ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele január és december között. Készítette. MultiRáció Kft.

Átírás

1 ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele január és december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, április 1

2 Tartalom 1. Bevezetés A létszámtrendek elemzése A nyilvántartott álláskeresők létszámtrendjének alakulása A férfi és női munkavállalók munkaerő-piaci helyzete Pályakezdő és nem pályakezdő nyilvántartott álláskeresők létszámtrendje nemenként Az életkor hatása a nyilvántartott álláskeresők létszámtrendjének alakulására a nem pályakezdők körében, nemenként Pályakezdő diplomás nyilvántartott álláskeresők létszámtrendjének alakulása nemenként A nyilvántartott álláskeresők összetételének a a vizsgált időszakban Összegzés...16 Melléklet: Ábrák

3 1. Bevezetés Az alábbi elemzés az utóbbi 11 év tendenciáinak bemutatására vállalkozik. Az elemzés célja egyrészt a főbb nyilvántartott álláskereső csoportok létszámalakulásának, a ok irányának és dinamikájának leírása, másrészt a 11 év alatt végbement oknak az álláskeresők összetételére gyakorolt hatásainak a bemutatása. Az elemzés célja továbbá, hogy felhívja a figyelmet a veszélyeztetett munkavállalói csoportokra. Vizsgálatunk kiterjed az összes nyilvántartott álláskereső létszámidősorára, annak nemenkénti, pályakezdő nem pályakezdő és korcsoportok szerinti bontására, valamint a pályakezdőkön belül a diplomás férfiak és nők csoportjára. Mint ismeretes, a gazdasági idősorok alakulását három jól elkülöníthető tényező befolyásolja. Mindenekelőtt a stabil, hosszú távú folyamatokat tükröző trendhatások. Másodszor az évközben rendszeresen fellépő ún. szezonális hatások. Végül a véletlen, nem szabályszerű hatásokat egyesítő irreguláris hatás. Elemzésünk során a trendek irányának, és a ütemének meghatározására és vizsgálatára törekedtünk. A többéves munkaügyi idősorok tendenciái a hosszabb távú gazdasági folyamatok okozatának, leképeződésének tekinthetők, így alakulásuk vizsgálata az okoknak tekinthető reál- és pénzügyi folyamatok jobb megismeréséhez is hozzájárul. Továbbá ráirányíthatja a figyelmet a gazdaságpolitika, foglalkoztatáspolitika beavatkozást kívánó területeire. Az idősorok trendjének meghatározásához a nemzetközileg széles körben alkalmazott X-11- ARIMA idősorelemző és szezonális kiigazító számítógépes program saját készítésű magyar adaptációját használtuk. Az elemzések a -i záródátum adataira vonatkoznak. A jelentéshez tartozó Mellékletben közöljük a vizsgált idősorok grafikus ábráit. Ezek az ábrák bemutatják az eredeti idősorokat, a szezonális hatásoktól megtisztított, ún. szezonálisan kiigazított idősorokat, valamint a szezonális és irreguláris hatásoktól megtisztított, ún. trendértékek idősorait. 3

4 2. A létszámtrendek elemzése 2.1. A nyilvántartott álláskeresők létszámtrendjének alakulása A nyilvántartott álláskeresők létszámtrendje (lásd I. ábra) január és április között csökkent, aztán szeptemberig emelkedett, majd egy rövid ideig, májusig ismét csökkent, azóta emelkedik. Az alábbi kis táblázat tömören összefoglalja a létszám és dinamika szerinti okat. I. táblázat. Összes nyilvántartott álláskereső trendértéke (I. ábra) * ,4% -5,7% ,8% 6,2% ,7% -10,7% ,0% 7,4% ,3% 7,3% 105,9% *Az adott időszakban 1 évre számított átlagos, amelyet az alábbi összefüggésből számoltunk: t x t = x0 (1 + p), ahol p a (növekedési ráta), x 0 a trendérték az időszak elején (a trendszakasz elején), x t a trendérték az időszak végén (a trendszakasz végén), t az időszak hossza évben megadva. Mint a táblázatból látható, az első trendszakaszban 22,6%-os csökkenés, a második szakaszban 22,8%-os növekedés, a harmadik szakaszban 7,3%-os csökkenés, azután 2007 végéig 12,0%-os növekedés, majd 2008-ban 7,3%-os növekedés következett be. A vizsgált időszak elejéhez képest az időszak végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5,9%- kal nőtt. A negyedik oszlop, amely a dinamikát rögzíti, jól mutatja a intenzitását. A második trendszakasz növekedési időszaka egyrészt rövidebb volt, mint az első szakaszbeli csökkenés időszaka, másrészt a viszont a növekedés valamelyest nagyobb volt, mint a csökkenésé. A harmadik trendszakasz rövid volt (8 hónap), de intenzív csökkenést mutatott. A negyedik trendszakasz 1 évre számítva mintegy 7,4%-os növekedést mutat ban: A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendértéke 2008-ban is növekedést mutat, a növekedés nagyjából megegyezik a 2007-ben tapasztalttal. 4

