Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A FOGLALKOZTATÁSI SZERVEZET TERÜLETI ÁTSZERVEZÉSE...3 Szervezeti felépítés:...5 A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ illetékességi területe:...6 II. BÁCS-KISKUN MEGYE MUNKAERİPIACI HELYZETE...7 II.1 Foglalkoztatottság, átlagkeresetek...7 II.2 Az álláskeresık számának alakulása, áramlási adatok...8 II.3 A nyilvántartott álláskeresık területenkénti megoszlása...9 II.4 Az álláskeresık arányának változása...10 II.5 Az álláskeresık összetétele...11 II.6 Álláslehetıségek...15 II.7 Csoportos létszámleépítések...16 II.8 Létszámbıvítések...17 II.9 A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés eredményei, várható tendenciák...17 III. AZ MPA FOGLALKOZTATÁSI ALAPRÉSZ DECENTRALIZÁLT PÉNZÜGYI KERETE MEGYEI MUNKAERİPIACI PROGRAMOK: Befejezett programok és eredményei: évben indított és befejezett program évre áthúzódó programok...21 REGIONÁLIS MUNKAERİPIACI PROGRAMOK: Parlagfő-mentes régióért...22 Munkaerı-piaci szolgáltatások nyújtása...22 IV. KÖZPONTI MUNKAERİPIACI PROGRAMOK Válsághelyzetek kezelésére irányuló központi program (79/2005. (XII.15))...22 Országos közmunkaprogram...23 Roma foglalkoztatás-szervezı menedzseri program év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elısegítése...25 Non-profit szektorbeli munkavállalás elısegítését szolgáló országos program...25 Távmunkaprogram...25 Diplomás pályakezdık ösztöndíjas foglalkoztatása...26 Mobilitás elısegítését támogató központi munkaerı-piaci program...26 V. A MUNKAERİPIACI ALAP REHABILITÁCIÓS ALAPRÉSZ DEC. PÉNZÜGYI KERETE VI. TÁJÉKOZTATÁS A HEFOP 1.1. PROGRAMJÁRÓL VII. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM (TÁMOP) VIII. EGYÉB KIEGÉSZÍTİ FORRÁSOK, LEHETİSÉGEK VIII.1 Központi munkahelyteremtı pályázatok...29 VIII.2 S T A R T programok...30 VIII.3 Lépj egyet elıre program...31 IX. MELLÉKLETEK oldal

3 I. A FOGLALKOZTATÁSI SZERVEZE RVEZET TERÜLETI ÁTSZERVEZÉSE Elızmények: Az államháztartás hatékony mőködését elısegítı szervezeti átalakításról és az azokat meghatározó intézkedésekrıl szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat január 01-i határidıvel elıírta, hogy ki kell alakítani a fıvárosi és megyei munkaügyi központok regionális szintjeit. A rendelkezés értelmében a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központot Békéscsabán, a Békés Megyei Munkaügyi Központ alapjain kell kialakítani. Kiss Péter Szociális és Munkaügyi Miniszter a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kialakításához kapcsolódó szervezési feladatok elvégzésére Dr. Nagy Ágnes átszervezéssel megbízott koordinátort, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatóját jelölte ki. A regionális átalakítás során szem elıtt tartottuk a fokozatosság, a folyamatosság, a humánum, a megújulás, a szubszidiaritás és a partnerség elveit, így alapvetı célunk volt, hogy a regionális munkaerı-piaci szervezetet átgondolt, a lehetıségeket és a körülményeket figyelembe vevı döntésekkel, a szakmai szempontok maximális szem elıtt tartásával, fokozatosan, pontos idıbeni ütemezéssel alakítsuk ki. Kiemelt jelentıségő volt a szervezet zökkenımentes mőködésének fenntartása, tekintettel arra, hogy a szolgáltatások elérhetıségének folyamatosan biztosítása fıként e területen elengedhetetlen. A régiós szervezeti átalakítás egyúttal a szervezet egészének fejlesztését és tevékenységének megújítását, egységesítését is megvalósítja. Célunk a kirendeltségek pénzügyi, elszámolási és adminisztrációs terheinek csökkentése, amely lehetıvé teszi a szolgáltatási tevékenységük erısítését. A költségcsökkentési szempontok szem elıtt tartásával megvalósuló humánerıforrás gazdálkodásra törekedtünk, mely alapértéknek tekinti a kiemelkedı szaktudással rendelkezı szakemberek megtartását. A szubszidiaritás és decentralizálás elvének érvényesülésével célunk, hogy a döntések ott szülessenek, ahol a döntéshez szükséges információk leginkább rendelkezésre állnak. Kiemelten fontos továbbá, hogy az ügyintézés az ügyfelekhez minél közelebb történjen, valamint kiemelt figyelmet fordítunk a kirendeltségek kistérségben betöltött súlyának és tekintélyének megtartására, erısítésére, ahogy a foglalkoztatás bıvítésében érdekelt szervezetekkel való partneri viszony fenntartására és bıvítésére is, valamennyi területi dimenzióban. 3. oldal

4 A regionális átalakítás folyamata 1. Feltérképezésre került a munkaügyi központok és kirendeltségeik szervezeti struktúrája, teljes szakmai és gazdálkodási tevékenysége, illetve kialakításra került a regionális munkaügyi központ új szervezeti struktúrája. 2. Kidolgozott mutatószámok alapján meghatározásra kerültek a kirendeltségek és a szakmai osztályok feladatterhelése és az engedélyezett létszámok ezek alapján kerülnek felosztásra. 3. Azonosításra kerültek a szervezeti szintek és egységek feladatai, munkamegosztása, valamint azok hozzárendelésre kerültek az új szervezeti struktúrához. Elkészült a feladatok átadását-átvételét és annak idıbeli ütemezését szabályozó intézkedési utasítás. 4. Feltérképezésre kerültek a munkaügyi területen lefedetlen kistérségek. Tekintettel arra, hogy a Sarkadi KSH kistérség, illetve Bács-Kiskun megyében a Jánoshalmai kistérség az a két térség régiónkban, ami ezidıben nem rendelkezik munkaügyi kirendeltséggel, ezért e két kirendeltség kialakítására vonatkozó javaslatainkat továbbítottuk a minisztérium felé. 5. A munkaügyi központok munkatársainak HR felmérését követıen, megtörtént a személyi állomány területi és szakmai újraelosztása. 6. Meghatározásra kerültek az egyes szervezeti egységek állományának szükséges szakmai összetétele. 7. Kijelölésre kerültek a regionális szervezeti egységek átalakításáért felelıs vezetık. 8. Felmérésre kerültek a szervezet rendelkezésére álló tárgyi eszközök és technikai erıforrások. 9. A meghatározott elveknek megfelelıen a munkaügyi központok szervezeti egységei folyamatosan szakmai egyeztetést és konzultációt folytattak a mőködıképesség fenntartása és a gördülékeny átállás érdekében. A fentiek eredményeként az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006.(XII.23.) Kormány rendelet értelmében január 1-tıl békéscsabai székhellyel megalakult a Délalföldi Regionális Munkaügyi Központ, amely a Bács-Kiskun, a Csongrád és a Békés Megyei Munkaügyi Központok általános jogutódja. 4. oldal

5 Szervezeti felépítés: Fıigazgató Ellenırzési osztály Általános fıigazgató helyettes Szakmai fıigazgató helyettes Gazdasági fıigazgató helyettes Szakmai osztályok 25 kirendeltség (ebbıl 3 kirendeltség és szolgáltató központ ) Pénzügyi osztályok A három szolgáltatási többletfeladatot ellátó kirendeltség és szolgáltató központ 1 élén az igazgató áll az alábbiak szerint: Kecskeméti Kirendeltség és Szolgáltató Központ mőködési területe szolgáltatások tekintetében a Bajai, a Bácsalmási, a Kalocsai, a Kecskeméti, a Kiskırösi, a Kiskunfélegyházi, a Kiskunhalasi, a Kiskunmajsai, a Kunszentmiklósi, valamint a Tiszakécskei Kirendeltség Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ mőködési területe szolgáltatások tekintetében a Békéscsabai, a Békési, a Gyulai, az Orosházi, a Szarvasi, a Szeghalmi, a Gyomaendrıdi és a Mezıkovácsházi Kirendeltség Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ mőködési területe szolgáltatások tekintetében a Csongrádi, a Húdmezıvásárhelyi, a Kisteleki, a Makói, a Mórahalmi, a Szegedi és a Szentesi Kirendeltség A szolgáltató Központok a korábbi megyei munkaügyi központok alapjain kerültek kialakításra. Az új szervezeti struktúra alapján a foglalkoztatási célú decentralizált források elosztása regionális szintre, illetve szinten történik, a tervezés és keretgazdálkodás meghatározó szintje így 2007-tıl a korábbi megyék helyett a régió. Ezzel együtt a régióban mőködı kirendeltségeken az ügyfélfogadás változatlanul, a megszokott helyen történik. 1 Jogforrás: 13/2007 (III.28.) SZMM rendelet a regionális munkaügyi központok illetékességérıl 5. oldal

6 A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ illetékességi területe: A szervezeti átalakítást követıen is szolgáltatásaink folyamatos fejlesztése, korszerősítése a célunk. Törekszünk az Európai Unióban alkalmazott módszerek adaptálására. Céljaink között szerepel, hogy a rendelkezésünkre álló eszközeinkkel, szolgáltatásainkkal, támogatásainkkal hozzájáruljunk a foglalkoztatás további növeléséhez. 6. oldal

