Munkaerő-piaci elemző tanulmány

Átírás

1 Munkaerő-piaci elemző tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány megbízásából Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft IBS Kutató és Tanácsadó Kft. Székhely: 1031 Budapest, Záhony u. 7. Cégjegyzékszám: Adószáma: Bankszámla száma: MKB Budapest, június

2 Tartalom Ábrajegyzék... 4 Táblázatjegyzék... 5 Vezetői összefoglaló... 7 Bevezetés A projekt céljai, adatai, pillérei A határ menti régió területének lehatárolása, projekt előzmények A határ menti régió magyar oldalának demográfiai folyamatai A népesség számának alakulása A határ menti régió korstruktúrája Iskolai végzettség szerinti szerkezet a határ menti régióban Városias vs. vidéki jelleg alakulása a határ menti régióban A cigány (roma) és szlovák népesség jelenléte a határ menti régióban A határrégió magyar szakaszának munkaerő-piaci elemzése megyei és kistérségi szinten A KSH munkaerő-piaci mutatói Az NFSZ álláskeresőkre vonatkozó adatai A bemutatott munkaerő-piaci folyamatok értelmezése A foglalkoztatottak ágazati struktúrája a határrégió magyar szakaszának megyéiben A feldolgozóipar ágazatainak struktúrája, annak változása a határrégió magyar szakaszának megyéiben. 53 A határrégió magyar szakaszának munkaerő-piaci vizsgálata kistérségi szinten Kitekintés a évi munkaerő-piaci adatokra a határrégió magyar oldalán A bérek és keresetek szerkezetének vizsgálata A minimálbér és havi nettó átlagkereset alakulása a határrégió magyar oldalán A személyi alapbérek és a teljes keresetek átlagának alakulása a határrégió magyar oldalának megyéiben.. 79 A havi bruttó bérek és a teljes keresetek struktúrája a határrégió magyar szakaszán A személyi alapbérek és a teljes keresetek átlagai a nemzetgazdasági ágak viszonylatában, nemzetgazdasági szinten a határrégió magyar oldalán A havi bruttó bérek és a teljes keresetek struktúrája a határrégió magyar oldalán a nemzetgazdasági ágak viszonylatában, a versenyszférában A szlovák munkaerő Magyarországra történő migrációja a statisztika tükrében Munkaerő-kereslet a határrégió magyar oldalának megyéiben A határrégió magyar oldalán dolgozó migráns, szlovák munkavállalók számának meghatározása Irodalom Mellékletek melléklet: A cigány (roma) és szlovák népesség aránya a határrégió nyugati és keleti oldalán, % (2011) melléklet: Az alkalmazásban állók számának megoszlása a határrégió megyéiben a feldolgozóipari ágazatok szerint, % (2013)

3 3. melléklet: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek TOP 10-es listája a határ menti régió megyéiben

4 Ábrajegyzék 1. ábra: A határ menti régió szlovák szakaszához tartozó járások ábra: A határ menti régió magyar szakaszához tartozó kistérségek ábra: Az állandó népesség alakulása a határ menti megyékben, fő (2007, 2009, 2012) ábra: A lakónépesség számának alakulása a határ menti megyékben, fő (2007, 2009, 2012) ábra: Öregedési index alakulása a határ menti régió megyéiben, % (2007, 2009, 2012) ábra: Népesség korcsoportok szerinti megoszlása a határ menti régió megyéiben, % (2007, 2012) ábra: Iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a határ menti régió megyéiben, % (2011) ábra: Határ menti megyék népsűrűsége, fő/km 2 (2007, 2009, 2012) ábra: Népesség megoszlása településtípusonként 2011-ben (%) ábra: A roma és szlovák népesség aránya a határ menti régió megyéiben, % (2011) ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a határ menti régió nyugati és keleti oldalán, % ( ) ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a határ menti régió nyugati és keleti oldalán, % ( ) ábra: A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatójának alakulása a határ menti régióban, % ( ) ábra: Az alkalmazásban állók létszáma, fő (2007; 2013) ábra: Az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Pest megyében, % (2008; 2013) ábra: Az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Komárom-Esztergom megyében, % (2008; 2013) ábra: Az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Győr-Moson-Sopron megyében, % (2008; 2013) ábra:az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, % (2008; 2013) ábra:az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Heves megyében, % (2008; 2013) ábra: Az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Nógrád megyében, % (2008; 2013) ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a határ menti régió nyugati és keleti oldalán, % ( ) ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a határ menti régió nyugati és keleti oldalán, % ( ) ábra: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a határ menti régióban, fő ( ) ábra: A minimálbér alakulása Magyarországon és Szlovákiában, euró/hó ( ) ábra: A bejelentett külföldi állampolgárok számának alakulása, fő ( ) ábra: A bejelentett külföldi munkavállalók számának alakulása a határrégió megyéiben, fő ( ) ábra: A bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók számának alakulása a határrégió megyéiben, fő ( ) ábra: A biztosítotti jogviszonnyal, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok számának alakulása Magyarországon, fő (2007, 2010, 2013) ábra: Biztosítotti jogviszonnyal, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok száma a határ menti régió magyar oldalának két szakaszán és az ország fennmaradó részén, fő (2007, 2010, 2013)

5 Táblázatjegyzék 1. táblázat: A magyar-szlovák határ menti régió területe, km 2 (2012) táblázat: A magyar-szlovák határ menti régió állandó népességének alakulása (2007, 2012) táblázat: A magyar-szlovák határ menti régió népsűrűségének alakulása (2007, 2012) táblázat: Iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az adott korcsoportba tartozó népességhez viszonyítva a határrégió nyugati oldalához tartozó kistérségekben, % (2011) táblázat: Iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az adott korcsoportba tartozó népességhez viszonyítva a határrégió keleti oldalához tartozó kistérségekben, % (2011) táblázat: A gazdaságilag aktív népesség számának alakulása és változása táblázat: Az aktivitási arány alakulása és változása táblázat: A foglalkoztatási ráta alakulása és változása táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása és változása táblázat: A munkanélküliek számának alakulása és változása táblázat: A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatójának alakulása és változása a határrégió megyéiben (2008, 2010, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatója és annak változása a határrégió megyéiben (2008, 2010, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió megyéiben (2007, 2010, 2013) táblázat: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió megyéiben (2007, 2010, 2013) táblázat: A nyilvántartott tartósan álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió megyéiben (2007, 2010, 2013) táblázat: A közjellegű foglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma és változása régiónként ( ) táblázat: A közfoglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma a határrégió megyéiben ( ) táblázat: Az alkalmazásban állók arányának változása a évi és a évi adatok alapján a határrégió megyéiben a feldolgozóipari ágazatok szerint*, %-pont táblázat: Az alkalmazásban állók arányának változása a évi és a évi adatok alapján a határrégió nyugati és keleti oldalán a feldolgozóipar ágazataiban (%-pont) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió nyugati oldalán (2007, 2010, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió keleti oldalán (2007, 2010, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása és változása a határrégió nyugati oldalán nemek szerint (2007, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása és változása a határrégió keleti oldalán nemek szerint (2007, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása és változása a határrégió nyugati oldalán korcsoportok szerint (2007, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása és változása a határrégió keleti oldalán korcsoportok szerint (2007, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának változása a évi és a évi adatok alapján a határrégió nyugati oldalán iskolai végzettség szerint, %-pont táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának változása a évi és a évi adatok alapján a határrégió keleti oldalán iskolai végzettség szerint, %-pont táblázat: A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatójának alakulása és változása a határrégió nyugati oldalán ( ) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatójának alakulása és változása a határrégió keleti oldalán ( ) táblázat: A bejelentett új állások számának megoszlása annak támogatott/nem támogatott jellege szerint a határrégió nyugati oldalán, % (2008; 2010; 2013)

6 32. táblázat: Az újonnan bejelentett állások számának megoszlása annak támogatott/nem támogatott jellege szerint a határrégió keleti oldalán, % (2008; 2010; 2013) táblázat: A határ menti régiót alkotó megyék munkaerő-piaci adatai I. ( ) táblázat: A határ menti régiót alkotó megyék munkaerő-piaci adatai II. ( ) táblázat: Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetének alakulása (2007, 2010, 2012) táblázat: A személyi alapbér és a teljes kereset átlagának alakulása a határrégió megyéiben (versenyszféra), ft/fő, hó (2008, 2010, 2013) táblázat: A havi bruttó bér (ft/fő/hó) különbségeinek vizsgálata a létrehozott területi egységek között varianciaanalízis segítségével (2008) táblázat: A havi bruttó bér (ft/fő/hó) különbségeinek vizsgálata a létrehozott területi egységek között varianciaanalízis segítségével (2013) táblázat: A teljes kereset (ft/fő/hó) különbségeinek vizsgálata a létrehozott területi egységek között varianciaanalízis segítségével (2008) táblázat: A teljes kereset (ft/fő/hó) különbségeinek vizsgálata a létrehozott területi egységek között varianciaanalízis segítségével (2013) táblázat: A határrégió megyéiben a személyi alapbérek átlagának az országos átlaghoz viszonyított aránya nemzetgazdasági ágak szerint (nemzetgazdaság egésze), % (2013) táblázat: A határrégió megyéiben a teljes kereset átlagának az országos átlaghoz viszonyított aránya nemzetgazdasági ágak szerint (nemzetgazdaság egésze), % (2013) táblázat: A határrégió nyugati oldalán a havi bruttó bér és a teljes kereset átlagának az országos átlaghoz viszonyított aránya nemzetgazdasági ágak szerint (versenyszféra),* % táblázat: A határrégió keleti oldalán a havi bruttó bér és a teljes kereset átlagának az országos átlaghoz viszonyított aránya nemzetgazdasági ágak szerint (versenyszféra),* % táblázat: A bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók aránya az összes bejelentett külföldi munkavállalóhoz viszonyítva a határrégió megyéiben, % ( ) táblázat: A bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók számának megoszlása a határrégió két oldalán nemzetgazdasági ágak szerint, % (2009; 2013) táblázat: A bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók számának megoszlása a határrégió két oldalán foglalkozási főcsoportok szerint, % (2009; 2013) táblázat: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek számának megoszlása a határrégió által érintett megyékben nemzetgazdasági ágak szerint *, % (2013) táblázat: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek számának megoszlása a határrégió által érintett megyékben foglalkozási főcsoportok szerint *, % (2013) táblázat: A biztosítotti jogviszonnyal, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok száma és megoszlása megyénként, fő és % (2007, 2010, 2013)

7 Vezetői összefoglaló A szlovák-magyar határ menti régió területe évi adatok alapján ,2 km 2 volt, amelyből a magyar oldal területe ,2 km 2 -ert tett ki. A régió egészében az állandó népesség száma 2,5 millió fő volt, ebből 1,3 millió főnek volt állandó bejelentett lakóhelye a magyarországi szakaszon. A határ menti régió magyar oldalát alkotó megyékben nem változott számottevően 2007 és 2012 között sem az állandó népesség száma, sem pedig a lakónépesség száma. Ezzel együtt a határrégió nyugati oldalán található megyék népességvonzó hatása egyértelműen kimutatható bizonyos területeken (pl.: Pest megye), a keleti oldalt viszont az elvándorlás, az állandó és a lakónépesség számának csökkenése jellemzi. A határszakasz magyar oldalának minden megyéjét az elöregedés jellemzi, mindenhol egyértelműen kimutatható a 60 év fölöttiek aránynövekedése mellett a legfeljebb 17 évesek részarányának csökkenése. A határrégió mindkét oldalának megyéjére igaz, hogy csak néhány kistérségben magasabb a gyermekkorúak aránya az időskorúakénál. Az iskolai végzettség kapcsán egyértelműen látszanak a határ menti régió nyugati és keleti oldala között meglévő eltérések. A nyugati területeken már az általános iskolát végzettek aránya is magasabb, a különbségek a magasabb iskolai végzettségi kategóriák felé haladva még markánsabbá válnak. Az iskolai végzettség és a korstruktúra tekintetében megjelenő differenciákban fontos szerepet játszik a két területen élő cigány (roma) népesség arányának különbsége. Míg a határ menti régió keleti megyéiben a cigány (roma) kisebbség aránya 6-8% körül alakult 2011-ben, addig a nyugati megyékben ez az arány nem érte el a 2%-ot. A cigány (roma) népesség körében jellemző magas termékenység, fiatalabb korstruktúra és alacsony iskolai végzettség problematikája hatást gyakorol a határrégió két oldala közötti területi eltérésekre. A határ menti régió munkaerő-piaci helyzetét illetően egyértelműen a határ menti régió nyugati oldalának lényegesen kedvezőbb pozíciója vált nyilvánvalóvá 2007-ben és 2013-ban is. A gazdasági válság ugyan mindkét területen negatívan érintette a foglalkoztatottság szintjét, viszont a határrégió nyugati oldalának munkaerő-piaci helyzete nagyobb mértékben romlott, hiszen ezen a területen találhatók azok az ipari, feldolgozóipari cégek, amelyek döntően exportra termelnek, szerves részét képezik a globális gazdaságnak, így nagyfokú beágyazottságuk miatt nagyobb termeléscsökkenést szenvedtek el. A keleti területeken a szóban forgó vállalatok súlya lényegesen kisebb. A válság a határ menti régió megyéiben a munkanélküliségi ráta jelentős növekedését eredményezte, ennek mértéke azonban az említett okok miatt a nyugati területeken volt nagyobb. A határrégió tényleges területének nyugati oldalán 2008 és 2009 között közel 70%-kal emelkedett az álláskeresők száma, addig ez a növekedés a keleti területen sokkal mérsékeltebb volt, 11,9%-os. A válság által generált hatások eredményeképpen a határtérség két oldala között, ha kis mértékben is, de csökkentek a munkaerő-piaci különbségek. Fontos, hogy később nem csupán a válság és annak utóhatásai járultak hozzá a differenciák változásához, hanem a 7

8 közfoglalkoztatásban résztvevők létszámának felfutása is, különösen 2011 után. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma a hátrányos helyzetű térségekben vált kiemelkedően jelentőssé, így a határ menti régió keleti megyéiben is. A közfoglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma 2013-ban a határrégió keleti megyéiben elérte a 115 ezer főt, ezzel szemben a nyugati megyékben számuk alig volt több 35 ezer főnél. A közfoglalkoztatás felfutása és területi különbségei erőteljesen hozzájárultak ahhoz, hogy a határ menti régió két oldalát alkotó megyékre kiszámolt foglalkoztatási ráták közötti különbség válság utáni csökkenését, majd stagnálását 2013-ban és 2014-ben ismét csökkenés követte. Emellett a közfoglalkoztatás a keleti megyékre együttesen kiszámolt munkanélküliségi ráta hamarabb és hirtelen bekövetkező javulását okozta 2010-es évek első felétől. Ezzel szemben a nyugati megyék rátája csak 2014-ben indult csökkenésnek elsősorban a versenyszféra élénkülésének köszönhetően, ekkor viszont jelentős mértékben esett vissza, ezzel kis mértékben már növelve a határ menti régiót alkotó megyék közötti különbséget. Nagyon hasonló folyamatok rajzolódnak ki az álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatójánál, ebben az esetben is a határ menti régió keleti oldalán látható a mutató jelentősebb mértékű javulása. Összességében azt mondhatjuk, hogy ben valamelyest kisebbek voltak a munkaerő-piaci különbségek a határ menti régió két oldalán 2007-hez képest, azonban ezek a differenciák továbbra is jelentősek. A szlovák-magyar határ menti régióban zajló migráció kapcsán az alábbi következtetéseket fogalmazhatjuk meg. A határ teljes szakaszára jellemző, hogy sem a gazdasági válságot megelőzően, sem azt követően nem bizonyult számottevőnek, elenyésző volt azoknak a magyar munkavállalóknak a száma, akik Szlovákiában vállaltak munkát. Erre vonatkozóan egzakt statisztika nem áll rendelkezésünkre, a projekt során gyűjtött információk, adatok azonban erre engednek következtetni. A szlovák munkavállalók pregnáns, határ menti régió magyar szakaszára irányuló migrációja, amely a gazdasági válságot megelőzően döntően a nyugati határszakaszra koncentrálódott, 2008 után a krízis miatt erőteljesen visszaesett. A szlovák vendégmunkások száma a későbbiekben sem indult növekedésnek, e helyett folyamatosan csökkent 2008 és 2013 között. A határ menti régió keleti oldalán a gazdasági válságot megelőzően sem volt jelentős a migránsok száma, ez a krízis után sem változott jelentősen, sőt a meglévő minimális létszám is csökkenésnek indult ben még 14,2 ezer fő volt azoknak a szlovák vendégmunkásoknak a száma, akik a határ menti régió valamely magyar megyéjében dolgoztak, ennek a létszámnak alig több mint 4%-a tartozik a keleti megyékhez ban mindössze 4,6 ezer fő dolgozott valamely általunk vizsgált megyében, ebből a keleti oldalon ingázók száma alig 300 fő volt. Megjegyzendő, hogy megyei szintű adatokról van szó, azonban korábbi kutatások és a projekt keretében gyűjtött információk alapján feltételezhető, hogy a vendégmunkások jelentős része az általunk vizsgált határrégióban dolgozott a vizsgált időpontokban. Abban a tekintetben nem történt változás, hogy továbbra is a szlovák vendégmunkások száma és aránya Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb, 2013-ban a határ menti megyék valamelyikébe ingázók 72%-a ebben a megyében dolgozott. 8

9 A szlovák munkavállalók beáramlása a feldolgozóiparba jellemző, szerepe migránsok foglalkoztatásában 2009 és 2013 között egyértelműen nőtt, amely döntően a járműgyártásnak köszönhető. A feldolgozóipar mellett a válság után még az adminisztratív pozíciók jelentősége is megragadható volt, ez azonban a vizsgált időszak végén már nem volt megfigyelhető. A szlovák-magyar határtérségben a Magyarország irányába zajló, elsősorban a nyugati területekre koncentrálódó munkavállalási célú migráció a gazdasági válságot követően erőteljesen veszített jelentőségéből, majd a vendégmunkások száma csökkenő pályára állt. A migráció szempontjából korábban sem jelentős továbbra sem vált jelentőssé a vendégmunkások jelenléte. 9

10 Bevezetés A projekt céljai, adatai, pillérei A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében kerül lebonyolításra. A projekt július 1-jével indult és június 30-ával zárul. A projekt vezető partnere a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a szlovák projekt partner pedig a Kempelen Intézet. A projekt alapvető célja a szlovák-magyar határ mentén zajló munkaerő-migrációs folyamatok vizsgálata, a várható folyamatok előrejelzése, valamint a munkaerő-áramlásból származó gazdasági kooperációs lehetőségek feltárása, tipizálása. Az általános kereteket definiáló célokon túlmenően az alábbi releváns részcélok kerültek meghatározásra: a szlovák és magyar határ menti régiók közötti munkaerő-migráció számszerűsítése, munkaerő-piaci és gazdasági adatokat tartalmazó adatbázis összeállítása a határ menti régióban, a határon átnyúló együttműködések gyakorlatainak feltárása, a határ menti régió versenyképességének elősegítése érdekében javaslatok megfogalmazása, a kutatási eredmények terjesztésére és hasznosítására vonatkozóan új struktúrák létrehozása. A projekt fontos célja, hogy a határ menti területek mindkét oldalán hozzájáruljon a következőkhöz: intézmények, szervezetek, vállalkozások közötti együttműködés elősegítése a határ menti térségben, emberi erőforrások, emberi kapcsolatok fejlesztése, tapasztalatok, kutatási eredmények terjesztésének, hasznosításának, kommunikációjának elősegítése. A projektcélok elérése érdekében több feladatcsoport meghatározása történt meg, amelyek a határrégió magyar és a szlovák oldalán egyaránt lebonyolításra kerültek: 10

11 1. A határ menti régió területének pontos lehatárolása a határszakasz mindkét oldalán. Ez a folyamat kulcsfontosságú, hiszen csak a pontos, egzakt területi határok definiálását követően lehet csak meghatározni a további feladatokat. 2. A határrégió mindkét oldalán elérhető statisztikák vizsgálata, amely biztosítja a demográfiai, a gazdasági, a munkaerő-piaci és a migrációs folyamatok elemzését. Ezáltal átfogó képet kapunk a térség helyzetéről, annak változásáról, s látjuk, hogy ebben a környezetben milyen munkaerő-migrációs tendenciák figyelhetők meg. 3. A kutatás harmadik pillére a vállalati és munkavállalói kérdőíves adatfelvétel. Céljuk a munkavállalási célú migráció fő motivációinak és sajátosságainak felmérése a vállalkozások és a munkavállalók szemszögéből. Fontos továbbá, hogy az adatfelvételek a kutatás célcsoportjairól olyan további releváns információkat adjanak, amelyek segítenek a migrációs folyamatok megértésében. 4. Szakértői interjúk készítése, melyek célcsoportját a határrégiót alkotó megyék munkaügyi központjainak, valamint kereskedelmi és iparkamaráinak szakemberei alkotják. Az interjúk célja a munkaerő-migráció motivációinak feltárása mellett a határ menti gazdasági, kulturális kapcsolatok vizsgálata. Jelen tanulmányban bemutatjuk a határ menti régió lehatárolásának folyamatát, ezt követően a régió magyar oldalának demográfiai és munkaerő-piaci elemzésére kerül sor a közötti időszakban. Az elérhető statisztikák vizsgálata során nem csupán a határ menti régió egészét vizsgáljuk, hanem a nyugati és keleti szakasz közötti különbségeket is. Elemzésünk fő célja a határ menti régió magyar oldalának legfontosabb munkaerő-piaci változásaira rávilágítani, továbbá arra a kérdésre keressük a választ, hogy a határrégió gazdasági válság előtt tapasztalható jelentős migrációs mozgásai miként alakultak, változtak 2008 és 2013 között. 11

12 A határ menti régió területének lehatárolása, projekt előzmények A határ menti régió területének pontos lehatárolásakor jelen kutatás keretében a már korábban mások által alkalmazott jó gyakorlatok követését tartjuk célszerűnek. Ennek okán az EURES-T Danubius régió kialakításához készült megvalósíthatósági tanulmányban 1, valamint ezt a módszertant továbbvivő, a szlovák-magyar határrégió helyzetfelmérő elemzésében 2 fellelhető lehatárolást alkalmazzuk jelen kutatásban is. Előbbi munka Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja a Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány közreműködésével, utóbbi pedig a Kopint-Tárki kutatócsoportja által készült. Az említett megvalósíthatósági tanulmány a tervezett határ menti régió gazdasági, történeti, munkaerő-piaci összetartozását, az egymáshoz kapcsolódó területek összetartozásának szorosságát és tartósságát, összességében tehát a határ menti régió megvalósításának lehetőségét [Hárs-Nagy-Nagy-Vakhal (2006):6] vizsgálta. Az elemzés célja a területi lehatárolás mellett a térség gazdasági, munkaerő-piaci, kulturális szempontú vizsgálata volt. A megvalósíthatóságra vonatkozó elemzés még csak a magyar-szlovák határ nyugati szakaszára korlátozva határozta meg a régió területét. Ennek oka, hogy az akkor kialakítandó határ menti partnerség területe (EURES-T) a magyar-szlovák közös határ északnyugati szakaszára korlátozódott. A határ menti régió meghatározására a NUTS3 szintű területi egységek voltak irányadók, amelynek Magyarországon a megyék, Szlovákiában pedig a kerületek (kraje) a megfelelői. Ennek értelmében a határ menti régió magyarországi szakaszát Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye, szlovákiai szakaszát pedig a Nagyszombati és a Nyitrai kerület alkotja. Azonban a megyék és kerületek teljes terjedelmükben való bevonása a partnerségi régióba nem lett volna célszerű, hiszen mindkét területi egység önmagában véve túl nagy, illetve túl heterogén, mind gazdaságilag, mind pedig munkaerő-piaci értelemben. Ezért a határ menti régió meghatározása NUTS4 szinten történt meg, amely Magyarországon a kistérségek, míg Szlovákiában a járások (okresy) rendszerének felel meg. A határ menti régió kialakításának további feltétele volt, hogy azok a kistérségek válhatnak a régió részévé, amelyek illeszkednek a munkaügyi szervezet megfelelő szintű szerveinek, a munkaügyi kirendeltségek illetékességi területének határaihoz. Ennek elsődleges oka az volt, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz tartozó Foglalkoztatási Hivatal volt a régió kialakításának magyar partnere és a későbbiekben az ügyek intézésének felelőse. [Hárs-Nagy-Nagy-Vakhal (2006):7-8] 1 Hárs Ágnes Nagy Ágnes Nagy Katalin Vakhal Péter: A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán. A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány, Kopint-Datorg, Budapest, Hárs Ágnes: Tanulmányok a határmenti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról. A szlovák-magyar határrégió, Kopint-Tárki kutatócsoport, Budapest,

13 A munkaügyi szervezet a megvalósíthatósági tanulmány elkészülése előtt konkrétan megnevezett munkaügyi kirendeltségek mentén definiálta a határ menti régiót. Problémaként jelentkezett azonban, hogy a meghatározott munkaügyi kirendeltségek illetékességi területe és a kistérségek területe Magyarországon nem minden esetben egyezik meg. E problematika kiküszöbölése érdekében csak azok a kistérségek kerültek be a határ menti régióba, melyeknek területe teljes mértékben egybe esett a munkaügyi kirendeltségek illetékességi területével. [Hárs-Nagy-Nagy-Vakhal (2006):72] Szlovákia esetében a munkaügyi szervezet NUTS4 szintű területi szervei és a járások illetékességi területe megegyezik, így itt nem okozott gondot a határrégió szlovák oldalának definiálása. A leírtak értelmében a magyar-szlovák határszakasz nyugati részén a határ menti régió a következő kistérségek/járások mentén került lehatárolásra: A határ menti régió nyugati oldalát alkotó kistérségek Magyarországon: Győr-Moson-Sopron megye: Győri, Mosonmagyaróvári és Pannonhalmi kistérség, Komárom-Esztergom megye: Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatai és Tatabányai kistérség, Pest megye: Váci, Szobi, Dunakeszi és Szentendrei kistérség. A határ menti régió nyugati oldalát alkotó járások Szlovákiában: Nagyszombati kerület: Dunaszerdahelyi járás, Nyitrai kerület: Komáromi, Érsekújvári, Lévai járás. Forrás: Hárs-Nagy-Nagy-Vakhal (2006):8. Az EURES-T Danubius régió kialakításához készült megvalósíthatósági tanulmány módszertanát vitte tovább a már korábban említett, a határ menti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségéről, foglalkoztatást segítő támogatásokról szóló, helyzetfelmérő elemzés. E kutatás már kiterjesztette a fókuszt a magyar-szlovák határ teljes szakaszára. A határrégió nyugati oldalának területét ebben az elemzésben ugyanazok a kistérségek alkották, mint a korábbi megvalósíthatósági tanulmányban. A határrégió keleti szakaszának meghatározása a korábbi elemzés metodikájának figyelembevételével történt kistérségi/járás alapon, tehát a definiálás során elsődleges szempont volt, hogy azok a kistérségek kerüljenek be a határrégió ezen részébe, melyek területi határai megegyeznek a munkaügyi kirendeltségek területi illetékességével. Ahogy a tanulmány írója is megjegyzi, a 13

14 kistérségek és a kirendeltségek határai nagyrészt egybeestek ugyan, de kisebb eltérések adódtak, ezek azonban nem jelentősek. Az eltérések elsődlegesen kistérségi szintű adatok esetében jelentettek problémát, a teljes régió szintjén nem. A korábbi kritériumok lazítása azért (is) vált lehetővé, mert ebben a projektben a határrégió definíciója kevésbé volt kötött, a korábbi, megvalósíthatósági tanulmányban alkalmazott lehatárolás használata sem volt kötelező 3. [Hárs (2010): 10] A határrégió keleti oldalát a helyzetfelmérő tanulmányban végrehajtott lehatárolás alapján NUTS3 szinten Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye alkotja. A szakértők ugyanakkor Heves megyét is beemelték a határrégióba, pontosabban a megye egy kistérségét, a Pétervásárait. A határrégió szlovák oldalán, a nyugati szakasz besorolása szintén megegyezett a megvalósíthatósági tanulmányban kialakítottal, a keleti szakasz meghatározásakor a munkaügyi szervezet NUTS4 szintű szervei és a járások közötti megfeleltetés nem jelentett problémát, hiszen a nyugati részhez hasonlóan területi határaik megegyeztek. A kutatás Kassa városát is beemelte a határrégióba, feltételezett gazdasági és munkaerő-piaci hatásai okán. A leírtak értelmében a következő területi egységek kerültek bevonásra a határrégió keleti szakaszát illetően: A határ menti régió keleti oldalát alkotó kistérségek Magyarországon: Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Ózdi kistérség, Heves megye: Pétervásárai kistérség, Nógrád megye: Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Rétsági, Salgótarjáni, Szécsényi kistérség. A határ menti régió keleti oldalát alkotó járások Szlovákiában: Kassai kerület: Kassa-vidéki, Kassa I, II, III, IV járás, Rozsnyói, Tőketerebesi járás, Besztercebányai kerület: Losonci, Nagyrőcei, Rimaszombati járás, Nagykürtösi járás. Forrás: Hárs (2006):9-11. A határ menti régió pontos definiálása két ok miatt volt fontos ezekben a projektekben. Egyrészt a határ menti partnerség kialakítása, másrészt pedig a gazdaságfejlesztés, 3 A határrégió meghatározásakor Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a vele szomszédos szlovák oldal szakaszára vonatkozóan a kutatás átvette a MASLOW projekt keretében használt területi lehatárolást. Megjegyzendő, hogy ez nem volt a kutatásban kötelezően előírt tétel. 14

15 versenyképesség javítása érdekében nélkülözhetetlen volt azoknak a területeknek egzakt meghatározására, amelyek között a gazdasági, kulturális, munkaerő-piaci kapcsolatok, együttműködések múltbeli gyökere és jövőbeni lehetősége fennáll. Jelen projekt a magyar-szlovák határszakasz mindkét oldalán a már korábbi tanulmányokban alkalmazott területi lehatárolást használja. Ennek legfőbb oka, hogy a korábbi kutatások igazolták a területi lehatárolás alkalmasságát a gazdasági, munkaerő-piaci és nem utolsó sorban a demográfiai sajátosságok, különbözőségek elemzésére. Emellett a határrégió területi definíciója jó eszköz volt nem csupán a magyar és a szlovák oldal közötti különbségek és hasonlóságok feltárására, hanem az adott országon belül a határszakasz nyugati és keleti oldala közötti differenciák megragadására. A határ menti régió ilyeténképpen történő lehatárolása 2006-ban, illetve 2010-ben történt. A kistérségi besorolás utoljára 2010-ben változott, ez azonban nem érintette a határrégiót alkotó megyék egyikét sem, így a jelenlegi struktúra megegyezik a két korábbi projekt idején meglévővel. Ezzel szemben a munkaügyi kirendeltségek száma vagy illetékességi területe többször változott 2010-et követően a határrégió magyar szakaszának nyugati és keleti oldalán egyaránt. E változások egy része nem a kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek illetékességi területe közötti egyezőség növekedésének irányába hatott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a határ menti régió korábbi lehatárolása használhatatlan lenne számunkra. Elsősorban azért, mert jelen projektben nincs semmilyen megkötés a határrégió területének meghatározására vonatkozóan, tehát nem kell ragaszkodnunk a munkaügyi kirendeltségek illetékességi és a kistérségek területének egyezőségéhez. Másodsorban a munkaügyi szervezet számunkra releváns adatai nem csak a munkaügyi kirendeltségek illetékességi területére vonatkozóan érhetők el, hanem kistérségi szintre aggregálva is. Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy a korábbi kutatások során már eredményesen alkalmazott területi definíciót alkalmazzuk jelen projekt keretében is kistérségi szinten, változatlan struktúra mellett, eltekintve a munkaügyi kirendeltségek illetékességi területével való egyezőség szükségességétől. 15

