SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS

Átírás

1 Partnerségi alapú esélyegyenlőségi programok a segítés városában és térségében ÁROP-1.A SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Megbízó: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Szombathely, szeptember 30.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE A helyzetelemzés célja A vizsgálat menete Szekunder elemzés Problématérkép elkészítése A fókuszcsoportos vizsgálat menete A SZOMBATHELYI JÁRÁS HELYZETKÉPE Demográfiai helyzetkép Óvodáztatási, iskolázottsági helyzetkép Óvodai ellátáshoz kapcsolható adatok Általános iskolai adatok Közép- és felsőfokú oktatáshoz köthető mutatók Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása az Aranyhíd intézményben Foglalkoztatottság, munkanélküliség Közművelődési helyzetkép Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép Egészségügyi, szociális helyzetkép Egészségügyi helyzetkép Szociális ellátás Szociális alapszolgáltatások Bölcsődei ellátás Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Időskorúak ellátása Fogyatékkal élő személyek ellátása Hajléktalan személyek ellátása Vas Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház Szombathely Megyei Jogú Városban nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások (2014) Hivatkozások, források A SZOMBATHELYI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIVEL Helyi esélyegyenlőségi programok alapján készült problémalista Járási problématérkép A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek, fiatalok helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

3 A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége JÓ GYAKORLATOK A TÉRSÉGBEN A Segítés Városa A segítés városa program Szombathelyi Civil Kerekasztal létrehozása Segítő kezek - összefogás az idősek otthoni biztonságáért Vas Megyei Civil Információs Centrum Vas Megyei Önkéntes Centrum Komplex akadálymentesítés és érzékenyítés Legyünk együtt, tegyünk együtt éves a Vakok Intézete Szombathelyen Nyitott kapuk program Esélyegyenlőségi Nap Munkaerő-piaci aktivizálás Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum Szombathely visszavár Család megerősítése Aktív időskor Szombathelyen LOGO Ifjúsági Szolgálat pályázatai A Pálos Károly SZSZK és Gyermekjóléti Szolgálat évi pályázati tevékenysége Az RSZFK Nonprofit Kft évben megvalósított pályázati programjai A SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft évben megvalósított pályázati programjai JÁRÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI SWOT ELEMZÉS STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA Szombathely MJV Integrált Területi Programja ( ) Szombathely MJV helyi esélyegyenlőségi programja (HEP) Releváns as Operatív Programok, Erasmus+ program Terület- és Településfejlesztési OP Emberi erőforrás fejlesztési OP Közigazgatás- és közszolgáltatásfejlesztési OP Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Rászoruló Személyeket Támogató OP Az ERASMUS+ program PROGRAMTERV A programterv célrendszere

4 Átfogó célok Konkrét célok Prioritások leírása Prioritások és intézkedések Akcióterv Intézkedések összegző bemutatása Az intézkedések részletes bemutatása Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv Partnerségi terv Kommunikációs/nyilvánossági terv

5 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Szombathelyi járás Nyugat-Dunántúlon, Vas megye nyugati határának térségében, Ausztria szomszédságában található. Területe 646,36 km², népessége fő, népsűrűsége pedig 170,8 fő/km² volt 2013-ban. A járáshoz összesen negyven település tartozik, amelyek közül a járás és egyben a megye központja Szombathely, valamint Vép városi jogállással bír, míg a többi település községi ranggal rendelkezik. Ezek a következők: Acsád, Balogunyom, Bozzai, Bucsu, Csempeszkopács, Dozmat, Felsőcsatár, Gencsapáti, Gyanógeregye, Horvátlövő, Ják, Kisunyom, Meszlen, Nárai, Narda, Nemesbőd, Nemeskolta, Perenye, Pornóapáti, Rábatöttös, Rum, Salköveskút, Sé, Sorkifalud, Sorkikápolna, Sorokpolány, Söpte, Szentpéterfa, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Torony, Vasasszonyfa, Vaskeresztes, Vassurány, Vasszécseny, Vasszilvágy, Vát és Zsennye. A járás relatív földrajzi fekvése az osztrák határ közelségét, valamint a határon átnyúló kapcsolatok erősödését tekintve előnyös, azonban Budapesttől, valamint a TEN-T hálózattól való viszonylagos távolsága kisebb nehézségeket okoz a térség gazdasági- és társadalmi integrációjában. A Győr-Szombathely gyorsforgalmi út elkészülésével az elérhetőség tovább javul 2016 végére, valamint az S31-es országhatárig történő kiépítése és a 87-es elkerülő út megépítése is kedvezőbb helyzetbe hozza a térséget pár éven belül. Vas megye településhálózata alapvetően aprófalvas jellegű, azonban a Szombathelyi járás kivételnek tekinthető. Habár a településállomány közel fele ötszáz főnél kisebb népességű falvakból áll, az ezer lakost meghaladó települések aránya is jelentős (közel 1/3), amely a környező térségekhez viszonyítva rendkívül magas. Ennek oka elsősorban a megyeközponthoz kapcsolódó agglomerációs települések jelenléte, ahol az alapvetően magasabb népességszámhoz stagnálás, vagy nagyobb mértékű oda irányuló vándorlás is társul. A térségben belül jelentős különbségek vannak a mutatók alapján is jobb helyzetű határközeli települések, valamint a Szombathelytől keleti irányba elhelyezkedő települések gazdasági-társadalmi helyzete között. A Szombathelyi járásban a nyilvántartott álláskeresők száma 2003 és 2013 között nőtt, de a növekedés mértéke mindösszesen csak 4,1%-os volt. Fontos kiemelni azonban azt is, hogy a gazdasági válság egyik csúcsévéhez, 2009-hez viszonyítva 2302 fővel, azaz kb. felére csökkent az állást keresők száma a Szombathelyi járás területén, ami elsősorban a gazdasági válság hatásai enyhülésének, a cégek fejlesztéseinek, és a már említett közfoglalkoztatási program statisztikai mutatókra gyakorolt pozitív következményeinek köszönhető. Szombathely a járás központi települése (megyeszékhely), foglalkoztatási, gazdasági, oktatási, szolgáltatási központja. A jelen lévő nagyvállalatok igényei meghaladják a járásban rendelkezésre álló munkaerő nagyságrendjét, emiatt már 50 km-es körzetből is jellemző az ingázás. A megyei jogú városnak köszönhetően a humán szolgáltatások területén komoly szellemi és szervezeti kapacitást képviselő önkormányzati, állami és civil szervezetek vannak jelen, így az esélyteremtés területén is jelentősebb fejlesztések valósulhatnak meg más térségekhez képest. Ami kihívást jelent az a szervezetek közti koordináció, a hatékony partnerség és munkamegosztás megszervezése, a járás településeinek bevonása, továbbá a relatív kedvező gazdasági-társadalmi helyzet ellenére az esélyegyenlőségi problémák iránti érzékenyítés. Az esélyegyenlőség kérdése nem azonos a szegénységi problémákkal, bár kétségtelen, hogy az esélyegyenlőségi célcsoportok esetében a szociális problémák, szegénységgel kapcsolatos élethelyzetek gyakoribbak. Az esélyegyenlőség garantálása (tehát a diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés tilalma) valójában csak a lehetőségeket teremti meg a valamilyen okból a társadalmi javakból, lehetőségekből nehezebben részesülők számára a hozzáférést. Az egyenlő esélyek biztosítása (tehát kifejezetten célzott, támogató lehetőségek megteremtése, a célzott segítség, a 5

6 társadalom hozzáállásának megváltoztatása, amely az esélyek kiegyenlítődéséhez vezethet) egy lépcső fokai. Az esélyegyenlőségi problémák kapcsán az egyenlő esélyek biztosítása érdekében járási szinten megfogalmazódó elképzelések kidolgozása során a járásban zajló társadalmi, gazdasági folyamatok átgondolása segíthet hozzá. Mit él meg a helyi társadalom? Mi az, ami az itt élő emberek széles körének jelentene olyan változást, ami a szebb, jobb, bizalommal telibb, együttműködőbb élethez szükséges lehet? Az egyenlő esélyek biztosítását célzó fejlesztések tervezése során tehát abból indulunk ki, hogy melyek lehetnek azok, a helyi társadalom egészét érintő változások, amelyek létrejöttével több esélyt kaphatnak azok, akik jelenleg kevésbé jutnak lehetőségekhez. Mi szükséges ahhoz, hogy ők jobban boldogulhassanak, amelyből a helyi társadalom egésze is profitál? Ezért indokolt áttekinteni a települések helyzetét, egymáshoz való viszonyukat, a járásban élő emberek boldogulási lehetőségeit, helyzetüket, azoknak a körülményeit, akik valamiért nehezebben jutnak lehetőségekhez, információkhoz, nehezebben érvényesítik szempontjaikat. Ezek összevetése körvonalazza azt a képet, amit finomítani és élőbbé tehetnek ezek a fejlesztések. Fontos alapvetés, hogy a Szombathelyi járás helyzete országos viszonylatban ugyan jónak mondható, de a helyi viszonyok között itt is vannak problémák. A járás népesedési folyamatai, a gyerekek, családok aránya országos viszonylatban kedvezőnek mondhatóak. Ez részben a megyeszékhely, részben az osztrák határ közelségének is betudható, hiszen a térségbe irányuló beköltözések a fiatalabb népesség érkezése miatt is nagy jelentőséggel bír. Nagyon fontos kérdés tehát, hogy a gyerekekre irányuló szolgáltatások mit jeleznek, és milyen igényeket elégítenek, illetve nem tudnak kielégíteni. Az azzal együtt is kérdés, hogy egyre növekvő igény jelentkezik időseket ellátó szolgáltatásokra. Ezek nyilvánvalóan nem figyelmen kívül hagyható igények, de a helyi társadalom élettel való megtöltése, további növekedése a gyerekes családok szempontjainak fókuszban tartását igényli. Ezért beszédes adat például az óvodás gyerekek számának jelentős csökkenése. Emellett elgondolkodtató, hogy gyógypedagógiai csoport csupán a járás két településén (Szombathely, Rum) érhető el. Mindenképpen figyelmet érdemelnek a felnőttoktatás terén tapasztalható hiányosságok. 10 év alatt a középiskolai felnőttoktatás terén óriási romlás tapasztalható: felére csökkent az ott tanulók száma! (1040-ről 478-ra.) A szakiskolai felnőttoktatás terén is hatalmas a zuhanás: 2010 óta a harmadára esett vissza a képzésben résztvevők száma. Nem csak a formális felnőttoktatás, de a felnőttképzés lehetőségei is csökkentek. Tanulókörök, népfőiskolai kezdeményezések, az önképzés napi igénye nélkül sem a munkavállalással, sem az egészségi állapottal kapcsolatos fejlesztési elképzelések nem tudnak megvalósulni. Ez azért is fontos kérdés, mert a járás fejlődése sok szempontból mintha megállni látszana. A járás foglalkoztatási helyzetéről sokat elárul az az adat, hogy 10 év alatt a szombathelyi járás közel 64%-os aktivitási rátája nem változott, míg az országos érték 5%-kal, 53-ról közel 58%-ra, növekedett. A valódi probléma e téren a változás hiánya, ami az eddigiektől eltérő megközelítések és megoldások alkalmazásáért kiált. A járási esélyegyenlőségi program megadhatja ezeket az átfogó, a helyi társadalom szemléletének alakítását célzó új irányokat, ahol a felelősségvállalás, a tanulás, a fejlődés, a segítségnyújtás értéke elismerést kap, és emellett olyan célzott segítségek is megvalósulnak, amik a kifejezetten nehezebb helyzetű és korlátozottabb lehetőségekkel bíró csoportokra irányulnak. 6

7 Összefoglaló problémaelemzés, következtetések: 1. Segítés városa, segítés járása: A Szombathelyi járás fejlettségének, tanulóképességének, élhetőségének értékeit megőrizni képes, tanulni szerető és akaró közösségek segítése közösségi tanulási alkalmakkal, közösségi, befogadó eseményekkel, képzésekkel. Ez az élet minden területén kiható változásokat segít elindítani a települések társadalmaiban és érzékenyebbé teszi az embereket a rosszabb eséllyel élők problémái iránt is. A lakosság egészségi állapota rossz (különösen magas a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők aránya), amely a hátrányos helyzetű családokat, romákat még súlyosabban érinti. Mélyszegénységben élők egészségi állapotáról pontosabb információkra van szükség a helyzet javítása érdekében. Az egészségműveltség nagyon alacsony szintű, amely azonnali beavatkozást igényel, hiszen a nélkül a munka világában sem lehet eredményesen teljesíteni. Az óvodák, iskolák még intenzív bevonása szükséges ehhez. Az újraélesztési tréning programot a szombathelyi modell alapján tovább kell terjeszteni a járás teljes területére, mert eddig a szervezett rendezvények Szombathelyre koncentrálódtak. Az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapota rossz, energiapazarló, sok esetben egészségtelen a bentlakás (penész, vizesedés). Szombathely bérlakás-állománya is komoly felújításra szorul, és a városnak vannak rehabilitálandó területei, ahol a lakások rossz állapota a bentlakók szociális, gazdasági problémáival párosul. Az energiatudatosság kevésbé jellemző a lakosság körében. 2. Információs, kommunikációs és fizikai akadálymentesítés helyzete, a fogyatékkal élők elfogadása: A különböző célcsoportokra irányuló szolgáltatások információk elérhetőségét javítani kell, és a célcsoportnak megfelelő kommunikációs megoldásokat alkalmazni. Középületek, közterületek akadálymentesítési programja nem fejeződött be, folytatni szükséges. Ebben kiemelten fontos az érintettek partneri és szakértői bevonása már a tervezés szakaszában is. Nincs elegendő számú program, melynek keretében az egészséges emberek megismerhetik a fogyatékkal élő személyek hétköznapi problémáit. További érzékenyítési programokra van szükség a szakmai szervezetek bevonásával. Szombathelyen mintaértékű programok működnek nappali ellátás, munkához jutás segítése (munkaerő-piaci szolgáltatási program, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) területeken, de a kistelepüléseken ezek a szolgáltatások kevésbé ismertek, és elérhetőek. Hiányoznak az átmeneti jellegű (hétvégi, 1-2 hetes munkaidőn túli) alternatív ellátási formák, és sem a gyerekekről sem a felnőtt fogyatékkal élő személyekről nem áll rendelkezésre járási szintű adat. 3. A munka világában való részvétel akadályai: A mélyszegénységben élők körében a tartós munkanélküliek aránya magas, ezek mellett az alacsony jövedelmű dolgozó szegények száma is folyamatosan növekszik. Ennek következménye a tartós depriváció. Ezzel együtt a térségi vállalkozások jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, fejlesztéseikhez további munkaerőre van szükségük, emiatt is létfontosságú, hogy a hátrányos helyzetű rétegek is megfelelő szakképzésben részesüljenek, 7

8 és a munka világából kiszorultakat pedig újra vissza kell vezetni megfelelő komplex programokkal (mentális, pszichoszociális, képzési, mentori stb. szolgáltatásokkal). A járás 10 év alatt nem tudta növelni az aktivitási rátáját, miközben az országban 5%-os növekedés volt. Az elmúlt időszakban kevésbé aktív Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum szervezete, tevékenysége újraszervezendő és a munkaerő-piac működése miatt járási szintre emelendő a céges munkaerőigények kielégítése és a hátrányos helyzetűek integrációja érdekében. Azok számára, akik nem tudnak az elsődleges munkaerőpiacon helyt állni, a közfoglalkoztatás mellett/helyett a szociális gazdaság nyújthatna lehetőséget, de a foglalkoztatási potenciál e területen kihasználatlan. A teljes járásban fel kell tárni a for profit, állami, önkormányzati és a szociális vállalkozási szektor együttműködési lehetőségeit. Az önkéntesség, valamint a tudatos iskolai közösségi szolgálat lehetőségei kihasználatlanok a járásban, kevés a felkészült fogadó szervezet. Ennek megszervezése megoldást nyújthatna egyrészt a szociális ellátórendszer emberi erőforráshiányának önkéntesekkel való kielégítésére, amely értelmes munkatapasztalatot biztosítana munkanélküliek és iskolai közösségi szolgálatot teljesítő középiskolásoknak is. Roma lakosság integrációja megoldatlan, nincs biztos kezdet program és tanoda, alternatív tanulási lehetőségek se gyerekek, se felnőttek számára a járásban (Torony, Vép, Szombathely esetében releváns lehet). 4. Válságban a család, a generációk eltávolodtak: A járás területén Szombathely és agglomerációja vonzó, itt több a lehetőség mindenféle szempontból, mint néhány távolabbi településen. Ezeknek az előnyöknek a megtartása, de a nehezebb helyzetű települések szolgáltatásokkal, fejlődési lehetőségekkel való megtámogatása alapvető érdeke a járásnak. Minden programra, szolgáltatásra és segítségre szükség van, ami a járás valamennyi településén segíti a családok megélhetését, a generációk egymás mellett maradását, a valamilyen szempontból nehéz sorsú emberek boldogulását. Ez az együttműködéseket igényli dolgozók és munkát nem találok vagy vállalni nem tudók, gazdasági, civil és önkormányzati szereplők, épek és sérültek, idősek és fiatalok között egyaránt. A modern társadalom negatív hatásaként a család intézménye meggyengült. Egyre több az egyszülős család, az alacsony jövedelmű dolgozó szegények családjai, akik számára még nehezebb megoldást találni, és nehezen férnek hozzá szolgáltatásokhoz, hiányoznak a valódi családtámogató programok. Fontos olyan szolgáltatások indítása, amelyekkel a családok segítséget kapnak a közösségtől, és törekedni kell a prevencióra is. A járásban is súlyos probléma az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk eltávolodása. Idősek és fiatalok, gyerekek kevés közös programon találkozhatnak. Folyamatosan emelkedik a napi rendszerességgel ellátást igénylő idősek aránya, melyet az intézményrendszer nem tud kielégíteni. Generációk együttműködését célzó program indítása indokolt. A többgenerációs programokat szervező települési, civil közösségek továbbfejlesztendőek minél több településen, hiszen ezáltal növelhető a települések összetartó ereje. Gyermekek napközbeni ellátása a járási kistelepüléseink főként a szünidőkben, hétvégeken hiányos, további térségi együttműködést igényelne, illetve a táborok magas ára miatt sokak számára nem érhető el Növekszik a családon belüli erőszak, de az esetek jelentős részre feltáratlan marad, és szűkösek az intézményi kapacitások. 8

9 A helyzetelemzés főbb megállapításaiból és a SWOT elemzésből kiindulva szeptember 30-ig készül el a járási esélyteremtő programterv az alábbi tartalommal: - A programterv célrendszere, prioritásai - Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terve - Akcióterv készítése a projektek részletes kidolgozásával (indoklás, célok, célcsoportok, tevékenységek és ütemezés, várt eredmények és indikátorok, partnerség, költségvetés, fenntarthatóság) a as EU-s forrásokra való felkészülés érdekében A szeptember 30-ig terjedő időszakban a programterv elkészítésével együtt a helyzetelemzési fejezeteket is aktualizáljuk, kiegészítjük a közben felmerülő szempontok, feltárt információk alapján. 9

10 2. A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE 2.1. A helyzetelemzés célja A projekt megvalósítása során járási szintű esélyteremtő programterv készül, azt megalapozó helyzetelemzéssel. A pályázati előkészületek során már született egy rövid előzetes helyzetfeltárás a térség főbb mutatóinak vizsgálatára alapozva. Jelen elemzésben nem csupán a térség aktuális és releváns mutatóit kívánjuk részletesebben bemutatni, hanem a jelentkező problémákra koncentrálva a problématérkép és igényfelmérő vizsgálat eredményeit is ismertetjük. Szándékunk a projekt célcsoport aktuális helyzetének megismerése, továbbá a prioritási terültek mentén a kialakult problémák megoldási lehetőségeinek a felmérése. Bemutatásra kerülnek, olyan projektek, helyi kezdeményezések, amelyek a járáson belüli lokális problémákra kínáltak megoldási lehetőséget. A járási környezet bemutatásáról korábban nem készült olyan tanulmány, amely átfogóan bemutatná a térségben jelentkező problémákat és azok megoldási igényeit, és kezdeményezéseit. A helyzetelemzés célcsoportja megegyezik a projekt célcsoportjával. A vizsgálat kiemelten mutatja be - a romák, mélyszegénységben élők, a gyermekek, fiatalok (kitérve hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, alkohol, drog problémákra), az idősek (generációk közti együttműködés), a fogyatékkal élők (integráció), és a nők státuszát a járásban. Továbbá a vizsgálat eredményei átfogó képet nyújtanak a járásban élők gazdasági és társadalmi helyzetéről, az intézményi és szervezeti háttérről. Az összegyűjtött problémákat és azok megoldási lehetőségeit, egy fókuszcsoportot interjú során vizsgáltuk a térség véleményformálói, intézményi vezetői, civil szervezetei segítségével. Bemutatattuk a járási problémákra nyújtott megoldási gyakorlatokat, amelyeket jó gyakorlatok megnevezéssel foglalunk össze. Elkészül a járáson belül felmerült, és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott - Esélyteremtő-programterv, amely megerősíti a partnerséget, továbbá felkészíti a járást a releváns szakmai területeken a as EU-s források fogadására is. Sikeres esélyegyenlőségi akciók valósulnak meg, amelyek megalapozzák a partnerek hosszú távon is fenntartható együttműködését. 10

11 2.2. A vizsgálat menete Szekunder elemzés A járási helyzetelemzés alapjául egy szekunder elemzés szolgál. A vizsgálat során a KSH és a TEIR által szolgáltatott statisztikai adatokat elemezése történt. Az adatok összehasonlítása legalább 10 éves időszakot ölelnek fel (statisztikai adattól függően: 2000, 2001, 2003 és közötti idősoros adatok), a hosszabb idősor lehetőség nyújt arra, hogy a járásban jelentkező gazdasági és társadalmi trendek kirajzolódjanak. A szekunder elemzés során a demográfiai mutatók mellett bemutatásra kerül a járás foglalkoztatási és munkaügyi helyzetképe, valamint kiemelt szerepet kap a térség egészségügyi és szociális helyzetképe is. A Szombathelyi járás statisztikai vizsgálata tekintetében fontos megjegyezni két tényezőt: - Az oktatási helyzetkép (óvodai ellátás illetve az általános iskolai adatok) tekintetében elmondható, hogy néhány mutató esetében hiányos adatokkal találkozhatunk, amely az adatszolgáltató (TEIR) adatbázisának esetenkénti hiányosságából adódik Problématérkép elkészítése A szekunder elemzés mellett további háttér anyagok vizsgálata is megtörtént. A helyzetelemzés célcsoportjait kiemelten vizsgálják a települések helyi esélyegyenlőségi programjai (HEP). A vizsgálat során a települési anyagok segítségéve járási probléma térképet készítünk az 5 prioritási területre koncentrálva. A problématérkép a célcsoportokra lebontva mutatja be a térségi nehézségeket. Az elemzés ezen fejezete előkészítésül szolgált a fókuszcsoportos interjúkhoz A fókuszcsoportos vizsgálat menete A projekt során megvalósuló járási kerekasztal találkozók egyik alkalma során lehetőség nyílt arra, hogy a projekt célcsoportját ellátó intézmények, valamint civil szervezetek képviselőit egy fókuszcsoportos interjúba bevonjuk. Az interjú készítése során résztvevők: A járásban található települési önkormányzatok képviselői, A térségi kisebbségi önkormányzatok képviselői, Közoktatás és szociális intézmények képviselői, A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek képviselői (idősek, nagycsaládosok stb.), Közművelődési intézmények képviselői. A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programterv megalapozását jelentő helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre, vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk fókuszcsoportos megbeszélések szervezését térségi szakemberek részvételével, hogy tájékozódjunk az aktuális helyzetről, szakértői véleményeket gyűjtsünk. 11

12 Az interjúk megteremtették annak a lehetőségét, hogy a problématérkép során összegyűjtött problémákat részletesen, a területek szakmai képviselői mutathassák be. Felszínre kerültek korábbi kezdeményezések és kirajzolódtak jövőbeni megoldási tervek, igények. Témakörök Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése) Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) Jó gyakorlatok SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Programötletek és javaslatok gyűjtése (lehetőségek) A beszélgetések alapvető célja tehát, hogy az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémákat (pl. diszkrimináció, munkaerőpiac, oktatás, egészségügy, lakhatás stb.) feltárjuk, a programozás szempontjából lényeges súlypontokat, kulcskérdéseket beazonosítsuk és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldásokat keressünk. 12

13 3. A SZOMBATHELYI JÁRÁS HELYZETKÉPE 3.1. Demográfiai helyzetkép A Szombathelyi járás Nyugat-Dunántúlon, Vas megye nyugati határának térségében, Ausztria szomszédságában található. Területe 646,36 km², népessége fő, népsűrűsége pedig 170,8 fő/km² volt 2013-ban. A járáshoz összesen negyven település tartozik, amelyek közül a járás és egyben a megye központja Szombathely, valamint Vép városi jogállással bír, míg a többi település községi ranggal rendelkezik. Ezek a következők: Acsád, Balogunyom, Bozzai, Bucsu, Csempeszkopács, Dozmat, Felsőcsatár, Gencsapáti, Gyanógeregye, Horvátlövő, Ják, Kisunyom, Meszlen, Nárai, Narda, Nemesbőd, Nemeskolta, Perenye, Pornóapáti, Rábatöttös, Rum, Salköveskút, Sé, Sorkifalud, Sorkikápolna, Sorokpolány, Söpte, Szentpéterfa, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Torony, Vasasszonyfa, Vaskeresztes, Vassurány, Vasszécseny, Vasszilvágy, Vát és Zsennye. A járás relatív földrajzi fekvése az osztrák határ közelségét, valamint a határon átnyúló kapcsolatok erősödését tekintve előnyös, azonban Budapesttől, valamint a TEN-T hálózattól való viszonylagos távolsága kisebb nehézségeket okoz a térség gazdasági- és társadalmi integrációjában. Vas megye településhálózata alapvetően aprófalvas jellegű, azonban a Szombathelyi járás kivételnek tekinthető. Habár a településállomány közel fele ötszáz főnél kisebb népességű falvakból áll, az ezer lakost meghaladó települések aránya 27,5%, amely a környező térségekhez viszonyítva rendkívül magas. Ennek oka elsősorban a megyeközponthoz kapcsolódó agglomerációs települések jelenléte, ahol az alapvetően magasabb népességszámhoz stagnálás, vagy nagyobb mértékű oda irányuló vándorlás is társul. Magyarország lakosainak száma 1980 óta évről-évre csökken (a férfiaké 1980, a nőké 1983 óta), minek következtében 2010-re tízmillió fő alá süllyedt hazánk népessége és 2013 között a népességfogyás mértéke 2,37% volt, amely a Vas megyei 4,42 százalékos értékhez viszonyítva kedvezőbb. Mindeközben a Szombathelyi járásban csupán 0,42 százalékponttal maradt el a változás mértéke az országos adathoz viszonyítva, amely elsősorban a járás kedvezőbb földrajzi fekvéséből, valamint Szombathely jelenlétéből adódik. Ennek megfelelően a fő agglomerációs gyűrű, illetve agglomerációs tengelyek településein népességnövekedés egyes esetekben stagnálás volt tapasztalható, míg a távolabbi, holttérben elhelyezkedő községekben jelentős fogyás zajlódott le. A legnagyobb mértékű növekedés Nárai, Kisunyom, Dozmat és Torony településeken jelentkezett: utóbbi esetén több, mint ötödével nőtt a lakosság száma, míg a legnagyobb tíz százaléknál is magasabb mértékű csökkenés Sorkikápolna és Acsád községekben volt tapasztalható. Szombathelyen a vizsgált időszakban csökkent a népességszám, amely szintén a dezurbanizáció folyamatával hozható összefüggésbe. Összességében a Szombathelyi járásban közepes intenzitású differenciálódás zajlódik le: a relatív decentralizáció során a kedvezőbb elérhetőségű, ingázásra alkalmas agglomerációs településeken stagnáló, illetve növekvő lélekszám jellemző, míg a távolabbi, kedvezőtlenebb relatív fekvésű községekben továbbra is csökken a lakosság száma (1. táblázat). Területi egység /2003 [%] Szombathely ,68 Vép ,80 Gencsapáti ,10 Ják ,17 Táplánszentkereszt ,39 Torony ,93 Sé ,70 Vasszécseny ,79 13

14 Nárai ,10 Rum ,31 Balogunyom ,43 Szentpéterfa ,67 Sorokpolány ,48 Vassurány ,86 Söpte ,20 Tanakajd ,99 Vát ,45 Sorkifalud ,96 Perenye ,43 Nemesbőd ,06 Acsád ,40 Bucsu ,38 Felsőcsatár ,67 Narda ,34 Salköveskút ,25 Kisunyom ,34 Pornóapáti ,77 Vasasszonyfa ,56 Vaskeresztes ,41 Vasszilvágy ,73 Nemeskolta ,98 Bozzai ,63 Csempeszkopács ,09 Sorkikápolna ,53 Dozmat ,72 Rábatöttös ,63 Meszlen ,83 Horvátlövő ,50 Gyanógeregye ,70 Zsennye ,86 Szombathelyi járás ,79 Vas megye ,42 Magyarország ,37 1. táblázat: A Szombathelyi járás lakónépességének változása (adatforrás: TeIR KSH T-STAR) Az 1. ábra a Szombathelyi járás korszerkezetét mutatja be nemek szerinti bontásban. A járási helyzetkép arányaiban megegyezik az országos jellemzőkkel. A korfa alapján kettő maximum jellemző: az éves Ratkó-gyerekek, valamint a éves korosztály ( OTP-gyerekek ). A évesek magasabb száma az említett korosztály magasabb számára és gyermekvállalási hajlandóságára vezethető vissza. Rendkívül alacsony a 0 14 évesek aránya, amely megfelelő beavatkozás hiányában a jövőben a népességfogyás felgyorsulásával járhat. 14

15 A nemek megoszlása eltérően alakul a különböző korcsoportokat vizsgálva: negyven éves korig alapvetően férfitöbblet jellemző, amely természetes folyamatokra vezethető vissza. Az idősebb korosztályok esetén fordított kép jelentkezik: a férfiaknál nagyobb valószínűséggel előforduló korai halálozásból kifolyólag a 85 évesnél idősebb lakosságnak csupán negyede férfi. Ennek oka többrétű: az életmódon túl az egészségügyi ellátás, a környezeti tényezők, valamint a genetikai adottságok játszanak szerepet az alacsonyabb élettartamban. Az erősen ingadozó korszerkezet jelentős nehézségeket okozhat a közeljövőben mind politikai, mind gazdasági, mind társadalmi téren Férfiak száma [fő] Nők száma [fő] 1. ábra: A Szombathelyi járás korösszetétele korfa, 2011 (adatforrás: Népszámlálás 2011) Egyes összevont korcsoportok különálló, idősoros vizsgálata alapján meghatározhatók a térség demográfiai folyamatainak sajátosságai, valamint bizonyos mértékben előre jelezhetők a jövőbeni folyamatok. A 0 2 éves korosztály száma 2003 és 2009 között kismértékben nőtt, azonban az utolsó vizsgált öt év alatt több mint tíz százalékkal csökkent. A gyermekkorúak száma mindkét nem esetén 3-4 százalékkal lett kevesebb 2009 és 2013 között. A éves korosztály esetében nagyobb mértékű visszaesés jelentkezett: a férfiak száma 14,7, a nőké 19,6 százalékkal csökkent a vizsgált évek során. Összességében a tizenöt évesek száma fő volt 2011-ben, míg a tizenhat és tizenhét éves korcsoport 1 471, illetve lakost számlált. A korosztály létszámának változása eltérően alakult a férfiak és nők körében: előbbi esetén 22,6 százalékos növekedés zajlott le, miközben a nők száma ötödével esett vissza. A évesek száma 8,33, illetve 11,86 százalékkal nőtt 2009 és 2013 között, míg a 65 évnél idősebbek esetében 10,1, valamint 6,68 százalék volt a növekedés mértéke. A népesedési adatok alapján országos szinten is egyértelmű probléma a társadalom elöregedése. A születendő gyermekek száma alacsony, és a vizsgált évek során fokozatosan csökkent, miközben a 65 éven felüliek száma növekedett. A folyamat a társadalom és gazdaság számára egyaránt kihívást jelent, miközben a nyugdíjellátó-rendszer működtetésében problémák jelentkezhetnek (2. táblázat). 15

16 Év 0-2 éves 0-14 éves éves Férfi éves éves 65 év feletti 0-14 éves éves Nő éves éves 65 év feletti Összesen NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA / ,63-3,63-14,66 22,59 8,33 10,08-4,34-19,60-20,66 11,86 6,68-1,52 2. táblázat: Néhány kiemelt korcsoport nemek szerinti létszámának alakulása (adatforrás: TeIR KSH- TSTAR) A korábbiakban vázolt folyamatot támasztja alá az öregedési index azaz a száz, 14 év alatti lakosra jutó 65 éves kor feletti lakosok száma vizsgálata is. Magyarországon 2009 és 2013 között nyolc százalékkal, 110,4-ről 119,3-ra nőtt ezen mutató értéke. A növekedés üteme 2,65 százalékkal haladta meg az országos átlagot Vas megyében, azonban a Szombathelyi járásban kedvezőbb helyzet tapasztalható ben 113,1 volt az öregedési index, míg 2013-ban 127,2 gyermekkorú jutott száz 65 évesnél idősebb lakosra (2. ábra). Települési szinten alapvetően mozaikos kép jelentkezik, azonban területileg egyértelmű szabályszerűség jellemző ez elöregedés folyamatára. A legmagasabb érték 273,2 Acsád településén jelentkezett, azonban hozzá kell tenni, hogy a legnagyobb csökkenés is itt jelentkezett: 2003-ban 443,6 volt a vizsgált mutató értéke. Tíz településen jelentkezett száznál alacsonyabb érték; ezen települések közül nyolc Szombathely közvetlen környezetében található, amely szintén az agglomerációs gyűrű településeinek kedvezőbb helyzetére utal; ezzel együtt ezen településeken kismértékben nőtt az öregedési index. 134,13 131,09 127,88 127,22 124,34 124,49 121,07 113,14 110,36 116,23 112,47 120,77 114,45 116,82 119, Szombathelyi járás Vas megye Magyarország 2. ábra: Az öregedési index alakulása, (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A belföldi vándorlás tekintetében országos szinten divergáló tendencia figyelhető meg től az ezredfordulóig regionális szinten megközelítőleg homogén kép volt jellemző, azonban ezt követően egyfajta differenciálódási folyamat vette kezdetét. A Közép-Magyarország régió belföldi vándorlási egyenlege pozitív irányba tolódott el, a Nyugat-Dunántúlra kisebb mértékű növekedés volt jellemző, míg a Közép-Dunántúlon stagnáló érték mutatkozott. 16

