A magyar szállodaipar helyzete a makroszámok és egy felmérés alapján - A szállodaipari ÁFA kivételes jellemzői, szerepe a nemzetközi

Átírás

1 A magyar szállodaipar helyzete a makroszámok és egy felmérés alapján - A szállodaipari ÁFA kivételes jellemzői, szerepe a nemzetközi versenyképességben, exportképességben, a fenntartható fejlődésben

2 Tartalom I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái II. ÁFA szerepe a szállodaiparban III. Nemzetközi megoldások IV. Egy hipotetikus áfacsökkentés nemzetgazdasági hatásai gazdaságpolitikai javaslat

3 I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái a) Az ágazat főbb mutatóinak alakulása 2000-től a) Makroszemszögből b) Mikroszemszögből b) Jövedelmezőség alakulása 2000-től (Századvég felmérés segítségével) c) Okok és következmények

4 szobák száma július 31-én ***** **** *** ** * összesen ,4% ,3% ,9% ,6% ,6% ,2% ,3% ,1% ,6% ,8% ,3% ,1% ,3% ,4% ,9% ,5% ,7% ,6% ,3% ,7% ,5% ,3% ,9% ,9% ,0% ,2% ,7% ,5% ,1% ,3% ,1% ,5% ,6% ,5% ,7% ,2% ,5% ,6% ,7% ,8% ,4% ,8% ,3% ,4% ,3% ,2% ,1% ,1% ,2% ,7% ,1% ,0% ,2% ,9% ,1% ,1% ,2% ,3% ,6% ,9% ,3% ,4% ,9% ,8% ,6% ,4% ,7% ,8% ,3% ,7% ,5% ,6% 2012/ ,3% 292,9% 94,7% 22,7% 17,3% 122,5% ,5% ,6% ,1% ,2% 2013/ ,6% 212,5% 44,6% 122,8% Forrás: KSH

5 Forrás: KSH átlagos színvonal , , , , , , , , , , , , , ,77

6 BRUTTÓ SZÁLLÁSDÍJBEVÉTEL - SZÁLLODÁK belföldi (millió Ft) külföldi (millió Ft) összesen (millió Ft) belföldi aránya (%) külföldi aránya (%) ,0% 82,0% ,8% ,8% ,1% 19,0% 81,0% ,3% ,7% ,3% 21,1% 78,9% ,6% ,7% ,7% 23,4% 76,6% ,1% ,2% ,9% 28,1% 71,9% ,8% ,6% ,1% 32,1% 67,9% ,5% ,7% ,3% 31,9% 68,1% ,5% ,1% ,4% 34,0% 66,0% ,0% ,8% ,8% 32,0% 68,0% ,3% ,8% ,5% 34,0% 66,0% ,9% ,0% ,9% 32,6% 67,4% ,7% ,4% ,5% 31,5% 68,5% ,2% ,5% ,6% 32,8% 67,2% 2012/ ,8% 153,8% 187,8% ,3% ,9% ,7% 33,3% 66,7% 2013/ ,4% 167,6% 206,0% Forrás: KSH

7 A külföldi vendégektől származó bruttó szállásdíj-bevételek aránya Kivételes exportágazat: a bevételek 64-77%-a külföldiektől származik. Forrás: KSH

8 SZÁLLODÁK BRUTTÓ ÁRBEVÉTEL MEGOSZLÁSA Szállás (millió Ft) Egyéb (millió Ft) összesen (millió Ft) Szállás aránya (%) Egyéb aránya (%) ,8% 42,2% ,6% 44,4% 2013/ ,0% 225,9% 214,4% Forrás: KSH

9 SZÁLLÁSDÍJBEVÉTEL - SZÁLLODÁK (millió Ft) 5 csillag 4 csillag 3 csillag Összes szálloda ,9% ,2% ,8% ,9% ,4% ,8% / ,2% 259,6% 124,9% 187,8% ,1% ,1% ,9% / ,6% 211,1% 75,4% 206,0% Forrás: KSH

