Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás

Átírás

1 Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Oktatás in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp.

2 2. OKTATÁS 2.1 AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG EMELKEDÉSE 1920 és 1941 között a népesség iskolai végzettség szerinti összetétele csak lassan változott. A felszabadulást követően viszont az iskolai végzettség gyors emelkedésnek indult. Az évi népszámlálás idején 1941-hez viszonyítva a 8 osztályt végzettek aránya több mint négyszeresére, az érettségizetteké közel ötszörösére, a felsőfokú végzettségűeké körülbelül négy és félszeresére nőtt a 15 éves és idősebb népességen belül. A változás először a 8 osztályos végzettség szintjén gyorsult meg a 8 osztályos általános iskola bevezetésével, majd fokozatosan átterjedt az érettségi szintjére, a felsőfokú végzettségűek aránya később kezdett gyorsabban emelkedni és nem olyan mértékben nőtt, mint a középfokú végzettségűeké. Ha a népesség mai iskolai végzettségéről pontos képet akarunk kapni, akkor figyelembe kell venni azokat is, akiknek középfokú szakiskolai és szakmunkástanuló iskolai végzettségük van. Ilyennek tekintjük 1961-től kezdődően a szakmunkástanulói iskolai és 1976-tól kezdődően a szakiskolai végzettségeket ban középfokú szakiskolai végzettsége volt 18,8 ezer személynek, a 15 éves és idősebb népesség 0,2 százalékának, középfokú szakmunkástanulói iskolai végzettsége volt 903,7 ezer személynek, a 15 éves és idősebb népesség 10 százalékának (nem számítva ide azokat, akiknek ennél magasabb középiskolai vagy felsőiskolai végzettsége volt). Az iskolai végzettség általános emelkedéséhez hasonló fontosságú változás, hogy a nők iskolai végzettsége, amely korábban a férfiakénál lényegesen alacsonyabb volt, ma megközelíti a férfiakét. Csökkent a különbség a városi és a községi népesség iskolai végzettsége között is, bár még mindig elég lényeges. Az iskolai végzettség gyors emelkedésének következménye, hogy az egyes nemzedékek iskolai végzettsége ma sokkal lényegesebben eltér, mint a két világháború közötti időszakban. A fiatal nemzedékek iskolai végzettsége lényegesen magasabb, mint az idősebb nemzedékeké. Ezeknek a korcsoportonkénti iskolai végzettségi arányszámoknak az összehasonlítása mutatja ki valójában teljes mértékben, hogy milyen mértékű volt az oktatás kiterjedése. (Noha az oktatás kiterjedése kisebb mértékben az idősebb nemzedék iskolai végzettségét is emelte, mert sok idősebb személy szerzett esti és levelező tagozatokon felnőtt oktatás keretében magasabb iskolai végzettséget, mint amekkorához fiatal korában jutott.) 40

