A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

Átírás

1 SZOLNOKI FŐISKOL E

2 SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK ÖSSZEFOGLLÁS... 4 I.. STRTÉGII MENEDZSMENT ÉRETTSÉG-VIZSGÁLT ÖSSZEFOGLLÁS... 4 I.3. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET STRTÉGII HELYZETELEMZÉSÉNEK LEGFONTOSBB MEGÁLLPÍTÁSI... 4 I.4. HZI KÖRNYEZET STRTÉGII HELYZETELEMZÉSÉNEK LEGFONTOSBB MEGÁLLPÍTÁSI... 5 I.5. SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII HELYZETELEMZÉSÉNEK LEGFONTOSBB RÉSZTERÜLETI MEGÁLLPÍTÁS... 5 I.5.. Oktatási tevékenységre vonatkozó legfontosabb megállapítás... 5 I.5.. K+F tevékenységre vonatkozó legfontosabb megállapítás... 5 I.5.3. Pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb megállapítás... 6 I.5.4. Pályázati forráskihasználásra vonatkozó legfontosabb megállapítás... 6 I.5.5. Humán erőforrás gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb megállapítás... 6 I.5.6. Nyelvi képzésre és hallgatói mobilitásra vonatkozó legfontosabb megállapítás... 6 I.5.7. Létesítménygazdálkodásra vonatkozó legfontosabb megállapítás... 7 II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS... 8 II.. TÁRSDLMI ÉS GZDSÁGI KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE... 8 II... z intézmény gazdasági környezetének bemutatása... 8 II... z intézmény demográfiai környezetének bemutatása... 9 II..3. z intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása... 9 II..4. z intézmény tatási környezetének bemutatása... II..5. z intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói kereslet bemutatása... II..6. z intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában.... II.. KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE... 3 II... Képzési portfólió értékelés... 3 II... szakmai gyakorlati képzés értékelése... 6 II..3. Felnőttképzési tevékenységek értékelése... 8 II..4. Képzésfejlesztési tevékenység értékelése... II..5. Képzési eredményesség értékelése... II..6. Nemzetközi dimenzió értékelése... 4 II..7. Tehetséggondozás értékelése... 7 II.3. K+F+I TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE... 9 II.3.. Kutatási portfólió értékelése... 9 II.3.. K+F kapacitás értékelése... 3 II.3.3. K+F eredményesség és technológia transzfer értékelése VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ

3 SZOLNOKI FŐISKOL II.4. INTÉZMÉNYIRÁNYÍTÁS ÉRTÉKELÉSE II.4.. Intézmény-irányítási folyamat, eszközök értékelése II.4.. gazdálkodási tevékenység értékelése II.4.3. Pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség elemzése... 4 II.4.4. Infrastruktúra-menedzsment és vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése II.4.5. Humánerőforrás értékelése II.4.6. Intézményi szolgáltatás értékelése II.5. Z SZOLNOKI FŐISKOL ÉS VERSENYTÁRSK ELEMZÉSE... 5 II.6. GZDSÁGI TÁRSDLMI HTÁSOK ÉRTÉKELÉSE II.7. FENNTRTHTÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJINK ÉRTÉKELÉSE II.8. SPECIÁLIS FELDTELLÁTÁS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE II.9. Z INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÖNÁLLÓSÁGÁNK ÉRTÉKELÉSE III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII TERVE III.. STRTÉGII IRÁNYOK KIJELÖLÉSE III.. SZOLNOKI FŐISKOL JÖVŐKÉPE... 6 III.3. SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII CÉLRENDSZERE... 6 III.4. SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII KCIÓI... 6 III.5. SZOLNOKI FŐISKOL HELYZETÉBŐL ÉS JÖVŐKÉPÉBŐL LEVEZETHETŐ LEHETSÉGES STRTÉGII OPCIÓK KIVÁLSZTÁS. 63 III.5.. Oktatás III.5.. Kutatás-fejlesztés III.5.3. Integráció III.5.4. Gazdálkodás és erőforrás... 7 III.5.5. Vállalkozási és nonprofit tevékenységek III.5.6. Társadalmi-gazdasági szerep III.5.7. Külső kapcsolatrendszer III.5.8. Támogató tevékenységek III.6. SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII MUTTÓSZÁMRENDSZERE ÉS Z ZOKHOZ RENDELT STRTÉGII KONTROLLING III.7. SZOLNOKI FŐISKOL MŰKÖDÉSI TERVE III.7.. z Intézményfejlesztési Tervben megjelölt cél gazdasági háttere III.7.. kiadási és bevételi terve III.7.3. Költségracionalizálási terv III.8. Z KOMMUNIKÁCIÓS STRTÉGIÁJ III.8.. kommunikációs stratégia céljai III.8.. kommunikációs stratégia alapelvei III.8.3. kommunikációs csatornák III.8.4. Kommunikációs tevékenységek módja III.8.5.Kommunikációs stratégia kontrolling folyamata... 9 III. 9. KIVÁLÓ MINŐSÍTÉS... 9 MELLÉKLETEK... 9 VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ

4 SZOLNOKI FŐISKOL VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ korábbi Intézményfejlesztési Terve és a Megújulási Stratégiája egyaránt 6-ban keletkezett, négy éves időtávú dumentum. -ben a magyar felsőtatásban végbemenő változás és az intézményre hátrányosan ható felsőtatási piaci trendek egyaránt arra ösztönözték az intézményt, hogy újrafogalmazza középtávú stratégiai céljait. Egy Európai Unió által finanszírozott fejlesztési projektnek köszönhetően támogatási forrás álltak rendelkezésre egy BSC alapú stratégiai mutatószámrendszer kialakításához, valamint egy stratégiai monitoring rendszer kialakításához. szükségletek és a lehetőségek együttes megjelenésének köszönhetően készült el augusztusa és márciusa között a -4 évekre vonatkozó stratégiai terve. márciusában a vezetőség megkezdte a dumentum a felülvizsgálatát és a szükséges módosítás megtételét. Ennek eredményeként született meg a -6 évre szóló új Intézményfejlesztési Terve. z elkészült dumentum reflektál és válaszol az átalakulás alatt lévő magyar felsőtatásban helyét kereső legfontosabb kihívásaira: romló demográfiai viszony, a várható keresletcsökkenés miatt az intézmény lális beágyazottságát kihasználva, elsősorban az alföldi térségekre fókuszálva törekszünk a hallgatói létszám növelésére. finanszírozási-gazdálkodási nehézségeket elsősorban bevételek növelésével, szolgáltatás fejlesztésével, a felemelkedés lehetőségét biztosító fejlesztésorientált gazdálkodással kívánjuk megoldani. kiadáscsökkentés, a kapacitás leépítése már nem eredményezhet megoldást. Képzési, kutatási és szolgáltatási portfolió fejlesztésekor nem a nagy tudományegyetemeket, hanem azat a vidéki főiskolákat tekintjük versenytársaknak, amelyek földrajzi vagy tudományi szempontból hasonló fókusszal működnek. Piaci szerepünket a gyakorlatorientált, munkaerő-piaci szereplők által elismert képzőhely státuszában képzeljük el, elsősorban színvonalas alapképzésekre, felsőfú szakképzésekre és szakirányú továbbképzésekre fókuszálva. minőségi felsőtatás érdekében kiemelt hangsúlyt helyezünk az tatói minősítettség arányainak javítására, a korösszetétel fiatalítására, a képzések tartalmi megújítására, különös tekintettel a gyakorlati képzési elemekre. hallgatói elégedettség növelését kiemelten kezeljük, részben a képzések munkaerő-piaci relevanciájának növelésével, részben pedig a hallgatói szolgáltatás fejlesztésével igyekszünk elégedett diplomásat képezni a Főiskolán. Kiemelt hangsúlyt fektetünk az intézményi kultúra, a munkatársi közösség fejlesztésére, a vállalkozó szellem növelésére, a munkatársak, és a szervezet folyamatos megújítására. z intézmény önállóságának megőrzése a változó jogszabályi és finanszírozási tendenciák figyelembevételével nem reális, ennek felismerését követő lépéseink, hozzájárulnak ahhoz, hogy integrációs tárgyalás folyamán felkészülten, jó alkupozícióból tárgyalhassunk a szolni felsőfú képzés hosszú távú megőrzéséért, illetve fejlesztéséért. felsőtatás piaci helyzetét nemzetközi és országos kontextusban, valamint a legfontosabb versenytársakkal való összehasonlításban végeztük el. helyzetelemzés során egy reális, önkritikus helyzetkép kialakítására törekedtünk. VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ 3

5 SZOLNOKI FŐISKOL I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE stratégiai helyzetelemzés során elsőként a 6-ban született és -ben jelentős mértékben módosított Megújulási stratégiát és Intézményfejlesztési Tervet, az abban kitűzött irányat, célat és akciókat vizsgáltuk. továbbiakban a felsőtatás átfogó helyzetét, majd intézményi szinten a, illetve a különböző szempont alapján meghatározott versenytárs intézmények helyzetét elemeztük. I.. Megújulási stratégiában definiált stratégiai cél megvalósulásának összefoglalása a megújulási stratégiájában megfogalmazott cél irányába haladt az elmúlt időszakban, jelentősen fejlesztette infrastruktúráját, az intézmény önállóságát, stabilitását sikerült megőriznie, azonban a hallgatói létszám szinten tartására nem volt képes. 6-ban kitűzött stratégiai irányhoz és célhoz kapcsolódó akciók többségében megvalósultak, azonban a kívánt eredmények a piaci pozíciójának megőrzésében, a képzési rendszer megújítására alapozott fejlesztésekben elmaradtak, így új alapképzési és mesterszak nem indultak, de a felsőfú szakképzés én az elmúlt két évben mind a képzési kínálatban, mind a keresletben jelentős növekedés mutatható ki. hallgatók létszáma a demográfiai trendeknek megfelelően folyamatosan csökkent, a finanszírozás feltételrendszere fozatosan romlott, így a piaci részesedés is gyengült. tudományos K+F+I tevékenység fejlesztése én azonosíthatóak olyan előremutató kutatás-fejlesztési program, kezdeményezések, amelyek középtávon hozzájárulhatnak az intézményben folytatott tudományos tevékenység volumenének és színvonalának emeléséhez. kutatási portfólió az alkalmazott kutatás irányába tolódott el. régiós szerepének erősítését célzó stratégiai akciók és együttműködési megállapodás útján a jelenlétét a régióban sikerült javítani. Ezt a folyamatot jól szimbolizálja a januárjában megkötött képzési és munkaerő-piaci paktum, valamint a bázis gyakorlóhelyek kialakítása. nemzetközi kapcsolat erősítésére tett erőfeszítések jelentősek voltak az elmúlt időszakban. Több irányba, s kapcsolatot kiépítve próbálta a saját nemzetköziesedését erősíteni. z ázsiai kapcsolatépítés komoly befektetésekkel, bővülő kapcsolati eredmények mellett csak szűk piacot tudott megnyerni. 9. óta azonban más régióból is sikerült növelni a hallgatóink számát. z irányítási és tervezési rendszer kiépítésében jelentős és érdemi eredményeket ért el a. Kialakultak standardizált és leszabályozott gazdasági folyamat, integrált minőségirányítási rendszeren keresztül vizsgálják a teljesítményét, és vezetői információszolgáltatás terén is fontos lépések történtek. működő rendszerek mellett a szervezeti információáramlás fejlesztése továbbra is fontos szempont. I.. Stratégiai menedzsment érettség-vizsgálat összefoglalása. évi stratégia alkotás folyamatában tanácsadó cég igénybe vételével történt meg a stratégiai menedzsment érettségének vizsgálata, amelyyen a jó, 74%-os szintet érte el. z önértékelésen alapuló eredmények alapján a megújulási stratégia megvalósításának intézményi keretrendszerei megfelelőek. stratégia kidolgozottsága jó, a stratégia akcióorientált és mutatószámkal alátámasztott. szervezeti fejlesztések és az ezeket követő rendszeres felülvizsgálat eredményeképp a ennek az érettségi fnak a további javítását is célul tűzte ki. I.3. nemzetközi környezet stratégiai helyzetelemzésének legfontosabb megállapításai Magyarországról az európai átlagnál kisebb mértékben mennek hallgatók külföldre tanulmányi célból. bolognai folyamattal kiteljesedő nemzetközi verseny még kisebb mértékben jelentkezik Magyarországon, a külföldi versenytársak még csak formálisan jelentek meg, azonban a magyar hallgatók érdeklődése fozódik a külföldi intézmények képzései iránt. I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE 4

6 SZOLNOKI FŐISKOL külföldi hallgatói létszám növelésében jelentős tartalék vannak még nemzeti szinten. Erősödő folyamatként prognosztizálható a részképzésben jelentkező kétirányú mobilitás, amely a nemzetköziesítésének további követelményeit jelzi. I.4. hazai környezet stratégiai helyzetelemzésének legfontosabb megállapításai Főiskolát intenzíven és jellemzően hátrányosan érintik a felsőtatási intézmények fenntarthatóságára hatással lévő ágazati determinizmus. z alábbi külső tényezők jelentik a fő korlátat az intézmény megújulásában: felvételi rendszer következményeként a minőségi hallgatói állomány az egyetemi centrum felé áramlik. ein a teljes képzési portfóliót (felsőfú szakképzést, alap és mesterképzést, szakirányú továbbképzést és PhD képzést biztosító intézmények versenyelőnyben vannak. PPP kötelezettségvállalás miatt magasan rögzültek a fix működési költségek. Jász-Nagykun- megye az egyik legkevesebb hallgatót vonzó térsége az országnak, míg közvetlen környezete az átlaghoz közelítő, vagy azt meghaladó vonzerővel rendelkezik. 6-ra a 8 éves korosztály %-os csökkenése valószínűsíthető Magyarországon. magyar felsőtatásba jelentkezők és felvettek száma folyamatosan csökken. csökkenő hallgatói létszám, és a fennálló finanszírozási szerkezet egyre rosszabb bevételtermelő potenciált hordoz magában. Mindezek ellenére a az országos átlagnál nagyobb mértékben képes magához vonzani és felvenni a költségtérítéses hallgatókat. I.5. I.5.. stratégiai helyzetelemzésének legfontosabb részi megállapítása Oktatási tevékenységre vonatkozó legfontosabb megállapítás közvetlen versenytársai jellemzően az azonos képzési portfólióval rendelkező felsőtatási intézmények. Főiskolára és a versenytárs intézményekre jelentkező összes jelentkezés száma alapján a Főiskolát a versenytársak döntő többsége megelőzi a hallgatói vonzerő képességében. közvetlen versenytársakkal szembeni hátrány ugyanakkor nem jelentős. hallgatói létszámának alakulása a versenytársakéval hasonló tendenciákkal mozgott 6-ig, ekkor még növekedésre volt képes az intézmény, azóta viszont folyamatosan csökkenő pályán van. hallgatóinak képzési szintek közötti megoszlása közel megegyezik a közvetlen versenytársak adottságaival. Levelező és nappali tagozaton indított, költségtérítéses gazdasági és műszaki, illetve agrár képzései a Főiskolának a versenytársaihoz képest a költségtérítés összege alapján az árelőnyben van, amely a pótfelvételi eljárás során felvett hallgatók számában is megmutatkozik. megkérdezett elsőéves hallgatók a tatási színvonalát, jó hírnevét és lakóhelyi közelségét tartották a legfontosabbnak a választásuk során. I.5.. K+F tevékenységre vonatkozó legfontosabb megállapítás Főiskolán a kutatás-fejlesztési tevékenység megvalósításában továbbra is az tatók vesznek részt, kutatói státuszban kevés alkalmazottja van az intézménynek. versenytársakkal összehasonlításban elmondható, hogy a minősített tatók aránya 8 és között jelentős növekedést mutat (8-ban 8,7%, -ben 38,5 %, közel azonos vagy magasabb a közvetlen versenytársakénál, de számuk (4 fő -ben mindenképpen jónak mondható. I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE 5

7 SZOLNOKI FŐISKOL Bár a K+F forrás volumene alacsony, belső megoszlásukat tekintve elismerésre méltó, hogy a vállalkozástól érkező bevétel 5%-os részesedést mutat. Külföldi forrásból nem érkezik K+F bevétele a Főiskolának. z egy tatóra jutó publikációk száma, illetve az összes publikációk abszolút száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat (8-ban,5 publikáció/tató; összesen 83 publikáció, -ben,4 publikáció/tató; összesen 54 publikáció. I.5.3. Pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb megállapítás Összességében megállapítható, hogy egy kivétellel minden vizsgált versenytárs intézmény bevétele növekedett ebben az időszakban. Kiugróan magas bevétel-növekedéssel rendelkezik a Kecskeméti (39%-os növekedés 6. és 9. között és a Dunaújvárosi (3%-os növekedés 6 és 8 között. bevételek összetételét tekintve a erősségeként értékelhető, hogy a működési bevételeinek aránya kiemelkedően magas a vizsgált intézmények között, viszont összbevételének nagyságát tekintve a a sor végén van a 9. évi 3, és. évi 3, milliárd forintnyi összeggel, mely -ben,8 milliárd Ft-ra csökkent. vizsgált versenytárs intézményekben 6. és 9. között hasonló arányú volt a bevételek és a kiadás növekedése, a esetében a bevételeknél 4%-kal nagyobb arányban nőttek a kiadás. Főiskolán jelentősen megnőtt a dologi kiadás összege, amely jórészt a PPP-beruházás terheivel magyarázható. vállalkozási portfoliója valójában üzemeltetés-optimalizálásra korlátozódik, valódi vállalkozási tevékenységet nem tudott megvalósítani az elmúlt években. forgalom arányában elenyésző a nyereség. %-os tulajdonában lévő Merkating Kft-n és Tiszaliget Kft-n kívül a további két kft-ben rendelkezik tulajdonrésszel (INNOV Kft-ben 8 %-kal, Szilícium Mező Kft-ben %-kal. I.5.4. Pályázati forráskihasználásra vonatkozó legfontosabb megállapítás abszolút értékben jelentős, azonban 9-ig a benchmark intézményekhez képest kisebb arányban részesült az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT felsőtatás-fejlesztési célú pályázati forrásaiból. z igazán nagy összegű támogatásat jelentő infrastruktúra és informatikai fejlesztésekből a nem kapott támogatást, viszont a Norvég lap támogatása kompenzálja a ÚMFT-s pályázati eredményeit. 8 és között összesen 47,7 millió forint összegben finanszírozott pályázati forrásból projekteket a. I.5.5. Humán erőforrás gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb megállapítás z egy tatóra jutó hallgatók számát tekintve a a versenytársakhoz képest magasabb, de folyamatosan javuló értékkel rendelkezik (a 9/. tanévben 3 fő, /. tanévben 9 fő. leggyakoribb tatói munkakör a főiskolai docensi (-ben 5 fő. teljes munkaidős tatókon kívül (9- ben 63 fő, -ben 4 fő számos óraadó is (9-ben 59 fő, -ben 5 fő részt vesz a tatási tevékenységében. Összességében még mindig magas a nyugdíjas és a nyugdíjkorhatárhoz közeli tatók száma ( fő felett. I.5.6. Nyelvi képzésre és hallgatói mobilitásra vonatkozó legfontosabb megállapítás az elmúlt négy évben növelni tudta az idegen nyelven tanuló hallgatók részarányát az összes hallgatói létszámon belül, amit a sikeres nyelvvizsgák számának csökkenő hallgatószám melletti szinten maradása, növekedése is jelez. Főiskolán tanuló külföldi hallgatók száma -ben alapképzésben 38 fő, FSZ képzésben fő, Erasmus képzésben 4 fő volt. Ez a szám az elmúlt évben sem változott jelentősen. Pozitív eredménynek tekinthető, hogy 6-hoz képest sikerült megduplázni a külföldön, Erasmus ösztöndíjjal tanuló Főiskolás számát. I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE 6

8 SZOLNOKI FŐISKOL I.5.7. Létesítménygazdálkodásra vonatkozó legfontosabb megállapítás z ingatlan után kapott bérleti díjak összege folyamatosan nőtt az elmúlt években, 6 és 9 között 3,7 millió forintról 68, millióra nőtt az összeg. bérbe adott ingatlan legnagyobb része gazdasági vagy kereskedelmi funkciót lát el. z ingatlan után fizetett bérleti díjak összege 8-ról 9-re háromszorosára nőtt (87,9 millióról 599 millió forintra, mely tendencia a PPP-beruházással magyarázható. z egyéb épületekkel kapcsolatos üzemeltetési kiadás 8. és. között ugyanakkor csökkenő tendenciát mutattak az épület bezárás miatt (463,4 millió Ft-ról 376,7 millió Ft-ra csökkent a nagyságuk. kollégiumai az elmúlt 5 évben nem voltak %-osan kihasználva, viszont a csökkenő hallgatói létszámhoz igazodva, a jobb kihasználtság érdekében a férőhelyek számát évről évre csökkentette a, így -ben 97%-ra javult a kollégiumi férőhelyek kihasználtsága. I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE 7

9 SZOLNOKI FŐISKOL II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS II.. TÁRSDLMI ÉS GZDSÁGI KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE II... z intézmény gazdasági környezetének bemutatása célpiacát az ország négy régiójában (Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-lföld, Dél-lföld élő, továbbtanulni szándékozó személyek alkotják. Ezt bizonyítja, hogy a 5- közötti időszakban az intézménybe jelentkezők 9 százaléka fenti régiókhoz tartozó településen lakott. Emiatt az intézmény gazdasági környezetének bemutatását és hatásának értékelését e régiók adatai alapján végeztük el. gazdasági teljesítményt jelző kibocsátás értéke 9-ben a évvel korábbi teljesítményhez viszonyítva folyóáron 4,6 százalékkal növekedett, amely az országos átlagnál, százalékponttal kedvezőbb volt. gazdasági válság hatása 9-ben az országos helyzethez hasonlóan ezekben a régiókban is érzékelhető volt, amely az előző évhez viszonyítva a GDP csökkenését eredményezte. célpiac gazdasági potenciálját mutatja az is, hogy az ország kibocsátásának közel háromnegyede ezekben a régiókban realizálódik, részesedésük folyamatosan emelkedő volt, 9-ben meghaladta a 75 százalékot. z egy főre jutó GDP vonatkozásában már nem ilyen kedvező a kép, mivel a közép-magyarországi régió kivételével a többi 3 régióban a Dunántúlhoz viszonyítva -5 százalékkal alacsonyabb értéket mutat. gazdaság teljesítményének ágazati összetétele a célpiac régiói között eltérő képet mutat. 7 és 9 között Közép-Magyarországon a bruttó hozzáadott érték a kereskedelem, szállítás, raktározás, vendéglátás ágazatban volt a legmagasabb, majd azt követte az ipari és üzleti szolgáltatási ágazat, ezzel szemben az ország keleti régióiban első helyen az ipar állt, ezután következett a kereskedelem, szállítás, raktározás, vendéglátás ágazat, míg harmadik helyet a mezőgazdaság foglalta el. célpiac gazdasági környezetének elemzésekor a végzett hallgatók számára munkahelyet biztosító vállalkozás számát és összetételét is célszerű vizsgálni. célpiacon az összes magyarországi szervezet 7,4 százaléka található. 8-ban ez 5 7 szervezetet jelentett, amelyek száma 9-ben,3 százalékkal csökkent. szervezetek összetételére jellemző, hogy mind a 4 régióban a Kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ághoz tartozó vállalkozás száma volt legmagasabb, majd azat követték az ipari tevékenységet folytató vállalat. képzései jól illeszkednek a térség vállalkozási szerkezetéhez. célpiachoz tartozó régiókban a K+F tevékenység magas színvonalú, amelyet jól mutat az, hogy a kutatóhelyek az országos érték 78 százalékát fedik le, míg a kutatók koncentrációja ennél is magasabb, meghaladja a 8 százalékot. Ennek ellenére az innovatívnak minősített vállalkozás aránya Közép-Magyarország kivételével az országos átlag (8 % alatt van 3-4 százalékponttal. gazdasági környezet intézményre gyakorolt hatása kettős. Egyrészt jól körvonalazódik, hogy a gazdaság jelenlegi állapota, a kibocsátás nagysága, illetve értékének csökkenése, a vállalkozás száma, fejlődési koncepciója a régióban kevésbé támogatja a képzések iránti kereslet növekedését. Ez, valamint az állami ösztöndíjak és részösztöndíjak korlátozott száma kedvezőtlenül hat az üzleti képzések iránti elsődleges keresletre. Ezzel szemben a régió vállalkozásainak összetétele azt mutatja, hogy a képzések iránti munkaerő-piaci kereslet rövid és hosszú távon is tartós lesz. gazdasági válság negatív hatásainak ellenére a célpiacát alkotó régiók gazdasági teljesítménye az országos átlagnál kedvezőbb. téma bemutatását szemléltető táblázat:. tábla: Gazdasági teljesítmény az érintett régiókban. sz. melléklet. tábla: Nemzetgazdasági ágazat teljesítménye az érintett régiókban. sz. melléklet 3. tábla: Vállalati szektor jellemzői az érintett régiókban. sz. melléklet 4. tábla: Kutatás-fejlesztés jellemzői az érintett régiókban 3. sz. melléklet II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 8

10 SZOLNOKI FŐISKOL II... z intézmény demográfiai környezetének bemutatása célpiacát alkotó régiókban a népesség száma 8 és között, százalékkal csökkent, amely az ország népességének csökkenésénél százalékponttal alacsonyabb. célpiac kedvezőbb helyzete elsősorban a közép-magyarországi régió lakosságának emelkedéséből adódik, mivel Észak-Magyarországon, százalékkal, az Észak-lföldön,4 százalékkal, míg a Dél-lföldön, százalékkal csökkent a lakónépesség száma. célpiac lakónépességének részesedése Magyarország lakosságából stabilnak mondható, sőt a vizsgált időszak alatt javuló tendenciát mutat. 8-ban 69, 5 % volt, amely -re, százalékponttal növekedett. a célpiac kiterjedését vizsgálva kedvező elhelyezkedésű, mivel minden régióból viszonylag jól megközelíthető. Közép-Magyarország lakosságának növekedése a beiskolázási lehetőségeket önmagában előnyösen befolyásolja, azonban Budapest felsőtatási intézményekkel való magas színvonalú ellátottsága és a vidéki településekre gyakorolt szívóhatása ezt jelentősen rontja. z észak-magyarországi lakosság országos átlagnál nagyobb mértékű csökkenésének intézményre gyakorolt hatása nem túlságosan jelentős. lakónépesség összetételének elemzésekor a felsőtatásban potenciálisan megjelenő 5-59 éves korcsoportot célszerű vizsgálni. korosztályhoz tartozók kisebb része nappali tagozatos, míg többségük levelező tagozatos képzésbe csatlakozhat be. Főiskolán az alapképzésben egyre inkább dominál a levelező képzési forma. nappali tagozaton potenciálisan számításba vehetők létszáma országosan és a célpiac régióit vizsgálva is csökken, amely hasonlóan a többi felsőtatási intézményhez rontja az intézmény beiskolázási esélyeit. felsőtatásban továbbtanulók életkori megoszlását tekintve a fenti kategória tovább bontható, a tapasztalat szerint jelentősebb keresletet mutató 3-39 éves és a már kevésbé érdeklődő 4-59 évesek között. -ben a 5-39 éves korosztályhoz tartozók száma a célpiachoz tartozó régióknál eltérő, legmagasabb Közép- Magyarországon ( 93 fő, amelyet az Észak-lföld (533 fő követ. célpiac megoszlása az ország hasonló életkori csoportjához tartozók körében 69,8 százalék. E korosztály részesedése a teljes lakosság részarányához viszonyítva kedvezőbb, amely azt is jelzi, hogy ezen a célpiacon a fiatal aránya az országos átlaghoz viszonyítva magasabb évesek körében a célpiac részesedése 68,5 százalék, amely a teljes lakossági részesedéssel szemben (69,6 % szintén a fiatalosabb célpiaci jelleget erősíti. háztartás helyzetét a továbbtanulási költségek finanszírozása szempontjából közelítve az is fontos, hogy az 59 év feletti lakos aránya a célpiacon nem magasabb a teljes népességből számított aránynál. az elmúlt években a kedvezőtlen demográfiai változás negatív hatásának tompítására a korábbinál jobban nyitott a részidejű képzések felé, amely a jövőben némileg ellensúlyozhatja a nappali tagozaton továbbtanulni szándékozók számának csökkenését. Ennek a folyamatnak a konkrét eredményei: a távtatásos képzésben résztvevők számának stabilizálása, a távtatás módszereinek folyamatos fejlesztése, a levelező és távtatásos képzés keresztféléves indítása a / tanévtől, a budapesti telephelyen levelező tagozatos képzés meghirdetése a /3 tanévtől. téma bemutatását szemléltető táblázat: 5. tábla: Demográfiai trendek és a felsőtatásban érintett korcsoport jellemzői az érintett régiókban 4. sz. melléklet II..3. z intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása célpiac foglalkoztatási helyzetének értékelése kettős célt szolgál, egyrészt rávilágít a munkaerő-piaci kereslet nagyságára, másrészt megmutatja az intézmény és a célpiac szervezeteinek együttműködési lehetőségét és annak hatását a hallgatók elhelyezkedésére. célpiacán a foglalkoztatás eltérő mértékű. foglalkoztatási arány -ben országos szinten is legmagasabb volt Közép-Magyarországon (54,9 %, majd sorrendben Dél-lföld (47,9, Észak-lföld (45, %, majd Észak-Magyarország (4,9 % következett. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 9

11 SZOLNOKI FŐISKOL 9- között a foglalkoztatás változásának iránya és mértéke a különböző régiókban eltérő volt. Míg Közép- Magyarországon, százalékponttal csökkent, addig Észak-Magyarországon a csökkenés mindössze, százalékpont volt. Örvendetes, hogy az intézmény közvetlenebb környezetéhez számító Észak-lföldön százalékponttal javult a foglalkoztatás, a foglalkoztatási arány növekedése a régió mindhárom megyéjére jellemző. Hasonlóan pozitív irányban változott a foglalkoztatás a Dél-lföldön, a vizsgált időszakban százalékponttal növekedett. Ennek ellenére a munkanélküliség mértéke a célpiacon Közép-Magyarország kivételével magas, és ez nemcsak a vizsgált térségben, hanem országos összehasonlításban is kedvezőtlen. jelentős munkanélküliség a család bevételeire gyakorolt negatív hatása miatt az intézmény potenciális keresletét csökkenti. Megjegyzendő azonban, hogy az Észak-lföldön és a Dél-lföldön a munkanélküliség -ben az előző évhez viszonyítva nem emelkedett. nyilvántartott álláskeresők száma -ben az előző évhez viszonyítva változott, három régióban emelkedett, Közép-Magyarországon 9, százalékkal, Észak-lföldön, százalékkal, a Dél-lföldön,4 százalékkal, de Észak- Magyarországon, százalékos csökkenést mutat. nyilvántartott álláskeresők összetételét vizsgálva az intézmény számára pozitívumnak tekinthető, hogy a diplomás részaránya rendkívül alacsony: a főiskolai végzettségűeknél a célpiacon ez,-,8 százalékos sávban mozog, Közép-Magyarországon az összes nyilvántartott álláskereső 4 százaléka egyetemi végzettségű, míg ez az arány a többi három régióban %, illetve annál alacsonyabb. felsőfú végzettséggel rendelkezők magas foglalkoztatási aránya a számára azért is kedvező, mert szakjai jól illeszkednek a célpiac vállalkozási szerkezetéhez, a végzős hallgatók elhelyezkedési esélye kedvező. lapképzési szakjaink olyan végzettséget biztosítanak, amelyek többsége ágazattól független, így az elhelyezkedés lehetősége nagyobb. piaci szegmens vállalakozási szerkezete kedvező lehetőséget biztosít az intézmény számára a szervezetekkel történő együttműködés erősítésére is. régiókban több hazai és multinacionális vállalkozással van szoros kapcsolatunk, amelyek hallgatóink számára folyamatosan szakmai gyakorlóhelyet biztosítanak. Hallgatóink egy része a féléves szakmai gyakorlati munkahelyet biztosító vállalkozásnál helyezkedik el. téma bemutatását szemléltető táblázat: 6. tábla: Foglalkoztatottság, munkanélküliség, felsőfú végzettségűek foglalkoztatása az érintett régiókban - 5. sz. melléklet II..4. z intézmény tatási környezetének bemutatása 8-. évi demográfiai adat azt mutatják, hogy folyamatosan csökken a nyolcadik osztályt végzett tanulói létszám az észak-magyarországi régió kivételével, ahol növekedés látható, melynek hatására a középfú tatási intézményekbe jelentkezők száma is csökkenő tendenciát kellene, hogy mutasson, ezzel szemben megállapítható, hogy az érettségizők számaránya az érintett 4 régióban nem csökken, hanem folyamatosan nő a vizsgált időszakban. Ez utóbbi adattal összefüggésben egy régió kivételével Dél Magyarország - mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai feladatellátási helyek száma 8. és év között emelkedő számot mutat. elsődleges kiszolgáló térsége Megyei Jogú Város, melynek Önkormányzata által fenntartott középfú tatási intézményekben a vizsgált időszakban (8-5 tanulócsoport, két szakközépiskolai tagintézmény szűnt meg, illetve a Tiszaparti Gimnázium a Váci Egyházmegye fenntartásába került. Míg a 8.-. években 3 középfú intézmény és feladat ellátási hely volt a városban, ez a szám /-es tanévre -re csökkent. Ezen változás hatására az elkövetkező években az érettségiző szolni fiatal száma további, de szerény csökkenést mutat 8 és között. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS

12 SZOLNOKI FŐISKOL gimnáziumban és szakközépiskolákban érettségizők arányának változása on: Iskolatípus 8. t.. Statisztika alapján/fő 9. t.. Statisztika alapján/fő. t.. Statisztika alapján/fő. t.. Statisztika alapján/fő Gimnázium Szakközépiskolák z előző tanév pályakövetési adatai alapján megállapítható, hogy: gimnáziumban végzettek közül 3 tanuló egyetemen, 5 főiskolán tanul tovább, az egyetemen továbbtanulók 7%-a választotta a pénzügyi/gazdasági szakirányt, a főiskolán továbbtanulók %-a választotta a kereskedelem/vendéglátás, illetve 3%-a a választja a gazdasági szakirányt. rendelkezésünkre álló adat azt mutatják, hogy szolni tanulók továbbtanulási terveiben nagy hangsúllyal jelennek meg az a szakirány, amelyek a kínálatában is megjelennek. már életbe lépett, illetve a következő időszakban várható jogszabályi változás a felsőtatási intézményektől kikényszerítik, hogy minél jobban nyissanak a középf felé. jó kapcsolatot ápol a középfú intézményekkel (pályaválasztási szülő értekezletek, tájékoztatók tartása, nyílt nap biztosítása stb.. téma bemutatását szemléltető táblázat az alábbi mellékletben található: 7. tábla: Középfú tatás intézményrendszere és kibocsátása az érintett régiókban 6. sz. melléklet II..5. z intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói kereslet bemutatása vonzáskörzetét 4 régió alkotja: Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-lföld, Dél- lföld. z egyes régiókból jelentkező hallgatók száma eltérést mutat képzési szint, szak és tanévek szerint. Szakenként vizsgálva megállapítható, hogy az agrár és a műszaki hez tartozó alapképzési szaknál a vonzáskörzet 3 régióra terjed ki, a kereslet nagysága alapján a következő sorrendben: Észak-lföld, Dél-lföld, Közép-Magyarország. hez tartozó alapképzési szak vonzáskörzete 4 régióból áll, a kereslet nagyságát tekintve a következő sorrendben: Észak-lföld, Dél-lföld, Közép-Magyarország, Észak- Magyarország, a felsőfú szakképzésben a jelentkezők a képzés helyszínének szűkebb vonzáskörzetéből kerülnek ki, az észak-magyarországi régióból a kereslet elhanyagolható nagyságrendű, a távtatásra jelentkezők többsége Budapesten, vagy Pest megyében lakik, de a jelentkezők lakóhelyi összetétele a távtatás rendszeréhez igazodóan egyes szakon országosan szóródik. jelentkezők életkori megoszlása képzési formánként változik. Nappali tagozatra jelentkezők döntő többsége a 8- éves korosztályhoz tartozik, de számolni kell a -4 éves jelentkezőkkel is. Levelező tagozaton a legtöbb jelentkező -4 év között van, tehát néhány évvel az érettségi után jelentkezik (vagy újra jelentkezik az intézménybe. kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel szakon magas az aránya a 3 éven felülieknek is. távtatásra jelentkezők többnyire 3 éven felüliek.. évben a főiskolára jelentkezők előképzettsége szakonként és képzési szintenként eltérő képet mutatott: a műszaki és agráren a hallgatók többsége szakközépiskolai érettségivel rendelkezik, az üzleti képzések közül a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel alapképzési szakra jellemző, hogy a jelentkezők többsége (47 % szakirányú középiskolai érettségivel rendelkezik, közel 4 százalékuk gimnáziumban tanult, és mindkét szakon magas volt a diplomás aránya ( %, a nemzetközi gazdálkodási szakon nagyon magas (68 % volt a gimnáziumban érettségizettek aránya, de a turizmus-vendéglátás szakon is meghaladta a szakirányú szakközépiskolai érettségivel rendelkezők részesedését, II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS

13 SZOLNOKI FŐISKOL a felsőfú szakképzésre jelentkezők körében a szak jelentős részénél a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők vannak többségben, kivételt képez a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ügyintéző és a reklámszervező szakmenedzser szak. felnőttképzések iránti kereslet feltárására --ben kutatást folytattunk, amely kiterjedt a rövid ciklusú képzések iránti igényekre. Főbb eredmények: a szervezetek részéről az országos előrejelzések alapján létszámbővülésre elsősorban a feldolgozóipar, bányászat, pénzügyi, biztosítási tevékenység, humán-egészségügyi, szociális ellátás, szállítás, raktározás és szakmai, műszaki tudományos, műszaki tevékenység én lehet számítani, a lakosság részéről ezzel párhuzamosan FSZ, illetve rövid ciklusú képzések iránt van kereslet, előtérbe helyezik a második szakma megszerzésére irányuló, alacsony költségű, főként munkaügyi központ által támogatott képzéseket. Keresett képzések (műszaki, szociális, egészségügyi, gazdasági. kutatók szerint az OKJ képzések versenyképességi indexe jelentősen alatta van az FSZ, illetve a diplomát nyújtó képzésnek. téma bemutatását szemléltető táblázat az alábbi mellékletekben találhatók: , 8.., 8.3. sz. táblák: z intézmény képzései iránti kereslet földrajzi kiterjedése 6., 7., és 8. számú mellékletek 9. tábla: z intézmény képzései iránti kereslet korosztályi jellemzői 9. sz. melléklet...,..,.3. sz. táblák: z intézmény képzései iránti kereslet előképzettségi jellemzői.,.,és. számú mellékletek II..6. z intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában. vizsgált időszakot fogja át a 5-3 közötti időszakra készült Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, amely a turizmus-vendéglátás alapszak, az idegenforgalmi, valamint a vendéglátó szakmenedzser szak szempontjából releváns szakpolitikai elképzeléseket tartalmazza. képzési program tartalma önálló tantárgyak, vagy tantárgyon belüli ismeretkörök formájában magukban foglalják a fő célkitűzésekben megjelenő eket (versenyképesség, életminőség, attrakciók, fogadókapacitás, hatékonyság, élménylánc, minőség. közvetített ismeretek, megszerezhető kompetenciák harmonizálnak a stratégia megvalósításához szükséges erőforrásigénnyel. stratégia önálló alfejezete a turisztikai tatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása. meghatározásra került prioritás közül a mennyiségi megközelítésről a minőségire áttérés, illetve a nemzetközi munkaerőpiac megcélzása egyezik a főiskola azon törekvésével, hogy a nemzetközi piacon szolgáltató munkaerőt képző programjait angol nyelven is kínálja. korszerű szakirányú továbbképzések szükségessége a szakpolitikában nevesítésre került. vizsgált időszak második felében hat turisztikai szakirányú továbbképzési szak került regisztrálásra, köztük az előző célt is párhuzamosan elérni kívánó angol nyelvű szak (Cultural nimation Manager. stratégia hangsúlyozza a gyakorlatorientált képzések szükségességét, amelyet a főiskola az erőforrás-ellátottága alapján (tankonyha, tanszálloda, tanétterem sikeresen old meg. Mindezek alapján a képzéseknek ez a e különösen jól illeszkedik a szakpolitikához. minőségpolitikájában kardinális helyet foglal el az agrárium, a vidékfejlesztés iránti elkötelezettségünk. vidék- és fejlesztés valamint az tatás én jelentős változás zajlanak napjainkban, melyekkel intézményünk is szeretne lépést tartani. Magyarország Kormánya a 74/ (III.8. Korm. határozattal a közelmúltban fogadta el a Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított Nemzeti Vidékstratégia - dumentumot. Nemzeti Vidékstratégia és programjai kidolgozásának alapjául az laptörvényben és a Kormányprogramban foglaltak szolgálnak, összhangban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával, illeszkedve a kiemelt nemzeti stratégiai tervekhez (például Széchenyi Terv, Széll Kálmán Terv, Semmelweis Terv, Magyary Terv, Külpolitikai Stratégia és kapcsolódva további, már meglévő átfogó és ágazati tervekhez és programhoz (például 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program, az ennek részét képező Nemzeti Természetvédelmi lapterv, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Országos Területfejlesztési Koncepció, Energiastratégia, Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, Nemzeti Erdőprogram. stratégia -ig terjedő időtávja egyrészt a benne foglalt nemzetstratégiai szintű cél megvalósítását szolgáló program ütemezett végrehajtásához, másrészt az Európai Unió Európa Stratégiájához és a kapcsolódó, II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS

14 SZOLNOKI FŐISKOL 4- közötti programfinanszírozási időszakhoz illeszkedik. Stratégia nemzeti programjai és intézkedései így összességükben azt célozzák, hogy -ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban, illetve a vidéki élet minőségében az érintettek számára is érezhető javulás következzen be a vidék természeti tőkéjének megőrzése, lehetőség szerinti gyarapítása mellett. jelenlegi célpiacán a Darányi Ignác Tervben, a Darányi Ignác Programban és a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiában megfogalmazott térségfejlesztő szerepet tudatosan felvállalva, kiemelten fontos szerepet tölt be, amelynek megvalósítását piacképes szakjaink, erős gyakorlatközpontú tatásunk, kiváló idegen nyelvű képzésünk és a térségi szervezetek igényeihez igazodó szolgáltatásaink biztosítanak. z intézmény széleskörű társadalmi és szakmai beágyazottsággal rendelkezik. Működési és beiskolázási térségéhez 4 regionális, szakmai eihez több mint 5 együttműködési megállapodás kapcsolja. Nemzetköziesítési programjának megvalósulását egy közel, döntően európai felsőtatási intézményt magába foglaló hálózati együttműködés, további európai bilaterális, valamint kínai, vietnámi, indiai, török, egyiptomi partnerekkel kötött, mintegy együttműködés szolgálja. főiskolán tatott akkreditált BSc szak közül kiemelendő a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, mezőgazdasági mérnök illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök alapképzés. jogelőd intézményben - az akkori struktúrában korát megelőző módon - már 983-ban önálló Kutató - Fejlesztő Csoport (majd később osztály alakult, amely a diszciplináris kutatáson túl a gazdaság kapcsolódó eiről kapott megbízásat is teljesítve végezte munkáját. Ezt a jól működő, és országosan is elismert hagyományt folytatja a Vidékfejlesztési Innovációs Szaktanácsadó Kutató Központ az agrár-műszaki en folyó kutatásat kiegészítve a mezőgazdasági termeléshez, illetve a tájgazdálkodáshoz, majd pedig a vidékfejlesztéshez tartozó feladatkal. jelenlegi intézeti struktúra az előzőekben már említettek alapján módot ad a tudományen belül az egyes részekhez tartozó kutatás folytatására. főiskolán belül az azonos szaket művelő tatók (beleértve az üzleti képzésen tatókat is, kutatócsoportban végzik munkájukat. szak munkatársainak részvételével megvalósuló kutatási témák az alábbiak: megújuló energiák hasznosítását célzó kutatás, agrártermeléshez és termékfeldolgozáshoz kapcsolódó kutatás, a vidéki gazdaság fejlesztésére vonatkozó kutatás. Jelentős nemzetközi szakmai kapcsolattartásra ad módot az GRRY-PURE (Európai Vidékfejlesztő Egyetemekért Egyesület, amely az Európai Bizottság tanácsadó testülete is, melynek kapcsán a szakfelelős részt vett a márciusában, Brüsszelben megtartott közgyűlésen. Ugyancsak alapító tagként vesz részt a a Közép-Kelet-Európai Vidékfejlesztő Központ munkájában, melynek keretein belül a főiskola tatói és hallgatói több, a vidékfejlesztés ére vonatkozó nemzetközi projektben vettek részt. z elmúlt években szoros együttműködés alakult ki a EUROPE DIRECT hálózat Jász-Nagykun- megyei Európai Információs Központtal. II.. KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE II... Képzési portfólió értékelés képzési portfóliójában összesen 5 szak szerepel, a képzési szinteket tekintve: alapképzés, felsőfú szakképzés és szakirányú továbbképzés. lapképzésben 8, felsőfú szakképzésben 5, szakirányú továbbképzésben 6 szakon nyújtunk tanulási lehetőséget. Képzési ek szerint alapképzésben és szakirányú továbbképzésben, műszaki és agrár en tatunk. képzési formát vizsgálva alapképzésben nappali, levelező és távtatási, szakirányú továbbképzésben levelező, míg felsőfú szakképzésben nappali és levelező képzési formát kínálunk. Felnőttképzésben moduláris OKJ szakmákban rendelkezünk képzésindítási engedéllyel, azonban az indított képzésekben ezek aránya minimális. meghirdetett képzések összetételét tekintve növekedett a felsőfú szakképzési és a szakirányú továbbképzési szak aránya. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 3

15 SZOLNOKI FŐISKOL Ennek a, hogy a vizsgált időszakban több új felsőfú szakképzési szakot és szakirányú továbbképzési szakot dolgoztunk ki, míg az alapképzésben kínálatunk nem változott. Utóbbi finanszírozási ra vezethető vissza. szakjainkon tanuló hallgatók létszáma a 9- közötti időszakban csökkent, annak mértéke szakonként eltérően alakult. gráren a képzési portfólióban 3 alapképzési szak szerepel, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari agrármérnöki, Mezőgazdasági mérnöki. Ezen képzések iránt a vizsgált időszakban jelentősen csökkent a kereslet, két szakon (gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, mezőgazdasági mérnöki az utóbbi évben nem tudtunk nappali tagozatos képzést indítani, annak ellenére sem, hogy a mezőtúri képzési helyszínhez viszonyítva - infrastruktúra szempontjából - kedvezőbb körülmények között, on folyik az tatás. Így e két szak hallgatói létszáma rendkívül alacsony. mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök képzésre jelentkezők létszáma szintén csökkent, azonban kisebb arányban, mint a másik két szakon. szakon folyó képzés a Képzési Kimeneti Követelményeknek megfelelő, az agrárszak párhuzamos akkreditációja során -ben mindhárom szakot akkreditálta a MB. Magyarország gazdaságfejlesztési koncepciójában a mezőgazdaság kiemelt szerepet kap, reméljük, hogy ez a főiskola képzései iránt is növelni fogja a keresletet.. évi jelentkezési adat javulást körvonalaznak. Erősségek: mezőgazdasági vállalkozás fejlesztésének támogatása, képzés állami finanszírozása, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szak kapcsolódása a műszaki hez; Gyengeségek: csökkenő létszám, gyenge piaci pozíció. Műszaki en a műszaki menedzser szakjának hallgatói létszáma a vizsgált időszakban emelkedik, azonban az intézmény összes alapszakjához viszonyítva alacsony részarányú. Örvendetes, hogy a szak munkaerő-piaci megítélése javul és a hallgatók érdeklődnek az intézmény képzése iránt. Sajnos ennek ellenére a piaci részesedés csökkent, azonban a műszaki képzés állami támogatottsága feltehetően ezt mérsékelni fogja. 9- között a levelező tagozatos képzés iránt jelentősebb volt a kereslet, mint nappali tagozaton. főiskolai, kifutó képzésben tanulók száma alacsony. szak akkreditációs eljárása a következő tanévben ütemezett. Erősségek: hallgatói létszám emelkedése, műszaki képzés állami támogatása, piaci kereslet növekedése; Gyengeségek: kevés hallgató, alacsony piaci részesedés. Gazdaságtudomány en kereskedelem és marketing alapképzési szakon -ben 63 fő tanult, így ez a szak a legnagyobb létszámú szakja. 9- között a hallgatói létszám 5 százalékkal csökkent, amely elsősorban az állami támogatású hallgatók létszámának mérséklődésből adódott. Megjegyzendő, hogy a vizsgált időszakban az első évre beiratkozó állami támogatású nappali tagozatos hallgatók száma szinte azonos volt, a csökkenés azzal magyarázható, hogy a képzési időn túli hallgatók többsége befejezte tanulmányait. szakra jellemző, hogy az állami finanszírozásban a felvételi ponthatár az intézmény szakjai között a legmagasabb volt. Ezt részben ellensúlyozta, hogy a költségtérítéses hallgatók száma -ben a bázishoz viszonyítva (9. szinte alig változott (9. piaci részesedés -ben nappali tagozaton 4 %, levelező tagozaton 4 %, távtatási formában % volt. Egyértelműen pozitív eredményként értékelhetjük, hogy -ben és -ben keresztféléves képzést tudtunk indítani távtatásos és levelező képzési formában. szakon a hallgatók 3 százaléka nappali, 7 százaléka részidejű képzésben vesz részt, százalékuk állami támogatásban tanul, míg 8 százalékuk költségtérítést fizet. kifutó kereskedelmi szakon -ben 5 fő folytatott tanulmányat, többségében levelező és távtatásos képzésben. szakmai tantárgyak gondozását végző szaktanszéken jelenleg 6 tató rendelkezik tudományos fozattal és fő PhD-védés, míg egy fő PhD-szigorlat előtt áll. Erősségek: standard kereslet a költségtérítéses képzés iránt, részidejű képzések keresettsége, keresztféléves képzések indítása, távtatás iránti standard kereslet, tudományos fozattal rendelkező tatók magas száma; Gyengeségek: nappali tagozatos hallgatók létszámának csökkenése. nemzetközi gazdálkodás szakon -ben 59 fő folytatott tanulmányat. 9- között a létszám 5 százalékkal csökkent, amely elsősorban a nappali tagozatos, állami finanszírozású hallgatókra volt jellemző. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 4

16 SZOLNOKI FŐISKOL z állami finanszírozású képzés ponthatára nagyon magas volt, amelynek eredményeként a főiskolára kevés hallgató jutott be. nemzetközi gazdálkodás szakon szintén nagyon erős a verseny, a főváros szívóhatása erőteljesen jelentkezik. szak piaci részesedése -ben nappali tagozaton magyar nyelvű képzésben 3 %, angol nyelvűben 9 %, míg levelező tagozaton 6 %. Pozitívumként értékelhetjük, hogy a szakon -ben keresztféléves, levelező tagozatos képzést is indítottunk. szakon tanulók 54 százaléka nappali tagozatos hallgató, míg 46 százalékuk részidejű képzésben vesz részt, többségében költségtérítéses finanszírozási formában tanulnak. kifutó külgazdasági szakon -ben még 33 hallgató folytatott tanulmányat, többségében levelező és távtatási formában. Erősségek: angol nyelvű képzés, nappali tagozatos hallgatók magas részaránya, költségtérítéses képzések iránti kereslet; Gyengeségek: hallgatói létszám csökkenése. pénzügy és számvitel alapképzési szakon -ben 568 fő tanult, 9- között a hallgatói létszám százalékkal növekedett, amely a kereslet növekedésének és többi szakhoz viszonyított alacsonyabb felvételi ponthatárnak tudható be. szakon erős a verseny, az országban s intézményben folytatnak hasonló képzést. piaci részesedés -ben nappali tagozaton 4 %, levelező tagozaton 4 %, és távtatási formában % volt, amely a bázishoz viszonyítva nappali tagozaton csökkent, míg levelező tagozaton és távtatásban növekedett. Egyértelműen pozitív eredményként értékelhetjük, hogy -ben keresztféléves képzést tudtunk indítani levelező képzési formában. -ben a szak hallgatóinak 4 százaléka nappali, 6 százaléka részidejű képzésben vett részt, 9 százalékuk állami támogatásban tanul, míg 7 százalékuk költségtérítést fizet. kifutó képzéseinken -ben 5 fő folytatott tanulmányat, többségében levelező és távtatásos képzésben. szakmai tantárgyak gondozását végző szaktanszéken jelenleg 7 tató rendelkezik tudományos fozattal és 3 fő dtori képzésben vesz részt. Erősségek: hallgatói létszám növekedése, standard kereslet a költségtérítéses képzések iránt, tudományos fozattal rendelkező tatók magas száma, keresztféléves képzés indítása; Gyengeségek: nappali tagozatos képzés piaci részesedésének csökkenése. turizmus-vendéglátás alapképzési szak hallgatóinak létszáma -ben 58 fő volt, amely a bázis időszakhoz (9. év viszonyítva 6 százalékkal csökkent. csökkenés elsősorban a nappali tagozatos, állami támogatású hallgatók számának csökkenéséből ered. Utóbbi a felvételi ponthatár emelkedésének tudható be. szakon a verseny egyre erősödik, az országban s intézményben kínálnak hasonló képzést. szak piaci részesedése nappali tagozaton csökkent, míg a részidejű képzési formában közel állandónak mondható. szak iránti jelentős keresletet mutatja, hogy -ben levelező tagozaton keresztféléves képzést tudtunk indítani. szakon tanuló hallgatók 6 százaléka nappali tagozaton, 9 százaléka levelező tagozaton és százaléka távtatási formában végzi tanulmányait. -ben a hallgatók 3 százaléka állami támogatásban részesült, míg 7 százalékuk költségtérítést fizetett. szakon angol nyelvű képzés is folyik, amely évenként egyre stabilabb létszámmal indul, hozzájárulva a hallgatók munkaerő-piaci esélyeinek javításához. kifutó idegenforgalmi és szálloda, valamint vendéglátás és szálloda szakon összesen 5 hallgató tanul, többségében részidejű képzésben. szaktanszék 4 tudományos fozatú tatóval rendelkezik, az tatás elismertségét jelzi, hogy a szak a felsőtatási rangsorban a. helyet foglalja el. Erősségek: angol nyelvű képzés, nappali tagozatos hallgatók magas részaránya, költségtérítéses képzések iránti kereslet, országos elismertség; Gyengeségek: hallgatói létszám csökkenése. főiskola által végzett munkaerő - piaci kutatás igazolják az üzleti képzések iránti magas keresletet, amelyet jól bizonyít az a tény, hogy végzett hallgatóink közel 7 százaléka a tanulmány befejezése után 3 hónapon belül elhelyezkedik. szervezetek szerint a végzett hallgatók teljesítménye és a vállalat által kiemelten fontosnak tartott kompetenciák összhangban vannak, a hallgatók munkájának és tudásuknak beválása megfelelő. Felsőfú szakképzés szintjén a Főiskolán -ben 5 hallgató vett részt felsőfú szakképzésben, 8 százalékuk üzleti, 8 százalékuk pedig agrár, illetve műszaki en tanult. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 5

17 SZOLNOKI FŐISKOL E képzési szak keresettsége eltérő. z üzleti szak hallgatói létszáma a vizsgált időszakban 4,4 százalékkal növekedett, míg az agrár-műszaki eken 5 százalékkal csökkent. -ben a bázishoz viszonyítva a hallgatók létszáma a képzés első éveiben már indított szakon csökkent, azonban új szak bevezetésével az összes létszámot emelni tudtuk. z agrárképzések iránti kereslet többnyire elenyésző, míg a műszaki képzéseké emelkedett. következő szak kivezetésének lehetősége mérlegelendő. web-programozó, gépipari mérnökasszisztens, mezőgazdasági mérnök téma bemutatását szemléltető táblázat:. tábla: Képzési kínálat - 3. sz. melléklet. tábla: Képzési kínálat Dtori iskola Tudományág Telephely Munkarend Finanszírozási Jelentkezők száma Hallgatói összlétszám forma 9 9 NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR II... szakmai gyakorlati képzés értékelése /. tanévben megújította a szakmai gyakorlat rendszerét. Ennek előzményeként olyan kutatást végeztünk, amely kiterjedt a munkaerő-piaci elvárás feltárására és az intézményben folyó jelenlegi szakmai gyakorlati rendszer vizsgálatára. z elemzés során megállapítottuk, hogy a /. tanévet megelőzően a szakmai gyakorlat szervezése és lebonyolítása szakonként eltérő rendszerben és ütemezésben történt, amelynek szakmai szempontjai nem voltak egységesek. munkaerő-piaci kompetenciaelvárás feltárására irányuló kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a szakmai gyakorlat rendszerét célszerű jobban strukturálni és a vállalati elváráskal összhangba hozni. szakmai gyakorlat átalakítása több lépcsőben történt. /. tanév tanterveinek módosítása során olyan unikális szakmai gyakorlati rendszer alapjait raktuk le, amely többszintű, tartalmilag a munkaerő-piaci kompetencia-elváráshoz igazított szakmai gyakorlatot eredményezett minden alapképzési szakon. E rendszer egymásra épülő szintjei biztosítják a Képzési Kimeneti Követelményekben meghatározott, és a munkaerőpiac által elvárt kompetenciák megszerzését az alábbi szinteken: szakmai kompetenciák részeire koncentráló szaklabor/kabinet/tanműhelyi gyakorlat, elméleti és gyakorlati ismeretek vállalati alkalmazását biztosító vállalkozásnál, szervezeteknél letöltött gyakorlat, konkrét vállalat szakmai tevékenységének megismerésére és abban történő aktív részvételre irányuló komplex, összefüggő vállalati szakmai gyakorlat. szakmai gyakorlat infrastrukturális és humánerőforrás feltételeit a partner szervezeteivel együtt biztosítja az alábbiak szerint: szakmai gyakorlat célja, hogy adott alapképzési szak alapvető tevékenységelemeit a kontaktórákon kívül, szimulált szakmai környezetben, szakemberek által irányítottan végezzék el. Ennek helyszínét az intézmény biztosítja, minden szak rendelkezik szakspecifikus szaklaborral, kabinettel, vagy tanműhellyel, amelynek infrastruktúrája folyamatosan fejlesztett. fejlesztés finanszírozási forrásai: EU-pályázat, szakképzési hozzájárulás, vállalkozás által rendelkezésre bocsátott segédanyag, saját forrás. szakmai gyakorlat során a hallgatók tevékenységének irányítását belső és külső forrásból biztosítjuk. z intézményben tatói, tanári, szaktatói munkakörben vállalati, vállalkozói szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkező kollégák dolgoznak, akik képesek a hallgatók szakmai gyakorlatának irányítására. Ennek hiányában, vagy speciális téma esetén külső szakembert kérünk fel. z intézmény üzleti képzéseinél jelenleg 6 szaklabor, kabinet biztosítja a fenti feladat ellátását, valamint egy új szaklabor kivitelezési munkálatai jelenleg folynak. szaklabor korszerűen felszereltek, informatikai eszközökkel és internet eléréssel rendelkeznek, a szakmai gyakorlathoz szükséges szoftverek és eszközök rendelkezésre állnak. rendelkezik tangazdasággal, ahol az agrár képzési szakon tanuló hallgatók részekhez kötődő gyakorlatot és komplex termelési, illetve gazdálkodási gyakorlatot is folytathatnak. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 6

18 SZOLNOKI FŐISKOL vállalkozásnál és nonprofit szervezeteknél letöltendő szakmai gyakorlat feltételeinek biztosítása érdekében szakmai gyakorlóhelyi hálózat létrehozására, bázis gyakorlóhelyek kialakítására került sor. szakmai gyakorlóhelyi hálózathoz tartozó szervezetek e rendszer kialakítása előtt együttműködési megállapodás alapján, vagy alkalmi jelleggel fogadták a hallgatókat és biztosították a gyakorlat tárgyi és személyi feltételeit. z új rendszerben törekszünk arra, hogy hallgatóink olyan szakmai gyakorlóhelyeken dolgozzanak, amelyek hosszú távú együttműködési megállapodás keretében is vállalják a feltételek biztosítását. z új szakmai gyakorlati rendszernek megfelelő, tartalmilag is megújított együttműködési megállapodás megkötése folyamatban van, amely intézményi szinten mintegy db új vagy felülvizsgált megállapodást jelent a Gazdasági Tanács és a Szenátusa által elfogadott lista alapján. z új szakmai gyakorlati hálózat kialakításához jelentős támogatást jelent a Munkaerő- és képzéspiaci Paktum, amely a és a Közép-Kelet-Magyarországi térség munkaerő-piaci és képzéspiaci szervezeteinek, szakmai szervezeteinek, kiemelt vállalkozásainak együttműködését magában foglaló dumentum. bázis gyakorlóhelyek olyan vállalkozás, amelyekkel az intézménynek több éve együttműködési megállapodáson alapuló kapcsolata van, az intézmény tevékenységüket jónak ítélte meg és az elvárt kompetenciák elérését mindig aktívan és hatékonyan támogatták. jelenleg 8 bázis gyakorlóhellyel működik együtt, ahol a szakmai gyakorlat standard elemeinek megvalósulása a szakspecifikus sajátosság mellett is biztosított. bázis gyakorlóhelyet biztosító vállalkozás számára, hallgatóink munkavégzésének színvonalát növelendő, informatikai eszközkihelyezést biztosítunk. bázis gyakorlóhelyeken a szakmai gyakorlat lebonyolítását mentor és patrónus támogatják. főiskola és a bázis gyakorlóhelyet biztosító vállalkozás/szervezet kapcsolatát az együttműködési megállapodásban foglaltak szabályozzák. mentori tevékenység célja, hogy segítse a főiskolával együttműködő szervezeteknél folytatott (külső szakmai gyakorlat főiskolai követelményrendszer szerinti eredményes lebonyolítását, különös tekintettel a hallgatói kompetenciák fejlesztésére, a szakképzési sajátosság, valamint az egyes alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazott elvárás figyelembe vételével. mentor a szakmai gyakorlat helyszínét biztosító vállalkozásnál személyesen győződnek meg a szakmai gyakorlat feltételeinek meglétéről, a gyakorlatfelelősi feladatot ellátó személlyel szoros kapcsolatot fenntartva tényleges tapasztalatot szereznek adott szervezet adottságairól, a gyakorn kiválasztásának sajátosságairól, a hallgatók beilleszkedését és szakmai fejlődését elősegítő vállalati módszerekről és lehetőségekről, a hallgatói gyakorlat főiskolai gyakorlati tájékoztatóban foglalt elvek, követelmények és kompetencia-elvárás szerinti lebonyolításáról. mentort a szaktanszék vezetője jelöli ki. patrónusi tevékenység célja, hogy a főiskolával együttműködő szervezeteknél folytatott, kompetenciák megszerzését célzó szakmai gyakorlat hatékonyságát növelje azáltal, hogy a patrónus (vállalati szakember a gyakorlatfelelősnél nagyobb felelősséggel és hatáskörrel irányítsa, koordinálja és ellenőrizze a hallgató tevékenységét. patrónus feladataikat a munkahelyi vezető irányításával, a főiskola szakembereivel (gyakorlatszervező, főiskolai mentor együttműködve végzik. patrónus ismerik a szak tantervben előírt gyakorlati rendszerét, javaslatat tesznek annak korszerűsítésére. Részletesen ismerik a szak gyakorlati tájékoztatóját, különös tekintettel a szakmai gyakorlat tartalmára, szakmai követelményeire, kompetenciafejlesztési feladataira, valamint a szakmai gyakorlatot biztosító gazdálkodó szervezet gyakorlat lebonyolításával összefüggő feladataira. Kapcsolatot tartanak az illetékes főiskolai kontaktszemélyekkel, egyeztetik a főiskolai gyakorlati tájékoztató szerinti gyakorlat megvalósításának lehetőségeit, a gyakorn számára programot állítanak össze és annak megvalósítását folyamatosan segítik. szakmai gyakorlat szervezése, lebonyolítása és ellenőrzése az intézményben egységes elvek alapján az alábbiak szerint történik: szakmai gyakorlat szervezése a gyakorlatszervezői munkakört ellátó személy feladata; szakmai gyakorlat annak jellegétől függően szaklaborban, tanüzemben, tangazdaságban, tanszállodában, tanétteremben, kabinetben, a szakmai gyakorlóhelyi hálózatához tartozó vállalkozásnál, intézménynél, bázis gyakorlóhelyen, illetve egyéb, a szakfelelős/tanszékvezető által engedélyezett helyen tölthető le; II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 7

19 SZOLNOKI FŐISKOL szakmai gyakorlat lebonyolítását mentor segítik, a mentorálási tevékenységet végző személyt a szakfelelős tanszék vezetője jelöli ki. bázis gyakorlóhelyeken a hallgatók munkavégzését patrónus segítik; szakmai gyakorlat szabályozása a szakmai sajátosság figyelembe vételével a szaktanszékek által elkészített és nyilvánosságra hozott Szakmai gyakorlati tájékoztatóban történik; Szakmai gyakorlat szervezése, lebonyolítása, ellenőrzése és értékelése céljából a következő dumentum használata kötelező : szakmai gyakorlati tájékoztató, együttműködési megállapodás (általános és bázis gyakorlóhelyi, gyakorlóhelyi adatbázis, gyakorlati beosztás, fogadónyilatkozat, jelenléti ív, gyakorlati igazolás, gyakorlati napló, gyakorlati ellenőrzési napló, mentori jelentés, patrónusi értékelés, kérdőív I. (a gyakorlat hallgatók általi értékelése, kérdőív II. (a gyakorlat szervezetek általi értékelése. szakmai gyakorlat rendszere a felsőfú szakképzési szakon hasonló, azonban a tanulmány rövidebb ideje miatt csak kétszintű gyakorlatot szervezünk (szaklabor gyakorlat, vállalati gyakorlat. vállalati gyakorlat szervezése hasonló elvek alapján történik. műszaki menedzser képzés szaklabor hátterét jelenleg a Műszaki Szakközép- és Szakiskola korszerű tanműhelyei és szaklaborjai, valamint az üzleti képzések szaklaborjai adják. főiskola a telephelyeken is biztosítja a rendszer elemeinek működését, Budapest és Kiskunfélegyháza feladat-ellátási helyen a gyakorlat szervezése hasonló rendszerben folyik. szakmai gyakorlat rendszerének munkaerő-piaci elváráshoz igazodó innovációja, valamint a szakmai gyakorlat infrastruktúrájának korszerűsítését célzó fejlesztés a TÁMOP-4../-//KONV--9 azonosító számú Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Főiskolán pályázat keretében történt. fejlesztés során nagy hangsúlyt fektettünk a szakmai gyakorlat értékelésen alapuló innovációjára. z értékelés módszerei: mélyinterjú a kiemelt szakmai gyakorlóhelyek vezetőivel, nemzetközi szintű jó gyakorlat keresése, szakértői tevékenység, komplex értékelés (tanulmány. z új gyakorlati rendszerben a korábbi, alapvető kompetenciák elérésének feltárását célzó informálódás mellett az értékelés új formáit vezettük be (mentori jelentés, patrónusi értékelés, kérdőív I., kérdőív II., amely ISO dumentum. II..3. Felnőttképzési tevékenységek értékelése felnőttképzési tevékenység több képzési szinten és képzési formában (nappali és levelező tagozat folyamatosan folyik, tanulási lehetőséget kínálva a diplomával már rendelkezőknek, a munkaviszony melletti továbbképzésre iratkozni szándékozóknak, a felsőtatáson kívüli szakképzettséget szerezni vágyóknak és a leendő, illetve jelenlegi főiskolai hallgatóknak. Mindhárom tudományhez kapcsolódnak képzések. Ezek egy része regisztrált (OH, FT, vagyis képzési és kimeneti követelmények, vagy előre rögzített program alapján történik, másik részük a piaci igényeken alapuló rövid ciklusidejű, képzettséget nem adó, kompetenciafejlesztő tanfolyam formájában valósul meg, amelyek programja a résztvevők igényeinek megfelelően kerül kialakításra. Ez rendkívüli rugalmasságot igényel a kínálat kialakításában, amely sikeresen a nyelvi és más felkészítő tanfolyam, valamint a Go - Card tanfolyam keretében valósul meg sikeresen. szakképesítést nyújtó tanfolyam formalizált rendszerének jelentős hagyományai vannak a főiskolán, a keresettség azonban csökken. belső tanfolyam rendszere, a hallgatói teljesítmények utókompenzálására indított felzárkóztató, vagy az előkompenzációs szerepet betöltő nyelvvizsgára készítő tanfolyam folyamatosak. vállalkozás számára alkalmi jelleggel indított - főként nyelvtanfolyam - élő és működő kapcsolatot igazolnak a munkaerőpiaccal. Rendszeresen visszatérő tanfolyamat bonyolít a főiskola az agrárium szereplői számára egyrészt kötelező továbbképzési jelleggel, másrészt az egyéni fejlődésük, a piaci alkalmazkodás elősegítése céljából. népszerűség, keresettség csökkenése a hallgatói létszám alakulásán keresztül követhető. Okának egyrészt a kétciklusú felsőtatás bevezetése tekinthető, az alapképzés után a master szintet választják a szakirányú továbbképzések helyett a végzettek, míg a hagyományos főiskolai képzés esetében gyakoribb volt a posztgraduális végzettség igénye. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 8

20 SZOLNOKI FŐISKOL Míg a hagyományos főiskolai képzés esetében a második szakiránynak megfelelő tananyagot már szakirányú továbbképzés keretében sajátította el a hallgató, addig jelenleg élnek a hallgatói jogviszony előnyeivel és elvégzik ténylegesen második szakirányként a kívánt kurzusat. Figyelembe véve ezt a megváltozott gyakorlatot, a hallgatói létszám csökkenése a szakirányú továbbképzéseken nem olyan mértékű, mint azt a nappali és levelező tagozaton is tapasztalt jelenség előrevetítette. képzési kínálat sszínűnek tekinthető, különösen a meghirdethető szakirányú továbbképzések esetében. képzések többsége azonos szakmai, de változó alapozó tartalommal, szakirányú diplomával már rendelkezők és nem rendelkezők részére is kiajánlásra kerül diplomás szakreferensi, szakemberi, illetve szakközgazdászi és szakmérnöki képesítést kínálva. -ben a 6 meghirdethető szakirányú továbbképzési szak csaknem mindegyike közvetve vagy közvetlenül kapcsolódott az alapszakhoz. z tatási infrastruktúra a Campus műszaki felszereltségéből következően a képzések számára rendelkezésre áll. z tatói kapacitás egy részét alkotják csak a főiskola tatói, az alapképzésnél nagyobb arányban jelennek meg a vállalati szféra prominensei a gyakorlati tapasztalat átadása érdekében. Mind az indított program száma, mind a kurzuslétszám, vagyis a képzések keresettsége csökkent az utóbbi években. Ez mind a keresleti, mind a kínálati oldalon egyrészt gazdasági ra vezethető vissza. potenciális hallgatók rendkívül ár - érzékenyek, a versenytársak alacsonyabb áron kínálták képzéseiket, így egyfajta elszívó hatás érvényesült. -ben követő árképzéssel próbáltuk a folyamatot megfordítani. felnőttképzés alkalomszerűen, de visszatérően indított szaktanfolyami jellegű képzései az agrárszektor fiatal mezőgazdasági termelőknek szóló, az agrár környezetgazdálkodással foglalkozó és a Natura -es ekhez kapcsolódó program. Több helyszínen (Püspökladány, fedte le a főiskola a képzési igényeket. z alap- és középszintű szakmai en a térségben számos képző intézmény kínálja programjait, jelentős verseny alakult ki. képzési piac olyannyira túlkínálatossá vált, hogy ennek hátrányait a főiskola nem tudja leküzdeni. Saját hallgatóink igényei nem érik el a kurzusindítás alsó szintjét, a főiskolán kívüli piac pedig csaknem teljesen lefedett, így az együttműködést, mint megoldást választottuk, sikeresen képzünk mérlegképes könyvelőket a főiskolán más képző szervezésében, lehetőséget nyújtva a képzettség megszerzésére saját hallgatóinknak. felsőfú szakmai képzések, és így a felsőfú felnőttképzés is a főiskolára koncentrálódik a térségben. képzési piac szereplői közül néhány folytat ilyen szintű, speciális képzést (adótanácsadó. Piaci előnyünket azonban a kereslet alacsony volumene miatt nincs alkalmunk kihasználni. Ennek következtében összességében az intézmény felnőttképzési piaci részesedése alacsony. Folyamatban lévő képzésfejlesztéseink azonban bíztatóak. rövid ciklusidejű képzések én egyedi kínálati elemekkel jelent meg a főiskola. Sikeresnek értékelhetők mind a Pénzügyi közvetítői hatósági vizsga letételét célzó tanfolyam, mind a túravezetői tanfolyam. folyamatosság azonban a keresleti korlát miatt nem biztosítható. képzések térítési díja előkalkuláció alapján kerül meghatározásra, majd a program lezárulásával utókalkuláció készül. Mivel a tanfolyam fedezeti pontja mindig meghatározásra kerül, a minimális létszámnál kevesebb jelentkező esetén nem indulnak a meghirdetett kurzus. tevékenység rentabilitása biztosított különösen azért is, mert a szervezeti átalakulás során csökkentett humán erőforrással a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ részeként látják el a munkatársak a felnőttképzés adminisztrációs és szervezési feladatait, míg a szakmai tevékenységet a szakfelelős tanszék végzi. képzések értékesítési hatékonyságának javítása jelentkezik jövőbeni rövid távú feladatként. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 9

21 SZOLNOKI FŐISKOL téma bemutatását szemléltető táblázat: 3. tábla: Képzési kínálat és képzési program keresettsége Felnőttképzési program Képzési időtartam (óra Beiratkozott létszám (fő Árbevétel (m Ft Végzettség piaci relevanciája (iparág Nyelvtanfolyam (külső,belső ,775,63 5,59,967 NR Pénzügyi közvetítői hatósági képzés, vizsga 6 34,5 pénzügyek Tűzvédelmi szakvizsga felkészítő 9 6,4895,9 NR Könnyűgépkezelői tanfolyam 3 5 8,65,65 ipar Zöld könyves tanfolyam 3,7 mezőgazdaság Natura kifizetések 4 8,54 mezőgazdaság Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása grárkörnyezetgazdálkodási tanfolyam 4,6 mezőgazdaság 4 35,63,378 mezőgazdaság Go-card ,9,3355,685,55 NR EU szakértő 9,8,3*,6* külkereskedelem Külkereskedelmi irányítás,3597,585*,69* külkereskedelem Pénzügyi, adó, illeték, vám 8,5875,95,8* pénzügyek Pénzügyi, adó, illeték, ellenőrzés 8 9 3,795 5,367,8646,749 pénzügyek Marketingkommunikáció 7,764,575* Nemzetközi szállítmányozás szakértő Vállalati irányítás és kontrolling szakközgazdász/szakértő Gazdaságvédelmi szakközgazdász/szakértő Pénzügy, adó és adóeljárás szakközgazdász/szakértő Pénzügy, adó és ellenőrzés szakértő belkereskedele m 3 3 5,846 3,475 külkereskedelem / ,566 3,93 7,38 pénzügyek /3 9 3,35,6945 igazságszolgáltat ás /3 3 6,95,84,66 pénzügyek 3 6 5,638, pénzügyek Épületgépész szakmérnök ,695 4,458 3,54 3,954 ipar Környezetgazdálkodási szakmérnök lternatív energetikai szakmérnök 6 6,7,5,8* mezőgazdaság 6 3 7,495,95 3,575 ipar Hulladékgazdálkodási szakmérnök 6,65,75* mezőgazdaság Minőségügyi szakmérnök ,5 3,36,47* ipar 3/ Gyalogtúra vezető tanfolyam 4/ Horgász túravezető tanfolyam 5,6 mezőgazdaság 3,376 mezőgazdaság Nehézgépkezelő 5/8 3 8,65 mezőgazdaság ranykalászos gazda 6/ ,6 mezőgazdaság Wolfram elektródás hegesztő 7 5,9 ipar Vontatóvezetői tanfolyam 96,98 mezőgazdaság Ezüstkalászos gazda / ,6 mezőgazdaság Európai Logisztikai Men. 3/8 64, külkereskedelem Zöld könyves méregrakt. 8/8,7 mezőgazdaság Közgazdaságtan-Matematika felkészítő *Megjegyzés: halasztott befizetés ,86355,,87,594 NR II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS

22 SZOLNOKI FŐISKOL II..4. Képzésfejlesztési tevékenység értékelése Főiskolán a képzésfejlesztési tevékenység tudatosan tervezett és szabályozott formában és tartalommal történik. képzésfejlesztés alapja az intézményi stratégia, amelynek megvalósítását jelentősen befolyásolják, utóbbi években inkább korlátozzák a környezeti hatás, ezért a képzésfejlesztés gyakorlatát annak szervezete, folyamata és eredményei alapján is célszerű áttekinteni. képzésfejlesztés az akkreditációs és képzésfejlesztési rektorhelyettes irányításával történik, aki koordinálja az érintett szervezetek és személyek (tanszékek, szakfelelősök, Oktatásfejlesztési Bizottság, Kompetencia Tanács, tatók, hallgatók kapcsolódó tevékenységét. képzésfejlesztés folyamata: folyó képzések értékelése, környezeti információk beszerzése és elemzése, képzésfejlesztési javaslat kidolgozása, javaslat értékelése, képzésfejlesztési határozat, képzések indítása. képzésfejlesztés ei: képzési portfólió fejlesztése, képzések tartalmi és módszertani fejlesztése. képzésfejlesztést befolyásoló környezeti tényezők változása miatt az intézmény olyan gyakorlatot alakított ki, amely szervezett és szabályozott formában biztosítja az innovációt. folyó képzések tartalmának és módszereinek felülvizsgálatára minden évben sor kerül, ennek konkrét megnyilvánulásai: hallgatói vélemények rendszeres gyűjtése és értékelése az tatók hallgatói véleményezésével egyidejűleg, tatók általi kurzusértékelés (félévente, szakfelelősi értékelés (tanévenként, tanszéki értékelés (tanévenként, szakmai gyakorlati helyet biztosító vállalkozás értékelése a képzés gyakorlati hasznosulásáról, Oktatásfejlesztési Bizottság beszámolója, záróvizsga bizottság elnökeinek értékelése. képzési szintek és képzési formák eltérő szükségleteinek felmérését a kialakított rendszer jól kezeli, de speciális értékelési módszereket is alkalmazunk. távtatási formában tanuló hallgatók a kurzus végén értékelik a konzultációk rendszerét és az önálló tanulást támogató tantárgyi kalauzt. képzésfejlesztést jelentősen támogatják a szekunder jellegű, a versenytársak képzési kínálatára vonatkozó elemzések, valamint azon primer kutatás, amelyek képzéseink hasznosulását, a hallgatók beválását vizsgálják. -ben EU-pályázat keretében a munkaadók és a munkavállalók körében kiterjedt kutatást végeztünk, melyben kiemelten képzéseink munkaerő-piaci igényekhez és az elvárt kompetenciákhoz való illeszkedését vizsgáltuk, és amely kiegészült a folyó képzések iránti kereslet feltárásával. z információk alapján kerül sor a képzésfejlesztési javaslat kidolgozására, amely a szakfelelősök, tanszékvezetők hatáskörébe tartozik. z Oktatásfejlesztési Bizottság tárgyalja a javaslatot, vizsgálva annak hatását a képzésfejlesztésre, valamint megvalósíthatóságát. bizottság pozitív állásfoglalása után a képzési portfóliót érintő javaslatot annak súlyától függően a Kompetencia Tanács (szakértői fórum elé terjesztjük, amely véleményezi azt és módosító javaslatat fogalmaz meg. dott képzésfejlesztési javaslat az azt támogató szenátusi határozat után kerülhet bevezetésre. 9 és között 5 új felsőfú és szakirányú továbbképzési szak került kidolgozásra és meghirdetésre, új alapképzési szakot dolgoztunk ki, amely azonban finanszírozási forráshiány miatt nem került benyújtásra. folyó képzések tartalmi és módszertani (minden indított alapképzési és felsőfú szakképzési szak vonatkozásában fejlesztésére 3 alkalommal került sor, az hatékonysága a hallgatói eredményekben még nehezen mérhető. z agrár szak akkreditációjakor a képzésfejlesztést a MB a szak támogatásával pozitívan értékelte. MB által javasolt tartalomfejlesztésre júniusában kerül sor. z tatáshoz szükséges jegyzetek, segédanyag, eszközök a hallgatók rendelkezésére állnak ( szakkönyvtár, Perfekt könyvesbolt. tantárgyi program folyamatosan megújuló szakirodalom jegyzéket tartalmaznak, a szakfelelősök és a tanszékvezetők rendszeresen ellenőrzik a felhasználható szakirodalom aktualizálását. z intézményben az tatók jegyzetírási igényét az Oktatásfejlesztési Bizottság bírálja el, az új jegyzet megírása után azt általában az intézmény adja ki. z üzleti képzéseknél a távtatási tanulási módszereket ún. tantárgyi és tutori kalauzat készítünk. Előbbi a tananyag feldolgozását támogató feladatkal, és az megoldásaival lépésről lépésre vezeti végig a hallgatókat a tananyagon, míg utóbbi az önálló feladatmegoldás javításának standardizáltságát biztosítja. kalauz szerkezete és formája egységes, a hallgatói, tatói vélemények és az elért érdemjegyek igazolják a tanulástámogatás ezen formájának hatékonyságát. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS

23 SZOLNOKI FŐISKOL képzések módszertani fejlesztésének feltétele a korszerű, gyakorlatorientációt előtérbe helyező, kompetenciák fejlesztésére irányuló tatási módszerek megismerése és követése. Erre lehetőséget ad a tanszéken belüli hospitálás, illetve óralátogatás, amelynek mértékét a jövőben fozni kell. z intézmény lehetőséget biztosít tatók nemzetközi tapasztalatszerzésére, tanulmányutakra, amelyek az tatási módszerekben is hasznosulnak. 9 - között az intézmény tatói több olyan külföldi tanulmányúton vettek részt, amelyek az tatási módszerek tanulmányozását kiemelten kezelték. z tatók kutatási eredményeiket rendszeresen publikálják. z alkalmazott kutatás és alapkutatás eredményei jól kapcsolódnak a gondozott, illetve tatott tárgyakhoz. kutatási eredmények nyilvánosságára és hallgatók általi elérhetőségére a Economica című tudományos folyóirata is lehetőséget biztosít. z intézmény által működtetett, a hallgatók felé nyitott fórum, rendezvények is segítik a kutatási eredmények megismerését (Kutatók Éjszakája, Marketing Klub. hallgatók előrehaladásának és teljesítményének mérése és értékelése egyrészt a számonkéréskor történik, másrészt annak eredménye a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ (TOK munkatársainak tevékenységében mérhető (ellenőrzés, értékelés, tanácsadás. z tatás menedzselése rektorhelyettesi szinten (tatási és tudományos rektorhelyettes történik, az operatív feladatat a TOK vezetője koordinálja. tantárgyakra vonatkozó értékelést a szakfelelősök rendszeresen végzik, annak információs bázisát a NEPTUN és az tatói értékelések adják. hallgatók egyéni tanulmányi tervek keretében tanulnak, amelynek hallgató központú megoldásait a TOK biztosítja (órarend készítése, Neptun működtetése, hallgatói tanácsadás, személyes és elektronikus ügyintézés, stb. hátrányos helyzetű hallgatókat testreszabott tatási és számonkérési módszerekkel támogatjuk. hallgatói felzárkóztatást biztosítja a Go-Card rendszer, amelyet a hallgatók pozitívan értékelnek. képzés eredményességéről és a hallgatók munkaerő-piaci beválásáról a DPR kutatás és a vállalkozói vélemények felmérésével tájékozódunk. DPR kutatás folyamatosságáról a Hallgatói Szolgáltatás Központja gondoskodik, amelynek eredményei jól felhasználhatók. hallgatók minden en használható képességeinek (pl. kommunikáció, kreativitás, céltudatosság, vállalkozói képességek fejlesztését tantervi elemek (tantárgyak, tananyag-feldolgozási módszerek, számonkérési módszerek segítségével, tréningek szervezésével, hallgatói szolgáltatás nyújtásával (személyes tanácsadás jó színvonalon valósítjuk meg. II..5. Képzési eredményesség értékelése hallgatói előrehaladás ütemében és folyamatosságában megjelenik a bologna - rendszerű képzés rugalmas és egyénre szabható haladási lehetőségének kihasználása. z első évfolyam a képzési időt átlagosan egy félévvel lépték túl, az abszolutórium megszerzéséhez szükséges félévek számának további növekedése a hallgatói egyéni tanulmányi tervek ütemezésére is utal. z ütemesebb haladást ösztönző rendszer (átlag figyelembe vétele pályázatnál a hatékonyságot az érintettek száma miatt csak korlátozottan befolyásolta. diplomaszerzéshez szükséges időt az abszolutóriumon kívül a záróvizsga követelményeinek teljesítéséhez szükséges idő (csökken az azonos félévben abszolváló és záróvizsgázó hallgatók aránya, valamint a nyelvvizsgák megszerzése határozza meg (a záróvizsgázók közel 4%-a kap a vizsgaidőszak végén diplomát, további % egy éven belül. képzési időn túli hallgatók közül növekvő arányban az utolsó félévekben másik szakot, vagy szakirányt is végeznek egy időben, ami mind a képzettség, mind a hatékonyság tekintetében pozitívan értékelhető. z átlagosan 5%-os hallgatói lemorzsolódást több magyarázza. költségtérítéses hallgatói arány növekedésével a kedvező térítési díjak ellenére a jogviszony nagy része gazdasági nehézségek miatt szűnik meg. lehetséges képzési idő túllépése, a tantárgyak ismételhetőségi korlátai jelentik a jogviszony megszüntetés másik fő át. Ők újabb jogviszonyt létesítenek a képzés befejezése érdekében. z intézmények közötti átjelentkezések alapján nettó befogadó a főiskola. z tatói állomány mennyiségben és minőségben megfelel az intézményi és programakkreditációs követelményeknek. budapesti telephely konzultációs óráit a szolni tatók látják el. Kapacitását egyrészt állománycsoportonkénti összetétele (tanár/tató, másrészt munkaköri besorolása, az tatás kutatás - egyéb tevékenységre fordítható munkaidőkerete határozza meg. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS

24 SZOLNOKI FŐISKOL magasabb tanítási munkaidővel terhelhető tanári állomány nagyobb aránya miatt az átlagos terhelés meghaladja a kívánatos szintet. Eloszlása a tantárgyakat tekintve nem egyenletes, a több tárgyat gondozó tató leterheltsége nagyobb az alacsonyabb számú tárgyat több csoportban tanítóknál. kapacitás kihasználás hatékonyságának növelése a tantervi racionalizálással egyre inkább megvalósul. meghirdetett kurzuskínálat megfelelő választási és ismeretszerzési lehetőséget biztosít a hallgatók számára. szemináriumon biztosított átlagos csoportméret a nagy létszámú előadás mellett az egyéni foglalkozást, a specializálódást is lehetővé teszi. végzett hallgatók munkapiaci helyzete az elhelyezkedéshez szükséges idő alapján jónak, az átlagkereset alapján kedvezőtlennek, a munkahely stabilitása alapján szintén jónak tekinthető. DPR első mérési eredményei az alacsony válaszadási arány miatt nem kerültek közzétételre, a -es év eredményességéről az intézményi felmérés alapján vonhatók le következtetések. -ben végzett hallgatók jelentős része - munkahellyel rendelkezik, amelyet a végzés éve alapvetően magyaráz. végzettség megszerzése óta a válaszadók 43%-a már volt munkanélküli, amely nagyon magas számnak tűnik. végzettség megszerzése óta a válaszadók 9%-a tanult külföldön. külföldi munkát végzők 4%-ánál a munkavégzés részben vagy egészben kapcsolódott a végzettséghez.. évben a -ben végzett hallgatók túlnyomó többsége - 8,5%-a - dolgozott alkalmazottként, 4,6%-uk beosztottként. válaszadók 89 százaléka a kutatás évében is dolgozik. hallgatók a diploma minősítését nem tartják túl fontosnak az elhelyezkedés szempontjából, azonban a nyelvtudást, a csapatmunkára való alkalmasságot, a szakmai gyakorlatot, a személyes ajánlást, a prezentációs készséget, az önálló munkavégzés képességét, az elméleti felkészültséget igen. Leginkább a nyelvtudást, az önálló munkavégzést, a gyakorlati ismereteket és a prezentációs készséget értékelik fontos tényezőként az elhelyezkedés szempontjából. Megállapítható, hogy a prioritást élvező kompetenciák fejlesztése a képzési program mindegyikében hangsúlyos. felsőtatási rangsorban megjelenő pozitív munkaerő-piaci vélemények visszaigazolják a képzések gyakorlatban jól alkalmazható tartalmát. téma bemutatását szemléltető táblázat: 4. tábla: Hallgatói Előrehaladás és lemorzsolódás értékelése Képzési Szak Telephely bszolutóriumot szerzett hallgatók átlagos képzési ideje (tanulmányi félév - tizedes kerekítéssel Diploma (Oklevél megszerzéséhez szükséges átlagos időtartam (év Lemorzsolódó hallgatók aránya (% Gazdaságtudomány Kereskedelem és marketing 7,4 8, 3,8 4, Budapest 7,6 8, 3,8 4,7 9 Nemzetközi gazdálkodás 7,4 8,4 3,7 4, Budapest 9, Pénzügy és számvitel 7, 7,7 3,5 3,8 5 Budapest 8, 8,3 3,8 3,8 5 5 Turizmus-vendéglátás 7, 7,6 3,6 4, Budapest 7,5 9, Idegenforgalmi és szálloda 8,5,3 3, 4,3 6, 7,3 6 Budapest,6,,5 6, 5,9 7,3 4 3 Kereskedelmi 8, 9,7, 5, 6, 7,3 3 4 Budapest 8,6,3,9 6,5 6,9 8, 3 Külgazdasági 7,7,4 3 5,6 6,4 8,5 II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 3

25 SZOLNOKI FŐISKOL Budapest,5 3 7, 8,, 5 Vendéglátó és szálloda 8,7,4,6 4, 6, 7, 4 Budapest,6, 6,,3, grár Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök 7,8 4, 3 Mezőtúr 7,5 3,7 4 7 Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök 8, 4,7 6,8 4 Mezőtúr 8, 6,9 4, 3,6 6 7 Mezőgazdasági mérnöki 9,5 5,3 6, 5,3 4 Mezőtúr 8,7 8, 4,6 4,5 7 Mezőgazdasági gépészmérnöki 4,4 6, 6,4 7,5 Mezőtúr,,7 5,8 5,8 6 Tájgazdálkodási 5, 5,8 7, Mezőtúr 8,7, 4, 6, 5 5 Műszaki Műszaki menedzser 8,4 3,9 4,8 5 Mezőtúr 7, 8,6 3,5 4, tábla: Oktatói állomány kapacitása, tatók leterheltsége, kurzuskínálat Kar / vagy egyéb szervezeti egység (pl. továbbképző intézet Telephely Egy tatóra jutó beiratkozott hallgatók száma Minősített tatók aránya az összes tatóhoz képest / tanév Főállású tatók aránya az összes tatóhoz képest Karon meghirdetett tanegységek (kurzus átlagos hallgatói létszáma Egy tatóra jutó átlagos heti óraszám 9,3,9 7,79 4,4 Budapest N.R. N.R. N.R. 7,6 N.R. Kar 6. tábla: DPR adat munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig Havi nettó átlagjövedelem (a - ben végzettek és foglalkoztatottak körében Munkanélküliségi arány a - ben végzettek körében 4,5 5 4,6 II..6. Nemzetközi dimenzió értékelése nemzetköziesítés két en bír fontos szereppel: a hallgatók, mint leendő munkavállalók felkészítése a globális, multikulturális környezetben való sikeres versenyre, illetve nyújtani azat a nemzetközi szolgáltatásat, amelyek ma egy felsőtatási intézmény (kötelező kínálatához tartoznak, így a vonzóerejének, végső soron képességének fontos részét képezi. nemzetköziesítés a főiskola regionális szerepében is nagy jelentőséggel bír: a leszakadó térség fellendítésének egyik kulcsa épp közvetve vagy közvetlenül a nemzetközi gazdasági folyamatba való bekapcsolódás, a magyar piacon is folyó globális verseny követelményeinek való megfelelés képessége. főiskola ennek segítése érdekében a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, multikulturális környezetben otthonosan mozgó üzletemberek képzését tekinti egyik céljának. Ehhez magának a főiskolának is nemzetköziesednie kell. Nemzetközi kapcsolatrendszerét tekintve a döntő mértékben hálózati típusú kapcsolatrendszerre épít. ktív tagja a Businet nevű szervezetnek. Businet (Network for the Development of Businet Education Programmes üzleti képzést (B és FSZ szinten folytató európai főiskolák szervezete. 99 tagja van, s célul tűzte ki a tengerentúli terjeszkedést (ennek eredményeképpen van indiai, amerikai és mexikói tagja is. nemzetközi aktivitása nagymértékben erre a kapcsolatrendszerre épül; mobilitási projektjeinek, a jó gyakorlat átvétele, intenzív programjainak, nemzetközi partnerekkel folytatott kutatási projektjeinek többsége Businet partnerekkel közösen folyik. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 4

26 SZOLNOKI FŐISKOL főiskola mélyen beágyazódott ebbe a kapcsolatrendszerbe, s immár vezető pozíciókat is betöltenek munkatársai (a négyfős elnökség egyik tagja, s két munkacsoport vezetője a munkatársa. Businet kapcsolaton felül a főiskola további partnerekkel dolgozik együtt Erasmus mobilitás, közös képzés, konferenciák és közös kutatás én. z aktív kapcsolat döntő mértékben európai fókuszúak (beleértve Törökországot is, de kapcsolataink vannak Kínában, Indiában, Japánban és Egyiptomban is. hallgatói mobilitást tekintve a 3-ban csatlakozott az Erasmus programhoz. z eleinte alacsony, -3 fős, de rendszeressé vált beutazó hallgatói létszámot sikerült stabil, évi 4-6 Erasmus-hallgatói számra növelni. hallgatók többnyire Spanyolországból, Belgiumból, Portugáliából, Lengyelországból, Franciaországból és Litvániából érkeznek, de volt már finn és német hallgatónk is. Rendszeressé vált félévente egy-két free mover hallgató fogadása Spanyolországból. Nemzetközi hallgatóink jól érzik magukat on, elégedettek mind az tatással, mind a szolgáltatáskal, mind pedig a főiskola és környezete által biztosított hallgatói élettel. nemzetközi hallgatók fogadásának fontos feltétele az idegen nyelven folyó képzésünk léte, illetve az azon belül meghirdetett tárgyak. főiskola hallgatói mind tanulmányi, mind szakmai gyakorlati mobilitásban részt vesznek. részképzésre kiutazó hallgatók létszámát sikerült évi kb. húsz főre emelni. legfontosabb célország Németország, Spanyolország, Franciaország, Portugália, Litvánia, Belgium és Lengyelország. -ben öt hallgató töltötte szakmai gyakorlatát külföldön Erasmus támogatással Lengyelországban, Spanyolországban illetve Romániában. más intézményhez képest viszonylag késői csatlakozás mind a hallgatói, mind az tatói mobilitás terén alacsony induló finanszírozáshoz vezetett, így az Erasmus-finanszírozás szabályai-gyakorlata értelmében a finanszírozás, a mobilitást támogató kvóta lassan emelkedik, s jelenleg is viszonylag alacsony szintű. Ez a mobilitás növelésének egyik akadályát képezi. z tatói mobilitás kiemelkedő jelentőségű, hiszen külföldi tatási gyakorlatot tesz lehetővé a kollégák számára, illetve tanulásra, konzultációra, jó gyakorlat átvételére, benchmarkingra és kapcsolatépítésre ad lehetőséget. korábbiakhoz képest az elmúlt két évben több egyéni kezdeményezés indult ez jelentős előrelépés a korábbi, döntő mértékben várakozó állásponthoz képest. Egyre több kolléga és szervezeti egység keres önállóan partnert, szervez kiutazást, konferenciát vagy konferencia-részvételt, rendezvényt, s szerez mindezekhez forrást is. kiutazás forrása egyrészt Erasmus mobilitási forrás, de a főiskola saját költségvetéséből is finanszíroz utazásat, illetve a munkatársak egyre aktívabbak és ügyesebbek pályázati és más forrás generálásában. z aktív kapcsolat döntő mértékben európai fókuszúak (beleértve Törökországot is, de kapcsolataink vannak Kínában, Indiában, Japánban és Egyiptomban is. célország az elmúlt évek során Németország, Egyesült Királyság, Portugália, Spanyolország, Lengyelország, Belgium, Litvánia, Franciaország és Törökország voltak. több, mind a hallgatók, mind az tatók nemzetközi tapasztalatszerzését és készségfejlesztését segítő nemzetközi programban vesz részt. Ilyen pl. a MarkSim elnevezésű Erasmus Intenzív Program. MarkSim Munkáltatók Által Igényelt Készségek és Menedzsment Módszerek Fejlesztése egy Szimulált Európai Üzleti Környezetben elnevezésű marketing-stratégiai verseny programja 5-ben kezdődött hat külföldi partnerintézmény részvételével. verseny megrendezésére on többször, illetve Finnországban és Belgiumban került sor. CompEvent projekt Leonardo Partnerségi Program. projekt átfogó célja, hogy meghatározza, mely kompetenciák szükségesek a rendezvényszervezési feladat ellátásához a kis- és középvállalkozói szektorban. z elvárt készségek és képességek ismeretében a projektben együttműködő intézmények és az eredményeket átvevő további szervezetek képesek lesznek a szakmai képzés hatékonyságát és eredményességét növelni azáltal, hogy a kapott eredményeket felhasználják meglévő tatási programjukban. programban német, francia, angol és osztrák partner vesz részt. -ben egy kétoldalú keret-megállapodás aláírására került sor a Instituto Politécnico De Beja (Portugália Cultural nimation Manager szakirányú továbbképzési program kidolgozására és képzés folytatására. program kidolgozása megtörtént, az Oktatási Hivatal regisztrálta, a képzés azonban még nem kezdődött meg. Technische Hochschule Wildau (Németország partnerünkkel közös telematikai képzésre vonatkozó megállapodást kötöttünk, s folyik a (szolni helyszínű képzés előkészítése. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 5

27 SZOLNOKI FŐISKOL nemzetköziesítés minél több főiskolai polgárra való kiterjesztése érdekében számos nemzetközi rendezvényt (konferenciák, intenzív program, szeminárium, workshop, stb. szervezünk szolni helyszínnel. Ez lehetőséget biztosít nagyobb számú tató és hallgató bevonására mind a részvétel, mind a szervezés terén; így mind ők, mind a kiszolgáló személyzet (informatika, üzemeltetés, tanszálloda és étterem szembesül a nemzetközi követelményekkel és adaptálódik hozzá (nyújtja az igényelt szolgáltatást az igényelt nemzetközi szinten. ngol nyelven képzést a főiskola két szakon, nemzetközi gazdálkodás és turizmus-vendéglátás szakon folytat. képzés teljes mértékben angol nyelven folyik. képzésben tanító tatók túlnyomó részben a főiskola főfoglalkozású tatói. z tatók nagy része nyelvi, módszertani és interkulturális, célorientált képzésbenfelkészítésben részesült. képzés hallgatói gerincét magyar anyanyelvű hallgatók adják, a programban azonban részt vesznek kínai, török, ukrán és afgán hallgatók is, illetve az angol nyelvű képzés tárgyai adnak lehetőséget Erasmus-hallgatók fogadására. Mindkét képzés a MB által akkreditált. Nemzetközi hallgatóinak számára a főiskola nyújtja a magyar hallgatók számára is rendelkezésére álló szolgáltatás többségét (kollégium, tanulmányi-adminisztratív, könyvtári, étkezési, lakhatási, információs, stb. szolgáltatásat, illetve egyes szolgáltatásat (pl. tehetséggondozás korlátozottan, de bővülő kínálattal. nemzetközi hallgatók ezen felül döntő mértékben a Nemzetközi Iroda és a HÖK irányításával és közreműködésével további, magyarországi tanulmányaikat segítő, többnyire egyéni szolgáltatásban részesülnek. Főiskolán is működik buddy rendszer. Saját, magyar hallgatói, illetve tatók és nem tató dolgozók számára kollektív és személyre szabott szolgáltatásat nyújt partnerkapcsolat építése, utazás, intézmény kiválasztás, stb. terén. Nemzetközi jelleg és nemzetköziesítés szempontjából mind a hallgatók, mind az tatók két részre oszthatók: egy részük nyitott, multikulturális környezetben otthonosan mozog, vagy ahhoz könnyen alkalmazkodik, legalább egy nyelvet jól beszél, nemzetközi vonatkozású programban illetve az szervezésében aktívan részt vesz. másik része visszahúzódó, zárt, kevésbé rugalmas, nyelvet aktívan nem vagy alig beszél. Mindkét csoport esetében az döntő mértékben az otthoni környezetre és a szocializációra vezethető vissza. főiskola hallgatóinak nagy része kisvárosi és falusi, nem magas jövedelmű családból származik, s fejlődési szempontból nem dinamikus lakhelyén járt iskolába. Ennek eredményeképpen nem hozta magával azt a szellemiséget, illetve szülei nem voltak képesek járulékos képzés (pl. nyelvtanulás finanszírozására, amely a nemzetközi környezethez való adaptálás, illetve a másság elfogadásának fontos kritériuma. főiskola mind hallgatói, mind tatói és nem tató dolgozói esetében képzéssel, illetve nemzetközi és szolni helyszínű programkal, a nemzetköziesítés otthon hagyományos eszközeivel igyekszik ezeken a eken segíteni. Mindezeknek egy további korlátját képezi a pénzügyi forrás szűk rendelkezésre állása. nemzetközi dimenziót tekintve a céljai és prioritásai: nemzetközi nyitottságának és beágyazottságának növelése; nemzetközi partnerekkel folytatott közös akciók számának növelése; z tatói, személyzeti és hallgatói mobilitás növelése; nemzetközi kapcsolatba és eseményekbe bevont személyek, szervezeti egységek és hallgatók körének szélesítése; z angol nyelvű képzés minőségi továbbfejlesztése, a nemzetközi hallgatók arányának és számának növelése; helyszínű nemzetközi program számának és gyakoriságának növelése nemzetköziesítés itthon ; stabil és megbízható finanszírozás megteremtése. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 6

28 SZOLNOKI FŐISKOL téma bemutatását szemléltető táblázat: 7. tábla: Hallgatói, tatói mobilitás Kar / vagy egyéb szervezeti egység (pl. továbbképző intézet Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest Kreditelismert résztanulmány száma (db. kifelé irányuló mobilitás esetében Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest / Kiutazó tatók és személyzet (nem tatói státuszban dolgozó alkalmazottak aránya a teljes alkalmazotti létszámhoz képest Idegen nyelven meghirdetett szak száma Külföldi telephelyek száma Joint degree jellegű, közös képzési együttműködések száma /346 4/5. évi adat (fő Hallgatói létszám: 346 Beérkező Erasmus-hallgató 5 Külföldi hallgató 9 Kiutazó Erasmus-hallgató 8 Kiutazó tató és személyzet 4 Oktató létszám 7 Nem tatói alkalmazott tábla: Határon túli magyar nyelvű képzések Kar/szervezeti egység (kihelyezett képzést hirdető magyarországi intézmény Szak Képzés helye (ország Képzési szint Munkarend Képzésben részt vevő magyarországi tatók száma ( Határon túli magyar kihelyezett képzésre beiratkozott hallgatók száma Határon túli magyar kihelyezett képzésben résztvevő hallgatók száma 9 9 NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR II..7. Tehetséggondozás értékelése főiskola tehetséggondozási rendszere, a hallgatói tudományos tevékenység három pilléren alapul és számos kiegészítő eszközre épül. Mindhárom tevékenységi formát téma-, kutatócsoport, szakbizottság és tanszékvezetői szinten a főiskola tatói, tanárai és kutatói tartalmilag és módszertanilag is támogatják, valamint a hallgatók rendelkezésére áll a főiskola kutatási infrastruktúrája. tehetséggondozás legszélesebb hallgatói bázisát a szakkollégiumi munkában való részvétel teremti meg, klasszikus tehetségkibontakoztatási lehetőség a Tudományos Diákköri tevékenység, a kutatási eredmények alapján dolgozat készítése, konferenciákon prezentálása (TDK. tanszéki kutatás-előkészítő és kutatómunkát segítik a demonstrátor ( fő/félév részfeladat, kutatási segédtevékenységek ellátásával. tehetséggondozási folyamat végeredményeként az alapfozat megszerzését követően nagyobb eséllyel tesz a hallgató sikeres master felvételi vizsgát, vagy eredményesebben helyezkedik el a gazdasági élet én a megszerzett többletkompetenciák birtában, vagy az tatói kutatói pályát megismerve az tatói utánpótlás biztosításában vállal szerepet megfelelő képzés mellett. -ben alapított Bethlen István Szakkollégium hat a főiskola képzési profiljának megfelelő en, illetve a Szakkollégiumi Chartában is jelzett általános értelmiségivé nevelés én szakcsoportot működtet. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 7

29 SZOLNOKI FŐISKOL szakkollégiumi tevékenység népszerűsítésében jelentős szerepet kaptak a pályázati forrásból megvalósuló sikeres tudományos ismeretterjesztő rendezvények, a kutatócsoport bemutatkozása, a szakbizottsági összejövetelek, kutatónap, fórum. fenntartási kötelezettség további események lebonyolítását indukálja, az érdeklődés fenntartása a szakkollégium aktív tagságát is növeli. z Osztojkán Béla Szakkollégium alapítása megkezdődött, a regisztrációs folyamat zajlanak. szakkollégium hátrányos helyzetű, többségében roma hallgatók többfunkciós tehetségsegítését vállalja fel. hallgatói kutatás eredményeinek közzététele elsődlegesen az ITDK -n, majd kétévente az OTDK -n történik meg. hallgatói létszám csökkenése ellenére a TDK aktivitás csaknem állandó, egyes években növekvő is volt. főiskola tudományos folyóiratában (Economica biztosított az önálló, illetve a témavezetővel közös publikációs lehetőség, ami a támogatást és a disszeminációt is lehetővé teszi. z évente megrendezésre kerülő Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia kötete is platformot kínál a természettudományos kutatási eredmények megjelentetésére. tehetséggondozás tehetség-felismerés funkcióját hivatott ellátni a tanszéki demonstrátori rendszer. z tatói támogatás, a kapcsolat szorossága itt a leghangsúlyosabb. z utóbbi években minden egyes formában jelentősen növekedett a hallgatói kutatási önállóság a célmeghatározásban és a kérdésfeltevésben, ugyanakkor a kutatásmódszertan én további fejlődésre van szükség. hallgatói kutatás támogatását szolgálja a folyamatosan meghirdetésre kerülő Proszeminárium kurzus is. tantervi keretek által a választható tárgyak formájában nyújtott lehetőségen kívül a Go - Card program is szolgáltat tehetségsegítési lehetőséget extra foglalkozás formájában olyan hallgatóknak, akik az egyes témákban az órai kereteken túl el szeretnének mélyedni. tehetséggondozásért felelős szervezeti egysége a Hallgatói Szolgáltatás Központja (HSZK, amely a tehetségazonosítási funkció ellátása mellett koordinálja a Szakkollégium, az intézményi Tudományos Diákköri Tanács és a Demonstrátori Csoport munkáját. központ egyben a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által akkreditált, kiváló tehetségpontként értékelt Regionális Tehetségpont központja is, illetve helyet ad a Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Bizottság Diákszervezetének is. Két főállású ügyintéző és egy tatói státuszú vezető látja el a feladatat. tehetséggondozási tevékenység stratégiából fakadó szakmai feladatait a Szenátus Tehetséggondozási Bizottsága irányítja. bizottság tagjai az egyes tehetséggondozással foglalkozó egységek tatói és hallgatói képviselői. tehetséggondozás, mint funkció megjelenik a főiskola működését szabályozó dumentumban integráltan, illetve önálló működési rend formájában. tehetséggondozás mind a hazai (Nemzeti Tehetség Program -OK, mind az uniós pályázati alap (TÁMOP 4...B által jelentősen és folyamatosan támogatott tevékenység. főiskola saját tehetséggondozási forrásai a hallgatói normatívából a HÖK döntése alapján származnak. Rendezvények, illetve a demonstrátor díjazása kerül finanszírozásra, valamint a TDK elnöki munka kerül elismerésre. tehetséggondozás többi ének működése kizárólag pályázati forrásból biztosított. tehetséggondozás műhelyeinek (TDK és Szakkollégium fejlesztése a Főiskolán című pályázat két évre 5 millió Ft-os fejlesztési lehetőséget jelent. pályázat élénk tevékenységre, gazdag programra nyújtanak lehetőséget, az NTP pályázatai kisebb összeggel, de célzottabban szolgálják a tehetséggondozást( 3 pályázat összesen 5 millió Ft -ben. z tatók-kutatók bevonása a tehetséggondozás folyamataiba egyre srétűbb és hatékonyabb. z tatók a szakkollégiumi munka én szakkollégiumi kurzusat tartanak, irányítják a szakcsoport munkáját, kutatócsoportot vezetnek, egyéni tutori munkát végezhetnek. TDK munka én témavezetést vállalnak, prezentációs technikai felkészítést tarthatnak az ITDK és az OTDK konferenciákra. demonstrátori munkában egyéni tutori munkát végezhetnek. mentorálás rendszere a hallgató-hallgató viszonylatban került kialakításra. z tatók közel 45%-a vesz részt a szakkollégiumi munkában. Nagyobb arányban kapcsolódnak be a tehetséggondozásba a PhD tanulmányat végző tatók, a kutatási együttműködés a hallgatókkal kölcsönös előnyökkel jár. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 8

30 SZOLNOKI FŐISKOL főiskola tehetséggondozási szakmai kapcsolatai a beiskolázási re, Magyarországra korlátozódnak egyelőre, ugyanakkor a bilaterális felsőtatási együttműködési megállapodásban közös kutatás is szerepelnek, de a megvalósításra még nem került sor. hallgatói Erasmus mobilitásban való részvétel egyéni szinten szolgálja a tehetséggondozást. Ezen kívül a főiskola, mint kkreditált Kiváló Regionális Tehetségpont, tagja a tehetségpont országos és határon túli hálózatának. Businet hálózat tagjaként tatói és hallgatói részvétellel az üzleti képzések fejlesztési lehetőségeit vitatják meg a konferenciákon, valamint szintén nemzetközi hálózatos formában a Marksim vállalkozási szimulációs feladatainak megoldása során hallgatóink fejleszthetik nyelvi és üzleti készségeiket külföldi résztvevőkkel egy csoportban. középiskolás korosztályra irányuló kezdeményezések szorosan kapcsolódnak a potenciális beiskolázási ekhez. Rendszeresen visszatérő és eseti kapcsolati formák biztosítják a tehetséges középiskolás diák bevonását a hallgatói tudományos munkába. kezdeményezések egyrészt az ismeretterjesztést, másrészt a felsőtatási környezet megtapasztalását szolgálják. z évente megrendezett Kutatók éjszakája rendezvény fő célcsoportját a megye középiskolás diákjai alkotják. Elnyert pályázat alapján szervezünk a középiskolásnak tehetséggondozó nyári tábort, amely során az üzleti ismeretek játékos elsajátításán túl komplex készségfejlesztésben részesülnek a tanulók. Vállalkozzunk kadémia is a régió középiskolásai számára rendezett 6 órás tehetséggondozó program, amely a tehetségazonosítás eredményei alapján egyéni fejlesztési tervekkel várta a tanulókat és biztosította a pénzügyi és a marketing ismeretek megszerzését, valamint a komplex készségfejlesztést. z üzleti tudományek mellett a környezetvédelmi témában rendezett kiállításhoz kapcsolódóan évente egyszer vetélkedőre és előadásra várjuk a középiskolásat. z tatóink egyénileg is kapcsolódnak a középiskolákhoz, de az egyes szervezeteken keresztül is elérhető a korosztály érdeklődő szegmense, pl. Hortobágyi Kutatótábor. Figyelemmel kísérve a középiskolás szakmai versenyek eredményeit, a döntő résztvevői közül a beiskolázási en lakókat igyekszik a főiskola megnyerni a tehetségük további kibontakoztatása érdekében. téma bemutatását szemléltető táblázat: 9. tábla: Hallgatók tudományos tevékenységének értékelése, tehetséggondozás szervezeti keretei Kar / vagy egyéb szervezeti egység (pl. továbbképző intézet OTDK résztvevők száma OTDK helyezettek száma 8- TDK résztvevők száma TDK helyezettek száma Pro Scientia aranyérmek száma Nemzetközi versenyeken elért helyezések, díjak száma Szakkollégium névvel Tudomány(ek Tag száma ktív hallgatói tag száma Bevont tatók, kutatók száma évente Bethlen István Szakkollégium Társadalomtudomány és Bölcsészettudomány II.3. K+F+I tevékenység értékelése II.3.. Kutatási portfólió értékelése főiskola K+F+I tevékenysége az érintett tudománycsoport tekintetében igen kiterjedt, a hat tudományág közül főként a természettudomány, a műszaki tudomány, az agrártudomány, a társadalomtudomány és a bölcsészettudomány csoportjában, tudományág en zajlik. főiskola fő profiljából következően a gazdálkodás- és szervezéstudomány, valamint a közgazdaságtudomány a leggyakrabban előforduló kutatott, de jelentős kutatási potenciál jelentkezik a gépészeti tudomány tudományágban is. sszínűség előnyökkel és hátránykal jár. z egyéni kutatási témák, amelyek többségében posztdtori, vagy PhDdtoranduszi kutatáson alapulnak, nem csoportosíthatók, így nem érvényesülnek a kutatóműhelyek nyújtotta, az együttgondolkodásban, vitákban rejlő lehetőségek. sszínűség a kutatás jellemzőiben is megjelenik, alapkutatás és alkalmazott kutatás folynak, amelyek más-más infrastruktúra igénnyel bírnak. z utóbbi két év strukturális átalakulásai (telephelyek az alapkutatás feltételrendszerének romlását eredményezték mind humánerőforrás, mind tárgyi tekintetben. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 9

31 SZOLNOKI FŐISKOL kitűzött cél, miszerint a főiskola a térség olyan tatási, kutatási és szolgáltatási centruma legyen, amely a társadalom és a gazdaság szereplőivel együttműködésben sikeres és eredményes kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet fejtsen ki, csak részben valósult meg, a kutatási tevékenység számottevő, térségi beágyazottsága azonban hiányzik, az eredmények hasznosítása kevéssé valósult meg, az eredmények nem generálnak újabb kutatási és innovációs megrendeléseket. Elkülönült szervezeti egység, a Vidékfejlesztési Innovációs Kutató Központ funkciója a külső kapcsolattartás, a K+F+I megrendelések elősegítése, azonban szervezeti és infrastrukturális problémák hátráltatták, majd állították le működést a K+F pályázati kötelezettségek teljesítése után. szakmai innováció másik kezdeményezése a pályázati úton létrehozott Innovatív Turizmus Klaszter, amely a fenntartási időszakba lépett. gazdasági szereplőkkel az alkalomszerű kutatási kapcsolat tipikus megjelenési formái a tanszékek és a vállalkozás közötti kutatási megbízás (Praktiker, Magyar Turizmus Zrt. K+F+I tevékenység minősítésének intézményi, kutatóműhelyi, szervezeti egységi szempontrendszere az tatói követelményrendszerben rögzítetteken, a MB akkreditációs követelményrendszerén és a minőségirányítási rendszerünkben foglaltakon alapul. K+F+I tevékenység fő minősítési ei: tudományos fozatszerzés; dumentált kutatási tevékenység; publikációs tevékenység; szakmai tudományos közéleti tevékenység. kutatási tevékenységet a főiskola Tudományos Tanácsa irányítja a K+F+I stratégia alapján, melyben rögzítésre kerülnek a fő kutatási irány és témaek. főiskola K+F+I portfóliójának szerves része a tudományos szakmai közéleti aktivitás, a tudományszervezés én felvállalt szerep. gazdasági szereplők ezzel a funkcióval azonosítják a főiskolát, konferenciák szervezését és lebonyolítását várják tőle, melynek növekvő számban tesz eleget az intézmény a Campus átadása óta. z alap- és alkalmazott kutatási program a K+F+I stratégiában kerülnek rögzítésre, a Tudományos Tanács meghatározó szerepe miatt a koncepciók és a program kapcsolódása a tanács átalakulását követte. -es év az egységes tudományos kutatási háló kialakításának időszaka volt, amit a K+F+I stratégia megvalósításának egyik, deduktív elveken alapuló eszközeként jelölt meg a tanács. z alkalmazott kutatás összefogására irányult elsődlegesen, ahol az agrár-műszaki kutatáskal szemben nagyobb hiányosságat diagnosztizált. -ben a tanács újabb elméleti keret megalkotását tűzte ki célul többek között a kifutott alapkutatás miatt. több szektort érintő, szerteágazó tudományos kutatás közös vezérfonala a régió fenntartható gazdálkodása, kulturális fejlesztése lett. főiskola srétű és széleskörű kutatási profilja a fenntartható fejlődés mindhárom (társadalmi, gazdasági, környezeti alappillérére kiterjed, ezért különösen alkalmas arra, hogy a fenntarthatóság helyi, regionális szinten történő megvalósítási lehetőségeit, feladatait, megoldásait vizsgálja, továbbá segítsen az koordinálásában a térségi szervezeteknek, így térségi beágyazódása a K+F+I én is biztosítottá válhat, kiküszöbölve az eddigi hiányosságat. K+F+I tevékenység a stratégiai koncepció alapján készült kutatási tervek szerint folyik. lapkutatás jellegűek a növény-genetikai és szaporodásbiológiai, a biogáz előállításról szóló vizsgálat. lkalmazott kutatásnak tekinthető: a napkollektor hatásfával, a fogyasztóvédelemmel és fogyasztói magatartással, a vidék gazdaságfejlesztési lehetőségeivel, az agrárgazdasági integrációval és államháztartási kapcsolattal, az ellátási lánc kapcsolatrendszerével, a fenntartható tájhasználattal, az ökológiai gazdálkodással, a vállalati kompetenciafejlesztéssel, a vidéki turizmussal, a szabadalmakkal, a matematikai, nyelvi, informatikai tatási módszerekkel, a marketingszervezetekkel, a logisztikai személyzeti menedzsmenttel, az érzékenységvizsgálatkal valamint a lisztminőséggel foglalkozó kutatás. Összegezve megállapítható, hogy a Tudományos Tanács koncepciója az eredményesebb, nemcsak publikációkban megjelenő, hanem a térség számára is értékes, felhasználható kutatási eredmények felé orientálja az tatókat, kutatókat, a létrejövő kutatóműhelyeket, kutatócsoportat, a sszínűséget megtartva egységesebbé téve a kutatási portfóliót. kutatási megrendelések teljesítése, a kutatóműhelyek, egyéni kutatók kutatásai csaknem minden esetben a hallgatók bevonásával történik, kihasználva az ismeretszerzés és a módszertan átadásának lehetőségét. z tatók/kutatók a kutatás-fejlesztési és képzési portfólió szinergiáinak kihasználására törekednek, korlátot a megrendelések alacsony száma jelent. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 3

32 Dtori iskola Tudományág Törzstag száma Témavezetők száma SZOLNOKI FŐISKOL Kutatás-módszertani ismeretek kötelező és választható kurzusként is meghirdetésre kerül a képzési portfólióban, megalapozva az eredményes egyéni hallgatói, hallgatói kutatócsoporti, vagy kutatóműhelyi kutatásat. műszaki és agrár en az alapkutatás technikai-technológiai háttere nem biztosított, a kutatólabor bemutató jelleggel működnek, a mérések, kísérletek eredményei nem piacosíthatóak. képzés és kutatás szinergiáinak kiteljesedését a Nemzedékek kutatóúton pályázat megvalósítása jelentősen elősegítette. főiskola nem rendelkezik dtori iskolával, a dtoranduszi tevékenységet a fozatszerzés érdekében a tanár és az tatók egyetemeken folytatják. fozatszerzés átlagos időszükséglete 6,4 év. téma bemutatását szemléltető táblázat:. tábla: K+F+I tudományei, képzési portfóliói 4. sz. melléklet. tábla: Dtori képzés volumene, eredményessége Felvett hallgatók száma Végzett hallgatók száma Kiadott fozat száma N L E N L E N L E N L E N L E N L E N L E N L E N L E NR II.3.. K+F kapacitás értékelése főiskola K+F+I tevékenységét az tatók, tanár végzik, kutatói munkakörben egy főt foglalkoztat az intézmény, akinek szintén jelentős tatási feladatai vannak. humánerőforrás mennyiségi alakulása minden állománycsoportban (szak- és segédszemélyzet csökkenő, harmonizál a kutatási pályázat lezárulását követő feladatcsökkenéssel. Tudományenként vizsgálva a csökkenés nagyobb mértékű és ütemű az agrár és műszaki eken. z akkreditációs követelmények a fozatos, egyben kutatási tevékenységet is folytató tatók állandó szintjét követelik meg, ezért a fluktuáció kétirányú, a vizsgált időszak alatt új fozatos munkatársak érkeztek a távozók helyére. humánerőforrás minősége esetében pozitív változás tapasztalható egyrészt a dtorandusz fozatszerzése következtében, másrészt, az új tatók felvételének feltételeként a fozat meglétének megkövetelése miatt. K+F+I tevékenység minőségével a posztdtori tevékenység is összefügg, valamint a habilitáció, az egyetemi tanári illetve az MT dtori cím megszerzése. vizsgált időszakban a fentiek szerint elismert tatók/kutatók száma növekedett. kutatási tapasztalat átadását, a fiatalabb tatók/kutatók munkájának irányítását a humánerőforrás K+F+I szempontból kedvező kor szerinti összetétele támogatja. z átlagéletkor csökkentését sikerült ugyan elérni, de a megoszlás még mindig az idősebb korosztály felé tolódik el. Veszélyt ez nem a kutatás, hanem az innovációs potenciál szempontjából jelent. Ugyanakkor jelentős feladat elé állítja a fiatalabb tatókat a nyugdíjas munkatársak minőségi pótlása, lehetőség szerint Professor Emeritus cím adományozásával a kutatási potenciál megtartása érdekében tatóink/kutatóink tapasztalatait tovább hasznosítjuk. Eltérő az alapkutatás és az alkalmazott kutatás infrastruktúra igénye. z alapkutatás fő irányát adó biogáz és növényszaporítási laboratórium a mezőtúri telephelyhez kapcsolódtak, megszűnésével a székhelyen került kialakításra laboratórium, a fermentor elhelyezése azonban nem megoldott, emiatt a vizsgálat leálltak. műszeres mérésekhez kutatóintézeti segítséget kérnek a kutatók, a főiskola műszerezettsége változatlanul nem teszi lehetővé a tudományos mélységű kutatásat. z alkalmazott kutatás infrastruktúra igénye jelentősen kisebb. számítástechnikai ellátottság mellett egyrészt az elemző szoftverek licencjogának megvásárlása, másrészt a szekunder információk, adatbázis megvásárlása jelentik a folyamatos kutatási lehetőségek biztosítását, a kutatási infrastruktúrát. kutatási tervekben szereplő szoftverek rendelkezésre állnak, vagy intézményi együttműködések keretében biztosíthatók. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 3

33 SZOLNOKI FŐISKOL K+F+I tevékenység intézményi szervezeti kereteit a szenátus által megválasztott Tudományos Tanács határozza meg és látja el a K+F+I stratégiakialakítás és a megvalósítás irányításának funkcióját. Tudományos Tanács önálló Szervezeti és Működési Rend alapján tevékenykedik, irányítja és koordinálja a kutatással, a fejlesztésekkel és az innovációval kapcsolatos tevékenységet, szervezi az intézmény tudományos közéletét, közreműködik a tudományos rendezvények szervezésében, részt vesz a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fejlesztésével kapcsolatos teendőkben. tanács munkája felöleli a felsőtatási intézményben zajló kutatási tevékenységgel kapcsolatos valamennyi alap-, alkalmazott és kísérleti kutatás és fejlesztés, valamint az ezekhez kapcsolódó technológiai innováció, illetve az tatást támogató egyéb kutatás koordinálását, a tehetséggondozásról, a kutatói-tatói utánpótlás neveléséről való gondoskodást. Operatív kutató és szolgáltató szervezetként működik a több évtizedes múltra visszatekintő, Vidékfejlesztési, Innovációs, Szaktanácsadó Kutató Központ, melynek főbb tevékenységi körei közül (egyedi kialakítású mezőgazdasági munkagépek fejlesztése és vizsgálata, mezőgazdasági melléktermékek, hulladék energetikai kutatása, fenntartható mezőgazdasági technológiák elterjesztése, biogáz előállítása és hasznosítása, egészséges élelmiszer előállítási technológiák fejlesztése, valamint időszakos rendezvények szervezése a vidékfejlesztés és az innováció én a mezőtúri telephely megszűnése és a kiürülő kutatási témák miatt a gyakorlatban kevés működik. hangsúly a vizsgált időszak végén az innovációra került, melynek első lépéseként képzési tartalomfejlesztést valósítottak meg a központhoz kapcsolódó tatók/kutatók. kutatóközponton kívül a főiskola kutatóhelyet regisztrált, a tanszékek önálló éves kutatási tervvel rendelkeznek, valamint ezen kívül egyéni kutatás is folynak. K+F+I tevékenység, mint felsőtatási alapfeladat, az tatási/kutatási szervezeti egységek dolgozóinak munkakörébe beépül, végzése egyrészt a munkaidőkereten belül meghatározott mértékben kötelező. teljesítményértékelési rendszer tartalmazza a minősítési eljárásat, ami egyben az ösztönzés lehetőségét is megteremti. z értékelés arányait a mindenkori teljesíthetőségi keretekhez kellene viszonyítani. zban az években, amikor nem kerül kiírásra pályázható kutatási lehetőség (-től, az alkalmazott kutatás tipikus eredménymutatóit nagyobb hangsúllyal kellene alkalmazni. Minimum teljesítménykövetelményként jelenik meg a félévenkénti publikáció teljesítése a további teljesítmények elismerése előtt. Ez az intézkedés jelentősen növelte a. év publikációinak számát, ugyanakkor a minőségi, impact faktorral mérhető eredményességünk nem javult a mennyiségi teljesítmény mellett. Mindezeken túl az értékelési rendszer ösztönző hatása jól érvényesül. Jelentős ösztönző szerepe van a Normatív Kutatástámogatási lapból pályázati úton elnyerhető kutatási összegeknek. pályázati kiírás prioritásai összhangban vannak a K+F+I stratégiával, de különösen ösztönzik a fozatszerzés ütemének növelését. z egyéni kutatás támogatásáról a hangsúlyt át kell helyezni a kutatócsoport alakulásának ösztönzésére ahhoz, hogy a főiskola kutatóműhellyé válása megvalósulhasson. kutatásat ösztönzi az információgyűjtési vagy disszeminációs jelleggel megvalósuló konferencia-részvétel is, amelyekre lehetőséget a főiskola saját rendezésű konferenciái, a tanszéki konferenciakeretek, vagy a kutatástámogatási pályázat biztosított. K+F+I tevékenységhez közvetlenül rendelhető erőforrás száma csekély, a K+F+I tevékenység főként az tatási infrastruktúrát használja, ezek közvetett pénzügyi erőforrásként kerülnek finanszírozásra. kutatóhely fenntartására dedikált, a normatíva alapján meghatározott összeg felhasználása létszámarányosan, a létszám összetételét is figyelembe véve történik. közvetlen finanszírozás a Kutatástámogatási lapból történik, amelyből a kutatóhelyek és az egyéni tatók/kutatók pályázat útján részesedhetnek elszámolási kötelezettség mellett. z alap felhasználási aránya -ben csökkent a meg nem valósult pályázat miatt, de a megmaradt összeg konferencia-szervezésre került hasznosításra. -es csökkenés a kutatóhelyek fenntartási igényének növekedésével indolható. felhasználható keretről a szenátus dönt, általános elvként veszi figyelembe a tervezésnél a nyilatkozatot tett fozatos tatónkénti százezer forintot. K+F+I pénzügyi erőforrás igen szűkösek, nem növeli a felhasználható összeget kutatási bevétel sem, a felhasználása előre tervezett, a rendkívüli konferencia-részvételek csak a kutató saját pénzeszközeivel finanszírozhatók. Ez különösen hátrányosan érinti a kutatással foglalkozókat. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 3

