Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A FOGLALKOZTATÁSI SZERVEZET TERÜLETI ÁTSZERVEZÉSE...3 Szervezeti felépítés:...5 A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ illetékességi területe:...6 II. BÁCS-KISKUN MEGYE MUNKAERİPIACI HELYZETE...7 II.1 Foglalkoztatottság, átlagkeresetek...7 II.2 Az álláskeresık számának alakulása, áramlási adatok...8 II.3 A nyilvántartott álláskeresık területenkénti megoszlása...9 II.4 Az álláskeresık arányának változása...10 II.5 Az álláskeresık összetétele...11 II.6 Álláslehetıségek...15 II.7 Csoportos létszámleépítések...16 II.8 Létszámbıvítések...17 II.9 A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés eredményei, várható tendenciák...17 III. AZ MPA FOGLALKOZTATÁSI ALAPRÉSZ DECENTRALIZÁLT PÉNZÜGYI KERETE MEGYEI MUNKAERİPIACI PROGRAMOK: Befejezett programok és eredményei: évben indított és befejezett program évre áthúzódó programok...21 REGIONÁLIS MUNKAERİPIACI PROGRAMOK: Parlagfő-mentes régióért...22 Munkaerı-piaci szolgáltatások nyújtása...22 IV. KÖZPONTI MUNKAERİPIACI PROGRAMOK Válsághelyzetek kezelésére irányuló központi program (79/2005. (XII.15))...22 Országos közmunkaprogram...23 Roma foglalkoztatás-szervezı menedzseri program év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elısegítése...25 Non-profit szektorbeli munkavállalás elısegítését szolgáló országos program...25 Távmunkaprogram...25 Diplomás pályakezdık ösztöndíjas foglalkoztatása...26 Mobilitás elısegítését támogató központi munkaerı-piaci program...26 V. A MUNKAERİPIACI ALAP REHABILITÁCIÓS ALAPRÉSZ DEC. PÉNZÜGYI KERETE VI. TÁJÉKOZTATÁS A HEFOP 1.1. PROGRAMJÁRÓL VII. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM (TÁMOP) VIII. EGYÉB KIEGÉSZÍTİ FORRÁSOK, LEHETİSÉGEK VIII.1 Központi munkahelyteremtı pályázatok...29 VIII.2 S T A R T programok...30 VIII.3 Lépj egyet elıre program...31 IX. MELLÉKLETEK oldal

3 I. A FOGLALKOZTATÁSI SZERVEZE RVEZET TERÜLETI ÁTSZERVEZÉSE Elızmények: Az államháztartás hatékony mőködését elısegítı szervezeti átalakításról és az azokat meghatározó intézkedésekrıl szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat január 01-i határidıvel elıírta, hogy ki kell alakítani a fıvárosi és megyei munkaügyi központok regionális szintjeit. A rendelkezés értelmében a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központot Békéscsabán, a Békés Megyei Munkaügyi Központ alapjain kell kialakítani. Kiss Péter Szociális és Munkaügyi Miniszter a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kialakításához kapcsolódó szervezési feladatok elvégzésére Dr. Nagy Ágnes átszervezéssel megbízott koordinátort, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatóját jelölte ki. A regionális átalakítás során szem elıtt tartottuk a fokozatosság, a folyamatosság, a humánum, a megújulás, a szubszidiaritás és a partnerség elveit, így alapvetı célunk volt, hogy a regionális munkaerı-piaci szervezetet átgondolt, a lehetıségeket és a körülményeket figyelembe vevı döntésekkel, a szakmai szempontok maximális szem elıtt tartásával, fokozatosan, pontos idıbeni ütemezéssel alakítsuk ki. Kiemelt jelentıségő volt a szervezet zökkenımentes mőködésének fenntartása, tekintettel arra, hogy a szolgáltatások elérhetıségének folyamatosan biztosítása fıként e területen elengedhetetlen. A régiós szervezeti átalakítás egyúttal a szervezet egészének fejlesztését és tevékenységének megújítását, egységesítését is megvalósítja. Célunk a kirendeltségek pénzügyi, elszámolási és adminisztrációs terheinek csökkentése, amely lehetıvé teszi a szolgáltatási tevékenységük erısítését. A költségcsökkentési szempontok szem elıtt tartásával megvalósuló humánerıforrás gazdálkodásra törekedtünk, mely alapértéknek tekinti a kiemelkedı szaktudással rendelkezı szakemberek megtartását. A szubszidiaritás és decentralizálás elvének érvényesülésével célunk, hogy a döntések ott szülessenek, ahol a döntéshez szükséges információk leginkább rendelkezésre állnak. Kiemelten fontos továbbá, hogy az ügyintézés az ügyfelekhez minél közelebb történjen, valamint kiemelt figyelmet fordítunk a kirendeltségek kistérségben betöltött súlyának és tekintélyének megtartására, erısítésére, ahogy a foglalkoztatás bıvítésében érdekelt szervezetekkel való partneri viszony fenntartására és bıvítésére is, valamennyi területi dimenzióban. 3. oldal

4 A regionális átalakítás folyamata 1. Feltérképezésre került a munkaügyi központok és kirendeltségeik szervezeti struktúrája, teljes szakmai és gazdálkodási tevékenysége, illetve kialakításra került a regionális munkaügyi központ új szervezeti struktúrája. 2. Kidolgozott mutatószámok alapján meghatározásra kerültek a kirendeltségek és a szakmai osztályok feladatterhelése és az engedélyezett létszámok ezek alapján kerülnek felosztásra. 3. Azonosításra kerültek a szervezeti szintek és egységek feladatai, munkamegosztása, valamint azok hozzárendelésre kerültek az új szervezeti struktúrához. Elkészült a feladatok átadását-átvételét és annak idıbeli ütemezését szabályozó intézkedési utasítás. 4. Feltérképezésre kerültek a munkaügyi területen lefedetlen kistérségek. Tekintettel arra, hogy a Sarkadi KSH kistérség, illetve Bács-Kiskun megyében a Jánoshalmai kistérség az a két térség régiónkban, ami ezidıben nem rendelkezik munkaügyi kirendeltséggel, ezért e két kirendeltség kialakítására vonatkozó javaslatainkat továbbítottuk a minisztérium felé. 5. A munkaügyi központok munkatársainak HR felmérését követıen, megtörtént a személyi állomány területi és szakmai újraelosztása. 6. Meghatározásra kerültek az egyes szervezeti egységek állományának szükséges szakmai összetétele. 7. Kijelölésre kerültek a regionális szervezeti egységek átalakításáért felelıs vezetık. 8. Felmérésre kerültek a szervezet rendelkezésére álló tárgyi eszközök és technikai erıforrások. 9. A meghatározott elveknek megfelelıen a munkaügyi központok szervezeti egységei folyamatosan szakmai egyeztetést és konzultációt folytattak a mőködıképesség fenntartása és a gördülékeny átállás érdekében. A fentiek eredményeként az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006.(XII.23.) Kormány rendelet értelmében január 1-tıl békéscsabai székhellyel megalakult a Délalföldi Regionális Munkaügyi Központ, amely a Bács-Kiskun, a Csongrád és a Békés Megyei Munkaügyi Központok általános jogutódja. 4. oldal

