A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN

Átírás

1 A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN Barta Anita IV. évfolyam, pénzügy-számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Regionális Gazdasági és Statisztika Tanszék Konzulens: Horváthné dr. Kovács Bernadett, egyetemi adjunktus ÖSSZEFOGLALÓ Dolgozatom elkészítésével megállapítottam, hogy országosan 1992 és 2009 között csökkent a foglalkoztatottak száma, mely minden évben megfigyelhetı volt. Számuk leginkább Dél-Dunántúl és Dél-Alföld régióiban csökkent. Leghátrányosabb helyzetőek Vas és Nógrád megyék, melyekben körülbelül 14%-kal esett vissza a létszám. A munkanélküliek száma folyamatosan nıtt az országban ben a munkanélküliségi ráta 5,7% volt, 2009-re pedig elérte a 10%-ot legrosszabb helyzető régiója az Észak- Magyarországi volt 15,65%-os munkanélküliségi rátával, a legjobb helyzetben Nyugat- Dunántúl volt 7,52%-kal. BEVEZETÉS Dolgozatom fı témája a foglalkoztatás, mely a lét és jövedelembiztonság kulcsfontosságú kérdése, s témaválasztásom során ez nagy szerepet játszott. Az elmúlt évtizedekben gyökeres változáson ment keresztül a foglalkoztatás. A rendszerváltozás után a legnagyobb változást a nagymértékő munkanélküliség kialakulása jelentette. A szocializmus ideje alatt a hierarchikus, központi irányítás a teljes foglalkoztatás megvalósítására törekedett. Ez azonban nem azt jelentette, hogy mindenki rendelkezik munkával, hanem hogy mindenkinek van munkahelye. Egy ember munkáját általában többen végezték el, vagy csak üldögéltek, mert kötelezı volt elhelyezkedni, viszont munka nem feltétlenül volt. A társadalmi rétegek közti szakadék így nem volt olyan mély, mert nem volt jelen a tömeges szegénység, hiszen mindenkinek volt jövedelme. Azonban ez egyáltalán nem volt hatékony, gazdaságtalan volt, valamint a piacgazdasági fejlettségtıl is messze elmaradt. Aki nem dolgozott azt közveszélyes munkakerülınek (KMK) minısítették és törvényileg büntethetı volt. Akit a rendırség tetten ért ez miatt, akár minimum 8 nap, maximum 2 hónap börtönbüntetést kaphatott ( A munkavégzés célja az önmegvalósítás, az érdekes és változatos munka, a jó munkahelyi közösség. Ha az emberek csak a munka szeretete miatt dolgoznának nem is lenne semmi probléma, de nyilvánvaló és elsıdleges cél a jövedelemszerzés, a vállalkozók pedig minimális költségekre és maximális profitra törekednek. Hogy a költségek lefaragása mennyire fontos a vállalkozóknak, a következı cikk is tanúsítja. A HVG egyik számában egy Németországról szóló cikk keltette fel érdeklıdésemet. Egy neves drogériahálózat, a Schlecker csúnyán kitolt dolgozóival. Ezt úgy érte el, hogy több 100 Schlecker boltját bezárta és helyettük, többnyire ugyanott Schlecker-XL üzletet nyitott. Itt az alkalmazottak már 12,70 eurós órabér helyett 6,78 eurót kaptak, emellett megszőntették juttatásaikat is (karácsonyi pluszfizetés, szabadságpénz). Mindezt úgy tehette meg, hogy a cég boltbezárással megvált dolgozóitól, majd azonnal állást ajánlott az új üzletben. Ez már a Meniar munkaerı-kölcsönzı cégen keresztül történt, így a kötelezıen elıírt bértarifa- táblázat szerint ugyanezért a munkáért 1

