INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Átírás

1 INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS július - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged július 7.

2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2008 júniusában a rendelkezésre álló adatok szerint a lehullott csapadék mennyisége 48 mm (Erdőtelek) [Heves m.] és 196 mm (Sopron-Fertőrákos) között alakult, az országos területi átlagérték 105 mm volt, amely 33 mm-rel (46 %-kal) volt több a júniusi átlagnál. A június havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország területének túlnyomó részén meghaladta a június havi átlagot, ugyanakkor a Dél- és Közép-Dunántúl, az Észak-Alföld kisebb körzeteiben, valamint az Északi-középhegység területének túlnyomó részén az átlagosnál kevesebb csapadék hullott. Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (39 mm) Kékestető, a június havi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (113 mm) Pitvaros [Csongrád m.] állomáson fordult elő. A hónap első dekádjában a napi csapadékösszegek helyenként az 50 mm-t is meghaladták, pl.: Szombathelyen a június 3-án és 4-én összesen 118,1 mm, Pécs-Pogányon június 6-án 60,5 mm, Sellyén június 6-án 67,6 mm csapadék hullott. A következő ábrán a január-június időszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktől. 2

3 100 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése (%) a január-június időszakban eltérés, % I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Az alábbi ábrán a január-június időszakban lehullott csapadék mennyiségének területi eloszlását szemléltetjük. A január-júniusi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása A hathavi csapadékösszeg 191 mm (Kisköre) és 410 mm (Nagyecsed) között alakult, az országos területi átlagérték 271 mm volt, amely 3 mm-rel (1 %-kal) haladta meg az időszakos átlagot. Síkvidéken a január-június időszakban lehullott csapadék mennyisége az időszakos átlag közelében alakult. Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb hathavi csapadékhiány ( mm) a Dunántúl délnyugati részén jelentkezett, a legnagyobb időszakos csapadékhiány (136 mm) Murakeresztúr, a legnagyobb hathavi csapadéktöbblet (137 mm) Kunszentmárton állomáson fordult elő. 3

4 Léghőmérséklet A június havi középhőmérséklet 15,1 C (Kékestető) és 21,8 C (Jászszentlászló) [Bács-Kiskun m.] között alakult, az országos területi átlagérték 20,2 C volt, ami 1,7 C-kal volt magasabb az átlagnál. A június havi léghőmérséklet ( C) A havi középhőmérséklet az ország egész területén meghaladta a júniusi átlagot, a legnagyobb eltérés (2,7 C) Szécsény állomáson fordult elő. Az alábbi ábrán a havi középhőmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 6,0 A havi középhőmérséklet országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése ( C) a január-június időszakban 5,0 4,0 3,0 eltérés, C 2,0 1,0 0,0 1,2 2,7 1,1 1,0 0,7 1,7-1,0-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 4

5 Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban kifejezett talajtelítettségi adatok alapján végeztük el június 30-án az egy hónappal korábbi állapottal összevetve síkvidéken a talajok nedvességtartalma a legfelső, 0-20 cm-es rétegben az átlagosnál csapadékosabb időjárás hatására számottevően növekedett. Ezen talajréteg nedvességtartalmát a síkvidéken általában a % közötti telítettségi értékek jellemezték, de a Kisalföld nyugati részén és a Szatmári-síkságon a telített állapotot megközelítő, illetve azt elérő telítettségi értékek fordultak elő. Júniusban a cm-es talajrétegben is a növekedés jellemezte a talajnedvesség változását. Június 30-án síkvidéken ezen talajréteg nedvességtartalmát a % között telítettségi értékek jellemezték, ennél nagyobb nedvességtartalom (60-80 % közötti telítettség) a legcsapadékosabb kisalföldi és Felső-Tisza vidéki körzetekben fordult elő. Az es talajréteg nedvességtartamát június 30-án a síkvidékek területi átlagában az egy hónappal korábbi állapothoz képest kissé alacsonyabb, % közötti telítettségi értékek jellemezték. Talajvíz Júniusban az egy hónappal korábbi állapothoz képest - a síkvidéki területek jelentős részén kissé alacsonyabban (0-10 cm) helyezkedett el a talajvíztükör. A Szigetközben, az Alsó-Duna vidékén és az Alföld délkeleti részén azonban 5-10 cm közötti emelkedés mutatkozott. Az közötti időszak június havi középértékeinél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közi Homokhátság területén és a Mátra előterében (>200 cm) cm közötti eltérés mutatkozott a Homokhátság peremterületén cm eltérés jelentkezett a Nyírség északi részén, a Hortobágy déli részén, a Körös-Maros köze egyes körzeteiben, a Duna-Tisza köze alacsonyabb tengerszint feletti magasságú térszínein, a Drávamenti síkság nyugati részén. 50 cm-nél kisebb eltérés figyelhető meg a Kisalföld jelentős részén, az Észak-Mezőföldön, a Dráva-menti síkság keleti felén és a Körös-Maros köze nyugati felén. A Nagykunság délnyugati részén cm-rel, Maros-hordalékkúp területén cm-rel, a Körös és a Berettyó völgyében valamint a Mosoni-síkság déli részén és a Hanság kisebb körzetében 0-25 cm-rel magasabban helyezkedett el a talajvíztükör, mint a viszonyítási időszakban. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában júniusban az közötti időszak június havi átlagértékénél ~40 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el Belvízi helyzetértékelés 2008 júniusában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 134,10 millió m 3 volt, amely 5,83 m 3 -rel (5 %-kal) haladta meg az előző havi mennyiséget. A június havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés fordult elő. 5