5 Szervezeti felépítés: Fıigazgató Ellenırzési osztály Általános fıigazgató helyettes Szakmai fıigazgató helyettes Gazdasági fıigazgató helyettes Szakmai osztályok 25 kirendeltség (ebbıl 3 kirendeltség és szolgáltató központ ) Pénzügyi osztályok A három szolgáltatási többletfeladatot ellátó kirendeltség és szolgáltató központ 1 élén az igazgató áll az alábbiak szerint: Kecskeméti Kirendeltség és Szolgáltató Központ mőködési területe szolgáltatások tekintetében a Bajai, a Bácsalmási, a Kalocsai, a Kecskeméti, a Kiskırösi, a Kiskunfélegyházi, a Kiskunhalasi, a Kiskunmajsai, a Kunszentmiklósi, valamint a Tiszakécskei Kirendeltség Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ mőködési területe szolgáltatások tekintetében a Békéscsabai, a Békési, a Gyulai, az Orosházi, a Szarvasi, a Szeghalmi, a Gyomaendrıdi és a Mezıkovácsházi Kirendeltség Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ mőködési területe szolgáltatások tekintetében a Csongrádi, a Húdmezıvásárhelyi, a Kisteleki, a Makói, a Mórahalmi, a Szegedi és a Szentesi Kirendeltség A szolgáltató Központok a korábbi megyei munkaügyi központok alapjain kerültek kialakításra. Az új szervezeti struktúra alapján a foglalkoztatási célú decentralizált források elosztása regionális szintre, illetve szinten történik, a tervezés és keretgazdálkodás meghatározó szintje így 2007-tıl a korábbi megyék helyett a régió. Ezzel együtt a régióban mőködı kirendeltségeken az ügyfélfogadás változatlanul, a megszokott helyen történik. 1 Jogforrás: 13/2007 (III.28.) SZMM rendelet a regionális munkaügyi központok illetékességérıl 5. oldal

6 A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ illetékességi területe: A szervezeti átalakítást követıen is szolgáltatásaink folyamatos fejlesztése, korszerősítése a célunk. Törekszünk az Európai Unióban alkalmazott módszerek adaptálására. Céljaink között szerepel, hogy a rendelkezésünkre álló eszközeinkkel, szolgáltatásainkkal, támogatásainkkal hozzájáruljunk a foglalkoztatás további növeléséhez. 6. oldal

7 II. II. BÁCS ÁCS-KISKUN MEGYE MUNKAERİPIACI HELYZETE II.1 Foglalkoztatott atottság ság,, átlagkeresetek A KSH lakossági felmérése szerint évben, megyei szinten 216,6 ezren voltak jelen a munkaerıpiacon; számuk az egy évvel korábbinál 0,7 ezerrel alacsonyabb. A foglalkoztatottak száma 2,6 ezerrel csökkent, a munkanélkülieké ellenben 1,9 ezer fıvel emelkedett. Az aktivitási arány (52,8%) az elızı év hasonló idıszakához viszonyítva közel 0,3 százalékponttal mérséklıdött, de az ország megyéi közül Bács-Kiskun megyeinél nyolc megyében mértek magasabb aktivitási szintet. A foglalkoztatási ráta (47,8%) 0,7 százalékpontot gyengült egy év alatt, a munkanélküliségi ráta pedig 0,9 százalékponttal emelkedett Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként, 2006 év Ft megye országos Népességszám és foglalkoztatási adatok Megnevezés Bács- Kiskun megye Országosan Bács- Kiskun megye Országosan Bács- Kiskun megye Országosan elızı év %-ában Népesség száma, 1000 fı ,6 99, Gazdasági aktivitás 3 Foglalkoztatottak, 1000 fı 198,8 3901,5 196,2 3930,1 98,7 100,7 Munkanélküliek, 1000 fı 18,5 303,9 20,4 316,8 110,3 104,2 Gazd. aktívak, 1000 fı 217,3 4205,4 216,6 4246,9 99,7 101,0 Gazd. inaktívak 1000 fı 192,2 3517,1 193,7 3474,9 100,8 98, Alkalmazásban állók, 1000 fı 4 113,2 2786,5 115,5 2789,7 102,0 100,1 0 mg. erdıgazd. ipar építıipar keresk. javítás közigazgatás oktatás eü, szoc.ellátás Gazdasági aktivitás mutatói Aktivitási arány, % 53,1 54,5 52,8 55,0 Foglalkoztatási arány, % 48,5 50,5 47,8 50,9 Munkanélküliségi ráta, % 8,5 7,2 9,4 7,5 Bács-Kiskun megyében 5, 2006-ban a megfigyelt megyei székhelyő szervezeteknél valamelyest bıvült a foglalkoztatottság, a 115 ezres alkalmazotti létszám kettı százalékkal magasabb a évinél. (Ezzel szemben országosan csak az elızı évi létszám szinten tartásáról beszélhetünk.) A növekedés a versenyszférában következett be, itt mintegy 4 százalékkal többen dogoztak, míg a költségvetési szervek alkalmazottainak száma egy százalékkal elmaradt a korábbitól. A gazdasági ágak közül az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatást, valamint az építıipart és január 1-jén 3 A KSH munkaerı-felmérése alapján. Éves adatok. 4 A 4 fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 5 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006/4 7. oldal

8 emelhetjük ki, az elıbbiben 16, az utóbbiban pedig 14 százalékkal több dolgozónak biztosítottak megélhetést. A teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 135 ezer forint volt, mintegy 7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A tendencia országosan is hasonló, mértéke azonban meghaladta a 8 százalékot, melynek következtében a megyei és az országos átlagkeresetek közötti bérolló további egy százalékponttal szélesedett; 2006-ban összességében már 21 százalék volt a lemaradás. Bács-Kiskunban legnagyobb mértékő növekedés a versenyszférában fizikai munkát végzık körében érzékelhetı, az ı havi keresetük közel 9 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a költségvetési szerveknél szellemi munkaköröket betöltık átlaga nem érte el az 5 százalékot. A piac törvényei szerint mőködı munkáltatóknál egyébként mindkét állománycsoportban magasabb a dinamika, mint a költségvetési szerveknél. Az átlagkeresetek valamelyest közeledtek tehát egymáshoz, az elmúlt év átlaga alapján mind a fizikaiak, mind pedig a szellemiek esetében nem egészen 6 százalék volt a költségvetési szervek elınye. ÁFSZ nyilvántartási adatok II.2 Az állásk á lláskeresık számának alakulása, áramlási adatok A nyilvántartott álláskeresık száma a megyében év végén fı volt, 3,3%-kal magasabb, mint az elızı év végén és 4,8%-kal több mint végén. Az ország megyéi között Bács-Kiskunban volt a harmadik legkisebb mértékő az egy év alatti emelkedés mértéke év végén. A megyében, 2006-ban az átlagos havi (hó végi) nyilvántartott álláskeresık létszáma fı volt a évi átlagos havi fıvel szemben. Ez 2,4%-os mérséklıdés az egy évvel ezelıtti állapothoz képest. A nem pályakezdık átlagos száma fıt tett ki, ez 2,3%-os csökkenést mutatott a év átlagához viszonyítva évben az elızı évinél lényegesen kisebb fluktuációs mozgás kísérte a nyilvántartott álláskeresık állományát: a rendszerbe belépık létszáma (34537 fı), fıvel (24,9%-kal) alatta maradt a évi belépéseknek, a kilépıké (33770 fı) fıvel, 26,0%-kal kevesebb volt a megelızı évben kiesıkénél. A belépık körében a nem pályakezdık száma (29561 fı) egy év alatt 25,4%-kal, a pályakezdıké (4976 fı) pedig 21,8%-kal csökkent. A nem pályakezdık kilépései (26684 fı) egy év alatt 27,5%-kal, a pályakezdıké (5086 fı) 16,2%-kal esett vissza. Az új belépık összességében 24,5%-kal, a visszalépık (akik már voltak valaha regisztrált álláskeresı státusban) egynegyedével voltak kevesebben, mint 2005-ben. A nyilvántartási rendszerbe 2006-ban bekerülık 16,8%-a volt új belépı és 83,2%-a visszalépı (a visszalépık aránya 0,1 százalékpontot mérséklıdött a tavalyi adatokhoz képest). 8. oldal