2 feleannyit kellett fizetnie. Mivel a cég szabályosan járt el, a dolgozók nem tudtak mit tenni. Megoldás a kötelezı minimálbér bevezetése lenne, de errıl a munkaadók hallani se akarnak, s a kormányon lévı koalíció sem tervezi ennek bevezetését. Így sajnos egyre több ilyen esetrıl lehet hallani manapság. (WEYER, 2010) Témaválasztásomat azzal tudom indokolni, hogy kíváncsivá tett, hogy a megye ahol élek (Baranya), ahol tanulok (Somogy), és a szomszédos Tolna milyen társadalmi, gazdasági helyzetben van. A munkanélküliségi, foglalkoztatási helyzet elemzésével rálátok majd arra, hogy a nagybetős életben milyen lehetıségem lesz munkát találni lakhelyemen, illetve annak közelében. ANYAG ÉS MÓDSZER Dolgozatom témája a foglalkoztatás, melyet Dél-Dunántúl kistérségeire vonatkoztatva jellemzek. A Központi Statisztikai Hivatal szekunder adatokkal dolgozik, hiszen más szakstatisztikák, adminisztratív adatforrások adatait használja fel. Az, hogy az adatok milyen területi szintre vonatkozóan állnak rendelkezésre, vagy állíthatók elı, az adatfelvétel, illetve az adatgyőjtés függvénye. Így merült fel dolgozatkészítésem során az a probléma, hogy kistérségekre foglalkoztatási adat nem állt rendelkezésemre, mert csak népszámláláskor lehet ezekrıl ilyen szinten tájékozódni. A legutóbbi népszámlálás 2001-ben volt, a következı pedig 2011-ben lesz. Ezért elırejelzéssel, becsléssel én magam gyártok adatokat az egyes kistérségek foglalkoztatottjainak számáról. Elıször elemzem a gazdaságilag aktív népesség számát országos szinten, valamint a foglalkoztatást és az ezzel összefüggésben álló munkanélküliséget. Ez után megoszlási és láncviszonyszámok segítségével megvizsgálom, hogy hogyan alakult a foglalkoztatottak száma régiónként, különös tekintettel Dél-Dunántúlra. Bemutatom, hogy hogyan változott a mezıgazdaságban, az iparban és a szolgáltatási szektorban dolgozók aránya. Harmadik lépésként a szezonális változásokat vizsgálom (idısor elemzés, szezonális eltérések számítása), hiszen nem csak évente, hanem évszakonként is vannak különbségek. Bemutatom, hogy az egyes évszakok milyen hatással vannak a gazdaságilag aktívakra, azon belül a foglalkoztatottakra és a munkanélküliekre. A negyedik pontban a foglalkoztatottakat elemzem megyék szintjén. Ötödik lépésben a keresetek alakulását mutatom be ugyancsak megyei szinten, illetve országos szinten a nettó reálkeresetek alakulását. Hatodik lépésként következik a munkanélküliek számának elemzése térben és idıben. Erre vonatkozóan adatok mind a mai napig rendelkezésemre állnak. Végül pedig megbecsülöm, hogy ma hány fı dolgozik Baranya, Tolna és Somogy megye kistérségeiben. Dolgozatkészítésem során szekunder adatokkal dolgoztam, melyet a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) bocsátott rendelkezésemre. Ott töltött gyakorlatom során megtanultam kezelni a T-STAR adatbázist, így én magam töltöttem le a szükséges adatokat. A kistérségekre vonatkozó munkanélküliségi adatok a KSH egy másik adatbázisából kerültek elı, mely a demográfiai táblázó. További adatok pedig a KSH honlapjáról lettek letöltve, a STADAT adatbázisból. ( Dolgozatomat Microsoft Word-ben írtam, számításaimat, táblázataimat, ábráimat pedig Microsoft Excel segítségével készítettem el. A térképek az ArcView program segítségével készültek. 2

