Általános információk Magyarországról

Átírás

1 Általános információk Magyarországról Területe: km 2 Lakossága: fő (2001. február 1.) Népsűrűség: 109,6 fő/ km 2 Főváros: Budapest területe: 525 km 2 lakossága: fő (2001. február 1.) népsűrűség: 3378 fő / km 2 Idő: Nyári időszámítás: Hivatalos nyelv: Államforma: Közigazgatás: GMT + 1 óra március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig + 1 óra magyar köztársaság 19 megye és Budapest MAGYARORSZÁGRÓL DIÓHÉJBAN Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Legnagyobb kiterjedése észak-déli irányban 268 km, kelet-nyugati irányban 528 km. Az ország területének közel fele síkság, keleten terül el az Alföld, az ország középső részén a Duna-Tisza-köze, illetve északnyugaton a Kisalföld. A Dunától nyugatra a Dunántúli-középhegység méter magas hegyei, a Dunától keletre pedig az Északi-középhegység méter magas hegyei találhatóak. Az ország legmagasabb pontja a Mátra-hegységben található Kékestető (1014 m). Hazánk két legjelentősebb folyója a Duna (magyarországi szakasza 417 km) és a Tisza (598 km). A Dunántúli dombság közepén található Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton. További két tavunk a Dunántúlon fekvő Velencei-tó és keleten a Tisza-tó. Magyarország bővelkedik természeti értékekben, a háborítatlan természetet tíz nemzeti parkban élvezheti a látogató. Az ország egyedülállóan gazdag hőforrásokban, egyik legfontosabb vonzerejét jelentik a gyógyfürdők, gyógy- vagy termálvizű strandok és az ezekhez kapcsolódó gyógyszállodák. Magyarország emellett kiváló lehetőségeket nyújt a 1

2 lovaglás, a kerékpározás, a gyalogtúrák, a horgászat, a vadászat, a vízi sportok és a golfozás szerelmeseinek is. Magyarország történelmében keleti és nyugati kulturális hatások ötvöződnek egy ezeréves állam hagyományaival. Budapestet gyakran nevezik a Duna királynőjének, páratlan fekvése, műemlékei, múzeumai, színházai, koncerttermei és operaháza, kávéházai, sörözői, jazz klubjai a világ egyik legszebb és legizgalmasabb városává teszik. Magyarország méltán lehet büszke pezsgő kulturális életére, amelynek egyik legfontosabb eleme a zene: Bartók és Kodály zenei öröksége csakúgy, mint az operettek, a cigányzene vagy a folklór. Az év során számtalan művészeti fesztivált rendeznek az ország egész területén. Az ország sokszínű népművészete, motívum- és színvilága közül a legismertebb a kalocsai és a matyó népművészet. A népi építészet legszebb példáit szabadtéri múzeumok, skanzenek mutatják be több helyen is az országban. Magyarország híres gasztronómiájáról és kiváló borairól, amelyeket huszonkét történelmi borvidéken termelnek. Magyarország nyolc helyszíne került fel eddig az UNESCO Világörökség listájára: az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, Hollókő ófalu és táji környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta, a Pécsi Ókeresztény sírkamrák, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed az Andrássy út és történelmi környezete, valamint Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj. TURISZTIKAI RÉGIÓK Turisztikai szempontból az ország kilenc turisztikai régióra osztható: 1. Budapest- Közép-Dunavidék, 2. Balaton, 3. Közép-Dunántúl, 4. Nyugat-Dunántúl, 5. Dél-Dunántúl, 6. Észak-Magyarország, 7. Észak-Alföld, 8. Dél-Alföld, 9. Tisza-tó. 2

3 ÉGHAJLAT Magyarország éghajlata mérsékelt övi kontinentális. A leghidegebb hónap a január (napi középhőmérséklet -1ºC), a legmelegebb az augusztus (napi középhőmérséklet +21,3ºC), a napsütéses órák száma évente

4 Ma már történelem A berlini fal leomlása és a magyar határok megnyitása következtében, a megélénkülő nemzetközi médiaérdeklődésnek köszönhetően Magyarország iránt nagyon megnőtt az érdeklődés. Turisták százezrei indultak meg felénk, hogy saját szemükkel lássák, mi is maradt az úgynevezett gulyáskommunizmusból. Az 1990-es évek elején hazánk turizmusa alapvetően átalakult: a beutazó forgalom jelentősen átstrukturálódott, a korábban meghatározó kelet-európai forgalom lényegesen csökkent. Korábbi fő küldőországaink a volt szocialista blokk turistái inkább nyugat felé vették útjukat, míg más piacokról komoly érdeklődés mutatkozott. A Balaton már nem az egykor szétválasztott német családok találkozóhelye, megnőtt az igény a magasabb színvonalú szolgáltatások, szálláshelyek és programok iránt. Mindezek nyomán a szolgáltatók is új szemléletet tanultak, sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek az értékesítésre és a vendégközpontú marketingre. A magyar állampolgárok világútlevelet kaptak, és sokan közülük felkeresték a Földközi-tenger térségét, a tehetősebb rétegek pedig az USA-ba, Thaiföldre, majd a karibitérségbe utaztak. Az 1990-es évek elejének hihetetlen mértékű fellendülését más jellegű fejlődés követte, és átalakultak a turizmusirányítás prioritásai is. A tömegturizmus helyett a minőség került a középpontba, a turisztikai szakma célja a tartózkodási idő és a költési hajlandóság növelése lett. Számos beruházás indult el az egészség- és a konferenciaturizmusban, kiemelt szerepet kapott a kulturális turizmus, a gasztronómia és a borturizmus. A kínálatot egyre több nagyrendezvény színesítette, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Forma-1 mellett országosan több száz kulturális program és sportrendezvény vonzotta ide a látogatókat. Mindezek oldották a turizmus térbeli és időbeli koncentrációját. A magyar gazdaság megszilárdulásával párhuzamosan nőtt a lakosság fizetőképes kereslete, amelynek köszönhetően korábbi presztízsét visszanyerve örvendetesen növekedett a belföldi turizmus aránya. Az 1990-es évek végén Budapesten hatalmas szállodaépítési láz indult, miközben négy- és ötcsillagos hotelek - luxusszállók és kastélyok - nyíltak vidéken is. A turizmus gazdasági jelentőségét egyre többen ismerték fel, és a külföldiek számára is vonzóvá vált a magyar turisztikai vállatokba történő befektetés. A privatizáció folyamán szállodáink és szállodaláncaink egy része nemzetközi befektetők tulajdonába került, a világ nagy multinacionális vállalatai megjelentek a budapesti szállodapiacon, és számos jól csengő utazási irodai név is feltűnt. Az 1990-es évek végétől folyamatosan fejlesztették az 4

5 attrakciókat, új gyógyturisztikai, wellness- és konferencia létesítmények nyitották meg kapuikat. Az oktatási intézmények felismerték a szakemberképzés szükségességét, országszerte indultak olyan főiskolai és egyetemi turizmus szakok és posztgraduális képzések, ahol a diákok az elméleti ismeretek mellett gyakorlati tapasztalatot szerezhettek a turizmusirányításhoz tartozó államigazgatási és területi marketing szervezetekben, a hazai szállodákban vagy az utazási irodákban. A magyar turizmusirányítás is többször átalakult. Az Országos Idegenforgalmi Hivatalból Magyar Turisztikai Szolgálat, majd 1996-ban Magyar Turizmus Rt., illetve az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Turizmus Főosztálya lett óta a minisztériumok többszöri átalakításának következtében a turizmus állami irányításának helye több alkalommal megváltozott júliusától a turizmus irányítását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkársága végzi. A gazdasági miniszter Országos Idegenforgalmi Bizottság néven tanácsadó testületet hívott maga mellé, 1996 óta Parlamenti Nyílt Napokon, illetve az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságában is rendszeresen megvitatják az ágazat aktuális kérdéseit. A turisztikai intézőbizottságokat regionális idegenforgalmi bizottságok és regionális marketing igazgatóságok, illetve projektirodák váltották fel, a Tourinform irodák száma 100 fölé emelkedett. A külföldön működő magyar turisztikai képviseletek száma folyamatosan bővült, ugyanakkor a magyarok által leginkább kedvelt országok is budapesti információs irodák nyitásával célozták meg hazánk utazóközönségét. Legfontosabb küldőpiacunk eközben továbbra is a német nyelvterület Németország és Ausztria - maradt, míg jelentősen nőtt többek között az olasz, a holland, az amerikai, a japán, a brit, a spanyol és a belga beutazók száma. A magyar kereslet ezzel párhuzamosan szintén dinamikusan fejlődött. A XXI. század elején újabb kihívásokkal szembesült a turizmus. A millenniumi rekordszámú látogatót szűkebb esztendő követte: a terrorizmustól való félelem, a gazdasági recesszió és az általános bizonytalanság alaposan átrendezte a világ turisztikai térképét, ám a probléma megfelelő kezelésével az Európai Unió tagjaként is versenyképesek maradhatunk. Most már hosszú távú gondolkodással, a turizmus stratégiai keretfeltételeinek átalakításával kell terveznünk. Ám ez még a jövő zenéje Magyar Turizmus Rt. 5

6 Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére, 457,3 millió főről 714,6 millió főre nőtt a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organisation, WTO) szerint, amely éves szinten átlagosan 3,1%-os növekedésnek felel meg ben a legjelentősebb fogadóterületnek Európa számított 411,0 millió turistaérkezéssel (+2,4%-os növekedés 2001-hez képest), amely az összes turistaérkezés 57,5%-a. Mindez visszaesést jelent az 1990-ben mutatott 61,8%-os piaci részesedéshez képest, amelynek oka, hogy Európában a világátlagnál alacsonyabb ütemben bővült (átlagosan évi 3,2%-kal) a nemzetközi turistaérkezések száma a vizsgált időszakban. A turistaérkezések tekintetében a kilencvenes években második helyen álló Amerikát (120,2 millió fő) 2002-re megelőzte a korábban harmadik helyen álló Kelet-Ázsia és Óceánia (124,7 millió fő), köszönhetően annak, hogy 1990 és 2002 között Amerikában az átlagosnál kisebb (átlagosan évi 2,2%-kal), míg Kelet-Ázsia és Óceánia régióban az átlagosnál nagyobb (átlagosan évi 7,0%-kal) mértékben növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma (1. ábra). 1. ábra Nemzetközi turistaérkezések száma, 1990 (millió turista) Nemzetközi turistaérkezések száma, 2002 (millió turista) Közel-Kelet 9,0 Dél-Ázsia 3,2 Afrika 15,0 Amerika 92,9 Közel-Kelet 24,1 Dél-Ázsia 5,9 Afrika 28,7 Amerika 120,2 Európa 282,7 Kelet-Ázsia és Óceánia 54,6 Európa 411,0 Kelet-Ázsia és Óceánia 124,7 Forrás: World Tourism Organisation 6

7 A nemzetközi turizmusból származó bevételek 1 A WTO adatai szerint a nemzetközi turizmusból származó bevételek a turistaérkezések számánál több mint kétszer nagyobb ütemben, évente átlagosan 8,7%-kal növekedtek a vizsgált időszakban, és az 1990-ben regisztrált 206,8 milliárd USD-ról 2001-re 516,1 milliárd USD-ra nőttek. A nemzetközi turisztikai bevételeket tekintve szintén Európa áll az élen, 2001-ben mintegy 257,0 milliárd USD bevételt realizálva. Részesedése ugyanakkor alacsonyabb, mint a turistaérkezések tekintetében (49,8%), és az éves átlagos növekedési ütem is Európában volt a legalacsonyabb 1990 és 2001 között, mintegy 7,8% (2. ábra). 2. ábra Nemzetközi turisztikai bevételek, 1990 (milliárd euró) Nemzetközi turisztikai bevételek, 2001 (milliárd euró) Közel-Kelet 3,5 Dél-Ázsia 1,6 Afrika 4,2 Közel-Kelet 12,6 Dél-Ázsia 5,2 Afrika 13,1 Amerika 54,3 Amerika 136,7 Európa 112,5 Európa 257,0 Kelet-Ázsia és Óceánia 30,8 Kelet-Ázsia és Óceánia 91,6 Forrás: World Tourism Organisation A turisztikai bevételeknek a turistaérkezéseknél dinamikusabb növekedése következtében az egy főre jutó költés az 1990-ben regisztrált 452,2 USD-ról 2001-re 745 USD-ra emelkedett. Az egy főre jutó költés értéke Európában az átlagosnál kisebb, mintegy 642 USD volt ben, amely évente 4,4%-os növekedést jelent 1990 óta (398 USD/fő). 1 A WTO nemzetközi turisztikai bevételekre vonatkozó adatai 2001-ig állnak rendelkezésre. 7

8 A VILÁG LEGNAGYOBB TURISTAFOGADÓ ORSZÁGAI 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT A WTO statisztikái alapján a világ tizenöt legkedveltebb turisztikai desztinációjának rangsora - a nemzetközi turistaérkezések alapján - valamelyest átrendeződött a vizsgált tizenhárom év során. A évre vonatkozó rangsorban három olyan ország Oroszország, Lengyelország és Hong-Kong szerepel az első tizenöt ország között, amely az 1990-es listán még nem található meg. A turizmus földrajzi koncentrációjának enyhülését mutatja, hogy 1990-ben még az összes turista 68,1%-át fogadta a tizenöt legnépszerűbb desztináció, 2002-ben azonban csak 59,9%-át. A mindkét rangsorban megtalálható tizenkét ország közül mindössze Kína növelte piaci részesedését 1990 és 2002 között, a többi desztináció esetében csökkent vagy változatlan maradt a piaci részesedés (3. ábra). 3. ábra Franciaország A világ 15 legjelentősebb turistafogadó országa, 1990 USA Spanyolország Olaszország Magyarország Ausztria Nagy-Britannia Mexikó Németország Kanada Svájc Kína Görögország Portugália Malájzia ezer turista Forrás: World Tourism Organisation 8

9 A világ 15 legnagyobb turistafogadó országa, 2002 Franciaország 76 Spanyolország51 USA 41 Olaszország 39 Kína 36 Nagy-Britannia23 Oroszország Kanada Mexikó Ausztria 18 Németország 17 Hong-Kong 16 Magyarország 15 Lengyelország 13 Görögország ezer turista Forrás: World Tourism Organisation A WTO adatai alapján a legtöbb turisztikai bevételt az USA realizálta mind 1990-ben (43,0 mrd USD 2 ), mind 2001-ben (72,3 mrd USD) jelentősen megelőzve az utána következő országokat re mindössze két új ország, Kína és Törökország jelent meg a 15 legmagasabb turisztikai bevételt regisztráló ország rangsorában az 1990-es sorrendhez képest (4. ábra). A turisztikai bevételek terén is megfigyelhető a földrajzi koncentráció csökkenése a vizsgált időszak során: amíg 1990-ben a tizenöt legnagyobb turisztikai bevétellel rendelkező ország az összes turisztikai bevétel 68,9%-át adta, addig 2001-re ez az érték 63,2%-ra esett vissza. 2 A WTO-nak a nemzetközi turisztikai bevételekre országonkénti bontásban vonatkozó adatai USD-ban állnak rendelkezésre. 9

10 4. ábra A világ 15 legjobb turisztikai bevételével rendelkező országa, 1990 USA Franciaország Spanyolország Olaszország Németország Nagy-Britannia A usztria Svájc Kanada Mexikó Hong-Kong5 032 Szingapúr4 937 Thaiföld Hollandia A usztrália m illió USD Forrás: World Tourism Organisation A világ 15 legjobb turisztikai bevételével rendelkező országa, 2001 USA Spanyolország Franciaország Kína Olaszország Németország Nagy-Britannia A usztria Kanada Görögország9 200 Törökország8 900 Mexikó Hong-Kong8 200 Svájc A usztrália m illió USD Forrás: World Tourism Organisation 10

11 MAGYARORSZÁG HELYE A VILÁG TURIZMUSÁBAN Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedésének és jó turisztikai adottságainak köszönhetően a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve a világ legjelentősebb fogadóországai között található: 2002-ben a 13. legnagyobb turistafogadó desztináció volt a világon, és a 8. legnagyobb Európában. A turistaérkezések száma alapján megállapított rangsorban a WTO adatai szerint Magyarország megelőzi többek között Görögországot, Portugáliát és Svájcot is. A napjainkra kivívott előkelő pozíciót Magyarország az 1980-as években alapozta meg, 1980 és 1990 között 9,7 millió főről 20,5 millió főre emelkedett a turistaérkezések száma a világ turizmusának átlagos növekedési ütemét (4,9%) jóval meghaladó 11,8%-os éves növekedési ütemnek köszönhetően. 5. ábra Magyarország nemzetközi turistaérkezéseinek száma és piaci részesedése a világon, (ezer fő) ,0% 5,5% ,47% 4,71% 4,01% 4,40% 3,93% 3,65% 3,45% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% ,78% 3,0% 2,36% 2,19% 2,24% 2,21% 2,21% 2,5% ,0% 1,5% 1,0% Turistaérkezések száma Piaci részesedés Forrás: World Tourism Organisation Az 1980-as évek mennyiségi növekedésével ellentétben az 1990-es évek során a magyarországi beutazó turizmust volumenében csökkenés jellemezte. A vasfüggöny leomlását követően 1991-ben és 1993-ban még emelkedett a külföldi turistaérkezések száma Magyarországon az előző évhez képest, azonban a kelet-európai országok iránti, az évtized elejét jellemző érdeklődés, a kuriózum keresés hatásának megszűnése, a többi volt 11

12 szocialista ország népszerűségének növekedése, illetve a balkáni háború kitörésének és a kelet-európai küldőpiacok gazdasági nehézségeinek hatására 1994-től 1999-ig a turistaérkezések száma fokozatosan csökkent Magyarországon: 1999-ben 14,4 millió külföldi turista kereste fel hazánkat és 2002 között ismét emelkedett a Magyarországra érkező turisták száma, becslések szerint 2002-ben 15,8 millió turista kereste fel Magyarországot, amely a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 2,21%-át jelentette (5. ábra). A magyarországi turistaérkezések számának csökkenése mellett a világon az összes nemzetközi turistaérkezés száma fokozatosan emelkedett, így 2002-re hazánk piaci részesedése (2,21%) az 1993-as érték felére csökkent, a fogadóországok rangsorában azonban - a továbbra is rangos helyen végzett. 12

13 A turizmus gazdasági jelentősége Magyarországon A World Travel & Tourism Council (WTTC) szimulált szatellit számlán alapuló adatai szerint 2002-ben a turizmus szektor 1222,4 milliárd USD-ral járult hozzá a világ gazdasági teljesítményéhez, a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma 67,4 millió fő volt. A turizmus közvetett gazdasági szerepét vizsgálva, azaz a szektor által generált teljes gazdasági hatásokkal is számolva, 2002-ben mintegy 3342,4 milliárd USD-ral és 191,8 millió munkahellyel járult hozzá a turizmus a világ gazdasági teljesítményéhez. A turizmus hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez az Európai Unióban meghaladja a világ átlagát. A turizmus közvetlen gazdasági szerepe hazánkban mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatottak aránya alapján magasabb, mint a világban és az Európai Unióban. Magyarországon 2002-ben a GDP 4,9%-át (796,0 mrd Ft) adta a turizmus szektor, és a foglalkoztatottak 6,2%-a (241,8 ezer fő) dolgozott a turizmus területén a WTTC adatai alapján. A multiplikátor hatást is figyelembe véve a turizmus a magyar gazdaság teljesítményéhez 1666,9 mrd forinttal (a GDP 10,3%-a), a foglalkoztatottak számához pedig 390,1 ezer munkahellyel (a foglalkoztatottak 10,0%-a) járult hozzá 2002-ben (1. táblázat). 1. táblázat A turizmus hozzájárulása a legfontosabb gazdasági mutatókhoz ban és 2002-ben (%) Világ összesen Európai Unió Közép-Kelet- Magyarország Európa GDP (közvetlen) 4,0 3,7 4,4 4,2 2,2 2,0 6,0 4,9 GDP (közvetett) 10,7 10,2 11,8 11,5 8,0 7,6 11,5 10,3 Foglalkoztatottság (közvetlen) 2,9 2,7 4,7 4,5 1,5 1,5 5,6 6,2 Foglalkoztatottság (közvetett) 7,8 7,6 12,9 12,6 5,9 5,7 12,2 10,0 Kormányzati kiadások 3,8 3,9 3,2 3,2 2,7 2,4 4,9 5,1 Befektetések 9,3 9,5 9,7 10,4 9,2 7,8 6,9 6,9 Forrás: World Travel & Tourism Council 1 A WTTC adatai 1998-tól állnak rendelkezésre. 2 Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és a volt Szovjetunió korábbi tagállamai. 13

14 A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyó fizetési mérleg adatai szerint 1990 és 2002 között 3 Magyarország turisztikai devizamérlege fokozatos növekedést és pozitív egyenleget mutatott, jelentősen hozzájárulva a külkereskedelmi mérleg hiányának csökkenéséhez és 2002 között a turizmusból származó devizabevételek 2038 millió euróról 3448 millió euróra (évi 8,0%-os átlagos növekedés), a turizmushoz köthető devizakiadások pedig 819 millió euróról 1819 millió euróra (évi átlagos 12,1%-os növekedés) emelkedtek. A bevételeknek a kiadásoknál dinamikusabb mértékű növekedése következtében a turizmus devizaegyenlegének pozitívuma a vizsgált hét év során évente átlagosan 4,3%-kal emelkedett, 2002-re elérve a 1629 millió eurót, ezzel a turizmus aktívuma 73,9%-ban fedezte a külkereskedelmi mérleg hiányát (1. ábra). 1. ábra A nemzetközi turizmus regisztrált bevételei és kiadásai, (millió euró) Deviza kiadás Egyenleg Deviza bevétel Forrás: Magyar Nemzeti Bank 3 A MNB 1998-ban megváltoztatta az idegenforgalmi devizabevételek és kiadások számításának módját. Az MNB az adatokat 1995-ig visszamenőleg korrigálta az új módszertannak megfelelően. 14

15 Magyarország turisztikai termékei Magyarország nem rendelkezik kiemelt jelentőségű természeti, illetve ember alkotta vonzerőkkel. E gyengeséget földrajzi elhelyezkedése és kisebb hatókörű vonzerőinek sokasága azonban enyhíti, hiszen egyrészt Magyarország Európa, a világ legjelentősebb turista küldő- és fogadó régiójának középpontjában helyezkedik el, másrészt az ország vonzerői számos turisztikai termék fejlesztésének kedveznek és az utóbbi években történt, valamint a folyamatban levő turisztikai fejlesztések hatására mind természeti vonzerőkön alapuló, mind ember alkotta vonzerőinek minősége javult. A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenysége középpontjába a Magyarország turizmusában legjelentősebb szerepet játszó vonzerőket - az egészségturizmust, a kongresszusi és incentive turizmust, a kulturális, a bor- és gasztronómiai, a falusi, az aktív, az ifjúsági és az ökoturizmust, valamint az üdüléseket - állítja. Egészségturizmus Az egészségturizmus olyan turizmusforma, ahol a turista utazásának fő motivációja egészségi állapotának javítása vagy megőrzése. Az egészségturizmuson belül Magyarországon megkülönböztetjük a hagyományos gyógyüdüléseket, illetve a wellness-üdüléseket. A gyógyüdüléseket jellemzően az idősebb korosztályok képviselői, míg a wellness-üdüléseket inkább a fiatalabb generációk választják. Magyarország területének 80%-a alatt található termál-, illetve gyógyvíz. A geotermikus gradiens értéke mintegy másfélszerese a világátlagnak: 100 méterenként átlagosan 5ºC-kal növekszik a hőmérséklet. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál. Magyarországon a 30ºC-nál magasabb hőmérsékletű kifolyó víz tekinthető hévíznek, azaz termálvíznek. Turisztikai szempontból hévízkészleteink értékét elsősorban a balneológiai célokra való hasznosítás adja, amelyben kiemelkedő szerepe van a vízben oldott ásványi anyagoknak is. A Hévízen található meleg vizes - természetes, nem fúrások eredményeként létrejött tó Európában egyedülálló. Hazánkban jelenleg 1289 termálforrást tartanak nyilván, amelyek naponta több mint 4 milliárd liter vizet adnak, s amelyek közül mintegy 270 szolgál fürdési célokra ben az 15