9 [fı] A belépı létszám alakulása január február március április május június július augusztus szeptember október november december elsı négy hónapjában forgalmi adataink az elmúlt év hasonló idıszakához képest eltérı irányban változtak ben ezidáig összességében álláskeresı kérte nyilvántartásba vételét, 902 fıvel többen, mint egy évvel korábban. A belépık 12,6%- a most kérte elsı alkalommal nyilvántartásba vételét munkaügyi kirendeltségeink valamelyikén (elıször belépık), míg 87,4%-uk már ezt megelızıen is volt rövidebb-hosszabb ideig álláskeresı (ismételten belépı). A nyilvántartásainkból kilépık száma ez idıszak alatt fı volt, 1521 fıvel kevesebb, mint azonos idıszakában. A tavalyinál nagyobb számú belépı- és kisebb kilépı ügyfelet regisztráltunk, mely az év eleji magasabb indulólétszámmal együtt a korábbi évinél áprilisban ugyan magasabb álláskeresı létszámot eredményezett, de a múlt hónapinál már 1262 fıvel kevesebben szerepeltek a nyilvántartásban áprilisában megyei szinten álláskeresıt regisztráltunk, az elmúlt év áprilisának fıs záró létszámával szemben. Ha a nyilvántartásainkban szereplı munkanélküliek és álláskeresık számáról beszélünk, feltétlenül említést kell tennünk az alkalmi munkavállalásról, illetve az alkalmi munkavállalói könyv által nyújtott lehetıségekrıl, alkalmi munkavállalói könyv birtokában ugyanis nyilvántartott álláskeresık is foglalkoztathatók. Ezzel a lehetıséggel az elmúlt évben több, mint harmincezren éltek Bács-Kiskun megyében, közel kétszer annyian mint egy évvel korábban. A könyvek 8,5%-át álláskeresési ellátásban részesülı ügyfél váltotta ki, 11%-át rendszeres szociális segélyben részesülık igényelték elsı négy hónapjában új alkalmi munkavállalói könyvet adtak ki kollégáink megyénkben. II.3 A nyilvántartott álláskeresık területenkénti megoszlása év átlaga alapján a megye hét kirendeltségi körzetében csökkent az álláskeresık száma azonos idıszakához képest, melynek mértéke 3,0-9,7% közötti volt. Három munkaerıpiaci körzetben pedig növekedés tapasztalható, mértéke 1,5-3,5% közötti. 6 Jogszabályi változás következtében augusztus 01. óta már nem szükséges minden év elején új könyvet kiváltani, az ettıl az idıponttól kiváltott könyvek ugyanis mindaddig akár éveken keresztül is alkalmazhatók, amíg a ledolgozott napok bejegyzésére rendelkezésre álló rovatok be nem telnek. 9. oldal

10 2006. évben a megye egyes munkaerıpiaci körzetei között az elızı évnél nagyobb eltérések voltak megfigyelhetık a munkanélküliség mértékében: a legjobb és a legrosszabb térség közötti különbség 12,8%-pontnyi volt, míg 2005-ben 11,8%-pontos. Kirendeltségeinkhez tartozó foglalkoztatási körzetek mérete (kapcsolódó települések száma, azok gazdaságilag aktív népessége), munkaerı-piaci pozíciója igen eltérı, így az általuk nyilvántartott álláskeresık száma is áprilisában megyénkben legtöbb álláskeresıt a kecskeméti körzetben tartottunk nyilván, a Bács-Kiskun megyében regisztrált álláskeresık 23,4%-át. E körzetben 15,2%-kal nıtt az álláskeresık száma az elmúlt év (áprilisa) óta, viszont a tiszakécskei térségi legnagyobb mértékő létszám növekedés mellett kisebb-nagyobb mértékő emelkedés valamennyi körzetnél nyomon követhetı. [fı] A nyilvántartott álláskeresık áprilisi létszáma Kiskunfháza Kiskırös Kalocsa Baja Kecskemét Kiskunmajsa Bácsalmás Kiskunhalas Tiszakécske Kunszentmik. II.4 Az álláskeresık arányának változása A nyilvántartott álláskeresık az elızı év január 1-i gazdaságilag aktív népesség százalékához mért aránya [továbbiakban: álláskeresık aránya] 2006-ban átlagosan 10,2% volt, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, a év átlagánál. A évi megyei átlag 0,5%-ponttal volt kedvezıbb a Dél-alföld átlagánál (10,7%), ezen belül megyénk Csongrád (8,8%) és Békés megye (13,5%) között helyezkedett el. A nyilvántartott álláskeresık átlagos aránya alapján a legkedvezıbb helyzetőnek a kiskunfélegyházi körzet mutatkozott (6,7%), a második helyen Tiszakécske körzete (7,2%) és A nyilvántartott álláskeresık arányának alakulása, év harmadik helyen Kecskemét térsége (7,5%) szerepelt. Legkedvezıtlenebb Megyei átlag = 10,2% foglalkoztatási helyzet a bácsalmási (19,5%), a kalocsai (13,8%) és a 12 kunszentmiklósi térségben (13,5%) 9 tükrözıdött évhez viszonyítva 6 javuló helyzetőnek ítélhetı 3 Kiskunhalas, Tiszakécske, 0 Kiskunmajsa, Kunszentmiklós és Kecskemét, lényegében stagnálónak Kiskunfélegyháza és % Kecskemét Baja Kalocsa Kiskırös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Bácsalmás Kiskunmajsa Kunszentmiklós Tiszakécske 10. oldal