3 Így a éves népességből 8 osztályt végzettek aránya 1920-ban még csak 14,4, re is csak 21,9 százalékra emelkedett, 1960-ban már magasabb 60 százaléknál, 1980-ban pedig 95,1 százalék. A 8 általános iskolai osztály elvégzéséig el nem jutó fiatalok aránya így egy töredékrészre csökkent. Ez egyrészről igen nagy eredménye az oktatási rendszer fejlesztésének, másrészt a lemaradás ténye az eddig el nem jutó mintegy egyhuszadrésznél lényeges társadalmi hátrányok következménye és forrása lehet. Hasonlóképpen az érettségizettek aránya a évesek között 1920-ban még csak 5,2 százalék volt, 1941-re is csak igen kis mértékben, 5,8-ra emelkedett, viszont 1960-ra már ennek közel háromszorosa, 1980-ban pedig 35,1 százalék. A éves korcsoportban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 1920-ban 1,9 százalék, 1941-ben még kevesebb, csak 1,4 százalék, tehát a mai fiatal nemzedéknek minden tizedik tagja eljut a felsőfokú diplomáig (a éves korcsoportban az ilyen végzettségűek aránya 10,7 százalék). Az iskolai végzettség látványos emelkedése ellenére az iskolai végzettségi arányszámok más hasonló gazdasági és társadalmi fejlettségű országokhoz képest alacsonynak látszanak. Bár az oktatási rendszerek eltérései miatt nehéz pontos összehasonlításokat végezni, a felsőfokú végzettségűek aránya és a középfokú végzettségűek aránya Magyarországon alacsonyabbnak látszik, mint hasonló fejlettségű más országokban. Az aktív keresők iskolai végzettsége az össznépességénél gyorsabban emelkedett, mert az aktív keresők között igen kis számban vannak az idősebb korosztályok (60, illetve 55 éven felüliek), akiknek iskolai végzettsége ma is alacsonyabb, valamint a munkavállalási korcsoportokon belül is van olyan tendencia, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű nők között kisebb az aktív keresők aránya, mint a magasabb iskolai végzettségűek között. Az aktív keresőkön belül a különböző társadalmi osztályokba és rétegekbe tartozók iskolai végzettsége természetesen erősen különbözik (1. táblázat). A vezetők és irányítók, valamint beosztott ügyintézők iskolai végzettsége érthetően a legmagasabb, hiszen jelentős részük felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Az ügyviteli dolgozók (egyszerű irodai dolgozók), a művezetők és a szakmunkások iskolai végzettsége közötti különbség azonban már egyáltalán nem éles, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a középiskolai végzettség megszerzése csak egy évvel hosszabb tanulási időt jelent, mint a szakmunkástanuló iskola elvégzése. A középiskolai végzettségű szakmunkások aránya is erősen növekszik. E rétegek után az iskolai végzettség szerinti sorrendben nem az ipari, építőipari stb. betanított munkások és segédmunkások következnek, hanem az állami és a termelőszövetkezeti mezőgazdaságban dolgozó nem-mezőgazdasági foglalkozásúak, mivel közöttük viszonylag sok a szakmunkás. Ez a mezőgazdaságban dolgozók és a többi népgazdasági ágban dolgozók közötti különbségek csökkenését jelzi. 41

4 A mezőgazdasági nagyüzemek mezőgazdasági fizikai foglalkozású alkalmazottai és tagjai sem maradnak el lényegesen a segédmunkás réteg iskolai végzettségétől. A betanított munkások végzettsége a szakmunkásoké és a segédmunkásoké között helyezkedik el, de lényegesen közelebb a segédmunkásokéhoz. 1. sz. táblázat A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI RÉTEGEKBE TARTOZÓ AKTÍV KERESŐK MEGOSZLÁSA ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT, 1980 (%) Társadalmi réteg osztály 8 Közép-fokú szakmunkásképző szakiskola Felsőfokú tanintézet Középiskola Összesen Vezető, irányító 0,2 1,7 12,3 4,7 40,8 40,3 100,0 Beosztott, ügyintéző 0,2 1,1 13,0 2,9 50,3 32,5 100,0 Ügyviteli dolgozó 0,2 1,6 37,8 6,2 52,8 1,4 100,0 Művezető, termelésirányító 0,3 3,1 24,4 6,9 58,3 7,0 100,0 Szakmunkás 0,7 6,3 30,0 46,9 15,8 0,3 100,0 Betanított munkás 6,5 20,7 58,6 7,1 6,9 0,2 100,0 Segédmunkás 16,4 29,4 46,7 5,4 2,0 0,1 100,0 Állami mezőgazdaságban dolgozó nemmezőgazdasági fizikai 7,6 18,8 42,7 25,7 5,1 0,1 100,0 Állami mezőgazdaságí fizikai 16,1 28,9 44,2 7,6 3,1 0,1 100,0 Munkás segítő családtagja 17,7 46,3 33,8 1,1 1,1 0,0 100,0 Művezető, termelésirányító a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 0,7 12,1 32,1 7,7 40,9 6,5 100,0 42

