A év agrometeorológiai sajátosságai

Átírás

1 A év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös év a 11,7 C-os középhőmérsékleti értékkel 1901 óta a harmadik legmelegebbnek bizonyult, 0.2 C-kal maradt el az eddigi legmelegebb 2014-es évtől. Érdekesség, hogy ezúttal több alkalommal, hosszantartó hőségriadók léptek érvénybe, amelyek a nyári időszak aszályhelyzeteit súlyosbították. Az év nagy része is szokatlanul melegnek bizonyult. Az adatokhoz illesztett lineáris trend egyértelműen emelkedést mutat, mely az elmúlt 115 évben C-nak, az elmúlt 30 évre vonatkozóan pedig C-nak adódik (lásd 1. ábra). Hosszantartó hőhullámok és hőségriasztások jellemezték a 2015-ös nyarat, ezért nem meglepő, hogy a nyár középhőmérséklete magasabbnak bizonyult a sokéves átlagnál a harmadik legmelegebb év hazánkban adatsoraink 1901-es kezdete óta, és a legmelegebb év globálisan 1850 óta. 1. ábra évi havi hőmérsékleti értékek A 2015-ös év csapadékhullás szempontjából átlagosnak tekinthető az 1901-től induló adatsorban. Az elmúlt évekhez hasonlóan a nyár jelentős része száraznak bizonyult, azonban kivételt képez ez alól az augusztusban lehullott csapadék. Az éves átlagos csapadékösszeg mm, mely a sokéves átlag 92%-a. Az elmúlt 115 év adataihoz exponenciális trendet illesztve 5%-os mérsékelt csökkenés jelentkezik, míg az elmúlt 30 évet tekintve 14.8%-os növekedés figyelhető meg az éves csapadékösszegekben. Az éves átlagos csapadékösszeg mm, mely az es átlag 92%-a. Kiemelkedőnek számít a januári és az októberi csapadékmennyiség. Előbbi 86%-kal, az 1

2 utóbbi 169%-kal haladta meg a normálértéket. Az április, a június és a december igen száraz hónapnak bizonyult. Hét, a megszokottnál szárazabb hónap fordult elő az évben: februárban a normál 84%-át jegyeztük, márciusban annak 61%-át, áprilisban 29%-ot, júniusban 42%-ot, júliusban 61%-ot, novemberben 57%-ot, decemberben pedig 11%-ot. Két hónapban országos átlagban a normálnak megfelelő csapadékmennyiség hullott (augusztus és szeptember), három hónap pedig jelentős csapadéktöbblettel telt. Szeptember is az átlagosnál csapadékosabb volt, valamint az októberben lehullott nagy mennyiségű csapadékmennyiségek (6. legcsapadékosabb október 1901 óta) a 24. legcsapadékosabb őszt eredményezték a mérések kezdete óta /2015. telének időjárása 2. ábra évi havi csapadékviszonyok 2014/15. tele a megszokottnál melegebb volt. A csapadékviszonyokat tekintve a január jelentős többlettel telt, így az idei tél a három hónap átlagában csapadékosabbnak bizonyult a normálnál. Az évszakos átlaghőmérséklet 2.1 C volt 2014/2015 telén. Az ország D-i területei bizonyultak a legmelegebbnek (háromhavi átlaghőmérséklet 3 C felett), a leghidegebb pedig ÉK-en volt megfigyelhető (+1 és 2 C között). Az es átlagnál alacsonyabb évszakos értékek sehol sem jelentkeztek, a teljes téli időszakot tekintve mindenhol melegebb volt a megszokottnál. A normált leginkább meghaladó értékek a keleti országrészben voltak jellemzőek, itt sokszor 2.5 C-nál is nagyobb anomáliák léptek fel. 2

3 3. ábra Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi ( es) átlagtól 2015 telén Az 2014/2015. tele országos átlagban 2.2 C-kal bizonyult melegebbnek a megszokottnál. Az egyes hónapokat tekintve az es átlagot leginkább a januári átlaghőmérséklet haladta meg (+2.8 C), melyet a decemberi (+2.6 C), majd a februári (+1.2 C) anomália követ (3. ábra). A téli középhőmérsékletek 1901-ig visszanyúló idősorát tekintve az illesztett trendvonal a melegedés irányába mutató tendenciát mutat. 2014/2015 tele a 7. legmelegebb tél 1901 óta. Az évszak hónapjait tekintve 2015 januárja a 10. legmelegebb január volt az elmúlt 115 évben. A januári átlaghőmérséklet +1 és 3 C között alakult hazánk legnagyobb részén. Ennél hidegebb az ország ÉK-i sarkában (0-1 C), illetve a magasabban fekvő területeinken volt jellemző (-3 és 0 C között). A hónap az ország legnagyobb részén 2-3 C-kal melegebbnek bizonyult a megszokottnál; a sokéves átlagnál hűvösebb január sehol sem fordult elő. Pásztó környékén még a 3.5 C-ot is meghaladta az anomália értéke. A februári középhőmérséklet +1 és 2 C között alakult hazánk legnagyobb részén. A magasabban fekvő területeken ezúttal is hidegebb volt (-1 C körül). Az országos átlaghőmérséklet 1.9 C-nak adódott. A Balaton feletti területeken még megjelentek a sokéves átlagtól elmaradó középhőmérsékletek (legfeljebb -0.5 C), a keleti országrészben azonban már jellemzően a +1.5 C-ot is meghaladta az anomália értéke. Sárospatak és Tokaj között lépett fel a legnagyobb eltérés: itt akár +3 C-kal is melegebb volt a megszokottnál. Az időszak csapadékviszonyai A legnagyobb területeken a megszokott csapadékmennyiség %-a hullott le hazánkban a tél folyamán. Ennél nagyobb anomáliát az ország középső területein, valamint ÉNy-on és néhány DNy-i településen figyelhetünk meg, az alacsonyabb értékek pedig ÉK felé haladva jelennek meg. 4.ábra Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi ( es) átlag százalékos arányában kifejezve 2015 telén 3