11 Kiskırös munkaerıpiaci körzete. A többi körzetben a nyilvántartott álláskeresık aránya mérsékelten romlott a bázisidıszakhoz képest. Az álláskeresık aránya áprilisban a megyében 11,6% volt, 1,6 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Országos viszonylatban 9 megye adatai alacsonyabbak ezidıben a Bács-Kiskun megyei mutató értékénél. Az álláskeresık aránya áprilisban megyénk kirendeltségein becsült gazdaságilag aktív népességadatok figyelembevételével 8,0% és 22,3% között változott. Megyei átlagnál alacsonyabb értéket a megyeszékhelyen, Kiskırösön, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Tiszakécskén mértünk, átlag fölöttit pedig Baján, Kalocsán, Bácsalmáson, Kiskunmajsán és Kunszentmiklóson. II.5 Az álláskeresık összetétele Állománycsoportok Az álláskeresık állománycsoportonkénti átlagos összetételében 2006 évben Bács-Kiskun megyében, a két fı állománycsoport részesedését figyelembe véve 0,6%-pontos eltolódás tapasztalható a szellemi (17,3%) foglalkozásúak ezen belül az ügyintézık javára. A fizikaiak 82,7%-os arányán belül pedig a szakmunkások (37,3%) és a segédmunkások (22,3%) részaránya nıtt kissé (0,1 és 0,4%-ponttal). Bács-Kiskun megyében áprilisában a nyilvántartott álláskeresık 83,7%-a fizikai állománycsoportba tartozott, 16,3%-a pedig szellemi foglalkozású munkaerı volt. Az álláskeresık legnagyobb arányban (38%) szakmunkás állásban kívántak elhelyezkedni. A segédmunkások aránya 22,5%, míg betanított munkát az álláskeresık 23,2%-a keresett. A fizikai állománycsoporton belül a szakmunkások aránya (0,3 százalékponttal) emelkedett, a segédmunkásoké is hasonló mértékben (0,4%-ponttal) emelkedett az egy évvel korábbiakhoz képest. A szellemi foglalkozásúak többsége: az álláskeresık több, mint egytizede ügyintézı, a vezetık aránya 1,3%, az irányítóké 1,9%, az ügyviteli alkalmazottaké pedig 2,9%. Iskolai végzettség A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti összetétele évben átlagosan csupán árnyalatnyit módosult. A gimnáziumot végzettek aránya 0,3%-ponttal, a szak- és a fıiskolások részesedése egyaránt 0,1%-ponttal emelkedett; ellenben a csak általános iskolát jártak részaránya 0,2%-ponttal mérséklıdött. A többi kategóriában arány változás nem tapasztalható évben átlagosan továbbra is a legtöbb nyilvántartott álláskeresı személy a befejezett 8 általános iskolai (35,3%) és a szakmunkás (34,1%) végzettségőek körébıl került ki. 11. oldal

12 Némiképp módosult megyénkben a nyilvántartott álláskeresık átlagos képzettségi szintje az elmúlt év áprilisa óta. Legfıképp a 8 általánost be sem fejezett (0,8%-ponttal) és kissé az általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya emelkedett, ugyanakkor 0,6 százalékponttal csökkent a szakmunkásoké, s minimálisan a többi végzettségőek súlya is. Bács év 2005 év 2004 év 5,7 5,7 5,8 A nyilvántartott álláskeresok iskolai végzettség szerinti megoszlása Kiskun megyében áprilisi adatok szerint a nyilvántartott álláskeresık 41,8%-a alacsony iskolázottságú, azaz mindössze 8 általános iskolai végzettséggel vagy még ezzel sem rendelkezik. Az álláskeresık 35,4%-a szakmunkásképzıt és szakiskolát végzett. Az érettségizettek majdnem egyötödös arányából 7,1% gimnáziumi végzettséggel, az álláskeresık 12,1 szakközépiskolaival és technikumival rendelkezik. A diplomások aránya 3,6%, mely az esetek többségében fıiskolai végzettséget takar. (Az egyetemi diplomával rendelkezık aránya 0,7 százalék.) 35,3 35,5 35,8 34,1 34,1 33,6 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0 8 ált. kevesebb 8 ált. iskola Szakmunkásképzo Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Foiskola Egyetem 1,5 1,4 1,5 9,9 9,9 10,0 2,5 2,5 2,6 7,2 6,9 7,0 0,8 3,2 0,8 3,1 0,7 3,0 Nemek A munkanélküliek és álláskeresık állományában az elmúlt évhez hasonlóan évben is a nık vannak többségben (51,5%). Éves havi átlag létszámukat tekintve a nık 1,3%-kal, a férfiak viszont 3,5%-kal voltak kevesebben, mint egy évvel korábban áprilisi záró adataink szerint a megyében nyilvántartott álláskeresık 51,0%-a nı, s 49%-a férfi. Abszolút számok tekintetében nı, s férfi szerepel nyilvántartásainkban. A nık száma 1603 fıvel, a férfiak pedig 1587 fıvel emelkedett az elmúlt év áprilisához képest. Az arányok (összetétel) ugyan csak minimálisan mozdultak el áprilisi állományhoz képest: 0,1 százalékponttal mérséklıdött a nık aránya, s hasonló mértékben emelkedett a férfiaké. Korcsoportok Korcsoportonként vizsgálódva megállapítható, hogy az egy évvel korábbi állapothoz képest évben kissé növekedett a legfiatalabbak (19 év alattiak) és az évesek (0,6 és 0,5 százalékponttal), valamint a évesek aránya (0,3%-ponttal). A évesek változatlan aránya kivételével a többi korcsoporté mérséklıdött. Legfıképp a évesek aránya lett kisebb (0,8%-ponttal), mint elızı évben, legkevésbé évesek részesedése mérséklıdött (0,1%-ponttal). Az éves átlag létszám figyelembe vételével 2006-ban, a nyilvántartásban lévı 12. oldal

13 álláskeresık legtöbbje 23,9%-a év, 13,4%-a év, 13,3%-a év közötti egyén volt. Legkevesebben a legfiatalabbak (19 év alatt: 3,4%) és a legidısebbek (55 év felett: 8,4%) keresnek munkát a nyilvántartáson keresztül. 55 felett 55 felett férfi nı alatt 17 alatt áprilisi összevont korcsoportos adatok ismeretében elsısorban a legfeljebb 20 évesek és a év köttiek aránya (0,9 és 0,3 %-ponttal) csökkent tavaly áprilishoz képest. Némiképp emelkedett nyilvántartásainkban a évesek aránya, a többi korcsoport-kategóriákban lévık aránya 0,3%-ponttal lett magasabb. Továbbra is a nyugdíj-közeli, tehát az 59 év feletti korosztály szerepel legkisebb arányban (alig egy %) nyilvántartásainkban, majd ezt követi a legfiatalabb tehát a 19 év alatti korosztály (2,7%). A legtöbb álláskeresı az idei év áprilisban a évesek és a évesek korcsoportkategóriái közül került ki (az álláskeresık 13-14%-a). A évesek, valamint a évesek az álláskeresık 13-12%-át; a évesek, a évesek és az évesek a 12-12%-át képviselik, míg az évesek a 8%-át. A nyilvántartott álláskeresık 21%-a tehát már betöltötte az 50. életévét. Tartósan regisztrált álláskeresık A regisztrált munkanélküliség idıtartamát tekintve Bács-Kiskun megyében a 0-90 napja nyilvántartott álláskeresık átlagos aránya mérséklıdött, a tartósan munka nélkül lévıké bıvült évben átlagosan a nyilvántartottak 26,5%-a több mint egy évet volt megszakítás nélkül munkanélküli, míg egy évvel ezelıtt 24,3%-a. Az egy hónapnál rövidebb idejő álláskeresık átlagos aránya 12,3%, a többi idıintervallumé egyötöd körüli áprilisában megyében a nyilvántartott álláskeresık regisztrációjának idıtartamát tekintve a nyilvántartottak 28,5%-a: 7371 fı (múlt hónapban 27,2%, tavaly ilyenkor pedig 25,8%-a) már több mint egy év óta nem talált megfelelı munkalehetıséget. 13. oldal