5 A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI RÉTEGEKBE TARTOZÓ AKTÍV KERESŐK MEGOSZLÁSA ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT, 1980 (%) Társadalmi réteg osztály Felsőfokú tanintézet 8 Közép-fokú szakmunkásképző szakiskola Középiskola Összesen Nem-mezőgazdasági fizikai a mezőgazdasági termelőszövetkezetsekben 0,6 17,9 40,5 29,8 5,7 0,1 100,0 Mezőgazdaságí fizikai a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 14,5 38,8 396, 5,4 1,6 0,1 100,0 Egyénileg gazdálkodó paraszt és segítő családtagja 21,3 44,9 25,8 3,9 4,1 0,0 100,0 Önálló kisiparos, kískereskedő és segítő családtagja 5,6 20,5 34,2 24,3 14,2 2,2 100,0 Az önálló kisiparosok és kiskereskedők végzettsége valamivel alacsonyabb a szakmunkásokénál. Az egyénileg gazdálkodó parasztok és a munkások segítő családtagjai körében a legnagyobb az alacsony végzettségűek aránya jelezve, hogy ezek azok a kategóriák, amelyek a jelenlegi iskolai végzettségi, és ennek következtében a társadalmi hierarchia legelőnytelenebb helyeit foglalják el. Ez erősen összefügg azzal, hogy az egyénileg gazdálkodók az össznépességnél lényegesen idősebbek, és hogy a munkások segítő családtagjai legnagyobbrészt idős nők. 2.2 AZ OKTATÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELARÁNYA ÉS A TOVÁBBTANULÁSI FOLYAMAT Az oktatás kiterjedésének mértékét másképpen, az adott évben, a megfelelő korú népességből, különböző oktatási intézményekben tanulók arányával is jellemezhetjük. 43

6 A bölcsőde ugyan nem minősül oktatási intézménynek (hanem egészségügyi intézménynek), mégis itt tárgyaljuk a bölcsődében elhelyezettek arányát, mivel a bölcsőde az óvodához némileg hasonló intézmény, hasonló szerepet játszik. A bölcsődékben elhelyezett 0 2 éves korú gyermekek aránya a megfelelő korúak között, 1950 óta, amikor még minimális volt az arány, sokszorosára emelkedett, de még 1984-ben sem érte el a 16 százalékot. Ezt követően csökkenni kezdett. Igen nagyok a városok és a falvak közötti különbségek. A bölcsődébe felvettek arányának értékelésénél természetesen figyelembe kell venni, hogy a néhány hónapos gyermekek mellett legtöbb esetben anyjuk otthon tartózkodik, mivel szülési szabadságon van. Továbbá bölcsődés korú gyermekek otthoni gondozásának lehetővé tételét szolgálta a gyermekgondozási segély bevezetése. Az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segélyt decemberében 167 ezer anya, 1984-ben 218 ezer anya vette igénybe. Ez azt jelenti, hogy a 0 2 éves korú gyermekeknek (1984. január 1-jén 396 ezer gyermek) több, mint fele mellett otthon tartózkodott gyermekgondozási segélyen lévő anyja. Ha ehhez hozzászámítjuk a körülbelül 50 ezer szülési szabadságon lévő anyát, továbbá a bölcsődében elhelyezetteket, akkor legfeljebb 60 ezer gyermek marad, aki mellett nem tartózkodik otthon a szülő és nincs bölcsődében elhelyezve. (A pontos számot nem tudjuk megmondani, mert nem tudjuk, hogy hány 0 2 éves korú gyermek édesanyja eltartott, és hány gyermekgondozási segélyen lévő anya gondozza két gyermekét.) Az óvodás korú gyermekek közül óvodai ellátásban részesülők aránya viszont nemcsak erősen és folyamatosan emelkedett 1945 óta, hanem közeledett a teljes ellátás felé ben a 3 5 éves gyermekeknek közel kilenctizede járt óvodába, városokban ez az arány még magasabb. Az utolsó években ez az arány kissé csökkent. Kétségtelen viszont, hogy az alacsonyabb községi arány azt jelenti, hogy az amúgy is kedvezőtlenebb helyzetű, főképpen a kulturális szempontból kisebb felkészültséget,,,kulturális örökséget átadó családok gyermekei közül kerültek kevesebben az óvodába, noha tekintetbe véve az óvodának az iskolára felkészítő, kultúrát átadó funkcióját éppen nekik lett volna a legnagyobb szükségük az óvodai elhelyezésre. Alapfokú oktatásban részesült a 8 osztályos általános iskola bevezetése óta közel minden gyermek. Elgondolkoztató azonban, hogy kikből tevődik össze az az 1,0 százalék (1988-ban), akik nem jártak általános iskolába. (A gyógypedagógiai intézményekben oktatott gyermekek e statisztikai kimutatásokban az általános iskolások között szerepelnek. Számuk 1984-ben volt, a 6 13 éves népességhez viszonyítva 3,0 százalék.) Az általános iskolákban viszonylag kicsi a lemorzsolódás, a 16. éves koráig a fiatal korosztály 96,0 százaléka végzi el (1984). Az általános iskola eredményes elvégzése után tovább tanult a végzés évében, 1984-ben 90,6 százalék. Ez az arány a korábbi évtizedekhez képest fokozatosan emelkedett: 1960-ban még csak a végzetteknek mintegy kétötöde, 1980-ban 83 százaléka tanult tovább középfokú iskolákban. A továbbtanulók között a legnagyobb részt a szakmunkástanuló iskolákban tanulók alkotják, minden nemzedéknek körülbelül kétötödét. Ez az arány az 1960-as években még alacsonyabb volt, 1971 óta már alig emelkedett. Lényegesen növekedett viszont még az es évtizedben is a szakmai képzést nyújtó középiskolákban (szakközépiskolákban) továbbtanulók aránya, így 1980-ra megközelítette a korosztály egynegyedét. Ezzel szemben a 44