7 II. II. BÁCS ÁCS-KISKUN MEGYE MUNKAERİPIACI HELYZETE II.1 Foglalkoztatott atottság ság,, átlagkeresetek A KSH lakossági felmérése szerint évben, megyei szinten 216,6 ezren voltak jelen a munkaerıpiacon; számuk az egy évvel korábbinál 0,7 ezerrel alacsonyabb. A foglalkoztatottak száma 2,6 ezerrel csökkent, a munkanélkülieké ellenben 1,9 ezer fıvel emelkedett. Az aktivitási arány (52,8%) az elızı év hasonló idıszakához viszonyítva közel 0,3 százalékponttal mérséklıdött, de az ország megyéi közül Bács-Kiskun megyeinél nyolc megyében mértek magasabb aktivitási szintet. A foglalkoztatási ráta (47,8%) 0,7 százalékpontot gyengült egy év alatt, a munkanélküliségi ráta pedig 0,9 százalékponttal emelkedett Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként, 2006 év Ft megye országos Népességszám és foglalkoztatási adatok Megnevezés Bács- Kiskun megye Országosan Bács- Kiskun megye Országosan Bács- Kiskun megye Országosan elızı év %-ában Népesség száma, 1000 fı ,6 99, Gazdasági aktivitás 3 Foglalkoztatottak, 1000 fı 198,8 3901,5 196,2 3930,1 98,7 100,7 Munkanélküliek, 1000 fı 18,5 303,9 20,4 316,8 110,3 104,2 Gazd. aktívak, 1000 fı 217,3 4205,4 216,6 4246,9 99,7 101,0 Gazd. inaktívak 1000 fı 192,2 3517,1 193,7 3474,9 100,8 98, Alkalmazásban állók, 1000 fı 4 113,2 2786,5 115,5 2789,7 102,0 100,1 0 mg. erdıgazd. ipar építıipar keresk. javítás közigazgatás oktatás eü, szoc.ellátás Gazdasági aktivitás mutatói Aktivitási arány, % 53,1 54,5 52,8 55,0 Foglalkoztatási arány, % 48,5 50,5 47,8 50,9 Munkanélküliségi ráta, % 8,5 7,2 9,4 7,5 Bács-Kiskun megyében 5, 2006-ban a megfigyelt megyei székhelyő szervezeteknél valamelyest bıvült a foglalkoztatottság, a 115 ezres alkalmazotti létszám kettı százalékkal magasabb a évinél. (Ezzel szemben országosan csak az elızı évi létszám szinten tartásáról beszélhetünk.) A növekedés a versenyszférában következett be, itt mintegy 4 százalékkal többen dogoztak, míg a költségvetési szervek alkalmazottainak száma egy százalékkal elmaradt a korábbitól. A gazdasági ágak közül az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatást, valamint az építıipart és január 1-jén 3 A KSH munkaerı-felmérése alapján. Éves adatok. 4 A 4 fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 5 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006/4 7. oldal

8 emelhetjük ki, az elıbbiben 16, az utóbbiban pedig 14 százalékkal több dolgozónak biztosítottak megélhetést. A teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 135 ezer forint volt, mintegy 7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A tendencia országosan is hasonló, mértéke azonban meghaladta a 8 százalékot, melynek következtében a megyei és az országos átlagkeresetek közötti bérolló további egy százalékponttal szélesedett; 2006-ban összességében már 21 százalék volt a lemaradás. Bács-Kiskunban legnagyobb mértékő növekedés a versenyszférában fizikai munkát végzık körében érzékelhetı, az ı havi keresetük közel 9 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a költségvetési szerveknél szellemi munkaköröket betöltık átlaga nem érte el az 5 százalékot. A piac törvényei szerint mőködı munkáltatóknál egyébként mindkét állománycsoportban magasabb a dinamika, mint a költségvetési szerveknél. Az átlagkeresetek valamelyest közeledtek tehát egymáshoz, az elmúlt év átlaga alapján mind a fizikaiak, mind pedig a szellemiek esetében nem egészen 6 százalék volt a költségvetési szervek elınye. ÁFSZ nyilvántartási adatok II.2 Az állásk á lláskeresık számának alakulása, áramlási adatok A nyilvántartott álláskeresık száma a megyében év végén fı volt, 3,3%-kal magasabb, mint az elızı év végén és 4,8%-kal több mint végén. Az ország megyéi között Bács-Kiskunban volt a harmadik legkisebb mértékő az egy év alatti emelkedés mértéke év végén. A megyében, 2006-ban az átlagos havi (hó végi) nyilvántartott álláskeresık létszáma fı volt a évi átlagos havi fıvel szemben. Ez 2,4%-os mérséklıdés az egy évvel ezelıtti állapothoz képest. A nem pályakezdık átlagos száma fıt tett ki, ez 2,3%-os csökkenést mutatott a év átlagához viszonyítva évben az elızı évinél lényegesen kisebb fluktuációs mozgás kísérte a nyilvántartott álláskeresık állományát: a rendszerbe belépık létszáma (34537 fı), fıvel (24,9%-kal) alatta maradt a évi belépéseknek, a kilépıké (33770 fı) fıvel, 26,0%-kal kevesebb volt a megelızı évben kiesıkénél. A belépık körében a nem pályakezdık száma (29561 fı) egy év alatt 25,4%-kal, a pályakezdıké (4976 fı) pedig 21,8%-kal csökkent. A nem pályakezdık kilépései (26684 fı) egy év alatt 27,5%-kal, a pályakezdıké (5086 fı) 16,2%-kal esett vissza. Az új belépık összességében 24,5%-kal, a visszalépık (akik már voltak valaha regisztrált álláskeresı státusban) egynegyedével voltak kevesebben, mint 2005-ben. A nyilvántartási rendszerbe 2006-ban bekerülık 16,8%-a volt új belépı és 83,2%-a visszalépı (a visszalépık aránya 0,1 százalékpontot mérséklıdött a tavalyi adatokhoz képest). 8. oldal

9 [fı] A belépı létszám alakulása január február március április május június július augusztus szeptember október november december elsı négy hónapjában forgalmi adataink az elmúlt év hasonló idıszakához képest eltérı irányban változtak ben ezidáig összességében álláskeresı kérte nyilvántartásba vételét, 902 fıvel többen, mint egy évvel korábban. A belépık 12,6%- a most kérte elsı alkalommal nyilvántartásba vételét munkaügyi kirendeltségeink valamelyikén (elıször belépık), míg 87,4%-uk már ezt megelızıen is volt rövidebb-hosszabb ideig álláskeresı (ismételten belépı). A nyilvántartásainkból kilépık száma ez idıszak alatt fı volt, 1521 fıvel kevesebb, mint azonos idıszakában. A tavalyinál nagyobb számú belépı- és kisebb kilépı ügyfelet regisztráltunk, mely az év eleji magasabb indulólétszámmal együtt a korábbi évinél áprilisban ugyan magasabb álláskeresı létszámot eredményezett, de a múlt hónapinál már 1262 fıvel kevesebben szerepeltek a nyilvántartásban áprilisában megyei szinten álláskeresıt regisztráltunk, az elmúlt év áprilisának fıs záró létszámával szemben. Ha a nyilvántartásainkban szereplı munkanélküliek és álláskeresık számáról beszélünk, feltétlenül említést kell tennünk az alkalmi munkavállalásról, illetve az alkalmi munkavállalói könyv által nyújtott lehetıségekrıl, alkalmi munkavállalói könyv birtokában ugyanis nyilvántartott álláskeresık is foglalkoztathatók. Ezzel a lehetıséggel az elmúlt évben több, mint harmincezren éltek Bács-Kiskun megyében, közel kétszer annyian mint egy évvel korábban. A könyvek 8,5%-át álláskeresési ellátásban részesülı ügyfél váltotta ki, 11%-át rendszeres szociális segélyben részesülık igényelték elsı négy hónapjában új alkalmi munkavállalói könyvet adtak ki kollégáink megyénkben. II.3 A nyilvántartott álláskeresık területenkénti megoszlása év átlaga alapján a megye hét kirendeltségi körzetében csökkent az álláskeresık száma azonos idıszakához képest, melynek mértéke 3,0-9,7% közötti volt. Három munkaerıpiaci körzetben pedig növekedés tapasztalható, mértéke 1,5-3,5% közötti. 6 Jogszabályi változás következtében augusztus 01. óta már nem szükséges minden év elején új könyvet kiváltani, az ettıl az idıponttól kiváltott könyvek ugyanis mindaddig akár éveken keresztül is alkalmazhatók, amíg a ledolgozott napok bejegyzésére rendelkezésre álló rovatok be nem telnek. 9. oldal

10 2006. évben a megye egyes munkaerıpiaci körzetei között az elızı évnél nagyobb eltérések voltak megfigyelhetık a munkanélküliség mértékében: a legjobb és a legrosszabb térség közötti különbség 12,8%-pontnyi volt, míg 2005-ben 11,8%-pontos. Kirendeltségeinkhez tartozó foglalkoztatási körzetek mérete (kapcsolódó települések száma, azok gazdaságilag aktív népessége), munkaerı-piaci pozíciója igen eltérı, így az általuk nyilvántartott álláskeresık száma is áprilisában megyénkben legtöbb álláskeresıt a kecskeméti körzetben tartottunk nyilván, a Bács-Kiskun megyében regisztrált álláskeresık 23,4%-át. E körzetben 15,2%-kal nıtt az álláskeresık száma az elmúlt év (áprilisa) óta, viszont a tiszakécskei térségi legnagyobb mértékő létszám növekedés mellett kisebb-nagyobb mértékő emelkedés valamennyi körzetnél nyomon követhetı. [fı] A nyilvántartott álláskeresık áprilisi létszáma Kiskunfháza Kiskırös Kalocsa Baja Kecskemét Kiskunmajsa Bácsalmás Kiskunhalas Tiszakécske Kunszentmik. II.4 Az álláskeresık arányának változása A nyilvántartott álláskeresık az elızı év január 1-i gazdaságilag aktív népesség százalékához mért aránya [továbbiakban: álláskeresık aránya] 2006-ban átlagosan 10,2% volt, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, a év átlagánál. A évi megyei átlag 0,5%-ponttal volt kedvezıbb a Dél-alföld átlagánál (10,7%), ezen belül megyénk Csongrád (8,8%) és Békés megye (13,5%) között helyezkedett el. A nyilvántartott álláskeresık átlagos aránya alapján a legkedvezıbb helyzetőnek a kiskunfélegyházi körzet mutatkozott (6,7%), a második helyen Tiszakécske körzete (7,2%) és A nyilvántartott álláskeresık arányának alakulása, év harmadik helyen Kecskemét térsége (7,5%) szerepelt. Legkedvezıtlenebb Megyei átlag = 10,2% foglalkoztatási helyzet a bácsalmási (19,5%), a kalocsai (13,8%) és a 12 kunszentmiklósi térségben (13,5%) 9 tükrözıdött évhez viszonyítva 6 javuló helyzetőnek ítélhetı 3 Kiskunhalas, Tiszakécske, 0 Kiskunmajsa, Kunszentmiklós és Kecskemét, lényegében stagnálónak Kiskunfélegyháza és % Kecskemét Baja Kalocsa Kiskırös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Bácsalmás Kiskunmajsa Kunszentmiklós Tiszakécske 10. oldal