5 A fenti tendenciák két azonos irányú, de eltérő szakaszolású és dinamikájú folyamat eredőjeként álltak elő. A pályakezdő álláskeresők létszámtrendje (IIa. ábra) szeptembertől, a nem pályakezdők trendje (IIb. ábra) áprilistól növekszik augusztus-szeptemberig, majd mindkettő csökken májusig, azóta mindkettő emelkedik. II. táblázat Pályakezdő és nem pályakezdő nyilvántartott álláskeresők trendértéke Pályakezdők (IIa. ábra) Nem pályakezdők (IIb. ábra) ,0% -12,2% ,2% -5,8% ,6% 11,5% ,6% 5,5% ,1% -15,9% ,3% -8,9% ,2% 5,1% ,7% 7,9% ,7% 2,7% ,8% 7,8% 119,6% 104,7% A pályakezdő nyilvántartott álláskeresőknél az első trendszakaszban 30,0%-os csökkenés, a második trendszakaszban 72,6%-os növekedés, a harmadik rövid szakaszban 10,9%-os csökkenés, azután 2007 végéig 8,2%-os növekedés, majd 2008-ban 2,7%-os növekedés következett be. A nem pályakezdő nyilvántartott álláskeresőknél az első trendszakaszban 22,8%-os csökkenés, a második szakaszban 19,6%-os növekedés, a harmadik szakaszban 6,7%-os csökkenés, azután 2007 végéig 12,7%-os növekedés, majd 2008-ban 7,8%-os növekedés következett be. A nem pályakezdők trendjének alakulása (súlyuk miatt) szinte egybeesik az összes nyilvántartott álláskereső trendjének alakulásával. A vizsgált időszak elejéhez képest az időszak végére a pályakezdők létszáma 19,6%-os növekedést, a nem pályakezdőké 4,7%-os növekedést mutat. Megállapítható, hogy pályakezdő álláskeresők létszámtrendjének első trendfordulója korábban (2000. szeptember) következett be, mint a nem pályakezdőké (2002. április), vagyis a pályakezdők létszáma ennyivel korábban kezdett növekedni a kezdeti csökkenés után. Ugyanakkor 2005 őszén mind a pályakezdők, mind a nem pályakezdők esetében egyszerre fordult a trend csökkenésbe, illetve 2005 májusától növekedésbe. A ok intenzitását nézve megállapíthatjuk, hogy a 2006 májusától kezdődő trendszakaszban a pályakezdők létszámának növekedési üteme végig kisebb volt, mint a nem pályakezdőké ban: Pályakezdők esetében 2008-ban a növekedés kisebb volt, mint az előző időszakban, a nem pályakezdőknél nem változott. A növekedés üteme a pályakezdőknél tovább csökkent a nem pályakezdőkéhez viszonyítva (2,7%, ill. 7,8%). 5

6 2.2. A férfi és női munkavállalók munkaerő-piaci helyzete A trendek, tendenciák nemenkénti elemzése hagyományosan része a munkaügyi statisztikáknak, melyet az eltérő szakképzettségi, szakmai összetétel, valamint alkalmazási-ágazati struktúra indokol. Lássuk az adatokat! III. táblázat Nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti létszámtrendje Férfiak (IIIa. ábra) Nők (IIIb. ábra) ,6% -6,5% ,3% -4,7% ,7% 5,0% ,6% 7,4% ,8% -9,7% ,2% -10,0% ,3% 8,7% ,6% 7,2% ,5% 8,5% ,1% 6,1% ,1% ,4% A létszámtrendeket nézve (IIIa. és IIIb. ábra) megállapíthatjuk, hogy együtt mozognak: január és tavasza között csökkentek, aztán augusztus-szeptemberig emelkedtek, az ezt követő rövid csökkenő trendszakasz 2006 júniusáig, ill. májusáig tart, attól kezdve mind a férfiak, mind a nők létszámtrendje növekvő. És akkor lássunk néhány adatot részletesebben! A férfi nyilvántartott álláskeresők létszáma január és április között 25,4%-kal csökkent, míg májustól augusztusig 17,7%-kal nőtt, majd 2006 júniusig 8,2%-kal csökkent, ezután 2007 végéig a növekedés 13,3%-os, majd 2008-ban további 8,5%-os. Ugyanezen adatok a nőknél: januártól márciusig 18,7%-os csökkenés, áprilistól szeptemberig 28,6%-os növekedés, majd 6,8%-os csökkenés mutatkozott májusig, ezután 2007 végéig a növekedés 7,2%-os, majd ban további 6,1%-os volt. A vizsgált időszak egészét tekintve a nyilvántartott álláskereső férfiak létszámában 0,9%-os csökkenés, a nők létszámában pedig 15,4%-os növekedést következett be ban: a növekedés a nőknél kicsit csökkent, a férfiaknál gyakorlatilag nem változott. A létszámnövekedés továbbra is kisebb a nőknél, mint a férfiaknál (6,1%, ill. 8,5%) Pályakezdő és nem pályakezdő nyilvántartott álláskeresők létszámtrendje nemenként Az alábbi fejezetben két összehasonlítást kell tennünk. Egyrészt megvizsgálandó, hogy a férfiak, illetve nők esetében eltér-e a pályakezdő és nem pályakezdő nyilvántartott álláskeresők létszámtrendjének alakulása, másrészt pedig meg kell vizsgálni, hogy a pályakezdőkön, illetve nem pályakezdőkön belül eltér-e a férfiak és nők létszámtrendjének alakulása. Lássuk a statisztikákat! 6