16 1. ábra: A határ menti régió szlovák szakaszához tartozó járások Forrás: Saját szerkesztés a Wikimedia Commons térképét felhasználva ( 2. ábra: A határ menti régió magyar szakaszához tartozó kistérségek Forrás: Saját szerkesztés a Wikipedia térképét felhasználva ( 16

17 A lehatárolt magyar-szlovák határ menti régió összterülete 2012-ben ,2 km 2 volt, ebből a magyar oldal területe ,2 km 2 -ert (ebből a nyugati szakasz: 4 744,3 km 2, a keleti szakasz 6 640,9 km 2 ), a szlovák oldal területe km 2 -ert (ebből a nyugati szakasz: 7 900,2 km 2, a keleti szakasz 5 072,8 km 2 ) tett ki. 1. táblázat: A magyar-szlovák határ menti régió területe, km 2 (2012) Területi egység Szlovákia Magyarország Határ menti régió nyugati oldal 5 072, ,3 Határ menti régió keleti oldal 7 900, ,9 Határ menti régió összesen ,2 Határ menti régió egésze ,2 Forrás: Saját szerkesztés és saját számítások a Szlovák Statisztikai Hivatal települési statisztikái és regionális adattárából legyűjtött adatok, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Adatbázis adatai alapján A határrégió népességének meghatározásakor csak az állandó népességszámot tudjuk a magyar és a szlovák oldalon egyaránt figyelembe venni, a lakónépességet nem, mert a szlovák statisztikából csak előbbi áll rendelkezésünkre. A lehatárolt területen 2012-ben az állandó népesség száma több mint 2,5 millió fő volt, amelyből mintegy 1,3 millió fő a magyar oldalon, közel 1,3 millió fő pedig a szlovák oldalon volt található. A határszakasz magyar felének nyugati részén 789,2 ezer fő, keleti részén pedig 488,3 ezer fő rendelkezett állandó bejelentett lakóhellyel, szlovák viszonylatban ezek az adatok a következők voltak: nyugati rész 479,6 ezer fő, keleti rész 775,8 ezer fő. A határrégió teljes területét, magyar és szlovák oldalát egyaránt figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy 2007 és 2012 között összességében nem változott az állandó népesség száma. Ezzel párhuzamosan a határ menti térség két oldalán eltérő folyamatok látszanak kirajzolódni. Míg Szlovákiában a nyugati oldalon csökkent az állandó népesség száma, addig Magyarországon nőtt, ugyanakkor a határ menti térség Szlovákiához tartozó keleti oldalán növekedés, magyarországi oldalán csökkenés zajlott le. Jelen esetben a folyamatok magyarázatától eltekintünk. Elsősorban azért, mert a magyar szakasz demográfiai változásait a következő nagy fejezet elemzi, a szlovákiai folyamatokat pedig a projekt egy másik tanulmánya prezentálja. 17

18 2. táblázat: A magyar-szlovák határ menti régió állandó népességének alakulása (2007, 2012) Területi egység Szlovákia Magyarország Szlovákia Magyarország 2007 (fő) 2012 (fő) Index, % Határ menti régió nyugati oldal ,2 102,0 Határ menti régió keleti oldal ,6 95,8 Határ menti régió összesen ,9 99,5 Határ menti régió egésze ,2 Forrás: Saját szerkesztés és saját számítások a Szlovák Statisztikai Hivatal települési statisztikái és regionális adattárából legyűjtött adatok, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Adatbázisa és az Erőforrástérkép adatai alapján Az állandó népesség számában bekövetkező változások visszatükröződnek a népsűrűségre vonatkozó adatokban is: 3. táblázat: A magyar-szlovák határ menti régió népsűrűségének alakulása (2007, 2012) Területi egység Szlovákia Magyarország Szlovákia Magyarország Határ menti régió nyugati oldal 96,2 163,1 95,6 166,3 Határ menti régió keleti oldal 94,5 76,8 98,2 73,5 Határ menti régió összesen 95,9 112,7 96,8 112,2 Határ menti régió egésze ** 104 Forrás: Saját szerkesztés és saját számítások a Szlovák Statisztikai Hivatal települési statisztikái és regionális adattárából legyűjtött adatok, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Adatbázisa és az Erőforrástérkép adatai alapján Megjegyzés: a táblázat adatai állandó népesség adatain kerültek kiszámításra, a szlovák oldalon nem elérhető a lakónépességre vonatkozó statisztika **adat hiányában nem kiszámítható 18

19 A határ menti régió magyar oldalának demográfiai folyamatai Jelen fejezetben részletesen áttekintjük a határ menti régió magyar oldalának legfontosabb demográfiai adatait, folyamatait. A népesség számának alakulása A határ menti régió megyéiben az állandó népesség száma nem változott jelentősen 2007 és 2013 között; míg 2007-ben az össznépesség 31%-a rendelkezett a határ menti megyékben állandó bejelentett lakóhellyel, ez az arány 2013-ra 32%-ra emelkedett. A növekedés valószínűleg Pest megye népesség vonzó hatásával magyarázható. 3. ábra: Az állandó népesség alakulása a határ menti megyékben, fő (2007, 2009, 2012) Forrás: Erőforrástérkép ben a határrégió megyéiben található népesség 62%-a rendelkezett állandó lakhellyel a nyugati megyéiben, míg 2007-ben ez az arány 60% volt. A vizsgált időszak elejéhez képest Győr-Moson-Sopron és Pest megyében emelkedett az állandó népesség száma, 4,3%-kal és 0,1%-kal, Komárom-Esztergom megyében viszont mintegy 1,5%-kal csökkent. A határ menti régió kistérségeit nézve összesen öt kistérségben láthatunk növekedést a vizsgált időszakban, melyek a következők: Dunakeszi (11,6%), Szentendrei (5,7%), Váci (2,6%), Mosonmagyaróvári (2,1%), Győri (1,2%) kistérség. A keleti határszakasz egészében 4-5%-kal csökkent 2007 és 2012 között az állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezők száma, arányaiban Nógrád megyében csökkent leginkább, mintegy 5%-kal. A határ menti régió magyar oldalát alkotó kistérségek egyike kapcsán sem számolhatunk be növekedésről ebben az időszakban. A legkisebb mértékű 19

20 csökkenés az Encsi kistérségben (0,9%-os), a legnagyobb mértékű pedig a Bátonyterenyei (6,4%-os), a Pétervásárai (5,8%) és az Ózdi (5,4%-os) kistérségekben következett be. A lakónépesség - vagyis, azok a személyek, akik életvitelszerűen az adott területen élnek - számának alakulása tendenciájában hasonló volt a 2007 és 2012 közötti időszakban az állandó népesség alakulásához. A lakónépesség száma a határ menti megyékben nem emelkedett, az időszak elején és végén is az össznépesség 31%-a élt életvitelszerűen a lehatárolt területen. 4. ábra: A lakónépesség számának alakulása a határ menti megyékben, fő (2007, 2009, 2012) Forrás: Erőforrástérkép Keleti- nyugati összehasonlításban a lakónépességet nézve, hasonló folyamatok figyelhetők meg, mint az állandó népesség esetén. A határrégió keleti megyéiben 4-5%-kal csökkent a lakónépesség, a legnagyobb mértékben Nógrád megyében, ahol 5%-kal csökkent azok száma, akik életvitelszerűen a megyében laknak. A legnagyobb csökkenést elkönyvelő, határrégiót alkotó kistérségek között a Sátoraljaújhelyi (7,2%), a Rétsági (7%) és a Bátonyterenyei kistérség (5,9%) található. A nyugati határszakaszon Pest és Győr-Moson-Sopron megyében emelkedett a lakónépesség száma, azonban Pest megyében a vizsgált időszak végén a vizsgált demográfiai mutató értéke mintegy fővel csökkent 2009-hez viszonyítva. Összességében 2007 és 2012 között ugyanazok a határ menti kistérségek könyvelhettek el növekedést, mint azt az állandó népesség esetében láthattuk. 20

21 A határ menti régió korstruktúrája A határrégió népességének korcsoport szerinti megoszlása nem változott jelentősen a 2007 és 2012 közötti időszakban. A határszakaszra jellemző az elöregedés, valamennyi megyében csökkent a 0-17 évesek aránya és növekedett a 60 év fölöttiek részaránya. Az öregedési index 4 alapján megállapítható, hogy Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Heves megye esetében már 2007-ben is meghaladta az időskorúak száma a gyermekkorúakét, 2009-ben pedig már Komárom-Esztergom megye öregedési indexe is elérte a 100%-ot. A határ menti régió magyar oldalához tartozó kistérségek közül egyikben sem javult az öregedési index, minden esetben visszatükröződik az elöregedés folyamata. 5. ábra: Öregedési index alakulása a határ menti régió megyéiben, % (2007, 2009, 2012) 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0, Forrás: Saját számítások, az Erőforrástérképről legyűjtött adatok alapján A határszakaszon az érintett megyék közül Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az időskorúak száma nem haladta meg a 14 év alattiakét még 2012-ben sem, azonban Borsod- Abaúj-Zemplénben az öregedési index értéke már 98,8% volt az időszak végén. A határrégió magyar oldalát alkotó kistérségekben egyaránt közös, hogy mind a két oldalon csak néhány olyan kistérséget említhetünk, ahol az időskorúak száma nem haladja meg a gyermekkorúakét. A nyugati szakaszon a Dunakeszi és a Szentendrei, a keleti szakaszon pedig az Encsi, a Szikszói, Bodrogközi, Edelényi, Abaúj-Hegyközi, Ózdi kistérség felel meg az imént említett kritériumnak. A keleti oldal felsorolt kistérségei kivétel nélkül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találhatók. Ahogyan később látni fogjuk a határrégión belül ebben a megyében a legmagasabb a cigány (roma) népesség aránya, esetükben pedig jellemző a magas termékenység, a fiatalabb korstruktúra, amely itt az öregedési index 4 Az időskorú népességnek (65 X éves) a gyermekkorú népességhez (0 14 éves) viszonyított arányát fejezi ki az adott évben. Az index értelmezése: ha egy adott évben egy adott területen élő időskorúak száma meghaladja a gyermekkorúak számát, akkor az index értéke nagyobb, mint

22 kapcsán meg is jelenik. Az említett kistérségek közül nem egy tartozik azon egykori ipari, nehézipari centrumok és azok vonzáskörzete közé ahová a cigányság a munkalehetőségek miatt tömegével telepedett le. Ilyen például Ózd, Putnok, Edelény, Szendrő, Miskolc, Kazincbarcika, Szikszó és azok környéke. Többek között ennek köszönhető ezen kistérségek fiatalabb korstruktúrája. [Dobó-Horváth (2006)] Korcsoportok szerint összességében nincs számottevő különbség a határ keleti és nyugati szakasza között. Ugyanakkor látható, hogy a keleti határszakasz nem egységes. Nógrád és Heves megyében alacsonyabb a 0-17 évesek aránya és magasabb a 60 év felettiek aránya, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A korstruktúrában megjelenő különbségeket jelen esetben is magyarázhatja, hogy a három megye közül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legnagyobb a cigány (roma) kisebbség aránya. A éves korosztály esetében nincsen jelentős differencia a megyék között. A nyugati határ részei egységes képet mutatnak, leszámítva a 18 év alattiak korcsoportot, ahol Pest megyében mintegy 2 százalékponttal magasabb volt a fiatalkorúak aránya, mint a másik két megyében. E megállapítás 2007-re és 2012-re vonatkozóan is igaz. 6. ábra: Népesség korcsoportok szerinti megoszlása a határ menti régió megyéiben, % (2007, 2012) 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, évesek évesek 60-x évesek 0-17 évesek évesek 60-x évesek Pest Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Forrás: Saját számítások, az Erőforrástérképről legyűjtött adatok alapján Iskolai végzettség szerinti szerkezet a határ menti régióban A korcsoportok szerinti struktúrával ellentétben az iskolai végzettséget vizsgálva érzékelhető a keleti és nyugati határszakasz közötti különbség. Már a legalább alapfokú végzettséggel rendelkező 15 évesnél idősebb korosztály esetén is a mérleg nyelve a nyugati megyék felé billen; ám jelentős különbség még nincs a két oldal között. A 15 évesnél idősebb korosztály többsége, 92-96%-a megszerezte az általános iskolai bizonyítványt a határ menti régióban. 22

23 A 18 és a 25 évesnél idősebb korosztály esetén a keleti-nyugati megosztottság jelentősebb. A legalább érettségivel rendelkező 18 év felettiek esetén már megfigyelhető a keleti régió megyéinek, valamint Komárom-Esztergom megye leszakadása. Pest megyében például 12,7 százalékponttal magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, mint Nógrád megyében. A 25 évesnél idősebb korosztálynál a kialakult különbségek megmaradnak, folytatódik Komárom-Esztergom megye lecsúszása is, mivel Komárom-Esztergomban hasonló arányban rendelkezik a 25 évnél idősebb korosztály felsőfokú végzettséggel, mint Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 7. ábra: Iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a határ menti régió megyéiben, % (2011) 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Legalább általános iskola 8. évfolyam Legalább érettségi Egyetem, főiskola oklevéllel 15 éves 18 éves 25 éves Pest Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 Kistérségi szinten nézve megállapítható, hogy a határrégióhoz tartozó területi egységek a nyugati oldalon néhány kivételtől eltekintve kedvezőbb helyzetben vannak a keletihez képest. E különbségek már a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében megjelennek, az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek kapcsán pedig tovább növekednek a legtöbb kistérségben. 23

24 4. táblázat: Iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az adott korcsoportba tartozó népességhez viszonyítva a határrégió nyugati oldalához tartozó kistérségekben, % (2011) Kistérség/megye 10 éves 15 éves 18 éves 25 éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el legalább általános iskola 8. évfolyam legalább érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel Szobi kistérség 1,7 93,5 40,9 12,1 Váci kistérség 0,6 96,5 54,3 20,1 Dunakeszi kistérség 0,6 97,5 62,9 27,2 Szentendrei kistérség 0,3 97,7 63,3 31,0 Pest megye 0,5 96,0 51,5 19,8 Dorogi kistérség 0,6 95,1 39,2 11,1 Esztergomi kistérség 0,5 96,3 48,9 17,4 Komáromi kistérség 0,3 96,2 43,9 13,2 Tatai kistérség 0,7 96,5 51,3 20,2 Tatabányai kistérség 0,5 95,8 46,6 15,6 Komárom-Esztergom megye 0,5 95,9 44,7 14,7 Győri kistérség 0,4 97,6 56,9 22,9 Mosonmagyaróvári kistérség 0,3 97,0 42,6 13,1 Pannonhalmi kistérség 0,3 95,9 37,1 12,0 Győr-Moson-Sopron megye 0,4 96,8 48,7 17,4 Országos összesen 0,6 95,1 49,0 19,0 Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 A leírtakat alátámasztja, hogy a 15 évesnél idősebb népesség körében, a legalább általános iskolát végzettek aránya a határ menti régió nyugati szakaszához tartozó kistérségekben mindenhol 90%-ot meghaladó. Ehhez képest a keleti oldalon több kistérségben ez az arány nem éri el ezt az értéket, így például az Edelényi, Encsi vagy a Szikszói kistérségben. A határ menti térség két oldala közötti különbség növekedését jól mutatják a 18 évesnél idősebb népesség körében a legalább érettségivel rendelkezők arányának eltérései. A keleti oldal kistérségei között több olyat találunk, ahol a 18 évesnél idősebb korcsoportba tartozók kevesebb mint 30%-a rendelkezik (Bodrogközi, Abaúj-Hegyközi, Edelényi, Encsi kistérség) legalább érettségivel, de a legmagasabb százalékérték is 44,6%, a Sátoraljaújhelyi kistérségben. Ezzel szemben a határrégió nyugati kistérségeiben 50-60% feletti arányokat láthatunk (pl.: Szentendrei, Dunakeszi kistérség), ugyanakkor meglehetősen kedvezőtlen mutatóval rendelkező területek is vannak (Pannonhalmi kistérség), viszont lényegesen kisebb számban. A 25 év feletti népesség körében, akik egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkeznek, szintén jelentős a különbség. A határ menti régió nyugati szakaszán nincs olyan kistérség, ahol 10% alatt lenne a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a keleti szakaszon ugyanakkor csak hat kistérségben találunk legalább ekkora értéket. 24

25 5. táblázat: Iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az adott korcsoportba tartozó népességhez viszonyítva a határrégió keleti oldalához tartozó kistérségekben, % (2011) Kistérség/megye 10 éves 15 éves 18 éves 25 éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el legalább általános iskola 8. évfolyam legalább érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel Edelényi kistérség 2,0 87,5 29,3 8,2 Encsi kistérség 1,2 87,7 29,5 9,2 Kazincbarcikai kistérség 0,6 94,5 41,0 11,4 Ózdi kistérség 0,8 91,0 32,8 8,6 Sárospataki kistérség 1,1 92,9 38,8 14,5 Sátoraljaújhelyi kistérség 0,6 95,1 44,6 14,6 Szikszói kistérség 1,1 88,3 31,4 8,4 Abaúj-Hegyközi kistérség 1,8 88,4 28,5 8,2 Bodrogközi kistérség 1,3 87,0 21,6 5,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 0,8 93,1 43,1 14,2 Pétervásárai kistérség 0,6 89,2 32,5 8,2 Heves megye 0,7 93,2 43,5 14,6 Balassagyarmati kistérség 0,8 93,5 41,8 12,1 Bátonyterenyei kistérség 0,7 92,0 35,2 8,6 Rétsági kistérség 0,4 93,9 37,7 10,9 Salgótarjáni kistérség 0,5 94,0 43,6 14,5 Szécsényi kistérség 1,0 88,7 31,1 7,9 Nógrád megye 0,6 92,8 38,8 11,4 Országos összesen 0,6 95,1 49,0 19,0 Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 A határrégió keleti és nyugati oldala közötti, iskolai végzettségben megmutatkozó különbség többek között jelen esetben is visszavezethető a keleti területen élő cigány (roma) népesség számosságára. A cigányság (romák) egyik nagy problémája a többségi társadalomhoz képesti alacsony iskolázottsága, ez pedig visszatükröződik a határrégió két szakaszának iskolai végzettség szerinti szerkezetében is. Városias vs. vidéki jelleg alakulása a határ menti régióban A határ menti térség településföldrajzi vizsgálata során elsősorban a városi népesség arányát és a népsűrűséget 5 érdemes elemezni. 5 Települések tipizálásánál kiindulhatunk a népességszámból, így vidékinek számíthatjuk azokat a településeket, amelyek 10 ezer főnél kevesebb lakossal rendelkeznek. Ezzel a besorolással az a probléma, hogy központi (városi) funkciók nem a településlétszámtól függnek. A települések kategorizálását a népsűrűség alapján végeztük. Az OECD besorolása szerint a 150 fő/km 2 a küszöbérték (ahol a lakosság 50%-ánál több él ennél alacsonyabb népsűrűségű területen, az alapvetően vidéki térség, ahol 15 50% között az közepesen vidékies térség, ahol 15% alatt az alapvetően városias térség). Ez Európai Unióban ezzel szemben a 100fő/km 2 értéket 25

26 A határtérség népsűrűség szerint jól elkülönül nyugati és keleti szakaszra. Míg a nyugati megyék közül Pest és Komárom-Esztergom megye népsűrűség szerint egyértelműen városias jelleget ölt, Győr-Moson-Sopron alatta marad a 120fő/km 2 -es küszöbértéknek, így inkább vidékies jellegű terület. Ez utóbbi megyében a határ menti régióhoz tartozó kistérségek közül csak a Győri kistérség népsűrűsége kiemelkedő, a maga 242,9 fő/km 2 -ével (2012). 8. ábra: Határ menti megyék népsűrűsége, fő/km 2 (2007, 2009, 2012) 200,0 180,0 160,0 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Forrás: KSH, Népszámlálás A városi népesség arányát vizsgálva, a nyugati határszakasz mindegyik megyéjében meghaladja a városban élők aránya az 50%-ot, Pest és Komárom-Esztergom megyében pedig eléri a 60%-ot is. használják, ennél alacsonyabb népsűrűségű területek rurálisnak számítanak. Magyarországon így az elemzésünkben is a kettő közötti, 120 fő/km 2 -es küszöbértéket használják (mint az urbanitás/ruralitás indexe). 26

27 9. ábra: Népesség megoszlása településtípusonként 2011-ben (%) 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Városi népesség aránya Községek népesség aránya Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 A keleti határszakaszt alkotó megyék mindegyike rurálisnak tekinthető, népsűrűségük jelentősen elmarad a küszöbértéktől, valamint a városi népesség aránya Nógrád és Heves megyében 50% alatti. A határ menti régió keleti oldalának kistérségei közül csak az Ózdi, a Kazincbarcikai és a Salgótarjáni kistérség emelkedik ki, ahol 2012-ben a népsűrűség 120 fő/km 2 és 140 fő/km 2 közé esett, a fennmaradó kistérségek esetében 100 fő/km 2 alatti értékekről beszélhetünk. A cigány (roma) és szlovák népesség jelenléte a határ menti régióban A határ menti régió demográfiai elemzésekor nélkülözhetetlen a nemzetiségi, etnikai tényező vizsgálata, mert ezek a sajátosságok más elemzői faktorokra is jelentős hatást gyakorolnak. Jelen projekt szempontjából elsődlegesen a cigány (roma) és a szlovák népesség határrégióban való jelenléte a kiemelten fontos. A cigány (roma) népesség aránya jelentősen eltér a határ két szakszán, a régió keleti megyéiben arányuk 2011-ben 6-8% között alakult, míg a nyugati régióban 2% alatt maradt. A határrégió nyugati oldalán elterülő kistérségek közül mindössze kettőben haladja meg a cigányok (romák) aránya a 2%-ot, ezek a következők: Szobi és az Esztergomi. Ezzel szemben a keleti szakasz több kistérségében a cigányok (romák) aránya több mint 10%. E kisebbséghez tartozók aránya különösen a Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben magas, mint például az Encsi (22,3%), a Szikszói (19,8%), az Edelényi (17,7%), a Bodrogközi (15,8%) és az Abaúj-Hegyközi (15,6%) kistérségekben. 27

28 10. ábra: A roma és szlovák népesség aránya a határ menti régió megyéiben, % (2011) 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 Roma népesség Szlovák népesség A szlovák nemzetiségű népesség száma az állandó népességhez viszonyítva elenyészőnek tekinthető az egész határrégióban, Nógrád megyében eléri ugyan a 1,4%-ot, de mivel az állandó népesség száma Nógrád megyében a legkisebb, így valójában Komárom-Esztergom és Pest megyében a szlovák népesség száma 4600 illetve 670 fővel volt magasabb, mint Nógrádban. A évi népszámlálás adatai alapján kijelenthető, hogy a határ menti régióhoz tartozó kistérségek közül a Rétsági (5,5%), Sátoraljaújhelyi (3,5%), Dorogi (4,7%) kistérségben tekinthető kiemelkedőnek a szlovák népesség aránya. Ezeken a területeken kívül azonban a 2% alatti arányok dominánsak. Ahogy már korábban említettük, a nemzetiségi, etnikai tényezők bevonása a demográfiai tényezők közé más elemzési faktorokra gyakorolt hatásuk miatt (is) szükséges. Az egyik ilyen kiemelt tényező a foglalkoztatás. A cigányság (romák) munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatosan az egyik leggyakrabban felmerülő probléma a foglalkoztatásuk rendkívül alacsony szintje. E társadalmi csoport jellemzően alacsony foglalkoztatottsága, s a határ menti régió keleti oldalán való különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pregnáns jelenléte közrejátszik a határrégió két oldala között meglévő különbségekben. Természetesen a határszakasz keleti oldalának gazdasági, munkaerő-piaci problémái mögött számos más ok is van. Itt elsősorban azt szeretnénk kiemelni, hogy a cigányság (romák) foglalkoztatottságának alacsony szintje és a keleti szakaszon tapasztalható magasabb arányuk az egyik olyan releváns tényező, amelynek szerepe van a különbségek meglétében. A cigányság (romák) határ menti térség keleti oldalán való nagyobb aránya azonban további, demográfiai mutatók alakulását is magyarázza. Erre jó példa a korstruktúra vagy az iskolai végzettség. A korábbiakban láthattuk, hogy a határrégió két oldalán kisebb-nagyobb különbségek fellelhetők az iskolai végzettségben korcsoportonként. A cigányság (romák) 28

29 esetében a többségi társadalomtól eltérő, jellemzően alacsonyabb iskolai végzettség az egyik releváns oka a határszakasz keleti oldalán tapasztalt kedvezőtlenebb végzettségi mutatóknak. A cigányságra (romákra) jellemző magas termékenység pedig részben magyarázza a keleti szakaszon az egyes megyék közötti eltérést a legfiatalabb korcsoportba tartozók arányát illetően. A határrégió magyar szakaszának munkaerő-piaci elemzése megyei és kistérségi szinten A KSH munkaerő-piaci mutatói Jelen fejezetben a határrégió magyarországi szakaszának munkaerő-piaci folyamatait vizsgáljuk meg megyei szinten, a közötti időszakban. Elsőként a foglalkoztatottság és a munkanélküliség releváns mutatószámait tekintjük át a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján. Ezt követően kitérünk a foglalkoztatottak ágazati szerkezetére. A foglalkoztatottak és munkanélküliek kapcsán számunkra az egyik legfontosabb információbázist a KSH Munkaerő-felmérése jelenti, amely a éves népesség gazdasági aktivitásáról nyújt információt. A gazdaságilag aktív népesség számára vonatkozó adatok amellett, hogy jól mutatják a 2008-as gazdasági válság munkaerő-piacra gyakorolt negatív hatását, rávilágítanak a határrégió nyugati és keleti szakasza közötti különbségekre is. A gazdaságilag aktívak a népesség azon része, amelyik munkavállalóként vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek [KSH (2006):9]. Országos szinten a gazdaságilag aktívak száma már 2008-ban is csökkenést mutatott (39,4 ezer fővel) az előző évhez képest, majd a válság első évében tovább mérséklődött (9 ezer fővel) ben és az azt követő években már a gazdaságilag aktív népesség számának növekedése mutatható ki országos összesítésben. 29

30 6. táblázat: A gazdaságilag aktív népesség számának alakulása és változása Megye Változás , ezer fő Változás , ezer fő Változás , ezer fő Pest 518,3 523,2 553,9 4,9 30,7 35,5 Komárom-Esztergom 142,7 138,7 137,6-4,0-1,1-5,1 Győr-Moson-Sopron 198,7 200,3 206,4 1,6 6,0 7,6 Nyugati megyék összesen 859,7 862,3 897,8 2,5 35,6 38,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 270,3 267,0 264,1-3,3-2,8-6,2 Heves 126,9 122,0 125,0-4,9 3,0-1,9 Nógrád 82,9 81,7 77,9-1,2-3,7-4,9 Keleti megyék összesen 480,0 470,6 467,1-9,4-3,5-13,0 Országos összesen 4 214, , ,8-12,2 132,0 119,7 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, a éves népességre vonatkozó adat (saját számítások) Amennyiben a határrégió nyugati és keleti szakaszához tartozó megyék adatai összesítve vizsgáljuk, láthatjuk a különbségeket a gazdaságilag aktívak számának kapcsán. A évben a nyugati megyékben összesen 859,7 ezer fő, a keleti megyékben pedig 480 ezer fő volt azok száma, akik foglalkoztatottként, illetve munkanélküliként vehetők számba ban a nyugati megyékben 917 ezer fő volt az aktívak száma, amely 38,1 ezer fővel volt magasabb a évi adatnál. Ezzel szemben a keleti szakaszon az aktívak létszáma ugyanebben az évben elmaradt a válság kitörését megelőző év adatától, 13 ezer fővel. A határrégió keleti szakaszát alkotó megyék mindegyikének rosszabb volt a mutatója 2013-ban, mint 2007-ben. A nyugati szakaszon mind Pest, mind pedig Győr-Moson-Sopron megyében nagyobb volt az aktívak száma az utolsó vizsgált évben a évi és a évi adathoz képest is. Ezzel szemben Komárom-Esztergom megye vonatkozásában éppen ennek ellenkezője tapasztalható. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepe volt a megye legjelentősebb foglalkoztatóinál bekövetkező változásoknak, például a Nokia fokozatos kivonulásának a megyéből ben a határrégiót alkotó megyékben összesen 1 339,8 ezer fő volt a gazdaságilag aktívak száma, amely 2013-ban 1,9%-kal, 25,1 ezer fővel volt magasabb. A határrégió keleti és nyugati szakasza közötti különbségeket jól mutatja az aktivitási arány is, amely a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számának népességen belüli aránya [KSH (2006):15] ban Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében az aktivitási arány 58-60% között volt, ugyanakkor a határrégió keleti szakaszát alkotó megyékben 50-54% között mozgott. 30

31 7. táblázat: Az aktivitási arány alakulása és változása Megye Változás , %-pont Változás , %-pont Változás , %-pont Pest 57,5 56,7 59,1-0,8 2,3 1,5 Komárom-Esztergom 58,7 57,9 58,4-0,8 0,5-0,3 Győr-Moson-Sopron 58,2 58,1 59,2-0,1 1,1 1,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 50,0 50,5 51,3 0,5 0,8 1,3 Heves 52,0 51,1 53,8-0,9 2,7 1,8 Nógrád 51,0 51,4 50,5 0,5-0,9-0,4 Országos összesen 54,7 54,8 57,0 0,1 2,1 2,2 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, a éves népességre vonatkozó adat (saját számítások) Ha az aktivitási arány időbeli változását vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy 2010-ben a válság kitörését megelőző évhez képest egyedül Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyének nem volt rosszabb a mutatója ban 2010-hez képest viszont egyedül Nógrád megye helyzete romlott. A évi adatokat összehasonlítva a válság kitörését megelőző év adataival, elmondható, hogy Nógrád és Komárom-Esztergom megye kivételével minden megyében 1-2%-pont közötti értékkel magasabb volt a mutató. Ekkor már összességében nézve a határrégiót, illetve annak keleti és nyugati oldalát, az aktivitási arány meghaladta válság kitörése előtti szintet. A foglalkoztatási rátát 6 a határrégió egyes megyéiben nézve, minden esetben jól látható, hogy a gazdasági válság erőteljesen éreztette hatását. Ha a évi adatokat vetjük a évivel, akkor megállapítható, hogy Nógrád (4%-pont), Pest (3,2%-pont) és Komárom- Esztergom (2,3%-pont) megyében csökkent a legnagyobb mértékben a ráta. 6 Foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten, (a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg, meghatározott okból (pl. szabadság, betegség stb.) volt távol. [KSH (2006):8] 31