17 Mindeközben az ország keleti régióiban, valamint a Dél-Dunántúlon eltérő mértékű, de általánosságban erőteljes csökkenés vette kezdetét, amely ig folytatódott. Az elmúlt években a belföldi vándorlási különbözet tekintetében enyhe konvergencia figyelhető meg, azonban jelenleg is jelentős a regionális szintű szórás mértéke. A vizsgált időszakban Vas megyére összességében pozitív egyenleg jellemző. Ez járási szinten erősen eltérő összetevők eredőjeként áll össze: a periférikus területeken elsősorban elvándorlás jellemző, míg a határ menti, illetve központi térségekben kismértékű, pozitív irányú migráció jelentkezett. Ennek megfelelően a Szombathelyi járásban a 2012-es negatív értéktől eltekintve odavándorlás jellemző. Települési szinten érdemes megemlíteni, hogy a pozitív belföldi migrációs egyenleg már nem kizárólag a Szombathely körüli gyűrűt érinti, hanem a távolabbi, kedvező elérhetőséggel rendelkező településeket is. Mindeközben a megyeszékhely vándorlási jellemzői is megfordulni látszanak: az egyértelmű kiköltözési hullámot követően 2010-től kezdődően pozitív egyenleg volt jellemző. Ez valószínűleg összefüggésben áll a válság következtében lezuhanó ingatlanpiaci árakkal, de még inkább az ország más vidékeiről ausztriai, illetve helyi munkalehetőségek miatt ideköltözők számának növekedésével. Érdekes kérdés lehet, hogy az újra emelkedő lakásárak milyen módon befolyásolják Szombathely migrációs jellemzőit, és miként lehet megoldani a cégek növekvő munkaerőigénye miatt ideköltöző munkavállalók elhelyezését. 1,17 0,86 0,66 0,68 0,48 0,47 0,50 0,38 0,23 0, , ,81 Szombathelyi járás Vas megye 3. ábra: A belföldi vándorlás különbözetének ezer lakosra jutó aránya (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) Adott térség lakosságszámára a migráción túl a természetes népesedési folyamatokhoz kapcsolódó események vannak hatással. A Szombathelyi járásban az élveszületések száma a referenciaévekben 989 és 848 között ingadozott, egyértelmű szabályszerűség nem jelentkezett, trend jellegűen csupán kismértékű csökkenés figyelhető meg. A halálozások száma sajnos minden évben meghaladta a születésekét, átlagosan 48 százalékkal. Abszolút értékét tekintve és között ingadozott számuk, s összességében kismértékű növekedés jellemző. Az élveszületések és halálozások számának különbözete a két forrásadat ingadozásából kifolyólag változékony, azonban az enyhe, trendjellegű csökkenés, illetve növekedés következtében a természetes fogyás intenzitása nő a Szombathelyi járásban (3. táblázat) Élveszületés Halálozás Különbözet táblázat: Az élveszületések és halálozások számának változása (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) 17

18 A területi összehasonlítás érdekében az ezer főre jutó természetes szaporodás illetve fogyás rátáját mutatja be a 4. ábra. Magyarországon a negatív népesedési folyamatokért részben az alacsony gyermekvállalási hajlandóság, valamint magas halálozási ráta következtében lezajló természetes fogyás tehető felelőssé. Az országos adatot tekintve átlagosan négy ezrelék volt ennek mértéke. Vas megyében ennél magasabb, öt és 6,5 ezrelék közötti érték jelentkezett. Mindkét területi szinten ingadozó a fogyás intenzitása, ám a 2011-ig tartó negatív folyamat kismértékben javult az utolsó vizsgált években. A Szombathelyi járásban szintén természetes fogyás jellemző, azonban 2011-ig a vizsgált területi szintekhez viszonyítva alacsonyabb volt ennek mértéke et követően az országoshoz képest kismértékben magasabb volt a természetes fogyás rátája ,53-3,20-3,43-4,10-5,05-5,12-3,22-4,05-4,13-4,00-3,90-4,32-4,28-4,94-6,09-6,54-6,37-5,96 Szombathelyi járás Vas megye Magyarország 4. ábra: A természetes szaporodás, fogyás mértéke (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) 3.2. Óvodáztatási, iskolázottsági helyzetkép Óvodai ellátáshoz kapcsolható adatok Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó mutatók esetében felmerült a lehetősége az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó problémákból adódó adathiánynak, így elsősorban a hosszabb idősoros vizsgálat tekinthető relevánsnak. Az óvodai feladatellátási helyek száma 2003 és 2013 között nyolc és fél százalékkal csökkent, 2013-ban összesen 43 helyen valósult meg óvodai nevelés. Gyógypedagógiai gyermekcsoportok összesen öt darab Rumban és Szombathelyen működtek, számuk a referencia-időszak folyamán nem változott. Az összes óvodai gyermekcsoport száma 2003 és 2009 között 3,7 százalékkal csökkent, majd az utolsó öt vizsgált év folyamán összességében állandónak tekinthető mennyiségük. A referencia-időszak során az óvodába beírt gyermekek száma ugyan csak kismértékben, de nőtt, amely megyei szinten ritka; a legtöbb járásban csökkent a gyermekek száma. Ebben nagy szerepet játszik, hogy a környező falvakban több esetben hiányzik az óvodai ellátás, így a szülők a városban íratják be gyermeküket (4. táblázat). 18

19 /2013 Óvodai feladatellátási helyek száma Gyógypedagógiai gyermekcsoportok száma Az óvodai gyermekcsoportok száma Óvodába beírt gyermekek száma , , ,78 4. táblázat: Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok (adatforrás: TeIR TSTAR) Általános iskolai adatok Az általános iskolai ellátásra vonatkozó adatok forrásában szintén előfordulhat adathiány, így a feldolgozott információk megbízhatósága nem száz százalékos, érdemes azokat fenntartásokkal kezelni. Az általános iskolai feladatellátási helyek száma a vizsgált időszak során kettővel nőtt, azonban ezzel párhuzamosan az osztályok száma jelentős mértékben lecsökkent: míg 2003-ban 460 osztályt tartott számon az oktatási statisztika, addig 2013-ban már csak 376-ot. A tanulók száma 2009 és 2013 között csupán csekély mértékben csökkent, így az utolsó vizsgált évben diák vett részt általános iskolai oktatásban a Szombathelyi járásban. Ugyanezen időszakban az alsó tagozatos tanulók száma közel hat százalékkal emelkedett, míg az 5 8. évfolyamosok esetében 9,2 százalékos visszaesés jelentkezett. Érdemes megfigyelni, hogy míg 2009-ben az alsó- és felső tagozatosok száma közel megegyezett, addig 2013-ra folyamatos átmenetet követően tizenhárom százalékos eltérés jelentkezett. A napközis foglalkozást igénybevevő tanulók száma a vizsgált öt év folyamán csupán kismértékben, másfél százalékkal csökkent, így 2013-ban diák napközis tanuló volt a Szombathelyi járásban. A 8. évfolyamot eredményesen befejező diákok száma 16,7 százalékkal csökkent 2003 és 2013 között. Ez természetesen összefüggésben áll a felső tagozatosok csökkenő számával, azonban az 1 4. évfolyamosok létszáma alapján a jövőben az iskolát eredményesen elhagyók száma is növekedni fog. A Szombathelyi járás az általános iskolai ellátás szempontjából kevesebb problémával küzd a többi Vas megyei járással összehasonlítva; a diákok száma csupán kismértékben csökkent a vizsgált időszakban (5. táblázat) Változás [%] Ált. isk. feladatellátási helyek száma ,71 Az ált. isk. osztályok száma (gyógyped. oktatással együtt) Ált. isk.-ban tanulók száma a nappali oktatásban Ált. isk.-ban tanuló 1-4. évfolyamosok száma a nappali oktatásban Ált. isk. tanuló 5-8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban A napközis tanulók száma az ált. isk.-ban , , , , ,47 A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban ,65 5. táblázat: Az általános iskolai ellátásra vonatkozó adatok (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) 19

20 Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelten fontos kérdés a bizonyos szempontból hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek kérdése. A 2012-es szociális ágazati adatok alapján a Szombathelyi járásban összesen harminc fő volt átmeneti vagy tartós nevelésbe véve. 437 tanuló esetében fordult elő beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség. A hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók száma fő volt, akik közül 404 fő volt halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető. Sajátos nevelési igény hét főnél jelentkezett, míg az integráltan oktatott, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma 433 fő volt 2012-ben (6. táblázat) Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett 30 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók Sajátos nevelési igényű 7 Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók 6. táblázat: Sajátos, illetve hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók száma (adatforrás: TeIR Szociális ágazat adatai) Társadalmi és gazdasági szempontból is problémát jelent a népesség alacsony iskolázottsága. Ez elsősorban az idősebb generációk esetében fordul elő, akiknél sok esetben nem volt lehetőség általános iskolai oktatásban részt venni, vagy befejezni azt. Magyarországon általánosan a nők körében magasabb az alapfokú végzettség hiányának aránya, országosan a nők 6,5 százaléka, míg a férfiak 3,1 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Vas megye e tekintetben kedvezőbb helyzetben van, az értékek mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabbak az országosnál; a nők 4,8 százaléka, míg a férfiak 2,1 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A Szombathelyi járás e tekintetben is kedvezőbb helyzetben van, hiszen mind az országos, mind a megyei értékekhez viszonyítva alacsonyabb az alapfokú végzettség hiánya. A nők 3,5 százaléka, míg a férfiak 1,4 százaléka nem fejezte be sikeresen az általános iskolát (5. ábra). 433 SZOMBATHELYI JÁRÁS VAS MEGYE MAGYARORSZÁG Férfiak Nők 5. ábra: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2011) 20

21 Közép- és felsőfokú oktatáshoz köthető mutatók A középiskolai osztályok száma 2003 és 2013 között csupán 0,6 százalékkal csökkent, amely a megye többi járásához viszonyítva rendkívül alacsony. Ezzel párhuzamosan a középiskolai tanulók száma öt százalékkal esett vissza, így 2013-ban fő folytatta tanulmányait a Szombathelyi járásban. A középiskolai felnőttoktatásban résztvevő tanulók száma tíz év alatt ről 478-ra csökkent, amely több mint ötven százalékos visszaesést jelent. A szakiskolai és speciális szakiskolai felnőttoktatásban tanulók száma 2010 és 2013 között harmadára csökkent, az utolsó vizsgált évben 31 fő vett részt ilyen jellegű képzésben. Mindhárom középiskolai képzésforma esetén csökkent a hátrányos helyzetű diákok száma, azonban ehhez hozzá kell tenni, hogy szinte évről-évre szigorodnak a hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó kritériumok. A gimnáziumokban 69, a szakközépiskolákban 285, a szakiskolákban, illetve speciális szakiskolákban összesen 279 fő volt hátrányos helyzetű 2013-ban (7. táblázat) Változás [%] Középisk. osztályok száma a nappali oktatásban ,5 248,5-0,60 Középisk. tanulók száma a nappali oktatásban ,06 Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma Szakiskolai és speciális szakiskolai felnőttoktatásban tanulók száma Hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban Hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban Hátrányos helyzetű szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban , , , , ,42 7. táblázat: A középfokú oktatásra vonatkozó főbb adatok (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A Szombathelyi járásban az országos adatot meghaladó a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya és 2011 között közel ötven százalékkal 12,7 százalékról 19 százalékra nőtt az egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel rendelkezők aránya hazánkban. Érdemes megjegyezni, hogy míg az alapfokú végzettség hiánya általánosságban a nők körében magasabb, addig a felsőfokú végzettség tekintetében már a nőknél magasabb az arány ben a férfiak 18,2 százaléka, a nőknek pedig 19,7 százaléka rendelkezett oklevéllel. A Szombathelyi járásban a két népszámlálás között 39,7 százalékkal 20,7 százalékra nőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, azaz a lakosság ötöde rendelkezik oklevéllel. A nők esetében az arány 21,3%, míg a férfiaknál 19,9%. Örvendetes tény, hogy települési szinten mindenhol nőtt az egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel rendelkező lakosság aránya (8. táblázat). 21

22 Területi egység Összesen, 2001 [%] Összesen, 2011 [%] Férfiak, 2011 [%] Nők, 2011 [%] 2011/2001 [%] Acsád 3,8 7,7 7,2 8,2 103,9 Balogunyom 7,5 18,7 16,9 20,4 148,9 Bozzai 1,8 4,5 3,2 6,0 151,5 Bucsu 5,9 11,8 11,4 12,1 99,9 Csempeszkopács 6,8 10,2 11,7 8,8 49,8 Dozmat 6,2 22,6 25,3 19,7 264,2 Felsőcsatár 7,8 14,6 14,7 14,5 87,1 Gencsapáti 13,2 22,1 21,6 22,5 67,2 Gyanógeregye 0,9 4,9 2,1 7,1 439,4 Horvátlövő 6,5 12,7 11,5 13,7 95,2 Ják 4,7 11,1 10,3 11,8 136,3 Kisunyom 5,4 13,0 11,0 14,7 139,8 Meszlen 6,3 6,3 10,6 2,2 0,3 Nárai 5,3 13,9 13,6 14,2 161,8 Narda 6,1 11,4 11,6 11,2 86,1 Nemesbőd 7,2 10,4 10,2 10,7 45,0 Nemeskolta 2,0 4,3 2,4 6,0 114,8 Perenye 5,0 14,7 14,0 15,4 194,7 Pornóapáti 6,0 14,9 12,5 16,7 148,1 Rábatöttös 2,6 6,4 3,9 8,8 145,0 Rum 10,0 14,0 14,3 13,7 39,5 Salköveskút 5,3 11,1 11,9 10,3 109,0 Sé 19,0 27,8 26,1 29,3 46,1 Sorkifalud 3,0 6,6 4,6 8,5 120,8 Sorkikápolna 2,2 9,5 5,8 13,3 329,7 Sorokpolány 3,2 6,9 5,8 7,8 114,4 Söpte 4,9 11,9 9,4 14,1 141,8 Szentpéterfa 4,6 9,7 7,6 11,6 110,9 Szombathely 17,9 23,6 23,1 24,1 31,9 Tanakajd 8,9 13,8 12,9 14,7 55,4 Táplánszentkereszt 6,7 13,4 12,2 14,4 99,9 Torony 4,5 13,0 11,3 14,6 189,8 Vasasszonyfa 3,5 7,8 7,6 8,0 122,9 Vaskeresztes 4,3 11,3 8,2 14,1 162,4 Vassurány 4,1 8,3 6,9 9,7 102,6 Vasszécseny 9,4 16,3 15,9 16,7 73,7 Vasszilvágy 2,6 6,8 5,0 8,7 161,9 22

23 Vát 3,8 10,0 8,7 11,2 163,2 Vép 8,9 13,2 12,5 13,9 48,5 Zsennye 6,4 12,0 8,3 15,4 87,5 Szombathelyi járás 14,8 20,7 19,9 21,3 39,7 Magyarország 12,7 19,0 18,2 19,7 49,6 8. táblázat: Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség a megfelelő korúak százalékában, nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2001, 2011) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása az Aranyhíd intézményben Az "ARANYHÍD" Nevelési - Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola augusztus 1-én jött létre a Korai Fejlesztő Központ és Micimackó Óvoda, valamint a Frim Jakab Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola jogutód intézményeként. Feladata a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása 0 éves kortól, a tankötelezettség befejezéséig, illetve a szakma megszerzéséig, a Közoktatási Törvény előírásai szerint. Az intézmény két telephelyen működik; a székhelyintézmény a Dózsa György. u. 6. szám alatt, ahol a tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai oktatása, valamint szakiskolai képzésük zajlik. Ezen intézményrészben működik a fejlesztő iskolai oktatás is. Ezen oktatási formában résztvevő tanulók száma is folyamatosan emelkedik. A telephely intézmény a Pázmány P. krt. 26/b. szám alatt működik, ahol a korai fejlesztés, a pedagógiai szakszolgálat, valamint a szegregált óvodai csoportok tevékenykednek. Az intézménnyel egy épületben lévő többségi óvoda felvállalta az integrációs óvoda szerepét, kikkel az együttműködés évek óta magas színvonalon valósul meg. Az intézmény tevékenysége tovább bővült a városi integrációs hálózat működtetésével. Kollégáik a város többségi bölcsődéiben, óvodáiban, általános és középiskoláiban ezt a tevékenységet nagyon magas óraszámban végzik. A szolgáltatást igénybevevők köre folyamatosan bővül, egyre több gyermek, tanuló, fiatal szorul rá a speciális megsegítésre, bár sajnos tendencia, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben kerülnek az intézménybe roma származású fiatalok. Az elmúlt tanévek során fokozatosan bővült az iskolapszichológusi hálózat igénybevevőinek száma is. A városi logopédiai hálózat tevékenysége is magas színvonalú. Logopédusaik 9 körzetben látják el a város óvodáiban, és általános iskoláiban a rászoruló gyermekek fejlesztését Foglalkoztatottság, munkanélküliség Egy térség vagy közigazgatási egység gazdasági-társadalmi fejlettségi szintjét a regisztrált vagy nyilvántartott álláskeresők száma és népességen belüli aránya jelentős mértékben határozza meg, de a munkaerő-piaci helyzetét és potenciáljait is alapvetően befolyásolja. A Szombathelyi járásban ban 2341 álláskereső volt regisztrálva, ami jelentősen kisebb, mint a tárgyévet megelőző 5 év vonatkozó mutatói, azonban a 10 évvel korábbi adatoknál még mindig magasabb (2003: 2249 fő). A 2008 és 2009 között tetőző gazdasági válság hatására drasztikusan megnőtt a regisztrált munkanélküliek száma nem csak a Szombathelyi járásban, hanem országszerte is, de az adatok alapján az is látszik, hogy a munkaerő-piaci folyamatok rendeződni látszanak. Ennek egyik legfőbb oka a közfoglalkoztatottak egyre bővülő száma, akik a statisztikai mutatókban foglalkoztatottként jelennek meg, így nagymértékben növelik a foglalkoztatottak számát. A Szombathelyi járásban a nyilvántartott álláskeresők száma 2003 és 2013 között nőtt, de a növekedés mértéke mindösszesen csak 4,1%-os volt. Összehasonlításképpen: ebben a tíz éves időintervallumban Vas megyében a munkanélküliek száma kb. 3%-kal csökkent, ugyanakkor Magyarországon 15%-kal nőtt a számuk. Fontos kiemelni azonban azt is, hogy a gazdasági válság egyik csúcsévéhez, 2009-hez viszonyítva 2302 fővel, azaz kb. felére csökkent az állást keresők száma a Szombathelyi járás területén, 23

24 ami elsősorban a gazdasági válság hatásai enyhülésének, a cégek fejlesztéseinek és a már említett közfoglalkoztatási program statisztikai mutatókra gyakorolt pozitív következményeinek köszönhető. A Szombathelyi járást alkotó települések esetében elmondható, hogy a legtöbb álláskereső a járás központjában, Szombathelyen élt (1633 fő), mely az összes járásban regisztrált munkanélküli majdnem 70%-át teszi ki, de a munkakeresők száma tekintetében érdemes még kiemelni Vép (80 fő) és Táplánszentkereszt (60 fő) településeit is. A legkevesebb nyilvántartott álláskereső a 2013-mas évben Zsennye (2 fő), Rábatöttös (3 fő), Dozmat és Gyanógeregye (4-4 fő) településein élt. Természetesen ezek az adatok erőteljesen korrelálnak a települések népességének a számával. A 2003 és 2013 között eltelt 10 esztendőben települési szinten is nagymértékű változások mentek végbe a regisztrált munkanélküliek tekintetében: három olyan település is van a járásban, ahol legalább megkétszereződött a számuk. Az érintett települések Sorkifalud (14 főről 28 főre), Narda (4 főről 9 főre) és Horvátlövő (2 főről 5 főre). A járás területén viszont van három olyan község is, ahol legalább a felére csökkent le a munkanélküliek száma 10 év alatt: Sorkikápolna (10 főről 5 főre), Tanakajd (22 főről 9 főre) és Vassurány (19 főről 6 főre) esetében Acsád Balogunyom Bozzai Bucsu Csempeszkopács Dozmat Felsőcsatár Gencsapáti Gyanógeregye Horvátlövő Ják Kisunyom Meszlen Nárai Narda Nemesbőd Nemeskolta Perenye Pornóapáti Rábatöttös Rum Salköveskút Sé Sorkifalud Sorkikápolna Sorokpolány Söpte

25 Szentpéterfa Szombathely Tanakajd Táplánszentkereszt Torony Vasasszonyfa Vaskeresztes Vassurány Vasszécseny Vasszilvágy Vát Vép Zsennye Szombathelyi járás Vas megye Magyarország táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013) Fenti táblázat jelzi adott településen az érintettek számát. A táblázat jól mutatja, hogy kisebb településeken miért olyan nehéz néhány fő számára megfelelően megszervezni a közmunka lehetőségeket (térségi együttműködést igényelne). Az abszolút számok mellett jól mutatja a helyzetet a munkanélküliségi ráta, amely az álláskeresők számának és a munkaképes korú lakosság számának aránya. A munkanélküliségi ráta alapján a Szombathelyi járás 3,2%-os adata jóval kedvezőbb a magyarországi átlagnál (6,3%). Települési szinten kiemelendő Sorkifalud (6,5%), Vasszilvágy (6,1%) Vát és Bucsu (4,3%-4,3%) települései, ahol jóval átlagon felüli a munkanélküliségi ráta aránya, míg Vassurány (1%), Felsőcsatár, Sé és Tanakajd (egyaránt 1,8%) községei rendelkeznek a legjobb mutatókkal e tekintetben a Szombathelyi járáson belül. 25

26 6. ábra: A Szombathelyi járásban nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (forrás: TEIR, 2013) A nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti eloszlása tekintetében megállapítható, hogy nagy általánosságban a férfiak alkotják a munkanélküliek többségét, hiszen az általunk vizsgált időszakban csak a 2011-es évben volt több női munkakereső, mint férfi. A férfi/nő arány évenként rendre eltérő értékeket mutat, a legutóbbi, 2013-mas adatok alapján az álláskeresők 53,8%-a férfi, míg 46,2%-a nő volt Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi/nő arány Férfi Nő 7. ábra: A Szombathelyi járásban nyilvántartott álláskeresők száma nemenkénti bontásban (forrás: TEIR, 2013) 26

27 Adott vidéken élők munkaerő-piaci helyzetéről a munkanélküliségi rátánál (amelyre hatással van az, hogy éppen milyen módon kerülnek regisztrálásra az állást keresők, és mennyire bőkezű vagy éppen szűkmarkú az ellátási rendszer) jobban informál az aktivitási ráta. Ez azt jelzi, hogy az aktív korú (a éves népesség) lakosság körében mekkora arányban tudnak dolgozni az emberek, hány százalékuk foglalkoztatott. Települési szinten a 2011-ben elkészült népszámlálási adatokra támaszkodhatunk: a Szombathelyi járás foglalkoztatási rátája 63,9% volt, ami 6%-kal nagyobb, mint az országos átlag (57,9%). Ha a tíz évvel korábbi népszámlálási adatokhoz nyúlunk, a Szombathelyi járás esetében nem találunk különbséget, azonban a magyarországi átlag ebben az időben még csak 53%-ot érte el. Az adatok alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatottak aránya az aktív korú népességen belül Magyarországon emelkedett, míg a Szombathelyi Járásban változatlan maradt! 8. ábra: A Szombathelyi járás foglalkoztatottsági rátája (forrás: TEIR, 2011) A foglalkoztatottság szempontjából 2011-ben a legkedvezőbb helyzetű, 70%-ot meghaladó foglalkoztatottsági rátával bíró települések: Rábatöttös (72%), Söpte (70,9%), Sorkikápolna (70,8%) és Dozmat (70,1%). A járásban mindösszesen csak öt településen nem érte el a 60%-ot a foglalkoztatottak aránya az aktív korú népességen belül: Felsőcsatár (54,9%), Torony (57,3%), Meszlen (58,9%), Bucsu és Vasszilvágy (egyaránt 59,4%). A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettsége tekintetében elmondható, hogy a 2000-es évektől napjainkig a középfokú végzettségűek közül kerül ki a legtöbb álláskereső, 2012-ben a regisztrált álláskeresők 58,66%-a esett ebbe a csoportba. Ugyanebben az évben a nyilvántartott munkanélküliek 29,6%-a alapfokú, 9,89%-uk pedig felsőfokú végzettséggel bírt, csak 1,85%-uk rendelkezett 8 általánosnál kevesebb végzettséggel. 27

28 Az általános iskolai végzettségű, valamint a nyolc általánosnál kevesebb végzettségű munkanélküliek számának változásait is megvizsgáltuk, amely a közti időszakra terjedt ki. A két adatsort összehasonlítva elsőre nem vehetünk észre jelentősebb különbséget, azonban az jól látszik, hogy az általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma jóval jelentősebb mértékben növekedett 2003 és 2009 között, mint a nyolc osztálynál kevesebb végzettségűek esetében. Az általános iskolát végzett, valamint a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű, nyilvántartott munkanélküliek számának változásait is megvizsgáltuk, amely a közti időszakra terjedt ki. A két adatsoron egyaránt látható a es válság hatása, majd egy csökkenő tendencia látható a legalacsonyabb végzettséggel bíró, nyilvántartott álláskeresők körében. Ez az ábra párba állítható a csökkenő időtartamú és mértékű munkanélküli ellátásokkal, ami a regisztrációban való részvétel iránti motiváció elmaradását is magával hozza. Ez az időszak egybeesik a közmunka kiterjesztésével is, amely az aktuálisan álláskeresők számának mérséklődését is eredményezi. Általános iskolai végzettségű, nyilvántartott álláskeresők száma Nyilvántartott álláskeresők száma általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel ábra: Az általános iskolai és az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró álláskeresők száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) Munkába állásuk esélyeit tekintve a fiatalok, különösen a pályakezdő álláskeresők igencsak veszélyeztetett csoportok számítanak ban 412 olyan álláskereső volt, akik 0-25 éves korcsoportba tartozott. Ez a létszám 311 fővel kevesebb, mint 2009-ben (akkori adat: 723 fő). Annak, hogy a 2009-ben több mint 75%-kal több fiatal ember volt érintett, több oka is lehet. Az egyik a gazdasági válság időszakának eleve magasabb munkanélküliségi mutatói. A másik: a válság idején a tapasztaltabb munkaerő alkalmazása és megtartása erősebben volt jelen a gazdaságban. Harmadik okként az elmúlt évek egyre erősödő, határon túli munkakeresési hulláma, a fiatalok más országokba történő migrációja említhető, ami különösen az ország nyugati területeinek, egyetemi városainak, a fővárosnak stb. mobilabb fiataljait érinti. Mindezek erősen indokolják, hogy a fiatal potenciális munkavállalókra kiemelt figyelmet szükséges fordítani a térségben. Nyilvántartott fiatal (0-25 év) álláskeresők száma (fő) ábra: A fiatal (0-25 év) nyilvántartott álláskeresők száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) 28

29 Annak ellenére, hogy a Szombathelyi Járásban a fiatal munkanélküliek száma majdnem a felére csökkent a 2009 és 2013 közötti öt évben, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk növekedett. Ez a növekedés a Vas megyei és az országos átlag esetében is jelentkezett, azonban a vizsgált járásban a növekedés mértéke nagyobb volt a már említett másik két közigazgatási egységnél ban a regisztrált munkanélküliek 17,6%-a tartozott a fiatal korcsoportba, mely alacsonyabb a Vas megyei (17,9%) illetve az országos átlagnál (18,2%) is Szombathelyi járás 15,6% 17,6% Vas megye 17,5% 17,9% Magyarország 17,8% 18,2% 10. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a 0-25 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013) A 25 évnél fiatalabb nyilvántartott álláskeresők aránya települési szinten változatos képet mutat: 11 településről 1 mondható el, hogy nincs a munkanélküliek között 25 évnél fiatalabb. Ezek a járás peremterületén, szélén elhelyezkedő, periferiális helyzetű, csökkenő népességű, romló helyzetű települések, amelyek jellemzően a legkisebbek is. E településeken nagy valószínűséggel kevés, érintett korosztályba tartozó fiatal maradt még helyben. A legnagyobb arányban Csempeszkopács (42,9%), Salköveskút, Vassurány (33,3%) és Pornóapáti (30%) településein élnek a 25 évnél fiatalabb álláskeresők. Ezek jellemzően a növekvő lélekszámú települések, ahol mostanra részben az elmúlt évtizedekben kiköltözött családok gyerekei váltak felnőtté, és most álláskeresővé. 11. ábra: 25 év alatti nyilvántartott munkanélküliek aránya az összes munkanélküli százalékában a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) 1 Horvátlövő, Vaskeresztes, Narda, Perenye, Vasasszonyfa, Meszlen, Acsád, Nemeskolta, Gyanógeregye, Rábatöttös, Zsennye 29

30 A pályakezdő álláskeresők számára a munkaerőpiacon való elhelyezkedés napjainkra egyre nehézkesebbé vált, ami a vonatkozó statisztikai adatokban is tetten érhető. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2013-ban 308 főt tett ki, míg 2009-ben (a gazdasági válság idejében) 337 főt, 2003-ban pedig csak 185 főt tett ki. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma ábra: A Szombathelyi járásban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013) A nyilvántartott álláskeresők közül a pályakezdők aránya a Szombathelyi járás területén 13,2%-ot érte el, amely magasabb a Vas megyei (11,8%) és a magyarországi átlagnál (12,6%) is. Az idősoros adatokból az is jól látszik, hogy az összes munkanélkülihez viszonyított arányuk nőtt 2003 és 2013 között, de nem csak járási, hanem Vas megyei és országos szinten is, a növekedés mértéke szinte hasonló mértékű volt (kb.4-5%-os növekedés). Az adatok alapján tehát megállapítható, hogy a Szombathelyi járásban a megyei és országos átlagot is felülmúlja a pályakezdő munkanélküliek aránya Szombathelyi járás 8,2% 7,25% 13,2% Vas megye 7,7% 7,4% 11,8% Magyarország 8% 8,4% 12,6% 11. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a pályakezdő álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013) Korcsoportok tekintetében nem csak a fiatal, hanem az idősödő, vagy idős korosztály is veszélyeztetett célcsoportnak tekinthető, ezért a helyzetelemzés során kiemelten kezeljük az 51 évnél idősebb korosztály munkanélküliségre vonatkozó helyzetét ban 645 olyan nyilvántartott munkanélküli élt a Szombathelyi járásban, aki már betöltötte az 51. életévét ben még 1000 fő 51 évnél idősebb regisztrált munkanélküli volt, majd szinte évről évre folyamatosan csökkenni kezdett a számuk (összesen 355 fővel csökkent). 30

31 A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma ábra: A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) Az alábbi táblázatunk segítségével az idősödő korosztályhoz tartozó munkanélküliek arányát mutatja be az összes munkanélküli százalékában. A Szombathelyi járás tekintetében elmondható, hogy a nyilvántartott álláskeresők több mint negyede, 27,6%-a 51 évnél idősebb, mely szinte teljes mértékben megfeleltethető a Vas megyei átlagadatokkal (27,5%). Mind a vonatkozó megyei, mind pedig a járási adat csak kismértékben nagyobb az országos átlagnál (25%) Szombathelyi járás 21,5% 27,6% Vas megye 22,3% 27,5% Magyarország 18,6% 25% 12. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből az 51-X év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013) A Területi Információs Rendszer (TEIR) adatbázisa segítségével az alábbiakban bemutatjuk a Szombathelyi térség 45 évnél idősebb regisztrált álláskeresőinek települési szintű eloszlását. A térképen jól látszik, hogy Horvátlövő, Pornóapáti, Rábatöttös és Zsennye települései esetében nincs 45 évnél idősebb nyilvántartott álláskereső. Ugyanakkor Torony (55,4%), Sorokpolány (60,9%) és Meszlen (62,5%) községeiről elmondható, hogy az álláskeresők több mint fele elmúlt már 45 éves. 31

32 14. ábra: A Szombathelyi járásban a 45 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013) A Szombathelyi járás munkaerő-piaci helyzetének bemutatása során nem szabad elmenni még egy kiemelten hátrányos helyzetű célcsoport, a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma mellett. Az adatok alapján láthatjuk, hogy a gazdasági válság éveiben kiugróan megnőtt a hosszú távú álláskeresők száma (2003 és 2009 között 1622 fővel), majd 2009-es csúcsévet követően szinte folyamatosan csökkent a számuk, 2013-ban már csak 1064 hosszú távú munkanélküli élt a Szombathelyi járásban. A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma ábra: A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) 32

33 A Szombathelyi járásban 2013-ban az álláskeresők majdnem fele, azaz 45,5%-a 180 napon túli álláskereső volt, ami csak kismértékben nagyobb a Vas megyei átlagnál (44,9%) és kisebb az országos átlagnál (49,9%). Az idősoros adatok azonban azt is megmutatják, hogy a vizsgált különböző közigazgatási területi egységek közül a Szombathelyi járásban csökkent a legnagyobb mértékben a hosszú távú munkanélküliek aránya a 2009-es adathoz képest, ami elérte a 7,5%-ot Szombathelyi járás 53% 45,5% Vas megye 50,1% 44,9% Magyarország 53,4% 49,9% 13. táblázat: a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma az összes regisztrált munkanélküli arányában (forrás: TEIR, 2013) A hosszú távú munkanélküliek területi eloszlása tekintetében fontos kiemelni Zsennye települését, ahol az összes munkakereső 180 napon túli álláskeresőnek minősül, de Dozmat (75%) és Bozzai (71,4%) községeiben is nagy a tartós munkanélküliek aránya. E vonatkozásban a legelőnyösebb helyzetben a Szombathelyi járáson belül Horvátlövő és Gyanógeregye települései vannak, ahol egyetlen 180 napon túli nyilvántartott álláskereső sincs, de Felsőcsatár 16,7%-os aránya is elenyészőnek tekinthető. 16. ábra: A Szombathelyi járásban a 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013) 2003 és 2013 között a településeken élő hosszú távú munkanélküliek arányaiban is rengeteg változás következett be. A legnagyobb mértékű növekedés Bozzai (0 főről 5 főre), Narda (1 főről 5 főre), Vasasszonyfa (0 főről 3 főre), Dozmat (1 főről 3 főre) és Vaskeresztes (1 főről 3 főre) községeiben realizálódott. A legjelentősebb arányú csökkenés a 180 napon túli álláskeresők számában Gyanógeregye (5 főről 0 főre), Meszlen (4 főről 1 főre), Sorkikápolna (5 főről 2 főre), Vassurány (5 főről 2 főre) és Ják (37 főről 18 főre) településein következett be. 33