7 IV. táblázat Pályakezdő nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti létszámtrendje Férfiak (IVa. ábra) Nők (IVb. ábra) ,6% -14,6% ,6% -8,8% ,3% 11,0% ,9% 11,7% ,8% -15,9% ,8% -16,8% ,9% 2,6% ,9% 8,1% ,4% 3,4% ,1% 2,1% 105,4% 140,9% Nem pályakezdő nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti létszámtrendje Férfiak (IVc. ábra) Nők (IVd. ábra) ,8% -6,4% ,6% -4,9% ,2% 3,7% ,0% 7,0% ,3% -9,9% ,8% -9,2% ,3% 9,3% ,4% 7,1% ,6% 8,6% ,5% 6,5% 98,1% 113,0% Nézzük először a nemeken belül a pályakezdőket és nem pályakezdőket! A II. táblázatban láttuk a pályakezdők és nem pályakezdők (férfiak és nők együtt) létszámtrend-alakulását. A nemeken belüli összehasonlítás árnyaltabbá teheti a képet. A férfiaknál a pályakezdők trendjében az első trendforduló szintén jóval előbb következett be, mint a nem pályakezdő férfiaknál, a második és a harmadik trendváltás viszont nagyjából ugyanakkor. A ok is a pályakezdő férfiaknál volt jóval nagyobb, mint a nem pályakezdő férfiaknál, kivéve a májustól kezdődő utolsó trendszakaszban. Az egész időszakot tekintve a pályakezdő férfiak létszáma nőtt, a nem pályakezdő férfiak létszáma csökkent. A nőknél a pályakezdő és nem pályakezdő rendfordulóira ugyanaz mondható, mind a férfiaknál, a ok ira is, azzal a kiegészítéssel, hogy a nőknél májustól decemberig az utolsó trendszakaszban is a pályakezdők növekedésének volt nagyobb. Az egész időszakot tekintve mind a pályakezdő nők, mind a nem pályakezdő nők létszáma növekedett. Pályakezdők nemek szerint. Megállapítható, hogy a férfiak és a nők esetében a trendfordulók időpontjai nagyjából egybe esnek. A pályakezdő nők esetében kisebb volt a csökkenés üteme az első trendszakaszban és nagyobb volt a növekedés üteme a második trendszakaszban, mint férfiaknál. Ez utóbbi igaz utolsó trendszakaszban is. A vizsgált időszak elejéhez képest az időszak végére a 7