11 Kiskırös munkaerıpiaci körzete. A többi körzetben a nyilvántartott álláskeresık aránya mérsékelten romlott a bázisidıszakhoz képest. Az álláskeresık aránya áprilisban a megyében 11,6% volt, 1,6 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Országos viszonylatban 9 megye adatai alacsonyabbak ezidıben a Bács-Kiskun megyei mutató értékénél. Az álláskeresık aránya áprilisban megyénk kirendeltségein becsült gazdaságilag aktív népességadatok figyelembevételével 8,0% és 22,3% között változott. Megyei átlagnál alacsonyabb értéket a megyeszékhelyen, Kiskırösön, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Tiszakécskén mértünk, átlag fölöttit pedig Baján, Kalocsán, Bácsalmáson, Kiskunmajsán és Kunszentmiklóson. II.5 Az álláskeresık összetétele Állománycsoportok Az álláskeresık állománycsoportonkénti átlagos összetételében 2006 évben Bács-Kiskun megyében, a két fı állománycsoport részesedését figyelembe véve 0,6%-pontos eltolódás tapasztalható a szellemi (17,3%) foglalkozásúak ezen belül az ügyintézık javára. A fizikaiak 82,7%-os arányán belül pedig a szakmunkások (37,3%) és a segédmunkások (22,3%) részaránya nıtt kissé (0,1 és 0,4%-ponttal). Bács-Kiskun megyében áprilisában a nyilvántartott álláskeresık 83,7%-a fizikai állománycsoportba tartozott, 16,3%-a pedig szellemi foglalkozású munkaerı volt. Az álláskeresık legnagyobb arányban (38%) szakmunkás állásban kívántak elhelyezkedni. A segédmunkások aránya 22,5%, míg betanított munkát az álláskeresık 23,2%-a keresett. A fizikai állománycsoporton belül a szakmunkások aránya (0,3 százalékponttal) emelkedett, a segédmunkásoké is hasonló mértékben (0,4%-ponttal) emelkedett az egy évvel korábbiakhoz képest. A szellemi foglalkozásúak többsége: az álláskeresık több, mint egytizede ügyintézı, a vezetık aránya 1,3%, az irányítóké 1,9%, az ügyviteli alkalmazottaké pedig 2,9%. Iskolai végzettség A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti összetétele évben átlagosan csupán árnyalatnyit módosult. A gimnáziumot végzettek aránya 0,3%-ponttal, a szak- és a fıiskolások részesedése egyaránt 0,1%-ponttal emelkedett; ellenben a csak általános iskolát jártak részaránya 0,2%-ponttal mérséklıdött. A többi kategóriában arány változás nem tapasztalható évben átlagosan továbbra is a legtöbb nyilvántartott álláskeresı személy a befejezett 8 általános iskolai (35,3%) és a szakmunkás (34,1%) végzettségőek körébıl került ki. 11. oldal

12 Némiképp módosult megyénkben a nyilvántartott álláskeresık átlagos képzettségi szintje az elmúlt év áprilisa óta. Legfıképp a 8 általánost be sem fejezett (0,8%-ponttal) és kissé az általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya emelkedett, ugyanakkor 0,6 százalékponttal csökkent a szakmunkásoké, s minimálisan a többi végzettségőek súlya is. Bács év 2005 év 2004 év 5,7 5,7 5,8 A nyilvántartott álláskeresok iskolai végzettség szerinti megoszlása Kiskun megyében áprilisi adatok szerint a nyilvántartott álláskeresık 41,8%-a alacsony iskolázottságú, azaz mindössze 8 általános iskolai végzettséggel vagy még ezzel sem rendelkezik. Az álláskeresık 35,4%-a szakmunkásképzıt és szakiskolát végzett. Az érettségizettek majdnem egyötödös arányából 7,1% gimnáziumi végzettséggel, az álláskeresık 12,1 szakközépiskolaival és technikumival rendelkezik. A diplomások aránya 3,6%, mely az esetek többségében fıiskolai végzettséget takar. (Az egyetemi diplomával rendelkezık aránya 0,7 százalék.) 35,3 35,5 35,8 34,1 34,1 33,6 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0 8 ált. kevesebb 8 ált. iskola Szakmunkásképzo Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Foiskola Egyetem 1,5 1,4 1,5 9,9 9,9 10,0 2,5 2,5 2,6 7,2 6,9 7,0 0,8 3,2 0,8 3,1 0,7 3,0 Nemek A munkanélküliek és álláskeresık állományában az elmúlt évhez hasonlóan évben is a nık vannak többségben (51,5%). Éves havi átlag létszámukat tekintve a nık 1,3%-kal, a férfiak viszont 3,5%-kal voltak kevesebben, mint egy évvel korábban áprilisi záró adataink szerint a megyében nyilvántartott álláskeresık 51,0%-a nı, s 49%-a férfi. Abszolút számok tekintetében nı, s férfi szerepel nyilvántartásainkban. A nık száma 1603 fıvel, a férfiak pedig 1587 fıvel emelkedett az elmúlt év áprilisához képest. Az arányok (összetétel) ugyan csak minimálisan mozdultak el áprilisi állományhoz képest: 0,1 százalékponttal mérséklıdött a nık aránya, s hasonló mértékben emelkedett a férfiaké. Korcsoportok Korcsoportonként vizsgálódva megállapítható, hogy az egy évvel korábbi állapothoz képest évben kissé növekedett a legfiatalabbak (19 év alattiak) és az évesek (0,6 és 0,5 százalékponttal), valamint a évesek aránya (0,3%-ponttal). A évesek változatlan aránya kivételével a többi korcsoporté mérséklıdött. Legfıképp a évesek aránya lett kisebb (0,8%-ponttal), mint elızı évben, legkevésbé évesek részesedése mérséklıdött (0,1%-ponttal). Az éves átlag létszám figyelembe vételével 2006-ban, a nyilvántartásban lévı 12. oldal

13 álláskeresık legtöbbje 23,9%-a év, 13,4%-a év, 13,3%-a év közötti egyén volt. Legkevesebben a legfiatalabbak (19 év alatt: 3,4%) és a legidısebbek (55 év felett: 8,4%) keresnek munkát a nyilvántartáson keresztül. 55 felett 55 felett férfi nı alatt 17 alatt áprilisi összevont korcsoportos adatok ismeretében elsısorban a legfeljebb 20 évesek és a év köttiek aránya (0,9 és 0,3 %-ponttal) csökkent tavaly áprilishoz képest. Némiképp emelkedett nyilvántartásainkban a évesek aránya, a többi korcsoport-kategóriákban lévık aránya 0,3%-ponttal lett magasabb. Továbbra is a nyugdíj-közeli, tehát az 59 év feletti korosztály szerepel legkisebb arányban (alig egy %) nyilvántartásainkban, majd ezt követi a legfiatalabb tehát a 19 év alatti korosztály (2,7%). A legtöbb álláskeresı az idei év áprilisban a évesek és a évesek korcsoportkategóriái közül került ki (az álláskeresık 13-14%-a). A évesek, valamint a évesek az álláskeresık 13-12%-át; a évesek, a évesek és az évesek a 12-12%-át képviselik, míg az évesek a 8%-át. A nyilvántartott álláskeresık 21%-a tehát már betöltötte az 50. életévét. Tartósan regisztrált álláskeresık A regisztrált munkanélküliség idıtartamát tekintve Bács-Kiskun megyében a 0-90 napja nyilvántartott álláskeresık átlagos aránya mérséklıdött, a tartósan munka nélkül lévıké bıvült évben átlagosan a nyilvántartottak 26,5%-a több mint egy évet volt megszakítás nélkül munkanélküli, míg egy évvel ezelıtt 24,3%-a. Az egy hónapnál rövidebb idejő álláskeresık átlagos aránya 12,3%, a többi idıintervallumé egyötöd körüli áprilisában megyében a nyilvántartott álláskeresık regisztrációjának idıtartamát tekintve a nyilvántartottak 28,5%-a: 7371 fı (múlt hónapban 27,2%, tavaly ilyenkor pedig 25,8%-a) már több mint egy év óta nem talált megfelelı munkalehetıséget. 13. oldal