16 országban 49 gyógyszálló 1 működött, illetve 39 település rendelkezett gyógyfürdő minősítést kapott szolgáltatói egységgel. Hazánk gyógyvizei az alábbi betegségek kezelésére használhatóak: mozgásszervi megbetegedések, rehabilitáció, bőrbetegségek (elsősorban pikkelysömör), nőgyógyászati panaszok, keringési betegségek, valamint emésztőszervi bántalmak kiegészítő terápiájaként. Hazánkban öt minősített gyógybarlang van, ezekben légzőszervi (asztmás, allergiás) betegeket kezelnek. Két helyen van mód elsősorban érszűkületes betegek természetes CO 2 - terápiájára. További fontos, turisztikailag hasznosítható gyógytényező az országban található tizenhárom klimatikus gyógyhely. A gyógyüdülések időbeni megoszlása hazánkban nem mutat erős szezonalitást s ezzel jótékonyan egyenlíti ki a turisztikai szezonok közötti különbségeket 2. Mivel az elsősorban gyógyvízre épülő magyar gyógyturisztikai kínálat az átlagosnál egyenletesebben oszlik el az ország egészén, a gyógyturizmus hozzájárul a turisztikai kereslet földrajzi koncentrációjának csökkentéséhez is. A gyógyüdülésre érkező külföldi turisták jellemzően a magasabb jövedelműek közül kerülnek ki, s a gyógyvendégek a legrendszeresebben visszatérők közé tartoznak. A magyar lakosság körében a hagyományos gyógyüdülések a kedveltebbek, azonban egyre többen érdeklődnek a wellness lehetőségek iránt is. A Magyar Wellness Társaság által összeállított wellness turisztikai kritérium-rendszer alapján 2002-ben 49 wellness turisztikai szolgáltatónak minősülő létesítmény működik hazánkban. A Széchenyi Terv pályázatain nyertes 67 pályázat közül 2002-ben 37, 2003-ban 24, 2004-ban 6 új beruházás valósul meg. 1 A 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szerint gyógyszállodának az a kereskedelmi szálláshely minősül, ami megfelel a szállodára előírt követelményeknek, és megfelel a gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1984. (XII. 19.) MT rendelet és a gyógyfürdőintézményekről, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításáról szóló 63/1984. (XII. 19.) MT rendelet végrehajtására kiadott 7/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet feltételeinek. 2 A kereskedelmi szálláshelyek 2001-ben a külföldi vendégéjszakák 67%-át májustól szeptemberig, a belföldi vendégéjszakák 54%-át májustól augusztusig regisztrálták. 16

17 Kulturális turizmus Magyarország egyik legfontosabb vonzereje az ezeréves kultúra. Az ország legjelentősebb hatókörű attrakciói (Budapest, gyógyfürdők, gasztronómia, borkultúra, tradíciók, folklór, várak, kastélyok) mind kapcsolódnak valamilyen módon a kultúrához, a kulturális turizmushoz. A kulturális turizmus fogalomkörébe tartozik minden olyan utazás, amelynek során az utazó megismeri mások történelmét, örökségét vagy jelenlegi életét, illetve tágabb értelemben minden utazás, amely kielégíti az ember változatosságigényét, emeli az egyén kulturális színvonalát és új tudáshoz, tapasztalatokhoz vezet. Magyarországon a kulturális turizmus kiemelkedő attrakciói az UNESCO Világörökség listáján szereplő kulturális értékek: Budapesten a Duna panorámája és az Andrássy út, a hollókői ófalu, a Pannonhalmi Apátság, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Hortobágy, Tokaj és a Fertő-táj 3. A világörökség címet elnyerni kitüntetés, de kötelezettségekkel is jár, hiszen egy világörökség megőrzése komoly megőrző és fejlesztő tevékenységet kíván. Szintén számottevő vonzerőt jelentenek a kulturális érdeklődésű turisták számára a kastélyok és a várak. Hazánkban jelenleg közel 800 műemlék, illetve műemlék jellegű kastély található. Ezek részét képezik hazánk kulturális örökségének, hasznosításuk rendkívül sokrétű lehet. A nemrég még elhanyagolt vidéki kastélyok, kúriák egy részében magas színvonalon működő szállodák üzemelnek, széles körű szolgáltatásokkal várva a vendégeket (például lovaglással, wellness-szolgáltatásokkal vagy konferencia lehetőségekkel). A magyarországi kastélyszállók döntően a háromcsillagos kategóriába tartoznak, de a csillag nélküli besorolástól az ötcsillagos minősítésig minden megtalálható a kínálatukban. Váraink közül a hagyományosnak tekinthető hasznosítási formák mellett akadnak szállásként üzemelők is. Ezen szálláshelyek többsége turistaszállás, maximum egy-két csillagos. Szálláshely-nyújtáson túl váraink egy része olyan eseményekkel, rendezvényekkel hívja fel magára a figyelmet (például a Visegrádi Palotajátékok vagy a Nagyvázsonyi Lovasjátékok), amelyek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak. Külön attrakció-csoportot alkotnak a kulturális turizmusban királyi városaink (a mai Budapest jobb partja, Buda, Esztergom, Székesfehérvár, Visegrád, Veszprém), barokk 3 A hazai világörökségek között, a természeti örökségek kategóriájában szerepelnek ezen kívül az Aggteleki karszt barlangjai is. 17

18 városaink (például Eger, Győr, Vác, Szentendre) és további történelmi városaink (például Sopron, Kőszeg, Pécs, Szeged, Debrecen, Kecskemét). Az állandó helyszínek vonzerejét kiegészítik az alkalmanként vagy ismétlődően megrendezett fesztiválok, események. Kiemelt rendezvénynek éves viszonylatban hozzávetőlegesen 200 tekinthető, amelyből mintegy 25% rendelkezik nemzetközi vonzerővel és megfelelő infrastruktúrával. Kiemelkedő jelentőségű a több mint húsz éve megrendezésre kerülő Budapesti Tavaszi Fesztivál, de több vidéki városban is rendeznek nemzetközi hatókörű tavaszi és őszi fesztiválokat (például Szombathelyen, Sopronban, Győrben vagy Egerben). További jelentős események középpontjában állhat egy-egy turisztikai termék (például a nagyszakácsi rendezvények esetében a gasztronómia vagy a Szegedi Szabadtéri Játékok esetében a színházi előadások). A kulturális turizmus sajátos területe a vallási turizmus, amely jellemzően zarándoklatot és egyéb vallási tevékenységeket takar. A vallási motivációval rendelkező turisták különleges bánásmódra tartanak igényt, a szakrális miliőt az egész utazás során elvárják. Magyarországon az elmúlt évezredben számos vallás képviselői létesítettek templomokat, kegyhelyeket, amelyeket a látogatók ma is gyakran felkeresnek. Nemzetközi érdeklődésre tartanak számot az Európában egyedülálló török emlékek, valamint a zsinagógák és a zsidó emlékhelyek (Budapesten található például Közép-Európa legnagyobb és talán legszebb zsinagógája). Természetesen a kereszténység is emelt olyan templomokat, rendelkezik olyan gyűjteményekkel, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a turizmusban (például a Mátyás-templom, az esztergomi Bazilika és egyházi gyűjteménye vagy a Pannonhalmi Apátság). A kulturális értékek jelentős szerepet játszanak a magyar turisták utazási döntéseiben. A felnőtt lakosság érdeklődését leginkább a világörökségi helyszínek, valamint a kastélyok, a műemlékek és templomok keltik fel, ezt követik a színházi és a szabadtéri előadások, valamint a kiállítások és múzeumok. Kevésbé tűnnek vonzónak körükben a folklórprogramok és a könnyűzenei koncertek, legkevésbé pedig a komolyzenei hangversenyek, az opera és a balett iránt érdeklődnek 4. 4 A felnőtt lakosság véleménye az aktív üdülési és kulturális tevékenységekről, Magyar Turizmus Rt., Szonda Ipsos,

19 Üzleti turizmus (MICE) A magyar turizmusban jelentős szerepet játszik az üzleti turizmust, a kongresszusi és konferenciaturizmust, az incentive utazásokat, illetve a kiállításon való részvétel által motivált utazásokat magában foglaló MICE (Meetings, Incenctives, Conferences and Events) turizmus. Ezekben a kategóriákban közös, hogy mindegyik az üzleti turisták keresletét célozza meg, így fejlődési lehetőségeiket jelentősen meghatározza a gazdasági élet konjunktúrája vagy dekonjunktúrája. Az elmúlt évtized jelentős fejlődést eredményezett a magyarországi MICE turizmus területén, többek között a multinacionális cégek megjelenése következtében, amely pozitívan hatott a konferenciaszervezés és az incentive üzletágakra. Mind a kínálat, mind pedig a kereslet esetében megfigyelhető Budapest dominanciája, az elmúlt években azonban több vidéki nagyvárosban (pl. Sopronban, Balatonfüreden, Keszthelyen) is számottevő fejlődés ment végbe. Magyarország piaci helyzetét előnyösen befolyásolja földrajzi elhelyezkedése. Európa vezető szerepet játszik a MICE turizmusban, több okból is: kis területen nagy számú ország koncentrálódik, ami serkenti a nemzetközi együttműködést és megkönnyíti a nemzetközi találkozók szervezését, továbbá széles a hagyományosan fejlett turisztikai infrastruktúrával és változatos kulturális értékekkel rendelkező konferenciavárosok kínálata. Az elmúlt évtized során a Magyarországon rendezett nemzetközi ülések száma erőteljes ingadozást mutatott (1. ábra) ben Magyarország az ICCA világranglistáján a 19., az UIA ranglistáján a 28. helyet foglalta el, Budapest pedig a konferencia-városok listáján 6, illetve 20. volt. A rendelkezésre álló adatokat megvizsgálva jelentős ingadozás figyelhető meg a világranglistás helyezéseket illetően: a legsikeresebb éveket (1993, 1996 és 1999) általában átmeneti visszaesés követte, elsősorban a rendkívül erős nemzetközi versenynek köszönhetően (2. ábra). Figyelembe véve a magyar rendezvény-infrastruktúrának az elmúlt néhány évben tapasztalt jelentős fejlődését, az elkövetkezendő években mind Budapest, mind pedig az ország pozíciójának javulása várható. 5 A két forrásból (ICCA International Congress and Convention Association, UIA Union of International Associations, MKI Magyar Kongresszusi Iroda) származó adatok eltérésének oka a statisztikai számbavétel különbözőségében rejlik. 19

20 1. ábra Magyarország pozíciója a nemzetközi konferencia-turizmusban az ülések száma alapján, (helyezés) ICCA UIA Forrás: ICCA, UIA Forrás: International Congress and Convention Association, Union of International Associations 2. ábra 0 Budapest pozíciója a nemzetközi konferenci-turizmusban az ülések száma alapján alapján, (helyezés) ICCA UIA Forrás: ICCA, UIA Forrás: International Congress and Convention Association, Union of International Associations A Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) 6 internetes adatbázisa alapján Magyarországon 20 kongresszusi központ és egyetemi konferencia-helyszín található (kapacitásuk 400 fő és 1755 fő között változik), 88 konferenciaszálloda (80 és 1700 fő közötti kapacitással), valamint számos olyan különleges helyszín (például múzeum, kastély, skanzen, stb.), amelyek helyet adhatnak konferenciáknak vagy a konferenciákhoz kapcsolódó rendezvényeknek. A több mint 20

21 100, nemzetközi konferencia megrendezésére alkalmas helyszín közül a nagyobbak többsége Budapesten van, bár az elmúlt években vidéken is fejlődésnek indult az ágazat, s ehhez kapcsolódóan olyan új létesítmények jöttek létre, mint például a több mint 800 fő kapacitású Liszt Ferenc Konferencia Központ Sopronban vagy a Balaton Konferencia Központ (511 fős kapacitással). Bor- és gasztronómiai turizmus Magyarország komparatív előnyei, amelyek a biodiverzitásban, a sokszínű, változatos és komplex háztáji tradicionális gazdálkodásban és ezek kulturális örökségében rejlenek, mind a mai napig élnek. A magyar tájegységek különleges ökológiai adottsággal rendelkeznek: az apáról-fiúra hagyományozott termelési módszerek több évszázados múlttal rendelkeznek. Híres termőtájaink számos egyedi hungarikummal 7 büszkélkedhetnek. A bor az európai kultúra szerves része, a szőlőtermelés ökológiai szempontból is fontos mezőgazdasági tevékenység. Magyarország borászata ezer esztendős múltra tekinthet vissza. Hazánk elsőként hozott eredetvédelmi intézkedést a Tokaj hegyvidék borának megvédésére. Az országban jelenleg 22 borvidék található, amelyek négy nagy bortermő tájon helyezkednek el, s amelyeken mind megtalálhatóak a termelésüket hosszú idők óta meghatározó hagyományok. A borturizmuson belül ki kell emelni a borutakat, amelyek a borhoz, illetve az adott régió hagyományos életmódjához kapcsolódó attrakciókat kötnek össze. Magyarországon az első borút a Villány-Siklós borvidéken jött létre 1994-ben, az első példát azonban azóta több is követte. Magyarország - a jelentős szőlészeti és borászati hagyományok mellett - gasztronómiai értékekben is rendkívül gazdag. Gasztronómiai kultúránk kulturális örökségünk fontos részét alkotja. Ennek az értéknek a turisztikai hasznosítása érdekében választotta a Magyar Turizmus Rt. kiemelt terméknek a bor- és gasztronómiai turizmust és ezért lett 1999 az Asztali örömök éve, amelyhez kapcsolódóan hazánk települései számos gasztronómiai rendezvénynek, borünnepnek, szüreti mulatságnak, szakácsversenynek adtak otthont. 6 Az MKI 2000-től a Magyar Turizmus Rt. szervezeti egysége, korábban Magyar Kongresszusi Iroda Egyesülés néven, szakmai egyesületként működött. Feladata, hogy különféle marketing eszközök felhasználásával hozzájáruljon nemzetközi ülések, konferenciák és kongresszusok Magyarországon történő megrendezéséhez. 7 A hungarikum ebben a vonatkozásban sajátosan magyar, kiemelkedő minőségű, külföldön és belföldön általánosan ismert és elismert terméket jelent. 21

22 A magyar lakosság utazásai során a gasztronómia önálló motivációként általában nem jelenik meg, a gasztronómiai élmények keresése az utak során azonban jellemző: a helyi ételspecialitások, borok megkóstolása a belföldi utak 5%-ában, külföldi úti cél esetén 34%- ban kap jelentősebb szerepet 8. A magyar éttermek kínálatával - mind a minőséget, mind pedig az árszínvonalat illetően - a magyar lakosság általában elégedett. A magyar borkultúra és gasztronómia legjelentősebb küldőpiacainkon, például a németek és a lengyelek körében is Magyarország egyik legfontosabb vonzerejeként jelenik meg. 9 Falusi turizmus A falusi turizmus fogalma 10 olyan turisztikai tevékenységet takar, amelynek során a turista a városi stressztől mentesen, tiszta természeti környezetben megismerkedhet a falusi élettel, szokásokkal, hagyományokkal, megkóstolhatja a helyi ételeket és italokat, lehetősége van bekapcsolódni a ház körüli munkákba vagy a házigazdák által folytatott mezőgazdasági tevékenységbe. Magyarországon a falusi turizmus az 1980-as évek elején indult újra fejlődésnek. A keresletre vonatkozóan 1998-tól állnak rendelkezésre statisztikai adatok (.1. táblázat). 1. táblázat A falusi szállásadás főbb adatai Magyarországon, Szállásadók száma Férőhelyek száma Vendégek száma Belföldi vendégek Külföldi vendégek Vendégéjszakák száma Belföldi vendégéjszaka A magyar háztartások utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T Forrás: A német lakosság üdülései 2002-ben, Magyar Turizmus Rt., F.U.R., RA 2001 és Magyarország ismertsége és imázsa Olaszországban, az olaszok utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., KPMG, Falusi szállásadásnak minősül minden olyan magánszállásadói tevékenység, amely nem városokban, illetve kiemelt gyógy- vagy üdülőhelyen történik. A hasznosított ágyak száma a tizet, a szobák száma az ötöt nem haladhatja meg. 22

23 Külföldi vendégéjszaka Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A fenti táblázatból látható, hogy 1998-ban a vendégek mintegy 45%-a volt külföldi, 55%-a pedig belföldi. A kereslet területileg elsősorban Vas és Zala megyében koncentrálódott (a két megye az összkereslet több mint 35%-át fogadta). A vendégek átlagos tartózkodási ideje 5,3 nap volt, ami jelentősen meghaladta a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek hasonló mutatóját (mintegy 3 nap) re a belföldi vendégek részesedése körülbelül 67%-ra növekedett, az összes vendégre vonatkozó átlagos tartózkodási idő azonban 4,7 napra esett vissza és 2002 között a falusi vendéglátók száma 39%-kal, a rendelkezésre álló kapacitás pedig csaknem 47%-kal növekedett. A kapacitásból legnagyobb részesedéssel a Balaton-környéki megyék rendelkeznek ban a falusi szálláshelyek átlagos kihasználtsága éves szinten mintegy 4,5% volt, 2002-re pedig 4,1%-ra csökkent, jelentősen elmaradva a kereskedelmi szálláshelyekre jellemző 40% feletti átlagos értéktől. Ökoturizmus Az ökoturizmus természeti területekre történő céltudatos utazás a természeti és a kulturális környezet megismerése érdekében, olyan módon, amely nem változtatja meg a desztináció ökoszisztémáját és egyben biztosítja azt, hogy a helyi lakosság számára a természeti erőforrások megőrzése jövedelmező is legyen. Az ökoturizmus jellemzői a WTO meghatározása alapján - a következőkben foglalhatók össze: a turizmus azon formái tartoznak ide, amelyek a természeten alapulnak, s ahol a látogatók számára a fő motiváció a természet megfigyelése, illetve tradicionális, természetközeli kultúrák megismerése; tartalmaz oktatási, tanulási jellemzőket; általában (bár nem kizárólag) kisebb csoportok jellemzik, s a szervezők is specializált és kisebb vállalkozások; minimalizálja a természeti és a társadalmi-kulturális környezetet érő negatív hatásokat; támogatja a természetes és épített környezet védelmét. Magyarországon közel 300 országos jelentőségű védett, illetve erre előkészített, és több mint 1000 helyi jelentőségű védett területet tartanak számon. Az ország tíz Nemzeti Parkkal 23

24 rendelkezik, melyek közül a legrégebbi az 1973-ban alapított Hortobágyi Nemzeti Park, a legfiatalabb pedig az Őrségi Nemzeti Park, amely 2002-ben nyerte el a címet. A parkok potenciálisan az ökoturizmus-fejlesztés területei lehetnek: jelentős része már ma is látogatóközpontokkal, tanösvényekkel várja az odalátogatókat. Az ökoturizmus széles magyarországi kínálatát illusztrálják a következő természeti attrakciók, ökoturisztikai termékek és desztinációk: a Baradla tanösvény az Aggteleki Nemzeti Parkban, a Kis-Balaton nemzetközi hírű madárrezervátuma, a salföldi őshonos magyar háziállatfajtákat bemutató Természetvédelmi Major, a kápolnapusztai bivalyrezervátum, a zirci arborétum, az Európa diplomás ipolytarnóci ősmaradványok, a drávaszentesi rét madármegfigyelést biztosító tanösvénye, a királyréti Oktatóközpont, a Hanság és a Tóköz időszakos vízborítású lápos és mocsaras területei, a Fertő-táj UNESCO-MaB Bioszféra rezervátuma, a Hortobágy Bioszféra Rezervátuma, amely nemzetközileg elismert vízimadár-élőhely, a Boróka Tanösvény Bugacpusztán vagy a dévaványai Túzokrezervátum. Aktív turizmus Az aktív turizmus olyan turizmusforma, amely esetében a turista utazásának motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása. Az aktív turizmus fogalomkörébe tartozik többek között a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, a lovaglás, a golf, a horgászat és a vadászat. A Magyarországon leginkább jellemző aktív turisztikai termékeket és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek körét a 2. táblázat mutatja be. 24

25 Termék Aktív turisztikai termékek Magyarországon Tevékenységek 2. táblázat Természetjárás kirándulás nemzeti parkokban, gyalogtúra, teljesítménytúra, hegymászás, sziklamászás Kerékpározás egyéni kerékpártúra, hegyi kerékpározás, szervezett kerékpártúra, kerékpárverseny, teljesítménytúra Vízi sportok vízisízés, kajak-kenu túra, yacht-túra, vitorlázás, jet-ski Lovaglás Golf lovastúra, lovastábor, túra lovaskocsin, lovasoktatás golfozás, golfoktatás Az aktív turizmus Magyarországon talán legjelentősebb területe a lovas turizmus. Hazánkban a lovaglásnak ősi hagyományai vannak, s ma is számos helyszínen található lovarda, lovasiskola, ahol egyaránt lehetőség nyílik a díjlovaglásra, a díjugratásra vagy a túralovaglásra. A lovas turizmus területén 2000 óta működik minősítési rendszer, amelyet a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség működtet. Az eddigiek során 375 lovas létesítmény minősítésére került sor, amelyből több mint 170 a minősítési kritériumoknak megfelelve 1-5 patkóig terjedő minősítést szerzett. Szintén kiemelkedően jelentős aktív turisztikai forma a természetjárás, amelyen belül a magyar lakosság körében a nemzeti parkok területén tett kirándulás váltja ki a legnagyobb érdeklődést, de a gyalogtúrák is fontos szerepet játszanak. Magyarországon km jelzett turistaút található, amelyből 2500 km országos jelentőséggel bír, s e hosszú távú turistautak országos kékkört alkotnak. Országos turistaútjainkat a természetjárók európai egyesületet bekapcsolta az "Európai hosszú távú vándorutak" hálózatába (E3, E4, E7). Az aktív turizmus fogalomkörébe tartozik Magyarországon a vízi turizmus is. Az ország vízhálózata igen kiterjedt, 3500 km víziút áll a turisták rendelkezésére, a vízi turizmusra alkalmas folyók és állóvizek közvetlen környezetében azonban nem megfelelően fejlett az infrastruktúra. Így az ezt a kikapcsolódási formát választókat elsősorban az érintetlen környezet és természet vonzza. Az utóbbi időszakban azonban megfigyelhető a vízi turizmus szolgáltatáskínálatának fejlődése, egyre több település rendelkezik jól felszerelt sport kikötővel, vízisport létesítményekkel. A szintén az aktív turizmus körébe tartozó golfsport Magyarországon több mint tíz éves múltra tekinthet vissza. A magyarországi versenypályák megfelelnek a golf nemzetközi szabványainak, így alkalmasak nemzetközi szintű versenyek lebonyolítására is. Az ország 25

26 összesen 14 golfklubbal rendelkezik, amelyek pályái között egyaránt található 6, 9 és 18 lyukas, illetve réti, ingoványos, hegy- és dombvidék pálya. A magyar felnőtt lakosság körében végzett felmérések szerint hazánkban a legnépszerűbb aktív üdülési tevékenység a kirándulás, a természetjárás, de sokak számára vonzó a kerékpározás is, illetve elsősorban a fiatalok körében a vízi sportok és a lovaglás. A golf mint aktív turisztikai tevékenység népszerűsége alacsony (3. ábra) ábra Az aktív üdülési formák iránt érdeklődők aránya Magyarországon, 2000 (%) Természetjárás Kerékpározás Vízi sportok Lovaglás éves Felnőtt lakosság Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Az érdeklődés leginkább a természetjárás esetében jár együtt a tevékenység gyakorlásával, ezt követi a kerékpározás. A vízi sportok lehetőségei hazánkban nagyrészt szezonálisak, ennek eredményeképpen az érdeklődőknek csupán 15%-a végez rendszeresen ilyen irányú tevékenységet (alkalmanként viszont kétharmaduk). A lovaglás és a golfozás esetében nem elhanyagolható a két sportág költségigénye, ami az adott sporttevékenységeket rendszeresen vagy alkalmanként gyakorlók számát korlátozza (3. táblázat). 11 A magyar háztartások utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T

27 3. táblázat Az üdülés alatt végzett aktív tevékenységek megoszlása (a magyar lakosság %-a) 12 Tevékenység Üdülés általában Főnyaralás* Belföld Külföld Belföld Külföld Természetjárás Kerékpározás Lovaglás Vízi sportok Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Amint az a 3. táblázatból látható, a lakosság mind belföldi, mind külföldi utazások esetében előnyben részesíti a kirándulást. Figyelemre méltó, hogy a vízi sportoknál jelentős a különbség a belföldi és a külföldi úti célok között: az utóbbi esetben lényegesen többen űzik ezeket a sporttevékenységeket. Ez magyarázható azzal, hogy a külföldön üdülők legtöbb esetben tengerparti üdülőhelyet választanak, ráadásul külföldön általában lehetőségük nyílik olyan vízi sportok gyakorlására is, amelyekre a magyarországi vizek kevésbé alkalmasak. Marketingszempontból az aktív turizmus célcsoportjai Magyarországon a következők: természetjárás esetében általában minden társadalmi réteg, különösen a év közöttiek, illetve a közép- és felsőfokú végzettségűek; kerékpáros turizmus esetében szintén minden társadalmi réteg, különösen az 50 év alattiak, a diplomások és a falvakban élők, a vízi turizmus számára pedig a fiatalok, illetve a év közöttiek, elsősorban a férfiak, az érettségizettek és a diplomások, jellemzően fővárosiak. Sportturizmus Sportturizmus alatt minden olyan tevékenységet értünk, amikor emberek egy sporteseményt résztvevőként vagy nézőként felkeresnek, illetve amennyiben azon üzleti céllal vesznek részt. Ennek megfelelően a sportturizmus piaci keresletét két csoportra bonthatjuk: az aktív résztvevőkre (ide értve kísérőiket, edzőiket is) és a passzív nézőkre. A nem versenyszerű sportturizmushoz tartoznak azon létesítmények is, amelyek vendégeiknek sportolási 12 Főnyaralás lehetett minden olyan utazás, amelynek hossza legalább négy éjszaka volt, és amelyen többtagú háztartás esetében legalább két tag részt vett. Feltétel volt azonban az,hogy a megkérdezett főnyaralásnak tartsa az adott utazást. 27

