Gazdasági Havi Tájékoztató

Átírás

1 Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint cég megkeresésével készül félévente a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül ez év októberében 1480 cég töltötte ki kérdőívünket vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A GVI októberi konjunktúra-vizsgálata drámai mértékű romlást tapasztalt a magyar vállalkozások üzleti helyzetre vonatkozó értékelésében és legfőképpen rövid távú kilátásaikban, mely jelenség hátterében a pénzügyi válság nyomán bekövetkező reálgazdasági válság áll. Ez a helyzetértékelés még nem teljesen egyöntetű a cégek körében, amit a vállalati bizonytalansági mutató továbbra is magas szintje jelez. A konjunktúra-mutató szinte minden összetevőjében negatív elmozdulás a jellemző: mind a belföldi, mind az export-értékesítés iránti keresletet, valamint az elmúlt hónapok forgalmát is romlónak ítélik meg a válaszadó cégek, és a következő fél évben sem számítanak javulásra. A cégek a beruházások elhalasztásával reagálnak a romló konjunkturális kilátásokra, ami az építési- és a gépberuházásokat is a mélybe húzza. Különösen kedvezőtlen az építési beruházások helyzete, amelyek immár öt éve a negatív tartományban mozognak. A versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerő-keresletében újra negatív fordulat kezd kibontakozni a várható kereslet-visszaesés hatására. Az összes értékesítés 2006 októberétől megfigyelhető romló tendenciája tovább erősödött 2008-ban. A csak belföldre termelő cégek mindössze 26%-ánál nőtt az értékesítés volumene, míg a kismértékben exportálóknál ez az arány 42%, a jelentősebb mértékben exportálóknál pedig 27-30%. Az októberi felvétel egyik tanulsága ezek szerint az, hogy az exportpiacok gyengélkedése okán az export immár nem képes dinamizálni a magyar gazdaságot, sőt a várható visszaesés egyik legfontosabb forrásává vált. Nagymértékű romlás és magas szintű bizonytalanság A GVI októberi konjunktúra-vizsgálata drámai mértékű romlást tapasztalt a magyar vállalkozások üzleti helyzetre vonatkozó értékelésében és legfőképpen rövid távú kilátásaikban, mely jelenség hátterében a pénzügyi válság nyomán bekövetkező reálgazdasági válság áll. A romló várakozások azt vetítik előre, hogy 2009-re megnőtt a gazdasági növekedés visszaesésének az esélye. Ez a helyzetértékelés azonban még nem teljesen egyöntetű a cégek körében, amit a vállalati bizonytalansági mutató továbbra is magas szintje jelez. Ez a tény arra utal, hogy vagy nem minden vállalkozás érzi egyformán fenyegetőnek a visszaesést, vagy a cégek egy része a negatív pénzpiaci hírek hatására túlreagálja a válságot, túlbecsüli annak várható hatásait, míg a cégek másik része reálisabban méri fel a valószínűleg ténylegesen romló kilátásokat. A konjunktúra mutató jelentős romlását a mélybe zuhanó várakozások mozgatják, míg a jelenlegi üzleti helyzet vonatkozásában nem ennyire egyöntetű és nem ennyire sötét a kép. A GVI konjunktúra-mutató os értéke a 2008 áprilisi 12%-os értékről először a felmérés 1998-as elindítása óta a negatív tartományba került, és -7,1%-on áll. A GVI Vállalati Bizonytalansági Mutató értéke kissé csökkent ugyan, de még így is magasnak mondható (0,43). Ha az idei októberi eredményeket a korábbi évek októberi felvételeivel vetjük össze, akkor egy 2005 októbere után elinduló folyamat folytatódását láthatjuk, sőt a ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00-0,05-0,10 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató alakulása, KM (bal tengely) BM (jobb tengely) 0,52 0,50 0,48 0,46 0,44 0,42 0,40 0,38 0,36 0,34 A GDP és a Konjunktúra Mutató alakulása GDP (jobb tengely) KM (bal tengely) 0,3500 0,3000 0,2500 0,2000 0,1500 0,1000 0,0500 0,0000-0,0500-0,1000

