INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Átírás

1 INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS április - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged április 4.

2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2008 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint a lehullott csapadék mennyisége 30 mm (Tiszaalpár) és 82 mm (Mezőkovácsháza) [Békés m.] között alakult, az országos területi átlagérték 53 mm volt, amely 22 mm-rel (71 %-kal) volt több a márciusi átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország egész területén meghaladta a március havi átlagot. Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (52 mm) Mezőkovácsháza állomáson fordult elő. A február havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása Március között az átmeneti erős lehűlés hatására a csapadék egy része hó formájában érkezett és síkvidékeink kisebb körzeteiben (06. Kis-balatoni, a 45. Felsőszabolcsi és a 85. Muramenti belvízrendszer) átmenetileg összefüggő hótakaró alakult ki, amelynek maximális vastagsága nem haladta meg a 8 cm-t (maximális hóvastagság: 8 cm, Zalaszabar). A március 25. után bekövetkezett enyhülés hatására a kevés hó gyorsan elolvadt. A következő ábrán a január-március időszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktől. 2

3 100 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése (%) a január-március időszakban eltérés, % I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Az alábbi ábrán a január-március időszakban lehullott csapadék mennyiségének és az időszakos átlagtól való eltérésének területi eloszlását szemléltetjük. A háromhavi csapadékösszeg 49 mm (Tiszaalpár) és 118 mm (Kékestető) között alakult, az országos területi átlagérték 78 mm volt, amely 13 mm-rel (14 %-kal) maradt el az időszakos átlagtól. A január-márciusi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása Síkvidéken a január-március időszakban lehullott csapadék mennyisége általában kevesebb volt az időszakos átlagnál, ugyanakkor a Kisalföld és a Duna-Tisza köze északi részén, a Körösök vidékén és a Viharsarok egyes körzeteiben lehullott háromhavi csapadékmennyiség kissé meghaladta az átlagot. Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb háromhavi csapadékhiány (43 mm) Tés [Veszprém m.], a legnagyobb háromhavi csapadéktöbblet (30 mm) Tésa [Pest m.] állomáson jelentkezett. 3

4 Léghőmérséklet A március havi középhőmérséklet 0,4 C (Kékestető) és 7,7 C (Szolnok-Szandaszőlős) között alakult, az országos területi átlagérték 6,1 C volt, ami 1,1 C-kal volt magasabb az átlagnál. A március havi léghőmérséklet ( C) A havi középhőmérséklet Tésa térségének kivételével az ország egész területén meghaladta az átlagot, a legnagyobb eltérés (2,0 C) Szolnok-Szandaszőlős állomáson fordult elő. Az alábbi ábrán a havi középhőmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 6,0 A havi középhőmérséklet országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése ( C) a január-március időszakban 5,0 4,0 3,0 eltérés, C 2,0 1,0 1,2 2,7 1,1 0,0-1,0-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban kifejezett talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. 4

5 A talajtelítettség meghatározását szolgáló modell felülvizsgálata az OMSZ-nál folyamatban van. A rendelkezésre álló adatok egyelőre csak a 0-20 cm-es mélységi régióra tekinthetők megbízhatónak, így a jelen helyzetértékelésben csak ezen talajréteg nedvességviszonyait jellemezzük március 31-én az egy hónappal korábbi állapottal összevetve síkvidéken a talajok nedvességtartalma a legfelső, 0-20 cm-es rétegben az átlagosnál csapadékosabb időjárás hatására számottevően növekedett. Ezen talajréteg nedvességtartalmát a síkvidéken általában a % közötti telítettségi értékek jellemezték, de a Duna-Tisza köze középső és déli részén 60 % alatti telítettségi értékek fordultak elő. Talajvíz Márciusban a síkvidéki területek legnagyobb részén a február havi középértékeknél kissé magasabban (0-25 cm) helyezkedett el a talajvíztükör. Elszórtan, kisebb körzetekben nagyobb emelkedés is előfordult. A Kisalföld nyugati felén, a Duna-Tisza köze északi peremvidékén, az Észak-bácskai lösztábla területén, a Bükk előterében, a Kiskörei-tározó térségében és a Hármas-Körös torkolatvidékén, továbbá néhány kisebb körzetben csökkenés (0-25 cm) alakult ki. Az közötti időszak március havi középértékeinél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén a Hátság területén, a Mátra előterében (>200 cm) cm eltérés mutatkozott a Nyírség északi részén, a Körös-Maros köze egyes körzeteiben, a Hátság peremterületén és a Dráva-menti síkság nyugati részén. 50 cm-nél kisebb eltérés figyelhető meg a Felső-Tisza vidék jelentős részén, a Körös-Maros köze területén jelentős kiterjedésben, a Mezőföld déli részén, a Dráva-menti síkság és a Kisalföld peremvidékein. A Nagykunság délnyugati részén cm-rel, Maros-hordalékkúp területén kisebb körzetben cm-rel, a Mezőföld északi része és a Dráva-menti síkság egyes körzeteiben, továbbá a Kisalföld nyugati felén 0-25 cm-rel magasabban helyezkedett el a talajvíztükör, mint a viszonyítási időszakban. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában márciusban az közötti időszak március havi átlagértékénél cm-rel alacsonyabban helyezkedett el Belvízi helyzetértékelés 2008 márciusában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 127,58 millió m 3 volt, amely 29,07 m 3 -rel (30 %-kal) haladta meg az előző havi mennyiséget. A március havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés a 23. Taktaközi, a 24a. Sajózugi és a 45. Felsőszabolcsi belvízrendszerben fordult elő, együttes maximális kiterjedése 1190 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége az előző havi értékhez képest 19,94 millió m 3 -rel (24 %-kal) növekedett. 5