34 A nyilvántartott álláskeresők különböző támogatásokban részesülhetnek bizonyos jogosultságok teljesítése esetén. A következőkben a három legfontosabb, a munkanélküliek számára elérhető támogatási forma kerül bemutatásra, majd pedig ezt követően azt vizsgáljuk meg, hogy a Szombathelyi járásban hányan vették igénybe ezeket az ellátásokat. Az álláskeresési segélyre a korábbi szabályozás alapján azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik: 2 - minimum 180 napra megállapított álláskeresési járadékukat kimerítették; - akik minimum 200 napot munkaviszonyban töltöttek az álláskeresést megelőző 4 évben; - legfeljebb 5 évvel állnak a nyugdíjazás előtt. Az adatok alapján láthatjuk, 368 fővel csökkent az álláskeresési segélyben részesülők száma a Szombathelyi járásban 2009 és a 2013 IV. negyedéve között. Ennek oka elsősorban nem a munkanélküliek csökkenő számával magyarázható, hanem azzal, hogy a támogatás megítéléséhez szükséges három fő kritérium közül az első két csoportba tartozó munkanélküliek 2011 szeptembere óta nem jogosultak az álláskeresési támogatás igénybe vételére (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014). Álláskeresési segélyben részesülők száma IV. NEGYEDÉV IV. NEGYEDÉV IV. NEGYEDÉV IV. NEGYEDÉV IV. NEGYEDÉV 17. ábra: Az álláskeresési segélyben részesülők száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A Szombathelyi járásban 2013-ban 144 fő részesült álláskeresési segélyben, ez azt jelenti, hogy a munkakeresők 6,2%-ka részesül a támogatásban. Az álláskeresési segélyben részesültek aránya 5 év alatt majdnem megfeleződött, hiszen 2009-ben még a nyilvántartott álláskeresők 11%-a részesedett a segélyben. Az álláskeresési arányban részesülők aránycsökkenése nem csak a Szombathelyi járásban következett be (4,8%-kal csökkent), sőt, a Vas megyei (6,1%-kal csökkent) és az országos átlag (7,1%- kal csökkent) esetében nagyobb csökkenés realizálódott Szombathelyi járás 11% 6,2% Vas megye 11,9% 5,8% Magyarország 10,4% 3,3% 14. táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013)

35 A korábbi szabályozás értelmében álláskeresési járadékra azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik 3 : - aki nyilvántartott álláskereső; - az álláskeresővé válást megelőző 5 évben legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett; - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult és táppénzben nem részesül; - munkát akar vállalni, de az önálló álláskeresése eredménytelen volt és az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet találni IV. negyedévében 342 olyan álláskereső élt a Szombathelyi járásban, aki járadékra jogosult munkanélküliek. Ez jelentős eltérést mutat a 2009 IV. negyedéves adataitól, amikor is még 1762 álláskereső volt jogosult járadékokra. A járadékokra jogosultak nagyarányú csökkenése (ahogyan az álláskeresési segély esetében is) főképp a szigorodó jogosultsági feltételek miatt következett be, hiszen a korábbi 5 év helyett 3 éven belül kell legalább 360 napos munkaviszonnyal rendelkezni, valamint a 90 napra (a korábbi időtartam harmadára) csökkent a járadék folyósításának időtartama. Mindemellett az ellátás összege is lecsökkent: az elérhető legmagasabb összeg a minimálbér 100%-a a korábbi 120% helyett (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014). Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma IV. NEGYEDÉV IV. NEGYEDÉV IV. NEGYEDÉV IV. NEGYEDÉV IV. NEGYEDÉV 18. ábra: A járadékra jogosult nyilvános álláskeresők száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A Szombathelyi járásban a járadékra jogosult munkanélküliek az összes álláskereső arányában statisztikai mutató tekintetében nagy változások következtek be, hiszen míg 2009-ben 37,9%-os volt a részarányuk, addig 2013-ra már csak 14,6%, ami pontosan megegyezik a Vas megyei átlaggal is, azonban 5,1%-kal nagyobb, mint az országos átlag (9,5%) Szombathelyi járás 37,9% 14,6% Vas megye 36,7% 14,6% Magyarország 24,3% 9,5% 15. táblázat: Járadékra jogosult álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013) A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek csoportjába azok tartoznak bele 4, akik a munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették, és akiknek a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg

36 2013-ban 584 álláskereső részesült rendszeres szociális segélyben is attól a települési önkormányzattól, ahol élt. Ezt a támogatási formát 2009 óta rendelkezésre állási támogatásnak hívják, az összege pedig nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át 2011 óta. A támogatás jelentősen csökkent, mivel korábban a nettó minimálbérhez volt kötve a támogatás felső korlátja (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014). Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma IV. NEGYEDÉV IV. NEGYEDÉV IV. NEGYEDÉV IV. NEGYEDÉV IV. NEGYEDÉV 19. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A Szombathelyi járásban 2013-ban az álláskeresők majdnem negyede kapott rendszeres szociális segélyt, ez a 2009-es adatnál közel 10%-kal több. A vizsgált járás adata (24,9%) szinte megegyezik a Vas megyei átlaggal (24,8%), azonban nagyobb mértékben eltér az országos átlagtól (34,8%) Szombathelyi járás 16,7% 24,9% Vas megye 14,5% 24,8% Magyarország 28,1% 34,8% 16. táblázat: Rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013) A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjától biztosított információknak és dokumentumoknak köszönhetően a munkaerő-piaci helyzetkép tekintetében a 2014-es, legfrissebb adatokat tekintjük át a továbbiakban. Az adatokra hivatkozva 5 megállapíthatjuk, hogy a Szombathelyi járásban 2014-ben a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma 2221 fő volt. Az idősoros adatok alapján láthatjuk, hogy a 2010-es évhez 1966 fővel (47%-kal), míg a 2013-mas évhez képest 829 fővel (27,2%-kal) csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. 5 Fontos! A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatai helyenként eltérhet a korábbi, Kereskedelmi és Statisztikai Hivataltól és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adataitól 36

37 Regisztrált álláskeresők átlagos száma (fő) fő Év 20. ábra: A regisztrált álláskeresők átlagos száma a Szombathelyi járásban Az álláskeresési ráta a megye járásai közül a Szombathelyi járásban a legalacsonyabb, 2014-ben 4,2%- os volt, mely 1,4%-kal kisebb, mint a 2013-mas vonatkozó statisztika. A Szombathelyi járásra vonatkozó mutató a megyei átlagnál (5,2%) is kedvezőbb, kereken 1%-kal. 21. ábra: Az álláskeresési ráta járásonként Vas megyében Az alábbiakban a statisztikai adatok segítségével a munkakeresők legalapvetőbb jellemzőit ismerhetjük meg. Az álláskeresők 51,8%-a férfi, míg 48,2%-a nő volt 2014-ben a Szombathelyi járásban. Összehasonlítva a 2013-mas adatokkal megállapíthatjuk, hogy a női munkakeresők aránya kismértékben csökkent a két tárgyév közötti időszakban, hiszen 2013-ban a nemek aránya tekintetében 51,41%-os férfi, míg 48,59%-os női eloszlást mutatott. 37

38 Férfi Nő táblázat: A nyilvántartott álláskeresők nemenkénti eloszlása a Szombathelyi járásban A nyilvántartott álláskeresők korcsoportos megoszlása tekintetében elmondható, hogy 2014-ben a Szombathelyi járásban élő munkanélküliek 16,75%-a (372 fő) 25 év alatti, 27,87%-uk (619 fő) pedig 50 év feletti volt. Annak ellenére, hogy a 26 és 50 éves kor közötti munkanélküliek száma közel 500 fővel csökkent 2013 és 2014 közt, arányuk az összes munkanélküli tekintetében szinte változatlan maradt (2013: 56,64%; 2014: 55,38%). A tárgyévekre vonatkozóan még fontos megemlíteni, hogy majdnem 2%-kal csökkent a fiatal munkanélküliek aránya, míg több mint 3%-kal nőtt az idősödő korosztály álláskeresőinek az aránya az összes álláskereső százalékában Arányuk az összes munkanélküli közt év és alatta ,55% 16,75% év ,64% 55,38% 50 év felett ,81% 27,87% 18. táblázat: A regisztrált munkanélküliek korcsoportos eloszlása a Szombathelyi járásban A tartós, azaz a 180 napot túlhaladó regisztrációval bíró álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában jelentősnek mondható a Szombathelyi járásban, hiszen a 25,5%-os részarány 1,8%-kal nagyobb, mint a Vas megyei átlag ben csak a Sárvári járás rendelkezett arányaiban több tartós álláskeresővel (25,6%), mint az általunk vizsgált járás. Az idősoros adatok (2013 és 2014 között) alapján azonban azt is láthatjuk, hogy ha csak kis mértékben is, de csökkent a 180 napot meghaladó munkanélküliek aránya az összes álláskereső közül. 22. ábra: A tartós álláskeresők aránya Vas megyében 38

39 A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti eloszlása tekintetében elmondható, hogy a munkanélküliek döntő többségében (59,2%) középfokú végzettséggel bírnak, közel egyharmaduk (31,8%) pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik, az álláskeresők 9%-a pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik és 2014 között csak elhanyagolható mértékű változások történtek a nyilvántartott álláskeresők végzettsége tekintetében: kismértékben nőtt az alapfokú végzettségűek aránya, valamint kismértékben csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya, míg a középfokú végzettségűek aránya szinte ugyanakkora maradt Arányuk az összes munkanélküli közt Alapfokú ,1% 31,8% Középfokú ,4% 59,2% Felsőfokú ,5% 9% 19. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők végzettsége a Szombathelyi járásban A végzettségre vonatkozó adatokat részletesebben elemezve megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb számban az általános iskolát végzettek csoportja volt jelen 2013-ban és 2014-ben egyaránt, közel harminc százalékos arányban. A második legnépesebb csoport a szakmunkás végzettségű álláskeresők voltak, 26,5 százalékos átlagos aránnyal. A legalacsonyabb számban az egyetemi és szakiskolai végzettségűek, valamint a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők voltak jelen ban és 2014-ben. Ez természetesen az abszolút mennyiségükre vonatkozik, s nem tükrözi az adott csoport elhelyezkedési lehetőségeit. Érdemes megemlíteni, hogy az álláskeresők száma minden csoport esetében csökkent 2013 és 2014 között. A pályakezdő álláskeresők száma 13,3 százalékról 11,5 százalékra csökkent a két év folyamán, így 2014-ben 225 pályakezdő lett regisztrálva a Szombathelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségén (20. táblázat) ált. iskolai végz. nélkül általános iskola szakiskola szakmunkásképző gimnázium szakközépiskola technikum főiskola egyetem Nem pályakezdő álláskereső Pályakezdő táblázat: Az álláskeresők száma iskolai végzettség szerint részletes, zárónapon, A Szombathelyi járásban regisztrált álláskeresőknek átlagosan háromnegyede volt fizikai foglalkozású, míg a szellemi foglalkozásúak aránya átlagosan huszonegy százalékos. Vezetői állományba mindössze az álláskeresők 3,2-3,3 százaléka tartozott (21. táblázat). 39

40 N.a. 2 1 Fizikai Szellemi Vezetői táblázat: A regisztrált álláskeresők száma állománycsoport szerint zárónapon, ban és 2014-ben az álláskeresők több mint fele ellátás nélküli volt, azaz nem voltak jogosultak álláskereséshez és munkanélküliséghez kapcsolódó járadék, segély, vagy támogatás igénybevételére. Legnagyobb arányban a foglalkoztatást helyettesítő támogatást vették igénybe, amelyhez érdemes hozzátenni, hogy a támogatottnak igazolnia kell, hogy legalább harminc nap időtartamban részt vett közmunkában, munkaerő-piaci programban, vagy képzésben, illetve alkalmi vagy idénymunkát vállalt. Jelentős számban vannak jelen az álláskeresési járadékra jogosultak, ám esetükben is csökkenés jelentkezett 2013 és 2014 között. 131-ről 156 főre növekedett a harmadik típusú álláskeresési segélyre jogosultak száma: esetükben több más feltétel mellett maximum öt év hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában (22. táblázat) ellátás nélkül álláskeresési járadék vállalkozói járadék álláskeresési + vállalkozói járadék álláskeresési segély I. 1 álláskeresési segély II. 0 álláskeresési segély III álláskeresés ösztönző juttatás munkanélküli járadék 0 foglalkoztatás helyettesítő támogatás táblázat: A regisztrált álláskeresők száma zárónapon ellátás szerint, Az új bejelentett álláshelyek száma 2013 és 2014 között nyolc százalékkal ról ra nőtt. Jelentős részükre igényeltek a foglalkoztatók támogatást: 2013-ban helyre, az álláshelyek 53,6 százalékára, míg 2014-ben 2331 helyre, amely a helyek 35,5 százalékát foglalja magában (24. táblázat) Támogatott Nem támogatott Kitöltetlen táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma támogatottság szerint,

41 2013-ban és 2014-ben a Szombathelyi járásban bejelentett új álláshelyek közel háromnegyede volt fizikai jellegű. Mindeközben a bejelentett fizikai helyek száma is jelentős mértékben több mint húsz százalékkal emelkedett 2014-re. Hasonló mértékben, azonban csökkent a szellemi foglalkozású helyek száma a vizsgált években, míg a vezetői helyek esetében kismértékű növekedés jelentkezett. Összességében a járási állomány 2013-ban és 2014-ben új bejelentett álláshellyel bővült (25. táblázat) fizikai szellemi vezetői táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma állománycsoport szerint, A munkaviszony időtartamát tekintve az újonnan bejelentett álláshelyek több mint hatvan százaléka volt határozott idejű 2013-ban és 2014-ben. Számuk 2014-re nőtt, míg a határozatlan idejű szerződéseké kis mértékben, 2,9 százalékkal csökkent (26. táblázat) Határozott idejű Határozatlan idejű táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma munkaviszony időtartama szerint,

42 3.4. Közművelődési helyzetkép Adott térség társadalmának életminőségét jelentősen befolyásolja a kulturális élet színvonala, elérhetősége. A jelenség természetesen több oldalról is megközelíthető: egyfelől már maguk a kultúra iránt támasztott igények is tükrözik a lakosság életszínvonalát, másfelől a kínálati oldal is jellemzi az ott élők átlagos életminőségét. Az is nyilvánvaló, hogy a település funkciójától függően eltérő a közművelődés és kultúra helyben elérhető formája, minősége. Települési szinten a tudáshoz és információkhoz való hozzáférést a települési könyvtárak biztosítják. A Szombathelyi járásban szinte minden település rendelkezik könyvtárral. Ezek állományának mérete a települések lakosságszámától függően eltérő. A nyilvános könyvtárak egységeinek száma a leltári állomány alapján 2003 és 2013 között ról ra csökkent, azonban éves szinten jelentős ingadozás tapasztalható a KSH adatbázisában. A keresleti oldal felől megközelítve érdemes áttekinteni a könyvtárakba beiratkozott olvasók számának alakulását és 2013 között összességében ről re nőtt számuk, amely négy százalékos növekedést jelent. Érdemes azonban megfigyelni, hogy a 2009 és 2013 közötti időszakban jelentős mértékben ingadozott az olvasók létszáma. Kérdés, hogy ebben mekkora szerepet játszanak az adatszolgáltatásban fellépő hiányosságok (23. ábra). Könyvtárakba beiratkozott olvasók száma ábra: A települési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A könyvtárakba beiratkozott lakosok és a népesség számának hányadosa bizonyos szinten tükrözi az ott élők kultúra iránti igényét. Vas megyében ezen arány 2013-ban 16,4% volt, amelyhez képest a Szombathelyi járásra vonatkozó 14,9 százalékos érték elmarad. Települési szinten erősen tagolt kép jelentkezik: a beiratkozott olvasók aránya a járás községeinek felében tíz százalék alatt van. Mindeközben hét községben Gyanógeregyén, Rumban, Acsádon, Tanakajdon, Nardán, Csempeszkopácson, valamint Dozmaton húsz százalékot meghaladó érték jelentkezett. A 2013-as adatok alapján átlagosan a települések lakosságának 10,5 százaléka rendelkezett könyvtári olvasójeggyel. A kulturális statisztika kiemelten foglalkozik a múzeumok kérdésével. Ezen intézmények az emberiség kultúrtörténetét meghatározó tárgyak és emlékek bemutatásán túl rendezvények, kiállítások szervezésével is hozzájárul a térség kulturális életéhez. A megyeszékhely jelenlétéből adódóan térségi szinten magas a jelenlévő múzeumok száma. Szombathelyen nyolc intézmény van nyilvántartva, ezeken kívül Csempeszkopácson és Vasasszonyfán található a vonatkozó jogszabály alapján múzeumnak tekinthető intézmény. A 2013-as évben összesen látogatót regisztráltak a járásban. 42

43 A közművelődési programoknak és kulturális szolgáltatásoknak a legtöbb község esetében elsősorban a közművelődési intézmények tudnak helyet adni. A Szombathelyi járásban 2010-ben 53 darab ilyen intézmény működött, míg 2013-ban csupán 39, azonban ez valószínűsíthetően az adatszolgáltatásban jelentkező hiányosság miatti statisztikai hibajelenség. A kulturális rendezvények száma 2009 és 2013 között ingadozó tendenciát mutatott. A legmagasabb érték 2009-ben jelentkezett, ekkor rendezvény került bejelentésre. A legkevesebb regisztrált esemény ben volt. Az utolsó vizsgált évben a második legmagasabb érték jelentkezett (24. ábra) ban Szombathelyen rendezvény került megrendezésre, míg a többi településen átlagosan 13,2 volt az események száma. Kulturális rendezvények száma (db) ábra: A Szombathelyi járás kulturális rendezvényeinek a száma között (forrás: TEIR, 2013) A kulturális rendezvények látogatottsága ötödével esett vissza a vizsgált időszak folyamán, amely nincs összhangban a bejelentett rendezvények számával ban volt a látogatók száma, amelynek közel 88 százaléka Szombathelyen generálódott. A térség egyik legjelentősebb nemzetközi viszonylatban is ismert rendezvénye a Savaria Történelmi Karnevál, amely évente több mint százezer látogatót járási szinten a kulturális rendezvényen résztvevők harmadát vonzza. A második legtöbb résztvevőt fő Gencsapátiban regisztrálták, ahol ilyen téren a legnagyobb vonzerő az évente megrendezett Gencsapáti Pünkösdi Fesztivál. Kulturális rendezvényeken résztvevők száma (fő) ábra: A Szombathelyi járás kulturális rendezvényein résztvevők száma (forrás: TEIR, 2013) 43

44 Hazánkban az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) a teleházak és az E-Magyarország sokfunkciós szolgáltatásaira alapozva jöttek létre. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap segítségével általában a régi épületek felújítása által egy új, addig hiányzó funkciót ad az adott település számára. Az IKSZT könyvtári, ifjúsági klub és művelődési szerepet tölt be a település kulturális életében. A Szombathelyi járásban Felsőcsatár és Szentpéterfa községekben működik IKSZT Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép Adott térség lakásállománya jelentős befolyással bír a lakosság életminőségére, valamint közvetett módon hatással lehet a térség gazdasági életére is. Mennyiségi aspektusa elsősorban településrendezési kérdéseket von maga után, míg a lakossági életkörülményt a minőségi jellemzők befolyásolják inkább. Ezek közé tartozik többek között a közművek kiépítettségi szintje, valamint a kommunális szolgáltatások minősége is. A Szombathelyi járás lakásállománya 2003 és 2013 között jelentős mértékben nőtt ban lakás szerepelt az adatbázisban, míg az utolsó vizsgált évben volt számuk, amely összességében 8,6 százalékos növekményt jelent és 2011 között kismértékű emelkedés zajlott le, majd ezt követően gyakorlatilag stagnálás volt jellemző. Összevetve a nagyobb térségi adatokkal hasonló tendencia jelentkezett, azonban az országos folyamatokra jellemző, hogy 2009 és 2013 között a járási értékhez viszonyítva nagyobb mértékű emelkedés zajlott le (26. ábra). A lakásállomány számának alakulása ábra: A Szombathelyi járás lakásállományának alakulása között (forrás: TEIR, 2013) Az épített lakások száma (statisztikai értelemben az adott tárgyévben használatba vételi engedélyt kapott lakások száma) 2003 és 2009 között 14,4 százalékkal nőtt, ekkor 468 lakás került bejegyzésre. A következő két évben több mint hetven százalékkal esett vissza az épített lakások száma, amely a es gazdasági világválságot következtében bizonytalanná váló gazdasági- és társadalmi helyzetre vezethető vissza. Ezt követően habár kisebb mértékben, de tovább csökkent az épített lakások száma, amelyhez a válságot továbbvezető devizakölcsönök által gerjesztett hitelválság is hozzájárult. Összességében a vizsgált tíz év során 77,8 százalékos volt az épített lakások számában jelentkező visszaesés (27. ábra). 44

45 Épített lakások száma (db) ábra: Az épített lakások száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A járásban élők életkörülményeiről a lakásállomány számából alapvetően nem tudunk következtetni, így érdemes más szemszögből is megvizsgálni a térségre jellemző lakhatási körülményeket. A lakások komfortfokozatáról a leghitelesebb információkat az önbevallásos adatfelvétel ellenére a népszámlálási adatok szolgáltatják: a 2011-es felmérés alapján a Szombathelyi járásban az alacsony komfortfokozattal bíró lakások (amely a félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakások) aránya (4,8%) az összes lakás százalékában jóval kisebb, mint az országos átlag (9,3%). Továbbá örvendetes tény, hogy a két népszámlálás közötti időszakban arányuk több mint ötven százalékkal csökkent. Az országos érték hasonló ütemben mérséklődött, azonban abszolút mértéke mindkét vizsgált időpontban közel kétszerese volt a járási adatnak (26. táblázat) Szombathelyi járás átlaga 10,5% 4,8% Magyarországi átlag 20,1% 9,3% 26. táblázat: Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya az összes lakás százalékában (forrás: TEIR, ) Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya települési szinten erősen mozaikos, mind abszolút értékét, mind a két népszámlálás közötti változást tekintve. Amennyiben a Szombathelyi járás települési átlagát tekintjük (9,6%), a 41 településből 15-nél jelentkezett magasabb arány. A legkedvezőtlenebb értékkel Rábatöttös (24,6%) Sorkikápolna (20%) és Vasszilvágy (19,6%) községek rendelkeztek, míg a legalacsonyabb érték Sé (1,9%), Szombathely (3,6%) és Felsőcsatár (3,8%) településeken jelentkezett. Érdemes megjegyezni, hogy 2001 és 2011 között jelentős mértékű javulás volt tapasztalható e tekintetben: hét településen Dozmat, Horvátlövő, Zsennye, Bozzai, Torony, Gyanógeregye és Vaskeresztes jelentkezett húsz százalékot meghaladó csökkenés, míg további 24 településen volt tíz és húsz százalék között az alacsony komfortfokozattal bíró lakások arányának csökkenése. Összességében a Szombathelyi járás minden településén javulás jelentkezett a két népszámlálás között eltelt időben (27. táblázat). Település Változás mértéke (%) Acsád 23,6 13,1-10,5% Balogunyom 22,7 9-13,7% Bozzai 28,3 6,7-21,6% Bucsu 23,7 6,2-17,5% Csempeszkopács 24,8 8,5-16,3% 45

46 Dozmat 45,8 13,3-32,5% Felsőcsatár 19,4 3,8-15,6% Gencsapáti 12,4 4,4-8% Gyanógeregye 31,3 10,9-20,4% Horvátlövő 44,6 13,3-31,3% Ják 27,8 11,5-16,3% Kisunyom 18,7 5,1-13,6% Meszlen 22,9 14,4-8,5% Nárai 17,7 7,3-10,4% Narda 18,4 6,8-11,6% Nemesbőd 27,2 8,5-18,7% Nemeskolta 27,4 13,8-13,6% Perenye 21,4 8,6-12,8% Pornóapáti 16,2 8,6-7,6% Rábatöttös 39,3 24,6-14,7% Rum 19,6 10,1-9,5% Salköveskút 20,6 8,5-12,1% Sé 12 1,9-10,1% Sorkifalud 32,7 13,1-19,6% Sorkikápolna 36, ,5% Sorokpolány 23,3 7,9-15,4% Söpte 25,2 6,6-18,6% Szentpéterfa 15,2 6,4-8,8% Szombathely 6,9 3,6-3,3% Tanakajd 14,9 5,6-9,3% Táplánszentkereszt 16,8 5,9-10,9% Torony 28,1 7,5-20,6% Vasasszonyfa 24,3 10,9-13,4% Vaskeresztes 32, ,2% Vassurány 18,4 7,5-10,9% Vasszécseny 18 7,3-10,7% Vasszilvágy 25,2 19,6-5,6% Vát 28,6 16,7-11,9% Vép 11,7 5,5-6,2% Zsennye 31 8,8-22,2% Szombathelyi járás átlag 10,5 4,8 5,7% Országos átlag 20,1 9,3 10,8% 27. táblázat: Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Szombathelyi járás településein (Forrás: TEIR, ) 46

47 A lakosság számára egészséges ivóvíz biztosítása és könnyed elérése mint alapvető emberi jog magas prioritású feltételként jelenik meg az adott település számára. Megfelelő infrastrukturális feltételek mellett ennek legkézenfekvőbb módja a lakások és házak közüzemi ivóvízhálózatra való csatlakoztatásának biztosítása. A Szombathelyi járásban 2013-ban lakás volt csatlakozva a vezetékrendszerhez, így a járás lakásainak 97,5 százalékában volt elérhető a vezetékes, tiszta és egészséges ivóvíz, amely az országos értékhez viszonyítva 3,1 százalékkal magasabb. 28. ábra: A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások szempontjából a területi eloszlás változatos, ám a legkisebb aránnyal rendelkező Felsőcsatár esetében is kilencven százalékot meghaladó érték jelentkezett. Tizennégy településen százszázalékos az arány, míg csupán néhány településen jelentkezett szignifikánsan alacsonyabb érték. Ezen községek alapvetően mozaikos elhelyezkedésűek, egyedül az osztrák határ mentén fekvő Felsőcsatár, Vaskeresztes és Horvátlövő alkotnak kisebb egybefüggő tömböt. A közcsatorna-hálózat elsődleges feladata a települések szennyvíz-, használt- és csapadékvizeinek elvezetése a legközelebbi szennyvíztisztító telepig, ahol a víz megtisztítására kerül sor. Ennek a közcsatorna-hálózatnak a kiépítettsége, minősége alapvetően határozza meg egy térség fejlettségi szintjét, azonban figyelembe kell venni, hogy egyes települések esetén nem gazdaságos a rendszer kiépítése, így alternatív szennyvíz-elhelyezési, szennyvíz-kezelési megoldások alkalmazása javallott. A Szombathelyi járásban az összes lakás mintegy 93,3 százaléka, azaz lakás volt rácsatlakoztatva a közüzemi szennyvíz gyűjtőhálózatra 2013-ban és 2009 között 16,3 százalékkal nőtt a járási arány, majd 2010-től további három százalékkal. A járásra vonatkoztatott, közcsatorna-hálózatra való csatlakoztatási ráta meghaladja az országos, 75 százalékos átlagot (29. ábra). 47

48 A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások szempontjából jelentős területi különbségek jelentkeztek a Szombathelyi járásban. Az összességében magas arány a megyeközpont, valamint az agglomerációs települések jelenlétére vezethető vissza, miközben hat településen Meszlenben, Acsádon, Vasszilvágyon, Váton, Bozzaiban, valamint Rábatöttösön nulla százalékos az arány. Ezen települések esetén ajánlatos az említett alternatív megoldások, alkalmazások fejlesztése (30. ábra). 30. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a Szombathelyi járás települései esetében (forrás: TEIR, 2013) 48

49 A Szombathelyi járásban a rendszeres hulladékgyűjtés a lakások 94,8 százaléka esetében megoldott, amely 3,8 százalékkal magasabb a magyarországi értéknél. A legmagasabb százalékos arány 99% Szombathelyen jelentkezett, s néhány község Nárai, Horvátlövő, Vaskeresztes, Felsőcsatár, Dozmat, Gyanógeregye, Rábatöttös, Zsennye, Vasszilvágy, Nemesbőd kivételével a többi településeken is meghaladja a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a nyolcvan százalékot, valamint az említett községekben is csupán néhány százalékkal alacsonyabb a mutató értéke. A rendszeres és szelektív hulladékgyűjtésbe a Szombathelyi járás lakásainak 14,3%-a esetében megoldott, mely alacsonyabb az országos aránynál (38,8%). Települési szinten erősen differenciált kép jelentkezett: elsősorban a Szombathelyt környező agglomerációs gyűrű településein vannak jelen szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások, míg távolabb csak elvétve találunk ilyen községeket. Ezeken a településeken elsősorban hulladékszigetek, vagy hulladékudvarok biztosítják a hulladék szelektív gyűjtésének lehetőségét (31. ábra). 31. ábra: A rendszeres szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) Hivatalosan veszélyeztetett és egyéb alacsony státuszú területek Szombathely Városában A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján a városban nincs szegregátumnak minősített terület. Azonban vannak olyan ingatlanok, illetve kisebb területek, ahol nagyobb számban es koncentrációban élnek együtt hátrányos es halmozottan hátrányos emberek. Vannak területek, amelyek szociális es környezeti szempontból problémásnak tekinthetőek. Ezek közül kiemelendő a Körmendi úttól nyugatra eső terület. A területen belül is különösen problémásnak tekinthető a Körmendi u , a Győrffy u. 5-7, 18-20, számú házakban lakók életkörülményei. A területen számos alacsony komfortfokozatú lakás van, a városi átlagot meghaladóan részesülnek szociális támogatásban. A területen a városi átlagnál jóval magasabb a roma lakosság aránya. A területen a Körmendi út mentén rehabilitációs program valósult meg, melynek célja volt, hogy megszüntesse a szegényebb lakosság koncentrációját. Vannak olyan problémás önkormányzati tulajdonú ingatlanok, ahol teljes felújítást igénylő rossz fizikai állapotú épületekben koncentrálódik nagyszámú halmozottan hátrányos helyzetű népesség: ilyenek a Károly Robert u. 1., Dr. Szabolcs Zoltan u. 1., Paragvári u. 86. Az említett ingatlanokban minden egyes helyen kb. 100 lakás van, ami összesen kb. 300 lakást jelent. 49

50 A város más területein elszórva találhatóak szegényebbek által lakott, alacsonyabb komfortfokozatú lakóterületek. Ezek valójában nem szegregált lakóterületek, hanem egy-egy épület tekinthető problémásnak, melyek szétszórva találhatóak a varosban. E lakóépületekben többnyire önkormányzatai szociális bérlakások vannak. A korábbi Anti-szegregációs Terv által lehatárolt akcióterület (Körmendi, Óperint Szabadságharcos, Gyorffy I. utcák es környékük) az egyetlen nagyobb kiterjedésű problémás rész a városban, azonban ezekből az önkormányzati bérlők átköltöztetése megkezdődött (pl. bontások történtek a Jáki u. 2-4, Körmendi utca 38., Jaki utca 1. számok alatt, illetve nincsenek új beköltözések a Gyorffy I. utcába). Emiatt a SZOVA Zrt. bérleménykezelő munkatársai sokkal kevesebb gondot érzékelnek, mint néhány évvel korábban, azonban általánosan érzékelhető a lakók életszínvonalbeli romlása. (Forrás: Szombathely MJV Településfejlesztési Koncepciója,Integrált Településfejlesztési Stratégiája, 2013) 3.6. Egészségügyi, szociális helyzetkép Egészségügyi helyzetkép Az egészség érték, az egyén és a közösség számára egyaránt, meghatározza az emberek életminőségét és jövedelemteremtő képességét. Annak ellenére, hogy 2 évtizede javulás figyelhető meg a magyar lakosság egészségi állapotában, még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól-azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. Magyarországon magas a középkorú lakosság halandósági rátája, nő az átlagéletkor, így az időskorúak aránya, és csökken a gyermekek száma. Ugyan a lakosság egészségi állapotának javítása nem kizárólag az egészségügyi ellátórendszer feladata, de jelentős hatással van a betegségek megelőzésére, és az egészségfejlesztésre. Az egészségi állapot nagyon sok tényezőtől függ: genetikai adottságok, magzat és kisgyermekkori táplálkozás, fejlődés, aktuális táplálkozási szokások és lehetőségek, amelyek erősen jövedelem és szociális helyzet által is meghatározottak, mozgásmennyiség, pszichés állapot, szenvedélybetegségek stb. E tényezők megváltoztatásának lehetősége sok esetben kívül áll, illetve meghaladja az egyén hatókörét. Mindezzel együtt az egyén felelőssége óriási ebben a kérdéskörben, de nagyon nagy szükség van az alapvető feltételek biztosítását támogató lehetőségekre is. Világszerte, így hazánkban is érvényesül a szemlélet, amely szerint minden ember felelős a saját egészségéért, ami az egészségkárosodást megelőző feladatok és a szűrések előtérbe kerülését eredményezi. Fentiek mellett kiemelten fontosak az egészséges életmódot segítő információs, szemléletformáló, támogató szolgáltatások, akciók, kampányok. Az egészségügyről szóló évi CLVI. törvény szerint a települési önkormányzatok, az egészségügyi alapellátás körében gondoskodnak o o o o o háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. A járás központjában a Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet gondoskodik a feladatok ellátásáról. Az egészségügyi helyzetkép bemutatása során ismertetjük az intézet évi beszámolójában szereplő adatokat. A térség központja megyei jogú város, egészségügyi ellátórendszere nem csupán a város és a járás lakóit szolgálja ki, hanem a megye lakosságát is. A szolgáltatások jelentős része Szombathelyen található, a Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézettől kapott információk és a statisztikai adatok átfogó képet mutatnak a járás egészségügyi ellátórendszeréről és a lakosok egészségi állapotáról. 50