2 októberi adatok kivételével egy 2000 óta érvényesülő romló tendencia folytatódásáról is beszélhetünk. A konjunktúra-mutató a külföldi tulajdonban lévő cégeknél esett a legnagyobb mértékben és a tisztán magyar tulajdonban lévők látják legkedvezőtlenebbül a kilátásaikat és számítanak romlásra (-10 %). Vállalatméret szerint a közepes- és a nagy cégek esetében beszélhetünk a legerősebb romlásról, míg a legkedvezőtlenebbül a korábbi felvételekkel megegyezően a mikro-cégek látják helyzetüket (-22%). Az export-aktivitás szerint csoportosítva a cégeket még egyértelműbb a kép: míg a csak belföldre termelő cégek körében gyakorlatilag nem változott a konjunktúra mutató szintje, addig az exportra is termelő cégek körében drámai esésről számolhatunk be (25-30%-os szintről -4, - 6%-s szintre). Az ágazatok között a szállításon kívül mindenhol csökkenést láthatunk, a legnagyobb arányúakat és szinte megegyező mértékűeket az iparban, az idegenforgalomban, a kereskedelemben és az egyéb szolgáltatásoknál. A konjunktúra-mutató szinte minden összetevőjében a negatív elmozdulás a jellemző. Mind a belföldi, mind az export-értékesítés iránti keresletet és az elmúlt hónapok forgalmát romlónak ítélik meg a válaszadó cégek, és a következő fél évben sem számítanak javulásra. A részmutatók közül egyedül a vállalkozások jelenlegi jövedelmezőségi helyzetében láthatunk pozitív elmozdulást az elmúlt időszakhoz képest. Beruházások A cégek a beruházások elhalasztásával reagálnak a romló konjunkturális kilátásokra, ami nemcsak az építési beruházásokat, hanem a gépberuházásokat is a mélybe húzza. A gazdaság hosszú távú fejlődése szempontjából nagyon kedvezőtlen, hogy a beruházási aktivitás csökkenése immár hosszú idő (2000 nyara) óta megfigyelhető ez a tendencia csak felerősödött idén áprilisa óta. Különösen kedvezőtlen az építési beruházások helyzete, amelyek immár öt éve a negatív tartományban mozognak (többségében vannak azok a cégek, amelyeknél nincs beruházás, vagy csökkenni fog a beruházási aktivitás, és kisebbségben azok, amelyeknél nem várható változás, vagy a beruházási aktivitás növekedésére lehet számítani). A gépek vásárlására vonatkozó beruházási aktivitás romlása a tulajdon típusa szerint minden cégcsoportban megfigyelhető: a külföldi tulajdonúakat éppúgy érinti, mint a magyar kézben levőket. A magyar tulajdonban levő cégeknél továbbra is alacsony marad a beruházási aktivitás. Gazdasági ágak között az iparban a beruházási aktivitás ellenmondásosan alakul: itt a legnagyobb a csökkenésre számító és a beruházások növekedésével számoló cégek aránya is (33% és 30%). Az építőiparra azonban egyértelműen a beruházási aktivitás további csökkenése lesz jellemző (a cégek 30%-ja jelezte a beruházási aktivitás csökkenését). A többi gazdasági ágban inkább a GVI Konjunktúra Mutató a külföldi tulajdon aránya szerint, ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 2/8 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0-0,1-0,2-0,3 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0-0,1-0,2-0,3 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0-0,1-0,2-0,3-0,4-0,5 0,20 0,15 0,10 0,05-0,05 nincs x-50% 51-x% A GVI Konjunktúra Mutató a cégek mérete szerint (létszám, fő), x x Építési beruházások (BEVX) és Gépberuházások (BGVX) várható alakulása, bevx1 bgvx1 Az összes beruházás várható alakulása, ,00