28 lehetőségeket kínálnak (például a sportszolgáltatásokkal rendelkező szállodák vagy a szabadidős sportlétesítmények). Kiemelt sportesemények esetében a sport és a turizmus nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz (a példák közé tartoznak az olimpiai játékok, a világ- és kontinensbajnokságok vagy akár a nemzetközi mezőnyt vonzó maratonok). Hazánk esetében különösen nagy érdeklődésre tarthat számot az 1986 óta megrendezett Forma-1, 1990 és 2001 között pedig összesen 21 sportágban rendeztünk Európa Bajnokságot. Egy-egy nagyobb esemény a szervező ország számára kiváló imázs-építési lehetőséget nyújt, jelentős beruházásokat, fejlesztéseket indukál, s ezek a létesítmények a továbbiakban még sokáig hasznosíthatók mind a helyi lakosság, mind pedig az odalátogatók számára. Ifjúsági turizmus Az ifjúsági turizmus formái jellemzően a családi, illetve a kifejezetten gyermekek részére szervezett üdülések és utazások, az iskolai tanulmányi és osztálykirándulások, táborozások és természetjárás, valamint a fiatal felnőttek önállóan lebonyolított kül- és belföldi utazásai. Ezen korosztály elsősorban oktatási intézmények tanulóiból áll, akik önálló jövedelemmel nem rendelkeznek. Magyarországon jelentős a gyerekeket, fiatalokat fogadó szálláshelyek száma: az 1500 ifjúsági turisztikai szálláshely mintegy férőhellyel rendelkezik. Az ifjúsági turizmus szolgáltatói oldalát azok a vállalkozások, intézmények alkotják, amelyek elsősorban gyerekek, fiatalok fogadására rendezkedtek be (gyermektáborok, kollégiumok, ifjúsági szállások) vagy ezen szolgáltatások népszerűsítését, szervezését végzik (ifjúsági információs irodák, gyermek- és ifjúsági szervezetek, egyesületek). A magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatások megállapították, hogy a Magyarországon élő éves fiatalok mintegy 86%-a kihasználja a rendelkezésére álló szabadidőt, általában kettőnél több összefüggő időszakra tagolva. A fiatalok szabadidejükben a többi korosztálynál szívesebben és hosszabb időre kelnek útra, viszonylag kevéssé jellemző azonban rájuk a családi nyaralóban vagy hobbytelken való üdülés. Az aktív turisztikai formákat illetően ez a korosztály az átlagosnál jobban érdeklődik a természetjárás, a kerékpározás és a vízi sportok iránt, s az érdeklődés kiterjed ezen tevékenységek gyakorlására is. A kulturális turizmus kínálatából a fiatalok különösen a világörökség értékek, a könnyűzenei koncertek, illetve a színházi előadások és a szabadtéri programok iránt érdeklődnek, s ezeket a 28

29 rendezvényeket rendszeresen látogatják is. Közepes érdeklődést váltanak ki körükben a kastélyok, a múzeumok és a kiállítások, kifejezetten kevéssé népszerűek viszont a komolyzenei hangversenyek, az opera, a balett és a folklór-bemutatók. Üdülés A nemzetközi turisztikai kínálatban - bár napról-napra új desztinációk jelennek meg s az utazók motivációi egyre speciálisabbá válnak -, mégis az üdülés, a kikapcsolódás szerepel továbbra is az utazási preferencialista első helyén. Európában 2000-ben az összes utazás 83%- a üdülési céllal történt (ami mintegy 282 millió utat jelent). Ezen belül a hagyományos napfény-tengerpart-üdülés utazások a legkedveltebbek, ezt követik a körutazások és a városlátogatások (ezen három csoport együttes részesedése összesen az európai utazások mintegy 70%-át teszi ki). Az üdülések gyakran más motivációkkal egészülnek ki, jellemző például a rokonok, barátok meglátogatása 13. Magyarországon minden korosztály részt vesz üdülésen, az igénybe vett szolgáltatások esetében azonban megfigyelhetőek életkor szerinti különbségek: a fiatalok jobban kedvelik az aktív tevékenységeket (például természetjárás, kerékpározás), a családosok előnyben részesítik azon úti célokat, ahol kifejezetten a gyermekek számára is nyújtanak szolgáltatásokat (például bababarát szállodák, élményfürdők), a harmadik generáció tagjai pedig főként a pihenést keresik üdüléseik során. Ennek megfelelően az üdüléseket életkor szerinti szegmentáció alapján három alcsoportra bonthatjuk: ifjúsági, családi és szenior. Az ifjúság és a szeniorok Magyarországon hasonlóságot mutatnak abból a szempontból, hogy anyagi lehetőségei ennek a két csoportnak korlátozottabbak, rendelkezésre álló szabadidejük viszont az átlagosnál magasabb 14. További információ: Magyar Turizmus Rt. Stratégiai Termékek Igazgatósága és 13 Forrás: IPK International European Travel Monitor Forrás: A magyar háztartások utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T

30 Turisztikai régiók Magyarországon Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető turisztikai kínálattal. Ezek a régiók a következők: Észak-Magyarország, Tisza-tó, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Budapest-Közép-Dunavidék, Közép-Dunántúl, Nyugat- Dunántúl, Dél-Dunántúl és Balaton (1. ábra). 1. ábra A magyar turisztikai régiók 1. Észak-Magyarország 2. Tisza-tó 3. Észak-Alföld 4. Dél-Alföld 5. Budapest-Közép- Dunavidék Közép-Dunántúl 7. Nyugat-Dunántúl 8. Dél-Dunántúl 9. Balaton Az idegenforgalmi régiókat és illetékességi területeiket a 4/2000. (II.2.) Gazdasági Minisztérium rendelet határozta meg, amely az addigi nyolc régió helyett a jelenlegi kilenc turisztikai régió lehatárolását tartalmazza. Ezen régiók illetékességi területe eltér a meglévő közigazgatási egységek (például megye, statisztikai kistérség, üdülőkörzet) és az évi XXI. törvény által meghatározott statisztikai-tervezési régiók illetékességi területétől. 30

31 A kilenc turisztikai régió jellemzői BALATON A Balaton turisztikai régió Veszprém megye, Somogy megye és Zala megye egy-egy részét foglalja magában. A Balaton régió ismertségét elsősorban - gazdag természeti és kulturális öröksége mellett - turizmusának köszönheti, hiszen évtizedek óta jelentősen hozzájárul hazánk turisztikai bevételeihez. A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, hossza 77 km, szélessége 4-14 km között váltakozik. Az 1730-as években jelent meg először a Balaton mellett az - akkor még gyógyvizekre alapozott - fürdőélet. Mára a Balaton neve teljesen egybeforrt a hagyományos értelemben vett üdüléssel. A turisztikai termékfejlesztés fontos feladata a régió kínálatának szélesítése, a szezon megnyújtása és új célcsoportok elérése. A régió legfőbb értékei közé tartozik a Balaton, a Kis-Balaton, a gyógyvízkincs és a Balaton felvidék természeti adottságai. A szőlőtermesztés és a borkultúra a tó környékén évszázados múltra tekint vissza, a csopaki és a füredi rizling, a badacsonyi szürkebarát, a tihanyi merlot és cabernet Európa-szerte híres. A vidék rendkívül gazdag műemlékekben, várakban és kastélyokban, de a népi építészet remekműveit is megcsodálhatja az idelátogató. Az apró falvakban a történelmi és kulturális hagyományok, illetve a kézműves mesterségek számtalan formája lelhető fel. A honfoglaló magyarok utódai megannyi emlékét itt hagyták országépítő tevékenységüknek: kiemelkedő a tihanyi apátsági templom altemploma, ahol a kolostoralapító I. András magyar király is nyugszik. (További információ: BUDAPEST KÖZÉP DUNAVIDÉK A Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régió magában foglalja Budapestet, Pest megyét, Komárom-Esztergom megyét és Nógrád megye egy részét. A Budapest-Közép-Dunavidék régió földrajzi kiterjedtségét tekintve Magyarország legkisebb térsége, ugyanakkor az ország társadalmi-gazdasági életében elfoglalt helyét illetően a legjelentősebb. A főváros, Budapest nemzetközi vonzereje nemcsak a régióban, de az egész országban meghatározó. A város Duna-parti panorámáját, illetve az Andrássy utat és környékét az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Az 1934-ben fürdővárossá nyilvánított Budapest a világ egyetlen olyan 31

32 nagyvárosa, ahol nyolcvan hőforrásból naponta feltörő hetvenmillió liter termálvíz húsz fürdőt, uszodát és strandot táplál, közöttük a népszerű Rác, Rudas, Király, Császár, Gellért vagy Széchenyi gyógyfürdőket. A főváros igen gazdag látnivalókban, a különféle korok és vallások épített emlékeiben. A Várnegyed területén található a Mátyás-templom, a Halászbástya vagy az izgalmas Budavári Labirintus, a Budai Vár falairól kitűnő rálátás nyílik a Parlamentre, a Bazilikára, valamint a város egyedülálló hídjaira. A pesti oldal belső kerületeiben gyalogosan érdemes elindulni: az ódon falak között múzeumokat, templomokat, kávézókat találunk. A régión belül Budapest mellett a turisták kedvelt célpontja a Dunakanyar: Szentendre, Esztergom (a magyar katolikus egyház központja) és Visegrád. Bár a kulturális turizmus adottságai Budapesten a legkedvezőbbek, a régió nemzetközileg is versenyképes kulturális programcsomagot kínál. A népi hagyományok ápolása (lakodalmas, pünkösdi fesztiválok) mellett egyedi események sora kerül megrendezésre (például lovasfesztivál, szertartásjáték, virágünnep, Szent Gellért-hét). A legtöbb érdeklődőt vonzó, évente ismétlődő rendezvények közé tartozik a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, a Sziget Fesztivál, a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál, a Zsidó Nyári Fesztivál, a Bor- és Pezsgőfesztivál, valamint a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok. A kulturális turizmus, ezen belül a kastély- és várlátogatás (Gödöllő, Visegrád), illetve az egészségturizmus mellett a turisztikai kínálat részét képezi az alföld, a hegyvidék, a nagyvárosok, a konferencia lehetőségek, valamint az aktív turizmus, amelynek központja a Duna. A régióhoz tartozó Nógrád megyei települések elsősorban a belföldi turizmus számára vonzóak. A magyar konyha és a borászat önálló vonzerőként is megjelenik a régió turisztikai kínálatában, hiszen a régió területét két borvidék is érinti: az etyek-budai és a kunsági borvidék. Kiemelkedő attrakció a szőlő feldolgozására, tárolására alapított, világhírűvé vált Budafoki Törley Pezsgőgyár. Az ország több jelentősebb sportrendezvényének a régió ad otthont. Ezek közül kiemelkedik a Mogyoródon minden év augusztusában megrendezésre kerülő Forma-1 Magyar Nagydíj. (További információ a következő címen kapható: [email protected]) DÉL-ALFÖLD A Dél-Alföld turisztikai régiót Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye alkotják. 32

33 A Dél-Alföld főként a természethez kapcsolódó turisztikai termékeivel tűnik ki, többek között a lovas turizmussal, a termálfürdők kínálatára épült egészségturizmussal, a három nemzeti parkban az ökoturizmussal, a régiót átszelő öt folyóhoz kapcsolódóan pedig a vízi turizmussal. A régió egyik vonzerejét a puszta jelenti, ahol kiemelkedő a Puszta-ötös és a Puszta-tízes lovas attrakciója. Lovaglásra, lovas túrázásra, de akár gyógylovaglásra is számos, minősítéssel rendelkező bázis áll rendelkezésre a térségben. A Dél-Alföld páratlan természeti adottsága a felszín alatt rejtőző óriási termálvízkincs. A régióban húsz gyógy- és húsz termálfürdő található, a legjelentősebbek közé tartozik Gyula, Kiskunmajsa, Kecskemét, Tiszakécske, Orosháza-Gyopárosfürdő, Szentes, Mórahalom és Csongrád. A nemzeti parkok (Duna-Dráva Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös- Maros Nemzeti Park), az árterek és a gátak, a tóvidékek a természetjárók, a túrakerékpárosok, túralovasok számára nyújtanak élményt és kikapcsolódást. A dévaványai rezervátumban él Európa legnagyobb túzokkolóniája, de a madármegfigyelők a vidék más tájain is sok élményt szerezhetnek. A régióban számos gasztronómiai specialitás várja a vendéget, amelyek hungarikumként ismertek. Ilyenek például a szegedi paprika, a fütyülős barackpálinka, a makói hagyma, a bajai (tésztabetétes) és a szegedi (csípős) halászlé, a csabai és a gyulai kolbász vagy a libamáj. E termékekre gasztronómiai rendezvények épülnek, mint például a Bajai Halászléfőző Népünnepély, a Makói Hagymafesztivál vagy a Csabai Kolbászfesztivál. A hungarikumok sorát a népi művészet remekei gazdagítják (például a kalocsai hímzés és falpingálás vagy a halasi csipke). A régióra jellemző településszerkezet, a kistelepülések és a tanyák színvonalas falusi vendéglátást kínálnak, többek között Pusztamérgesen vagy Nemesnádudvaron. Magyarország egyedülálló történelmi attrakciója a Dél-Alföldön található Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, amelyet az egykori első magyar országgyűlés helyén alakítottak ki. A régió kulturális kínálatát olyan rangos fesztiválok gazdagítják, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Kecskeméten megrendezett Hírös Hét Fesztivál vagy a Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál. (További információ: DÉL-DUNÁNTÚL A Dél-Dunántúlt, a magyar mediterrán turisztikai régiót Baranya, Tolna és Somogy megye alkotja a Balaton turisztikai régióhoz tartozó települések kivételével. 33

34 A Dél-Dunántúlra érkezőt a gazdag történelmi múlt emlékei, változatos tájak és barátságos emberek fogadják. A régió apró falvai máig őrzik színes nemzetiségi hagyományaikat. Apáról fiúra öröklődnek a kézműves mesterségek, ma már nyitott kapukkal várva a turistákat. A régiót a szelíd pannon táj lankás, völgyekkel tagolt, erdő borította dombságai jellemzik. A két hegyvidék, a Mecsek és a Villányi-hegység, védett geológiai és botanikai ritkaságaival a természetjárók kedvelt úti céljai közé tartozik. A régióban fekvő Duna-Dráva Nemzeti Parkot Európa legnagyobb egybefüggő ártéri élőhelyei alkotják. A régió központja, Pécs, művészeti fesztiváljairól, alkotóművészeiről Európa-szerte ismert. Legrégibb építészeti alkotásai a III-IV. századi ókeresztény sírkamrák, amelyek ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára. A régió borkultúrájának évszázados hagyományai vannak, amelyet napjainkban négy minősített borút őriz és mutat be: az ország első borútjaként 1994-ben létrehozott Villány- Siklósi, valamint a dinamikusan fejlődő Mohács-Bólyi, Szekszárdi és Tolnai borutak. A borvidék zászlós borai között hungarikum fajták is szép számban találhatók, például a szekszárdi kadarka, a pécsi cirfandli, a villányi kékoportó vagy a versendi juhfark. A Dél-Dunántúl legjelentősebb rendezvényei a mohácsi Busójárás, a Nagyszakácsi Királyi Szakácsverseny, a Pécsi Napok és a Villányi Borvidék településein tartott nemzetközi bordalfesztiválok. A régió gyógy- és termálfürdőit évről évre vendégek sokasága keresi fel. A fürdők közül kiemelkedik Harkány, Nagyatád és Dombóvár-Gunaras. A termálszállóként működő kastélyok közül a legszínvonalasabb a bikali Puchner- és a hőgyészi Apponyi-kastély. A közel ötvenezer hektáros Duna-Dráva Nemzeti Park a Duna és a Dráva gazdag élővilágát védi. A Dél-Duna tájvédelmi körzeteiben, a Zselic dombvidékén és a Boronka mellékén gazdag vízinövény- és madárvilág található. A kiemelkedő természeti látványosságok közé sorolhatóak továbbá a Szársomlyó és a Keleti-Mecsek erdői, valamint az Abaligeti-barlang és környéke. (További információ: ÉSZAK-ALFÖLD Az Észak-Alföld turisztikai régiót Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye alkotják, a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések kivételével. 34

35 A régióban az odalátogató egyaránt találkozhat román kori templomokkal, gyönyörű haranglábakkal, folyókanyarulatokban megbúvó idilli falvakkal és nyüzsgő városokkal. A régió három megyéjét a Tisza köti össze, amely mentén festői szépségű partszakaszok, népszerű strandok és vendégszerető falvak találhatók. A régió vendégei múzeumokban, tájházakban ismerkedhetnek a múlt emlékeivel és tekinthetik meg a jelen művészeinek alkotásait. A régió egyik legismertebb városa, a kálvinista Rómaként emlegetett Debrecen, jelképe a klasszicista református Nagytemplom, az 1538-ban alapított Református Kollégium és a Nagyerdő. A régió kiemelkedő kincse, sajátos vonzereje a gazdag gyógy- és termálvízkészlet, amely híres gyógyfürdőinek alapja (a legismertebbek közé tartoznak Hajdúszoboszló a reumások Mekkája, Nyíregyháza-Sóstófürdő és Cserkeszőlő gyógy- és termálfürdői). Az országban elsőként a hajdúszoboszlói strandfürdőben átadott Aquapark családi szórakoztató központ kuriózumnak számít, ahol különleges vízi örömökben lehet része fiatalabbaknak és idősebbeknek egyaránt. Festői szépségű folyók, a természet egyedülálló értékeit őrző nemzeti parkok, ligetes természetvédelmi területek, növényritkaságokkal teli arborétumok hívogatják a természet szerelmeseit. A régiót vadállománya a vadászok számára is vonzóvá teszi: fácánokkal, fürge mezei nyulakkal gyakran találkozunk, az erdők mélyén őzek, vaddisznók élnek, a Gúthierdőben pedig a dámvad is otthonos. A Világörökség listán szereplő, nyolcvanezer hektáros Hortobágyi Nemzeti Parkba a puszta, a legelésző gulya, a Kilenclyukú híd, a hortobágyi csárda és a Hídivásár, a csikósok, a természeti szépségek és az őshonos állatok kedvéért érdemes ellátogatni. (További információ: ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Az Észak-Magyarország turisztikai régiót a következő területek alkotják: Borsod-Abaúj- Zemplén megye, Heves megye a Tisza-tóhoz tartozó települések kivételével, illetve Nógrád megye a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések kivételével. Az észak-magyarországi régió fő attrakcióit nemzeti parkjai, termálvizei, kulturális és népművészeti hagyományai, rendezvényei, híres borai és a magyar építészet különleges értékei jelentik, közöttük a világörökség részévé nyilvánított Hollókő, az aggteleki karszt barlangjai, valamint a tokaji történelmi borvidék. Hollókőn az Ófalu ötvennyolc védett épülete Magyarország legnagyobb és legértékesebb eredeti helyszínen található műemlék- 35

36 együttesét alkotja, amely megőrizte a XV. századi falu képét. A Baradla-Domica barlangrendszer nemcsak a régiónak, de hazánknak is legkiemelkedőbb barlangja, hossza és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető. A régió harmadik világörökség helyszíne a tokaj-hegyaljai borvidék, ahol a természeti értékek és az emberi kultúra és tradíciók egymásrautaltsága egyedülálló, univerzális értékű kultúrtájat hozott létre. Az aktív pihenésre vágyók túrázhatnak, lovagolhatnak, vadászhatnak, síelhetnek, valamint vízi sportokat űzhetnek az észak-magyarországi régióban. A lovaglás szerelmesei számára ajánlhatóak a régióban található ménesek, köztük a világhírű lipicai ménes Szilvásváradon, a hucul fajta az Aggtelek melletti völgyben, valamint a kisbéri magyar ménes Vanyarcon. A több száz éves fürdőkultúrával rendelkező régió számos gyógy- és termálfürdővel is várja az idelátogatókat. A miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfürdőben az Európában egyedülálló barlangi medencerendszer különleges élményt nyújt. A Bükk-hegység lábainál az egerszalóki hőforrás kellemes kikapcsolódást biztosít a gyógyulni és pihenni vágyók számára, Eger barokk belvárosában és Mezőkövesden gyógy- és termálfürdő várja a látogatókat. A tájjellegű ételek mellett a borvidékekben gazdag régió a borok sokszínű palettáját kínálja, ezek közül a leghíresebb a Tokaji aszú és az Egri bikavér. (További információ: KÖZÉP-DUNÁNTÚL A Közép-Dunántúl régiót a következő területek alkotják: Fejér megye, Komárom-Esztergom megye a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések kivételével, illetve Veszprém megye a Balaton régióhoz tartozó települések kivételével. A Közép-Dunántúl közlekedési szempontból kitűnő adottságokkal rendelkezik, mind vasúton, mind közúton, hiszen a régiót két autópálya és két vasúti fővonal is átszeli. Ennek eredményeként a Balaton és Budapest között elhelyezkedő közép-dunántúli régió számos magyar nagyvárosból rövid idő alatt megközelíthető, s így ideális célpont a zsúfoltságból, a nagyvárosi forgatagból kikerülni vágyók számára. A Dunától a Balaton-felvidékig terjedő régióban a természeti adottságok rendkívül sokszínűek: alföld (Mezőföld), hegyvidék (a Bakony, a Vértes és a Velencei-hegység) és víz (a Velencei-tó és a Duna) egyaránt található itt. 36

37 A közép-dunántúli régió szinte minden pontján több száz esztendős műemlékek és régészeti lelőhelyek sokasága bizonyítja, hogy ez a terület már ősidők óta lakott volt, s az elmúlt korok letűnt emlékei, hagyományai át- és átszövik e térség hangulatát. A régió fővárosaként itt fekszik a régi koronázó város, Székesfehérvár, a királyok városa, de itt található a királynék városa, Veszprém is. A régió rendkívül gazdag történelmi és kulturális örökségének kiemelkedő attrakciói közé tartoznak továbbá a világhírű herendi porcelánok, a komáromi erődrendszer vagy a sümegi vár és a várban megrendezett várjátékok. A Közép-Dunántúl festői környezetben fekvő csendes falvai üdülésre, vadban gazdag erdőségei vadászatra, tavai pedig horgászatra csábítanak. A Velencei-tó és környéke a nyaralás, fürdés és vízi sportolás örömeit kínálja, míg a városok történelmi, művészettörténeti nevezetességeikkel, hangulatos utcáikkal, tereikkel, pezsgő kulturális életükkel és a vendéglátás gazdag kínálatával tűnnek ki. A régió bővülő gyógy- és wellness kínálattal is büszkélkedhet: az agárdi vagy a komáromi fürdők egész évben felüdülést nyújtanak a jó közérzetre, egészséges életmódra vagy gyógyulásra vágyóknak. A már a királyok és királynék által is kedvelt régió vendégeit egyaránt várja a hagyományos magyar, illetve a nemzetközi gasztronómiai kínálat. A kulináris élvezeteket még tovább fokozzák a helyi borvidékek - Ászár-Neszmély, Mór, Somló vagy Etyek-Buda - különleges zamatú szőlőiből készült nemes borok. (További információ: NYUGAT-DUNÁNTÚL A régió Győr-Moson-Sopron megyét, Vas megyét és Zala megyét foglalja magában, a Balaton régióhoz tartozó települések kivételével. A régió kiemelt üdülőkörzete 1 Sopron- Kőszeghegyalja. A régió négy országgal (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország) határos, az itt élő nemzetiségek hét nyelven beszélnek. A Nyugat-Dunántúl régióban s kiemelten az Őrségben az ember és a természet, a hagyomány és a jelen harmonikusan illeszkedik egymáshoz. A határmentén érintetlen természeti környezetet találunk: a Szigetköz, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Soproni Hegység, az Írottkő Natúrpark, az Őrség-Raab-Goricko Natúrpark, a Kerka-menti Natúrpark, valamint a Mura-mente mind-mind népszerű az idelátogató turisták körében. 1 A Központi Statisztikai Hivatal által - az évi XXI. törvény, illetve az évi XCII. törvény, valamint a 35/1998 (III. 20.) országgyűlési határozat alapján - használt tervezési-statisztikai egység. 37

38 A Nyugat-Dunántúl a természet erőforrásaira, a gyógyvizekre alapozva kínál megújulást, gyógyulást. A folyók, a vizek, a tiszta erdők, a csendes kerékpárutak és a lovastanyák pihenést és felüdülést nyújtanak, a térségben található natúrparkok a természetközelség, a természetesség érzésével töltik fel az odalátogatót, a sokszínű kulturális rendezvények pedig szellemi felüdülést és feltöltődést kínálnak. A régió rendkívül gazdag gyógy- és termálvizekben: kedvelt például Bük, Sárvár, Balf, Győr és Borgáta gyógyfürdője. A régió turisztikai kínálatában kiemelkedő az UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított Pannonhalma és a Fertő Kultúrtáj. Az Apátság valóságos művészettörténeti képeskönyv, az európai művészet fejlődésének eleven illusztrációja a román kortól a klasszicizmusig. A Nyugat-Dunántúl bővelkedik kulturális rendezvényekben, amelyek közül négy viseli a Nyugat-Dunántúli Régió Kiemelt Rendezvénye címet: a Soproni Ünnepi Hetek, a Győri Barokk rendezvénysorozat, a Sárvári Folklórnapok és a szombathelyi Savaria Történelmi Karnevál. (További információ: TISZA-TÓ A Tisza-tó turisztikai régiót Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye egy-egy része alkotja. A Tisza-tó huszonhét évvel ezelőtt, a Kiskörei Víztározó tóvá alakításakor jött létre. A legsekélyebb észak-keleti területen, a tiszavalki medencében alakult ki a Tisza-tavi Madárrezervátum, amely - a Hortobágyi Nemzeti Park részeként - szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Itt található a Tisza legszebb és leggazdagabb gémfaunája: a szürke gém, a kiskócsag, a kanalas gém, valamint a barna kánya és a kerecsensólyom. A tó középső öblözete Magyarország legnagyobb összefüggő horgászvize. A Tisza halbősége legendás: több mint ötven halfaj él benne, közülük 12 védett. A horgászokat az év minden szakaszában csábítja e táj, hiszen hol hideg és mély Tisza folyó, hol a sekélyebb, gyorsan melegedő medencék kínálnak kedvező horgászati lehetőséget. A vízi sportokat kedvelőket Magyarország és egyben Közép-Európa egyedülálló vízisport paradicsoma várja. Magas színvonalú szolgáltatások, különböző kategóriájú szálláshelyek, gazdag választékú horgászboltok, csónakkikötők és csónakkölcsönzők állnak a látogatók rendelkezésére. A természet érintetlensége egyedivé teszi a Tisza-tavat. Kedvező adottságai ugyanakkor azt is lehetővé teszik, hogy egymást nem zavarva, egy időben férhessen itt meg a 38