14 Ellátási formák évben munkanélküli ellátásban Bács-Kiskun megyében havonta átlagosan 7648 fı részesült (az elızı évinél 4,4%-kal kevesebb), melybıl több, mint négyötödük járadék, a többi segély típusú ellátás volt. A rendszeres szociális segélyben részesülık átlagos létszáma (6183 fı) számottevıen nem változott, számuk 0,1%-kal, a nyilvántartott álláskeresıkhöz viszonyított arányuk (26,5%) pedig 0,7%-ponttal bıvült az elmúlt egy év alatt április hónapjának zárónapján az álláskeresık 7,3%-a (1 886 fı) álláskeresési segélyben, 21,6%-a (5 600 fı) pedig álláskeresési járadékban részesült. A regisztráltak 28,6%-a helyi önkormányzatoktól rendszeres szociális segélyt vett igénybe. A vállalkozói járadékban, nyugdíj elıtti munkanélküli segélyesben, munkanélküli járadékban és álláskeresést ösztönzı juttatásban részesülık aránya összességében 1,3%, míg pénzbeni ellátásra nem volt jogosult az április végén nyilvántartásban lévı álláskeresık 41,1%-a Fı A nyilvántartott álláskeresık számának és összetételének alakulása Vállalkozói járadék Álláskeresési segély Álláskeresési járadék Álláskeresést ösztönzı tám. Ellátás nélküli NYES-en lévı Rendszeres szociális segélyes Járadékos 2007 Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık 2006-ban a pályakezdık aránya az összes álláskeresın belül 10%-os, míg 2005-ben 10,1%-os volt ban az átlagos havi pályakezdı-létszám 2335 fı volt, a évi 2411 fıvel szemben; ez egy év alatt 3,2%-os mérséklıdést jelent. A diplomás pályakezdı fiatalok számának növekedése az elmúlt évben megtorpant, számuk egy év alatt átlagosan 11,1%-kal kevesebb. A fıiskolát végzettek száma 8,8%-kal, az egyetemet végzetteké 18,8%-kal csökkent a 2005-ös bázisidıszakhoz képest. A belépı fıiskolások részaránya azonban 0,9%-ponttal, az A pályakezdı álláskeresık száma és aránya a nyilvántartottakon belül, április Kecskemét Baja pályakezdık száma Kalocsa Kiskırös Kiskunfháza Kiskunhalas Bácsalmás pályakezdık aránya Kiskunmajsa Kunszentmik. Tiszakécske 14,0% 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 egyetemistáké 0,2%-ponttal magasabb, mint egy évvel korábban áprilisának végén pályakezdı szerepelt a megyei nyilvántartásokban, 8,2%-ot képviselve a teljes álláskeresı állományon belül. Munkaerı-piaci körzeteink tekintetében a bácsalmási térségben a legmagasabb a pályakezdık álláskeresıkön belüli 14. oldal

15 aránya: áprilisban a regisztráltak 11,4%-a volt pályakezdı. Legalacsonyabb arányokkal jellemezhetı ugyanakkor Kiskunfélegyháza, Kecskemét és Tiszakécske vonzáskörzete (az álláskeresık 6,1; 6,4 valamint 6,6%-ával) áprilisában a megyénkben nyilvántartott pályakezdık 32,8%-a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezett, s 6,4% volt azoknak az aránya, akiknek még ezt sem sikerült befejeznie. Szakmunkás bizonyítványa a pályakezdık 22,8%-ának volt. Az érettségizettek aránya 29,6% (14% szakközépiskolai, 4% technikumi, 11,6% gimnáziumi érettségi), a diplomásoké pedig 8,4% (7% fıiskola + 1,4% egyetem) volt. A teljes megyei regisztrált állomány és a pályakezdık képzettségi szintjének összevetésekor megállapítható, hogy a pályakezdıkön belül nagyobb arányt képviselnek az általános iskolát be sem fejezett: alul képzettek. A fiatalok körében a szakmunkások súlya alacsonyabb, magasabb viszont az érettségizettek, és a diplomások részaránya. II.6 Álláslehetıségek év folyamán a munkáltatók összesen új munkalehetıséget jelentettek be, 35,5%- kal (7931 darabbal) többet, mint 2005-ben. A bejelentett állásokból db álláshely (73,8%) volt támogatás nélküli. Ebbıl külföldi munkavállalásra 9447 bejelentés érkezett (az összes 5000 Támogatott 0 Külföldi Általános A munkáltatók által bejelentett munkaerıigény összetétele Bács-Kiskun megyében darab I-XII. hó I-XII. hó bejelentés 31,2%-a), a fennmaradó 7914 álláshely (26,2%-a) pedig támogatott volt. A évhez viszonyítva csökkent a támogatott állások aránya. A évi munkaerı-kereslet egyharmadát az iparban, 29,7%-át a nem anyagi szolgáltatásban, közel egyhatodát az anyagi szolgáltatásban, egytizedét a mezıgazdaságban és 10,6%-át az építıiparban tevékenykedı munkáltatók hirdették meg. A zárónapi munkalehetıségek átlagos száma 2404 darab volt, míg 2005-ben 1979 darab. Ennek alapján 100 nyilvántartott álláskeresıre 2006-ban átlagosan 10,3 álláslehetıség jutott, ugyanez a mutató 2005-ben 8,3 volt elsı négy hónapja alatt a Bács-Kiskun megyei munkaügyi kirendeltségekhez havonta átlagosan 2 439, az idıszak egészét tekintve összességében állásbejelentés érkezett a megye területérıl, 302-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. 15. oldal

16 A termelı szektorban az ipar (3386 db 34,7%) létszámigénye volt a legtöbb, de jelentıs arányú munkaerıigények érkeztek a nem anyagi szolgáltatás (egyharmada), valamint az anyagi szolgáltatás (13,3%) területérıl is. Az álláshelyek számában továbbra is jól nyomon követhetı a megye domináns agrárjellege: az állásigények egytizedet meghaladó arányban ebbıl az ágazatból érkezett. A feltárt, illetve a kirendeltségeinkhez beérkezett állások fennmaradó része az építıiparban kínált munkalehetıséget. Az elsı négy hónap alatt bejelentett álláshelyek megoszlása nemzetgazdasági áganként, Bács-Kiskun megyében 2006 A bejelentett álláshelyek 23,9%-ához anyagi támogatást is igényeltek a munkáltatók, míg az állások többsége 76,1%-a (pénzügyileg) nem támogatott munkahely volt. 33% 31% 13% 15% 0% 0% 11% 9% 10% 14% 29% % Mezıgazdaság Ipar Építıipar Anyagi szolg. Nem anyagi szolg. Egyéb II.7 Csoportos létszámleépítések A munkáltatók évben Bács-Kiskun megyében 38 alkalommal jelezték csoportos létszámcsökkentési szándékukat az egy évvel korábbi évi 64 esettel szemben. Ezzel összességében 903 fı várható leépítését közölték, mely 34,3%-kal kevesebb volt a 2005-ben bejelentett létszámnál. Az egy bejelentésre jutó létszám 24 fı volt átlagosan (2005-ben 22 fı). Ágazati hovatartozás szerint a leépítések 36,7%-a a feldolgozóipar, 15,7%-a a kereskedelem, jármőjavítás, 15%-a az építıipar, 12,8%-a a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás munkavállalóit érintette. A feldolgozóiparon belül legnagyobb mértékben az élelmiszer, ital gyártása, a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység, valamint a gép, berendezések gyártása ágazatokban került sor csoportos létszámleépítésre (a feldolgozóipari létszámbejelentések 52,6; 24,5; 10,3%-a). A bejelentett létszámleépítések közel egyharmadára finanszírozási gondok miatt, majdnem egynyolcadára felsıbb szintő határozat, 8,4%-ára szervezeti átalakulás végett került sor, az okok többségét (47,1%-át) azonban nem indokolták a munkáltatók. A leépített létszám közel fele 99 fı alatti, 28%-a fı közötti és közel egynegyede 300 vagy annál nagyobb létszám-kategóriába tartozó munkaadó állományából került ki. 16. oldal