10 BRUTTÓ REVPAR ***** **** *** ** * Ft % Ft % Ft % Ft % Ft % ,1% ,3% ,1% ,8% ,0% ,5% ,6% ,7% ,5% ,4% ,2% ,9% ,3% ,2% ,5% ,8% ,3% ,7% ,0% ,4% ,1% ,0% ,6% ,9% ,3% ,8% ,4% ,0% ,7% ,0% ,5% ,0% ,7% ,4% ,7% ,2% ,7% ,6% ,1% ,2% ,8% ,2% ,3% ,2% ,1% ,0% ,9% ,2% ,5% ,2% ,3% ,8% ,3% ,6% ,2% ,6% ,2% ,2% ,4% ,6% 2012/ ,7% 88,6% 131,9% 108,9% 115,4% ,6% ,4% ,7% 2013/ ,6% 99,6% 169,7% Forrás: KSH

11 I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái a) Az ágazat főbb mutatóinak alakulása 2000-től a) Makroszemszögből b) Mikroszemszögből b) Jövedelem alakulása 2000-től (Századvég felmérés segítségével) c) Okok és következmények

12 Az egy főre eső szállásdíj bevétel alakulása reál értéken (2001-es árbázison) és az átlagos csillagszám alakulása Csökkenő egy főre eső szállásdíj-bevétel és növekvő átlagos csillagszám. Kisebb szállásdíj bevétel nagyobb egységnyi tőkebefektetés mellett realizálódott. Forrás: KSH, Századvég-számítás

13 Szálláshelyek kapacitáskihasználtsága (százalék, szezonálisan kiigazítva) 2013 végére a kapacitás kihasználtság lényegében elérte a válság kitörését megelőző szintet, de ezt egy jóval alacsonyabb árszínvonal mellett. Forrás: KSH

14 Szálláshelyek kapacitáskihasználtsága egyes európai országokban 29 országból a magyar szállodák kihasználtsága a 21. a rangsorban. Az átlagtól (49,7%) való elmaradásunk 6,3 százalékpont. Forrás: Eurostat

15 ÁTLAGOS ENERGIAKÖLTSÉGEK A NETTÓ ÁRBEVÉTEL SZÁZALÉKÁBAN A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ VÁLLALKOZÁSOK ESETÉBEN Forrás: Kérdőíves felmérés alapján Századvég-számítás

16 1. Személyi Ábra: Személyi költségek költségek alakulása alakulása a nettó a nettó árbevétel árbevétel arányában arányában (%) (%) 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0, Forrás: Kérdőíves felmérés alapján Századvég-számítás A kérdőíves felmérésben részt vett szálláshely-szolgáltatók esetében 2-3 százalékpontnyi csökkenést figyelhetünk meg a személyi költségek nettó árbevételhez viszonyított arányában.

17 ÁTLAGOS ÁLLOMÁNYI LÉTSZÁM ALAKULÁSA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ SZÁLLODÁK ESETÉBEN Forrás: Kérdőíves felmérés alapján Századvég-számítás

18 Marketingköltségek a nettó árbevétel százalékában A marketingköltségek közel azonos szinten ingadoztak 2000 és 2013 között. Forrás: Kérdőíves felmérés alapján Századvég-számítás

19 Jutalékköltségek a nettó árbevétel százalékában A jutalékköltségek azonban több mint megduplázódtak. Forrás: Kérdőíves felmérés alapján Századvég-számítás

20 MT ZRT. FORRÁSAI EGYRE SZŰKÜLNEK! Mind európai, mind pedig keletközép-európai összehasonlításban rendkívül alacsony!

21 AZ ÁTLAGOS ÜZEMI EREDMÉNY VAGY GOP SZINT ALAKULÁSA A NETTÓ ÁRBEVÉTEL SZÁZALÉKÁBAN 2000-ben 32% körül alakult, 2013-ra már csupán 14% körül mozgott. A pótló és bővítő beruházások megvalósulásához hosszú évek átlagában minimum 25-40%-os GOP szintre lenne szükség. Forrás: Kérdőíves felmérés alapján Századvég-számítás