7 14 évesek közül gimnáziumban továbbtanulók aránya az 1960-as évekhez képest visszaesett és így az 1970-es évek folyamán nem érte el az egyötödrészt. Így végeredményben 1989-ben a éves korú népességhez viszonyítva 12 százalék részesült szakmunkásképzésben, a éves népességhez viszonyítva 14 százalék szakközépiskolai képzésben és gimnáziumi képzésben. (Mivel a különféle középfokú iskolákban nemcsak a megfelelő életkorban lévők, hanem annál idősebbek is kaptak képzést, évkihagyás, évismétlés stb. miatt, a beiskolázási arányszámokról pontosabb képet kapunk, ha azokat korévenként vizsgáljuk. A lemorzsolódás következtében a különféle középfokú iskolákat eredményesen elvégzők aránya az említett arányszámoknak valamivel kisebb éspedig 1989-ben -a szakmunkásképző iskolát nappali tagozaton végzők aránya a 17 éves népességhez viszonyítva 34,8 százalék, -a gimnáziumot végzők aránya 16,6 százalék a 18 éves népességhez viszonyítva, -a szakközépiskolát elvégzők aránya 17,3 százalék a 18 éves népességhez viszonyítva. Végeredményben egy-egy nemzedéknek közel 70 százaléka szerez valamilyen középfokú végzettséget (beleértve a szakmunkástanuló iskolai végzettséget). A lemorzsolódás tehát a középfokú iskolákban lényegesen nagyobb (egy-egy nemzedéknek mintegy 10 százaléka), mint az általános iskolákban. A felsőoktatásban részesülők aránya a éves népességben 1950 óta közel háromszorosára nőtt és az 1970-es évek folyamán is fokozatosan emelkedett. Az 1980-as években a növekedés megállt ben ez az arány 11,9 százalék volt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az 1970-es években az egyetemi szintű oktatásban részesülők száma nem nőtt, viszont a nem-egyetemi (hanem főiskolai stb.) oktatásban részesülőké elég jelentősen emelkedett. Végeredményben a középiskolát (gimnáziumot vagy szakközépiskolát) végzetteknek nem egészen kétötöde tanult tovább felsőfokú oktatási intézményekben. Ez az arány az 1970-es évtized második felében a korábbi időszakhoz viszonyítva elég lényegesen emelkedett. Ez a növekedés majdnem kizárólag a főiskolai és egyéb nemegyetemi oktatás kiterjedésének következménye, az egyetemi hallgatók száma alig változott. A beiskolázási arányok növekedése ellenére azok korántsem tekinthetőek megfelelőeknek. A felsőfokú beiskolázási arány a fejlett országok között a legalacsonyabbak egyike. Hasonlóképpen nem felel meg a modern gazdaságok munkaerőszükségletének az a gyakorlat, hogy a középfokú oktatásban az ott tanulóknak körülbelül a fele szakmunkástanuló-iskolát végez, amely nem nyújt általános műveltséget és majdnem teljesen kizárja a magasabb szinten való továbbtanulást. Végül a csupán 8 osztályos alapfokú képzés, amelynek bevezetése nagy előrelépés volt az 1940-es években, rövidebb annál, ami más hasonlóan fejlett országokban a gyakorlat. 45

