Veresegyházi kistérség

Átírás

1 Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: , Fax: október

2 Készült Veresegyház Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása megbízásából Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Készítette: PESTTERV Kft Felelős tervező: Schuchmann Péter, ügyvezető igazgató A Megbízó képviselője: Sipos Zsuzsanna, kistérségi munkaszervezet vezető Tervezők, szakértők: Károlyi János (Pestterv Kft) Lombár István (Pestterv Kft) Schuchmann Péter (Pestterv Kft) Cirfusz Márton (MTA RKK Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Intézet, Budapesti Osztály) Tervlap szerkesztés, grafika: Vancsóné Jánossy Zsuzsa (Pestterv Kft) Közreműködtek: Cserepka András (Őrbottyán polgármestere) Dr. Pesti Klára (Galgamácsa polgármestere) Dr. Sajó Gyula (Váckisújfalu polgármestere) Dudás Jánosné (Vácegres polgármestere) Garamszegi Géza (Vácrátót polgármestere) Klement János (Csomád polgármestere) Pásztor Béla (Veresegyház polgármestere) Pásztor László (Erdőkertes polgármestere) A készítők köszönetet mondanak mindazoknak a kistérségben érdekelt cégvezetőknek, intézményvezetőknek, akik előzetes véleményükkel elősegítették a koncepció kidolgozását. Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: , Fax: pestterv@pestterv.hu október 2

3 Tartalom I. BEVEZETÉS...4 II. HELYZETÉRTÉKELÉS A Veresegyházi kistérség Tervezési előzmények A területfejlesztési koncepció megalapozása - a Veresegyházi kistérség fejlesztésére ható tényezők rendszerezése, értékelése, valamint a fejlesztés lehetséges irányainak vizsgálata A településhálózat jellemzői, településközi kapcsolatok A térszerkezeti és területfelhasználási összefüggések A szuburbanizációval együtt járó népességmozgás értékelése a térségben Demográfiai jellemzők, tendenciák A kistérség szellemi potenciálja, az itt élő népesség iskolai végzettsége Lakásállomány A kistérség intézményi-szolgáltatási ellátottsága A kistérség közlekedési elérhetősége és belső kapcsolatrendszere A kommunális infrastruktúra jellemzői A Veresegyházi kistérség gazdaságának vizsgálata Turizmus, vendéglátás A kistérség környezeti állapota A kistérséget érintő, - nagyobb térségre vonatkozó korábbi - területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok értékelése Az Országos Területfejlesztési Koncepció térségre vonatkozó elemei A Közép-Magyarországi Régió stratégiai céljai A Veresegyházi kistérség fejlesztéspolitikáját befolyásoló agglomerációs összefüggések A fejlesztés lehetséges irányai SWOT analízis A Veresegyházi kistérség fejlesztésének lehetséges irányainak (alternatíváinak) bemutatása - fejlesztési forgatókönyvek III. TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM A kistérség jövőképe, a területfejlesztési koncepció célstruktúrája A Versegyházi kistérség jövőképe A Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciójának célstruktúrája A Veresegyházi kistérség stratégiai fejlesztési programjai Az életminőség fejlesztésének - a települési területek és a települési környezet fejlesztésének - programja A térségi versenyképesség növelésének, a térségi gazdaság erősítésének programja A táji környezet fenntartható fejlesztésének programja A térségi közlekedés fejlesztésének programja Az egészség fenntartása és helyreállítása feltételei biztosításának programja A társadalmi kohézió erősítésének, a humán közszolgáltatások fejlesztésének programja 96 3

4 I. BEVEZETÉS A Veresegyház Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása tagjai - Csomád Erdőkertes, Galgamácsa, Őrbottyán, Vácegres Váckisújfalu, Vácrátót és Veresegyház polgármesterei 2007 év végén döntöttek - a 2002-ben a Veresegyházi Életmód Program keretében kidolgozott - kistérségi területfejlesztési koncepció felülvizsgálatának és egy új, hosszú távú koncepció és egy stratégiai program kidolgozásának szükségességéről. Az új területfejlesztési koncepcióra azért van szükség, mert a korábbi dokumentum elfogadása óta eltelt időszak alapvető változásokat hozott Magyarországon a területfejlesztési tervezésben és programozásban. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, ezt követően az új nemzeti és regionális területfejlesztési programok kidolgozása és elfogadása, (az ezekhez való kapcsolódás igénye), illetve a közötti fejlesztési időszakára való felkészülés minden tervezési szinten indokolttá teszi a fejlesztési tervezési dokumentumok és az eszközrendszer újragondolást. A Veresegyházi kistérségben a területfejlesztés meghatározó szereplői által támogatott koncepció hiánya ma már gátolja a hatékonyabb térségi együttműködés kibontakozását, a világosan megfogalmazott és elfogadott prioritások hiánya pedig lehetetleníti az egyes önkormányzatok és a vállalkozói szféra által kidolgozott - és pályázatokra benyújtott - fejlesztési projektek térségi szempontok szerinti támogathatóságának az eldöntését. A feladat meghatározás szerint az új koncepciónak (a térségi és helyi potenciálok, adottságok és sajátosságok figyelembevételével) azt az elérni tervezett jövőképet kell felvázolni, amelyben a tervezői, egyeztetői folyamat keretében egyetértés alakul ki az érintett települések önkormányzatai, a térségi gazdaság, a helyi a társadalom és a civil szféra képviselői között. A kistérségi stratégiai program pedig kapcsolódva a régió és a budapesti agglomeráció közép és hosszú távú fejlesztési programjaihoz azt az utat, és azokat az eszközöket kell, hogy meghatározza, amelyek hozzájárulnak a koncepcióban megfogalmazott térségi és települési célok eléréséhez. A kistérségi koncepció és program kidolgozására meghívásos pályázat eredményeként 2007 decemberében a PESTTERV Kft kapott megbízást. A tervezési munka elején kezdődött meg. A Kistérségi Társulás március 25-i ülésén a kistérséghez tartozó nyolc település polgármesterei megvitatták a munka első szakaszáról készített jelentést és vitaanyagot. Ezen az ülésen került sor annak megfogalmazására is, hogy a kistérség ún. befogadó típusú fejlesztési koncepció és stratégiai programok elkészítését tartja szükségesnek, amely differenciált javaslatokat tartalmaz a kistérség eltérő helyzetű mikrotérségei sajátosságainak figyelembe vételével. 4