32 8. táblázat: A foglalkoztatási ráta alakulása és változása Megye Változás , %-pont Változás , %-pont Változás , %-pont Pest 54,9 51,8 53,7-3,2 1,9-1,2 Komárom-Esztergom 55,2 52,9 53,9-2,3 1,0-1,3 Győr-Moson-Sopron 56,1 54,1 56,0-2,0 2,0 0,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 43,1 41,7 45,1-1,3 3,4 2,0 Heves 46,0 44,9 47,3-1,1 2,5 1,3 Nógrád 46,0 42,0 42,9-4,0 0,9-3,1 Országos összesen 50,7 48,7 51,2-1,9 2,4 0,5 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, a éves népességre vonatkozó adat (saját számítások) 2013-ban a három évvel korábbi adathoz képest minden megye javuló eredményt tudhat magáénak, ezek közül is kiemelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén megye (3,4%-pont), ahol a pozitív irányú változás mértéke jelentősen meghaladja az országos szintet. Amennyiben a válság előtti és az utolsó, rendelkezésünkre álló év adatát vetjük össze, jól látható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében haladta meg a foglalkoztatási ráta a évi szintet, Győr-Moson-Sopron megyében éppen elérte azt, a többi megye esetében pedig alatta maradt. A megyék adatait aggregálva a határrégió nyugati és keleti szakaszára is kiszámoltuk a foglalkoztatási rátát. Mind a válság előtt, mind pedig a válságot követően pregnáns a két terület rátája közötti különbség, az azonban kétségtelen, hogy ez a differencia valamelyest csökkent a krízis kitörése után. Ezt a megállapítást erősíti, hogy a nyugati szakasz megyéinek a rátája 2007-ben 55,2%-os, 2013-ban 54,3%-os, a keleti szakaszé pedig sorrendben 44,3%- os,45,3%-os volt. Az aggregált adatok azt is jól szemléltetik, hogy 2011-től a határ menti régió mindkét oldalának megyéiben a foglalkoztatási ráta szerény mértékű javulása indult meg. 32

33 11. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a határ menti régió nyugati és keleti oldalán, % ( ) 58,0 56,0 54,0 52,0 50,0 48,0 46,0 44,0 42,0 40,0 55,2 54,4 54,3 52,9 52,5 52,7 53,2 51,0 50,3 50,9 48,9 48,7 48,9 49,5 45,3 44,3 43,6 42,6 42,6 42,7 43, Határ menti régió nyugati oldala Határ menti régió összesen Határ menti régió keleti oldala Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, a éves népességre vonatkozó adat (saját szerkesztés) A munkanélküliségi ráta 7 tekintetében a határrégió nyugati szakaszához tartozó megyék mind 2007-ben, mind 2013-ban lényegesen kedvezőbb mutatóval rendelkeztek a keleti szakasz megyéihez képest. A nyugati szakasz megyéire számolt ráta 4,6%-os volt 2007-ben, 8,1%-os 2013-ban. A keleti szakasz esetében ezek az értékek 12,6%-12,6%. Mindez azt mutatja, hogy a határrégió két része közötti szakadék csökkent a válságot követően, noha még mindig számottevő volt. A változás egyik legfontosabb oka a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta esetében is a gazdasági válság nyugati régióra gyakorolt nagyobb hatásában keresendő. A munkanélküliségi ráta csökkenése a határrégió keleti megyéiben hamarabb, már ben megindult, szemben a nyugati szakasszal, ahol ez 2013-ban következett be először. 7 A munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. [KSH (2006):15] 33

34 12. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a határ menti régió nyugati és keleti oldalán, % ( ) 18,0 16,0 15,3 16,2 16,4 16,1 14,0 12,0 10,0 8,0 12,6 7,4 13,3 7,7 10,0 7,2 11,1 10,7 10,9 8,3 7,5 8,2 12,6 9,6 8,1 6,0 4,0 4,6 4, Határ menti régió nyugati oldala Határ menti régió összesen Határ menti régió keleti oldala Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, a éves népességre vonatkozó adat (saját szerkesztés) A határrégió megyéiben kivétel nélkül a mutató negatív irányba való elmozdulása figyelhető meg a válság után. A legdrasztikusabb változás Nógrád megyében következett be, ahol közel 8,5%-ponttal lett magasabb a ráta, ezt követően pedig Pest megyét említhetjük, ahol 4,2%-pontos növekedést láthatunk ban már Pest megye kivételével a munkanélküliségi ráta csökkenését figyelhetjük meg a évi állapothoz képest. A legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén (5,3%-pontos) és Nógrád (3,2%-ponttal) megyében láthatunk kedvező irányú változásokat. A nyugati megyék közül mindegyikben lényegesen magasabb volt a vizsgálódás utolsó évében a munkanélküliségi ráta, mint a válság kitörése előtti évben. Ez a probléma leginkább Pest megyét érinti, ahol 4,6%-ponttal volt nagyobb a ráta. A határszakasz keleti oldalán Nógrád megye emelhető ki ebből a szempontból, ahol közel 5,3%-ponttal magasabb a mutató értéke, emellett megjegyzendő, hogy egyedül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében láthatunk csökkenést (1,8%-pontos). 34

35 9. táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása és változása Megye Változás , %-pont Változás , %-pont Változás , %- pont Pest 4,5 8,8 9,1 4,2 0,4 4,6 Komárom-Esztergom 5,9 8,6 7,6 2,7-1,0 1,7 Győr-Moson-Sopron 3,7 7,0 5,4 3,3-1,6 1,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 13,9 17,3 12,1 3,5-5,3-1,8 Heves 11,6 12,3 12,1 0,7-0,2 0,6 Nógrád 9,8 18,3 15,1 8,5-3,2 5,3 Országos összesen 7,4 11,2 10,2 3,8-1,0 2,8 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, a éves népességre vonatkozó adat (saját számítások) Végül, ha megnézzük a munkanélküliek 8 számának alakulását, akkor megállapítható, hogy összességében a határrégió nyugati szakaszának megyéiben a válság hatására nagyobb volumenben nőtt a munkanélküliek száma, mint a keletiekében és 2013 között már Pest és Heves megyén kívül minden megyében csökkent az állástalanok létszáma. Fontos külön említést tennünk Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről, ahol a legnagyobb mértékű javulás következett be ebben a tekintetben, továbbá e megye évi adatai csökkentek egyedül a válságot megelőző év szintje alá. A határrégió nyugati szakaszának megyéiben együttesen nézve közel kétszer akkora volt a munkanélküliek száma 2013-ban, mint a válság előtti évben, ehhez képest a keleti szakaszon 2,5%-kal volt alacsonyabb a számuk. 10. táblázat: A munkanélküliek számának alakulása és változása Megye Index 2010/2007, % Index 2013/2010, % Index 2013/2007, % Pest 23,5 45,8 50,6 194,6 110,5 215,0 Komárom-Esztergom 8,4 11,9 10,5 141,0 88,2 124,4 Győr-Moson-Sopron 7,3 14,0 11,2 191,1 79,8 152,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 37,5 46,3 31,9 123,4 68,9 85,0 Heves 14,7 15,0 15,1 102,1 101,1 103,3 Nógrád 8,1 14,9 11,7 184,8 78,5 145,1 Országos összesen 312,1 469,4 441,0 150,4 94,0 141,3 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, a éves népességre vonatkozó adat (saját számítások) 8 A KSH által használt, ILO követelményeknek megfelelően munkanélküliek azok a személyek, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak; aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben; munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás). [KSH (2006):12] 35

36 Az NFSZ álláskeresőkre vonatkozó adatai Az eddigiekben a KSH Munkaerő-felmérésére alapozva adtunk áttekintést a határ menti régiót alkotó magyarországi megyék munkaerő-piaci helyzetéről, annak változásáról. A következőkben az NFSZ adatain keresztül tesszük meg ugyanezt. Ezen adatok vizsgálatának azért van kiemelt jelentősége, mert egy teljesen más fogalmi rendszernek megfelelő, adminisztratív alapon létrejövő adatstruktúrával tudjuk jellemezni az általunk vizsgált térség munkaerőpiacát, s az álláskeresők adatai kistérségi szinten is elérhetőek (a kistérségi adatokat külön fejezetben elemezzük). A szóban forgó statisztikák merítési bázisát az NFSZ által nyilvántartott álláskeresők 9 jelentik. Elsőként két relatív mutató, az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez, valamint a munkaképes korú népességhez viszonyított arányát vizsgáljuk meg. Mindkét mutató - a KSH adataihoz hasonlóan - jól prezentálja a határrégió nyugati és keleti szakasza közötti különbségeket. Emellett azt is jól érzékeltetik (a munkanélküliségi rátához hasonlóan), hogy a gazdasági válság hatására milyen jelentős mértékben növekedett meg a munkaerő-piacról kiszorulók aránya, bármely relatív mutatót vesszük is alapul. Ebben a vonatkozásban is kitűnik Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol 2010 és 2013 között a legnagyobb javulás figyelhető meg az adatokban. 11. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatójának alakulása és változása a határrégió megyéiben (2008, 2010, 2013) Megye 2008 (%) 2010 (%) 2013 (%) Változás , %-pont Változás , %- pont Változás , %-pont Pest 4,3 7,7 7,2 3,4-0,5 2,9 Komárom-Esztergom 5,4 10,4 8,7 5,0-1,7 3,3 Győr-Moson-Sopron 4,1 6,8 4,6 2,7-2,2 0,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 19,9 23,7 20,9 3,8-2,9 1,0 Heves 12,2 16,1 15,0 3,9-1,1 2,8 Nógrád 17,7 22,0 21,7 4,3-0,4 4,0 Országos összesen 9,7 13,3 11,9 3,6-1,5 2,2 Forrás: NFSZ, gazdaságilag aktív népesség: éves népesség (saját számítások) Összességében megállapítható, hogy a határrégió nyugati és keleti megyéiben sem a gazdaságilag aktív népességhez, sem a munkaképes korú népességhez viszonyított mutató értéke nem süllyedt 2013-ban a válságot megelőző szint alá. Kivételt Borsod-Abaúj-Zemplén 9 Az NFSZ definíciója szerint: Az a személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és -egyéb kereső tevékenységet sem folytat, elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. [NFSZ (2011)] 36

37 megye jelent, ahol a munkaképes korú népességhez viszonyított álláskeresők aránya 0,4%-ponttal volt alacsonyabb. 12. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatója és annak változása a határrégió megyéiben (2008, 2010, 2013) Megye 2008 (%) 2010 (%) 2013 (%) Változás , %-pont Változás , %-pont Változás , %-pont Pest 2,9 5,0 4,7 2,1-0,3 1,8 Komárom-Esztergom 3,8 7,1 5,8 3,4-1,3 2,1 Győr-Moson-Sopron 2,8 4,6 3,1 1,8-1,5 0,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 12,6 14,6 12,2 1,9-2,3-0,4 Heves 8,0 10,4 9,3 2,4-1,1 1,3 Nógrád 11,8 14,2 12,7 2,5-1,5 0,9 Országos összesen 6,6 8,7 7,6 2,1-1,1 1,0 Forrás: NFSZ, A munkavállalási korú népesség a éves népességre vonatkozik, amely mindig az adott év január 1-jei állapotára vonatkozik (saját számítások) A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított mutatója kapcsán a munkanélküliségi rátához hasonlóan megállapítható, hogy a határrégió nyugati és keleti szakasza közötti különbség csökkent a évi és a évi adatokat összehasonlítva. Ez azonban döntően annak köszönhető, hogy a nyugati részt alkotó megyék relatív mutatója 2013-ban még 4,5%-os volt, 2008-ben pedig 3%-os, tehát magasabb volt a válságot megelőző állapotnál, a keleti oldalon a mutató pedig éppen csak a válság kitörésének évi szintjére süllyedt vissza (2008: 11,3%; 2013: 11,6%). A munkaképes korú népesség száma és az álláskeresők száma kistérségi szinten is elérhető, ezek alapján kiszámolható a mutató csak az általunk vizsgálni kívánt, korábban lehatárolt határ menti régióra. 37

38 13. ábra: A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatójának alakulása a határ menti régióban, % ( ) 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 16,4 16,4 17,1 16,7 14,6 14,0 9,5 9,6 9,6 9,2 7,6 8,0 5,2 5,4 5,0 3,1 4,7 4, Határ menti régió nyugati oldala Határ menti teljes szakasza Határ menti régió keleti oldala Forrás: NFSZ (saját szerkesztés) A munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutató a már korábban, megyei szintem bemutatott folyamatokat képezi le az általunk lehatárolt határrégió területére, többek között a gazdasági válság nyugati szakaszra gyakorolt nagyobb hatását. Emellett az is jól látható, hogy a határrégió nyugati felén a mutató javulása már 2011-ben elkezdődött, míg a keleti felén csak 2012-ben indult meg ugyanez, 2013-ban viszont a hátrányosabb helyzetű régió lényegesen nagyobb (2,7%-pontos) javulást produkált az előző évhez képest. Fontos továbbá az is, hogy ennek eredményeként a keleti oldalon a relatív mutató a évi szint alá csökkent, viszont a nyugati oldalon ennél 1,3%-ponttal magasabban állt. A válságot megelőző évben országos szinten a nyilvántartott álláskeresők száma a 426,9 ezer fő volt, ami 2010-re 582,7 ezer főre emelkedett (36,5%-os növekedés) ban összesen 527,6 ezer fő álláskeresőt tartottak nyilván az NFSZ-nél, ami 23,6%-kal magasabb a évi adathoz képest. A nyugati oldal megyéiben 10 a válság kitörése után lényegesen nagyobb volumenben nőtt az állástalanok száma, Komárom-Esztergom és Pest megyében például közel kétszeresére emelkedett a számuk 2007 és 2010 között. Természetesen a keleti megyéket is érzékenyen érintette a válság, Heves megyében több mint harmadával, Nógrád megyében pedig közel negyedével ugrott meg az álláskeresők száma az említett két időpont között. Ha a évi és a évi adatokat hasonlítjuk össze, akkor azt láthatjuk, hogy egyik vizsgált megyében sem csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma a válságot megelőző év szintje alá. Az álláskeresők száma a legnagyobb mértékben Pest (83,1%-kal), Komárom- Esztergom (61,9%-kal) és Heves (23,8%-kal) megyében haladja meg a válság előtti szintet. 10 A kistérségi szintű adatok elemzésére külön fejezetben kerül sor. 38

39 Ezzel párhuzamosan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindössze 1,1%-kal volt magasabb az említett adat 2013-ban a évinél. 13. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió megyéiben 11 (2007, 2010, 2013) Megye 2007 (fő) 2010 (fő) 2013 (fő) Index 2010/2007, % Index 2013/2010, % Index 2013/2007, % Pest ,2 99,4 183,1 Komárom-Esztergom ,3 84,2 161,9 Győr-Moson-Sopron ,1 70,6 117,2 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 86,1 101,1 Heves ,2 91,5 123,8 Nógrád ,0 91,5 113,5 Országos összesen ,5 90,6 123,6 Forrás: NFSZ, Az álláskeresők éves átlagos zárónapi száma (saját számítások) Az álláskeresők számának vizsgálatakor nagyon fontos a pályakezdő álláskeresők 12 adatainak áttekintése. Többek között azért, mert a gazdasági világválság által egyik legérzékenyebben érintett csoportról van szó. Az egyik szembetűnő folyamat, hogy a vizsgált időszakban összességében folyamatos volt a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának növekedése a határrégió megyéinek mindegyikében. A növekedés mértéke viszont már egy megyében sem volt akkora 2010 és 2013 között, mint a válság kitörése után. 11 Az álláskeresők adatainak rögzítése 2012 előtt az állandó lakhely, 2012 után tartózkodási hely alapján történt. 12 Az álláskeresők közül azok a 25. életévüket felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot. [NFSZ (2011)] 39

40 14. táblázat: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió megyéiben 13 (2007, 2010, 2013) Megye 2007 (fő) 2010 (fő) 2013 (fő) Index 2010/2007, % Index 2013/2010, % Index 2013/2007, % Pest ,7 187,1 360,5 Komárom-Esztergom ,6 136,8 215,6 Győr-Moson-Sopron ,8 116,6 230,7 Borsod-Abaúj-Zemplén ,3 109,0 118,0 Heves ,1 118,3 153,8 Nógrád ,7 117,0 137,6 Országos összesen ,3 125,4 163,5 Forrás: NFSZ, A pályakezdő álláskeresők éves átlagos zárónapi száma (saját számítások) A válság miatt rendkívüli mértékben megnőtt 2007 és 2013 között a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma a határrégió megyéiben, különösen a nyugati megyékben, ezen belül is leginkább Pest megyében. Ez nem a határrégióban megjelenő specifikus jelenség, hanem országos szinten is releváns problematika. Ezt jól mutatja, hogy a vizsgált időintervallum két végpontja között több mint másfélszeresére emelkedett országos szinten a nyilvántartott pályakezdők száma. A tartósan álláskeresők 14 csoportjának kapcsán bizonyos szempontból hasonló, bizonyos szempontból eltérő dinamikát rajzolhatunk fel, mint a pályakezdőknél. Hasonlóság, hogy a gazdasági válság hatására elsősorban a határrégió nyugati megyéiben nőtt drasztikusan a legalább 12 hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartottak száma. Itt Pest és Győr- Moson-Sopron megye kapcsán elmondható, hogy az e csoportba tartozók száma több mint kétszeresére nőtt, Komárom-Esztergom megyében pedig közel háromszoros emelkedésről beszélhetünk. Különbség a pályakezdők adataihoz képest, hogy a közötti időszakban bizonyos megyékben már a tartósan álláskeresők számának csökkenéséről számolhatunk be. Ilyen például Győr-Moson-Sopron (26,8%-os), Borsod-Abaúj-Zemplén (17,8%-os) és Komárom-Esztergom (15,3%-os) megye. Ezzel párhuzamosan Pest megyében ekkor még 40,6%-os növekedést láthatunk. 13 Az álláskeresők adatainak rögzítése 2012 előtt az állandó lakhely, 2012 után tartózkodási hely alapján történt. 14 Tartósan álláskereső az a személy, akit az állami foglalkoztatási szerv legalább 12 hónapja megszakítás nélkül álláskeresőként nyilvántart. Forrás: NFSZ 40

41 15. táblázat: A nyilvántartott tartósan álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió megyéiben 15 (2007, 2010, 2013) Megye 2007 (fő) 2010 (fő) 2013 (fő) Index 2010/2007, % Index 2013/2010, % Index 2013/2007, % Pest ,2 140,6 318,1 Komárom-Esztergom ,0 84,7 236,3 Győr-Moson-Sopron ,6 73,2 165,1 Borsod-Abaúj-Zemplén ,5 82,2 89,2 Heves ,6 111,3 143,1 Nógrád ,1 108,9 126,4 Országos összesen ,4 99,0 135,1 Forrás: NFSZ, A tartósan álláskeresők éves átlagos zárónapi száma (saját számítások) Amennyiben a évi adatokat vetjük össze a gazdasági válság kitörését megelőző év adataival, megállapítható, hogy egyedül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében alacsonyabb a tartósan álláskeresők száma, 10,8%-kal. A legalább 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott álláskeresők száma a határrégió nyugati szakaszának megyéiben haladja meg legnagyobb mértékben a válság előtti szintet, külön kiemelendő Pest megye, ahol több mint háromszoros, valamint Komárom-Esztergom megye, ahol több mint kétszeres különbség figyelhető meg. A bemutatott munkaerő-piaci folyamatok értelmezése Mielőtt tovább folytatnánk a határrégiót alkotó magyarországi megyék munkaerő-piaci helyzetének vizsgálatát, szükséges kitérnünk az eddig látott folyamatok értelmezésére. A válság negatív hatása a határrégió nyugati szakaszához tartozó megyékben, így magában a régióban is sokkal nagyobb volt, mint a keleti oldalon. A területi különbség oka a gazdasági válság ipari szektorra gyakorolt negatív hatásában keresendő, különös tekintettel az exportra termelő ágazatok esetében, amelyek súlya a határrégió nyugati szakaszához tartozó megyékben kiemelkedően jelentős. [Adler (2011)] Az ipari, feldolgozóipari termelés a legnagyobb mértékben a közép- és nyugat dunántúli régiókban esett vissza, mert az itteni húzóágazatokat sújtotta legerőteljesebben a válság a globális gazdaságba való nagyobb fokú integrációjuk miatt (pl.: járműgyártás). Ezzel szemben az Alföldön, valamint egy-két kivételtől eltekintve Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon nem érte el a termelés csökkenésének mértéke az országos szintet, mert az ottani üzemek, gyárak kevésbé függtek a világgazdaságtól. [Kiss (2011): ] Ennek következtében a foglalkoztatottak számának visszaesése és a munkanélküliek számának növekedése a nyugati területeken lényegesen nagyobb volt a keleti területekhez képest. 15 Az álláskeresők adatainak rögzítése 2012 előtt az állandó lakhely, 2012 után tartózkodási hely alapján történt. 41

42 A foglalkoztatás alakulásának területi különbségeihez az is hozzájárult, hogy az elmaradottabb régiók munkaerő-piaci helyzetének alakulását szociális intézkedések is befolyásolták, így a 2009-ben elindított Út a munkához program is, amely csökkentette ezen hátrányos helyzetű területek álláskeresőinek számát. [Adler (2011)] ben, a gazdasági válság következtében nem csak az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök struktúrája alakult át jelentősen, hanem a közjellegű foglalkoztatás rendszere is. Így a közhasznú foglalkoztatásban résztvevők aránya az előző évhez képest kétharmadára esett vissza, ezzel párhuzamosan viszont az összes közjellegű foglalkoztatásban résztvevők száma duplájára nőtt. Ebben az évben a közjellegű, támogatott foglalkoztatásban részesülők érintett létszáma 139,4 ezer fő volt, ebből az Út a munkához program keretében 103,2 ezer főt foglalkoztattak. [Tajti (2009):4-9] Az elemzés kereteit meghaladja a közjellegű foglalkoztatással, közfoglalkoztatással 17 kapcsolatos jogszabályváltozások taglalása, így erre nem térünk részletesen ki. Annyi azonban megemlítendő hogy 2009-ben és 2010-ben a közjellegű foglalkoztatás a közmunkaprogramot, a közcélú munkát, közhasznú munkát foglalta magában, 2011-ben e három kategória megszűnt, helyét az egységes közfoglalkoztatás rendszere vette át. [Bakó- Cseres Gergely-Kálmán-Molnár-Szabó (2014):37] Az egységes közfoglalkoztatás rendszerének bevezetését követően a közfoglalkoztatásban résztvevők létszáma tovább nőtt, amely jelentős hatást gyakorolt a foglalkoztatás szintjére is 18. A közfoglalkoztatottak területi eloszlása korántsem egyenletes, hiszen alapvető célja a hátrányos helyzetű területek helyzetének segítése. Ennek köszönhetően a közfoglalkoztatás súlyának területi egyenlőtlenségei hozzájárultak a határ menti régió két oldala között a munkaerő-piaci mutatók már korábban említett, 17 A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott tranzitfoglalkoztatás, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. [Belügyminisztérium (2014)] A közfoglalkoztatás számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (a továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. [Belügyminisztérium (2014)] A közfoglalkoztatással kapcsolatos rendelkezéseket a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) tartalmazza. 18 A közfoglalkoztatás foglalkoztatás alakulására gyakorolt hatását mélyebb elemzések igazolják, amelyek a létszámadatokat a közfoglalkoztatásban résztvevők adataival együtt, illetve attól megtisztítva is vizsgálták. Hárs Ágnes [Hárs (2012)] elemzése például azt mutatja be, hogy a létszámnövekedés forrását országos szinten döntően a támogatott közmunka adta 2011-ben, ugyanis az alkalmazottak létszáma közfoglalkoztattak nélkül nézve az év elején stagnált, majd az év közepén pedig csökkenni kezdett, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a közfoglalkoztatásban résztvevők létszáma nőtt. A közfoglalkoztatás hatása a KSH Munkaerő-felmérés adatain keresztül is kimutatható volt, melynek eredményeképpen 1,5-2,0%-ponttal magasabbnak bizonyult a közfoglalkoztatottak adatait is tartalmazó foglalkoztatási ráta. [Hárs (2012): ] 42

43 eltérő alakulásához, ami - a határrégió másik oldalának megyéihez viszonyítva - a keleti szakasz egy-egy megyéjének kiemelkedően kedvező adatában is megnyilvánult. A fenti állítások alátámasztásának érdekében a következőkben megvizsgáljuk a témához tartozó, támogatott foglalkoztatásra vonatkozó adatokat. A közjellegű foglalkoztatás adatai a évekre vonatkozóan kizárólag régiós szinten (NUTS2) állnak rendelkezésünkre, a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatokat (2011-től) viszont már tudjuk megyei (NUTS3) szinten vizsgálni. Megjegyzendő továbbá, hogy a évben bevezetett közfoglalkoztatás működése és célja eltér a korábbiaktól. Az NFSZ által publikált forrás (A foglalkoztatáspolitikai eszközök működése) az érintett létszám alkalmazásával vizsgálja a programokban résztvevők számát. Az érintett létszám egy adott időszakban minden egyént annyi alkalommal vesz figyelembe ahányszor egy közfoglalkoztatási programba belép, tehát bruttó létszámról beszélünk. A Észak-magyarországi régióban lényegesen magasabb volt a közjellegű foglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma 2009-ben és 2010-ben is a Közép-magyarországi, a Középdunántúli vagy a Nyugat-dunántúli régióhoz képest. Természetesen a régiós adatok olyan megyék adatait is tartalmazzák, amelyek a határrégiónak nem részei, így ezek az adatok pusztán a nyugati és a keleti országrész közötti különbség szemléltetésére alkalmasak. Adatsorunkból azonban jól látszik, hogy 2009 és 2010 között milyen jelentős mértékben nőtt a közjellegű foglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma. 16. táblázat: A közjellegű foglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma és változása régiónként ( ) Régió Közmunka 2009 (fő) 2010 (fő) Közcélú foglalkoztatás 2009 (fő) 2010 (fő) Közhasznú foglalkoztatás 2009 (fő) 2010 (fő) 2009 (fő) Összesen 2010 (fő) Index (összesen) 2010/2009, % Közép- Magyarország ,1 Közép-Dunántúl ,5 Nyugat-Dunántúl ,8 Dél-Dunántúl ,9 Észak- Magyarország ,6 Észak-Alföld ,6 Dél-Alföld ,2 Összesen ,7 Forrás: NFSZ, A foglalkoztatáspolitikai eszközök működése 2010-ben (saját számítások) A közötti időszakban már megyei szinten is figyelemmel kísérhetjük a közfoglalkoztatásban résztvevők érintett létszámának alakulását. Megállapíthatjuk, hogy a 43

44 határrégió keleti megyéiben meglévő együttes közfoglalkoztatotti érintett létszám messze nagyobb a nyugati megyék együttes adatához képest. A határrégió megyéi közül kiemelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol a közfoglalkoztatottak érintett létszáma 2013-ban már meghaladta a 70 ezer főt, amely közel kétszerese a évi adatnak. Ez lehet az egyik fő magyarázata annak, hogy a szóban forgó megyében miért tapasztalhattunk korábban a többi megyéhez képest még Nógrád és Heves megyékhez viszonyítva is kedvező(bb) irányú változásokat, hiszen ez a jelentős közfoglalkoztatotti létszámtöbblet képes volt tompítani a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet hatásait. Figyelembe kell ugyanakkor azt is vennünk, hogy a határrégió nyugati oldalán is jelentős mértékben emelkedett a közfoglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma, mind összességében, mind pedig az egyes megyéket nézve. Az érintett létszám Pest megyében növekedett a legdinamikusabban, olyannyira, hogy 2012-ben és 2013-ban e megyében nagyobb létszámadatokat találunk, mint Heves vagy Nógrád megyében. Ez nem véletlen, hiszen a munkaerő-piaci mutatók vizsgálatakor láttuk, hogy itt alakultak a legkedvezőtlenebbül a statisztikák a határrégió nyugati megyéi közül. A közfoglalkoztatás bővülése ellenére a határrégió nyugati oldalán hiába következett be jelentős mértékű növekedés, az alacsony bázis miatt az érintett létszámadatok még így is lényegesen kisebbek a határrégió keleti oldalához képest. 17. táblázat: A közfoglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma a határrégió megyéiben ( ) Megye 2011 (fő) 2012 (fő) 2013 (fő) Index 2012/2011, % Index 2013/2012, % Index 2013/2011, % Pest ,8 168,6 252,5 Komárom-Esztergom ,5 113,4 176,3 Győr-Moson-Sopron ,7 137,2 204,0 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 161,0 180,9 Heves ,6 166,5 199,1 Nógrád ,4 212,2 196,0 Országos összesen ,3 159,0 186,5 Forrás: NFSZ, A foglalkoztatáspolitikai eszközök működése 2011., 2012., évek (saját számítások) A 2008-as gazdasági válságot követően azonban nem a közjellegű foglalkoztatás volt az egyetlen eszköz a negatív munkaerő-piaci hatások tompítására. Erre jó példaként említhetők a válság kezelésére indított munkahelymegőrző programok, amelyek eredményeképpen a munkahelymegőrzésben érintettek létszáma tizenhétszeresére emelkedett. A válság kitörését követő évben a munkahelymegőrzéssel közvetlenül érintett létszám meghaladta a 80 ezer főt, a közvetve megőrzött létszám pedig ennél magasabb volt. [Tajti (2009):4-6] 44

45 A programok részletes bemutatásától jelen elemzésben eltekintünk, ugyanis bizonyos esetekben nem áll a rendelkezésünkre megyei adat (NUTS3), csak régiós (NUTS2) vagy országos szintű statisztika. A gazdasági válság hatásainak enyhítésére indult támogatási programok közül említhetjük az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által indított négy programot (MEGŐRZÉS- 9122/2009, MUNKÁBA-9124/2009, ÚJ KILÁTÁSOK-9111/2009, MEGŐRZÉS /2009), az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által indított Munkahelyek megőrzéséért központi munkaerő-piaci programot, a Munkahelymegőrzés támogatása központi munkaerő-piaci programot (SZMM) a TÁMOP Munkahelymegőrző támogatás munkaidő-csökkentéssel és képzéssel kombinálva című programot, emellett a munkaügyi központok keretében működött a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéből a hagyományos munkahelymegőrző támogatás. [Tajti (2009):6-8] A foglalkoztatottak ágazati struktúrája a határrégió magyar szakaszának megyéiben A határrégió magyarországi szakaszán a foglalkoztatottak ágazati szerkezetét a KSH Intézményi-munkaügyi statisztikájának segítségével vizsgáljuk meg, nem a korábban forrásként alkalmazott Munkaerő-felmérés adataival. Nagyon fontos, hogy az adatfelvétel csak a 4 fő fölötti vállalkozásokra, a központi és helyi költségvetés szervezeteire, továbbá a társadalombiztosítás szervezeteire és kijelölt non-profit szervezetekre vonatkozik. Emellett kiemelendő, hogy az Intézményi-munkaügyi statisztika a korábban ismertetett Munkaerőfelméréstől eltérően a foglalkoztatottak helyett az alkalmazásban állók 19 definícióját alkalmazza. Az intézményi statisztika adatai szerint 2008-ban az alkalmazásban állók létszáma 2 761,9 ezer fő volt, 2013-ban pedig 2 700,2 ezer fő, amely 2,2%-os elmaradást jelent a válság kitörésének évéhez képest. A határrégió által érintett megyék mindegyikében elmaradt az alkalmazásban állók létszáma 2013-ban a évi szinttől, ez alól Borsod- Abaúj-Zemplén megye kivétel, ahol 5,3%-kal volt magasabb a számuk. Ennek oka visszavezethető arra, amelyet az előző fejezetben a közfoglalkoztatás kapcsán már lejegyeztünk. 19 Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodás alapján, havi átlagban legalább 60 órában, munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. [KSH (2008):7] 45