3 beruházások változatlan szintje, illetve kismértékű csökkenése várható. Beruházási aktivitásának növekedésével inkább csak a belföldre szállító cégek számolnak (31%), az exportáló cégek várható beruházási aktivitása ettől elmarad. Cégnagyság szerint nem láthatunk nagyobb különbséget a cégek várható beruházási aktivitása között. Munkaerő-kereslet A versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerőkeresletében újra negatív fordulat kezd kibontakozni a várható kereslet-visszaesés hatására. A cégek várható munkaerő-kereslete április óta ismételten csökkent és újra nagyobb az elbocsátást, mint a létszámfelvételt tervező cégek aránya (mintegy 15%-kal). Egyedüli pozitív jelként mindössze az látható, hogy e várható csökkenés nem a legnagyobb mértékű a vizsgált időszakban: 2005 áprilisában sokkal visszafogottabb volt a cégek várható munkaerő-kereslete, mint most. övőre a cégek 28%-a tervezi csökkenteni és 13%-a tervezi növelni a foglalkoztatottak számát, a többi cég a létszám megtartását irányozza elő. A munkaerő-kereslet legnagyobb mértékű várható csökkenése az ipart érinti, ahol a cégek 31%-a tervezi csökkenteni a foglalkoztatottak számát, legkevésbé pedig az egyéb szolgáltatásokat, ahol csupán 16%-uk. Az exportáló cégeket egyaránt jellemzi az átlagosnál nagyobb arányú létszámfelvétel, és várható elbocsátás (32% és 19%). Cégnagyság szerint a legnagyobb cégek várható munkaerő-kereslete esett vissza leginkább és süllyedt a legalacsonyabb szintre. A külföldi tulajdonban lévő cégeknél lehet a legkevésbé számítani a létszám csökkenésére: a külföldi tulajdonban levő cégek 28%-a tervezi csökkenteni a foglalkoztatottak számát és 21%-uk szándékozik növelni azt. Forgalom, kapacitáskihasználás A kapacitáskihasználás átlagos szintje kismértékben nőtt az első félévhez képest és viszonylag magasnak mondható: meghaladja a 79%-ot. A külföldi tulajdonban levő cégek és a nagyvállalkozások kapacitáskihasználása továbbra is számottevően magasabb (80-85%), mint a többi cégé. Az összes értékesítés 2006 októberétől megfigyelhető romló tendenciája tovább erősödött 2008-ban, miközben csökkent az értékesítés növekedését regisztráló vállalkozások aránya (36%-ról 32%-ra). elenleg ugyanannyi cégnél nőtt, mint ahánynál csökkent az értékesítés volumene az elősző félévi adatokhoz képest (32%). A csak belföldre termelő cégek mindössze 26%-ánál nőtt az értékesítés volumene, míg a kismértékben exportálóknál ez az arány 42%, a jelentősebb mértékben exportálóknál pedig 27-30%. Az októberi felvétel egyik tanulsága ezek szerint az, hogy az exportpiacok gyengélkedése okán az export -0,05-0,10-0,15-0,20-0,25 Tervezett létszámváltozás a következő félévben, ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 3/8 0,10 0,05 0,00 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00-0,05-0,10-0,15 Várható létszámalakulás a következő fél évben (%), csökken nem változik nő Kapacitások várható kihasználása,

4 immár nem képes dinamizálni a magyar gazdaságot, sőt a várható visszaesés legfontosabb forrásává vált. Emellett még mindig a külföldi tulajdonban lévő cégek azok, amelyeknél a legkevésbé vehető észre az értékesítési volumen csökkenése: 37%-uk számolt be növekedésről és 29%-uk csökkenésről. A mikro-cégek helyzete a legkedvezőtlenebb ebből a szempontból (38%-uknál csökkent az értékesítés volumene) és a több mint 250 főt foglalkoztató cégeknél volt leginkább érzékelhető az értékesítés növekedése (36%). Az export-értékesítés csökkenését a cégek 33%-a jelezte és 35%-uk számolt be az értékesítési volumen növekedéséről. Leginkább az iparvállalatok körében figyelhető meg az export értékesítés csökkenése (35%), valamint a döntően