51 2014-évben a Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet feladatait 44 rendelő telephelyen, 9 rendelő épületegyüttesben, a többi telephelyük közös használatú épületegyüttesben található. (Bölcsőde, idősek klubja, iskola, kórház.) Az intézet márciusától 6 szombathelyi háziorvosi rendelőben működteti a vérvételi helyeket, önkormányzati támogatásból. A Szombathelyi járásban működő házi gyermekorvosok száma 18 fő volt 2013-ban, többségük 16 fő a járás székhelyén dolgozott. Házi gyermekorvosi szolgálat működik Gencsapátiban, Szombathelyen (16 db) és Vépen. Házi gyermekorvosok száma Gencsapáti 1, 1, 1, 1, 1, 1, Szombathely 18, 17, 17, 15, 16, 16, Vép 1, 1, 1, 1, 1, 1, Összesen 20, 19, 19, 17, 18, 18, 28. táblázat: Házi gyermekorvosok száma (TEIR,2013) A házi gyermekorvosi szolgálatok által ellátott gyermekek száma 2003-ban fő volt, 2013-ban fő. A Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet végzi Szombathelyen az ifjúság-egészségügyi ellátását. A tanuló fiatalok egészségi állapotfelmérése, testi és szellemi fejlődésének követése a feladatuk ben 1154 középiskolai diák szűrővizsgálata történt meg, beszámolójuk alapján a leghatékonyabbnak a mozgásszervi szűrés bizonyult, a tanulók 5,7 százalékánál találtak eltérést. Eredményes továbbá a fogászati szűrővizsgálat is. Munkájuk során 251 fiatalnál tapasztaltak eltérést, amelyek miatt szakrendelésre irányították őket. Az intézet a krónikus beteg, testi, szellemi, érzékszervi fogyatékkal élő személyek diákokra fokozott figyelmet fordít ben 648 egészségügyi okból gondozott tanulót regisztráltak, 131 fiatal szociális okból igényelt gondozást. Az intézet a szűrővizsgálatokon túl, részt vesz az oktatási intézmények egészségnevelő tevékenységében is. A tanulókkal való találkozások során, lehetőségük van személyre szabott egészségnevelést végezni. Az iskolai tanév során egészségnevelő előadásokat szerveznek. A járásban, a felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 2003-ben 46 db volt, 2013-ben 45. A háziorvosi szolgálatok 93%-a a központban Szombathelyen található, egy szolgálat Gencsapátiban, kettő pedig Vépen is működik. A térségben 57 háziorvos dolgozott 2013-ban, 82%-uk Szombathelyen. Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok működtek a térségben 13 településen, 2013-ban. Háziorvosok száma Acsád 1, 1, 1, 1,, 1, Felsőcsatár 1, 1, 1, 1, 1, 1, Gencsapáti 1, 1, 1, 1, 1, 1, Ják 1, 1, 1, 1, 1, 1, Kisunyom 1, 1, 1, 1, 1, 1, Nemesbőd 1, 1, 1, 1, 1, 1, Pornóapáti 1, 1,, 1, 1, 1, Rum 1, 1, 1, 1, 1, 1, 51

52 Salköveskút 1, 1, 1, 1, 1, 1, Sorkifalud 1, 1, 1, 1, 1, 1, Sorokpolány 1, 1, 1, 1, 1, 1, Szentpéterfa 1,,,,,, Szombathely 43, 43, 43, 41, 40, 41, Táplánszentkereszt 1, 1, 1, 1, 1, 1, Lakosság egészségi állapota 6 Torony 1,, 1, 1, 1, 1, Vasszécseny 1, 1, 1, 1, 1, 1, Vép 2, 2, 2, 2, 2, 2, Összesen 60, 58, 58, 57, 55, 57, 29. táblázat: Háziorvosok száma (TEIR, 2013) A lakosság rossz egészségi állapota miatt kiemelten fontos feladat az általános műveltségen belül az egészségműveltség fejlesztése. Az egészségműveltség a személyek képességét jelenti az alapvető egészséggel kapcsolatos információk megértésére, amelyek abban segítenek, hogy az egészségükkel kapcsolatban a megfelelő döntést hozzák meg. Főbb területek: lelki egészség, mozgás, környezeti ismeretek, orálhigiéné, szex educatio, alkohol, drog, dohányzás. Versenyképes társadalmat és gazdaságot csak lelkileg, mentálisan és fizikai szempontból is egészséges emberekkel lehet működtetni. Megyénkben a teljes lakosságot tekintve a legtöbben a keringési rendszer betegségeiben halnak meg, kiemelendő, hogy a nők halálozásának több, mint felét ez a betegségcsoport adja. Mind a férfiak, mind a nők esetében a második vezető halálokként a daganatos megbetegedések jelennek meg, harmadik helyen pedig, szintén mindkét nemnél, az egyéb halálokok szerepelnek. A korai (15-64 éves) halálozás tekintetében a vezető halálok mindkét nem esetében a daganatos betegségek- a férfiak 33%-a, a nők 43%-a rosszindulatú daganatos betegségek következtében hal meg. A második helyen a keringési betegségek okozta halálozás áll, harmadik helyen férfiaknál az emésztőrendszeri betegségek, majd sorrendben a külső okok, egyéb okok és légzőrendszeri betegségek okozta halálozás következik. Nőknél a harmadik helyen az egyéb okok miatti halálozás, negyedik illetve ötödik helyen az emésztőrendszer betegségei és a külső okok miatti halálozás szerepel. A közötti időszakot vizsgálva férfiak esetében az országos, összes halálok miatti, korai halálozás folyamatos csökkenése nagyobb mértékű volt a megye férfi halálozásának csökkenésénél; nők esetében a javulás lassabb, a megye halálozása ebben az időszakban mindvégig az országos alatt maradt. A területi egyenlőtlenségeket vizsgálva férfiak esetében a Vasvári-, Kőszegi-, Szentgotthárdi-, Körmendi járásokban mutatkozik az országoshoz képest többlethalálozás, a Sárvári-, Celldömölki járás az országos átlaggal megegyező, míg a Szombathelyi járás halálozása kedvezőbb az országosnál. Nőknél a Szentgotthárdi járás mutat jelentősebb többlethalálozást, a Szombathelyi járás halálozási adatai jobbak az országosnál, a többi járás tekintetében az országoshoz hasonló a halálozás mértéke. A rosszindulatú daganatok miatti halálozás a vezető halálok mindkét nem esetében a éves korcsoportban. A férfiak daganatok miatti halálozása az országos átlag körüli, míg az országos halálozási arány lassú csökkenő trendet mutat a vizsgált időszakban, a férfiak halálozási aránya ingadozó; a nők halálozása kedvezőbb az országosnál, és inkább stagnáló értékeket mutat. Férfiak esetében a külön vizsgált rosszindulatú daganattípusok közül hosszú évek óta vezető helyen áll a légcső-, hörgő-, tüdődaganat okozta halálozás, második illetve harmadik helyen sorrendben a vastagbél-, végbél és a prosztata daganatok miatti halálozás szerepel. Nőknél szintén a légcső-, hörgő- 6 Forrás: A VAS MEGYEI LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, VMKNF 52

53 , tüdődaganat okozta halálozás áll az első helyen, az emlőrák okozta halálozás a második helyre került, míg harmadik helyen a vastagbél-, végbéldaganatok állnak. Járásonként bontásban a férfiakat tekintve öt járásban mutatkozik többlethalálozás, a Vasvári járásban jelentősebb többlettel; a nők esetében 3 járásban kedvezőtlenebb a helyzet az országosnál, jelentősen a Kőszegi járásban. A keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás szempontjából az 1990-es évek végétől észlelhető folyamatosan javuló tendencia, különösen a férfiak halálozása tekintetében. A közötti időszakot szemléltetve láthatóan nem állt meg a javulás, a megye halálozása összességében az országos átlagnál kedvezőbb, a férfiak halálozása a nőkét még mindig nagymértékben meghaladja. A területi egyenlőtlenségek vizsgálata a férfiak esetében a Sárvári- és Vasvári járás többlethalálozását mutatja, egy járásban az országos átlaghoz hasonló, négy kedvezőbb a halálozási arány. Nők esetében csak két járásnál lényegesen kedvezőbbek a halálozási arányszámok az országos átlaghoz képest, míg a Szentgotthárdi járás kifejezett többlethalálozást mutat. Védőnői ellátás A betöltött védőnői álláshelyek száma a térségben, 2013-ban 61 db volt. Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet beszámolója szerint 2014-ben Szombathely városban 24 területi védőnő dolgozott. Az ellátási területükhöz tartozik a megyeszékhelyen kívül Sé és Nárai községek is. A 24 védőnői körzetben 2014 során 6076 fő gondozását látták el. Betöltött védőnői álláshelyek száma 2003 Betöltött védőnői álláshelyek száma 2009 Betöltött védőnői álláshelyek száma 2010 Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 Betöltött védőnői álláshelyek száma 2012 Betöltött védőnői álláshelyek száma 2013 Acsád 1, 1, 1, 1, 1, 1, Balogunyom 1, 1, 1, 1, 1, 1, Felsőcsatár 1, 1, 1, 1, 1, 1, Gencsapáti 2, 2, 2, 2, 2, 2, Ják 2, 2, 2, 2, 2, 2, Nemesbőd 1, 1, 1, 1, 1, 1, Pornóapáti 1,,,,,, Rum 1, 1, 1, 1, 1, 1, Salköveskút 1, 1, 1, 1, 1, 1, Sorkifalud 1, 1, 1, 1, 1, 1, Szentpéterfa 1, 1, 1,,,, Szombathely 45, 38, 38, 38, 44, 44, Táplánszentkereszt 1, 1, 1, 1, 1, 1, Torony 1, 1,, 1, 1, 1, Vaskeresztes,, 1, 1, 1, Vasszécseny 1, 1, 1, 1, 1, Vép 2, 2, 2, 2, 2, 2, Összesen 63, 55, 53, 55, 61, 61, 30. táblázat: Betöltött védőnői álláshelyek száma (TEIR, 2013) 53

54 32. ábra forrás: Beszámoló Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet 2014 munkájáról A térségben a védőnők feladatai közé tartoznak az alábbiak: - a családlátogatás (2014-ben Szombathelyen családlátogatás történt), - a várandósok gondozása (402 fő várandós édesanyát gondoztak Szombathelyen) éves korúak gondozása - önálló védőnői tanácsadás - életkorhoz kötött szűrővizsgálatok-védőoltással kapcsolatos teendők - nővédelmi feladatok ellátása - anyatejes táplálás népszerűsítése - óvodai feladatok ellátása - közösségi, csoportos egészségfejlesztés 33. ábra forrás: Beszámoló Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet 2014 munkájáról A szombathelyi védőnői munkában új fejezet a lisztérzékenység szűrése a város óvodáiban évben kezdődött a lisztérzékenység szűrése a szombathelyi óvodákba járó 6 éves korú gyermekek körében. A vizsgálat önkéntes jellegű, vagyis a szülő igénye alapján történik. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése egymillió forintot biztosított 2014-ben a program lebonyolításához. A Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet beszámolója szerint az elvégzett szűrések eredményei megegyeznek az országos statisztikai adatokkal, amelyek szerint a lakosság 1-2%-a szenved lisztérzékenységben. 54

55 2014-ben Szombathelyen 380 fő 6 éves gyermeket vontak be a szűrővizsgálatba, 4 kisgyermeknél pozitív eredményt mutatott a teszt, ebből 3 gyermeknél bizonyosodott be a glutén érzékenység. Az intézet a szűrőprogramot 2015-ben is folytatni kívánja. Szombathelyen a 2013/2014-es tanévben életkorhoz kötött kötelező védőoltásra kötelezettek a 6. és a 7. évfolyamos tanulók voltak. Az év folyamán a 6. osztályos diákok rubeola-mumpsz oltása, diftériaszamárköhögés-tetanusz elleni védőoltása történt meg. A 7. osztályos tanulók B- típusú májgyulladás elleni védőoltása zajlott lett. A 12 életévét betöltött szombathelyi lakcímmel rendelkező lányok, önkormányzati kezdeményezésre, önkéntesen HPV-elleni védőoltást kérhettek. A járás központjában a középiskolát ellátó védőnői munka során a 2013/2014-es tanévben tapasztalható volt, hogy a mentőhívások száma az előző évekhez képest növekedést mutatott, valamint az intézményekben a balesetet szenvedett diákok száma is növekedett. A változás okát a jövőben szükséges vizsgálni. Kórházi ellátás a Szombathelyi járásban A járás központjában működik Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház, az intézmény egész Vas megyében ellátja fekvőbetegek ápolását, valamint diagnosztikus, terápiás és egyéb feladatokat. A kórházban teljesített tényleges ápolási napok száma 2013-ban volt. A működő kórházi ágyakra vonatkozóan 2011 évből áll rendelkezésünkre adat, ekkor 1191 db volt Az elbocsátott betegek száma a kórházakban (fő) A kórházakban ténylegesen teljesített ápolási napok száma (db) Kórházakban teljesíthető ápolási napok száma (db) Működő kórházi ágyak számából az önkormányzati felügyeletűek (szülőotthonnal együtt) (db) Prevenciós Ház, Szombathely NA NA 31. táblázat: Szombathelyi járás kórházi ellátása (TEIR, 2013) A Szombathelyiek Egészségért Egyesület tagjai szervezésében indult a Prevenciós Ház Szombathelyen. Az egyesület célja a lakosság egészségtudatos magatartásának formálása, attitűdváltás, készségek, képességek kialakítása minél szélesebb körben. A Prevenciós Ház a szombathelyi lakosság számára ingyenesen igénybe vehető, egyénre szabott, havi gyakoriságú programokat szervez egészségmegőrzés,- fejlesztés témákban. Klubok, programok, rendezvények lebonyolítását végzik egészségtudatos megatartásra nevelés céljából. Human Civil Ház, Szombathely A Humán Civil Ház számos egészségügy területén működő csoportnak ad otthont, a testi, lelki egészség megőrzése és annak helyreállítása érdekében. A feladata mindazon egészségügyet támogató, egészségmegőrzéssel és egészségfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek, önsegítő közösségek, klubok munkájának segítése, akik az egyénnel, a bajbajutott, a problémás, a szenvedő, a segítségre szoruló emberrel foglalkoznak, mint azt a szlogenünk is tartalmazza Embertől - emberig. A szakmai 55

56 tanácsadás, egyéni konzultációk, fórumok, képzések, továbbképzések szervezése, működésükhöz helyiség és infrastruktúra biztosítása képezi a munka gerincét. 7 7 Beszámoló Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet 2014 munkájáról 56

57 Szociális ellátás A társadalmi egyenlőtlenségekből, szociális körülmények alakulásából fakadó problémákkal és kockázatokkal szemben a jóléti államokban védelmet a jóléti/szociális védelmi rendszer nyújt. Magyarországon 2011-ben a GDP 23%-át fordították szociális védelmi kiadásokra, amely kiadások nagy tételeit a nyugdíjak, családi pótlék stb. jelenti. Ez az arány alacsonyabb az EU 28 átlagánál. A rendszer egy kis szelete az a szociális és gyermekjóléti intézményrendszer, amelyet a települési önkormányzatok és a járások tartanak fenn. Mind a területi, mind a társadalmi különbségek az ellátórendszer felé térségenként eltérő igényeket támaszt. A legutóbbi vizsgálatok (TÁRKI Háztartásmonitor, 2012) szerint Magyarországon a legnagyobb szegénységi kockázatot a gyermekvállalás, az alacsony iskolázottság és a roma háztartásfő jelenti. A szociális helyzet meghatározói természetesen a jövedelmi és a munkaerő-piaci helyzet, az életkor, az egészségi állapot, és bizonyos mértékben a lakóhely is. A társadalmi helyzet sok más egyéb tényezővel is összefügg, amelyek egyes társadalmi csoportok eltérő társadalmi boldogulási esélyeit eredményezik. A szociális helyzetkép bemutatása során ismertetjük a szombathelyi szociális intézmények évi beszámolóiban szereplő adatokat. Szombathely szociális ellátórendszere széleskörű, bizonyos ellátások nem csupán a város lakosságának kínálnak szolgáltatásokat, hanem a térség és a megye érintettjeinek is. A térségen belül a szolgáltatások jelentős része, valamint az igénybevevők többsége Szombathelyen található, az intézményektől kapott információk és a statisztikai adatok átfogó képet mutatnak a járás szociális ellátórendszeréről és az azokat igénybevevőkről. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociális alapszolgáltatások körébe tartozó feladatait: a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat útján, Szombathelyi Egyházmegyei Caritas Alapítvány útján két 100%-os önkormányzati tulajdonú közhasznú társasággal (SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft.), valamint más, nem önkormányzati fenntartású intézményekkel kötött ellátási szerződések alapján biztosítja. Az Sztv.-ben megfogalmazott ellátások közül 2014-ben Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata valamennyi szociális alapszolgáltatást biztosította, az alábbiak szerint: Szociális alapszolgáltatások étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás családsegítés közösségi ellátások - pszichiátriai betegek közösségi ellátása (szerződés alapján biztosított) - szenvedélybetegek közösségi ellátása (szerződés alapján biztosított) támogató szolgáltatás (szerződés alapján biztosított) utcai szociális munka (szerződés alapján biztosított) nappali ellátások - idősek klubjai 57

58 - fogyatékkal élő személyek nappali intézménye (szerződés alapján biztosított) - pszichiátriai betegek nappali intézménye (szerződés alapján biztosított) - szenvedélybetegek nappali intézménye (szerződés alapján biztosított) - nappali melegedő (szerződés alapján biztosított) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény időskorúak gondozóháza fogyatékkal élő személyek gondozóháza (szerződés alapján biztosított) szenvedélybetegek átmeneti otthona (szerződés alapján biztosított) hajléktalanok éjjeli menedékhelye (szerződés alapján biztosított) hajléktalanok átmeneti szállása (szerződés alapján biztosított) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény hajléktalanok otthona (szerződés alapján biztosított) idősek otthona (ellátási szerződés alapján biztosított a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetben 50, míg a Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központban 32 örökös idősotthoni férőhely) Szociális alapszolgáltatások Szociális étkeztetésben részesülők száma Házi segítségnyújtásban részesülők száma Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma 34. ábra: Szociális alapellátást igénybevevők száma a Szombathelyi járásban(fő) (forrás: TEIR, 2013) 1. Étkeztetés Az étkeztetés keretében a hét minden napján azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére koruk, egészségi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. 58

59 Szombathelyen élő fogyatékossággal élő személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére is lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére. Az étkeztetés szervezését a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat végzi. A járás területén 2003-at követően a szociális étkezésben részesülők száma folyamatosan növekedett, 2012-től tapasztalható ismét egy mérséklődés, megközelítve a tíz évvel korábbi mutatókat. A Pálos Károly Szociális szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat által 2014 év során összesen adag étel kiszolgálása történt meg Szombathelyen. Az ellátásban részesülők évi induló létszáma: 949 fő. Az ellátást igénybevevők száma tárgyév december 31-én: 824 fő Tárgyévben felvettek száma: Tárgyévben ellátottak száma: Tárgyévben megszűntek száma: 284 fő 1233 fő 409 fő A szolgáltató beszámolója szerint az igénybe vevők között az idős korosztály szerepelt nagyobb arányban, de magas volt a év közöttiek száma is. Ők többségében munkanélküliek, rehabilitációs vagy aktív korúak ellátásában részesültek. Az étkeztetés igénybevételének gyakorisága az alábbiak szerint alakult az intézménynél: Hétfőtől vasárnapig (minden nap): Hétfőtől péntekig (heti öt nap): Csak szombat és vasárnap: Ettől eltérően: 151 fő 63 fő 851 fő 168 fő 555 fő maga ment az ebédért a város hat pontján működő ételkiosztó helyre. 245 fő helyben fogyasztással az Idősek Klubjaiban, 433 fő házhozszállítással részesült a szolgáltatásban. Az ebéd házhozszállításának lehetőségével a rászorulók 83,37%-a a hét minden napján élt, mely az előző évhez képest emelkedést jelentett. A évhez képest számottevő (47 fős) csökkenés mutatkozott azonban azoknál, akik nem rendszeresen, csak a hét bizonyos napjain igényelték az étkezést. 2. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás keretében az igénybe vevők számára saját lakókörnyezetükben kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Ennek keretében azok a személyek igényelnek gondoskodást, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, egyedül élnek, vagy családtagjaik, hozzátartozóik nem képesek róluk gondoskodni. A járásban, 2013-ban 539 fő vette igényben a szolgáltatást, számuk az elmúlt évtized során folyamatosan növekedett. Szombathelyen és vonzáskörzetében a házi segítségnyújtást a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. Az ellátásban részesülők évi induló létszáma: Tárgyévben felvettek száma: Tárgyévben ellátottak száma: Tárgyévben megszűntek száma: Az ellátást igénybe vevők száma tárgyév december 31-én: fő 103 fő 321 fő 99 fő 222 fő 2014-ben a házi segítségnyújtásban részesülők száma 321 fő volt (277 fő Szombathely városból, 2 fő Bucsu, 13 fő Nemeskolta, 7 fő Sorkifalud, 11 fő Szentpéterfa, 1 fő Söpte, 2 fő Balogunyom, 3 fő Gyanógeregye, 2 fő Torony, 1 fő Felsőcsatár, 1 fő Pornóapáti és 1 fő Kisunyom településekről), mely 5 fővel kevesebb az előző évinél.

60 Közülük 160 fő kizárólag csak házi segítségnyújtást igényelt (119 fő Szombathelyről, 41 fő a kistérségi településekről). 161 fő (158 fő Szombathelyről, 3 fő a kistérségi településekről) egyéb szociális szolgáltatásban is részesült. A évihez hasonlóan magas volt (58%) a 80 év felettiek, ezen belül is a nők aránya (64%), mely az öregedési folyamat további folytatódását bizonyítja. Legtöbben (51,4%) napi rendszerességgel, egy vagy több alkalommal részesültek segítségnyújtásban. 3,18%-kal emelkedett a szolgáltatást heti rendszerességgel igénybe vevők száma. Az ellátásban részesülők többsége szenved valamilyen krónikus, jellemzően keringési, mozgásszervi betegségben, 84%-ra jellemző a multimorbiditás, azaz több betegség együttes előfordulása. 3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékkal élő személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A járás területén a szolgáltatást 132 fő vette igénybe, 13 fővel kevesebben, mint az előző évben. A szombathelyi szolgáltató beszámolója szerint az ellátásban részesülők évi induló létszáma 127 fő volt. Tárgyévben felvettek száma: Tárgyévben ellátottak száma: Tárgyévben megszűntek száma: Az ellátást igénybe vevők száma tárgyév december 31-én: fő 179 fő 33 fő 146 fő A évihez képest 4 fővel emelkedett az igénybe vevők száma a szolgálatnál. Az ellátotti létszám 179 fő volt (175 fő Szombathelyen, 1 fő Bucsuban, 1 fő Nemeskoltán, 1 fő Sében, 1 fő Kisunyomban), akik közül 61 fő (60 fő Szombathelyen, 1 fő Sében) kizárólag csak a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igényelte. Számuk 16 fővel emelkedett az előző évihez képest. 130 főről 118 főre csökkent azon ellátottak száma, akik részére más típusú ellátás mellett biztosította az intézmény a szolgáltatást. A szociális rászorultság szerinti megoszlás a évihez hasonlóan alakult, változatlanul a 65 év felettiek, közülük is az egyedül élők voltak túlsúlyban. Az igénybe vevők életkor szerinti összetételében sem történt változás, legmagasabb a 80 év felettiek, azon belül is a nők aránya. Életkori megoszlás A szolgáltatásban részesülők életkor és nemek szerinti megoszlása FÉRFI (fő) NŐ (fő) ÖSSZESEN év év év év év év év felett Összesen: táblázat (forrás: Tájékoztató Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított szociális szolgáltatások évi feladatellátásáról, valamint a évben pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról) (fő)

61 4. Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatások A családsegítés olyan segítő szolgáltatás, amely hozzájárul az egyének, családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez, fejlődéséhez és a szociális környezethez való alkalmazkodásukhoz. A családsegítő szolgálat segítséget nyújt a szociális és mentálhigiénés problémák, illetve a krízishelyzet megoldásában az ilyen élethelyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma Acsád 4 2, 2, Balogunyom 5 12, 5, Bozzai 2 2, 1, Bucsu 33,, Csempeszkopács 3 4, 1, Dozmat 0 2, 1, Felsőcsatár 22 4, 4, Gencsapáti 8 2,, Gyanógeregye 2 8, 1, Horvátlövő 0, 1, Ják 20 28, 13, Kisunyom 1,, Meszlen 0 1,, Nárai 3 6, 3, Narda 23,, Nemesbőd 1,, Nemeskolta 5, 4, 2, Perenye 2, 3, 1, Pornóapáti 1,, 1, Rábatöttös 2, 2,, Rum 11, 12, 4, Salköveskút 3, 1, 2, Sé 34, 2, 2, Sorkifalud 8, 8, 1, Sorkikápolna 1, 4, 2, Sorokpolány 12, 12, 6, Söpte 2,, 1, Szentpéterfa 2, 1, 1, Szombathely 3150, 1950, 1842, Tanakajd 14, 10,, Táplánszentkereszt 30, 37, 48, Torony 25, 21, 14, Vasasszonyfa, 1,, Vaskeresztes 23,, 1, Vassurány 4, 5, 4, Vasszécseny 15, 8, 3, Vasszilvágy 4, 5, 4, Vát 4, 7, 3, Vép 13, 20, 16, Zsennye 2, 4,, Szombathelyi járás 3494, 2188, 1990, 33. táblázat: A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma (TEIR, 2013) 61

62 A családsegítés az egyik legnagyobb számban igénybe vett szolgáltatás a járásban 2013-ban 1990 fő vette igénybe, közülük 1842 fő Szombathelyen. Szombathely város közigazgatási területén a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat látja el a családsegítő szolgáltatást. Szombathelyen a családsegítő szolgálatoknál a 2014-ben kliens fordult meg, ebből 479 fő volt új kliens. A kliensforgalom volt. A forgalomszám 4%-kal, míg az ellátotti létszám 12%-kal csökkent 2013-hoz képest (a 2013-as drasztikus visszaesés okát még vizsgálni kell). Az intézményt felkereső családok életében a legfőbb felmerülő problémák az anyagi (584), információs (438), a foglalkoztatással, a munkanélküliséggel kapcsolatos problémák (215), valamint az ügyintézési nehézségek (168) voltak. A felsoroltakon túl a kliensek egészségi, életviteli, gyermeknevelési, családi kapcsolati, lelki-mentális problémáik megoldásához kértek segítséget. A 2012-ben, 2013-ban és ben a kliensek fő problémái és az esetkezelési formák lényegében nem változtak. Lakbérhátralékkal rendelkező ügyfelekkel történő segítő munka: a szakmai munkavégzés 2014-ben 396 főt érintett, mely a 2013-as évihez képest jelentős eltérést nem mutatott, akkor 415 fő vette igénybe ezt a szolgáltatást. TÁVHŐ-díj hátralékkal rendelkező ügyfelekkel történő segítő munka: 2014-ben 158 személy esetében nyújtott segítséget az intézmény a TÁVHŐ tartozások rendezésében, ez a szolgáltatás 2013-ban 169 főt érintett. Szociális szálláson élőkkel történő segítő munka: A szociális szálláson élők jelentős pénzbeli és természetbeni támogatásokhoz jutottak, melyek fontos szerepet játszottak anyagi biztonságuk megteremtésében és megerősítésében (lakbértámogatás, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, előrefizetős árammérő készülék felszereléséhez nyújtott támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, adósságcsökkentő támogatás). A családgondozók a lakhatás biztosítása érdekében folyamatos és erős kontrollt gyakoroltak a befizetések tekintetében. A szakmai munkavégzés során lehetőségek teremtődtek a hátralék összegének csökkentésére, a bérlői jogviszony visszaállítására, pótlására, az egyéni felelősségtudat növelésére. Kistérségi feladatellátás: a kistérségi feladatellátás keretében 35 településen vehették igénybe a családsegítő szolgáltatást a rászorulók. Március hónapban falvanként megrendezésre került az éves szakmai tanácskozás a jegyzők, a polgármesterek és a jelzőrendszeri tagok részvételével. A szolgáltatást igénybe vevők száma 72 fő volt (ebből az új kliens: 17 fő), ők összesen 426 alkalommal kerültek kapcsolatba a segítő szakemberrel. A kistérségben az ellátottak leggyakrabban anyagi (25), valamint foglalkoztatással kapcsolatos problémákkal fordultak családgondozójukhoz (23). Élelmiszerbank: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület célja, hogy az információgyűjtés és publicitás eszközeivel kapcsolatot teremtsen az országban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között, ezzel elősegítse a szegénység és az éhezés csökkenését. Az Élelmiszerbankon keresztül a szombathelyi METRO Áruház biztosított az intézmény részére az év során rendszeresen élelmiszeradományt. A 2014-es évben élelmiszer-adományban részesült 995 fő, 267 család, 101 alkalommal. Felajánlott élelmiszer összesen 9238,6 kg (csemegeáru, hús-, hentesáru, zöldség, pékáru, konzerv, szárazáru). Adományok közvetítése: a karácsonyi ünnepeket megelőzően számos szervezet és magánszemély gyűjtött és juttatott el adományt az intézmény részére, melyek a rászoruló egyéneknek, családoknak kerültek kiosztásra. Szombathelyi Parkfenntartási és Temetkezési Kft. által felajánlott fűtésre alkalmas faanyag kiosztása rászoruló személyek számára: A Szombathelyi Parkfenntartási és Temetkezési Kft. az általa kitermelt fűtésre alkalmas tűzifát szociális célokra ajánlotta fel ban 3 család, 2014-ben 28 család részére tudott az intézmény tüzelőt biztosítani. 62

63 Gyermekjóléti szolgálat Gyermekjóléti szolgálatok száma A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 35. ábra: Gyermekjóléti szolgálatokra vonatkozó adatok (forrás TEIR, 2013) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. A Szombathelyi járásban a gyermekjóléti szolgáltatásokat igénybevevők száma ban 1392 fő volt, a térségben ez évben 5 szolgálat működött ben Szombathelyen 3 gyermekjóléti szolgálat működött,a szolgáltatás 1420 gyermekre, illetve 844 családra terjedt ki ben, Szombathelyen a legjellemzőbb problémák az anyagi (711 eset), a szülők, család életvitele (679 eset), a gyermeknevelési probléma (504 eset), a családi konfliktus (488 eset), valamint a magatartászavar (461 eset) volt. Kisebb arányban előfordult szülői elhanyagolás, szenvedélybetegség, valamint családon belüli bántalmazás is. A három gyermekjóléti szolgálat legjellemzőbb szakmai tevékenysége az elmúlt év során a tanácsadás (7459 eset), a családlátogatás (7265 eset) és az információnyújtás (7066 eset) volt. 36. ábra: BESZÁMOLÓ Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat évi működéséről 63

64 Az év során folyamatosan biztosított volt a gyermekjóléti szolgáltatás 35 településen. Összesen 293 gyerek, 182 család vette igénybe a szolgáltatást. Kisebb arányban fordult elő kezelt problémák közül első helyen a szülők, család életviteléből adódó probléma állt (210 eset), de jelentkeztek anyagi problémák (172 eset), családi konfliktus (167 eset), valamint gyermeknevelési problémák (97 eset) is. Kisebb arányban fordult elő szülői elhanyagolás, szenvedélybetegség, valamint családon belüli bántalmazás is. A legjellemzőbb szakmai tevékenységek a családlátogatás (1699), a tanácsadás (1479 eset), valamint az információnyújtás (885 eset) voltak. A települési jegyzőkkel és a jelzőrendszer tagjaival rendszeres kapcsolattartás valósult meg, több esetmegbeszélésre is sor került március 31-ig minden településen megrendezésre került az Éves Szakmai Tanácskozás, illetve az év folyamán a családgondozók közösségi programokat szerveztek. Az észlelő- és jelzőrendszeri tagokkal rendszeres és intenzív volt a kapcsolat, különösen a családsegítő szolgálattal, az iskolákkal, az óvodákkal és a védőnőkkel. Az együttműködés hatékony volt a gyermekvédelmi rendszer más tagjaival, a jegyzői gyámhatósággal, Gyámhivatallal, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, Családok Átmeneti Otthonával, gyermekotthonokkal is. Adósságkezelési szolgáltatás A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat által működtetett adósságkezelési szolgáltatás célja a lakossági közüzemi díjhátralékok csökkentése, az adósságproblémával küzdő háztartások problémáinak komplex, a szociális munka eszköztárával történő kezelése január december 31. között összesen 135 fő rendelkezett adósságcsökkentési támogatásról szóló határozattal. Csoport- és klubfoglalkozások Az intézmény családsegítő szolgálatai 2014-ben összesen 5 csoportot működtettek az álláskeresők, valamint rendszeres szociális segélyezettek számára 64 fő részvételével. A következő csoportos beilleszkedési programok működtek: Állás-lesen I. (nyitott csoport), Állás-lesen II. (zárt csoport), Útvesztők a munka világában, Motivációs csoport I., Motivációs csoport II Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december 31-én Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december 31-én 37. ábra: Védelembe vett és veszélyeztetett gyermekeke száma (TEIR, 2013) 64

65 Bölcsődei ellátás A Szombathelyi járás területén 2013-ban 9 bölcsőde működött, amelyben év alatti kisgyermek nevelését, gondozását végezték Bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (db) Bölcsődék száma (db) 38. ábra: Bölcsődék adatai (forrás TEIR, 2013) A járás legnagyobb bölcsődei intézménye a Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napközi. Felvételi területe: Szombathely Megyei Jogú Város, valamint az intézményi társulást alkotó települések közigazgatási területe. Szombathely Megyei Jogú Város és a Szombathelyi Kistérségi Többcélú Társulás - intézményfenntartó társulás keretében működik napjától. A fenntartói jogokat Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint külön megállapodásban rögzített jogok és kötelezettségek megjelölésével a társulásban részt vevő önkormányzatok gyakorolják. Az Intézmény a korábbi 494 férőhelyhez képest augusztus 9-től 538 férőhellyel, 7 működő bölcsődével biztosítja a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását Szombathely Megyei Jogú Város és a 31 kistérségi település számára. Beíratott gyermekek száma havonkénti bontásban évben Bölcsődék Kuckó B Csodaország B Bokréta B Napraforgó B Csicsergő B Százszorszép B