39 mozgalmas vízi élet kedvelője, a fürdőző, napozó nyaraló, a csendet óhajtó horgász és a madár- vagy növényvilágot tanulmányozó látogató, legyen akár tudós, akár természetbarát érdeklődő. (További információ: A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A Központi Statisztikai Hivatal a régiókra vonatkozó adatgyűjtést statisztikai-tervezési régiók szerint végezte az elmúlt években. A keresleti és kínálati jellemzők azonban számos turisztikai régió esetében igen jelentősen eltérnek a statisztikai-tervezési régiók jellemzőitől. A statisztikai-tervezési régiók adatait a turisztikai régiók többsége esetében éppen ezért csak fenntartásokkal, a turisztikai régiók teljesítményének összehasonlítására pedig egyáltalán nem lehet használni. A Magyar Turizmus Rt. és a Központi Statisztikai Hivatal megállapodása szerint 2001 januárjától a KSH az adatfeldolgozást turisztikai régiók szerinti bontásban végzi, ezen kívül az közötti időszakra vonatkozóan visszamenőleg is rendelkezésre bocsátotta a turisztikai régiók szerinti bontásban készített keresleti és kínálati adatokat. Így a jelenlegi helyzetkép bemutatása mellett a változások, folyamatok bemutatása is lehetővé vált. A rendelkezésre álló rövid adatsor és az ezen időszakban lejátszódott, Magyarország turizmusát erősen befolyásoló események (például a Balkán-háború, a közel-keleti válság, a Magyarország legfontosabb küldőpiacait sújtó gazdasági recesszió, a természeti jelenségek, például az árvíz vagy a napfogyatkozás, stb.) az időbeli összehasonlítást azonban csak korlátozott mértékben teszik lehetővé, az adatsor messzemenő következtetések levonására csak hosszabb távon lesz alkalmas. A MAGYAR TURISZTIKAI RÉGIÓK LEGJELENTŐSEBB 2 KÜLDŐPIACAI Hazánk turisztikai régióinak legfontosabb küldőpiacait vizsgálva, megállapítható, hogy a vendégéjszakák alapján meghatározott lista első helyén, a Balaton régió kivételével, minden turisztikai régióban a magyar vendégek szerepelnek (1. táblázat). Nagyon jelentős különbségek tapasztalhatóak azonban a régiók között abban a tekintetben, hogy pontosan mekkora szerepet is játszik a belföldi forgalom: míg 2001-ben Budapesten a vendégéjszakák 15,5%-át, a Budapest-Közép-Dunavidék régióban pedig 21,2%-át generálták a hazai 39

40 vendégek, addig Észak-Magyarországon ugyanez a mutató 78,7% volt. A többi régió esetében a két előbbi érték között változik a belföldi vendégéjszakák részaránya, részben a turisztikai kínálat jellemzőinek, részben pedig annak függvényében, hogy küldőország szerint mennyire tekinthető diverzifikáltnak az egy-egy régióba irányuló kereslet. A Balaton régióban Magyarország mint küldőpiac csak a második helyen áll a vendégéjszakák 32,7%-ával, az első helyre a német vendégek kerültek, 45,2%-os mutatóval. Amennyiben csak a beutazó forgalmat vizsgáljuk, megállapítható, hogy az egyes régiók külföldi vendégkörének összetétele jelentősen eltér egymástól. A német, osztrák és holland vendégek vendégéjszakák száma alapján számított részesedése a Balaton régióban például az országos átlagot messze meghaladja, míg az országosan viszonylag jelentősnek számító amerikai, olasz és angol piac részesedése e régióban nem számottevő. Az országos szinten kevésbé jelentős küldőpiacok közül a Balaton régió népszerűsége a dán vendégek körében viszont nagyobb, mint országosan 2001-ben. A legtöbb vendég - Észak-Magyarország kivételével - minden régióba Németországból érkezik, a német piac súlya azonban régiónként jelentős eltérést mutat. A Balaton régió a német vendégek körében igen kedvelt, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák csaknem felét ez a piac adja. A német vendégek aránya a többi nyugat-magyarországi régióban is jelentős, Kelet-Magyarországon azonban kevésbé meghatározó. Ugyanez jellemző az osztrák piacra is: arányuk a Balatonnál és a Nyugat- Dunántúlon a legmagasabb, míg a Dunától keletre fekvő régiókban Ausztria mint küldőország csak Észak-Magyarországon került be az első öt küldőpiac közé. A hollandok Magyarországra elsősorban kikapcsolódni, pihenni érkeznek: ezt támasztja alá az a tény is, hogy arányuk a Közép-Dunántúl, a Balaton, a Dél-Dunántúl és az Észak-Magyarország régiókban magas, míg más régiókban Hollandia nem szerepel az öt legjelentősebb küldőpiac között. Az amerikai vendégek körében a Budapest-Közép-Dunavidék, ezen belül is Budapest a legkedveltebb. A vendégéjszakák száma alapján számított részesedés szerint e régión kívül azonban az USA csak a Dél-Dunántúlon szerepel az öt legjelentősebb küldőpiac között. Az olasz turisták aránya a Budapest-Közép-Dunavidék régió mellett, ahová elsősorban a kulturális értékek felfedezésére, megismerésére érkeznek, a Dél-Alföld régióban a legmagasabb, ahova magas arányban a vadászturizmus népszerűsége miatt látogatnak. 2 A turisztikai régiók legfontosabb küldőpiacai a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján kerülnek elemzésre, mert a Magyarországon legalább 24 órát tartózkodó turisták nemzetiség szerinti összetételéről csak ezen statisztika szolgáltat információt. 40

41 A Dunától nyugatra fekvő régiókhoz hasonlóan a kelet-magyarországi régiókban is megfigyelhető az, hogy az adott területhez közelebb eső országok alkotják a régiók legfontosabb küldőpiacait: a kelet-magyarországi régiókban ennek következtében Lengyelország, Szlovákia, Románia és Ukrajna is szerepelnek a legjelentősebb küldőpiacok között. A lengyel és szlovák beutazók aránya Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Tisza-tónál a legmagasabb, ahová üdülni, kikapcsolódni érkeznek (gyógy- és termálfürdőink igen népszerűek körükben). A román vendégek elsősorban az országukhoz közel fekvő Dél- Alföld régióban jelentenek fontos küldőpiacot, csakúgy, mint az ukránok, akik az Észak- Alföld régióban vesznek igénybe legnagyobb arányban kereskedelmi szálláshelyet (1. táblázat). 41

42 1. táblázat A turisztikai régiók legfontosabb küldőpiacai a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma alapján, hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 1 5. hely Régió aránya összesen (%) ország % ország % ország % ország % ország % Balaton Németország 42,0 Magyarország 35,5 Ausztria 5,8 Hollandia 4,1 Dánia 3,5 90,9 Budapest Közép-Dunavidék Magyarország 22,0 Németország 11,5 Olaszország 6,2 USA 6,1 Nagy-Britannia 5,7 51,5 ebből: Budapest Magyarország 16,1 Németország 12,0 USA 6,8 Olaszország 6,7 Nagy-Britannia 6,3 47,9 Dél-Alföld Magyarország 27,1 Németország 9,9 Románia 1,8 Ausztria 1,6 Olaszország 1,5 41,9 Dél-Dunántúl Magyarország 69,4 Németország 18,1 Ausztria 2,4 Hollandia 1,0 Csehország 1,0 91,9 Észak-Alföld Magyarország 58,1 Németország 21,5 Lengyelország 6,6 Ukrajna 2,0 Ausztria 1,3 89,5 Észak-Magyarország Magyarország 81,9 Lengyelország 4,4 Németország 4,3 Hollandia 1,3 Csehország 0,9 92,8 Közép-Dunántúl Magyarország 61,1 Németország 16,7 Hollandia 5,1 Románia 2,8 Ausztria 2,6 88,3 Nyugat-Dunántúl Magyarország 51,7 Németország 23,2 Ausztria 11,2 Svájc 2,4 Olaszország 1,4 89,9 Tisza-tó Magyarország 67,3 Németország 13,6 Lengyelország 4,7 Szlovákia 3,1 Hollandia 2,0 90,7 Ország összesen Magyarország 43,8 Németország 21,8 Olaszország 2,4 Hollandia 2,4 USA 2,2 72,6 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 42

43 Az egyes régiók vendégkörének összetétele az elmúlt években nem változott számottevően. Jellemző tendencia a hagyományosan jelentős küldőpiacok részesedésének csökkenése: a német vendégéjszakák aránya országos átlagban 1998-tól 2001-re 25,5%-ról 23,5%-re, az osztrákok által itt töltött éjszakáké 5,2%-ról 3,8%-ra csökkent. A németek és osztrákok által kereskedelmi szálláshelyeinken eltöltött vendégéjszakák aránya csaknem minden régióban csökkenést mutat. A holland, az amerikai és a lengyel küldőpiacra ugyancsak csökkenés, az olaszra növekedés volt jellemző a vizsgált három évben. Néhány, ma még volumenében kevésbé számottevő, de jelentős potenciállal rendelkező küldőpiac, mint például Belgium, Dánia, Spanyolország vagy Izrael esetében növekedés figyelhető meg. A keleti piacok erősödését mutatja, hogy közülük egyre többen szerepelnek legfontosabb küldőországaink között, főként Magyarország keleti régiói esetében. A Tiszatónál például a szlovákok részesedésének növekedése figyelemre méltó. 43

44 A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma Magyarországon A belkereskedelemről szóló évi I. törvény szerint Magyarországon kereskedelmi szálláshelynek minősül minden, engedélyben feljogosított, egész éven át vagy csak időszakosan, éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgáló, üzletszerűen működtetett létesítmény (szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping). A kereskedelmi szálláshelyek egyes típusainak kritériumait a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet határozta meg. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának vizsgálatánál fontos kiemelni továbbá, hogy az ifjúsági szálló fogalma 1998 óta szerepel a vendégforgalmi statisztikákban, addig nem került meghatározásra, a fizetővendéglátás pedig 1998 óta nem tartozik a kereskedelmi szálláshelyek közé. Jelen kiadványban a kereskedelmi szálláshelyek közötti adatsorai a fizetővendéglátást nem, az ifjúsági szállókat azonban (1998 óta) tartalmazzák. A magyar kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Magyarországon a vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása jelentősen megnőtt: míg 1990-ben 927 egységben férőhely várta a turistákat, addig 2002-ben már 2938 egységben férőhelyet regisztráltak a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Eszerint az egységek száma megközelítőleg a háromszorosára, a férőhelyek száma pedig majdnem 58%-kal emelkedett. 44

45 1. ábra A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának változása Magyarországon, (egységek száma) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A 2. ábra a kereskedelmi szálláshelyek egységeinek szálláshelytípus szerinti megoszlását mutatja be 1990-től 2002-ig. 2. ábra 100% A kereskedelmi szálláshely ektípusok meg oszlása M e gység ek szám a alapján*, % 60% 40% 20% 0% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 45

46 A magas kategóriájú, négy- és ötcsillagos szállodák száma az 1990-es évek során jelentősen megnövekedett, részesedésük azonban nem változott számottevően: 2001-ben az ötcsillagos szállodák piaci részesedése az egységek száma alapján 0,4%, a négycsillagos házaké pedig mintegy 2,8% volt. Az egységek száma 1990 és 2002 között a legmagasabb kategóriában négyről tizenkettőre nőtt, a négycsillagos szállodák száma pedig 21-ről 82-re emelkedett ben tehát ötcsillagos szállodából 12 működött Magyarországon, ebből tíz ház Budapesten. Négycsillagos szálloda 82 volt, ami az összes szállodai egység (779 ház) mintegy 10,5%-át tette ki. Jelentős volt továbbá a kapacitásbővülés a kettő és háromcsillagos házaknál, a háromcsillagos hotelek száma 83-ról 400-ra, a kétcsillagosoké pedig 97-ről 210-re emelkedett. Ezzel szemben a legalacsonyabb kategóriájú, egycsillagos szállodák egységeinek száma 122-ről 75-re csökkent a rendszerváltást követő tizenhárom évben. A szálláshelyek fokozatos fejlesztésének eredményeként lényegesen megnőtt a magasabb kategóriájú szállodák és a panziók aránya, ezzel egy időben csökkent a kempingek és az alacsony kategóriás, azaz egy- vagy kétcsillagos szállodák aránya az összes kereskedelmi szálláshely között. Míg 1990-ben az összes kereskedelmi szálláshely 13,2%-át tették ki az egycsillagos szállodák, 2002-ben már csak 2,6% tartozott ebbe a kategóriába. Az 1990-es években a panziók egységeinek száma és részesedésének aránya lényegesen megemelkedett: míg ben 176 panzió működött (19,0%), 2002-ben az 1050 panzió részesedése az összes kereskedelmi szálláshely kapacitásból 35,7%-ra nőtt. Jelentős kapacitásbővülés jellemezte a turistaszállásokat (93-ról 274-re), az üdülőházakat (166-ról 409-re) és a kempingeket (165-ről 317-re) is, részesedésüket vizsgálva azonban megállapítható, hogy míg a turistaszállások részesedése kis mértékben, addig a nyaralóházak és kempingek aránya az 1990-es években jelentősen visszaesett. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodai kapacitások szerkezetében bekövetkezett változások, a magasabb kategóriák felé való elmozdulás elsősorban a folyamatosan megvalósított minőségi fejlesztéseknek köszönhető. A privatizáció befejeződésével a tulajdonosok egyre inkább törekedtek arra, hogy a szolgáltatások körének bővítésével és a minőség emelésével magasabb kategóriájú besorolást szerezzenek. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhető, hogy míg 1990-ben az egy- és kétcsillagos szállodák együttesen 67,0%-át tették ki az összes szállodának, addig 2002-ben ez az arány már csak 36,6% volt. Ezzel egy időben az átsorolások és a fejlesztések révén legnagyobb mértékben a háromcsillagos hotelek aránya nőtt (3. és 4. ábrák). 46

47 3. ábra A szállodák egységeinek megoszlása, 1990 (összes szálloda %-ában) 1* 38% 5* 1% 4* 6% 3* 25% 2* 30% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 4. ábra A szállodák egységeinek megoszlása, 2002 (összes szálloda %-ában) 1* 10% 5* 1% 4* 10% 2* 27% 3* 52% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A kategóriába sorolás fontos állomását jelentette a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről, amelynek értelmében kereskedelmi szálláshely működési 47

48 engedély és osztályba sorolás nélkül, fizetővendéglátó és falusi szálláshely pedig hatósági nyilvántartásba vétel és osztályba sorolás, illetve minősítés nélkül nem működhet. A rendeletben meghatározásra kerültek az egyes kategóriákba való besoroláshoz szükséges feltételek, amelyek tartalmazzák a szállodák felszereltségére, a fogadóhelyiségekre, az étkezőre és a recepcióra vonatkozó előírásokat. A rendelet rögzíti továbbá a szállodai szobaegységek nagyságára, a szobák berendezésére és felszereltségére, a vizesblokkok számára, berendezésére és felszereltségére vonatkozó előírásokat. Ezek kitérnek a vendégek részére nyújtandó tájékoztatásra, eszközökre, liftre, parkolókra, garázsokra, a gazdasági és személyzeti bejáratra, a személyzet öltözetére, a recepciószolgálaton az idegennyelvismeretre, a textilváltás rendszerességére, az étel- és italkínálatra, az egyéb szolgáltatásokra, mint csomag- és értékmegőrzés, az üzenetközvetítésre, ébresztésre, valamint a fakultatív szolgáltatások körére. A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek regionális megoszlása A turizmus kínálata Magyarországon erős területi koncentrációt mutat június 30-án 2938 kereskedelmi szálláshely üzemelt Magyarországon. Az egységek számát tekintve az ország legjelentősebb régiója a Balaton, amelyet a Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország követ (4.5. ábra). E három régióban található a kereskedelmi szálláshelyek csaknem fele. Az közötti időszakban a kereskedelmi szálláshelyek egységeinek száma 8,4%-kal nőtt. A legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és a Balaton régióban nőtt a kereskedelmi szálláshelyek egységeinek száma. Az egyes régiók részesedése a kereskedelmi szálláshelykínálatból nem változott jelentősen: a vizsgált időszakban a Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország, a Balaton, és a Tisza-Tó részesedése kissé nőtt, a Budapest-Közép-Dunavidék, a Közép-Dunántúl, a Dél- Alföld és az Észak-Alföld részesedése kis mértékben csökkent, a Dél-Dunántúl részesedése stagnált (5. ábra). 1 A Központi Statisztikai Hivatal 1998 óta közöl regionális statisztikai adatokat. 48

49 5. ábra A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek területi megoszlása, ,0 20,0 19,7 15,0 13,2 14,2 13,4 10,0 8,0 9,3 8,9 10,2 5,0 3,2 0,0 BALATON Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A kereskedelmi szálláshelytípusok régiók közötti megoszlása tekintetében jelentős különbségek fedezhetők fel. A vizsgált periódusban szállodáink jelentős része a Balaton, illetve a Budapest-Közép-Dunavidék régióban működött: 2002-ben szállodáink csaknem fele (45,3%-a) e két régióban várta a vendégeket. Az ötcsillagos szállodák túlnyomó többsége Budapesten volt található, a négycsillagos kínálatból a Budapest-Közép-Dunavidék mellett a Balaton, Nyugat-Dunántúl és az Észak-Alföld részesedése volt a legmagasabb. A Budapest- Közép-Dunavidék és a Balaton részesedése az alacsonyabb színvonalú szálláshelyek esetében is egyike volt a legmagasabbaknak, a három- és egycsillagos kategóriában egyébként a nyugat-dunántúli, a kétcsillagos kategóriában pedig a dél-alföldi kínálat jelentős még. Az ifjúsági szállók kínálata a szállodaihoz hasonló mértékben koncentrált, hiszen 2002-ben az egységek csaknem fele két turisztikai régióban (Dél-Dunántúl és Észak- Magyarország) üzemelt. A turistaszállók és a nyaralóházak eloszlása szintén viszonylag egyenlőtlen, a panziók és a kempingek egységszám szerinti megoszlása viszont kiegyenlítettebb volt. (Fontos megjegyezni, hogy a kempingek bizonyos régiókban, így a Tisza-tónál és a Balatonon, kiemelt szerepet játszottak.) A kereskedelmi szálláshelyek régión belüli összetétele ugyancsak jelentős eltéréseket mutat. Legmagasabb részesedéssel a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és a Tisza-tó kivételével minden régióban a panziók rendelkeznek ben az országos kínálatot 49

50 tekintve az egységek egyharmada tartozott ebbe a kereskedelmi szálláshelytípusba, a panziók egyes régiókra számított részesedése azonban nagy szórást mutatott. A szállodák egyes régiókban mért súlya kissé egyenletesebb. Részesedésük a Balaton és Budapest-Közép-Dunavidék régióban kiugróan magas, míg a Tisza-tónál feltűnően alacsony. Ha figyelembe vesszük, hogy mind a Balatonra, mind a Tisza-tóra érkezők elsődleges motivációja a pihenés, kikapcsolódás, akkor a Balaton régióban a szállodák viszonylag magas részesedése indokolatlannak tűnhet. Abban az esetben azonban, ha a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása mellett megvizsgáljuk a magánszálláshelyek kapacitását is, a magas szállodai arány a teljes szálláshely-kínálaton belül alacsonnyá válik. A Budapest-Közép-Dunavidék, illetve a Tisza-tó régióban a turisztikai termékek jellege indokolja az átlagtól jelentősen eltérő magas, illetve alacsony szállodai részarányt. Az egyéb kereskedelmi szálláshelytípusok közül a nyaralóházak részesedése a Tiszató és a Balaton, a turistaszállók részesedése az Észak-Magyarország és a Budapest-Közép- Dunavidék, az ifjúsági szállók részesedése a Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország, a kempingek részesedése a Balaton a Tisza-tó, Dél-Alföld és Észak-Alföld esetében volt magas. A statisztikai adatok alapján elmondható, hogy a szálláshelykínálat összhangban áll az ezen desztinációkban található turisztikai termékkínálattal. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma 2002-ben kereskedelmi szálláshelyeinken megközelítőleg 6 millió vendéget és 17,8 millió vendégéjszakát regisztráltak (6. és 7. ábrák) és 2002 között a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek aránya 67,9%-ról 49,4%-ra, a külföldi vendégéjszakák aránya 76,0%-ról 56,7%-ra csökkent. Kedvező trend, hogy a belföldi turizmus lassan, de folyamatosan erősödik: a belföldi vendégek aránya 1990 és 2002 között 32,1%-ról 50,6%-ra, a belföldi vendégéjszakák aránya 24,0%-ról 43,3%-ra nőtt. 50

51 6. ábra A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma, (ezer) Külföldi Belföldi Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 7. ábra A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma, (ezer) Külföldi Belföldi Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 51

52 1990 és 2002 között országos szinten a kereskedelmi szálláshelyi szolgáltatást igénybevevő vendégek száma 19,4%-kal növekedett, miközben az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 25,9%-kal nőtt. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a turisztikai régiókban ben kereskedelmi szálláshelyeinken megközelítőleg 6 millió vendéget és 17,8 millió vendégéjszakát regisztráltak (8. ábra). Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt. A legtöbb vendéget és vendégéjszakát felmutató Budapest-Közép-Dunavidék régió az összes vendég 36,8%-át és az összes vendégéjszaka 31,1%-át, a Balaton régió a vendégek 17,3%-át és a vendégéjszakák 26,9%-át, a harmadik legjelentősebb vendégforgalommal rendelkező Nyugat- Dunántúl pedig a vendégek 10,6%-át, illetve a vendégéjszakák 10,0%-át realizálta. A legkisebb forgalmat fogadó Tisza-tó mintegy 1,4%-kal, illetve 1,5%-kal részesedett a vendégekből és a vendégéjszakákból. A kereslet területi koncentrációja a kínálaténál is erősebben jelentkezett: a vendégforgalom csaknem 60%-át két, 70%-át három régióban regisztrálták. 8. ábra A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma a turisztikai régiókban, 2002 (ezer) Budapest- Közép- Dunavidék Balaton Nyugat- Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Tisza-tó Külföldi Belföldi Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2 A Központi Statisztikai Hivatal 1998 óta teszi közzé a turisztikai régiók vendégforgalmi adatait. 52

53 1998-hoz viszonyítva 2002-ben országos szinten a kereskedelmi szálláshelyi szolgáltatást igénybevevő vendégek száma 9,8%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5,5%-kal nőtt. A vendégek száma tekintetében a dél-alföldi régió kivételével (-2,7%) minden régióban növekedés volt tapasztalható, a legnagyobb növekedést a tisza-tavi (+27,7%), az észak-alföldi (+25,4%) és a dél-dunántúli (+18,8%) kereskedelmi szálláshelyek könyvelhettek el. A vendégéjszakák száma a vendégszám alakulásához hasonló változást mutatott. A legnagyobb növekedést szintén az Észak-Alföldön regisztrálták (+14,3%), de a vendégéjszakák száma a Tisza-tónál (+13,1%), a Budapest-Közép-Dunavidék régióban (+9,6%), a Dél-Dunántúlon (+7,7%), az Észak-Magyarországon (+5,6%), a Balatonon (+3,3%) és a Nyugat-Dunántúlon is (+2,2%) emelkedett (9. ábra). 9. ábra A vendégek és vendégéjszakák számának alakulása a turisztikai régiókban, 2002/1998 (%) 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% Budapest- Közép- Dunavidék Balaton Nyugat- Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Vendég Vendégéjszaka Észak-Alföld Dél-Alföld Tisza-tó Forrás:Központi Statisztikai Hivatal A külföldi és a belföldi vendégek aránya a régiók vendégforgalmában Amint már korábban láthattuk, 2002-ben a magyar kereskedelmi szálláshelyeken országos átlagban a vendégek 49,4%-a külföldi, 50,6%-a belföldi volt, a vendégéjszakáknak pedig 56,7%-át külföldi, 43,3%-át belföldi turisták töltötték el. A külföldi vendégek által leginkább keresett desztinációk a Budapest-Közép- Dunavidék és a Balaton régió voltak: 2002-ben a külföldi vendégek 56,6%-a, illetve 17,5%-a 53