14 Ellátási formák évben munkanélküli ellátásban Bács-Kiskun megyében havonta átlagosan 7648 fı részesült (az elızı évinél 4,4%-kal kevesebb), melybıl több, mint négyötödük járadék, a többi segély típusú ellátás volt. A rendszeres szociális segélyben részesülık átlagos létszáma (6183 fı) számottevıen nem változott, számuk 0,1%-kal, a nyilvántartott álláskeresıkhöz viszonyított arányuk (26,5%) pedig 0,7%-ponttal bıvült az elmúlt egy év alatt április hónapjának zárónapján az álláskeresık 7,3%-a (1 886 fı) álláskeresési segélyben, 21,6%-a (5 600 fı) pedig álláskeresési járadékban részesült. A regisztráltak 28,6%-a helyi önkormányzatoktól rendszeres szociális segélyt vett igénybe. A vállalkozói járadékban, nyugdíj elıtti munkanélküli segélyesben, munkanélküli járadékban és álláskeresést ösztönzı juttatásban részesülık aránya összességében 1,3%, míg pénzbeni ellátásra nem volt jogosult az április végén nyilvántartásban lévı álláskeresık 41,1%-a Fı A nyilvántartott álláskeresık számának és összetételének alakulása Vállalkozói járadék Álláskeresési segély Álláskeresési járadék Álláskeresést ösztönzı tám. Ellátás nélküli NYES-en lévı Rendszeres szociális segélyes Járadékos 2007 Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık 2006-ban a pályakezdık aránya az összes álláskeresın belül 10%-os, míg 2005-ben 10,1%-os volt ban az átlagos havi pályakezdı-létszám 2335 fı volt, a évi 2411 fıvel szemben; ez egy év alatt 3,2%-os mérséklıdést jelent. A diplomás pályakezdı fiatalok számának növekedése az elmúlt évben megtorpant, számuk egy év alatt átlagosan 11,1%-kal kevesebb. A fıiskolát végzettek száma 8,8%-kal, az egyetemet végzetteké 18,8%-kal csökkent a 2005-ös bázisidıszakhoz képest. A belépı fıiskolások részaránya azonban 0,9%-ponttal, az A pályakezdı álláskeresık száma és aránya a nyilvántartottakon belül, április Kecskemét Baja pályakezdık száma Kalocsa Kiskırös Kiskunfháza Kiskunhalas Bácsalmás pályakezdık aránya Kiskunmajsa Kunszentmik. Tiszakécske 14,0% 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 egyetemistáké 0,2%-ponttal magasabb, mint egy évvel korábban áprilisának végén pályakezdı szerepelt a megyei nyilvántartásokban, 8,2%-ot képviselve a teljes álláskeresı állományon belül. Munkaerı-piaci körzeteink tekintetében a bácsalmási térségben a legmagasabb a pályakezdık álláskeresıkön belüli 14. oldal

15 aránya: áprilisban a regisztráltak 11,4%-a volt pályakezdı. Legalacsonyabb arányokkal jellemezhetı ugyanakkor Kiskunfélegyháza, Kecskemét és Tiszakécske vonzáskörzete (az álláskeresık 6,1; 6,4 valamint 6,6%-ával) áprilisában a megyénkben nyilvántartott pályakezdık 32,8%-a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezett, s 6,4% volt azoknak az aránya, akiknek még ezt sem sikerült befejeznie. Szakmunkás bizonyítványa a pályakezdık 22,8%-ának volt. Az érettségizettek aránya 29,6% (14% szakközépiskolai, 4% technikumi, 11,6% gimnáziumi érettségi), a diplomásoké pedig 8,4% (7% fıiskola + 1,4% egyetem) volt. A teljes megyei regisztrált állomány és a pályakezdık képzettségi szintjének összevetésekor megállapítható, hogy a pályakezdıkön belül nagyobb arányt képviselnek az általános iskolát be sem fejezett: alul képzettek. A fiatalok körében a szakmunkások súlya alacsonyabb, magasabb viszont az érettségizettek, és a diplomások részaránya. II.6 Álláslehetıségek év folyamán a munkáltatók összesen új munkalehetıséget jelentettek be, 35,5%- kal (7931 darabbal) többet, mint 2005-ben. A bejelentett állásokból db álláshely (73,8%) volt támogatás nélküli. Ebbıl külföldi munkavállalásra 9447 bejelentés érkezett (az összes 5000 Támogatott 0 Külföldi Általános A munkáltatók által bejelentett munkaerıigény összetétele Bács-Kiskun megyében darab I-XII. hó I-XII. hó bejelentés 31,2%-a), a fennmaradó 7914 álláshely (26,2%-a) pedig támogatott volt. A évhez viszonyítva csökkent a támogatott állások aránya. A évi munkaerı-kereslet egyharmadát az iparban, 29,7%-át a nem anyagi szolgáltatásban, közel egyhatodát az anyagi szolgáltatásban, egytizedét a mezıgazdaságban és 10,6%-át az építıiparban tevékenykedı munkáltatók hirdették meg. A zárónapi munkalehetıségek átlagos száma 2404 darab volt, míg 2005-ben 1979 darab. Ennek alapján 100 nyilvántartott álláskeresıre 2006-ban átlagosan 10,3 álláslehetıség jutott, ugyanez a mutató 2005-ben 8,3 volt elsı négy hónapja alatt a Bács-Kiskun megyei munkaügyi kirendeltségekhez havonta átlagosan 2 439, az idıszak egészét tekintve összességében állásbejelentés érkezett a megye területérıl, 302-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. 15. oldal

16 A termelı szektorban az ipar (3386 db 34,7%) létszámigénye volt a legtöbb, de jelentıs arányú munkaerıigények érkeztek a nem anyagi szolgáltatás (egyharmada), valamint az anyagi szolgáltatás (13,3%) területérıl is. Az álláshelyek számában továbbra is jól nyomon követhetı a megye domináns agrárjellege: az állásigények egytizedet meghaladó arányban ebbıl az ágazatból érkezett. A feltárt, illetve a kirendeltségeinkhez beérkezett állások fennmaradó része az építıiparban kínált munkalehetıséget. Az elsı négy hónap alatt bejelentett álláshelyek megoszlása nemzetgazdasági áganként, Bács-Kiskun megyében 2006 A bejelentett álláshelyek 23,9%-ához anyagi támogatást is igényeltek a munkáltatók, míg az állások többsége 76,1%-a (pénzügyileg) nem támogatott munkahely volt. 33% 31% 13% 15% 0% 0% 11% 9% 10% 14% 29% % Mezıgazdaság Ipar Építıipar Anyagi szolg. Nem anyagi szolg. Egyéb II.7 Csoportos létszámleépítések A munkáltatók évben Bács-Kiskun megyében 38 alkalommal jelezték csoportos létszámcsökkentési szándékukat az egy évvel korábbi évi 64 esettel szemben. Ezzel összességében 903 fı várható leépítését közölték, mely 34,3%-kal kevesebb volt a 2005-ben bejelentett létszámnál. Az egy bejelentésre jutó létszám 24 fı volt átlagosan (2005-ben 22 fı). Ágazati hovatartozás szerint a leépítések 36,7%-a a feldolgozóipar, 15,7%-a a kereskedelem, jármőjavítás, 15%-a az építıipar, 12,8%-a a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás munkavállalóit érintette. A feldolgozóiparon belül legnagyobb mértékben az élelmiszer, ital gyártása, a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység, valamint a gép, berendezések gyártása ágazatokban került sor csoportos létszámleépítésre (a feldolgozóipari létszámbejelentések 52,6; 24,5; 10,3%-a). A bejelentett létszámleépítések közel egyharmadára finanszírozási gondok miatt, majdnem egynyolcadára felsıbb szintő határozat, 8,4%-ára szervezeti átalakulás végett került sor, az okok többségét (47,1%-át) azonban nem indokolták a munkáltatók. A leépített létszám közel fele 99 fı alatti, 28%-a fı közötti és közel egynegyede 300 vagy annál nagyobb létszám-kategóriába tartozó munkaadó állományából került ki. 16. oldal

17 2007. április végéig 17 Bács-Kiskun megyét érintı létszámleépítésre került sor, mely leépítések összesen 696 fıt érintettek. A bejelentések esetszáma háromtizedével több, mint egy évvel korábban, a létszám majdnem két és félszerese tavaly ilyenkorinak. Mind a bejelentések, mind a leépített létszám többnyire a kecskeméti munkaerı-piaci körzetet érintette, a megyei adatok 35%-a és kétötöde. II.8 Létszámbıvítések Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségeire évben, 10 fıt meghaladó létszámbıvítésre irányuló munkaerıigény 105 alkalommal érkezett. Legnagyobb létszámú létszámbıvítés a húsfeldolgozás ágazatból érkezett, 650 fı húsipari munkás alkalmazására fı közötti létszám bıvítést 7 munkáltató akart megvalósítani, köztük önkormányzatok is szerepeltek, akik idıszakos munkát tudtak biztosítani ban négy újonnan alakult cég adta be 10 fınél nagyobb létszámú munkaerıigényét. A megyére jellemzı, hogy nagyobb létszámfelvételt (15-25 fı) a kereskedelmi szolgáltató multinacionális cégek jelezték. II.9 A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés eredményei, várható tendenciák A I. negyedéves felmérés alapján a várható trend egy év múlva a jelenlegi létszámhoz képest a három hónapra történı elırejelzésnél kisebb mértékő emelkedést jelez. A negyedéves munkaerı-piaci felmérés résztvevıi egy év múlva másfél százalékkal szándékoznak emelni a jelen foglalkoztatási szintjükön, az általuk várható létszám fı lesz. A tíz munkaerı-piaci kistérség közül nyolc létszámbıvítést prognosztizál, kettı csökkenésre számít. (sárga=romló, zöld=javuló pozíció) A legmagasabb létszám emelkedést Kiskırös (öt százalékost), Kiskunfélegyháza (négy százalékost), és Tiszakécske (kettı százalékost) kirendeltségi körzet gazdálkodói jeleztek. Legkevésbé emelkedik a foglalkoztatás bácsalmási, a kiskunhalasi és a kecskeméti vonzás körzet munkáltatóinál, ahol egy év múlva a jelenleginél várhatóan fél, 1,2 és 1,7%-kal dolgoznak többen. A kunszentmiklósi és a bajai munkaerı-piaci térségben ellenben egy év múlva a nyilatkozó szervezetek a jelenleginél 3,2 és másfél százalékkal kevesebb létszámmal mőködnek a jelzések szerint. 17. oldal

