Agrometeorológiai összefoglaló

Átírás

1 Agrometeorológiai összefoglaló A szeptember és március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak. Bár az északkeleti országrészben hullott a legkevesebb csapadék (a 7 havi összeg itt a 210 mm-t sem érte el), a középső és a déli országrészben is voltak olyan területek, ahol csak mm csapadékot regisztráltak. Főként a délnyugati országrészben, a Bakony, és a Zemplén térségében ezen időszak alatt mm-t is mértek. Sokévi átlag ( ) feletti csapadék főként a Dunántúli- és az Északi-középhegység területén fordult elő. Átlag alatti csapadékmennyiség az ország területén, több helyen is előfordult, összességében azonban kis területen. A csapadékhiány mértéke pedig 0-50 mm között adódott. 1. ábra szept márc. 31. csapadékösszege

2 2. ábra április június 30. csapadékösszege Főként a csapadékban igen szegény áprilisnak köszönhetően a háromhavi csapadékösszeg az ország jelentős részén mm között alakult (2. ábra). Az északkeleti országrészben ( mm), valamint Nyugat-Dunántúlon ettől magasabb értékek is adódtak ( mm), lokálisan 300 mm-t meghaladó csapadékösszegek is előfordultak. Április nagyon száraz volt, a csapadékösszeg országos átlaga alig haladta meg a 10 mm-t, több helyen egyáltalán nem volt eső. Nagyobb területre kiterjedően jelentősebb mennyiségű, mm csapadékot csupán a délnyugati határ közelében mértek. Májusban főként a Tiszántúli és a Velencei-tó térségi területeken regisztrálták a legkevesebb csapadékot mm-t. Június csapadék szempontjából kedvezően alakult (sok helyen a szokásos csapadékmennyiség 1,5-2-szeresét mérték). Átlag alatti csapadékot főként az ország középső részén regisztráltak.

3 3. ábra A tenyészidőszak GDD térképe, április június 30. A tenyészidőszak ( ) Growing Degree Days (GDD) térképe a 3 ábrán látható. Az ország jelentős részén a GDD értéke ( C-ban) C között alakult. Ettől magasabb értékek csak a nagyvárosok közelében (városi hősziget hatása miatt), illetve a déli országrészben fordultak elő C érték főként a középhegységekben jelentkezett. 4. ábra Hőségnap térkép, május június 30.

4 Május 15 és június 30 között a hőségnapok száma 0-12 között változott (4. ábra), köszönhetően a júniusi csapadékos időjárásnak. A középhegységekben nem fordult elő 30 fok feletti maximum hőmérséklet az adott időszakban. Ezzel szemben az Alföldön 8-10 nap adódott hőségnapnak. Az ország többi részén 4-8 nap között alakult a hőségnapok száma. 5. ábra Napfényes órák térképe, április június 30. A napfénytartamban a tiszántúli területek, főként a délkeleti határrész bővelkedett április június 30. között (5. ábra). Az utóbbi részeken 700 órát meghaladó napfénytartam értékek adódtak. Az ország jelentős részén órát regisztráltak.

5 6. ábra július hónap csapadékösszege (automata adatok alapján) 20 mm alatti csapadékot az északkeleti országrészben mértek, mm csapadékmennység volt jellemző a középső országrészben, dél-dunántúli területeken, valamint a Tiszántúl északkeleti részében. A legtöbb csapadék a Dunántúli-középhegység területén, a délnyugati országrészben, és a zempléni területeken hullott. Az északi területek kivételével szinte mindenhol a sokévi átlag alatt maradt a havi csapadékösszeg. 7. ábra július GDD térképe

6 Az ország jelentős területén a GDD értéke július hónapban (7. ábra) C között alakult. A Tisza mentén, illetve a Tiszántúlon 400 feletti értékek is adódtak. 350 C-nál alacsonyabb értékek a középhegységekben és a nyugati országrészben fordultak elő. 8. ábra Hőségnap térkép, július Július meglehetősen melegnek adódott, több mint 1 fokkal volt melegebb a sokévi átlagnál. A meleg időjárásnak köszönhetően a középső országrészben nap, az Alföldön nap volt hőségnap. Csupán a középhegységek magasabban fekvő részein nem fordult elő hőségnap.