54 e régiók kereskedelmi szálláshelyén szállt meg. Jelentős külföldi vendégforgalmat realizált továbbá a Nyugat-Dunántúl is, 2002-ben részesedése a kereskedelmi szálláshelyen megszálló külföldi vendégszámból 9,2% volt. A további régiók részesedése 0,6-4,1% közötti volt, a legalacsonyabb érték a Tisza-tóhoz tartozik. A Budapest-Közép-Dunavidék külföldi vendégéjszakákból számított részesedése (42,9%) jóval elmaradt a vendégszám részesedéstől, míg a Balaton (30,7%) esetében a külföldi vendégéjszakák alapján számított részesedés csaknem kétszerese volt a külföldi vendégszám alapján számított részesedésnek, ami a két régió turisztikai kínálatának eltéréséből adódik. A kereskedelmi szálláshelyi szolgáltatást igénybevevő belföldi vendégek körében a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton, Észak-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl volt a legnépszerűbb úti cél (a belföldi vendégek 17,5%, 17,1%, 16,1% és 12,1%-a választotta ben ezen régiókat). A belföldi vendégforgalom kevésbé koncentrálódott a Budapest-Közép- Dunavidék és Balaton turisztikai régióra, hiszen a belföldiek körében legnépszerűbb régiók részesedése is csupán kétszerese, háromszorosa a kevésbé népszerű régiók részesedésének (a külföldiek esetében ez az arány csaknem tizenöt-húszszoros volt). A legkevesebb vendéget és vendégéjszaka-számot a belföldiek esetében is a Tisza-tónál regisztrálták: 2002-ben a belföldi vendégek 2,1%-a választotta ezt a régiót, akik a belföldi vendégéjszakák 2,3%-át töltötték el itt és 2002 között a külföldi és belföldi vendégek preferenciái nem változtak számottevően. A 2002-ben a külföldiek körében legnépszerűbb három régió (Budapest- Közép-Dunavidék, Balaton, Nyugat-Dunántúl) már 1998-ban is a rangsor első három helyét foglalta el. Az 1998 és 2002 közötti időszakban a legnépszerűbb három régió közül Budapest- Közép-Dunavidék és a Nyugat-Dunántúl növelte részesedését, míg a Balaton régióé kis mértékben csökkent, amely a kereskedelmi szálláshelyen megszálló külföldi vendégszámból 1998-ban rendre 53,9%, 17,7% és 8,3%, 2002-ben 56,6%, 17,5% és 9,2% volt. A vizsgált időszakban a külföldi vendégéjszakák régiók szerinti megoszlása sem változott jelentősen. A belföldi vendégszám és vendégéjszaka szám regionális megoszlása tekintetében hasonló változásokat figyelhetünk meg. A belföldiek körében 1998-ban legnépszerűbb régiók 2002-re megtartották a vendégszám és vendégéjszaka szám alapján kialakított rangsorban elfoglalt helyüket. Az egyes régiók vendégkörének összetétele jelentős eltéréseket mutat. A Balaton és Budapest-Közép-Dunavidék régió kereskedelmi szálláshelyein a külföldi vendégéjszakák aránya igen magas (78,4%, illetve 64,7%), a belföldi vendégek pedig az átlagtól jelentősen elmaradó mértékben vannak jelen e két régióban. A jelenségre magyarázatot a Budapest- 54

55 Közép-Dunavidék esetében az ad, hogy a régió a belföldiek körében elsősorban az egynapos kirándulások célpontja, akik kereskedelmi szálláshelyi szolgáltatást nem vesznek igénybe. A Balaton partján pedig a belföldiek körében igen népszerű a második lakás, magánnyaraló, ami a kereskedelmi szálláshelyi keresletet csökkenti ben a külföldi vendégek körében legkevésbé népszerű úti célok Észak-Magyarország (az idelátogatóknak csupán 18,3%-a volt külföldi) és a Dél-Alföld voltak (27,5%) (10. és 11. ábrák). 10. ábra A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma a turisztikai régiókban, 2002 (ezer) Budapest- Közép- Dunavidék Balaton Nyugat- Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Külföldi Belföldi Észak-Alföld Dél-Alföld Tisza-tó Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 11. ábra A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma a turisztikai régiókban, 2002 (ezer) Balaton Külföldi Belföldi Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 55

56 Átlagos tartózkodási idő a magyar kereskedelmi szálláshelyeken 2002-ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybevevők átlagos tartózkodási ideje 3,0 nap volt, ebből a külföldi vendégek által átlagosan hazánkban töltött idő 3,4 nap, a belföldiek átlagos tartózkodási ideje pedig 2,6 nap volt. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 1998 és 2002 között némileg csökkent, az évtized elejével összehasonlítva azonban nőtt. A külföldi vendégek esetében 1990 és 2002 között szintén nőtt az átlagos tartózkodási idő (12. ábra). 4 A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek átlagos tartózkodási ideje (nap) 12. ábra Külföldi Belföldi Összes Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az egyes turisztikai régiókban tartózkodó vendégek átlagos tartózkodási ideje jelentős eltéréseket mutatott (13. ábra). Országos átlagot meghaladó tartózkodási idő jellemezte azokat a régiókat, ahová üdülési, kikapcsolódási céllal vagy gyógyulni érkeztek az oda látogatók: azaz a Balaton, az Észak-Alföld, valamint a Tisza-tó régiókat. A Budapest-Közép- Dunavidékre utazók jellemzően néhány napra, egy-egy hosszú hétvégére érkeztek. Alacsony tartózkodási idő jellemezte a Dél-Alföldet és Észak-Magyarországot is. 56

57 13. ábra Átlagos tartózkodási idő a turisztikai régiókban, 2002 (nap) 7 6 6,0 5,2 5 4,6 4,8 4 3,3 3,3 3,6 3,6 3,4 3,2 3 2,5 2,6 2,3 2,8 2,8 2,5 2,5 2,5 2,9 2,4 2,2 2,3 2,7 2,4 2,3 2,4 2, Budapest- Közép- Dunavidék Balaton Nyugat- Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Tisza-tó Átlagos Külföldi Belföldi Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a Dél-Alföld kivételével (ahol minimális az eltérés a belföldiek javára) minden régióban magasabb volt a belföldiekénél. Az eltérés a Balaton régióban, az Észak-Alföldön és a Tisza-tónál volt a legjelentősebb. A magyar kereskedelmi szálláshelyeken tartózkodó külföldiek átlagos tartózkodási idejét (3,4 nap) jelentősen meghaladta a dán (5,4 nap), a német (5,0 nap) és a holland (4,1 nap) vendégek átlagos tartózkodási ideje. Az egyes régiók vonatkozásában e tekintetben is eltéréseket találunk. A Budapest-Közép-Dunavidék régióban például a kanadai (3,5 nap), a dán (3,3 nap), a finn (3,1 nap), a norvég (3,1 nap), az orosz (3,1 nap) és az izraeli vendégek (3,1 nap) maradtak hosszabb időre, a Balaton régióban az oroszok (8,1 nap), a dánok (7,9 nap), a hollandok (7,6 nap) és a németek (6,9 nap) és 2002 között a belföldiek és külföldiek átlagos tartózkodási ideje nem változott számottevően. A Balaton és a Tisza-tó régióban az átlagos tartózkodási idő a külföldiek esetében kismértékben, de folyamatosan csökkent 1998 és 2002 között. A belföldi turisták átlagos tartózkodási idejének alakulása esetében - az 1999-es év kivételével, amikor a Balkán válság hatására a tengerpart helyett sokan a hazai vízpartokat választották üdülésük színhelyéül, magas átlagos tartózkodási idővel - azonos trend érvényesült. A Budapest- Közép-Dunavidék régióban a belföldiek tartózkodási ideje kis mértékben csökkent, a külföldieké nem változott 1998 és 2002 között. A belföldi vendégek tartózkodási ideje a 57

58 fentieken kívül a Közép-Dunántúlon csökkent, a többi régióban stagnált. A külföldiek tartózkodási ideje Észak-Magyarországon stagnált, a többi, fent ki nem emelt régióban kissé növekedett. Az egyes kereskedelmi szálláshelytípusokban regisztrált tartózkodási időt vizsgálva szintén jelentős különbségek tapasztalhatóak az egyes régiók között, elsősorban az odalátogató turisták motivációitól függően ben az Észak-Magyarország és az Észak- Alföld régiók kivételével - ahol az ifjúsági szállókban, illetve a háromcsillagos szállodákban töltötték a leghosszabb időt a vendégek -, minden régióban a kempingekben regisztrált átlagos tartózkodási idő volt a leghosszabb. A Közép-Dunántúlon, a Dél-Dunántúlon és a Balatonnál a nyaralóházak kerültek a második helyre. Viszonylag hosszú tartózkodási idő jellemezte mindezeken kívül a Balatonnál a négy- és egycsillagos, az Észak-Alföldön pedig a háromcsillagos szállodákat (1. táblázat). 1. táblázat Átlagos tartózkodási idő a turisztikai régiók kereskedelmi szálláshelyein, 2002 (nap) Régió Szálloda 5* 4* 3* 2* 1* Szálloda összesen Panzió Turista szálló Ifjúsági szálló Nyaralóház Kemping Balaton 4,7 4,0 4,3 4,9 4,3 4,0 4,7 4,4 5,4 6,3 Dunavidék 2,6 2,5 2,4 2,8 3,2 2,5 2,5 2,6 2,2 2,5 2,9 Dél-Alföld 1,5 2,3 2,6 2,8 2,3 2,0 2,4 3,4 3,0 3,5 Dél-Dunántúl 2,0 2,4 2,5 2,3 2,4 2,7 1,8 2,3 2,8 5,2 Észak-Alföld 2,8 4,3 2,2 3,3 3,6 2,5 2,9 3,4 3,5 4,2 Budapest- Közép- Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl 1, 2,0 2,4 2,2 2,4 2,2 2,2 2,7 3,0 2,7 2,9 2,3 2,4 2,2 2,2 2,3 2,8 2,8 2,7 3,0 5,3 1,6 3,0 2,7 2,8 3,1 2,8 2,1 2,7 3,7 2,8 5,2 Tisza-tó 1,5 2,4 2,8 3,6 2,6 2,8 3,0 2,8 3,5 4,2 Ország összesen 2,6 2,8 2,9 3,0 3,2 2,9 2,4 2,7 3,2 3,5 5,1 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 58

59 A kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-kihasználtságának változása 2002-ben a kereskedelmi szálláshelyek országos szobakapacitás-kihasználtsága 38,1%, férőhely-kihasználtsága pedig 24,6% volt. A szállodák kapacitás-kihasználtsága a kereskedelmi szálláshelyek összességére számított kapacitás-kihasználtságot jelentősen meghaladja: 2002-ben a szállodák átlagosan 45,4%-os szobakihasználtsággal működtek és 2002 között a szállodák évi átlagos szobakapacitás-kihasználtsága 1990-ben volt a legmagasabb (55,4%), 1993-ban és 2002-ben pedig a legalacsonyabb (45,4%). Az összes kereskedelmi szálláshely szobakapacitás-kihasználtsága 1994-ben 38,1%, 1998-ban 41,2% volt. A szállodai kategórián belül az ötcsillagosoké 3 a legmagasabb szobakihasználtság, amely 2002-ben országos átlagban 48,4% volt, s az egycsillagosoké a legalacsonyabb 32,9%- kal. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-kihasználtságának regionális jellemzői A turisztikai régiókat vizsgálva megállapítható, hogy 2002-ben a szobakapacitáskihasználtság a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és az Észak-Alföld régióban az országos átlagot meghaladta, a többi régióban alulmúlta azt (14. ábra) ben a legalacsonyabb szobakapacitás-kihasználtságot a Közép-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon mérték. A közép-dunántúli egységek kapacitás-kihasználtsága alig érte el a Budapest-Közép-Dunavidékre jellemző kereskedelmi szálláshely kapacitáskihasználtság felét. 3 A KSH a három-ötcsillagos szállodák kapacitás-kihasználtsági mutatóit adatvédelmi okokból csak összevontan publikálja. 59

60 14. ábra 60% A kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága a turisztikai régiókban, 2002 (%) 50% 40% 30% 20% 10% 0% Budapest- Közép- Dunavidék Balaton Nyugat- Dunántúl Szálloda Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Kereskedelmi szálláshely Észak-Alföld Dél-Alföld Tisza-tó Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 1998-ról 2002-re a régiók jelentős részében csökkent a kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága ben a kilenc turisztikai régió közül csupán az Észak-Alföld régió könyvelhetett el az évinél magasabb szobakihasználtságot 2,6 százalékponttal. A többi régió közül az országos átlagnál (-3,1%) kisebb nagyságú csökkenés volt megfigyelhető a Balaton (2,0%), a Budapest-Közép-Dunavidék (-2,2%) és a Tisza-tó (-2,3%) régiók esetében. A szobakapacitás-kihasználtság tekintetében a legnagyobb visszaesést a Dél-Dunántúlon tapasztalták (-6,6%). A szállodai szobakihasználtság 2002-ben a Budapest-Közép-Dunavidék (51,5%), a Balaton (48,0%) és az Észak-Alföld (48,7%) régiókban haladta meg az országos átlagot (45,4%). 40% feletti értéket ezen kívül a Nyugat-Dunántúlon ért el a szállodák szobakihasználtsági mutatója. A szállodai kategórián belül a legmagasabb kihasználtságot minden régióban a magasabb kategóriájú, 3-5 csillagos házak regisztrálták (a szállodák átlagánál mintegy 4-5%-kal magasabbat), az egy- és kétcsillagosok esetében pedig régiónként változó, hogy melyik kategória kihasználtsága magasabb (15. ábra). 60

61 15. ábra Szobakihasználtság kereskedelmi szálláshelytípusok szerint a turisztikai régiókban, 2002 (%) 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Budapest- Közép- Dunavidék Balaton Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország 3-4-5* szálloda 2* szálloda 1* szálloda Panzió Turista és ifjúsági szállás Nyaralóház Észak-Alföld Dél-Alföld Tisza-tó Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az egyéb kereskedelmi szálláshelytípusok szobakihasználtsága régiónként eltérő képet mutatott 2002-ben. A Budapest-Közép-Dunavidéken és a Balaton régióban a turista- és ifjúsági szállók, a Nyugat-Dunántúlon, a Közép-Dunántúlon, a Dél-Dunántúlon, Észak- Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön a nyaralóházak, a Tisza-tónál pedig a panziók szobakiahasználtsága volt a legmagasabb a szállodákat követően. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei 2002-ben kereskedelmi szálláshelyeinken 85,7 milliárd forint szállásdíjbevétel keletkezett. Az egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevétel 3931 Ft volt. Szálláshelytípus szerint vizsgálva az adatokat, a szállásdíjbevételek döntő többsége (84,8%) a szállodákban keletkezett, elsősorban a 3-5*-os kategóriában (4.16. ábra). A külföldi vendégek költése 74,4%-ban, a hazai vendégeké pedig 25,6%-ban járult hozzá az összes szállásdíjbevételhez, regionális szinten azonban jelentős különbségek tapasztalhatóak ezen a területen: a Budapest-Közép-Dunavidék régióban például a régió teljes szállásdíjbevételének 89,5%-a származott a külföldi vendégek költéséből, míg Észak-Magyarországon csupán 25,5%-a. 61

62 16. ábra A szállásdíjbevételek szálláshelytípus szerinti megoszlása, 2002 (%) Panzió 7% 1* szálloda 1% Turistaszállás 1% Ifjúsági szállás 1% Üdülő ház 2% Kemping 3% 5* szálloda 24% 2* szálloda 6% 3* szálloda 24% 4* szálloda 31% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A szállásdíjbevételek regionális megoszlása A 2002-ben regisztrált 85,7 milliárd forint szállásdíjbevételből legnagyobb arányban a Budapest-Közép-Dunavidék régió részesült: a régió az összes szállásdíjbevétel 56,8%-át adta. A Balaton kereskedelmi szálláshelyei 17,6%-kal járultak hozzá a bevételekhez, a legkevesebb bevétel pedig a Tisza-tónál képződött (0,6%) (17. ábra). 17. ábra A turisztikai régiók részesedése a kereskedelmi szállásdíjbevételből, 2002 (%) Észak-Magyarország 4% Dél-Dunántúl 3% Közép-Dunántúl 3% Észak-Alföld 4% Dél-Alföld 3% Tisza-tó 1% Nyugat-Dunántúl 7% Budapest-Közép-Dunavidék 57% Balaton 18% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 62

63 A magánszálláshelyek kapacitása és forgalma A 110/1997. (VI.25.) kormányrendelet értelmében a lakások, üdülők és egyéb épületek, illetve azok egy részének, valamint a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása magánszállásadói tevékenységnek minősül, amennyiben a hasznosított ágyak száma nem haladja meg a tízet (vagy a szobák száma az ötöt). Magánszálláshely idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás, de nem minősül annak a lakásbérlet, házbérlet és az albérlet. Fizetővendéglátásnak minősül a városokban, illetve a kiemelt gyógy- vagy üdülőhelyeken folytatott magánszállásadói tevékenység, falusi szállásadás pedig a felsoroltakon kívüli községekben és a tanyás térségben végzett hasonló tevékenység. (Magyarországon a második, harmadik lakás nem minősül magánszálláshelynek.) Magyarországon 1998 és 2002 között 1 a fizetővendéglátással foglalkozók száma 32%- kal, a falusi szállásadók száma 39%-kal növekedett. A férőhely-kapacitás ugyanebben az időszakban 38, illetve 47%-kal bővült. A fizetővendéglátást igénybevevő vendégek száma 1998 és 2002 között összességében 4,4%-kal nőtt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma azonban 11%-kal csökkent. A belföldi és külföldi vendégek, illetve vendégéjszakák aránya ugyanebben az időszakban a belföldi vendégforgalom javára változott, bár a külföldiek részesedése még 2002-ben is meghaladta a belföldi forgalom részesedését: míg 1998-ban a vendégek 31%-a és a vendégéjszakák 30%-a volt belföldi, 2002-re a belföldi vendégek részesedése 45%-ra, a vendégéjszakák részesedése 40%-ra nőtt. Az átlagos tartózkodási idő a vizsgált időszakban csökkent: a belföldi vendégek esetében 6,4 napról 5,0 napra, a külföldi vendégek esetében 6,8 napról 6,3 napra. A falusi szálláshelyek vendégeinek száma ugyanekkor a fizetővendéglátásnál jóval jelentősebb mértékben, 51%-kal nőtt, és a vendégéjszakák száma is több mint 33%-kal emelkedett. A fizetővendéglátással szemben a falusi szállásadást a belföldi vendégek és vendégéjszakák túlsúlya jellemezte a vizsgált időszak során: 1998-ban a falusi szálláshelyet igénybevevő belföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák egyaránt a teljes forgalom 55%-át adták re az arányok némileg módosultak, a belföldi vendégek aránya 67%-ra, az általuk eltöltött vendégéjszakák aránya 63%-ra emelkedett és a vendégek számának növekedésével párhuzamosan - 5,3 napról 4,4 napra - csökkent az átlagos tartózkodási idő (1. táblázat). 63

64 A magánszálláshelyek főbb adatai Magyarországon, táblázat Fizetővendéglátás Falusi Fizetőven- Falusi Fizetőven- Falusi Fizetőven Falusi Fizetőven Falusi turizmus déglátás turizmus déglátás turizmus -déglátás turizmus -déglátás turizmus Szállásadók száma Férőhelyek száma Vendégek száma Belföldi vendégek Külföldi vendégek Vendégéjszakák száma Belföldi vendégéjszakák Külföldi vendégéjszakák Átlagos tartózkodási idő (nap) 6,7 5,3 6,6 5,1 6,5 4,7 6,1 4,5 5,7 4,7 Belföldi 6,4 5,3 6,7 4,5 6,0 4,3 5,7 4,1 5,0 4,4 Külföldi 6,8 5,3 6,5 6,0 6,8 5,4 6,3 5,1 6,3 5,4 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 64

65 Magyarország beutazó turizmusa Magyarország gazdaságában kiemelkedő jelentőségű a beutazó turizmus, a hazánkba érkező vendégek költése ugyanis szolgáltatásexportnak számít, amely jelentősen javítja a folyó fizetési mérleg egyenlegét. A határon regisztrált látogatók számára, illetve a kereskedelmi szálláshelyek és a magánszálláshelyek forgalmára vonatkozó adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a külföldiek magyarországi turisztikai célú költésére vonatkozó adatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) publikálja. Az alábbiakban a KSH és az MNB statisztikái, valamint elsődleges és másodlagos kutatások alapján kerülnek bemutatásra az 1990 és 2002 közötti időszak beutazó turizmusára, a turisták számára, költésére, a szálláshelyek külföldi vendégforgalmára, illetve a főbb küldőpiacokra és azok utazási szokásaira vonatkozó legfontosabb adatok. A nemzetközi látogatók száma 2002-ben Magyarországot 31,7 millió külföldi látogató kereste fel (1. ábra), ami a 2001-es évhez képest 3,5%-os növekedést, az elmúlt évtized mélypontjának tekinthető 1999-es évhez képest azonban 10,2%-os emelkedést jelent. Az egész időszakot vizsgálva a látogatók számának folyamatos ingadozása volt megfigyelhető, azzal a következménnyel, hogy 1990 és 2002 között összességében 15,7%-kal csökkent a hazánkba látogató külföldiek száma. E tény azonban a folyamatosan növekvő nemzetközi bevételek tükrében nem tekinthető negatív változásnak. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek száma 2002-ben kismértékben, 3,4%-kal csökkent 2001-hez és 13,1%-kal 1990 hasonló mutatójához képest, azonban 10,7%- kal emelkedett az elmúlt évtized legkevésbé sikeres évéhez, 1992-höz képest (2. ábra). A kereskedelmi szálláshelyeken 2002-ben regisztrált 2949 ezer külföldi vendég az összes, kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendég 49,4%-át jelentette. 65

66 1. ábra Nemzetközi beutazó forgalom Magyarországon, * (ezer fő) Átutazó Kiránduló Turista Látogató *1998-tól nem állnak rendelkezésre megosztott adatok Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2. ábra 3600 A külföldi vendégek száma a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, (ezer vendég) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 66

67 A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak száma a vendégek számánál nagyobb mértékben, 7,2%-kal csökkent 2002-ben az előző évhez képest, amely az elmúlt tizenhárom év legmagasabb értéke volt. A külföldi vendégéjszakák száma 2002-ben 6,1%-os visszaesést mutat az 1990-es értékhez képest ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákból 56,7%-kal részesedtek a külföldi vendégek (3. ábra) A külföld vendégéjszakák száma a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, (ezer vendégéjszaka) 3. ábra Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A fenti ábrákkal illusztrált, a vizsgált tizenkét évet jellemző növekedés korántsem volt egyenletesnek mondható, ami számos különböző okra vezethető vissza. Az időszak első éveiben a külföldi vendégforgalom csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy a Nyugat-Európából érkező turistáknak a rendszerváltozást közvetlenül követően tapasztalható kuriózumkereső érdeklődése alábbhagyott. A kelet-közép-európai térségben általános jelenség volt, hogy 1990-ben a határok megnyitásával hirtelen megnőtt a nyugat-európai országokból érkező turisták száma, majd az azt követő néhány évben visszaesett a turistaérkezések száma. A külföldi vendégforgalom volumene Magyarországon 1993-tól kezdett újra emelkedni, és ez a folyamat - kisebb megtorpanásokkal - az évtized végéig kitartott: mindössze a boszniai háború kiteljesedésekor (1995) és a koszovói válság idején (1999) volt tapasztalható átmeneti csökkenés a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalmában. 67

68 A külföldi vendégek és vendégéjszakák aránya az összes vendégforgalmon belül folyamatosan csökkent 1990 és 2002 között (4. ábra). A vizsgált periódusban a vendégérkezéseken belül a kétharmadáról kevesebb mint a felére, míg a vendégéjszakák esetében 76%-ról 56,7%-ra csökkent a külföldiek aránya. Ez a jelenség azonban nemcsak a külföldi vendégforgalom csökkenésével, hanem a belföldi turizmus növekedésével is magyarázható. 4. ábra 90% A külföldi vendégek részesedése a kereskedelmi szálláshelyek teljes vendégforgalmából, (%) 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Vendég % Vendégéjszaka % Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált átlagos tartózkodási idő (5. ábra) a külföldi vendégek esetében 3,2 3,6 éjszaka között változott az elmúlt tizenhárom évben, ami meghaladja a kereskedelmi szálláshelyek összes vendégénél mért 2,8-3,1 éjszaka közötti értéket. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 1990-ben (3,2 nap) és 1995-ben volt a legalacsonyabb (3,3 nap), míg 1999-ben a legmagasabb (3,6 nap). 68

69 5. ábra A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken, (nap) 3,60 3,50 3,40 3,30 3,20 3,10 3,00 2, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A külföldi vendégforgalom mennyiségi növekedése mellett szerkezetbeli változás is megfigyelhető volt az elemzett tizenhárom év során: a külföldi vendégek kereslete a kereskedelmi szálláshelyeken belül elsősorban a magasabb színvonalú szálláshelyek iránt növekedett. A szállodák részesedése a külföldi vendégéjszakákból 59,2%-ról 73,5%-ra, a panzióké pedig 3,7%-ról 6,2%-ra emelkedett a vizsgált időszakban. Ugyanebben az időszakban a kempingek részesedése 30,8%-ról 15,1%-ra, a nyaralóházaké pedig 4,6%-ról 2,8%-ra esett vissza, ahogy azt a 5.6. ábra is mutatja. A szállodák külföldi vendégforgalmát vizsgálva szintén megfigyelhető a magasabb szolgáltatási színvonalú szállodák iránti kereslet növekedése: a három-, négy- és ötcsillagos szállodák külföldi vendégéjszakákból való részesedése 1990 és 2002 között emelkedett, míg az egy- és kétcsillagos szállodáké csökkent (7. ábra). 69