3 EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. A gazdaságilag aktív népesség 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség számának alakulása 1980-tól 2009-ig Az ábrán jól látszik, hogy az utóbbi években folyamatosan csökkent a gazdaságilag aktív népesség száma, melyet a csökkenı lineáris trendvonal is mutat. A rendszerváltozás után csökkent a nyilvántartott aktív népesség száma, egyre több vállalatot hoztak létre, egyre többen váltak önfoglalkoztatóvá, egyéni vállalkozóvá. A gazdálkodók inkább diákokat foglalkoztattak, a nyugdíjkorhatár pedig sokkal rugalmasabb lett. A népességszám napjainkban is folyamatosan csökken, s a jobb megélhetés érdekében egyre nagyobb a külföldön szerencsét próbálók aránya. Az évek során a csökkenés szinte folyamatos volt. Az adatok 1-hez közel korreálnak (trendegyenletbıl látszik): R 2 =80,64%, mely érték azt mutatja, hogy pozitív, szoros kapcsolat van. A 80-as évek végén kialakult a nyílt munkanélküliség, számos gyár bezárt, tömeges létszámleépítésekkel (a hatékonyság növelése érdekében) kellett számolni, amely egyre nagyobb mértékő lett, s kiiktatta a kapun belüli munkanélküliség létét is. % ,9 12,1 10,8 10,3 10 8,8 7,8 7 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7, ábra: Munkanélküliségi ráta

4 A 90-es években rövid idı alatt a munkanélküliség megsokszorozódott az elızı évek kb. 0,5%-os munkanélküliségi arányához viszonyítva ben megszőnt a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), melynek hatásaként óriási volt Magyarország piacvesztése, a gazdaságban általános kereslet visszaesés volt, kialakult a konjunkturális munkanélküliség (rövid távú ingadozások hatására alakul ki, recesszióba, stagnálásba, vagy akár válságba torkollhat). A KGST-országok már nem voltak kötelesek megvenni a magyar termékeket, a nyugati országokba pedig nem nagyon lehetett szállítani, mert sok esetben nem feleltek meg a minıségi elıírásoknak. A hatékonyság és a termelékenység visszaesett, a dolgozók túl nagy terhet jelentettek a vállalatok számára. Így rengeteg embert bocsátottak el és folyamatosan nıtt a munkanélküliek száma egészen 1995-ig. Majd folyamatosan csökkenni kezdett egészen 2002-ig után a munkanélküliség újra növekedni kezdett, mely egészen napjainkig tart. A növekedésnek több oka is van. Egyrészt nıtt a külföldi munkavállalók száma, akik kevesebb bérért hajlandók elvégezni a munkát, mint a magyar munkavállalók, másrészt átalakult a piac és kialakult a strukturális munkanélküliség (egyszerre van jelen munkaerıhiány és munkanélküliség, mely problémát átképzéssel lehetne megoldani). Harmadrészt megváltozott a munkanélküliek ellátása, többen kerültek be a statisztikába, mert regisztrálással több kedvezményhez lehet jutni. Ugyancsak a növekedés létrehozója a sorkatonaság és a polgári szolgálat megszőnése. A 3. ábrán látható, hogy az évtized elején nıtt a foglalkoztatottak száma a munkanélküliségi ráta emelkedése mellett fő ,3 3770,3 3692,8 3622,8 3605,1 3610,3 3695,6 3809,3 3856,2 3868,3 3870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 3926,2 3879,4 3781, ábra: A foglalkoztatottak száma A csökkenı munkanélküliségi ráta mellett a foglalkoztatottság növekedésnek indult (3. ábra), így a két adatállomány együttes vizsgálatából látszik, hogy a helyzet kedvezıen alakult. Az 1990-es évek végén a foglalkoztatottak száma a gazdasági fellendülésnek, valamint a munkahelyek megsokszorozódásának köszönhetıen nıtt. A foglalkoztatottak számában csökkenés 2006-tól figyelhetı meg. A világgazdasági válság hatására a munkanélküliség újra növekedésnek indult, mely 2009-ben elérte az 1990-es évek eleji magas %-ot. Manapság is egyre többet lehet hallani gyárbezárásokról, tömeges elbocsátásokról, s a folyamatnak sajnos még nincs vége. A legveszélyeztetettebbek az alacsony végzettségőek; az idısebbek, a pályakezdık, a megváltozott munkaképességőek, a büntetett elıéletőek; s a gyerekvállalás elıtt vagy után álló nık. 4

