INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Átírás

1 INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS február - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged február 6.

2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2008 januárjában a rendelkezésre álló adatok szerint a lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Zalaegerszeg-Nagykutas) és 42 mm (Erdőtelek) [Heves m.] között alakult, az országos területi átlagérték 19 mm volt, amely 13 mm-rel (40 %-kal) volt kevesebb a januári átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége néhány kisebb körzet kivételével elmaradt az átlagos januári értéktől. A legnagyobb (a januári átlaghoz viszonyítva legalább 50 %-os) csapadékhiány a Dunántúl nyugati, középső és déli részén jelentkezett. A január havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása Országos áttekintésben a januári átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (39 mm) Sellye állomáson, a legnagyobb csapadéktöbblet (11 mm) Erdőtelek állomáson fordult elő. A hónap első dekádjában lehullott csapadék túlnyomórészt hó formájában érkezett és síkvidékeinken átmenetileg összefüggő hótakaró alakult ki, amelynek maximális vastagsága csak az Alföld déli részén haladta meg a 10 cm-t (maximális hóvastagság: 26 cm, Hercegszántó). Egyéb síkvidéki területeinken 10 cm-t meghaladó hóvastagság nem fordult elő. A január 10. után bekövetkezett enyhülés hatására a hó fokozatosan elolvadt.

3 Maximális hóborítás (cm) januárban Hóvastagság (cm) >21 Az Országos Meteorológiai Szolgálattól átvett évi csapadékadat-állomány felhasználásával mintegy 250 állomás figyelembe vételével újraszerkesztettük az előző havi kiadványban közölt, a évi csapadékösszeg területi eloszlását bemutató térképet. A figyelembe vett állomáskörön belül az évi csapadékösszeg 2007-ben 415 mm (Tiszaalpár) és 904 mm (Kup-Bakonypölöske) között alakult, az országos területi átlagérték 636 mm volt, amely 47 mm-rel (8 %-kal) haladta meg az átlagot. A évi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása Síkvidékeink nagyobbik részén a 2007-ben lehullott csapadék mennyisége meghaladta a sokévi átlagot. A legnagyobb évi csapadéktöbblet ( mm) a Kisalföld egyes körzeteiben és a Tiszántúl középső részén fordult elő. Síkvidéken jelentős ( mm) évi csapadékhiány a Duna-Tisza köze déli részének és a Felső- Tisza vidék egyes körzeteiben jelentkezett ben országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb évi csapadékhiány (157 mm) Milota, a legnagyobb csapadéktöbblet (251 mm) Pápa-Nyárád állomáson fordult elő.

4 Léghőmérséklet A január havi középhőmérséklet -1,7 C (Kékestető) és 3,3 C (Sopron-Fertőrákos) között alakult, az országos területi átlagérték 0,8 C volt, ami 1,2 C-kal volt magasabb az átlagnál. A január havi léghőmérséklet ( C) A havi középhőmérséklet az ország egész területén meghaladta a januári átlagot, a legnagyobb eltérés (3,8 C) Szentgotthárd és Cigánd [Borsod-Abaúj-Zemplén m.] állomáson fordult elő. Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban kifejezett talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. A talajtelítettség meghatározását szolgáló modell felülvizsgálata az OMSZ-nál folyamatban van. A rendelkezésre álló adatok egyelőre csak a 0-20 cm-es mélységi régióra tekinthetők megbízhatónak, így a jelen helyzetértékelésben csak ezen talajréteg nedvességviszonyait jellemezzük január 31-én az egy hónappal korábbi állapottal összevetve síkvidéken a talajok nedvességtartalma a legfelső, 0-20 cm-es rétegben mérsékelten csökkent. Ezen talajréteg nedvességtartalmát a síkvidéken általában a % közötti telítettségi értékek jellemezték. Talajvíz Januárban a Kisalföld kivételével a síkvidékek legnagyobb részén emelkedett a talajvízszint. A különbség-értékek jellemzően a 0-25 cm-es osztályközbe sorolhatók. Nagyobb (25-50 cm) emelkedés csak egy-két kisebb körzetben fordult elő. A Kisalföld területén és a Tiszántúl egyes körzeteiben az elmúlt hónapban néhány cm-es csökkenés mutatkozott. Az közötti időszak január havi középértékeinél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén a Hátság területén, a Hátság déli, országhatár menti részén, valamint a Mátra előterében (>200 cm). A Szatmári-síkság, a Hortobágy, a Körös-Maros köze, a Körös-vidék és a Felső-Szigetköz egyes észlelőkútjai környezetében cm eltérés is kialakult. 50 cm-nél kisebb eltérés figyelhető meg a Bodrogköz területén, a Nyírség északi és nyugati