4 A december a normálnak megfelelően alakult a csapadékmennyiségek tekintetében, januárban azonban jelentős többlettel számolhattunk: a megszokott mennyiség 191%-a hullott le országos átlagban (4. ábra). A bő csapadékot hozó január után februárban kevesebb esett a sokéves átlagnál, annak mindössze 82%-át jegyeztük. A három hónap eredményeként elmondható, hogy 2014/2015 tele 22%-kal csapadékosabbnak bizonyult a megszokottnál januárja a 8. legcsapadékosabb január az elmúlt 115 év viszonylatában. A december az átlagnak megfelelően alakult, így a rangsorban is középen helyezkedik el (49.), a február pedig hátrébb (70.). Összességében a 2014/2015. tele a 32. legcsapadékosabb volt 1901 óta. Az időszak időjárási szélsőségei Számos állomási rekord született: a napi legmagasabb maximumhőmérsékletre december 14- én Drávaszabolcson (17.2 C), január 10-én és 11-én Sopron Fertőrákoson (19.7 C és 18.3 C), valamint Sellyén január 16-án (16.0 C). A középhőmérséklet sokéves napi maximumára Sopron Kuruc-dombon 13.1 C az új érték (január 10), Mátraszentlászlón pedig a csapadék sokéves napi maximumának rekordja dőlt meg (január 30., 54.3 mm). A január közötti időszakban nem jegyeztünk az ideinél nagyobb széllökés-értékeket a Kékestetőn ( m/s). Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az évszak szélsőségei, a mérés helye és ideje (1. táblázat): Legmagasabb mért hőmérséklet 19.7 C Sopron Fertőrákos január 10. Legalacsonyabb mért hőmérséklet C Bátaapáti december 31. Legnagyobb évszakos csapadékösszeg mm Bakonybél Legkisebb évszakos csapadékösszeg 46.9 mm Szerep Legnagyobb 24 órás csapadékösszeg 54.3 mm Mátraszentlászló január tavaszának időjárási jellemzői 2. táblázat Időszaki időjárási szélsőértékek 2015 tavasza összességében átlagos középhőmérsékletű volt, a normálnál kicsit melegebb márciusnak és a szokásosnál épphogy csak valamivel hűvösebb áprilisnak és májusnak köszönhetően. Március és április szárazabb volt a megszokottnál, utóbbiról az is elmondható, hogy a mérések kezdete óta ez volt az 5. legszárazabb április. A május bár csapadékosabb volt, mint általában, ennek ellenére a tavasz szárazabbnak bizonyult az átlagosnál. Az ország nagy részét pozitív hőmérsékleti anomália jellemezte: általában C-kal volt melegebb a megszokottnál, a Dunántúl déli részén, a Bakonyban, a Felső-Tisza-vidéken és a Maros-Körös közén voltak ennél jelentősebb pozitív irányú eltérések. 5.ábra Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi ( es) átlagtól 2015 tavaszán 4