22 I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái a) Az ágazat főbb mutatóinak alakulása 2000-től a) Makroszemszögből b) Mikroszemszögből b) Jövedelem alakulása 2000-től (Századvég felmérés segítségével) c) Okok és következmények

23 NEM FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS Okok és következmények Erős túlkínálat, túlságosan pozitív várakozások kialakulása a szállodapiacon a 2000-es évektől kezdődően a devizahitelezés felfutása, a szállodaipar túlpörgése, többszöri ÁFA-emelés (12%- ról) és központi marketing budget csökkenés Válság kitörése, csökkenő kereslet Mai napig tartó negatív árspirál kialakulása Romló jövedelmezőség Korlátozott rekonstrukciós és beruházási lehetőségek Nem megfelelő munkahelymegtartó- és teremtő képesség Romló szolgáltatás-színvonal és nemzetközi versenyképesség

24 Tartalom I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái II. ÁFA szerepe a szállodaiparban III. Nemzetközi megoldások IV. Egy hipotetikus áfacsökkentés nemzetgazdasági hatásai gazdaságpolitikai javaslat

25 SPECIÁLIS! Csak ebben az ágazatban külső versenyképességi, azaz exportot befolyásoló tényező! MIÉRT? 3 tényező egyszerre csak ebben az ágazatban áll fent: Szállásdíj bevétel legalább 2/3-a külföldről származik Az ÁFA része a külföldi felé kiadott számlának is! Európában az egy vendégre eső átlagos ÁFA kulcs: 9,6% SPECIÁLIS EXPORT! 100 Ft szállásdíj mellé (pluszban!) 370 Ft-ot minimum elkölt egy külföldi turista! (KSH és MNB felmérés alapján) Szállítói oldalról is az átlagot messze meghaladó a szállodaipar multiplikátor hatása! (A KSH nem számol külön szállásdíj multiplikátort, csak turizmus multiplikátort, aminek 84%-a vendéglátás.

26 Gyakori ellenérvek az ÁFA-csökkentéshez 1. Így is alacsonyak az árak. A szállodák és a Tour Operátorok centeken vitáznak A versenyképesség összetevői: ár és minőség Jelenleg a házakat és a humán erőforrásokat feléljük, így a minőség nem fenntartható, nem növelhető Elsősorban minőségben kívánunk versenyképesek lenni és csak másodsorban árban, egyébként abban most is azok vagyunk több szegmensben! Nem mindegyikben! Felmérések és nemzetközi példák mutatják, hogy az ÁFA csökkentés hatására nő a beszerzés növekednek a beruházások és karbantartások Növekszik a munkaerő létszáma és bérszínvonala EZEK MIND GDP növelő tényezők!!!

27 2. Kormányzati axióma: Jövedelemadókat alacsonyan, fogyasztási adókat magasan tartani! A szállásdíj ÁFA ezen axióma alól kivétel! Ez az ÁFA alapvetően -nem a belföldi adóztatás eszköze, a külföldieket adóztatja, -nem a belföldi újraelosztás része, hanem kiviteli vám, rontja a versenyképességet, veszélyezteti a fenntarthatóságot,

28 Tartalom I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái II. ÁFA szerepe a szállodaiparban III. Nemzetközi megoldások IV. Egy hipotetikus áfacsökkentés nemzetgazdasági hatásai gazdaságpolitikai javaslat

29 Nemzetközi példák A szálláshely-szolgáltatás ágazat rossz helyzete számos más európai országra is jellemző Az utóbbi években egyre több európai ország csökkentette a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsát Cél: az ágazat anyagi terheinek mérséklése, a beruházások és a foglalkoztatottság növelése az ágazat nagyobb teljesítményének elérése

30 Németország január 1-től 19%-ról 7%-ra csökkent a szálláshely szolgáltatások áfakulcsa Eredmények: 2009 és 2013 között 11,7%-kal növekedett a vendégéjszakák száma A nemzetgazdasági átlagnál (6,9%) gyorsabban növekedett az ágazatban foglalkoztatottak száma (10,2%) Kérdőíves felmérések alapján jelentősen nőtt az ágazat beruházási aktivitása Pl. Baden Würtemberg tartományban a es évek beruházási értéke a normál évek (csökkentett áfakulcs nélküli) beruházási értékeinek körülbelül a duplája.