5 2. A foglalkoztatottak számának alakulása régiónként és fıcsoportonként A foglalkoztatottak számának alakulása régiónként 1. tábla Régió Közép-Magyarország 1262, ,20 Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 4028, ,90 Az adatok alapján látható, hogy mind régiónként, mind országosan a foglalkoztatottak száma csökkent. Ez a gazdasági válságnak is betudható, hiszen annak hatására sok gyár bezárt, tömeges elbocsátásokról lehetett, lehet hallani ben országos szinten 6,5%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma, míg Dél-Dunántúlon 15,6%-kal dolgoztak kevesebben. A mezıgazdaságban, az iparban és a szolgáltatói szektorban dolgozók aránya lényegében nem változott egymáshoz viszonyítva az évek során. Már 1992-tıl a legnagyobb foglalkoztató a szolgáltatás, ıt követi az ipar és végül a mezıgazdaság. A 4. ábrán jól látható, hogy 2009-ben a mezıgazdaságban dolgozók aránya igen csekély, csupán 5%, míg a szolgáltatói szektorban tevékenykedık aránya 64%. Az agrárágazat hanyatlásának több oka is lehet: kis jövedelemteremtı képesség, alacsony tıkeellátottság, nincs az ágazatnak tıkevonzóképessége, nem megfelelı az agrárpolitika, túlpolitizáltság a jellemzı. Folyamatosan romlik a technikai, technológiai színvonal. Valamint sokan a feketegazdaság szereplıi lettek. 4. ábra: A foglalkoztatás fıcsoportok szerint 2009-ben Ha megnézzük, hogy szféránként hogyan változott 1992-höz képest 2009-ben a létszám megállapíthatjuk, hogy a mezıgazdaságban dolgozók aránya 11, 42%-ról 4, 65%-ra csökkent (Dél-Dunántúlon 16,30%-ról 7,99%-ra). Nem ilyen drasztikus a helyzet a többi szférában. Az iparban országos szinten 35,54%-ról 31,21%-ra csökkent, míg Dél-Dunántúlon bár nem nagy mértékben, de nıtt 32,68%-ról 33,36%-ra. A legnagyobb foglalkoztató a szolgáltatás, ahol országosan 53,04% dolgozott 1992-ben, 2009-ben pedig 64,14%. Dél-Dunántúlon is folyamatos növekedés tapasztalható, 1992-ben 51,02%, 2009-ben pedig 58,64% dolgozott szolgáltatói körben. 5

6 3. Szezonális változások a foglalkoztatásban Nyáron a diákok zöme keres valamilyen munkát magának, ilyenkor persze megugrik a foglalkoztatás. Jelentıs mértékben befolyásolja még a foglalkoztatás növekedését a mezıgazdaság, hiszen tavasszal és nyáron sok munka van a földeken vetés, permetezés, aratás, stb.-, s ilyenkor több emberre is szükség van. A mezıgazdaság mellett az építıiparnak, a kereskedelemnek, a vendéglátásnak és az idegenforgalomnak is nagy szerepe van a foglalkoztatás alakulásában. A foglalkoztatottság rendszerint a téli hónapokban esik vissza és tavasszal, nyáron van a legtöbb esély arra, hogy munkát találjunk. A diákoknak véleményem szerint a munkanélküliek számát illetıen lényegében nincs befolyásoló szerepük, hiszen ık csak, mint alkalmi munkavállalók vesznek részt a munkaerıpiacon. A munkanélküliek számának csökkenésére a tavaszi, nyári idıszakban lehet számítani. Télen a számuk általában megugrik. 5. ábra: A gazdaságilag aktívak és a foglalkoztatottak szezonális változásai (1998.I-2009.IV.) A trendvonal illesztése alapján a trendegyenlet x változója segítségével megállapítható, hogy évente mintegy négy és félezerrel nıtt a gazdaságilag aktív népesség száma a vizsgált idıszak alatt. A trendet meglehetısen jól jellemzi a linearitás (R 2 = 0,7435, vagyis R 2 = 74,35%). A foglalkoztatottakról elmondható, hogy a számuk kb fıvel nıtt évente a vizsgált idıszak alatt. 6. ábra: A munkanélküliség szezonális változásai 6

