyar Nemzeti Bank, MNÜA: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, UNWTO: World Tourism Organization A kiadványban használt kifejezések Kereskedelmi szálláshelyek: szállodák, panziók, üdülőházak, közösségi szálláshelyek (korábban: turistaszállók és ifjúsági szállók), valamint kempingek (ld. A Kereskedelemről szóló évi CLXIV törvényt és a 239/2009 (X.20.) Kormányrendelet). Egyéb szálláshelyek: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a kereskedelmi szálláshely kategóriába nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület, vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. (A 239/2009 (X.20.) Kormányrendelet értelmében a magánszálláshely kategória helyett az egyéb szálláshely kategória lépett életbe.) A kiadvány a Központi Statisztikai Hivatal. évre vonatkozó végleges adatai alapján készült, angol nyelven is elérheto. A kiadvány összeállításához nyújtott segítséget ezúton is köszönjük a KSH-nak. Magyar Turizmus Zrt. A Magyar Turizmus Zrt. Magyarország nemzeti turisztikai marketing szervezete. Célja, hogy a beutazó és a belföldi turizmus ösztönzésével hozzájáruljon a hazai turizmus forgalmának növekedéséhez. Jelen kiadvány, valamint a Magyar Turizmus Zrt. tevékenységét összefglaló részletes éves marketingterv letölthető a honlap szakmai oldalairól. Impresszum Ingyenes kiadvány Kiadó: Magyar Turizmus Zrt., 1115 Budapest, Bartók Béla út Tervezés és előkészítés: Magyar Turizmus Zrt. Nyomdai munkák: Printing Solutions Bt. További információ: > Szakmai oldalak