66 Meseház B Összesen: táblázat (forrás: Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napközi Beszámoló, 2014) A szülők többsége továbbra is a munkába állás, a család gazdasági helyzete, illetve munkahelyféltés miatt választja a bölcsődei elhelyezést. Több szülő a gyermek közösségi igénye, a változatos, színes családi programok és a rendszeres, életkornak megfelelő étkezés lehetősége miatt is szeretné bölcsődébe íratni gyermekét. FOGYATÉKKAL ÉLŐ GYERMEKEK ELLÁTÁSA, 1997.évi XXXI. tv. 42. szerint (1) A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. (2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékkal élő gyermekek nevelését és gondozását is. A Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézményben évben összesen 7 fő kisgyermeket láttak el. A Csodaország Bölcsődében integráltan 3 fő kisgyermeket láttak el: Egy hallási sérült gyermeket, egy megkésett mozgásfejlődésű gyermeket valamint egy megkésett beszédfejlődésű gyermeket. A Csicsergő Bölcsődében 1 fő gyermeket láttak el 1 fő Down-szindrómás kislány korai fejlesztése heti 4-6 órában történt, csoportos formában kisgyermeknevelő által, gyógypedagógus irányításával és 1 fő megkésett mozgásfejlődésű gyermeket gondoztak. A Meseház Bölcsődében egy megkésett mozgásfejlődésű kisgyermeket gondoztak a Százszorszép Bölcsődében egy siket gyermeket és egy megkésett fejlődésű gyermeket láttak el. 8 A Szombathelyi járásban 7 családi napközi működött 2013-ban, a férőhelyek száma 47 db volt, az igénybevevő gyermekek száma 31 fő Családi napköziben gyermekek száma december 31-én (fő) Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma (db) Családi napközik száma ábra: Családi napközikre vonatkozó adatok (forrás: TEIR, 2013) 8 Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napközi Beszámoló,

67 Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Szombathely Város és a Szombathelyi járás közigazgatási területén a pszichiátriai betegek közösségi ellátását a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által működtetett Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Szikla Közösségi Pszichiátriai Gondozó végzi. A térségben az Egyházmegyei Karitász által működtetek ellátásokon kívül nem található más pszichiátria betegekkel foglalkozó szociális intézmény. A szolgálat december 31-én 47 pszichiátriai beteg gondozását végezte, az év folyamán összesen 52 főt látott el. Érdemes megjegyezni, hogy az ellátott személyek több mint fele a korosztályból került ki (40. ábra). Életkor szerinti megoszlás ábra: Pszichiátriai- és szenvedélybetegek életkor szerinti megoszlása, 2014 (forrás: Tájékoztató Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított szociális szolgáltatások évi feladatellátásáról, valamint a évben pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról ) A szenvedélybetegek közösségi ellátását év második felétől a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által működtetett Rév Szenvedélybeteg Közösségi Gondozó biztosítja Szombathelyen és a Szombathelyi járásban. A közösségi ellátás célja, hogy az általa gondozott szenvedélybetegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. A legtöbb kliens alkoholprobléma miatt kereste fel az intézményt ben ez a szám 46 fő volt, azaz (75,41%), 6 fő hozzátartozóval (9,83%), 1 fő gyógyszerfüggővel (1,64%), 5 fő kábítószerfüggő (8,19%), 3 fő speciális függőséggel élő (polytoxikomán) egyénnel (4,91%) tartottuk rendszeresen kapcsolatot. A férfiak aránya is megnőtt a korábbi évekhez képest: férfi 39 fő (63,93%), nő 22 fő (36,06%) kereste fel a Szolgálatot 2014-ben. Egyéni terápiás kapcsolat január 1- december 31-ig, 61 fővel valósult meg, heti-kétheti rendszerséggel (illetve az egyén aktuális állapotától függően, akár több alkalommal). Ebből az év során lezárt megállapodások száma 19, új felvétel 16 volt. Az év végi záráskor összesen 44 fő rendelkezett aktív együttműködési megállapodással. A Szolgálatnál folyó szakmai munka másik alappillére a csoportokkal végzett szociális munka. A változó létszám ellenére a csoportok (szabadidős csoport, érintett csoport, film-klub, Biblia csoport, életmód csoport) hatékonysága igen sikeresnek mondható. Életkort tekintve meghatározó volt a 51 és 60 év közöttiek aránya, valamint jellemző a férfiak többsége. Munkaügyi státuszukat tekintve a rendszeresen foglalkoztatottak voltak legtöbben, majd őket követik a gazdaságilag inaktívak, valamint a munkanélküliek aránya is elég jelentős. Érdemes megjegyezni, hogy a tanulók közül is egyre többen jelentkeznek szerhasználati problémákkal. 67

68 Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása A pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását a Szikla Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátója és Szociális Foglalkoztatója (70 fő), a Hársfa-ház Szenvedélybetegek Nappali Ellátója (20 fő) és Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátója (60 fő) és Szociális Foglalkoztatója valamint a Rév Szenvedélybeteg Nappali Ellátó (20 fő) biztosítja. A szolgáltatások a tizennyolcadik életévüket betöltött fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai és szenvedélybetegek részére érhető el Pszichiátriai betegek nappali ellátásában részesülők száma (fő) Pszichiátriai betegek nappali intézményeiben engedélyezett férőhelyek száma (fő) Pszichiátriai betegek nappali intézményeinek száma (db) Pszichiátriai betegek nappali ellátásában foglalkoztatottak száma (fő) 41. ábra: Pszichiátriai betegek nappali ellátására vonatkozó adatok (forrás TEIR, 2013) A szenvedélybetegek ellátása során lehetőség van kulturális és szabadidős kikapcsolódásra, önismereti tréningekre, családi programok lebonyolítására, napközbeni tartózkodásra, higiéniai szükségletek kielégítésére. A nappali ellátás célja, hogy a betegek teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve terápiás programokat biztosítson a társadalmi re-integráció érdekében. Az ellátás célja a betegek szerhasználatának csökkentést, életmódváltásra való ösztönzés, utógondozás és a visszaesés megelőzése. Azok számára, akik legalább 40%-os egészségkárosodása van, lehetőséget kaphat napi 4 óra könnyű fizikai munkavégzésre, mely egyben terápiás kezelés is (pl. textil-kreatív műhelyek). A pszichiátriai betegek nappali ellátója nők és férfiak számára egyaránt látogatható. Az intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. Helyet biztosítanak a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. További szolgáltatások: szabadidős programok szervezése, egészségügyi alapellátás megszervezése, hivatalos ügyek intézése, munkavégzés lehetőségének segítése, életviteli tanácsadás, mentális gondoskodás. 68

69 Szenvedélybetegek nappali ellátásában részesülők száma (fő) Szenvedélybetegek nappali intézményében engedélyezett férőhelyek száma (db) Szenvedélybetegek nappali intézményeinek száma (db) Szenvedélybetegek nappali ellátásában foglalkoztatottak száma (fő) ábra: Szenvedély betegek nappali ellátására vonatkozó adatok (forrás TEIR, 2013) Ezek a szolgáltatások az öntevékenységre, önsegítésre épülnek. Az intézmény programjai nyitottak, kívülállók számára is hozzáférhetőek. A nappali intézmény működésének nem része a pszichiátriai gondozás, de szükség szerint kapcsolatot tartanak az ellátott kezelőorvosával vagy az ideggondozóval, továbbá a hozzátartozókkal, valamint olyan személyekkel, akik fontos szerepet játszanak az ellátott életében december 31-én ellátottak száma 70 fő volt, melyből 20 fő férfi, 50 fő nő volt. A várólistán 5 főt tartottak nyilván. Az intézmény kihasználtsága folyamatosan 100%-os évben a Szikla pszichiátriai betegek nappali ellátójában folyó szociális foglalkoztatásban 7 fő vett részt. Munka-rehabilitációs foglalkoztatási formában és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatási formában együttesen munkaórát teljesítettek dolgozóik. Munka-rehabilitáció keretén belül általános épülettakarítást, zöldterület-kezelést, portai szolgálatot láttak el, fejlesztő-felkészítő formában az általános épülettakarítás mellett a textil-kreatív műhelyben tevékenykedtek, ill. raktározási, nyomdai előkészítési feladatokat végeztek. 69

70 fő 700 Forgalmi adatok (fő) a programokon való megjelenésről Hársfa ház hó 04.hó 05. hó 06.hó 07.hó 08.hó 09.hó 10.hó 11.hó 12.hó 43. ábra forrás: 2014.évi szakmai beszámoló A nappali ellátás programjain 4141 fő fordult meg a 10 hónap alatt. Az első két hónapban a ház beindítása az emberek felvétele történt. A nappali ellátás során 391 foglalkozás program került megszervezésre. 160 féle programot valósítottak meg Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények A Szombathelyi járásban a tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben gondozattam száma, 2013-ban 802 fő volt. A gondozottak ellátását 9 intézmény végezte a térségben: - Vas Megyei Időskorúak Szociális Intézet, Acsád - Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet, Szombathely - Johanneum Evangélikus Diakóniai Központ, Szombathely - Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Időskorúak Gondozóháza, Szombathely - Fővárosi Önkormányzat szombathelyi Idősek Otthona - Hajléktalanok Otthona, Szombathely - Hajléktalan Személyek Átmeneti Szállása - Vas Megyei Idősek Otthona, Táplánszentkereszt - Szombathely Egyházmegyei Karitász, Római Katolikus Egyházi Papi Otthon, Szombathely 70

71 Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak száma (fő) Tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményekben gondozottak száma (fő) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben gondozottak száma (fő) 44. ábra: Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben gondozottak száma (forrás TEIR, 2013) Időskorúak ellátása 1. Időskorúak otthonai A szombathelyi járásban az időskorúak otthonainak száma 7db, mint korábban már említettük ebből 5 Szombathelyen, 1-1 intézmény pedig Táplánszentkereszten és Acsádon működik. Az intézményekben a gondozottak száma összesen 2013-ban 470 fő volt, a férőhelyek száma pedig 580 db Az időskorúak otthonaiban a gondozottak száma (fő) Az időskorúak otthonai működő férőhelyeinek száma (db) Az időskorúak otthonainak száma (db) 45. ábra: Az időskorúak otthonaira vonatkozó adatok (forrás TEIR, 2013) 71

72 Az átmeneti elhelyezés mellett egy megyei jogú városnak Idősek Otthonát is létre kell hoznia, illetve szükséges működtetnie: ezért a Vas Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetben 50, míg a Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ 32 örökös idősotthoni férőhelyet biztosít a korábbi támogatások fejében. A Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ azoknak a szombathelyi lakóhellyel rendelkező fogyatékkal élő személyeknek az átmeneti gondozását is végzi, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat működtetése révén az Időskorúak Gondozóházába azok a 18. életévüket betöltött személyek kaphatnak ellátást, akik betegségük, vagy más ok miatt önmagukról nem képesek gondoskodni, illetve állandó felügyeletre szorulnak. Az ellátottak olyan 24 órás, folyamatos ápolást-gondozást igényelnek, melyet a területi idősellátó rendszer már nem tud felvállalni. Az intézményben a szociális gondozás valamennyi eleme alkalmazásra kerül. Alapfeladat a gondozottak állapotának szinten tartása, javítása, idejük tartalommal való megtöltése és ügyeik intézése ben az induló létszám 17 fő, az ellátást igénybe vevők száma a tárgyév utolsó napján 16 fő, míg a várakozók száma 18 fő volt. A tárgyévben az ellátottak száma összesen 31 fő volt. Az ellátottak döntő többsége, 90%-a nő volt, életkor szerint továbbra is a év közötti korosztály szerepelt a legmagasabb arányban (55%), illetve jelentős emelkedést mutatott a 90 év felettiek száma. Életkori megoszlás Az ellátottak életkor és nemenkénti megoszlása FÉRFI (fő) NŐ (fő) ÖSSZESEN év év év év év év év felett Összesen: táblázat (forrás: Tájékoztató Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított szociális szolgáltatások évi feladatellátásáról, valamint a évben pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról ) (fő) A korábbi évekhez hasonlóan kiemelkedően magas volt azok aránya, akik egy évnél hosszabb időt töltöttek el az intézményben. Ők egészségi állapotuk miatt otthonukban már nem voltak gondozhatók, ezért tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre vártak. Az igénybevétel időtartamában lényeges változás nem történt. 60%-os volt azok aránya, akiknek ellátása tartós bentlakásos intézményi elhelyezés miatt szűnt meg. A szolgáltatást igénybe vevők mindegyike rendelkezett öregségi nyugdíjjal és térítési díjat fizetett. A gondozottak állapotuktól függően vettek részt a napi, heti, havi rendszerességgel szervezett foglalkozásokon, a Gondozóház, illetve a közös épületben lévő V. sz. Idősek Klubja rendezvényein. A legkedveltebb programok az ünnepi megemlékezések, a hitélet gyakorlása, a beszélgetések, a felolvasások voltak, melyek lebonyolításában 11 fő önkéntes működött közre összesen 52 alkalommal. 72

73 2. Idősek klubjai Idősek nappali intézményeinek száma (db) Időskorúak nappali intézményeiben engedélyezett férőhelyek száma (db) Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma (fő) 46. ábra: Idősek nappali intézményeire vonatkozó adatok (forrás TEIR, 2013) A járás területén 2013-ban az idősek nappali ellátását végző intézmények száma 7 db volt, a gondozott idősek száma 298 fő. Szombathely város területén 2014-ben összesen 5 idősek klubja működött. Az intézményekben nyújtott szolgáltatásokat jellemzően azok az időskorúak veszik igénybe, akik otthonukban élnek, de társaságra, közösségre, hasznos, értelmes időtöltésre vágynak, valamint fontosnak tartják testi és szellemi aktivitásuk megőrzését. A szolgáltatásokat (étkezés, tisztálkodás lehetősége, szabadidős programok, ügyintézés) Szombathely városában a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyerekjóléti Szolgálat biztosítja ben az Szombathelyen, összes férőhely száma 256 volt, a 244 fős induló létszám az év végéig 240- re csökkent le, a tárgyévben ellátottak száma összesen 299 fő volt, mely 9 fővel több, mint az ezt megelőző 2013-mas évben. A klubtagok néhány jellemzője: 72%-uk nő, míg 28%-a férfi; a 80 évnél idősebb klubtagok arány 32%; a klubtagok 72%-a egyedül él; a klubtagok 60%-a multimorbiditásban szenved (legjelentősebb egészségügyi problémák közé főleg a keringési rendszer és a mozgásszervi betegségek tartoznak) ben 245 fő vette igénybe az étkeztetést az intézményen, így a tárgyévben adag étel került kiosztásra. A szombathelyi klubtagok jelentős szerepet játszottak a város kulturális életében, számos programban, programsorozatban vettek részt (Irodalmi Kávéház, Egészség-napok, Ezüstkor Filmklub, Aktív Időskor Szombathelyen). Háromhavonta kerül kiadásra az Őszirózsa Klubhíradó, amely a klubtagok írásait és fotóit közli. Szombathelyem a demens személyek nappali ellátására két idősek klubja esetében lehetséges, klubonként 7-7, azaz összesen 14 férőhelyen ben az induló létszám és a tárgyév utolsó napján leadott létszám egyaránt fő volt, a tárgyévben ellátott személyek száma pedig 20 főre rúgott. A demens személyek nappali ellátásában alapvető célként jelenik meg, hogy a foglalkozások elősegítsék az ellátottak képességeinek stabilizálását, lehetséges mértékig akár a fejlesztését, esetleg a már elmaradt képességek újbóli felszínre hozását a következő terápiák által: mozgásterápia, zeneterápia, biblioterápia. 9 Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 482/2011. (XI. 24.) Kgy. sz. határozata valamint az 535/2011.(XII. 15.) Kgy. sz. határozata alapján március 01-től integrált formában lehetőség nyílt a II. sz. és a IV. sz. Idősek Klubjában a demens személyek nappali ellátására 73

74 Fogyatékkal élő személyek ellátása 1. Támogató szolgáltatás Szombathelyen a Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. által működtetett A Támogató Szolgálat személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás. Mint alapszolgáltatás, legfontosabb feladatának a fogyatékkal élő emberek önálló életvitelének támogatását tartja. Az önálló életvitel segítése kiterjed mind a fogyatékkal élő személyre, mind lakókörnyezetére, mind a közösségi élet egyéb színhelyeire (lakókörnyezeten kívüli terek, közszolgáltatások). A szolgáltatás révén a fogyatékkal élő személy hozzájut az önálló életviteléhez szükséges segítő tevékenységekhez, illetve a szolgáltatás révén képes az önálló munkavégzésre, tanulmányok folytatására, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, kulturális-, művészeti-, sport-, szabadidős tevékenységek végzésére. A támogató szolgálat azoknak a szociálisan rászoruló, súlyosan fogyatékkal élő embereknek tud segítséget nyújtani, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában vagy magasabb összegű családi pótlékban részesülnek. Az önálló életvitel támogatását a fogyatékkal élő emberek számára az alábbi szolgáltatások nyújtásával biztosítja: - személyi segítés, - szállítás, - információnyújtás, tanácsadás, - gyógyászati segédeszköz kölcsönzés. Működési engedélyünk szerint a szolgálat Szombathelyen és a kistérség 39 településén látja el a feladatot. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium évben is pályázati finanszírozás formájában támogatta a szolgálat működését ban 90 fő igényelt ilyen jellegű szolgáltatásokat. Ebből szociálisan rászorult (olyan súlyosan fogyatékkal élő személy, aki rendelkezik fogyatékossági támogatással vagy emelt összegű családi pótlékkal) 84 fő volt. Személyi segítést 26 fő, szállítást 88 fő, információszolgáltatást 25 fő, segédeszköz kölcsönzést 8 fő igényelt év folyamán megállapodással rendelkező személy: 90 fő - Szociális rászorultság alapján: Jogszabály alapján szociálisan rászorult 84 fő, szociálisan nem rászorult 6 fő. - Nemek szerinti megoszlás: A szolgáltatást igénylők közül 47 fő nő és 43 fő férfi. - Életkor szerinti megoszlás: Az ügyfelek közül 15 fő a 18 évnél fiatalabb, 56 fő a 18 és 62 év közötti és 19 fő a 62 év feletti. - Fogyatékossági típus szerint megoszlás: A szolgálat ügyfelei közül 54 fő mozgássérült, 21 fő értelmi fogyatékkal élő személy, 7 fő látássérült, 6 fő halmozottan fogyatékos, 2 fő autista. - Lakhely szerinti megoszlás: Az ügyfelek közül 67 fő él Szombathelyen, 20 fő valamely kistérségi településen, 3 fő pedig egyéb kistérségen kívüli- településen. A szolgáltatások részletes bemutatása év folyamán 90 fő igényelte szolgáltatásainkat. Ebből szociálisan rászorult (olyan súlyosan fogyatékkal élő személy, aki rendelkezik fogyatékossági támogatással vagy emelt összegű családi 74

75 pótlékkal) 84 fő. Személyi segítést 26 fő, szállítást 88 fő, információszolgáltatást 25 fő, segédeszköz kölcsönzést 8 fő igényelt. Személyi segítés A személyi segítés az önálló életvitel elvein alapuló szolgáltatás, mely hozzájárul a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentéséhez, az esélyegyenlőség megteremtéséhez. A személyi segítők az ügyfelek egyéni szükségleteihez igazodva látják el a személy körüli teendőket, ezáltal is segítve az egyén fizikai és mentális fejlődését. A szolgálat két személyi segítője 2014-ben 1081 gondozási órát teljesített. A személyi segítés gyakoriságát az ügyfelek állapota, egyéni szükségletei, igényei befolyásolták. A 26 fő személyi segítést igénylő közül 18 fő napi-, illetve heti rendszerességgel igényelte a szolgáltatást, 8 fő alkalmanként kért személyi segítést. Szállítás A szolgálat három, speciálisan felszerelt gépjárművel rendelkezik, amelyek 2014-ben összesen utaskilométert tettek meg a fogyatékkal élő ügyfelekkel. Segítségükkel 35 fő fogyatékkal élő ember jut el nap, mint nap a munkahelyére, iskolába, óvodába, vagy szociális intézménybe. Támogatásuk nélkül ez számukra megvalósíthatatlan lenne, hiszen tömegközlekedési eszközzel nem szállíthatók. Lehetőség van alkalmankénti, illetve rendszeres szállítás igénylésére is. A szolgálat 3 speciálisan felszerelt gépjárművel rendelkezik: - 1 db 9 személyes Ford Transit típusú gépjármű, elektromos emelőszerkezettel és 4+3 pontos biztonsági rögzítővel - 1 db 5 személyes Ford Connect típusú gépjármű, mobil rámpával - 1 db 5 személyes Ford Connect típusú gépjármű, beépített rámpával és 4+3 pontos biztonsági rögzítővel. Információs szolgáltatás A fogyatékkal élő emberek társadalmi integrációjának egyik alapfeltétele a fizikai- és infókommunikációs akadálymentesítés, így a többségi társadalom tagjaival azonos módon igénybe tudják venni a közszolgáltatásokat, s hozzáférnek minden szolgáltatáshoz és információhoz. Az információs szolgáltatás típusai a következők: információnyújtás és tájékoztatás, tanácsadás, valamint ügyintézés. Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés: A szolgálattól olyan gyógyászati segédeszközök és terápiás eszközök kölcsönözhetők, amelyek a fogyatékkal élő ügyfelek mindennapjait könnyebbé teszik (digitális vérnyomásmérő, speciálisan vakoknak kifejlesztett beszélő vérnyomásmérő, vércukorszint-mérő, tű nélküli akupunktúrás készülék, Bioptron lámpa, izomfejlesztésre használatos TENS készülék, összecsukható kerekesszék, mobil rámpa). 2. Fogyatékossággal élők nappali ellátása A Fogyatékos Emberek Nappali Szolgálata a Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. fenntartása alatt működik Szombathely és térségében. A szolgáltatás célja, hogy kielégítse a térség fogyatékossággal bíró lakosai számára az étkezési lehetőségeket, társas kapcsolatokat és az alapvető higiéniai szükségleteket. Hosszú távú cél, hogy a későbbi életszakaszukban továbbra is önállóan élhessenek, a bentlakásos intézményi ellátást kerüljék. A fogyatékossággal élők nappali ellátását ban 47 fő vette igénybe december 31-én 26 fő ellátott foglalkoztatási rehabilitációja valósult meg az intézményben. 75

76 Fogyatékosok nappali intézményeiben engedélyezett férőhelyek száma (db) Fogyatékosok nappali intézményeinek száma (db) Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma (fő) 47. ábra Fogyatékkal élő személyek nappali ellátására vonatkozó adatok (forrás: TEIR, 2013) Statisztikai adatok évre vonatkozóan: Nyitvatartási napok száma: Nappali ellátást igénybevevők száma az év során: Szociális intézményen belüli foglalkoztatást igénybe vevők száma: 242 nap 9906 fő 5901 fő Az ellátást igénybevevők fogyatékossági csoport szerinti megoszlása: Enyhe fokban értelmileg akadályozott: 6 fő Középfokban értelmileg akadályozott: 28 fő Súlyosan értelmileg akadályozott: 4 fő Mozgássérült 3 fő Autista: 1 fő Halmozottan fogyatékos: 5 fő Az ellátásban részt vevők számára biztosított szolgáltatások: étkeztetés (meleg ebéd), szabadidős programok szervezése (kirándulások, sportprogramok), információgyűjtés és tanácsadás (ellátásokhoz való hozzáférés, hivatali ügyintézés), egyéni és csoportos képességfejlesztés (kommunikáció és beszédfejlesztés, kézműves foglalkozások, kognitív készségek fejlesztése, hidro-rekreációs szolgáltatás, kondicionális képességfejlesztés, informatikai képzések, gyakorlókonyhai foglalkozások, támogatott hivatalos ügyintézés, intézményen belüli szociális foglalkoztatás). 3. Intézményen belüli foglalkoztatás A szociális intézményen belüli foglalkoztatás komplex módon és személyre szabottan segít kialakítani a munkavégzéshez szükséges jártasságokat, melyek a munkaerőpiacon való érvényesülés alapját jelentik, és egyben az önálló életvitel kialakítását is elősegítik december 31-én 26 fő ellátott foglalkoztatási rehabilitációja valósult meg az intézményben. Az intézményen belüli szociális foglalkoztatás formái: munka-rehabilitációs foglalkoztatás Résztvevők száma: 22 fő 4 órában foglalkoztatottak száma: 22 fő fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás Résztvevők száma: 4 fő 6 órában foglalkoztatottak száma: 1 fő 4 órában foglalkoztatottak száma: 3 fő A Fogyatékos Emberek Nappali Szolgálatában biztosított szolgáltatási rendszer célja, hogy azok a fogyatékossággal élő fiatalok és felnőttek, akik az oktatási szférából kikerülnek, a lehetőségekhez 76

77 mérten minél önállóbbá és kompetensebbé váljanak mindennapi életvezetésükben, illetve olyan szociális képességek alakuljanak ki bennük, melyek lehetővé teszik a normál közösségi életben, valamint a nyílt munkaerő piacon való részvételüket. A Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft szervezeti filozófiájában a megváltozott munkaképességű emberek segítésének végső céljaként a foglalkoztatást illetve a munkaerő-piaci integrációt határozza meg. A szervezetünk a foglalkoztatás elősegítésére 1998 óta működtet munkaerő-piaci szolgáltatásokat. A megváltozott munkaképességű emberek részére nyújtott munkaerő - piaci szolgáltatások Munkaerő-piaci információnyújtás: A tanácsadó fogadja, majd tájékoztatja a fogyatékos, megváltozott munkaképességű ügyfeleket az igénybe vehető munkaerő-piaci szolgáltatási formákról, igénybevételük módjáról. A tanácsadó információval látja el az ügyfeleket a foglakoztatásuk lehetőségeiről, az ellátási formák melletti munkavégzés szabályairól. Az ügyfelek tájékoztatást kapnak az aktuális munkaerő piaci helyzetről, feltárt álláslehetőségekről, betölthető munkakörökről, az egyes munkakörök tartalmáról, a betöltésükhöz szükséges munkáltatói elvárásokról, valamint az aktuális képzési lehetőségekről. Naprakész és személyre szóló információnyújtás történik az ügyfeleket érintő komplex rehabilitációs eljárásban bekövetkezett változásokról, s azok várható következményeiről. Az ügyfél kérésére a tanácsadó segítséget nyújt felülvizsgálati kérelem, illetve ellátás megigénylése kapcsán is. Személyes interjú segítségével a tanácsadó feltárja az ügyfél munkavállalását akadályozó tényezőit, szükség esetén közreműködik azok elhárításában. (szociális intézmények, önkormányzatok, munkaügyi szervezetek, képző intézmények, egészségügyi szolgálatok felkeresése) 2014-ben 361 alkalommal történt munkaerő-piaci információnyújtás az ügyfelek részére. Egyéni fejlesztési terv, akcióterv készítése és megvalósítása: A személyes interjú alkalmával feltárt, az ügyfél élethelyzetére, személyes adottságaira, szükségleteire, munkavégző képességére, elképzeléseire vonatkozó információkat összegezve a szakember egyéni karriertervet készít, az ügyfél közreműködésével. A tanácsadó és az ügyfél által meghatározásra kerülnek azok a lépések, amelyeket az elhelyezkedés vagy képzés érdekében meg kell tenni. A karriertervben megfogalmazottak alapján kerül sor az ügyfél számára megfelelő munkahely feltárására, az ügyfél felkészítésére az adott munkahelyen történő munkavállalásra, illetve az elhelyezkedéshez szükséges képzésekbe való bekapcsolódásra. Az együttműködési megállapodás alapján az ügyfél aktívan közreműködik ebben a folyamatban, így a megbeszélt időpontokban felkeresi a szakembert, a felvételi interjúkon megjelenik, ezzel kapcsolatos tapasztalatait megosztja a szakemberrel ben 143 egyéni fejlesztési terv és akcióterv készült az ügyfelek részére. Személyre szóló állásfeltárás: A tanácsadó az ügyféllel közösen megfogalmazott igényeket és lehetőségeket számba véve, a karriertervben szereplő célok alapján, személyre szólóan és célirányosan keres, és tár fel munkahelyeket: az adatbázisban szereplő munkáltatók megkeresésével, címjegyzék útján, Internet segítségével, ismeretségi viszony alapján, média útján, rendezvények (állásbörze, képzési börze, szakmai fórum) alkalmával. Az információszerzést követően a tanácsadó felveszi a kapcsolatot az adott munkáltatóval, és időpontot egyeztet a személyes találkozásra. A munkáltató és a tanácsadó találkozójának tartalmi elemei: a szolgálat tevékenységeinek bemutatása; 77

78 a munkáltató tájékoztatása a megváltozott munkaképességű személyek; foglalkoztatásának módjáról, a támogatási lehetőségekről; tájékozódás a munkakörülményekről, az egyes munkafolyamatok megtekintése; tájékozódás a munkalehetőségekről; feltárt munkakör betöltésére alkalmas ügyfélről tájékoztatás adása; együttműködési szándék tisztázása; a kapcsolattartás módjának megbeszélése évben 273 személyre szóló állásfeltárás valósult meg, amely 98 fő elhelyezkedését eredményezte. Munkakörillesztés: A munkakör azon elemeinek kiemelése, amelyek az ügyfél képességeihez, készségeihez illeszkednek. A tanácsadó áttekinti a munkakörhöz kapcsolódó elvégzendő feladatokat, feladatelemeket és kiválasztja ezek közül azokat, amelyeket az ügyfél el tudja végezni, valamint azokat, amelyek teljesítéséhez felkészítésre lesz szüksége. A munkakörillesztés eredményeként megtörténik a munkakör átalakítása. A munkáltatóval, közvetlen vezetővel és munkavállalóval egyeztetésre kerül, hogy mely feladatok tartoznak az átalakított munkakörhöz. Munkakörillesztésre a évben 66 ügyfél esetében került sor. Munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés segítése: Az ügyfél a tanácsadó közreműködéssel ismeri meg a munkahelyi környezetet, a munkatársakat, a munkahelyi szokásokat, az adott munkakultúrát, viselkedési szabályokat, a munkahely formális és informális működését. A beillesztés során a tanácsadó segíti az ügyfelet és az őt közvetlenül irányító munkahelyi vezető (mentor) és kollégák közötti kapcsolat erősödését, a zökkenőmentes együttműködést. A segítés időszakában a tanácsadó spontán lehetősége nyílik, hogy a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű emberekkel kapcsolatos előítéleteket gyengítse, a sztereotípiákat eloszlassa a munkatársak körében, ezáltal is hozzájárulva az ügyfél sikeres munkahelyi beilleszkedéséhez. A munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés segítését 10 fő vette igénybe. Utókövetés: A tanácsadó rendszeresen felkeresik a megváltozott munkaképességű munkavállalót a munkahelyén és kezelik azokat a konfliktusokat, problémákat, amelyek a foglalkoztatás során keletkeznek. Az utókövetés hosszútávon biztonságot nyújt mind a munkaadó, mind a munkavállaló részére évben utókövetésben 106 ügyfél vett részt. Rehabilitációs tanácsadás: A rehabilitációs mentorok közreműködésével az egészségkárosodással élő rehabilitációs járadékban és rendszeres szociális járadékban részesülő személyek számára foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és támogatások nyújtása a komplex rehabilitáció új rendszeréhez illeszkedve, amelyek segítik az egyének korábbi munkahelyre való visszatérését vagy az újbóli elhelyezkedését évben 327 fő vette igénybe a rehabilitációs tanácsadást. Regisztrált álláskeresők, szolgáltatást kérők részére nyújtott munkaerő - piaci szolgáltatások Egyéni munkatanácsadás: A tanácsadó a munkaerő-piaci folyamatok megismertetésén keresztül, a munkavállalást elősegítő, illetve korlátozó tényezők feltárásán, az elhelyezkedési akadályok elhárításán, valamint a szükséges támogatási eszközök meghatározásával segíti a tanácskérőt az álláshoz jutáshoz és annak megtartásához évben 460 alkalommal került sor egyéni munkatanácsadás nyújtására. 78

79 Egyéni pályatanácsadás: A tanácsot kérő pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, valamint érdeklődésének, képességének, személyiségének és munkaerő-piaci igényének megfelelő pályaterv kialakítása a tanácsadó közreműködésével évben 142 alkalommal került sor egyéni pályatanácsadás nyújtására. Egyéni álláskeresési tanácsadás: Az álláskereső felkészítése a számára megfelelő célállás megtalálásához, eléréséhez, és az ahhoz szükséges álláskeresési technikák elsajátítása. Az álláskeresésben eredményesen hasznosítható legfontosabb álláskeresési módszerek, gyakorlatok személyre szabott megismertetése évben 677 alkalommal került sor egyéni álláskeresési tanácsadás nyújtására. Regisztrált álláskeresők, szolgáltatást kérők részére tartott munkaerő-piaci tréningek Motivációs csoportos foglalkozás (5 napos): Az inaktív álláskeresők mobilizálása, munkára kész állapotba hozása, a munkanélküliség személyiségkárosító hatásának feloldása; a csoporttagok önismeretének bővítése; az elhelyezkedési akadályok leküzdése. Re-integráló csoportos foglalkozás (1napos) A résztvevőket segíteni az egyéni élet- és munkaerő-piaci helyzetük tudatosításában; saját helyzetük, nehézségeik meghatározásában, lehetőségeik mérlegelésében. Az ügyfelek motiválása abban, hogy elhelyezkedésük érdekében reális célokat fogalmazzanak meg és annak megvalósítására egyéni tervekben a megvalósítás lépéseit határozzák meg. Álláskeresési technikák oktatása (3 napos) Az önálló álláskereséshez szükséges ismeretek átadása, készségek, képességek kialakítása a reális célállással rendelkező álláskereső ügyfelek esetében évben, tíz alkalommal motivációs csoportos foglalkozás, négy alkalommal re-integráló tréning és húsz alkalommal álláskeresési technikák oktatására került sor. A tréningeken összesen 360 fő vett részt. Munkaerőpiaci szolgáltatások munkáltatók részére A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának segítése nem lesz eredményes, ha a munkáltatók fogadókésségét nem erősítjük. A fogadókészség erősítésében nagy szerep jut a szakembereknek Ők veszik fel a kapcsolatot a munkáltatókkal és biztosítják számukra azokat a szolgáltatásokat, - munkaerő-piaci információ nyújtás; érzékenyítő tréningek, tartása; munkakörillesztés; munkapróba; munkafolyamatok betanítása; utókövetés - amelyek a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását segítik elő, valamint ezek igénybevételével válhat az adott munkáltató befogadó munkahellyé is. A szakemberek a munkavállalói és munkáltatói oldalt egyaránt fejlesztik, erősítik és segítik. Munkaerő-piaci információnyújtás: A tanácsadó a munkáltatóval történő személyes találkozó során naprakész információt nyújt a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos tudnivalókról, a foglalkoztatáshoz igénybe vehető támogatási lehetőségekről, a hozzá kapcsolódó törvényi háttérről. A tanácsadó tájékoztatja a munkáltatót a célcsoportról, igény szerint kiemelten egyes betegségtípus, illetve fogyatékosság specifikus jellemzőiről. A tanácsadó előszűrést követően adott munkakör betöltésére alkalmasnak vélt munkavállalót ajánl a munkáltató részére, s tájékoztatja a munkavállaló képességeiről. 79