5 2015. tavasza országos átlagban normál körüli középhőmérsékletet hozott, mindössze 0.3 C-kal volt melegebb az es átlagnál. A hónapokat külön-külön tekintve (5. ábra) láthatjuk, hogy a március középhőmérséklete átlag feletti volt, 1.2 C-kal haladta meg a normál értékét, míg az áprilisi és májusi érték 0.2 C-kal elmaradt az ilyenkor megszokottól. Időszak Sorszám március 30 április 48 május 46 3.táblázat A 2015-ös tavasz és az évszak hónapjainak sorszáma az től számított legmelegebb időszakok sorában tavasz 31 Az 1901-től kezdődő idősorban az idei tavasz a 31. legmelegebb lett (2. táblázat). Az adatokhoz illesztett lineáris trend alapján lassú emelkedést figyelhetünk meg az elmúlt 115 év tavaszi középhőmérsékleteiben márciusában a megszokottnál melegebb és szárazabb volt az idő hazánkban. A középhőmérséklet zömmel 6-8 C között alakult, általában a délkeleti és délnyugati területek voltak a legenyhébbek. Alacsonyabb értékek a hegyvidéki területeken voltak jellemzőek, itt helyenként a 3 C-t sem érte el a középhőmérséklet. Az ország jelentős részén pozitív hőmérsékleti anomália volt jellemző. A Dunántúlon jobbára 0-1 C-kal, a Dunától keletre többnyire C-kal volt melegebb az átlagértéknél, az Északi-középhegység egyes részein még ennél is nagyobb volt a pozitív anomália. A hónap melegebben kezdődött a megszokottnál, és az idő nagy részében átlag feletti hőmérséklet volt jellemző. A leghidegebb napon (március 7.) országos átlagban 2.6 C volt középhőmérséklet, ami mindössze 0.3 C-kal maradt el az es normál értéktől. A legmelegebb napon (március 26.) 12.9 C-ot mértünk, mely közel 5 C-kal haladta meg az országos átlagot. A legalacsonyabb hőmérséklete Zabaron (Nógrád megyében) jelentkezett március 7-én C, a legmagasabb pedig Sátoraljaújhelyen március 27-én 24.1 C. Áprilisban az ország nagy részén C között alakult a havi átlaghőmérséklet, eközben az országos átlag 10.9 C volt. Április első harmadát a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékletek jellemezték. A hónap leghidegebb napján, április 3-án 5 C alá esett vissza az országos átlaghőmérséklet, ami körülbelül 5 C-kal hidegebb az ilyenkor megszokottnál. Április 10-től két rövidebb időszak kivételével pozitív anomália volt jellemző. A legnagyobb országos napi átlaghőmérsékletet április 16-án mértük, ami közel 7 C-kal haladta meg az átlagot, és megközelítette a 18 C-ot. A hónap legmagasabb hőmérsékletét is ezen a napon regisztráltuk, Oslin 29.2 C volt. A hónap folyamán mért legalacsonyabb hőmérséklet -7 C volt április 4-én, Zabaron. Májusban az ország területén a középhőmérséklet zömmel C között alakult, néhány fokkal alacsonyabb értékeket regisztráltunk a hegyvidéki területeken. Országos átlagban 15.9 C volt. Összességében 0.3 C-kal volt hűvösebb az es normálértéknél. A Dunántúl déli, délnyugati és az Alföld délkeleti részén egy kicsivel (0-0.5 C) melegebb volt az átlagnál, ezzel szemben az ország többi részén (0-1 C) negatív anomália jelentkezett. 5

6 Az időszakra jellemző csapadékviszonyok Az ország nyugati és déli területein a csapadék mennyisége általában elérte és sok esetben meghaladta a 100 mm-t, ezzel ellentétben az ország középső és keleti részein általában mm, vagy ennél kevesebb csapadék hullott. A sokévi átlaghoz viszonyítva az idei csapadékösszegeket, hasonló térbeli eloszlást tapasztaltunk, mint a csapadékösszegek eloszlása esetén. Az ország középső és keleti területei szárazabbak voltak az átlagosnál, egyes helyeken a csapadék mennyisége a sokéves átlag 55%-át sem érte el. A déli és nyugati részeken átlagosan a normál érték %-a hullott, foltokban jelentkezett csapadéktöbblet is, mely kis területen meghaladta a 130%-ot. 6.ábra Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi ( es) átlag százalékos arányában kifejezve 2015 tavaszán Ahogy a 4. ábrán is látható, a tavasz első két hónapja különösen száraznak adódott, a regisztrált mennyiség márciusban még a normál 60%-a volt, de áprilisban már a 30%- át sem érte el. Májusban a megszokottnál egyharmaddal több csapadék hullott. A teljes tavaszi időszak alatt 18%-kal kevesebb csapadék volt, mint általában. A tavaszi csapadékösszeg átlag alatti volt: összességében a 26. legszárazabb a sorban 1901 óta. Az időszak néhány időjárási szélsősége Márciusban az állomási napfénytartam többször meghaladta az eddig regisztrált napi maximumokat. Napi hidegrekord született április 4-én Zabar állomáson, a műszerek -0.3 Ckal mértek kevesebbet az 1944-es értéknél, így a legalacsonyabb minimumhőmérséklet -7.0 C lett. Április 16-án megdőlt a napi legmagasabb (abszolút) maximumhőmérséklet Osli állomáson (29.2 C), továbbá Budapest belterület állomáson is új napi rekord született (21.1 C) a legmagasabb napi középhőmérséklet kategóriában. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az évszak szélsőségei, a mérés helye és ideje (3. táblázat): Legmagasabb mért hőmérséklet 32.3 C Dévaványa május 19. Legalacsonyabb mért hőmérséklet C Zabar március 7. Legnagyobb évszakos csapadékösszeg mm Barcs Legkisebb évszakos csapadékösszeg 44.2 mm Szerep Legnagyobb 24 órás csapadékösszeg 90.0 mm Szamosbecs május táblázat Időszaki időjárási szélsőértékek 6