8 pályakezdők férfiak létszáma mintegy 5%-os, a pályakezdők nőké kb. 41%-os növekedést mutat. A pályakezdő nők munkaerő-piaci pozíciója a 2005 őszétől 2006 közepéig tartó rövid időszakot kivéve lényegesen rosszabb volt, mint a férfiaké. Nem pályakezdők nemek szerint. A trendfordulók itt is nagyjából azonos időpontokban következtek be. A nem pályakezdő nők esetében is kisebb volt a csökkenés üteme az első trendszakaszban, nagyobb volt a növekedés üteme a másodikban és még a harmadik szakaszban is kisebb volt a csökkenés üteme, mint férfiaknál. A 2006 nyarától kezdődő utolsó trendszakaszban viszont már a férfiak létszám-növekedési üteme volt nagyobb. A vizsgált időszak egészét tekintve a nem pályakezdők férfiak létszáma mintegy 2%-os csökkenést, a nem pályakezdők nőké 13%-os növekedést mutat. A nem pályakezdő nők munkaerő-piaci pozíciója 2006 közepéig volt rosszabb, mint a férfiaké ban: A trendérték növekedése mind a négy csoportban megfigyelhető, de a növekedés üteme 2008-ban kisebb volt, mint az előző időszakban, a pályakezdő férfiak csoportját kivéve. E csoport létszánnövekedésének üteme meghaladta a korábbi időszakét és a pályakezdő nőkét is Az életkor hatása a nyilvántartott álláskeresők létszámtrendjének alakulására a nem pályakezdők körében, nemenként A nem pályakezdő nyilvántartott álláskeresőket három korcsoportban vizsgáltuk. Nézzük először a nem pályakezdő nyilvántartott álláskereső férfiak korcsoportjait (lásd V. táblázat)! A korcsoportonkénti trendalakulás jelentősen különbözik. A 25 év alatti korcsoport létszámtrendje (Va. ábra) csökkent márciusig, majd kis hullámzással stagnált májusig, attól kezdve (kis hullámzással) emelkedik. A trend ezen alakulása különösen érdekes a pályakezdő férfi nyilvántartott álláskeresők trendjével összehasonlítva (lásd IV. táblázat). Ott a csökkenés 2000 augusztusáig tartott, a csökkenés jelentős volt, ezután 2005 szeptemberéig jelentősen nőtt, majd ismét jelentősen csökkent 2006 májusáig, attól kezdve ismét nőtt. A két munkavállalói csoport korban közel van egymáshoz, a különbség köztük pusztán annyi, hogy az egyik csoport tagjainak van munkaerő-piaci tapasztalata, a másiknak nincs. Az előző korcsoporthoz képest más képet mutat a éves kor közötti nem pályakezdő férfiak létszámtrendje (Vc. ábra). A már megszokott vonalat látjuk: jelentős csökkenés 2002 áprilisáig, majd növekedés 2005 augusztusáig, azután gyors csökkenés 2006 májusáig, attól kezdve ismét gyors növekedés történt. Az első trendszakasz csökkenése erőteljesebb, mint az összes nem pályakezdő férfi esetében. Kijelenthetjük, hogy ebben a munkaerő-piaci konjunkturális időszakban a férfi munkavállalók köréből mind a fiatal, mind a középgeneráció iránti kereslet növekedett, majd 2002 közepe után a fiatalabb generáció iránti kereslet még 2 évig fennmaradt, míg a középgeneráció iránti kissé csökkent. Végül nézzük a nyugdíjkor előtti korcsoportot (Ve. ábra)! Meglepő, az eddigiektől eltérő trendképet látunk. Szemben az eddigi munkavállalói csoportok létszámalakulását leíró trendekkel, először egy jelentős növekedést mutató szakaszt találunk (2001 áprilisáig), ez idő alatt több mint kétszeresére emelkedett a létszám, majd csökkenés indult be (amely 2003 októberéig tartott), azután ismét növekedés következett (2005 júniusáig), majd egy rövid, de gyors ütemű csökkenő szakaszt láthatunk (2006 áprilisáig), attól kezdve ismét gyors növekedés következik. Az egész időszak alatt több mint két és félszeresére nőtt a nyugdíjkor előtt álló nyilvántartott álláskereső férfiak létszáma. 8

9 V. táblázat Nem pályakezdő nyilvántartott álláskeresők nemenként és korcsoportokként Férfiak 25 éves korig (Va. ábra) Nők 25 éves korig (Vb. ábra) ,6% -7,7% ,4% -0,8% ,0% -5,5% ,5% 8,3% ,9% 8,9% ,6% 9,6% ,8% 5,8% 74,1% Férfiak éves kor között (Vc. ábra) 69,1% Nők éves kor között (Vd. ábra) ,2% -7,5% ,5% -6,3% ,7% 5,3% ,3% 6,5% ,2% -9,3% ,6% -7,6% ,9% 9,1% ,8% 6,4% ,5% 8,5% ,9% 5,9% 96,3% Férfiak 55 éves kor fölött (Ve. ábra) 101,3% Nők 50 éves kor fölött (Vf. ábra) ,4% 27,1% ,3% -6,6% ,6% 7,9% ,1% 16,8% ,2% -8,1% ,3% -11,3% ,0% 11,0% ,4% 11,2% ,3% 10,3% ,6% 10,6% 260,8% 407,7% És most nézzük meg a nem pályakezdő nyilvántartott álláskereső nők korcsoportjait! A 25 éves kor alatti alatti nők létszámtrendje (Vb. ábra) csökkent egészen decemberig (bár áprilistól kezdve kis hullámzással stagnálás mutatkozik), a csökkenés mértéke jelentős volt, attól kezdve növekszik. 9