70 6. ábra A külföldi vendégéjszakák megoszlása szálláshelytípus szerint, (%) 100% 95% 90% Ifjúsági szállás* Kemping 85% Nyaralóház 80% 75% Turista szállás Panzió 70% 65% Szálloda 60% 55% *1999-től külön típusként szerepel Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 7. ábra A szállodák külföldi vendégéjszakáinak megoszlása a szállodák kategóriája alapján, (%) 100% 80% 60% 5* 4* 3* 2* 40% 1* 20% 0% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 70

71 Az közötti időszakban a szervezett keretekben hazánkba látogató külföldiek száma ingadozott, és az 1990-es évek elején regisztrált értéket csak 2000-re érte el, amelyet ismét csökkenés követett az azt követő két évben 1 (8. ábra). 8. ábra A szervezet formában beutazó külföldiek száma, * (ezer fő) *1994-ig a KSH csak a társasutaztatók adatát publikálta Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A szervezetten érkező külföldiek arányának alakulását az összes külföldi látogató körében az 9. ábra szemlélteti és 2002 között a szervezett beutazók aránya, abszolút számukhoz hasonlóan, ingadozott. 1 Az ún. utazásszervezés szakágazatba sorolt utazási irodák számát 1994 óta közli a KSH. Ez a mutató 1994 és 2002 között 774-ről 661 irodára, tehát 14,6%-kal csökkent, amely az ágazat stabilitását megcélzó, a korábbinál szigorúbb szabályozással magyarázható. Az előbbi kategóriánál bővebb fogalom az ún. utaztató szervezet. A KSH adatai szerint 2002-ben összesen 1040 utaztató szervezet működött Magyarországon. Az utaztató szervezetek számát a KSH 1995-től publikálja, eszerint 1995 és 2002 között az utaztató szervezetek száma 18,9%-kal nőtt. 71

72 9. ábra A szervezetten érkező külföldiek aránya a teljes beutazó forgalomban, * (%) 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0, *1994-ig a KSH csak a társasutaztatók adatát publikálta Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A szervezett turizmusban résztvevők vendégéjszakáinak száma 1990-et követően oly mértékben esett vissza, hogy 2002-ben ez a mutató az 1990-es érték mindössze 57,5%-át érte el (10. ábra). 10. ábra A szervezett formában beutazók vendégéjszakáinak száma, (ezer éjszaka) *1994-ig a KSH csak a társasutaztatók adatát Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 72

73 A külföldi vendégforgalom alapvetően két területen koncentrálódik Magyarországon: ben a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek 74,1%-át, illetve vendégéjszakáinak 73,6%-át Budapesten és a Balatonnál regisztrálták. A beutazó turizmus átfogóbb elemzése érdekében tehát ezen két terület vendégforgalmát érdemes kiemelten is megvizsgálni. Budapest Magyarország fővárosa a hazánkba érkező turisták első számú desztinációja: 2002-ben a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek 56,6%-a érkezett Budapestre és a vendégéjszakák 42,9%-a realizálódott a fővárosban. A főváros részesedése a külföldi vendégforgalomból nőtt az évtized során, mivel 1990-ben még csak a vendégek 41,8%-át és a vendégéjszakák 36,2%-át realizálta. Budapest külföldi vendégforgalmának alakulása sokban hasonlít az országos szinten tapasztaltakhoz, néhány ponton azonban eltér attól. A fővárosban az 1990-es évet követő vendégforgalom-csökkenés 1993-ig tartott, ezt követően a külföldi utazók száma - kisebb visszaesésekkel - fokozatosan emelkedni kezdett (11. ábra). 11. ábra 5000 A budapesti kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma, (ezer vendég és ezer vendégéjszaka) Vendég Vendégéjszaka Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 73

74 2001-ben mind a külföldi vendégek (1644 ezer fő), mind a vendégéjszakák (4354 ezer éjszaka) száma a vizsgált tizenkét év legmagasabb értékét mutatja, amelyet a vendégek számában 3,6, a vendégéjszakák számában 4,6%-os csökkenés követett 2002-ben. A évi vendégforgalmi adatok a visszaesés ellenére 35,0%-os, illetve 28,6%-os növekedést mutatnak 1993-hoz - a legkevésbé sikeres évhez - képest. Mindez azt jelzi, hogy az 1990-es években az országos szinten mért növekedési ütemet meghaladóan bővült a külföldi vendégforgalom Budapesten. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a fővárosban elmarad az országos 3,2-3,6 éjszakás szinttől: mindössze 2,6-3,0 éjszaka körül mozgott az elemzett évek során. A rövidebb átlagos tartózkodást a Budapestre érkező külföldiek motivációja magyarázza, hiszen nagy részük üzleti utazás, illetve városlátogatás céljából látogat a fővárosba. Az átlagos tartózkodási idő értéke a legmagasabb 1991-ben volt (3,0 nap), a legalacsonyabb pedig ban és 1999-ben (2,6 nap) (12. ábra). 12. ábra 3,1 A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken, (nap) 3,0 2,9 2,8 2,7 2,6 2,5 2,4 2, Forrás : Központi Statisztikai Hivatal A budapesti kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának nagy részét a külföldi vendégek adják, részesedésük azonban csökkent a vizsgált időszak során, mind az összes kereskedelmi szálláshely esetében, mind pedig a szállodákban és 2002 között a főváros kereskedelmi szálláshelyein 91,5%-ról 82,3%-ra, a szállodákban 93,0%-ról 84,3%-ra csökkent a külföldi 74

75 vendégek aránya, ami azonban így is jóval meghaladja az országos átlagot mind a szállodák, mind az összes kereskedelmi szálláshely esetében (13. ábra). 13. ábra 95% A külföldi vendégek aránya a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken, (%) 90% 85% 80% 75% 70% Összesen % Szálloda% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A külföldi vendégéjszakák szálláshelytípus szerinti megoszlásából (14. ábra) kiderül, hogy az elmúlt évek során a szállodai vendégéjszakák aránya folyamatosan 90% körül alakult Budapesten, 1996 után pedig folyamatosan meghaladta azt, ami azt jelenti, hogy a Budapestre érkező külföldi vendégek az országos átlagnál magasabb arányban választották a szállodákat. A fővárosban is megfigyelhető a szállodák és a panziók térnyerése a turistaszállók, a nyaralóházak és a kempingek rovására. 75

76 14. ábra A külföldi vendégéjszakák megoszlása szálláshelytípus szerint Budapesten, (%) 100% 95% Ifjúsági szállás Kemping Nyaralóház Turistaszállás Panzió Szálloda 90% 85% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A budapesti szállodák vendégforgalmának alakulása 1990 és 2002 között hasonló az összes szálláshelynél tapasztalthoz, azzal az eltéréssel, hogy az 1993-tól 2002-ig tartó időszakban a növekedés üteme magasabb volt: 2002-re a vendégek száma 43,2%-kal, a vendégéjszakáké pedig 37,3%-kal emelkedett az évi szinthez képest (15. ábra). 15. ábra A budapesti szállodák vendégforgalma, (ezer vendég és ezer vendégéjszaka) Vendég Vendégéjszaka Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 76

77 Balaton A Balaton-part 2 Budapest után a második legkedveltebb magyar célterület a külföldi turisták körében: 2002-ben a külföldi vendégek 17,5%-a látogatott el a térségbe és itt realizálódott a vendégéjszakák 30,6%-a. A fővároshoz hasonlóan az 1990-es évek elejével összevetve a Balaton-part részesedése növekedett a külföldi vendégforgalomból, különösen az érkezők számát illetően: 1990-ben a külföldi vendégeknek csupán 13,4%-át, míg a vendégéjszakák 28,2%-át regisztrálták a térség kereskedelmi szálláshelyein. Ez a növekedés azonban nem érvényesült egyenletesen az időszak során, hanem szinte kizárólag az időszak végén. Összességében megállapítható, hogy a Balaton-part kereskedelmi szálláshelyeinek külföldi vendégforgalma a teljes magyarországi és a budapesti tendenciával ellentétben nem lendült fel 1993 után, a külföldi vendégek száma ezer (517 ezer volt 2002-ben), a vendégéjszakáké pedig 2,21-3,0 millió (2002-ben 3,1 millió) között stagnált ebben az időszakban. A kedvezőtlen kivételt az 1995-ös év jelentette, amikor a boszniai háború miatt jelentősebben vissza is esett a forgalom. A koszovói válság idején (1999) viszont valamelyest emelkedett a Balatonhoz érkező külföldi vendégek száma, mivel a bizonytalan helyzet miatt az Adriai-tenger helyett sokan Magyarországot választották úti célul. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a Balaton-parton majdnem kétszerese az országos adatnak, amit az üdülési célú utazások magasabb tartózkodási ideje indokol és 2002 között azonban a mutató értéke 6,6 napról 6 napra csökkent. A külföldi vendégforgalom stagnálása miatt a külföldi vendégek részesedése a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáiból jelentősen csökkent a Balatonnál: míg ben az összes vendég 79,5%-át, addig 2002-ben mindössze 50,0%-át adták a külföldi vendégek a térség kereskedelmi szálláshelyein. A Balaton-parton töltött külföldi vendégéjszakák megoszlása az egyes szálláshelytípusok között szintén a szállodák részesedésének emelkedését (24,2%-ról 60,6%- ra) és a kempingek részesedésének csökkenését (66,5%-ról 27,2%-ra) mutatja az elemzett évek során. A szállodák mellett emelkedett a panziók és a turistaszállók külföldi vendégéjszakákból való részesedése, míg a nyaralóházaké és a kempingeké csökkent. A vízparti üdülést kereső vendégforgalom miatt azonban az országos átlagnál így is lényegesen alacsonyabb a szállodák és a panziók aránya a vendégéjszakákból, a kempingeké és a nyaralóházaké viszont magasabb. 2 Ebben a fejezetben a Balaton-part mint kiemelt üdülőkörzet statisztikai adatait ismertetjük. 77

78 A Balaton-parti szállodák külföldi vendégforgalma az összes kereskedelmi szálláshellyel ellentétben a vizsgált tizenhárom év során dinamikusan növekedett. A külföldi vendégéjszakák száma mindössze 1995-ben és 1999-ben csökkent valamelyest az előző évhez képest, összességében viszont 2002-ben a külföldi vendégek száma 81,4%-kal, a vendégéjszakáké pedig 155,4%-kal haladta meg az 1990-es értéket a szállodákban. A külföldi vendégek tartózkodási ideje a balatoni szállodákban eközben 3,9 napról 5,5 napra emelkedett. Magyarország legfontosabb küldőpiacai A Magyarországot felkereső külföldi látogatók túlnyomó többsége az európai országokból, illetve az Amerikai Egyesült Államokból érkezik. Magyarország legjelentősebb küldőpiacai között a legmagasabb utazási intenzitással rendelkező országok (például Németország, Hollandia vagy Olaszország), illetve a közép-európai régiót képviselő, viszonylag közeli (vagy akár szomszédos) országok (mint például Lengyelország vagy Ausztria) találhatóak meg. Attól függően, hogy a hazánkba látogatók számát vagy a Magyarországon töltött vendégéjszakák számát vizsgáljuk, eltérő képet kapunk a magyar turizmus számára legfontosabb küldőországokról. A beutazók számát tekintve az elmúlt évtizedben egyértelműen a közeli országok biztosították a forgalom túlnyomó többségét (1. táblázat), a nálunk realizálódott vendégéjszakákat figyelembe véve azonban előtérbe kerültek távolabbi, nagy utazási intenzitású országok (2. táblázat). Magyarország legfontosabb küldőországainak összetétele a rendszerváltást követő tizenkét év során mind a látogatók, mind a vendégéjszakák tekintetében némileg megváltozott. A legtöbb látogatót regisztráló küldőországok közül valamennyi esetében csökkent a Magyarországra látogatók számának abszolút értéke, mint ahogy az összes látogató száma is visszaesett. Ausztria és Németország részesedése ugyanakkor kissé növekedett annak köszönhetően, hogy az innen érkező látogatók száma az átlagosnál alacsonyabb ütemben csökkent a vizsgált tizenkét év során. A vendégéjszakák vonatkozásában is hasonló tendencia figyelhető meg: hagyományos küldőpiacaink vendégéjszakáinak száma és az összes vendégéjszakából való részesedése egyaránt csökkent. Kivételt képez ezalól az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok, amelyek részesedése növekedett, miközben a vendégéjszakák száma is nőtt, illetve stagnált. 78

79 Ország* Magyarország legfontosabb küldőpiacai a látogatók száma alapján 1. táblázat Látogatók száma 1990 Látogatók száma 1995 Látogatók száma 2002 száma (ezer) aránya (%)** száma (ezer) aránya (%)** száma (ezer) aránya (%)** 1. Románia , , ,8 2. Ausztria , , ,9 3. Szlovákia*** , , ,8 4. Jugoszlávia , ,3 5. Németország , , ,6 6. Ukrajna , ,3 7. Horvátország , ,7 8. Lengyelország , , ,9 9. Bulgária , ,4 10. Szlovénia , ,9 Összesen , ,6 Összes külföldi látogató *Az országok sorrendjét a évi adatok alapján határoztuk meg. ** Az összes külföldi látogatóból való részesedés. ***1990-ben és 1995-ben Csehország és Szlovákia együtt szerepelnek. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 79

80 Ország* Magyarország legfontosabb küldőpiacai a vendégéjszakák száma alapján 2. táblázat Vendégéjszakák száma 1990 Vendégéjszakák száma 1995 Vendégéjszakák száma 2002 száma aránya (%)** száma aránya (%)** száma aránya (%)** 1. Németország , , ,4 2. Ausztria , , ,1 3. Olaszország , , ,4 4. Hollandia , , ,3 5. USA , , ,9 6. Nagy-Britannia , , ,8 7. Lengyelország , , ,5 8. Franciaország , , ,6 9. Dánia , ,5 10. Spanyolország , ,4 Összesen , ,5 Összes külföldi vendégéjszaka *Az országok sorrendjét a évi adatok alapján határoztuk meg. ** Az összes külföldi vendégéjszakából való részesedés Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 80

81 A fentiek jól illusztrálják, hogy Magyarország fő küldőterületeit három markánsan különböző országcsoport alkotja: Egyrészt a szomszédos országok, amelyeknek elsősorban magyarlakta területeiről nagy számú rokoni, baráti kör látogat hazánkba, amely a turistaforgalom mellett igen jelentős kirándulóforgalmat is generál. A kirándulóforgalom természetesen a kereskedelmi szálláshelyeken nem jelenik meg, mint ahogy az innen érkező turistaforgalom nagy része sem, hiszen az ezekből az országokból érkezők többsége turisztikai szolgáltatásokat nem vesz igénybe. Szomszédos országaink közül kivételt képez Ausztria, amely a vendégéjszakákat tekintve is jelentős helyet foglal el hazánk beutazó forgalmában, Ausztriát ezért a második csoportba soroljuk, amelyet Magyarország hagyományos nagy küldőországai alkotnak: Németország, Olaszország, Hollandia (illetve a Benelux államok), Lengyelország és az Amerikai Egyesült Államok. Ezen országok helyezései a kereskedelmi szálláshelyi és különösen a szállodai rangsorban a legmagasabbak, ami az átlagosnál magasabb fajlagos költést eredményez. Kivételt képez ez alól Hollandia, ahol a kempingek, és Lengyelország, ahol a magánszálláshelyek igénybevétele a legmagasabb. A harmadik csoportot a dinamikusan fejlődő, új küldőterületek alkotják, például Európában Franciaország, Spanyolország, Portugália, a skandináv országok, Nagy- Britannia, valamint az Európán kívüli területekről Japán, Izrael vagy Kanada. Ezek az országok a kereskedelmi szálláshelyi forgalomból ma még nem rendelkeznek jelentős részesedéssel, az elmúlt öt év trendjeit figyelembe véve azonban dinamikusan fejlődnek és ma még kihasználatlan lehetőségeket rejtenek magukban. Amint az a fenti táblázatokból látható, a hét legfontosabb küldőpiac a turistaforgalom több mint kétharmadát adja. Németország önmagában a külföldi vendégek több mint 40%-át adja, s ezáltal hazánk legfontosabb küldőpiacának tekinthető. A hagyományosan jelentős küldőpiacok részesedésének csökkenésével párhuzamosan néhány, volumenében ma még kevéssé számottevő, de jelentős potenciállal rendelkező küldőpiac részesedése növekedett az elmúlt évtizedben. A keleti piacok erősödését mutatja, hogy közülük egyre többen szerepelnek - elsősorban a keleti régiók - legfontosabb küldőországaink között. Az egyes országok utazóinak preferenciái jelentősen eltérnek egymástól, amely az utazási motivációkban és az országon belüli célterület kiválasztásánál egyaránt 81

82 megmutatkozik 3. (Utóbbi részletezése a "Turisztikai régiók Magyarországon" című fejezetben olvasható.) Magyarország belföldi és beutazó turizmusa országonkénti bontásban, Látogatók száma Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyen Vendégéjszakák száma a kereskedelmi Ország ezer változás (%, 2002/2001) ezer változás (%, 2002/2001) szálláshelyen ezer változás (%, 2002/2001) Belföld ,0 2, ,4 1,1 Németország 2 738,6 0,5 782,9-8, ,7-11,1 Ausztria 4 735,1-1,1 239,7 3,9 719,4 0,9 Olaszország 417,6-0,3 172,4-5,9 447,0-9,4 Hollandia 239,2 13,4 104,6-8,4 432,9-17,5 Nagy-Britannia 206,9 3,5 141,8 9,7 389,0 12,1 Lengyelország 905,8 18,1 109,0-3,0 356,5-13,5 Franciaország 233,4 25,1 111,9 9,9 264,3 9,6 Dánia 58,4 7,3 47,2 5,9 254,8 7,7 Spanyolország 80,7 9,9 89,7-5,3 239,0-2,2 Svájc 127,0 8,9 53,2 3,8 195,3 1,3 Oroszország 88,0-5,7 47,2-5,4 174,8-9,7 Románia 5 660,1 16,4 87,1 10,4 174,6 11,7 Jugoszlávia 3 912,1 12,2 78,8 3,0 165,9-0,7 Svédország 122,7 5,0 49,8-3,8 147,6-6,6 Csehország 512,8 14,8 49,5 16,6 139,7 18,7 Finnország 67,0-8,6 41,0-7,5 129,9-9,9 Belgium 72,7 10,9 39,2-8,8 128,4-8,6 Ukrajna 2 641,8-1,8 50,6 24,7 113,7 36,2 Szlovákia 4 050,5 4,1 33,1-3,3 86,5-17,0 Görögország 68,1 8,4 26,9 7,1 69,8 4,1 Norvégia 37,3-1,9 20,3-4,7 63,8-4,7 Horvátország 2 114,9-18,0 29,7-13,9 59,8-18,2 Szlovénia 598,1-3,2 18,5 1,0 37,6 6,9 Törökország 143,5-16,5 13,4 12,0 36,9 8,7 Európai országok összesen ,7 3, ,6-2, ,9-6,3 Ebből Európai Unió 9 089,0 0, ,0-3, ,8-7,5 Ebből egyéb európai n.a. n.a. 93,5 1,0 250,2 4,7 Izrael 89,9-24,3 66,6-30,2 209,0-26,5 Japán 87,1-10,6 71,1-14,1 152,4-10,4 Kanada 60,6-0,1 14,3-6,8 47,3-7,9 USA 334,9-5,5 132,8-8,8 396,9-6,6 Külföld összesen ,2 3, ,4-3, ,5-6,7 Mindösszesen ,2 3, ,3-0, ,9-3,5 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 3 A Magyarországra látogató külföldiek utazási szokásairól, motivációiról és elégedettségéről a Magyar Turizmus Rt. és a Központi Statisztikai Hivatal végzett különböző mélységű felméréseket az 1990-es években, rendszeres és egységes struktúrájú felmérésekre 2003 júniusától a KSH szervezésében, az Országos Idegenforgalmi Bizottság, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Turizmus Rt. közreműködésével kerül sor. 4 A külföldi országok sorrendje a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján került kialakításra. 82

83 A magyar lakosság utazási szokásai A rendszerváltást követően, 1990-ben a határok átjárhatósága eredményeként a magyar lakosság külföldi utazásainak száma jelentősen emelkedett, míg a belföldi turizmus visszaesett. A kiutazások száma azonban a rendszerváltást követő évek növekedését követően 1994 után csökkeni kezdett (1. ábra), hiszen a külföldi utazás vesztett újszerűségéből, bár a világturizmus tendenciái alapján megfigyelhető, hogy a napról-napra megjelenő új desztinációk újabb és újabb látogatókat csábítanak külföldi utazásra. 1. ábra A kiutazások szám ának alakulása Magyarországon, (ezer fő ) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Ami a belföldi kereslet alakulását illeti, fontos megemlíteni, hogy a korábbi támogatások jelentős része csökkent, a kedvezményes üdülési lehetőségek - például vállalati üdülőkben, gyermektáborokban - többsége megszűnt. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák számát alapul véve 1991-től azonban a belföldi turizmus szinte folyamatos emelkedést mutatott csak 2001-ben figyelhető meg enyhe visszaesés, így elmondható, hogy Magyarországon is elindult a belföldi turizmus fejlődése (2. ábra). 83

84 2. ábra Belföldi forgalom a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, (ezer vendég és ezer vendégéjszaka) Vendégéjszaka kereskedelmi szálláshelyen Vendégéjszaka szállodában 4000 Vendég kereskedelmi szálláshelyen Vendég szállodában Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. megbízásából első alkalommal 1997-ben készült felmérés. A felmérés eredményei szerint ebben az évben a háztartások 34%- a utazott el legalább egy alkalommal belföldre vagy külföldre, ezen belül a csak belföldön utazók aránya 71% volt. Az otthon maradás oka elsősorban anyagi, illetve egészségügyi volt, de szerepet játszott az időhiány is. A megkérdezettek 23%-a egyik utazását sem minősítette főnyaralásnak, 54% belföldi utat, 23% pedig külföldi utat jelölt meg főnyaralásként 1. A belföldi és a külföldi utazások, a felmérés adatai szerint, sok esetben kizárták egymást, hiszen a mind belföldi, mind külföldi utazáson részt vettek aránya mindössze 15% volt. A magyar lakosság utazási szokásainak megismerésében a következő állomást az a kutatás jelentette, amelyet a Magyar Turizmus Rt októberében végeztetett el a magyar háztartások körében, a megelőző 12 hónap utazásaira vonatkozóan. A vizsgált időszakban a háztartások 62%-ában fordult elő minimum egy olyan utazás, amelynek során a háztartás legalább egy tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől, ami az 1997-es utazási gyakorisághoz képest jelentős növekedést jelez. A nem utazók ismét elsősorban anyagi, másodsorban egészségügyi okok miatt maradtak otthon. A vizsgálatot 1 Főnyaralás lehetett minden olyan utazás, amelynek hossza legalább négy éjszaka volt, és amelyen többtagú háztartás esetében legalább két tag részt vett. Feltétel volt azonban az,hogy a megkérdezett főnyaralásnak tartsa az adott utazást. 84

85 megelőző 12 hónapban megtett utak 87%-ának belföldi, 13%-ának határokon túli volt a fő úti célja. Belföldi turizmus 2002-ben a kereskedelmi szálláshelyeken 3022 ezer belföldi vendéget regisztráltak, akik összesen 7726 ezer éjszakát töltöttek el, míg 1990-ben 1607 ezer vendéget és 3403 ezer éjszakát regisztráltak. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák igénybevétele növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években, ami a belföldi turisztikai kereslet magasabb színvonalú szolgáltatások irányába való eltolódását jelzi ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakáknak 40,4%-át tették ki a szállodai vendégéjszakák, ugyanez az arány 2002-ben viszont 52,7% volt. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási idejét vizsgálva kis mértékű növekedés állapítható meg az elmúlt évtizedben: míg 1990-ben az átlagos tartózkodási idő 2,1 napot tett ki, addig 2002-re 2,6 napra nőtt. Ezzel párhuzamosan a turisztikai kereslet szerkezeti átalakulásának kedvező trendjét jelzi az is, hogy a szállodákban regisztrált átlagos tartózkodási idő jelentős mértékben növekedett: míg 1990-ben 1,8 nap volt, 2002-re elérte a 2,5 napot. A szállodák belföldi vendégeinek száma 1990 után 1991, 1995 és 2001 kivételével folyamatosan emelkedett, az évtized elején nagyobb mértékben (1993-ban 23,2%-kal), ezt követően kevésbé, azonban továbbra is jelentősen (1999-ben például 9,8%-kal). A szállodai vendégéjszakák száma a vendégek számához hasonlóan alakult az elmúlt években, 1991, 1995 és 2001 kivételével növekedés volt tapasztalható. A vendégéjszakák száma a vendégek számánál dinamikusabban emelkedett (1999-ban például 11,8%-kal), annak következtében, hogy a szállodákban az átlagos tartózkodási idő az időszak alatt jelentős mértékben növekedett. A belföldi és külföldi vendégforgalom szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált időszak során a külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák aránya fokozatosan csökkent mind a kereskedelmi szálláshelyek, mind azon belül a szállodák vendégforgalmában. Ennek következtében a kereskedelmi szálláshelyeken 2002-re a vendégek esetében többségbe kerültek a belföldiek (50,6%) és a belföldi vendégéjszakák (43,3%) aránya is jelentősen meghaladta az 1990-es értéket, amikor a belföldi vendégek aránya 32%, a vendégéjszakáké 24% volt (3. ábra). 85