7 nyarának időjárási jellemzői nyarának időjárása - a évivel ellentétben - újra bővelkedett az igazán embert próbáló hőhullámokban. Az idei volt 1901 óta a 4. legmelegebb nyár. Az évszakos csapadékösszeg a szokásos mennyiség mindössze kétharmadának adódott, mely a hőhullámokkal tarkított nyári időszak aszályhelyzeteit csak súlyosbította. Az idei volt 1901 óta a 6. legszárazabb június. A július szintén szárazabb volt a megszokottnál, a nyár utolsó hónapja pedig igen szélsőséges csapadékeloszlást hozott mind térben, mind időben. Az évszak középhőmérséklete C volt országos átlagban, amely csaknem 1.9 Ckal meghaladja az es normált. 7.ábra Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi ( es) átlagtól 2015 nyarán Mindhárom nyári hónap jelentősen melegebbnek bizonyult a normálnál (7. ábra). Kiemelkedő az augusztus, mely az es évek által meghatározott normálnál 2.7 C-kal is melegebbnek adódott, ezzel az elmúlt 115 év 3. legmelegebb augusztusa is egyben az interpolált adatok alapján (4. táblázat). Ezt követi a július, mely a +2.2 C-os anomáliával a 2. legmelegebb 1901 óta. Az idei volt összességében a 4. legmelegebb nyári időszak országos átlagban a sorok 1901-es kezdete óta. Időszak Sorszám június 25 július 2 augusztus 3 5.táblázat A 2015-ös nyár és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában nyár 4 A rendkívül sok és hosszan elhúzódó hőhullám megmutatkozik a hőmérsékleti küszöbnapok számában is év nyarán 41 hőségnapot (tmax 30 C) jegyeztek országos átlagban, míg a megszokott mennyiség 22 nap. Forró napból (tmax 35 C) 13 jelentkezett, szemben a normál értékkel, mely mindössze 2 nap. A júniusi középhőmérséklet országos átlagban 20.0 C-nak adódott; átlagosan Ckal melegebb volt a hónap a megszokottnál. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján az ÁNTSZ a következő napokra vonatkozóan adott ki másodfokú hőségriasztást (napi középhőmérséklet legalább három 7

8 egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 25 C-ot) hőhullám miatt: június 11., 12., 13., 14., 15. A júliusi országos átlaghőmérséklet 23.3 C-nak adódott. Mindössze július 9-én és 11-én, illetve 27-étől a hónap végéig adódott a normálnál alacsonyabb napi középhőmérsékleti érték, ezeket leszámítva a hónap során minden nap jóval melegebb volt a megszokottnál országos átlagban. Harmadfokú hőségriasztás a következő napokon volt érvényben (napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 27 C-ot): július 4., 5., 6., 7., 8, 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., augusztusát a forróság jellemezte országszerte. A havi országos átlaghőmérséklet 23.2 C volt, mely 2.7 C-kal magasabb a normálnál. Másodfokú hőségriasztás (a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 25 C-ot) hőhullám miatt a következő napokon volt érvényben: 5., 6., 29., 30., 31., harmadfokú hőségriasztás (a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 27 C-ot) pedig a közötti 10 napban. Az időszakra jellemző csapadékviszonyok Jelentős területi eltérések adódtak az évszakos csapadékösszegekben. A megszokott mennyiségeknél jellemzően kevesebb eső esett idén nyáron. Az országos átlagos csapadékösszeg hozzávetőleg 130 mm volt, ez a szokásos mennyiség mindössze kétharmada. Az egyes hónapok, jellemzően az augusztusi csapadék igen szélsőséges eloszlása az évszakos átlagok között is megmutatkozik. 8.ábra Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi ( es) átlag százalékos arányában kifejezve 2015 nyarán Ahogy 8. ábrán is jól látható, jelentős csapadékhiánnyal telt a június és július hazánk területén. Júniusban a megszokott mennyiség mindössze 41%-a hullott le, mellyel az idei június a 6. legszárazabb június lett 1901 óta (5. táblázat). A szárazság júliusban is folytatódott, ekkor a normál 66%-át jegyeztük országos átlagban. Az augusztusi átlag a normál 104%-ának adódott, ugyanakkor megjegyezzük, hogy az ország egyes tájegységei között jelentős különbségek alakultak ki. Összességében az idei nyár szárazabb volt a megszokottnál, a normál 68%-ával ez volt a 96. legcsapadékosabb, azaz a 20. legszárazabb nyár hazánkban 1901 óta. Időszak Sorszám június 110 július 89 augusztus 45 6.táblázat A 2015-ös nyár és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában 8