10 A éves korcsoportban (Vd. ábra) ismét megtalálhatjuk a csökkenő szakaszt áprilisig, a növekedést mutató szakaszt augusztusig, azután a rövid, de gyors ütemű csökkenő szakaszt (2006 júniusáig), végül pedig itt is megfigyelhető a férfi középgenerációnál tapasztalt növekedés. Végezetül a nyugdíjkor előtti korosztály (Vf. ábra) helyzete 2005 augusztusáig folyamatosan romlott: a trend hosszú ideig nagy intenzitással nőtt, több mint háromszorosára növekedett ezen korosztálybeli nyilvántartott álláskereső nők létszáma ez időszakban. Ezután rövid, de intenzív csökkenés, végül gyors növekedés következett. Összességében, az egész időszak alatt négyszeresére nőtt a nyugdíjkor előtt álló nők létszáma. Végül összehasonlítjuk korcsoportokon belül a férfi és női munkanélküliek számának alakulását. A nem pályakezdő fiatalok létszámtrendje mindkét nem esetében hosszú ideig (2006. májusig, ill. decemberig) csökkent, de a férfiak esetében 2004 márciusától inkább stagnálás mutatkozott. Azután növekedtek a létszámok, a növekedés üteme 2007 végéig nagyjából megegyezett a férfiaknál és a nőknél. A teljes időszak alatt a létszám mindkét nem esetében csökkent, a csökkenés mértéke a férfiaknál volt kisebb (25,9% vs. 30,9%). A nem pályakezdő középgeneráció trendjei mindkét nem esetében hasonló képet mutatnak, bár a nők létszámának csökkenési üteme az első és harmadik trendszakaszban valamivel kisebb mértékű volt, mint a férfiaké ( 6,3% vs. 7,6%, illetve 7,6% vs. 9,3%), a második trendszakasz növekedési üteme viszont a férfiaknál volt kisebb (5,3% vs. 6,5%), míg az utolsó trendszakasz növekedési üteme a férfiaknál volt nagyobb volt, mint a nőknél. A teljes időszak alatt a férfiak létszáma kissé csökkent, a nőké kissé nőtt. A trend alakulásában igazán jelentős eltérést a nyugdíj előtt álló korcsoportoknál tapasztaltunk. Míg a férfiaknál a 2001 tavaszáig tartó növekedési tendencia átmenetileg megtört, addig a nők esetében a trend folyamatos növekedést mutatott egészen 2005 augusztusáig őszétől a trendek már hasonlóan alakultak mindkét nemnél. A teljes időszak alatt a létszám mindkét nem esetében jelentősen nőtt, a növekedés mértéke a férfiaknál volt kisebb (2,6-szeres vs. 4,1-szeres) ban: Nem pályakezdők 25 éves korig: A férfiak létszámának növekedési üteme meghaladta a korábbi időszakét és a nők létszámának növekedési ütemét, amely kisebb lett a korábbi időszakénál. Nem pályakezdő középgeneráció: Mindkét nem esetén csökkent a növekedés, amely a férfiaknál továbbra is nagyobb, mint a nőknél. Nyugdíj előtt állók: Mindkét nem esetén valamelyest csökkent a növekedés Pályakezdő diplomás nyilvántartott álláskeresők létszámtrendjének alakulása nemenként Külön kívánunk foglalkozni a pályakezdő nyilvántartott álláskeresőkön belül a diplomásokkal. Az utóbbi néhány évben megnőtt beiskolázási számok, mint a kínálati oldalt befolyásoló tényezők, valamint a kvalifikált munkaerőt előtérbe állítani kívánó gazdaságfejlesztési elképzelések, mint keresletet befolyásolható tendencia is indokolhatja ezt. Különös okot adhat ráadásul az a tény, hogy foglalkoztatáspolitikai és társadalompolitikai vitákban is kiemelt témaként szerepel. 10

11 A férfiak létszámtrendje (VIa:. ábra) 2000 augusztusáig kisebb hullámzásokkal gyakorlatilag stagnált, majd ettől kezdve egy folyamatos és jelentős növekedés következett, azután 2005 őszétől ismét csökkenést látunk. A nők esetében a trend (VIb.. ábra) másfél évvel korábban fordult először növekvőbe, és szintén jelentős növekedés következett. Az újabb csökkenési időszak kezdete kb. egybe esik a férfiakéval. VI. táblázat Pályakezdő diplomás nyilvántartott álláskeresők trendértékei nemenként Férfiak (VIa. ábra) Nők (VIb. ábra) ,3% -0,3% ,2% -10,0% ,7% 25,8% ,5% 22,5% ,7% -19,2% ,3% -13,4% ,4% -16,6% ,5% -18,5% 158,2% 203,8% A pályakezdők létszámával való összehasonlítás fontos tanulságokkal szolgál (lásd IV. táblázat). Két fontos tényt emelnénk ki. Az egyik: a pályakezdő férfiak esetében a vizsgált időtartam egészét tekintve kb. 5%-os, míg a nőknél 41%-os létszámnövekedés mutatkozott. Ezzel szemben a diplomás pályakezdő férfiak létszáma mintegy másfélszeresére, a diplomás pályakezdő nők létszáma pedig több mint kétszeresére nőtt a vizsgált időszakban. A másik: a trendfordulások dátuma nem tér el a két nem között a pályakezdők esetében, nem úgy, mint a diplomás pályakezdőknél, ahol a diplomás munkanélküli nők esetében a trend jóval előbb fordult növekvőbe. Ugyanakkor a 2005 őszétől a létszámcsökkenés beindulása mindkét nemnél megfigyelhető ban: Mind a férfiak, mind a nők esetében a szeptembertől indult csökkenés folytatódott 2008-ban is, a csökkenés üteme továbbra is jelentős. 11