80 A tanácsadó segítséget ajánl a betöltésre váró munkakör elemzéséhez, a munkakörillesztéshez, illetve a munkaköri adaptációhoz. A tanácsadó megismerteti a munkáltatókkal a pozitív foglalkoztatási példákat, jó gyakorlatokat, és tájékoztatja a munkáltatót azokról a képzési, illetve workshop lehetőségekről, melyeket a Forrásközpont valósít meg annak érdekében, hogy a célcsoport foglalkoztatása minél szélesebb körben valósulhasson meg évben a munkáltatók részére 80 alkalommal történt munkaerő-piaci információnyújtás. Munkapróba: A munkapróba során feltárt sajátosságok, információk elengedhetetlenek a megfelelő módon történő munkakörillesztéshez, az optimális munkakör kialakításához. A munkapróba biztosítja azt, hogy az ügyfél számára a későbbiekben kialakított munkakör minden szempontból megfeleljen a képességeinek, egészségi állapotának. Ez az ügyfél alkalmazása esetén biztonságot nyújt a munkáltató számára mind munkavédelmi szempontból, mind pedig az elvárt munkateljesítmény vonatkozásában. Munkakörillesztés: Az ügyfél képességeinek és a munkáltató elvárásainak figyelembe vételével átalakított munkakör csak olyan feladatelemeket tartalmaz, melyeket az ügyfél teljes mértékben, segítség nélkül el tud látni. Ezáltal a munkáltató az ügyfél személyében teljes értékű, önálló munkavégzésre képes munkaerőt tud foglalkoztatni. A megfelelően átalakított munkakörben az ügyfél komfortérzete optimális, mely mind önértékelésére, mind teljesítményére ösztönző hatással van. Ez hozzájárul a megváltozott munkaképességű célcsoporttal kapcsolatos attitűd, így a munkahelyi kultúra pozitív irányba történő változásához is. Munkafolyamatok betanítása: A betanítás során a tanácsadó figyel arra, hogy a már dolgozó ügyfél a lehető legoptimálisabb módon legyen képes elsajátítani a munkafolyamat egyes elemeit, képes legyen azt szükség szerint a többi dolgozó tevékenységéhez illeszteni, hogy összehangolt munkavégzés valósulhasson meg. A tanácsadó figyel a munkavédelmi szabályok betartására, illetve az adott munkahelyen kialakult írott és íratlan szabályok elsajátítására is. A betanítás a tanácsadó segítségével valósul meg, így az a munkáltató részéről sem idő, sem pedig pénz ráfordítást nem igényel. Utókövetés: Az utókövetés biztonságot nyújt a munkáltató számára az ügyfelekkel kapcsolatos problémák, krízisek beazonosításában, szakszerű kezelésében, s ezáltal az adott ügyfél munkaviszonyának fenntartásában. Az utókövetés során a tanácsadó) feltárja az ügyfél személyét, illetve munkavégzését érintő konfliktushelyzeteket, személyes ellentéteket, mediátori szerepet vállalva közben eljár ezek megoldásában, így a munkáltató mentesül ezen feladatok elvégzése alól. Az utókövetés alkalmával megvalósuló konzultáció lehetőséget ad a munkáltató számára, hogy nyomon kövesse a célcsoport foglalkoztatását érintő változásokat, a tanácsadó segítséggel eleget tegyen az ezzel járó kötelezettségeknek évben 52 munkáltatónál végeztek utókövetést a szakemberek. 4M munkaerőpiai szolgáltatás - Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak (4M) A 4M Szolgálat ügyfélfogadási rendje, a Forrásközpont székhelyén, hétfőtől péntekig 8:00-12:00. A tanácsadók heti egy alkalommal ügyfélfogadást tartanak a Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségén, hogy a kirendeltségen megjelenő ügyfelek közvetlenül igénybe tudják venni a 4M Szolgáltatást. A tanácsadók nyilvántartást vezetnek, valamint szakmai beszámolót készítenek a szolgáltatás által elért eredményekről, valamint a szolgáltatást igénybevevőkről nyilvántartást és statisztikát vezetnek, amelyek továbbításra kerülnek a támogatást biztosító részére. 80

81 A 4M Szolgáltatás rendszerében a tanácsadók augusztus 1 és február 28. között 432 ügyféllel kötöttek együttműködési megállapodást, valamint 115 munkáltatóval állnak kapcsolatban, 130 fő helyezkedett el a nyílt munkaerő-piacon. Védett szervezetnél történő elhelyezkedés 62 esetben valósult meg. A 4M céljainak elérése érdekében a tanácsadók folyamatos kapcsolatot tartanak az együttműködő munkáltatókkal, képzőkkel, partnerszervezetekkel. A munkáltatók részére nyújtott szolgáltatások referenciát biztosítanak az új munkáltatókkal való kapcsolatfelvétel során, valamint a kapcsolattartás kialakítása, fenntartása érdekében. Az új munkáltatók felkeresésével folyamatosan növekszik az adatbázisban szereplő munkáltatók száma. A munkáltatói kapcsolatok kialakításánál fontos tényező a Forrásközpont meglévő kapcsolati hálójának igénybevétele, valamint a tanácsadók személyes kapcsolati tőkéje. A munkáltatók részére a tanácsadók tájékoztatást adnak a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos, aktuális jogszabályokról, támogatási lehetőségekről. Segítséget nyújtanak a munkáltatók és munkavállalók igényeinek, elvárásainak egyeztetésében. Adott munkakörre toboroznak, előszűrést, közvetítést, utókövetést végeznek. A képző intézményekkel való kapcsolattartás fontos eleme, hogy a tanácsadók tudomást szerezzenek, elsősorban azokról az OKJ végzettséget adó képzésekről, amelyek az érdeklődő ügyfelek igényeinek, érdeklődéseinek megfelelnek. A partnerekkel való kapcsolattartás a 4M Szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek érdekében történik. A partnerszervezetek közreműködnek az ügyfelek életvezetéssel, kapcsolati problémákból adódó nehézségeik megoldásában is, amelyek hatást gyakorolhatnak a munkavállalásra is. A partnereknél nyilvántartásba vett, célcsoportba tartozó, munkát vállalni kívánó ügyfelek személyes találkozó keretében tájékoztatást kapnak a 4M Szolgáltatásról, valamint a tanácsadók nyilvántartásába is bekerülnek, hogy hatékony segítséget kapjanak az elhelyezkedéshez. A tanácsadók folyamatosan részt vesznek a 4M hálózat térségi koordinátora által szervezett találkozókon, ahol az egységesen kialakított szolgáltatási módszer alapján végzett tevékenység kiértékelése, a jövőbeni munkával kapcsolatos feladatok végrehajtásának meghatározása valósul meg. Ezenkívül folyamatosan tájékoztatást kapnak az aktuális jogszabályi változásokról és a munkaerő-piaci szolgáltatásokat érintő szakmapolitikai irányvonalakról, valamint központi programról is. A Regionális Szociális Forrásközpont és a külső szervezetek által szervezett szakmai rendezvényeken (konferenciák, workshopok, stb.) való részvétel alkalmával lehetőség nyílik a 4M Szolgálat szolgáltatásainak és az eredményeinek bemutatására, népszerűsítésére. A tanácsadók megismerhetik a foglalkozási rehabilitáció átalakulásának gyakorlati tapasztalatait, a különböző munkaerő-piaci programokat, valamint a foglalkoztatáspolitikai változásokat. A következő támogatási időszakban a 4M Szolgálat működési területe továbbra is Vas megye lesz. A 4M tanácsadó a Vas Megyei Kormányhivatal Körmendi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségén a kirendeltség vezetőjével illetve ügyintézőkkel történt előzetes egyeztetés alapján, havonta egy alkalommal tart fogadóórát a kirendeltségen. 81

82 Hajléktalan személyek ellátása A Szombathelyi járásban a hajléktalan emberek ellátását és támogatását a SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. végzik. 1. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét ben a szolgálatok munkatársai összesen 119 fő utcai hajléktalannal kerültek kapcsolatba, közülük 16 fő volt nő. Napi átlagban 17 fő utcai hajléktalannal foglalkoztak az utcai szociális munkás szolgálatok. Az utcai szociális szolgáltasok főbb adatait a 28. táblázat foglalja össze. éjjeli menedékre került átmeneti szállásra került Az utcai szociális szolgáltatásból kikerültek száma I. számú utcai szociális szolgálat önálló lakhatásba (a szociális intézményrendszeren kívüli lakhatás, pl. HKA/ÖKA/TÁMOP támogatott lakhatás, önkormányzati bérlet, albérlet, munkásszálló, hazaköltözés, összeköltözés) tartós bentlakásos intézménybe került elhunyt büntetés végrehajtási intézetbe került 12 fő 5 fő 8 fő 2 fő 4 fő 2 fő 10 fő 16 fő maradt a szolgálat gondozásában december végén. éjjeli menedékre került átmeneti szállásra került Az utcai szociális szolgáltatásból kikerültek száma II. számú utcai szociális szolgálat önálló lakhatásba (a szociális intézményrendszeren kívüli lakhatás, pl. HKA/ÖKA/TÁMOP támogatott lakhatás, önkormányzati bérlet, albérlet, munkásszálló, hazaköltözés, összeköltözés) tartós bentlakásos intézménybe került elhunyt büntetés végrehajtási intézetbe került ismeretle n helyre távozott ismer etlen helyre távoz ott 12 fő 8 fő 4 fő 3 fő 1 fő 4 fő 13 fő 15 fő maradt a szolgálat gondozásában december végén. 36. táblázat, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft évi beszámolója 82

83 2. Nappali melegedő Hajléktalanok nappali intézményeinek befogadóképessége (fő) Hajléktalanok nappali intézményeinek napi átlagos forgalma (fő) Hajléktalanok nappali intézményeinek száma (db) Hajléktalanok nappali ellátásában foglalkoztatottak száma (fő) 48. ábra Hajléktalan személyek nappali ellátására vonatkozó adatok (forrás: TEIR, 2013) A SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. fenntartásában működtetett nappali melegedő elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. Azzal, hogy a nappali melegedő az éjjeli menedékhellyel egy épületben működik, nagyobb eséllyel bevonhatóvá válnak az éjszakáikat az intézményben töltők a nappali melegedő programjaiba, szolgáltatásaiba, így napjaikat kevesebben töltik utcán, közterületen. A szolgáltatást igénybevevők száma évben 190 fő volt, ebből az új igénybevevők létszáma: 62 fő. Gondozási napok száma és átlaglétszám a nappali melegedőben Év Gondozási napok száma Átlaglétszám (fő) 35,3 41,6 43,40 43,84 44,38 43,19 47,1 55,0 63,98 61, táblázat, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft évi beszámolója A nappali melegedő a házirend elfogadása után mindenki számára szabadon látogatható. A közösségi helyiségben lehetőség nyílik közösségi együttlétre ( TV nézés, beszélgetés, internet használat), újságolvasásra( napi- heti sajtó), étel elfogyasztására, csomagmegőrző szekrény használatára. Szombathely városban nem működik népkonyha, ezért a nappali melegedőben az ellátással nem rendelkező, illetve nagyon alacsony jövedelemmel rendelkező hajléktalan emberek részére egyszeri meleg ebédet biztosítunk, amelynek elkészítésében a hajléktalan emberek vesznek részt évben összesen 8110 adag ebéd kiosztására került sor. 83

84 3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. Gondozási napok száma Forgalmi adatok az éjjeli menedékhelyen ( ) Év Átlaglétszám 26,95 32,18 30,27 30,78 39,10 36,97 43,55 38,95 44,05 47,82 Megfordultak száma táblázat, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft évi beszámolója Az éjjeli menedékhely férőhelyszáma 25 fő befogadására alkalmas, amely a téli krízisidőszakban 20 férőhellyel tud bővül. Az éjjeli menedékhely kihasználtsága 137%-os volt 2014-ben. Az átlaglétszám mellett az éjjeli menedékhelyen megfordultak száma is évről évre emelkedést jelent, ami azt mutatja, hogy nem ugyanazok a hajléktalan emberek ragadnak bent az ellátásban, hanem újak és újak jelentkeznek évben az éjjeli menedékhely szolgáltatásait 268 fő vette igénybe. Az igénybevevők közül 225 fő férfi és 43 fő nő volt. Első alaklommal jelentkezett az év során az éjjeli menedékhelyen 114 fő. Életkor szerinti megoszlás az éjjeli menedékhelyen Életkor/év Létszám/fő Összesen: táblázat, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft évi beszámolója Az éjjeli menedékhelyen a fiatal felnőttek (18-25 év) aránya 10%-os volt 2014 évben: az ebbe a korcsoportba tartozók között jelentős arányban voltak azok, akik rendszeresen használtak különböző tudatmódosító szereket. A szerhasználat, illetve annak megszerzése gyakran párosult sorozatos bűnelkövetésekkel is. A szolgáltatást igénybevevők közel fele (48%) középkorú volt (36-50 év). Az éjjeli menedéket igénybevevők átlagos életkora 2014-ben 44,15 év volt, ami 4 évvel több, mint 2004-ben. 84

85 Az éjjeli menedékhelyet igénybevevők átlagéletkora Év Átlagéletkor , , , , , , , , , , , táblázat, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft évi beszámolója Az éjjeli menedékhelyen megfordulók több, mint fele (54%) nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel, 38%-uk pedig szakmunkás végzettségűek. A szakképzettség hiánya, illetve az elavult szakképzettség, rossz fizikai és mentális állapot komoly nehézséget jelent a munkahelykeresésben, munkahely megtartásában. Az éjjeli menedékhelyen jelentkező hajléktalan emberek többsége (59%) teljesen ellátatlan volt, amikor először kérte felvételét. Mindössze 10%-uk rendelkezett bejelentett munkaviszonnyal, 13%-uk nyugdíjszerű ellátással. Az éjjeli menedékhelyen fontos feladat a jogosultságok vizsgálata, illetve a munkaügyi központban történő regisztráció. A fizikai állapotjavítás, a szenvedélybetegségek kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a hajléktalan ember akár a támogatott (közfoglalkoztatás, intézményen belüli foglalkoztatás), akár az elsődleges munkaerő piacon el tudjon helyezkedni 4. Hajléktalan személyek átmeneti szállása A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. A szolgáltatást 78 férőhellyel a SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. biztosítja Gondozási napok száma Átlaglétszám 82,22 75,36 66,72 73,61 68,24 75, ,8 80,01 79,42 79,61 Igénybevevők száma táblázat, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft évi beszámolója Az átmeneti szálláson élők közül legnagyobb arányban az éves korosztály volt jelen(18%), második legnépesebb csoportot a éves korosztály jelentette (15%), hasonló nagyságrendben voltak jelen még a évesek, illetve a évesek (14-14%). Az átmeneti szálláson egyre nagyobb arányban vannak jelen azok, akiknek elhelyezkedési esélyei életkoruk miatt már rendkívül korlátozott, nyugdíjszerű ellátásra azonban még nem jogosultak. 85

86 Alacsony jövedelemi (többnyire segély) helyzetük miatt nincs reális esélyük arra, hogy lakhatásukat önállóan megoldják. Az átmeneti szálláson megfordult 149 fő közül 128 fő volt férfi és 21 fő nő. Az átmeneti szállás lakóinak elhelyezkedési esélyeit az is jelentősen befolyásolja, hogy 60%-uk semmifajta szakképesítéssel nem rendelkezik, míg a szakmunkás végzettséggel rendelkezők (29%) többségére az jellemző, hogy szakképzettségének megfelelő munkakörben hosszú évek óta nem dolgozott, szakmai tudása megkopott, elavult. Az átmenti szálláson élők 57%-a rendelkezett munkaviszonnyal az év során, a munkaviszonnyal rendelkezők több, mint a fele közfoglalkoztatásban dolgozott. Az egyre emelekedő átlagéletkor miatt jelentős arányú a rokkatnsági ellátásban, illetve nyugdíjban részesülők aránya. Az átmeneti szállás szolgáltatásait igénybevevők gazdasági aktivitás szerinti mgoszlása 0% 13% 27% Munkaviszony (elsődleges) Közfoglalkoztatás 17% Nyugdíj 13% 30% Rokkantsági ellátás Ellátatlan 49. ábra, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft évi beszámolója Az utógondozás keretében a város különböző pontjain 22 védett szállást (önkormányzati bérlakás bérlőkijelölési joggal, piaci albérlet) működtet a társaság. Ezekben a lakásokban azok a hajléktalan emberek élnek, akiknél a rehabilitációs folyamatot követően a re-integráció érdekében fontossá vált a lakóközösségbe való beilleszkedés. Velük utógondozó szociális munkás tartja a kapcsolatot. A 22 lakásban december 31-én 58 felnőtt és 6 kiskorú lakott. 5. Hajléktalanok otthona A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel. Szombathely városában a SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett Hajléktalanok Otthonában 2014-ben az ellátott személyek száma 31 fő, míg a gondozási napok száma 9490 volt. A Hajléktalan Otthon lakóinak átlagéletkora 62,34 év. A Hajléktalanok Otthonában 2014-ben: 5 főnek szűnt meg a jogviszonya (4 férfi elhunyt, 1 férfi házirend súlyos megsértése) 5 fő új igénybevevő került elhelyezésre gondnokság alatt álló személyek száma 17 fő (cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt 9 fő, cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt 8 fő áll) Ápolási-gondozási tevékenységük: 23 fő rendszeres napi gyógyszeres kezelésben részesült 86

87 26 fő szorult gondozásra 11 fő szorult ápolásra, ebből 6 fő bizonyos tevékenységek elvégzéséhez igényelt ápolást. 1 fő részesült diétás étkezésben 6 fő inkontinens beteg 5. Foglalkoztatás A SAVARIA REHAB-TEAM Nonprofit Kft-nél évben az intézményen belüli foglalkoztatás január 06-án indult. Az előző évekhez hasonlóan két telephelyen (foglalkoztató műhelyekben) folyt a foglalkoztatás ben az intézményen belüli foglalkoztatásban 42 fő vett részt. Ebből csak munkarehabilitációban 25 fő, csak fejlesztő-felkészítőben 12 fő. Öt esetben fordult elő, hogy mindkét foglalkoztatási formában megfordult a foglalkoztatott, egy fő több esetben is, egészségi és mentális állapota, munkához való hozzáállása függvényében. Az intézményen belüli foglalkoztatás keretében évben végzett tevékenységek közé tartoznak a faipari munkálatok (használati- és dísztárgyak, szekrények, ládák), egyéb máshova nem sorolható feldolgozóipari tevékenységek (ajándék- és dísztárgyak, tárolók, fülbevalók), fonottáru gyártás (tárolók, kosarak), papírtermékek gyártása (csomagolópapír, ajándéktáska), szőnyegkészítés, takarítás, zöldterület kezelés. A Savaria Rehab-Team Nkft. a közfoglalkoztatásban is aktív szerepet tud vállalni. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére foglalkoztatást helyettesítő támogatás kerül folyósításra. Az ellátásra való jogosultságot az önkormányzat továbbra is a szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az érintett álláskeresőknek aktívabban kell közreműködni a munkakeresésben, valamint a folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 nap munkaviszonyt beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munkatevékenységet kell igazolni. Az elmúlt 15 évben több száz tartós munkanélküli embernek biztosított munkalehetőséget a szervezet ben a cég összesen 178 fő közfoglalkoztatottal kötött munkaszerződést. 97 fő közfoglalkoztatott állt az alkalmazásukban április 30. napjáig, amiből november 01. napjától a TÁMOP Újra tanulok téli közfoglalkoztatási program keretében 64 fő vett részt különböző betanított, illetve OKJ-s képzéseken: betanított parkgondozó, motorfűrész-kezelő, konyhai kisegítő, építő- és anyagmozgató gép kezelője, település-karbantartó, építőipari ismeretek fejlesztése, kisgépkezelő A közfoglalkoztatottak a következő munkákat végezték az önkormányzat tulajdonában lévő intézményeknél: bútorkészítés; egyedi fatermékek, ajándéktárgyak készítése; fűkaszálás, kényszervágás; kertrendezési, zöldterület gondozási munkák; csarnoktakarítási munkák; építőipari segédmunkák szociális intézmények felújításánál; karbantartási munkák szociális intézményeknél, valamint orvosi rendelőkben; épülettakarítási munkák; önkormányzati területek, közterületek hulladékmentesítése. A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által szervezett szociális foglalkoztatás keretében a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthatják azokat a készségeket és technikákat, amelyek lehetővé teszik azt, hogy olyan foglalkoztatásban részesüljenek, ahol a megmaradt képességeiket a lehető legjobban tudják hasznosítani, ahol bizonyos idő után lehetőségük van előre lépésre. A szociális foglalkoztatásnak két formája van: fejlesztő-felkészítő és munka-rehabilitáció. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítás, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munka elvégzésére. Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban az év során 13 főt foglalkoztattak. 87

88 A munka-rehabilitáció célja a szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés. Munka-rehabilitációs foglalkoztatásban az év során 8 főt alkalmaztak, mindannyian napi 4 órában vettek részt a foglalkoztatásban. Munkarehabilitációs foglalkoztatás keretében portaszolgálati feladatokat, konyhai kisegítő feladatokat, udvari teendőket, általános épülettakarítási feladatokat láttak el, textiltermékeket állítottak elő az ellátottak. A Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft szervezeti filozófiájában is megjeleníti, hogy a fogyatékkal élő/megváltozott munkaképességű emberek segítésének végső céljaként a foglalkoztatást illetve a munkaerő-piaci integrációt határozza meg. Szervezetük a foglalkoztatás elősegítésére 1998 óta munkaerő-piaci szolgáltatásokat működtet. A megváltozott munkaképességű emberek részére nyújtott munkaerő - piaci szolgáltatások közé tartozik: munkaerő-piaci információnyújtás; egyéni fejlesztési terv, akcióterv készítése és megvalósítása; személyre szóló állásfeltárás; munkakörillesztés; munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés segítése; utókövetés; rehabilitációs tanácsadás. A szociális intézményen belüli foglalkoztatás komplex módon és személyre szabottan segít kialakítani a munkavégzéshez szükséges jártasságokat, melyek a munkaerőpiacon való érvényesülés alapját jelentik, és egyben az önálló életvitel kialakítását is elősegítik december 31-én 26 fő ellátott foglalkoztatási rehabilitációja valósult meg az intézményben Vas Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház A Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házak Hálózata tevékenységének fókuszában az alábbi diszkriminációs okok, hátrányos helyzetet eredményező tényezők állnak: fogyatékosság nem kor (kiemelten az ifjúság és időskor) mélyszegénység (kiemelten romák, a gyermekek és a hátrányos helyzetű településeken élők). Emellett külön fókuszt jelentenek a családok. Célcsoport főként a fentebbi diszkriminációs indokok miatt hátrányos megkülönböztetés által érintett csoportok, és a velük foglalkozó civil és egyházi érdekképviseleti, karitatív valamint egyéb segítő szervezetek. A heti 28 órás irodai ügyelet keretében a következő szolgáltatások vehetők igénybe: ügyfélfogadás (hétfő csütörtök 10 16, péntek óráig); E-pont működtetése (ingyenes számítógép-, ill. internet használat); tanácsadás, információnyújtás; zöld szám működtetése; kézműves foglalkozások; állandó kiállítási lehetőség amatőr képzőművészek számára; az Egyenlő Bánásmód Hatóság helyi képviselőjének ügyfélfogadása (előzetes időpontfoglalás alapján). A Ház megnyitásának hírét mindenhova próbálták eljuttatni a megyében, ezért Az Esélyek Háza különböző szervezetekkel, civilekkel, partnerekkel kötött együttműködési megállapodást: Aranyhíd Nevelési- Oktatási Integrációs Központ, Regionális Szociális Forrásközpont, Alpokalja Nagycsaládos Egyesület, Vas megye és Szombathely Megyei Jogú Város Nyugdíjas Szövetsége, Szombathely Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Vas megyei Önkéntes Centrum, Vas megyei Civil Információs Centrum, Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, Női Vállalkozó Klub Egyesület, Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet, Mozgássérültek Vas Megyei Egyesülete, Szombathelyi Egyházmegyei Karitász, Vas megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat, stb. Főbb szolgáltatások, programok: ingyenes jogi segítségnyújtás (együttműködve az Egyenlő Bánásmód Hatósággal); E-pont szolgáltatás; idősek számára megtartott prevenciós foglalkozás; 88

89 Érzékenyítő kirándulás és tanulmányút; Fotópályázat ( Tolerancia a mindennapokban ) Kerekasztal beszélgetések szervezése Gyermekrajz-pályázat Esélyegyenlőségi napok (pl. sötét szoba, jelnyelvtanítás, élet a kerekesszékben) Ki mit tud? (tehetségkutató verseny elsősorban roma származású fiatalok számára) Szombathely Megyei Jogú Városban nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások (2014) - méltányos közgyógyellátás, - köztemetés, - normatív, alanyi jogú lakásfenntartási támogatás, - rendszeres szociális segély, - foglalkoztatást helyettesítő támogatás, - önkormányzati segély - fűtési támogatás, - adósságkezelési szolgáltatás, - baba-mama szoba támogatás, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, - kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, - óvodáztatási támogatás. 1. Önkormányzati segély évben db önkormányzati segély iránti kérelem került előterjesztésre ben Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata - különböző formában összesen ,- Ft-ot fizetett ki önkormányzati segélyre (kamatmentes kölcsön 26 alkalommal: ,- Ft, létfenntartási gondok: ,- Ft, gyermek ellátásához kapcsolódó támogatás: ,- Ft, gyógyszer és tüzelővásárlási utalvány: ,- Ft). Önkormányzati segély iránti kérelem 201 esetben került elutasításra, melynek oka jelentős részben az előírt jövedelemhatár túllépése volt. Több esetben is előfordult, hogy a kérelmező háztartása a kérelem benyújtását megelőzően már legalább négy alkalommal részesült átmeneti segélyben, amely szintén elutasítással jár. 2. Aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének nyilvántartása szerint évben a Munkaügyi Központnál nyilvántartott szombathelyi álláskeresők száma havi bontásban az alábbiak szerint alakult: 89

90 ábra: a Munkaügyi Központnál nyilvántartott szombathelyi álláskeresők száma, december 31. napján Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatától aktív korúak ellátásában (rendszeres szociális segélyben, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban) fő részesült. Az főből 146 fő részesült rendszeres szociális segélyben, 857 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege 2014-ben ,- Ft volt, a rendszeres szociális segély összege ,- Ft-tól ,- Ft-ig terjedhetett, átlagosan havi ,- Ft került kifizetésre e jogcímen egy család részére ben az aktív korúak ellátására mindösszesen ,- Ft került kifizetésre, ebből Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának pénzügyi terhe ,- Ft volt. 3. Önkormányzati segély elhunyt személy eltemettetéséhez, köztemetés A szociális törvény rendelkezései értelmében a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Sajnálatos, hogy egyre több család nem tud gondoskodni a hozzátartozója eltemettetéséről, így a temetési segélyek, s a köztemetések száma is jelentős ben 68 temetési segély iránti kérelem került elbírálásra, és 68 esetben kellett köztemetést elrendelni. A köztemetések költsége ,- Ft-tal terhelte az önkormányzat segélyezési kiadásait, elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély pedig ,- Ft-tal. 4. Ápolási díj, közgyógyellátás Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás december 31. napján 13 fő részesült önkormányzati ápolási díjban. Az önkormányzati ápolási díj évben ,- Ft-os tételt jelentett a városnak. Fenti jogcímen évben 262 személy részesült közgyógyellátásban. A szociális rendelet alapján kiállított közgyógyellátási igazolványok után fizetett térítési díj ,- Ft-tal terhelték a város költségvetését. 90

91 Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma ábra: Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (TEIR, 2013) 5. Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások (villanyáram, víz, gáz, távhő, csatornadíj, szemétszállítás díja, lakbér, albérleti díj, lakáscélú pénzintézeti kölcsön, közös költség, tüzelő) viseléséhez nyújtott hozzájárulás december 31. napján fő részesült lakásfenntartási támogatásban, fő normatív, 75 fő pedig alanyi jogcímen. A normatív lakásfenntartási támogatásra fordított önkormányzati kifizetés összege 2014-ben ,- Ft volt, az alanyi lakásfenntartási támogatásra fordított kifizetés pedig ,- Ft. 6. Adósságkezelés Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás ben adósságcsökkentési támogatás 75 főnek került megállapításra. Az adósságcsökkentési támogatás 90 százalékát a központi költségvetés finanszírozta, így önkormányzatot terhelő tételként e jogcímen ,- Ft került kifizetésre. Az ellátást 6 esetben kellett megszüntetni, mert az ügyfél nem volt együttműködő a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Adósságkezelési Szolgálatával. 7. Egyéb ellátások Fűtési támogatás annak a személynek nyújtható, aki lakását kizárólag háztartási tüzelőolajjal fűti. Szombathelyen már csak egy személy részesült évben ebben a támogatásban, a támogatás éves összege ,- Ft volt. Baba-mama szoba támogatásra az a szülő jogosult, aki beteg gyermeke kórházi ellátása során a babamama szobát igénybe veszi, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetén két és félszeresét. Az ellátás évben 3 esetben került megállapításra, összesen ,- Ft összegben. 91

92 3.7. Hivatkozások, források - Tájékoztató Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított szociális szolgáltatások évi feladatellátásáról, valamint a évben pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról - Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napközi Beszámoló, BESZÁMOLÓ a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat évi munkájáról - Cseres-Gergely, Zsombor és Molnár, György (2014) Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerőpiac. In: Társadalmi riport, TÁRKI, Budapest, pp Szombathely MJV Településfejlesztési Koncepciója,Integrált Településfejlesztési Stratégiája, Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának munkaügyi statisztikái,

93 4. A SZOMBATHELYI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIVEL 4.1. Helyi esélyegyenlőségi programok alapján készült problémalista Romák, mélyszegénységben élők Gyermekek Nők Idősek Fogyatékkal élők A szociális ellátásokat igénylők száma vizsgálata Elszegényedés, kirekesztés Munkanélküliség, tartós munkanélküliek aránya magas a regisztrált munkanélküliek számához képest (minden korosztályban) Mélyszegénységben élőkről, egészégi állapotáról hiányos információk Az FHT-ben részesülők nem tudják teljesíteni a 30 napos munkaviszonyt. Nem ismert a roma lakosság tényleges száma Lakhatási problémák A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. Digitális írástudás hiánya akadályozza a munkanélküliek munkaerő-piacon történő elhelyezkedést. A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken. Energiaszegénység miatt romló lakhatási körülmények, egészségileg és anyagilag romló viszonyok Fogyatékkal, tartós betegséggel élő gyermekekről nincs adatbázis Az egészséges és fogyatékkal élő gyermekek az óvodai közösségben nem találkoznak HH, HHH gyermekekről nincs adatbázis Több településen bölcsőde, óvoda, iskola, közösségi tér hiánya Nincs megfelelő adat a köznevelési és közoktatási intézményekbe beíratott, az adott településen lakóhellyel rendelkező gyermekekről Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma csökken Gyermekek közössége romlik, a korosztály képviselői eltávolodnak egymástól Problémákkal terhelt családi háttér Családmodellek átalakulása: szülők válása, szülő elvesztése, munkanélküliség Tanulási és magatartási zavarok megjelenése, lemaradás a tanulásban, igazolatlan hiányzások. lemorzsolódás Pszichés zavarok Egyes településen bölcsőde, bölcsődei csoport hiánya Az önkormányzatoknál nincs adat a nők családon belüli bántalmazásáról, a bántalmazás áldozatai számára nincs elhelyezési lehetőség GYES-en, GYED-en lévő nők elhelyezkedési problémái Családok átmeneti otthona férőhelyhiány, csak a krízishelyzetbe került nők elhelyezése biztosított Alulreprezentáltak a nők a helyi közéletben Munkahely és család összeegyeztetésének nehézségei Kisgyermekes anyák visszatérése nehéz a munkaerő piacra Idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk távolodása Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége Idős emberek élethelyzetét feltáró adatok hiánya Idős embereket segítő házi segítségnyújtás keretében több szociális gondozóra lenne szükség Idősek és fiatalok, gyerekek kevés közös programon találkozhatnak Idős emberek nappali ellátása nincs biztosítva több településen Idős emberek számítógép használatára, nyelvtudására vonatkozóan nincs adat A morbiditási statisztikák rangsorában - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák leggyakrabban előforduló betegségek Gyakran válnak áldozattá Fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű személyekről nincs adatbázis, nem ismeretes a fogyatékkal élők helyzete, problémái. Akadálymentesítés hiánya Nincsenek célzott programok, melynek keretében az egészséges emberek megismerhetik a fogyatékkal élő személyek hétköznapi problémáit (pl. MÁS nap) Hiányoznak az átmeneti jellegű (hétvégi, 1-2 hetes munkaidőn túli) alternatív ellátási formák Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékkal élőt ápoló családtagnak kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén. 2