34 SZOLNOKI FŐISKOL Campus új épülete 9-ben került átadásra a teljes tatási és kutatási infrastruktúrával. pályázati fejlesztések a továbbiakban a szolgáltatásfejlesztésre irányultak, amelyek főként ITK eszközöket igényeltek. K+F+I beruházás jellegű tevékenységek az alábbi pályázatban szerepeltek: Mobil energiafű- és gabonaszalma aprítógép prototípus kifejlesztése c. Baross Gábor pályázat (6-9 Növényvédőszer megtakarítást lehetővé tevő permetezőgép fejlesztése és prototípus előállítás c. Baross Gábor pályázat (9- Mobil bioreaktor és mérőrendszer kifejlesztése helyszíni biogáz előállítási technológiai kísérletekhez című Baross Gábor pályázat (9- Energetikai hatékonyság fozása megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva című KEOP pályázat ( Növények mikroszaporító laborjának kialakítása saját forrásból a telephely áthelyezést követően téma bemutatását szemléltető táblázat:. tábla: K+F+I tevékenység humánerőforrás minősége, mennyisége Tudományág teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített tatók, kutatók létszámadatai (valós létszám Összes Minősített MT tag DSc CSc PhD DL Társadalomtudomány 47 9 Természettudomány 9 Bölcsészettudomány grártudomány 6 4 Műszaki tudomány 7 5 Orvostudomány Összesen: Minősítettek aránya: 39,6% Életkor teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített tatók, kutatók létszámadatai (valós létszám Összes Minősített MT tag DSc CSc PhD DL < >65 3. tábla: K+F+I tevékenység humánerőforrás minősége, mennyisége Kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kutatók létszáma (fő Segédszemélyzet létszáma (fő Egyéb kutatási foglalkoztatottak létszáma (fő kutatási, fejlesztési (K+F tevékenységet végző összes foglalkoztatott létszáma (fő Tényleges (fő Számított (FTE Tényleges (fő Számított (FTE Tényleges (fő Számított (FTE Tényleges (fő Számított (FTE 6 8 Főállású kutatók száma (Fő II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 33

35 SZOLNOKI FŐISKOL 4. tábla: K+F+I tevékenységhez szükséges infrastruktúra minősége, rendelkezésre állása Kar/Szervezeti egység* K+F+I célú helyiségek hasznos alape (m K+F+I célú helyiségek kapacitása (fő K+F+I célú helyiségek rendelkezésre állása (óra/hét K+F+Ii célú kapacitás kihasználtsága (% Országos viszonylatban egyedülálló kutatási eszközök (lista Nemzetközi viszonylatban egyedülálló kutatási eszközök (lista 37, ,6% II.3.3. K+F eredményesség és technológia transzfer értékelése z alap- és alkalmazott kutatás megoszlásának megfelelően a K+F+I tevékenység eredményessége jellemzően a tudományos publikációs teljesítmény alapján értékelhető. z tatói-kutatói foglalkoztatási követelményrendszer részletesen tartalmazza a kutatóműhelyek, tanszékek, tatók publikációs munkájának elemzését, értékelését, az egyes publikációs aktivitás mérését. Oktatóink/kutatóink ennek megfelelő súllyal publikálnak, hozzák nyilvánosságra K+F+I tevékenységük eredményeit. Mennyiségi szempontból az eredményesség javult a vizsgált időszakban. Összetételét tekintve az arány változatlanul a hazai konferencia-előadás és hazai szaklapban megjelent szakcikkek felé tolódtak el. Növekvő a részesedése a külföldi szakkiadványban publikálásnak az elektronikus kiadvány elterjedésével. főiskolán ciklikusan kiadásra kerül az tatók közleményeinek bibliográfiai adatait tartalmazó publikációs jegyzék -ben az agrár-műszaki szakekre vonatkozóan jelent meg a gyűjtemény -, a közbeeső időben a tanszékek gyűjtik a megjelent publikációk adatait. főiskola tatói, kutatói és egyéb besorolású munkatársai az egyes években különböző formában több mint közleménnyel jelentkeztek. Jelentősen gyarapítja a publikációk számát a főiskola saját tudományos folyóirata, az Economica, melyből tanévenként négy szám jelenik meg. kiadvány szerkesztése során a tudományosság és a minőség elvét, az MT Gazdaságtudományi Minősítő Bizottságának a folyóiratra vonatkozó követelményeit érvényesítik. főiskola saját szervezésű konferenciáin is lehetőséget kínál tatóinak, kutatóinak a K+F+I eredmények közzétételére. -ben a Magyar Tudomány Ünnepének rendezvénysorozatához kapcsolódott a Tudomány határ nélkül nemzetközi konferencia, melynek tanulmánykötete hatvankettő cikket gyűjtött össze. -ben ugyanezen alkalomból évtizedes hagyományat ápolva lföldi Tudományos Tájgazdálkodási Nap rendezvény keretében szervezett a főiskola konferenciát, valamint ugyanezen évben vállalta fel a Matematikát, Fizikát és Informatikát Oktatók Országos konferenciájának és a Nemzetközi Tehetséggondozási Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia megszervezését. Ezeken kívül szimpózium, kisebb konferenciák egy-egy szűkebb tudományhez kapcsolódóan is megrendezésre kerültek (logisztika, gasztroökonómia. vizsgált időszakban tudományos tevékenységhez kapcsolódó elismerő díjazásban térségi szinten részesült főiskolai tató (Dr. Tóth lbert Professor Emeritus, nemzetközi díjakat és kitüntetéseket tatóink nem nyertek el. kutatómunka közvetlen elismeréséhez tartozik a PhD-hallgatók dtori levelének minősítése, a summa cum laude minősítés jelzés értékű a kutatóban rejlő kutatási potenciálra. z időszak alatt fozatot szerzett tatók nagyobb arányban szerezték meg a kiváló minősítést. rendelkezésre álló és felhasznált K+F+I forrás és a tevékenységek eredményessége pénzügyi szempontból nem értékelhető megfelelőnek, nem önfenntartó. Piaci megrendelések esetén pénzügyileg jóval elismertebbé válhatna a K+F+I tevékenység, a kapcsolat fordított irányú lehetne, a K+F+I tevékenység eredményezhetne bevételt a főiskola számára. Intézményi és egyéni szinten folynak K+F+I együttműködések, megállapodás alapján közös kurzust tartunk fenn a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával. tudományos szakmai közéletben végzett tevékenység legnagyobb sikere az MT DB Jász-Nagykun- megyei Szakbizottságának megalakítása a főiskola jelentős részvételével. szakbizottság három munkabizottságával folyó együttműködés növelte a tudományos rendezvények számát, valamint az értekezleteknek is a főiskola ad helyet. Munkatársaink összesen nemzetközi szervezetben ezek közül több külföldi székhelyű 86 országos és 55 regionális szervezetben képviselik a főiskolát. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 34

36 SZOLNOKI FŐISKOL statisztikai adatból az is kitűnik, hogy egy-egy aktív tató több testület munkájában is részt vesz. tudományos szakmai közélet más szervezeteiben a részvétel egyrészt intézményi delegálás, másrészt egyéni aktivitás formájában történik. főiskola tatói és kutatói több tudományen nemzetközi szakmaitudományos szervezetekben, ill. az hazai szervezetében képviselik intézményünket. Széleskörű tudományos és szakmai közéleti tevékenység végzése elsősorban a posztdtori szakaszban, a már korábban tudományos fozatot szerzett, esetleg habilitációra készülő tatóinkra jellemző. z egyre növekvő számú tudományos fozattal rendelkező, ill. annak megszerzésén munkálkodó tatóink mind aktívabb szerepet töltenek be nemzetközi, országos, regionális és helyi szakmai-tudományos köztestületekben, tudományos-ismeretterjesztő társaságban, közhasznú egyesületekben is. főiskola tatói, kutatói B és BSc szakjainkhoz kötődően végeznek tudományos és szakmai közéleti tevékenységet és bekapcsolódnak dtori iskolák munkájába is, ahol tatói, témavezetői, opponensi, vagy bizottsági munkát végeznek. főiskola tatói tevékeny részt vállalnak a képzéseinknek helyet adó város, megye és a régió szakmai-kulturális ismeretterjesztő közéletében is. hallgatói és tatói tudományos közélet részévé vált a szakkollégium, mint a tehetséggondozás eleme, neves szakemberek előadásai túlléptek az ismeretterjesztés határain. K+F+I eredmények hasznosítása szabadalmak és kísérleti fejlesztések hiányában elsődlegesen az eredmények disszeminációja által valósult meg. Innovációtranszfer az Innovatív Turizmus Klaszter kezdeményezésen és a klaszter tevékenységén keresztül folyt érintve a klaszter tagságát, valamint a fenntartási időszak alatt csatlakozó új tagat. téma bemutatását szemléltető táblázat: 5. tábla: Tudományos publikációs teljesítmény, elismertség 9 Kar / Szervezeti egység* Magyar nyelvű Idegen nyelvű könyvek és könyvfejezetek, db cikkek, db könyvek és könyvfejezetek, db cikkek, db Kar / Szervezeti egység* Magyar nyelvű Idegen nyelvű könyvek és könyvfejezetek, db cikkek, db könyvek és könyvfejezetek, db cikkek, db Kar / Szervezeti egység* Magyar nyelvű Idegen nyelvű könyvek és könyvfejezetek, db cikkek, db könyvek és könyvfejezetek, db cikkek, db Tudomány Nemzetközi tudományos díjak, elismerések száma SZEMÉLY Nemzetközi tudományos szervezeti tagság száma INTÉZMÉNY Országos tudományos díjak, elismerések száma SZEMÉY Országos tudományos szervezeti tagság száma INTÉZMÉNY Természettudomány Társadalomtudomány 7 7 Bölcsészettudomány 4 gártudomány 4 Műszaki tudomány Orvostudomány II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 35

37 9 9 SZOLNOKI FŐISKOL 6. tábla: K+F+I tevékenységek pénzügyi eredményessége Kar/ szervezeti egység* K+F+I célú pályázati bevétel (m Ft 9 K+F+I célú megrendelésből származó saját bevétel (m Ft K+F+I eredmények hasznosításából származó bevétel (m Ft Költségvetési forrásból Hazai forrásból ÚMFT/ÚSZT Nemzetközi forrásból Költségvetési forrásból Hazai forrásból ÚMFT/ÚSZT Nemzetközi forrásból Költségvetési forrásból Hazai forrásból ÚMFT/ÚSZT Nemzetközi forrásból 5, 6,,6,6,7 7. tábla: K+F+I együttműködések fejlődése Kar/szervezeti egység* Nemzetközi intézményi partnerkapcsolat száma Vállalati partnerkapcsolat száma Non-profit partnerkapcsolat száma Nemzetközi szervezeti tagság száma tábla: K+F+I eredmények hasznosítása Bejelentett szabadalmak / oltalmak száma Bejegyzett szabadalmak / oltalmak száma Spin-off vállalkozás száma Spin-off váll.k hasznosításból származó bevétele (m Ft II.4. Intézményirányítás értékelése II.4.. Intézmény-irányítási folyamat, eszközök értékelése z intézmény szervezeti modelljének értékelése, az alkalmazott menedzsment eszközök főiskola szervezeti struktúrája bár volt egy rövid és eredménytelen kísérlet a divizionális modell bevezetésére - a funkcionális modellel jellemezhető. z alaptevékenységet funkcionálisan specializált alrendszerek végzik, a stratégiai és operatív döntéseket a felsővezetés hozza. z intézmény működése a feladat, hatáskörök és felelősségi körök részleteiben is szabályozott a funkcionálisan specializált alrendszerek tekintetében. merev rendszert ellensúlyozza és a hatékonyságot segíti a folyamatos koordináció, kooperáció és a belső kommunikáció, mely érvényesül az intézmény döntéshozatali rendszerében. külső illeszkedés eredményesebbé tételét és az adaptációs képesség javítását jól szolgálta a -ben megkezdett stratégiaalkotási folyamat, melynek hatására a korábbi, változásat nehezen felismerő és azra késve reagáló intézmény -re a változásra felkészülő intézménnyé vált, még ha az befolyásolására nem is képes. belső hatékonyság növelésében próbaként bevezetésre kerülő divizionális modell (9 és a költségközpontként működő divízióvezetők felelősségének és hatáskörének növelése és ezáltal nyereségközpontként működtetése nem hozta meg a várt szemléletváltást, így nem tudott teljessé válni a központosított feladat, erőforrás divízióhoz telepítése sem, vagyis a bevezetett modell értelmét vesztette és -re visszaállt a funkcionális modell. főiskola belső szervezete oly módon került kialakításra, hogy az biztosítsa a főiskola tatási, tudományos, kutatási alapfeladatainak, az ezekhez kapcsolódó kiegészítő feladatnak, valamint a működést biztosító funkcionális, és fenntartási feladatnak a hatékony és gazdaságos ellátását. főiskola szervezete tatási, tudományos, kutatási, valamint funkcionális és szolgáltatási egységekre tagolódik. Oktatási, tudományos, kutatási szervezeti egységek különösen az intézetek és ezen belül a tanszékek, csoport. Funkcionális szervezeti egységek a Rektori Hivatal, a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság és a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ, míg szolgáltató szervezeti egységei a kutató és szolgáltató központ, a tudásközpont, a tangazdaság, tanétterem, tanüzem, a nyelvvizsga központ és a diákszálló, kollégium. főiskola stratégiája ezen modellt támogatja, alkalmazkodva a külső és belső illeszkedéshez. nincs stratégia állapotából, vagyis abból a tényből, hogy semmilyen a következetes stratégia nem alapozta meg a vezetői döntéseket leszámítva a 6-ban elkészített Intézményfejlesztési Tervet, mely alkalmatlan volt a napi operatív döntések alátámasztására és között a főiskola eljutott egy stabilizációra összpontosító stratégia kidolgozásáig és annak konzekvens alkalmazásáig. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 36

38 SZOLNOKI FŐISKOL Ennek során reálisan felmérte belső adottságait, a külső környezeti tényezőket, így különös tekintettel az erőforrásaira, a piaci pozíciójára és versenytársaira. Ennek folyamatában meghatározta a céljait, a misszióját és a jövőképét (vízió, majd eljutott a stratégiai akciók és program definiálásáig. és 4. évekre vonatkozóan. stratégiai tervezés és kontroll folyamatát Stratégiai menedzsment folyamatainak, döntéseinek és dumentumainak rendszere dumentum szabályozza. stratégiai tervezés folyamata Balanced Score Card struktúrában felépített mutatószám rendszer mentén történik egy erre a célra alkalmazott BSC TOOL nevű rendszer segítségével. rendszer biztosítja a cél számszerűsíthető, összehasonlítható, értékelhető mutatószám rendszerével történő jellemzését. z eredmények áttekinthetők, nyomon követhetők, a kritikus ek kiszűrhetők, és intézkedésekkel, felelősökkel összekapcsolhatók. mutatószám előállításában nagy szerepet kap a Vezetői Információs Rendszer, amely az intézményi adatból a mutatószám jelentős hányadát automatikusan állítja elő. főiskolán a minőség folyamatos biztosítása a rektor felelőssége és kötelessége. főiskola az auditált Integrált Minőség- és Környezetirányítási rendszerét az ISO 9 (Minőségirányítási Rendszer - MIR és az ISO 4 (Környezetirányítási Rendszer - KIR szabvány szerint alakította ki, működteti, kiterjesztette azt a főiskola teljes szervezetére és szerződéses kapcsolatai során szolgáltatást teljesítő partnereire is. már említett Intézményfejlesztési Terv és Stratégiai Terv mellett az intézményben Belső ellenőrzési Kézikönyv, Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszeréről szóló szabályzat Etikai Kódex és Esélyegyenlőségi Terv, Teljesítményértékelési rendszer szolgálja a folyamatos kontrollt a jogszabályon túl, biztosítva és definiálva a főiskola kulcsfontosságú értékeit és a közalkalmazottaktól elvárt viselkedési módat. z intézmény irányításában alkalmazott menedzsment eszközök a már említett stratégiai tervezésen (Strategic Planning, az összemérésen (Benchmarking, a küldetés és jövőkép meghatározásán (Mission and Vision Statements túl, a kiszervezés (Outsourcing, az eshetőség tervezés (Contingency Planning - mely lehetővé teszi, hogy felkészüljünk a külső hatás formálta jövőre-, valamint a stratégiai szövetségesek keresése (Strategic lliences, hogy együttműködések és megegyezések révén bocsássunk erőforrásat a lehetséges közös cél elérésére. dolgozók teljesítményértékelésében nálunk is létező, de nem alkalmazott módszer - tekintettel a jogszabályi szigorításra a Pay-for-Performance, teljesítményalapú ösztönzési rendszer kialakítása, mellyel a menedzsment cél tényleges eléréséhez lehetett igazítani a mindennapi munkán túlmutató teljesítményt. z intézmény érvényben lévő és működtetett teljesítményértékelési rendszerének (TÉR elsődleges célja, hogy az összes dolgozó számára világos és elfogadható, a stratégiával összhangban álló munkaköri célat tűzzön ki, melyek teljesítése mérhető, és ezáltal összehasonlítható nemcsak az egyének, hanem a szervezeti egységek szintjén is. számszerűsített eredmények lehetővé teszik a fejlődési tendenciák kimutatását, ezáltal a motiváció és az elkötelezettség erősítését. z intézmény döntéshozatali modelljének értékelése vezetésével kapcsolatos feladatat a szenátus és a főiskola rektora látja el a törvényben és az SZMSZben meghatározott hatáskörben és felelősséggel. főiskola vezető testülete a szenátus. z intézmény felelős vezetője és képviselője a rektor. z intézményi döntéseket véleményező, a stratégiai döntések előkészítésében résztvevő és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerv a Gazdasági Tanács, mely a szenátus kezdeményezése alapján döntési jogkörrel rendelkezik az intézmény rendelkezésére bocsátott állami vagyon elidegenítésének és megterhelésének kérdéseiben. rektort a napi operatív munkájában, a szenátusi döntések hatékony előkészítésében és végrehajtásában a Vezetői Értekezlet segíti. Ennek állandó tagjai a rektoron kívül, a rektorhelyettesek, a gazdasági főigazgató és a főtitkár. Vezetői Értekezlet heti rendszerességgel tart ülést. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 37

39 SZOLNOKI FŐISKOL rektort döntéseiben a Rektori Tanács segíti, melynek állandó tagjai az intézményi egységvezetőkön kívül a rektorhelyettesek, a gazdasági főigazgató, a főtitkár, a belső ellenőr, a Közalkalmazotti Tanács, a Tudományos Tanács és a Hallgatói Önkormányzat elnöke. Rektori Tanács havonta ülésezik. Üléseit lehetőség szerint a szenátus üléseit megelőző héten tartja. rektor szemeszterenként egy alkalommal Összdolgozói Értekezletet hív össze. főiskola állandó bizottságai, tanácsai a szenátus működését segítik, döntéseket készítenek elő, továbbá a hallgatók és a főiskolára jelentkezők ügyeit intézik, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben döntési jogot gyakorolnak. főiskolán a munkavállalói érdekeket érdekvédelmi szervezetek képviselik. Főiskolán Érdekegyeztető Tanács működik. Ennek tagjai egyenlő számban munkáltatói oldalról a főiskola vezetőségének, munkavállalói oldalról a Közalkalmazotti Tanácsnak, valamint a Felsőtatási Dolgozók Szakszervezete Szakszervezeti lapszervezetének, továbbá az grár Oktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezetének képviselői. döntéshozatalban résztvevő testületek éves munkaterv alapján dolgoznak, melyet minden év első szenátusi ülése fogad el. döntések hatékonyságában, megalapozottságában kiemelkedő jelentőségű a -ben bevezetésre került Vezetői Információs Rendszer, melynek használata áprilisától kötelező az intézményben. II.4.. gazdálkodási tevékenység értékelése Főiskolának fontos szerepe van a megyei és a regionális térségben, tevékenysége értékes a város és a térség számára. Piacképes diploma megszerzésére nyújt lehetőséget, városnak, de a térségnek is komoly értelmiségmegtartó erő, amely megalapozhatja fejlődését az információs és tudástársadalomban. z új tatási főépület, a Campus megépülésével a térség integrált tatási-kulturális és konferencia központ szerepét töltheti be. Bevételi szerkezet. z intézmény bevételeinek mind nagyságrendje, mind pedig szerkezete is jelentősen átalakult az utóbbi években. Volumenét tekintve a vizsgált időszakban a bevétel teljesítésének főösszege 4,%-kal csökkent a 8. évi bázis értékhez viszonyítva. tárgyalt időszakban tendenciáját tekintve a főiskola állami támogatása csökkent leginkább, mintegy 33%-kal, amely jelentősen meghaladja az államilag támogatott hallgatók arányának mérséklődését. működési bevételek teljesítése is visszaesést mutat, amely a bevételek teljesülésére leginkább hatást gyakorló költségtérítéses hallgatók által fizetett díjbevétel csökkenésével magyarázható. z intézmény átvett pénzeszközeinek alakulása növekvő tendenciát mutat, mely növekedés azonban amellett, hogy túlnyomó részben pályázati program finanszírozásához köthető (kötött felhasználású, nem tudta visszapótolni az állami támogatás, valamint a működési bevétel kiesését. z egyéb bevételek. évi kiugró, 53,8 m Ft-os értéke a kincstárjegy állomány értékesítésével, visszaváltásával magyarázható, míg a. évi negatív bevétel egy meg nem valósult pályázati előleg visszafizetéséből adódik. bevételek szerkezetében a legnagyobb elmozdulást az állami forrás szűkülése jelentette. 8-ban az összes bevételen belül az állami támogatás részaránya 63,3 % volt, míg -ben 56,7 %. -ben az állami forrás további csökkenése várható, mivel az intézmény közgazdász képzéseire nem, míg FSZ képzéseire kevesebb államilag finanszírozott keretszámot kapott. saját bevételek szerkezetében továbbra is túlnyomó részt képvisel a költségtérítéses és egyéb hallgatói díjtételekből származó bevétel, amely a hallgatói létszám további mérséklődésével optimális esetben is csak szinten tartható. főiskola e tendenciák ellenére is meg tudta őrizni pénzügyi stabilitását -ig, köszönhetően a bevezetett takarékossági intézkedéseknek, valamint az óvatos bevételtervezésnek. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 38

40 SZOLNOKI FŐISKOL téma bemutatását szemléltető táblázat: 9. táblázat: Gazdálkodási tevékenység értékelése Bevételek típusai (m Ft 8 9 Állami támogatás,63 738,639 86, 547,3 Működési (saját bevétel 99,6 93,46 8,54 757,6 Átvett pénzeszköz 74,367 58,438 39,56 39,839 ebből működési célra,668 7,3 64,49 6,6 ebből felhalmozási célra 5,699 5,5 45,7 83,73 Egyéb bevétel,65 4,7 53,789-8,99 Előirányzat-maradvány igénybevétele 59, 73,544 48,5 95,874 Összesen: 3 76, , ,36 78,4 Kiadás szerkezete. kiadás alakulását bemutató táblázat szemlélteti a főbb kiadási jogcímek szerinti kiadás nagyságrendjét és szerkezetét is. z intézmény kiadásainak teljesítését tekintve minden évben a bevételek adta lehetőségeken belül maradt. főiskola a számára a minisztérium által előírt maradványtartási kötelezettségének a. évet kivéve eleget tett. kiadás főösszegének alakulása növekvő tendenciát mutatott, majd -ben jelentősen visszaesett, amely a takarékossági intézkedéseknek köszönhető. 9-ben és -ben bekövetkezet kiadás növekedés túlnyomórészt az intézmény PPP-programjaival, valamint futó pályázati kötelezettségeivel magyarázható. kiadás szerkezetét tekintve kiemelendő, hogy a főiskola alapfeladatait egyre csökkenő személyi kiadás mellett látja el továbbra is magas színvonalon. dologi kiadás jelentős növekedése a PPP-ben üzemeltetett kollégium és tatási főépület költségigényével magyarázható, a pályázati projektek jelentős dologi jellegű kiadási kötelezettségei mellett. főiskola beruházási kiadásainak szintén túlnyomó része a pályázatból átvett fejlesztési forrás, valamint a vállalkozástól átvett szakképzési hozzájárulás voltak. felújítás nagyságrendje az éves költségvetési tervben szereplő feladatkal összhangban vannak, -ben azonban csekély mértékű saját forrás állt csak rendelkezésre, ezért csak a legszükségesebb felújítási feladat kerültek elvégzésre. téma szemléltetését bemutató táblázat: 3. tábla: Gazdálkodási tevékenység értékelése Kiadás típusai (mft 8 9 Működési kiadás ebből személyi kiadás ebből dologi kiadás Felhalmozási kiadás ebből beruházás ,4 ebből felújítás 8 4 6,6 ebből egyéb felhalmozás z adósságállomány alakulása. kötelezettség állományának alakulása az utóbbi négy évben jelentős emelkedést mutat. Ennek a jelentős részben az állami forrás szűkülése, valamint az a tény, hogy az intézmény saját szabadon felhasználható bevételeiből ezeket nem tudta visszapótolni. kötelezettségek állományának növekedésében szintén jelentős szerepet játszik, hogy a nyertes pályázat jelentős része utófinanszírozott, amely likviditási problémákat ozott az intézménynek. Pozitív eredmény, hogy a 6 napon túli kötelezettség aránya takarékos gazdálkodás mellett szinten tartható, csekély mértékben csökkenthető volt. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 39

41 SZOLNOKI FŐISKOL téma szemléltetését bemutató táblázat: 3. táblázat: Gazdálkodási tevékenység értékelése Kötelezettségállomány (m Ft nap között nap között nap között napon túl lejárt Összesen Kötelezettségek aránya Kötelezettség Mérleg főösszeg 3,8 % 6,8 %, % 7,85 % mutató arról nyújt információt, hogy az összes forráson belül az idegen forrás milyen arányt képviselnek. mutató annál kedvezőbb, minél kisebb a mutatóértéke. vizsgált időszakban a kötelezettségek aránya 9. évre majdnem megduplázódott,. évre pedig megháromszorozódott. Ez a kedvezőtlen tendencia annak is köszönhető, hogy mindkét évben december hónapban a főiskolát maradványtartási kötelezettségre és szállítói kifizetések befagyasztására kötelezte a felügyeleti szerv. -ben sikerült javítani a mutatón, amely a kötelezettségek állományának csökkenésével indolható. Vevő-, szállítóállomány összemérési Vevő állomány mutató Szállító állomány 343,3% 4,9% 7,9% 39,9 % mutató tájékoztatást ad arról, hogy a vevőállomány a szállítóállományt milyen mértékben finanszírozza. Míg a 8. évben a vevőállomány finanszírozta a szállítóállományt, addig az elmúlt három évben egyre kisebb mértékben finanszírozza a vevőállomány a szállítóállományt. Ehhez hozzájárult az előző pontban említett maradványtartási kötelezettség előírása is. z intézmény pénzügyi tartalékai, gazdálkodásának eredménye. legjelentősebb eredmény a vizsgált időszakban a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a fejlesztési célú pályázat önerejének biztosítása volt. -ig jelentős, millió forintot meghaladó kincstárjegy állománnyal rendelkezett, amely az előző évek gazdálkodásának egyik legnagyobb eredménye. főiskola a számára előírt maradványtartási kötelezettséget kivételével mindig tudta teljesíteni, mint ahogyan a hallgatói létszám csökkenéséből és ezáltal túlfinanszírozásból adódó visszafizetési kötelezettségét is. korábbi IFT -ben meghatározott célt, a fejlesztésorientált gazdálkodást, ha nem is maradéktalanul, de sikerült elérnie a főiskolának. Ezt támasztja alá a vizsgált időszakban jelentős mértékű, 6 m Ft-ot is meghaladó pályázati forrás elnyerése, és felhasználása, melyhez az önerőt, valamint az előfinanszírozást sikerült biztosítani. Kijelenthető azonban, hogy a pénzügyi tartalékai -ben felemésztődtek, és nem sikerült takarékos gazdálkodás mellett sem érdemben a szállítói kötelezettségét csökkentenie. Nem tudta ellensúlyozni a hallgatók létszámának csökkenéséből adódó állami finanszírozás, valamint saját bevétel kiesését. felsőtatás átalakítását követően ez a tendencia még inkább érvényesülni fog, továbbra is csökkenő állami finanszírozásra és hallgatói létszámra lehet számítani. Vagyoni helyzet. a tulajdonában álló eszközök, valamint a vagyonkezelésében lévő ingatlan tekintetében minden esetben a hatályos jogszabály és rendelkezések alapján a jó gazda elv alapján járt el. Befektetett eszközeinek értéke kis mértékben csökkent, jelentős vagyonvesztés nem következett be. téma szemléltetését bemutató táblázat: 3. táblázat: Gazdálkodási tevékenység értékelése Vagyon (mft 8 9 Immatariális javak Vagyoni értékű jogra adott előleg Ingatlan és vagyoni értékű jog Gépek, berendezések, felszerelések Járművek Tenyészállat Beruházás, felújítás Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök értéke összesen Befektetett eszközök összesen II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 4

42 SZOLNOKI FŐISKOL Befektetett eszközök aránya Befektetett eszköz Összes eszköz 8 9 8, % 89, % 88,6 % 93,5% mutató négy év távlatában, az egy éven túli tartós befektetések százalékos arányát mutatja be az összes eszközhöz viszonyítva. mutató lényeges változást nem mutat az elmúlt három évben, kiugró összegű beruházás, felújítás nem volt. Sajnos ennek tudható be az a tény, hogy a Student kollégium és a B épület állaga nem kielégítő. Sürgősen szükség volna teljes körű felújításra nem csak az épületre vonatkozóan, de a gépészeti és víz, fűtés rendszereinek teljes cseréjére is. Forgóeszközök aránya Forgó eszközök Összes eszköz 7,9 %, %,4 % 6,95 % mutató az egy éven belüli eszközök és forgóeszközök százalékos arányát mutatja az összes eszközhöz viszonyítva. 8-as arányhoz képest a mutató folyamatosan csökken, amely a forgatási célú értékpapír állomány csökkenésével, majd megszűnésével és a pénzeszközök állományának csökkenésével magyarázható. 8 9 Tőkeerősség Saját tőke 89, % 86, % 84,4 % 89,46 % Mérleg főösszeg tőkeerősség kifejezi a saját tőke arányát az eszközöket fedező összes rendelkezésre álló forráshoz viszonyítva. főiskola tőkeerőssége, ha kis mértékben is, de folyamatosan csökkent az elmúlt években, -ben viszont elérte a 8-as szintet. Intézményi tulajdonrésszel működő gazdasági társaság.z elmúlt négy évben az intézmény által tulajdonolt, vagy intézményi tulajdoni résszel rendelkező gazdasági társaság mindegyike nullszaldós, vagy pozitív eredménnyel rendelkezik.. év adatai a mérlegkészítés időpontjában, azaz. május 3-ig véglegesíthetők. téma szemléltetését bemutató táblázat: 9. tábla: Gazdálkodási tevékenység értékelése Vállalkozás 8. Fő tevékenységi kör Intézményi részesedés Árbevétel (m Ft* Nyereség (m Ft ** Intézménynek kifizetett osztalék (m Ft Tiszaliget Kft szállodai szolgáltatás %,, Merkating Kft tudományos tevékenység,kutatás % 7,4, Innova Kft üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése 8%, Vállalkozás 9. Fő tevékenységi kör Intézményi részesedés Árbevétel (m Ft* Nyereség (m Ft** Intézménynek kifizetett osztalék (m Ft Tiszaliget Kft szállodai szolgáltatás % Merkating Kft tudományos tevékenység,kutatás %,, Innova Kft üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése 8% 9,8, Szilícium Mező Kft üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás %, Vállalkozás. Fő tevékenységi kör Intézményi részesedés Árbevétel (m Ft* Nyereség (m Ft** Intézménynek kifizetett osztalék (m Ft Tiszaliget Kft szállodai szolgáltatás % 93,4, Merkating Kft tudományos tevékenység,kutatás % 7,4, Innova Kft üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése 8% 3,7 7, Szilícium Mező Kft üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás % 7,4, Vállalkozás. Fő tevékenységi kör Intézményi részesedés Árbevétel (m Ft* Nyereség (m Ft** Intézménynek kifizetett osztalék (m Ft Tiszaliget Kft szállodai szolgáltatás % Merkating Kft tudományos tevékenység,kutatás % Innova Kft üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése 8% Szilícium Mező Kft üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás % II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 4

43 SZOLNOKI FŐISKOL II.4.3. Pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség elemzése az érintett 3 évben pályázati tevékenységét alapvetően az alábbi célra összpontosította: a versenyképességének növelése képzés- és tananyagfejlesztéssel, új irányú képzések bevezetésével, a munkaerő - piaci alkalmazkodás erősítésével, az intézményirányítás fejlesztésével, a hallgatói szolgáltatás és a tehetséggondozás eszköztárának bővítésével és a hazai, nemzetközi partneri kapcsolat kiszélesítésével; korszerű, költségtakarékos és környezetbarát műszaki megoldás bevezetése az intézményfenntartás terén; a magas színvonalú tatás és a képzéshez, a folyamatosan bővülő partneri kapcsolathoz és a hatékony intézmény-üzemeltetéshez szükséges, korszerű és biztonságos informatikai rendszer kiépítése, továbbfejlesztése és hatékony működtetése. Pályázati tevékenységünk 9- között a fenti célra koncentrált, így volumene, mennyisége ugyan elmarad a lehetségestől, de sikeresnek ítélhető meg. beadott pályázat számát tekintve a nemzetközi, elsősorban EU forrásból igényelt támogatással megvalósuló pályázat dominálnak. Ennek egyik fő a, hogy a hazai pályázati lehetőségek skal szűkösebbek voltak, inkább rövid távú cél megvalósítását szolgálták. Ugyanakkor a nemzetközi támogatású pályázati lehetőségek célrendszere, a projektméret és a támogatás nagysága jobban illeszkedett a főiskola stratégiai célkitűzéseihez. z érintett 3 évben 7 pályázat került beadásra, melyből 8 db volt hazai, míg 9 db nemzetközi támogatású volt. hazai pályázat között elsősorban az NTP-OK, valamint a Baross Gábor Innovációs Program volt a meghatározó. nemzetközi pályázat számát tekintve a TÁMOP típusú pályázat (5 db, mellette a KEOP ( db és a Norvég lapú pályázat (3 db voltak a meghatározóak. Pályázati tevékenységünk sikeressége jónak mondható. 7 db beadott pályázatból 6 db-ot ítéltek támogatásra érdemesnek. Forráshiány miatt utasították el a TÁMOP-4... Új típusú telematikai anyag fejlesztése a Főiskolán című pályázatot azzal, hogy esetleges visszalépés esetén ez a pályázat is támogatásra kerülhet. pályázati munka eredményességét a jó előkészítés, a megfelelő szakmai partnerek bevonása, a belső projektmenedzsment az adott pályázat megvalósításához illeszkedő átgondolt, a pályázati és szakmai elvárásnak megfelelő összeállítása biztosította. Pályázati úton az elmúlt három évben összesen eft külső forrást tudtunk bevonni. Ebből szerény mértékű volt a hazai forrás (,7%, a többi nemzetközi forrás volt. legsikeresebb év. volt, amikor pályázati úton az összes támogatás 6,7 %-át tudtuk elnyerni. Visszafizetett pályázati támogatás esetben történt, az átutalt előleget visszautaltuk (79.55 eft. nyertes pályázat (Biogáz üzem építése a mezőtúri tangazdaságban támogatási szerződését azért kellett felmondanunk, mert a működéshez szükséges alapanyagot szállító cég állatállományában fertőzés miatt jelentős elhullás történt, s így lehetetlenné vált az alapanyag biztosítása. Időbeni halasztást viszont a közreműködő szervezettől nem kaptunk, így elálltunk a megvalósítástól. pályázati aktivitás színterei az alábbiak voltak: a versenyképességének növelése, korszerű, költségtakarékos és környezetbarát műszaki megoldás bevezetése, a magas színvonalú szakmai munkához szükséges, korszerű és biztonságos informatikai rendszer teljes körű kiépítése. versenyképességének növelése képzés- és tananyagfejlesztéssel, új irányú képzések bevezetésével, a munkaerő -piaci alkalmazkodás erősítésével, az intézményirányítás fejlesztésével, a hallgatói szolgáltatás és a tehetséggondozás eszköztárának bővítésével és a hazai, nemzetközi partneri kapcsolat kiszélesítésével összességében pályázatot érintett, melyhez 78.4 eft támogatás kapcsolódik. korszerű, költségtakarékos és környezetbarát műszaki megoldás bevezetésére 6 pályázat irányult. Ehhez eft támogatás kapcsolódik. De meg kell említeni, hogy pályázathoz a TIOP.3.. műszer- és laborfejlesztése a műszaki gyakorlati képzés, tatás és a K+F+I tevékenység minőség II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 4

44 SZOLNOKI FŐISKOL fejlesztésének érdekében eft támogatás kapcsolódik, így ez torzítja ezen aktivitási színtérhez kapcsolódó pályázat támogatási összegét. magas színvonalú tatás és a képzéshez, a folyamatosan bővülő partneri kapcsolathoz és a hatékony intézmény-üzemeltetéshez szükséges, korszerű és biztonságos informatikai rendszer kiépítése, továbbfejlesztése és hatékony működtetése témában önálló pályázat nem került benyújtásra, de a nemzetközi forrásból megvalósuló pályázat mindegyikéhez kapcsolódik ilyen jellegű fejlesztés. Pályázati önerőt 6 db pályázathoz kellett biztosítani, ennek összege összesen eft. Ez a pályázat összértékének 7, %-a. Ha figyelembe vesszük egy pályázat visszamondását, akkor a 6 pályázathoz eft saját forrást kellett biztosítani, ami az összes pályázati érték 6 %-a. pályázat felénél (3 db %-os volt a megítélt támogatás, míg 3 pályázatnál 9 %-os a támogatás mértéke. pályázati bevételből foglalkoztatott munkatársak száma alacsony, összesen 8 fő. Elsősorban segítő munkatársként foglalkoztattuk őket informatikai, koordinátori asszisztensi munkakörökben. Ugyanakkor a szakmai megvalósításban - különböző formában a munkatársak döntő többsége részt vett munkakörükkel összefüggésben. hallgatókat is érintő fejlesztéseknél mentori, szolgáltatói tevékenységeknél a hallgatókat is bevontuk. pályázati tevékenység eredményességének értékelése. z Erasmus pályázat fő célja a nemzetközi kapcsolat bővítése, a külföldi partnerintézményeknél folyó szakmai munka megismerése, jó tapasztalat átvétele, a hallgatók külföldi tapasztalatszerzése. pályázat keretében a hallgatók és az tatók számára külföldi tanulmányutakon, szakmai gyakorlaton való részvételt támogattuk. Mindezek eredményeként a hallgatók tatási, nyelvi és kulturális tapasztalatat szereztek. megvalósításban részt vett tatóink számára elsősorban a tapasztalatszerzés, a jó gyakorlat megismerése és átvétele, a készségek továbbfejlesztése, szakmai ismereteik bővítése volt a legfőbb eredmény. Norvég lapból megvalósult pályázat is elsősorban a nemzetközi kapcsolat erősítését, továbbá kétoldalú mobilitási program megvalósítását szolgálták. program keretében tatási, képzési témákban 4 fő tató és személyzet Norvégiába történő kiutaztatásával, valamint 5 fő, a norvég Baskerud University College intézmény tatójának beutaztatásával tudtuk biztosítani a programban meghatározott cél megvalósítását. TÁMOP operatív program keretében megvalósuló pályázat elsősorban a versenyképességének növelését, a munkaerő - piaci alkalmazkodást, az intézményirányítás minőségi fejlesztését, a hallgatók számár nyújtott szolgáltatás fejlesztését segítették. Megvalósult a gazdasági környezetre reflektáló, keresletre alapozott képzéskorszerűsítés, az intézményirányítás és a hallgatók számára nyújtott szolgáltatás fejlesztése. Megújuló képzési programkal, gyakorlatorientált képzések létrehozásával, a gyakorlati képzőhelyek fejlesztésével és a piaci kapcsolat erősítésével javult a főiskola munkaerő-piaci alkalmazkodóképessége, regionális-térségi szolgáltatóvá válása. 5 felsőfú intézménnyel konzorciumban megvalósított pályázatunk lehetővé tette a bolognai folyamatra való felkészülést. z egész életen át tartó tanulás stratégiájából fakadó követelmények teljesítését, elősegítette a korszerű matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai ek fejlesztését korszerű tananyag, képzési módszerek kidolgozásával. folyamatban lévő tehetséggondozási program eredményeként várhatóan több végzős hallgató vesz részt mesterképzésben, nagyobb arányban helyezkednek el végzettségüknek és elképzeléseiknek megfelelően. Mindez hozzájárul a főiskola jobb megítéléséhez, vonzerejének növeléséhez, s ezen keresztül a hallgatói létszám megtartásához. projektekben megvalósuló speciális tartalommenedzselés és interaktív webfelület kialakítása hozzájárul nemzetközi kommunikációnk javításához. z intézményirányítás terén a főiskola stratégiai, tervezési folyamatait fejlesztettük korszerű informatikai eszközökkel, rendszerekkel támogatva. lapfolyamataink racionalizálására, minőségalapú újjászervezésére, menedzselésére, kockázatainak elemzésére koncentráltunk, ami költséghatékony, magas színvonalú, nemzetközi szabvány szerint is mérhető kimenetet eredményez. Ennek keretében kialakítottuk az adattár-alapú Vezetői Információs Rendszert, korszerűsítettük a minőségirányítási és környezetirányítási rendszereket, a kockázatelemzést és folyamatat professzionális informatikai rendszerek működésbe állításával. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 43