7 Munkanélküliségi adataim segítségével trendértéket számoltam. Mindezt úgy tettem meg, hogy meglévı adataim voltak az x változók és ezeket helyettesítettem be a trendegyenletbe (y= 0,2178x 2-8,488x + 328,45). Következı lépésben kiszámoltam a munkanélküliek számának (y) és a trendértéknek (ŷ) a különbségét. Az így kapott értékeket a szezonális eltérés számításához használtam fel. A szezonális eltérés kiszámítását úgy végeztem, hogy a meghatározott negyedévekhez tartozó összes y-ŷ értéket összeadtam, végül pedig elosztottam a vizsgált évek számával, mely 12 volt. Ezt mind a 4 negyedévre vonatkozóan elvégeztem. Így kapott szezonális eltérések a következık: A munkanélküliek számának szezonális eltérései 2. tábla I. II. III. IV. Negyedévek szezonális eltérések 9, , , , Forrás: Saját szerkesztés saját eredmények alapján Ezek alapján megállapítható, hogy a vizsgált idıszak minden elsı negyedévében átlagosan a munkanélküliek száma 9672 fıvel haladta meg a trend alapján elvárt értéket. Minden második negyedévben átlagosan 5326 fıvel volt kevesebb a munkanélküliek száma, mint a trendtıl elvárt érték. A vizsgált évek minden 3. negyedévében 368 fıvel volt kevesebb a munkanélküliek száma, mint a trendtıl elvárt érték, a negyedik negyedévben pedig 4138 fıvel volt ez kevesebb. Végül pedig a trendérték és a szezonális eltérés összeadásával megbecsültem a munkanélküliek számának alakulását egészen 2015-ig: Forrás: Saját szerkesztés saját számítás alapján 7. ábra: A munkanélküliek számának elırejelzése A trend alapján végzett elırejelzés egyáltalán nem kecsegtet semmi jóval, hiszen ez alapján 2015-ben a munkanélküliek száma eléri a fıt. Remélhetıleg ez sosem fog bekövetkezni. 7

8 4. Foglalkoztatási helyzet a megyékben Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján 8. ábra: A foglalkoztatottak számának változása 2009/2000 A 8. ábrán az általam vizsgált idıszakban a foglalkoztatásban bekövetkezett változás mértékét szemléltettem megyék szerinti felbontásban. Az ábra jól tükrözi az országban végbement változásokat. A legtöbb megyében csökkent a foglalkoztatottak száma. A legnagyobb negatív irányú változás Vas és Nógrád megyékben volt, melyekben 16%-os csökkenés figyelhetı meg. Csekély, 100%-hoz közeli változás Fejér és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyékben illetve Budapesten volt. A foglalkoztatottak száma Komárom-Esztergom és Gyır-Moson-Sopron megyékben 3%-kal, Pest megyében pedig 17%-kal nıtt. 9. ábra: A foglalkoztatás alakulása Baranyában, Somogyban és Tolnában A 9. ábra alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Baranya a legnagyobb foglalkoztató Dél-Dunántúlon. Természetesen ehhez az is hozzá tartozik, hogy ott él Dél- Dunántúl aktív népességének közel 43%-a. Így tehát már nem is tőnik olyan hátrányos helyzetőnek Tolna, ahol a régió aktívjainak körülbelül 25%-a lakik ( A lineáris trendvonal segítségével megállapíthatjuk, hogy mindhárom megye esetén csökkent a foglalkoztatás, hiszen Baranya, Somogy és Tolna trendegyenletében is jól látszik a negatív meredekség. 8