exportáló cégeknél (39%). A külföldi tulajdonban lévő cégek ellenben kevésbé szenvedtek az exportpiacok kiesésétől, 41%-uk tudta növelni az elmúlt félévben az értékesítés volumenét. Ugyanez a helyzet a több mint 250 főt foglalkoztató cégekkel is, amelyek 38%- ánál beszélhetünk növekedésről. Ugyanezek a tendenciák várhatók 2009 első félévében is az exportrendelések várható visszaesése miatt: a cégek 37%-a számol ezek csökkenésével és mindössze 20%-uk az export rendelésállomány növekedésével. Ez az exportrendelésállomány drámai visszaesését valószínűsíti. Az iparban még ennél is rosszabb a helyzet: a cégek 40%-ánál csökkennek, csökkentek az exportrendelések, és mindössze 22% számolt be növekedésről. Különösen nyugtalanító, hogy negatív kapcsolat mutatkozik az export árbevételen belüli súlya és az export rendelésállomány alakulása között: minél inkább exportál egy cég, annál nagyobb a rendelésállomány visszaesésének valószínűsége. Az árbevételüket döntően (több mint 67%- ban) az export piacokon értékesítők 43%-a számolt be a rendelésállomány visszaeséséről, míg a kismértékben exportálóknak csak 27%-a. Intő jel másrészt, hogy a nagyobb létszámú cégeket erősebben érinti az export rendelésállomány visszaesése, mint a kisebbeket: az előbbieknél a cégek 38%-a érzékel csökkenést, míg az utóbbiaknak csak 32%-a. Ezek az eredmények további negatív adalékul szolgálnak a várható munkaerő kereslet becsléséhez: éppen a legnagyobb létszámú cégeket érinti legerősebben az exportpiacokon tapasztalható visszaesés és az exportmegrendelések elmaradása. E tekintetben a belföldi piacokra szállító, kis és közepes cégek most feltehetően a kiegyensúlyozó szerepet fogják játszani (48%-uknál nem változott az export-rendelések szintje) ,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0-0,1-0,2 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A kapacitáskihasználtság becsült szintje az export árbevételen belüli aránya szerint (%), nincs 1-32% 33-66% 67-x% Az export rendelésállomány várható alakulása Exportforgalom volumenének alakulása (%), csökkent nem változott nőtt ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 4/8

5 Makrogazdasági tendenciák: a válság hatása a munkaerőpiacra A globális gazdasági válság hatása Magyarországon is egyre többeket érint a munkahelyek megszűnése révén. A tömeges elbocsátások eddig a járműipart, az építőipart és a lakásberuházásokat, illetve a híradás-technikai és az elektronikai szektort sújtotta legnagyobb mértékben ben az építőipart érintheti a legsúlyosabban a válság, mivel a banki hitelhez jutás egyre nehezebbé válik, így az építőipari vállalkozások elveszíthetik fizetőképességüket. Szakértők szerint 2009-ben a munkanélküliségi ráta 9 fölé kerülhet, ami ezer új munkanélkülit jelentene. A gazdasági válság hatására Németországot is komoly recesszió fenyegeti. Magyarország legfontosabb exportpiacának gazdasága 12 éves mélypontját érte el novemberben. A német Statisztikai Hivatal adatai szerint a szezonálisan kiigazított GDP 2008 második negyedévében 0,4 kal, a harmadik negyedévben pedig 0,5 kal csökkent. Egyes prognózisok szerint a német munkanélküliek száma 2009-ben 600 ezer fővel emelkedik majd. A helyzetet rontja, hogy a német export 40 ának célpiaca az Európai Unió, a globális pénzügyi válság hatására azonban a 15 legfejlettebb uniós tagállam gazdasága is recesszióhoz közelít. A válság hatásai A globális gazdasági válság ellenére Magyarországon egyelőre nem csökkent a lakossági fogyasztás. December első heteiben megfigyelhető volt, hogy a karácsony előtti bevásárlás mértéke sem változott