45 SZOLNOKI FŐISKOL korszerű, költségtakarékos és környezetbarát műszaki megoldás terén két energiaracionalizálási pályázatunk környezetbarát, a megújuló energia (napkollektor, hőszivattyús megoldás nagyobb mértékű hasznosításával elsősorban az energiafelhasználás és az energiaköltségek csökkentését célozta meg. TIOP pályázat keretében a műszaki menedzser-, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szakhoz kapcsolódó gyakorlati képzés tárgyi és technikai feltételeinek javítása, új műszaki szak indítását lehetővé tévő szaktantermek, szaklabor kialakítása, K+F+I tevékenység fejlesztése, a vállalati kapcsolat jelentős bővítése valósul meg. biogáz-üzem megvalósítása rajtunk kívülálló miatt meghiúsult. megvalósítással biogázból előállítandó villamos energia teljes mértékben fedezte volna a Tangazdaság energiaszükségletét, s a felesleges energia a villamoshálózatra került volna betáplálásra, ami bevételt eredményezett volna. visszamaradó szerves anyag a Tangazdasághoz tartozó föld tápanyag-visszapótlását tette volna lehetővé. Pályázat keretében valósult meg a növényvédőszer-megtakarítást lehetővé tévő permetezőgép fejlesztése, valamint a biogáz üzem előírásnak megfelelő üzemelést biztosító mérőrendszer kifejlesztése. téma szemléltetését bemutató táblázat: 3. tábla: Pályázati tevékenység értékelés Kar/Szervezeti egység Beadott pályázat száma (db Elnyert pályázat száma (db Elnyert támogatás összértéke (mft Hazai Nemzetközi Hazai Nemzetközi Hazai Nemzetközi Biztosított önerő mértéke (mft Visszafizetett támogatás összértéke (mft Pályázati bevételből foglalkoztatott munkatársak száma (fő Hazai Nemzetközi II.4.4. Infrastruktúra-menedzsment és vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése Infrastrukturális kapacitás értékelése a hallgatói és munkavállalói létszám tükrében hosszú távon 3 fő hallgatói létszámmal számol. dolgozói létszámot a hallgatói létszámhoz kell igazítani a mindenkori költségvetési helyzettől függően. munkavállaló létszám 7-től folyamatosan csökkent, az eltelt idő alatt ez elérte a 37 %-ot. Változott a rész és teljes munkaidős foglalkoztatás aránya. Míg 7. évben a teljes munkaidős foglalkoztatottakhoz viszonyítva csak 4,6 % volt ez az arány, -re,8% lett. korszerű tatás alapkövetelményéhez tartozik az tatás helyszínének, az tatás infrastruktúrájának, így az épületeknek a mai kor követelményeinek való megfelelése. Mindez vonatkozik nemcsak az előadó- és tantermekre, hanem a dolgozók és tatók irodáira és az egyéb kiszolgáló helyiségekre is. gazdasági szak képzésének infrastrukturális feltételei jónak mondhatók, míg az agrár és műszaki szak szakmai gyakorlatának biztosítására részben külső helyszínt kell igénybe vennünk. fő tatási épület (Tiszaligeti sétány 4. 8 ban épült, PPP konstrukcióban. z épület műszaki állapota 99%-os. z épületben az üzemeltetési karbantartási- feladat ellátásának ellenőrzésére és a műszaki állapot figyelésére monitoring rendszer működik, ezen felül havi rendszerességgel ellenőrizzük a szolgáltatás színvonalát. Üzemeltetési díj csökkentésére eddig nem került sor m hasznos alapen - mely 3 szintből áll - kapott helyet a rektori hivatal, a tanulmányi hivatal, valamint egyes tanszéki irodák és az tató, előadótermek többsége. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 44

46 SZOLNOKI FŐISKOL z tatást szolgáló helyiségek: 3 előadóterem- összes kapacitásuk 798 fő-, a 3 db tanterem- összesen 76 fő befogadására alkalmas. tantermek órarend szerinti kihasználtsága magas, azonban a létszám szerinti kihasználtság kb.6%-os. Turizmus- Vendéglátás Tanszék gyakorlati képzésének biztosítására tankonyha és egy felszolgáló kabinet lett kialakítva. z ún. B tatási épület - szintén a Tiszaligetben ban épült, 3 szintes hasznos alape 3 74 m, műszaki állapota 5-6%-os. z elmúlt időben az üzembiztonságot szolgáló állagmegőrző munkák kivételével az épületen jelentős felújításra nem került sor. z épületben az agrár és műszaki tanszékek, a gazdasági és műszaki igazgatóság irodái, valamint az Idegen Nyelvi Tanszék irodái vannak. z épületben a. emeleti irodák üresek. Pályázat keretében terveztük az épület épületgépészeti felújítását és az agrár-műszaki szakos hallgatók gyakorlati tatásához szükséges 4 db szaklabor kialakítását. z ezeken a szakon bekövetkezett hallgatói létszám csökkenés miatt nem tudjuk a pályázatban megfogalmazott indikátor mutatókat teljesíteni, ezért az intézménynek le kellett mondania a fejlesztésről. z épületben lévő tantermek összesen 67 hallgató egyidejű befogadására alkalmasak, kihasználtságuk váltózó. meglévő szaktantermek kihasználtsága maximális. z db 5 fős előadóterem kihasználtsága órarend szerint 6%-os, de csak 8-9 fős létszámmal. akkreditált nyelvi szaktanterem lett kialakítva, melyet az idegennyelv-tatásra maximálisan kihasználnak. z épületben az első és második emeleten kialakított meglévő szaktantermek- szaklabor kihasználtsága maximális. Turizmus Vendéglátás Tanszék részére mikrobiológiai labor lett kialakítva élelmiszer vizsgálat céljára, melyet az agrár szakos hallgatók is használnak. speciális szaktanteremnek, mivel kevés az órarend szerint előírt óraszám, csak 4%-os a kihasználtsága. en különálló épület az úgynevezett vendégház. z épület szintes, az emeleten vendégszobák vannak kialakítva, -ig kollégiumként működött, a földszinten szemináriumi terem van, melyet idegennyelv-tatásra és tréningtartására használnak. z tatási épületek és a kollégium a Tisza két, egymással párhuzamos oldalára esnek. Tiszavirág híd megépítésével még közelebb került egymáshoz a két épületcsoport. szolni Student kollégium 988-ban épült, kb. 6-7 %-os műszaki állapotú, háromemeletes, U alakú objektum. 5 db ágyas és 9 db 3 ágyas kollégiumi szobával rendelkezik, így összesen 3 férőhelyes. kollégiumi férőhelyek kapacitás kihasználtsága nem %-os, ezért ez évben gazdasági ból az egyik oldalt, 9 szobát a hallgatók összeköltöztetésével kiürítettünk. szolni Mártír úti diákszálló paneltechnológiával épült, ugyancsak 976-ban. 7-ben a tízemeletes, 49m es 5 férőhelyes kollégiumi épületszárny teljes rekonstrukciója PPP program keretében megtörtént. létesítmény földszintes, belső terében felújított lepényszárnyában működik központi könyvtárunk mintegy 3 m alapen. Liget Hotel és tanszálloda komplex rekonstrukciója 6-ban befejeződött. tanszálloda hasznos alape közel 5 m és 33 szobaegységgel rendelkezik. gyakorlati tatás részeként turizmus-vendéglátás szakos hallgatókat foglalkoztat. z épületet a tulajdonában lévő Tiszaliget Kft üzemelteti. Tangazdaság Mezőtúr, Pusztaperes. (hrsz: 65- kivett művelési ágú tangazdasági központ e és épületegyüttesei a Holt-Körös melletti en helyezkednek el, amelyek mellett található a gyakorlati tatást és haszon- valamint takarmánynövények termelését szolgáló, vagyonkezelésünkben lévő föld egy része. z ingatlan és föld a -ben lezajlott, mezőgazdasági szakjaink akkreditációja során kisebb felújításon esett át. tatáshoz rendelkezésre álló infrastruktúrájának jelentős részét tatástechnikai és informatikai eszközök teszik ki. z tatástechnikai eszközök tekintetében elmondható, hogy a szükségleteket összességében kielégítik. z tatás színvonalának fejlesztése érdekében ezen eszközpark folyamatos fejlesztés alatt áll. Ezen fejlesztések finanszírozása túlnyomó részben szakképzési hozzájárulásból és elnyert futó európai uniós támogatású pályázatból történik. szakképzési hozzájárulásat -ben még fel tudjuk használni, de a szakképzési hozzájárulásnak ez a formája a jövőben megszűnik. z informatikai eszközök csoportjába tartozik az összes intézményi számítógépes konfiguráció (tatókhoz és nem tatókhoz dedikált, hallgatói nyilvános gépek, valamint tantermi labor konfigurációk és szoftvereik, kiszolgáló szerverek és szoftvereik, adattovábbítási aktív és passzív eszközök és kellékeik, telekommunikációs berendezések, egyéb perifériák (nyomtató rendszerek, berendezések. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 45

47 SZOLNOKI FŐISKOL Ezen eszközök tekintetében megállapítható, hogy az intézmény tatói és nem tatói létszámához viszonyítva messzemenőkig kielégíti az eszközigényét. z átlagos hallgatói létszámhoz kialakított és üzemeltetett számítógépes konfigurációk száma a géptermekben elegendő, az fejlettségének és szoftveres felszereltségének a szintje megfelelő. hallgatók számára biztosított publikusan hozzáférhető gépek száma a hallgatók ilyen irányú igényeit figyelembe véve szintén megfelelő. Jellemzően a mai hallgatók többsége saját eszközzel rendelkezik, és csak szabadon használható vezeték nélküli internet hozzáférést igényelnek a közösségi helyiségekben és a kollégiumi terekben. Ezen hozzáférés intézményünk közel %-ában rendelkezésre áll. z Informatikai Központ az integrált intézmény központi szervezeteként működik, így teljes egészében ellátja annak tatástechnikai, informatikai és telekommunikációs üzemeltetési feladatait. Ide tartozik továbbá a beszerzéssel, karbantartással, fejlesztéssel kapcsolatos feladat mellett a különböző pályázat informatikai kiszolgálása is. z intézményi rendszerek (Neptun, Poszeidon, TUSZ, E-TUSZ, Nexon BÉR, Nexon Berenc, SafeQ, Evasys, VIR, FELIR, RLB, SPSS, HostWare, SP, Exchange, Webmail, ILIS, leph, Firebox, CISCO systems, Timer magas rendelkezésre állású üzemeltetése kiemelt szerepet játszik, valamint ide tartozik a kollégiumi internetes hálózat és tűzfalrendszer üzemeltetése is. z intézményi hálózati ellátottsága %-os, ez áll vezetékes és vezeték nélküli hálózati kapcsolódási pontból is. z internet minden hálózati végponton hozzáférhető az intézményi informatikai szabályozásnak megfelelően. z internetes csatlakozási pont az NIIF gerinchálózatához történik a HBONE szolgáltatásának igénybevételével. Jelenleg nem szükséges az internetes sávszélesség bővítése, de a technikai háttere biztosított (GB/s-ig. z tatási és kiszolgálói ek informatikai ellátottsága %-os, fejlettségi szintje elfogadható, az elavult gépek aránya nem haladja meg a %-ot. hordozható gépek tekintetében az ellátottság megfelelő. Jövőbeni fejlesztési elképzelések a viszonylag alacsony számú elavult géppark modernizálását célozta meg. z tatás technikai berendezések a Campus főépületében megfelelőek, a B - épületben korszerűsítésre szorulnak, fejlesztésük részben pályázati forrásból folyamatban van. szoftveres ellátottság kizárólag Microsoft termékekre épül, ezek ellátását hivatott fedezni a Tisztaszoftver állami finanszírozású programja. kiszolgáló szerverek tekintetében az intézmény jól felszerelt. z ezeken 9%-ot meghaladó számban üzemelő Microsoft szoftver termékek egy része szintén a Tisztaszoftver program által biztosítottak, másod részben pályázati forrásból finanszírozottak (VIR, EVSys, KR, D-Risc. nyomtatási procedúrák és kellékanyag felhasználás optimalizálására központi nyomtató rendszert üzemeltetünk. dott kapacitása megfelelő, fejlesztést nem igényel, a rendszer üzemeltetési házirendjének további szigorításával további költségcsökkentő hatás érhető el. z informatikai infrastruktúra hasznosításából csak csekély bevétel származik. Ezek túlnyomó része a Campus főépületének rendezvények számára bérbe adott berendezéseire vonatkoztatottak. jelenlegi adat és hallgatói létszám alapján kapacitás felesleg és jelentős kapacitás igény nem jelentkezik. kiszolgáló folyamatat ellát jelenlegi létszámcsökkenése lehetőséget adott az itt használt elavult gépek használatból történő kivonására (átcsoportosítás és átterhelések alkalmazása mellett. jelenleg rendelkezésre álló kapacitás fenntartása szoros összefüggésben van az aktuális hallgatói létszámmal, annak jelentős eltérése esetén lehet hosszabb távon szükséges ezen kapacitás menedzselése. z esetlegesen feleslegessé váló kapacitás külső, intézményen kívüli hasznosítására jelenleg jelentős igény nem mutatkozik. Jelenleg felújításra, fejlesztésre szoruló informatikai vonatkozású a szerverszoba. nnak jelenlegi állapota, felszereltsége nem felel meg a korszerű elvárásnak. Továbbá a fentiekben említett tatástechnikai eszközök fejlesztése, korszerűsítése szükséges (különös tekintettel a B-épület előadótermeire. Ezen berendezések tekintetében nem kapacitáshiány - pótlásról van szó, csupán az elavult, kiöregedett tatástechnikai berendezések cseréjéről. Infrastrukturális kapacitás fenntarthatóságának értékelése Beruházás, felújítás: -ben a forrás jelentős mértékű beszűkülése miatt az előzetes szakmai felmérés alapján jogosan felmerült igények ellenére saját erős beruházást és felújítást mindössze egyetlen témában tervezhetünk: Ez a TÁMOP-4...-/ azonosítási kódszámú, Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőtatásban elnevezésű nyertes pályázatunk megvalósíthatóságát lehetővé tevő élelmiszervizsgáló laboratórium kialakítása a B épületben. Ezen kívül kizárólag %-os támogatottságú, nyertes pályázat keretében valósulhat meg fejlesztés. -ben benyújtott két KEOP- pályázatunk értékelése megtörtént, és a döntésről szóló értesítésre várunk. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 46

48 SZOLNOKI FŐISKOL mennyiben a Mezőtúri tangazdaság és a Student kollégium hosszú távon a kezelésünkben marad, úgy az évek óta bekövetkezett- a használhatóságot és üzemeltethetőséget rendkívül károsan érintő - műszaki állapotromlás csak a főiskolánk teherbíró képességét jelentősen meghaladó nagyságrendű, legkésőbb - éven belül elvégzendő felújítással állítható helyre. Karbantartás és kisjavítás: Általánosan követendő elvünk a költségek minimalizálása érdekében, hogy a munkaés tűzvédelmi, vagyonvédelmi szempont, valamint a hatósági előírás betartásához szükséges karbantartásijavítási, rendkívüli hibaelhárítási feladatat mindenképpen el kell végezni. többi feltárt és szükséges karbantartási és javítási feladatat csak az év során esetleg rendelkezésre álló többletforrás biztosítása esetén tudjuk elvégezni. Infrastruktúra - hasznosításból származó bevételek értékelése folyamatosan csökkenő hallgatói létszám miatt racionalizálnunk kellett az ingatlan használatát is. kezelésünkben lévő ingatlanjaink egy része ezért használaton kívül van. gazdasági helyzetünk indolja, hogy folyamatosan keressük hasznosításukra a megoldást, azonban az ingatlanpiacon bekövetkezett változás miatt a kínálati oldal lényegesen magasabb, mint a kereslet, ezért a használaton kívüli ingatlan kezelői jogáról történő lemondást kezdeményeztük az illetékes szerveknél, melyet már több ingatlanunk esetében el is fogadtak. Kapacitás felesleg azonosítása, értékelése. vagyonkezelésében lévő, értékesítésre vagy egyéb módon hasznosításra váró, számunkra felesleges ingatlan összefoglaló elemzése:, dy Endre út 9. (hrsz. 48/7 (Volt központi tatási épület Főiskolánk volt központi tatási épülete az új tatási épületbe 8 decemberében megkezdődött átköltözést követően 9. év közepére funkcióját veszítette, feleslegessé vált. Vagyonértékelését elvégeztettük, melynek alapján engedélyt kaptunk az értékesítésre. z értékesítés várható bevétele az Oktatási Minisztériummal történt megállapodás alapján a PPP projekt keretében megvalósult campus bérleti díjának csökkentésére került volna felhasználásra. z ingatlan eladása két alkalommal került meghirdetésre, először 8.. Ft, majd 6.. Ft eladási összegért, de mindkét alkalommal sikertelenül. Emiatt szenátusi döntés alapján a vagyonkezelői jogunkról történő lemondásunkat terjesztettük elő a fenntartó minisztériumnak és az MNV Zrt-nek. visszaadást megelőző ingatlanfelmérést az MNV Zrt. Jász-Nagykun- Megyei Irodájának munkatársai. január 6-án megtartották., Tiszaliget (hrsz: 9745/ - Erdő Gazdasági Tanácsa 3/a/. (IX. 4. számú határozatában javasolta, szenátusa pedig elfogadta 77/a/. (IX. 5. számú határozatával a nevezett erdőrészlet vagyonkezelői jogáról történő lemondásról szóló előterjesztést. z erdőrészlet vagyonkezelői jogának lemondásával kapcsolatban. tóber 4-én kelt leveleinkben előzetes jóváhagyási kérelmet terjesztettünk elő a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nél, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél. Csónakház Mezőtúr, Kül, Berettyó part (hrsz: 68/ főiskola számára felesleges, használaton kívüli ingatlan értékesítését a GT.. tóber 4-én javasolta, a Szenátus. tóber 5-én az előterjesztést elfogadta. Vagyonértékelése még nem történt meg, mert az ingatlan forgalomképességének tisztázása folyamatban van. z ingatlan a Berettyó folyó Mezőtúr Város beli részén a gát mentetlen oldali részén található, amely a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozik. fenntartó minisztérium illetve az MNV Zrt. részére az értékesítésre vonatkozó előterjesztésre a vagyonkezelői jog rendezése és a forgalomképesség tisztázása után elkészítendő vagyonértékelés alapján kerülhet sor. Mezőtúron, illetve Berekfürdőn és Balatonszárszón található, feladatellátásunkhoz feleslegessé vált, használaton kívüli alább felsorolt kilenc ingatlan vonatkozásában főiskolánk -ben vagyonértékelés elkészítését követően értékesítési engedélykérelmet terjesztett elő a fenntartó minisztérium és az MNV Zrt. felé. tervezett értékesítés bevételét a PPP szerződésbeli fizetési kötelezettségünk részbeni törlesztésére kívántuk felhasználni. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 47

49 SZOLNOKI FŐISKOL Első körben kérelmünket elutasították, majd a hiánypótlást követően márciusában elvi hozzájárulást kaptunk azzal a kitétellel, hogy ismételten be kell nyújtanunk valamennyi értékesítésre tervezett ingatlan 3 napnál nem régebbi tulajdoni lapját. hiánypótlásnak eleget tettünk, de az értékesítésre vonatkozóan érdemi, végleges jóváhagyást vagy elutasítást nem kaptunk. 54 Mezőtúr, Ifjúsági lakótelep 6. szám (hrsz: 389/ 54 Mezőtúr, Fűzfa út. szám (hrsz: 337/ 54 Mezőtúr, Radnóti út. szám (hrsz: Mezőtúr, Radnóti út. szám (hrsz: Mezőtúr, Szabadság tér 4. szám (hrsz: / 54 Mezőtúr, Földvári út 6. szám (hrsz: 3/3 54 Mezőtúr, Földvári út 6/. szám (hrsz: 3/4// 539 Berekfürdő, Camping utca 3. szám (hrsz: Balatonszárszó, Petőfi Sándor utca. szám (hrsz: 69 Istálló és föld Mezőtúr, Vízközi kert (hrsz: 975/8 volt Állami Gazdaság tulajdonát képező tehénistálló és a hozzá tartozó udvar művelési ágú föld a Mezőtúri akkori vezetői kezdeményezésére a privatizáció során megvásárlásra került az értékbecslésben szereplő díj %-ának megfizetése ellenében. Ezen bizonylat részben fellelhetők, ám valószínűleg adminisztrációs hiba folytán a földhivatalnál a tulajdonjog nem került bejegyzésre a bizonyítható megvásárlás ténye ellenére sem. Emiatt a fenti ingatlan -ben megkötött vagyonkezelői szerződésünk mellékletét képező ingatlanlistában nem szerepel. Kapacitás igények azonosítása, értékelése z új tatási épület 8 decemberében átadásra került. cél a Tiszaligetben az integrált campus funkciók kialakítása volt, azaz az tatáshoz szükséges előadó- és szemináriumi termek megépítése, a tanszékek elhelyezése, a hallgatói szolgáltatás tereinek kialakítása, továbbá az integrált működéshez szükséges közösségi terek kialakítása, mely a Tiszán megépített gyalogos- és kerékpáros híd átadásával valósult meg igazán. rendelkezésre álló tatási épületekben megfelelően tudja intézményünk a rá háruló feladatat ellátni. z agrár és műszaki szakképzés szűkös kapacitásai a gyakorlati helyek széttagoltsága miatt az tatási feladat racionális megoldásának gátja. Ezért az tatási célú alap koncentrálása és bővítése nélkül a folyó képzések fejlesztése FSZ és egyéb képzésekkel való bővítése és a képzési kínálat szélesítése nem valósítható meg. Infrastruktúra menedzsment tevékenysége z elvégzendő feladatat az intézmény én elvégzett szakmai felmérés, a főiskola valamennyi vezetőjéhez eljuttatott széleskörű adatszolgáltatási kérelemre adott érdemi válasz és a kollégiumra, az tatási épületekre kiterjedő hallgatói és dolgozói elégedettség mérési eredmények alapján állítja össze a gazdasági főigazgató irányítása alatt álló Műszaki és ellátási Osztály, mely felügyeli és koordinálja a PPP keretében üzemeltetett épületek műszaki irányítását. saját üzemeltetésben működtetett épületben is csak a karbantartási feladatat látja el az intézmény saját alkalmazottakkal, a takarítási, portaszolgálati és parkgondozási tevékenységet közbeszerzési eljárásban kiválasztott külső vállalkozás végzi. II.4.5. Humánerőforrás értékelése főiskolán tató, tanár vagy kutató az lehet, aki büntetlen előéletű és cselekvőképes, valamint rendelkezik a munkakörére előírt iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, tudományos előmenetellel vagy tudományos fozattal, szakmai gyakorlattal és tapasztalattal, valamint idegen nyelvi készségekkel. Ezen kritérium mentén az Foglalkoztatási Követelményrendszer (FKR részletesen tartalmazza az egyes munkakörökre vonatkozó alkalmassági követelményeket. nnak érdekében, hogy a főiskola hosszú távon eredményes szereplője maradjon az Európai Felsőtatási Térségnek, az FKR-ben megfogalmazott elvek, követelmények több vonatkozásban túlmutatnak a törvényi szabályozáson. Ebben a vezetésnek azon meggyőződése tükröződik, hogy a főiskola küldetését, stratégiai céljait csak akkor tudja megvalósítani, ha az elvárás teljesítése egyben folyamatos fejlődést jelent mind egyéni, mind pedig a főiskola egészének szintjén. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 48

50 SZOLNOKI FŐISKOL z elmúlt évek során a főiskolán az tatói és tanári munkakörök egymáshoz viszonyított aránya 5-5% körül mozgott. z tatási feladatat egyetemi tanári, főiskolai tanári, főiskolai docensi, főiskolai adjunktusi és főiskolai tanársegédi munkakörökkel valósítjuk meg. tanársegédi munkaköröket az a közalkalmazottak töltik be, akik a dtori fozat megszerzéséhez már valamely dtori iskola hallgatói. z tatói munkaköröket lehetőségeinkhez mérten - belső forrásból töltjük fel, biztosítva ezzel a munkatársaknak előremeneteli lehetőséget. tanári munkakörök a feladatmegosztás rendszerének megfelelően alakultak, így a gazdasági tanári, nyelvtanári, testnevelő tanári, és szaktatói munkakörökben foglalkoztatunk közalkalmazottakat. z intézményben az tatók átlagéletkora az utóbbi években nem változott jelentősen, év között mozgott. Már a 6-ban elkészült IFT -ben is célként határoztuk meg az átlagéletkor csökkentését és az állomány fiatalítását. tudományos fozattal rendelkező tatók aránya jelentősen javult az elmúlt években. 6 és között az tatói-tanári létszám 34 főről 4-re változott a racionálisabb munkamegosztásnak köszönhetően. minősített tatók száma viszont ugyanezen időszakban 33 főről 4-re, így az arány 4,6%-ról, 38,5%-ra nőtt. további növekedés lehetőségét szintén a támogatott dtori tanulmányban látjuk. z tatói, tanári és kutatói létszám az összes alkalmazott létszámához képest 6-ban még 4% volt, ez mostanra 48%-ra változott. közelmúltban meghozott munkáltatói intézkedések következtében pedig ez az arány tovább fog javulni az tatói, tanári és kutatói létszám javára. Bár a feladat nem csökkentek egyik en sem, a működtetői munkakörökben specialisták alkalmazásával, és a kizárólag adminisztratív munkakört betöltők csökkentésével szándékozunk ezt az arányt tovább javítani. Jelenleg 4 fő dolgozik olyan adminisztratív munkakörben, ahol speciális feladatat nem kell ellátni. Ez valamivel több, mint az összlétszám %-a. z intézmény a foglalkoztatottak továbbképzésére nagy hangsúlyt fektet. Jelenleg 4 fő tató dtori tanulmányait támogatja az intézmény tanulmányi szerződés keretében. Szintén tanulmányi szerződéssel támogatjuk fő működtetői munkakörben foglalkoztatott munkatárs szakmai továbbfejlődését, ez elsősorban egyetemi, főiskolai végzettség, szakirányú továbbképzés, ill. további szakképesítés megszerzésére irányul. Ezen kívül a Foglalkoztatási Terv keretében minden évben meghatározzuk azat hazai és nemzetközi szakmai konferenciákat, továbbképzéseket, amelyeken a részvétel támogatott. Segítjük továbbá azat az egyéni karrierterveket akkor is, amikor a dolgozóink külföldi tanulmányút keretében kívánják az ismereteiket bővíteni. belső karriermenedzsment szorosan kapcsolódik a továbbképzési lehetőségekhez. z tatói életpálya mind a felsőtatási törvény, mind pedig az FKR alapján egyenes karrier-utat biztosít annak az tatónak, aki nem csak a tudományos fozatot szerzi meg, hanem az elvárásnak megfelelően folyamatosan publikál, kutat. Minden munkakörben lehetőség van a pályázati tevékenységnek köszönhetően többletfeladat ellátására. míg a vonatkozó jogszabály nem tiltották, ösztönzési rendszert működtetünk, amely az éves teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztást tett lehetővé. II.4.6. Intézményi szolgáltatás értékelése hallgatói szolgáltatás teljes körének biztosítása (hallgatói szolgáltatás, mentorálás, tanulmányi, életvitel, karrier, mentálhigiénés tanácsadás az utóbbi két év fejlesztő munkájának eredménye. Koordinációjáért a HSZK Hallgatói és lumni Tanácsadó Irodája (HTI felelős. Mennyiségi tekintetben a teljesítmény átlagot meghaladó és más intézmények a kínálatában nem szereplő szolgáltatásat is nyújt (teljes és részidős állásajánlat, szakmai gyakorlat közvetítése, cégprezentációk, próba állásinterjúk szervezése, grafológiai elemzések, állásinterjú, önéletrajz és karrier-tanácsadás, felkészítő tréningek, tesztek, önéletrajzírás tanácsadás, rendezvényeket bonyolít le (képzési- és állásbörze, egészségnap, valamint extrakurrikuláris előadásat (asztrológia, grafológia szervez. Keresett és különösen jó színvonalúnak tekinthetők a személyes élethelyzetek elemzéséhez, a problémák megoldásához nyújtott életmód tanácsadási szolgáltatás, valamint a döntés előtti mérlegelési és kapcsolati háló kialakítási készségeket fejlesztő tréningek, a tudatos karriertervezéshez kapcsolódó tanácsadás. tevékenységbe bevont segítő hallgatók, a MeDiák, a célcsoport elérésében játszanak közvetítő szerepet. z iroda szolgáltatásait a főiskola növekvő arányban biztosítja belső humán erőforrásaiból. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 49

51 SZOLNOKI FŐISKOL hallgatók önálló diákújságot szerkesztenek (SZOFI, valamint hallgatói klub működnek (Ínyenc, Világjárók, Idegen nyelvi. pályázati finanszírozás megszűnésével a szolgáltatási kör fenntartása jelent többletfeladatot. két épületben, összesen több mint 5 kollégiumi férőhellyel biztosít lakhatási lehetőséget. kollégium elhelyezkedése kedvező mind gyalogos, mind kerékpáros számára, a gépjárművek részére ingyenes parkolás biztosított. választék komfortfozat és ágyszám alapján differenciálódik, így a választási lehetőség a különböző színvonalú elszállásolási lehetőségek között biztosított. z alapkomfort (főzési, mosási lehetőség, internet, wifi minden épületben rendelkezésre áll. kollégium melletti parkosított udvar értékes és élhető környezetet, sportpályái szabadtéri sportolási lehetőséget biztosítanak. z elhelyezés során az épületre és a szobatársra vonatkozó igények figyelembe vételre kerülnek, a nemzetközi hallgatók számára nincs elkülönített szint, lehetővé téve a hazai hallgatók számára a nemzetközi nyelvi környezet előnyeinek kihasználását. kollégiumi térítési díjak differenciáltak, a díjtartozás alacsony szinten van. díjak nagysága értékarányos, az országos átlag alatti, a vidéki átlagnak megfelelő. könyvtári szolgáltatásat nyújtó integrált szervezeti egység, a Könyvtár és Távtatási Központ a gazdaságtudományi, műszaki és a mezőgazdasági tudomány én nyilvános szakkönyvtári feladatat is ellát. könyvtári szakfelügyeleti értékelés kiválóra minősítette a tevékenységét. Folyamatosan gyarapodó dumentum-állományával, hagyományos- és modern könyvtártudományi eszközeivel információs bázisa az intézményben folyó képzésnek, tudományos kutatómunkának, a tanulásnak. Gyűjteményét a főiskolán tatott szaknak megfelelően alakítja. könyvtári infrastruktúra jó, erőforrás-ellátottsága a nyújtott szolgáltatásnak megfelel. könyvtári szolgáltatás alapja a több mint. kötetes dumentumállomány, a 4 féle magyar és idegen nyelvű szakfolyóirat gyűjtemény, a diplomamunkák, az elektronikus dumentum, az Internetkutatási lehetőségek és a szakadatbázishoz való hozzáférés biztosítása. könyvtárban folyó tevékenységhez 3m alap áll rendelkezésre. z intézmény heti 4 órás nyitva tartási időben, 8 szakképzett könyvtáros közreműködésével, az LEPH 5-as integrált könyvtári rendszer biztos hátterével végzi színvonalas szolgáltató tevékenységét. Szakmai potenciálja alapján jóval nagyobb látogatói létszámot is képes lenne fogadni a könyvtár. könyvtár szolgáltatásai: információ - keresés (Számítógépes könyvtári katalógus a saját adatbázisról, távoli könyvtári adatbázis használhatósága Interneten keresztül, kölcsönzés (integrált könyvtári rendszer kölcsönző moduljának használata, gyors, pontos követhető, biztonságos kölcsönzés, telefonos, és az online előjegyzések, könyvtárközi kölcsönzések, olvasóterem használata (helyben használható prézens állomány, informatikai háttér, tájékoztató és referens munka, információ- és dumentum-szolgáltatás, e-könyvtár, multimédiás számítógépek, kutatószoba, vak és gyengén látók könyvtárhasználatát egyenlő eséllyel biztosító eszközök-nagyítógép, felolvasó szoftver, Braille nyomtató, speciális díjtételes szolgáltatás (irodalomkutatás, online adatbázis lekérdezése, nyomtatása, tartalomszolgáltatás témafigyelés, scannelés, külső rendszereken és ellátókon alapuló szolgáltatás (könyvtárközi kölcsönzés, on-line információs rendszerekhez való hozzáférés, bibliográfiai adatszétsugárzás, másolatszolgáltatás. z informatikai funkciókon kívül az Informatikai és Oktatástechnikai Központ tatástechnikai, és telekommunikációs feladatat is ellát. Ide tartoztak a beszerzéssel, üzemeltetéssel, karbantartással, fejlesztéssel kapcsolatos teendők mellett a különböző pályázat informatikai kiszolgálása is. Központ működési hatékonysága javuló, egyre kevesebb informatikus látja el a feladatat, ami a specializálódás és a kedvező fejlesztések eredménye. Ugyanakkor az intézményi rendszerek (Neptun, Poszeidon, TUSZ, E-TUSZ, Nexon BÉR, Nexon Berenc, SafeQ, Evasys, VIR, FELIR, RLB, SPSS, HostWare, SP, Exchange, Webmail, ILIS, leph, Firebox, CISCO systems, Timer, kollégiumi enternetes hálózat és tűzfalrendszer magas rendelkezésre állású üzemeltetése kiemelt szerepet játszik. z intézményi hálózati ellátottság %-os, ez áll vezetékes és vezeték nélküli hálózati kapcsolódási pontból is. z internet minden hálózati végponton hozzáférhető az intézményi informatikai szabályozásnak megfelelően. z internetes csatlakozási pont az NIIF gerinchálózatához történik a HBONE szolgáltatásának igénybevételével. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 5

52 SZOLNOKI FŐISKOL z tatási és működtetői ek informatikai ellátottsága %-os, fejlettségi szintje elfogadható, az elavult gépek aránya nem haladja meg a %-ot. hordozható gépek tekintetében az ellátottság megfelelő. z tatástechnikai berendezések a Campus főépületében megfelelőek, a B-épületben korszerűsítésre szorulnak, fejlesztésük részben pályázati forrásból folyamatban van. szoftveres ellátottság kizárólag Microsoft termékekre épül, ezek ellátását hivatott fedezni a Tisztaszoftver állami finanszírozású programja. kiszolgáló szerverek tekintetében az intézmény jól felszerelt. z ezeken 9%-ot meghaladó számban üzemelő Microsoft szoftver termékek egy része szintén a Tisztaszoftver program által biztosítottak, másod részben pályázati forrásból finanszírozottak (VIR, EVSys, KR, D-Risc. nyomtatási procedúrák és kellékanyag felhasználás optimalizálására központi nyomtató rendszert üzemeltetünk, a megtakarítás kimutatható, így az átállás előnyösnek értékelhető. tantervi és szabadidős sportolási lehetőségek szervezett formában biztosítottak, ugyanakkor a sportinfrastruktúra az egyéni sporttevékenység tervezésére is lehetőséget ad. Célja, hogy a testnevelés és sport sajátos eszközeivel segítse hozzá a hallgatókat ahhoz, hogy az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan felnőttekké, akik ismerik képességeiket, az fejlesztésének, fenntartásának módját, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi, prevenciós értékeit, és a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé válik. Mindezen cél több módszerrel valósulnak meg: amatőr szinten versenyzési lehetőséget a Sportegyesület biztosít a hallgatói önkormányzattal együttműködve, így hallgatónk részt vehetnek különböző helyi, térségi és országos egyetemi és főiskolás bajnságon. kritérium-feltételként teljesítendő testnevelés kurzuson kívül szabadidősport órasáv szerepel az órarendben, biztosítva a rendszeres, szakmai irányítás és kontroll melletti (3 fő testnevelő testmozgás lehetőségét. Egyedi mozgásforma-kínálatot nyújt a menedzsersport választható kurzus (fallabda, tenisz, falmászás, íjászat, illetve a sporttábor jellegű események (sítábor, rafting, Tisza-túra. Három helyszínen 7 terem, illetve pálya áll folyamatosan rendelkezésre, illetve 4, a Sportegyesület által bérelhető pályát vehetnek igénybe a hallgatók. Sportösztöndíj rendszerével főként a csapatsportat támogatja a főiskola, így a kosárlabda, kézilabda, röplabda és a vízilabda első és második vonalbeli csapat játszanak név alatt, ami marketing szempontból előnyösnek értékelhető. főétkezések a Campusban, a főiskola saját Kft-je által a főépületben üzemeltetett, kellemes környezetet biztosító, adagos termelési és 8 fő egyidejű étkeztetésének kapacitásával rendelkező étteremben, a kiegészítő étkezések büfé jellegű ellátás formájában, mind a kollégiumban, mind az tatási épületekben biztosítottak, valamint a folyosókon automaták is üzemelnek. vendéglátó egységek kínálata csak lassan követi az egészséges táplálkozás elvárásait, növekvő, de még nem elegendő a korszerű fogás, termékek megjelenése a választékban. Különleges étkezési lehetőséget az Ínyenc Klub gasztronómia rendezvényei és bemutatói jelentenek. téma szemléltetését bemutató táblázat: 33. tábla: Intézményi szolgáltatás értékelése Intézmény/kar* Hallgatói szolgáltatásat, tanulmányi tanácsadást igénybe vevők Regisztrált alumni tag száma Lakhatási támogatást igénylők számának aránya a Könyvtári állomány nagysága (bibliográfiai cím EISZ keretében beszerzett adatbázis száma EISZ-en túl biztosított adatbázis száma Egy beiratkozottra jutó könyvtári szolgáltatásigénybevételek Nem tatási célra használt számítógépek száma (db Sportpályák, csarn, egyéb létesítmények nagysága (nm száma kollégiumi férőhelyek számához képest száma , II.5. z és a versenytársak elemzése főiskola beiskolázási politikájában döntő mértékben az alföldi térségre összpontosít, ennek megfelelően az ezen a en működő, vagy beiskolázó intézményeket tekinti fő versenytársainak. főiskola alapvetően versenytársának tekinti a Budapesti Gazdasági Főiskolát, a Dunaújvárosi Főiskolát, az Eszterházy Károly Főiskolát, a Kecskeméti Főiskolát, a Károly Róbert Főiskolát, illetve a Nyíregyházi Főiskolát. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 5

53 SZOLNOKI FŐISKOL z intézmény semleges kapcsolatot kíván ápolni a Miskolci Egyetemmel. Lehetséges együttműködési partnerek a Budapesti Kommunikációs, a Debreceni Egyetem, a Kaposvári Egyetem, és az Edutus (Modern Üzleti Tudomány Főiskolája. Budapesti Gazdasági Magyarország vezető főiskolája. Méreteiben, hallgatói létszámában, képzési portfóliójában jelentősen meghaladja a méreteit. BGF fő profilja az üzleti képzés, s amellett indít más tudományágban is egy-egy képzést. Kínálatában megjelenik a négy üzleti alapképzési szakja. BGF összesen nyolc alapképzési szakot (négy szak esetében idegen angol/francia/német nyelven is, hat mesterképzési szakot, felsőfú szakképzési szakot, 48 szakirányú továbbképzést, gazdálkodástudományi dtori iskolát és számos felnőttképzési programot kínál leendő hallgatóinak, nappali, levelező és távtatási tagozaton, egyes szakjait három idegen nyelven. Összességében a hallgatók számára a BGF nagyobb képzési kínálatot kínál, mint a. Hallgatóinak továbbtanulási lehetőséget képes biztosítani. BGF emberi erőforrás potenciálja lényegesen nagyobb a Főiskoláénál. Ismertsége, hazai és nemzetközi hírneve nagyobb, pénzügyi helyzete stabilabb, nemzetközi kapcsolatai szélesebb körűek. Összességében a BGF más nagyságrendű intézmény, mint a, s a jobb képességű, pénzügyi szempontból stabilabb család gyermekeit képes elszívni a elől. budapesti képzési helyszínek előnyt, s egyben főképp a tipikus hallgatói szemszögéből hátrányt is jelent. S fiatal számára vonzó a nagyvárosi, budapesti élet, s ez nagy vonzerőt jelent kal szemben. Más fiatal azonban nem érzik jól magukat a nagyvárosban, illetve családjuk nem tudja finanszírozni a budapesti megélhetési költségeket. Dunaújvárosi méretét tekintve kis főiskola, azonban a Főiskolánál szélesebb körű képzési profillal rendelkezik. lapképzési szakat kínál a bölcsésztudomány, a társadalomtudomány, a gazdaságtudomány (Gazdálkodás és menedzsment, informatika tudomány, műszaki tudomány (nyagmérnök, Gépészmérnök, Műszaki menedzser, Műszaki szaktató eken. Mesterszakon is kínál képzést. Mind a gazdaságtudomány, mind pedig a műszaki tudományágban kínál képzési alternatívát kal szemben. előnnyel rendelkezik a nemzetköziesítés terén, és előny Budapest könnyebb elérhetősége. z Eszterházy Károly képzési profilja szintén szélesebb a szolninál, a gazdaságtudományi alapképzés terén azonban kevesebb alternatívát kínál, műszaki illetve agrár képzéssel egyáltalán nem rendelkezik. Főiskolának nem jelentős versenytársa, azonban az EKF dinamikus főiskola, s rendelkezik szolni szempontból kedvezőtlen fejlesztési tervekkel. Eger lényegesen élhetőbb város, mint, azonban nehezebben megközelíthető és távolabb van a fővárostól. Kecskeméti a Főiskolának a műszaki en versenytársa. Összességében szélesebb körű műszaki szakkínálattal rendelkezik (nyagmérnöki, gépészmérnöki, járműmérnöki, Ipari termék- és formatervező mérnöki, Mérnökinformatikus, Műszaki menedzser és Műszaktató alapképzési szak. KF a műszaki en jó hírnévvel, innovációkkal, jelentős szellemi kapacitáskal rendelkező intézmény. z ebből származó előnyét erősíti a Mercedes kecskeméti gyáregységének felépülése és a vállalat kapcsolata a főiskolával. Műszaki és kertészeti szakjait mindhárom képzési szinten kínálja (FSZ, B, M. Előnyt jelent a főváros könnyebb elérhetősége. KF on is folytat műszaki képzést egy szolni partner-középiskolával való együttműködésben. Versenytársi mivolta mellett a KF lehetséges együttműködő partner is. szolni üzleti szakkal kombinálva szélesebb körű képzési portfoliójú főiskola jöhetne létre. KF képzéseit kombinálva a szolni üzleti szaktudással versenyképesebb nem üzleti képzés jöhetne létre, a tudományek szinergikus hatásainak eredményeképpen. Károly Róbert képzési portfóliójában alapképzési-, 9 felsőfú szakképzési- és 3 mesterképzési szak szerepel. Ezek egy része megegyezik a szolni kínálattal (kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás, illetve alternatív képzést kínál (gazdálkodás és menedzsment. Három üzleti mesterszakja vonzó továbbtanulási lehetőséget kínál, amivel nem képes konkurálni. Gyöngyös közúton (autópálya könnyebben elérhető nál, vasúttal azonban bonyolultabb. grár szakkal rendelkezik az intézmény, műszaki szakkal azonban nem. Bár az intézmény s szempontból nagyon jó benyomást kelt, piaci megítélése kevésbé kedvező a Főiskolánál, ami előnyt jelent az alföldi intézmény számára. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 5