9 nyár 96 A megszokottnál kevesebb csapadékos napról számolhatunk be: 22 csapadékos napot jegyeztünk idén, míg a normál 28 nap. Zivataros napból 9 fordult elő országos átlagban, mely 2-vel elmarad az átlagtól (11 nap). A nyári csapadékösszegek hosszú idősorát tekintve a 2015-ös nyár a szárazabbak között foglal helyet az 1901-től számított rangsorban. 9. ábra A 2015-ös nyár országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegei és a sokévi ( es) átlag (mm) - az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 5 napos összeget jelöli Napi állomási maximumhőmérsékleti rekordok: július 7. Békéssámson (38.7 C), július 8. Budakalász (39.3 C), július 23. Békéssámson (39.0 C). Csapadék sokéves napi maximumának állomási rekordjai: augusztus 18. Tiszaörvény (120.5 mm). Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az évszak szélsőségei, a mérés helye és ideje (6. táblázat): Legmagasabb mért hőmérséklet 39.6 C Budakalász augusztus 12. Legalacsonyabb mért hőmérséklet 3.1 C Zabar július 11. Legnagyobb évszakos csapadékösszeg mm Budapest Ferencváros Legkisebb évszakos csapadékösszeg 56.3 mm Nyíregyháza-Sóstó Legnagyobb 24 órás csapadékösszeg mm Tiszaörvény augusztus táblázat Időszaki időjárási szélsőségek őszének időjárása A 2015-ös ősz országszerte mindenhol melegebbnek bizonyult a megszokottnál. Az egyes hónapok azonban sem önmagukban, sem együtt nem végeztek igazán kiemelkedő helyen az összehasonlításokban. A legjobban a szeptember szerepelt, az idei volt a 17. 9

10 legmelegebb szeptember az adatsorok 1901-től kezdődő rangsorában. Csapadék szempontjából az évszak egyértelműen csapadékosabb volt az átlagnál, az idei október volt a 8. legcsapadékosabb a mérések kezdete óta, míg a november a 23. legszárazabb. Az őszi középhőmérsékletek 1901-ig visszanyúló idősorát tekintve az illesztett trendvonal egy melegedés irányába mutató tendenciát mutat. A szeptemberi középhőmérséklet a mérések 1901-es kezdete óta a 17. legmelegebb volt, míg az októberi érték összesítésben a 74. helyet foglalta el. A november az elmúlt 115 évből a 29. legmelegebb lett. A három hónap együttes vizsgálata alapján a teljes őszi időszak a 25. helyre került (8. táblázat). Időszak Sorszám szeptember 17 október 74 november 29 8.táblázat A 2015-ös ősz és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában ősz 25 Az idei ősz legmelegebb napja szeptember 1-je volt 25.7 C-os országos átlaghőmérséklettel. Az átlagosnál jóval melegebben indult a szeptember, melyet egy hetes hűvösebb időszak követett. A hónap közepén a megszokottnál ismét jóval (5 7 Ckal) melegebb napok következtek. Néhány nap kivételével szeptember végtől egészen november elejéig a normálnál hűvösebb volt az idő. November közepén két héten keresztül magasabb volt a megszokottnál az országos átlaghőmérséklet, egyes napokon akár 7 C-kal is meghaladta a sokéves átlagot. A hónap második felében egy gyorsütemű lehűlésnek köszönhetően több napig a normálnál alacsonyabb átlaghőmérsékletek voltak jellemzők. Az ősz leghidegebb napja 0 C-os országos átlaghőmérséklettel a november 25-e lett, ezt követően november végén ismét melegedés kezdődött. Az időszak csapadék jellemzői őszén a legtöbb csapadék a délnyugati országrészben hullott mm, ezen kívül a hegyvidéki területeken jelentkezett még magasabb csapadékösszeg ( mm). A síkvidéki területeken jellemzően mm hullott, csak foltokban volt ennél kisebb évszakos csapadékösszeg. A 2015-ös őszt az es normálhoz viszonyítva szinte az ország egész területén csapadéktöbblet jellemezte, csupán a Kisalföldön volt olyan terület, ahol a lehullott mennyiség nem érte el a megszokott értéket. Az ország középső részén és az Északi-középhegységben voltak olyan területek, ahol a csapadék %-kal vagy ennél is nagyobb mértékben meghaladta a sokéves átlagot. 10