17 2007. április végéig 17 Bács-Kiskun megyét érintı létszámleépítésre került sor, mely leépítések összesen 696 fıt érintettek. A bejelentések esetszáma háromtizedével több, mint egy évvel korábban, a létszám majdnem két és félszerese tavaly ilyenkorinak. Mind a bejelentések, mind a leépített létszám többnyire a kecskeméti munkaerı-piaci körzetet érintette, a megyei adatok 35%-a és kétötöde. II.8 Létszámbıvítések Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségeire évben, 10 fıt meghaladó létszámbıvítésre irányuló munkaerıigény 105 alkalommal érkezett. Legnagyobb létszámú létszámbıvítés a húsfeldolgozás ágazatból érkezett, 650 fı húsipari munkás alkalmazására fı közötti létszám bıvítést 7 munkáltató akart megvalósítani, köztük önkormányzatok is szerepeltek, akik idıszakos munkát tudtak biztosítani ban négy újonnan alakult cég adta be 10 fınél nagyobb létszámú munkaerıigényét. A megyére jellemzı, hogy nagyobb létszámfelvételt (15-25 fı) a kereskedelmi szolgáltató multinacionális cégek jelezték. II.9 A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés eredményei, várható tendenciák A I. negyedéves felmérés alapján a várható trend egy év múlva a jelenlegi létszámhoz képest a három hónapra történı elırejelzésnél kisebb mértékő emelkedést jelez. A negyedéves munkaerı-piaci felmérés résztvevıi egy év múlva másfél százalékkal szándékoznak emelni a jelen foglalkoztatási szintjükön, az általuk várható létszám fı lesz. A tíz munkaerı-piaci kistérség közül nyolc létszámbıvítést prognosztizál, kettı csökkenésre számít. (sárga=romló, zöld=javuló pozíció) A legmagasabb létszám emelkedést Kiskırös (öt százalékost), Kiskunfélegyháza (négy százalékost), és Tiszakécske (kettı százalékost) kirendeltségi körzet gazdálkodói jeleztek. Legkevésbé emelkedik a foglalkoztatás bácsalmási, a kiskunhalasi és a kecskeméti vonzás körzet munkáltatóinál, ahol egy év múlva a jelenleginél várhatóan fél, 1,2 és 1,7%-kal dolgoznak többen. A kunszentmiklósi és a bajai munkaerı-piaci térségben ellenben egy év múlva a nyilatkozó szervezetek a jelenleginél 3,2 és másfél százalékkal kevesebb létszámmal mőködnek a jelzések szerint. 17. oldal

18 III. AZ MPA FOGLALKOZTATÁSI ALAPRÉSZ MPA DECENTRALIZÁLT PÉNZÜGYI KERETE Bács-Kiskun megye évre a Munkaerıpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészébıl 1.955,4 millió Ft-ot kapott aktív támogatási eszközök mőködtetésére. A fenti keretbıl 99,1% került kifizetésre. A december 31-ei leltár alapján a decentralizált foglalkoztatási alaprész áthúzódó összege összesen ,3 eft, ebbıl a 2007-es pénzügyi évet ,2 eft a 2008-as évet 3.142,1 eft terheli. Bács-Kiskun megyében az aktív foglalkoztatási eszközök közül évben a legnagyobb ráfordítást a közhasznú foglalkoztatás támogatás kapta. A rendelkezésre álló megyei keret 27%- át. Az új belépık száma 787 fı volt a pénzügyileg érintett létszám fı. Ez az egyetlen olyan támogatási forma, amely a többszörösen hátrányos helyzető egyének foglalkoztatását képes kezelni, jelentıs szerepe van az etnikai kisebbség munkaerıpiacra történı visszajutásában. Ez a támogatási forma, fıleg az önkormányzatok körében terjedt el, de egyre jelentısebb, népszerőbb a kisebbségi önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek körében is. A fenti okok miatt megyénk, viszonylag hosszabb idıtartamra átlagosan 3,6 hónapra állapította meg a támogatásokat. A megállapított támogatási mérték átlagosan 70,3% volt. A kérelmek megközelítıleg egyhatodára 90%-os mértékő támogatást ítéltek meg, fıleg a leghátrányosabb rétegek támogatására, illetve az árvízi munkálatokban résztvevık esetében. Ugyanakkor a jobb feltételekkel rendelkezı önkormányzatok részére az elızıekkel majdnem megegyezı kérelem arányára 50%-os támogatási mérték került megállapításra. Megyénkben a támogatást 8 órás munkaviszony biztosítása esetében engedélyeztük. Az egy fıre jutó fajlagos támogatási összeg ,-Ft/fı/hó. A támogatási formák közül a második legnagyobb ráfordítású eszköz a képzési támogatás volt. A pénzügyileg érintett létszám fı. Az elmúlt évhez képest jelentısen növekedett a keresetpótló juttatás támogatásban részesültek száma. A képzési támogatásra fordított összeg 48,2%-át fizettük ki keresetpótló juttatás támogatásra. A harmadik legnépszerőbb és keresett támogatási forma a pályakezdık munkatapasztalat szerzés támogatása. A támogatásba 594 fı új fı került bevonásra. Az elızı évrıl áthúzódó létszámmal együtt a pénzügyileg érintett létszám fı volt. A támogatás átlagos mértéke 63,6%, idıtartama 11,7 hónap. A beadott kérelmek valamivel több, mint egytizedére adtunk csak 18. oldal