86 3. ábra A belföldi forgalom részesedése a kereskedelmi szálláshelyek forgalmából*, (%) 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% *fizető vendéglátás nélkül Belföldi vendégéjszaka % Belföldi vendég % Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A kereskedelmi szálláshelyeken belül csak a szállodák belföldi vendégforgalmát vizsgálva hasonló tendencia figyelhető meg, mint az összes kereskedelmi szálláshely esetében: 1990 és 2002 között jelentősen növekedett a belföldi forgalom aránya a teljes forgalomban. Míg ben a belföldi vendégek részesedése 23%, a belföldi vendégéjszakáké 18% volt, addig ben az összes vendég 40%-a érkezett belföldről és a szállodai vendégéjszakák több mint 35,4%-át belföldi vendégek töltötték el. Külön megvizsgálva a szervezett belföldi turizmus forgalmát, a statisztikai adatok alapján látható, hogy az közötti időszakban 2 a belföldi, szervezett utazáson résztvevő látogatók száma 300 ezer fő körül ingadozott (4. ábra). 2 A szervezett belföldi turizmus adatait a Központi Statisztikai Hivatal 1994 óta publikálja. 86

87 4. ábra 1200 A szervezett belföldi turizmusban résztvevők számának alakulása, * (ezer fő) Vendégéjszakák Látogató *A KSH 1994 előtti adatokat nem publikált Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A Magyar Turizmus Rt es felmérése szerint - az utazásokat családi és egyéni utazásokra bontva - megfigyelhető volt, hogy a családi utazások legkedveltebb úti célja a Balaton (31,8%), ezt követte az Északi-középhegység, Budapest és a Dunakanyar. A családi utazások többségénél a fő motivációt az üdülés/nyaralás, valamint a rokonok és a barátok meglátogatása jelentette. Az igénybevett szálláshely elsősorban a rokonok, barátok által rendelkezésre bocsátott, ingyenes szállás volt, az igénybevett közlekedési eszközöknél első helyen a személygépkocsi, majd a vonat és az autóbusz szerepelt. A családi utak 86%-át a családok maguk szervezték. Az utazások háromnegyede 7 napig tartott, a belföldi családi utak átlagos hossza 6,7 nap volt. Az utak többsége a nyári hónapokra kiemelten júliusra és augusztusra koncentrálódott. Az egyéni belföldi utazások legfőbb célpontját is a Balaton jelentette, a második helyen azonban a családi utaktól eltérően a főváros szerepelt. A motivációk sorában az első szintén a nyaralás/üdülés, ezt követi a rokonlátogatás, megjelenik a hivatalos/üzleti út, illetve jelentős még a hétvégi kikapcsolódás. Közlekedési eszközként az egyéni utazók is elsősorban személygépkocsit, vonatot és autóbuszt vettek igénybe. Az egyéni utak 55%-a 3 napnál rövidebb volt, 29%-uk pedig 4-7 napig tartott, így összességében az utazások átlagos 87

88 hossza 5,4 napot tett ki. A családi utazásokhoz hasonlóan a szervezés elsősorban itt is egyéni volt, utazási iroda a belföldi egyéni utak mindössze 2%-ában vett részt szervezőként. Ami a főnyaralásként megnevezett belföldi utazásokat illeti, ezek elsődleges úti célja a Balaton, a gyógyfürdők és az Északi-középhegység volt. Az utazások 63%-ában a fő motivációt a nyaralás/üdülés jelentette, a tartózkodás alatt végzett tevékenységek között kiemelendő a kirándulás, a természetjárás, a strandolás és a fürdés. Az igénybevett szálláshelyeknél első helyen az ingyenes szállás állt, ebben a kategóriában jelentős szerepet kapott a saját nyaraló is. A főnyaralások átlagos hossza egy hét volt, az utak a nyári hónapokra elsősorban júliusra és augusztusra koncentrálódtak. Az utazási döntésben jelentős szerepet játszott a rokonok, barátok meghívása, az úti cél adottságai, illetve a korábbi tapasztalatok. A Magyar Turizmus Rt ben végzett felmérése szerint a belföldre utazók körében a legnépszerűbb desztináció a Budapest-Közép-Dunavidék volt (az összes úti cél 21%-a ebben a régióban volt található), ezt követte a Balaton (15%) és a Dél-Alföld (14%) (5. ábra). A felkeresett desztinációk népszerűségi sorrendje tehát némiképpen átalakult 1997-hez képest, a Balaton elvesztette vezető szerepét, ami arra utal, hogy a jelentősen megnövekedett utazási gyakoriság elsősorban a rövidebb, elsősorban hétvégi utazások népszerűsége növekedésének köszönhető. 5. ábra A belföldi turisták úti céljainak megoszlása, 2000 (%) Tisza-tó 3% Dél-Alföld 14% Budapest-Közép-Dunavidék 23% Észak-Alföld 9% Balaton 16% Észak-Magyarország 13% Dél-Dunántúl 6% Közép-Dunántúl 11% Nyugat-Dunántúl 5% Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T. 88

89 A belföldi utazások időpontját tekintve megállapíthatjuk, hogy a legnépszerűbbek a májusaugusztusi, azaz az iskolai szünetre és a turisztikai főszezonra eső utak. Az utazások több mint harmadának (38%) rokoni/baráti látogatás volt a legfontosabb célja, de sokan (25%) jelölték meg elsődleges célként a nyaralást/üdülést, illetve a hétvégi kikapcsolódást (16%) is. Az üzleti, hivatalos út mindössze 3%-kal szerepelt. A fő motivációk jelentőségének megoszlását a 1. táblázat mutatja be. Az 1997-es adatokkal összehasonlítva az utazók motivációit megfigyelhető, hogy változatlanul jelentős szerepet játszik a nyaralás/üdülés és a rokonok, barátok meglátogatása, a hétvégi kikapcsolódás iránti igény azonban három évvel korábban még nem jelent meg ilyen hangsúlyosan táblázat A legfontosabb utazási motivációk, 2000 (az összes utazás %-ában) Motiváció Említések aránya (%) Rokoni vagy baráti látogatás 38 Nyaralás/üdülés 25 Hétvégi kikapcsolódás 16 Hobby tevékenység 4 Üzleti, hivatalos út 3 Gyógyüdülés, fitness, wellness 2 Sporttevékenység 1 Városlátogatás 1 Kulturális eseményen való részvétel 1 Incentive utazás 1 Ösztöndíj, tanfolyamokon, szakmai táborokban való 1 részvétel Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T. Az utazások döntő többsége alatt a megkérdezettek egy helyen tartózkodtak (89%), ritkán fordult elő csillagtúra (7%), körutazás (2%), több helyszín felkeresése (2%), vagy egy helyben való pihenéssel kombinált körutazás (1%). Az utazók utazásaik során elsősorban ingyenes magánszállást vettek igénybe, ezt követte a saját nyaraló, majd a szálloda és a kemping. A fizető magánszállás, a vállalati üdülő, az ifjúsági szállás, a panzió, illetve a vadkemping, az apartman és a turistaszállás viszonylag kis szerepet játszott (6. ábra). Az utazások csaknem kétharmadánál (60%) a válaszadó maga 89

90 oldotta meg az étkezését, teljes ellátás pedig az utak harmadát (35%) jellemezte. A félpanzió és a csak reggeli igénybevétele nem volt jelentős. 6. ábra Ifjúsági szállás 2% Panzió 2% Vadkemping 1% Az utazók által igénybevett szállás típusa, 2000 (%) Apartman 1% Turistaszállás 1% Egyéb 5% Vállalati üdülő 3% Fizető magánszállás 3% Kemping 4% Szálloda 4% Saját üdülő 13% Ingyenes 61% Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Az úti cél eléréséhez 2000-ben, 1997-hez hasonlóan, a megkérdezettek elsősorban személygépkocsit vettek igénybe, ezt követte a vonat és a menetrendszerű busz. A bérelt busz, a hajó és a kerékpár az utazások 1-3%-ában játszott szerepet (7. ábra). 3 Fontos megjegyezni, hogy az 1997-es felmérés a évi kutatástól kissé eltérő kategóriákat használt. 90

91 7. ábra Az úti cél eléréséhez igénybevett közlekedési eszköz megoszlása, 2000 (%) Bérelt busz 3% Hajó 1% Kerékpár 1% Egyéb 2% Menetrendszerű busz 16% Személygépkocsi 52% Vonat 25% Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 A belföldi utazások között a rövid, 2-3 éjszakás gyakorlatilag egy hétvégét meg nem haladó utazások játszották a legfontosabb szerepet (az utak 44%-ában). A lakosság 23%-a utazott egy éjszakára, 13%-uk 4-5 éjszakára, 10% 6-7 éjszakára, 8% 8-14 éjszakára, 2% pedig éjszakára. Mindennek eredményeként a belföldi utazások során a turisták átlagosan 4,1 éjszakát töltöttek a felkeresett helyszínen. A magyar utazók 2000-ben utazásaik alatt elsősorban rokonaikat, barátaikat látogatták meg (erre utal az ingyenes magánszállás kiemelkedően magas arányú igénybevétele is), nagy népszerűségnek örvendett azonban a természetjárás és a fürdés is, illetve némileg kisebb mértékben a kertészkedés (ami elsősorban a hobbytelkek, saját nyaralók felkereséséhez kapcsolódó tevékenység). Az utazás alatt végzett legfontosabb tevékenységek körét a 2. táblázat illusztrálja. 91

92 2. táblázat Az utazás alatt végzett legfontosabb tevékenységek, 2000 (%) Tevékenység Említések aránya (%) Rokonok, ismerősök felkeresése 44 Kirándulás, természetjárás 33 Strandolás, fürdés 32 Kertészkedés, kerti munka 25 Hobby tevékenység 15 Szórakozás, diszkó, tánc 14 Műemlékek, kastélyok meglátogatása 11 Múzeumlátogatás 7 Vásárlás 7 Vízisport 6 Kerékpározás 6 A helyi ételspecialitások megkóstolása, borkóstolás 5 Természetvédelmi terület felkeresése 5 Népi kulturális örökség megtekintése 4 Egyéb kulturális rendezvények meglátogatása 4 Tárgyaláson, konferencián, tréningen való részvétel 4 (Gyógy)fürdő, wellness, fitness program 4 Színház, opera, hangverseny látogatás 3 Tanulás, szakmai táborban való részvétel 2 Egyéb sport 2 Világörökség megtekintése 1 Lovaglás 1 Egyéb tevékenység 6 Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T. Az utak több mint felét (57%) a család maga szervezte, ezt követték - 23%-kal - a megkérdezett által egyedül szervezett utak, a család és az útitársak által szervezett utak (7%), illetve a munkahely vagy az iskola szervezésében létrejött utak (5%). Az utazási irodákat az utazók 93%-ban szállásfoglalás, 72%-ban pedig az étkezés megszervezése céljából vonták be. 92

93 Jóval kisebb arányban szerepelt a belépők, bérletek vásárlása és az utaztatás (15%), illetve a helyi programok, kirándulások szervezése (4%). Az utazás költségéről is számot adó háztartásokban 2000-ben átlagosan Ft-ot költöttek egy útra, az egy főre eső fajlagos költés Ft volt. Az egyes belföldi régiókban eltérően alakult az utazók költése: a legmagasabb összegeket - mind utanként, mind pedig utazónként - a Balaton régióban kellett kifizetni, a legkisebb költséggel pedig a Dél-Alföldön tudtak a megkérdezettek utazni (8. ábra). 8. ábra A belföldi utazás költségei az egyes régiókban, 2000 (Ft) Balaton Ft/utazás Ft/fő Forrás:Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Kiutazó turizmus 2002-ben megközelítőleg 13 millió magyar látogatott külföldre, ami 2001-hez képest a kiutazások számában jelentős, 16,1%-os növekedést jelent és 2002 között a külföldre látogató magyarok számának alakulását a 6.1. ábra mutatja. Mint az az ábráról leolvasható, az 1991-es és 1994-es csúcsot követően a kiutazók száma jelentősen visszaesett, majd 1999-től újra növekedésnek indult. Az ETC (European Travel Commission, Európai Utazási Bizottság) közötti időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló adatai szerint a magyar kiutazók esetében a legnépszerűbb külföldi úti célok között egyaránt találhatunk szomszédos országokat 93

94 (Románia, Ausztria) és hagyományos tengerparti üdülőhelyeket (Olaszország, Görögország) (3. táblázat). Az úti célok népszerűsége az évtized során természetesen változott: Horvátország és Görögország látogatottsága például folyamatosan növekedett 1996 és 2002 között, Németországé és Ausztriáé viszont ingadozást, illetve enyhe csökkenést mutatott. Az egyes kontinenseket vizsgálva megállapítható, hogy a magyar kiutazó forgalomban egyértelműen Európa a domináns desztináció. 3. táblázat A Magyarországról külföldre utazók száma (ezer fő)* A legkedveltebb úti célok** Olaszország Románia Ausztria Németország Horvátország Görögország Kontinensek Európa Afrika Amerika Ázsia és Ausztrália Összesen *Az adatok a 15 éves és annál idősebb népességre vonatkoznak, és csak 1996-tól állnak rendelkezésre. A táblázat tartalmazza a magyarok azon külföldre történő utazásait, amelyek: legfeljebb egy naptári éven belül lezajlanak, külföldi utazásként regisztráltak, abban az esetben is, ha részben belföldre irányulnak, lehetnek üdülések, rokon- és barátlátogatások vagy egyéb magán célú utazások és üzleti utak, kivéve ha az utazás egyetlen célja az utazás teljes időtartamát igénybe vevő tanulás vagy munkavállalás. ** Az országok sorrendjét a 2002-es adatok szerint alakítottuk ki. Forrás: IPK International, European Travel Monitor, ETC Pool Report Amennyiben a Magyar Turizmus Rt. adatai alapján a 2000-es külföldi főnyaralásokat vizsgáljuk, megállapítható, hogy ezen utak döntő hányada Európa felé (88%) irányult, a célországok rangsorát pedig három tengerparti ország vezette: Olaszország (20%), Görögország (17%) és Horvátország (16%). Az Európán kívüli országok között az Amerikai Egyesült Államok (4%) és Tunézia (3%) volt a legnépszerűbb. 94

95 Az összes külföldi utazás döntő többségét egy helyen töltötték a turisták (57%), ezt a csillagtúrák (20%), körutazások (14%) népszerűsége, illetve a több úti cél felkeresése egy utazás során (6%) követte. A külföldi utazáson résztvevők motivációit vizsgálva megállapítható, hogy 2000-ben a leggyakoribb a nyaralási/üdülési cél volt (41%), ezt követően legtöbben rokonokat és barátokat látogattak meg (15%). A nyaralás során az utazók tevékenységei között legtöbbször a kirándulás (52%), a műemlékek felkeresése (45%), a strandolás (38%), a gasztronómiai élmények (34%) és a múzeumlátogatás (26%) fordul elő. A külföldi utaknál egyébként nagyobb arányban figyelhetjük meg a kikapcsolódás mellett az új ismeretek szerzésének igényét, a felkeresett kultúrák iránti érdeklődést, mint a belföldi utazások esetében. Az egy útra eső tartózkodási idő a külföldi utazások esetében átlagosan 8 éjszaka volt, az utak jelentős része több mint egy hétig tartott. A külföldi utazás során 2000-ben igénybevett szállást és ellátást tekintve megfigyelhető, hogy az utazók elsősorban szállodában (27%), ingyenes magánszálláson (26%), apartmanban (18%) és kempingben, illetve fizető magánszálláson (8-8%) szálltak meg. Bár a külföldi úti célok esetében többségben voltak azok, akik ellátásukat maguk oldották meg (44%), a határokon túli utazások során inkább volt jellemző a teljes ellátás (30%) és a félpanzió (18%) igénybevétele, valamint a csak reggeli (7%) is lényegesen nagyobb arányt képviselt, mint a belföldi utak esetében. A külföldre utazó magyarok 2000-ben elsősorban a közúti közlekedést választották (41%), ezt követi a bérelt autóbusz (33%), a repülőgép (17%), a vonat (9%) és a hajó (3%). A külföldi utak megszervezése jellemzően a család (22%), illetve a munkahely vagy az iskola által (19%) történt. Jelentős volt azonban az utazási irodák szerepe is, hiszen azok a külföldi utak mintegy 16%-át szervezték teljes mértékben, és további 12% megszervezésében is részt vettek. Az igénybevett szolgáltatások között leggyakrabban a szállás (90%) és az utaztatás (77%) szerepelt, azt követően pedig az étkezés (72%), illetve a belépők és a bérletek előzetes megvásárlása (44%). A külföldi főnyaraláson résztvevők közül 2000-ben legtöbben útikönyvekből (47%) szereztek információt, illetve az utazási irodák prospektusait (42%) és az úti célt személyesen ismerők tanácsait (42%) vették igénybe, de az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap az Interneten (9%) való tájékozódás is ben az egy külföldi útra eső összköltség átlagosan forint volt, ami egy főre vetítve forintot jelent (3. táblázat). Az utazási ráfordítások megoszlását tekintve első helyen a szállás és az étkezés állt. 95

96 A külföldi utazások költségének alakulása a főbb célterületek esetében, 2000 Úti cél Ft/utazás Ft/fő 3. táblázat Spanyolország Görögország Horvátország Olaszország Németország Ausztria Románia Átlagosan Forrás: Magyar Turizmus Rt. A KSH adatai szerint a szervezetten külföldre látogató magyarok száma összességében mintegy 68,0%-kal növekedett 1990 és 2002 között, annak ellenére, hogy 1997-ben, 1999-ben és 2001-ben kisebb visszaesések következtek be az előző évhez képest (10. ábra). Mindazonáltal megállapítható, hogy a vizsgált időszak végére a szervezetten külföldre látogató magyarok száma nagyságrendileg (évente félmillió fő körüli érték) megegyezett a hasonló keretben hazánkba látogató külföldiekével. 10. ábra 650 A szervezett formában kiutazó magyarok száma, (ezer fő) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 96

97 A szervezett formában kiutazó magyarok arányát az összes kiutazóhoz viszonyítva a 11. ábra szemlélteti, jelezve egyúttal azt is, hogy a szervezett kiutazóforgalom általában dinamikusabban bővült az időszak során, mint a teljes kiutazóforgalom. 11. ábra 6,00 A szervezett turizmus keretében kiutazók aránya a teljes kiutazó forgalomban, (%) 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 l Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az közötti időszakban a szervezetten utazó magyarok által külföldön eltöltött vendégéjszakák száma (kisebb átmeneti visszaesésekkel) dinamikusan növekedett, 2002-re az 1990-es érték több mint háromszorosát érte el (12. ábra). 97

98 12. ábra A szervezett kiutazók vendégéjszakáinak alakulása, (ezer éjszaka) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A szervezett formában kiutazók átlagos tartózkodási ideje az közötti időszakban 3,2 és 6,8 nap között alakult, ami összességében elmarad a magyar háztartások külföldi útjainak átlagosan 8 éjszakás tartózkodási idejétől. 98

99 Magyarország turisztikai imázsa 1 Magyarország turisztikai imázsa nem függetleníthető Magyarország általános országképétől, a turizmusra ható politikai, gazdasági, természeti, kulturális, technikai és társadalmi környezeti tényezők a turisztikai imázsra is befolyással vannak. A Magyarország számára legjelentősebb küldőpiacokon és a jelenleg még alacsony piaci részesedéssel rendelkező dinamikusan fejlődő új, küldőpiacokon a Magyar Turizmus Rt ben kezdte el Magyarország, mint turisztikai desztináció ismertségének és imázsának vizsgálatát: ben Franciaroszágban és Spanyolországban, 2001-ben Belgiumban, 2002-ben Olaszországban, 2003-ban Lengyelországban és Nagy-Britanniában került lebonyolításra elsődleges kutatás, a évben pedig a németországi, osztrák és holland piackutatásokkal folytatódnak az ismertség és imázsvizsgálatok. A Magyar Turizmus Rt. rendelkezésére álló elsődleges és másodlagos kutatási eredmények alapján Magyarország imázsa vonatkozásában fontos kiemelni, hogy az egyes országok földrajzi távolságuk és Magyarországgal való történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatuk függvényében igen eltérő képpel rendelkeznek hazánkról. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák döntő többségét, 2002-ben a külföldi vendégéjszakák 89,5%-át az Európából érkező turisták töltik el, ahol Magyarország imázsa vonatkozásában a nyugat-európai és a kelet-európai országok között jelentős különbségek vannak. A 2003-ig elvégzett elsődleges kutatások alapján a nyugat-európai országokban hazánkról jellemzően igen kevés ismerettel rendelkeznek. Azok, akik nem jártak még Magyarországon, jellemzően egyáltalán nem vagy igen keveset tudnak Magyarországról, több ismerete és elsősorban pozitív véleménye azoknak van, akik már jártak Magyarországon. A nyugat-európai küldőpiacokon ennek következtében nem létezik egy határozott Magyarország kép. Kelet-Európában ezzel szemben részben a közös történelmi múltnak köszönhetően az emberek jóval többet tudnak és pozitívabban vélekednek Magyarországról, amit az eddig Lengyelországban elvégzett piackutatás is alátámaszt. A Nyugat-Európai országokban a Magyarországon már jártak aránya alacsony: között az olasz lakosság 12%-a, között a spanyol lakosság 9,1%-a, között a német lakosság 5,1%-a, között a külföldre utazó britek csupán 2%-a járt hazánkban. Ennek megfelelően a Magyarországról kialakult kép jellemzően igen szegényes és többnyire negatív asszociációkat takar. 1 Forrás: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága által lebonyolított elsődleges piackutatások és megvásárolt kutatási eredmények. 99

100 A Magyarországról információval nem rendelkezők aránya jelentősen magasabb a nyugateurópai országokban, mint a régiónkban, a megkérdezett olaszok 42,8%-a (a Magyarországon már jártak 6,8%-a) nem rendelkezik információval hazánkról, Belgium esetében ez az arány 43%, Nagy- Britanniában azonban a külföldre utazók 96%-a semmit sem hallott hazánkról a megkérdezést megelőző időszakban. A tájékozatlanságot bizonyítja továbbá, hogy minden második brit nem tudja, hogy Budapest az ország fővárosa, minden harmadik brit nem tudja Magyarországot elhelyezni a térképen, akik pedig tudják, Kelet-Európa, a volt szovjet blokk részeként gondolnak hazánkra. A Magyarország képhez hozzátartozik, hogy a Nyugat-Európában lakók általában tudatában vannak annak, hogy a kelet-európai országokban valami megváltozott. Ennek következtében Magyarország sokak számára érdekes úti cél lehet, a fokozott érdeklődés elmaradásának hátterében a régi imázs dominanciája áll. A kelet-európai imázs amely többnyire negatív elemeket foglal magába, úgymint szegénység, a gazdaság és az infrastruktúra fejletlensége, szomorúság és szürkeség képzete még mindig jelen van az olasz és a brit piacon egyaránt. Részben az eltérő országképnek megfelelően a Magyarországi utazást tervezők aránya az egyes küldőpiacokon eltérően alakul, Németországban legfontosabb küldőpiacunkon a legmagasabb, között 13%-os, ezt követi Nagy-Britannia (11%, között), Franciaország (10%), Olaszország (7,5%, között) és Spanyolország. Spanyolország esetében kiemelendő, hogy a Budapest-Bécs-Prága körutazás a leginkább vonzó, amelyet első desztinációként a megkérdezett spanyolok 4,8%-a választana mindössze, ez az arány azonban határozott növekedést mutat a második (6,1%) és harmadik (9,5%) utazások vonatkozásában. Aki azonban már ismeri hazánkat, jellemzően igen pozitívan vélekedik az országról, mert a Magyarországra látogatók sok esetben kellemesen csalódnak. Olaszország esetében a magyarországi utazásukat követően a vártnál pozitívabb élményekkel hazatérők aránya 32,4%, az utazással elégedettek aránya eléri a 89%-ot. A Magyarországon járt britek az olaszokhoz hasonlóan is kellemes élményekkel gazdagodnak, amelynek eredményeként 96%-uk ajánlaná hazánkat barátjának, ismerősének, mint lehetséges úti célt. Annak ellenére, hogy a Magyarországon már jártak lényegesen pozitívabb képpel rendelkeznek hazánkról, esetenként itt is megjelennek negatív elemek, mint a szürkeség, az alacsony életszínvonal, a történelmi múlt/kommunizmus. A hazánkat kevéssé ismerő, nyugat-európai küldőpiacok vonatkozásában megemlítendő a Budapest-Bécs-Prága háromszög, amely körutazási ajánlat például a spanyol és brit piacon hangsúlyosan van jelen. A hazánkban már jártak jóval részletesebb ismeretekkel rendelkeznek, a Magyarország kép elemei között szerepel Budapesten kívül a művészet, a kultúra, a zene és az 100