12 3. A nyilvántartott álláskeresők összetételének a a vizsgált időszakban Módszertani megjegyzés: a most következő adatok a trend idősorok adott időpontra vonatkozó értékei szerinti megoszlást mutatják. Az adott időpontbeli trendértékek összegét vettük 100%-nak. (Ha valamelyik táblázatban mégsem jön ki a 100%, az a kerekítés miatt van.) VII. táblázat A nyilvántartott álláskeresők pályakezdők nem pályakezdők szerinti megoszlása Pályakezdők Nem pályakezdők ,1% 91,9% ,6% 90,4% 9,1% 90,9% Kommentárok: 1. Nőtt a pályakezdők aránya a teljes vizsgált időszakban hez képest kissé csökkent a pályakezdők aránya. VIII. táblázat A nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti megoszlása Férfiak Nők ,0% 46,0% ,3% 48,7% 51,8% 48,2% Kommentárok: 1. Nőtt a nők aránya a teljes vizsgált időszakban hez képest kissé csökkent a nők aránya. IX. táblázat A nyilvántartott álláskereső férfiak pályakezdők nem pályakezdők szerinti megoszlása Pályakezdők Nem pályakezdők ,2% 91,8% ,1% 90,9% 8,8% 91,2% Kommentárok: 1. A férfi nyilvántartott álláskeresőkön belül nőtt a pályakezdők aránya a teljes vizsgált időszakban hez képest kissé csökkent a pályakezdő férfiak aránya. A másik lehetőség az lenne, hogy a komponens idősorok összeg idősorának (pl. pályakezdők és nem pályakezdők bontás esetén az összeg az összes regisztrált munkanélküli) szezonális kiigazításakor kapott trend idősor adott időpontbeli értékét vesszük 100%-nak. Ekkor azonban, mivel a komponens idősorok és az összeg idősor szezonális kiigazítása egymástól függetlenül történik, a komponensek trendértékeinek összege nem mindig adja ki a 100%-ot, néhány tized %-os eltérés előfordulhat. Korábban ezt a lehetőséget alkalmaztuk. 12

13 X. táblázat A nyilvántartott álláskereső nők pályakezdők nem pályakezdők szerinti megoszlása Pályakezdők Nem pályakezdők ,8% 92,2% ,9% 90,1% 9,6% 90,4% Kommentárok: 1. A nyilvántartott álláskereső nők csoportján belül nőtt a pályakezdők aránya a teljes vizsgált időszakban hez képest kissé csökkent a pályakezdő nők aránya. XI. táblázat A pályakezdő nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti megoszlása Férfiak Nők ,8% 43,2% ,2% 50,8% 49,6% 50,4% Kommentárok: 1. Nőtt a pályakezdő munkanélküli nők aránya a teljes vizsgált időszakban hez képest kissé csökkent a nők aránya. XII. táblázat A nem pályakezdő nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti megoszlása Férfiak Nők ,5% 44,5% ,5% 48,5% 52,0% 48,0% Kommentárok: 1. Nőtt a nem pályakezdő munkanélküli nők aránya a teljes vizsgált időszakban. 2. A nem pályakezdő nők aránya 2007-hez képest kissé csökkent. XIII. táblázat A nem pályakezdő nyilvántartott álláskeresők korcsoportok szerinti megoszlása 25 éves korig éves férfiak éves nők 55 év fölötti férfiak 50 év fölötti nők ,4% 80,5% 4,1% ,6% 76,2% 13,2% 10,6% 75,9% 13,6% Kommentárok: 1. Csökkent a fiatal generáció aránya. 2. Csökkent a középkorosztály aránya. 3. Jelentősen nőtt a nyugdíjkor előtt álló korcsoport aránya ban is csökkent a középkorosztály aránya, nem változott a fiatal generációé és kissé nőtt a nyugdíjkor előtt álló csoport aránya. 13