9 Somogyban figyelhetı meg a legnagyobb csökkenés, itt több mint kétszer gyorsabban ment végbe a folyamat, mint Baranyában. Somogyban - 1,1788 a trend meredeksége, vagyis évente átlagosan 1178 fıvel csökkent a foglalkoztatottak száma. Baranyában ezzel szemben évente átlagosan csak 489 fıvel voltak kevesesebben a dolgozók. Tolnában évente átlagosan 718 fıvel csökkent a foglalkoztatottak száma. 5. A keresetek 10. ábra: Alkalmazotti havi bruttó átlagkeresetek 2008 Az alábbi ábrán az átlagos kereset megyei mintáját szemléltettem. A legnagyobb átlagkereset Budapesten volt, ahol 2008-ban átlagosan Ft-ot lehetett havonta megkeresni. Az ábrán jól látszik, hogy ez jelentısen meghaladja a Dél-Dunántúli értékeket. Dél-Dunántúl megyéi közül Baranyában van a legnagyobb érték, ott a legutolsó adatok szerint Ft volt az alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, Tolnában Ft, s a három közül a legelmaradottabb Somogy, ahol Ft-ot kerestek átlagosan, s így az országban ı lett a sereghajtó. A három megye keresete átlagon alulinak mondható, hiszen egyik sem haladja meg az országos átlagot, mely 2008-ban Ft volt. Évente folyamatosan növekednek az átlagkeresetek. A 2000-es adatokhoz képest Baranyában, Somogyban és Tolnában is 60%-os keresetnövekedések figyelhetık meg 2008-ban. Fontosnak tartom ebben a pontban kiemelni a reálkereseteket. 11. ábra: Nettó reálkeresetek alakulása (elızı év=100%) 9

10 1989-es adatokhoz viszonyítva (havonta 8165 Ft-ot lehetett hazavinni) 1990 és 2000 között csak az 1989-es értéknek csupán 70 és 90 %-a közti értéket keresték meg a foglalkoztatottak, miközben az átlagkeresetek évrıl évre folyamatosan emelkedtek. A nettó átlagkereset 1990-ben Ft volt ( s 2000-ben már Ft-ra rúgott. A legnagyobb mértékő bérnövekedést 2002-ben lehetett megfigyelni, amikor 89-hez képest 13%-kal több pénzt vihettek haza a dolgozók re mind az elızı évhez, mind 1989-hez viszonyítva csökkenés volt tapasztalható ra az elızı évhez képest javult a helyzet, ugyanis itt már 100,8%-volt a reálkereseti index, 2009-re viszont ismét visszaesés tapasztalható elızı évhez képest 97,7%-ra csökkent. (HANTI) 6. A munkanélküliség alakulása 12. ábra: A munkanélküliség alakulása Baranya, Somogy és Tolna megyékben Az évek során Baranya és Somogy megyékben a nyilvántartott álláskeresık száma növekedett: 14,56%-kal Baranyában és 43,45%-kal Somogyban. Somogy megyében 1993-ban számuk elérte a fıt, mely 2009-re már közel a másfélszeresére duzzadt, összesen fı munkanélkülivel lehetett számolni. Ezzel szemben Tolnában kedvezıen alakult a helyzet, hiszen itt 8,62%-kal csökkent a munkanélküliek száma, 2009-ben en voltak. Meglévı adataim segítségével munkanélküliségi rátát számoltam, mely a munkanélküliek és a gazdaságilag aktívak hányadosa. A ráta segítségével rangsorolni tudtam a kistérségeket, s így megállapítottam, hogy melyik kistérségben van a legtöbb munkanélküli és melyikben a legkevesebb. Adataimat 1993-ra és 2009-re vonatkoztatva szemléltetem. 13. ábra: A munkanélküliségi ráta kistérségenként 1993,

11 Baranya megyében a munkanélküliségi ráta alapján megállapítottam, hogy a Pécsi kistérségben a legkisebb a munkanélküliség, mind 1993-ban, mind 2009-ben. Az érték 0,83%- ponttal haladta meg az 1993-as 5,23%-os rátát, mely 2009-ben 6,06%-ra nıtt. A legrosszabb helyzetben a Sellyei kistérség lakói vannak, hiszen ık a sereghajtók, s az ábrán jól látszik, hogy az ottani munkanélküliségi ráta jelentısen eltér a többi kistérség eredményétıl. Ebben a térségben 16,30%-ról 21,82%-ra nıtt a munkanélküliek aránya. Ez nagyon rossz hatással van a kistérségre, hiszen a fiatalok nagy része elhagyja ezt a területet. Erre megoldás a munkahelyteremtés