94 4.2. Járási problématérkép A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye egyes csoportokat fokozottabban fenyeget, ilyenek: a gyermeket nevelő családok (elsősorban a nagycsaládok és az egyszülős családok), az idősek, a fogyatékkal élők. Ezekben a csoportokban, sok esetben alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, magasabb az iskolából kimaradók aránya. Ezeket a csoportokat a társadalom többi csoportjához képest sokkal nagyobb valószínűséggel sújthatja a pénzügyi kirekesztődés, és hiányosak az életvezetési ismereteik is. A munkaerőpiacról kiszorulók közül a tartós munkanélküliek, a pályakezdő és az idősebb munkanélküliek, valamint a munkanélküli családban élő fiatalok számítanak a szegénység által legveszélyeztetettebbeknek. A szociális szolgáltatásokat igénybevevői körben jelentős azok aránya, akik alacsony iskolai végzettség birtokában esélytelenek a munkapiacon. A roma népességnél valamennyi veszélyeztetettségi mutató megtalálható. Esetükben egy átfogó hosszú távú helyzetjavító program kidolgozására és megvalósítására lenne szükség, ami azonban túlmutat a szociális ellátórendszer kompetenciahatárain és érinti a foglalkoztatás, az oktatás, valamint a közösségi programok szervezésében jelentős szerepkörrel bíró Nemzetiségi Önkormányzat illetékességi köreit is. A leginkább érintett települések együttműködése fontos lehet a roma népesség helyzetének javítását szolgáló intézkedésekben (Torony, Vép, Szombathely). A Roma Nemzetiségi Önkormányzat évek óta együttműködik a HÁROFIT Közhasznú Egyesülettel. A célcsoportokat (romák, mélyszegénységben élők, gyermekek, idősek, nők, fogyatékossággal élők) nem külön, hanem együtt vizsgálva elmondható, hogy a tevékenységük során nem a származást, hanem a rászorultságot tekintik elsődlegesnek. Így gyakran előfordul az ügyfeleik között a nem roma származású is. Jelenleg nem működik biztos kezdet program és tanoda sem, amely megcélozná a roma gyermekek és fiatalok korai fejlesztését, és támogatná a megfelelő pszichés, értelmi, szociális fejlődését (a tanoda megnyitása tervben van). Szombathely Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat álláspontja szerint a többségi társadalom kevés információval rendelkezik a roma lakosság életkörülményeiről, helyzetéről, valamint kultúrájáról. A térségben nincs felmérés, amely kiemelten foglalkoznak a roma lakosság aktuális problémáival, véleményük szerint az érintettek véleményét is hallatni kellene. A hajléktalanság Szombathelyen is megjelenik, azonban a kialakult ellátórendszernek köszönhetően kezelhető mértékű. Korábban sikeres társadalmi visszailleszkedési programok valósultak meg a Savaria Rehab Team menedzselésével. A Szombathelyi járásban a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat igénybevevők száma alacsony, pedig a célcsoportot a folyamatos elszegényedés, kirekesztés jellemzi. A járáson belül a roma lakosság száma nem ismert ténylegesen, a helyzetértékelések és akciótervek során a népszámlálási adatok anyanyelvi adataira hivatkozva lehet következtetéseket levonni rájuk vonatkozóan. A mélyszegénységben élők körében a tartós munkanélküliek aránya magas, ennek következménye a tartós depriváció. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők nem tudják teljesíteni az elvárt 30 napos munkaviszonyt, a problémát a jövőben mindenképp szükséges vizsgálni. Ismert, hogy a célcsoport állandó lakhatási problémákkal küzd, hátrányos helyzetét generációkon át örökíti tovább. Egészségi állapotukról hiányos információk állnak rendelkezésre, az információk kiegészítése, a problémák feltérképezése elengedhetetlen a megfelelő akciótervek elkészítéséhez. Fontos megemlíteni, hogy a mélyszegénység nemcsak a munkanélkülieket érinti, hiszen közülük nagyon sokan dolgoznak, csak sajnos rendkívül alacsony jövedelmekkel rendelkeznek. A 2011-ben elkészült szombathelyi szociális térkép adatai alapján egy fokozatosan szegényedő társadalomstruktúra van jelen, amely jövedelmi viszonyoktól függetlenül erőforrásainak nagy részét a napi megélhetési biztosítására fordítja. Meggyengültek a klasszikus középosztály társadalmi pozíciói. Iskolázottságban, általában kulturális státuszában még stabil, de jövedelmei egyre zsugorodnak. 2

95 A szociális szolgáltatásokat igénybevevői körben pedig jelentős azok aránya, akik alacsony iskolai végzettség birtokában esélytelenek a munkapiacon. A kitörési lehetőségeiket korlátozza digitális írástudás hiánya is, melynek következményeként jelentős hátrányból indulnak munkaerő-piacon. A jövedelemhiány náluk a napi megélhetést veszélyeztető helyzetet eredményez. Szombathely társadalmának minden csoportja kisebb nagyobb mértékben küzd adóssággal: a lakosság a bankoknak, míg a szociális szolgáltatásokat igénybevevők a közüzemi szolgáltatóknak (gáz, villany, víz) adósodtak el A gyermekek, fiatalok helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Az egészséges és fogyatékkal élő gyermekek sem óvodai, sem iskolai közösségben nem vagy csak ritkán találkoznak. Az elmúlt években ennek a megoldására indul kezdeményezés Dozmat és Torony településeken, amely a Legyünk együtt, tegyünk együtt : fogyatékos nap, nyári tábor keretén belül kerül megrendezésre. Szülők az érintett gyerekek által vettek részt benne, és játékos programok keretében próbálták az egészséges gyerekekkel megismertetni a fogyatékkal élő emberek világát. Ehhez hasonló kezdeményezése van Szombathelyen a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetnek. Az Együtt élünk programban látássérült emberek mutatják meg világukat az egészséges fiataloknak. Továbbá a szombathelyi LOGÓ Ifjúsági Szolgálat is folyamatosan dolgozik a gyermekek érzékenyítésén. A Szombathelyi járásban mind a hátrányos helyzetű, mind a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számáról nincs adatbázis. A jövőben az esélyegyenlőségi programban feltárt problémák mérsékléséhez szükséges a célcsoport megismerése. A problémás helyzetű gyermekekről felmérés készítése elengedhetetlen a szociális szolgáltatók bevonásával. Tudni kell, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma az elmúlt évek folyamán csökkent, de ez nem jelenti azt, hogy az ellátásban részesülő gyerekek mellett nem volna további igények kielégítésére. A Vasi Diák Közösségi Szolgálat 23 db Vas megyei középiskolával működik együtt és kb. 200 fogadóintézménnyel van partnerségi kapcsolatok. A szervezet az oktatási intézmények vezetőivel kötött együttműködési megállapodásunk alapján az diákok által 3 év alatt teljesítendő 50 órás Iskolai Közösségi Szolgálat teljesítéséhez nyújtanak segítséget. A szervezet egy évben kb diákot tud foglalkoztatni. A térségben több településen hiányzik a bölcsőde és/vagy óvoda és/vagy iskola, emellett a fiatalok számára nincs megfelelő közösségi tér. A járásban nincs megfelelő adat a köznevelési és közoktatási intézményekbe beíratott, az adott településen lakóhellyel rendelkező gyermekekről, amely így gátolja a fiatalokat egybefogó akciók, kezdeményezések megszervezését, elindítását. A megyében az elmúlt évtizedben a családméret jelentősen csökkent, száz családban átlagosan 288- an éltek a népszámlálás idején. A születések számának csökkenése következtében a családok kevesebb, mint harmadában volt 15 éven aluli gyermek. A házastársi köteléken alapuló családokban kevesebb, az élettársi kapcsolatokban ezzel szemben majd kétszer több gyermek élt a tíz évvel korábbinál, ennek ellenére a 15 éven aluli gyermekek döntő hányadát még mindig a házaspáros családokban nevelik. Sajnos egyre több a problémákkal terhelt családi háttér. A hagyományos két szülős, több generációs családmodellek átalakultak. Egyre több szülő válását, elvesztését kell feldolgoznia a gyermekeknek. Sok gyermeknél és fiatalnál pszichés, tanulási és magatartási zavarok alakulnak ki emiatt. A váláson kívül válsághelyzet kialakulhat betegség, halál, munkahely, lakás elvesztése esetében is. Magas az egyszülős családok aránya is, akik a napi problémáik megoldásában még kevesebb eséllyel találnak segítséget, mint a kétszülősök. Fontos, hogy ezekben a helyzetekben a családok segítséget, védőhálót kapjanak a közösségtől a talpra álláshoz, boldoguláshoz. Ezt a célt szolgálja a családsegítő szolgáltatok munkája, valamint új kezdeményezésként az SOS Gyermekfalu Alapítvány családmegerősítő programja is. A kőszegi és séi bázisuk miatt a vas megyei, illetve szombathelyi aktív szerepvállalás lehetősége is adott, amelyet a járási együttműködés tovább erősíthet. 95

96 Az elmúlt évtizedek során egyre halványult a család és az oktatási intézmények kapcsolata. A szülői értekezletekre is kevesebb szülőnek jut ideje eljárni, a tanárok családlátogatása is megszűnt. Sok esetben a családon belüli problémák kivetülése a gyermekek és a fiatalok rossz teljesítése az iskolában, a magatartásbeli problémák vagy kábítószerhez fordulás. A fókuszcsoportos interjú során megkérdezett szakemberek szerint szükséges lenne a pedagógusok és a szülők kapcsolatának erősítése, a családban kell elkezdeni a problémák kezelését. Megfigyelhető tendencia, hogy ez első kábítószer fogyasztás időpontja egyre korábbra tehető, 15 évvel ezelőtt a kábítószer kipróbálásának ideje 20-21éves korban történ, ma már a fiatalok éves korban találkoznak vele. A kábítószer használatának kérdése nem csak a rosszabb presztízsű középiskolákat érinti, hanem a jobb, elit iskolákban is jelen van. A statisztikából is kitűnik és a fókuszcsoportos interjú során is kiemelt tény, hogy a középiskolákban megnőtt a mentőhívások száma. Sajnos arra vonatkozóan nincs adat, hogy a mentőhívások alkalmával, hány esetben kellett kábítószer okoztat rosszullét miatt ellátni a fiatalok, azonban a mentősök és védőnők személyes beszélgetése során az esetek növekedését sajnos a dizájner drogok egyre nagyobb térnyerése okozza. Az iskolákban van iskolapszichológus, iskolarendőr, akik foglalkoznak a fiatalokkal és a kábítószer kérdésével, azonban ennek ellenére a fogyasztók száma növekszik A nők helyzete, esélyegyenlősége A GYES-en és GYED-en lévő nők elhelyezkedését nagyban hátráltatja, hogy a térségen belül egyes településen bölcsőde, bölcsődei csoportok nem működnek. Problémát jelent, hogy a vállalkozások profilja miatt kevés a női munkaerőt igénylő munkalehetőség. Emiatt a könnyűipar minőségi fejlesztése is megfogalmazódott fejlesztési irányként Szombathelyen. Ezen kívül a családbarát munkahelyek kialakítására, részmunkaidős foglalkoztatás elősegítésére a járásszintű együttműködések során megfelelő megoldási lehetőségek születhetnek. A nők GYES, GYED után, munkaerő-piacra való visszatérését nehezíti, hogy sok esetben a bölcsőde, óvoda működése nem igazodik a munkaidőhöz. A három műszakban dolgozó nők, nagyszülő vagy más családi segítség hiányában nehezen tudják megoldani a gyermekek elhelyezését. Az alacsony jövedelemmel rendelkező családok számára elengedhetetlen, hogy az édesanyák is teljes jövedelemmel járuljanak hozzá a háztartás bevételeihez. Ebből adódóan a gyermekvállalást követően minél előbb vissza akarnak térni a munkaerő-piacra. A jövőben elengedhetetlen a részmunkaidős munkalehetőségek elősegítése. A munkaerő-piacon a nők nagyobb arányban dolgoznak a humán területen, a piaci szférában vezető beosztásban viszont nagyon kevés nő dolgozik, az üveg-plafon szindróma jelen van a térségben is A járás önkormányzatai nem rendelkeznek pontos adatokkal a családon belüli bántalmazásról. A jelzési kötelezettséggel érintett intézmények és a családvédelmi koordinációért felelős szerv a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése és a bekövetkezett hozzátartozók közötti erőszak ártalmainak csökkentése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. A bántalmazás áldozatainak a szombathelyi Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat biztosít átmeneti elhelyezést. A tartós elhelyezésre korlátozott lehetőségei vannak az intézménynek, a jövőben ennek a problémának a megoldására felvették a kapcsolatot a döntéshozókkal Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A járáson belül több civil szervezet foglalkozik az idős emberek életkörülményeinek javításával, az őket érintő problémák megoldásával, valamint az idős társadalom közösségének kialakításával. Az elöregedő lakosság miatt az intézményi statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a járásban folyamatosan emelkedik a napi rendszerességgel (egy vagy több alkalommal) ellátást igénylő idősek aránya (étkeztetés, házi segítségnyújtás). Az ellátásban részesülő idősek jelentős része egyedül él, hozzátartozók hiányában nemcsak a hagyományos munkaidőkeretben, hanem azon túl, délután, az esti órákban, hétvégén és ünnepnapokon is rászorulnak az ellátásra, szerencsére Szombathelyen létezik folyamatos házi segítségnyújtás. Az intézményi kapacitások is korlátosak, nem tudják kielégíteni az igényeket. Az önkormányzatok és a civil szektor együttműködésével csökkenthető az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk egymástól való eltávolodása. 96

97 Szombathelyen az önkormányzat kezdeményezésére létrejött az Aktív időskor program, melynek célja a 60 év feletti helyi lakosok társadalmi részvételének fokozása, társadalmi összetartozás erősítése; az érintett korcsoport aktivizálása; lehetőség a társas kapcsolatok kiépítésére, ápolására kiemelt jelentősége van a különböző társadalmi csoportba tartozó idős emberek közötti kapcsolatok kialakulásának a generációk közötti kapcsolatok újjáépítése, szolidaritás erősítése. A jövőben szeretnék a programot a járásra is kiterjeszteni, és a meglévő programokat változatossá tenni. Tervek vannak az idősek és a fiatalok közötti kapcsolati nehézségek csökkentése céljából a generációk számára közös programok szervezésére, valamint informatikai és nyelvi képzések szervezése az aktivizálható idősek részére. A gyermekfelügyeleti, korrepetálási problémákra megoldást kínálhat az önkéntes munkát vállaló idősek körében ilyen jellegű feladatok népszerűsítése A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A járáson belül a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű személyekről nincs adatbázis, nem ismeretesek a célcsoport helyzete, problémái. Szombathelyen ezzel kapcsolatban már történt induló felmérés a HEP végrehajtása során, amely alapján ismert a fogyatékkal élők száma különböző csoportok szerinti bontásban. Az akadálymentesítés nem mindenhol megoldott sem kommunikációs sem fizikai szempontból. A fiataloknak szervezett programokon túl, szükségesek olyan célzott rendezvények, melyek keretében az egészséges emberek találkozhatnak a fogyatékkal élők problémáival. A térségen belül hiányoznak az átmeneti jellegű (hétvégi, 1-2 hetes munkaidőn túli) alternatív ellátási formák. Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékkal élőt ápoló családtagnak kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén. Sem a gyerekekről sem a felnőtt fogyatékkal élő személyekről nem áll rendelkezésre járási szintű adat. A Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft. fenntartásában működő Fogyatékos Emberek Nappali Szolgálata a Szombathelyen és a szombathelyi kistérségben élő fogyatékkal élő számára biztosít napközbeni ellátást. Azon kliensek esetén, akik a megfelelő felkészítést követően munkát tudnak vállalni a szociális gazdaságban, vagy az elsődleges munkaerőpiacon fontos a közvetítői tevékenység fejlesztése. Alapszolgáltatásokon túl, a fogyatékkal élő embereknek hiányoznak az átmeneti, vagy átmenti jellegű ellátások a városban. A szerzett fogyatékkal élő személyek számára nincsenek segítő, információs szolgáltatások. Fontos lenne megjegyezni, hogy az ÉFOÉSZ megalakult, hiányzott, de a Forrásközpont égisze alatt létrejött. A fogyatékkal élő személyek munkavállalási nehézségeit könnyítené a részmunkaidős munkavállalás preferálása. Sajnos magas járulékok sújtják a részmunkaidős munkavállalást. A jövőben cégek érzékenyítése elengedhetetlen fogyatékkal élő személyek alkalmazása céljából. Kifejezetten a vállalkozásokat célzó érzékenyítésre nincs példa a térségben. 97

98 5. JÓ GYAKORLATOK A TÉRSÉGBEN 5.1. A Segítés Városa A segítés városa program A program célja, hogy Szombathely lakosságának 30 százaléka (mintegy ember) megtanuljon újraéleszteni, ami jelentősen növelheti keringésleállás esetén az érintettek túlélési esélyeit közterületeken, munkahelyeken, sportolás közben vagy az élet bármely területén. Az újraélesztés megismertetésén keresztül az egymásra figyelés és segítés motivációinak elsajátítása, megalapozása Szombathely lakossága körében, amely akár országos programmá is bővíthető. Célcsoport Szombathely teljes lakossága és a városhoz szorosan kötődő lakosság, akik közül az alábbiak a legkönnyebben mobilizálhatók: iskolások (általános iskola, középiskola, egyetem) szervezett keretek között közhivatalok dolgozói mentők, rendőrök, tűzoltók sportolók nagyobb ipari üzemek dolgozói A program felépítése 1. Pedagógusok képzése közben a program megismertetése a közvéleménnyel 2. Nyitóesemény egyszerre 120 diák és ismert, helyi közéleti ember tanulja az újraélesztést 3. Diákok képzésének megindítása a 2011/2012-es tanév tavaszi félévben ezer diák tanítható meg az újraélesztés alapjaira 4. Központi esemény a város frekventált helyszínén /Fő tér/ egyszerre, tömegesen oktatni az újraélesztést nagyszabású rendezvénybe illesztve 5. Folyamatos oktatás a tantervbe illesztve illetve kurzusok szervezése a felnőtt lakosság számára A biztosított forrásból lehetővé vált a korábban beszerzett 120 reanimációs bábú mellett további 30 bábú, valamint az ezek karbantartásához szükséges eszközök, és fertőtlenítőszer került beszerzésre, amelyek segítségével lehetővé válik a szombathelyiek tömeges képzése. Az oktatások a Weöres Sándor Színház és a Szombathelyi Televízió közreműködésével készített oktatófilm, illetve tv-szpot levetítésével ezdődnek el, amelyhez az Önkormányzat 2 db laptopot, valamint projektor és hangfal szettet szerzett be. 98

99 A forrás felhasználásának időszakában a képzéshez csatlakozott többek között a Szombathelyi Büntetés - végrehajtási Intézet, a Magyar Államkincstár, a Vas Megyei Kormányhivatal, a Nyugatmagyarországi Egyetem, számos civil szervezet, sportegyesület. Az oktatást az általános,- és középiskolákban az Országos Mentőszervezet munkatársai által kiképzett pedagógusok végezték, az egyéb szerveztek esetében pedig az Országos Mentőszervezet munkatársai. A szeptember május 31. közötti időszakban a pedagógusok diákot oktattak újként és diákot részesítettek ismételt oktatásban, az Országos Mentőszervezet munkatársai pedig főt képzetek ki. Így az eddig képzett fővel együtt a program során képzésben részt vettek száma főre emelkedett, valamint 4841 fő vett részt ismételt oktatásban Szombathelyi Civil Kerekasztal létrehozása A Szombathelyi Civil Kerekasztal 2005-ben azzal a céllal jött létre, hogy az addig önállóan - közös kapcsolatok, a helyi civil szektor ismerete nélkül működő közösségi társadalom tudatosan formálódjon, közös érdekek mentén artikulálódjon. A Szombathelyi Civil Kerekasztal vezetősége ban kidolgozta az alapszabályt és benyújtotta kérelmét a bírósághoz, melyet az jogerős végzés alapján 2007 márciusában nyilvántartásba vett. A Szombathelyi Civil Kerekasztal céljai: partneri viszony kialakítása, illetve fenntartása társadalmi szervezetek részvétele a városi döntéshozatalban érdekérvényesítés a kerekasztalon belül tömörített civilszervezetek között és által bizalmon alapuló kapcsolat az ágazati szektorok (civil, önkormányzati, vállalati) között a helyi civil társadalom megerősítése Kiemelt feladatának tartja, hogy civil összefogással járuljon hozzá Szombathely Megyei Jogú Város pozitív arculatának kialakításához, a település építészeti, szociális rehabilitációjának és fejlődésének felgyorsításához, az emberibb és élhetőbb város megteremtéséhez. Mindehhez biztosítani igyekszik az állampolgári és civil közösségi részvételt, amit széles körű, tervszerű civil összefogással, az erőforrások optimalizálásával, hálózati együttműködéssel, társadalmi felelősségvállalással valósít meg. A szervezet - önkéntes pontként önkéntesek fogadásával, foglalkoztatásával is foglalkozik. Tanácsadással, pályázati támogatással, képzésekkel segíti a civil szervezetek adminisztrációs munkáját. 99

100 Segítő kezek - összefogás az idősek otthoni biztonságáért A projekt keretében megvalósuló segítő tevékenység elősegíti az idősek magányának, elszigetelődésének oldását, élhetőbb környezetet biztosít számukra illetve hozzásegíti őket a méltó időskor eléréséhez. Mindamellett teret ad az önkéntességnek, és a generációk közötti szolidaritás erősödését is elősegíti. A projekt eredményei (2014. április 29-ig): 11 fő felnőtt önkéntes, 117 alkalommal, 13 fő 80 év feletti szombathelyi lakost segített az alábbi tevékenységekben: magány oldása beszélgetés ügyintézés vasalás takarítás bevásárlás kerti munka 51 fő közösségi szolgálatot teljesítő diák 37 idős embert, 143 alkalommal segített az alábbi tevékenységekben: magány oldása beszélgetés felolvasás takarítás bevásárlás kerti munka sétáltatás A közfoglalkoztatásban résztvevő 6 fő, 66 idős embernél, 276 alkalommal segített az alábbi tevékenységekben: hólapátolás kerti munka takarítás bevásárlás takarítás bevásárlás Az önkéntes segítők az Önkéntes Centrumon, míg a diákok a Vasi Diák Közösségi Szolgálaton keresztül kerültek kapcsolatba a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézményével és ezáltal a szolgáltatásokat igénylő 80 év feletti idős személyekkel Vas Megyei Civil Információs Centrum Az oszkói Hegypásztor Kör 2012 májusában pályázatot nyújtott be a Vas Megyei Civil Információs Centrum működtetésére. A Centrumot minden megyében az ÁROP Partnerség erősítése című pályázati konstrukció keretében működtetik a nyertes szervezetek. A pályázati konstrukció keretein belül december 31-ig működtek a centrumok. A program célja egy olyan szakmai tanácsadási, képzési és információs rendszer működtetése, amely a megyei civil szervezetek működésének hatékonyság-javulását, a közigazgatás, civil és vállalkozói szektor közötti kapcsolatok, szakmai együttműködések megerősödését eredményezi. A folyamatkövető szolgáltatásokat a célcsoporthoz a lehető legközelebb viszik kitelepülésekkel, illetve egy olyan informatív portál működtetésével, amely a személyes tanácsadást követően is segítséget nyújt a szervezeteknek. 100

101 Vas Megyei Önkéntes Centrum A Hegypásztor Kör alapítása óta azon dolgozik, hogy olyan társadalmi folyamatokat hívjon életre, amely az értékek megőrzését önkéntes, közösségben végzett munkával valósítja meg. A hasonló szemlélet kapcsolja össze a Hegypásztor Kört és a Herényi Kulturális és Sportegyesületet. A közös célok mentén elindított együttműködésnek nyitotta meg az utat a TÁMOP / számú program, amelynek során megyei önkéntes centrumok létrehozására került sor Magyarországon. A két szervezet közös konzorciuma sikeres pályázat révén megteremtette a Vas Megyei Önkéntes Centrum szervezeti kereteit, és a Szombathelyi SOTER Evangélikus Egyesület szakmai partnerségével 2011 februárjában megkezdték a közös szakmai munkát (közvetítés, felkészítés, népszerűsítés). Programjuk az Önkéntesség Európai Évében indult, amely nagyban segítette az önkéntesség eszméjének terjedését, a szakmai munka fejlődését. Kezdeményezéseinket a társadalom nyitottan fogadta és sikerült olyan megyei hálózati együttműködést kialakítanunk, amely terveink szerint a jövőben új ismeretekkel, kapcsolatokkal gazdagítja tagjait. Az önkéntesen végzett munka gyakorlati eredményességén túl hozzájárul ahhoz, hogy az emberek igazi közösséggé kovácsolódjanak, megmutassák kreativitásukat, hasznosnak érezzék magukat Komplex akadálymentesítés és érzékenyítés Legyünk együtt, tegyünk együtt A program Torony és Dozmat települések kezdeményezésére jött létre. Célja, hogy a gyerekek és felnőttek játékos programok révén ismerjék meg a fogyatékkal élők mindennapjait, mindennapi problémáit éves a Vakok Intézete Szombathelyen 2010-ben a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet, a Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesülete, valamint a Boza Gáborné Alapítvány ünnepi rendezvényt szervezett a Szombathelyi Vakok Intézete 100 éves évfordulója alkalmából. Ekkor merült fel a gondolat, hogy komolyabb figyelmet kellene fordítani a Szombathelyen élő, dolgozó vak emberek segítésére. A rendezvénysorozat célja a figyelemfelhívás a látásfogyatékossággal élő emberek mindennapjaira. A nem látó emberek megismerése, elfogadtatása, kapcsolatok indítása és/vagy elmélyítése a látó és a vak emberek között Nyitott kapuk program A rendezvénysorozat egyik programja a Nyitott kapuk program, amely az általános és középiskolás korú diákokat szólította meg, hogy megismerjék a fogyatékossággal élők mindennapjait, hogy látás- és mozgássérült személyeket ismerjenek meg, bepillantást nyerhessenek a hétköznapjaikba októberében, - a látás hónapjában az Együtt élünk című könyv bemutatójával, filmbemutatóval, csörgőlabda játékkal, koncertekkel egybekötött hét napos Együtt élünk programsorozat indult útjára, Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet, a Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesülete, valamint a Szülőföld Kulturális és Örökségvédelmi Egyesület szervezésében ben ismételten megrendezésre került a program, bevonva kiemelt célcsoportként az általános középiskolás korú diákokat ben a már hagyománnyá vált rendezvénysorozatot a szervezők október között rendezik. Az Együtt élünk programsorozat célja, hogy megismertesse a látássérültek világát az emberekkel és előadások, szimulációs gyakorlatok segítségével szemléltessék a látássérültek mindennapjait. 101

102 Esélyegyenlőségi Nap Az érdektelenség problémájának feloldására minden év májusában, az esélyegyenlőségi világnap alkalmából Szombathelyen megrendezésre kerül. A rendezvény több partner együttműködésével valósul meg minden évben (Aranyhíd NOIK, Négylábúak az emberért Közhasznú Alapítvány, Regionális Szociális Forrás Központ, Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézmény, SINOSZ Vas Megyei Szervezete, Unicornis Lovasterápia és Lovasközpont, Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesülete). A program keretében a szombathelyi általános iskolák nyolcadikos tanulói interaktív foglalkozások, játékos feladatok keretében ismerkedtek a fogyatékkal élők mindennapjaival különböző állomáshelyeken. Így találkoztak a terápiás kutyák munkájával, a sötétszobában asztalt terítettek, pénzt ismertek fel, a hallássérültek állomáshelyén jelnyelvet tanultak, majd kipróbálták a kerekesszékben való közlekedést az ülő röplabdát, megtudhatták, hogyan kell színkottával zenélni. A rendezvény lebonyolítását kb. 45 felnőtt segítő (együttműködő partnerek és segítőik, Aranyhíd NOIK dolgozói) és 16 önkéntes közép- és főiskolás fiatal segítette. A rendezvény a járáson kívül Csepregen és Répcelakon is megjelent Munkaerő-piaci aktivizálás Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa, Vállalkozói Központ menedzselésével 2005 óta működik hivatalosan a Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum. Feladata a Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum koordinációs irodájának operatív működtetése; kapcsolattartás a Paktumot aláírt szervezetekkel; a Paktum belső tájékoztatási rendszerének működtetése és a nyilvánosság biztosításával kapcsolatos tevékenységek elvégzése; a Paktum éves munkatervében megfogalmazott feladatok koordinációja, végzése; a Paktumhoz kapcsolódó projektötletek feltárása, pályázatok előkészítése, benyújtása, menedzselése; valamint a Paktum keretében tartott rendezvények (partnertalálkozók, fórumok, workshop-ok, Irányító Csoport-ülések) szervezése. Az elmúlt években alacsonyabb intenzitással működött a paktum, a jövőben a súlyos munkaerőhiány enyhítése és a város ITP programjához kapcsolódó 1,2 mrd-os program sikeres végrehajtása miatt is meg kell újítani. A térségi kapcsolatok miatt javasolt járási szintre emelni, amelyhez jelen ÁROP projekt megfelelő előkészítő terepet kínál. A paktum egyik országosan is egyedi, mintaértékű kezdeményezése a HR klub év elején a Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum koordinációs irodájának munkatársai személyes interjúkat készítettek a Szombathelyen és környékén működő nagyvállalatok humánerőforrás vezetőivel, mely találkozók célja volt a munkaadói oldal pályaorientációs programba történő bevonása, valamint a Paktum és a vállalatok közötti együttműködés és kommunikáció javítása, igényfelmérés. A személyes találkozók eredményeként és a felmerült igények kielégítésére a Vállalkozó Központ koordinálásával decemberében megalakult a térségi HR klub a vas megyei közép- és nagyvállalatok humánerőforrás szakembereinek részvételével. A havi rendszerességgel összegyűlő klub célja a helyi foglalkoztatási kérdések, aktualitások megbeszélése az adott téma szakembereivel. 102

103 A Paktum Irányító Csoportja nagy jelentőséget tulajdonított a klub létrejöttének és működésének. A klub segítségével a résztvevők, közvetlenül juthatnak információkhoz az aktuális gazdasági helyzetről, foglalkoztatási kérdésekről. A térség humánszakemberei pedig, a találkozók során aktuális problémákról, rendeletekről, jogszabályi változásokkal kapcsolatos kérdésekről, közvetlenül a témák szakembereitől hallhatnak hasznos információkat. A kezdeményezés folytatása indokolt Szombathely visszavár Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a április havi ülésén Szombathely visszavár elnevezéssel megalkotta felsőoktatási ösztöndíjról szóló rendeletét. A rendeletben foglaltak szerint a pályázati kiírás elkészítése során a műszaki képzés, és egyéb hiányszakmák (Pl. logopédus, óvodapedagógus) tekintetében a támogatni kívánt szakmák, a hiányszakmánként várhatóan támogatott keretszám meghatározásában, valamint a támogatottak hiányszakmában történő elhelyezkedése érdekében az Önkormányzat együttműködik a város stratégiai cégeivel. A megállapodás az Önkormányzattal eddig is együttműködő jelentős cégekkel kerülne határozatlan időtartamra megkötésre. Néhány évvel ezelőtt még élt egy ösztöndíj formula, amiben volt egy kimondottan roma ösztöndíj, könnyített feltételekkel. Van támogatási lehetősége az önkormányzatnak, de kimondottan ebben a kategóriában megszűnt. Ennek újra bevezetését tervezik. Emellett a hátrányos helyzetű tanulók számára szeretnének elindítani egy tehetséggondozó programot, amelyben feltehetően nagy számba vennének részt roma származású tanulók is Család megerősítése Aktív időskor Szombathelyen A Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Tervben amely az Európai Unió időspolitikájának alapvető dokumentumának tekinthető - alapelvként jelenik meg az idősebbek társadalmi integrációja, aktivitásuk megőrzésének támogatása, társadalmi hozzájárulásuk elismerése, szükség esetén a megfelelő gondoskodás és gondozás biztosítása. Köztudott, hogy úgy, ahogy Magyarország egészén, úgy Szombathelyen, és a Szombathelyi Járásban is jelen van a népesség, a társadalom elöregedése, ezért kiemelten kell foglalkozni a helyzetükkel, hiszen új kihívásokkal és feladatokkal kell szembenéznie a helyi társadalmaknak is. Fontos a 60 év felettiekkel kapcsolatos szemlélet alakítása, hiszen nem tekinthetjük a lakosság 60 évnél idősebb tagjait homogén, gondozásra szoruló csoportnak. Figyelmet kell fordítani a (még) nem rászoruló idősödő emberek gondozására is, hiszen az aktivitás hozzájárulhat a krónikus betegségek, a társ elvesztése miatti elmagányosodás megelőzéséhez. A program kidolgozása a fenti okok miatt vált szükségessé, céljai az alábbiak: a 60 év feletti helyi lakosok társadalmi részvételének fokozása, társadalmi összetartozás erősítése; az érintett korcsoport aktivizálása; lehetőség a társas kapcsolatok kiépítésére, ápolására kiemelt jelentősége van a különböző társadalmi csoportba tartozó idős emberek közötti kapcsolatok kialakulásának; a generációk közötti kapcsolatok újjáépítése, szolidaritás erősítése. A program aktív kikapcsolódási lehetőséget nyújt a város 60 év feletti lakosai számára, elősegítve ezzel a különböző prevenciós és egészségnevelési célok megvalósulását, testi-lelki egészségi állapot romlásának megakadályozását, illetve a folyamat lassítását. A helyi közösségek szervezése illetve a városi szintű közösségfejlesztés hozzájárul az elmagányosodás, izoláció, időskori depresszió és egyéb mentális problémák megelőzéséhez is. 103

