TERÜLETI-TÁRSADALMI ÉS IDŐBELI KÜLÖNBSÉGEK A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK KOCKÁZATI TÉNYEZŐIBEN

Átírás

1 TERÜLETI-TÁRSADALMI ÉS IDŐBELI KÜLÖNBSÉGEK A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK KOCKÁZATI TÉNYEZŐIBEN DR. SZILÁRD ISTV Á N -D R. SÜMEGI GYÖNGYI Jelen előadás az ben a MONICA Project keretében végzett reprezentatív szűrővizsgálat adatai alapján a biológiai rizikófaktor frekvencia területi és időbeli változásaival kíván foglalkozni. Az idő rövidsége miatt jelenleg csak a legkarakterisztikusabb adatokra és a terület populációs mozgásaira térnék ki. Vizsgálatunkba Budapest XVII. kerület és a Pécs városi és a siklósi régió éves korosztályát vontuk be, valamint módszereinkben szigorúan betartottuk a MONICA protokoll előírásait. Ennek részletezésére itt nem térnék ki. Előadásomban zömében a pécsi és dél-baranyai megfigyelési terület eredményeivel foglalkozom, mivel ennek feldolgozásával előrébb járunk. Relatív testsúly A relatív testsúly mint rizikófaktor vizsgálatát a kővetkezőképpen végeztük: a kaup index alapján a vizsgált populációt 4 kategóriába soroltuk. 2 alatt: relatív súlyhiányról, 2 2,5 között normálsúlyról, 2,5 3 között kisebb mérvű, és e fölött szélsőséges súlyfölöslegről beszélünk (1. tábla). Pécsett az átlagos relatív testsúly nem változott lényegesen a populáció összességében és korcsoportonként sem, azonban úgy tűnik, hogy a 35 év feletti férfiaknál a szélsőségesen elhízottak aránya csökkent, a normál súlyúaké nőtt. Nők körében a 44 év alatti korosztályban nőtt a 3 feletti indexűek aránya. A falusi populációban sem mutatkozik lényeges mozgás a relatív testsúly tekintetében a vizsgálat ideje alatt. Azonban a 35 év alatti férfiak körében a testsúlyfelesleggel rendelkezők aránya lényegesen csökkent, nőknél ez csak a 35 év felettiekre jellemző (2. tábla). Szérum összkoleszterin szint A szűréskor talált koleszterin értékek alapján a populációt a következőképpen osztályoztuk: a budapesti mintát aszerint elemeztük, hogy az egyes korcsoportok átlagos szérum összkoleszterin értékei a két vizsgált

2 2 0 6 SZILÁRD ISTVÁN SÜMEGI GYÖNGYI időpont között milyen változást mutatnak, míg a pécsi és baranyai populációban ezen túlmenően a vizsgált személyeket 3 kategóriába soroltuk: 6 mmol/1 alatt normál, 6 6,9 mmol/l között veszélyeztetett és 7 mmol/1 fölött egyértelműen kóros értékekről beszélünk. (Ezek a WHO által megadott kategóriák.) A pesti mintában, amint az a táblázatból kitűnik, a szérum összkoleszterin átlagértékei minden korcsoportban és mindkét nemben statisztikailag szignifikáns növekedést mutatnak. Az átlagos emelkedés 1 mmol/1 körül mozog (3. tábla). Pécsett a megfigyelt 5 éves perióduson belül mind a férfiaknál, mind a nőknél kismérvű csökkenést észleltünk. Férfiaknál 5,43 mmol/l-ről 5,37 m m ol/l-re, nőknél 5,35 mmol/l-ről 5,19 mmol/l-re csökkent (4. tábla). Az adatokat elemezve kitűnik, hogy férfiaknál az átlagos koleszterin szint csak a fiatalabb korosztályokban csökkent, míg nőknél ez minden korosztálynál jellemző. Összességében a férfiak körében 26-ról 28%-ra nőtt, a nőknél 27-ről 21 %-ra csökkent a nem kívánatos koleszterin értékkel rendelkezők aránya. A dél-baranyai falusi lakosság körében a populációt jellemző szérum összkoleszterin átlagértékek mindkét nemben növekedtek a vizsgált periódusban. (Férfiaknál 5,5-ről 5,6 mmol/i-re, nőknél 5,4-ról 5,6 mmol/l-re.) (5. tábla) A férfiaknál a legmarkánsabb változást év között tapasztaltuk. A 35 év felettieknél az átlagérték elérte a 6 mmol/l-t. Nőknél a változás 45 év fölött a legnagyobb (1987-ben az 55 év fölötti nők átlagértéke 6,3 mmol/1 volt). A rizikó, illetve kóros tartományba tartozók aránya férfiaknál 30%-ról 38%-ra, nőknél 29-ről 33%-ra növekedett. Összefoglalva megállapítjuk, hogy 1982-höz képest 1987-re a budapesti és a dél-baranyai falusi minta adatai egyértelmű romlást mutatnak. A pécsi adatok kedvezőbbek a koleszterin értékek tekintetében, mivel stagnálásról, illetve kismérvű javulásról számolhatunk be. Vérnyomás megoszlás A hipertónia, mint rizikófaktor vizsgálata során a besorolás a WHO által megadott kritériumok alapján történt. A borderline hipertóniás eseteket a normotóniás csoporthoz soroltuk (30%). Összesített eredményeink azt mutatták, hogy Pécsett a férfiak körében az 1982-es 25%-kal szemben 87-ben csak 16%, nőknél a 19%-kal szemben csak 12% volt a hipertóniások aránya. Mindkét nemnél a legradikálisabb csökkenés az 55 év feletti korosztályban tapasztalható (6. tábla). A siklósi régióban ellenkező tendenciáról tudunk beszámolni. Férfiaknál 24%-ról 30%-ra, nőknél 19%-ról 25%-ra nőtt a hipertónia prevalen-

