Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés

Átírás

1 Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Művelődés in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp.

2 10. MŰVELŐDÉS Az életmódnak egyik különleges figyelmet érdemlő területe a művelődés. Erre vonatkozóan a szokványos időmérleg-felvételek kevésbé pontos adatokat tudnak szolgáltatni, mivel a művelődési tevékenységek egy része (színházlátogatás stb.) nem mindennapos, hanem viszonylag ritkábban előforduló esemény a magyar társadalom tagjainak életében. Rendelkezésünkre állnak azonban az intézményes művelődési statisztikának évente számított és hosszú időre visszanyúló adatai, továbbá az időnként a lakosság megkérdezésével gyűjtött művelődési felvételek eredményei. Ilyen típusú adatokat tartalmaz a társadalomstatisztikai rendszer kulturális tevékenységekre vonatkozó alrendszere. A könyvek és más művek kiadott példányszáma a második világháborús visszaesés után igen gyorsan emelkedni kezdett. Ez a növekedés egészen 1972-ig töretlen volt, azóta ingadozásokat mutat, de emelkedik: az 1970-es évek első felében, kisvisszaesés után nagyjából változatlan volt, 1976-ban erősen felemelkedett, azután néhány évig nagyjából változatlan, az 1980-as években emelkedett. A könyvek kiadása (füzetek, jegyzetek stb. nélkül) egyenletesebben és valamivel gyorsabban növekedett és 1980-ban érte el csúcsértékét. Azt lehet mondani, hogy a magyar társadalomnak minden tagjára (a csecsemőket is beleszámítva) évente körülbelül 10 könyvpéldány jutott 1988-ban. A kiadott művek száma a második világháború után néhány évvel később érte el a háború előtti szintet, mint a kiadott példányszám, mivel az egy-egy műből kiadott példányszám erősen megnőtt. Természetesen az összes műveken belül a kiadott könyvek aránya kisebb, mint az összes példányszámon belül a könyvek példányszáma, mivel a könyveket általában nagyobb példányszámban adják ki, mint más műveket. Mégis a kiadott művek száma és ezen belül a kiadott könyvek száma a példányszámhoz hasonló emelkedési tendenciát mutat: az 1970-es évek közepéig emelkedett, azóta azonos szint körül ingadozik, 1984-ben erősen emelkedett, majd visszaesett az 1970-es évek közepének szintjére. Az a tény, hogy mind a kiadott műveken, mind a kiadott példányszámon belül a könyvek aránya fokozatosan növekedett, az egyéb kiadott művekhez viszonyítva, a könyvkiadás minőségi emelkedésének mutatójaként értelmezhető. A könyvkiadáshoz hasonlóan növekedett az egy lakosra jutó napilap-példányszám és a hetilap-, valamint a folyóirat-példányszám is. Ezek növekedése azonban lényegesen kisebb a könyvek példányszámának növekedésénél. Tovább a napilapok példányszáma már az 1950-es években erős növekedésnek indult, míg a hetilapok és folyóiratok példányszáma 208

3 az 1960-as évek közepétől kezdve kezdett erősen növekedni. Az1970-es évek végén mindkét növekedési tendencia tetőzött és a könyvkiadáshoz hasonlóan nagyjából azonos szint körül ingadozik, 1989-ben a napilapok példányszáma erősen, a folyóiratoké kisebb mértékben csökkent ban egy lakosra összesen évente több mint 70 napilappéldány és több mint 40 hetilap és folyóiratpéldány jutott. Tekintettel arra, hogy ezeket a sajtótermékeket többnyire nem egyes emberek, hanem családok járatják vagy vásárolják, tehát egy példányt többen is elolvasnak, a napilapokkal, heti és havi folyóiratokkal való átlagos ellátottság magasnak mondható színvonalat ért el. Tehát a könyvekkel és mindenfajta más sajtótermékekkel való ellátottság erősen nőtt és magas színvonalúnak mondható. Nem mutatnak azonban hasonló növekedést a könyvek és sajtótermékek olvasásának rendelkezésre álló mutatói. Láttuk (9. fejezet), hogy az időmérlegfelvételek összehasonlítása szerint az 1960-as évek elejétől az 1970-es évek második feléig az olvasásra fordított idő kissé csökkent. Hasonlóképpen a könyvtárak beiratkozott olvasóinak átlagos száma és a kölcsönzött kötetek száma sem emelkedett tovább az 1970-es években, hanem inkább kisfokú visszaesés jelei mutatkoznak. Míg az olvasás nagy részben otthon végzett kulturális tevékenység, a mozi, színház, hangverseny és múzeumlátogatás az otthonról való elmozdulással jár, ezért némileg más jellegű. Az idősorok azonban ezeknek esetében sem folytatták a korábbi évtizedek meredek emelkedését. A mozilátogatásban a második világháborút követő nagy fellendülést az 1960-as évek elejétől 1973-ig lényeges visszaesés követte. Azóta a tendencia lassan csökkenő. A mozilátogatás csökkenése elsődlegesen nyilvánvalóan megmagyarázható a televízió elterjedésével. A színházlátogatás területén a csökkenés az 1950-es évek közepétől (amikor a színházlátogatás a legmagasabb volt) kisebb volt, az 1970-es években stabilizálódni látszott, de az utolsó években újra erősen csökkent. A komolyzenei hangversenylátogatás, amelynek gyakorisága a színházlátogatásnak körülbelül egyötöde, sokkal tovább, egészen az 1970-es évek második feléig emelkedett és csak a legutóbbi években kezdett csökkenni. Úgy látszik, hogy a hanglemezvásárlás növekedése, amely 1981-ig jelentős volt, azóta lelassult, nem szorítja vissza lényegesen a komolyzenei hangversenyek látogatását. A múzeumok látogatása 1987-ig gyorsan nőtt, azután erősen csökkent. Meg kell azonban jegyezni, hogy a múzeumlátogatás esetében merült fel leginkább az a kérdés, hogy a kimutatott látogatási adatok talán nem jelentéktelen része külföldi turisták látogatásaiból adódik. A művelődésnek itt bemutatott idősorai (az időmérleg-felvételekből származó adatokkal együtt) arra engednek következtetni, hogy a művelődésnek az 1945 utáni első időszakban tapasztalt 209