46 14. ábra: Az alkalmazásban állók létszáma, fő (2007; 2013) Pest Komárom Győr Borsod Heves Nógrád Forrás: KSH, Intézményi-munkaügyi statisztika Az alkalmazásban állók száma a legnagyobb mértékben Komárom-Esztergom megyében maradt el a válság kitörésének évében tapasztalt szinttől, 19,6%-kal, emellett kiemelhető még Heves megye, ahol ugyanez az érték 5,2%-os volt. A következőkben áttekintjük röviden a határrégió egyes megyéit és a fontosabb változásokat. Pest megyében a feldolgozóipar és a kereskedelem területén a legnagyobb az alkalmazásban állók arányának elmaradása a évi szinttől, főképpen a válság következtében, előbbi esetben 1,7%-ponttal, utóbbi esetben 1,4%-ponttal alacsonyabb százalékérték regisztrálható. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az adminisztratív szolgáltatás és az egészségügyi szolgáltatás gazdasági ágakban lényegesen magasabb az alkalmazásban állók aránya. A feldolgozóiparban bekövetkező változások nem meglepőek, hiszen ebben a gazdasági ágban a válság hatására bekövetkező létszámcsökkenés 28%-a Fővároshoz és Pest megyéhez köthető. Második helyen Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye áll. [Kiss (2011):175.] 46

47 15. ábra: Az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Pest megyében, % (2008; 2013) 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Forrás: KSH, Intézményi-munkaügyi statisztika A válság iparra gyakorolt hatása Komárom-Esztergom megyében figyelhető meg a legjobban a határrégió nyugati megyéi közül, elsősorban a feldolgozóipar területén, hiszen az alkalmazásban állók aránya 51,1%-ról (2008) 46,1%-ra (2013) csökkent. E csökkenő trendhez hozzájárult többek között a Nokia, mint nagyfoglalkoztató fokozatos kivonulása a megyéből, amely kiegészült a beszállítóknál lezajló létszámleépítésekkel, munkahely megszűnésekkel, illetve a válság idején a Suzuki termelésének visszafogása okozta munkaerő-piaci következményekkel. Emellett említhetjük még a tatabányai Sanmina leépítésit is, amely szintén jelentős munkaerő-piaci veszteséget jelentett a megyének. [Lőcsei (é.n):2] 16. ábra: Az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Komárom-Esztergom megyében, % (2008; 2013) 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Forrás: KSH, Intézményi-munkaügyi statisztika

48 A határrégiót alkotó megyék vonatkozásában egyedül Győr-Moson-Sopron megyében mondható el, hogy 2013-ban 2008-hoz képest magasabb volt (1,7%-ponttal) a feldolgozóiparban az alkalmazásban állók aránya, tehát sikerült a válság után bekövetkező visszaesést leküzdeni. Ehhez hasonló mértékű pozitív változás (1%-pontos) a szállítás és raktározás területén tapasztalható. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az adminisztratív szolgáltatás területén 2,4%-pontos csökkenés következett be, a kereskedelem esetében pedig 1,2%-pontos. Megjegyzendő azonban, hogy a gazdasági válság e megyét sem hagyta érintetlenül, hiszen például a feldolgozóiparhoz kapcsolódóan a járműgyártásban dolgozók közül a legtöbb munkaerő e megyében került leépítésre. [Kiss (2011):176.] A határ menti régió nyugati oldalát alkotó három megyével kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy Komárom-Esztergom és Pest megye esetében a feldolgozóiparban alkalmazásban állók adatai 2013-ban 2008-hoz képest nem csak arányaiban, hanem abszolút számokban kifejezve is alacsonyabbak voltak. Előbbi esetben több mint 13 ezer fővel, utóbbi esetben pedig több mint 6 ezer fővel volt alacsonyabb az alkalmazásban állók száma a vizsgált időszak végén. Győr-Moson-Sopron megyében viszont nem csak az alkalmazásban állók arányát nézve, hanem számukat tekintve is sikerült meghaladni a válság kitörésének évében látott szintet a feldolgozóiparban. 17. ábra: Az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Győr-Moson-Sopron megyében, % (2008; 2013) 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Forrás: KSH, Intézményi-munkaügyi statisztika Ehhez képest a határrégió keleti oldalának megyéiben a feldolgozóiparban alkalmazásban állók száma lényegesen kisebb mértékben maradt el 2013-ban a válság előtti szinttől, Nógrád és Heves megyében ez a létszám 2-3 ezer fő között mozgott. Borsod-Abaúj-Zemplén 48

49 megyében pedig 0,6 ezer fővel volt magasabb az alkalmazásban lévők létszáma a feldolgozóiparban a vizsgált időszak eleje és vége között. A feldolgozóiparban alkalmazásban állók számának a határrégió nyugati megyéiben bekövetkező ez Győr-Moson-Sopron megyére is igaz volt a válságot követő időszakban nagyobb mértékű csökkenése annak tulajdonítható, hogy a gazdasági válság következtében A különféle ipari mutatók legtöbbször a Dunántúl északi felében, főleg Komárom- Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Vas megyében voltak a legkedvezőtlenebbek, ezért a válság legfőbb színtere, az úgynevezett válsággóc is ezen a területen fejlődött ki. Az M1- es és az M7-es autópálya által közrezárt sikerháromszögben találhatók ugyanis azok az ipari ágazatok, amelyek erősen beágyazottak a globális gazdaságba, és amelyeket a legérzékenyebben érintette a válság. Az egykori sikerrégióból, a szerkezetváltás nyertes térségéből a válság hatására a legnagyobb vesztes lett (ha átmenetileg is), hiszen rövid időn belül és nagy intenzitással itt mutatkoztak meg a bajok. Ezzel egyidejűleg az ország más térségeiben az ipart nem sújtotta ilyen erősen a válság, az ottani ipari mutatók nem lettek rosszabbak (kisebb mértékben csökkent a termelés vagy az export, kevesebb embert bocsátottak el, a cégmegszűnések is ritkábbak voltak), vagyis látszólag kevesebb kedvezőtlen következménnyel reagáltak ezek a területek. [Kiss (2011):179.] Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Pest és Komárom-Esztergom megyéhez hasonlóan regisztrálható a feldolgozóipar súlyának csökkenése az alkalmazásban állók arányát illetően, igaz, az eddigiekhez képest kisebb mértékben. Ennél fontosabb azonban, hogy 2013-ban 10,7%-ponttal volt magasabb az egészségügyi szolgáltatás gazdasági ág területén alkalmazásban állók aránya. Ez minden bizonnyal a közfoglalkoztatási programok hatásának eredménye, amelyről már korábbiakban volt szó. A közfoglalkoztatás és az egészségügy kapcsolatának magyarázatára jelen fejezet végén visszatérünk, ugyanis ebben a folyamatban nem kizárólag ez az egy megye érintett. Megemlíthetjük továbbá, hogy a kereskedelemben is jelentős mértékű csökkenés következett be a vizsgált időszakban. 49

50 18. ábra:az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, % (2008; 2013) 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Forrás: KSH, Intézményi-munkaügyi statisztika Heves megyében hasonló folyamat zajlott le, mint Borsod-Abaúj-Zemplénben, ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatásban alkalmazásban állók arányának változása jelen esetben kevésbé pregnáns (5,3%-pontos). A feldolgozóiparban és a kereskedelemben több mint 2%-pontos volt az elmaradás a évi szinttől, az adminisztratív szolgáltatás gazdasági ágnál ugyanakkor 2,1%-pontos növekedés következett be az alkalmazásban állók arányában. 19. ábra:az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Heves megyében, % (2008; 2013) 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Forrás: KSH, Intézményi-munkaügyi statisztika

51 Az intézményi statisztika adatai alapján a határrégiót alkotó megyék közül Nógrád megyében esett vissza a legnagyobb mértékben a feldolgozóiparban (7%-ponttal) alkalmazásban állók aránya, ezzel egyetemben itt volt a legnagyobb növekedés az egészségügyi szolgáltatás (12%-pont) gazdasági ágban. A feldolgozóipar kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a bekövetkező változás abszolút számokban nézve (2,5 ezer fő) messze nem éri el a Komárom-Esztergom (13,2 ezer fő) vagy a Pest (6,4 ezer fő) megye esetében bekövetkező változást. Kiemelendő továbbá az is, hogy a határrégió keleti megyéiben az egészségügyi szolgáltatás gazdasági ágban nem pusztán az alkalmazásban állók aránya növekedett meg, hanem ezen elmozdulás abszolút számban is jelentős. Különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyére kell itt gondolnunk, ahol közel 16 ezer fővel volt magasabb az alkalmazásban állók száma az egészségügyi szolgáltatás területen 2013-ban, mint 2008-ban. A határszakasz keleti oldalán végbemenő változások a tehát a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámának és arányának jelentős mértékű növekedésére világítanak rá a feldolgozóiparban alkalmazásban állók számának és arányának csökkenése, stagnálása mellett. 20. ábra: Az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Nógrád megyében, % (2008; 2013) 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Forrás: KSH, Intézményi-munkaügyi statisztika A határ menti régió keleti oldalának megyéi kapcsán felmerül a kérdés, hogy mi a közfoglalkoztatottak létszámadatainak az egészségügyi szolgáltatás gazdasági ágban való megjelenésének oka. Ennek magyarázatához a évi CVI. törvényt (a továbbiakban: Kftv.) kell idéznünk, amely meglehetősen széles körűen határozza meg azok körét, akik közfoglalkoztatók lehetnek, továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek közfoglalkoztatás keretében végezhetők. A Kftv. értelmében egészségmegőrzési és szociális feladatok is 51

52 végezhetők közfoglalkoztatás keretében, amely az egészségügyi ellátás a TEAOR nómenklaturában a teljes neve: humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ághoz tartozik. A Kftv. szerint közfoglalkoztató lehet: helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok), egyházi jogi személy, közhasznú jogállású szervezet, civil szervezet, állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, vízitársulat, erdőgazdálkodó (magánerdőgazdálkodó), szociális szövetkezet, vasúti pályahálózat-működtető szervezet, a kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt közérdekű szolgáltató. A közfoglalkoztatók meghatározott körébe tartozás mellett vizsgálni kell azt is, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek közfoglalkoztatás keretében végezhetők. Ezek a tevékenységek a Kftv. szerint a következők: a Kftv.-ben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat, vagy a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, a helyi vagy azon túlmutató közösségi így különösen egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelmi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat, vagy 52

53 a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat. [Belügyminisztérium (2014)] A feldolgozóipar ágazatainak struktúrája, annak változása a határrégió magyar szakaszának megyéiben A feldolgozóipar meghatározó volta miatt szükséges részletesebben megvizsgálnunk, hogy melyek a legnagyobb súllyal rendelkező ágazatok, hiszen ezek jelentik a határ menti migráció fő mozgatórugóit. Elsőként a 2008 és 2013 között végbemenő változásokat elemezzük, ezt követően pedig bemutatjuk a évi struktúra jellemzőit. Mielőtt összevetnénk a évi és a adatokat, érdemes röviden kitérni arra, hogy a gazdasági válság az egyes feldolgozóipari ágazatokat hogyan érintette általánosságban. A legnagyobb veszteségeket az alkalmazásban állók számában a gépipar szenvedte el, amelyet a könnyűipar és az élelmiszeripar követett. A gépiparon belül a járműiparból kikerülők száma kétszerese volt a számítástechnikai, elektronikai ipart elhagyókénak. Utóbbi ágazat Komárom-Esztergom megyében könyvelhette el a legnagyobb veszteséget a Nokia és a hozzá kapcsolódó beszállítók miatt. A fémiparban bekövetkező elbocsátások a tradicionális települési területekhez kötődött, mint például Budapest, Pest, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén. A vegyipar is nagy létszámveszteséget tudhatott magáénak a válság időszakában, amit a gumi- és műanyaggyártás területén visszaszoruló megrendelések okoztak. Ez a folyamat leginkább Pest, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében volt jellemző. A könnyűiparban a textil-, bőr- és cipőipari területen következett be a legnagyobb létszámleépítés, ennek kapcsán a leginkább Zala, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye volt érintett. [Kiss (2011): ] Országos szinten a tizenhárom feldolgozóipari ágazat közül hat esetében maradt el az alkalmazásban állók aránya 2013-ban a évihez képest. A legnagyobb különbséget a két év adata között villamos berendezés gyártása (1,8%-pont), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (1,1%-pont) és a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (1,1%-pont) ágazatoknál találjuk. A 2008-as szint meghaladása csak a gép, gépi berendezés gyártása (2,6%-pontos) és az egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (1,6%-pont) ágazatnál tapasztalható, a többi ágazatnál inkább az arányok változatlanságát állapíthatjuk meg. Összességében a feldolgozóiparban lévő alkalmazásban állók számának az összes alkalmazásban állóhoz viszonyított aránya 2,1%-ponttal maradt el 2013-ban a évi adattól. Az egyéb feldolgozóipar, ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ágazat vonatkozásában egyedül Komárom-Esztergom megyében tudott nagyobb mértékben (6,8%-ponttal) növekedni az itt alkalmazásban állók aránya. A többi megyét, enyhe növekedés, változatlanság, vagy enyhe csökkenés jellemzi. 53

54 A járműgyártás kapcsán Győr-Moson-Sopron megyében 2013-ban 10,9%-ponttal volt magasabb az alkalmazásban állók aránya, mint 2008-ban. Ezzel szemben Komárom- Esztergom megye 2,9%-pontos csökkenést könyvelhet el, tekintve, hogy a Suzuki mind a mai napig nem heverte ki a válságot. Megemlítendő még Heves megye, ahol 12,9%-pontos negatív irányú változás tapasztalható. Heves megye 2008-ra az ország észak-keleti részében meghatározó iparági szereplővé vált a járműgyártásban, azonban a gazdasági válság hatására jelentős mértékű visszaesés következett be az ágazatban. Ezt követően további zsugorodás jellemezte az iparágat, amelyben jelentős szerkezetváltozási folyamatoknak is szerepe volt. E szerkezetváltozás fő jellemzője az olcsó, élőmunka-igényes termelés kivonulása a megyéből. [Molnár (2013): ] Összességében tehát Győr-Moson-Sopron megyében a gazdasági válság okozta visszaesés követően erőteljesen növekedett a járműgyártásban az alkalmazásban állók aránya, addig Komárom-Esztergom megyében ez nem történt meg, úgy ahogy Heves és Pest megyében sem. A gép, gépi berendezés gyártása kapcsán minden megyében azt tapasztaljuk, hogy a válság kitörésének szintjéhez képest elmarad a szóban forgó ágazatban az alkalmazásban állók aránya, ez alól kivétel Nógrád (8,3%-ponttal) és Komárom-Esztergom (6,9%-ponttal) megye, ahol jelentősebb mértékben sikerült meghaladni a bázisévet. Tehát, a gép, gépi berendezés gyártása ágazatnak csak a határrégió egy-egy megyéjében sikerült az alkalmazásban állók számát a válság előtti szintre emelnie, ami nem véletlen, hiszen ahogy láttuk, a legnagyobb veszteségeket elszenvedő ágazat fontos eleméről van szó. Mindenképpen szót kell ejtenünk a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatról, hiszen Komárom-Esztergom megyében 13,3%-ponttal maradt el az alkalmazásban állók aránya 2013-ban a év szintjétől, Győr-Moson-Sopron megyében nem ilyen drasztikus a különbség, mindössze 2,7%-pontot tesz ki. Ehhez képest a határrégió keleti oldalán Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye több mint 10%-ponttal haladja meg a év adatát. Ezen adatok jól mutatják, hogy a korábban említett, Komárom-Esztergom megyében, az elektronikai iparban végrehajtott legnagyobb elbocsájtások, leépítések nyomai még ban rendkívüli mértékben kimutathatók a statisztikában. A fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatnál szintén vegyes a kép, hiszen Komárom-Esztergom és Heves megyében sikerült meghaladni a válság kitörésének évében látott arányt, azonban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,8%-pontos elmaradás regisztrálható a viszonyítási évtől. Ahogy az elektronikai iparban lezajlott kiemelkedő válsághatások érzékelhetők a vizsgált időszak végén Komárom-Esztergom megyében, a fémiparban ugyanezt mondhatjuk el Borsod-Abaúj-Zemplén megye kapcsán. A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása esetében legfeljebb az alkalmazásban állók arányának változatlanságát állapíthatjuk meg, azt is csak Pest megyében, egyébként a határrégiót alkotó többi megyéjében jelentős mértékű elmaradás látszik kirajzolódni. A legnagyobb mértékben Nógrád (8,8%-ponttal), Komárom-Esztergom 54

55 (5,9%-ponttal), Győr-Moson-Sopron (4%-ponttal) figyelhető ez meg. Minden azt mutatja, hogy a határrégióban az ágazatot érintő, súlyos megrendelés visszaesés miatti létszámleépítéseket távolról nem követte az ágazat létszámstruktúrájának visszarendeződése. 18. táblázat: Az alkalmazásban állók arányának változása a évi és a évi adatok alapján a határrégió megyéiben a feldolgozóipari ágazatok szerint*, %-pont Feldolgozóipari ágazat (TEAOR'08) Pest Komárom- Esztergom Győr- Moson- Sopron Borsod- Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Országos összesen Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 1,9 1,2-2,2-3,0 1,3 0,6 0,5 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása -0,4 0,1-2,9-2,4-2,1 2,1-1,1 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai 0,3 2,1-0,6-1,0-3,9-0,9-0,4 tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Vegyi anyag, termék gyártása 0,1 0,5-0,1-1,2 0,1 0,7 0,1 Gyógyszergyártás 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék 0,1-5,9-4,0-1,4-2,4-8,8-1,1 gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék -0,3 2,4 1,1-5,8 1,8-1,1-0,3 gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása -0,8-13,3-2,7 10,7 15,0-0,9-0,9 Villamos berendezés gyártása 1,5 2,1 0,6 0,4 4,2-0,2-1,8 Gép, gépi berendezés gyártása -0,3 6,9-0,8-2,5-0,4 8,3 2,6 Járműgyártás -2,8-2,9 10,9 5,0-12,9 0,1 0,3 Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe 0,1 6,8 0,6 1,2-0,7 0,8 1,6 helyezése, javítása Forrás: KSH, Intézményi-munkaügyi statisztika (saját számítások) *Az országos szintet meghaladó arányok kerültek kiemelésre A feldolgozóipari ágazatok összesen=100%, ezt követően kerültek kiszámításra a két időpont adatai közötti különbségek A változásokat nem csak megyékre lebontva vizsgáltuk meg, hanem az adatokat a határ menti régió nyugati és keleti oldalának megyéire aggregálva is kiszámoltuk. Összességében nézve a határrégió nyugati és keleti oldalát, elmondható, hogy a határrégió nyugati oldalán a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása és a textília, ruházat, bőr és bőrtermék 55

56 gyártása ágazat esetében maradt el az alkalmazásban állók aránya 2013-ban a válság kitörésének szintjétől. A két előbbi ágazat adata döntően a már korábban leírt, Komárom- Esztergom (döntően a Nokia és beszállítói hálózatának leépítései, megszűnése) és Győr- Moson-Sopron (döntően járműipari termelés csökkenése következtében bekövetkező leépítések) megyei folyamatok eredménye. Ezzel párhuzamosan az egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása, a járműgyártás, a gép, gépi berendezés gyártása vagy a villamos berendezés gyártása ágazatoknál jelentősen magasabb az alkalmazásban állók aránya, mint a vizsgált időintervallum első évében. 19. táblázat: Az alkalmazásban állók arányának változása a évi és a évi adatok alapján a határrégió nyugati és keleti oldalán a feldolgozóipar ágazataiban (%-pont) Feldolgozóipari ágazat (TEAOR'08) Határrégió nyugati oldala Határrégió keleti oldala Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 0,6-1,2 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása -0,8-1,7 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 0,5-1,9 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 0,1 0,0 Vegyi anyag, termék gyártása 0,2 0,0 Gyógyszergyártás 0,3 0,0 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása -2,7-2,9 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1,0-2,9 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása -5,6 10,7 Villamos berendezés gyártása 1,1 0,9 Gép, gépi berendezés gyártása 1,1-0,2 Járműgyártás 2,1-0,9 Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 2,2 0,3 Forrás: KSH, Intézményi-munkaügyi statisztika (saját számítások) A határrégió keleti oldalán csak a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása vonatkozásában látható az alkalmazásban állók aránynövekedése (10,7%-pontos növekedés), egyébként vagy a évi szinttel megegyező vagy attól jelentősebb mértékben elmaradó adatokat láthatunk ágazatonként. Sem a határrégió nyugati, sem pedig a keleti szakaszán nem érte el az alkalmazásban állók aránya 2013-ban a feldolgozóipar egészében a évi szintet, előbbi 1,9%-ponttal, utóbbi 2,5%-ponttal rendelkezett alacsonyabb adattal. Összességében azt mondhatjuk, hogy a nyugati határrégiónak kisebb a válság kiindulási állapotához képesti lemaradása. A foglalkoztatottak feldolgozóipari ágazatok 2013-as struktúrája kapcsán a következő fontosabb pontok emelhetők ki (lásd: 1. melléklet): 56

57 Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazat súlya Pest és Heves megyében kiemelendő. Pest megyében a feldolgozóiparban alkalmazásban állók közel 20%-a található itt, míg Heves megyében ez 14,5%-os arány volt 2013-ban. A textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása ágazat kapcsán Heves megye említhető, egyedül itt haladja meg az országos értéket az alkalmazásban állók aránya. A fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység kapcsán is csak egyegy megye relevanciája hangsúlyozandó, úgymint Pest és Komárom-Esztergom megyéjé. A vegyi anyag, termék gyártása a határrégiót alkotó megyék közül egyedül Borsod- Abaúj-Zemplén megyében hangsúlyos, hiszen itt 11,9%-os volt az alkalmazásban állók aránya, a többi megyében legfeljebb 1,2%-os érték regisztrálható a tárgyévben. A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártás súlya a határrégió nyugati oldalához tartozó megyékben tekinthető nagyobbnak. Ezek közül is Pest és Győr- Moson-Sopron emelhető ki, ahol az alkalmazásban állók aránya a 10%-ot is meghaladta 2013-ban. Ezzel szemben a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása a határrégió keleti megyéiben hangsúlyos a nehézipari hagyományok miatt nem véletlenül, az alkalmazásban állók aránya 16,4%-21% között mozgott a tárgyévben, amelyek jelentős mértékben meghaladják az országos szintet. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának szerepe Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megyében kiemelkedően fontos, hiszen az alkalmazásban állók több mint 20%-át találjuk ennél az ágazatnál. Ezen ágazat Komárom-Esztergom és Pest megyében is az országos szintet meghaladó mértékben biztosít munkát, azonban súlya elmarad a két említett keleti megyéjétől. A villamos berendezés gyártása tekintetében Nógrád és Heves megyében láthatjuk a legnagyobb arányokat. A gép, gépi berendezés gyártása Győr-Moson-Sopron és Nógrád megyéhez köthető a leginkább. Előbbi esetben a feldolgozóiparban alkalmazásban állók 17%- a, utóbbi esetben 11,8%-a tartozik ebbe az ágazatba. A járműgyártás kapcsán természetesen a nyugati határrégió két megyéje emelkedik ki, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom. Győr-Moson-Sopron 57

58 megyében a járműgyártás elviszi a feldolgozóipari alkalmazásban állók több mint 40%-át, Komárom-Esztergom megye esetében ez az arány már mindösszesen 17,6%. Érdemes hozzáfűzni, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye is országos szint feletti aránnyal rendelkezik ezen ágazatnál. A határrégió magyar szakaszának munkaerő-piaci vizsgálata kistérségi szinten A határrégió magyarországi szakaszán, a nyugati és keleti oldal munkaerő-piaci jellemzőit kistérségi szinten csak az NFSZ által gyűjtött adatok segítségével tudjuk elemezni. Ennek okán jelen fejezetben főként az álláskeresőkre és összetételükre vonatkozó adatokat vizsgáljuk meg, emellett szemügyre vesszük az NFSZ-hez bejelentett új állások számának és a relatív mutatónak az alakulását is. Itt már csak konkrétan azon kistérségek adatait részletezzük, amelyek részét képezik a már korábban lehatárolt határ menti régiónak ben a határrégió keleti szakaszán az álláskeresők száma háromszor akkora volt, mint a másik oldalon. A nyugati szakaszon azonban gazdasági válság következtében az álláskeresők száma gyorsabban és nagyobb mértékben nőtt, mint a keleti oldalon főként az exportorientált ipari ágazatokat ért hatások miatt, így a különbség jelentősen csökkent a határrégió két szakasza között ben 1,9-szeres volt a differencia, amely ezt követően érdemben nem változott 2013-ig. 58

59 20. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió nyugati oldalán 20 (2007, 2010, 2013) Kistérség/megye 2007 (fő) 2010 (fő) 2013 (fő) Index 2010/2007, % Index 2013/2010, % Index 2013/2007, % Dunakeszi ,3 92,6 195,6 Szentendrei ,6 88,1 135,4 Szobi ,7 93,9 170,5 Váci ,3 110,9 204,4 Határ menti régión kívül ,1 99,8 184,8 Pest megye ,2 99,4 183,1 Dorogi ,8 84,2 169,1 Esztergomi ,0 81,5 179,3 Komáromi ,4 85,5 151,6 Tatabányai ,8 92,6 175,8 Tatai ,6 88,3 162,2 Határ menti régión kívül ,6 71,1 129,1 Komárom-Esztergom megye ,3 84,2 161,9 Győri ,2 75,5 129,3 Mosonmagyaróvári ,0 73,4 97,7 Pannonhalmai ,0 65,5 121,8 Határ menti régión kívül ,1 63,8 110,3 Győr-Moson-Sopron megye ,1 70,6 117,2 Határ menti régió együtt ,0 85,6 154,0 Határ menti régióból kimaradó ,4 93,8 172,1 Érintett megyék együtt ,0 90,5 164,7 Országos összesen ,5 90,6 123,6 Forrás: NFSZ, Az álláskeresők éves átlagos zárónapi száma (saját számítások) A határrégió nyugati szakaszán 80%-kal, a keleti oldalán pedig 14,4%-kal emelkedett a válság hatására az álláskeresők száma 2007 és 2010 között. Kiemelendő, hogy a nyugati oldalon három kistérségében (Esztergomi, Dunakeszi, Dorogi) megduplázódott az álláskeresők száma ugyanezen időszakban. A vizsgált időszak utolsó évére a határrégió keleti oldalán az álláskeresők száma már lecsökkent a évi szintre, a nyugati oldalon viszont még több mint másfélszer magasabb volt a számuk. Utóbbi területen egyedül a Mosonmagyaróvári kistérségben volt alacsonyabb az álláskeresők száma a évi adathoz képest. 20 Az álláskeresők adatainak rögzítése 2012 előtt az állandó lakhely, 2012 után tartózkodási hely alapján történt. 59

60 21. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió keleti oldalán 21 (2007, 2010, 2013) Kistérség/megye 2007 (fő) 2010 (fő) 2013 (fő) Index 2010/2007, % Index 2013/2010, % Index 2013/2007, % Abaúj-Hegyközi ,8 69,6 71,5 Bodrogközi ,1 86,0 86,9 Edelényi ,0 85,8 97,0 Encsi ,0 89,5 88,6 Kazincbarcikai ,4 88,0 112,1 Ózdi ,8 91,2 109,2 Sárospataki ,0 72,3 75,3 Sátoraljaújhelyi ,8 91,5 87,6 Szikszói ,3 88,6 89,7 Határ menti régión kívül ,7 85,8 107,0 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,4 86,1 101,1 Pétervásárai ,0 76,8 88,3 Határ menti régión kívül ,6 93,0 128,0 Heves megye ,2 91,5 123,8 Balassagyarmati ,9 95,1 117,0 Bátonyterenyei ,3 79,8 92,0 Rétsági ,5 106,0 138,3 Salgótarjáni ,7 89,3 112,2 Szécsényi ,2 93,2 103,6 Határ menti régión kívül ,0 95,1 132,2 Nógrád megye ,0 91,5 113,5 Határ menti régió együtt ,4 87,5 100,1 Határ menti régióból kimaradó ,5 88,7 114,9 Érintett megyék együtt ,7 88,1 107,3 Országos összesen ,5 90,6 123,6 Forrás: NFSZ, Az álláskeresők éves átlagos zárónapi száma (saját számítások) Már korábban említettük, hogy a keleti oldalon látott jelentős javulásban szerepe volt a közfoglalkoztatás súlybeli növekedésének. Ennek hatása különösen jól látszik Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, ahol a legtöbb határrégióhoz tartozó kistérségben a évi szint alá csökkent az álláskeresők száma. Az álláskeresők nemek szerinti összetételét és annak változását vizsgálva megállapítható, hogy az országos adatokkal ellentétben mind 2007-ben, mind pedig 2013-ban az álláskereső nők aránya volt magasabb a határrégió nyugati szakaszán. Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy 2013-ra jelentősen lecsökkent a férfiak és a nők közötti különbség. 21 Az álláskeresők adatainak rögzítése 2012 előtt az állandó lakhely, 2012 után tartózkodási hely alapján történt. 60

61 Ennek egyik fő oka, hogy a gazdasági válságot követő időszakban jelentős mértékben emelkedett az álláskereső férfiak aránya. Erre jó példa a Dorogi vagy a Pannonhalmai kistérség. 22. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása és változása a határrégió nyugati oldalán nemek szerint 22 (2007, 2013) Kistérség/megye 2007 (%) 2013 (%) Változás, %-pont férfi nő férfi nő férfi nő Dunakeszi 45,9 54,1 49,1 50,9 3,2-3,2 Szentendrei 48,2 51,8 49,7 50,3 1,5-1,5 Szobi 57,0 43,0 51,5 48,5-5,5 5,5 Váci 46,3 53,7 50,8 49,2 4,4-4,4 Határ menti régión kívül 46,4 53,6 48,8 51,2 2,4-2,4 Pest megye 46,6 53,4 49,0 51,0 2,4-2,4 Dorogi 44,1 55,9 52,1 47,9 8,0-8,0 Esztergomi 46,2 53,8 51,1 48,9 4,9-4,9 Komáromi 49,8 50,2 48,9 51,1-0,9 0,9 Tatabányai 45,5 54,5 49,9 50,1 4,4-4,4 Tatai 47,1 52,9 49,9 50,1 2,8-2,8 Határ menti régión kívül 47,7 52,3 50,0 50,0 2,3-2,3 Komárom-Esztergom megye 46,5 53,5 50,3 49,7 3,8-3,8 Győri 44,4 55,6 45,6 54,4 1,2-1,2 Mosonmagyaróvári 48,8 51,2 49,5 50,5 0,7-0,7 Pannonhalmai 44,7 55,3 48,8 51,2 4,1-4,1 Határ menti régión kívül 49,7 50,3 50,8 49,2 1,1-1,1 Győr-Moson-Sopron megye 46,9 53,1 47,9 52,1 1,0-1,0 Határ menti régió együtt 46,4 53,6 49,3 50,7 2,9-2,9 Határ menti régióból kimaradó 46,9 53,1 49,0 51,0 2,1-2,1 Érintett megyék összesen 46,7 53,3 49,1 50,9 2,5-2,5 Országos összesen 51,5 48,5 50,7 49,3-0,8 0,8 Forrás: NFSZ (saját számítások) Habár 2010 és 2013 között a legtöbb kistérségben már csökkent a férfi álláskeresők aránya, a vizsgált időszak utolsó évében a Szobi és a Komáromi kistérség kivételével még mindig magasabb volt arányuk a válság előtti állapothoz képest. Ezzel szemben a határrégió keleti oldalán mind 2007-ben, mind pedig 2013-ban az álláskereső férfiak aránya volt a magasabb. A válságot követő időszakban itt az álláskereső nők aránya indult növekedésnek, s ez a folyamat a 2010 és 2013 között is folytatódott. Ennek eredményeként lényegében 2013-ra 2,9%-ponttal volt magasabb az álláskereső nők aránya, 22 Az álláskeresők adatainak rögzítése 2012 előtt az állandó lakhely, 2012 után tartózkodási hely alapján történt. 61