18 III. AZ MPA FOGLALKOZTATÁSI ALAPRÉSZ MPA DECENTRALIZÁLT PÉNZÜGYI KERETE Bács-Kiskun megye évre a Munkaerıpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészébıl 1.955,4 millió Ft-ot kapott aktív támogatási eszközök mőködtetésére. A fenti keretbıl 99,1% került kifizetésre. A december 31-ei leltár alapján a decentralizált foglalkoztatási alaprész áthúzódó összege összesen ,3 eft, ebbıl a 2007-es pénzügyi évet ,2 eft a 2008-as évet 3.142,1 eft terheli. Bács-Kiskun megyében az aktív foglalkoztatási eszközök közül évben a legnagyobb ráfordítást a közhasznú foglalkoztatás támogatás kapta. A rendelkezésre álló megyei keret 27%- át. Az új belépık száma 787 fı volt a pénzügyileg érintett létszám fı. Ez az egyetlen olyan támogatási forma, amely a többszörösen hátrányos helyzető egyének foglalkoztatását képes kezelni, jelentıs szerepe van az etnikai kisebbség munkaerıpiacra történı visszajutásában. Ez a támogatási forma, fıleg az önkormányzatok körében terjedt el, de egyre jelentısebb, népszerőbb a kisebbségi önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek körében is. A fenti okok miatt megyénk, viszonylag hosszabb idıtartamra átlagosan 3,6 hónapra állapította meg a támogatásokat. A megállapított támogatási mérték átlagosan 70,3% volt. A kérelmek megközelítıleg egyhatodára 90%-os mértékő támogatást ítéltek meg, fıleg a leghátrányosabb rétegek támogatására, illetve az árvízi munkálatokban résztvevık esetében. Ugyanakkor a jobb feltételekkel rendelkezı önkormányzatok részére az elızıekkel majdnem megegyezı kérelem arányára 50%-os támogatási mérték került megállapításra. Megyénkben a támogatást 8 órás munkaviszony biztosítása esetében engedélyeztük. Az egy fıre jutó fajlagos támogatási összeg ,-Ft/fı/hó. A támogatási formák közül a második legnagyobb ráfordítású eszköz a képzési támogatás volt. A pénzügyileg érintett létszám fı. Az elmúlt évhez képest jelentısen növekedett a keresetpótló juttatás támogatásban részesültek száma. A képzési támogatásra fordított összeg 48,2%-át fizettük ki keresetpótló juttatás támogatásra. A harmadik legnépszerőbb és keresett támogatási forma a pályakezdık munkatapasztalat szerzés támogatása. A támogatásba 594 fı új fı került bevonásra. Az elızı évrıl áthúzódó létszámmal együtt a pénzügyileg érintett létszám fı volt. A támogatás átlagos mértéke 63,6%, idıtartama 11,7 hónap. A beadott kérelmek valamivel több, mint egytizedére adtunk csak 18. oldal

19 maximális támogatási mértéket, ugyanakkor a kérelmek több mint felére 50%-os mértékő támogatás került engedélyezésre. Csak nagyon indokolt esetben járultunk hozzá az egészségügyi hozzájárulás valamint a járulékok átvállalására, ami a kérelmek 1,2%-ánál fordult elı. A támogatási forma jelentısen hozzájárul a pályakezdı fiatalok munkakezdéséhez, tapasztalatszerzés után az alkalmazó munkaadónál maradáshoz, vagy a már megszerzett tapasztalatok alapján, a munkaerıpiacon való nagyobb esélyő boldoguláshoz. Mivel a támogatás idıtartama a leghosszabb megyénkben (többi eszközhöz viszonyítva) ezért került ráfordítás alapján a harmadik helyre. Az MPA foglalkoztatási alaprészén rendelkezésre álló évi decentralizált pénzügyi keret felhasználása és a évi keretfelosztás Területi dimenzió: Bács-Kiskun megye Aktív eszköz Támogatással érintett létszám * (fı) év évi Tényleges kifizetés (millió Ft) Induló pénzügyi keret felosztása (millió Ft) Eddigi évközi kiegészítés (millió Ft) Foglalkoztatást bıvítı bértámogatás ,4 64,5 Foglalkoztatás bıvítését szolg. tám. 324,1 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átváll. 7 0,6 0 Foglalkoztatást elısegítı képzés támogatása ,9 443,9 Rehabilitációs foglalkozt. bıvítı támogatás 43 15,4 0 Közhasznú munkavégzés támogatása ,8 483,9 43,9 PK munkatapasztalat szerzés támogatása ,7 195,9 PK foglalkoztatásának támogatása 34 4,7 1,8 Helyközi utazás támogatása 96 5,9 12,2 Csoportos személyszállítás támogatása 161 4,5 7,2 Lakhatási hozzájárulás támogatása 2 0,3 0,5 Munkaerı-toborzás támogatása, eset 0,9 0 Részmunkaidıs foglalkoztatás támogatása 90 31,8 3,9 Vállalkozóvá válás támogatása ,9 3,5 Vállalkozóvá válás elısegítése 46,9 Munkaerıpiaci progr., rétegprogr. és egyéb kifiz ,8 141,8 Munkahelymegırzés támogatás ,1 33,1 MPA dec. FA összesen: ,7 1763,2 Munkaerı-piaci és foglalk. információ nyújtás 16,7 Egyéb (közmunka kiegészítés) 81,7 Mindösszesen ,7 1779,9 125,6 * Pénzügyileg érintett létszám 1905,5 19. oldal

20 E kérdéskörnél mindenképpen szólni kell a foglalkoztatás bıvítı támogatásról, ami igaz, hogy ráfordítás alapján csak a negyedik helyen áll, de belépı létszám (787 fı), és pénzügyileg érintett (1 387 fı) létszám tekintetében megelızi a pályakezdık munkatapasztalat szerzés támogatását. A munkaadók körében az egyik nagyon kedvelt támogatási forma annak ellenére, hogy a támogatás átlagos idıtartama 6,3 hónap és a támogatás átlagos mértéke is csak 68,4%-ra állt be a megyei átlagot tekintve. A támogatások 7,6%-ára adtunk átlagtól magasabb és 7,2%-ára pedig átlagtól kisebb mértékő támogatást. A nagyobb mértékő támogatás nyújtását a hátrányos helyzető, vagy már 1 éven túli, illetve 45 év feletti munkanélküliek foglalkoztatásához engedélyeztük ben a dél-alföldi régió számára az MPA foglalkoztatási alaprészébıl rendelkezésre álló decentralizált keret millió forint, melynek közel 1/3-a (, indulásként 1 779,9 millió forint) Bács-Kiskun megye foglalkoztatási céljait hivatott elısegíteni. A régiós szinten rendelkezésre álló millió forintos keret (fel nem osztott része) 250 millió Ft-tal csökkentésre került a Regionális Munkaügyi Tanács által elfogadottak szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunkatanács Hivatalával együttmőködésben magvalósítandó közmunkaprogram forráskoordinációra felajánlott összeggel. A régiót érintı speciális közmunkaprogram sikerrel zárult, amelyre rendelkezésre álló pénzügyi keret (490 millió Ft) MPA decentralizált Foglalkoztatási alaprészt érintı részébıl (250 millió Ft) a Bács-Kiskun megyei pályázók által elnyert forrás összege: 81,7 millió Ft. Az összes támogatás 160,1 millió Ft, amely kiegészül 8,0 millió Ft képzési kerettel, ezáltal a Bács-Kiskun megyei pályázók részesedése összesen 168,1 millió Ft. A Dél-alföldi Régióban a évi MPA decentralizált Foglalkoztatási alaprész pénzügyi keretének kialakításakor a Regionális Munkaügyi Tanáccsal egyetértésben regionális tartalékkeret került kialakításra, melynek célja és funkciója a központi munkahelyteremtés támogatások forráshiánya esetén történı kiegészítés lehetısége, valamint a Régiót érintı váratlan munkaerı-piaci folyamatokat erısen befolyásoló események (pl. ár- belvíz helyzet) kezelése. Ezen tartalék keretbıl 100 millió Ft került felosztásra, melybıl 43,9 millió Ft-ot a Bács- Kiskun megyei kirendeltségek rendelkezésére bocsátottunk, kifejezetten a közhasznú foglalkoztatás támogatásának elısegítésére. MEGYEI MUNKAERİPIACI PROGRAMOK: Bács-Kiskun megyében évben egy munkaerıpiaci programot indítottunk, amely adott évben le is zárult, valamint négy áthúzódó programunkat fejeztük be. Ezen felül kettı áthúzódó programot mőködtetünk még 2007-es évben is, áthúzódó kötelezettségként. 20. oldal

21 Befejezett programok és eredményei: - Parkgondozó munkaerıpiaci program. Jánoshalma térségben 20 fı bevonásával indított programot 19 fı eredményesen befejezte. A környezetvédı parkgondozó képesítésnek, valamint kellı gyakorlatnak köszönhetıen 6 fı továbbfoglalkoztatása valósult meg. - Élı igények munkaerıpiaci program. Bácsalmás térségben 20 fı bevonásával indított programot 18 fı fejezte be eredményen. A park és kertépítı szakképesítést követıen szerzett gyakorlatnak köszönhetıen 6 fı továbbfoglalkoztatását eredményezte a program. - Virágzó Mélykútért munkaerıpiaci program. Mélykút térségben 20 fı bevonásával indított programot a 20 fı eredményesen befejezte. A környezetvédı parkgondozó képesítést követıen szerzett munkatapasztalat szerzésnek köszönhetıen az elızı kettı programhoz hasonlóan a 3 éves program befejezését követıen 6 fı továbbfoglalkoztatást vállalta a foglalkoztató. - Mindennapi környezetünkért címő munkaerıpiaci program. Megyét érintıen 50 fı bevonásával mőködtetett program során betanított intézményi karbantartó képzést követıen 12 hónapos foglalkoztatással a hátrányos helyzető települések óvodai, iskolai és egyéb közintézményeinek karbantartása, felújítása valósult meg. A programot a belépık közül mindenki eredményesen befejezte, 11 fı továbbfoglalkoztatását vállalták a foglalkoztatók évben indított és befejezett program - Közösen a parlagfő ellen munkaerıpiaci program. A bevont 100 fı közül mindenki eredményesen vett részt a programban. Megye területén 2100 ha terület parlagfő mentesítése valósult meg évre áthúzódó programok - Korszerő diplomával az Európai Unióban címő program. A program célja: Bács- Kiskun megyében regisztrált pályakezdı munkanélküliek tartós foglalkoztatása, valamint a foglalkoztatás során a programban résztvevı foglalkoztatók gazdasági infrastrukturális fejlıdése a pályázatkezelésben jártas szakember foglalkoztatásával. A program jelenleg 9 fı részvételével mőködik, amely sajnos a program tervtıl messze elmarad. Ok talán a foglalkoztatói oldal részérıl megtapasztalt érdektelenség, amely a program befejezését követıen elıírt 6 hónapos tovább-foglalkoztatással magyarázható. 21. oldal