3 SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI M EGBETEGEDÉSEK ciája. A növekedés zöme a év közötti korcsoportban észlelhető (7. tábla). A szűrés során azt is vizsgáltuk, hogy az ismert és gondozott hipertóniások a szűrés időpontjában milyen vérnyomással rendelkeztek. Azt találtuk, hogy Pécsett az ismert és gondozott férfiak és nők a szűrt lakosság 11, illetve 14%-át jelentik, a szűréskor talált 16, illetve 12%-os hipertónia frekvenciával szemben, ami kedvező aránynak mondható. A gondozott férfiak 32%-ának, a nők 26%-ának nem sikerűit normalizálni a szisztolés vérnyomását, a férfiak 43%-ának, a nők 35%-ának maradt kóros tartományban a diasztolés vérnyomása. A dél-baranyai lakosoknál a gondozott férfiak és nők 7, illetve 11 %-át tették ki a szűrésen részt veiteknek. Ugyanakkor a teljes minta 30, illetve 25%-ának a vérnyomása volt emelkedett a szűréskor. A gondozott férfiak 51%-ánál, a nők 62%-ánál nem sikerült rendezni a szisztolés vérnyomásértékeket. A diasztolés értékek a férfiak 43%-ánál, és a nők 56%-ánál nem változtak. Dohányzás A dohányzás, mint a következő rizikófaktorként szereplő tényező vizsgálata során azt vizsgáltuk, hogy hogyan alakul korcsoportonként és nemenként az elszívott cigaretták száma Budapest XVII. kerületi mintában, míg Pécsett és a dél-baranyai falvakban arra kerestünk választ, hogy a két felmérés időpontjában a kérdezett személy dohányosnak vallotta-e magát. A budapesti XVI I. kerületi minta adatai bizonyos kedvező tendenciákat mutatnak a dohányzás tekintetében. Az egyes korcsoportokban a naponta elszívott cigaretták száma a vizsgált periódusban szignifikánsan nem változott, kivéve a 29 év alatti férfiakat, ahol 11,7-ról 7,3-ra csökkent az. Ez a csökkenés matematikailag is szignifikáns (8. tábla). Pécsett mindkét nemben a nyomon követett 5 év során a dohányosok aránya lényegesen csökkent. Férfiaknál 48,7-ről 41,2%-ra, nőknél 31,4-ről 27,7% -ra (9. tábla). A falusi férfiak körében a 82-ben talált 60%-ról 87-re 57%-ra csökkent a dohányosok aránya. Nőknél a trend sajnos ellentétes: 31%-ról 36%-ra növekedett. Adataink azt mutatják, hogy a csökkenés a fővárosban és Pécsett a fiatal férfi korosztályokban jelentős. Viszont a falusi fiatal nők (35 év alattiak) több mint fele vallja magát dohányzónak. A 3 megfigyelési területen a dohányzási szokások változásáról összességében elmondható, hogy a fiatal férfiak körében egyértelműen kedvező a változás, valamint összességében Pécs az, ahol az egészségvédelmi törekvések eredménye a legkézenfekvőbben mutatkozott meg ezen a téren. A falusi fiatal nők körében a változás egyértelműen mutatja egészségvédelmünk hiányosságait.