6 A tározókban visszatartott víz mennyisége az előző havi értékhez képest 6,90 millió m 3 -rel (6 %-kal) csökkent. Időjárás-előrejelzés 2. ELŐREJELZÉS Az Országos Meteorológiai Szolgálat június 25-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint július és augusztus az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb lesz, míg a szeptember az átlagosnál melegebbnek és az átlagosnál csapadékosabbnak ígérkezik. A havi középhőmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi előrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhőmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) Július 21,8 13,6 (20,2) (64) Augusztus 20,4 22,9 (19,6) (65) Szeptember 15,7 18,1 (15,8) (47) Az OMSZ július 7-én kiadott középtávú előrejelzése szerint a következő 10 napon mérsékelten változékony, nyári idő várható. Számottevő mennyiségű területi átlagban a 10 mm/nap értéket elérő csapadék csak az időszak első és utolsó két napján valószínű. A hőmérséklet az időszak első harmadában először csak északon és nyugaton, majd az ország többi részén is átmenetileg csökken, majd péntektől erőteljes felmelegedésre lehet számítani. A hét végén és a jövő hét elején országos kánikula valószínű, a napi maximumhőmérséklet várhatóan mindenütt meghaladja a 30 C-ot, helyenként 35 C feletti értékek is előfordulhatnak. Az időszak végén érkező nedvesebb hűvösebb légtömegek hatására mérsékelt lehűlésre lehet számítani. A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) júliusra előrejelzett értékei A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) előrejelzett értékeinek térképszerű feldolgozását a következő. ábrán mutatjuk be. Mivel július hónap - az időjárás-előrejelzés szerint az átlagosnál valószínűleg melegebb és szárazabb lesz, a GVM három változatban előrejelzett értékei közül az A-változatbeliek érdemlik a legnagyobb figyelmet. Ezek szerint a GVM az ország nagy részén 0,8-nál alacsonyabb lesz, tehát nagy területeken száraz vízháztartási helyzet valószínűsíthető. A legalacsonyabb GVM értékeket (<0,6) a Közép-Tisza és az Alsó- Tisza mentén, valamint a Dunántúl és Észak-Magyarország egy-egy kisebb körzetében (Komárom, Siófok és Balassagyarmat - Romhány térségében) várhatjuk. 6

7 A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) júliusra előrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény júliusi időjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos júliusi időjárás esetén) GVM C-változat (átlagosnál csapadékosabb júliusi időjárás esetén) 7

8 Aszály-előrejelzés Az aszály becslésszerű előrejelzésére szolgáló aszályindexet (PAI) három változatban, az átlagosnál szárazabb (A-változat), átlagos (B-változat) és az átlagosnál csapadékosabb (C-változat) július-augusztus feltételezésével számítottuk ki. Mostani előrejelzésünk, a meglehetősen csapadékos június miatt mérsékeltebb aszályra utal, mint a korábbi előrejelzések. Az aszályindex előrejelzett értékeinek területi eloszlását az alábbi ábra két változatban (az A- és a B-változatban) szemlélteti. A B-változatban tehát átlagos július - augusztusi időjárás esetén az Alföldön a mérsékelt aszályhelyzetet megközelítő viszonyokra számíthatunk (PAI = 5-6). Mivel az időjárás-előrejelzés szerint július és augusztus hónap egyaránt az átlagosnál melegebb és szárazabb lesz, célszerű az A-változatra felkészülni. Ebben az esetben a PAI országos átlaga 7,32, ami közepesen aszályos évet jelent. A Duna Tisza közén és a Tiszántúl középső részén az aszályindex 8-10 közötti értékei is kialakulhatnak, helyenként megközelítve az erős aszály kritériumát. Az aszályindex (PAI) 2008-ra előrejelzett értékeinek területi eloszlása A-változat (csapadékszegény időjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos időjárás esetén) PAI ( C/100mm) 8