6 2. ELŐREJELZÉS Időjárás-előrejelzés Az Országos Meteorológiai Szolgálat március 25-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint április az átlagosnál kissé hidegebb és az átlagosnál kissé csapadékosabb; május az átlagosnál kissé melegebb és az átlagosnál kissé szárazabb; június az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb lesz. A havi középhőmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi előrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhőmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) Április 9,3 11,3 (10,5) (46) Május 14,9 17,1 (15,4) (62) Június 18,8 21,2 (18,5) (78) Az OMSZ április 4-én kiadott középtávú előrejelzése szerint a következő 10 napos időszakban az áprilisra általában jellemző változékony időjárásra lehet számítani. Az időszak első harmadában az átlagosnál kissé hűvösebb idő valószínű, egyre többfelé esővel. A legcsapadékosabbnak a vasárnap és a hétfő ígérkezik, ekkor területi átlagban az ország északnyugati részén 10 mm/nap értéket elérő csapadékmennyiség várható. Ezt követően a csapadékhajlam átmenetileg csökken és a jövő hét közepétől erőteljes felmelegedés valószínű, a napi maximumhőmérséklet az országban sokfelé várhatóan meghaladja a 20 C-t. A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) áprilisra előrejelzett értékei Az átlagosnál csapadékosabb március miatt a GVM növekvő tendenciát mutat, de az áprilisra előrejelzett értékek csak a C változatban, tehát az átlagosnál csapadékosabb áprilisi időjárás esetén fogják meghaladni a GVM sokévi áprilisi átlagát. A területi eloszlást tekintve a Tisza középső és alsó vidékén várhatjuk a legalacsonyabb GVM értékeket (az A változatban 0,6-0,8 közöttieket), míg a legnagyobb GVM értékek a Dunántúl nyugati felén alakulhatnak ki (a B és a C változatban 1,2, sőt helyenként 1,6 fölött). Belvíz-előrejelzés A viszonylag csapadékos március következtében a talaj nedvességtartalma februárhoz képest növekedett, de kiterjedtebb belvízképződés április - májusban nem valószínűsíthető. 6

7 A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) áprilisra előrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény áprilisi időjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos áprilisi időjárás esetén) GVM C-változat (átlagosnál csapadékosabb áprilisi időjárás esetén) 7

8 Aszály-előrejelzés Április elején a megelőző (október-márciusi) időszak csapadék és talajvíz adatainak ismeretében, ezen adatokkal három változatban elvégzett számítások alapján lehetőség nyílik az idei aszály becslésére. Az erre szolgáló aszályindexet (PAI) három változatban, az átlagosnál szárazabb (A-változat), átlagos (B-változat) és átlagosnál csapadékosabb (Cváltozat) május-augusztus feltételezésével számítottuk ki. Az aszályindex előrejelzett értékeinek területi eloszlását az alábbi. ábra két változatban (az A és a B változatban) szemlélteti. A C változatban az index előrejelzett értéke sehol sem éri el az aszályindex küszöbértékét jelentő 6,0-t, ezért erről a változatról nem adunk eloszlástérképet. A B változatban - tehát átlagos további időjárás esetén - csak a Duna-Tisza középső része lesz aszállyal sújtott terület (PAI > 6). Erősebb és országos kiterjedésű aszályra csapadékszegény további időjárás esetén kell számítani, ami a hosszú távú időjárás előrejelzése szerint májusban és júniusban bekövetkezhet. A PAI országos átlaga elérheti a 9,0-t, ami a évi aszályhoz hasonló erősségű aszályt jelentene. Természetesen a nyári időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyainak alakulása lesz a döntő. Az aszályindex (PAI) 2008-ra előrejelzett értékeinek területi eloszlása A-változat (csapadékszegény időjárás esetén) PAI ( C/100mm) B-változat (átlagosan csapadékos időjárás esetén) 8