5 térszínein, a Szatmári-síkság déli részén, a Hortobágy, a Körös-Maros köze, a Dél-Mezőföld, a Felső-Szigetköz területén, valamint a Dráva-menti síkság nyugati részén. A viszonyítási időszak átlagánál cm-rel magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délnyugati részén és a Hanság egyes körzeteiben. A Hanság csaknem egészén és a Tiszazug területén cm-es emelkedés alakult ki. A Hajdúság délkeleti, a Mezőföld északi, a Dráva-menti síkság jelentős részén és a Kisalföld területének nagyobbik felén 25 cm-nél kisebb emelkedés mutatkozott. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában januárban az közötti időszak január havi átlagértékénél cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2008 januárjában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 122,17 millió m 3 volt, amely 2 %-kal maradt el az előző havi mennyiségtől. A január havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés a 6. Kis-Balatoni, a 7. Balatonlellei és a 45. Felsőszabolcsi belvízrendszerben fordult elő, maximális kiterjedése 2301 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége az előző havi értékhez képest 6,71 millió m 3 -rel (9 %-kal) növekedett. Időjárás-előrejelzés 2. ELŐREJELZÉS Az Országos Meteorológiai Szolgálat január 23-án kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint február hónap az átlagosnál kissé magasabb hőmérsékletű és az átlagosnál kissé szárazabb lesz. Március az átlagosnál hidegebbnek és az átlagosnál kissé csapadékosabbnak, míg április az átlagosnál kissé hűvösebbnek és az átlagosan csapadékosnak ígérkezik. A havi középhőmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi előrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékösszeg (mm) Február 0,3-2,4 (0,9) (33) Március 3,9 5,6 (5,2) (35) Április 9,2 10,7 (10,6) (46) Az OMSZ február 6-án kiadott középtávú előrejelzése szerint a következő 10 napon jelentős változásoktól mentes időjárásra lehet számítani. Számottevő mennyiségű (területi átlagban 10 mm/nap értéket elérő) csapadék nem valószínű. A hőmérséklet az időszak elején átvonuló hidegfront hatására csökken, az időszak második felében a napi középhőmérséklet helyenként az átlagos alatt várható.

6 A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) februárra előrejelzett értékei A február hónapra előrejelzett GVM értékek átlagos februári időjárás esetén (B-változat) alföldi területeinken általában 0,8 1,0 közöttiek, tehát átmeneti vízháztartási helyzetet tükröznek, az ország peremterületein viszont általában 1,0-1,2 közöttiek (a Dunántúl nyugati részén 1,2-nél is nagyobbak), tehát mérsékelten nedves vízháztartási helyzetre utalnak. Amennyiben február csapadékszegény lesz (A-változat), az Alföld középső részein nagyobb kiterjedésben száraz állapotok (GVM 0,6 0,8 között) is lehetnek. Erősen csapadékos február esetén (C-változat), aminek kisebb a valószínűsége, az ország túlnyomó részén a mérsékelten nedves vízháztartási helyzet (GVM>1,0) válna uralkodóvá. A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) februárra előrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény februári időjárás esetén) GVM B-változat (átlagosan csapadékos februári időjárás esetén) C-változat (átlagosnál csapadékosabb februári időjárás esetén)

7 Belvíz-előrejelzés Mivel 2008 januárjában az átlagosnál országszerte kevesebb csapadék hullott (a Duna Tisza köze déli részét kivéve a hóborítás csekély volt), és valószínűleg február is kissé szárazabb lesz, nagy belvíz kialakulására egyelőre nem kell számítani, de kisebb kiterjedésű elöntések többfelé lehetnek. A belvízindex (PBI) előrejelzett értékei szerint átlagosan csapadékos februárt és márciust feltételezve közepes mértékű belvíz (PBI=1,0-1,5) alakulhat ki a Kisalföldön, a Közép- Tisza vidékén, a Berettyó mellékén és a Felső-Tisza Szamos Kraszna közén. Az átlagos belvíz veszélyeztetettséget is figyelembe véve (lásd következő oldal), viszonylag nagyobb elöntések a Közép-Tisza és a Felső-Tisza vidékén fordulhatnak elő. A belvízindex (PBI) előrejelzett értékei 2007/2008 telére A belvízindex alakulása átlagosnál csapadékosabb február-márciusi időjárás esetén PBI A belvízindex alakulása átlagosan csapadékos február-márciusi időjárás esetén A belvízindex alakulása csapadékszegény február-márciusi időjárás esetén

8