11 10. ábra Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi ( es) átlag százalékos arányában kifejezve 2015 őszén Az idei ősz a szokásosnál nagyobb (139%) csapadékösszeget hozott országos átlagban. A hónapokat tekintve (10. ábra) a szeptember átlagosnak tekinthető, míg igen szembetűnő az októberi csapadékösszeg, mely szélsőségesen nagy volt, a sokéves átlag 259%-a, vagyis több mint 2.5-szerese. A november azonban meglehetősen száraznak bizonyult, a megszokott mennyiség kevesebb, mint fele, mindössze 40%-a hullott le. A küszöbnapok számában tetten érhető az ősz első felére jellemző csapadékos időjárás, ennek köszönhető, hogy az ősszel megszokott 27 csapadékos nap helyett 30-at regisztráltunk. A novemberi csapadékszegény időjárás jól tetten érhető a havas napok számában, ami elmaradt a szokásostól (az átlagos 3 helyett csupán 1 napon jelentkezett országos átlagban). Időszak Sorszám szeptember 32 október 8 november 92 9.táblázat A 2015-ös ősz és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában ősz októbere a csapadékossági versenyben az igen előkelő 8. helyen végzett az elmúlt 115 év viszonylatában, ezzel szemben a november a 23. legszárazabb volt. Az idei ősz összességében mégis a 24. legcsapadékosabb ősz lett 1901 óta. Szeptemberben és novemberben is több napi állomási maximumhőmérsékleti rekordok született: szeptember 1. Dombegyházon (36.9 C), szeptember 2. Tuzséron (36.0 C), szeptember 17. Szeged külterület állomáson (36.4 C), szeptember 18. Kőrösszakálon (37.3 C), november 9. Sátorhelyen (23.8 C), november 11. Nagykanizsán (23.6 C), november 12. Bátán (22.7 C). Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az évszak szélsőségei, a mérés helye és ideje: Legmagasabb mért hőmérséklet 37.3 C Kőrösszakál szeptember 18. Legalacsonyabb mért hőmérséklet -6.8 C Zabar november 25. Legnagyobb évszakos csapadékösszeg mm Mátraszentimre Legkisebb évszakos csapadékösszeg mm Sáp Legnagyobb 24 órás csapadékösszeg 80.0 mm Bakonykoppány szeptember táblázat Időszaki időjárási szélsőségek 11

12 /2016. telének időjárása 2015/16. tele a megszokottnál melegebb és csapadékosabb volt. Hőmérséklet szempontjából a december és a február a normálérték felett alakult. A csapadékviszonyokat tekintve az egyes hónapok változatos képet mutattak. Míg a december meglehetősen száraz volt, addig a január és különösen a február jelentős csapadéktöbblettel rendelkezett. Országos átlagban a havi középhőmérséklet 2.5 C volt, amely 2.3 C-kal haladta meg az es évek decemberre vonatkozó átlagértékét. Decemberben az ország túlnyomó részén 2-3 C-os középhőmérsékletet mértek. 12

13 B. A villányi borvidék évi agrometeorológiai sajátosságai A év időjárása borvidékünkön ugyanolyan szélsőséges elemekkel tarkított volt, mint az országban sok helyen. A év a térben és időben hektikus eloszlású csapadékról, és a hőmérsékleti maximum értékek sokaságáról híresült el borvidékünkön is. Borvidékünkön a szőlőtermesztés szempontjából legfontosabb agrometeorológia sajátosságok röviden a következők voltak. Csapadékviszonyok áttekintése (adatok mm-ben) hónap évi átlag évi átlag évi átlag évi átlag évi átlag évi átlag 30 éves évi átlag január február március április május június július augusztus szeptember október november december összesen táblázat A Villányi Borvidék csapadékadatai havi bontásban A 11. táblázat adataiból egyértelműen megállapítható, hogy évben a lehullott csapadékmennyiség abszolút értéke nem érte el a 30 éves átlagot - az országos tendenciához hasonlóan -, azonban a lehullott csapadék időbeli eloszlása nem volt kedvező február, március, április, június, július, augusztus, valamint november és december hónapokban sorra kevesebb csapadék hullott, mint a sokéves átlag. Ugyanakkor január, május és október hónapok kifejezetten csapadékosnak nevezhetők. A május végi bőséges csapadék kisebb gombafertőzést (peronoszpóra) indított. Ennél kedvezőtlenebb volt a szőlő érésére az augusztus végi, és főképp az októberi sok csapadék nyara száraz és meleg volt, sok-sok hőmérsékleti maximum értékkel. A tartós szárazság nem kedvezett a szőlő gomba kórokozóinak sem, nem alakultak ki érdemi lisztharmat, peronoszpóra járványok. A havi adatok közül a csapadékban igen szegény február és március, valamint a július és november emelhető ki, mint kifejezetten csapadékhiányos hónap. Az évet egy szinte teljesen csapadékmentes december zárta. 13