62 mint 2007-ben. A legnagyobb növekedés a Sárospataki, a Bodrogközi és a Szécsényi kistérségekben figyelhető meg e két időpont vonatkozásában. 23. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása és változása a határrégió keleti oldalán nemek szerint 23 (2007, 2013) Kistérség/megye 2007 (%) 2013 (%) Változás, %-pont férfi nő férfi nő férfi nő Abaúj-Hegyközi 60,0 40,0 58,0 42,0-2,0 2,0 Bodrogközi 62,1 37,9 54,7 45,3-7,3 7,3 Edelényi 58,4 41,6 54,5 45,5-3,9 3,9 Encsi 59,9 40,1 56,1 43,9-3,8 3,8 Kazincbarcikai 52,7 47,3 50,3 49,7-2,3 2,3 Ózdi 58,3 41,7 55,3 44,7-3,0 3,0 Sárospataki 55,3 44,7 47,9 52,1-7,4 7,4 Sátoraljaújhelyi 59,5 40,5 53,5 46,5-6,0 6,0 Szikszói 59,3 40,7 55,3 44,7-4,0 4,0 Határ menti régión kívül 53,4 46,6 52,1 47,9-1,3 1,3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 55,8 44,2 53,0 47,0-2,8 2,8 Pétervásárai 59,7 40,3 57,9 42,1-1,8 1,8 Határ menti régión kívül 52,2 47,8 51,4 48,6-0,8 0,8 Heves megye 53,0 47,0 51,9 48,1-1,1 1,1 Balassagyarmati 52,1 47,9 52,1 47,9 0,0 0,0 Bátonyterenyei 51,6 48,4 51,9 48,1 0,2-0,2 Rétsági 52,4 47,6 54,9 45,1 2,6-2,6 Salgótarjáni 53,6 46,4 53,4 46,6-0,2 0,2 Szécsényi 58,9 41,1 53,8 46,2-5,0 5,0 Határ menti régión kívül 53,8 46,2 55,0 45,0 1,2-1,2 Nógrád megye 53,6 46,4 53,4 46,6-0,2 0,2 Határ menti régió együtt 56,7 43,3 53,8 46,2-2,9 2,9 Határ menti régióból kimaradó 53,0 47,0 52,0 48,0-1,0 1,0 Érintett megyék összesen 54,9 45,1 52,8 47,2-2,1 2,1 Országos összesen 51,5 48,5 50,7 49,3-0,8 0,8 Forrás: NFSZ (saját számítások) A korstruktúrát vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a gazdasági válságnak és nem utolsó sorban utóhatásainak egyik legnagyobb vesztese a fiatalok mellett az 55 éves és ennél idősebbek korcsoportja. Nem csupán országos szinten igaz ez, hanem a határrégió nyugati és keleti szakaszán egyaránt. Ennek eredményeként 2013-ban a legalább 55 évesek a nyugati szakaszon 17,3%-át alkották az nyugati oldal regisztrált álláskeresőinek, míg ben 23 Az álláskeresők adatainak rögzítése 2012 előtt az állandó lakhely, 2012 után tartózkodási hely alapján történt. 62

63 10,5%-át. A keleti oldalon pedig 6,2%-ról 12%-ra emelkedett ezen csoportba tartozók aránya. Nyugaton a Komárom-Esztergom megyei, keleten pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségekben következett be a legdrasztikusabb változás ebből a szempontból. Az 55 éves és ennél idősebbeknél az álláskeresők arányának növekedése azonban nem kizárólag a gazdasági válság hatásának tudható be, hanem annak is, hogy a nyugdíjkorhatár emelése nem csak az idősebb korcsoport foglalkoztatási rátáját javítja, hanem a munkanélküli statisztikát is rontja, tehát növekszik körükben a munkanélküliség is. [NFSZ (2012):28-29] 24. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása és változása a határrégió nyugati oldalán korcsoportok szerint 24 (2007, 2013) Kistérség/megye 25 év alatt 2007 (%) 2013 (%) Változás, %-pont év 55 év és felette 25 év alatt év 55 év és felette 25 év alatt év 55 év és felette Dunakeszi 8,3 78,4 13,3 9,4 69,5 21,2 1,1-8,9 7,8 Szentendrei 8,9 77,6 13,5 10,8 69,1 20,1 1,9-8,5 6,6 Szobi 14,6 76,4 9,0 18,7 67,9 13,4 4,1-8,5 4,5 Váci 11,9 77,7 10,4 12,5 69,4 18,1 0,5-8,3 7,8 Határ menti régión kívül 11,9 77,3 10,8 13,5 68,9 17,5 1,7-8,4 6,7 Pest megye 11,6 77,4 11,1 13,2 69,0 17,8 1,7-8,4 6,8 Dorogi 16,1 74,0 9,9 14,5 67,5 18,1-1,6-6,5 8,1 Esztergomi 17,1 73,8 9,1 14,0 68,1 17,9-3,1-5,6 8,7 Komáromi 14,7 73,3 12,1 15,7 66,7 17,6 1,0-6,6 5,5 Tatabányai 15,6 78,2 6,2 15,8 69,7 14,4 0,3-8,5 8,2 Tatai 17,2 75,4 7,4 17,0 65,0 18,0-0,2-10,4 10,6 Határ menti régión kívül 17,0 75,3 7,7 16,8 67,5 15,7-0,3-7,8 8,0 Komárom-Esztergom megye 16,2 75,4 8,4 15,6 67,8 16,6-0,7-7,5 8,2 Győri 12,4 76,4 11,2 15,7 68,3 16,1 3,2-8,1 4,9 Mosonmagyaróvári 11,2 76,3 12,5 15,5 68,3 16,1 4,3-7,9 3,6 Pannonhalmai 13,9 73,0 13,1 21,1 63,0 15,9 7,2-10,0 2,8 Határ menti régión kívül 12,7 74,5 12,9 16,2 67,0 16,8 3,6-7,5 3,9 Győr-Moson-Sopron megye 12,4 75,5 12,1 16,1 67,6 16,3 3,7-7,9 4,2 Határ menti régió együtt 13,3 76,2 10,5 14,5 68,3 17,3 1,2-7,9 6,7 Határ menti régióból kimaradó 12,3 76,8 10,9 13,9 68,7 17,4 1,6-8,1 6,5 Érintett megyék összesen 12,7 76,6 10,7 14,1 68,5 17,3 1,4-8,0 6,6 Országos összesen 16,1 76,0 7,9 15,9 69,6 14,4-0,2-6,4 6,6 Forrás: NFSZ (saját számítások) A pályakezdő álláskeresők kapcsán, ha nem is kiemelkedő mértékben, de van különbség a határrégió két szakasza között. A nyugati oldalon ugyanis még arányaiban (1,2%-ponttal) és 24 Az álláskeresők adatainak rögzítése 2012 előtt az állandó lakhely, 2012 után tartózkodási hely alapján történt. 63

64 abszolút számadatok tekintetében is több volt az álláskereső 2013-ban a válságot megelőző szinthez képest, addig a keleti oldalon sikerült ezt alulmúlni (0,9%-ponttal). A határrégió nyugati szakaszában lezajlott kedvezőtlen irányú változásokban döntő szerep tulajdonítható a Pannonhalmai kistérségnek, ahol a két említett időpont között több mint 7,2%-ponttal volt nagyobb a 25 év alattiak aránya, de kiemelhető még a Mosonmagyaróvári, Szobi és a Győri kistérség is, ahol 3-5%-pontos növekedés következett be. 25. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása és változása a határrégió keleti oldalán korcsoportok szerint 25 (2007, 2013) Kistérség/megye 25 év alatt 2007 (%) 2013 (%) Változás, %-pont év 55 év és felette 25 év alatt év 55 év és felette 25 év alatt év 55 év és felette Abaúj-Hegyközi 18,7 75,3 5,9 17,4 67,9 14,7-1,3-7,5 8,8 Bodrogközi 19,4 72,5 8,1 18,5 68,5 13,1-0,9-4,1 5,0 Edelényi 23,0 72,6 4,4 19,7 69,5 10,8-3,3-3,1 6,4 Encsi 20,2 75,0 4,8 20,5 70,2 9,3 0,3-4,8 4,5 Kazincbarcikai 20,2 75,1 4,7 18,4 69,9 11,7-1,8-5,3 7,0 Ózdi 18,7 76,2 5,1 18,3 71,5 10,2-0,4-4,8 5,1 Sárospataki 17,3 75,2 7,4 16,4 70,2 13,4-0,9-5,1 6,0 Sátoraljaújhelyi 19,3 74,3 6,4 18,0 69,8 12,1-1,2-4,5 5,7 Szikszói 20,8 73,8 5,4 21,7 69,1 9,2 0,8-4,7 3,8 Határ menti régión kívül 16,9 76,7 6,4 16,2 70,0 13,8-0,7-6,6 7,4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 18,4 75,6 5,9 17,5 70,0 12,5-1,0-5,6 6,5 Pétervásárai 16,5 77,9 5,6 16,3 71,7 12,0-0,2-6,2 6,4 Határ menti régión kívül 17,3 75,5 7,2 15,8 71,3 12,9-1,5-4,2 5,7 Heves megye 17,2 75,7 7,1 15,8 71,3 12,8-1,4-4,4 5,8 Balassagyarmati 15,7 77,2 7,1 17,4 69,0 13,6 1,7-8,2 6,5 Bátonyterenyei 15,2 76,1 8,7 17,1 67,7 15,2 1,9-8,4 6,5 Rétsági 17,4 73,6 9,0 15,7 69,0 15,3-1,7-4,6 6,3 Salgótarjáni 16,3 76,0 7,6 14,3 72,4 13,3-2,0-3,7 5,6 Szécsényi 18,6 75,1 6,3 18,2 70,7 11,2-0,4-4,4 4,9 Határ menti régión kívül 14,9 76,1 9,0 16,6 67,2 16,2 1,7-8,8 7,1 Nógrád megye 16,2 75,9 7,8 16,0 70,1 13,9-0,2-5,9 6,1 Határ menti régió együtt 18,7 75,2 6,2 17,8 70,3 12,0-0,9-4,9 5,8 Határ menti régióból kimaradó 17,0 76,2 6,8 16,1 70,4 13,6-0,9-5,9 6,8 Érintett megyék összesen 17,8 75,7 6,5 16,9 70,3 12,8-1,0-5,4 6,3 Országos összesen 16,1 76,0 7,9 15,9 69,6 14,4-0,2-6,4 6,6 Forrás: NFSZ (saját számítások) 25 Az álláskeresők adatainak rögzítése 2012 előtt az állandó lakhely, 2012 után tartózkodási hely alapján történt. 64

65 A határ menti régió nyugati oldalán a 25 év alattiak kedvezőtlenebb helyzete jelen esetben is a válság hatásaira vezethető vissza, ugyanis nem pusztán az elbocsátások növekedéséről van szó körükben, hanem a cégek a tervezett létszámfelvételeket is elhalasztották, leállították. Ez a reakció viszont hátrányosabban érintette a fiatalokat, mint más korcsoportokat. [NFSZ (2012):32] Azt pedig az elemzés más fejezeteiben is kiemeltük már, hogy a válság hatásai az ország nyugati, különös tekintettel észak-nyugati részeit főként az exportra épülő ágazatok jelenléte miatt jobban érintették. Az iskolai végzettségre vonatkozó adatok kapcsán jelen esetben csak a bekövetkező változás mértékét tüntetjük fel a táblázatokban az áttekinthetőség érdekében. A határrégió nyugati oldalát egészében nézve elmondható, hogy 2007 és 2010 között az egyik iskolai végzettségi kategória mentén sem figyelhető meg kiemelkedő változás az arányokat illetően, viszont annál inkább 2010 és 2013 vonatkozásában. Ez utóbbi időszakban 3,1%-ponttal nőtt a legfeljebb 8 általánossal rendelkező álláskeresők aránya, s 2,8%-ponttal mérséklődött a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezőké. E változások a Szobi kistérségen kívül minden esetben megfigyelhetők. Az említett folyamatok eredményeként 2007 és 2013 között jelentős mértékben nőtt a legfeljebb 8 általánossal, ugyanakkor csökkent a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya az álláskeresők között. A technikummal rendelkezőké 1%-ponttal csökkent, a többi végzettségi kategóriához tartozó arány pedig nem tér el pregnánsan a válság előtti állapottól. 65

66 26. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának változása a évi és a évi adatok alapján a határrégió nyugati oldalán iskolai végzettség szerint 26, %-pont Kistérség/megye legfeljebb 8 általános gimnázium szakiskola, szakmunkásképző szakközépiskola technikum egyetem, főiskola Dunakeszi 4,6-4,0-0,7 0,9-1,7 1,0 Szentendrei -1,9-2,8 0,5 1,9-1,0 3,2 Szobi -2,5 1,4 0,1 1,0-0,5 0,5 Váci 8,3-5,1-1,7-1,4-0,7 0,5 Határ menti régión kívül 2,2-2,5 0,0 0,6-0,7 0,4 Pest megye 2,5-2,6-0,2 0,6-0,7 0,5 Dorogi 5,4-1,5-2,8 0,2-1,3-0,1 Esztergomi 8,0-1,7-1,1-1,5-1,5-2,3 Komáromi -4,9-0,4 0,1 4,7-0,8 1,3 Tatabányai 7,2-0,7-0,6-3,9-1,0-1,0 Tatai 5,3-1,2-0,4-0,8-1,0-2,0 Határ menti régión kívül 2,3 0,2-2,6-0,2 0,2 0,2 Komárom-Esztergom megye 4,3-0,9-1,2-0,6-0,9-0,7 Győri -0,6-2,0 1,3 1,0-1,2 1,5 Mosonmagyaróvári -0,1-3,9 0,7 1,9 0,1 1,2 Pannonhalmai -1,9 0,0 0,9 2,8 0,3-2,2 Határ menti régión kívül 3,1-4,5 0,8 1,8-1,0-0,1 Győr-Moson-Sopron megye 0,4-3,1 1,0 1,7-0,8 0,9 Határ menti régió együtt 3,0-2,2-0,2 0,2-1,0 0,2 Határ menti régióból kimaradó 2,5-2,7-0,1 0,8-0,7 0,2 Érintett megyék összesen 2,8-2,6-0,2 0,6-0,8 0,2 Forrás: NFSZ (saját számítások) A határrégió keleti szakaszán a nyugatitól részben eltérő folyamatok zajlottak le, ugyanis a 2007 és 2010 közötti időszakban a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők aránya csökkent, a többi végzettségnél érdemben nem változtak vagy nőttek az arányok et követően ugyanakkor a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők aránya ha kismértékben is növekedésnek indult, a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezőké pedig csökkenni kezdett. A válság előtti állapot és 2013 között összességében a legfeljebb 8 általánossal és a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya csökkent viszont a gimnáziumot és a szakközépiskolát végzőké ugyanakkor nőtt. 26 Az arányok, majd az azok közötti különbségek kiszámításánál nem vettük figyelembe azokat az álláskeresőket, akiknek nem volt ismert az iskolai végzettsége. Az álláskeresők adatainak rögzítése 2012 előtt az állandó lakhely, 2012 után tartózkodási hely alapján történt. 66

67 27. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának változása a évi és a évi adatok alapján a határrégió keleti oldalán iskolai végzettség szerint 27, %-pont Kistérség/megye legfeljebb 8 általános gimnázium szakiskola, szakmunkásképző szakközépiskola technikum egyetem, főiskola Abaúj-Hegyközi -2,7-2,4 2,7 1,9-0,1 0,7 Bodrogközi -1,4-1,6 1,4 1,4 0,1 0,2 Edelényi -1,7-1,7 2,0 0,9 0,3 0,2 Encsi -2,0-1,2 1,8 1,6-0,2-0,1 Kazincbarcikai -3,2-2,3 0,9 3,4 0,8 0,3 Ózdi 0,6-2,2 0,4 1,9-0,4-0,2 Sárospataki -7,7-0,9 4,6 3,2 0,2 0,5 Sátoraljaújhelyi -3,2-2,2 1,7 2,6-0,5 1,5 Szikszói -2,7-0,7 1,1 1,7-0,1 0,7 Határ menti régión kívül -4,0-1,3 1,3 3,2-0,1 1,0 Borsod-Abaúj-Zemplén megye -3,4-1,5 1,5 2,8 0,0 0,7 Pétervásárai -0,1-1,5 1,0 0,8-0,6 0,4 Határ menti régión kívül -0,3-1,7 0,8 1,6-0,4 0,0 Heves megye -0,4-1,7 0,9 1,6-0,4 0,1 Balassagyarmati -1,0-2,5 1,4 1,7-0,5 0,9 Bátonyterenyei -3,1-1,1 1,7 2,5-0,2 0,2 Rétsági -1,9-1,2 1,1 1,8 0,2 0,0 Salgótarjáni -3,5-0,8 0,6 3,4-0,2 0,5 Szécsényi -4,5 0,9 1,5 2,5-0,7 0,3 Határ menti régión kívül 4,9-6,7-1,1 3,7-0,4-0,3 Nógrád megye -2,2-1,5 0,8 2,8-0,3 0,4 Határ menti régió együtt -2,7-1,5 1,4 2,5 0,0 0,4 Határ menti régióból kimaradó -2,2-1,7 0,9 2,7-0,2 0,6 Érintett megyék összesen -2,7-1,6 1,2 2,6-0,1 0,5 Forrás: NFSZ (saját számítások) A megyei adatok bemutatásánál már esett szó a nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez 28 viszonyított relatív mutatójáról, amelyet most részletesebben megvizsgálunk. Azt már a korábbiakban is leírtuk, hogy az álláskeresők létszámához hasonlóan az álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatója is rendkívül jól 27 Az álláskeresők adatainak rögzítése 2012 előtt az állandó lakhely, 2012 után tartózkodási hely alapján történt. 28 A vizsgált időszakban ( ) a munkavállalási korú népesség a éves népességre vonatkozik, amely az adott év január 1-jei állapotára vonatkozik. 67

68 szemlélteti a határrégió két része közötti munkaerő-piaci különbségeket. Emellett arról is tettünk említést, hogy ebben a relatív mutatóban is jól visszatükröződik a válság hatása, amely a nyugati területeket erőteljesebben érintette, viszont a mutató javulása is ezen a részen indult meg hamarabb. A határrégió nyugati oldalán a relatív mutató összességében a Komárom-Esztergom megyei kistérségekben nőtt a leginkább a vizsgált időszak teljes egészében, itt 2013-ban egy kistérségben sem volt 5% alatt a szóban forgó arány. Ezzel párhuzamosan a Győr-Moson- Sopron megyei kistérségek voltak általánosságban nézve a legjobb helyzetben 2013-ban, a Mosonmagyaróvári kistérségben a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességen belül már a válság kitörésének szintje ha kismértékben is alá csökkent. 28. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatójának alakulása és változása a határrégió nyugati oldalán ( ) Kistérség/megye 2008 (%) 2010 (%) (%) Változás , %-pont Változás , %-pont Változás , %-pont Dunakeszi 2,0 3,7 3,2 1,7-0,5 1,2 Szentendrei 2,6 4,1 3,4 1,5-0,7 0,8 Szobi 4,2 5,8 5,3 1,5-0,5 1,0 Váci 3,0 4,8 5,1 1,9 0,3 2,2 Határ menti régión kívül 3,0 5,2 4,9 2,2-0,3 2,0 Pest megye 2,9 5,0 4,7 2,1-0,3 1,8 Dorogi 4,2 8,3 6,8 4,2-1,6 2,6 Esztergomi 3,6 7,3 5,8 3,8-1,5 2,2 Komáromi 3,7 6,6 5,4 2,9-1,1 1,7 Tatabányai 3,4 6,4 5,7 3,0-0,7 2,4 Tatai 3,7 6,6 5,7 2,9-0,9 1,9 Határ menti régión kívül 4,4 8,1 5,6 3,7-2,5 1,2 Komárom-Esztergom megye 3,8 7,1 5,8 3,4-1,3 2,1 Győri 3,1 5,2 3,8 2,1-1,4 0,7 Mosonmagyaróvári 2,7 3,6 2,5 0,9-1,1-0,2 Pannonhalmai 3,8 6,8 4,3 3,0-2,5 0,5 Határ menti régión kívül 2,4 4,1 2,5 1,7-1,6 0,1 Győr-Moson-Sopron megye 2,8 4,6 3,1 1,8-1,5 0,3 Határ menti régió együtt 3,1 5,4 4,4 2,3-1,0 1,3 Határ menti régióból kimaradó 2,9 5,2 4,6 2,2-0,6 1,7 Érintett megyék együtt 3,0 5,3 4,5 2,3-0,7 1,5 Forrás: NFSZ, A munkavállalási korú népesség a éves népességre vonatkozik, amely mindig az adott év január 1-jei állapotát tükrözi A keleti oldalon több kistérségben, különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiekre, megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú lakossághoz viszonyított aránya kisebb/lényegesen kisebb volt a vizsgált időszak utolsó

69 évében a válság kitörésének évéhez képest. Ez jelen esetben is döntően a közfoglalkoztatási programok jelentős súlyúvá válásának köszönhető. A közfoglalkoztatás kiterjesztése hozzájárult ahhoz is, hogy a határrégió nyugati oldala még nem tudott a válság kitörésének szintjére eljutni a relatív mutató tekintetében, a keleti oldal viszont már igen. 29. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatójának alakulása és változása a határrégió keleti oldalán ( ) Kistérség/megye 2008 (%) 2010 (%) 2013 (%) Változás , %-pont Változás , %-pont Változás , %-pont Abaúj-Hegyközi 22,7 22,8 15,4 0,1-7,5-7,4 Bodrogközi 20,6 21,4 17,9 0,8-3,6-2,8 Edelényi 17,2 19,5 16,1 2,3-3,4-1,1 Encsi 22,1 20,1 17,2-2,0-2,9-4,9 Kazincbarcikai 11,8 14,9 12,9 3,1-2,0 1,1 Ózdi 16,0 18,8 16,8 2,8-2,0 0,8 Sárospataki 13,9 14,8 10,4 0,9-4,4-3,5 Sátoraljaújhelyi 13,6 13,4 12,0-0,3-1,4-1,6 Szikszói 19,4 19,2 16,2-0,1-3,0-3,1 Határ menti régión kívül 10,2 12,3 10,3 2,2-2,0 0,2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 12,6 14,6 12,2 1,9-2,3-0,4 Pétervásárai 11,8 13,9 10,5 2,1-3,4-1,3 Határ menti régión kívül 7,7 10,1 9,2 2,5-1,0 1,5 Heves megye 8,0 10,4 9,3 2,4-1,1 1,3 Balassagyarmati 8,6 11,0 10,2 2,4-0,8 1,6 Bátonyterenyei 14,3 16,0 12,6 1,7-3,5-1,8 Rétsági 7,6 9,6 9,9 1,9 0,3 2,2 Salgótarjáni 14,5 17,6 15,4 3,1-2,2 0,9 Szécsényi 15,5 16,5 14,9 1,0-1,6-0,6 Határ menti régión kívül 9,3 12,5 11,5 3,2-0,9 2,3 Nógrád megye 11,8 14,2 12,7 2,5-1,5 0,9 Határ menti régió együtt 14,6 16,4 14,0 1,9-2,4-0,5 Határ menti régióból kimaradó 9,1 11,5 9,9 2,3-1,6 0,8 Érintett megyék együtt 11,3 13,5 11,6 2,2-1,9 0,3 Forrás: NFSZ, A munkavállalási korú népesség a éves népességre vonatkozik, amely mindig az adott év január 1-jei állapotát tükrözi A munkaerő-piaci helyzet egy további releváns indikátora, amely kistérségi szinten elérhető az álláskeresők adatai mellett, a bejelentett új álláshelyek száma. A bejelentett új álláshelyekre vonatkozó adatok az NFSZ által gyűjtött adatok között található meg. A bejelentett új álláshelyek számán az NFSZ-hez bejelentett munkalehetőségek számát értjük 69

70 [NFSZ (2011)]. 29 Ez azért fontos, mert a nem támogatott új álláshelyek esetében az NFSZ-nek csak azokról az álláshelyekről van információja, amelyeket a szervezethez bejelentenek, tehát nem teljes körű adatokról van szó. Ennek ellenére alkalmasak a munkaerő-piaci folyamatok figyelemmel kísérésére. A támogatott álláshelyekre vonatkozó adatok teljes körűek. A támogatott és nem támogatott álláshelyek vizsgálatával rávilágíthatunk arra, hogy melyek azok a területek, ahol a munkalehetőségek döntően állami támogatás nélkül jelennek meg, s melyek azok, ahol ennek hiányában az állam támogatások nyújtásával igyekszik az álláslehetőségek számát növelni. A határrégió nyugati szakaszán a nem támogatott új álláshelyek, a keleti oldalon ezzel ellentétben a támogatott új állások túlsúlya a jellemző 2008 és 2013 között. Azt is látnunk kell ugyanakkor, hogy a támogatott új álláshelyek súlya a határrégió mindkét oldalán jelentősen mértékben megnőtt, főként a válság hatásainak tompítása érdekében ban a határrégió nyugati oldalán az új támogatott állások aránya 14,1%-os, 2010-ben már 28,5%- os, 2013-ban pedig 41,8%-os volt. A határrégió keleti oldalán már 2008-ban is rendkívül magas volt az új támogatott álláshelyek aránya (77,3%), amely később tovább nőtt, 2013-ban már 93,6%-osra emelkedett. Lényeges különbség a határrégió két oldala között, hogy míg a nyugati részen 2009 után 2012 kivételével minden évben nőtt a nem támogatott új álláshelyek száma, addig a keleti részen 2010 kivételével csökkenést, egyébként pedig legfeljebb stagnálást regisztrálhatunk az előző évhez képest. Megjegyzendő, hogy a határ menti régió nyugati részén a támogatott új álláshelyek száma is emelkedett minden évben 2008 és 2013 között ban az új nem támogatott álláshelyek aránya a Győri (76,7%) és a Mosonmagyaróvári (72,1%) kistérségben volt a legnagyobb, a legkisebb pedig a Szobi kistérségben (4,5%) a határrégió nyugati oldalán. Ezzel együtt elmondható, hogy eltekintve a Pannonhalmai kistérségtől a Pest megyéhez tartozó kistérségekben volt a legalacsonyabb a támogatással nem rendelkező új álláshelyek aránya január 1-jétől az álláshelyek nem a bejelentéskor, hanem a bejelentési ügymenet lezárásakor kerülnek számbavételre. 70

71 30. táblázat: A bejelentett új állások számának megoszlása annak támogatott/nem támogatott jellege szerint a határrégió nyugati oldalán 30, % (2008; 2010; 2013) Kistérség/megye Nem támogatott Támogatott Nem támogatott Támogatott Nem támogatott Támogatott Dunakeszi 97,3 2,7 77,3 22,7 38,1 61,9 Szentendrei 85,0 15,0 70,7 29,3 23,1 76,9 Szobi 30,6 69,4 2,1 97,9 4,5 95,5 Váci 74,4 25,6 47,6 52,4 20,3 79,7 Határ menti régión kívül 82,7 17,3 53,7 46,3 25,0 75,0 Pest megye 83,1 16,9 54,5 45,5 24,8 75,2 Dorogi 68,6 31,4 66,5 33,5 34,2 65,8 Esztergomi 89,3 10,7 69,5 30,5 56,6 43,4 Komáromi 91,1 8,9 63,7 36,3 50,7 49,3 Tatabányai 84,7 15,3 66,0 34,0 51,7 48,3 Tatai 70,1 29,9 58,8 41,2 58,5 41,5 Határ menti régión kívül 69,3 30,7 39,2 60,8 35,3 64,7 Komárom-Esztergom megye 83,5 16,5 61,9 38,1 49,4 50,6 Győri 87,0 13,0 79,2 20,8 76,7 23,3 Mosonmagyaróvári 89,8 10,2 87,4 12,6 72,1 27,9 Pannonhalmai 56,4 43,6 27,0 73,0 14,8 85,2 Határ menti régión kívül 87,2 12,8 86,0 14,0 71,0 28,9 Győr-Moson-Sopron megye 87,2 12,8 81,5 18,5 72,6 27,4 Határ menti régió együtt 85,9 14,1 71,5 28,5 58,2 41,8 Határ menti régióból kimaradó 83,1 16,9 61,0 39,0 36,5 63,5 Érintett megyék együtt 84,5 15,5 66,2 33,8 47,7 52,3 Forrás: NFSZ, saját számítások A keleti határrégióban összesen négy olyan kistérség volt 2013-ban, ahol a nem támogatott álláshelyek aránya meghaladta a 10%-ot, ezek a következők: Rétsági, Sárospataki, Balassagyarmati, Kazincbarcikai. Általánosságban elmondható, hogy a régió ezen szakaszán nincs olyan kistérség, ahol a támogatott új álláshelyek aránya ne haladná meg a 80%-ot. Ez jól mutatja, hogy milyen jelentőséggel bírnak a határrégió ezen oldalán a foglalkoztatást segítő programok, intézkedések (beleértve a közfoglalkoztatás intézményét is). 30 Az arányok kiszámításánál nem vettük figyelembe azokat az új álláshelyeket, amelyeknél nem ismert, hogy az adott álláshely támogatott vagy nem támogatott. Az adatok rögzítésének alapját jelentő település a közötti időszakban a foglalkoztató telephelyét, míg 2012-től a munkavégzés helyét jelöli. 71