101 építészet, a táj, a folyó (Duna), a gyógyfürdők, a kellemes klíma, az atmoszféra és a jó ár/érték arány, valamint a kelet-európai országok vonzereje. A Magyarországról alkotott imázs formálásában a magyarországi utazások/saját személyes tapasztalatokon kívül jelentős szerepet játszanak a Magyar Kultúra Éve rendezvénysorozatok is (2001-ben Franciaország, 2002-ben Olaszország, 2003-ban Nagy-Britannia adott, illetve ad otthont a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által szervezett rendezvénysorozatnak 2 ), amelyek célja Magyarország kulturális értékeinek bemutatása, és információnyújtás a potenciális ideutazók számára. A számos kulturális eseményt, kiállítást, gasztronómiai bemutatót magában foglaló eseménysorozatok rendkívül jó lehetőséget kínálnak Magyarország megismertetésére, hazánk értékeinek bemutatására, ezáltal az országkép alakítására. A 2001-ben Franciaországban megrendezett MAGY art Magyar Kulturális Évad a tapasztalatok szerint egy rendkívül jól koordinált és előkészített rendezvénysorozat volt, számos kulturális eseményt, kiállítást, gasztronómiai bemutatót foglalt magában. A rendezvénysorozat eredményeként Magyarország a francia turisztikai szakemberek véleménye szerint egyértelműen fejlődő desztinációvá vált. A francia turisták elsősorban a közeli, biztonságos, európai úti célokat keresik, a motivációk között kiemelt helyen szerepel a kultúra, a történelem és a gasztronómia, és egyre inkább előtérbe kerül a wellness és a gyógyturizmus is. A magyar turisztikai kínálat megítélése Franciaországban kedvező, és a régiónkba látogatók hazatérésüket követően nagyon pozitívan nyilatkoznak utazási élményeikről, amely kedvezően érinti a magyarországi utazásokat, a hazánkba látogató francia turisták számának várható alakulását. A évi olaszországi Magyar Kulturális Évad az első ilyen jellegű rendezvénysorozat volt Olaszországban, amelyet az olasz lakosság pozitívan fogadott. A rendezvények között kiemelt helyen szerepelt a film, a tánc, a kortárs és a klasszikus zene, valamint a folklór. Magyarország imázsa a rendezvénysorozat befejeztével egyértelműen pozitívan változott: a hazánkat már korábban is ismerők bővítették ismereteiket, illetve az események igazolták előzetes képüket, míg a Magyarországot kevésbé ismerők pozitív meglepetésüknek adtak hangot. A kulturális programoknak köszönhetően elsősorban a kultúrával foglalkozók, illetve az aziránt érdeklődők ismeretei mélyültek el. Összefoglalva megállapítható, hogy a nyugat-európai küldőpiacokon markáns Magyarország imázs gyakran nem létezik, illetve számos negatív elemet tartalmaz, mint például a gazdaság és az infrastruktúra fejletlensége, a közlekedés, a szürkeség, a barátságtalan emberek és a bezárkózottság, aminek eredményeként hazánk szürke és ezáltal kevésbé vonzó. Ugyanakkor fontos kiemelni az itt járt turisták pozitív tapasztalatait, és a bennük létező országkép pozitív 101

102 elemeit, amelyek elsősorban hazánk történelmi és kulturális értékeire és vendégszeretetére vonatkoznak. A Kelet-Európai országok közül első alkalommal, 2003-ban Lengyelországban került lebonyolításra kutatás, de a kutatás megállapításai valószínűleg általánosíthatóak a régió többi országára vonatkozóan, így a régión belüli Magyarország imázs ezen kutatás alapján kerül bemutatásra. A régióból Magyarországra érkező turisták száma az 1990-es évek elején, a rendszerváltást követő években jelentős visszaesést mutatott, az évtized második felére ez a tendencia azonban megfordulni látszik, s bár a statisztikai adatok nem mindegyik küldőpiac esetében mutatnak folyamatos növekedést, összességében megállapítható, hogy a régión belüli országok lakói számára ismét kezd vonzóvá válni a volt szocialista országok köre. A közép- és kelet-európai országok között Magyarország beutazó vendégforgalmában Lengyelországnak van a legnagyobb szerepe: Lengyelország 2002-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számából 3,5%-kal részesült, ezzel hetedik legfontosabb küldőpiacunk. Magyarország és a környező országok közös történelmi múltjából és kapcsolatából adódóan ezen országokban lényegesen többen és jobban ismerik hazánkat. Az utóbbi években a közép-keleteurópai régió nemzetiségeivel való kapcsolat, a más népekhez való viszonyulás javulása figyelhető meg Kelet-Európában, úgy tűnik, Nyugat-Európa veszített egykori az átalakulás első éveit jellemző vonzerejéből. A lengyelekben élő Magyarország kép vonatkozásában fontos kiemelni, hogy hazánkat közép-európai országnak tekintik eltérően a nyugat-európai országokban élő keleti blokk imázstól. A földrajzi, kulturális és történelmi szempontból Magyarországhoz hasonló országoknak Csehországot, Szlovákiát, Ausztriát és Horvátországot tartják. Ezt támasztja alá az is, hogy a külföldi utazást tervezők 3 a nagy európai mediterrán országokat követően mint Olaszország, Franciaország, Görögország és Spanyolország 7,6%-ban választják hazánkat úti célul, ami Csehországgal (10,3%), Ausztriával (8,5%) és Szlovákiával (8,1%) hasonló arány. Magyarországgal kapcsolatban a lengyelek első helyen Budapestet említik (46,5%), ezt követi a Balaton (39,2%), a magyar konyha (39,8%) és a borkultúra/tokaj (38,1%). A lengyelek számára ismert továbbá a csárdás, az attrakciók között kiemelendő a Duna és a népzene is. A magyar konyhával kapcsolatosan a lengyelek a gulyásra és a paprikára asszociálnak. A hazánkat nem ismerők aránya Lengyelországban és ezzel párhuzamosan valószínűsíthetően a régióban lényegesen alacsonyabb: míg a kutatás során megkérdezett lengyelek mintegy egyötöde nem tudta társítani Magyarországot semmivel, addig a válaszadók 2 Hasonló rendezvénysorozatnak ad otthont 2004-ben Hollandia, Oroszország és Libanon, 2005-ben Luxemburg és Berlin, 2006-ban Finnország, 2007-ben Prága. 3 Következő három évben tervezett utazások. 102

103 közel fele igen részletes több mint öt tényezőt magában foglaló országismerettel rendelkezik. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a év közötti korosztály körében lényegesen határozottabb kép él Magyarországról, míg a 30 év alattiak esetében az országról, illetve turisztikai attrakcióiról kevesebbet tudó személyek százalékos aránya növekszik. A Magyarországon még nem járt lengyelek ismeretei nagyon felszínesnek tűnnek. Fontos azonban kiemelni, hogy a Magyarországgal kapcsolatos általában nem negatív asszociációk a történelemmel (Osztrák-Magyar Monarchia, szocializmus) és a nyelvi nehézségekkel kapcsolatosak (a nyelv vonatkozásában érdemes megjegyezni és felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar nyelv, illetve az idegen nyelv ismeretének hiányosságai a magyarok körében a külföldiek számára egy fontos és nem elhanyagolható elemét képezik a rólunk kialakított képnek). A lengyelek körében gyakran felmerült, hogy Magyarország európai és nyugati, hazánk a többi posztkommunista országgal összehasonlítva jobb helyzetben van. Hazánk továbbá az azt még nem ismerők számára is barátságos és vendégszerető országnak tűnik, a nyugat-európai országokkal összehasonlítva tehát lényeges különbség, hogy a hazánkat nem ismerők sem rendelkeznek negatív képpel. A Magyarországon már járt lengyelek (a között külföldre utazók 14,9%-a) pozitívan nyilatkoztak hazánkról, általában Budapestet látogatták meg, hangulatát Prágához hasonlították A fővároson kívül más városokban is jártak, ahol szintén kellemes élményekkel gazdagodtak. Nyugat-Európával összehasonlítva az országról mind a régiók/települések, mind a turisztikai termékek vonatkozásában szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek a lengyelek. Az országkép, annak (ki)alakítása fontos elemét képezi a rendelkezésre álló információ, amelynek mennyiségére vonatkozóan a szakma és a lakosság, illetve a Magyarországon már jártak és a Magyarországon nem jártak meglehetősen eltérő véleménnyel rendelkeznek. A lakosság véleménye szerint kevés a Magyarországról rendelkezésre álló általános információ, ugyanakkor a hazánkban már jártak elégedettek az információkínálattal, aminek hátterében áll az is, hogy a Magyarországot korábban felkeresők már ismert országról, helyekről hallanak, és a hallott információkat saját utazási tapasztalataikkal hozzák kapcsolatba, vagyis a Magyarországon már jártak fogékonyabbak a hazánkról szóló hírekre. Összefoglalva megállapítható, hogy a Magyarország imázs elemei között hangsúlyosan jelenik meg a történelmi múlt/történelmi értékeink, a kommunizmus, a szegénység és az alacsony életszínvonal. A gazdag történelmi múlton belül több országban is például Olaszországban és Lengyelországban az imázs elemét képezi az Osztrák-Magyar Monarchia. A társadalom és az emberek szempontjából pozitív, egységesen megjelenő elem a vendégszeretet/vendégszerető emberek, negatívumként szerepel azonban a magyar nyelv, illetve annak nehézségei, a biztonság és a tisztaság hiánya. Az országon belül kiemelten a főváros, Budapest ismert, ezt követi a Duna és a 103

104 Balaton. A földrajzi elhelyezkedés tekintetében a kelet-európai imázs dominál a közép-európaival szemben. A Magyarország imázs a vendégszeretet mellett a tájkép, természet tekintetében a legegységesebb, a szép tájak és természeti értékek minden piacon ismertek. Országképünk meghatározó elemét képezik a kultúra és a kulturális értékek is, ezen belül a hagyományok, a népművészet, a zene és az építészet. A gasztronómiai imázselemek ezzel ellentétben már nem minden országban vannak jelen, a magyar ételek általánosságban, a magyar borok, a gulyás és a paprika azonban különösen a Magyarországot ismerők körében több országban megjelenik. A legtöbb negatív imázselem a turisztikai kínálatnál, infrastruktúránál jelenik meg: a nem megfelelő minőségű és mennyiségű szolgáltatás, program, szálláshely vonatkozásában. Pozitívumként emelendő ki a kedvező ár/érték arány. Az országkép egyes elemeit összegezve megállapítható, hogy Magyarország gazdag, sokszínű kultúrával rendelkező ország, ahol az elmúlt ezer évben számos kultúra hagyta itt tradícióit, épületeit, szokásait. Sokan Kelet és Nyugat találkozását látják az országban, híd szerepet tulajdonítva neki. A milliókat hazánkba vonzó, szinte minden korból fennmaradt emlékeket és műemlékeket kiválóan egészíti ki a magyarság vendégszeretete, egyedi kultúrája, hagyományai és szokásai. A Puszta-Piroska-Paprika hármasa továbbra is meghatározó a Magyarországról kialakult képben, azonban ez egyre inkább kiegészül az egészségturizmussal, a kulturális turizmussal, városlátogatásokkal, egyéb attrakciókkal, rendezvényekkel. 104

105 A magyar turizmus szervezeti rendszere A világ számos országában a turizmus irányítását több, egymást kiegészítő szervezet végzi. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig különböző szinteken nagy számú szervezet feladatai között szerepel valamilyen formában a turizmus irányítása, amely 1990-től napjainkig több változáson ment keresztül. Ebben a fejezetben az országos, illetve regionális szinten működő szervezeteket, illetve azok feladatköreit a 2003 tavaszán érvényes felépítésben mutatjuk be. Az Országgyűlés A turizmus fejlődése szempontjából és az ebben az ágazatban működő vállalkozások számára egyaránt meghatározó jelentőségű az Országgyűlés tevékenysége, mivel e testület alkotja meg azokat a törvényeket, amelyek meghatározzák az ágazat működésének feltételrendszerét. Magyarországon a turizmus gazdasági alapjait (például az idegenforgalmi adóra vagy a turizmus költségvetési támogatására vonatkozóan) törvény teremti meg és a turizmus szempontjából fontos egyes jogintézmények működtetéséhez szükséges feltételeket is törvény állapítja meg (ilyen például az üdülési csekkrendszer működtetése). Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága 1998 nyara óta a parlamentben már nem albizottságként, hanem önállóan, állandó bizottságként működik a turizmus elvi kérdéseivel foglalkozó Idegenforgalmi Bizottság. Az albizottság önálló bizottsági rangra emelése a turizmus nemzetgazdasági jelentőségének felés elismerését jelenti az Országgyűlés részéről. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerv. Az Idegenforgalmi Bizottság a hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatását is figyelemmel kíséri. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának elsődleges feladata, hogy a turizmus ágazat érdekeit képviselje a törvényhozásban, és felügyelje a terület működésének törvényességét. Összességében a Bizottság tevékenységi körébe az alábbi feladatok tartoznak: A turisztikai vonatkozású törvények előkészítése és a Parlamenten belüli gondozása, 105

106 Az egyéb törvények idegenforgalmi vonatkozásának figyelemmel kísérése, a turisztikai szempontok érvényesítése a jogalkotásban, A turizmust érintő törvények végrehajtásának ellenőrzése, A turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése, Az idegenforgalmat érintő - nem törvényi szintű - szabályozások kidolgozásában való részvétel (ide tartozik például az utazási irodák működési feltételrendszerének vagy az üdülési csekkek rendszerének áttekintése), Egyéb, az idegenforgalmat érintő ágazatokkal való együttműködés áttekintése, A turisztikai részterületek fejlesztésének figyelemmel kísérése, közreműködés a fejlesztési elképzelések kidolgozásában (például az egészségturizmus, a kastélyturizmus vagy a falusi turizmus területén), Az idegenforgalmat felügyelő miniszter meghallgatása kinevezése előtt terveiről, majd évente az elvégzett munkáról és a további tervekről, Együttműködés az idegenforgalomban dolgozó szakmai szervezetekkel, Együttműködés az idegenforgalom regionális irányító szervezeteivel. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságán belül a turizmus egyes részterületeihez kapcsolódóan június 19. óta a következő albizottságok működnek: Ellenőrzési albizottság 1, Európai integrációs albizottság, Egészségturizmus albizottság, Kastélyok, kúriák, várak albizottság, Falusi turizmus albizottság. Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága, Képviselői Irodaház 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 19. Tel.: , Fax: [email protected] 1 Az Ellenőrzési albizottság a Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi, gazdasági hatásait kíséri figyelemmel. 106

107 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkársága 1998 és június 30. között a turizmus kormányszintű irányítása a Gazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozó Turisztikai Helyettes Államtitkárság keretein belül történt július 1-étől az idegenforgalmi tevékenység irányítása a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe tartozott, ahol a Hivatalon belül a turizmus állami irányítása a Turisztikai Hivatalon keresztül történt július 1-től a turizmus állami irányítása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fennhatósága alá tartozik. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter az érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a turizmussal összefüggő állami feladatokat, kidolgozza és jóváhagyásra a kormány elé terjeszti az idegenforgalmi politika koncepcióját, az ezzel kapcsolatos stratégiát, valamint a turizmus fejlesztésével összefüggő kormányzati döntések tervezetét. Ugyancsak a miniszter feladata, hogy koordinálja a turizmus interszektoriális jellegéből adódó tárcaközi és regionális tevékenységeket, megállapítsa az egyes idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásának feltételeit, meghatározza a szükséges szakmai követelményeket és az engedélyhez (hatósági nyilvántartásba vételhez) kötött turisztikai (vendéglátóipari) tevékenységek körét. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok és azok munkaszervezeteinek útján a miniszternek közvetlen hatása van a turizmus területi irányítására. A turizmussal kapcsolatos nemzeti, valamint regionális marketing feladatok eredményes és hatékony ellátása érdekében a miniszter gyakorolja a kizárólagos állami tulajdonban lévő Magyar Turizmus Rt. felett a tulajdonosi jogokat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter a turizmushoz kapcsolódó feladatait az idegenforgalomért felelős politikai államtitkár útján látja el. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatal Turisztikai Államtitkárság 1055 Budapest, Honvéd utca Budapest, Vérmező út 4. Tel.: , , Tel.: Fax: Fax: [email protected] 107

108 Az Országos Idegenforgalmi Bizottság Az Országos Idegenforgalmi Bizottságot (OIB) a gazdasági miniszter hozta létre 1996-ban, tanácsadó, véleményező, javaslattevő testületként. A Bizottságban a jelentősebb turisztikai szakmai szervezetek és a regionális idegenforgalmi bizottságok képviselői vesznek részt, így tagjai szeptember 26-tól a következők: a Magyar Szállodaszövetség, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége, a Magyar Turisztikai Egyesület, a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet, az Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Magyarországi Ifjúsági Szálláshelyek Országos Szövetsége, a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a Magyar Turizmus Rt. igazgatóságának elnöke, illetve a Budapest-Közép-Dunavidéki és a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Tanácskozási joggal vesznek részt továbbá a szervezet munkájában a következők: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Idegenforgalmi Hivatalok Szövetsége, az Idegenforgalmi Koordinációs Testület, a Magyar Fürdőszövetség, a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, a Magyar Természetbarát Szövetség, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége, valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. Állandó meghívott a Miniszterelnöki Hivatal Turisztikai Hivatalának vezetője, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója, valamint a Központi Statisztikai Hivatal képviselője. Az OIB részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében, javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére, szakmai kitüntetések adományozására, az elkülönített miniszteri pénzügyi előirányzat felhasználására, véleményezi a Turisztikai Célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pályázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, turisztikai marketingstratégiát, az éves nemzeti marketingtervet, figyelemmel kíséri ezek végrehajtását, továbbá közreműködik a turizmussal kapcsolatos közgazdasági és jogi szabályozás, valamint a feltételrendszer kialakításában, kezdeményezi a szükséges módosításokat. Országos Idegenforgalmi Bizottság 1012 Budapest, Vérmező út. 4. Tel.: [email protected] 108

109 A Magyar Turizmus Rt. A Magyar Turizmus Rt. a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot egyszemélyi tulajdonában lévő nemzeti turisztikai marketingszervezet, amelyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként március 1-jén hoztak létre Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. néven. A Társaság január 1. óta viseli a Magyar Turizmus Rt. nevet. A Magyar Turizmus Rt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és beutazó turizmusból származó turisztikai bevételek növelését. Ezzel újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását támogatja a magyar gazdaságban, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegének egyensúlyát. A fenti célok megvalósítása érdekében a Magyar Turizmus Rt. feladatai a következők: Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségének növelése, imázsának javítása külföldön; Magyarország mint turisztikai célpont presztízsének emelése a belföldi lakosság körében; A fenntartható fejlődés elveinek szem előtt tartásával hozzájárulás a természeti környezet, az ember alkotta vonzerők és a magyar kultúra megőrzéséhez; A turisztikai szolgáltatások színvonal-emelésének ösztönzése; A magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon belföldön és külföldön, az elosztási csatornák kiépítésének támogatása; Turisztikai információ biztosítása a belföldi és az itt tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára; Piaci információ szolgáltatása a turisztikai szakmai számára a termékfejlesztés irányainak meghatározásához, a vendégek elégedettségének növeléséhez; Szakmai partnerkapcsolatainak építése, fejlesztése és ápolása, mind belföldön, mind külföldön; Kistérségi együttműködések kialakulásának és fejlődésének támogatása a turizmusmarketing területén; Promóciós és public relations tevékenység folytatása belföldön és külföldön; Széles körű kutatásokkal a vezetői döntések megalapozása, a marketingeszközök kiválasztásának előkészítése. 109

110 A Magyar Turizmus Rt. szervezeti felépítése az 1. ábrán látható. 1. ábra A Magyar Turizmus Rt. Szervezeti Felépítése Miniszterelnöki Hivatal tulajdonos Igazgatóság Felügyelõbizottság Elnöki Titkárság Vezérigazgató Marketing Igazgatóság vezérigazgató-helyettes Információs és Logisztikai Igazgatóság Emberi Erõforrás Igazgatóság Gazdasági Igazgatóság vezérigazgató helyettes Kontrolling Igazgatóság Kutatási Igazgatóság Nemzetközi Igazgatóság Stratégiai Termékek Igazgatóság Promóciós Igazgatóság PR- és Rendezvény Igazgatóság Tourinform Koordinációs Osztály Informatikai Osztály Regionális Marketing Koordinációs Iroda Logisztikai Bázis Termék- és Témamenedzselési Iroda Kongresszusi Iroda A Magyar Turizmus Rt. szervezeti felépítése A Magyar Turizmus Rt. fentiekben ismertetett feladatait két szakmai igazgatóság valósítja meg a szakmai munkát támogató egyéb részlegek támogatásával: Marketing Igazgatóság, amelynek az alábbi szervezeti egységek tartoznak a hatáskörébe: Kutatási Igazgatóság, Stratégiai Termékek Igazgatósága, Promóciós Igazgatóság és PR és Rendezvény Igazgatóság, Nemzetközi Igazgatóság, továbbá az Információs és Logisztikai Igazgatóság. 110

111 A Marketing Igazgatóság feladata a részvénytársaság marketingstratégiájának, éves marketingtervének kidolgozása, valamint a marketing feladatok megvalósítása. Ezt a tevékenységet támogatja a Kutatási Igazgatóság, amelynek feladata a részvénytársaság által végzett marketingtevékenység piacelemzésekkel, piacértékelésekkel, különböző felmérésekkel, illetve kutatásokkal történő megalapozása, a döntésekhez szükséges piaci információk biztosítása, a részvénytársaság marketingtevékenysége hatékonyságának mérése, illetve értékelése, valamint a tulajdonos számára felmérések, tanulmányok készítése, elsődleges és másodlagos kutatások elvégzése külföldön és belföldön egyaránt. A Marketing Igazgatóság keretein belül működő Stratégiai Termékek Igazgatóságának feladata a részvénytársaság marketingstratégiájának megfelelően a kilenc magyar turisztikai régió marketing munkájának koordinálása és irányítása, a turisztikai termékek és a kapcsolódó projektek megvalósításának elősegítése, valamint a kongresszusi, incentive és üzleti turizmus promóciója. Az igazgatóságon belül működik a Regionális Marketing Koordinációs Iroda, a Termék- és Témamenedzselési Iroda, valamint a Kongresszusi Iroda. A Promóciós Igazgatóság feladata a marketingmunka promóciós tevékenységének tervezése, szervezése és megvalósítása, kül- és belföldön egyaránt. Az igazgatóság munkája magában foglalja a részvénytársaság éves kiadványtervének és kiállítási tervének elkészítését, valamint a különféle promóciós eszközök megterveztetését és kiviteleztetését is. A PR és Rendezvény Igazgatóság feladata egyrészt Magyarország mint turisztikai célország, másrészt a részvénytársaság imázsának formálása, azaz a külső és belső public relations feladatok ellátása, ezen belül kiemelten rendezvények és study tour-ok szervezése. A Nemzetközi Igazgatóság feladata a részvénytársaság által külföldön létrehozott nemzeti turisztikai képviseletek optimális működési feltételeinek megteremtése, a képviseleti hálózat rendszerének tervezése, szervezése, irányítása, kapcsolattartás a hazai és a külpiaci szereplők között, valamint a Marketing Igazgatóság által meghatározott marketing feladatok megvalósítása a képviseletek által. A Nemzetközi Igazgatósághoz tartoznak a részvénytársaság külképviseletei, régiós központja és referatúrái. A külképviseletek a részvénytársaság turisztikai tájékoztató és promóciós tevékenységet végző, külföldön működő kirendeltségei ban húsz országban összesen 24 képviselet, illetve információs iroda működik. Feladatuk a részvénytársaság marketingstratégiájának és éves marketingtervének eredményes megvalósítása. A Németország-Ausztria-Hollandia régiós központ feladata az érintett külképviseletek szakmai irányítása, valamint a vezérképviselethez tartozó országokban Magyarország mint turisztikai célpont népszerűsítése. A Magyar Turizmus Rt. központjában működő négy referatúra a 111

112 következő négy országcsoportra vonatkozó marketing feladatok koordinálásával és megvalósításának előkészítésével foglalkozik: 1. Csehország, Izrael, Lengyelország, Olaszország, Oroszország, Románia; 2. Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Egyesült Királyság, Észak-Európa, Írország, Japán, Spanyolország; 3. Dánia, Franciaország, Svájc; 4. Németország, Ausztria, Hollandia. Az Információs és Logisztikai Igazgatóság feladata a döntéshozók, a Magyar Turizmus Rt., a turisztikai szolgáltatók és a turisták információellátásához kapcsolódó adatkezelési, távközlési, technikai és logisztikai háttér biztosítása. Az igazgatóság koordinálja a Tourinform név alatt, franchise-szerű rendszerben működő, magyarországi turisztikai információs irodák hálózatát, miközben saját Tourinform irodákat is működtet. Az igazgatóság fejleszti és működteti az On-Line Turisztikai Információs Rendszert, valamint a Logisztikai Bázist. Magyar Turizmus Rt Budapest, Vérmező út 4. Tel.: Fax: [email protected]

113 A Magyar Turizmus Rt. regionális igazgatóságai Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda Balatonfüred, Blaha Lujza utca 2. telefon: fax: [email protected] honlap: Budapest-közép-dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság Budapest, Liszt Ferenc tér 11. telefon: fax: [email protected] Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Gyula, Erkel tér 1. telefon fax: [email protected] honlap: Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Pécs, Barbakán tér 5. telefon: fax: [email protected] honlap: Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Szolnok, Sóház utca 8. telefon fax: [email protected] honlap: Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Eger, Dobó tér 9. telefon: fax: [email protected] honlap: 113

114 Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Agárd, Tópart utca 17. telefon: fax: [email protected] honlap: Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Sopron, Új utca 4. telefon: fax: [email protected] honlap: Tisza-tavi Regionális Projekt Iroda Tiszafüred, Kossuth tér 1. telefon: fax: [email protected] honlap: 114