19 maximális támogatási mértéket, ugyanakkor a kérelmek több mint felére 50%-os mértékő támogatás került engedélyezésre. Csak nagyon indokolt esetben járultunk hozzá az egészségügyi hozzájárulás valamint a járulékok átvállalására, ami a kérelmek 1,2%-ánál fordult elı. A támogatási forma jelentısen hozzájárul a pályakezdı fiatalok munkakezdéséhez, tapasztalatszerzés után az alkalmazó munkaadónál maradáshoz, vagy a már megszerzett tapasztalatok alapján, a munkaerıpiacon való nagyobb esélyő boldoguláshoz. Mivel a támogatás idıtartama a leghosszabb megyénkben (többi eszközhöz viszonyítva) ezért került ráfordítás alapján a harmadik helyre. Az MPA foglalkoztatási alaprészén rendelkezésre álló évi decentralizált pénzügyi keret felhasználása és a évi keretfelosztás Területi dimenzió: Bács-Kiskun megye Aktív eszköz Támogatással érintett létszám * (fı) év évi Tényleges kifizetés (millió Ft) Induló pénzügyi keret felosztása (millió Ft) Eddigi évközi kiegészítés (millió Ft) Foglalkoztatást bıvítı bértámogatás ,4 64,5 Foglalkoztatás bıvítését szolg. tám. 324,1 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átváll. 7 0,6 0 Foglalkoztatást elısegítı képzés támogatása ,9 443,9 Rehabilitációs foglalkozt. bıvítı támogatás 43 15,4 0 Közhasznú munkavégzés támogatása ,8 483,9 43,9 PK munkatapasztalat szerzés támogatása ,7 195,9 PK foglalkoztatásának támogatása 34 4,7 1,8 Helyközi utazás támogatása 96 5,9 12,2 Csoportos személyszállítás támogatása 161 4,5 7,2 Lakhatási hozzájárulás támogatása 2 0,3 0,5 Munkaerı-toborzás támogatása, eset 0,9 0 Részmunkaidıs foglalkoztatás támogatása 90 31,8 3,9 Vállalkozóvá válás támogatása ,9 3,5 Vállalkozóvá válás elısegítése 46,9 Munkaerıpiaci progr., rétegprogr. és egyéb kifiz ,8 141,8 Munkahelymegırzés támogatás ,1 33,1 MPA dec. FA összesen: ,7 1763,2 Munkaerı-piaci és foglalk. információ nyújtás 16,7 Egyéb (közmunka kiegészítés) 81,7 Mindösszesen ,7 1779,9 125,6 * Pénzügyileg érintett létszám 1905,5 19. oldal

20 E kérdéskörnél mindenképpen szólni kell a foglalkoztatás bıvítı támogatásról, ami igaz, hogy ráfordítás alapján csak a negyedik helyen áll, de belépı létszám (787 fı), és pénzügyileg érintett (1 387 fı) létszám tekintetében megelızi a pályakezdık munkatapasztalat szerzés támogatását. A munkaadók körében az egyik nagyon kedvelt támogatási forma annak ellenére, hogy a támogatás átlagos idıtartama 6,3 hónap és a támogatás átlagos mértéke is csak 68,4%-ra állt be a megyei átlagot tekintve. A támogatások 7,6%-ára adtunk átlagtól magasabb és 7,2%-ára pedig átlagtól kisebb mértékő támogatást. A nagyobb mértékő támogatás nyújtását a hátrányos helyzető, vagy már 1 éven túli, illetve 45 év feletti munkanélküliek foglalkoztatásához engedélyeztük ben a dél-alföldi régió számára az MPA foglalkoztatási alaprészébıl rendelkezésre álló decentralizált keret millió forint, melynek közel 1/3-a (, indulásként 1 779,9 millió forint) Bács-Kiskun megye foglalkoztatási céljait hivatott elısegíteni. A régiós szinten rendelkezésre álló millió forintos keret (fel nem osztott része) 250 millió Ft-tal csökkentésre került a Regionális Munkaügyi Tanács által elfogadottak szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunkatanács Hivatalával együttmőködésben magvalósítandó közmunkaprogram forráskoordinációra felajánlott összeggel. A régiót érintı speciális közmunkaprogram sikerrel zárult, amelyre rendelkezésre álló pénzügyi keret (490 millió Ft) MPA decentralizált Foglalkoztatási alaprészt érintı részébıl (250 millió Ft) a Bács-Kiskun megyei pályázók által elnyert forrás összege: 81,7 millió Ft. Az összes támogatás 160,1 millió Ft, amely kiegészül 8,0 millió Ft képzési kerettel, ezáltal a Bács-Kiskun megyei pályázók részesedése összesen 168,1 millió Ft. A Dél-alföldi Régióban a évi MPA decentralizált Foglalkoztatási alaprész pénzügyi keretének kialakításakor a Regionális Munkaügyi Tanáccsal egyetértésben regionális tartalékkeret került kialakításra, melynek célja és funkciója a központi munkahelyteremtés támogatások forráshiánya esetén történı kiegészítés lehetısége, valamint a Régiót érintı váratlan munkaerı-piaci folyamatokat erısen befolyásoló események (pl. ár- belvíz helyzet) kezelése. Ezen tartalék keretbıl 100 millió Ft került felosztásra, melybıl 43,9 millió Ft-ot a Bács- Kiskun megyei kirendeltségek rendelkezésére bocsátottunk, kifejezetten a közhasznú foglalkoztatás támogatásának elısegítésére. MEGYEI MUNKAERİPIACI PROGRAMOK: Bács-Kiskun megyében évben egy munkaerıpiaci programot indítottunk, amely adott évben le is zárult, valamint négy áthúzódó programunkat fejeztük be. Ezen felül kettı áthúzódó programot mőködtetünk még 2007-es évben is, áthúzódó kötelezettségként. 20. oldal

21 Befejezett programok és eredményei: - Parkgondozó munkaerıpiaci program. Jánoshalma térségben 20 fı bevonásával indított programot 19 fı eredményesen befejezte. A környezetvédı parkgondozó képesítésnek, valamint kellı gyakorlatnak köszönhetıen 6 fı továbbfoglalkoztatása valósult meg. - Élı igények munkaerıpiaci program. Bácsalmás térségben 20 fı bevonásával indított programot 18 fı fejezte be eredményen. A park és kertépítı szakképesítést követıen szerzett gyakorlatnak köszönhetıen 6 fı továbbfoglalkoztatását eredményezte a program. - Virágzó Mélykútért munkaerıpiaci program. Mélykút térségben 20 fı bevonásával indított programot a 20 fı eredményesen befejezte. A környezetvédı parkgondozó képesítést követıen szerzett munkatapasztalat szerzésnek köszönhetıen az elızı kettı programhoz hasonlóan a 3 éves program befejezését követıen 6 fı továbbfoglalkoztatást vállalta a foglalkoztató. - Mindennapi környezetünkért címő munkaerıpiaci program. Megyét érintıen 50 fı bevonásával mőködtetett program során betanított intézményi karbantartó képzést követıen 12 hónapos foglalkoztatással a hátrányos helyzető települések óvodai, iskolai és egyéb közintézményeinek karbantartása, felújítása valósult meg. A programot a belépık közül mindenki eredményesen befejezte, 11 fı továbbfoglalkoztatását vállalták a foglalkoztatók évben indított és befejezett program - Közösen a parlagfő ellen munkaerıpiaci program. A bevont 100 fı közül mindenki eredményesen vett részt a programban. Megye területén 2100 ha terület parlagfő mentesítése valósult meg évre áthúzódó programok - Korszerő diplomával az Európai Unióban címő program. A program célja: Bács- Kiskun megyében regisztrált pályakezdı munkanélküliek tartós foglalkoztatása, valamint a foglalkoztatás során a programban résztvevı foglalkoztatók gazdasági infrastrukturális fejlıdése a pályázatkezelésben jártas szakember foglalkoztatásával. A program jelenleg 9 fı részvételével mőködik, amely sajnos a program tervtıl messze elmarad. Ok talán a foglalkoztatói oldal részérıl megtapasztalt érdektelenség, amely a program befejezését követıen elıírt 6 hónapos tovább-foglalkoztatással magyarázható. 21. oldal