14 XIV. táblázat A nem pályakezdő nyilvántartott álláskereső férfiak korcsoportok szerinti megoszlása 25 éves korig éves férfiak 55 év fölötti férfiak ,0% 81,0% 3,0% ,0% 79,9% 8,0% 12,1% 79,7% 8,1% Kommentárok: 1. A férfiakon csoportján belül eltolódott az arány a legidősebb generáció felé. 2. A fiatal generáció relatív helyzete javult, a középgenerációé is ban is nőtt a legidősebb generáció aránya. XV. táblázat A nem pályakezdő nyilvántartott álláskereső nők korcsoportok szerinti megoszlása 25 éves korig éves nők 50 év fölötti nők ,6% 80,0% 5,4% ,0% 72,2% 18,7% 8,9% 71,6% 19,4% Kommentárok: 1. A nők körében jelentősen eltolódott az arány a nyugdíjkor előtti generáció felé. 2. A fiatal generáció relatív helyzete javult, a középgenerációé is. 3. Az arányeltolódás 2008-ban is folytatódott. XVI. táblázat A nem pályakezdő fiatalok ( 25 éves korig) nemek szerinti megoszlása Férfiak Nők ,8% 42,2% ,6% 41,4% 59,5% 40,5% Kommentárok: 1. A 25 éven aluliakon belül a férfiak aránya a nagyobb. 2. Kissé nőtt a férfiak aránya a vizsgált időszak elejéhez képest. 3. Ez a 2008-ban is folytatódott. XVII. táblázat A nem pályakezdő középgeneráció (férfiak éves korig, nők éves korig) nemek szerinti megoszlása Férfiak Nők ,9% 44,1% ,0% 46,0% 54,6% 45,4% Kommentárok: 1. A középgeneráción belül is a férfiak aránya a nagyobb. 2. A középgeneráción belül kissé a nők felé tolódott el az arány hez képest kissé nőtt a férfiak aránya. 14

15 XVIII. táblázat A nem pályakezdő nyugdíjkor előtt állók (férfiak 55 éves kor fölött, nők 50 éves kor fölött) nemek szerinti megoszlása Férfiak Nők ,5% 58,5% ,2% 68,8% 31,2% 68,8% Kommentárok: 1. A nyugdíjkor előtti generáción belül a nők vannak nagyobb arányban. 2. A vizsgált időszak elejéhez képest erősen a nők felé tolódott el az arány. 3. Ez az arányeltolódás 2008-ban megállt. XIX. táblázat A pályakezdő diplomás nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti megoszlása Férfiak Nők ,5% 62,5% ,3% 68,7% 31,8% 68,2% Kommentárok: 1. A pályakezdő diplomás nők részaránya jelentősen nagyobb. 2. Az eltérő ütemű és hosszúságú trendszakaszok eredményeként a nők részaránya nőtt a pályakezdő diplomás nyilvántartott álláskeresők között ban a nők részaránya kissé csökkent. 15

16 5. Összegzés A létszámtrendek elemzésének összegzése 1. A nyilvántartott álláskeresők létszámtrendje január és április között csökkent, az így elért mélyponttól szeptemberig emelkedett, majd májusig ismét csökkent, azóta emelkedik. Az utolsó trendszakaszban a növekedés üteme 1 évre számítva meghaladja a 7%-ot. 2. A pályakezdő munkanélküliek létszámtrendjének első trendfordulója szeptemberben következett be, a nem pályakezdőké pedig áprilisban, vagyis a pályakezdők létszáma ennyivel korábban kezdett növekedni a kezdeti csökkenés után, mint a nem pályakezdőké. Ugyanakkor 2005 őszén mind a pályakezdők, mind a nem pályakezdők esetében egyszerre fordult a trend csökkenésbe, illetve 2006 májusától növekedésbe. Az utolsó trendszakaszban a pályakezdők létszáma kisebb ütemben nőtt, mint a nem pályakezdőké. 3. Mind a férfiak, mind a nők esetében nagyjából azonos időben voltak a trendfordulók, mint a nyilvántartott álláskeresőknél. A nők esetében kisebb volt a csökkenés üteme a trend leszálló ágaiban, viszont nagyobb volt a növekedés üteme az első felszálló ágban. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkavállaló nők munkaerő-piaci pozíciója májusig mind a konjunkturális időszakokban, mind a dekonjunkturális időszakban rosszabb volt, mint a férfiaké. Az utolsó trendszakaszban viszont a férfiaknál nagyobb a növekedés üteme. 4. A pályakezdő nők munkaerő-piaci pozíciója szinte egész időszak alatt rosszabb volt, mint a pályakezdő férfiaké, a nem pályakezdő nők esetében ez a hátrány csak őszéig tartott. 5. A nem pályakezdő fiatal férfiak létszámtrendje májusig, a nőké decemberig csökkent, de a férfiak esetében 2004 márciusától inkább stagnálás mutatkozott májusától növekedtek a létszámok, a növekedés üteme a férfiaknál nagyobb volt, mint a nőknél. A pályakezdőkkel ellentétben a nem pályakezdő fiatal nők munkaerő-piaci pozíciója nem rosszabb, mint a férfiaké. 6. A nem pályakezdő középgenerációk létszámtrendjei mindkét nem esetén hasonlóan alakultak júniusig a férfiak munkaerő-piaci helyzete jobb volt, mint a nőké, attól kezdve a nők létszámnövekedésének üteme volt kisebb. Az egész időszakot nézve a férfiak létszáma kissé csökkent, a nőké kissé növekedett. 7. A nyugdíjkor előtt álló nyilvántartott álláskereső férfiak és nők létszámtrendje jelentősen eltér. A férfiaknál a kezdeti növekedés 2001 tavaszán megtört, a nők esetében folyamatos növekedés mutatkozik egészen augusztusáig. Attól kezdve a trendek már hasonlóan alakultak mindkét nemnél. Az időszak elejéhez képest a létszám jelentősen nőtt: a férfiaknál több mint két és félszeresre, a nőknél több mint négyszeresre. Mindkét csoport munkaerő-piaci pozíciója, különösen a nőké, igen rossz. 8. A nyilvántartott álláskereső pályakezdő diplomás nők létszámtrendje kb. másfél évvel korábban fordult növekvőbe, mint a diplomás férfiaké, és mindkét nemnél jelentős létszámnövekedés következett be 2005 őszéig. Attól kezdve a létszám mindkét nem esetében gyors ütemben csökken ban A következő táblázatban összehasonlítjuk a kiemelt munkavállalói csoportok utolsó trendszakaszának adatait. 16