31 Írország 2011 júliusában 13,5%-ról 9%-ra csökkentették az áfakulcsot az alábbi turisztikai szolgáltatások esetében: Szálláshely-szolgáltatások Vendéglátó ipari szolgáltatások Különböző múzeumok, kiállítótermek, színházak, mozik és sportlétesítmények által kínált szolgáltatások Az intézkedés elérte a kívánt pozitív hatásokat a foglalkoztatottság és fogyasztói árakba való begyűrűzés tekintetében, méghozzá a vártnál alacsonyabb költségen

32 Svájc 1996 óta van érvényben 3,8%-os csökkentett áfakulcs a szálláshely-szolgáltatás ágazatban Csak ideiglenesen tervezték bevezetni 2013-ban azonban már negyedik alkalommal, 2017 végéig hosszabbították meg érvényességét

33 Egyesült királyság 2011 óta intenzív kampányt folytatnak a szállsáhely szolgáltatások és turisztikai látványosságok áfájának 20%-ról 5%-ra történő csökkentése érdekében Egyes számítások szerint az intézkedésnek nagyjából semleges bevételi hatásai lennének és évente 4 milliárd fonttal járulna hozzá a brit gazdaság teljesítményéhez

34 Tartalom I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái II. ÁFA szerepe a szállodaiparban III. Nemzetközi megoldások IV. Egy hipotetikus áfacsökkentés nemzetgazdasági hatásai gazdaságpolitikai javaslat

35 IV. Egy hipotetikus áfacsökkentés nemzetgazdasági hatásai gazdaságpolitikai javaslat Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás a 18%-os csökkentett áfakulcsba tartozik. Az EU 28 tagállamában ugyanakkor a súlyozott átlagos áfakulcs 9,6%

36 A szálláshely-szolgáltatások áfakulcsa az EU-ban (2013) Az EU 28 tagállamából 23-ban alacsonyabb áfakulcs van érvényben, mint Magyarországon. Forrás: Európai Bizottság

37 Az uniós jogszabályok értelmében a szálláshelyszolgáltatás áfakulcsának 5%-ra csökkentése lehetséges Egy ilyen intézkedés a költségvetésnek 12,8 milliárd forintos kiesést jelentene. Az áfacsökkentéssel párhuzamosan a Századvég javaslatot tesz egy 6 százalékos szállodaipari ágazati különadó kivetésére: Közel 11 milliárd forintnak felelne meg

38 A javaslat értelmében a különadó mértékével megnövelnénk Magyarország nemzetközi turizmusmarketing kiadásait Számítások szerint: a nemzetközi turizmusmarketing kiadások 100 forintnyi növelésével a szállodaipar szállásdíj bevételei 70 forinttal növekednek egy külföldi turista 100 forintnyi szállásdíj kiadás mellett további 370 forintot költ el az országban Azaz 100 Ft marketing kiadás 329 Ft egyéb turisztikai költést indukál Az intézkedés hatására így: Nemzetgazdasági szinten 36 milliárd Ft-tal növekednek a devizabevételek 7 milliárd Ft többlete keletkezik a költségvetésnek Beruházási, foglalkoztatási és bérnövelési hatás (GDP-t növel)

39 Az intézkedés összességében egy háromszoros nyerő helyzetet teremt: a költségvetés, a szállodaipar és a társadalom is jól jár.

40 Köszönöm a figyelmet!