4 igen gyors növekedése előbb-utóbb többé-kevésbé minden ilyen tevékenység területén lelassult vagy megállt, a televízió műsorai nézésének kivételével. Az időmérleg-felvételek adatai azt mutatták, hogy a kulturális tevékenységekben való részvétel társadalmi rétegenként igen erős eltéréseket mutat. A magasabb iskolai végzettségű rétegek elsősorban a vezetők és értelmiségiek, továbbá az egyéb szellemi foglalkozásúak és a szakmunkások is lényegesen több időt fordítanak művelődésre, mint a szakképzetlen munkások és a mezőgazdasági foglalkozásúak. Az egyes művelődési tevékenységeknél nem egyformák a társadalmi különbségek. Míg a televízió műsorainak nézése és a rádióhallgatás, valamint az újságolvasás viszonylag kis társadalmi különbségeket mutat, a mozilátogatás különbségei sem jelentősek, a színház és még inkább a hangversenylátogatásnál már határozottabb társadalmi különbségek látszanak, a könyvek olvasása nagyon erősen különbözik rétegenként. A férfiak és nők közötti különbségek nem nagyon jelentősek, ezzel szemben az életkori csoportok nagyon eltérően vesznek részt egyes kulturális tevékenységekben. Különösképpen az olvasás koncentrálódik erősen a fiatal (részben még iskolás) korosztályokra, valamint az idősekre, nyugdíjasokra. A mozilátogatás szintén a fiatalok között a leggyakoribb. A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI Év A 100 ezer lakosra jutó kiadott könyvek (művek) száma könyvek példányszáma, ezer db folyóiratok példányszáma Az egy lakosra jutó napilapok példányszáma

5 A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI (folytatás) Év A 100 ezer lakosra jutó kiadott könyvek (művek) száma könyvek példányszáma, ezer db folyóiratok példányszáma Az egy lakosra jutó napilapok példányszáma A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI (folytatás) Száz lakosra jutó Év színház mozi hangverseny múzeum TV-nézés rádióhallgatás látogatások száma napi átlagos ideje

6 A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI (folytatás) Száz lakosra jutó Év színház mozi hangverseny múzeum TV-nézés rádióhallgatás látogatások száma napi átlagos ideje MEGJEGYZÉSEK A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAIHOZ: A 100 ezer lakosra jutó kiadott könyvek (művek), könyv-példányszámok, egy lakosra jutó folyóirat és napilap-példányszámok, valamint a száz lakosra jutó színház-, mozi-, hangverseny- és múzeumlátogatások: Forrás: Közművelődési adatgyűjtemény KSH Közművelődés KSH Statisztikai évkönyvek Minden jelzőszám természetesen tartalmazza a Magyarországra látogató külföldiek művelődési tevékenységeit, például múzeumlátogatást. 212

7 TV-nézés és rádióhallgatás napi átlagos ideje: A KSH és , évi időmérleg-vizsgálatain alapuló adatok (lásd az életmód jelzőszámaihoz fűzött megjegyzéseket is). Mindkét jelzőszám a főtevékenységként végzett TV-nézést, illetve rádióhallgatást fejezi ki. Az évi adatfelvételből ismerjük ezeknek melléktevékenységként (például háztartási munka mellett) jelentkező idejét, ez a TV-nézés esetében naponta átlagosan 5 perc, a rádióhallgatásnál 78 perc. A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK DEFINÍCIÓJA A 100 ezer lakosra jutó kiadott könyvek (művek) száma: Az év folyamán kiadott könyvek (művek) száma osztva a népességszámmal, szorozva 100 ezerrel. Nem tartalmazza a kiadott egyéb művek (füzetek stb.) számát. A 100 ezer lakosra jutó könyvek példányszáma: A kiadott könyvek példányszáma osztva a népességszámmal, szorozva százzal. Nem tartalmazza a kiadott egyéb művek példányait. Az egy lakosra jutó folyóiratok példányszáma: Az egy lakosra jutó napilapok példányszáma: Az év folyamán kiadott folyóirat-, illetve napilappéldányok száma, osztva a népességszámmal. 213

8 A száz lakosra jutó színház, mozi, hangverseny, múzeumlátogatások száma: TV-nézés átlagos ideje: Az eladott színház, mozi, hangverseny és múzeumi belépőjegyek száma osztva a népességszámmal, szorozva százzal. A főtevékenységként TV-nézéssel töltött idő, átlagosan perc naponta. Rádióhallgatás napi átlagos ideje: A főtevékenységként rádióhallgatással (lemez- és magnóhallgatással együtt) töltött idő, átlagosan perc naponta. Andorka Rudolf Harcsa István 214