14 A legtöbb csapadék az alábbi napokban hullott: április 28. május június 04. augusztus 26. szeptember október Összességében az országos adatokkal összahngban - megfelelő mennyiségű csapadék hullott az elmúlt évben, azonban annak időbeli eloszlása nem igazodott a természet, a kultúrnövények igényéhez. A borvidék hőmérsékleti viszonyainak áttekintése Amint azt már a bevezetőben jeleztem, a időjárása a számos hőmérsékleti szélsőértékek miatt is különleges volt. Ugyanakkor szerencsére elmaradt az előző évben bekövetkezett téli és tavaszi fagy károsítása. Az utolsó fagyos nap borvidékünkön április 4-én volt, kb. egy héttel később a sokévi dátumtól. Nem volt igazán tartós hideg időszak évben, egyedül az év első heténben, és december utolsó napjai volt minden nap fagyos éjszaka. -10 C alatti hideg egyetlen nap volt a évben január és február hónapok az átlagosnál melegebb, kevés fagyos napot tartalmazó volt. Március és április hónapra a csapadékhiány és a meleg volt jellemző, a magasabb átlaghőmérséklet különösen az utolsó dekádra volt jellemző. Ezt egy igen csapadékos és meleg május hónap követte. A többhavi csapadékhiányt némiképp enyhítette a május utolsó dekádjában lehullott eső, a hónapban a sokévi átlag kétszerese esett le. Júniusban, és főként júliusban száraz, csapadékhiányos és meleg volt, mely egészen szeptember utolsó dekádjáig folytatódott. Ezt egy csapadékos szeptember vége, és egy igen bőséges csapadékkal ellátott október követte. November az átlagnál melegebb és szárazabb is volt. November és december átlaghőmérséklete a sokéves statisztikai átlag felett volt. December pedig csapadékban igen szegény (a borvidéken átlagban 5 mm hullott). A borvidéki hőmérsékleti sajátosságok néhány sarokszáma az alábbi (hőmérséklet Celsius fokban és a hónap azon napja, amelyik a szélsőértéket mutatta): mimimum maximum január: - 15,1 C (Göntér, 01.) + 14,3 C (Göntér, 10.) február - 9,5 C (Göntér, 08.) + 11,0 C (Hegyszentm, 21.) március - 0,6 C (Göntér, 10.) + 20,8 C (Nagyharsány, 26.) április - 1,6 C (Göntér, 04.) + 24,3 C (Hegyszentm, 16.) május + 7,3 C (Hegyszentm., 28. ) + 30,7 C (Göntér, 19.) június + 7,5 C (Göntér, 22.) + 32,4 C (Göntér, 14.) július + 11,6 C (Göntér, 01.) + 36,0 C (Göntér, 22.) augusztus + 10,6 C (Göntér, 01.) + 37,7 C (Göntér, 13.) szeptember + 4,6 C (Göntér, 09.) + 34,9 C (Göntér, 18.) október + 1,5 C (Göntér, 23.) + 24,2 C (Göntér, 04.) november - 2,5 C (Göntér, 02.) + 22,7 C (Göntér, 11.) december - 5,6 C (Nagyharsány, 31.) + 14,3 (Göntér, 01.). 14

15 A évben tartósabb, a sokéves időszaki átlagértéket meghaladó meleg az alábi időszakokban fordult elő: január 09. és 24. között február 21. és 28. között március 24. és 26. között április 15.és 27. között május 17. és 20. között június 02. és 16. között július , között augusztus 11. és 15. között szeptember , között október 03. és 05. között november 10. és 17. között december , és között. Borvidéki szinten a csapadékviszonyok, a hőmérsékleti viszonyok sem tendenciájában, sem pedig havi megoszlásában érdemben nem tértek el az országos jellemzőktől. 15

16 C. A villányi borvidék évi növényvédelmi sajátosságai A vegetációs időszakban rendkívül hektikus eloszlású csapadék, a heteken át tartó száraz nyár (június - augusztus) alapján a évi szőlő növényvédelmi szezon viszonylag kevés meglepetést, izgalmat tartogatott. Ebben két időszak volt kivétel: a május végi meleg és igen csapadékos időjárás, majd az októberi szüreti időszak. Érdemi gondot - mind szőlő növényvédelmi, mind borászati feldolgozási szempontból - az utóbbi jelentett. Ennek ellenére kijelenthető, valóban súlyos, akár lokálisan, akár nagyobb körzetre kiterjedő vagy tartósan fennálló, termést veszélyeztető járvány sem peronoszpóra, sem lisztharmat gombák vonatkozásában nem volt évben a borvidékünkön. A szürkepenész fertőzés a szüreti időszakban azonban több helyen az érzékeny fajták esetében érdemi károsítást okozott. Peronoszpóra A szőlőperonoszpóra fertőzés lefutása is egyszerű volt, néhány napon (3-5 nap) túl nem volt érdemi és tartós fertőzésveszély. A csapadékos május következtében jellemző módon a hó második felében alakult ki érdemi fertőzési helyzet, mely a csapadékhiány miatt hamar meg is szűnt. Ez június hónapban mindössze egynaposra zsugorodott, mely sehol sem okozott érdemi károsodást. A száraz és meleg idő következtében a július hónap teljesen eseménytelen volt peronoszpóra fertőési szempontból. Az augusztus végi csapadék miatti kései fertőzés érdemi károsítást sehol sem okozott. Nagyharsány 16