5 1. A Veresegyházi kistérség II. HELYZETÉRTÉKELÉS A Veresegyházi kistérség a Közép-Magyarországi Régióban lehatárolt kistérségek között a legfiatalabb és az egyik legkisebb is mind területi kiterjedése, mind a hozzá tartozó települések számát tekintve is. A kistérség 2003 óta létezik, a 244/2003. (XII.18.) Kormányrendeletben került kihirdetésre. A kistérség a Budapesti Agglomeráció Dunától keletre fekvő területek kistérségi határainak átszabásával jött létre, a 8 település korábban 4 különböző kistérséghez tartozott. A Váci, Gödöllői a Dunakeszi és az Aszódi kistérségek periférikus elhelyezkedésű települései hozták létre az önálló Veresegyházi kistérséget. A Gödöllői kistérségből jövő település Veresegyház és Erdőkertes, a Váci kistérségből Vácrátót és Őrbottyán, az Aszódi kistérségből Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu, Csomád pedig korábban a Dunakeszi kistérséghez tartozott. A kistérségközpont az 1999-ben várossá nyilvánított Veresegyház, amely a megyei városhierarchia-vizsgálatok szerint miközben funkciói és szolgáltatásai folyamatosan bővülnek - központi szerepkörét tekintve még elmarad a környező kistérségi központokétól. A kistérség egésze azon belül kiemelten a Budapesti agglomerációhoz tartozó települések - számára meghatározó Budapest közelsége, elérhetősége, a népesség és a gazdaság szuburbanizációjával összefüggő hatások. 1. ábra: A Veresegyházi kistérség Pest megye szerkezeti tervében 5

6 A Veresegyházi kistérség helyzete az ország kistérségei fejlettségének összehasonlításában A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához, a gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jól jellemző kilenc mutató felhasználásával képzett összevont mutatók alapján a KSH 5 különböző fejlettségű és fejlődési lehetőségű kistérség típust különített el. A figyelembe vett mutatók: 1. A befektetett külföldi tőke egy lakosra jutó értéke, 2004; 2. Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra, 2004; 3. Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra, 2004/1992; 4. Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2004; 5. Működő gazdasági szervezetek száma, 2004/1996; 6. Munkanélküliek aránya, 2004; 7. Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, ; 8. Távbeszélő főállomások ezer lakosra jutó száma, 2004; 9. Személygépkocsik száma ezer lakosra, Az alkalmazott jelzőszámok alapján öt összevont fejlettségi térségtípus került kialakításra, amelyek az alábbiak: o dinamikusan fejlődő térségek: a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot, o fejlődő térségek: a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de mértéke nem haladja meg a 10%-ot, o felzárkózó térségek: a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják, o a stagnáló térségek: a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot, o a lemaradó térségek: a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%. A kedvező helyzetű, dinamikusan fejlődő és fejlődő térségekben él az ország népességének 56,6%-a. A kitörési esélyeket is felmutató felzárkózó térségekben a vidék népességének közel 30%-a él, míg a stagnáló és a lemaradó térségek a vidéki népességből 13, illetve 9%- ot képviselnek. Fenti számítások alapján a Veresegyházi kistérség a fejlődő kistérségek közé tartozik. 6

7 2. ábra: A kistérségek fejlettsége Forrás: 7

8 2. Tervezési előzmények A kistérség első ben jóváhagyott - területfejlesztési koncepciója a térség jövőjét az EGÉSZSÉGES VIDÉK A NAGYVÁROS PEREMÉN tematikus parkként határozta meg, amely az akkori tervek szerint három fő pilléren nyugodott: o Parkhálózatba illesztett kellemes, vonzó, vidékies élettér megteremtése, sokszínű, összetett lakóterület kínálattal, kiegyensúlyozott, kis lakósűrűséggel, intenzív minőségi, városias szolgáltatásokkal, nagy szabadidős területekkel. Ennek során differenciáltabbá kell tenni az egyes lakóterületek sűrűségét és beépítési módját. Így a változatosság a térségen belül is növelhető. o Attraktív szabadidőterületekbe, parkhálózatba illesztett aktív és passzív szabadidő szolgáltatásokat kell létrehozni, rekreációs és egészségmegőrző hálózattal, nagyváros környéki pihenést biztosító, szórakoztató rendezvényekkel és eseményekkel, nagy közönségforgalommal, hatékony arculatteremtő erővel, valamint ezekhez illeszkedő korlátozott termelő infrastruktúrával. o A tájba illesztés, a szabadterületek vonzóvá tétele, a parkhálózat kialakítása a mezőgazdaság átalakításával kell, hogy megtörténjen. A mezőgazdasági területek jövőbeli hasznosítására megalapozott program készítendő, amely a tájgazdálkodással, az élelmiszergazdasággal és a turizmus igényeivel is összehangolható. Ezáltal képes alternatívát kínálni a telekspekulációra, így esély van arra, hogy a korlátlan széttelepülés, a szuburbanizációs folyamatnak tartott korlátlan telekosztási nyomás visszaszorítandó. A fejlesztési koncepció fentiekkel összhangban - a térség jövőképét az alábbi kulcsszavakban határozta meg: o (m)értéktartó növekedés, o térségi identitás erősítése, o specializáció és munkamegosztás hatékonyság, kiegyensúlyozott gazdasági háttér és foglalkoztatási szerkezet (tercier ágazatokban bővülő helyi foglalkoztatás). o koordinált képzés, oktatás humántőke, térségi fejlesztési irányokhoz igazodó helyi szakértelem o biztonságos, minőségi élettér, o gyors válasz a változásokra (szervezett, dinamikus döntéshozatali rendszer), hosszú távú gondolkodás, piaci igényekre alapozott előretekintő fejlesztés, o tudatos területhasználat/területkínálat: koordinált és mértéktartó lakóterületi fejlesztési szándék, mely speciális igények számára is lehetőségeket teremt, de a fejlesztések súlypontja a szabadidős és egészségturisztikai ágazatokra tevődik, melyhez térségi szinten összehangolt zöldterület-gazdálkodás és tájhasználat biztosítja a hátteret, o illeszkedés magasabb szintű (hazai, regionális) és ágazati politikákhoz. x x x 8

9 A kistérséghez tartozó települések polgármesterei - áttekintetve a kistérség helyzetét, a kistérségi területfejlesztési koncepció és program végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket - első ízben 2005-ben fogalmazták meg a kistérségi koncepció és program felülvizsgálatának szükségességét. Az alábbiakat állapították meg: o A Veresegyház Életmód Program Egyesület megbízásából elkészített és 2002-ben jóváhagyott kistérségi fejlesztési koncepcióban felvázolt jövőkép alapvetően helyes irányt ad a térség fejlesztésének. A koncepcióban foglalt hosszú távú célkitűzésekkel alapvetően egyet lehet érteni. o A területfejlesztési koncepció elfogadását követően ugyanakkor nem születtek meg azok a térségi megállapodások, nem következtek be azok a szükségesnek tartott változtatások, amelyeket a koncepció kezdeményezett: o Nem történt jelentős előrelépés az együttműködésben, a térségi szintű, hosszú távú stratégiai gondolkodásban. A települések növekvő finanszírozási nehézségei, a településüzemeltetési és -fejlesztési források szűkülése, a rövid távú finanszírozási gondok, illetve a jövőbeli folyamatok kiszámíthatatlansága nem kedvez sem a hosszú távú gondolkodásnak, sem a térségi szempontok érvényesülésének, az együttműködésnek. o Nem született a tájgazdálkodással, az élelmiszergazdasággal és a turizmus igényeivel is összehangolt - program a mezőgazdasági területek jövőbeli hasznosítására. o Hiányzik a népességszám növekedés kívánatos mértékének meghatározása és ezzel összhangban a lakóterület-fejlesztések mennyiségi és minőségi elhelyezése a térben. Nem született megállapodás arról sem, hogy térségi szinten, hol, milyen típusú és nagyságú kínálat lépjen a piacra a speciális rétegigények kielégítésére. o A helyi adottságok és projektötletek feltárása után sem alakult ki funkciómegosztás sem a térségi intézményi szerepkörök, sem a szabadidős tevékenységek és rekreációs fejlesztések vonatkozásában. o Bár a fejlesztési koncepció kijelölte a zászlóshajó projekteket ezek támogatása nem volt egységes a térségben. Nem kezdődött meg a tervezett projektek érdemi előkészítése sem. o Nem dőlt el, hogy a nagyobb helyigényű termelő/feldolgozó tevékenységek igény esetén hol kapjanak helyet a térben. o Nem történt közös elhatározás és jelentős előrelépés a fejlesztési koncepcióban revitalizációra javasolt gazdasági területek átalakításának támogatására, hogy azok a helyi kis és középvállalkozások korszerű, a településképet nem zavaró, modern, a beszállítói hálózatokhoz való kapcsolódás feltételeinek is megfelelő telephelyekké váljanak. o A koncepció és program elfogadása óta eltelt időszak ugyanakkor alapvető változást hozott Magyarországon a területfejlesztési tervezésben és programozásban. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, az Unió közötti fejlesztési időszakára való felkészülés minden tervezési szinten indokolttá teszi a fejlesztési tervezési dokumentumok és az eszközrendszer újragondolást. 9

10 o E tervezési folyamatba való illeszkedés indokolja a Veresegyházi kistérség fejlesztési programjának felülvizsgálatát, az országos, a regionális és a térség érdekek összhangjának megteremtését, az országos és regionális programokhoz való csatlakozást ben - források hiányában - meg sem kezdődött az a tervező munka, amely a koncepció és program felülvizsgálatát eredményezhette volna. 10

11 3. A területfejlesztési koncepció megalapozása - a Veresegyházi kistérség fejlesztésére ható tényezők rendszerezése, értékelése, valamint a fejlesztés lehetséges irányainak vizsgálata 3.1. A településhálózat jellemzői, településközi kapcsolatok A teljes kistérség, annak valamennyi települése valamint Budapest között egyértelmű de a távolság és az eljutási idő növekedésével gyengülő intenzitású - összetett vonzáskapcsolat létezik. A kistérség települései lakóhelyként való vonzását a kedvező dombvidéki egészséges környezet mellett elsősorban a fővároshoz való közelség, Budapest gazdag munkahely kínálatának elérhetősége, illetve a főváros sokszínű és magas színvonalú intézményi hálózatának elérhetősége határozza meg. A kistérségi gazdaság fejlődése szempontjából is meghatározó a jó megközelíthetőség, illetve a képzett munkaerő. Veresegyház városi funkcióinak bővülésével egyre növekszik a kistérségi központ szerepe a kistérség népessége foglalkoztatásában, intézményi ellátásában. Ugyanakkor a kistérség települései (földrajzi helyzetük és korábbi kapcsolatrendszerük szerint) különböző intenzitással, de kötődnek a tágabb térség két intézményi, gazdasági és szolgáltató központjához Gödöllőhöz és Váchoz a Galga mente települései pedig Aszódhoz. A kistérség települései annak ellenére, hogy ezt megelőzően más-más kistérségekhez tartoztak korábban is sok szállal kapcsolódtak, egymás mellett élésüket hosszú időre visszanyúló történelmi együttműködés jellemzi. Azonban ezek a hagyományosan kialakult településközi kapcsolatok nem homogének, a kapcsolatrendszer erőssége alapján szorosabban, illetve lazábban együttműködő mikrotérségek határolhatók le a kistérség területén. A települések közötti kapcsolati háló nem egy esetben túlnyúlik a jelenlegi kistérségi határokon is, külső településeket is magába foglalva. Markánsan kirajzolódik két egymástól jól elkülönülő településcsoport (mikrotérség). A kistérség központi települése - Veresegyház - köré szerveződő, erőteljesen agglomerálódó városias zóna, illetve egy arculatában és számos paraméterét tekintve is vidéki településcsoport. A két elkülönülő településcsoporton belül az egyes települések között szorosabb kötődés és együttműködés rajzolódik ki éppen a hasonló célok és érdekek mentén, illetve az egymásra utaltság természetes velejárójaként. A városiasodó mikrotérséghez azok a települések sorolhatók, amelyek aktív részesévé váltak az agglomerálódással együtt járó gazdasági és társadalmi folyamatoknak. Ebben a zónában növekedett leginkább a népesség a szuburbanizáció okán és új lakóterületek sora alakult ki, tőkeerős vállalkozások létesítettek telephelyet a főváros-közeli jó közlekedési kapcsolattal rendelkező fejlesztési területeken, mind a helyi gazdaságot, mind a lakónépességet elmélyült kapcsolatrendszer köti Budapesthez. Mindezen átalakulás meglátszik a városiasodó zóna arculatában is, az ide sorolható településeken növekszik a beépített és a beépítésre szánt területek nagysága, uralkodóvá válnak a kertvárosias, kisvárosias beépítési formák, a gazdasági területeken nagy helyigényű csarnokszerű beépítés a meghatározó. Ennek a településcsoportnak vált zászlóshajójává Veresegyház, és része még a Veresegyházzal gyakorlatilag összeépült Erdőkertes és Őrbottyán is. A vidéki arculatú, városkörnyéki településcsoporthoz az agglomeráció határán túli települések tartoznak, ahová a szuburbanizáció hatásai, a területeket intenzíven igénybe vevő fejlődési folyamatok még nem értek el. A mikrotérségben a természeti táji környezet dominál, a települési területek nem terjeszkedtek szét a tájban, sem intenzív lakó, sem nagy területeket felemésztő gazdasági célú terület igénybevétel nem jellemző. A településeken alapvetően a lakófunkció jellemző, viszont a munkahelyi célú ingázás miatt erősödik az 11

12 alvótelepülés jelleg is. A kistérség jelenlegi belső közlekedési hálózata és annak hiányosságai is hozzájárulnak a településcsoport elkülönüléséhez. A mikrotérséghez Galgamácsa, Váckisújfalu és Vácegres sorolható. Csomád illetve Vácrátót térségi kapcsolatrendszere sajátos. Csomád a két jól elkülönülő mikrotérség közül a városiasodó zónához tartozik, de a településen az intenzív gazdaságfejlesztés nem jellemző. Fejlődési pályájában a lakóterületek gyors növekedése hangsúlyos, minőségi kertvárosi élettér kialakulása zajlik. Településközi kapcsolatrendszere többirányú, a kistérségi központ Veresegyházhoz sok szállal kötődik, azonban megvan a kapcsolódása korábbi kistérsége, Dunakeszi, Fót irányába is. Vácrátót ugyancsak némileg periférikus helyzetű településnek tekinthető a kistérségben, amely a belső kapcsolatok mellett a váci kistérség közeli kistelepüléseivel tart fenn szoros viszonyt. A település a szuburbanizáció által érintett ugyan, de robbanásszerű növekedés sem lakó, sem gazdasági téren nem következett be. A kistérség tagolt szerkezetét a kialakult belső mikrotérségek mellett tovább árnyalják azok a hagyományos külső kapcsolódások, amelyek a kistérség és egyes szomszédos települések között, valamint más közeli mikrotérségek irányába nyilvánvalók. Ezek a kapcsolati irányok mutatják egyrészt, hogy a térség településeinek együttműködése bizonyos szegmensek vonatkozásában valójában túlnyúlik a kistérség tényleges határain, másrészt kirajzolják azokat a természetes kapcsolódási pontokat is, amelyek a kistérség fejlesztési stratégiájának és programjainak meghatározásakor nem hagyhatók figyelmen kívül. A Galgamácsa központú mikrotérség kölcsönös vonzáskapcsolattal rendelkezik déli irányban Iklad és Domony településekkel. Vácegres fejlesztési területének hasznosításánál célszerű figyelembe venni és kapcsolódási pontokat keresni Domonyvölgy gazdag és kiaknázásban előrébb járó - rekreációs potenciáljával, mivel a két terület egyazon patakvölgyben viszont két különböző kistérség területén helyezkedik el. A kistérség északnyugati részén, Vác közelségében elhelyezkedő Vácrátót külső kapcsolódásai több irányúak. Vácrátóthoz szorosan kötődnek a Váci kistérség délkeleti perifériáját képező kistelepülések: Váchartyán, Kisnémedi, Püspökszilágy és Vácduka. Vagyis ebben az irányban a kistérség hagyományosan vidéki jellegű vonásait erősítő kapcsolatok jellemzőek. Ugyancsak Vácrátót térségében rajzolódik ki egy másik típusú hagyományos kapcsolódás is, amelyet a Sződdel való szorosabb viszony jelez. Ez az együttműködés a kistérség nyugati részének elsősorban agglomerációs helyzetét erősíti. A térségben tervezett új feltáró út és a Vácrátót északnyugati részén kijelölt gazdasági területek, illetve az együttműködés bővítésének lehetősége Sződdel, és a 2/A közlekedési folyosó közelsége az agglomerációs jelenségek kiterjedését segítik elő A térszerkezeti és területfelhasználási összefüggések A Veresegyházi kistérség mind térszerkezeti elemek által, mind területfelhasználási egységek tekintetében tagolt, változatos képet nyújtó területen helyezkedik el. Természeti földrajzi értelemben kettő némileg eltérő arculatú kistáj, a Gödöllői-dombság északi és a Galga-völgy déli része fedi le a kistérség területét. A kistérség táji arculatára a kis és közepes magasságkülönbségű dombvidéki jelleg, az erdők, a megművelt területek, és az urbanizált területek változatossága jellemzi. A természeti, táji meghatározottság közvetlenül illetve - a kedvező táji környezet generálta beépítések esetében - közvetve kifejezésre jut a kistérség uralkodó területhasznosításában is. 12

13 A kistérség legfontosabb természetes szerkezeti vonalai észak-déli irányultságúak. A kistérséget a Gödöllői-dombság gerincét alkotó, és egyben a Duna és a Tisza vízgyűjtőjét elválasztó kiemelkedések sora szeli ketté észak-déli irányban. Az észak-déli irányú dombsortól nyugatra illetve keletre a táj arculata némileg eltér, a vízválasztótól keletre a táj az emberi beavatkozástól kevésbé terhelt. A kistérség keleti felében a Galga szerkezeti árka és folyóvölgye húzódik ugyancsak észak-déli irányban. A kistérség legjelentősebb térszerkezeti vonalait a közlekedési hálózatok szakaszai alkotják. Sem egyszámjegyű, sem két számjegyű főútvonal, csak alsóbbrendű utak biztosítanak térkapcsolatot a kistérségen belül és a külső irányokba is. Az alsóbbrendű négy számjegyű Gödöllő-Vác közötti összekötő út a kistérség legfontosabb szerkezeti tengelye, fő ütőere mind a gazdasághoz kapcsolódó szállítás, mind az ingázás bonyolítása tekintetében, amely északnyugat-délkelet irányban szeli át a kistérséget, felfűzve Veresegyház, Őrbottyán és Vácrátót településeket. A legfontosabb kelet-nyugati irányú térszerkezeti vonal a Galgamácsa-Vácegres-Erdőkertes-Veresegyház-Csomád településeket érintő út, amely a kistérség ingázó forgalma szempontjából jelentős. A kistérség keleti peremén Galgamácsa közigazgatási területét érinti az a közlekedési tengely, amely az Aszódot és Balassagyarmatot Nógrád megye nyugati részét Pest megyén és az M3 autópályán keresztül a Fővárossal - összekötő közutat és vasútvonalat foglalja magában. Az említett vasútvonal szakaszon túl további két vasútvonal szeli át a kistérséget. Térszerkezet alakító szerepe nagyobb a Budapest-Veresegyház-Vác vonalnak, amely a kistérség munkaerő mozgása szempontjából nagy jelentőségű. Az Aszód-Vác vonal csak a kistérség peremét érinti a Galgamácsa és Váckisújfalu közötti szakaszon, a kistérség térfolyamatainak alakításában csak kevésbé vesz részt. A kistérség speciális abból a szempontból, hogy a Budapesti Agglomeráció határa két részre osztja. Ez a kettéosztottság jól tükröződik a kistérség agglomerációhoz tartozó része és az azon kívüli területek eltérő dinamikájában. Az agglomeráció határán túli három település Vácegres, Galgamácsa, Váckisújfalu bár több szállal kötődik a fővároshoz, de ezek a kapcsolatok inkább egyoldalúak és javarészt a napi ingázásra szorítkoznak. E három település együttélése a Fővárossal kevésbé intenzív, továbbá ezen települések korántsem mutatják azt a fejlődési dinamizmust akár az új lakóterületek igénybevételének ütemében, akár a helyi gazdaság erősödésében sem, mint a kistérség többi Budapesti Agglomerációhoz tartozó települése. Urbanizált területek vonatkozásában a kistérség, annak is a Veresegyház-Erdőkertes- Őrbottyán alkotta magterülete (amely szervesen kapcsolódik a kistérség határán kívül eső Szada területéhez) a Budapesti Agglomeráció egyik legintenzívebben növekvő települési területe. A beépített területek között korábban természetes határokat képező zöldfelületek és mezőgazdasági területek beépültek, a ténylegesen beépített vagy a jogilag beépítésre szánt területek egyetlen összefüggő települési teret alkotnak. A települési területek növekedése két forrásból táplálkozik. Egyrészt a térség lakóterületként történő felértékelődése következtében nőtt és növekszik a jövőben is a családi házas, sorházas beépítés. Másfelől a helyi gazdaság előretörése nagy kiterjedésű gazdasági területek kijelölését követelte meg. A nagy beépítési sűrűséggel jellemzett központi fekvésű területtől nyugatra és keletre egyaránt mérsékeltebb az urbanizáció. Csomád és Vácrátót jelentősen növelte ugyan beépítésre szánt területeit, de ez nem jelenti a területfelhasználásban a művi területek túlzott mértékű növekedését. A kistérség keleti felében sem a beépítésre szánt, sem a már beépült területek növekménye kistérségi léptékben mérve nem számottevő és várhatóan a koncepció időtávjában sem lesz a ma tapasztalhatónál intenzívebb. A Galga-völgye a jelentős kiterjedésű összefüggő intenzív művelésre alkalmas térségek közé tartozik Pest megyében. A kistérség a mezőgazdasági hasznosítású területek tekintetében megosztott. A mezőgazdasági termelés elsődleges területei hagyományosan a 13

14 kistérség keleti felében, Galgamácsa, Váckisújfalu, Vácegres területén koncentrálódnak. A kistérség keleti részén a talajadottságok és az erdőborítottság kisebb mértéke is elősegítette a mezőgazdasági célú területhasznosítás dominanciáját. A beépített területek drasztikus növekedése elsősorban a mezőgazdasági területek felemésztésével járt a kistérségben is. Az új beépítések a legdinamikusabb településekre koncentrálódtak, ezért Veresegyház, Őrbottyán, Erdőkertes mezőgazdasági területei minimálisra zsugorodtak. Galgamácsa, Váckisújfalu, Vácegres mezőgazdasági területeit ilyen mértékű beépülés nem fenyegeti. Nagyobb kiterjedésű, összefüggő erdőterületek Galgamácsán, Veresegyházon, Vácrátóton, Őrbottyánban és Csomád területén találhatók. Vácegres és Váckisújfalu erdőterületei kisebb részleteket alkotnak a tájban. 3. ábra: A Veresegyházi kistérség légifelvételen 3.3. A szuburbanizációval együtt járó népességmozgás értékelése a térségben Az ország legnagyobb és legpotensebb agglomerációs térségéhez való tartozás kivételes fejlesztési energiával ruházza fel a hozzá tartozó településeket. Ez a helyzeti energia elsősorban felértékeli, megsokszorozza az adott térség, település fejlesztési lehetőségeit, térkapcsolati és ingatlangazdálkodási szempontból egyaránt. E potenciál érvényesülési lehetősége nagyban függ a település vagy településcsoport agglomerációs halmazban elfoglalt helyétől, szerepétől, jelentőségétől, valamint az adott település fejlesztéspolitikai célkitűzéseitől, önkormányzatának konkrét településfejlesztési és rendezési döntéseitől, attól, hogy mennyiben támogatják, vagy korlátozzák az urbanizáció és a globalizáció helybeni érvényesülését. 14

15 A térségben zajló szuburbanizáció legfőbb jellemzői A Budapesti Agglomerációban a népesség és a gazdaság szuburbanizációja zajlik. Ez a folyamat a 80-as években még csak néhány frekventált települést érintett, a 90-es évek elejétől kezdve a társadalmi gazdasági változások hatására felgyorsult. Budapestről egyre többen költöztek a kedvezőbb életteret biztosító, a Fővárost körülvevő agglomerációba. Csak a 90-es évtizedben és között Budapest lakossága a vándorlási veszteség és a természetes fogyás következtében több mint fővel csökkent. Mára Budapest népessége 1,7 millió fő alá csökkent. A legfrissebb adatok tükrében viszont az látszik, hogy a kiköltözés dinamikája lecsökkent, és a ki- illetve a fővárosba való visszaköltözések lassan egyensúlyba kerülnek. A Budapestről kiköltözők legnagyobb hányada az agglomerációs gyűrűt választja új lakóhelyéül, de megfigyelhető letelepedésük - kisebb mértékben ugyan - a megye fővárostól távolabbi településeibe, illetve visszatelepülésük az ország távolabbi térségeibe is. A Budapestről való kitelepülés mellett jelentős az ország más térségeiből az agglomerációba való betelepedés is. Az agglomerációs övezet egyes szektoraiban a lakónépesség változása különbözőképpen alakult. Az elmúlt másfél évtizedben a legnagyobb arányú növekedés az Északnyugati és a Déli szektort jellemezte, a legcsekélyebb növekedés pedig az Északi illetve a Délkeleti szektorban mutatható ki. A Pest megyébe állandó jelleggel betelepülők hozzávetőleg kétharmada érkezik a Fővárosból, a fennmaradó részt elsősorban a Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Fejér, valamint Nógrád, megyékből idetelepülők teszik ki. A Budapesti Agglomeráció északnyugati, nyugati, és déli szektorai azok, amelyek leginkább képesek átvenni Budapest dinamizmusát abban az értelemben, hogy intenzív kapcsolatokkal kötődnek a fővároshoz, nagy vonzerőt nyújtva így a betelepülni szándékozóknak. A 90-es években a betelepülőket legjobban vonzó agglomerációs települések: Budajenő, Budaörs, Diósd, Érd, Nagykovácsi, Páty, Tárnok, Telki, Csobánka, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Solymár, Szentendre, Tahitótfalu, Dunakeszi, Fót, Göd, Sződliget, Erdőkertes, Veresegyház, Gyál, Szigethalom, Tököl. A kiköltözés területi irányultsága nem egyenletes. A lakosság számához képest a legnagyobb bevándorlási arány az Északnyugati, a Nyugati és a Keleti agglomerációs szektorban mutatható ki. A legintenzívebb bevándorlást mutató települések Budapest körül helyezkednek el, viszont ezen települések köre elsősorban az autópályák, főútvonalak irányába, valamint a szép természeti környezettel rendelkező térségek felé bővül. A Régió településeinek népességszámát a Budapestről elsősorban a Fővároshoz szorosabban kapcsolódó településekbe irányuló kiköltözések, illetve az ország távolabbi térségeiből a Régió településeibe, különösen a kedvező földrajzi helyzetben lévő, dinamikus kis- és középvárosokba, községekbe történő betelepülések befolyásolják pozitív irányban, míg az egyes települések népességszám-gyarapodását némileg ellensúlyozza csak a Fővárosba való beköltözés. Ezek a fő vándorlási irányok feltehetően megmaradnak több évre előre tekintve is, az arányok némi módosulásával A szuburbanizáció - migráció - során a helyválasztásra ma jellemző tényezők A szuburbanizáció ahogy lezajlik, amilyen területeket választanak a befektetők azt mutatja, hogy a városból való menekülés mellett alapvető: A várossal való kapcsolattartás lehetősége és megfelelő minősége. 15

16 A városban megszokott szolgáltatások (a gyerekek életesélyei szempontjából kiemelt fontosságú oktatás, egészségügy és a rekreáció) lehetősége a térségben, illetve a településen. Emberi léptékű közeg és környezet úgy az épített környezetben, mint a társadalmi környezetben (az elembertelenedő és átláthatatlan, megélhetetlen nagyvárossal szemben élnek az igények a csoportokhoz való tartozásra az átlátható, megélhető települési közösségekre, emberi kapcsolatokra). Rendezett és az egyéni igényeknek megfelelő fizikai környezet (a társas közösségi tulajdonformákban kevéssé, vagy egyáltalán nem érvényesíthető egyéni elképzelések és igények teljesülése). Fentiek biztosítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a költözők elégedettsége a fogadó térséggel, fogadó településsel és mikrokörnyezetével kialakuljon. Ma általában még csak a más jellegű lakókörnyezet, a kert, a nagyobb lakótér és élettér, a közművek, az ami megvalósul ezekből az elvárásokból. Jellemzően hiányoznak, vagy hiányosak az urbánus, illetve az ezekkel is összefüggő társadalmi feltételek. Az új területekre való költözés, ott ingatlanvásárlás és/vagy építés, a magas telekárak, illetve az építkezés költségeinek növekedése szelektálja a potenciális résztvevőket, mégis jelentősek azok a belső különbségek és feszültségek, amelyek elsősorban az eltérő életmódból, a lakóhely iránti különböző elvárásokból származnak. Ma még a potenciális fizetőképes kereslethez képest sem elég markáns és nem elég differenciált a területi kínálat. A befogadó települések többségének nincs megfelelő színvonalú urbánus szolgáltatása. A budapesti agglomerációban regionális koordináció és térségi együttműködés nélkül ott nőtt legerőteljesebben a lakásépítésre kijelölt - vagy átminősített - területek volumene, ahol a közúti közlekedés lehetősége, illetve a tömegközlekedési hálózatokkal való elérhetőség már ma is kedvezőtlen. A szuburbanizációs eredetű kiköltözések következményeinek kezelése, az új feladatok feltárása témájában a Közép-Magyarországi Régió területére 2001-ben elkészült a migrációs célterületek urbanizálásnak programja (Pestterv Kft, 2001), amely szerint lakóterületfejlesztés szempontjából azok a térségek, települések támogatandók, amelyek: Főváros-közeliek, amelyek fejlesztése az elmúlt időszakban nem okozott helyi, vagy regionális társadalmi konfliktust, és ahol a további fejlesztés nem veszélyezteti a kertváros kedvező környezeti feltételének tekintett táji, természeti értékeit, további növelésében konszenzus van a kistérség és az adott település hosszútávú fejlesztési elképzelései között, olyan gazdaságosan fejleszthető területekkel rendelkeznek, amelyek fejlesztését a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének regionális érdekű övezeti szabályozása nem zárja ki, ahol a beépített területek növekedése még nem eredményezi - kistérségi szinten - a fenntartható területi fejlődés még elfogadottnak tekintett arányának (1/3 beépített, 2/3 beépítésre nem szánt terület) túllépését, fejleszthető központtal rendelkeznek, és amelyek tervezett népességszáma eléri azt a minimálisan 10 ezer főt, ahol már a teljes körű középfokú ellátás létesítményei gazdaságosan helyben biztosíthatók, így ezek elérése sem jár többlet közlekedési terheléssel, 16

17 a nyugodt kertvárosi lakókörnyezeti feltételek mellett az igényelt urbánus feltételek is biztosítottak, vagy biztosíthatók, a főváros fő és alközpontjai és munkahelyi zónái egyaránt tömegközlekedési eszközökkel (kiemelten kötöttpályás tömegközlekedési eszközökkel) jól megközelíthetőek, amelyek kapcsolódnak a tervezett Budapesti Közlekedési Szövetség keretében megvalósítani tervezett kombinált tömegközlekedési hálózat megállóhelyeihez, e megállók vagy 15 percnél rövidebb gyaloglási idővel elérhetők, vagy megfelelő sűrűségű helyi tömegközlekedés biztosítja e megállók 15 percen belüli elérését, illetve amely megállóhelyek mellett P+R parkolók megvalósítására is sor kerül, (a kiválasztás e szempontrendszere olyan fejlesztési területek preferálása, ahol a népesség további növekedéséből eredő személygépkocsi forgalomnövekedés nem okoz (az adott időszakban nem fejleszthető közúthálózaton) további - a terhelhetőségi határokat meghaladó - terhelést) ahol a lakás iránti igények differenciált kiszolgálására alkalmas területek úgy jönnek létre, hogy azokon belül biztosított a mind inkább elvárt szegregálódás lehetősége is Településfejlesztési politikák a budapesti agglomerációban A településfejlesztési politika kialakítása szempontjából három markáns alaptípus különböztethető meg, ezek érvényesülési módja és következetessége azonban még egy adott településen belül sem azonos (a tényleges geopolitikai helyzet - a térbeli gazdasági kapcsolatrendszer - változása, az érdekeltségi és a finanszírozási rendszerben bekövetkező változások, valamint választási ciklusokhoz köthetően a helyi politika érdekeltsége és célrendszere függvényében változhat). A szakirodalom a szempontok eltérő értékelésével több más - az adott rendszerben szintén helytálló - csoportosítást és értékelést tartalmaz. A településfejlesztési politikák (benne a szuburbanizáció kezelésének) alaptípusai a budapesti agglomeráció Pest megyei településeinek vizsgálata alapján: A budapesti agglomerációban a települések egy része elkötelezetten értékőrző, (részlegesen) bezárkózó településfejlesztési politikát alakított ki. (Ebben az alaptípusba tartozik a jelentős nemzetiségi hagyományokkal rendelkező városok és települések egy része pld: Pilisvörösvár, Solymár) Ennek a politikának lényege, hogy céljának a helyi társadalom identitásának megőrzését, erősítését, a települési épített és kulturális értékek megőrzését, az ott élők magasabb színvonalú, minőségi ellátását és a környezet minőségének fejlesztését tekinti fő feladatnak. Ez a politika csak a gazdaság szuburbanizációját támogatja, mivel többletforrásokra van szüksége céljai megvalósítására, a népesség szuburbanizációját (legalábbis tudatosan) nem serkenti. Ezért ezekben a településekben nem (vagy csak a helyi igényeknek megfelelően) alakítanak ki új lakóterületeket, gátolják a korábbi volt zártkerti és üdülőterületek átminősítését. (Mindehhez a politikához az erős helyi társadalomtól, és annak erőteljes 17

18 helyi politikai és civil képviselőitől kellő támogatást kapnak.) A gazdaságfejlesztés célterületeinek kijelölésénél elsődlegesnek tekinti a kialakult lakóterületektől való fizikai és környezeti elhatárolódást, a lakóterület nyugalmát. Az önkormányzati településfejlesztési politikák második alaptípusa a nyitott, befogadó települést tekinti eszményképének és agglomerációban kialakult helyzetét kihasználva tudatosan támogatja előbb a népesség, majd a gazdaság szuburbanizációját. Az alaptípuson belül sokszínű a kép a táji-, környezeti adottságokat is fejlesztő, alternatív életmódmintát is kínáló tudatos településfejlesztési politikát folytató Veresegyháztól, a kialakult lakóterületet védő (ebben az első alaptípusra rímelő) Biatorbágyon keresztül a lakóterületfejlesztést a táji környezet rovására is támogató településekig. Ilyenek például: Telki, Budajenő és Piliscsaba. E települések népessége dinamikusan növekszik. Ebbe az alaptípusba tartozó települések közül azok, amelyekben a legnagyobb népességnövekedés a rendszerváltozást követő években következett be, gyorsan megtapasztalták a gyors növekedés hátrányait (az alapfokú intézményhálózat fejlesztésének kényszerét, a műszaki infrastruktúra hálózatok szolgáltatási kapacitásainak kimerülését, a zsúfoltság növekedését, a környezeti helyzet romlását, a településüzemeltetés és fenntartás növekvő problémáit). A rendszerváltozást követő évek elején az önkormányzati finanszírozás szempontjából jelentős arányú volt a személyi jövedelemadó helyben maradó aránya, amely arra ösztönözte a településeket, hogy jó adófizető képességű középrétegek mind nagyobb tömegének kínáljanak letelepedési lehetőséget. A személyi jövedelemadó helyben maradó részének gyors csökkenése, a betelepedő népesség ellátása finanszírozásának növekvő nehézségei, valamint a helyi iparűzési adó súlyának és volumenének növekedése a korlátlan népességvonzás helyett a vállalkozások letelepítésébe tette érdekeltté az önkormányzatokat. Ez a változás több településben rendezte át a helyi fejlesztéspolitika célrendszerét, hiszen a népességnövekedésből adódó jelentős többletköltségek legnagyobb részét az állam nem vette figyelembe a fejlesztési források elosztásánál, így az csak a település egészére rendelkezésre álló források - tehát a már korábban is ott éltek, a helyi társadalom - rovására volt finanszírozható. Azokon a településeken, ahol a korábban ott élt népességhez képest jelentős volt a beköltözők aránya, előfordult, hogy a helyi politika irányítását is átvették ezek az aktívabb, jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportok, ami tovább növelte a helyi társadalmi feszültségeket. Ezen az alaptípuson belül megkülönböztethetők olyan települések, amelyek (kedvező földrajzi helyzetükből adódóan) a kezdetektől a spontán népességnövekedés mellett a helyi gazdaság növekedését preferálták (pld Budaörs, Törökbálint). A gyors és kiegyenlítetlen növekedés, valamint a növekedésből adódó fejlesztési kényszerek miatt ezek a települések sem válhattak a fenntartható önkormányzati finanszírozás mintáivá. A harmadik alaptípust a tudatos településpolitika hiánya jellemzi. Ezekben a településekben (és az agglomerációs térség jelentős számú városa és községe sorolható ebbe a kategóriába) nem a települési önkormányzatok szándékai és tervei, hanem a spontaneitás, a területek iránt megnyilvánuló (vagy éppen hiányzó) fejlesztői kereslet és a területek tulajdonosainak megállapodásai határozzák meg, hogy hol és mi fejlődik a településen. Ebbe az alaptípusba tartozó települések zöme követő és kiszolgáló magatartást folytat és nem is törekszik a folyamatok tudatos befolyásolására. Még azokkal az eszközökkel sem él, amelyek rendelkezésére állnak. Ennek az alaptípusnak - legalábbis a népesség szuburbanizációjának vonatkozásában - sajátos települése Érd. 18

19 3.4. Demográfiai jellemzők, tendenciák A Régió dinamikus népességgyarapodást mutató kistérségei Pest megyében jól megkülönböztethetők dinamikusan, évről évre növekvő lakosszámú kistérségek, illetve jellemzően stagnáló népességű vagy csak kismértékben növekvő településcsoportok. Az egyes kistérségeken belül is találunk kiugróan növekvő településeket, és folyamatos elvándorlást mutatókat egyaránt. Gyakorlatilag a rendszerváltástól számíthatjuk a nagymértékű szuburbanizálódás megindulását, vagyis a Fővárosból történő kiköltözést az agglomerációs településekbe. Az új lakóhely megválasztásánál a Budai oldal településeinek jobb táji környezete és a hagyományosan magasabb presztízs dominált, így a 90-es évek elejétől a Szentendrei, a Pilisvörösvári és a Budaörsi kistérségek lakossága nőtt rohamos mértékben. Néhány évvel később - a legjobb területek befogadóképességének kimerülése, és az ingatlanárak drasztikus növekedése miatt - a kiköltözés újabb hullámába már az északkeleti és keleti, valamint a déli agglomerációs szektorok települései (Gödöllői, Veresegyházi, Dunakeszi, Ráckevei kistérség) is bekapcsolódtak. Az új évtized első felében ( között) továbbra is az említett kistérségek növelték legnagyobb arányban népességüket. Az évtized első felében számottevő, 10 százalék feletti növekedést ért el népességében a Veresegyházi (121,7), a Gödöllői (113,6), a Pilisvörösvári (111,8), a Budaörsi (111,2), a Szentendrei (111,2), és a Ráckevei kistérség (110,5). A Veresegyházi kistérség a közelmúlt legdinamikusabban növekvő településcsoportja. A kistérségi központ Veresegyház 32,6 százalékos növekedése a Régióban kimutatott egyik legnagyobb érték, és e kimagasló érték többezer fős tényleges növekményt takar. Szintén kiemelkedő Erdőkertes 20 százalék feletti növekménye. Csomád 30 százalék feletti növekedése dinamizmusát tekintve kimagasló, ám tényleges népességszámban nem jelentős A Veresegyházi kistérség népességszámának jellemzői A Közép-Magyarországi Régió kistérségeinek sorából kimagasló népesedési dinamizmus a Veresegyházi kistérségben több okra vezethető vissza. A kistérség településeit a szuburbanizációs hatás relatíve későn érte el. Ennek megfelelően a Budapestről kiáramló népesség csak a budai oldal telítődését követően, a 90-es évek végétől fedezte fel igazán a térséget. A migrációs célterületté váló legnépszerűbb települések a kistérségben látványosan növelni tudták népességüket. A kistérség felértékelődésében egyaránt szerepet játszott a Budapest-közelség, a jó megközelíthetőség és az ingázáshoz kedvező közlekedési kapcsolatok, valamint a természeti környezet. A többletnépesség fogadásának települési oldalról is megvoltak a feltételei, a beköltözéseket a helyi önkormányzatok is elősegítették újabb és újabb lakóterületek kijelölésével, hozzájárulva ezzel a népességszám növeléséhez. Mindezeknek köszönhetően a évi népszámlálás óta is töretlen a kistérség növekedése. A nagytérségi népességmozgások ismert fő irányainak és a településrendezési tervekben kijelölt új lakóterületek befogadóképességének ismeretében kijelenthető, hogy a népességnövekedés néhány évig biztosan tovább folytatódik. Fentiek szerint a kistérség intenzív népességnövekedést mutat, amelyből gyakorlatilag valamennyi település kiveszi a részét. A 8 település közül 7 esetében növekedett a népesség 2001 és 2007 között, egyedül Galgamácsa népességszáma stagnál. A kistérségi központ Veresegyház mutatja a legdinamikusabb növekedést, több mint 4000 fővel nőtt a város lakosságszáma 6 év alatt. Csomád 40%-ot meghaladó dinamizmusa mintegy 358 fő többletet jelent. Veresegyház mellett a kistérség következő két legnagyobb népességű települése növekedett leginkább, megerősítve ezáltal a népesség koncentrálódását a 19

20 kistérség belső magjában. Erdőkertesen 1441 fővel, Őrbottyánban 1171 fővel nőtt a népesség az évtized első felében. A kistérség keleti részén a két kistelepülés Vácegres és Váckisújfalu 100 fő alatti mértékben növekedett, Galgamácsa népessége pedig nem nőtt, igaz, nem is csökkent. 1. táblázat: A Veresegyházi kistérség népességszámának alakulása Település Lakónép Lakónép Lakónép Lakónép Lakónép Lakónép Növekmény (%) Csomád ,9 Erdőkertes ,0 Galgamácsa ,1 Őrbottyán ,0 Vácegres ,7 Váckisújfalu ,2 Vácrátót ,6 Veresegyház ,5 Együtt ,0 Forrás: KSH népszámlálás, megyei statisztikai évkönyvek Pest megye kistérségeinek sorában az alapvető jelentőségű demográfiai mutatók terén a Veresegyházi kistérség kiugróan jó adottságú. A kistérség népességszámát alapjaiban meghatározó mindkét mutató - természetes szaporodás és vándorlási különbözet megyei összehasonlításban az elmúlt öt éves időszakban a legmagasabb értéket mutatja a kistérségben, ami magyarázatul szolgál a kistérség népesedésének dinamizmusára. Az ország teljes népessége, de Pest megye népessége is természetes fogyást mutat. Pest megye 15 kistérségéből mindössze négyben mutatható ki a népesség természetes gyarapodása, közülük is a Veresegyházi kistérség mutatója a legmagasabb. A lakosság korösszetétele kedvezően alakul a kistérségben, bár pl. a legkisebb lélekszámú Váckisújfalu ma még elöregedett település. A betelepülők körében a fiatalok, a fiatal, gyermekes családok részaránya a legnagyobb, ez meglátszik a népesség korösszetételének átrendeződésében is. Megyei összehasonlításban az idős korosztályok aránya a teljes lakosságon belül a Veresegyházi kistérségben a legalacsonyabb. Ez magában hordozza a népesség természetes megújuló képességének kedvező feltételeit. 2. táblázat: Népmozgalom Pest megye kistérségeiben Kistérség Természetes szaporodás, illetve fogyás (-) évi átlaga, (1000 lakosra) Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga, (1000 lakosra) A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből 2005-ben (%) Aszódi -3,8 7,2 20,0 Budaörsi 0,9 18,1 17,5 Ceglédi -3,6 5,1 20,4 Dabasi -2,3 10,0 18,1 Dunakeszi -0,3 15,5 18,6 Gödöllői -0,7 14,6 18,3 Gyáli -2,0 8,7 19,0 Monori -2,7 15,5 18,6 Nagykátai -4,2 11,4 19,4 Pilisvörösvári 1,0 21,7 17,9 Ráckevei -0,8 22,5 18,3 Szentendrei 0,5 21,6 18,4 Szobi -8,2 7,3 23,3 Váci -3,1 6,2 20,0 20

21 Veresegyházi 1,1 40,2 16,4 Pest megye összesen -1,4 15,0 18,7 Forrás: KSH megyei statisztikai évkönyvek A Budapesti Agglomeráció a megye népességnövekedés szempontjából is legdinamikusabb területe. A Veresegyházi kistérség alapvető demográfiai jellemzői jobbak az agglomerációs övezet települései átlagánál is. A lakosságarányos belföldi vándorlás tekintetében 2004-ben a kistérség közel kétszeresét (+35,7) érte el az agglomerációs települések átlagának (+18,3). A természetes szaporodást tekintve is a kistérségben a reprodukció ezer lakosra 1,8, ugyanez a mutató az agglomerációs településeken átlagosan csupán 0,2 volt A népmozgalom jellemzői A kistérségen belüli kép differenciált, a demográfiai mutatókban számottevő eltérés látszik. A születések és halálozások egyenlege csak Veresegyházon, Erdőkertesen és Csomádon alakul kedvezően 2002 és 2005 vége között. Őrbottyánban és Váckisújfaluban e két tényező hatása kioltja egymást, Galgamácsa, Vácegres és Vácrátót természetes fogyást mutat. A lakónépesség beköltözésből adódó gyarapodása legnagyobb a kistérség három legnépesebb településében: Veresegyházon, Erdőkertesen és Őrbottyánban. Csomád és Vácrátót népességnövekedése is a bevándorlásnak köszönhető. Váckisújfalun a létszámnövekedés szintén az új beköltözések eredménye. Galgamácsa és Vácegres az, ahol az elköltöző és a településre érkező új lakók száma közel azonos. A kistérségben a népesség gyarapodása, természetes reprodukciós képessége tekintetében három település: Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu van a leginkább hátrányos helyzetben. Mind a születések és halálozások, mind a vándorlások egyenlege stagnáló vagy negatív, az elöregedési és elvándorlási tendencia ellensúlyozására nem képes. 3. táblázat: A Veresegyházi kistérség népmozgalmának alakulása Település Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás, illetve fogyás Belföldi vándorlási különbözet Csomád Erdőkertes Galgamácsa Őrbottyán Vácegres Váckisújfalu Vácrátót Veresegyház Együtt Forrás: KSH megyei statisztikai évkönyvek Erdőkertesen és Veresegyházon is évről évre magasabb volt az élveszületések száma, ami a beköltözők kedvezőbb életkori összetételének következménye. A beköltözések számának tartós növekedése eltekintve a növekvő lakosszámból adódó ellátásbeli problémáktól - demográfiai szempontból kedvező, a települések népességén belül a fiatalabb, produktív korosztályok arányának növekedését hozza. A kistérség népsűrűsége (205 fő/km 2 ) a lakosság folyamatos növekedése ellenére sem éri el a Budapesti Agglomeráció Fővároson kívüli övezetének sűrűségét. A kistérség területe csak mindössze 10 százalékkal sűrűbben lakott, mint Pest megye. A bemutatott tendenciák eredményeképp a legdinamikusabban növekvő népesedési gócterület a kistérség központi 21