8 2.3 AZ OKTATÁSI KIADÁSOK Az oktatási kiadások aránya az állami költségvetésben az elmúlt két évtizedben kissé ingadozó tendenciát mutatott ban és 1965-ben lényegesen magasabb volt, mint az 1970-es évek folyamán, az utóbbi évben ismét cselekedési tendencia mutatkozott. Az oktatási kiadások igen alacsony aránya az oktatási rendszerben felfedezhető súlyos hiányosságok egyik oka. Az összes költségvetési kiadás 1989-ben a következőképpen oszlott meg: Óvodai intézmények 12,8 Alsófokú oktatás 39,0 Nevelőotthonok, állami gondozás 5,0 Középfokú oktatás 21,6 Felsőfokú oktatás 12,9 Tanfolyami oktatás 3,0 Egyéb oktatási kiadás 1,3 Oktatási intézmények felújítása 4,4 Összesen: 100,0 Az egészségügyi szakiskolák, valamint a gép- és gyorsíróiskolák adataival együtt. Az oktatási kiadások legnagyobb tétele tehát az alsófokú oktatás. Ugyanakkor azonban egy nappali tagozatos tanulóra számítva, az általános iskolai oktatás kerül a legkevesebbe és természetesen a felsőfokú oktatás a legtöbbe: Egy nappali tagozatos tanulóra jutó évi költségvetési kiadás Óvoda Általános iskola Szakmunkásképzés Gimnázium Szakközépiskola Felsőfokú oktatás

9 AZ OKTATÁS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI Év A 7 éves népességből nem ír-olvas A 15 éves és idősebb népességből legalább az általános érettségizett iskola 8 osztályát végezte 0 osztályt végzett Felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzett A éves népességből 8 osztálynál kevesebbet végzett Férfi-nő egyenlőtlenség az érettségi felső-fokú oklevél szintjén , , , , ,5 13,4 11,2 3,8 1,3 85,6 4,27 13, ,5 10,0 12,9 4,3 1,3 85,4 3,68 12, ,2 6,9 15,1 4,9 1,3 78,1 4,64 7, ,9 4,9 10,6 5,1 1,3 71,2 21,50 6, ,8 3,3 32,8 8,3 2,3 38,1 1,80 3, ,0 51,4 14,5 3,7 9,1 1,31 2, ,1 66,1 22,3 5,8 4,9 1,08 1, ,5 63,7 22,0 6,1 3,8 1,00 1,49 47

10 Év AZ OKTATÁS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI A bölcsődés gyermekek aránya Az óvodás gyermekek aránya Alsófokú oktatásban része-sülők aránya Szakmunkásképzésben részesülők aránya Gimnáziumi képzésben része-sülők aránya megfelelő korú népességben Szakközépiskolai képzésben részesülők aránya folytatás Felsőfokú oktatásban nappali tagozatokon részesülők aránya , , ,5 96,5 12,8 8,3 7,9 3, , ,9 28,0 97,6 13,9 12,0 8,2 4, ,4 33,7 98,5 28,3 18,4 8,0 4, ,7 47,1 98,8 33,2 21,5 13,1 6, ,5 57,7 98,4 37,9 16,0 14,3 6, ,2 58,9 98,2 38,6 15,9 14,8 6, ,9 62,0 98,3 39,5 15,9 15,6 6, ,5 66,1 98,3 40,3 16,4 16,6 6, ,5 71,8 98,2 39,8 16,9 17,9 6, ,7 75,5 98,4 39,0 17,4 18,7 6, ,5 79,7 98,6 39,4 17,3 19,6 7, ,5 83,2 98,7 40,0 17,2 20,6 7, ,6 83,2 98,8 40,5 17,3 21,5 8, ,6 85,0 98,8 40,5 17,4 22,1 8, ,8 87,6 98,8 40,2 17,7 22,4 9, ,5. 98,3 39, ,7 84,2 98,3 40, ,7 87,0 98,4 40, ,4 89,0 98,2 39, ,4 91,3 98,2 40, ,5 92,0 98,1 40, ,7 96,8 99,3 40,2 39,8 39,8 39,7 39,7 40,0 40,5 40,7 9,4 9,7 9,8 9,9 9,9 9,6 9,6 48