lenne, ám a rendkívül rossz állapotú utak egyáltalán nem vonzzák a vállalkozókat. Fellendülést az épülı m6-os autópálya és az m60-as autóút hozhat a településnek. Baranya elemzése kapcsán szeretném még kiemelni a Mohácsi kistérség egyik települését, Bólyt, ahol a munkanélküliek száma igen csekély, ÁFSZ adatok szerint 2010-ben a munkanélküliségi ráta csupán 4,69% volt. Bóly egy dinamikusan fejlıdı kisváros, mely egyre bıvülı ipari parkkal segíti a foglalkoztatást. Nagy vonzóerıvel bír, hiszen vállalkozásösztönzı politikával, teljes infrastruktúrájú ipari park létrehozásával, ingatlanok bérbeadásával, kedvezményekkel magához vonzza a vállalkozásokat. Jelenleg 6 mőködı külföldi vállalat van jelen a parkban, s ık közel 700 fıt foglalkoztatnak ( Így nem csoda, hogy itt viszonylag kicsi a munkanélküliség. Somogy megye Kaposvári kistérségében 1993-ban a megye legjobb munkanélküliségi rátáját (5,28%) mérték. Leghátrányosabb helyzetben pedig a Tabi kistérség volt 11,96%-kal re változott a helyzet, s a megye legjobb rátáját a Siófoki kistérség érte el 7,84%-kal, mely bár 2,23%-ponttal meghaladja a 93-as értéket mégis jobb, mint a Kaposvári kistérség helyzete, aki a 3. helyre szorult 8,59%-os rátájával ben a Csurgói kistérség rátája volt a legrosszabb, itt 16,28% volt a munkanélküliek aránya. Tolna megyérıl megállapítható, hogy a Paksi kistérségében a legkisebb a munkanélküliség, itt a ráta 7,97% volt 93-ban, mely 2009-ben már csak 6,94% volt, így megtartotta vezetı pozícióját megyei szinten. A sereghajtó kistérség pedig 93-ban és 2009-ben is Tamási volt, 1993-ban 13,19%-kal, 2009-ben pedig 12,91%-kal. Tolna megyében a Dombóvári kistérség (9,47%-ról, 9,98%-ra nıtt) kivételével mindenhol kedvezıbben alakult a foglalkoztatás. A három megyét összesítve megállapíthatjuk, hogy 2009-ben a Pécsi kistérségben volt mérhetı a legkisebb munkanélküliségi ráta, a legrosszabb pedig a Sellyei kistérség a 21,82%- os rátájával. 7. A foglalkoztatottak számának elırejelzése Dél-Dunántúl kistérségeiben Elızı pontokban tett megállapításaim értelmében bizton állítom, hogy a foglalkoztatottak száma minden kistérségben csökkenni fog. Kistérségi adatok hiányában megbecsültem a foglalkoztatottak számát Baranya, Somogy és Tolna kistérségeiben. Meglévı adataim segítségével a három megyére vonatkozóan meghatároztam a foglalkoztatottak arányát, melyet a foglalkoztatottak számának és a éves népesség hányadosával kaptam meg. Ezek után a trendegyenletek meredekségének segítségével megállapítottam a változás ütemét (meredekség osztva az 1999-es foglalkoztatási arány értékével). Az így kapott megyei átlagos változási ütemet használtam fel az elırejelzés kiszámításához. Következı lépésben megállapítottam, hogy a foglalkoztatás valóban csökken, hiszen mindhárom egyenlet negatív meredekségő. A 2010-es eredményekre a következıképpen jutottam: a 2001-es év adatát megszoroztam az átlagos változás ütemével, mely Baranya kistérségeinél 0,13%, Somogy kistérségeinél 0,53% és Tolna kistérségeinél pedig 0,3%. Ezt még megszoroztam a két idıszak, vagyis 2001 és 11