az elmúlt évekhez képest és a hitelfelvételek száma is nőtt. Szakértők ezt egyrészt a benzin árának csökkenésével magyarázzák, másrészt azzal, hogy a magyar lakosság még nem mérte fel a gazdasági válság hatásait, holott a munkahelyek megszűnése egyre több embert érint. A tömeges elbocsátások eddig a járműipart, az építőipart és a lakásberuházásokat, illetve a híradás-technikai és az elektronikai szektort sújtotta legnagyobb mértékben. A HVG szerint a következő években akár a százezer főt is elérheti az elbocsátottak száma. Mindezek ellenére 2009-ben az építőipart érintheti a legsúlyosabban a válság, mivel a banki hitelhez jutás egyre nehezebbé válik, így az építőipari vállalkozások elveszíthetik fizetőképességüket. Emellett a kisebb kereskedelmi és idegenforgalmi vállalkozások is egyre nehezebben kapnak hitelt, emiatt a forgóeszköz-hitelt igénylő ágazatokban (pl. nyomdaipar) jelentős leépítések, illetve bezárások várhatóak. Ez a tendencia Nyugat- Európában (például a dán nyomdaiparban) már hónapok óta érzékelhető. Az Európai Unió által támogatott nagyberuházások is késhetnek jövőre, mivel nehézkes lehet az önrész és az előfinanszírozás biztosítása. 8,5 8 7,5 7 6,5 6 5,5 5 ezer fő Munkanélküliségi ráta Magyarországon a éves népességben, , I I I I I Forrás: KSH Munkanélküliek száma Magyarországon a éves népességben, , ezer fő I I I I I Forrás: KSH ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 5/8

6 Az elbocsátások számokban Az autóiparban történt elbocsátások után december elején a komáromi Nokia gyár helyi beszállítója, a Perlos is elküldi alkalmazottainak több mint felét, ötszáz embert. A Suzuki közel 1200 dolgozóját bocsátja el és 2009-re gyártásának 25 os csökkentését tervezi. A számítógépalkatrészek gyártásával foglalkozó Foxconn debreceni és komáromi gyárából összesen 1500 főt, a székesfehérvári Videotonhoz tartozó VT Autóelektronikai Kft-től pedig 400 embert bocsátottak el. A lábatlani Piszke Papír Zrt 431-ből 147 dolgozóját küldi el, a General Electric Győrben 100, míg Nagykanizsán 227 munkavállalójától válik meg A Tatabánya Sanmina-SCI Magyarország Kft pedig 400 főt bocsát el. További elbocsátások várhatóak 2009-ben az Electroluxnál, illetve 250 főt bocsát el februártól az 1150 fős autóipari beszállító, a szombathelyi Delphi Hungary Kft. Gazdasági prognózisok 2009-re 2009-ben a belső kereslettől nem várható komolyabb növekedés: a 3-3, 5 os reálbérveszteség és a visszaeső hitelezés azt jelzi, hogy a 20 hónapja recesszióban levő kiskereskedelmi forgalom tekintetében a jövő év sem fog jelentős javulást hozni. Szakértők szerint 2009-ben a munkanélküliségi ráta 9 fölé kerülhet, ami ezer új munkanélkülit jelentene. A GKI október végén a foglalkoztatottak számának 3 os csökkenését prognosztizálta re, ami ezer fő elbocsátását jelentené. Az Állami Számvevőszék elnökének kijelentése alapján jövőre akár 4 kal is csökkenhet a GDP, az MNB szakértői szerint pedig körülbelül 0,2-1,7 kal fog visszaesni a GDP. Források: MNB, GKI, Népszabadság, Népszava, HVG, vg.hu, index.hu A német gazdaság és munkaerőpiac várható helyzete 2009-ben A gazdasági válság hatására Németországot komoly recesszió fenyegeti. Magyarország legfontosabb exportpiacának gazdasága 12 éves mélypontját érte el novemberben. A német Statisztikai Hivatal adatai szerint a szezonálisan kiigazított GDP 2008 második negyedévében 0,4 kal, a harmadik negyedévben pedig 0,5 kal csökkent. A Német Szövetségi Bank 2009-re 0,8 os GDP visszaesést prognosztizált, az export 0,5 os csökkenése mellett. A Rhineland- Westphalia Institute for Economic