104 Kiemelendő, hogy Szombathelyen szép számmal működnek nyugdíjas klubok és egyesületek, amelyek azonban többségében vagy egy adott foglalkozási ág egykori képviselőit vagy egy nagyobb intézmény hajdani munkatársait illetve egy adott településrész idős embereit tudhatják tagjaik között. Ezen oknál fogva többségében az adott klubok tagjai azonos társadalmi csoportba tartoznak illetve társadalmi státuszukat tekintve hasonlóságokat mutatnak. Ezzel szemben a városi szintű program előnye, hogy lehetőséget biztosít a különböző társadalmi rétegbe tartozó idősek közötti kapcsolatok kialakítására, ezáltal is hozzájárulva a társadalmi kirekesztődés megelőzéséhez illetve megszüntetéséhez. A program nem a helyben működő idősklubok és szervezetek programjainak alternatívájaként működik, hanem azokkal együttműködve, tagjaik aktív részvételére számítva, a város valamennyi 60 év feletti lakosának nyújt lehetőséget a közösségi életbe való bekapcsolódásra. A generációk közötti szolidaritás erősítésének érdekében, olyan alkalmak megteremtése is szükségessé vált, ahol a gyermekek és az idősek közös tevékenységére, időtöltésére is lehetőség adódik. Ennek jegyében a városban működő önkormányzati óvodák egyes programjaira idős emberek is meghívást kapnak. Ezen alkalmak - melyek általában egyes ünnepkörökhöz kapcsolódnak mind a gyermekek, mind pedig az idős emberek számára hasznosak, hozzájárulnak a gyermekek személyiségfejlődéséhez és az idős emberek aktivitásának megőrzéséhez egyaránt, megelőzhető vele az elmagányosodás problémaköre, és az idősek ismételten a társadalom hasznos és fontos rétegének tekinthetik magukat. Célcsoportok: A programban kiemelt célcsoportként jelennek meg azok az idős vagy idősödő emberek, akik a következő szociális ellátások valamelyikében részesülnek: időskorúak járadéka, átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás.(megjegyzendő, hogy az egyes ellátásokban részesülők körében átfedések előfordulhatnak). Valószínűsíthető, hogy a nevezett szociális ellátásokban részesülők a helyi társadalomnak azon csoportját alkotják, akik nem tudnak részt venni kulturális és egyéb rendezvényeken elsődlegesen anyagi okok miatt - továbbá az említett nyugdíjas klubokban sem rendelkeznek tagsággal. Ezek a lakosok alkotják a város legszegényebb idős csoportját, így többszörösen is veszélyeztetve vannak a társadalmi kirekesztés által; Az önkormányzati képviselők látókörében lévő 60 év feletti, szombathelyi lakosok; A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti szolgálat keretein belül szociális szolgáltatásban részesülő, aktivizálható 60 év feletti lakosok köre; Azok a 60 év feletti szombathelyi lakosok is, akik ez idáig sem a szociális ellátások igénybevételének okán, sem pedig a nyugdíjas szervezetek által nem kerültek az önkormányzat látókörébe. A Vas Megye és Szombathely Megyei Jogú Város Nyugdíjas Szövetségének kötelékébe tartozó, helyben működő nyugdíjas klubok és egyéb civil szervezetek tagjai; 104

105 Egyházi közösségek, elsődlegesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szombathelyi Csoportja, a Szombathelyi Református Gyülekezet, a Szombathelyi Evangélikus Egyházközség és Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Központ által az egyes programokon való részvételre ajánlott, 60 év feletti, szombathelyi lakosok; Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet lakói. Szombathely 2012-ben és 2014-ben is pályázott az idősbarát önkormányzat díjra, melyet 2014-ben meg is kapott LOGO Ifjúsági Szolgálat pályázatai A LOGO Ifjúsági Szolgálat 2014-ben is folytatta a 2002-től folyamatos alaptevékenységeit, ifjúsági szolgáltatásait. Az Ifjúsági Szolgálat egyik fő tevékenysége az első félévben a LOGO című projekt (TÁMOP-5.2.5/B-10/ , pályázati támogatás: Ft) megvalósítása volt, mely Szombathelyen és Vas megye településein valósult meg június 30-ig. A LOGO ifjúsági irodája hétköznaponként 12,30-18,00 között tartott nyitva (ez heti 27,5 óra) az Óperint u. 1. szám alatt január és március között heti rendszerességgel egyéni és csoportos tanácsadásaink voltak 4 témában: életvezetési-családtervezési, jogi-diákjogi, egészségfejlesztő-drogprevenciós, pályaválasztásimunkaerőpiaci. Január és június között havi 1-1 alkalommal a kőszegi és a vasvári kistérségben egészségfejlesztő-drogprevenciós és pályaválasztási-munkaerőpiaci tanácsadást tartottak szakembereink. További megvalósított pályázati projektjeink voltak: IFJ-GY-13-C kódszámú Jogomban állsz?! című 30 órás emberi jogi neveléshez kapcsolódó akkreditált képzést valósítottunk meg ifjúsággal foglalkozó szakemberek számára Ft-os támogatásból a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (EMMI) segítségével. IFJ-GY-14-C kódszámú, Kortárs Aktiváló című kortárssegítőknek szóló továbbképző tábort valósítottunk meg Ft-os támogatásból a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (EMMI) segítségével. az Eurodesk Magyarországi Hálózatának partnereként régiós szintű együttműködés keretében népszerűsítettük az Erasmus + Ifjúsági programot. együttműködés keretében helyszínt biztosítottunk a Vasi Ifjúságért Egyesület mini projektjének (LOGO itt a tér!), amit a Körmendi út-óperint utcai szociális célú rehabilitáció című NYDOP-3.1.1/B2-k azonosító számú projekt szoft elemeként valósult meg június-december között a következő programokkal: o 15 alkalommal Péntek Esti Ház (péntek esti nyitva tartás szabadidős programajánlatokkal) o alkalommal tanácsadások (életvezetési, jogi-diákjogi, drogprevenciós, pályaorientációs, digitális világ-informatikai), o o 15 alkalommal Kreatív Klub (kézműves foglalkozás), 1 alkalommal Mi szedjük! (környezetvédelmi délután). Az év második felében alacsony költségvetés mellett, elsősorban együttműködések keretében tudtunk programokat szervezni és lebonyolítani. A Szolgálat humánerőforrása 2 főre csökkent (egy 8 és egy 6 órás ifjúságsegítő munkatárs). Az ifjúsági iroda nyitva tartását továbbra is heti 27,5 órában végeztük. 105

106 1. Válts Jegyet az életbe! program A áprilisában elkezdődött Válts jegyet az életbe! című Európai Uniós kísérleti program parkgondozó képzése március 18-án az írásbeli vizsgát követő szóbeli és gyakorlati számonkéréssel zárult. A szakmai képzést befejező 12 fő közül mindenki sikeres vizsgát tett és parkgondozó szakképesítést szerzett. A két képzést (ECDL és parkgondozó) követően a képzést sikeresen elvégzők arány egy fő lemorzsolódását figyelembe véve 95%. A projekt elsődleges célja a fiatalok munkába helyezése és ott tartós megmaradásának elősegítése, ezért már a záróvizsga előtt aktívan elkezdődött részükre a munkahelykeresés, felkészítés a munkavállalásra, amely azt célozta, hogy minél nagyobb arányba helyezkedjenek el az elsődleges munkaerő-piacon. Ennek eredményeként március végére mind a 12 főt sikerült elhelyezni. A programban eddig eltelt időszakban több, vagy kevesebb ideig mindenki dolgozott évben átlagosan a projektben lévő 30 fő több mint 2/3-a (21 fő) dolgozott. Az aktivitási arány áprilisban volt a legnagyobb, ekkor 23 fő dolgozott a munkaerő-piacon. Az eltelt időszakban a résztvevők 66%-ának sikerült 6 hónapos munkaviszonyt felmutatnia, ami az előző évhez képes 60 százalékpontnyi előrelépést jelent. A tartós és folyamatos foglalkoztatást vizsgálva a csoport több mint fele (53%) az év végére legalább 8 hónapos munkaviszonnyal rendelkezett. Az elhelyezkedettek közül 7 fő a pályázati forrásnak köszönhető bértámogatáson keresztül dolgozott a főpályázónál. A bértámogatási rendszerben a támogatott időszak után azzal megegyező idejű továbbfoglalkoztatást kellett vállalni szervezetünknek. Ezt 3 fő esetében a kiépített céges kapcsolatoknak köszönhetően szerződés alapján szombathelyi munkáltatók átvállalták, így ez a költség nem terhelte társaságunk költségvetését. Az év elején kezdődött el a program gépjárművezetés tanfolyama, melyet a szakmacsoportokhoz igazítva két körösre terveztünk. Az alprogramba azon fiatalok (8 fő) kerülhettek be, akik a program során kidolgozott Kredit rendszer szerint erre jogosultságot szereztek. A tanfolyamot követően a fejlesztő munka eredményeként az év végéig mindenki sikeres közlekedés-egészségügyi és KRESZ vizsgát tett, 2 fő B kategóriás jogosítványt is szerzett. Azon résztvevők, akiknek a forgalmi vizsgájuk nem sikerült önerőből kell a pótvizsgákat finanszírozniuk tekintettel arra, hogy erre a projektszerződésük kötelezi, illetve rendelkeznek munkaviszonnyal, így jövedelemmel is. A projekt célcsoportját nemcsak a hátrányos helyzetű fiatalok, hanem az őket foglalkoztató munkáltatók is képezik. Ennek okán, az év közepén munkáltatói érzékenyítő képzés szerveztünk kísérleti jelleggel a megye 5 munkáltatója részére. A résztvevő munkáltatók és munkatársaik a képzés során befogadóbbá válhattak a hátrányos helyzetű célcsoport foglalkoztatásával kapcsolatban, hasznos, a gyakorlati munkába alkalmazható ismeretekkel gazdagodhattak. A képzés további hozadékaként társaságunk munkáltatói kapcsolatai bővültek, amely hozzájárult a fiatalok elhelyezkedési esélyeinek növekedéséhez. A célcsoporttal történő munkán túl fontos gondolni a fiatalokkal foglalkozó, a programban dolgozó szakemberekre is. Az ő szakmai kompetenciáik növelésére, a kooperáció és a hatékonyság fejlesztésére és a jó projektmunka elérésére szupervíziót építettünk be. A kezdetekben 10 alkalmasra tervezett szolgáltatást a tapasztalatok és a kedvező hatások, eredmények tudatában a projekt végéig kiterjesztettük. A szabadidő hasznos eltöltésére tanító célzattal létrejött Belvárosi Ifjúsági Klubban aktív és informatív időtöltés volt az elsődleges csapásirány. A klub fenntartásával a célcsoport körében jellemző csavargást, csellengést és az ezekkel együtt járó problémákat szeretnénk megelőzni és e helyett részükre hasznos szabadidő eltöltésére irányuló programokat szervezni. A klubban útjára indítottuk több bajnokságsorozatot, a projektben résztvevő fiatalok részére a születésnapokat vetélkedők, játékos versenyek formájában tartottuk meg. A jó idő eljöttével különböző kültéri szabadidős programokat is szervezünk. A szolgáltatást igénybevevőinek lehetőségük van játszani (társas és elektronikus konzol játékon is), valamint a szakemberek segítségével, tanulmányaikkal kapcsolatos kérdésekben is tudnak segítséget kérni. A fiatalok megismerkedhetnek az igénybe vehető szociális ellátásokkal és munkahely keresési technikákkal is. 106

107 A projekt zárásáig elkövetkező időszak fontos feladata a nem dolgozó fiatalok elhelyezésén, motiválásán és a dolgozó fiatalok benntartásának elősegítésén túl a résztvevők felkészítése a projekt befejezésére, a szorosabb kapcsolatok feloldása és egyéb természetes vagy mesterséges támaszok erősítése A Pálos Károly SZSZK és Gyermekjóléti Szolgálat évi pályázati tevékenysége 1. A SAVARIA REHAB-TEAM Nonprofit Kft. által működtetett, Válts jegyet az életbe! című, TÁMOP / számú projektben az intézmény konzorciumi partnerként vett részt. 2. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata TÁMOP / számú Ügyfél útja - Modellkísérleti program a szombathelyi alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására című projektjében az intézmény konzorciumi partnerként vett részt. 3. Segítő kezek - összefogás az idősek otthoni biztonságáért mintaprojekthez 2013-ban csatlakozott Szombathely városa, az intézmény bevonásával. A projektben tevékenykedő munkatársak mintegy 3000 fő 80 év feletti idős személyt kerestek fel, szükséglet- és igényfelmérés céljából. A mintaprojekt bevezetésének indokoltsága, hogy Szombathelyen a 80 év felettiek száma: fő, közülük az intézmény 355 fő (10%) részére biztosított szociális szolgáltatást, 162 fő (5%) tartós bentlakásos intézményi elhelyezésben részesült fő (85%) 80 év feletti olyan idős személy él a városban, akinek helyzetéről és körülményeiről nem volt információja a szociális ellátórendszernek. A program célja: - speciális jelzőrendszer kialakítása és a projekt céljainak megfelelő működtetése, - a célcsoport fizikai és mentális állapotának figyelemmel kísérése, - önálló életvitelük segítése információnyújtással, szolgáltatások biztosításával, - szegregálódásuk elkerülésének elősegítése, - krízishelyzetek megelőzése, - a kialakult krízishelyzetek elhárítása, megoldása, - a generációk közötti kapcsolat erősítése, - az önkéntes munka minél szélesebb körben történő elterjesztése, a lakosság szemléletformálása, - az önkéntességre épülő innovatív program kidolgozása. Az intézmény 13 munkatársa, megbízólevéllel, 4 és fél hónap alatt ( tól ig) 2934 főt keresett fel a saját otthonában. Az összes felkeresett idős közül 271 fő kért segítséget. 583 főnél sikertelen volt a felkeresés, náluk szórólapot hagytak a munkatársak. 212 fő nem lakott a megadott címen (elhunyt, idősotthonba került, elköltözött), 74 fő telefonon jelezte, nem igényli a segítséget, 14 fő értesítőjét a posta visszaküldte a Polgármesteri Hivatalba ismeretlen cím miatt. Az igényfelmérés után kapcsolatfelvétel történt a Vasi Diákszövetség Közösségi Szolgálatával, az Önkéntes Centrummal, a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Irodájával, (a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők érintettsége miatt) a Vas megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával, (a közfoglalkoztatottak alkalmazása miatt) és a Nyugdíjas Szövetség elnökével. Az önkéntesek szűrését 3 fő szakember végezte a projekt során több alkalommal. 107

108 A szűrésen megjelentek: Diákok: 84 fő Önkéntesek: 11 fő Foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesülők: 9 fő Közfoglalkoztatottak: 18 fő A programba bekapcsolódó segítők a felkészítés során tájékoztatást kaptak a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás módjáról, korlátairól, az elvárt etikai szabályokról. Információhoz jutottak a szociális ellátórendszerről, a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásairól. Az alábbi szervezetekkel került sor együttműködési megállapodás megkötésére: Nyugat-dunántúli Regionális Mentőszervezet Szombathelyi Rendőrkapitányság Egészségügyi Alapellátó Intézet Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Gyámhivatal Az együttműködő szervezetek szakmai találkozó keretében kaptak tájékoztatást a projektről. A résztvevő intézmények egyeztették a kapcsolódási területeket, a közös feladatokat, az együttműködés tartalmát, formáját. A projekt kapcsán 10 fő önkéntes személy és 175 fő közösségi szolgálatot teljesítő diák nyújtott segítséget az idősek számára. Az önkéntes segítők az Önkéntes Centrumon, míg a diákok a Vasi Diák Közösségi Szolgálaton keresztül kerültek kapcsolatba az intézménnyel. Rajtuk kívül 6 fő közfoglalkoztatott és 4 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy is vállalt segítő munkát. Az önkéntesek által végzett munka körülbelül harmada csak egy alkalmat jelentett (elsősorban hóeltakarítás). A többi esetben tartósabb segítő kapcsolat alakult ki. A nagytakarítást igénylők negyedévente vettek igénybe segítséget, náluk 2-5 alkalommal járt önkéntes. Kialakultak azonban ennél szorosabb kapcsolatok is. Az esetek 16%-ában az önkéntes legalább 10 alkalommal látogatta meg az idős személyt. 4. Az intézmény július 1. és június 30. közötti időszakban, Ft támogatási összeggel, a Széchenyi 2020 támogatásával, TÁMOP C / azonosítószámmal, Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés Szombathelyen címmel, pályázati projektet valósít meg. A projekt célja helyi együttműködések révén az áldozattá vált személyek adekvát, szakmai, személyre szabott segítségekhez való juttatása, a visszaesés-megelőzés, a lakosság információkkal történő ellátása az áldozattá válás megelőzésének érdekében, valamint az áldozatokkal kapcsolatba kerülő intézmények, szakemberek érzékenységének, tudásának, empatikus bánásmódjának növelése. A program kiemelt figyelmet fordít a családon belüli erőszak áldozatainak szolgáltatásokba való bevonására, illetve a családon belüli erőszak megelőzésére, mivel e terület áldozatainak nagy része látenciában marad. A fent leírt célok érdekében 2014-ben, az előző évben megkezdett munkát folytatva, a következő tevékenységeket valósította meg a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat a Vas Megyei Kormányhivatallal konzorciumban: 108

109 - Rendszeres tapasztalatcserét, kommunikációs tréninget és szakmaközi, interdiszciplináris esetmegbeszélő csoportokat, fórumokat, valamint egyéni, ill. csoportos szupervíziót szervezett a városban dolgozó, s a projektben együttműködő tagok számára. A havonta kétszer, valamint negyedévente megvalósuló alkalmakon túl eseti jelleggel konferenciák, szakmai napok is megszervezésre kerültek. A konzorciumi partner Vas Megyei Kormányhivatal azoknak a szakmai köröknek (pl. bírák, ügyészek, ügyvédek, védőnők, háziorvosok, stb.) szervezett megbeszéléseket, akiknek közvetlenül nem feladatuk ugyan az áldozatok specifikus ellátása, de munkájuk során kapcsolatba kerülnek velük. Ezeknek célja a szoros együttműködéseken túl az áldozatok segítésére létrejövő új delegálási útvonalak erősítése volt, valamint a szakemberek terület-specifikus tudásának növelése, empatikus munkavégzésének erősítése. - Fontos lépésként valósult meg a projektben, hogy a Vas Megyei Kormányhivatal Áldozatsegítő Szolgálatánál alkalmazott kollégák (pszichológusok, szociális munkások) bekapcsolódtak a szolgálat és a szakmaközi együttműködések körébe, bővítve ezzel az áldozatok számára nyújtott lehetőségek, szolgáltatások körét, s erősítve a kezelés/ellátás palettáját. - A már áldozattá vált személyek részére, illetve visszaesés-megelőzési célzattal, mindazonáltal pedig prevenciós irányelveket követve a főpályázó Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat reintegrációs szolgáltatásokat (zeneterápia, képzőművészet-terápia), illetve ún. KRAV-MAGA módszert megismertető önvédelmi csoportot működtetett, illetve működtet a projekt teljes ideje alatt. A reintegrációs szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a év nyarán nyári napközis tábor került megszervezésre 3 turnusban összesen 3 hét alatt, turnusonként 15 fő, mindösszesen 45 fő szociálisan hátrányos helyzetű, illetve valamilyen módon már áldozattá vált gyermek számára. - Az intézmény komplex települési mediációs programot valósít meg a projekt kötelezettségeivel összhangban, s ez a évben számos fontos momentumot takart. Mindenekelőtt célként tűzte ki a pályázat a mediáció, mint speciális közvetítő eljárás lakosság részére történő megismertetését, illetve elérhetővé tételét. A pályázatban együttműködő partnerként szereplő városi intézmények, szervezetek szakemberei két turnusban (2x3 nap) mediátori képzésben vettek részt, s ezek után 8 szombathelyi városrészen állampolgári konzultációk, valamint kerekasztal beszélgetések valósultak meg a lakosság részvételével, ahol a mediációt, mint a konfliktusok rendezésének egy lehetséges alternatíváját mutatta meg és kínálta fel a szakmai stáb. Az ennek kapcsán felmerülő polgári esetek mediációval történő rendezését a projekt végéig, korlátozott számban (24 esetben) biztosítja a mediációs programelemet megvalósító szakmai szervezet. Az intézmény tapasztalata volt, hogy a mediáció lehetősége és technikája nagy érdeklődést váltott ki a lakosság körében, s a szakemberek is egyre bővülő számban jelezték érdeklődésüket az érzékenyítő tréningek későbbi, esetleges lehetőségeivel kapcsolatban. - Ennek a programelemnek részeként több turnusban 30 órás AVP tréninget kínált a projekt, ugyancsak a lakosságnak, melynek célja az erőszakmentes konfliktus megoldási- kezelési stratégiák átadása, a felelősségvállalás segítése, az önkontroll kialakítása, illetve a kreatív konfliktusmegoldási alternatívákra való ösztönzés volt. A tréningek a Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskolában zajlottak le. A projekt alatt eddig összesen 71 fő, az áldozattá válás szempontjából fokozottan veszélyeztetett, vagy már áldozattá vált pubertás-korú diák vett részt a tréningen. - Az idős és fiatal korosztályok közvetlen elérése a projekt által 2015-ben fog megvalósulni, de ezeket a tevékenységeket is előkészítendő, 3 db prevenciós film, illetve 6 db spot készült a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat megbízásából. Ezek segítségével a lakosság figyelmét igyekszik a projekt 3 különböző problémakörre, jelesül a családon belüli erőszak, a fiatalok internetes, és iskolai erőszak általi áldozattá válása, valamint az idősek áldozattá válásának problémakörére felhívni, s elérhetőségeket, témával kapcsolatos gondolatokat próbál nyújtani az érintettek számára. A filmeket 2014 telén a Szombathelyi Városi Televízió vetítette le. 109

110 - A célcsoportok tájékoztatása kiemelkedő fontosságú. E célt szolgálta a nyomtatványok, plakátok, szóróanyagok folyamatos elhelyezése is, a város különböző területein, illetve az elektronikus úton - online történő tájékoztatás. A projekt Ne légy áldozat néven facebook-profilt hozott létre, melyen az oldal kedvelőivel folyamatosan oszt meg tartalmakat, cikkeket, prevenciós célzatú ismeretterjesztő anyagokat, illetve eseményeket. A projektnek saját honlapja van, melyen belül az együttműködő szervezetek intranet lehetőségen keresztül is tarthatják egymással a kapcsolatot a hatékonyabb közös munka érdekében májusában a főpályázó Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat a lakosság figyelmét egy flash-mobbal kísérelte meg a családon belüli erőszak problémakörére irányítani. A NaNe Egyesület 18 db piros női alakot ábrázoló bábuját kiállításként hozta a főpályázó Szombathelyre. A bábuk nem egy helyen, hanem a város prominens, Fő tér közeli helyein (butikok, kávézók, stb.) váltak egyesével megtekinthetővé a fél órás figyelemfelkeltő rendezvényt követően. - A 2014-ben megvalósult lakossági rendezvények ugyancsak az áldozattá válás témakörét voltak hivatottak célozni, ám az intézmény próbálta a téma szakmai mivoltát az utca emberéhez közel vinni, s így a két lakossági előadás helyszíne tavasszal és ősszel is populárisabb volt. Németh Zsolt kriminológus március hónapban a Cuba Caféban tartotta meg nagy sikerű előadását Áldozat, vagy elkövető? címmel, melyet előzetesen a rádió is meghirdetett. Decemberben dr. Herczog Mária szociológus Ne bánts, ne hagyd, hogy bántsanak! erőszakmentes agressziókezelés a családban címmel beszélt a családon belüli erőszakról, az agresszióról, illetve a gyermekvédelem jelenlegi helyzetéről a Megyei Művelődési Központban. - Összességében elmondható, hogy a projektben vállalt indikátorszámok (minimum 2000 fő a lakosság részéről, akik rendezvényen, felvilágosító, tájékoztató alkalmon vesznek részt, minimum 330 fő szolgáltatásokat igénybe vevő személy, minimum 50 fő felkészített szakember, illetve a lakosság biztonságérzetének 5%-os emelkedése a projekt eredményeként) teljesíthetőek, s a projektben kijelölt célokhoz az intézmény napról napra közelebb került, ami az áldozatsegítés szempontjából kiemelkedő fontosságú eredmény lesz Az RSZFK Nonprofit Kft évben megvalósított pályázati programjai Szerződés / Határozat azonosító száma Támogató/Partner neve Célja vagy tárgya Támogatási szerződés szerinti összege Megvalósítás időtartama TÁMOP-5.3.8A3-12/ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Közreműködő szervezet: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft "Fordulópont"- komplex munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása Vas megyében a hatékony foglalkoztatási rehabilitáció érdekében Ft TÁMOP / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Közreműködő szervezet: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft "Ügyfél útja" - Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató képviseletében eljáró ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, mint közreműködő szervezet. "Több, mint munka" munkaerőpiaci programok az egyén és a közösség érdekében Ft VAM/01/1688-4/2013. Hatósági szerz. Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munakerő-piaci szolgáltatások VAM/01/ /2014 Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci szolgálatatások

111 TÁMOP / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató képviseletében eljáró ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, mint közreműködő szervezet. "Tanuljunk egymástól" Határon átnyúló együttnűködés a szakképzés és a felnőttképzés területén Ft TÁMOP A- 12/ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató képviseletében eljáró ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, mint közreműködő szervezet. "Tanulni, tanítani- Akadályok nélkül élni!" Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésszakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése c. projekt Ft VA-06M/01/ /2013. Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Ft VA-06M/01/ /2013. Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás XX-M-001/670-3/2013. Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 8900 Zalaegerszeg, Mártírok u A megváltozott munkaképességű személyek munkábahelyezését elősegítő alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások működésének támogatása"4m" pr Ft ZAM/01/ /2014 Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 8900 Zalaegerszeg, Mártírok u A megváltozott munkaképességű személyek munkábahelyezését elősegítő alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások működésének támogatása"4m" pr Ft TR1- LEO Leonardo da Vinci Programiroda "DEVOMDA" Fogyatékkal élő emberek munkaerőpiaci képzése Euro /1/2013. sz. vállalkozási szerződés Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci átvezetéséhez kapcsolódó egységes módszertan és képzés kidolgozása és átadása a hálózat tagjai számára Ft TF/SIHU/02/SI-HU /01. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, VÁTI Nonprofit Kft "Naprej!-Előre! " Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program ,41 Euro FOF2014/134, 2124/3/2014 Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Fogyatékos személyek helyi, regionális és országos szervezeteinek működési és szakmai programjainak támogatása Ft TÁMOP / Emberi Erőforrások Minisztériuma Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága Létszámbővítés a Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. Támogató Szolgálatában Ft

112 A SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft évben megvalósított pályázati programjai Azonosító A projekt rövid tartalma Kedvezményezett neve TAMOP / TÁMOP / NYDOP-3.1.1/B2-13- K VAU-01 Hajléktalanokért Közalapítvány KONV-207 Hajléktalanokért Közalapítvány Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjá-nak megalapo-zása program szakmai és módszertani támogatása Hátrányos helyzetű év közötti fiatalok integráció-ja az elsődleges munkaerő-piacra, képzések, foglalkoztatás és támogató szolgálta-tások segítségé-vel. Körmendi út - Óperint utcai szociális célú rehabilitá-ció soft elemei Komplex integrációt segítő program megvalósítása 8 fő tartósan közterületen élő, és 4 fő szállást nyújtó intézményben élő hajléktalan ember számára Szombat-helyen Hajléktalan emberek egészség-ügyi ellátása a téli időszakban SAVARIA REHAB- TEAM SAVARIA REHAB- TEAM SAVARIA REHAB- TEAM SAVARIA REHAB- TEAM SAVARIA REHAB- TEAM Projektek Kedvezményezett típusa Elnyert támogatás Pályázatban szereplő összköltség Projekt státusza: konzorciumi tag Ft Ft folyamatban lévő, jelenleg hosszabítás alatt konzorciumi vezető ,- Ft folyamatban lévő, konzorciumi tag ,- Ft ,- Ft folyamatban lévő, önálló pályázó Ft Ft folyamatban lévő, önálló pályázó ,- Ft ,- Ft folyamatban lévő,

113 KONV-110 Hajléktalanokért Közalapítvány Étkeztetés 45 hajléktalan ember részére Szombat-helyen SAVARIA REHAB- TEAM önálló pályázó Ft Ft folyamatban lévő, KONV- 402 Hajléktalanokért Közalapítvány Megyei hatáskörű krízisautó szolgálat működtetése a téli időszakban Vas megyében SAVARIA REHAB- TEAM önálló pályázó Ft Ft folyamatban lévő, KONV-512 Hajléktalanokért Közalapítvány Eszközök beszerzése a SAVARIA-REHAB TEAM Szociális Intézményekbe (mosógép, törölköző, pléd) SAVARIA REHAB- TEAM önálló pályázó Ft Ft folyamatban lévő, TÁMOP / Ügyfél útja - Modell kísérleti program a szombathelyi alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására L00147/02 REdesign+Ausztria-Magyar-ország Határon Átnyúló Együttmű-ködési Program TÁMOP-5.2.5/B- 10/ SZF-SZ-079/ (NRSZH) Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő program (Igazságügyi és Kábítószerügyi komponens) Szociális foglalkoztatás (munkarehabilitáció, fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás) támogatása SAVARIA REHAB- TEAM SAVARIA REHAB- TEAM Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ pályázat jogutódja SAVARIA REHAB- TEAM Nonprofit Kft. SAVARIA REHAB- TEAM konzorciumi tag ,- Ft ,- Ft folyamatban lévő, konzorciumi tag Ft Ft folyamatban lévő önálló pályázó ,- Ft ,- Ft megvalósult önálló pályázó Ft (2014. év) Ft (2014. év)

114 USZ-018/ USZ-056/ Utcai szociális munkás szolgálatok működésének támogatása SAVARIA REHAB- TEAM önálló pályázó Ft /év Ft/év /2014/ESELY Esélyek Háza SAVARIA REAHAB-TEAM Nonprofit Kft. Önálló pályázó ,- Ft ,- Ft Megvalósítás alatt 114

115 6. JÁRÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI SWOT ELEMZÉS Erősségek - Több település népessége növekszik - Országosan is mintaértékű szociális ellátórendszer Szombathely városában - Foglalkoztatási paktum 10 éves működése - Élénk civil élet, virágzó közösségi kezdeményezések - Szektorközi együttműködések köz- és civil szféra, esetenként piaci és közszféra között - Szociális gazdaságot fejlesztő kezdeményezések elindultak (pl. Caritas-TDK Epcos együttműködése, Visszhang Szoc. szövetkezet 2nd life computer projekt) - Széles spektrumú humán szolgáltatások jelenléte - Országosan is elismert mintaértékű programok (pl. segítés városa, aktív időskor, Szombathely visszavár) - Erős, komoly kapacitásokkal rendelkező partnerség állt össze a járási kerekasztalban Gyengeségek, fejlesztendők - A megvalósult esélyteremtő témájú projektek eredményei nem ismertek széles körben, így a fejlesztések eredményei nem érnek el nagyobb hatást - Kevés ismert jó példa, bevált gyakorlat van a vállalkozások által végrehajtott hátrányos helyzetű munkavállalói foglalkoztatásában (kismama műszakok, fogyatékkal élő személyek számára munkahelyek, pályakezdő programok stb.) - A közmunkás létből való továbblépéshez hiányoznak a lehetőségek, ami így életstratégiává válhat - Az országos 5%-os növekedés ellenére a járás aktivitási rátája stagnál, 10 év alatt nem történt előrelépés (de még jelenleg is 6%-kkal magasabb mint az országos átlag) - Csökkenő születés szám, az országos átlagot meghaladó öregedési index - A családon belüli erőszak áldozatai számára hiányoznak szolgáltatások - Gyermekek napközbeni ellátása a járás kistelepülésein, főként a szünidőkben, hétvégeken hiányos, további térségi együttműködést igényelne, illetve a táborok magas ára miatt sokak számára nem érhető el - Alacsony szintű egészségműveltség - Felnőtt oktatás és képzés komoly hiányosságai - Roma lakosság integrációja megoldatlan, nincs biztos kezdet program és tanoda, alternatív tanulási lehetőségek se gyerekek, se felnőttek számára a járásban (Torony, Vép, Szombathely) Lehetőségek - A helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására - A térségi együttműködések fejlesztése a járáson belül a Pannon Térségfejlesztő Egyesület partnerségével - Az esélyteremtési jó példák terjesztése és továbbfejlesztése a járásban - A vállalkozási igényekre alapozva a foglalkoztatási paktum megújítása és járási kiterjesztése - Ágazat és szektorközi együttműködések fejlesztése Veszélyek - A munkaerőhiány miatti szükségszerű belföldről történő idevándorlás társadalmi, közösségi hatásainak tudatos kezelése elmarad, emiatt feszültségek alakulhatnak ki a helyi társadalomban - A közmunkában lévő embereknél csapdahelyzet alakul ki, nem történik meg a továbblépés, állandósul ez a foglalkoztatási forma - A hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci aktivizálása elmarad, elfogy a munkaerő-tartalék, amely a cégek súlyos munkaerőhiányát eredményezi, és nem teszi lehetővé új cégek vonzását 115

116 - A szociális gazdaság munkalehetőségeinek további kihasználása, eladható termékek és fenntartható szolgáltatások indításával - Egészségügyi tájékoztató tevékenység és szűrőprogramok indítása - A meglévő közösségi és civil kezdeményezésekre, valamint kulturális intézményekre, közösségi terekre alapozott informális tanulási alkalmak teremtése - Családi szolgáltatások továbbfejlesztése - Önkormányzati és piaci, valamint civil vezetők érzékenyítése az esélyegyenlőségi témák iránt - Együttműködésen, szolidaritáson alapuló programok kezdeményezése a helyi társadalomban (pl. TOP CLLD program) - A diákok közösségi szolgálatának (az országban elsőként jött létre önálló szervező iroda a NYME-n) és az önkéntességnek a tudatos szervezése, a generációk közti kapcsolatok erősítése (pl. idősek átadják a meglévő tudásokat, mentorálhatnak fiatalokat, a fiatalok pedig bekapcsolódhatnak az idősek, fogyatékkal élők mindennapjainak segítésében, teendők ellátásában, az elmagányosodás megelőzésében) - A szociális ellátásban dolgozók alacsony bérezése miatt egyre nehezebb lesz a munkaerő megtartása, az üres álláshelyek betöltése - A járáson belül erősödnek a területi különbségek a humán szolgáltatások elérhetőségében, színvonalában - A járás országon belüli kedvezőbb gazdasági, társadalmi helyzete elfedheti a valós esélyegyenlőségi, valamint szociális, helyi társadalmi problémákat, amelyek megoldatlanok maradhatnak 116

117 7. STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 7.1. Szombathely MJV Integrált Területi Programja ( ) Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben rögzítettek alapján készíti a programozási időszakban a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program forráskeretéből finanszírozandó Integrált Területi Programját. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján a megyei jogú város: a) összeállítja az integrált területi programot és kezdeményezheti annak módosítását, b) véleményezi az irányító hatóság által megküldött felhívást, c) adatot szolgáltat az irányító hatóság részére a többéves nemzeti keret és az éves fejlesztési keret összeállításához, d) végrehajtja az integrált területi programot. A közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozat alapján Szombathely Integrált Területi Programjának tervezési forráskerete 14,53 milliárd forint. Az önkormányzat az ITP-t májusában elfogadta és beterjesztette elfogadásra az Irányító Hatóság számára. A pályázatok valószínűleg szeptemberben indulnak. 48. ábra: Az ITP célkitűzések viszonya a TOP stratégiai céljaihoz és prioritásaihoz és az integrált településfejlesztési stratégiához 117