17 Csoport Utolsó trendforduló időpont létszám dec. Vált. int dec. Összes regisztrált máj ,0% 7,4% ,3% 7,3% Pályakezdők máj ,2% 5,1% ,7% 2,7% Nem pályakezdők máj ,7% 7,9% ,8% 7,8% Férfiak jún ,3% 8,7% ,5% 8,5% Nők máj ,6% 7,2% ,1% 6,1% Pályakezdő férfiak jún ,9% 2,6% ,4% 3,4% Pályakezdő nők ápr ,9% 8,1% ,1% 2,1% Nem pályakezdő férfiak jún ,3% 9,3% ,6% 8,6% Nem pályakezdő nők máj ,4% 7,1% ,5% 6,5% Nem p.kezdő férfiak 25 éves korig máj ,5% 8,3% ,6% 9,6% Nem p.kezdő nők 25 éves korig dec ,9% 8,9% ,8% 5,8% Nem p.kezdő férfiak év között jún ,9% 9,1% ,5% 8,5% Nem p.kezdő nők év között jún ,8% 6,4% ,9% 5,9% Nem p.kezdő férfiak 55 év fölött ápr ,0% 11,0% ,3% 10,3% Nem p.kezdő nők 50 év fölött márc ,4% 11,2% ,6% 10,6% Pályakezdő diplomás férfiak aug ,7% -19,2% ,4% -16,6% Pályakezdő diplomás nők szept ,3% -13,4% ,5% -18,5% Az összetétel- összegzése 1. A pályakezdők részaránya nőtt a vizsgált időszak elejéhez képest hez képest kissé már csökkent. 2. Nőtt az álláskereső nők részaránya vizsgált időszak elejéhez képest hez képest kissé csökkent. 3. A pályakezdők aránya mind a férfiak, mind a nők között nőtt. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az elmúlt egy évben a férfi pályakezdők relatív pozíciója javult, míg a nőké romlott. 4. A pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők között is nőtt a nők aránya. 5. A korcsoport szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a fiatal nem pályakezdők relatív helyzete egyértelműen javult. A nyugdíj előtt álló generáció munkaerő-piaci helyzete jelentősen romlott, mind a férfiak, mind a nők között. (a férfiaknál 3,0%-ról 8,1%-ra, a nőknél 5,4%-ról 19,4%-ra!). 6. Ha a korcsoportokon belül nézzük a nők arányát: a fiatalok között a nők aránya csökkent, a középgeneráción belül kissé nőtt, míg a nyugdíj előtt állók között jelentősen nőtt. 7. A pályakezdő diplomás nők részaránya nőtt a vizsgált időszak elejéhez képest hez képest kissé már csökkent. A különösen veszélyeztetett csoportokra is rávilágít az elemzés. Az 50 év feletti nők munkaerőpiaci helyzete a legrosszabb, de az 55 év feletti férfiak helyzete is elég rossz. A pályakezdő diplomás férfiak és nők helyzete az elmúlt három évben már sokat javult. Vált. int. 17

18 Melléklet: Ábrák I. ábra 18

19 IIa. ábra IIb. ábra 19

20 IIIa. ábra IIIb. ábra 20

21 IVa. ábra IVb. ábra 21

22 IVc. ábra IVd. ábra 22

23 Va. ábra Vb. ábra 23

24 Vc. ábra Vd. ábra 24

25 Ve. ábra Vf. ábra 25

26 VIa. ábra VIb. ábra 26