72 31. táblázat: Az újonnan bejelentett állások számának megoszlása annak támogatott/nem támogatott jellege szerint a határrégió keleti oldalán 31, % (2008; 2010; 2013) Kistérség/megye Nem támogatott Támogatott Nem támogatott Támogatott Nem támogatott Támogatott Abaúj-Hegyközi 14,6 85,4 7,7 92,3 3,4 96,6 Bodrogközi 10,9 89,1 16,8 83,2 3,2 96,8 Edelényi 10,6 89,4 7,7 92,3 4,4 95,6 Encsi 9,5 90,5 7,5 92,5 3,8 96,3 Kazincbarcikai 34,2 65,8 15,3 84,7 10,7 89,3 Ózdi 18,0 82,0 12,2 87,8 4,6 95,4 Sárospataki 37,4 62,6 29,5 70,5 12,5 87,5 Sátoraljaújhelyi 24,4 75,6 12,5 87,5 3,2 96,8 Szikszói 7,0 93,0 4,5 95,5 0,9 99,1 Határ menti régión kívül 39,0 61,0 28,5 71,5 11,3 88,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 28,6 71,4 20,0 80,0 8,4 91,6 Pétervásárai 28,7 71,3 11,2 88,8 4,2 95,8 Határ menti régión kívül 66,1 33,9 40,9 59,1 17,4 82,6 Heves megye 63,9 36,1 38,9 61,1 16,2 83,8 Balassagyarmati 50,3 49,7 26,9 73,1 12,3 87,7 Bátonyterenyei 26,1 73,9 8,8 91,2 6,4 93,6 Rétsági 35,6 64,4 33,8 66,2 16,0 84,0 Salgótarjáni 28,0 72,0 10,8 89,2 7,4 92,6 Szécsényi 10,4 89,6 2,3 97,7 3,1 96,9 Határ menti régión kívül 24,2 75,8 8,0 92,0 14,0 86,0 Nógrád megye 30,7 69,3 14,5 85,5 9,4 90,6 Határ menti régió együtt 22,7 77,3 13,3 86,7 6,4 93,6 Határ menti régióból kimaradó 49,4 50,6 32,3 67,7 13,4 86,6 Érintett megyék együtt 37,0 63,0 22,9 77,1 9,9 90,1 Forrás: NFSZ, saját számítások Kitekintés a évi munkaerő-piaci adatokra a határrégió magyar oldalán Jelen fejezetben röviden összefoglaljuk a határ menti régió 2014-ben lezajló legfontosabb munkaerő-piaci folyamatait. A határ menti térség megyéiben a munkaerő-piaci helyzet további javulása rajzolódik ki 2014-ben. Ebben az évben a gazdaságilag aktív népesség száma a határrégiót alkotó 31 Az arányok kiszámításánál nem vettük figyelembe azokat az új álláshelyeket, amelyeknél nem ismert, hogy az adott álláshely támogatott vagy nem támogatott Az adatok rögzítésének alapját jelentő település a közötti időszakban a foglalkoztató telephelyét, míg 2012-től a munkavégzés helyét jelöli. 72

73 megyékben 1 401,3 ezer fő volt, amely 2,7%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ehhez a növekedéshez mind a keleti, mind pedig a nyugati megyék hozzájárultak, viszont a százalékos változás a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye hármasban együttesen nézve nagyobb volt. 32. táblázat: A határ menti régiót alkotó megyék munkaerő-piaci adatai I. ( ) Területi egység Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag aktívak Gazdaságilag inaktívak Népesség száma (ezer fő) 2013 Pest 503,2 50,6 553,9 383,5 937,4 Komárom-Esztergom 127,1 10,5 137, ,6 Győr-Moson-Sopron 195,2 11,2 206, ,4 Határ menti régió nyugati megyéi 825,5 72,3 897,8 623, ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 232,2 31,9 264,1 250,8 515 Heves 109,9 15, ,2 232,2 Nógrád 66,2 11,7 77,9 76,3 154,2 Határ menti régió keleti megyéi 408,3 58,7 467,1 434,3 901,4 Országos összesen 3 892,8 441, , , , Pest 528,5 36,8 565,3 373,2 938,5 Komárom-Esztergom 132, ,2 95,4 233,6 Győr-Moson-Sopron 207 6,4 213, ,4 Határ menti régió nyugati megyéi 867,8 49, , ,50 Borsod-Abaúj-Zemplén 243,5 31,1 274,6 234,7 509,3 Heves 115,6 12,6 128,2 101,5 229,7 Nógrád 74,7 6,8 81,5 70,6 152,1 Határ menti régió keleti megyéi 433,8 50,5 484,3 406,9 891,2 Országos összesen 4 100,8 343, , , ,2 Forrás: KSH, éves népességre vonatkozó adatok 2014-ben összesen 1 301,6 ezer fő foglalkoztatott volt a határ menti régió hat megyéjében, amelyből 867,8 ezer fő a nyugati, 433,8 fő a keleti megyékben végzett kereső tevékenységet. A munkanélküliek száma összesen 99,6 ezer fő volt, ebből 50,5 ezer fő tartozott a keleti oldal, 49,2 ezer fő a nyugati oldal megyéihez. Ezek az adatok mind javulást mutatnak az előző év adataihoz képest. A határrégió nyugati és keleti oldalához tartozó megyék folyamatait egyaránt a munkaerő-piaci helyzet pozitív irányba történő elmozdulása jellemezte 2013 és 2014 között. A foglalkoztatotti létszám százalékos változása a keleti oldal megyéiben volt erőteljesebb, a munkanélküliek számában kifejezhető százalékos csökkenés ugyanakkor a nyugati oldal megyéiben volt nagyobb. Utóbbi döntően köszönhető annak, hogy Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében több mint 40%-kal kevesebb munkanélküli volt 2014-ben, mint egy évvel korábban. Hasonló mértékű javulás a keleti oldal megyéiben Nógrád 73

74 megyében következett be, amely a foglalkoztatottak létszámának kiemelkedő (12,8%-os) növekedésében is visszatükröződött. Fontos figyelembe vennünk azt is, hogy ha a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának változását az abszolút számok tekintetében elemezzük, akkor mindkét dimenzió mentén egyértelműen a határ menti régió nyugati megyéi könyvelhetnek el nagyobb javulást. A nyugati megyékben egy év alatt 42,3 ezer fővel bővült kiemelkedő mértékben Pest és Győr-Moson-Sopron megyében a foglalkoztatottak létszáma, a keleti megyékben 25,5 ezer fővel, a munkanélküliek számának csökkenése pedig sorrendben: 23,1 ezer fő, 8,3 ezer fő. A kedvező folyamatok eredményeképpen a határ menti régió magyar oldalát alkotó hat megyében a munkanélküliségi ráta 2013-ról 2014-re 9,6%-ról 7,1%-ra csökkent, a foglalkoztatási ráta pedig 50,9%-ról 53,9%-ra emelkedett ben már csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében haladta meg a munkanélküliségi ráta a 10%-ot, ezzel párhuzamosan a keleti megyék közül Heves megyében a foglalkoztatási ráta már átlépte az 50%-os határt. Ettől függetlenül elmondható, hogy minden megye pozíciója javulást mutatott mindkét dimenzió mentén. 33. táblázat: A határ menti régiót alkotó megyék munkaerő-piaci adatai II. ( ) Területi egység Munkanélküliségi ráta Aktivitási arány Foglalkoztatási ráta % 2013 Pest 9,1 59,1 53,7 Komárom-Esztergom 7,6 58,4 53,9 Győr-Moson-Sopron 5,4 59,2 56 Határ menti régió nyugati megyéi 8, ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 12,1 51,3 45,1 Heves 12,1 53,8 47,3 Nógrád 15,1 50,5 42,9 Határ menti régió keleti megyéi 12,6 51,8 45,3 Országos összesen 10, , Pest 6,5 60,2 56,3 Komárom-Esztergom 4,3 59,2 56,6 Győr-Moson-Sopron 3 61,1 59,3 Határ menti régió nyugati megyéi 5,4 60,3 57 Borsod-Abaúj-Zemplén 11,3 53,9 47,8 Heves 9,8 55,8 50,3 Nógrád 8,4 53,6 49,1 Határ menti régió keleti megyéi 10,4 54,3 48,7 Országos összesen 7,7 58,7 54,1 Forrás: KSH, éves népességre vonatkozó adatok 74

75 A korábbi fejezetekben már bemutattuk, hogy a határ menti régió két oldalának megyéire kiszámolt foglalkoztatási ráta közötti különbség a gazdasági válság következtében csökkent, a nyugati rész válság általi nagyobb érintettsége miatt. Ezt követően 2010 és 2012 között stagnált a két terület közötti differencia, azonban 2013-ban és 2014-ben ismét csökkenés következett be, annak köszönhetően, hogy a keleti oldal megyéinek rátája nagyobb mértékben javult, mint a másik oldalon. 21. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a határ menti régió nyugati és keleti oldalán, % ( ) 58,0 56,0 54,0 52,0 50,0 48,0 46,0 44,0 42,0 40,0 57,0 55,2 54,4 54,3 52,9 52,5 52,7 53,2 53,9 51,0 50,3 50,9 48,9 48,7 48,9 49,5 48,7 45,3 44,3 43,6 43,3 42,6 42,6 42, Határ menti régió nyugati oldala Határ menti régió összesen Határ menti régió keleti oldala Forrás: KSH (saját számítások) A foglalkoztatási ráták egymáshoz való közelebb kerülése leginkább annak köszönhető, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők számának dinamikus bővülése tovább folytatódott. Ennek eredményeként a határ menti régió keleti részét alkotó megyékben a közfoglalkoztatás súlyát tovább nőtt, így javítva a munkaerő-piaci helyzetet. Erre az évre az NFSZ közfoglalkoztatottakra vonatkozó adatai már nem állnak rendelkezésünkre, azonban más adatforrások, így a KSH Intézményi statisztikája a közfoglalkoztatás szerepének növekedését támasztja alá. A KSH adatai szerint 2013-ban a közfoglalkoztatás keretében alkalmazásban állók éves átlagos létszáma 115 ezer fő volt, amely 2014-ben 159,5 ezer főre emelkedett. Területi adatok sajnos nem állnak rendelkezésre, de a közfoglalkoztatottak eddigi eloszlását ismerve, jelen esetben is a hátrányos helyzetű térségek esetében feltételezhető a jelentősebb mértékű növekedés. A határ menti régió két oldalára kiszámolt munkanélküliségi ráta kapcsán megállapíthatjuk, hogy a válság és utóhatásainak következményeképp csökkent a két terület közötti különbség. Ehhez az is jelentős mértékben járult hozzá, hogy a ráta javulása a keleti megyékben indult meg hamarabb, 2012 és 2013 között már 3,5%-ponttal csökkent a 75

76 munkanélküliek aránya. Ebben a csökkenő folyamatban döntő szerepet játszott ekkor és a későbbiekben is a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámának felfutása. Ezzel szemben a nyugati megyékben a ráta csökkenésére 2014-ig kellett várni. Ebben az évben viszont 2,7%-ponttal esett vissza a munkanélküliségi ráta. Ennek eredményeként a határ menti régió két oldalát alkotó megyék rátája közötti különbség 5,1%-pontra nőtt a évi 4,5%-pontos állapotról. 22. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a határ menti régió nyugati és keleti oldalán, % ( ) 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 15,3 13,3 12,6 10,0 7,4 7,7 8,3 7,2 7,5 4,6 4,7 16,4 16,2 16,1 12,6 11,1 10,7 10,9 9,6 8,2 8, ,4 7,1 5,4 Határ menti régió nyugati oldala Határ menti régió összesen Határ menti régió keleti oldala Forrás: KSH (saját számítások) Abban, hogy a munkanélküliségi ráta a határrégió két területe között 2014-ben mérséklődött, annak is fontos szerepe volt, hogy ebben az évben már megfigyelhető volt a versenyszféra szerény mértékű, de érdemi növekedése, melynek hatása nagyobb mértékben érvényesült az exportorientált, globalizált gazdaságba beépülő ágazatoknak otthont adó nyugati területeken. A versenyszféra élénkülése a régiónak ezen a részén elsősorban a munkanélküliek számának csökkenését eredményezte, kisebb részben sikerült a gazdaságilag inaktív munkaerőt aktivizálnia. Ezzel szemben a határrégió kelet oldalán a közfoglalkoztatás a foglalkoztatási ráta növekedését jelentős részben az inaktívak mozgósításával érte el. Ezt jól mutatja, hogy a határ menti régió nyugati oldalának megyéiben a munkanélküliek száma 2013-ról 2014-re 23,1 ezer fővel csökkent, a keleti oldalon pedig mindössze 8,3 ezer fővel. Az inaktívak száma a nyugati szakaszhoz tartozó megyékben 19 ezer fővel mérséklődött, a keleti megyékben ugyanakkor 27,4 ezer fővel. Jelen esetben is lehetőségünk van az álláskeresők adatainak vizsgálatára, így konkrétan azt a határ menti területet is tudjuk elemezni, amelyet már korábban definiáltunk a projekt számára. A határ menti régió folyamataiban a megyei szintű adatok tapasztalatai 76

77 tükröződnek vissza, hiszen a munkanélküliek számához hasonlóan a regisztrált álláskeresők száma is a nyugati oldalon csökkent jelentősebb mértékben 2013 és 2014 között, 25,7%-kal. A keleti oldalon a változás mértéke 16,1%-os volt ben a határ menti régió magyar szakaszán 57,1 ezer fő álláskeresőt tartottak nyilván, amely 10,7%-kal alacsonyabb, mint a válság kitörésekor volt. Fontos ugyanakkor azt is látnunk, hogy a 2008-as létszámhoz viszonyítva csak a határszakasz keleti oldala rendelkezik kedvezőbb statisztikával. A határrégió nyugati oldalán még mindig 11,4%-kal magasabb volt a regisztrált álláskeresők száma 2014-ben 2008-hoz viszonyítva. 23. ábra: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a határ menti régióban, fő ( ) Határ menti régió nyugati oldala Határ menti teljes szakasza Határ menti régió keleti oldala Forrás: NFSZ (saját számítások) A évi statisztikákat nézve megállapíthatjuk, hogy összességében nézve a 2007-es, 2008-as állapothoz képest a határ menti régió két oldala közötti munkaerő-piaci különbségek csökkentek. Ennek ellenére a keleti oldal lemaradása továbbra is jelentősnek tekinthető. 77

78 A bérek és keresetek szerkezetének vizsgálata A minimálbér és havi nettó átlagkereset alakulása a határrégió magyar oldalán A bérstruktúra vizsgálatánál elsőként a minimálbér alakulásáról kell szót ejtenünk. Az egyik legfontosabb dolog ezzel kapcsolatban, hogy 2009-ig a magyar minimálbér összege meghaladta a szlovák minimálbér összegét. A szlovák minimálbér azonban a kétezres évek eleje óta a os évek kivételével folyamatosan közeledett a magyar minimálbérhez, 2009-ben pedig már 27 euróval volt magasabb annál ben és 2011-ben egyaránt 36 euró volt a különbség a két ország között Szlovákia javára ban már nem volt érdemi különbség a két országban a minimálbér összege között, köszönhetően a magyar oldalon végrehajtott jelentős mértékű emelésnek. 24. ábra: A minimálbér alakulása Magyarországon és Szlovákiában, euró/hó ( ) Magyarország Szlovákia Forrás: KSH, Eurostat táblák A KSH Intézményi munkaügyi statisztikája 2012-vel bezárólag tartalmaz az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetére vonatkozóan adatokat. Itt ismét hangsúlyoznunk kell, hogy ezen adatok nem csak a versenyszférára vonatkoznak, hanem a 4 fő fölötti vállalkozások mellett a központi és helyi költségvetés szervezeteire, továbbá a társadalombiztosítás szervezeteire és kijelölt non-profit szervezetekre is. A rendelkezésre álló adatsor jól mutatja, hogy a határrégió magyarországi szakaszának nyugati megyéiben mind a válság kitörése előtt, mind a válság kitörése után magasabbak voltak a havi nettó átlagkeresetek, mint a keleti megyékben. Emellett a vizsgált időszakban a nettó átlagkeresetek változása is kedvezőbb volt a nyugati szakaszon. Ennek eredményeképpen a havi nettó átlagkereset vonatkozásában a 2007 és 2012 közötti időszakban tovább nőtt a különbség a határrégió két oldala között. 78

79 34. táblázat: Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetének alakulása 32 (2007, 2010, 2012) Megye 2007 (ft/hó) 2010 (ft/hó) 2012 (ft/hó) Index 2010/2007, % Index 2012/2010, % Index 2012/2007, % Pest ,6 108,9 133,5 Komárom-Esztergom ,3 109,5 135,0 Győr-Moson-Sopron ,1 112,0 137,8 Borsod-Abaúj-Zemplén ,0 102,9 122,5 Heves ,9 108,0 131,7 Nógrád ,2 105,6 124,8 Országos összesen ,8 109,1 132,9 Forrás: KSH, Intézményi-munkaügyi statisztika (saját számítások) 2007-ben az országos havi nettó átlagkereset 109,1 ezer forint volt, a 100 ezer forintos határt ugyanakkor csak a határrégió nyugati megyéi haladták meg, az országos átlagot viszont nem érték el ben az országos átlag 145 ezer forint volt, amely 32,9%-kal magasabb a évi összegnél. A nyugati megyékben a havi nettó átlagkereset ekkor már meghaladta a 140 ezer forintot, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében azonban még 120 ezer forint alatt volt. Heves megye 2013-as havi nettó átlagkeresetén (131 ezer ft) túlmenően azzal is kiemelkedik a határrégió keleti oldalának megyéi közül, hogy a vizsgált időszakban összességében itt nőtt a legnagyobb mértékben ez az összeg. A személyi alapbérek és a teljes keresetek átlagának alakulása a határrégió magyar oldalának megyéiben 33 Jelen fejezetben a határrégió magyar szakaszának bérstruktúráját vizsgáljuk meg az NFSZ Egyéni bérek és keresetek adatfelvétele alapján. Az elemzés során csak a versenyszférára vonatkozó adatokat elemezzük, ahol erre lehetőségünk van. Fontos megemlítenünk, hogy az adatforrás csak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások kapcsán tartalmaz adatokat. Mind a személyi alapbérek átlagainak, mind pedig a teljes kereset átlagok vonatkozásában megállapítható, hogy a határrégió nyugati szakaszának helyzete kedvezőbb, azonban a gazdasági válság erőteljesen befolyásolta a megyék közötti viszonyrendszert. 32 Az adatfelvétel adatai csak a 4 fő fölötti vállalkozásokra, a központi és helyi költségvetés szervezeteire, továbbá a társadalombiztosítás szervezeteire és kijelölt non-profit szervezetekre vonatkoznak. 33 Személyi alapbér: A vállalkozásoknál, a közigazgatásban a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozóknál és a nem profitorientált szervezeteknél a munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbére hónapra meghatározva. Órabér esetén a havi alapbér megállapítása az évben átlagosnak tekinthető 173,8 havi fizetett óraszám figyelembe vételével történik. [NFSZ (2013):2] Kereset: A megfigyelt hónapban számfejtett rendszeres keresetelemek bruttó összege, melyhez hozzáadásra kerül az előző évi nem havi rendszerességű prémiumok, jutalmak, 13. havi fizetés 1/12-ed része. [NFSZ (2013):2] 79

80 35. táblázat: A személyi alapbér és a teljes kereset átlagának alakulása a határrégió megyéiben (versenyszféra), ft/fő, hó (2008, 2010, 2013) Megye Személyi alapbér átlaga Személyi Teljes Személyi Teljes kereset Teljes kereset alapbér kereset alapbér átlaga átlaga átlaga átlaga átlaga Pest Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Országos összesen Forrás: NFSZ, Egyéni bérek és keresetek adatfelvétel A személyi alapbér átlagainak változása meglehetősen vegyes képet mutat a közötti időszakban. Megállapítható, hogy minden megyében növekedés következett be, de ennek mértéke erőteljesen eltérő. Az alapbér Komárom-Esztergom megyében (16,2%) emelkedett a leginkább, ezt követően Heves (14,8%) és Nógrád (14,1%) megyében. A legkisebb növekedés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrálható, ahol ezen időszakban 6,8%-os változás történt és 2013 között szintén a határrégiót alkotó minden megyében nőttek az alapbérek átlagai, a legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén (18,1%), ezt követően Pest (16,3%) és Komárom-Esztergom (15,8%) megyében. Ezzel párhuzamosan Heves megyében tapasztalható a legkisebb növekedés, amely 11,8%-os volt. Mindezen változások ellenére, a határrégió két oldalát összességében nézve, azt mondhatjuk, hogy 2008 és 2010, valamint 2010 és 2013 között az alapbér átlagai azonos irányban változtak mindkét szakaszon, azonban a keleti részen zajló növekedés nem bizonyult elegendőnek a különbségek csökkentéséhez. A teljes kereset átlagai kapcsán a évi és a évi adatokat nézve minden megyében a keresetek növekedése tapasztalható. Megemlítendő ugyanakkor, hogy a határrégió keleti megyéiben a kereset átlagok emelkedése nagyobb volt a nyugati megyékéhez viszonyítva. Egyedül Komárom-Esztergom (10,5%) megye tekinthető kivételnek, ahol a változás mértéke elérte a Borsod-Abaúj-Zemplén (10,4%) megyei értéket és 2013 között már nem válik ilyen egyértelműen szét a határrégió nyugati és keleti szakasza. Pest megyében emelkedett leginkább a kereset átlag e két időpont között (16,2%-kal), ezt követően Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, majd pedig Győr-Moson-Sopron megyében. A keresettel kapcsolatos helyzet legkevésbé Komárom-Esztergom és Nógrád megyében változott pozitív irányban, utóbbi esetben a növekedés mértéke 10% alatti volt. A gazdasági válság hatására a határrégió nyugati oldalán a teljes kereset átlagok növekedése elmaradt a keleti oldalétól, ennek eredményeként, ha átmenetileg is, de 80

81 mérséklődött a két határrégió két szakasza közötti különbség. Ez azonban csak ideiglenes folyamat volt, hiszen 2010 és 2013 között már a nyugati oldalon erőteljesebb volt a keresetek növekedése, amely már a különbségek növekedésének irányába hatott. Mindazonáltal, ennek ellenére történtek változások, például ki kell emelnünk Heves megyét, ahol már 2010-ben és ezt követően 2013-ban is a teljes kereset átlaga meghaladta a nyugati szakasz egy megyéjének Győr-Moson-Sopron adatát. A Heves megyei adatokban látott kereset és bérnövekedés összefügg a megye járműiparában végbemenő szerkezetváltási folyamatával, amelyről már az alkalmazásban állók kapcsán tettünk említést. Az olcsó és erőteljesen élőmunka-igényes termelés megyéből történő kivonulása ugyanis bér és keresetek szintjének emelkedésének irányába hat. Heves megye relatíve kedvező pozíciójához jelentős mértékben hozzájárul, hogy a megye egyik legfontosabb húzóágazata a járműgyártás. A havi bruttó bérek és a teljes keresetek struktúrája a határrégió magyar szakaszán A béreket és kereseteket nem csak megyei szintű adatokon keresztül volt lehetőségünk megvizsgálni, hanem konkrétan az általunk lehatárolt határrégió területére vonatkoztatva is. Ehhez szintén az NFSZ Egyéni bérek és keresetek évi és évi adatait használtuk fel a versenyszférára leszűkítve. Az elemzés során az elemi adatokat kistérségi szintre aggregáltuk, ezt követően a határrégióba tartozó és az azon kívül eső kistérségek adatait csoportosítottuk az alábbi módon: Dunakeszi, Szentendrei, Szobi, Váci, Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatabányai, Tatai, Győri, Mosonmagyaróvári, Pannonhalmai kistérség határrégió nyugati szakasza Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Pétervásárai, Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Rétsági, Salgótarjáni, Szécsényi kistérség határrégió keleti szakasza Vas, Veszprém, Fejér, Zala, Somogy, Tolna, Baranya megyék kistérségei ország fennmaradó nyugati része Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megyék kistérségei ország fennmaradó keleti része Az adatok aggregálásakor a főváros adatai mellett Pest megye adatait is figyelmen kívül hagytuk. Ennek oka, hogy e két területhez országos viszonylatban a legmagasabb bér- és keresetadatok tartoznak, amelyek erőteljesen befolyásolták volna eredményeinket. 81

82 A probléma orvoslására a főváros és Pest megye nyugati és keleti részre történő bontása sem jelentene tökéletes megoldást, e helyett inkább több szakmai kérdés, aggály felvetődését idézné elő, amelyek kifejtése jelentősen meghaladja jelen tanulmány kereteit. A kistérségi szintű adatok aggregálásával lehetőségünk nyílik arra, hogy csak konkrétan azt a területet vizsgáljuk, amely a határrégióhoz tartozik. Annak megállapítására, hogy a létrehozott, egyes területi egységekhez tartozó adatok milyen pontosak, megbízhatóak az NFSZ szakértői által alkalmazott standard hiba paramétereket alkalmaztuk [NFSZ (2013):3]. Ennek értelmében akkor tekintettük az adott, általunk létrehozott területi egységet elemzésre alkalmasnak, ha a hozzá tartozó standard hiba nem haladta meg az átlag a 10%-át. Ha a standard hiba meghaladta a 20%-ot, akkor az adatokat nem értékeltük. Abban az esetben pedig, ha 10% és 20% közé esik a standard hiba, akkor megjelenítjük ugyan az adatokat, de csak tájékoztató jellegűnek tekintjük őket. A kistérségek aggregálásával létrejött területi egységek esetében a standard hiba a megfelelő tartományba esett, tehát nem haladta meg a 10%-ot. Megjegyzendő, hogy a létrehozott területi egységeket nem bontottuk tovább semmilyen dimenzió mentén. A létrehozott területi egységek közötti különbségeket a havi bruttó bér és a teljes kereset vonatkozásában varianciaanalízis segítségével vizsgáljuk meg. Sajnálatos módon a varianciaanalízis egyik fontos feltétele, a bér és kereset változók normális eloszlásának követelménye nem teljesül. Annak ellenére sem, hogy a szóban forgó változókon logaritmus alapú transzformációt is végrehajtottunk (mindazonáltal a modellekben a transzformált változókat alkalmaztuk, hiszen a transzformáció eredményeképpen a módszertani követelményekhez közelebb álló adatstruktúrával tudtunk dolgozni). A modellekben a Levene-próbával teszteltük a szórások homogenitását, amely egyik modellünkben sem áll fent. A normalitás és a szóráshomogenitás hiánya ellenére a Brown-Forsythe és Welch próbák, amelyek a próba robosztusságát is jelzik egyben, azt mutatják, hogy az általunk vizsgált területi egységek között van szignifikáns különbség. Ebből kiindulva éltünk a modellek elemzésének lehetőségével. Az egyes területi egységek közötti különbségeket az ún. post hoc tesztek közül a Dunett s T3 módszer eredményei alapján elemezzük. A statisztikai próbák alkalmazásakor 5%-os döntési szintet alkalmaztunk minden esetben. A havi bruttó bérek közötti területi különbségek rendkívüli hasonlóságot mutatnak mind 2008-ban, mind pedig 2013-ban. Mindkét évben egyértelműen látszik, hogy a határrégió nyugati szakaszán szignifikánsan magasabbak a bruttó bérek, nem csak a határrégió keleti szakaszához képest, hanem az ország határrégión kívüli részeihez viszonyítva is (a nyugati és keleti oldalt is beleértve.) 82

83 36. táblázat: A havi bruttó bér (ft/fő/hó) különbségeinek vizsgálata a létrehozott területi egységek között varianciaanalízis segítségével (2008) Területi egység 1 Területi egység 2 határrégió nyugati szakasza határrégió keleti keleti szakasza ország fennmaradó nyugati oldala Első és második oszlop átlaga közötti különbség Szignifikancia érték határrégió keleti szakasza,07680* 0,000 ország fennmaradó nyugati oldala,03687* 0,000 ország fennmaradó keleti oldala,05491* 0,000 határrégió nyugati szakasza -,07680* 0,000 ország fennmaradó nyugati oldala -,03993* 0,022 ország fennmaradó keleti oldala -,02189* 0,029 határrégió nyugati szakasza -,03687* 0,000 határrégió keleti szakasza,03993* 0,022 ország fennmaradó keleti oldala 0,0180 0,212 határrégió nyugati szakasza -,05491* 0,000 ország fennmaradó határrégió keleti szakasza,02189* 0,029 keleti oldala ország fennmaradó nyugati oldala -0,0180 0,212 Forrás: NFSZ, Egyéni bérek és keresetek adatfelvétel *Szignifikáns a különbség az egyes területi egységek között, α=0,05 A határrégió keleti szakaszával kapcsolatban megemlíthető, hogy nem csupán a nyugati szakaszhoz képest mutatható ki a szignifikánsan alacsonyabb havi bruttó bér, hanem az ország fennmaradó keleti oldalához viszonyítva is. Mindez jól mutatja, hogy az ország egyik legszegényebb régiójáról beszélünk. A modellek egyik érdekes eredménye, hogy összességében kimutathatóak a határrégión kívül eső nyugati országrészben a magasabb havi bruttó bérek a keleti országrészhez képest, ugyanakkor ez a különbség nem mutatkozott statisztikai értelemben szignifikánsnak. 83

84 37. táblázat: A havi bruttó bér (ft/fő/hó) különbségeinek vizsgálata a létrehozott területi egységek között varianciaanalízis segítségével (2013) Területi egység 1 Területi egység 2 határrégió nyugati szakasza határrégió keleti szakasza ország fennmaradó nyugati oldala Első és második oszlop átlaga közötti különbség Szignifikancia érték határrégió keleti szakasza,06699* 0,000 ország fennmaradó nyugati oldala,02271* 0,000 ország fennmaradó keleti oldala,04756* 0,000 határrégió nyugati szakasza -,06699* 0,000 ország fennmaradó nyugati oldala -,04427* 0,029 ország fennmaradó keleti oldala -,01942* 0,035 határrégió nyugati szakasza -,02271* 0,000 határrégió keleti szakasza,04427* 0,029 ország fennmaradó keleti oldala, ,126 határrégió nyugati szakasza -,04756* 0,000 ország fennmaradó határrégió keleti szakasza,01942* 0,035 keleti oldala ország fennmaradó nyugati oldala -, ,126 Forrás: NFSZ, Egyéni bérek és keresetek adatfelvétel *Szignifikáns a különbség az egyes területi egységek között, α=0,05 A teljes keresetre vonatkozó modelljeink rendkívül hasonló eredményeket mutatnak a bérek modelljeihez. Jelen esetben is azt látjuk, hogy mindkét évben a határrégió nyugati szakaszán magasabbak a keresetek a határrégió keleti szakaszához és a létrehozott többi területi egységhez viszonyítva. A különbségek itt is szignifikánsak. A teljes keresetek kapcsán a határrégió keleti szakasza jelen esetben is, nem csupán a nyugati szakaszhoz képest rendelkezik szignifikánsan alacsonyabb adattal, hanem az ország fennmaradó nyugati és keleti oldalához viszonyítva is. 84