22 - A III. Mentori munkaerıpiaci program idıszakában 10 civil szervezet közremőködésével, mint támogatott foglalkoztató 24 fı mentor foglalkoztatásával 7200 ügyfél programba bevonását, ezen belül 2160 fı tartós elhelyezését esetlegesen képzésbe vonását tőzte ki célul. A évi feldolgozás alapján 1982 fı hátrányos helyzetben lévı álláskeresı már sikeresen visszajutott a munka világába. A program keretén belül a mentorok feladata, hogy a munkaerıpiacon hátrányos helyzetben lévı a munkaügyi központ látókörén kívül esı - álláskeresıket tanácsadással, információnyújtással, szociális gondozással, személyes kíséréssel, az esetleges problémákat megoldva sikeresen visszajutassák a munkaerıpiacra, a továbbiakban 1-3 hónapos utógondozással, 3 hónapon túli nyomon követéssel. A munkaerıpiac kínálta lehetıség mellett a munkaügyi központ számos szolgáltatási elemén túl mára világossá vált, hogy a civilek egyre nagyobb szerepvállalása szükségessé válik a társadalmi feladatok megoldásában. REGIONÁLIS MUNKAERİPIACI ACI PROGRAMOK: A fentieken túl a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ két teljes dél-alföldi régiót felölelı munkaerı-piaci program indítása mellett döntött: Parlagfő Parlagfő-mentes régióért Egyik legjelentısebb programunkkal a munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető, szakképzetlen álláskeresıket kívánjuk megcélozni, közhasznú munkalehetıséget teremtve számukra, így együttesen valósulhat meg a hátrányos helyzető térségek munkanélküliségének mérséklése, és az egészségesebb, élhetıbb környezet kialakítása. Munkaerı-piaci szolgáltatások nyújtása A régió teljes területét lefedı programunkkal fı célunk a kirendeltségeinken biztosított információnyújtás és a személyre szabott álláskeresési szolgáltatások biztosítása ügyfeleink munkaerı-piaci helyzetének javítása érdekében. A program tervezett idıtartama: augusztus július. IV. KÖZPONTI MUNKAERİPIACI I PROGRAMOK Válsághelyzetek kezelésére irányuló központi program (79/2005. (XII.15)) Az FMM által meghirdetett munkaerı-piaci válsághelyzetek kezelésének és foglalkoztatási szerkezetváltás elısegítésének támogatására hirdetett központi programra Bács-Kiskun megyében támogatási kérelem évben nem érkezett. 22. oldal

23 Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkaerıpiaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elısegítésének évi támogatására központi programot hirdetett (összesen 700 millió forint összegben). E program célja: a csoportos (legalább 50 fıs) létszámleépítések megelızése, a meglévı munkahelyek megtartásának elısegítése, valamint a munkáltatók likviditási problémáinak enyhítése, gazdasági szerkezetváltásának, foglalkoztatási struktúraváltásának segítése. E forrás elnyerésére a regionális munkaügyi központok szeptember 30-ig nyújthatják be támogatási kérelmüket. Országos közmunkaprogram A közmunkaprogramok a munkaerı-piaci szempontból leghátrányosabb településeket és térségeket, valamint társadalmi csoportokat részesítik elınyben, azokban többségében halmozottan hátrányos helyzető munkanélküliek és álláskeresık vettek részt. A évi közmunkaprogramokban összesen 791 fı közmunkás támogatására nyert támogatást 45 Bács-Kiskun megyei települési önkormányzat. A közmunkaprogram keretében az önkormányzatok az általuk ellátott közfeladatok ellátásának elısegítésére pályázhattak, így az önkormányzat tulajdonában lévı kül- és belterületi csapadékvíz, és belvízelvezetı csatornahálózat kialakítására, helyreállítása, karbantartására is. A pályázók mintegy 85%-a pályázatában vállalt is ilyen jellegő tevékenységet. A Bács-Kiskun Megyében a munkaügyi kirendeltségek év folyamán összesen 1623 fıt közvetítettek ki közmunkára. Az önkormányzati programok befejezıdtek, lezárásuk megtörtént. A KEFAG ZRT., a GEMENC ZRT., valamint az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közmunka programja lezárásra került, a program beszámolójához szükséges igazolásokat a munkaügyi központ kiállította, és megküldte az érintetteknek ben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal együttmőködésben pályázatot hirdetett a A hátrányos helyzető, tartós álláskeresı lakosság foglalkoztatását, megélhetését, életkörülményeinek javítását, a hátrányos helyzető települések és kistérségek felzárkóztatását szolgáló foglalkoztatási programokkal 2007/5. c számú közmunkaprogramjára. A képzéssel támogatott közmunkaprogram megvalósításához a tárca és a régió 490 millió Ft együttes forrása nyújt fedezetet. A pályázat célja: A hátrányos helyzető, a regionális munkaügyi központnál nyilvántartott tartósan állást keresık számára átmeneti munkalehetıség megteremtése közmunkaprogram segítségével. A program olyan feladatok megvalósítását szolgálja, amelyek összhangban vannak a Kormány által kiemelt célokkal, a cigányság életkörülményeinek és társadalmi 23. oldal

24 helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedésekkel, a kistérségek fejlesztési elképzeléseivel, a települések szükségleteivel. Kistérségenként egy pályázatot nyújthatott be a jogi személyiséggel rendelkezı kistérségi önkormányzati társulás, vagy a társulás által felhatalmazott tag-települési önkormányzat (gesztor). A közmunkaprogram kezdetének legkorábbi idıpontja május 2, végsı határideje nem lehet november 30-nál késıbbi. A pályázat benyújtásának határideje: április 16. volt. A 2007/5/C pályázati felhívás alapján Bács-Kiskun megyébıl a következı hat pályázó közmunkaprogramja részesült támogatásban: 1. Kunszentmiklósi Építıipari és Szolgáltató Kht. 2. Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás 3. Kalocsa Kistérség Többcélú Társulás 4. Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás 5. Szank Község Önkormányzata 6. Kiskırösi Kistérségi Többcélú Társulás A pályázat eredménye a szociális és munkaügyi miniszter döntése alapján április 27-én közzétételre került. A közmunkapályázatok alapján 52 Bács-Kiskun megyei településen 87 fı OKJ-s bizonyítványt adó szakmai képzése és 410 fı közmunkás 4 hónap idıtartamú foglalkoztatása válik lehetıvé május hónaptól. Roma foglalkoztatás-szervezı szervezı menedzseri program A gyakorlati képzés megvalósulása még OFA program keretében június és május között zajlott. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ által kiválasztott menedzser október 1-én belépett a programba. Elıször a központi szervezeti egységek munkáját ismerhette meg: a jogszabályokat, szabályzatokat, melyek a munkavégzéshez elengedhetetlenek. Ezt követıen minden osztályon eltöltött néhány napot, megismerkedett a munkatervekkel, munkafázisokkal, és az egyes támogatási eszközeink, programjaink folyamatával, majd a Bajai Kirendeltségen kirendeltségi munka folyamatának egyes fázisait végigjárta januártól a Bajai Kirendeltségen dolgozott gyakornokként, a program végéig. A menedzser tényleges foglalkoztatása június 1-jén kezdıdött Mtv alapján december 31-ig. Ebben az idıszakban a Bajai Kirendeltségen ügyintézıként állt alkalmazásban, kiemelten foglalkozott a roma ügyfelekkel (állásajánlat, képzésbe vonás, tájékoztatás, felmérések készítése cigány kisebbségi önkormányzatok körében), az álláskeresési klubban tanácsadást végzett. 24. oldal

25 50 év feletti munkanélküliek k elhelyezkedésének elısegítése indult központi munkaerı- piaci program 50 éven felüliek elhelyezkedését segítı évi programba Bács-Kiskun megyében január 1-tıl 2005 december 31-ig összesen 4041 fıt vontunk be és 1238 fınek nyújtottunk szolgáltatást vagy támogatást. Program keretén belül január 01-én áthúzódó kötelezettségvállalással - támogatásban résztvevı (munkakipróbálás, képzés, bér és/vagy járulék, közhasznú, egyéb támogatás): 440 fı volt. Az elızı évben indított központi program rendkívül kedvezı fogadtatásban részesült Bács-Kiskun megyében mind a foglalkoztatók, mind a munkavállalók körében. Az eredményesség hatására májusában újraindított program már ismerıs fogadtatással indult. A szőkös pénzügyi keretek maximális kihasználásával mőködtettük a programot évben még 153 fı áthúzódó támogatásban részesült. Program keretében megszólított ügyfelek száma ( ig): 2374 fı. Programba bevont ügyfelek száma ( ig): 1130 fı. Program keretén belül támogatott ügyfelek száma ( ig): 432 fı. Non-profit szektorbeli munkavállalás elısegítését szolgáló országos program A program keretében a megyében 2006-ban három szervezet 4 fıt, év végén 2 szervezet 2 fıt foglalkoztatott e központi támogatással. Távmunkaprogram Az FMM megbízásából a Budapesti Munkaerıpiaci Intervenciós Központ által a Távmunkások alkalmazásának támogatására kiírt FMM-TAT-2006 kódjelő pályázati felhívásra Bács-Kiskun megyében két nyertes pályázat született. Mindkét pályázó a megyeszékhelyen mőködik. A két sikeres pályázó összesen 6 távmunkahelyet teremt, ezer Ft bér- és 300 ezer Ft képzési támogatással. A távmunka elterjesztésére indított központi munkaerı-piaci program évi folytatásával a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ösztönözni kívánja a rugalmas munkavégzési formák alkalmazását és a munkakultúra további korszerősítése céljából az elektronikus munkavégzés fejlesztését. Ennek keretében kiegészítı bértámogatást és képzési támogatást nyújt a távmunkahelyeket létesítı vállalkozások és a közfeladatokat ellátó intézmények munkáltatóinak. A évben meghirdetett pályázati felhívásra április 13-ig volt lehetıség a pályázatok benyújtására. 25. oldal