17 Göntér Hegyszentmárton Lisztharmat A borvidékünkön évben érdemi szőlőlisztharmat járvány nem volt, a növényvédelmi szezonban még lokálisan sem alakultak ki fertőzések. A komolyabb fertőzési nyomás május végén - június elején volt. A fürtzáródástól az érésig gyakorlatilag nem volt érdemi fertőzési nyomás. 17

18 Nagyharsány Göntér 18

19 Hegyszentmárton Szürkepenész Ha a év vonatkozásában a peronoszpóra és a lisztharmat gomba fertőzés vonatkozásában kismértékűnek tekintettük, ez sajnos nem teljesen igaz a szürkepenészre. A szürkepenész gomba alapvetően a szüreti időszak második felében, októberben lépett fel erőteljesen, a sok lehullott csapadék következtében. A gomba azon gazdák szürkepenészre fogékony ültetvényeiben, amelyekben nem volt szürkepenész elleni védekezés külön kiegészítő kezelésként elvégezve okozott minőségi és mennyiségi veszteséget. Göntér 19

20 Nagyharsány 20

21 D. Összefoglaló megállapítások A év agrometeorológiai, növényvédelmi és szőlőtermesztési szempontok szempontjából - az alábbi tények alapján klimatológiai és agrometeorológiai szempontból a rendkívüli évek közé sorolható, míg a szőlő növényvédelmi szempontjából egyszerű, rendkívüli eseményekkel, fertőzésekkel nem rendelkező évnek minősíthető. a borvidékünkön évben sem téli, sem tavaszi fagy nem károsított az időjárási jellemzők közül a hőmérsékleti maximumok, a csapadék időbeli eloszlása tekintetében a borvidéki jellemezők nagyfokú hasonlóságot mutattak az országos mért értékekkel, tendenciákkal a hőmérsékleti maximumokban sem volt hiány, igen meleg évet hagytunk magunk mögött a év a 3. legmelegebb volt 1901 óta a hőmérsékleti minimum értékek esetében eltértünk az országos jellemzőktől: kevesebb volt a fagyos napok száma, alig volt tartós fagyos időszak rendkívül kevés hó hullott évben az éves csapadékmennyiség abszolút összege alapján nem nevezhető a 2015-ös év csapadékszegénynek, azonban a lehullott csapadék időbeli eloszlása sok gondot okozott, így voltak túlzottan csapadékos és kifejezetten aszályos hónapok a csapadék mennyisége a sokéves átlag alatt volt február, március, április, július, hónapokban, és kifejezetten kevés eső hullott novemberben és decemberben jóval csapadékosabb volt a május, és különösen az október hónap a talajaszály mellett a légköri aszály is tartósan fennállt a nyári időszakban (kb. június 10. és augusztus 20. között alapvetően aszályos időjárás volt) a borvidékünkön több helyen, eltérő időpontban kisebb mértékű jégverés is volt, melynek szerencsére érdemi káros hatásai nem voltak a nyár folyamán folyamatosan erős UV-sugárzás kilevelezést követően számos helyen károsította a szőlőfürtöket, a napégés gyakori élettani problémává vált semmilyen gombabetegség nem okozott összefüggő, nagy területre kiterjedő kárt a szőlőkben, egyedül a szürkepenész károsítása volt az arra érzékeny fajták esetében helyenként számottevő október hónapban A szőlő növényvédelmével kapcsolatosan megállapítható, hogy évben kézben tartható volt a védekezés. Ennek ellenére több gazda kisebb-nagyobb termésveszteséget szenvedett el a csapadékos szüreti időszak második felében. A szőlő rovarkártevői elleni védekezés sem bizonyult nehéznek. A szőlő levél- és gubacsatka szórványosan jelent meg és alkalmilag károsított. A molyok közül mindössze a tarka szőlőmoly első nemzedékének volt számottevő rajzása, a faj többi nemzedékének, ill. más molyfajoknak nem volt érdemi gradációja. Rohamosan elterjedt a borvidéken két szívó kártevő, az amerikai szőlőkabóca, a lepkekabóca is. A száraz, meleg nyári időjárás kedvezett a tömeges felszaporodásuknak. Szerencsére az amerikai szőlőkabóca terjesztette aranyszínű sárgaság fitoplazma nem jelent meg az ültetvényekben. A szőlő három fő gombabetegségei közül a lisztharmat és a peronoszpóra a évben nem okozott komoly fertőzést. A szürkepenész károsítása viszont a fogékony fajták esetében, külön védekezés nélküli ültetvényben a szüreti időszakban anyagi károkat is okozott. 21

22 A 2015/2016. enyhe tele fokozott gondosságra inti a gazdákat a évi növényvédelem során, mivel a károsítók tömeges áttelelése biztosított volt. Siklós, május 11. Szarka Tibor György okl. agrárkémikus agrármérnök 22