4 2 0 8 SZILÁRD ISTVÁN - SÜMEGI GYÖNGYI Végezetül a pécsi és dél-baranyai falusi mintában azt vizsgáltuk, hogy az 5 kockázati tényező közül (szisztolés és diasztolés hipertenzió, elhízás, hiperkoleszterinémia, dohányzás) az egy személy vonatkozásában 1, 2, illetve 3 és ennél több rizikóval rendelkezők aránya hogyan változott a vizsgálat 5 éve alatt (10. tábla). A táblában az 1982-es kiindulási populációs értéket 1-nek véve a grafikonon az ehhez képest 87-ben talált változást kívántuk szemléltetni. Az egyes rizikófaktorok elemzésénél a kapott adatok már előrevetítették, hogy a Pécs városi lakosok és a dél-baranyai falvak lakói között talált tendencia lényeges eltérést mutat. Míg Pécsett mindkét nemben csökkent a halmozott rizikóval rendelkezők aránya (ennek megfelelően viszont nőtt az egy rizikóval rendelkezőké), addig a falusi lakosság körében a kockázati tényezők halmozódása figyelhető meg, nőtt a 3 vagy ennél több rizikóval rendelkezők aránya. Vizsgálataink egyértelműen bizonyítják, hogy az adott megfigyelési területeken a keringés rendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek halmozódása igen magas között a megfigyelt időperiódusban egyedül a pécsi lakosság körében regisztráltunk kedvező tendenciákat. Különösen örvendetes, hogy a halmozott rizikóval rendelkezők aránya jelentősen csökkenni látszik. Vizsgálati eredményeink területenkénti, nemenkénti, korcsoportonkénti elemzések alapján úgy tűnik, hogy a nyomon követett területeken a keringésrendszeri megbetegedések rizikófaktorainak változása lényeges különbséget mutat. Összefoglalva elmondható, hogy a követéses vizsgálataink visszajelzése szerint mindazok a törekvések, amelyek Pécsnek az Egészséges Városok mozgalmához való csatlakozásában is realizálódtak, mind a rizikófaktor trendben, mind az egészségügyi szolgálat gondozási tevékenységében már mérhető pozitív változást jeleztek, ugyanakkor ezt a dél-baranyai területre még nem sikerült érvényesíteni és ott a változás jellegét már az ország egész lakosságát érintő kedvezőtlen kihatások határozzák meg.

5 SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK Korcsoport BMI < Férfiak <2% 1 6,6-3 8,9 5,6-1 1,6 2,7-6,7 6 3,2-5,6 6 1,7-5, ,5 % 6 4,0-4 7,7 5 3,1-5 1,6 3 9,0 43,9 2 5,7 2 8,7 2 8,1 28,1 2,5-3 % 1 6,6-1 1,4 3 3,8-2 9,2 4 4,1 40,9 5 2,3 48,9 4 5,3-4 7 >3% 2,9 1,83 7,5 7,6 14,2 8,27 18,8 16,5 2 4,9 19,5 X 2,2 2,1 2,4 2,4 2,5 2,5 2,6 2,7 2,7-2, 7 ± s 0,3 3 0,32 0,3 7 0,36 0,3 6 0,36 0,3 7 0,4 0,4 2 0,41

6 2 1 0 SZILÁRD ISTVÁN - SÜMEGI GYÖNGYI 2. A vizsgált populáció relatív testsúly kategóriák szerinti megoszlása; Dél-Baranya Korcsoport BMI <

7 SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK 211 Férfi ,2 ± 1,2 5,6 + 1,2 5,9 + 1,2 5,9 + 1,3 5,9 + 1, ,6 ± 1,2 6,3 + 1,3 6,8 + 1,6 6,7 ± 1,4 6,5 + 1,2 Nő ,9 + 1,0 5,3 + 1,1 5,9 + 1,1 6,3 + 1,2 6,4 + 1, ,5 + 1,1 5,9 + 1,1 6,3 + 1,3 6,8 + 1,3 7,1 + 1,1

8 212 SZILÁRD ISTVÁN SÜMEGI GYÖNGYI Férfiak <5,9 mmol/1 (%) ,0 6,9 mmol/1 (%) >7,0 mmol/ X (mmol/1) 4,7 --4,6 5,3-5,6 5,6-6,0 5,8 5,9 5,8-5,9 ± s 1,0--1,2 1,0-1,3 1,2 1,6 1,2 1,2 1,2 1,6 T X (mmol/1) 5,5-5,6 Z_/... ± s 1,2 1,5

9 SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK 213 Korcsoport Vérnyomás kategória <

10 2 1 4 SZILÁRD ISTVÁN - SÜMEGI GYÖNGYI < Férfi ,7 ± И >2 13,4 ± 13,9 11,8 + 13,8 8,7 + 12,7 7, , ,3 + 10,4 13,7 + 14,5 11,3 + 14,0 9, ,5 7,2 + 12,2 N ,0 ± 8,8 6,2 + 9,5 3,8 + 8,0 2,7 + 7,1 1,6 + 5, ,2 + 9,1 6,0 + 8,7 4,8 + 8,6 2,8 + 7,0 0,7 + 4,4

11 SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK 21 5 Korcsoport Dohányzás Ž Tárgyszavak: Morbiditás Regionális elemzés S P A T IA L, S O C IA L AND T E M P O R A L D IF F E R E N C E S IN T H E R IS K F A C T O R S O F C A R D I-V A S C U L A R D IS E A SE S