26 Diplomás pályakezdık ösztöndíjas foglalkoztatása. A program segítségével központi és helyi forrásokból 4 pályakezdı diplomás fiatal gyakorlati munkatapasztalat szerzésének megkönnyítését segítettük elı. Mobilitás elısegítését támogató központi munkaerı-piaci program évben a program keretében 9 munkáltató részesült támogatásban. Minden munkáltató a mobilitás elısegítését támogató központi program keretében nyújtott bértámogatásban részesült évre megítélt támogatás összesen ezer Ft, 2007-re áthúzódó kötelezettségvállalás összege 80 ezer Ft. A támogatás keretében összesen 10 fı foglalkoztatása valósul meg. V. A MUNKAERİPIACI ALAP REHABILITÁC ÁCIÓS ALAPRÉSZ DECENTRALIZÁLT PÉNZÜGYI KERETE A megváltozott munkaképességő személyek rehabilitációs foglalkoztatásának támogatására évben az MPA rehabilitációs alaprészén Bács-Kiskun Megyében felhasználható összeg (89 millió Ft) közel kétszerese volt a évinek februári egyfordulós pályázati felhívás következtében 2006 évben megítélt új támogatások száma: 13 db, a megítélt támogatás ellenében vállalt létszámbıvítés: 51 fı. A teljes pénzügyi keret lekötésre került. A támogatott munkáltatók több mint fele az 1-9 fıt foglalkoztató munkáltatók, valamint az egyéni vállalkozók közül került ki. A benyújtott pályázatok egyike sem tartalmazott akadálymentesítést célzó beruházást. A rehabilitációs munkahelyteremtı beruházás által létesített munkahelyeken megváltozott munkaképességő személyek alkalmazásának a foglalkoztatási kötelezettsége, 2006-tól kettı évre csökkent. A támogatási rendszer 2003-tól teljes egészében vissza nem térítendıvé alakult át. A évi megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásának támogatására kiírt pályázati felhívásunk meghirdetésre került, melynek során pályázni befogadó munkahelyek kialakításának támogatására, valamint rehabilitációs foglalkoztatás támogatására lehet. Befogadó munkahely kialakítása esetén támogatás nyújtható: munkahely létesítésére, a termelı, szolgáltató létesítmények a megváltozott munkaképességő munkavállaló foglalkoztatásával összefüggı átalakítására, beleértve az akadálymentesítést, a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére, átalakítására, a megváltozott munkaképességő munkavállaló foglalkoztatása érdekében a munkahely és a munkaeszközök korszerősítésére 26. oldal

27 Rehabilitációs célú foglalkoztatás támogatása keretében támogatás olyan beruházásra nyújtható, amely a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatása érdekében beruházással egybekötötten munkahely létesítésére, korszerősítésére és fejlesztésére, továbbá létesítmény építésére, szerelésére, bıvítésére, illetıleg átalakítására, biztonságosabbá tételére, valamint munkaeszközök beszerzésére, átalakítására és biztonságosabbá tételére irányul. A támogatás mértéke: új munkahely létesítése (új létszám felvétele) esetén az 1 fıre jutó támogatás teljes munkaidıben történı foglalkoztatás esetén: ,-Ft/fı, részmunkaidıben történı foglalkoztatás esetén: ,-Ft/fı; munkahelymegtartás esetén az egy fıre esı támogatás összege ,- Ft/fı. Az egy munkaadónak nyújtható támogatás mértékének maximuma Ft. A pályázatok benyújtásának határideje: május 21. A régió minél sikeresebb pályázati eredményének elısegítése érdekében valamennyi kirendeltségünkön tájékoztatókat tartottunk, ezzel is segítve az érdeklıdı munkáltatók pályázati tevékenységét. HEFOP 1.1. A TÁJÉKOZTATÁS A HEFOP VI. A MUNKANÉLKÜLISÉG MEGELİZÉSE ELİZÉSE ÉS KEZELÉSE C. INTÉZKEDÉSE BÁCS ÁCS-KISKUN MEGYEI PROGRAMJÁRÓL A Mérföldkövek, biztos pontok címő programunk célja, hogy aktív és megelızı intézkedésekkel segítsük elı a fiatalok munkaerıpiaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerıpiacról kiszorult, inaktív népesség munkaerıpiacra történı visszatérését, a munkanélküliség tartóssá válásának megelızését, valamint az idısebb munkavállalók munkaerıpiaci részvételét. A megvalósítás során tevékenységünk kiemelt célja, hogy a célcsoport tagjai a munkaerıpiac igényeinek megfelelı jártasságot, ismereteket, képzettséget stb. sajátítsanak el, melyek segítségével jelentısen javulnak elhelyezkedési esélyeik, akár önállóan, akár segítséggel kísérelnek meg munkaviszonyt létesíteni. A megvalósítás során az 1425 fıs tervezett létszám helyett 2269 fıvel kötöttünk együttmőködési megállapodást. Ebbıl a létszámból az elızetes szándék szerint legalább 1140 fı sikeresen be is fejezi a megkezdett projektet, melynek eredményeként közel 380 fı tartósan is munkalehetıséghez juthat. A HEFOP 1.1 Mérföldkövek, biztos pontok címő program keretében jelenleg több mint 10 alprogram megvalósítása van folyamatban a megye 10 munkaügyi kirendeltségének koordinálásával. Eddig a program végig tervezett létszámnál jóval több egyént összesen 2269 fıt sikerült bevonnunk. Alprogramjaink részeként csaknem mindenki részesül humán 27. oldal

28 szolgáltatásban. Több mint nyolcvan képzés folyt szerte a megyében, mely kapcsán december végéig 1481 fı kapott képzési-, valamint 1248 fı képzés alatti megélhetést biztosító támogatást. A képzésre járók közel 40 %-a részesül helyi vagy helyközi utazási támogatásban. Az említett programokból a szociális gondozó és ápoló-, honvédségi gépjármővezetı-, továbbá idegen nyelv és ECDL ismeretet nyújtó tanfolyamaink 2007-re is áthúzódtak. 28 alprogram eredményeként Bácsalmáson 52 fıt, Baján 202 fıt, Kalocsán 106 fıt, Kecskeméten 262 fıt, Kiskunfélegyházán 133 fıt, Kiskunhalason 121 fıt, Kiskunmajsán 69 fıt, Kiskırösön 195 fıt, Kunszentmiklóson 81 fıt és Tiszakécskén 58 fıt, mindösszesen 1279 fıt sikerült eddig munkabér támogatással elhelyezni megyénkben mőködı vállalatoknál. A programot december végéig 1379 fı fejezte be sikeresen a hónap végéig képesítést, vagy munkagyakorlatot szerzett, továbbá a programzárást követı 180. napon 275 fı rendelkezett munkaviszonnyal. Indikátor Célérték ig Teljesítés Teljesítés Bevont egyének száma (fı) Sikeres elvégzık száma (fı) Pozitív kimenet (fı) Elhelyezkedettek száma 180. napon (fı) VII. TÁMOP) TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM (TÁMOP A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 1.1-es intézkedése az álláskeresı és inaktív emberek elhelyezkedését segítı, személyre szabott komplex, szolgáltatásokat és támogatásokat csomagba rendezı foglalkoztatási programokat támogat, a helyi munkaerıpiaci igényekhez és lehetıségekhez igazodva. A programokat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat valósítja meg ahol lehetséges - civil szervezetek bevonásával. A munkaerı-piaci szolgáltatások támogatásával célunk az, hogy az ÁFSZ differenciáltabb (személyre szabott) és hatékonyabb szolgáltatást nyújtson a jelenleginél szélesebb kör számára, ezáltal is elısegítve a munkaerı-piaci kereslet és kínálat összhangjának megteremtését, az aktivitás területi különbségeinek csökkentését, változásokhoz való alkalmazkodást, az egész életen át tartó tanulást, az egészségi állapot és a munkavégzı-képesség javítását, valamint a társadalmi összetartozás erısítését és az esélyegyenlıség támogatását. 28. oldal

29 Az intézkedés a végrehajtás tekintetében két alkomponensre, bontható: Rehabilitációs járadékban részesülık programja Alanyai elsısorban azok az emberek, akik a nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozata alapján rehabilitációs járadékban részesülnek, és a szakértıi javaslat után velük az ÁFSZ-nél rehabilitációs megállapodást kötnek Hátrányos helyzetőek programja E programok alanyai az alacsony iskolai végzettségőek, a pályakezdık, az idısek, a gyermekgondozásból, illetve hozzátartozó ápolását követıen visszatérık, + egy további célcsoport (ami régiónkban a 30 év feletti tartós munkanélküliek csoportja) Mindkét komponenst második félévében indul, és végéig lehet a programokba belépni. A dél-alföldi régió évi TÁMOP hátrányos helyzetőek programja rendelkezésre álló kerete millió forint, s a régió forrásarányos létszámterve: 2480 fı. A rehabilitációs járadékosok (1.1.1) programjára rendelkezésre álló dél-alföldi évi keretösszeg millió Ft. VIII. EGYÉB KIEGÉSZÍTİ FORRÁSOK, LEHETİSÉGEK VIII.1 Központi munkahelyteremtı pályázatok A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium január elején tette közzé hivatalos Internetes honlapján pályázati felhívását a munkahelyteremtı beruházások támogatására MPA kódjel alatt február végéig Bács-Kiskun megyébıl 17 db pályázat érkezett be a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központhoz. A pályázatokban igényelt támogatás összesen 199 millió Ft volt. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium április 26-án kelt döntése alapján 5 pályázó részesült 49,6 millió Ft összegő támogatásban, amelynek következtében 50 fı többletfoglalkoztatása valósult meg. A Minisztérium engedélye alapján a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központnak lehetısége nyílt a támogatásra javasolt, de az elsı elbírálási körben várhatóan forráshiány miatt elutasításra kerülı pályázatoknak az MPA foglalkoztatási alaprész megyei decentralizált kerete terhére való támogatására. Így további 4 pályázó részesült 38 millió Ft támogatásban, amelynek következtében 38 fı többletfoglalkoztatása jött létre. 29. oldal