11 Év AZ OKTATÁS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI A felsőfokú oktatásban részesülők közül esti és levelező tagozatra járók aránya Általános iskolát Szakmunkásképző iskolát Gimnáziumot Szakközépiskolát nappali tagozatot elvégzők aránya a megfelelő életkorú népességhez viszonyítva folytatás Felsőfokú iskolát , ,8 23,0 11,2 5,9 3, ,4 29,2 19,7 9,5 5, ,2 90,4 38,5 14,4 11,5 7, ,7 37,5 15,2 12,9 6, ,2 34,0 15,0 12,7 7, ,3 33,6 13,5 11,5 7, ,9 35,1 13,1 12,1 7, ,8 36,6 13,1 12,8 8, ,7 35,9 15,0 14,6 7, ,2 35,7 15,8 15,4 7, ,9 34,5 15,8 16,3 7, ,9 35,6 15,8 17,0 8, ,4 92,2 37,7 15,1 17,5 9, , , , , , , , , ,2 95,6 34,8 16,6 17,3 11,9 49

12 AZ OKTATÁS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI Év Az általános iskolát végzettek közül a végzés évében középfokon továbbtanulók aránya A felsőoktatási intézmények elsőéves hallgatói az adott évben érettségizettekhez viszonyítva folytatás Az oktatási intézmények költségvetési kiadásai az állami költségvetésben ,6 30,2 6, ,9 31,5 7, ,5 31,0 5, ,9 5, ,7 5, ,2 5, ,5 5, ,6 34,5 5, ,7 5, ,8 5, ,8 5, ,0 5, ,1 38,9 6, ,0 38,9 6, ,5 37,2 6, ,6 37,1 6, ,3 36,9 6, ,5 36,2 6, ,6. 6, ,1. 6, ,0. 7, ,3 39,4 7,5 50

13 MEGJEGYZÉSEK AZ OKTATÁS JELZŐSZÁMAIHOZ 7 éves népességből nem ír-olvas: 1960 után az írni-olvasni tudásra vonatkozó kérdés nem szerepelt a népszámlálási kérdőíven. Forrás: évi népszámlálás 5. kötet. Demográfiai adatok. 15 éves és idősebb népességből 0 osztályt végzett, legalább az általános iskola 8 osztályát végezte, legalább érettségizett, felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzett: Forrás: évi népszámlálás. 5. k. Demográfiai adatok évi népszámlálás. 5. k. Demográfiai adatok. Az évi makrocenzus adatai. A 8 osztályos általános iskola előtti időszakban végzettek esetében a gimnázium alsó négy osztályát, a polgári iskola négy osztályát vettük azonosnak a mai általános iskola 5 8 osztályával éves népességből 8 osztálynál kevesebbet végzett: Forrás: évi népszámlálás. 21. k. Az évi makrocenzus adatai." A bölcsődés gyermekek aránya: A 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya a éves korcsoportban tekinthető a 8 általános iskolai végzettséget fiatalkorban, nappali tagozaton véglegesen meg nem szerzők arányának. A kisegítő (gyógypedagógiai) iskola nyolcadik osztályának elvégzését a rendes általános iskola nyolcadik osztályának elvégzésével azonosnak vették. Forrás: Statisztikai évkönyvek. Az óvodás gyermekek, alsófokú oktatásban, szakmunkásképzésben, gimnáziumi képzésben, szakközépiskolai képzésben, felsőfokú oktatásban nappali tagozaton részesülők aránya: Forrás: Oktatási adatok gyűjteménye. KSH Statisztikai évkönyvek". 51

14 A felsőfokú oktatásban részesülők közül esti és levelező tagozatra jár: Forrás: Statisztikai évkönyvek. Általános iskolát, szakmunkásképző iskolát, gimnáziumot szakközépiskolát, felsőfokú iskolát nappali tagozaton elvégzők aránya: Az általános iskolát végzettek közül a végzés évében középfokon továbbtanul: A felsőfokú oktatási intézmények elsőéves hallgatói az adott évben érettségizettekhez viszonyítva: Az oktatási intézmények költségvetési kiadásai: Forrás: Oktatás és művelődés KSH Statisztikai évkönyvek AZ OKTATÁS JELZŐSZÁMAINAK DEFINÍCIÓJA A 7 éves és idősebb népességből nem ír-olvas: Az írni és olvasni nem tudók és csak olvasni tudó 7 éves és idősebb népesség osztva a 7 éves és idősebb összes népesség számával. Százalék. A 15 éves és idősebb népességből 0 osztályt végzett, legalább az általános iskola 8 osztályát végezte, legalább érettségizett, felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzett: A jelzett iskolai végzettségű 15 éves és idősebb népesség osztva a 15 éves és idősebb népesség összes számával. Százalék. A éves népességből 8 osztálynál kevesebbet végzett: A 8 osztálynál alacsonyabb végzettségű éves népesség osztva a éves összes népesség számával. Százalék. 52