Research (RWI) előrejelzése szerint jövőre két kal csökkenhet Németország bruttó hazai összterméke. A DAX-index több, mint 40 ot esett 2008-ban és az üzleti bizalom is 5 éve mért legalacsonyabb szintjét érte el októberben. A helyzetet rontja, hogy a német export 40 ának célpiaca az Európai Unió, a globális pénzügyi válság I I ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 6/8 A magyarországi GDP negyedéves volumenindexei, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok (előző év azonos időszaka=100,0%), 1996 negyedév I negyedév I I I I I I I I I I I Forrás: KSH , , , ,5 I A magyarországi GDP negyedéves volumenindexei, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok (előző negyedév=100,0%), 1995 negyedév I negyedév I I I I I I I I I I I I I Forrás: KSH

7 hatására azonban a 15 legfejlettebb uniós tagállam gazdasága is recesszióhoz közelít. Novemberben 2,988 millió fő volt munkanélküli Németországban, mely adat 8 ezer fővel kisebb, mint októberben, és 390 ezer fővel marad el a tavaly novemberben mért adatoktól. Mindezek ellenére a jövő évi várakozások rosszak, egyes prognózisok szerint a német munkanélküliek száma 2009-ben 600 ezer fővel emelkedik majd. A Siemens Rt., Európa legnagyobb műszaki gyártó cége 2010-re fő elbocsátását tervezi. A Continental Rt. autógyártó beszállító 5000 időszakos munkást fog elbocsátani, illetve meghosszabbítja karácsonyi leállását. A német kormány jóváhagyott egy 31 milliárd eurós, két éves futamidejű gazdaságélénkítő csomagot, amelyet további csomagok követnek majd (ez az összeg a német GDP 1, 3 át teszi ki). A kormány az építőiparnak, a kis- és közepes vállalkozásoknak és az autóiparnak is hiteleket fog nyújtani. Egymillió munkahely megmentését kívánják elérni állami és magánberuházások ösztönzésével, emellett az adócsökkentés lehetősége is felmerült a kormánypárti képviselőkben. Források: Bloomberg.com, vg.hu l Munkanélküliségi ráta Németországban, , l l Forrás: l l l N ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 7/8

8 Nemzetközi tendenciák: Németország recesszióban A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet decemberi felmérésének eredményei szerint az iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexük erőteljesen visszaesett, ezzel folytatva több, mint egy éve tartó negatív tendenciáját. Az index értéke utoljára 1982 végén volt ennyire alacsony a második olajválság hatására. A visszaesésben domináns szerepet játszik a jelenlegi üzleti helyzet romló megítélése. A lassulás fokozott mértékben hat az exporttermelőkre, de ez idáig a kereskedőket és az építőipari vállalkozásokat kevéssé érintette. A német gazdaság 2008 negyedik negyedévében recesszióba került. Az év közepe táján kezdődött visszaesés felgyorsult, a GDP 0,4%-kal maradt el az előző év azonos időszakától. A gazdaság lassulásának hatása először az exportban mutatkozott meg, melynek volumene tavasz óta gyors ütemben csökken. Az Ifo 2009-re történő előrejelzése szerint a gazdasági válság erősen vissza fogja vetni a német gazdaság teljesítményét. A prognózis a bruttó hazai termék éves átlagban 2,2 os visszaesését valószínűsíti, és az export-volumen is igen erőteljes csökkenést fog mutatni a világra kiterjedő recesszió miatt. Az Ifo prognózisa szerint 2009-ben a bérből és fizetésből élők száma várhatóan kb. 0,8%-kal fog csökkenni. A német szakértők körülbelül új regisztrált munkanélkülire számítanak a 2009-es év folyamán, mely 8%-os átlagos munkanélküliségi rátát eredményezne 2009-re decemberében a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexe erőteljesen