54 SZOLNOKI FŐISKOL Nyíregyházi többkarú, a Főiskolánál nagyobb, szélesebb profillal rendelkező intézmény. Nagyobb képzési kínálatot nyújt, mint a. Üzleti B szakjai között szerepel egyik pillér szakja (turizmus-vendéglátás, illetve a szolni üzleti képzés alternatíváját képező gazdálkodás és menedzsment szak. szélesebb szakkínálat nagyobb vonzerőt jelenthet szakmát és képzést választó fiatal számára. Mesterképzést nemzetközi tanulmány szakon kínál a főiskola. Számos felsőfú szakképzési, illetve szakirányú továbbképzési szakkal rendelkezik. Összességében a versenytársai az intézményünkkel szemben elsősorban szélesebb körű képzési profillal és mesterképzési kínálattal rendelkeznek. hallgatók több képzési/tudomány/szakmai közül választhatnak, míg a döntő mértékben üzleti, kisebb mértékben műszaki, illetve agrár-műszaki képzéseket kínál. z utóbbi kettőben a főiskola emberi erőforrásai erősen korlátozottak. Előnyt jelenthet azonban az üzleti képzésekre való szakosodás. versenytársak egy részével szemben hátrányt jelent város vonzereje. Fentebb megnevezett lehetséges partnereivel az együttműködés több szinten is folyhat. z azonos en képzést folytató, ám földrajzi szempontból a én kívül működő intézményekkel (BKF, Edutus, Kaposvári Egyetem közös tartalmi fejlesztések és kutatás végezhetők, tapasztalat és jó gyakorlat megosztható. Közösen kialakítható egy olyan speciális tartalmi és módszertani know-how, amely a közös versenytársakkal szemben (főképp BGF versenyelőnyt vagy hátránycsökkenést eredményezhet. Debreceni Egyetemmel döntő mértékben a tanszéki illetve egy-egy szaki szinten érdemes együttműködni, a magasabb szintű, átfogóbb együttműködésre a két intézmény közötti többszörös nagyságrendbeli különbségek miatt nem látunk esélyt. II.6. Gazdasági társadalmi hatás értékelése integrálódott gazdasági-társadalmi környezetébe. Hatásai egy összetett mechanizmuson keresztül, komplex módon jelentkeznek; így a főiskola jelentős munkáltató, vásárlásaival piacot teremt helyi vállalkozásnak, hallgatók vonzásával jelentősen növeli a városban elköltött jövedelmeket. főiskola olyan fiatalnak biztosít lehetőséget Jász-Nagykun- megyében és környékén, akik nagy valószínűséggel más módon nem lennének képesek felsőtatási tanulmány végzésére. főiskola képzéseivel igazodik környezete gazdasági igényeihez. Továbbképzéseivel és consulting tevékenységével hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez. főiskola a szolni és megyei kulturális élet egyik központja és generáló tényezője. z Észak-lföldi Régió és Jász-Nagykun- megye gazdasága z Észak-lföldi Régió gazdasági helyzetét általánosan jellemzi, hogy a GDP-ből és a működő gazdasági szervezetekből való részesedése elmarad a i, illetve népességi aránytól. z egy főre jutó GDP tekintetében a régiók között az utolsó előtti helyet foglalja el (KSH. versenyképességet közvetlenül és közvetve is növelő külföldi érdekeltségű vállalat száma csökkenő tendenciát mutat (KSH. gazdaság szerkezete (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás, illetve az azon belüli struktúra kedvezőtlen mind az országos átlaghoz, mind a nemzetközi tendenciákhoz viszonyítva. fenti jellemzők Jász-Nagykun- megyére is többnyire vonatkoznak. megyében az egy főre eső jövedelem az országos átlag 65,5%-a (, KSH, csökkenő tendenciájú, a munkanélküliségi ráta az országos átlaghoz hasonló (,9%,, KSH. megye lakossága részben az elvándorlás következtében csökkenő. felsőtatásban résztvevő nappali tagozatos hallgatók száma (megyei állandó lakhely szerint csökken (, KSH. foglalkoztatási szerepe főiskola városa és a megye egyik jelentős munkáltatója. Jelenleg ( a 4 főnek biztosít munkahelyet. 4 alkalmazottból 46% tató, azaz magasan képzett, speciális szaktudással rendelkező szakember, 54% nem tató, támogató tevékenységet végző munkatárs. kifizetett bér összege -ben forint, a befizetett járulék összege forint volt. z alkalmazottak döntő többsége szolni állandó lakhellyel rendelkezik, így a jövedelem elköltése nagyrészt városában jelentkezik keresletként. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 53

55 SZOLNOKI FŐISKOL Szolgáltatás a térség és vállalatainak fejlődését segítő szakértői tevékenységet folytat. Részt vett és folyamatosan részt vesz az Észak-lföldi Régió, város és Jász-Nagykun- megye fejlesztési stratégiájának kialakításában, consulting tevékenységet folytat helyi vállalkozás és vállalkozási szervezetek számára. Szervezeti keretet a tanszékeken túl a szolgáltatásnyújtásra több szervezeti egység (pl. Vidékfejlesztési Innovációs Kutató Központ biztosít. gazdasági szereplőkkel az alkalomszerű kutatási kapcsolat tipikus megjelenési formái a tanszékek és a vállalkozás közötti kutatási megbízás (Praktiker, Magyar Turizmus Zrt. Célzott felnőttképzési tevékenysége kiterjed a speciális vállalati igények kielégítésére. Megrendelői szerep és kereslet támasztása jelentős keresleti tényező a város és a megye gazdaságában. főiskola vásárlóként jelenik meg közvetlenül áruk és szolgáltatás vásárlójaként, viszont legalább ennyire jelentős alkalmazottainak bérköltése, illetve hallgatóinak vásárlásai. főiskola éves szinten 4 5 millió forint vásárlást teljesít dologi, szolgáltatási és beruházási kiadás formájában 3 körüli partnere irányában. partnerek döntő többsége helyi (városi, megyei, régióbeli vállalat-vállalkozás, azon belül is jelentős a helyi kisvállalkozás száma. Ezzel a jelentős mértékben hozzájárul a városi-megyei kisvállalkozás bevételeihez, piacot teremt a helyi vállalkozás számára. főiskola dolgozói további, fentebb leírt összeget költenek el, túlnyomó többségben a városban és környékén. Kiemelkedő a főiskola hallgatóinak szerepe a főiskola piaci-keresleti szerepében; a főiskola hallgatósága jelentős vásárlóerőként jelenik meg a városban. nappali tagozatos hallgatók főiskolai életük nagy részét városában töltik. Számításaink szerint egy hallgató havi kiadásai a következők: lakhatás (kollégium vagy lakásbérlet: 4-.- Ft, étkezés:.- Ft, közlekedés:.- Ft, szórakozás és egyéb: 8.- Ft. Összesen tehát egy nappali tagozatos hallgató forintot költ el havonta a városban. levelező és egyéb, nem folyamatosan a városban tartózkodó hallgatók közlekedésre, szállásra, étkezésre fordított kiadásai is jelentkeznek pénteken és szombaton keresletként. Összességében számításaink és becsléseink alapján a főiskola hallgatói évente mintegy két és fél milliárd forintot költenek a városban, amely a városnak és vállalkozásainak jelentős árbevételt jelent. Összességében tehát a tevékenysége megrendelői-keresleti oldalon hozzávetőlegesen 5,3-6,3 milliárd forint árbevételt jelent városa és Jász-Nagykun- megye számára. Pályázati aktivitás és forrásbevonás aktív pályázati tevékenysége eredményeképpen jelentős pályázati forrásat képes bevonni. 9--es időszakban összesen Ft pályázati forrást nyert el az Új Magyarország Fejlesztési Terv felsőtatás-fejlesztési célú pályázati forrásaiból. Nagy összegű támogatást nyert a főiskola infrastruktúra- és informatikai fejlesztési célból (,5 milliárd forint. beadott pályázat számát tekintve a nemzetközi, elsősorban EU forrásból igényelt támogatással megvalósuló pályázat dominálnak. z érintett 3 évben 7 pályázat került beadásra, amelyből 6 sikeresnek bizonyult. Pályázati úton az elmúlt három évben összesen ezer Ft külső forrást tudtunk bevonni. Ebből szerény mértékű volt a hazai forrás (,7%, a többi nemzetközi forrás volt. legsikeresebb év volt, amikor pályázati úton az összes támogatás 6,7 %-át tudtuk elnyerni. Társadalmi mobilitási hatás i hallgatói vonzáskörzete döntő mértékben a főiskola környezete, a földrajzi távolság növekedésével csökkenő intenzitással. Ez fő számat tekintve valamennyi képzési szintre, tanulási formára és szakra igaz. legjelentősebb beiskolázási Jász-Nagykun- megye és Pest megye hoz közel eső része. nappali tagozatos hallgatók döntő többsége kisvárosból és faluból származik. Családi hátterük a piac mai igényei szemszögéből tekintve szerény, nem képes biztosítani sem a gyermek saját sikeres (bármilyen szakmai karrierjéhez szükséges, sem a térség gazdasági dinamizálásához szükséges szemléletmód és készségek kialakítását. család többsége szerény pénzügyi körülmények között él, s nem képes finanszírozni gyermekük nagyvárosi felsőtatási tanulmányait. egyik kiemelt társadalmi szerepe, hogy olyan fiatal számára teszi lehetővé a felsőtatásban való részvételt és felsőtatási szakképzettség megszerzését, akik egyébként nagy valószínűséggel kiszorulnának a felsőtatásból. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 54

56 SZOLNOKI FŐISKOL főiskola rendelkezik azzal a know - how-val, amely a szerény családi, hátrányos szociális háttérrel rendelkező fiatal (versenyszellem hiánya, rossz értelemben vett vidékies-kisvárosi gondolkodásmód, szerény idegennyelvismeret, alacsonyabb szintű tényismeret, alacsony szintű készségek eredményes képzéséhez szükséges. Ezzel segíti a térség gazdasági fejlődését, s csökkenti az elvándorlást. főiskola tatói döntő mértékben és környéke populációjából kerül ki, de képes kis létszámú, magasan kvalifikált szakember Budapestről és más nagyvárosból való vonzására, illetve on való letelepítésére. Ezzel a főiskola jelentős magasan kvalifikált, innovatív szellemi kapacitást képes koncentrálni és működtetni a térség fejlődése érdekében. főiskola léte, illetve foglalkoztatási politikája hozzájárul a város és megye magasan kvalifikált szakembermegtartó képességéhez, az elvándorlás csökkentésére. Társadalmi-gazdasági beágyazottság főiskola széleskörű intézményi partnerkapcsolatat tart fenn környezete, a város és a megye intézményeivel. fentebb említett, közvetlen gazdasági-megrendelői viszonyon túl a főiskola fejlesztési, tatási, tudományos együttműködési kapcsolatat tart fenn és ápol. Vállalati kapcsolat. főiskola szoros kapcsolatot tart fenn környezete vállalataival. kapcsolat egy része közvetlenül az tatáshoz kapcsolódik. gyakorlat-orientált képzés egyik fontos eleme a vállalati szakemberek bevonása az tatásba, konkrét óratartás, esettanulmány, mentori szerep formájában. hallgatók egy nem kis része szakmai gyakorlatát helyi vállalatnál végzi. vállalat szerepe nagy az tatás tartalmának befolyásolásában, különös tekintettel az tatási cél, a tartalom és módszertan, a vállalat által (is megfogalmazott piaci igényekhez való folyamatos igazodás szempontjából. főiskola tatói a vállalatkal együttműködve frissítik szakismereteiket. főiskola hasonló céllal működik együtt a térség vállalati szervezeteivel. Szervezeti-intézményi kapcsolat. főiskola szoros kapcsolatot tart fenn a városi és megyei önkormányzattal. kapcsolat kiterjednek a városi-megyei stratégiai-gazdasági koncepciók kidolgozásában való részvételre, tanácsadásra, a főiskola városi megyei - térségi szerepére. főiskola szoros kapcsolatot tart fenn középiskoláival. kapcsolat egyrészt tatási tudományos - szakképzési jellegűek (műszaki képzés szaken, másrészt viszont segítik a középiskolákat a gazdasági-társadalmi igények, tendenciák követésében, amelyet az a képzés során felhasználnak. Kiemelt jelentőségű a középiskolák segítése a diák felsőtatási tanulmányaira való felkészítésében. főiskola több városi, megyei intézménnyel tart fenn tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatat. Ilyen a városi levéltár, a METESZ, a színház és egyéb intézmények. Tudomány- és kultúraközvetítő szerep jelentős és dinamikusan bővülő-fejlődő szerepet tölt be a város és környéke tudományos, ismeretterjesztő és kulturális életében. Kihasználva a főiskola korszerű infrastruktúráját (konferenciaterem, előadótermek, kisebb termek, tankonyha, étterem, tanszálló a főiskola különféle rendezvényeket szervez. rendezvények között szerepelnek helyi tudományos konferenciák, országos és nemzetközi tudományos konferenciák (a főiskola profilján túl pl. orvosi, matematika konferenciák, a város közönségének szóló ismeretterjesztő előadás, kiállítás, szimfonikus koncertek, közönségtalálkozók. Ezen felül a főiskola aktív szerepet vállal a város Tudomány Napi programjában, más tudományos városi rendezvényeken, középiskolai versenyekben és szakmai rendezvények (EU-nap, EU-s versenyek, stb., országos kulturális vagy gasztronómiai (pl. EFOTT, Gulyásfesztivál program, események szervezésében. z eszmei értéken, a város tudományos és kulturális életének szervezésében elért értékeken túl a főiskola bevételt is generál ezen tevékenységén keresztül (ez -ben millió 35 ezer forintot tett ki. II.7. Fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése fenntartható fejlődés szemléletét a magáénak vallja, az tevékenységének szinte minden én látható. képzési kínálatban több olyan szak is található, amelyek az élhető, fenntartható környezettel, annak fejlesztésével szoros kapcsolatban állnak. z alapszak tantervében szereplő műszaki jellegű tantárgyak foglalkoznak a vizsgált téma környezeti hatásaival, káros hatásainak csökkentési lehetőségeivel. Ilyen, a fenntartható fejlődés követelményeinek teljesítésével foglalkozó tantárgyak a műszaki menedzser, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szakon pl.: Műszaki hő- és áramlástan, Környezetmenedzsment, Minőségmenedzsment, Minőségirányítás a gépiparban, Környezettechnika, Energiagazdálkodás. gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök és mezőgazdasági mérnök BSc szak tantárgyai közül: II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 55

57 SZOLNOKI FŐISKOL Talajtan és agrémia, Állattenyésztés, Növénytermesztés, Vetőmagtermesztés, Terület- és vidékfejlesztés, lternatív energiaforrás, Környezetkímélő gazdálkodás, Tájvédelem, tájrendezés, Környezetgazdálkodás, Tájökológia, tájhasznosítás, Genetika és biotechnológia, Erdő- és vadgazdálkodás, Földművelés és földhasználat, Környezetkímélő gazdálkodás, Ökológiai gazdálkodás. hallgatók kapcsolódó szakmai gyakorlatához együttműködési megállapodást kötöttünk az Újszilvási önkormányzattal az Energiapark tatási, kutatási és környezetnevelési célú hasznosítására. Üzleti szakjainkon a szak sajátosságainak megfelelően építettük be a képzésbe a kapcsolódó ismereteket (környezetgazdaságtan, minőségmenedzsment. képzésfejlesztés során ez a szempont kiemelten kezelendő. képzésfejlesztés során olyan szakirányú továbbképzési szak kerültek kidolgozásra és meghirdetésre, amelyek a térségnek diplomás szakembereket biztosít a fenntartható fejlődés, racionális energia-felhasználás és megújuló energiaforrás hasznosítása témában: épületgépészet szak, hulladékgazdálkodási szakmérnök, vízgazdálkodási szak. Felsőfú szakképzésben hulladékgazdálkodási technológus képzést folytatunk. z intézmény K+F+I tevékenységében a fenntartható fejlődés kiemelt szerepet kap. grár és műszakai szakjainkon évek óta eredményesen folynak olyan kutatás és kísérletek, amelyek e témához kapcsolódnak: épületszerkezeti elemekbe integrálható héjszerkezetű kollektor fejlesztése, energianád betakarítás- és feldolgozás-technológiájának fejlesztése, biogáz, biodízel illetve a napenergia felhasználási lehetőségeinek feltárása, talajbaktérium hatásának vizsgálata történik az őszi búza, a tavaszi árpa és a kukorica termesztése során, vízterek biológiai állapotának vizsgálata, a környezet minőségének vizsgálata. kutatási eredményeket az tatók publikációit összegző intézményi kiadvány, illetve az egyes tatók egyéni publikációs jegyzékei tartalmazzák. z intézmény a fenntartható fejlődés szemléletének terjesztése, népszerűsítése érdekében több alkalommal volt helyszíne a hulladék újrahasznosítási lehetőségeit bemutató Hulladékból termék rendezvénynek. z intézmény célja, hogy infrastruktúrájának fejlesztésekor a környezetkímélő, energiaracionalizáló megoldásat helyezze előtérbe. Ennek eredményei: fosszilis energiahordozók felhasználásának kiváltása megújuló energiaforrás felhasználásával (napkollektoros rendszer, tervezett talajhő felhasználás, stb., energia, víz, papír, stb. felhasználás racionalizálása (pl. szakaszos fűtés, belső anyag- és energiafelhasználás szabályozása, világítás korszerűsítése (energiatakarékos világítótestek alkalmazása, szelektív hulladékgyűjtés. környezetorientált magatartást mutatja, hogy az intézmény rendelkezik auditált minőségirányítási (MIR és környezetirányítási (KIR rendszerrel és tevékenységét ennek alapján végzi. Megújuló energiák hasznosítását célzó kutatás terén kiemelkedő eredményeket tudhat magáénak az a csoport, amely a műszaki szakon is tató kollégákkal együtt a biogáz, biodízel illetve a napenergia felhasználási lehetőségeit kutatja. Mezőtúri telephelyen adottak mindehhez az infrastrukturális feltételek is (biogáz labor, biodízel labor, illetve az udvaron felállított napkollektor. Ezen a en a 9-ben megvalósított tanulmányút kapcsán szoros együttműködés alakult ki dán kollégákkal, akik segítik Magyarországon is a különböző típusú energiahordozók eseti felhasználására épülő energiarendszer kidolgozását. Mivel hallgatóink számára is biztosított a kutatási infrastruktúra használata, ezért ebben a témában már több szakdolgozat is született. grártermeléshez és termékfeldolgozáshoz kapcsolódó kutatás én a növénytermesztéshez kapcsolódóan az elmúlt években a Mezőtúri telephelyen, a Tanüzem én lévő tankertben a legfontosabb szántóföldi növények kisparcellás termesztése történt, jelenleg pedig a bambusznád termeléshez és felhasználáshoz kapcsolódó kísérletek folynak. Mezőtúr város külén található kísérleti en a fenntartható növénytermesztéshez kapcsolódóan a talajbaktérium hatásának vizsgálata történik az őszi búza, a tavaszi árpa és a kukorica termesztése során, továbbá egyéb agrotechnikai kísérletek (pl. kukorica vetésidő kísérlet végzésére is van lehetőség. Tangazdaságban az ökológiai gazdálkodás (benne kiemelten az ökológiai állattenyésztés vizsgálata történik. Jelenleg van kialakítás alatt (mivel a szükséges eszközök már beszerzésre II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 56

58 SZOLNOKI FŐISKOL kerültek a kertészeti és szántóföldi nemesítéseket elősegítő biotechnológiai laboratórium. Tovább folytatódnak a különböző lisztekből, illetve az különböző arányú keverékéből sütött kenyerek minőségének vizsgálatai. Külön említendő, - azonban a kutatás jellegénél fogva a én kívül történő -, a vízterek biológiai állapotára, a környezet minőségére vonatkozó kutatatás sorozat. vidéki gazdaság fejlesztésére vonatkozó kutatáson belül a kutatócsoport különösen a vidéki turizmus fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ennek a munkának az elismeréseként 6 júniusában a Mezőtúri Fakultás adhatott otthont az Európai Vidékfejlesztő Egyetemnek.,,Nemzedékek kutatóúton c. projekt keretein belül a szak tatói mellett több hallgatónk is részt vett a vidéki térségek gazdaságának fejlesztésére elnyert pályázaton. kutatás eredményeit TDK és szakdolgozat is tartalmazzák. kutatók jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztérium keretein belül decemberében létrehozott, a helyi előállítású mezőgazdasági termékek feldolgozását és piacra jutását elősegítő csoport munkáját koordinálják. kutatási eredményeket az tatók publikációit összegző intézményi kiadvány, illetve az egyes tatók egyéni publikációs jegyzékei tartalmazzák. II.8. Speciális feladatellátás teljesítményének értékelése felsőtatási tevékenységek két speciális ével foglalkozik az intézmény: tangazdaságot üzemeltet, valamint vendéglátó-ipari és szállodai gyakorló egységeket, tanéttermet, tanszállodát, vendéglátó kabinetet tart fenn. főiskola peresi tangazdasága növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységével a gyakorlatorientált agrár és műszaki tatás és kutatás megvalósításában játszik szerepet. 55,8 ha szántó művelési ágú földen ökológiai szántóföldi növénytermesztés, 4 ha gyep művelési ágú földen ökológiai gyepgazdálkodás, 4 hektáron erdőgazdálkodás folyik. Emellett permanensen magyar merinó fajtájú, törzskönyvezett anyajuh állománnyal törzstenyésztés, és Furioso - North Star fajtájú törzskönyvezett kancaállománnyal szintén törzstenyésztés, mint mezőgazdasági termelő tevékenység folyik. Szervezett keretek között rendszeresen vesznek részt hallgatók a napi folyamatban, gyakorlati bázisként funkcionál a heti, nyári, valamint a féléves szakmai gyakorlat, és a képzési profilhoz kapcsolódó kutatás számára. z utóbbi két év jelentős hallgatói létszám csökkenése miatt tatási és kutatási funkciója csökkent, a termelési funkció került előtérbe, ami önmagában az erőforrás-felhasználás optimalizálása után jövedelmező tevékenység. Technikai felszereltsége egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a műszaki képzés gépészeti bemutató és üzemeltető gyakorlati bázisa legyen, technológiai megújulásra lenne szükség. Finanszírozási hátrányt jelent, hogy a tangazdaság termelési, működési költségeit egész évben elő kell finanszírozni, mivel a növénytermesztés árbevételei először tóberben folynak be a tönkölybúza értékesítése után, majd decemberben realizálódik a napraforgó és a héj nélküli olajtökmag árbevétele. alapú és agrár-környezetgazdálkodási támogatás kifizetése is a harmadik negyedévtől kezdődik. speciális tevékenységre juttatott költségvetési keret finanszírozza a munkabért és közterheit, valamint áthidalja a kiadás és a bevételek közötti időbeni eltérésből fakadó belső finanszírozási problémákat. külső szolgáltatás igénybevételében bekövetkező fennakadás ( esetén működésképtelenség és/vagy jelentős termésveszteség következhet be. Ugyanez a veszély merülhet fel az épületek és gépek felújításának, illetve a munka- és erőgépbeszerzések halasztása miatt. speciális tevékenység a főiskola szervezetébe integrált, gazdálkodási szempontból a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság, tatási-kutatási szempontból a Műszaki és grárgazdálkodási Intézet felügyelete alá tartozik. Szervezési kérdésekben a tangazdaság vezetője önállóan dönt. Éves beszámolója alapján a tangazdaságban rejlő lehetőségek a pozitív eredmények ellenére sem teljesen kihasználtak. főiskola vendéglátó-ipari és szállodai gyakorlóbázisát több, egymással szoros kapcsolatban álló egység alkotja, mint a nyílt értékesítést folytató Campus tanétterem és Liget tanszálloda, és a kizárólag gyakorlati tatási céllal kialakított vendéglátó kabinet a tankonyhával és a felszolgáló gyakorlóval. Rendkívüli versenyelőnye származik a turisztikai szakmát tanulóknak abból, hogy már az elméleti képzési szakaszban módjuk van a napi gyakorlattal megismerkedni. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 57

59 SZOLNOKI FŐISKOL Ezt a gyakorlatorientáltságot a munkaerőpiac a rangsorban pozitívan értékeli. Szervezett keretek között rendszeresen vesznek részt hallgatók a tanétterem és tanszálloda termelési, értékesítési, rendezvényszervezési és egyéb szolgáltató tevékenységében. Gyakorlati bázisként funkcionál az évközi, valamint a féléves szakmai gyakorlat, és a képzési profilhoz kapcsolódó kutatás számára is. szállodaszervezés témájú szeminárium a tanszállodában kerülnek megtartásra, ahol közvetlenül bemutatásra kerülhetnek az alkalmazott eljárás. kutatásmódszertan demonstrációs színtereként is szolgálnak az egységek. Főként tatási funkciót lát el a Vendéglátó kabinet. Két tankonyhája túlméretezett, a jelenlegi hallgatói létszámot egy is képes kiszolgálni, hasznosítása megkezdődött, bérbeadása csak az anyagilag felelős tató részvételével valósulhat meg. z tatáshoz szükséges tisztított nyersanyag megrendelése az étteremtől történik a beszerzési költségek racionalizálása érdekében. Vendéglátó kabinethez kapcsolható az Ínyenc klub tevékenysége is, ami kiegészítő funkcióként jelenik meg. főiskola a gyakorn fogadásáért, a velük kapcsolatos többletkiadás ellentételezéseként a Kft-nek üzemeltetési hozzájárulást fizet, ami kedvezőtlen és nem ösztönző konstrukciónak értékelhető, ugyanakkor a tanétterem és a tanszálloda finanszírozását kedvezően befolyásolja. z elszámolás utólag történnek a ténylegesen felhasznált nyersanyag és a gyakorlatozó hallgatószám alapján, ami a belső finanszírozás szempontjából előnyös. speciális tevékenység a főiskola szervezetébe integrált, gazdálkodási szempontból a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság, tatási-kutatási szempontból a Turizmus - Vendéglátás Tanszék felügyelete alá tartozik. Szervezési kérdésekben a tanétterem és tanszálloda vezetője önállóan dönt. hallgatók a gyakorlatszervező által előre elkészített beosztás alapján vesznek részt az egyes műszak munkájában. szezonális gyakornigényt külön szervezéssel kell megoldani. Problémát jelent a gyakorni munka díjazása, valamint kihasználatlan kapacitás, vendéghiány esetén a foglalkoztatás, átszervezés. speciális tevékenységre kapott többlettámogatás nem fedezi maradéktalanul a feladat pénzügyi szükségleteit, az önállóan gazdálkodó egységnek jobban kell törekednie a rentabilitásra. Képzési hasznossága jóval meghaladja gazdálkodási jelentőségét az intézmény életében. II.9. z intézmény szervezeti önállóságának értékelése fontos tényezője az érintett beiskolázási régiók társadalmi és gazdasági fejlődésének, ezért a hosszú távú fenntartásának és a működésének az igénye megkérdőjelezhetetlen. jövőjével kapcsolatos elképzelések kialakítását több tényező befolyásolja, melyek a következők: főben stabilizálódó hallgatói létszám - a jelenlegi helyzet konszolidációját követően - hosszú távon is lehetővé teszi a működési feltételek megőrzését. képzései iránti kereslet országos kiterjedésű, a régióján kívülről érkezik a hallgatói létszám 44,%-a ( nemzeti felsőtatás fejlesztéspolitikai irányai - tervezet,. április 6. NEFMI z intézmény az akkreditációs feltételeket teljesíti, a főiskolai státusz megtartásához szükséges jogszabályi előírásnak maximálisan megfelel. z előbb felsoroltakat erősíti és igazolja a munkaerő piaci elismertsége, mely magas szintű. z agrárszak esetében a képzési piac kikényszerítheti a profiltisztítást, így mérlegelni kell a képzések indításának célszerűségét. tervezett pólusban rejlő együttműködési lehetőségek az intézmény méretgazdaságossági szempontból kedvezőbb helyzetbe hozhatják. tudományos munka, a kutatás és képzésfejlesztések én szükségszerű az együttműködés, amelynek több formája is elképzelhető. Mindezeket mérlegelve a szempontjából célszerű lehet egy szakmai alapon nyugvó, kölcsönös előnyöket biztosító és a térség felsőtatási, fejlesztési igényeit is szem előtt tartó integráció. II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS 58

60 SZOLNOKI FŐISKOL III.. Stratégiai irány kijelölése III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII TERVE felsőtatás-piaci fejlesztése többféle gyakran egymással ellentétes, egymást kizáró irányban is elképzelhető. z alaptevékenységek vonatkozásában arra törekedtünk, hogy meghatározzuk azt az irányt, amely a helyzetelemzés alapján a leginkább illeszkedik intézményünk adottságaihoz, illetve lehetőségeihez. által követett stratégiai irány a helyzetelemzés eredményei és a vezetői interjúk alapján 8 stratégiai téma mentén kerültek meghatározásra: Oktatás; Kutatás-fejlesztés; Integráció; Gazdálkodás és erőforrás; Vállalkozási és nonprofit tevékenységek; Társadalmi-gazdasági szerep; Külső kapcsolatrendszer; Támogató tevékenységek. stratégiai irány meghatározása nem csupán a választott, hanem a nem választott lehetséges irány szempontjából is kiemelkedő fontosságú, s mint ilyen meghatározó a jövőkép és a stratégiai cél kijelölésében. által meghatározott stratégiai ek illeszkednek a fenntartó által megjelölt irányhoz, és azat mélyebb kontextusban is képesek kezelni: 33. tábla. fenntartó által megjelölt stratégiai ek és opciók Stratégiai Stratégiai dilemma Minimális vizsgálati szint Stratégiai Opciók Oktatás Kutatás-Fejlesztés és Innováció z intézmény képzési fókuszai Képzési szint fókusz grártudomány Gazdálkodási tudomány Műszaki tudomány grártudomány lapképzés FSZ képzés Szakirányú továbbképzés Gazdálkodási tudomány lapképzés FSZ képzés Szakirányú továbbképzés Műszaki tudomány lapképzés FSZ képzés Szakirányú továbbképzés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Tevékenységi hatókör Intézmény Lális Regionális Országos Nemzetközi Felnőttképzési aktivitás Intézmény Fejlesztés Szinten tartás Leépítés Képzési kínálat Hallgatói kereslet Munkapiaci kialakításának Intézmény Hallgatói kereslet és munkapiaci igények motivációja igények Tevékenység súlya az alaptevékenységekben Intézmény Fejlesztés Szinten tartás Leépítés Intézményi szerep az innovációs láncban Tevékenység kiemelt ei Intézmény grártudomány Bölcsészettudomány Műszaki tudomány Társadalomtudomány Természettudomány Elsősorban tudományos kutatás, alapkutatás Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Tudományos és piaci kutatási aktivitás kiegyensúlyozottan Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Első sorban piaci kutatásfejlesztés, alkalmazott kutatás Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 59

61 SZOLNOKI FŐISKOL Stratégiai Stratégiai dilemma Minimális vizsgálati szint Stratégiai Opciók Tevékenység hatóköre Intézmény Lális Regionális Országos Nemzetközi Intézményirányítás Szervezet önállóság Gazdálkodás Humánerőforrás Infrastruktúra Belső működési struktúra átalakítása Intézmény Jelentős változásat tervez Integrációs törekvések Intézmény Nem tervez Gazdálkodás stratégiája Gazdálkodási egyensúly fenntartásának módja Vállalkozási, szolgáltatási tevékenység intenzitása Oktatók-kutatók státusza Intézmény Intézmény működési hiány csökkentésére törekszik inkább kiadáscsökkentésre törekszik Nem tervez jelentős változásat laza tematikus, vagy hálózatos együttműködést tervez Gazdálkodási egyensúlyra törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Intézményi szövetség kialakítását tervezi Gazdasági eredményre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Intézmény Fejlesztés Szinten tartás Leépítés Intézmény lehető legkevesebb főállású Döntően főállású Kapacitás fenntartása Intézmény Fejlesztés Szinten tartás Leépítés Oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása Létesítménykapacitás fenntartása Létesítménygazdálkodás Intézmény Döntően külső erőforrás bevonásával külső és belső erőforrás kiegyensúlyozásával Döntően belső erőforrás biztosításával Intézmény Fejlesztés Szinten tartás Leépítés Intézmény Jelentős változásat tervez Nem tervez jelentős változásat Intézményi integrációt tervez Kiválósági minősítésre való törekvés Kiválósági minősítésre való törekvéshez szükséges intézményfejlesztés Intézmény z intézmény kiemelt felsőtatási intézmény minősítésre törekszik z intézmény kutatóegyetem minősítésre törekszik z intézmény alkalmazott kutatás főiskolája minősítésre törekszik z intézmény nem törekszik kiválósági minősítésre III.. jövőképe 6-ig megfogalmazott jövőbeli célja, hogy az alföldi térségekben meghatározó felsőtatási intézménnyé váljon, fókuszálva a gyakorlatorientált képzésre és a térségbeli igényeknek megfelelő szolgáltatásra. Kiemelten fontos továbbá a térségbeli beágyazottság növelése, illetve a társadalmi-gazdasági fejlesztő és katalizátor szerep megvalósítása. z alföldi térségek Jász-Nagykun- megyénél, illetve az Észak-lföldi Régiónál tágabb kontextust jelentenek magukban foglalják Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Jász- Nagykun-, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes ét, valamint Pest megyéből a ceglédi és dabasi kistérségeket. Ennek és az előzőekben leírtaknak a figyelembe vételével a jövőképe: a gazdasági, társadalmi és intézményi szereplőkkel szoros együttműködésben, a tudásgazdaság és a munkaerőpiac igényeihez illeszkedő képzési, tudományos és szolgáltató tevékenységek én, az alföldi térségekben elismert és piacvezető, a különböző előképzettségű, hátrányos helyzetű diák és hallgatók valamint a tudáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségét kiemelt hangsúllyal kezelő, differenciált kínálattal rendelkező felsőtatási intézmény lesz 6-ra. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 6

62 SZOLNOKI FŐISKOL III.3. stratégiai célrendszere 6-ig megfogalmazott stratégiai céljai között rövid és hosszú távú cél egyaránt találhatók. Ezen cél teljesítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó akciók végrehajtása révén a megvalósíthatja kitűzött jövőképét, továbbá az ahhoz kapcsolódó főbb stratégiai irányvonalakat (kiválasztott opciók. stratégia kialakításának legfontosabb eredményterméke a stratégiai céltérképe: 34. tábla. céltérképe stratégiai előrehaladásának mérése és folyamatos nyomon követése érdekében a Balanced Scorecard szabályai szerint öt nézőpontban összegezte a stratégiai cél hatásrendszerét. z alkalmazott nézőpont annyiban térnek el a klasszikus BSC nézőponttól, hogy figyelembe vettük az intézmény sajátos alapfeladatait és az ellátásának pénzügyi, gazdasági szemponton túlmutató akadémiai szempontjait is. fentiek alapján a klasszikus négy BSC nézőpont mellé első helyre új nézőpontként emeltük be az alapfeladatat és a stratégia idekapcsolódó aggregált céljait. Minden cél esetében igaz, hogy teljesítésük közelebb visz a jövőkép teljesüléséhez, és már a -es induló évben is konkrét lépéseket kell tenni a megvalósulásuk érdekében. céltérkép 6-ig érvényes, de évről évre felül kell vizsgálni a cél aktualitását. térkép öt nézőpontból mutatja meg a által követni kívánt célat: alapfeladat, gazdálkodás, vevők, folyamat és tanulás-fejlődés. nézőpont, és így a cél között is, erős felülről lefelé ható hierarchia található. pénzügyi eredményessége fölött épp ezen miatt az alapfeladat végrehajtása, a létrehozásának legfőbb a jelenik meg. z vevők nézőpont céljai egységesen támogatják a gazdálkodási nézőpont stabilitással kapcsolatos céljait. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 6

63 SZOLNOKI FŐISKOL folyamati cél között két megkülönböztethető vonulat létezik egymás mellett: a képzések és szolgáltatás fejlesztéséhez kapcsolódó cél, valamint a működéshez kapcsolódó minőségi-hatékonysági cél, melyek mind az vevői, mind a gazdálkodási célat támogatják. tanulás, fejlődési nézőpont céljai a szervezeti és az egyéni képességek fejlesztését egyaránt tartalmazzák, továbbá egységesen támogatják a folyamati cél elérését. z intézmény 6-ig megfogalmazott stratégiai céljai között rövid és hosszú távú cél egyaránt találhatók. Ezen cél teljesítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó akciók végrehajtása révén a megvalósíthatja kitűzött jövőképét, továbbá az ahhoz kapcsolódó főbb stratégiai irányvonalakat (kiválasztott opciók. főiskola stratégiai előrehaladásának mérése és folyamatos nyomon követése érdekében a Balanced Scorecard szabályai szerint öt nézőpontban összegezte a stratégiai cél hatásrendszerét. z alkalmazott nézőpont annyiban térnek el a klasszikus BSC nézőponttól, hogy figyelembe vettük az intézmény sajátos alapfeladatait és az ellátásának pénzügyi, gazdasági szemponton túlmutató akadémiai szempontjait is. fentiek alapján a klasszikus négy BSC nézőpont mellé első helyre új nézőpontként emeltük be az alapfeladatat és a stratégia idekapcsolódó aggregált céljait. Minden cél esetében igaz, hogy teljesítésük közelebb visz a jövőkép teljesüléséhez, és már a -es induló évben is konkrét lépéseket kell tenni a megvalósulásuk érdekében. céltérkép 6-ig érvényes, de évről évre felül kell vizsgálni a cél aktualitását. térkép öt nézőpontból mutatja meg a főiskola által követni kívánt célat: alapfeladat, gazdálkodás, vevők, folyamat és tanulás-fejlődés. nézőpont, és így a cél között is, erős felülről lefelé ható hierarchia található. főiskola pénzügyi eredményessége fölött épp ezen miatt az alapfeladat végrehajtása, a létrehozásának legfőbb a jelenik meg. z vevők nézőpont céljai egységesen támogatják a gazdálkodási nézőpont stabilitással kapcsolatos céljait. folyamati cél között két megkülönböztethető vonulat létezik egymás mellett: a képzések és szolgáltatás fejlesztéséhez kapcsolódó cél, valamint a működéshez kapcsolódó minőségi-hatékonysági cél, melyek mind az vevői, mind a gazdálkodási célat támogatják. tanulás, fejlődési nézőpont céljai a szervezeti és az egyéni képességek fejlesztését egyaránt tartalmazzák, továbbá egységesen támogatják a folyamati cél elérését. III.4. stratégiai akciói Szenátusa a megfogalmazott jövőkép, stratégiai irány és cél elérése érdekében az előzőekben bemutatott visszamérést támogató stratégiai mutatók alkalmazásán túl stratégiai akciókat határozott meg. stratégiai akciók elsődleges célja, hogy a szervezet plusz energiákat mozgósítson a cél elérése érdekében. z akciókhoz felelősöket, ütemezést, valamint erőforrást rendelt. -6 közötti időszak stratégiai céljaihoz kapcsolódóan a Szenátus stratégiai akcióprogramot határozott meg, mely igazodott a -ben elfogadottakhoz:. Humánerőforrás fejlesztési stratégia kialakítása és megvalósítása. Teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer megújítása 3. működésének gazdálkodási szempontú racionalizálása 4. képzési portfoliójának megújítása 5. Marketing stratégia kialakítása és megvalósítása 6. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek feltételrendszerének javítása 7. Vállalkozásbarát kialakítása 8. Főiskolára jutó jelentkezések számának növelése 9. nemzetköziesítésének erősítése és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése. Vezetői döntéshozatalt támogató rendszerek és folyamat fejlesztése III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 6

64 SZOLNOKI FŐISKOL III.5. helyzetéből és jövőképéből levezethető lehetséges stratégiai opciók kiválasztása fentiek alapján nyolc stratégiai téma mentén mérlegeltük az opcionális lehetőségeket és döntöttünk a követendő irány megválasztásáról. témák kidolgozásánál figyelemmel voltunk egy valószínű csatlakozás lehetőségére, tekintettel a és a Budapesti Gazdasági között zajló integrációs tárgyalásra. III.5.. Oktatás az tatásban, mint alaptevékenységben betöltött szerepe és pozíciója kulcskérdés a stratégiai cél meghatározásánál. képzés célcsoportját, tartalmát, módját, illető jövőbeli súlypont meghatározása nagyban befolyásolja a működését és sikerességét. Képzési célcsoport z alaptevékenységek ellátásához, különös tekintettel a képzési portfolió kialakításához és az tatás megszervezéséhez definiálni szükséges, hogy a milyen hallgatói célcsoportra kíván fókuszálni. Képzési célcsoport lföldi térségben élő továbbtanulni szándékozók 7 km-es vonzáskörzetében élő továbbtanulni szándékozók Kelet- Magyarországon élő továbbtanulni szándékozók Választott opció: 7 km-es vonzáskörzetében élő továbbtanulni szándékozók Magyarországon élő továbbtanulni szándékozók elsősorban a gazdasági, műszaki és szociális felsőtatási képzés iránt érdeklődő személyeket és szervezeteket tekinti célpiacának. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, továbbtanulási lehetőségek kihasználására előképzettségük és szociális hátterük miatt korlátozottan képes személyekre. Cél, hogy a hátrányosabb helyzet ellenére a hallgatók a képzési módszereknek köszönhetően a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő hasznosítható tudást szerezzenek. Képzési helyszín képzési helyszín elsődleges fókuszának meghatározása orientálja a Főiskolát mind a hallgatói célcsoport azonosításában, mind az infrastrukturális feltételrendszer kialakításában. Képzési helyszín Campuson on Választott opció:, mint székhely és országos jelenlét több helyszínen Régióban kihelyezett képzési helyszíneken Országos jelenlét több helyszínen jövőképben és a Társadalmi-gazdasági szerep stratégiai téma kapcsán meghatározott alföldi térségek földrajzi fókuszt szem előtt tartva a a képzéseit elsősorban on kívánja megvalósítani. szolni helyszín nem zárja ki, hogy a képzéseket újabb, hazai, nemzetközi telephelyeken indítsa az intézmény, erősítve a főiskola piaci pozícióját. Képzés tudományi fókusza három meglévő tudományen folytat képzést, eltérő intenzitással és hallgatói létszámmal. jövőbeli lehetőségek és kihívás mérlegelésével meghatározható a i fókusz. Képzés tudományi fókusza Gazdálkodástudomány és műszaki tudomány Társadalomtudomány grártudomány Választott opció: elsődlegesen gazdálkodástudomány és műszaki tudomány másodlagosan társadalomtudomány III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 63

65 SZOLNOKI FŐISKOL ek közül a gazdálkodástudomány és műszaki tudomány a legkedvezőbb a főiskola pozíciója és a jövőben is itt mutatkozik a legtöbb potenciál. Ennek megfelelően elsődleges stratégiai fókuszt a gazdálkodástudomány és műszaki tudomány jelenti. Másodlagos fókuszként a társadalomtudomány közé tartozó szociális képzést határozzuk meg. z agrártudományi képzésekben létrehozott értékeket és tudásbázist megőrizve, annak piaci kereslettel alátámasztott elemeit más tudományek innovációjában kívánjuk hasznosítani. Hallgatói létszám különböző képzési szinteken meg kell határozni, a hallgatói létszámban milyen irányú változást kíván elérni a. Felsőtatási szakképzés Hallgatói létszám csökkentése Hallgatói létszám szinten tartása Hallgatói létszám növelése Hallgatói létszám lapképzés Szakirányú továbbképzés Hallgatói létszám csökkentése Hallgatói létszám csökkentése Hallgatói létszám szinten tartása Hallgatói létszám szinten tartása Hallgatói létszám növelése Hallgatói létszám növelése Felnőttképzés Hallgatói létszám csökkentése Hallgatói létszám szinten tartása Választott opció: a hallgatói létszám szinten tartása illetve növelése (képzési szintenként eltérő Hallgatói létszám növelése a felsőtatási szakképzésben illetve az alapképzésben elsődlegesen a szinten tartást célozza meg. z esetleges létszámnövekedés a képzés fejlesztés eredményétől függő. szakirányú továbbképzésben és felnőttképzés én a hallgatói létszám növelését tervezi, mellyel képessé válik az intézmény a stabil és fenntartható működés megőrzésére. Képzésfejlesztés jellege képzésfejlesztés kiemelt e a képzési portfólió átalakítása, a meglévő képzések tartalmi és módszertani fejlesztése. Képzésfejlesztés jellege Meglévő képzések tartalomfejlesztése Meglévő eken új képzések indítása Új eken új képzések indítása Unikális Népszerű Unikális Népszerű Választott opció: a meglévő képzések további, folyamatos tartalmi és módszertani fejlesztése mellett unikális és vonzó szak fejlesztése. tartalomfejlesztés fő irányai: új szakirány indítása, valamint munkaerő-piaci igényekhez igazodó differenciált szakmai ismeretköröket tartalmazó specializációk kidolgozása és indítása. Képzésfejlesztés jellege tudományenként tudományeken belül az eltérő piaci körülmények és lehetőségek miatt eltérő stratégiai irány kijelölésével képes az intézmény a felsőtatásban betöltött pozícióit erősíteni. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 64

66 SZOLNOKI FŐISKOL Gazdaságtudomány Meglévő képzés megszüntetése Nincsen változás Meglévő képzés tartalomfejlesztés Hangsúly eltolása valamely képzés irányába Új képzés indítása Képzésfejlesztés jellege tudományen ként Társdalomtudomány Műszaki tudomány Meglévő képzés megszüntetése Meglévő képzés megszüntetése Nincsen változás Nincsen változás Meglévő képzés tartalomfejlesztés Meglévő képzés tartalomfejlesztés Hangsúly eltolása valamely képzés irányába Hangsúly eltolása valamely képzés irányába Új képzés indítása Új képzés indítása grártudomány Meglévő képzés megszüntetése Nincsen változás Meglévő képzés tartalomfejlesztés Hangsúly eltolása valamely képzés irányába Új képzés indítása Választott opció: Új képzések indításánál fókusz a gazdaságtudomány és a műszaki tudomány én van z új képzések indításánál igyekszik kihasználni a jelenlegi és kívülről bevonható tudásbázist. műszaki en a meglévő képzés tartalomfejlesztése mellett új képzés kidolgozására fókuszálunk. társadalomtudományhoz tartozó szociális képzés indítását tervezzük. z agrártudomány én a jelenlegi szak keresletének nagymértékű visszaszorulása figyelhető meg, ami a szak meghirdetésének és indításának kérdését is felveti. Ez utóbbi szak tekintetében más felsőtatási intézmények megkeresésével kialakítható hálózatos együttműködések lehetőségét nem zárjuk ki. Új ek képzési portfóliója fejlesztésének egyik alapvető kérdése, hogy milyen en kíván megjelenni a stratégiai időtávon belül. Új képzési ek Informatika Jogi és igazgatási Társadalomtudomány Művészet-közvetítés Orvos és egészségtudomány Pedagógusképzés Sporttudomány Választott opció: Informatika és társadalomtudomány en új képzések kidolgozása és indítása. lehetőségek és az erőforrás mérlegelése alapján az informatika és társadalomtudomány en az intézmény új szak, felsőtatási szakképzés, illetve szakirányú továbbképzési szak kidolgozására fókuszál. Képzési tagozat fókusz képzési tagozat közötti hangsúly meghatározását alapvetően a kereslet befolyásolja. Képzési tagozat fókusza Nappali tagozat Levelező tagozat Távtatás tagozat Választott opció: Nappali tagozatos hallgatók felsőtatásban megjelenő potenciális hallgatók közül a nappali tagozatos hallgatókra történő fókuszálás kívánatos a számára, azonban ez a szakonként differenciált kereslet miatt eltérő döntést eredményezhet. részidejű képzések közül a levelező és távtatásos tagozat másodlagos stratégiai irányt képvisel, míg az esti tagozaton tanuló hallgatók képzése továbbra sem célja a Főiskolának. Fontos cél azonban, hogy a szakirányú továbbképzés és a felsőtatási szakképzés terén a kihasználja a távtatás adta lehetőségeket, és előnyben részesítse a távtatást a levelező tagozattal szemben. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 65

67 SZOLNOKI FŐISKOL Képzési szint fókusza képzési szintek közötti hangsúly meghatározása a felsőtatásban betöltött pozíciójára van kihatással. fókusz kijelölésével az intézmény meghatározza, milyen képzési szinteken kíván erőteljes piaci jelenlétet fenntartani. Képzési szint fókusza Felsőtatási Szakirányú lapképzés Mesterképzés szakképzés továbbképzés 4 3 Választott opció a fejlesztést meghatározó sorrend: lapképzés, Felsőtatási szakképzés, Szakirányú továbbképzés, Mesterképzés alapvető céljaként megfogalmazott hallgatói létszámnövelést elsősorban az alapképzésben résztvevő hallgatókra célszerű fókuszálni. z alapképzés mellett meghatározó pozíciót kell elérni a felsőtatási szakképzésben, hasonlóan a jelenlegi felsőfú szakképzési pozícióhoz. szakirányú továbbképzésben a jelenleginél kedvezőbb pozíció elérését tűzi ki a, míg a mesterképzési szinten új képzés kidolgozása és indítása a jövőbeni kereslet függvénye. z élethossziglan tartó tanulás jegyében a végzett hallgatói számára az eddiginél szélesebb továbbtanulási lehetőségek megteremtésére törekszik (szakirányú továbbképzés, mesterképzés. Képzési szintek közötti kapcsolat képzési szintek között kapcsolat minősége nagyban meghatározza a hallgatók intézményen belüli továbbtanulási lehetőségeit, az egyes képzési szintek hallgatói vonzóképességét, illetve a képzési spektrum átláthatóságát és átjárhatóságát. PhD Képzési szintek közötti kapcsolat Választott opció: Tudatos és irányított kapcsolat Nincsen irányított kapcsolat Tudatos és irányított kapcsolat z intézményen belüli továbbtanulás lehetőségének megteremtése érdekében a képzési szintek közötti tudatos és irányított kapcsolat kialakítására törekszik a, amelynek előnyeit kommunikálja is a beiskolázási célcsoport és a meglévő hallgatók körében. célzott eszközökkel segíti elő a hallgatók különböző jellemzően az egymást követő képzési szinteken való megjelenését, nem kizárva a párhuzamos tanulást sem. Fontos eszköz a tananyag egymásra épülése, célzott marketing tevékenység. Önköltséges képzések árképzési stratégiája árképzését több tényező befolyásolja, melyek közül elsősorban a piaci keresletet, a versenytársak alkalmazott árait és a képzés költségeit veszi figyelembe. Önköltséges képzések árazási stratégiája Választott opció: Piaci alapú árképzés Költségalapú Versenytárs alapú Piaci alapú Vevői érték alapú Elsődleges cél a piaci alapú árképzés megvalósítása, amely a kereslet és a versenytársak alkalmazott árainak függvénye, de emellett meghatározó szempont a képzések költségtartalma is. z önköltséges képzések esetében potenciális versenyelőnyt jelent a konkurencia árainál alacsonyabb, a vevők értékítéletéhez igazoldó árak meghatározása. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 66

68 SZOLNOKI FŐISKOL III.5.. Kutatás-fejlesztés z tatás mellett a másik alaptevékenysége a kutatás-fejlesztés. kutatás-fejlesztés működési keretei, intenzitása, a tudományos tevékenység célja és a fókusz meghatározása stratégiai fontosságú. Tudományos, K+F+I tevékenység tartalma tudományos és K+F+I tevékenységek én eltérő megközelítés módot követhet egy felsőtatási intézmény, ami nagyban meghatározza az elvárt és megkövetelt eredményeket is. választott opció: felsőtatási tudományos és piacorientált K+F+I tevékenység jelenlegi K+F+I kapacitásait és lehetőségeit tekintve elsősorban a piacorientált, alkalmazott K+F+I tevékenység megvalósítását tűzi ki célul. mellett, hogy az tatók tevékenységének egyik eleme a tudományos kutatás, a szervezeti egységekben önálló, alkalmazott piacorientált K+F+I megvalósulása is lehetséges. Tudományos, K+F+I tevékenység megközelítése kutatás-fejlesztési tevékenység céljának meghatározásával a annak eredmény elvárásait is tisztázza. Tudományos, K+F+I tevékenység megközelítése Kötelezettségek teljesítése Bevételnövelés ktív innovációs-fejlesztő szerep kialakítása Választott opció: felsőtatási kötelezettségek teljesítése melletti bevételnövelés és a térségfejlesztés aktív támogatása K+F+I tevékenységeit a jogszabályi kötelezettségek teljesítésén túl, elsősorban bevétel generálása céljából kívánja fenntartani, valamint célként határozzuk meg az aktív innovációs-fejlesztő szerep kialakítását, majd betöltését. Tudományos, K+F+I tevékenység tudományi fókusza z tatáshoz igazodó és azt támogató kutatás-fejlesztési tevékenység a által lefedett tudományeken valósulhat meg. z eltérő eken különböző tapasztalattal, infrastrukturális feltételekkel és tudásbázissal valósíthat meg az intézmény K+F+I projekteket, így a fókusz meghatározása az erőforrás tudatosabb felhasználást teszi lehetővé. Tudományos, K+F+I tevékenység tudományi fókusza Gazdálkodástudomány Műszaki tudomány grártudomány Társadalomtudomány Választott opció: Gazdálkodástudomány és műszaki tudomány elsősorban a gazdálkodástudomány és műszaki tudomány én törekszik megvalósítani K+F+I tevékenységeit, kihasználva a meglévő tudásbázisát és kapcsolatrendszerét. K+F+I tevékenység célcsoportja K+F+I tevékenység bevételtermelő fókusza érdekében szükséges meghatározni, milyen célcsoportnál szándékozik az intézmény megbízás és projektek útján bevételhez jutni. K+F+I tevékenység célcsoportja Jász-Nagykun- megyében működő vállalkozás, önkormányzat, közigazgatási szervezetek. Észak-lföldi régióban működő vállalkozás, önkormányzat, közigazgatási szervezetek lföldi térségben működő vállalkozás, önkormányzat, közigazgatási szervezetek Magyarországon működő vállalkozás, önkormányzat, közigazgatási szervezetek Választott opció: Jász-Nagykun- megyében működő szervezetek részéről felmerülő igények kielégítése III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 67

69 SZOLNOKI FŐISKOL által célként kitűzött társadalmi-gazdasági fejlesztő szerepnek megfelelően Jász-Nagykun- megyén kívül az Észak-lföldi régió, az lföld szervezeteinek igényét is kielégíti, célcsoportját szükség esetén kibővítve Magyarországra. K+F+I együttműködés K+F+I tevékenységek megvalósítására a önállóan és együttműködési formában is vállalkozhat, ami meghatározza a lehetőségeit, rugalmasságát. K+F+I együttműködés mértéke Önállóan Más hazai intézményekkel hálózatos együttműködésben Választott opció: Önállóan és más hazai intézményekkel, hálózatos együttműködésben Nemzetközi együttműködésben Elsődleges cél a számára, hogy K+F+I tevékenységeit célpiacán önállóan és más intézményekkel hálózatos együttműködésben valósítsa meg. hálózatos együttműködés olyan szinergiát tud létrehozni, amely hozzájárul az aktív innovációs fejlesztő funkció betöltéséhez. III.5.3. Integráció z integrációs stratégia kapcsán azt határoztuk meg, hogy a milyen szervezeti elvárásat fogalmaz meg egy lehetséges integrációval kapcsolatban. korábban tárgyalt lehetséges integrációs partnerek témát kivettük az opcióelemzésből, mivel a. május 3-án integrációs szándéknyilatkozatot írt alá a Budapesti Gazdasági Főiskolával. z integrációs tárgyalás jelen dumentum írásakor is folynak. Integráció formája z integráció formája meghatározza, hogy a milyen mértékű önállóságot kíván érvényesíteni egy esetleges integráció során. Önálló jogi egységként Integráció formája Önálló intézmény Választott opció: Önálló főiskolai kar Önálló regionális centrum Önálló főiskolai kar Önálló egyetemi kar Nem önálló jogi egységként elsődlegesen önálló főiskolai karként kíván integrációra lépni más intézménnyel, amennyiben a környezet változásai ezt nem teszik lehetővé, a jövőben továbbra is önálló intézményként kíván működni. Vezetés és szervezeti működés szervezeti önállósággal függ össze az is, hogy a vezetése és szervezeti működése milyen mértékben integrálódik a másik intézménybe. Vezetés és szervezeti működés Önálló vezetés és szervezeti működés Integrált vezetés és önálló szervezeti működés Választott opció: Integrált vezetés és önálló szervezeti működés Integrált vezetés és szervezeti működés Teljes beolvadás integrált vezetést és önálló szervezeti működést kíván megvalósítani az integráció eredményeként. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 68

70 SZOLNOKI FŐISKOL Szakmai irányítás szakmai irányítás önállóságának mértéke szintén a szervezeti önállósággal függ össze. Szakmai irányítás Önálló szakmai vezetés Részben önálló szakmai vezetés Nincsen önálló szakmai vezetés Választott opció: Részben önálló szakmai vezetés részben önálló szakmai vezetést kíván fenntartani az integrációt követően is. Ezzel látja biztosítottnak az intézmény regionális szerepkörének fenntartását. z intézmény részleges szakmai önállósága biztosítja a regionális keresleti sajátosság kielégítését a képzés, szolgáltatás, valamint K+F+I én. Gazdálkodás gazdálkodás szempontjából arra kell választ adni, hogy a egy esetleges integráció esetén milyen mértékben akarja megtartani önálló gazdálkodási státuszát. Gazdálkodás Részben önállóan működő Választott opció: Részben önállóan működő és gazdálkodó Részben önálló szakmai vezetés Önállóság teljes hiánya integráció esetén a kari jellegnek megfelelően kíván működni és gazdálkodni. z önállóan működő státusz abban az esetben valósul meg, ha nem jön létre integráció. Képzési portfólió Meg kell határozni, milyen típusú változást kíván elérni a az integráció hatására a képzési portfoliójával kapcsolatban. Választott opció: Bővítés Képzési portfolio Szűkítés Megtartás Bővítés az integráció hatására képzési portfoliója bővítését kívánja elérni saját fejlesztésű illetve az integrációs partnertől átvett képzésekkel. Hallgatói létszám Meg kell határozni, milyen típusú változást kíván elérni a az integráció hatására a hallgatói létszámával kapcsolatban. Hallgatói létszám Csökkentés Megtartás Növelés Választott opció: Hallgatói létszámnövelés az integráció hatására hasonlóan az integrációtól függetlenül kijelölt stratégiai irányhoz a hallgatói létszáma érdemi növelését fogalmazta meg elvárásként. Oktatói létszám Meg kell határozni, milyen típusú változást kíván elérni a az integráció hatására az tatói létszámával kapcsolatban. Oktatói létszám Csökkentés Megtartás Növelés Választott opció: Oktatói létszám megtartása III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 69

71 SZOLNOKI FŐISKOL az integrációt követően elsődlegesen az tatói létszáma megtartását célozza meg. képzésfejlesztéshez kapcsolódó várható hallgatói létszám emelkedés az tatói létszám nagyságának és struktúrájának változását is előidézheti. Működtetői létszám Meg kell határozni, milyen típusú változást kíván elérni a az integráció hatására a működtetői létszámával kapcsolatban. Nem tatói létszám Csökkentés Megtartás Növelés Választott opció: Csökkentés az integrációt követően működtetői létszáma csökkentését célozza meg a működési és gazdálkodási önállóság keretein belül, stabilizálva a megmaradó munkakörök helyzetét. Szervezeti kultúra z integráció nehezen mérhető, de meghatározó eleme a szervezeti kultúra módosulása. Ennek kapcsán azt kell eldönteni, milyen mértékben kívánja a átvenni az integrációs partnerintézmény szervezeti kultúráját. Szervezeti kultúra Saját szervezeti kultúra megtartása Választott opció: Igazodó szervezeti kultúra kialakítása Igazodó szervezeti kultúra kialakítása Integrációs partner szervezeti kultúrájának átvétele olyan szervezeti kultúra kialakítását tűzi ki célul egy esetleges integráció esetén, amely szervesen illeszkedik az integrációs partner szervezeti kultúrájához, megtartva a főiskola hagyományain és értékein alapuló saját elemeket. közös szervezeti kultúra kialakítása akkor lehet reális, ha önként felvállalt integrációt valósít meg a. Külső körülmények által vezérelt integráció esetén valószínűbb forgatókönyv, hogy az integrációs partner szervezeti kultúrájának átvételére kényszerül a. Lehetséges partnerszervezetek lehetséges partnerek kiválasztásában a partnerek számát és a fenntartóit státuszt tekinti a főiskola alapvető fontosságúnak. Partnerszervezetek Egy kiválasztott állami fenntartású integrációs partner Egy kiválasztott nem állami fenntartású partner Választott opció: Egy kiválasztott állami fenntartású integrációs partner Néhány kiválasztott partner állami fenntartású intézménnyel kíván integrálódni, a Budapesti Gazdasági Főiskolával aláírt szándéknyilatkozat alapján. Emellett fontosnak tartja a hálózatos jellegű együttműködést is néhány partnerrel. III.5.4. Gazdálkodás és erőforrás sikerességét az alaptevékenységek magas színvonalon történő ellátása mellett a gazdálkodási feltételek, illetve az erőforráskal történő hatékony gazdálkodás is nagyban befolyásolják. Fontos meghatározni, milyen pénzügyi, infrastrukturális, emberi erőforrás és pályázati forrásra kíván az intézmény fókuszálni a következő három évben. Fenntartható gazdálkodás alapja z intézmény fenntartható gazdálkodásának biztosítását többféleképpen el lehet érni. különböző megközelítések más és más pénzügyi stratégiai irányt jelölnek ki. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 7

72 SZOLNOKI FŐISKOL Fenntartható gazdálkodás alapja Erőforrás gazdálkodás változatlansága Költségnövekedés ütemét meghaladó bevétel növekedés Választott opció: Költségnövekedés ütemét meghaladó bevétel növekedés Költségszerkezet racionalizálása elsődleges célja olyan gazdálkodás megteremtése, amely a költségnövekedés ütemét meghaladó mértékű bevétel növekedéssel párosul. bevételek tartós növelése teszi lehetővé mindaznak a fejlesztési és növekedési célnak a megvalósítását, amelyek az alaptevékenységek fejlesztését és minőségi javítását eredményezik. bevételek növelése mellett fontos feladat továbbra is a költségek racionalizálása, rövid távú csökkentése, azonban nem reális cél a kiadás hosszú távú, jelentős mértékű, tartós és folyamatos csökkentése, mivel ez az alaptevékenységek minőségére gyakorolt hátrányos hatásán keresztül kiadáscsökkentőminőségromboló spirált hozhat létre. Bevételi fókusz bevételi fókusz kijelölésével az intézmény meghatározza, milyen pénzügyi forrásek kiaknázására fordít kiemelt figyelmet. Bevételi fókusz Fenntartótól származó bevételek Működési bevételek Pályázati forrásból származó bevételek Egyéb bevételek Választott opció: Működési bevételek és pályázati forrásból származó bevételek a jövőben elsősorban a működési bevételek növelésével kívánja elérni a bevételek emelkedését. pályázati forrás aktív kihasználása, a költségtérítéses bevételek növelése, a külső szolgáltatás és a vállalkozási tevékenység fozása olyan bevételtermelő lehetőséget rejtenek magukban, amelyekre az intézmény önmaga is képes hatni. felsőtatási rendszer átalakításához kapcsolódóan pályázati forrásból erősíteni kívánjuk pozíciónkat a halmozottan hátrányos helyzetű fiatal képzésében, a gyakorlatorientált jellegű és a nemzetköziesítést elősegítő, valamint a lakosság pénzügyi kultúráját fejlesztő képzésekben. Szintén pályázati forrásból kívánjuk erősíteni képzési portfóliónkat műszaki, informatikai eken.z állami finanszírozású forrásból származó bevételek, ezen belül a hallgatói normatív támogatás jelentős állami növelésére nem lehet számítani a jövőben, emiatt nem reális cél a támogatásértékű bevételekre fókuszálni. Hasonlóan nem reális cél az egyéb bevételek (pl. ingatlan értékesítések, pénzügyi befektetések jelentős növelése, mivel kevésbé megoldható a fenntarthatóság és a kockázatminimalizálás ezeken a eken. Minősített tatói állomány fejlesztése és a szellemi megújulás elérése minősített tatói állomány volumenének és arányának fejlesztése nem csupán az akkreditációs feltételek teljesítésénél meghatározó fontosságú, hanem az tatókra jellemző szellemiséget és a szervezeti kultúrát is befolyásolja. Minősített tatói állomány fejlesztése és a szellemi megújulás elérése Organikus Organikus fejlődés külső erőforráskal kiegészítve Választott opció: Organikus fejlődés külső erőforráskal kiegészítve Extenzív fejlődés célja, hogy rövid időtávon belül legyen képes megfelelő volumenű és arányú minősített tatói állományt kialakítani. Ehhez az intézménynek törekednie kell arra, hogy minősített tatói állományát a belső és külső erőforrás optimális arányának kialakításával valósítsa meg. z új munkatársak kiválasztásakor fontos szempont a felsőtatással szembeni elvárás érvényesítése. Oktatói utánpótlás z tatói állomány korösszetétele és utánpótlása nagymértékben meghatározza a képzés színvonalát, illetve a alaptevékenységei mellett végezni kívánt bevételtermelő tevékenységeinek (pl. vállalkozási tevékenység sikerességét. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 7

73 SZOLNOKI FŐISKOL Oktatói utánpótlás Természetes utánpótlás Tudatos, fozatos fiatalítás Választott opció: Tudatos, fozatos fiatalítás elsődleges célja, hogy összhangban a minősített tatói állomány fejlesztésével, illetve a gyakorlatorientált képzéssel tatói állományát tudatosan fozatosan fiatalítsa. fiatalítás megvalósításához körültekintően, az egyedi tapasztalatat és képességeket mérlegelve szükséges meghozni a személyi döntéseket. Oktatásban résztvevők aránya z tatásban résztvevők összetétele jelentős hatással van az tatás minőségére, a képzésfejlesztésre és a gazdálkodásra. Oktatásban résztvevők aránya Jelenlegi arány megtartása teljes munkaidős, részmunkaidős, és óraadói státusz optimális arányának kialakítása Választott opció: teljes-, a részmunkaidős, és óraadói státusz optimális arányának kialakítása teljes munkaidős tatók több irányban hasznosítható erőforrást jelentenek, képesek ellátni az tatási, K+F+I és szolgáltatatási tevékenységet, ezért arányukat legalább a jelenlegi szinten kell tartani. részmunkaidős illetve óraadó státuszban lévő tatók aránya a hallgatói létszámtól és a teljes munkaidős tatók számától függ. Oktatási tevékenységet ellátók és a működtetők aránya z tatási tevékenységet ellátók és a működtetők aránya a szervezet hatékonysága szempontjából meghatározó. Oktatási tevékenységet ellátók és működtetők aránya Jelenlegi arány megtartása z tatási tevékenységet ellátók arányának tudatos növelése Választott opció: z tatási tevékenységet ellátók arányának tudatos növelése Jelenlegi arány módosítása Működtetők arányának tudatos növelése létszám bővítésekor elsősorban a tudományos fozattal rendelkező tatók számát kell emelni, a működtetők esetében a feladatellátás hátterének korszerűsítésével és soldalúan hasznosítható tudásigény megjelölésével lehet minőségi cserét végrehajtani és az adminisztratív létszám arányát csökkenteni. Felesleges ingatlan kapacitás hasznosítása hallgatói létszám elmúlt időszakbeli jelentős csökkenése, illetve a Campus főépület felépítése miatt több korábban használt ingatlan feleslegessé vált, emiatt az ingatlan kapacitás hasznosítása kiemelt kérdés. Oktatási tevékenységet ellátók és működtetők aránya Felesleges kapacitás megtartása Eseti bérbeadás Tartós bérbeadás Vagyonkezelésbe adás Választott opció: Felesleges kapacitás értékesítése vagy visszaadása Felesleges kapacitás értékesítése vagy visszaadása célja a felesleges ingatlan kapacitás értékesítése vagy visszaadása. z értékesítésnél elsődleges szempont minél magasabb bevétel realizálása, támaszkodva ingatlanpiaci értékbecslésekre. tulajdonosnak történő visszaadásra akkor érdemes törekedni, ha az ingatlan értékesítésre nincs reális mód, és működtetési kiadásat lehet megtakarítani a visszaszolgáltatás által. Infrastruktúra-fejlesztési fókusz z infrastruktúra-fejlesztési prioritás meghatározásával az infrastruktúrafejlesztésre rendelkezésre álló forrás felhasználási célját érdemes meghatározni. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 7

74 SZOLNOKI FŐISKOL Infrastruktúra-fejlesztési fókusz Választott opció: Eszközök fejlesztése Ingatlan fejlesztése Eszközök fejlesztése célja, hogy a következő 4 évben az eszközeinek fejlesztésére helyezze a hangsúlyt. Ennek fő a, hogy a minőségi tatás és a K+F+I tevékenység fejlesztésére az eszközpark bővítésére és fejlesztésére van elsősorban szükség. Infrastruktúra fejlesztése ingatlan fő infrastruktúra fejlesztési fókusz mellett érdemes meghatározni a fejlesztés tartalmi fókuszát az ingatlan és az eszközök én egyaránt. Infrastruktúra fejlesztése Ingatlan Választott opció: Ingatlan felújítása és karbantartása Ingatlan felújítása és karbantartása Ingatlan bővítése Új ingatlan építése z ingatlan esetében az intézmény elsődleges célja az ingatlan felújítása, a meglévők esetleges bővítése. Stratégiai időtávon belül nem cél új ingatlan építése és a jelenlegi ingatlan bővítése. Infrastruktúra fejlesztése eszközök Infrastruktúra fejlesztése Eszközök Választott opció: Eszközpark bővítése Eszközpark karbantartása Eszközpark felújítása Eszközpark bővítése z eszközök esetében a célja az eszközpark bővítése, fókuszálva a képzésfejlesztéshez kapcsolódó eszközökre, illetve az informatikai eszközparkra (funkcionalitás bővítése a digitális tatás előmozdítása céljából. z infrastruktúra-fejlesztéseket mind az ingatlan, mind az eszközök esetében jelentős mértékben pályázati forrásból kívánja megvalósítani a. Pályázati tevékenység jellege pályázati forrás kihasználása a bevételtermelő képességét tekintve meghatározó jelentőségű, így a pályázati tevékenység intézményi megközelítési módja kiemelt fontosságú. Pályázati tevékenység jellege Lehetőségvezérelt Szükségletvezérelt Választott opció: Szükségletvezérelt a jövőben a stratégiai irányhoz illeszkedően, a pályázati forráslehetőségeket szükségletvezérelten törekszik kihasználni. koncentráltabb pályázati tevékenységnek köszönhetően összességében nagyobb eredményesség várható. Külső közreműködés a pályázatban pályázati tevékenységek ellátásában külső partnerek bevonása és közreműködése elfogadott gyakorlat. számára az erőforrás optimális felhasználása és a tudásbázis kiépítése szempontjából fontos döntés, mennyire szándékozik külső partnerekre támaszkodni. Külső közreműködés mértéke Nincsen külső közreműködés Külső partner részvétele meghatározott részfeladatra Választott opció: Külső partner részvétele meghatározott részfeladatra Teljes kiszervezés számára a stratégiai időtávon belül preferált opció a külső partner bevonása meghatározott pályázati részfeladatra. Szükség van a pályázati tevékenységet segítő professzionális belső szervezetre. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 73

75 SZOLNOKI FŐISKOL III.5.5. Vállalkozási és nonprofit tevékenységek bevétel termelési lehetőségeinek, a működési bevételek egyik meghatározó pillére a vállalkozási tevékenységekből származó bevétel. z intézmény által tulajdonolt és üzemeltetett vállalkozáskal kapcsolatos elvárás meghatározása ebből a szempontból stratégiai jelentőségű. nonprofit jelenlét céljának és tartalmának meghatározása a társadalmi-gazdasági és felsőtatásban betöltött szerepének erősítése, illetve a pótlólagos bevétel generáló lehetőségek kiaknázása szempontjából kiemelt fontosságú. Vállalkozási tevékenység jellege vállalkozási tevékenység jellege meghatározza, milyen aktivitással és fókusszal célszerű a vállalkozási tevékenységeket kezelni intézményen belül. Vállalkozási tevékenység jellege Passzív Szabályozási feltételekhez igazodó Választott opció: Szabályozási feltételekhez igazodó, piaci lehetőségekhez igazodó proaktív Piaci lehetőségekhez igazodó, proaktív célja, hogy a piaci helyzethez és a szabályozási feltételekhez igazodó módon, a vállalkozási lehetőségekkel éljen, elsősorban az alaptevékenységeivel összefüggéseiben. stratégiai időtávon belül nem reális cél, hogy a tisztán piaci alapon végezzen vállalkozási tevékenységeket. Vállalkozási tevékenység célja vállalkozási tevékenység célja, hogy definiálja, milyen tartalmi elvárásat támaszt az intézmény vállalkozásaival szemben. Vállalkozási tevékenység célja Csak az alaptevékenység támogatása Választott opció: laptevékenység támogatása és piaci vállalkozás laptevékenység támogatása és piaci vállalkozás Csak piaci vállalkozás célja, hogy az alaptevékenységek támogatása mellett piaci alapú vállalkozási tevékenységekkel is megjelenjen a térségben. z alaptevékenységek támogatása a fejlesztésorientált és bevételnövelő stratégiájából kiindulva önmagában nem elégséges, míg csak piaci vállalkozás működtetése társadalmigazdasági környezetfejlesztő szerepéhez illeszkedve nem reális cél a számára. Vállalkozási tevékenység tartalma vállalkozási tevékenység tartalmának kijelölése a bevételtermelő lehetőségeket nagymértékben meghatározza. számára a meglévő portfolió bővítése, illetve szűkítése más és más prioritásat fogalmazhat meg. Vállalkozási tevékenység tartalma Jelenleginél szűkebb portfolió Választott opció: Jelenleginél szélesebb portfólió Jelenlegivel megegyező portfolio Jelenleginél szélesebb portfolio elsődleges célja, hogy a jelenleginél szélesebb portfolióval jelenjenek meg vállalkozásai, ezzel biztosítva a térségbeli beágyazottságot, illetve a bevételtermelő potenciál kihasználását. Pénzügyi elvárás vállalkozáskal szemben támasztott pénzügyi elvárás a vállalkozás működését és piaci jelenlétét jelentősen meghatározza. Pénzügyi elvárás Jövedelmezőség nem cél Választott opció: Piaci alapú profittermelő jövedelmezőség Kimutatható jövedelmezőség Piaci alapú profittermelő jövedelmezőség III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 74

76 SZOLNOKI FŐISKOL z intézmény szigorúan piaci alapú profittermelő jövedelmezőséget vár el vállalkozásaitól, elkötelezett a vállalkozási tevékenységei megújítása iránt, és ezáltal a vállalkozás vezetése felé is szigorúbb elvárásat szándékozik támasztani. vállalkozás tatási tevékenységben betöltött szerepe a számviteli eredményen túlmenően szakmailag kimutatható eredményt biztosít. Tulajdoni arány a vállalkozásban vállalatban lévő tulajdoni hányad meghatározásával a kontrollálni tudja, milyen mértékben hajlandó külső befektetőt bevonni vállalkozásaiba. tulajdoni hányad csökkentésével párhuzamosan arról is dönt a, milyen mértékben adja át az irányítást az új tulajdonostársaknak, mennyire kívánja piaci alapra helyezni vállalkozásai működést. Résztulajdon Tulajdoni arány % Választott opció: Egyenlő tulajdoni hányad Többségi tulajdon Egyenlő tulaj.hányad Kisebbségi tulajdon célja, hogy tulajdonostársakat vonjon be a vállalkozásaiba. Ennek fő a a tőkebevonás, illetve az innovatív és piaci szemlélet fejlesztése a vállalkozáson belül. tulajdonrészt maximum az egyenlő tulajdoni hányadig szándékozik átadni, de jellemzően a többségi tulajdon a preferált. Kisebbségi tulajdonosi szerepbe az intézmény nem kíván kerülni. Résztulajdon esetén fozott figyelmet kíván fordítani a arra, hogy a menedzsmenttel szemben támasztott tulajdonosi elvárás megfelelően rögzítésre kerüljenek. Nonprofit tevékenység célja nonprofit tevékenységek céljának meghatározása során arra a kérdésre kell választ adni, hogy a nonprofit jelenléttel a társadalmi-gazdasági szerepét vagy felsőtatásban betöltött szerepét kívánja-e erősíteni, illetve kívánja-e a nonprofit tevékenységét a pótlólagos bevétel generáló lehetőségek kiaknázása érdekében fejleszteni. Nonprofit tevékenység célja Társadalmi-közéleti aktivitás támogatása Választott opció: laptevékenységek támogatása laptevékenységek támogatása Szolgáltatás megszervezése és biztosítása Bevételtermelés elsősorban az alaptevékenységéhez kapcsolódó nonprofit tevékenységeket végzi és támogatja (pl. szakmai előadás, konferenciák szervezése. nonprofit tevékenységekkel a tehát alapvetően a felsőtatásban és a térségben betöltött, illetve a társadalmi-gazdasági szerepét kívánja erősíteni. Nonprofit tevékenység tartalma nonprofit tevékenység tartalma meghatározza, milyen nonprofit tevékenységeket szándékozik a végezni. Nonprofit tevékenység tartalma Választott opció: Jelenleginél szélesebb portfólió Jelenleginél szűkebb portfolió Jelenlegivel megegyező portfolió Jelenleginél szélesebb portfolió célja, hogy a jelenleginél szélesebb nonprofit portfoliót alakítson ki (pl. a hallgatói szolgáltatás, a K+F+I tevékenység. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 75

77 SZOLNOKI FŐISKOL III.5.6. Társadalmi-gazdasági szerep társadalmi-gazdasági szerepe, mintegy összegezve az előbbi pontban meghatározottakat felöleli a alapvető intézményi céljait, felsőtatásban betöltött szerepét, illetve a környezetével való viszonyát. Felsőtatásban betöltött szerep földrajzi fókusza földrajzi fókusz meghatározza, hogy a képzési, kutatási, szolgáltatási és vállalkozási tevékenységei kapcsán milyen elhelyezkedésű célcsoportat tekint elsődlegesnek. Földrajzi fókusz Jász-Nagykun- megye Észak-lföldi régió lföldi térségek Kelet- Magyarország Magyarország Nemzetközi Választott opció: lföldi térségek rövidtávú célja, hogy képzési, kutatási, szolgáltatási és vállalkozási lehetőségeit elsősorban az lföld középső ein (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye teljes e, valamint Pest megyéből a ceglédi és dabasi kistérségek maximalizálja, ezért erőforrásait elsősorban az lföldi piac, ügyfelek, partnerek megszerzésére, illetve megtartására fókuszálja. az országrészen túli kapcsolat- és erőforrásrendszerét is elsősorban arra használja, hogy a térségben elérhető pozícióit javítsa. Felsőtatásban betöltött szerep: Intézményi típus z intézményi típus a megcélzott hallgatói létszám és képzési portfolió mentén definiálja a jövőbeli szerepét, pozícióját. Intézményi típus Professzionális kis főiskola Választott opció: Professzionális nagy főiskola önálló kara Professzionális nagy főiskola önálló kara Kis egyetem z intézmény célja, hogy stabilizálja, megerősítse helyzetét az 5 ezer főnél kisebb hallgatói létszámmal működő felsőtatási intézmények az integrációs tárgyalásra tekintettel elsődlegesen kar - körében. z intézmény rövidtávon nem törekszik arra, hogy 5 ezer fő feletti hallgatói létszámmal jelentősen megnövelt tatói, dolgozói kapacitáskal a jelentősebb méretű főiskolák versenytársa legyen. Környezettel való kapcsolat társadalmi-gazdasági környezettel való kapcsolat meghatározza, hogy a a környezetében működő társadalmi, gazdasági és intézményi szereplőkkel milyen típusú viszonyt kíván kialakítani. Társadalmi-gazdasági környezettel való kapcsolat Nincs ilyen törekvés Választott opció: proaktív, kezdeményező Passzív követő Relatív lehetőségvezérelt Proaktív kezdeményező rövidtávon a térség tudományos, szellemi, kulturális központja kíván lenni és ennek érdekében együttműködéseket generál, partnerkapcsolatat épít, kezdeményezéseket indít és támogat a társadalmi, gazdasági szereplőkkel. erőforrásainak egy részét tudatosan a társadalmi, gazdasági kapcsolatrendszerének építésére használja fel. felsőtatásban betöltött szerep alaptevékenységi megközelítése z alaptevékenységek megközelítése a piaci és a tudományos elvárásnak való megfeleléssel kapcsolatos érték-, és szemléletválasztást rögzít, amely strukturálisan meghatározza a képzési, kutatási, és szolgáltatási tevékenységeket. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 76

78 SZOLNOKI FŐISKOL laptevékenységek megközelítése Napi gyakorlati problémák megoldására koncentráló Széleskörű elméleti alapon nyugvó komplex gyakorlati megoldásat kínáló Elméletorientált Választott opció: Széleskörű elméleti alapon nyugvó komplex gyakorlati megoldásat kínáló alaptevékenységeinek ellátásában alapvetően a piaci szempontnak való megfelelést tartja szem előtt. Képzési, kutatási programjai kifejezetten a munkaerőpiac igényeit szem előtt tartva a gazdasági szféra szereplőivel való konzultáció eredményeként kerülnek kialakításra, a felhalmozott tudás felhasználásával. proaktívan keresi a konkrét célpiaci szereplők igényeit kielégítő program indítását. III.5.7. Külső kapcsolatrendszer meglévő és jövőbeli kapcsolatrendszere meghatározó fontosságú, elsősorban az ellátott alapfeladat esetében. kapcsolat menedzselése, ápolása, az együttműködésben rejlő potenciál kiaknázása és tudatos irányítása az intézmény jövőbeli pozícióját is befolyásolja. Hazai partnerekkel történő együttműködés formája külső kapcsolat közül első körben a hazai partnerekkel való viszony tisztázása célszerű. z intézmény külső együttműködéseinek formáját az együttműködések hatékonyabb működtetése érdekében szükséges kijelölni. Együttműködési megállapodás Hazai partnerek Együttműködés formája d-hoc kooperáció Általános, keretjellegű Konkrét célat szolgáló Választott opció: Konkrét célat szolgáló együttműködési megállapodás z általános, keretjellegű megállapodás helyett mivel az az elmúlt időszakban kevésbé teltek meg tényleges tartalommal az intézmény a jövőben konkrét célat szolgáló megállapodás útján törekszik megvalósítani együttműködéseit. Cél továbbá, hogy a jelenleg meglévő általános megállapodásat feltöltse a konkrét tartalommal, vagy ahol ez nem lehetséges, szüntesse meg a megállapodást. Hazai partneri együttműködés tartalmi fókusza tartalmi fókusz meghatározza, milyen témájú együttműködésekre törekszik a hazai partnereivel. z együttműködések tartalmi fókusza végső soron megmutatja, a milyen típusú tevékenységeit kívánja hazai partnerek bevonásával támogatni. z együttműködések célirányos tartalmi fókuszának meghatározása elősegíti az együttműködésekben rejlő potenciál még hatékonyabb kihasználását. Hazai partnerek Tartalmi fókusz Oktatás Szakmai gyakorlat Szolgáltatás Választott opció: Képzés-fejlesztés, szakmai gyakorlat, K+F+I együttműködés K+F+I Civil tevékenységek hazai együttműködésekkel a az alaptevékenységeit, az tatás és a kutatás-fejlesztést kívánja támogatni. Nemzetközi partnerekkel történő együttműködés földrajzi fókusza hazai együttműködések mellett kimagaslóan fontos nemzetköziesedést támogató kapcsolat ápolása. földrajzi fókusz meghatározása a erőforrásainak irányított felhasználását teszi lehetővé. Nemzetközi partnerek Földrajzi fókusz Képzésfejlesztés Nyugat- Európa Közép- Kelet- Európa Ázsia, Közel-Kelet Észak- merika Közép- és Dél- merika Választott opció: Nyugat-Európa és Közép-Kelet-Európa, mint elsődleges cél usztrália frika III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 77

79 SZOLNOKI FŐISKOL elsődleges célja, hogy Európa fókusszal valósítsa meg nemzetközi szerepvállalását. z intézmény keletközép-európai és nyugat-európai partnerekkel törekszik tartós, stabil és tartalommal megtöltött együttműködéseket kialakítani. z európai fókusz mellett továbbra is cél a nyitottság megőrzése a más kontinensekről érkező hallgatók és tatók iránt, különös figyelmet fordítva a kulturális különbségek kezelésére.. Nemzetközi partnerekkel történő együttműködés tartalmi fókusza tartalmi fókusz meghatározza, milyen témájú együttműködésekre törekszik a nemzetközi partnereivel. és megmutatja, hogy a milyen típusú tevékenységeit kívánja nemzetközi partnerek bevonásával támogatni. Nemzetközi partnerek Tartalmi fókusz Oktatás Képzésfejlesztés Gyakorlati képzés Oktató- és hallgatócsere K+F+I Választott opció sorrendiségében: tató- és hallgatócsere, képzés-fejlesztés, tatás elsődleges célja, hogy a mobilitásra építve törekedjen az tatásban minőségi fejlődést elérni. z tató- és hallgatócsere megteremti az alapját az tatási és a képzésfejlesztési célú nemzetközi együttműködéseknek. Ehhez elengedhetetlen, hogy az intézmény törekedjen a megfelelő nyelvi felkészültséggel rendelkező tatói és hallgatói állomány megteremtésére. Versenypozíció, versenytársak fontosnak tartja, hogy versenystratégiájának kialakításakor egyértelműen beazonosítsa és kijelölje azat az intézményeket, amelyek versenytársként megjelölhetők. Ennek érdekében elsődleges és másodlagos versenytárs kategóriákat képez, és meghatározza a kapcsolat típusát. Versenytárs neve Státusz által alkalmazott versenystratégia BGF Partner Szituáció alapú versenystratégia Együttműködés Stratégiai partnerség BKF Elsődleges versenytárs Szituáció alapú versenystratégia Együttműködés Stratégiai partnerség DE Elsődleges versenytárs Szituáció alapú versenystratégia Együttműködés Stratégiai partnerség DF Másodlagos versenytárs Szituáció alapú versenystratégia Együttműködés Stratégiai partnerség Versenytársakhoz való viszony EKF Másodlagos versenytárs Szituáció alapú versenystratégia Együttműködés Stratégiai partnerség KF Másodlagos versenytárs Szituáció alapú versenystratégia Együttműködés Stratégiai partnerség KRF Elsődleges versenytárs Szituáció alapú versenystratégia Együttműködés Stratégiai partnerség ME Másodlagos versenytárs Szituáció alapú versenystratégia Együttműködés Stratégiai partnerség NYF Másodlagos versenytárs Szituáció alapú versenystratégia Együttműködés Stratégiai partnerség Egyéb felnőttképzéssel foglalkozók Választott opció: Versenytársanként változó Másodlagos versenytárs Szituáció alapú versenystratégia Együttműködés Stratégiai partnerség főiskola a versenytársak státuszának meghatározása után a versenytársanként eltérő stratégiát alakít ki. Budapesti gazdasági Főiskolát stratégiai partnernek tekinti, néhány intézménnyel együttműködésre törekszik, míg a piaci szituáció függvényében elsősorban taktikai döntéseket hoz. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 78

80 SZOLNOKI FŐISKOL III.5.8. Támogató tevékenységek alaptevékenységeinek tatás, kutatás-fejlesztés sikerességét az intézményben működő támogató tevékenységek minősége is befolyásolja. támogató tevékenységek közül a helyzetértékelés megállapításai alapján a marketing tevékenység kapcsán azonosíthatóak stratégiai jelentőségű kérdések. Marketing tevékenység jellege marketing tevékenysége meghatározó jelentőségű a piaci pozíció javítása érdekében. hallgatói létszám megtartása illetve növelése aktív marketing stratégia nélkül nem valósítható meg. Marketing tevékenység jellege Választott opció: Proaktív, kezdeményező Passzív követő Reaktív, lehetőségvezérelt Proaktív, kezdeményező z intézményi marketing kialakításakor alapvető kérdés, hogy a főiskola milyen mértékben képes a környezet változásainak állandó figyelésére és elemzésére, amelynek alapján a marketing stratégiát a céljainak megvalósítását biztosító eszközként tudja alkalmazni. marketingstratégián belül kiemeltnek tekintjük a marketingkommunikációt. Marketing tevékenység tartalma marketing tevékenység tartalma eltérő lehet attól függően, hogy mennyire fogja át a marketing tevékenységeket a rendszerszemlélet. Marketing tevékenység tartalma Célirányos, eseményvezérelt akciók lapstratégiához illeszkedő funkcionális stratégia, komplex rendszerszintű tevékenység Választott opció: lapstratégiához illeszkedő funkcionális stratégia, komplex rendszerszintű tevékenység célja az intézményi stratégiához illeszkedő, abból levezetett marketing stratégia kialakítása. Marketing tevékenység a szervezetben marketing tevékenységek elvégzésére eltérő intenzitással és tartalommal külső partnerek is igénybe vehetők. Külső közreműködés mértéke Önálló tevékenységen alapuló külső partnerek részvételével megvalósuló tevékenység Külső partner részvétele meghatározott részfeladatra Kiszervezés Választott opció: Önálló tevékenységen alapuló külső partnerek részvételével megvalósuló tevékenység célja, hogy a felhalmozott tudásbázisra építve, az tatói és működtetői tapasztalat felhasználva önálló marketing tevékenységet valósítson meg, nem kizárva a külső partnerek által elvégezhető speciális szaktudást igénylő együttműködést. III.6. stratégiai mutatószámrendszere és az azhoz rendelt stratégiai kontrolling nnak érdekében, hogy a vezetése folyamatosan nyomon tudja követni a megfogalmazott stratégiai cél megvalósulását, olyan mutatókat határozott meg a Szenátus, amelyek biztosítják a visszamérés lehetőségét. Ezeket a mutatókat a stratégiai célhoz rendelten kell meghatározni, figyelembe véve az alábbi követelményeket: III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 79

81 SZOLNOKI FŐISKOL céllal való konzisztencia, ösztönzésre való alkalmasság, gazdaságos előállítás, manipulálhatatlanság, időtállóság, kezelhetőség, egyszerűség. Szenátus az alábbi nézőponthoz rendelten határozta meg a stratégiai célat, mutatószámat és célértékekeket: 35. tábla. lapfeladat nézőpont Stratégiai cél Hallgatói létszám növelése Gyakorlatorientált képzési portfolió kialakítása és minőségi fejlesztése K+F+I tevékenység erősítése 36. tábla. Gazdálkodás nézőpont Stratégiai cél Fejlesztésorientált megteremtése Vagyonvesztés megállítása gazdálkodás folyamatának Stratégiai mutatószám ktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők dinamikája Gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek számának dinamikája Oktatással foglalkozó munkatársakra jutó publikációk száma Stratégiai mutatószám Beruházási, fejlesztési célú kiadás aránya Mérlegfőösszeg változásának aránya az előző évhez képest Stratégiai mutató célértékei ,95,, Stratégiai mutató célértékei tábla. Vevők nézőpont Stratégiai cél Hallgatói igényeknek megfelelő képzési kínálat biztosítása Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési kínálat biztosítása Hallgatói elégedettség növelése Stratégiai mutatószám Jelentkezések számának dinamikája 6 hónapon belül elhelyezkedett végzett hallgatók aránya Képzési szolgáltatáskal kapcsolatos hallgatói elégedettség Stratégiai mutató célértékei % , 4,5 4, 4, 38. tábla. Folyamat nézőpont Stratégiai cél Hallgatói szolgáltatás folyamatos fejlesztése Hatékony működés kialakítása Szabálykövető, minőségirányításon alapuló működés fejlesztése Stratégiai mutatószám Hallgatói szolgáltatásat igénybe vevők aránya Tipikus hallgatói ügyek átlagos átfutási ideje Belső audit eredményeként megvalósított javító, fejlesztő és helyesbítő, megelőző intézkedések aránya Stratégiai mutató célértékei % 5% 5% 5% III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 8

82 SZOLNOKI FŐISKOL 39. tábla. Tanulás, fejlődés nézőpont Stratégiai cél Minősített tatói állomány bővítése Oktatói állomány fiatalítása Stratégiai mutatószám Tudományos fozattal rendelkező tatók aránya Oktatók és tanár átlagéletkora Stratégiai mutató célértékei , következő táblázat a Szenátusa által meghatározott stratégiai célhoz rendelt stratégiai mutatókat, az számítási képletét, mértékegységét, az adat előallítás gyakoriságát, módját, illetve az adat forrásait és felelőseit tartalmazzák: III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STTRTÉGII TERVE 8

83 SZOLNOKI FŐISKOL 4. tábla. lapfeladat nézőpont céljaihoz kapcsolódó mutatók Szám Stratégiai cél. Hallgatói létszám növelése Stratégiai célért felelős vezető Okt. és Tud. Rh. Mutató neve ktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők dinamikája Mutató definíciója z aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők aránya az előző év azonos időszakához viszonyítva Mérés gyakorisága Mutatóért felelős vezető datelőállító Mutató adatforrása % Féléves Okt. és Tud. Rh. TOK vezető Neptun Megjegyzés Finanszírozási szempontú kimutatás, azaz kétszakos hallgató két hallgatónak számít. júniusi BSC riportban a márciusi adat fognak szerepelni, az év végi riportban pedig az tóberi adat. z előző év egyenlő %.. Gyakorlatorientált képzési portfolió kialakítása és minőségi fejlesztése kkr. és Képz.fejl. Rh. Oktatásban résztvevő gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek számának dinamikája Oktatásban résztvevő gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek számának változása % Féléves kkr. és Képz.fejl. Rh. datelőállító: Tanszékvezetők Neptun z előző év egyenlő %. tanszékvezetők vézik a gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek számontartását, az adat összesítését a HR végzi..3 K+F+I tevékenység erősítése Okt.és Rh. Tud. Oktatással foglalkozó munkatársakra jutó publikációk száma z összes publikáció száma és az összes tatással foglalkozó munkatárs számának hányadosa Db Éves Okt.és Tud. Rh. : Tanszékvezetők KSH jelentés z tatással foglalkozó munkatársakhoz soroljuk a tató, kutató és tanár munkakörben lévő közalkalmazottakat 4. tábla. Gazdálkodás nézőpont céljaihoz kapcsolódó mutatók Szám G. Stratégiai cél Fejlesztésorientált gazdálkodás megteremtése Stratégiai célért felelős vezető Gazdasági főig. Mutató neve Beruházási, fejlesztési célú kiadás aránya Mutató definíciója Beruházási, fejlesztési célú kiadás összege és az Összes kiadás aránya Mérés gyakorisága Mutatóért vezető felelős datelőállító % Negyedéves Gazdasági főig. Gazd. Oszt.vez. TÜSZ Mutató adatforrása Megjegyzés Beruházási, fejlesztési célú kiadás: TÜSZ-ben az -es számlaosztályon belül a 6-os, 7-es keretkódra könyvelt kiadás összege.- tényérték meghatározása a TÜSZ-ből származó adat alapján manuálisan történik (arányszámítás. G.3 Vagyonvesztés minimalizálása mértékének Gazdasági főig. Mérlegfőösszeg változásának aránya az előző évhez képest Mérlegfőösszeg és az előző évi mérlegfőösszega aránya % Féléves Gazdasági főig. Gazd. Oszt.vez. TÜSZ tényérték meghatározása a TÜSZ-ből származó adat alapján manuálisan történik (arányszámítás. 4. tábla. Vevők nézőpont céljaihoz kapcsolódó mutatók Szám V. V. Stratégiai cél Hallgatói igényeknek megfelelő képzési kínálat biztosítása Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési kínálat biztosítása Stratégiai célért felelős vezető Okt. és Tud. Rh. kkr. és Képz.fejl. Rh. Mutató neve Jelentkezések dinamikája számának 6 hónapon belül elhelyezkedett végzett hallgatók aránya Mutató definíciója dott naptári évben általános, pót- és keresztféléves felvételi eljárásban beadott jelentkezések száma a megelőző évi adathoz viszonyítva Mértékegység Mértékegység Mértékegység 6 hónapon belül elhelyezkedett végzett hallgatók számának és az % Éves dott időszakban végzett hallgatók számának aránya Mérés gyakorisága Mutatóért felelős vezető datelőállító % Éves Okt. és Tud. Rh. TOK vezető Gólya kkr. és Képz.fejl. Rh. MIR vezető Mutató adatforrása Evasys (DPR Megjegyzés Jelentkezések száma: egy felvételiző két különböző képzésre / szakra történő jelentkezése két jelentkezésnek számít. z előző év egyenlő %. Diplomás pályakövetés részeként történik a felmérés. tényértékek az alábbi kérdésre vonatkoznak: Elhelyezkedés 6 hónapon belül? tényértékek az átlag átszámolásával keletkeztek. z Evasysből származó átlagos értékek átszámítása manuálisan történik (aggregálás, arányszámítás. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII TERVE 8

84 SZOLNOKI FŐISKOL Szám Stratégiai cél Stratégiai célért felelős vezető Mutató neve Mutató definíciója Mértékegység Mérés gyakorisága Mutatóért felelős vezető datelőállító Mutató adatforrása Megjegyzés V.3 Hallgatói növelése elégedettség kkr. és Képz.fejl. Rh. Képzési szolgáltatáskal kapcsolatos hallgatói elégedettség Átlagos hallgatói elégedettség a nem képzési szolgáltatási tevékenységeivel kapcsolatban Átlagpont Féléves kkr. és Képz.fejl. Rh. MIR vezető Evasys (DPR jelenlegi hallgatókra vonatkozó, DPR hallgatói motivációs felmérésben szereplő, nem képzési szolgáltatáskal kapcsolatos hallgatói elégedettség felmérése adja a mutató értékét.. szolgáltatási portfólió elkészülte után a DPR kérdőív releváns részének felülvizsgálatára / kiegészítésére van mód. tényérték meghatározása az Evasysből származó adat alapján manuálisan történik (aggregálás, arányszámítás. 43. tábla. Folyamat nézőpont céljaihoz kapcsolódó mutatók Szám F. Stratégiai cél Hallgatói szolgáltatás folyamatos fejlesztése Stratégiai célért felelős vezető Okt. és Tud. Rh. Mutató neve Hallgatói szolgáltatásat igénybe vevők aránya Mutató definíciója hallgatói szolgáltatásat igénybe vevők és az összes hallgató aránya Mértékegység Mérés gyakoriság a Mutatóért vezető felelős datelőállító Mutató adatforrása Megjegyzés % Féléves Okt. és Tud. Rh. HSZK vezető TÜSZ z intézmény által fejlesztett és igénybevett szolgáltatásra vonatkozik a mutató. F. Hatékony kialakítása működés Főtitkár Tipikus hallgatói ügyek átlagos átfutási ideje Tipikus hallgatói ügyek összesített átfutási ideje / Lezárt tipikus hallgatói ügyek száma Nap Féléves Főtitkár TOK vezető Neptun Tipikus hallgatói ügyek: a Neptunban az aktív hallgatók által indított ügyek (pl. méltányossági kérvény, kreditátviteli kérvény, fellebbezés, jogorvoslat stb.hallgatói ügyek átfutási ideje: a benyújtási dátumtól a döntés dátumáig (jogorvoslat nélküli tartó időtartam. hallgató által kezdeményezett fellebbezés új ügynek számít. tényérték meghatározása a Neptunból exportált adat és a TVSZ-ben foglalt adat alapján manuálisan történik (eltérés- és átlagszámítás. F.3 Szabálykövető, minőségirányításon alapuló működés fejlesztése Főtitkár Belső audit eredményeként megvalósított javító, fejlesztő és helyesbítő, megelőző intézkedések aránya Belső audit eredményeként megvalósított javító, fejlesztő, helyesbítő, megelőző intézkedések aránya % Éves Főtitkár MIR vezető Word (Eltérésjelent ő lap Folyamatonként végzett audit eredményeként állnak elő az intézkedések, ezek az eltérésjelentő lapon kerülnek rögzítésre. Minél nagyobb tényérték értékelhető jónak. 44. tábla. Tanulás, fejlődés nézőpont céljaihoz kapcsolódó mutatók Szám Stratégiai cél Stratégiai célért felelős vezető Mutató neve Mutató definíciója Mértékegység Mérés gyakoris ága Mutatóért vezető felelős datelőállító Mutató adatforrása Megjegyzés T. Minősített tatói állomány bővítése Rektor Tudományos fozattal rendelkező tatók aránya Tudományos fozattal rendelkező tatással foglalkozók száma és tatással foglalkozók számának aránya % Féléves Rektor HR koord. Neptun z tatással foglalkozók létszámába a teljes és részmunkaidős munkatársak is beleszámítanak, a megbízásos jogviszonyban dolgozók nem tartoznak bele. tényérték meghatározása a Nexonból származó adat alapján manuálisan történik (arányszámítás. T. Oktatói fiatalítása állomány Rektor Oktatók és tanár átlagéletkora Oktatók és tanár összesített életkora /Oktatók és tanár száma Év Féléves Rektor HR koord. Nexon Oktatók és tanár száma: főben értendő (nem emberév kapacitás. tényérték meghatározása a Nexonból származó adat alapján manuálisan történik (aggregálás, átlagszámítás. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII TERVE 83

85 SZOLNOKI FŐISKOL III.7. működési terve III.7.. z Intézményfejlesztési Tervben megjelölt cél gazdasági háttere, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv az Államháztartásról szóló törvény előírásai szerint készíti államháztartási költségvetését, amely az éves gazdálkodás alapját képezi. Ez a dumentum tartalmazza minden esetben a kiadási-bevételi jogcímek főbb számadatait, eredeti előirányzatát, valamint képezi az évenként elkészülő belső költségvetés alapját, melynek része az intézmény egységeinek feladatellátásra vonatkozó finanszírozási és kiadási terve. gazdálkodási egységek szintjén biztosított a belső költségvetés tervezése. gazdálkodásban az intézmény pénzügyi egyensúlyának megőrzése az elsődleges, amely hozzájárul a fejlesztésorientált gazdálkodás megteremtéséhez. költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatosan a főiskola legfőbb eszköze az integrált ügyviteli rendszer, a TÜSZ, mely biztosítja a gazdálkodás jogszabályban előírt nyilvántartási feltételeit, a könyvelés és eszköznyilvántartást, valamint lehetővé teszi a belső költségvetés tervezhetőségét, végrehajtásával kapcsolatban annak mérhetőségét és információkat nyújt a gazdálkodási keretekről és az felhasználásáról. főiskola gazdálkodásának alapelve a pénzügyi stabilitás megtartásán túl, a fejlesztésorientált gazdálkodás megteremtése. z intézmény valós vagyoni és gazdasági erejére, lehetőségeire vonatkozó tárgyszerű, és objektív helyzetértékelés, elemzés segítséget nyújt, a szakmai fejlesztési elképzelések megvalósításához és rávilágít, az intézmény pénzügyi, vagyoni korlátaira is. Ilyen irányú elemzések eredményeként, az segítségével az intézmény jelentős tartalomfejlesztési, képzésfejlesztési pályázaton vehet részt. z intézmény gazdasági, pénzügyi helyzete az utóbbi években romlott. z államilag támogatott hallgatók aránya jelentős visszaesést, ennek következtében az állami támogatás nagyarányú csökkenést mutat. Ennek ellenére példaértékű fejlesztések valósultak meg az elmúlt években az intézményben. Mindez igazolja, hogy a jövőben is kiemelkedő jelentőséggel bír a pályázati lehetőségek minél nagyobb fú kihasználása, melyek segítségével megvalósíthatóvá válnak a képzésfejlesztési elképzelések, megőrizve ezáltal a hallgatóvonzó képességét, amelyen egy költségracionalizálást követő alacsonyabb kiadási összeg elérése mellett megteremti a gazdálkodás biztonságát és a fejlesztésorientáltságot. III.7.. kiadási és bevételi terve főiskola elsődleges célja olyan gazdálkodás megteremtése, amely a költségnövekedés ütemét meghaladó mértékű bevétel növekedéssel párosul. bevételek tartós növelése teszi lehetővé mindaznak a fejlesztési és növekedési célnak a megvalósítását, amelyek az alaptevékenységek fejlesztését és minőségi javítását eredményezik. bevételek növelése mellett fontos feladat továbbra is a költségek racionalizálása, rövid távú csökkentése, azonban nem reális cél a kiadás hosszú távú, jelentős mértékű, tartós és folyamatos csökkentése, mivel ez az alaptevékenységek minőségére gyakorolt hátrányos hatásán keresztül bevételcsökkentő és minőségromboló hatást eredményezhet. főiskola elsősorban a működési bevételek növelésével kívánja elérni a forrásainak bővülését. pályázati lehetőségek aktív kihasználása, a költségtérítéses bevételek növelése, a külső szolgáltatás és a vállalkozási tevékenység fozása olyan bevételtermelő lehetőséget rejtenek magukban, amelyeket az intézmény önmaga is képes befolyásolni. z állami finanszírozásból származó bevételek, ezen belül a hallgatói normatív támogatás jelentős állami növelésére nem lehet számítani a jövőben, emiatt nem reális cél a támogatásértékű bevételekre fókuszálni. Hasonlóan nem reális cél az egyéb bevételek (pl. ingatlan értékesítések, pénzügyi befektetések jelentős növelése, mivel annak forrásai elapadnak. tatási célú helyiségeinek (tantermek, labor, előadók, tanszálloda, könyvtár e 647 m, ezek további csökkentését az intézmény nem tervezi, így a jelenlegi egy hallgatóra jutó négyzetméter arányát a hallgató létszám szinten tartásával, növelésével fenn kívánja tartani, illetve azt javítani. Mindezekre tekintettel a főiskola tervezett kiadási tételei a következő táblázatban kerültek összefoglalásra: III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII TERVE 84

86 SZOLNOKI FŐISKOL 45. tábla. Kiadási terv -5 Kiadás millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft. Személyi 83, 789, 73, 75, - közvetlen tatás, kutatás 458, 465, 44, 44, - közvetett tatás, kutatás 345, 34, 9, 9,. Járulék 7, 3, 97, 97, 3. Dologi 5, 7, 6, 77, - infrastruktúra üzemeltetés,,,, - K+F+I tevékenység 6,,, 5, 4. Beruházás 76, 5, 4,, 5. Felújítás 7, 3, 3, 4, Összesen 553, 38, 33, 35, táblázat nem tartalmazza az előző évek felhalmozott hiányait. kiadási terv a. évi árakkal kalkulált, a következő évek esetleges adóváltozásaiból és az inflációból eredő áremelkedéseket nem tartalmazza. kiadás tervezésénél szempont volt, hogy egyrészt az intézmény lapító Okiratban foglalt alapfeladat-ellátás átmenetileg se maradjon el, másrészt az alábbi cél és elvrendszer érvényesüljön: személyi kiadás tekintetében a közvetlen tatási tevékenység soron az tatók, tanár (külső óraadás is, valamint a tanulmányi adminisztrációs feladat (TOK, tanszéki adminisztráció kerültek betervezésre. várható csekély mértékű csökkenést az agrár szak kivezetése eredményezi; személyi jellegű kiadás másik részhalmaza a közvetetten az tatáshoz kapcsolódó humán erőforrás bér és egyéb személyi kiadásait tartalmazza. Ezen a jogcímen az intézmény jelentősebb megtakarítást kíván elérni a tevékenységek racionalizálásával, valamint megtakarítás képződik az infrastruktúra csökkentésével is; Dologi kiadás csökkenése terén 3 db mezőtúri ingatlan lásd.: II. fejezet II oldal vagyon kezelői jogának megszűnése miatt kalkuláltunk. szeptember -től kiadáscsökkenést. Ezt a megtakarítást kiegészíti az dy Endre út 9. szám alatti használaton kívüli épületünk vagyonkezelői jogának visszaadásából származó megtakarítás. Mivel konkrét visszaadási dátummal még nem rendelkezünk, ezért az általunk feltételezett legkésőbbi időpont:. szeptember 3. További kiadáscsökkenést jelent db helyzetelemzés oldal mezőtúri ingatlan 3. év végéig feltételezett értékesítése után jelentkező üzemeltetési költségcsökkenés. beruházási terveink. és 3. évi értékének meghatározása a jelenleg támogatási szerződéssel rendelkező energiaracionalizálási pályázat figyelembe vételével történt, melyek %-ban finanszírozottak. z intézmény vezetése elkötelezett az alternatív energiaforrás minél nagyobb igénybevétele mellett, ezért a további években is hasonló konstrukciójú pályázati forrásból kivitelezett beruházásat tervezünk a 4, 5-ös évekre. Felújítási kiadásaink visszaesésének a egyrészt az, hogy a PPP konstrukcióban üzemeltetett épületek esetében a bérleti díj tartalmazza az előírt felújítási kötelezettségeket, amelyek az üzemeltetőt terhelik, valamint jelentős azon épületek állománya, melynek vagyonkezelői jogáról a főiskola lemond. tervezett bevételi tételeit az alábbi táblázatban rögzítettük: III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII TERVE 85

87 SZOLNOKI FŐISKOL 46. tábla. Bevételi terv -5 Bevételek millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft. Állami támogatás igény 473, 5, 9,,. Saját bevétel 73, 76, 77, 79, - hallgatókkal kapcsolatos bevételek 6, 65, 65, 6, - vállalkozási, kutatási bevételek,, 5, 8, 3. Átvett pénzeszközök 35, 47, 47, 46, - pályázati bevételek 345, 38, 45, 45, Összesen 553, 38, 33, 35, bevételek tervezésénél az alábbi trendekre, és elvekre voltunk figyelemmel: bevételeknek fedezetet kell nyújtaniuk az intézmény alapfeladatainak ellátásához; z ismert állami finanszírozási trendek és stratégiák figyelembe vételével jelentős további állami támogatás csökkenéssel számolunk, melynek egyik legjelentősebb a, hogy főiskola közgazdász alapképzései kizárólag költségtérítéses formában indulhatnak. z állami támogatás csökkenéssel - melyet saját bevételi oldalon az intézmény nem tud teljes egészében kompenzálni - szükségszerűen együtt kell járnia a kiadás csökkenésének, a költségek racionalizálásának; Saját bevételeinken belül a legnagyobb részt a hallgatókkal kapcsolatos költségtérítési díjak és egyéb intézményi ellátási díjbevételek jelentik. Ezen díjakat a hallgatói létszám szinten tartásával a díjak enyhe, az infláció mértékével emelkedő szinten tervezzük. Szintén jelentős bevételt remélünk kiegészítő tevékenységeinktől, mint pl. az tatási és kollégiumi épületek bérbeadása; z átvett pénzeszközök tervezésének legfontosabb tényezője az elnyert pályázati projektek száma, valamint az támogatottsága. Ezen tevékenység és az ebből származó forrásszerzés mellett az intézmény vezetése elkötelezett, további, első sorban %-os finanszírozású pályázat benyújtása várható, a jelenlegi nyertes és szintén ezen a soron betervezett program mellett. felsőtatási rendszer átalakításához kapcsolódóan erősíteni kívánjuk pozíciónkat a halmozottan hátrányos helyzetű fiatal képzésében, a gyakorlatorientált jellegű és a nemzetköziesítést elősegítő, valamint a lakosság pénzügyi kultúráját fejlesztő képzésekben. Szintén pályázati forrásból kívánjuk erősíni képzési portfóliónkat műszaki, informatikai eken. III.7.3. Költségracionalizálási terv z intézmény a kiadási és bevételi tervben bemutatott létszám gazdálkodási és ingatlan értékesítési célkitűzéseken kívül az alábbi intézkedéseket hozta, illetve dologi költségcsökkenést eredményező beruházásat végezte: -ben három KEOP pályázati forráshoz nyújtott be támogatási igényt, melyek közül elsőként a, Mártír út 8. szám alatti, PPP projekt keretében felújított tízemeletes kollégiumunk tetejére telepítendő, használati melegvíz termelésre rásegítő, 5 db sík napkollektor kivitelezésére nyertünk %-os támogatást.. december 7-ei műszaki átadás óta a rendszer folyamatosan működik. várható költségmegtakarítás: bruttó.3.73 Ft/év, Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés című. évben benyújtott pályázatunk, mely a Campus épület tetejére telepítendő x49 kw teljesítményű elektromos áramot termelő napelemes rendszer, amely a régi B épület és a campus épület elektromos árammal történő ellátását célozza, tartalmi ellenőrzését az Energia Központ megkezdte, a döntési szakasz folyamatban van. várható költségmegtakarítás: bruttó Ft/év. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII TERVE 86

88 SZOLNOKI FŐISKOL Szintén. évben nyújtott be pályázatot a főiskola Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforráskal - hőszivattyús megújuló energetikai projekt a Főiskolán címmel. %-os támogatottságból megvalósuló projekt összköltsége Ft. projekt fizikai megvalósulásának tervezett napja. augusztus. befejezés tervezett időpontja:. tóber 5. várható költségmegtakarítás: bruttó Ft/év. Megfelelő pályázati lehetőség hiányában a Mártír út 4. szám alatt található 988-ban épült 4 szintes, 3 férőhelyes Student kollégiuma nem esett át jelentősebb felújításon és azt a jövőben nem is tervezi az intézmény, vezetői döntés értelmében, a költségek racionalizálását figyelembe véve. szeptemberben a kollégium bérletére vonatkozó szerződés felmondásra kerül. z épület vagyonkezelői jogáról az intézmény várhatóan. szeptemberétől lemond. várható költségmegtakarítás: bruttó Ft/év -ben csatlakozott a Magyar Energia Beszerzési Közösség és a Szent István Egyetem gesztorsága által a felsőtatási intézmények számára szervezett csoportos energia beszerzési közösséghez azon célból, hogy a villamos energiát és a földgázt együttes közbeszerzési eljárás lefolytatása után a kereskedelmi szabadpiacon elérhető legalacsonyabb árszinten és legjobb feltételekkel tudjuk beszerezni.. júliusban sikeresen lebonyolításra került a Felsőtatási Intézmények Konzorciumának villamos energia beszerzésére irányuló csoportos közbeszerzési eljárása, melynek lezárása után intézményünk 7 fogyasztási helyére kötöttünk meg igen kedvező árú villamos energia vásárlási szerződést a.9.-től..3-ig terjedő időszakra. z ezen időtartamra prognosztizált, a. szeptember -én érvényben lévő ileg illetékes egyetemes szolgáltatói árhoz viszonyított költségmegtakarítás:.693 eft. szerződéses szolgáltatási időszak lejárta előtt újabb csoportos közbeszerzési eljáráshoz csatlakozunk, melynek gesztora a Szent István Egyetem. Ezen eljárással biztosítható továbbra is a épületeiben felhasznált villamos energia szabadpiacon elérhető, legkedvezőbb beszerzési árának elérése. III.8. z Intézményfejlesztési Terv kommunikációs stratégiája III.8.. kommunikációs stratégia céljai kommunikációs stratégia alapvető célja, hogy a munkatársai számára lehetővé tegye az Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzések hatékony kommunikálását, kialakítsa a szükséges szabályat, eljárási rendet, hogy ezáltal a vezetése következetes és tudatos együttműködési és kommunikációs feltételeket biztosíthasson. Ennek érdekében a kommunikációs stratégia rögzíti a kommunikációs célat, rendszereket, a kommunikációs alapelveket, a külső és belső kommunikációs csatornákat, a kommunikáció módját, ütemezését, és a kontrolling folyamatot. kommunikációs stratéga legfontosabb és legáltalánosabb célja az Intézményfejlesztési Tervben megjelölt fejlesztési elképzelések és a várható előnyök bemutatása, elfogadtatása és a Terv iránti külső és belső bizalom erősítése. Konkrét célként a meghozott döntésekről szóló folyamatos tájékoztatást, a szükséges nyilvánosság biztosítását, az eredmények naprakész disszeminálását jelöli meg a dumentum. III.8.. kommunikációs stratégia alapelvei Következetesség elve: a kommunikációs tevékenységnek nem csak az információ továbbítását kell szolgálni, hanem a tudatos, következetes tervezést és a kialakuló folyamat egymásra épülésének nyomon követhetőségét, hogy ezáltal a munkatársak bizalma megmaradjon a hiteles intézményvezetés irányába. Értelmezhetőség elve: a következetesség elvével szoros párhuzamban a kommunikációs tevékenységnek a küldött és kapott információk tekintetében egyértelműen értelmezhetőnek, világosnak és pontosnak kell lennie. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII TERVE 87

89 SZOLNOKI FŐISKOL Nyilvánosság elve: az Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzések kijelölése, a program, fejlesztési elképzelések és az eredmények bemutatása kapcsán a lehető legszélesebb nyilvánosságot kell biztosítani, hogy ezzel is fozza a annak intézményi, térségi elfogadottságát. Identitás elve: a önálló arculatának, azonosságtudatának, imázsának erősítése a kommunikációban is meg kell, hogy jelenjen. z Intézményfejlesztési Tervben megjelölt cél rögzítését és kommunikálását a Szenátus által elfogadott rculati kézikönyvnek megfelelően kell elvégezni. III.8.3. kommunikációs csatornák Belső kommunikáció. belső kommunikáció elsődleges feladata, hogy naprakészen informálja a munkatársakat az intézményi döntésekről és folyamatról, valamint ápolja, fenntartsa a kapcsolatot a szervezeti egységek között ezzel is erősítve az operatív és együttműködésre épülő munkát. belső kommunikációban szóbeli és írásbeli kommunikációt is alkalmaz a. szóbeli kommunikáció a tájékoztatás legszemélyesebb módja, melyre a különböző értekezleteken és üléseken van mód és lehetőség, ilyenek elsősorban a Vezetői Értekezlet, a Rektori Tanács, az Érdekegyeztető Tanács, Gazdasági Tanács, Szenátus, Összdolgozói Értekezlet és az egységvezetői értekezletek. Ezek a fórum többnyire előre tervezett munkaterv alapján kiszámítható időközönként adnak tájékoztatást, de külső elsősorban jogszabályi változás esetén ad - hoc jelleggel is megszervezésre kerülhetnek. szóbeli kommunikáció előnye a gyors információ csere, a viták, párbeszédek és a visszacsatolás lehetőségének biztosítása, valamint a személyes kapcsolat kialakítása és elmélyítése. Hatékonyságukat növeli az ülést megelőzően kiküldött, felkészülést lehetővé tevő írásbeli előterjesztés és az ülésről készített, írásban kiküldött emlékeztető, vagy jegyzőkönyv. z előbb említett csoportkommunikáción kívül bizonyos esetekben az egyes ekért felelős szakemberek között folyamatos személyes és szóbeli kommunikációk keretében biztosítható az Intézményfejlesztési Tervben megjelölt koherenciák megteremtése. z írásbeli kommunikáció előnye, hogy pontos, félreérthetetlen tájékoztatást tesz lehetővé és rögzített az információ, hátránya, hogy kiküszöböli a személyes konzultációt és nehéz, bürratikus a visszacsatolás. belső webmail az intézményi információáramlás leggyorsabb, legrugalmasabb módja, épp ebből kifolyólag biztosítani kell annak célhoz kötöttségét és el kell kerülni a munkaviszonnyal össze nem függő használatának lehetőségeit. Mindezekre tekintettel rögzíti a Szervezeti és Működési rendje (SZMR 7. a belső kommunikációs csatornák legfontosabb fórumait, melyek az Intézményfejlesztési Tervben megjelölt célrendszernek megfelelően éves munkaterv alapján dolgoznak: vezető testülete a Szenátus. z intézményi döntéseket véleményező, a stratégiai döntések előkészítésében résztvevő és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerv a Gazdasági Tanács, mely a Szenátus kezdeményezése alapján döntési jogkörrel rendelkezik az intézmény rendelkezésére bocsátott állami vagyon elidegenítésének és megterhelésének kérdéseiben. rektort a napi operatív munkájában, a szenátusi döntések hatékony előkészítésében és végrehajtásában a Vezetői Értekezlet segíti. Ennek állandó tagjai a rektoron kívül, a rektorhelyettesek, a gazdasági főigazgató és a főtitkár. Vezetői Értekezlet heti rendszerességgel tart ülést. rektort döntéseiben a Rektori Tanács segíti, melynek állandó tagjai az intézményi egységvezetőkön kívül a rektorhelyettesek, a gazdasági főigazgató, a főtitkár, a belső ellenőr, a Közalkalmazotti Tanács, a Tudományos Tanács és a Hallgatói Önkormányzat elnöke. Rektori Tanács havonta ülésezik. Üléseit lehetőség szerint a Szenátus üléseit megelőző héten tartja. rektor szemeszterenként egy alkalommal Összdolgozói Értekezletet hív össze. Speciális szakmai vagy egyéb kérdések döntést előkészítő véleményezésére a rektor szakértőket, az adott kérdésben leginkább illetékes és felkészült szakembereket alkalmazhat. Valamennyi testület ülése nyilvános, a dumentum az intézmény honlapján bárki által olvashatóak. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII TERVE 88

90 SZOLNOKI FŐISKOL z írásbeli kommunikáció kiemelkedő terét jelenti a weboldala, amely egyaránt szolgálja a belső és a külső kommunikációt. internetes portál karbantartását, gondozását folyamatos frissítését, tartalom fejlesztését és feltöltését a főtitkár irányításával, önálló munkakörben dolgozó online-tartalom menedzser végzi. honlap mellett a munkatársak számára belső levelezési rendszer (webmail.szolf.hu, és a hallgatók számára az ILIS és a NEPTUN elektronikus rendszerek szolgálják a kommunikációs csatornák működtetését. Mindezek a rendszerek már átvezetnek a külső kommunikáció ére is. Külső kommunikáció külső kommunikáció célja az Intézményfejlesztési Terv kapcsán végrehajtott folyamat ismertetése és a megszületett eredmények folyamatos publikálása a térség polgárai, munkaerő-piaci résztvevői és intézményei, valamint a fenntartó számára. főiskola és partnerei közti bizalom elmélyítése érdekében elengedhetetlen a számukra szükséges és felhasználható információk közlése. Intézményfejlesztési Tervben megjelölt cél folyamatos kommunikálása csak ellenőrzött keretek között történhet. Egyértelműen meg kell határozni a kommunikációs hatásköröket, a nyilatkozatra jogosult személyek körét és a nyilatkozattételi jogosultságuk határát. z Intézményfejlesztési Tervben megjelölt folyamatat alapul véve és az ott megjelölt felelős munkatársakra, valamint a hatáskörökre tekintettel ezek a személyek az intézmény magasabb vezetői. Általános, az Intézményfejlesztési Tervben megjelölt valamennyi re kiterjedően nyilatkozattételi joga csak a rektornak van. főiskola külső kommunikáció módszerei, eszközei: Rendezvények, konferenciák, fórum Sajtótájékoztatók Nyilatkozat, riport, sajtóközlemények, cikkek, publikációk Honlap Szórólap, nyomtatvány, hirdetmények, közlemények III.8.4. Kommunikációs tevékenységek módja z Intézményfejlesztési Terv kommunikációs stratégiájáért mind külső, mind a belső kommunikációt illetően és az intézményi SZMR - ben megjelölt hatáskörében - a főtitkár felelős. főtitkár felel a kommunikációs tevékenység összehangolásáért, előkészítéséért, lebonyolításáért. főtitkár folyamatos kapcsolatot tart fenn a testületek tagjaival és a média szereplőivel. Szervezi a sajtóeseményeket, előkészíti a sajtóközleményeket, megírja, vagy megíratja az illetékes szakemberrel a cikkeket, gondoskodik az interjúk megszervezéséről, valamint figyelemmel kíséri az eredmények folyamatos disszeminálását. főtitkár mellett kommunikációs és rendezvény menedzser működik, mely a külső kommunikációs csatornák szereplőivel való és a sajtóesemények megszervezésében vesz részt közvetlenül, a honlap aktualizálását szintén a főtitkár koordinációjában - az online tartalom menedzser végzi. Könyvtár és Távtatási Központ feladata az írott sajtóban a megjelenések folyamatos gyűjtése, mely nyomon követhető a honlapon az alábbi linken: kommunikáció kiemelt eszköze a már említett honlap, amely naprakész információkat közöl, a hallgatóknak, a munkatársaknak, a külső partnereknek és szerveknek. z események folyamatos fotódumentálása szintén a honlap galériájában valósul meg. belső kommunikációban fontos szerepet kap a POSZEIDON iktatási rendszer használata minden munkatárs számára kötelező, ez biztosítja a dumentum közzétételét, az azhoz történő állandó hozzáférés lehetőségét -, valamint a hallgatók folyamatos tájékoztatatását szolgáló NEPTUN egységes felsőtatási tanulmányi rendszer mely használata minden hallgató számára kötelező - és ILIS távtatási keretrendszer melyet a távtatásos hallgatók használnak-. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII TERVE 89

91 SZOLNOKI FŐISKOL III.8.5.Kommunikációs stratégia kontrolling folyamata z Intézményfejlesztési Terv rendszeres felülvizsgálatával párhuzamosan meg kell történnie a kommunikációs stratégia és az ahhoz kapcsolódó akciók ellenőrzésének is, melynek során a kommunikációs rendszer teljes működését át kell tekinteni, felmérve az eredményeket és a hiányosságat. Ez utóbbiakra rövid időn belül teljesíthető megoldási javaslatot kell készíteni. z éves beszámolót a főtitkár terjeszti elő, a Vezetői Értekezlet véleményezi, és a Szenátus hagyja jóvá. z Intézményfejlesztési Terv felülvizsgálatára így ezzel párhuzamosan annak a kommunikációs stratégiai kontrolljára - minden év júniusában kerül sor. III. 9. KIVÁLÓ MINŐSÍTÉS, mint önálló felsőtatási intézmény, jelen helyzetben nem kíván javaslatot tenni kiválósági minősítésre. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy az intézmény. május 3-án integrációs szándéknyilatkozatot írt alá a Budapesti Gazdasági Főiskolával, annak minősítésre irányuló szándékát nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen az integráció megvalósulásával, melynek prognosztizált időpontja 3. január -je, a főiskola önálló karként olvad be és működik tovább. Budapesti Gazdasági Szenátusa -6 évi Intézményfejlesztési Tervében az lkalmazott Kutatás Főiskolája kiválósági minősítés elnyerését tűzte ki célul. cím elnyeréséhez - melynek alapja a kiemelkedő intézményi kutatási eredmények és vállalati kapcsolat rendszerének bemutatása a jelentős mértékben hozzájárulhat. kiválósági minősítéshez szükséges mutatók és azhoz meghatározott tényértékeket és tervezett célértékeket az Intézményfejlesztési Terv 5. sz. melléklet tartalmazza. III. FEJEZET SZOLNOKI FŐISKOL STRTÉGII TERVE 9

92 SZOLNOKI FŐISKOL MELLÉKLETEK MELLÉKLETEK 9

93 SZOLNOKI FŐISKOL. tábla - Gazdasági teljesítmény az érintett régiókban Régió részesedése az előállított bruttó hazai termékből (GDP (millió FT. számú melléklet Egy főre jutó GDP ( Ft Terület 7. év 8. év 9. év 7. év 8. év 9. év Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-lföld Dél-lföld tábla Nemzetgazdasági ágazat teljesítménye az érintett régiókban Bruttó hozzáadott érték (millió FT Nemzetgazdaság i ágak, ágcsoport - nemzeti számlák Mindösszesen Nemzetgazdaság i ágak, ágcsoport Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat C Feldolgozóipar B+C+D+E Ipar összesen Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-lföld Dél-lföld 7. év 8. év 9. év 7. év 8. év 9. év 7. év 8. év 9. év 7. év 8. év 9. év F Építőipar G+H+I Kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M+N Üzleti szolgáltatás O+P+Q Közigazgatás, tatás, egészségügyi szolgáltatás R+S+T+U Egyéb szolgáltatás MELLÉKLETEK 9

94 SZOLNOKI FŐISKOL 3. tábla Vállalati szektor jellemzői az érintett régiókban. számú melléklet Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-lföld Dél-lföld TEÁOR8 8. év 9. év 8. év 9. év 8. év 9. év 8. év 9. év Mindösszesen TEÁOR = MEZŐGZDSÁG, ERDŐGZDÁLKODÁS, HLÁSZT B= BÁNYÁSZT, KŐFEJTÉS C= FELDOLGOZÓIPR D= VILLMOSENERGI-, GÁZ-, GŐZELLÁTÁS, LÉGKONDICIONÁLÁS E= VÍZELLÁTÁS F= ÉPÍTŐIPR G= KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJVÍTÁS H= SZÁLLÍTÁS, RKTÁROZÁS I= SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTTÁS, VENDÉGLÁTÁS J= INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ K= PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG L= INGTLNÜGYLETEK M= SZKMI, TUDOMÁNYOS, MŰSZKI TEVÉKENYSÉG N= DMINISZTRTÍV ÉS SZOLGÁLTTÁST TÁMOGTÓ TEVÉKENYSÉG O= KÖZIGZGTÁS, VÉDELEM P= OKTTÁS Q= HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS R= MŰVÉSZET, SZÓRKOZTTÁS, SZBD IDŐ S= EGYÉB SZOLGÁLTTÁS T= HÁZTRTÁS MUNKDÓI TEVÉKENYSÉGE U= TERÜLETEN KÍVÜLI SZERVEZET MELLÉKLETEK 93

95 SZOLNOKI FŐISKOL 3. számú melléklet 4. tábla Kutatás-fejlesztés jellemzői az érintett régiókban K+F tevékenység e (megye Kutatófejlesztő helyek száma Kutatófejlesztő helyek ráfordítása Innovatív vállalkozás aránya Kutatási, fejlesztési tevékenységet végző kutatók, fejlesztők tényleges létszáma (fő Kutatási, fejlesztési tevékenységet végző segédszemélyzet tényleges létszáma (fő Kutatási, fejlesztési tevékenységet végző egyéb fizikai és nem fizikai foglalkoztatottak tényleges létszáma (fő Közép-Magyarország , Budapest , Pest , Észak-Magyarország 9 354, Borsod-baúj-Zemplén 9 747, Heves , Nógrád 587, Észak-lföld 37 73, Hajdú-Bihar 7 88, Jász-Nagykun , 54 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 8, Dél-lföld , Bács-Kiskun , Békés 3 56, Csongrád 46 69, MELLÉKLETEK 94