12 2010 között eltelt évek számával, mely 9. Végül mindezt kivontam a 2001-es adatból. Ezáltal a következı eredmények születtek: 3. tábla A foglalkoztatottak számának elırejelzése (fı) Kistérség Pécsi Mohácsi Siklósi Komlói Pécsváradi Sásdi Sellyei Szentlırinci Szigetvári Kaposvári Fonyódi Balatonföldvári Barcsi Csurgói Lengyeltóti Marcali Nagyatádi Siófoki Tabi Szekszárdi Bonyhádi Dombóvári Paksi Tamási Forrás: Saját szerkesztés a saját számítások alapján KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Dolgozatom elkészítése során az eredmények és értékelésük alapján a következıkre jutottam: Országos szinten 1992-ben 4028 ezer fırıl 2009-ben 3782 ezer fıre csökkent a foglalkoztatottak száma. A csökkenés minden évben megfigyelhetı volt. A foglalkoztatottak száma a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúl és Dél-Alföld régióiban csökkent, ezekben a régiókban az adatok alapján több mint 5%-kal esett vissza a foglalkoztatottak létszáma. Ezzel szemben Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl régiókban csupán 1,6%-os volt a visszaesés. Tehát ezek alapján ık voltak a legjobb helyzetben az ország többi részéhez viszonyítva. Megyék esetén a leghátrányosabb helyzetben Vas és Nógrád áll, hiszen ezeken a területeken körülbelül 14%-kal esett vissza a létszám. A legjobb helyzetben lévı megye Pest megye, hiszen itt nemhogy csökkent, hanem 2000-rıl 2009-re nıtt a dolgozók száma összesen 117%- ra. Növekedés még több megyében is megfigyelhetı, a 2000-es és a 2009-es adatokat összehasonlítva Komárom-Esztergom és Gyır-Moson-Sopron megyékben 3%-al nıtt a munkások száma. Az összes többi megyében viszont csökkenés volt a jellemzı. A munkanélküliekrıl pedig elmondható, hogy országos szinten rohamosan nıtt a számuk ben a munkanélküliségi ráta még 5,7% volt, 2009-re pedig már elérte a 10%-ot. 12

13 2009-ben a legrosszabb helyzetben az Észak-Magyarországi régió volt, itt ugyanis 15,65%-os munkanélküliségi ráta volt mérhetı, ezzel szemben a legjobb helyzetben Nyugat-Dunántúl volt 7,52%-os rátával. Somogy megye helyzete sem kecsegtet túl sok jóval, itt ugyanis 7,49%-ról (1993) 11,07%-ra nıtt a ráta 2009-re. A foglalkoztatási helyzet javítására a következık a javaslataim, ajánlásaim: Elsıdleges cél a hátrányos helyzető régiók felzárkóztatása. Véleményem szerint ezt úgy lehetne megoldani, ha növelnék a közmunkások számát, hiszen így megvalósulna a munkahelyteremtés és ezzel együtt a környezet is szebb lenne, az infrastruktúra is megfelelı lehetne, mely által a település magához tudná vonzani a vállalkozásokat. Leginkább a pályakezdık, az 50 éven felüliek, a munkapiacra visszatérı nık, a megváltozott munkaképességőek és az alacsony iskolai végzettségőek szorulnak támogatásra. Nekik ugyanis sokkal nehezebb munkát találni, mint a középkorú, tapasztalattal rendelkezı társaiknak. Elhelyezkedésüket támogatással lehetne segíteni, így a vállalatok is nagyobb kedvvel vennék fel ıket. Megoldás lehet még az otthon végezhetı munka, mely fıleg a szülési szabadságon lévı anyákra vonatkozna. Így a gyereknevelés mellett pénzt is kereshetnének. Motiválni, képezni kell a munkanélkülieket, mert ma már a legtöbben úgy gondolkodnak, hogy nem éri meg nekik dolgozni, hiszen munkával sem kereshetnek sokkal többet, mint amennyi munkanélküli segélyt kapnak. Megoldás a bérek növelése lenne. IRODALOMJEGYZÉK (1) Hanti E.: A bérek közterheinek alakulása , (letöltés: október 23.) (2) Weyer B.: Kölcsönkenyér- Trükkös foglalkoztatás Németországban. HVG (2010) (3) Foglalkoztatáspolitika (letöltés: október 15.) (4) STADAT- táblák (letöltés: augusztus október 11.) (5) év törvényei index.php?a=3&param=7217 (letöltés: szeptember 2.) (6) A teljes munkaidıben foglalkoztatottak bruttó és nettó átlagkeresete, állományi létszáma, (letöltés: október 6.) 13