22 - A III. Mentori munkaerıpiaci program idıszakában 10 civil szervezet közremőködésével, mint támogatott foglalkoztató 24 fı mentor foglalkoztatásával 7200 ügyfél programba bevonását, ezen belül 2160 fı tartós elhelyezését esetlegesen képzésbe vonását tőzte ki célul. A évi feldolgozás alapján 1982 fı hátrányos helyzetben lévı álláskeresı már sikeresen visszajutott a munka világába. A program keretén belül a mentorok feladata, hogy a munkaerıpiacon hátrányos helyzetben lévı a munkaügyi központ látókörén kívül esı - álláskeresıket tanácsadással, információnyújtással, szociális gondozással, személyes kíséréssel, az esetleges problémákat megoldva sikeresen visszajutassák a munkaerıpiacra, a továbbiakban 1-3 hónapos utógondozással, 3 hónapon túli nyomon követéssel. A munkaerıpiac kínálta lehetıség mellett a munkaügyi központ számos szolgáltatási elemén túl mára világossá vált, hogy a civilek egyre nagyobb szerepvállalása szükségessé válik a társadalmi feladatok megoldásában. REGIONÁLIS MUNKAERİPIACI ACI PROGRAMOK: A fentieken túl a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ két teljes dél-alföldi régiót felölelı munkaerı-piaci program indítása mellett döntött: Parlagfő Parlagfő-mentes régióért Egyik legjelentısebb programunkkal a munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető, szakképzetlen álláskeresıket kívánjuk megcélozni, közhasznú munkalehetıséget teremtve számukra, így együttesen valósulhat meg a hátrányos helyzető térségek munkanélküliségének mérséklése, és az egészségesebb, élhetıbb környezet kialakítása. Munkaerı-piaci szolgáltatások nyújtása A régió teljes területét lefedı programunkkal fı célunk a kirendeltségeinken biztosított információnyújtás és a személyre szabott álláskeresési szolgáltatások biztosítása ügyfeleink munkaerı-piaci helyzetének javítása érdekében. A program tervezett idıtartama: augusztus július. IV. KÖZPONTI MUNKAERİPIACI I PROGRAMOK Válsághelyzetek kezelésére irányuló központi program (79/2005. (XII.15)) Az FMM által meghirdetett munkaerı-piaci válsághelyzetek kezelésének és foglalkoztatási szerkezetváltás elısegítésének támogatására hirdetett központi programra Bács-Kiskun megyében támogatási kérelem évben nem érkezett. 22. oldal

23 Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkaerıpiaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elısegítésének évi támogatására központi programot hirdetett (összesen 700 millió forint összegben). E program célja: a csoportos (legalább 50 fıs) létszámleépítések megelızése, a meglévı munkahelyek megtartásának elısegítése, valamint a munkáltatók likviditási problémáinak enyhítése, gazdasági szerkezetváltásának, foglalkoztatási struktúraváltásának segítése. E forrás elnyerésére a regionális munkaügyi központok szeptember 30-ig nyújthatják be támogatási kérelmüket. Országos közmunkaprogram A közmunkaprogramok a munkaerı-piaci szempontból leghátrányosabb településeket és térségeket, valamint társadalmi csoportokat részesítik elınyben, azokban többségében halmozottan hátrányos helyzető munkanélküliek és álláskeresık vettek részt. A évi közmunkaprogramokban összesen 791 fı közmunkás támogatására nyert támogatást 45 Bács-Kiskun megyei települési önkormányzat. A közmunkaprogram keretében az önkormányzatok az általuk ellátott közfeladatok ellátásának elısegítésére pályázhattak, így az önkormányzat tulajdonában lévı kül- és belterületi csapadékvíz, és belvízelvezetı csatornahálózat kialakítására, helyreállítása, karbantartására is. A pályázók mintegy 85%-a pályázatában vállalt is ilyen jellegő tevékenységet. A Bács-Kiskun Megyében a munkaügyi kirendeltségek év folyamán összesen 1623 fıt közvetítettek ki közmunkára. Az önkormányzati programok befejezıdtek, lezárásuk megtörtént. A KEFAG ZRT., a GEMENC ZRT., valamint az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közmunka programja lezárásra került, a program beszámolójához szükséges igazolásokat a munkaügyi központ kiállította, és megküldte az érintetteknek ben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal együttmőködésben pályázatot hirdetett a A hátrányos helyzető, tartós álláskeresı lakosság foglalkoztatását, megélhetését, életkörülményeinek javítását, a hátrányos helyzető települések és kistérségek felzárkóztatását szolgáló foglalkoztatási programokkal 2007/5. c számú közmunkaprogramjára. A képzéssel támogatott közmunkaprogram megvalósításához a tárca és a régió 490 millió Ft együttes forrása nyújt fedezetet. A pályázat célja: A hátrányos helyzető, a regionális munkaügyi központnál nyilvántartott tartósan állást keresık számára átmeneti munkalehetıség megteremtése közmunkaprogram segítségével. A program olyan feladatok megvalósítását szolgálja, amelyek összhangban vannak a Kormány által kiemelt célokkal, a cigányság életkörülményeinek és társadalmi 23. oldal

24 helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedésekkel, a kistérségek fejlesztési elképzeléseivel, a települések szükségleteivel. Kistérségenként egy pályázatot nyújthatott be a jogi személyiséggel rendelkezı kistérségi önkormányzati társulás, vagy a társulás által felhatalmazott tag-települési önkormányzat (gesztor). A közmunkaprogram kezdetének legkorábbi idıpontja május 2, végsı határideje nem lehet november 30-nál késıbbi. A pályázat benyújtásának határideje: április 16. volt. A 2007/5/C pályázati felhívás alapján Bács-Kiskun megyébıl a következı hat pályázó közmunkaprogramja részesült támogatásban: 1. Kunszentmiklósi Építıipari és Szolgáltató Kht. 2. Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás 3. Kalocsa Kistérség Többcélú Társulás 4. Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás 5. Szank Község Önkormányzata 6. Kiskırösi Kistérségi Többcélú Társulás A pályázat eredménye a szociális és munkaügyi miniszter döntése alapján április 27-én közzétételre került. A közmunkapályázatok alapján 52 Bács-Kiskun megyei településen 87 fı OKJ-s bizonyítványt adó szakmai képzése és 410 fı közmunkás 4 hónap idıtartamú foglalkoztatása válik lehetıvé május hónaptól. Roma foglalkoztatás-szervezı szervezı menedzseri program A gyakorlati képzés megvalósulása még OFA program keretében június és május között zajlott. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ által kiválasztott menedzser október 1-én belépett a programba. Elıször a központi szervezeti egységek munkáját ismerhette meg: a jogszabályokat, szabályzatokat, melyek a munkavégzéshez elengedhetetlenek. Ezt követıen minden osztályon eltöltött néhány napot, megismerkedett a munkatervekkel, munkafázisokkal, és az egyes támogatási eszközeink, programjaink folyamatával, majd a Bajai Kirendeltségen kirendeltségi munka folyamatának egyes fázisait végigjárta januártól a Bajai Kirendeltségen dolgozott gyakornokként, a program végéig. A menedzser tényleges foglalkoztatása június 1-jén kezdıdött Mtv alapján december 31-ig. Ebben az idıszakban a Bajai Kirendeltségen ügyintézıként állt alkalmazásban, kiemelten foglalkozott a roma ügyfelekkel (állásajánlat, képzésbe vonás, tájékoztatás, felmérések készítése cigány kisebbségi önkormányzatok körében), az álláskeresési klubban tanácsadást végzett. 24. oldal