85 38. táblázat: A teljes kereset (ft/fő/hó) különbségeinek vizsgálata a létrehozott területi egységek között varianciaanalízis segítségével (2008) Területi egység 1 Területi egység 2 határrégió nyugati szakasza határrégió keleti szakasza ország fennmaradó nyugati oldala Első és második oszlop átlaga közötti különbség Szignifikancia érték határrégió keleti szakasza,10477* 0,000 ország fennmaradó nyugati oldala,05458* 0,000 ország fennmaradó keleti oldala,08327* 0,000 határrégió nyugati szakasza -,10477* 0,000 ország fennmaradó nyugati oldala -,05018* 0,024 ország fennmaradó keleti oldala -,02150* 0,029 határrégió nyugati szakasza -,05458* 0,000 határrégió keleti szakasza,05018* 0,024 ország fennmaradó keleti oldala, ,220 határrégió nyugati szakasza -,08327* 0,000 ország fennmaradó határrégió keleti szakasza,02150* 0,029 keleti oldala ország fennmaradó nyugati oldala -, ,220 Forrás: NFSZ, Egyéni bérek és keresetek adatfelvétel *Szignifikáns a különbség az egyes területi egységek között, α=0,05 További hasonlóság a havi bruttó bér alakulásához, hogy a teljes keresetek kapcsán sem bizonyult az ország fennmaradó nyugati és keleti oldala közötti különbség szignifikánsnak, ugyanakkor az előbbi területi egység béradatai magasabbak. Ezen eredmények arra engednek következtetni, hogy sem a bérek, sem pedig a keresetek vonatkozásában nem beszélhetünk szignifikáns változásról, közeledésről a határrégió két oldalán. Továbbra is jelentősen kedvezőbb helyzetben van a határszakasz nyugati oldala a keletihez képest, akár a bruttó béreket, akár a teljes kereseteket nézzük. 85

86 39. táblázat: A teljes kereset (ft/fő/hó) különbségeinek vizsgálata a létrehozott területi egységek között varianciaanalízis segítségével (2013) Területi egység 1 Területi egység 2 határrégió nyugati szakasza határrégió keleti szakasza ország fennmaradó nyugati oldala Első és második oszlop átlaga közötti különbség Szignifikancia érték határrégió keleti szakasza,08219* 0,000 ország fennmaradó nyugati oldala,02188* 0,000 ország fennmaradó keleti oldala,05835* 0,000 határrégió nyugati szakasza -,08219* 0,000 ország fennmaradó nyugati oldala -,06031* 0,030 ország fennmaradó keleti oldala -,02383* 0,035 határrégió nyugati szakasza -,02188* 0,000 határrégió keleti szakasza,06031* 0,030 ország fennmaradó keleti oldala, ,134 határrégió nyugati szakasza -,05835* 0,000 ország fennmaradó határrégió keleti szakasza,02383* 0,035 keleti oldala ország fennmaradó nyugati oldala -, ,134 Forrás: NFSZ, Egyéni bérek és keresetek adatfelvétel *Szignifikáns a különbség az egyes területi egységek között, α=0,05 A személyi alapbérek és a teljes keresetek átlagai a nemzetgazdasági ágak viszonylatában, nemzetgazdasági szinten a határrégió magyar oldalán Az Egyéni bérek és keresetek adatfelvétel adatai lehetőséget biztosítanak arra, hogy a határ menti régió egyes megyéiben gazdasági áganként megvizsgáljuk a bérek és a keresetek szerkezetét. Ezt azonban már a versenyszférára nem, csak a nemzetgazdaság egészére vonatkoztatva tehetjük meg. Mind a bérek, mind pedig a keresetek kapcsán megállapítható, hogy a feldolgozóipar tekintetében a határrégió nyugati szakaszának megyéi lényegesen kedvezőbb helyzetben voltak 2013-ban a keleti szakaszhoz képest. A három nyugati megye közül Győr-Moson- Sopron megye helyzete volt a legrosszabb, személyi alapbérek tekintetében az országos átlag alatti, teljes kereset kapcsán pedig éppen az országos átlagot elérő szint volt tapasztalható. A határrégió keleti szakaszának megyéi közül Nógrád megyében maradt el a két vizsgált dimenzió mentén mért érték leginkább az országos átlagtól, Heves megye volt ugyanakkor a legjobb helyzetben, különösen a keresetek vonatkozásában. A 2013-ban megfigyelhető bér- és keresetstruktúra a feldolgozóiparban összességében nem tér el attól a szerkezettől, amely a gazdasági válság kitörésének idején jellemezte a határrégió két oldalát. Egy dolog lényeges azonban, hogy Heves megyénél mind a bérek, mind pedig a keresetek esetében jelentős növekedés zajlott le, így a határrégió keleti oldalának legjobb helyzetű megyéje volt 2013-ban. 86

87 A mezőgazdaság esetében azt látjuk, hogy a határrégió nyugati megyéiben Győr-Moson- Sopron megye kivételével a béradatok kedvezőbbek voltak 2013-ban az országos átlagnál, míg a keleti megyékben ezt a szintet egyedül Heves megyében sikerült meghaladni. Ezzel párhuzamosan a keresetek átlaga csak a nyugati oldalon bizonyult magasabbnak az országos átlagnál, a keleti megyékben nem, még Heves megyében sem. Összességében tehát e gazdasági ágnál a nyugati oldal kedvezőbb helyzete kristályosodik ki. 40. táblázat: A határrégió megyéiben a személyi alapbérek átlagának az országos átlaghoz viszonyított aránya nemzetgazdasági ágak szerint (nemzetgazdaság egésze), % (2013) Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Pest Komárom- Esztergom 87 Győr- Moson- Sopron Borsod- Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 103,8 104,7 98,5 97,5 101,2 94,5 Bányászat, kőfejtés 73,3-53,9 69,6 61,7 57,4 Feldolgozóipar 117,4 105,8 98,0 91,9 97,2 79,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 85,2 75,8 82,1 90,8 97,3 68,3 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 103,4 112,2 105,6 82,5 101,2 81,8 szennyeződésmentesítés Építőipar 96,2 99,5 88,6 84,5 81,3 74,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 110,2 86,8 85,6 75,2 69,0 68,6 Szállítás, raktározás 98,1 81,6 90,4 82,3 79,2 82,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 97,4 76,7 80,8 86,8 86,5 80,6 Információ, kommunikáció 105,0 73,2 64,7 74,4 56,2 Nem értékelhető Pénzügyi, biztosítási tevékenység 74,7 50,9 74,3 62,4 52,4 57,2 Ingatlanügyletek 78,6 62,8 86,2 81,6 62,0 102,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 68,2 51,6 72,6 49,6 45,3 51,3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 94,8 108,6 87,8 86,8 102,1 85,3 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 86,2 98,8 94,9 90,4 92,9 94,1 Oktatás 93,3 88,8 104,8 95,1 97,9 84,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 99,7 96,2 93,6 96,4 103,5 94,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 107,7 73,0 105,5 93,6 105,5 77,4 Egyéb szolgáltatás 99,6 82,5 77,8 77,4 74,3 68,5 Forrás: NFSZ, Egyéni bérek és keresetek adatfelvétel (saját számítások) Az építőipart nézve a határrégió megyéiben bérek és a keresetek elmaradtak az országos átlagtól 2013-ban, ez alól a Komárom-Esztergom megyei keresetek jelentenek egyedül kivételt. Mindazonáltal az is jól látszik, hogy összességében a határrégió nyugati oldala kevésbé szakad el az országos szinttől ezen gazdasági ág tekintetében, a béreknél és a kereseteknél egyaránt. Ugyanez mondható el a kereskedelemről is, annyi eltéréssel, hogy mind a bérek, mind a keresetek esetében csak Pest megye teljesít az országos átlag fölött.

88 A szálláshely, szolgáltatás, a szállítás, raktározás területeken dolgozók ugyanakkor a határrégió mindkét oldalán egyaránt az országos átlag alatti bérhez és keresethez jutnak minden megyében. 41. táblázat: A határrégió megyéiben a teljes kereset átlagának az országos átlaghoz viszonyított aránya nemzetgazdasági ágak szerint (nemzetgazdaság egésze), % (2013) Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Pest Komárom- Esztergom Győr- Moson- Sopron Borsod- Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, 104,7 105,4 102,4 95,8 99,4 84,5 halászat Bányászat, kőfejtés 69,8-53,3 66,6 54,9 46,6 Feldolgozóipar 111,8 107,2 100,0 98,0 102,9 75,2 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 73,4 81,1 73,5 99,3 119,3 64,3 102,9 122,8 96,9 77,5 87,6 78,1 Építőipar 91,3 103,3 83,3 81,8 79,8 66,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás 111,4 82,9 85,9 72,8 69,2 64,1 Szállítás, raktározás 92,6 84,6 93,9 83,7 82,5 83,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 92,2 73,2 80,7 85,5 83,7 88,2 Információ, kommunikáció 106,8 71,0 65,9 76,6 56,5 Nem értékelhető Pénzügyi, biztosítási tevékenység 74,4 54,7 77,1 63,1 53,6 64,4 Ingatlanügyletek 74,8 64,8 86,1 78,6 56,8 111,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 65,9 47,9 86,6 45,9 41,0 48,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 97,2 117,1 83,6 82,5 92,7 77,6 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 90,1 98,0 95,8 89,2 91,5 92,2 Oktatás 94,7 82,2 100,0 90,8 90,9 77,5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 95,8 100,7 96,2 95,4 95,7 96,8 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 103,9 73,3 99,9 94,4 98,2 73,1 Egyéb szolgáltatás 90,8 76,9 76,1 74,4 68,6 61,4 Forrás: NFSZ, Egyéni bérek és keresetek adatfelvétel (saját számítások) A további nemzetgazdasági ágak kapcsán elmondható, hogy összességében a határrégió legtöbb megyéjében a bérek és a keresetek is az országos átlag alatt voltak 2013-ban. Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy látható néhány gazdasági ág, ahol a régió egy-egy keleti/nyugati megyéje az országos átlagot meghaladó értékkel rendelkezik. Ilyen például Nógrád megyében az ingatlanügyletek, vagy Pest megyében a művészet, szórakoztatás, 88

89 szabad idő. Ez a fajta jellegzetesség a gazdasági válság kitörésének időszakában is megfigyelhető volt. Ha a határrégiót kellene általánosságban jellemeznünk, akkor azt mondhatjuk, hogy a legtöbb gazdasági ág mentén mind a bérek, mind pedig a keresetek kapcsán megragadható a nyugati és a keleti szakasz közötti különbség, néhány kivételtől eltekintve előbbi régió országos átlaghoz viszonyított kedvezőbb helyzete. Ezek a nemzetgazdasági ágakat érintő strukturális különbségek már a gazdasági válság kitörésekor is megfigyelhetők voltak a legtöbb nemzetgazdasági ágban, pregnáns változások nem következtek be. A havi bruttó bérek és a teljes keresetek struktúrája a határrégió magyar oldalán a nemzetgazdasági ágak viszonylatában, a versenyszférában Az előző fejezetben említettük, hogy alapesetben az Egyéni bérek és keresetek adatfelvétel adatai csak a nemzetgazdaság egészére vonatkoztatva engedik meg a megyék gazdasági ágankénti bér és kereset szerkezetének teljes értékű vizsgálatát. A versenyszféra adatai csak korlátozottan vizsgálhatók módszertani okok miatt. Ehhez a határrégióhoz tartozó nyugati megyék (Pest, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron) és a keleti megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) adatait összevontuk, s az elemzés során csak néhány fontosabb nemzetgazdasági ágat vizsgáltunk meg. Az összevont megyei adatok jól mutatják, hogy mind 2008-ban, mind pedig 2013-ban a határrégió nyugati oldalán voltak az országos átlagot meghaladóak a feldolgozóipar, a vízés hulladékgazdálkodás és a kereskedelem nemzetgazdasági ágakban a bérek és a keresetek is. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy minden említett nemzetgazdasági ágban kisebb volt az országos átlaghoz való eltérés mértéke 2013-ban 2008-hoz képest, mind a bérek, mind pedig a keresetek esetében. A legnagyobb csökkenés a feldolgozóiparban mutatható ki. 89

90 42. táblázat: A határrégió nyugati oldalán 34 a havi bruttó bér és a teljes kereset átlagának az országos átlaghoz viszonyított aránya nemzetgazdasági ágak szerint (versenyszféra),* % Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Havi bruttó bér Teljes kereset Havi bruttó bér Teljes kereset Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 113,0 115,0 97,9 98,9 Bányászat, kőfejtés 85,2 79,1 70,9 69,7 Feldolgozóipar 111,6 114,7 109,9 108,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 83,4 84,6 81,7 75,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 105,9 107,6 105,8 105,5 Építőipar 96,2 96,2 93,4 89,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás 103,7 105,9 103,1 104,1 Szállítás, raktározás 89,5 86,0 93,0 91,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 86,9 81,8 88,4 85,5 Információ, kommunikáció 87,4 117,1 88,5 90,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 59,2 62,1 71,6 73,4 Ingatlanügyletek 74,8 71,6 84,8 84,1 Forrás: NFSZ, Egyéni bérek és keresetek adatfelvétel (saját számítások) *csak néhány fontosabb nemzetgazdasági ág kerül megjelenítésre A mezőgazdaság esetében azt látjuk, hogy 2008-ban még mind a bérek, mind a keresetek jelentős mértékben meghaladták az országos átlagot, 2013-ra azonban az országos szint alatti adatokkal találkozunk. Ehhez hasonló változás következett be az információ, kommunikáció területén a keresetek vonatkozásában is. A határrégió keleti oldalán az elemzésbe bevont nemzetgazdasági ágak szinte mindegyikénél a bérek és a keresetek esetében is országos átlag alatti adatokkal találkozunk, akár a évi, akár a évi adatokat vizsgáljuk. Egy kivételt említhetünk, ez pedig a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás gazdasági ág, ahol a keresetek mindkét évben meghaladták az országos átlagot. A rendelkezésre álló adataink jól mutatják, hogy a határrégió nyugati oldalán több nemzetgazdasági ágban a bérek és keresetek országos átlaghoz viszonyított helyzete némileg kedvezőtlenebb volt 2013-ban a évi állapothoz képest. Ezzel párhuzamosan a határrégió keleti oldalán több nemzetgazdasági ágban (pl.: ingatlanügyletek, információ, kommunikáció, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) javult a bérek és a keresetek országos szinthez viszonyított helyzete. Ennek ellenére megállapítható, hogy a határrégió nyugati oldala a legtöbb gazdasági ágban megőrizte kedvező/kedvezőbb pozícióját a keletihez 34 Pest (Főváros nélkül), Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye 90

91 képest, pregnáns strukturális változás nem következett be, ahogyan azt már a korábbi vizsgálatok eredményeképpen láthattuk. 43. táblázat: A határrégió keleti oldalán 35 a havi bruttó bér és a teljes kereset átlagának az országos átlaghoz viszonyított aránya nemzetgazdasági ágak szerint (versenyszféra),* % Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Havi bruttó bér Teljes kereset Havi bruttó bér Teljes kereset Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 95,5 91,1 94,2 91,6 Bányászat, kőfejtés 87,4 77,9 68,8 62,4 Feldolgozóipar 91,3 92,9 92,4 96,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 97,0 109,5 93,6 108,6 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 84,1 81,1 88,5 81,8 Építőipar 92,4 91,9 83,8 81,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás 75,9 74,2 74,4 72,1 Szállítás, raktározás 81,8 83,6 82,0 83,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 79,8 75,1 89,4 87,4 Információ, kommunikáció 53,0 57,1 63,6 64,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 51,9 68,8 58,6 60,4 Ingatlanügyletek 70,2 67,8 89,1 88,6 Forrás: NFSZ, Egyéni bérek és keresetek adatfelvétel (saját számítások) *csak néhány fontosabb nemzetgazdasági ág kerül megjelenítésre 35 Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye 91

92 A szlovák munkaerő Magyarországra történő migrációja a statisztika tükrében Jelen fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen változások következtek be a szlovák munkaerő Magyarországra történő migrációjában, különös tekintettel a határrégió magyar szakaszának vonatkozásában. Az elemzés során a közötti időszakot vizsgáljuk, ott ahol erre lehetőségünk van. Mindezek előtt azonban röviden szót kell ejtenünk a 2007 előtti főbb migrációs tendenciákról. A szlovák-magyar határ menti régió migrációs folyamatait vizsgáló korábbi tanulmányok jól rámutatnak arra, hogy Dél-Szlovákiából Magyarország irányába az ezredfordulón indult meg erőteljesebb migrációs folyamat, amelynek fontos kiindulópontja volt a két ország között 1999-ben megkötött, foglalkoztatásról szóló kormányközi egyezmény. Az ekkor meghatározott kvóták az elkövetkezendő években bővítésre kerültek. [Hárs (2010):63] Az ezredforduló utáni években gyakorlatilag folyamatos volt a határ menti régió magyar oldalán munkát vállaló szlovák állampolgárok számának növekedése, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozás tovább gyorsított. Rendkívül sajátos folyamatról beszélhetünk, hiszen más EU tagállamokból nem volt tapasztalható ilyen mértékű munkaerő-migráció, amely erőteljesen koncentrálódott a magyar-szlovák határ menti megyékben, ezen belül is a nyugati határszakaszon. A magyar-szlovák határ mentén tapasztalt migráció tulajdonképpen egyirányú volt, a Szlovákiában dolgozó magyar munkavállalók száma elenyésző volt. A kialakult migrációs folyamatok fő mozgatórugóját a határ menti régió nyugati részén a szlovák oldal kedvezőtlen gazdasági körülményei, magyar oldalon pedig a meglévő fejlett ipari centrumai alkották. Mindehhez hozzájárult ösztönző hatásként a szlovák oldalon élő döntő többségében magyar anyanyelvű népesség. [Hárs (2010):64-65] Ezt a migrációs dinamikát lényegében a gazdasági válság törte meg, amely a szlovák munkavállalók számának jelentős mértékű csökkenését eredményezte. Mégpedig úgy, hogy a migrációs pool terjedelme, tehát azon területek, ahol Szlovákiából érkező migráns munkavállalókat találunk jelentős számban, nem változott. [Hárs (2010):66-72] A következőkben azt elemezzük, hogy a gazdasági válság után miként alakult a szlovák munkaerő Magyarországra és főként a határ menti régióba történő történő migrációja. Fontos kérdés, hogy 2010-et követően tapasztalható-e a szlovák munkavállalók Magyarországra történő migrációjának élénkülése, vagy folytatódott ennek a migrációs potenciálnak a további gyengülése, vagy esetleg egy stagnáló létszámú migrációs bázis alakult ki a vizsgált határszakaszon. A 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek foglalkoztatását így a szlovák állampolgárokét is Magyarországon a munkaadónak a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell bejelentenie. A bejelentett munkavállalókról a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat vezet 92

93 nyilvántartást. Sajnálatos módon a nyilvántartásban szereplő adatokból csak az állapítható meg, hogy egy adott időszakban hány munkavállaló foglalkoztatásának megkezdését, illetve befejezését jelentették be. Arra sajnos nincs lehetőség, hogy egy adott időpontra vonatkozóan kimutassuk, pontosan hány szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgár dolgozik az országban/adott megyében. Összességében tehát ez az adatforrás csak a beáramlást, illetve a kiáramlást képes mérni, stock adatokat nem biztosít. Ennek oka többrétű, melynek kifejtése meghaladja jelen tanulmány kereteit, így ettől eltekintünk. Magyarországon január 1-jétől az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazója, valamint az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott felmenője) magyarországi munkavállalása engedélymentes. [NFSZ (2014)] Megjegyzendő, hogy Magyarország már Európai Unióhoz történő csatlakozását követően biztosította az engedélymentes, csak bejelentéshez kötött foglalkoztatás lehetőségét a szlovák állampolgárok számára. EGT állampolgárnak tekintendő az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam polgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy. [NFSZ (2014)] Ha elsőként országos összesítésben a bejelentett szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező munkavállalók számának alakulását vizsgáljuk meg 2007 és 2013 között, megállapítható, hogy a 2007-ben és a 2008-ban bekövetkező növekedés után 2012-ig jelentős mértékű csökkenés zajlott le ban érdemi elmozdulás nem következett be az egy évvel korábbi állapothoz képest, tehát a bejelentett külföldi állampolgárok számának stagnálásáról beszélhetünk. Összességében az elemzett időintervallum kezdő és végpontja között csökkent a bejelentett munkavállalók száma, míg 2007-ben 10,6 ezer szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezőt jelentettek be, addig 2013-ban 7,9 ezret, amely 25,2%-os csökkenést jelent. Megjegyzendő, hogy a 2008-ban és 2009-ben tapasztalt növekedés a bejelentettek számában elsősorban nem a külföldi állampolgárok emelkedő beáramlásából adódik. Ennek fő oka jogszabályi változásokban keresendő, ugyanis január 1-től több Európai Uniós tagállam állampolgára esetében a foglalkoztatáshoz elegendővé vált a bejelentési kötelezettség teljesítése, bizonyos feltételek megléte esetén. A évi növekedést pedig döntően az okozta, hogy január 1-től minden EGT tagországra egységesen a bejelentési kötelezettség teljesítése lett a foglalkoztatás előfeltétele. [Putnoki (2013):13] A jogszabályi változások erőteljesen megnehezítik ilyen hosszú időtávon a folyamatok értelmezését. Az NFSZ adatai azonban már a közötti időszakban a bejelentett külföldi munkavállalók csökkenését mutatják, míg növekedés csak az adminisztratív változások által érintett években látható, a 2010 utáni adatok ismét csökkenést jeleznek. 93

94 Figyelembe véve a gazdasági válságot, adminisztratív változtatások nélkül feltételezhetően csökkenést, legfeljebb stagnálást láthattunk volna ezekben az években. 25. ábra: A bejelentett külföldi állampolgárok számának alakulása, fő ( ) Forrás: NFSZ, A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai (2013) A határrégió által érintett megyékre vonatkozóan sajnálatos módon csak 2009-től áll rendelkezésre adat, a korábbi évekről nem. A szűkebb időintervallum ellenére megállapítható, hogy a vizsgált megyékben évről évre csökkent a bejelentett szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárok száma. Ez alól Győr-Moson-Sopron megye kivétel, ahol először csak 2013-ban történt jelentősebb csökkenés. Pest megyében gyakorlatilag folyamatos volt az adott évben bejelentett munkavállalók csökkenése 2009 és 2013 között, nem így Komárom-Esztergom megyében, ahol 2010-ben közel 1 ezer fővel ugrott meg a számuk, ezt követően azonban jelentős visszaesést következett be. Ez a kiugró mértékű megyei adat szinte kizárólag szlovák állampolgárokhoz köthető 94

95 26. ábra: A bejelentett külföldi munkavállalók számának alakulása a határrégió megyéiben, fő ( ) Forrás: NFSZ. E folyamatok eredményeképpen 2013-ra olyannyira lecsökkent a bejelentett külföldi állampolgárok száma, hogy egy megyében sem haladta meg az 0,5 ezer főt. A határrégió keleti megyéiben pedig 0,1 ezer fő alatti létszámokról beszélhetünk. A következőkben áttekintjük, hogy a határrégió megyéiben miként alakult a bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók száma, amely hasonlóan az összes bejelentetthez, a határrégió nyugati oldalára koncentrálódik. A határrégió nyugati szakaszán Pest és Komárom-Esztergom megyében egyértelmű a bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók számának drasztikus csökkenése. Megjegyzendő, hogy Komárom-Esztergom sajátos dinamikát produkált, hiszen 2010-ben volt még egy utolsó nagy hulláma a bejelentett szlovák munkavállalóknak, ezt követően azonban 2011-ben és 2012-ben is jelentős csökkenés zajlott le. Győr-Moson-Sopron megyében a két előbbi megyéhez közel sem volt olyan jelentős a szlovák beáramlás volumene a vizsgált időszakban, összességében stagnált a bejelentett szlovák állampolgárok száma. A keleti megyék vonatkozásában ugyanaz figyelhető meg mint a kétezres évek első felében és közepén, gyakorlatilag a határrégió ezen szakaszán nincs érdemi migráció Magyarország irányába. 95

96 27. ábra: A bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók számának alakulása a határrégió megyéiben, fő ( ) Forrás: NFSZ Az NFSZ adatok alapján egyértelműen látszik, hogy 2013-ra a határrégió minden megyéjében minimalizálódott a beáramló szlovák munkavállalók száma, még a kulcsfontosságúnak tekinthető Komárom-Esztergom megyében is. Ebben az évben mindössze 0,2 ezer szlovák állampolgárt jelentettek be ebben a megyében, a határrégió többi megyéjében ez a 0,1 ezer főt sem érte el. Ezek a folyamatok azt mutatják, hogy a gazdasági válságot követően nem erősödött fel ismét a határon átnyúló munkaerő-migráció Magyarország vonatkozásában, sőt inkább annak gyengülése folytatódott. A szlovák munkavállalók fontossága ezek alapján még nem megkérdőjelezhető. Ha a évi országos adatok alapján a bejelentett szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi munkavállalók számát állampolgárság szerint sorba rendezzük, akkor a Szlovákiából érkezőket a harmadik helyen találjuk. Továbbá a határrégiót alkotó megyék közül Komárom-Esztergom megyében a bejelentett külföldi állampolgárok 80%-a szlovák volt ebben az évben, Győr-Moson-Sopron megyében ugyanez az érték 22%-ot tett ki, amely a közötti időszak adatait figyelembe véve nem nyilvánítható kifejezetten alacsony aránynak. Pest megyében viszont szembeötlő csökkenés következett be. A határrégió keleti szakaszához tartozó arányokat a rendkívül alacsony létszámok miatt célszerű csupán tájékoztató jellegű adatként kezelni. A határrégió nyugati oldalán a 2013-ban bejelentett szlovák munkavállalók több mint harmadát, 31,8%-át alkották az összes bejelentettnek. Mindez arra enged következtetni, hogy a korábban látott csökkenő tendencia ellenére a határrégió nyugati oldalán elsődlegesen Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében a munkavállalási céllal érkezők egy része még mindig Szlovákiához köthető. 96

97 44. táblázat: A bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók aránya az összes bejelentett külföldi munkavállalóhoz viszonyítva a határrégió megyéiben, % ( ) Év Pest Komárom- Esztergom Győr-Moson- Sopron Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád ,2 77,3 15,2 33,0 37, ,7 93,4 26,7 38,2 14,1 33, ,5 81,2 13,5 22,7 6,2 27, ,8 87,6 13,8 30,5 24, ,3 80,0 22,0 17,2 8,9 25,0 Forrás: NFSZ (saját számítások) Az NFSZ-hez bejelentett szlovák állampolgárok részletesebb foglalkoztatási jellemzőinek elemzését erőteljesen megnehezítik az alacsony létszámadatok, különösen 2013 vonatkozásában. Emiatt bizonyos esetekben messzemenő következtetések levonására nincs lehetőségünk, a bemutatott táblázatokban szereplő adatok is elsődlegesen tájékoztató jellegűnek tekintendők, a változások irányának érzékeltetését szolgálják. A létszámadatok alacsony volta miatt a bejelentett szlovák munkavállalók adatait nem megyei szinten vizsgáljuk, hanem a határrégió nyugati és keleti oldalát alkotó megyék csoportjaira aggregálva. Csak ott térünk ki a megyei adatok részletezésére, ahol erre lehetőségünk van. A bejelentett szlovák munkavállalók kapcsán a határrégió nyugati szakaszának megyéiben az egyik leglényegesebb változás a év és a év adata között, hogy a feldolgozóipar területén az adott évben bejelentettek aránya jelentősen megnőtt, ezzel párhuzamosan az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén pedig jelentősen csökkent. Tehát a feldolgozóipar addig is pregnáns szerepe tovább nőtt. 97

98 45. táblázat: A bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók számának megoszlása a határrégió két oldalán nemzetgazdasági ágak szerint 36, % (2009; 2013) Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Határrégió nyugati oldala Határrégió keleti oldala * Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6,7 0,3 9,8 5,3 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 59,9 66,9 75,0 47,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0,1 Építőipar 0,7 1,6 1,5 10,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás 0,9 4,1 0,8 5,3 Szállítás, raktározás 1,5 5,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0,4 0,6 10,5 Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek 0,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 0,1 0,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 24,7 7,5 0,8 5,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás 0,2 4,7 3,0 5,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 4,2 5,0 9,1 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 0,4 5,3 Egyéb szolgáltatás 0,1 0,3 Ismeretlen 3,4 5,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: NFSZ, saját számítások *Az alacsony létszámadatok miatt nem értékelhető A feldolgozóiparban bejelentett szlovák állampolgárok aránybeli növekedésében egyértelműen a járműgyártásnak volt kiemelkedő szerepe. Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatban erőteljesen visszaesett a bejelentett szlovák munkavállalók aránya. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat változásai elsődlegesen Pest és Komárom-Esztergom megyéhez kapcsolhatók, míg a járműgyártás vonatkozásában említett folyamatok Győr-Moson-Sopron megyéhez. A Komárom-Esztergom megyei változásokban erőteljes szerepe volt a Nokia fokozatos kivonulásának Magyarországról, míg a Győr-Moson-Sopron megyei járműgyártás 36 A táblázat celláinak adatai elsődlegesen tájékoztató jellegűek, az alacsony létszámadatok miatt. Az adatok elsődlegesen csak a változások irányának szemléltetésére szolgálnak. 98

99 hangsúlyosabbá válásában az Audi által végrehajtott beruházások hatásait kell kiemelnünk. Összességében tehát a feldolgozóipar korábban meglévő dominanciája tovább nőtt, míg az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység gazdasági ág elvesztette második, meghatározó pozícióját. A határrégió keleti oldalánál nem tudunk ehhez hasonló összehasonlítást tenni, ugyanis a évben bejelentett munkavállalók száma olyan kevés, amely megakadályozza az érdemi következtetések levonásának lehetőségét. A következőkben foglakozási főcsoportonként vizsgáljuk meg a szerkezetváltozásokat. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a határ menti régió nyugati oldalán 2009-ről 2013-ra jelentősebb mértékben mérséklődött azon bejelentett szlovák munkavállalók aránya, akik olyan munkakörökbe kerültek foglalkoztatásra, amely a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportjába sorolható. Ezzel párhuzamosan emelkedett a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását és az egyéb felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások kapcsán bejelentett szlovák állampolgárok aránya. E változásoktól függetlenül a legnagyobb arányban a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportjába tartozó foglalkozásokban dolgoztak a szlovák állampolgárok mindkét vizsgált évben. 99

100 46. táblázat: A bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók számának megoszlása a határrégió két oldalán foglalkozási főcsoportok szerint 37, % (2009; 2013) Fegyveres szervek foglalkozásai Foglalkozási főcsoport (FEOR'08) Határrégió nyugati oldala Határrégió keleti oldala * Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 0,6 0,9 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 0,7 8,8 4,5 21,1 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 3,4 8,8 6,8 15,8 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 1,6 10,5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 1,1 3,4 5,3 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 6,5 Ipari és építőipari foglalkozások 1,4 4,4 27,3 26,3 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 74,9 62,8 34,1 10,5 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 9,4 10,5 Ismeretlen 11,3 27,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: NFSZ, saját számítások *Az alacsony létszámadatok miatt nem értékelhető 37 A táblázat celláinak adatai elsődlegesen tájékoztató jellegűek, az alacsony létszámadatok miatt. Az adatok elsődlegesen csak a változások irányának szemléltetésére szolgálnak. 100