15 A férfi-nő egyenlőtlenség az érettségi szintjén: A 15 éves és idősebb férfiak közül legalább érettségizettek arányának és az ugyanilyen nők arányának hányadosa. A férfi-nő egyenlőtlenség a felsőfokú oklevél szintjén: A 15 éves és idősebb férfiak közül felsőfokú oklevelet szerzettek arányának és az ugyanilyen nők arányának hányadosa. A bölcsődés gyermekek aránya a megfelelő korú népességben: A bölcsődés gyermekek száma osztva a 0 2 éves korú népesség számával. Százalék. Az óvodás korú gyermekek aránya a megfelelő korú népességben: Az óvodába járó gyermekek száma osztva a 3 5 éves korú népesség számával. Százalék. Az alsófokú oktatásban részesülők aránya a megfelelő korú népességben: Az általános iskolába járd népesség száma osztva a6-13 éves népesség számával. Százalék. Szakmunkásképzésben részesülők aránya a megfelelő korú népességben: A szakmunkásképzésben részesülők száma osztva a éves népesség számával. Százalék. Gimnáziumi képzésben és szakközépiskolai képzésben részesülők aránya a megfelelő korú népességben: A gimnáziumok nappali tagozatára járók száma, illetve a szakközépiskolák (és középfokú technikumok) nappali tagozatára járók száma osztva a éves népesség számával. Százalék. 53

16 Felsőfokú oktatásban nappali tagozaton részesülők aránya a megjelelő korú népességben: A felsőfokú tanintézetek nappali tagozatára járók száma osztva a éves népesség számával. Százalék. A felsőfokú oktatásban részesülők közül esti és levelező tagozataira járók aránya: A felsőfokú tanintézeték esti és levelező tagozataira járó hallgatók száma osztva az összes hallgatók számával. Százalék. Általános iskolát elvégzők aránya: Az általános iskola nappali tagozatának 8 osztályát az adott évben eredményesen elvégzettek száma osztva a 14 éves népesség számával. Százalék. A szakmunkásképző iskolát elvégzők aránya: Az adott évben szakmunkásvizsgát tett szakmunkástanulók száma osztva a 17 éves népesség számával. Százalék. Gimnáziumot elvégzők aránya: Az adott évben nappali tagozaton gimnáziumi érettségit szerzettek száma osztva a 18 éves népesség számával. Százalék. Szakközépiskolát elvégzők aránya: Az adott évben nappali tagozaton szakközépiskolát eredményesen elvégzettek száma osztva a 18 éves népesség számával. Százalék. Felsőfokú iskolát elvégzők száma: Az adott évben nappali tagozaton felsőfokú oklevelet szerzettek száma osztva a 22 éves népesség számával. Százalék. 54

17 Az általános iskolát végzettek közül a végzés évében középfokon továbbtanulók aránya: Az adott évben az általános iskola 8 osztályát eredményesen elvégzettek közül szakmunkástanuló-iskolákban, gimnáziumban és szakközépiskolában továbbtanulók száma osztva az adott évben általános iskolát végzettek számával. Százalék. A felsőoktatási intézmények elsőéves hallgatói az adott évben érettségizettekhez viszonyítva: A felsőoktatási intézmények első évfolyamának őszi félévére beiratkozottak száma osztva az ugyanazon évben érettségizettek számával. Százalék. Az oktatási intézmények költségvetési kiadásai az állami költségvetésben: Az oktatási intézményeknek a költségvetésből finanszírozott kiadásai osztva az állami költségvetés összes kiadásaival. Százalék. Andorka Rudolf Harcsa István 55