30 Összességében 9 db pályázó részesült 87,6 millió Ft támogatási összegben, amelynek eredményeképpen 88 új munkahely létesült a megyében évben az MPA munkahelyteremtı pályázati kiírása meghirdetésre került. Országos szinten a pályázat alapján 1,8 milliárd Ft támogatási keretösszeg áll a legalább 5 új munkahelyet létesíteni szándékozó pályázók rendelkezésére. A támogatás mértéke új munkahelyenként legfeljebb 800 ezer Ft + kiegészítı támogatás. Ezzel egyidejőleg került meghirdetésre az MPA kódjelő pályázati lehetıség, amely kifejezetten információ technológiai, pénzügyi számviteli, üzletviteli szolgáltató, tanácsadó és telefonos ügyfélszolgálati tevékenységet végzı munkáltatókat érintett. A rendelkezésre álló országos pénzügyi keret 200 millió forint. A pályázat keretében figyelembe vehetı munkavállalóknak kifizetésre kerülı bruttó bérköltség összege legfeljebb 200 eft/fı/hó. A támogatás formája mindkét pályázat esetében: vissza nem térítendı. A pályázatokat április 23-ig lehetett benyújtani. A régióban megvalósuló beruházási tevékenységet segítı munkahelyteremtı pályázati forrás megismerése érdekében 17 helyszínen szerveztünk és tartottunk tájékoztató elıadásokat. Az említett határidıre az MPA pályázati felhívásra Bács-Kiskun megyébıl 15 pályázat érkezett be, 173 fı foglalkoztatásának szándékával. A támogatási döntés határideje VIII.2 S T A R T programok ok Pályakezdık elhelyezkedését ezkedését ösztönzı START-kártya A START-program október 1-i hatályba lépésével olyan támogatási rendszer jött létre, melyben a munkavállaló, a fiatal pályakezdı magával viheti a foglalkoztatásához kapcsolódó járulékkedvezményt, így a START-kártyával rendelkezı pályakezdık foglalkoztatása esetén nem kell a fiatal foglalkoztatása után a munkaadónak tételes egészségügyi hozzájárulást és 3 százalékos munkaadói járulékot fizetnie. A 29%-os TB-járulék helyett a foglalkoztatás elsı évében a bruttó munkabér 15 százalékát, a második évben 25 százalékát kell közteherként megfizetnie. (A START-kártyás kedvezmény legfeljebb két éven keresztül, de akár egymás után több foglalkoztatónál is érvényesíthetı.) A program életbelépésétıl napjainkig ( ) megyénkben összesen 2856 pályakezdı váltott ki START-kártyát. E fiatalok 28,9%-a felsıfokú végzettséggel rendelkezik. START-PLUSZ kártya A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszőnését követı foglalkoztatást, a gyermekgondozási segély 30. oldal

31 folyósítása melletti foglalkoztatást, valamint a tartósan álláskeresık foglalkoztatását segítik elı a START PLUSZ kártya által biztosított kedvezmények. A START PLUSZ kártya az APEH területileg illetékes szerveinél igényelhetı, érvényességi ideje legfeljebb két év. Ezáltal igénybe vehetı kedvezményes járulékmértékek hasonlóak a pályakezdıknél leírtakhoz. START-EXTRA kártya A munkaerıpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévı álláskeresık foglalkoztatásához nyújt kedvezményt a START EXTRA kártya, mely szintén az APEH területileg illetékes szerveinél igényelhetı, érvényességi ideje két év. Ennek kiváltására jogosult az a tartósan álláskeresı személy, aki az 50. életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A munkaadó a START EXTRA kártyával foglalkoztatott egyén után mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetése alól. A foglalkoztatás elsı évében mentesül a 3 százalékos mértékő munkaadói járulék, és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A foglalkoztatás második évében a 3 százalékos munkaadói járulék, valamint a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér 15 százalékának megfelelı járulékfizetési kötelezettség terheli. VIII.3 Lépj egyet elıre program Az EU támogatásával indított Lépj egyet elıre program keretében Bács-Kiskun megyében a HEFOP 1.1-ben (VI. pont), valamint a III. pontban jelzetteken felül több, mint hatszáz fı képzésének támogatására nyílt mód évben. A képzéssel foglalkozó munkatársak, valamint a kirendeltségek ügyintézıi az Internet segítségével részletes felvilágosítással szolgáltak az érdeklıdı ügyfelek részére, de a tájékoztatáson túl a program kínálta lehetıségeket minden lehetséges fórumon ajánlották is. A bacsmmk.hu oldal kezdılapján külön logóval ellátott linket helyeztünk el, melyrıl elérhetı a Foglalkoztatási Hivatal oldalán elhelyezett teljes információs adatbázis. Feladatuk elsısorban az alacsony iskolai végzettségő és hátrányos helyzető személyek bevonása, mint kiemelt célcsoport. A program sikeresnek mondható. A 139/2006. Kormányrendelet értelmében augusztustól lehetıség nyílt a 90%-os utazási kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiadására, ami nagyon sokat segített, anélkül nagyon sok ember számára szó szerint lehetetlen volt a képzésbe történı bekapcsolódás. 31. oldal

32 A Lépj egyet elıre program aktuális helyzete Bács-Kiskun megyében végzettség és munkaerıpiaci státusz szerint (fı) általános alatti 8 általános munka-nélküli 8 általános munkaviszonyban álló Érettségi, v. szakképzett munka-nélküli Érettségi, v. szakképzett munkaviszonyban álló Összesen Megyei kvóta Összes jelentkezett Bevonva Betöltetlen helyek 76-78* -15* * A 8 általános végzettségőek esetében mint kiemelt célcsoport a program lehetıvé tette az eredetileg megadott kvóták túllépését. A Lépj egyet elıre program aktuális helyzete Bács-Kiskun megyében (forrás: Foglalkoztatási Hivatal belsı statisztikai nyilvántartása lee-ware.hu) 32. oldal

33 IX. MELLÉKLETEK TECHNIKAI MEGJEGYZÉS: a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól

34 A nyilvántartott álláskeresık száma év Kecskemét Baja Kalocsa Kiskırös Kiskunfh. Kiskunhalas Bácsalmás Kiskunmajsa Kunszentm. Tiszakécske Megye Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December átlag év Kecskemét Baja Kalocsa Kiskırös Kiskunfh. Kiskunhalas Bácsalmás Kiskunmajsa Kunszentm. Tiszakécske Megye Január Február Március Április Mellékletek

35 Fontosabb megyesoros adatok <=8. általános év Nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettségenként szakmunkás érettségizett diplomás összesen Pályakezdık száma Álláskeresık aránya* Január ,0% Február ,2% Március ,7% Április ,0% Május ,4% Június ,3% Július ,8% Augusztus ,0% Szeptember ,1% Október ,2% November ,4% December ,7% átlag ,2% a reg. mn. közötti arány 41% 38% 17% 4% 100% 10% év Nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettségenként <=8. szakmunkás érettségizett diplomás összesen általános Pályakezdık száma Álláskeresık aránya* Január ,9% Február ,6% Március ,2% Április ,6% * a gazdaságilag aktív népesség %-ában Mellékletek

36 Az álláskeresık arányának alakulása év Kecskemét Baja Kalocsa Kiskırös Kiskunfh. Kiskunhalas Bácsalmás Kiskunmajsa Kunszentm. Tiszakécske Megye Január 7,8% 13,7% 15,1% 10,5% 6,7% 10,4% 20,7% 12,6% 14,9% 8,8% 11,0% Február 8,0% 13,9% 15,7% 10,7% 6,9% 10,3% 20,9% 12,3% 14,9% 8,9% 11,2% Március 7,7% 13,5% 14,7% 10,2% 6,4% 9,8% 20,1% 12,0% 14,3% 8,4% 10,7% Április 7,5% 12,5% 13,2% 9,5% 6,4% 9,1% 18,6% 10,0% 13,1% 7,0% 10,0% Május 7,1% 11,5% 12,8% 9,1% 6,5% 8,6% 17,8% 9,3% 12,5% 5,8% 9,4% Június 7,0% 11,3% 12,6% 9,0% 6,4% 8,3% 17,5% 9,8% 12,4% 5,6% 9,3% Július 7,2% 11,7% 13,2% 9,4% 7,1% 8,7% 18,6% 11,1% 12,7% 6,4% 9,8% Augusztus 7,4% 12,1% 13,5% 9,4% 6,9% 9,0% 18,9% 12,0% 12,8% 6,6% 10,0% Szeptember 7,6% 12,4% 13,6% 9,6% 6,6% 9,2% 19,3% 12,0% 13,2% 6,7% 10,1% Október 7,7% 12,5% 13,4% 9,7% 6,5% 9,6% 19,7% 10,8% 13,1% 6,9% 10,2% November 7,9% 12,5% 13,7% 10,1% 6,8% 9,3% 20,3% 10,4% 13,9% 7,3% 10,4% December 7,7% 13,0% 14,4% 10,5% 7,0% 9,4% 20,9% 11,1% 14,3% 8,1% 10,7% átlag 7,5% 12,6% 13,8% 9,8% 6,7% 9,3% 19,5% 11,1% 13,5% 7,2% 10,2% év Kecskemét Baja Kalocsa Kiskırös Kiskunfh. Kiskunhalas Bácsalmás Kiskunmajsa Kunszentm. Tiszakécske Megye Január 8,6% 14,5% 16,1% 11,7% 8,1% 10,1% 22,5% 13,4% 15,9% 9,6% 11,9% Február 9,1% 15,3% 16,8% 12,1% 8,4% 10,7% 23,4% 14,6% 17,7% 10,2% 12,6% Március 9,0% 15,0% 15,9% 11,9% 8,2% 10,5% 22,7% 13,8% 16,6% 10,0% 12,2% Április 8,9% 14,0% 14,5% 11,3% 8,0% 10,0% 22,3% 12,8% 15,6% 9,1% 11,6% *A kirendeltségekre vonatkozó adatok becsült gazdaságilag aktív népességszám figyelembe vételével került meghatározásra Mellékletek

37 Fogalmi meghatározások Munkaerı-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere II.I fejezet) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7.napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresıtevékenységet; a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Mellékletek