101 Munkaerő-kereslet a határrégió magyar oldalának megyéiben Az előző fejezetben áttekintettük, hogyan alakult az illetékes munkaügyi központokhoz bejelentett szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi munkavállalók száma, különös tekintettel a szlovák állampolgárokra. Arra is kitértünk, hogy melyek azok a fontosabb gazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok, amelyekbe a szlovák állampolgárok jellemzően kereső tevékenységet végeznek. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a határrégió magyarországi megyéiben a munkaerő-kereslet szerkezete milyen sajátosságokat mutat, párhuzamosságot keresve a szlovák munkavállalók előző fejezetben bemutatott munkaerő-piaci struktúrában elfoglalt helyével. Ennek érdekében az NFSZ-hez bejelentett új álláshelyeket vizsgáljuk meg, ezek közül is a nem támogatott álláshelyeket. Az új nem támogatott álláshelyek önmagában történő vizsgálata lehetővé teszi, hogy a valós munkaerő-piac keresleti helyzetéről kapjunk képet úgy, hogy a támogatott álláshelyek nem fedik, torzítják el a munkaerő-piaci folyamatokat. Megjegyzendő, hogy az új nem támogatott állások nem teljes körűek, csak azokat tudjuk vizsgálni, amelyek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz az adott időszakban bejelentésre kerültek. Alapvetően négy olyan gazdasági ág emelhető ki a határrégió megyéiben, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírtak 2013-ban a bejelentett új nem támogatott álláshelyek szempontjából. Ezek a feldolgozóipar, az építőipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. A határrégió mindkét oldalán a feldolgozóiparban volt a legmagasabb a bejelentett új álláshelyek aránya, a legtöbb új, nem támogatott álláshely tehát itt koncentrálódott. A feldolgozóipar szerepe a nyugati szakaszon lényegesen nagyobb volt a keletihez képest. Ennek ellenére a határ menti régió keleti oldalát alkotó megyék közül kiemelhetjük Nógrád megyét, ahol a feldolgozóiparban bejelentett új állások aránya (33,1%) közel azonos volt Pest (34,3%) és Komárom-Esztergom (34%) megye adatához. Az építőiparban megjelenő új, nem támogatott álláshelyek elsődlegesen a határ menti régió keleti oldalán voltak jelentősek 2013-ban, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A kereskedelem, gépjárműjavítás kapcsán kiemelhető, hogy a határ menti régió mindkét oldalán meghatározó volt azoknak az új nem támogatott munkalehetőségeknek az aránya, amelyeket a foglalkoztatók az NFSZ-hez bejelentettek. Ezek aránya Pest és Nógrád megyében volt a legmagasabb. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység gazdasági ágban Nógrád megye kivételével minden határrégióba tartozó megyében jelentős mértékű volt az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek aránya. Külön ki kell emelnünk Komárom-Esztergom megyét, ahol a 2013-ban bejelentett új nem támogatott álláshelyeinek közel harmadát találjuk. 101

102 Komárom-Esztergom megye helyzete külön érdekes, hiszen amikor a bejelentett szlovák állampolgárok arányának változását elemeztük, akkor azt láttuk, hogy az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység gazdasági ágban jelentős mértékben visszaesett a bejelentett szlovák állampolgárok aránya. Ezzel szemben az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyeknél jelentős mértékű munkaerőigény mutatkozott 2013-ban e gazdasági ágban. Sőt, 2012-höz képest növekedés is tapasztalható. Sajnálatos módon az újonnan bejelentett, nem támogatott álláshelyek korábbi évekre vonatkozó adatai TEAOR 08 nómenklatúra helyett TEAOR 03 nómenklatúrában állnak rendelkezésünkre, így a évet megelőző időszakról nincs egyértelmű adatunk az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység gazdasági ág vonatkozásában. 47. táblázat: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek számának megoszlása a határrégió által érintett megyékben nemzetgazdasági ágak szerint *, % (2013) Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Pest Komárom- Esztergom Győr- Moson- Sopron Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0,8 0,8 2,1 3,7 1,8 3,5 Bányászat, kőfejtés 0,0 0,1 0,0 0,1 0,0 0,2 Feldolgozóipar 34,4 34,0 38,0 22,4 21,9 33,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0,1 0,2 0,0 0,1 0,3 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 1,0 0,3 0,7 2,1 0,8 0,7 szennyeződésmentesítés Építőipar 5,7 4,8 6,8 14,5 10,2 11,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 21,0 11,2 10,3 12,6 14,1 21,5 Szállítás, raktározás 4,2 5,6 5,7 1,9 4,9 2,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6,0 4,2 3,7 4,3 7,4 3,3 Információ, kommunikáció 1,0 0,5 0,7 0,9 1,8 0,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,4 1,6 1,7 1,5 1,2 6,5 Ingatlanügyletek 1,5 0,8 1,9 2,1 3,3 2,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2,2 3,0 3,6 2,7 2,6 3,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 10,7 27,4 16,5 11,4 17,4 3,4 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 2,0 1,7 1,4 8,0 4,3 3,0 Oktatás 1,0 1,2 1,7 4,8 3,3 2,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2,6 1,6 2,7 2,1 2,4 1,4 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0,5 0,4 0,6 0,4 0,8 0,3 Egyéb szolgáltatás 4,2 0,6 1,8 4,5 1,4 0,7 Forrás: NFSZ, saját számítások *A 10,0%-ot meghaladó arányok kerültek kiemelésre 102

103 Mindez azt mutatja, hogy Komárom-Esztergom megyében lényegében 2013-ra gyakorlatilag megszűnt a szlovák munkavállalók adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység gazdasági ágba történő beáramlása, azonban e gazdasági ág munkaerő-igénye továbbra is jelentős. Míg 2009 és 2011 között több száz szlovák állampolgár kezdett ezen a területen dolgozni, 2012-ben ez a számuk alig haladta meg a 100 főt, 2013-ban pedig már kevesebb, mint 20 főről beszélhetünk. Ez pedig azt (is) eredményezi, hogy 2013-ra a feldolgozóipar maradt az egyetlen nemzetgazdasági ág a határ menti régió megyéiben, amely irányába az NFSZ statisztika szerint a legnagyobb volumenben zajlott a szlovák állampolgárok munkavállalási célú migrációja, mind arányukat, mind pedig számukat tekintve. Ezzel együtt pedig a feldolgozóipar produkálja a legnagyobb mértékben az új, nem támogatott álláshelyeket. A foglalkozási főcsoportok kapcsán szintén nincs lehetőségünk a év előtti és utáni adatok egyértelmű összevetésére, ennek oka, hogy a 2012 előtti adatok FEOR 93, a 2012 utáni adatok pedig FEOR 08 kódstruktúrában állnak rendelkezésünkre. Jelen problémától függetlenül a évi adatok jól mutatják a határrégió nyugati és keleti oldalának jellegzetességeit. Jól látszik például, hogy a nem támogatott álláshelyek aránya Komárom- Esztergom (34,4%) és Győr-Moson-Sopron (26,4%) megyében a gépkezelő, összeszerelők, járművezetők főcsoportjába tartozó foglalkozásoknál a legmagasabb. Ennek fő oka az, hogy ezekben a megyékben a járműgyártás kiemelt jelentőséggel bír. 103

104 48. táblázat: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek számának megoszlása a határrégió által érintett megyékben foglalkozási főcsoportok szerint *, % (2013) Foglalkozási főcsoport (FEOR'08) Pest Komárom- Esztergom Győr-Moson- Sopron Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Fegyveres szervek foglalkozásai 0,7 0,0 2,9 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Nógrád 0,9 0,9 0,7 1,0 0,8 0,6 5,0 4,0 3,9 8,6 4,5 9,2 11,9 7,6 13,2 9,2 8,2 7,5 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 5,2 2,8 4,4 7,2 5,1 2,6 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 15,0 9,9 11,4 15,6 14,2 15,0 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 0,7 0,4 0,7 1,4 0,7 1,0 Ipari és építőipari foglalkozások 17,9 18,3 17,0 22,9 16,6 24,8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 14,2 34,4 26,4 13,5 29,8 8,7 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 29,3 21,0 22,2 20,6 17,1 30,7 Forrás: NFSZ, saját számítások *A 10,0%-ot meghaladó arányok kerültek kiemelésre Emellett azt is fontos kiemelnünk, hogy a keleti megyék közül Heves megyében hasonlóan nagy igény mutatkozott 2013-ban ugyanezen foglalkozási főcsoportba tartozó munkakörökre. Ez a megállapítás nem csak erre az évre igaz, hanem 2012-re is. Pest és Nógrád megye a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások vonatkozásában érdekes, a tárgyévben lényegesen magasabb volt itt az újonnan bejelentett, nem támogatott álláshelyek aránya a többi megyéhez képest. Ugyanez a struktúra már 2012-ben is megfigyelhető volt, azonban Pest és Nógrád megye elkülönülése egy év elteltével még jellegzetesebbé vált. Az ipari és építőipari, valamint a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásoknál megfigyelhető munkaerőigények a határrégió keleti oldalán nagyobb súlyban jelentek meg a nyugati oldalhoz képest a tárgyévben, itt Nógrád (24,8%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (22,9%) megyét kell kiemelnünk. A határrégió nyugati szakaszának megyéi kapcsán megállapítható, hogy 2013-ban nagyobb igény mutatkozott az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokra a keleti részhez képest, ugyanakkor a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások iránti szükséglet éppen, hogy a keleti oldalon volt hangsúlyosabb. A felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásokra vonatkozó lényegesen nagyobb igény a keleti szakaszon 2012-ben még nem volt megfigyelhető. 104

105 A bejelentett új álláshelyek és a bejelentett szlovák munkavállalók foglalkozási főcsoport szerinti jellemzői a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozási főcsoport által lefedett foglalkozások mentén keresztezik egymást. Láthattuk, hogy a határrégió megyéiben nagymértékű igény mutatkozik e főcsoport foglalkozásaira, különös tekintettel Győr-Moson- Sopron és Komárom-Esztergom megyére. Ezzel párhuzamosan a bejelentett szlovák állampolgárok jelenléte 2008-ban és 2013-ban is a csökkenő tendencia ellenére ezekben foglalkozásokban volt meghatározó. Hozzá kell tennünk, hogy a bejelentett szlovák állampolgárok határrégió keleti oldalán meglévő alacsony létszámára való tekintettel e megállapításunkat a nyugati szakaszára korlátozzuk, különös tekintettel Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyékre. Végül érdemes áttekinteni, hogy 2013-ban melyek voltak azok a foglalkozások, amelyek kapcsán a foglalkoztatók a legtöbb új nem támogatott álláshelyet jelentették be a határrégió egyes megyéiben (2. melléklet). A foglalkozásokat az álláshelyek száma alapján csökkenő sorrendbe rendeztük és az első 10 foglalkozást vizsgáltuk meg részletesebben. A határrégió nyugati oldalához tartozó Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében a mechanikaigép-összeszerelőkre jelentették be a foglalkoztatók a legtöbb új nem támogatott álláshelyet ebben az évben. A határrégió keleti oldalán e foglalkozás iránt ilyen mértékű igény csak Heves megyében mutatkozott. Heves megye nem csak ennyiben mutat hasonlóságot a két nyugati megyével, hanem abban is, hogy a tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr foglalkozás szintén megtalálható a megye TOP10-es listájában. A munkaadók mechanikaigép-összeszerelőkre vonatkozó igényét jól jelzi a határrégióban, hogy minden megyében megtalálható a bejelentett új nem támogatott álláshelyek első tíz tételét tartalmazó foglalkozása között. A két másik nyugati oldalhoz tartozó megyével szemben Pest megyében a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások felé tolódott el a hangsúly ahogyan már korábban is láttuk, úgymint egyszerű ipari foglalkozások, egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások, rakodómunkás és egyéb egyszerű építőipari foglalkozások. A határrégiót alkotó megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelent meg a legtöbb olyan foglalkozás a szóban forgó lista első tíz helyén, amelyek az ipari és építőipari foglalkozásokhoz kapcsolódnak, úgymint a lakatos, a szabó, varró, a pék vagy az édesiparitermék-gyártó és a kőműves. A legtöbb nem támogatott új álláshely egyébként 2013-ban a bolti eladó, az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású, az ügyfélszolgálati központ tájékoztatója és a mechanikaigép-összeszerelő foglalkozások kapcsán jelent meg a megyében. Nógrád megyében a legnagyobb igény a nem támogatott álláshelyek kapcsán a munkaadók részéről az egyszerű ipari foglalkozásúak, a bolti eladók, az egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúak és a villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója foglalkozások iránt mutatkozott. 105

106 A határrégió magyar oldalán dolgozó migráns, szlovák munkavállalók számának meghatározása A szlovák állampolgárok magyarországi foglalkoztatása kapcsán jelen projekt szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy miként alakult a határrégió magyar oldalán dolgozó, migráns szlovák munkavállalók száma a közötti időszakban. A szlovák munkavállalók számának meghatározására több adatforrás létezik, azonban módszertani vagy a hozzáférhetőséggel kapcsolatos problémák miatt ezeket az adatbázisokat nem tudjuk jelen kutatásban felhasználni. Ebben a fejezetben nem tekintjük át az összes lehetséges adatforrást, csupán két fontosabb forrásról teszünk említést, illetve egy harmadik adatbázis adatait meg is vizsgáljuk. Korábban már említettük, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek foglalkoztatását, amely körbe a szlovák állampolgárok is beletartoznak, a munkaadónak a területileg illetékes munkaügyi központhoz kell bejelentenie. Az NFSZ a bejelentett munkavállalókról nyilvántartással rendelkezik. Ahogy az elemzés korábbi szakaszában volt már róla szó, ebből a nyilvántartásból nem nyerhető ki, hogy egy adott időpontban vagy időszakban pontosan hány szlovák állampolgár dolgozott a határrégióban. Ebből az adatbázisból csak az állapítható meg, hogy egy adott időszakban hány szlovák állampolgár foglalkoztatásának megkezdését vagy megszűnését jelentették be a foglalkoztatók. A határ menti régióban dolgozó szlovák állampolgárok számának meghatározásához a másik lehetséges forrást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adatai jelentik. A évi XCII. törvény értelmében új biztosítási jogviszony létrejöttekor, valamint annak megszűntekor a jogszabály számos egyéb esetet felsorol, amelyre nem térünk ki a bejelentés teljesítésére kötelezett adózók köre köteles (munkáltató, kifizető, külföldi vállalkozás fióktelepe, vagy pénzügyi képviselője stb.) bejelentést tenni az adóhatóság felé. A bejelentést a jogszabály által meghatározott bejelentő lapon kell megtenni, amelyen a bejelenteni kívánt személy állampolgárságát is szükséges megadni. [NAV (2014)] A NAV adatai már lehetőséget adnak arra, hogy pontosan meghatározható legyen a határ menti régióban dolgozó szlovák állampolgárok száma. Sajnálatos módon azonban ezekhez az adatokhoz a kutatás számára megfelelő formában nem sikerült az adatgazdán keresztül hozzáférnünk. Egy további, harmadik lehetőséget a határrégióban dolgozó szlovák állampolgárok meghatározására az OEP biztosítottakra vonatkozó adatbázisa jelenti. Az OEP vonatkozásában a legfontosabb rendelkezéseket a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. 106

107 törvény, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény végrehajtására vonatkozó 195/1997 (XI. 5.) Korm. rendelet tartalmazza. Az említett jogszabályok alapjain álló, a biztosítottakra vonatkozó nyilvántartás a biztosított személyek állampolgárságát is tartalmazza. A két korábbi adatforrás problematikái jelen esetben nem állnak fenn, így az OEP adatok biztosítják számunkra azt a lehetőséget, hogy megközelítőleg meghatározzuk a határrégióban jelenlévő migráns szlovák munkavállalók számát, illetve változását. Jelen projekt számára a biztosítottak adatbázisából a következő paraméterek mentén kerültek leválogatásra az adatok: Magyarországon biztosítotti jogviszonnyal rendelkező szlovák állampolgárok száma 2007-ben, 2010-ben és 2013-ban, megyénként, akik bejelentett magyarországi lakcímmel nem rendelkeztek; a munkáltató székhelyének irányítószáma alapján a létszámadatok megyei szintre történő aggregálásával, az adott évre eső leghosszabb jogviszony figyelembevételével (egy éven belüli több jogviszony megléte esetén). Természetesen jelen adatforrásnak is vannak korlátai, melyek a következők: a szóban forgó adatok csak megyei szinten érhetők el, a biztosítotti jogviszonnyal rendelkező szlovák munkavállalók megyéhez való hozzárendelése a munkáltató székhelyének irányítószáma alapján lehetséges, arra vonatkozóan nincs információnk, ha a biztosított személy a munkáltató székhelyét adó megyétől eltérő megyében dolgozik/dolgozott az általunk vizsgált időszakban, kettős állampolgárságra vonatkozó információt nem tárol a rendszer, így az ebből fakadó anomáliák mértéke nem ismert. Az adatok csupán megyei szinten való elérhetősége szintén erőteljes behatároló tényezőt jelent számunkra, azonban korábbi szakértői elemzés alapján állva [Hárs (2010):69-70] azzal a feltételezéssel élünk, hogy a határ menti régiót alkotó megyékben jelenlévő szlovák munkavállalók döntő többsége az általunk lehatárolt határrégió területén dolgozik. Országos szinten vizsgálva az adatokat, egyértelműen megállapítható a Magyarországon biztosítotti jogviszony birtokában lévő, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok számának csökkenése ben még több mint 17 ezer fő volt ezeknek a szlovák állampolgároknak száma, amely 2010-re 10 ezer fő alá csökkent, 2013-ra pedig 6,6 ezer főre esett vissza. Összességében ez a változás 2007 és 2013 között összesen 61,4%- os csökkenést jelent. 107

108 28. ábra: A biztosítotti jogviszonnyal, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok számának alakulása Magyarországon, fő (2007, 2010, 2013) Forrás: OEP, saját számítások Ugyanez a tendencia rajzolódik ki a határrégiót alkotó megyék adatait nézve is ben még 14,2 ezer fő volt azon szlovák állampolgárok száma a határ menti régió magyar oldalát alkotó megyékben, akik biztosítotti jogviszonnyal rendelkeztek, de magyarországi lakcímmel nem, számuk 2013-ra 4,6 ezer főre csökkent. A határ menti régió két oldalát alkotó megyékben közel azonos 65-70% közötti mértékben esett vissza a vizsgálódásunk tárgyát képező szlovák állampolgárok száma a vizsgált időszak kezdeti és végpontja között. 29. ábra: Biztosítotti jogviszonnyal, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok száma a határ menti régió magyar oldalának két szakaszán és az ország fennmaradó részén, fő (2007, 2010, 2013) Határrégió nyugati szakasza Határrégió keleti szakasza Ország egyéb részei Forrás: OEP, saját számítások 108

109 A megyei szintű adatok nem csak azt mutatják, hogy a gazdasági válság hatására a határ menti régió minden megyéjében visszaesett a biztosítotti jogviszonnyal rendelkező szlovák állampolgárok száma, hanem a nyugati oldal megyéiben bekövetkezett nagyobb mértékű csökkenést is és 2013 között egyedül Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a biztosítotti jogviszonnyal rendelkező, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok száma, 60,7%-kal. Pest megye esetében inkább stagnálásról, a többi megye esetében egyértelműen csökkenésről beszélhetünk. Mindez arra enged következtetni, hogy 2010 után a határ menti térség egy megyéjének kivételével tovább folytatódott a biztosítotti jogviszonnyal rendelkező szlovák állampolgárok számának csökkenése. A Győr-Moson- Sopron megyében lezajlott növekedés pedig közel sem volt elegendő ahhoz, hogy a határrégió nyugati oldalának csökkenő trendjét megfordítsa, csak tompítani tudta azt. 109

110 49. táblázat: A biztosítotti jogviszonnyal, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok száma és megoszlása megyénként, fő és % (2007, 2010, 2013) Megye Baranya 4 0,0 1 0,0 0 0,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 196 1, ,8 80 1,2 Budapest , , ,5 Bács-Kiskun 4 0,0 7 0,1 10 0,2 Békés 6 0,0 3 0,0 4 0,1 Csongrád 14 0,1 6 0,1 0 0,0 Fejér 467 2, ,1 29 0,4 Győr-Moson-Sopron 859 5, , ,0 Hajdú-Bihar 15 0,1 37 0,4 25 0,4 Heves 43 0,3 27 0,3 12 0,2 Jász-Nagykun-Szolnok 6 0,0 3 0,0 2 0,0 Komárom-Esztergom , , ,4 Nógrád 486 2, , ,4 Pest , , ,8 Somogy 2 0,0 4 0,0 13 0,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 10 0,1 6 0,1 6 0,1 Tolna 1 0,0 3 0,0 4 0,1 Vas 6 0,0 13 0,1 5 0,1 Veszprém 210 1,2 21 0,2 47 0,7 Zala 3 0,0 3 0,0 7 0,1 Országos Egészségbiztosítási Pénztár* 223 1, , ,0 nem besorolt** 5 0,0 5 0,1 17 0,3 Összesen , , ,0 Forrás: OEP, saját számítások *Közpoti OEP illetékességébe tartozó bejelentő (pl.: Magyar Államkincstár) **Nincs nyitott jogviszony vagy a bejelentő Társadalombiztosítási Azonosító Jel került megadásra, amihez nem tartozik megye 110

111 Irodalom Adler Judit (2011): A munkanélküliség strukturális változásai a válság hatására, Elérhető az interneten: Bakó Tamás Cseres Gergely Zsombor Kálmán Judit Molnár György Szabó Tibor (2014): A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés, MTA KRTK KTI, Elérhető az interneten: piac+perem%c3%a9n+l%c3%a9v%c5%91k+%c3%a9s+a+k%c3%b6lts%c3%a9gvet%c3%a9s +jav%c3%adtott.pdf/ba01c e-416c-8b7f-c6684fe55db8 Belügyminisztérium (2014): A közfoglalkoztatásról, Tájékoztató a közfoglalkoztatás rendszeréről, Elérhető az interneten: Dobó Marianna-Horváth Ágnes (2006): A gazdasági aktivitás hatásainak elemzése Borsod- Abaúj-Zemplén megye roma lakosságánál, Kisebbségkutatás, szám Elérhető az interneten: Hárs Ágnes Nagy Ágnes Nagy Katalin Vakhal Péter (2006): A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán. A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány, Budapest, Hárs Ágnes (2010): Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról, Összegző tanulmány, Budapest, Hárs (2012): Munkapiaci válságok, változások, válaszok. In: Kolosi Tamás Tóth István György (szerk): Társadalmi Riport 2012, Budapest, Kis Krisztián (2011): A vidék és a vidéki térségek meghatározásának európai vonatkozásai (történeti áttekintés az európai bizottság új városvidék tipológiája apropóján), Jelenkori társadalmin és gazdasági folyamatok 6.évf. 1-2sz. pp Elérhető az interneten: %A9gek..._cikk.pdf 111

112 Dr. Kiss Éva (2011): A válság területi konzekvenciái az iparban, TERÜLETI STATISZTIKA 14:(2) pp Elérhető az interneten: KSH (2006): A munkaerő-felmérés módszertana 2006 in Statisztikai módszertani füzetek 46, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, Elérhető az interneten: KSH (2008): Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, Elérhető az interneten: Lőcsei Hajnalka (é.n): A gazdasági válság földrajza, Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, Elérhető az interneten: Dr. Molnár Ernő (2013): Egy dinamikus iparág foglalkoztatási hatásainak földrajzi aspektusai: a magyarországi autóipar esete, TERÜLETI STATISZTIKA, 53:(4) pp Elérhető az interneten: NAV (2014): Kitöltési útmutató, A munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól szóló bejelentő és változás-bejelentő adatlap, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Budapest, Elérhető az interneten: NFSZ (2011): Fogalommagyarázat, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Budapest, Elérhető az interneten: NFSZ (2012): Munkaerő-piaci helyzetkép a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Budapest, Elérhető az interneten: NFSZ (2013): Módszertani megjegyzések az egyéni bér-kereset adatfelvételekhez és eredményeik értékeléséhez, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Budapest, Elérhető az interneten: NFSZ (2014): Tájékoztató a külföldiek magyarországi munkavállalásának szabályairól, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Budapest, Elérhető az interneten: 112

113 Putnoki Péter (2013): A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Budapest, Elérhető az interneten: Dr. Stadlinger Csaba (szerk.): A Magyar-Szlovák foglalkoztatási program (MASLOW), Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel, TÁMOP / , Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, Miskolc, Elérhető az interneten: Tajti József (2009): Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök működése 2009-ben, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Budapest, 2009 Elérhető az interneten: d OECD (2011): OECD Regional Topology, Elérhető az interneten: 113

114 Mellékletek 114

115 1. melléklet: A cigány (roma) és szlovák népesség aránya a határrégió nyugati és keleti oldalán, % (2011) Kistérség/megye cigány (roma) szlovák Kistérség/megye cigány (roma) szlovák Szobi kistérség 3,2 0,7 Edelényi kistérség 17,7 0,1 Váci kistérség 1,7 1,4 Encsi kistérség 22,3 0,2 Dunakeszi kistérség 0,7 0,1 Kazincbarcikai kistérség 6,0 0,1 Szentendrei kistérség 1,3 1,4 Ózdi kistérség 11,6 0,1 Határ menti régión kívül 1,8 0,5 Sárospataki kistérség 6,0 0,2 Pest megye 1,7 0,6 Sátoraljaújhelyi kistérség 12,4 3,5 Dorogi kistérség 1,1 4,7 Szikszói kistérség 19,8 0,0 Esztergomi kistérség 2,1 0,8 Abaúj-Hegyközi kistérség 15,6 1,0 Komáromi kistérség 0,9 0,4 Bodrogközi kistérség 15,8 0,2 Tatai kistérség 0,6 1,2 Határ menti régión kívül 5,7 0,3 Tatabányai kistérség 1,5 0,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 8,5 0,3 Határ menti régión kívül 1,8 0,4 Pétervásári kistérség 11,9 0,1 Komárom-Esztergom megye 1,4 1,2 Határ menti régión kívül 5,9 0,2 Győri kistérség 0,7 0,2 Heves megye 6,3 0,2 Mosonmagyaróvári kistérség 0,4 1,8 Balassagyarmati kistérség 4,8 0,9 Pannonhalmi kistérség 1,7 0,1 Bátonyterenyei kistérség 9,9 1,3 Határ menti régión kívül 1,0 0,1 Rétsági kistérség 3,4 5,5 Győr-Moson-Sopron megye 0,8 0,4 Salgótarjáni kistérség 7,8 0,2 Határ menti régió együtt 1,1 0,9 Szécsényi kistérség 13,5 0,2 Határ menti régióból kimaradó 1,7 0,5 Határ menti régión kívül 9,1 2,0 Érintett megyék együtt 1,5 0,6 Nógrád megye 7,7 1,4 Országos összesen 3,1 0,3 Határ menti régió együtt 10,7 0,7 Határ menti régióból kimaradó 5,9 0,3 Érintett megyék együtt 7,8 0,5 Országos összesen 3,1 0,3 Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 (saját számítások) 115

116 2. melléklet: Az alkalmazásban állók számának megoszlása a határrégió megyéiben a feldolgozóipari ágazatok szerint, % (2013) Feldolgozóipari ágazat (TEAOR'08) Pest Komárom- Esztergom Győr- Moson- Sopron Borsod- Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Országos összesen Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 18,1 7,4 8,1 8,9 14,5 9,5 15,3 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 2,4 1,7 4,9 4,0 3,3 9,4 6,9 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai 8,2 6,0 4,6 2,4 2,7 3,9 5,9 tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 Vegyi anyag, termék gyártása 1,2 0,9 0,6 11,9 0,5 0,7 2,1 Gyógyszergyártás 1,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,8 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 12,0 9,3 12,7 6,6 2,8 7,4 9,9 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék 12,9 8,1 9,7 16,4 18,5 21,0 12,2 gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 12,6 13,1 1,2 22,0 20,3 2,5 7,9 Villamos berendezés gyártása 6,8 9,1 2,3 0,9 10,8 14,9 6,1 Gép, gépi berendezés gyártása 5,6 17,0 4,5 7,1 5,6 11,8 9,2 Járműgyártás 12,2 17,6 43,4 15,9 13,6 8,0 12,9 Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe 6,3 9,2 8,1 3,9 7,2 10,8 8,0 helyezése, javítása Forrás: KSH, Intézményi-munkaügyi statisztika (saját számítások) Az országos szintet meghaladó arányok kerültek kiemelésre A feldolgozóipari ágazatok összesen=100% 116

117 3. melléklet: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek TOP 10-es listája a határ menti régió megyéiben A bejelentett új nem támogatott álláshelyek TOP 10-es listája Győr-Moson-Sopron megyében (2013) Foglalkozás Foglalkozási főcsoport 1, Mechanikaigép-összeszerelő Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 2, Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 3, Egyéb műszaki foglalkozású Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4, Targoncavezető Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 5, Bolti eladó Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 6, Lakatos Ipari és építőipari foglalkozások 7, Egyszerű ipari foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 8, Egyéb takarító és kisegítő Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 9, Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Ipari és építőipari foglalkozások 10, Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Forrás: NFSZ A bejelentett új nem támogatott álláshelyek TOP 10-es listája Komárom-Esztergom megyében (2013) Foglalkozás Foglalkozási főcsoport 1, Mechanikaigép-összeszerelő Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 2, Targoncavezető Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 3, Egyszerű ipari foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 4, Bolti eladó Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 5, Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 6, Rakodómunkás Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 7, Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 8, Intézményi takarító és kisegítő Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 9, Hegesztő, lángvágó Ipari és építőipari foglalkozások 10, Lakatos Ipari és építőipari foglalkozások Forrás: NFSZ 117

118 A bejelentett új nem támogatott álláshelyek TOP 10-es listája Heves megyében (2013) Foglalkozás Foglalkozási főcsoport 1, Mechanikaigép-összeszerelő Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 2, Bolti eladó Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 3, Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 4, Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 5, Egyszerű ipari foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 6, Fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő foglalkozásai Fegyveres szervek foglalkozásai 7, Egyéb termék-összeszerelő Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 8, Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 9, Szakács Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 10, Konyhai kisegítő Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Forrás: NFSZ A bejelentett új nem támogatott álláshelyek TOP 10-es listája Pest megyében (2013) Foglalkozás Az adott foglalkozás foglalkozási főcsoportja 1, Egyszerű ipari foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 2, Bolti eladó Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 3, Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 4, Fizioterápiás asszisztens, masszőr Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 5, Rakodómunkás Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 6, Mechanikaigép-összeszerelő Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 7, Pék, édesiparitermék-gyártó Ipari és építőipari foglalkozások 8, Szakács Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 9, Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Ipari és építőipari foglalkozások 10, Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Forrás: NFSZ 118

119 A bejelentett új nem támogatott álláshelyek TOP 10-es listája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2013) Foglalkozás Foglalkozási főcsoport 1, Bolti eladó Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 2, Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 3, Ügyfélszolgálati központ tájékoztatója Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 4, Mechanikaigép-összeszerelő Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 5, Egyszerű ipari foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 6, Lakatos Ipari és építőipari foglalkozások 7, Szabó, varró Ipari és építőipari foglalkozások 8, Kézi csomagoló Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 9, Pék, édesiparitermék-gyártó Ipari és építőipari foglalkozások 10, Kőműves Ipari és építőipari foglalkozások Forrás: NFSZ A bejelentett új nem támogatott álláshelyek TOP 10-es listája Nógrád megyében (2013) Foglalkozás Foglalkozási főcsoport 1, Egyszerű ipari foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 2, Bolti eladó Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 3, Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 4, Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója Ipari és építőipari foglalkozások 5, Pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 6, Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 7, Mechanikaigép-összeszerelő Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 8, Egyéb kézműipari foglalkozású Ipari és építőipari foglalkozások 9, Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 10, Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Ipari és építőipari foglalkozások Forrás: NFSZ 119

120 Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program elérhetősége: 120