visszaesett, folytatva több, mint egy éve tartó romló tendenciáját. A visszaesésben domináns szerepet játszik a jelenlegi üzleti helyzet romló megítélése. A megkérdezett vállalatvezetők a következő hat hónapra vonatkozó kilátásaikat illetően változatlanul szkeptikusak. Az Ifo bizalmi indexének értéke utoljára 1982 végén volt ennyire alacsony a második olajválság hatására. A lassulás fokozott mértékben hat az exporttermelőkre, de ez idáig a kereskedőket és az építőipari vállalkozásokat kevéssé érintette. Az ipari vállalkozások körében a bizalmi index értéke számottevően csökkent decemberben. Az elmúlt hónapok pesszimista várakozásai beigazolódtak és egyre több vállalatvezető számol be kedvezőtlen üzleti helyzetről. övőbeli kilátásaikat is rosszabbnak ítélték meg, mint a múlt hónapban és becsléseik szerint az export-megrendelések továbbra is csökkenni fognak a következő félévben. A legtöbb cég jelentős munkaerő-csökkentést tervez. A kiskereskedők rosszabbnak ítélik jelenlegi üzleti helyzetüket, mint novemberben, de a következő időszak kilátásait tekintve kevésbé szkeptikusak. A nagykereskedők körében esett az üzleti bizalmi index értéke: mind jelenlegi, mind jövőbeli helyzetüket egyaránt kedvezőtlenebbnek ítélték meg, mint a múlt hónapban. Az építőipari vállalatok körében a bizalmi index közel változatlan maradt. Ezen cégek jelenlegi helyzetüket csak kissé látták kedvezőtlenebbnek, mint novemberben, a következő hat hónapra vonatkozó kilátásaik pedig változatlanok maradtak l Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az Ifo vállalati konjunktúra felmérése szerint, 2000=100%, jan nov. l l l l l Üzleti bizalom elenlegi üzleti helyzet Várakozások l l l Forrás: l l l l l l l l D ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 8/8

9 A német gazdaság a romló világgazdasági helyzet hatására 2008 második felében lassulni kezdett. A csökkenés a harmadik negyedévben vált igazán érzékelhetővé, a negyedik negyedévben pedig felgyorsult: a GDP 0,4%-kal maradt el az előző év azonos időszakától és a kapacitáskihasználtság is hosszú távú átlaga alá esett. A német gazdaság ennek következtében recesszióba került. A gazdasági visszaesés először az exportban mutatkozott meg, melynek volumene tavasz óta gyors ütemben csökken. Ennek egyik fő oka a gyengülő nemzetközi gazdaság, mely egyre kisebb keresletet támaszt a német export legfontosabb részét képező javak iránt. Az Ifo 2009-re történő előrejelzése szerint a gazdasági válság erősen vissza fogja vetni a német gazdaság teljesítményét. A prognózis a bruttó hazai termék éves átlagban 2,2 os visszaesését valószínűsíti, és az export-volumen is igen erőteljes csökkenést fog mutatni a világra kiterjedő recesszió miatt. Csökkenni fog a kapacitás-kihasználtság, hanyatlani fognak a jövedelmezőségi várakozások, valamint visszaesnek a beruházások és az építőipari megrendelések is. A lakossági fogyasztás az emelkedő átlagos reálbérek ellenére csak kismértékben fog növekedni egyrészt a foglalkoztatottság visszaesése miatt, másrészt a pénzpiaci és bizalmi válság következtében magas megtakarítási rátának köszönhetően. Az Ifo a munkaerő-kereslet csökkenését prognosztizálja a következő évre. A bérből és fizetésből élők száma várhatóan kb. 0,8%-kal fog csökkenni, kb. 40 millió főre. A német szakértők körülbelül új regisztrált munkanélkülire számítanak a 2009-es év folyamán, mely 8%-os átlagos munkanélküliségi rátát eredményezne 2009-re. Forrás: Ifo ( Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2008 / december, Budapest, ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános