(múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban

Átírás

1 A humánerőforrás helyzete (múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban Juhász Anikó Debrecen, április 22.

2 Az előadás felépítése Az élelmiszer-gazdaság humánerőforrás-igénye A humánerőforrás helyzetét befolyásoló tényezők Trendek (1): Foglalkoztatás az élelmiszer-gazdaságban Trendek (2): Jövedelmi viszonyok Trendek (3): A humánerőforrás szociodemográfiai jellemzői (nem, kor, képzettség) A humánerőforrás tartalékai (pályakezdők, új belépők, munkanélküliek) Kihívások, feladatok, javaslatok

3 Adatháttér Mezőgazdaság, élelmiszeripar: Lakossági Munkaerő Felmérés (-2015), Népszámlálás (2011) Mezőgazdaság: Mezőgazdasági Számlarendszer MSZR (-2014) Általános Mezőgazdasági Összeírás (2000, 2010) Gazdaságszerkezeti összeírások (2003, 2005, 2007, 2013) Egyéb adatgyűjtések, pl. NAV (mezőgazdasági idénymunka), Emberi Erőforrások Minisztériuma (szakképzettségi adatok).

4 Az élelmiszer-gazdaság humánerőforrás-igénye Innovatív Magasan képzett Technológiai fejlődés Multifunkcionalitás Gyakorlati tudással rendelkező Rugalmas Megbízható, lojális Motiválható, képezhető Szezonalitás

5 Jogszabályi környezet Mezőgazdaság alacsony presztízse Támogatáspolitika Más ágazatok elszívó hatása Befolyásoló tényezők Új kihívások (klímaváltozás, globalizáció, technológia) Migráció Tudásátadási rendszerek

6 Trendek (1) Foglalkoztatás Foglalkoztatási részesedés (2015) Mezőgazdaság: 5,2% Élelmiszeripar: 3,6% Foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a nemzetgazdaságban (ezer fő) ,8 234,2 233,0 207,7 201,1 186,1 190,1 181,5 168,1 174,9 172,8 184,6 192,7 184,6 189,6 203,2 145,0 151,9 157,7 151,1 137,9 139,6 141,1 134,3 126,9 130,3 122,0 120,2 121,0 130,2 143,0 140, Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Nemzetgazdaság Forrás: KSH (2016), Munkaerőfelmérés Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása

7 Trendek (1) Foglalkoztatás Forrás: KSH (2016), Munkaerőfelmérés

8 ezer ÉME Trendek (1) Foglalkoztatás Munkaerő-állomány (GSZÖ 2013) Egyéni gazdaságokban Családi munkaerő (983 ezer fő~ ÉME) Állandó alkalmazottak (12 ezer fő~ ÉME) Időszaki alkalmazottak (85,5 ezer fő~ ÉME) Gazdasági szervezetekben Állandó alkalmazottak (85,3 ezer fő~ ÉME) Időszaki alkalmazottak (42,7 ezer fő~ ÉME) Trend: A koncentráció következményeként kialakul a munkaerő tartós foglalkoztatására képes, professzionális vállalkozói kör Nem fizetett (családi) munkaerő aránya csökken, a fizetett munkaerő aránya nő. A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás (ezer ÉME) Nem fizetett Fizetett Forrás: KSH (2016), Mezőgazdasági Számla Rendszer (MSZR)

9 Idénymunkások száma (ezer fő) Trendek (1) Foglalkoztatás Jogszabályi egyszerűsítés (Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény) mérséklődő közterhek csökkenő adminisztráció Eredmény: 27%-os növekedés között. Munkacsúcsok (szeptember) időszakában átlagosan ezer munkavállaló vesz részt az alkalmi munkaerőpiacon. A mezőgazdasági idénymunka-vállalók számának alakulása évente 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, január február március április május június július augusztus szeptember október november december Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal ( ) adatai alapján az AKI Vidékfejlesztési Kutatások Osztályán készült ábra

10 Ezer Ft/fő/hó Trendek (2) Jövedelmi viszonyok A mezőgazdasági keresetek 24%-kal, az élelmiszer-ipari bérek 12%-kal maradnak el a nemzetgazdasági átlagkeresetektől. Arányokat tekintve lassú felzárkózás jellemző. Az élelmiszeriparon belül: legmagasabb bérek: növényi, állati olaj gyártása, sörgyártás és üdítőital, ásványvíz gyártása; legalacsonyabb bérek: halfeldolgozás, tartósítás, pékáru, tésztafélék gyártása és a húsfeldolgozás, tartósítás, húskészítmény gyártása Bruttó átlagkereset Mezőgazdaságban Élelmiszeriparban Nemzetgazdaságban Megjegyzés: Az 5 és több főt foglalkoztató vállalkozások, illetve létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. Forrás: KSH STADAT

11 Trendek (3) Szociodemográfia (nemek) Nők aránya: a mezőgazdasági foglalkoztatottak: 24,3% az élelmiszer-ipari foglalkoztatottak: 41,8% a mezőgazdasági munkaerőfelhasználásban (ÉME): 38,4% (GSZÖ 2013) az egyéni gazdaságvezetők: 26,8% (GSZÖ 2013) % 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 A nők aránya a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, illetve a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak között Mezőgazdaság Élelmiszeripar Nemzetgazdaság Forrás: KSH (2016), Munkaerőfelmérés

12 Trendek (3) Szociodemográfia (kor) % A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása 65,8 58,2 62,1 67,7 69,6 67,9 4,6 29,6 37,4 4,4 12,625,4 8,5 23,9 7,8 22,6 6,5 25, Mezőgazdaságban Forrás: KSH (2016), Munkaerőfelmérés Élelmiszeriparban Nemzetgazdaságban Az élelmiszeriparban dolgozók korszerkezete a nemzetgazdasági átlagnál kedvezőbb, a mezőgazdaságban dolgozóké kedvezőtlenebb ,8 6,1 A gazdaságvezetők korszerkezete 34,4 40,8 51,4 59,5 0% 20% 40% 60% 80% 100% 35 év alatt éves 55 év felett Forrás: KSH, GSZÖ 2005 és 2013 A mezőgazdaságban jellemző tendencia az elöregedés mind a foglalkoztatottak, mind a gazdaságvezetők körében.

13 Trendek (3) Szociodemográfia (képzettség) % 80 A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2011 A gazdaságvezetők mezőgazdasági szakképzettség szerinti megoszlása ,9 81,7 3,2 3,2 0, ,5 69,7 63,3 27,2 10,3 20,6 9,7 11,5 25,2 Mezőgazdaságban Élelmiszeriparban Nemzetgazdaságban Legfeljebb általános iskola Középfokú iskola* Egyetem, főiskola A mezőgazdaságban foglalkoztatottak hátránya jelentős az iskolai végzettség tekintetében, az élelmiszer-ipari dolgozók helyzete valamivel kedvezőbb ,0 79,3 0% 20% 40% 60% 80% 100% - nincs - gyakorlati tapasztalat - alapfokú - középfokú - felsőfokú * Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel és érettségi Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 Forrás: KSH, GSZÖ 2003 és 2013 A gazdaságvezetők szakképzettségi szintje rendkívül alacsony, 2003 és 2013 között javult. 6,7 7,4 2,7

14 A humánerőforrás tartalékai Munkanélküliek A mezőgazdaságból kikerült munkanélküliek 42,8%-a 40 év alatti, 49,4%-a közép- vagy felsőfokú végzettségű. Nők aránya: a mezőgazdasági munkanélküliek 30,5%-a, az élelmiszer-ipari munkanélküliek 66,7%-a Munkanélküliek száma, ezer fő Mezőgazdaságból kikerült munkanélküliek száma Élelmiszeriparból kikerült munkanélküliek száma Nemzetgazdaságból kikerült munkanélküliek száma Megjegyzés: Az adatok a 8 éven belüli munkatapasztalattal rendelkező munkanélküliekre vonatkoznak Forrás: KSH (2016) Munkaerőfelmérés

15 A humánerőforrás tartalékai Pályakezdők, új belépők Iskolarendszerű szakképzési rendszerből kikerülők létszáma: Mezőgazdasági szakmai képzést nyújtó középfokú oktatási intézményekben átlagosan diák végez évente. Mezőgazdasági felsőfokú alap- és mesterképzésben átlagosan diák végez évente. Az ágazatban foglalkoztatottak közel 1%-a potenciális pályakezdő. Fiatal gazdák induló támogatása intézkedés keretében 2007-től év végéig fiatal gazda kapott támogatást. Nők aránya: 39% Termelési irány Fiatal gazdák száma Szántóföldi növénytermesztés Kertészet 875 Borászat 148 Monokultúra 573 Tejtermelés 164 Legeltetéses állattartás 285 Sertés és/vagy baromfi 377 Vegyes 1 679

16 Kihívások, feladatok, megoldási javaslatok A munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő hatékony tudásátadási rendszer kialakítása; Az információkhoz való hozzáférést lehetővé tevő együttműködések; A generációváltást elősegítő ösztönzési rendszer (adók, földhöz jutás, támogatások); Összehangolt foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer (közfoglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás, rugalmasságot lehetővé tevő munkaügyi szabályozás). Az ágazat vonzóvá tétele a fiatalok körében (marketing); Pályaorientáció pályán maradás feltételrendszerének megteremtése;

17 Köszönöm a figyelmet! juhasz.aniko@aki.gov.hu