INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

Átírás

1 INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS július - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged július 8.

2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2009 júniusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 39 mm (Tiszaörvény) és 210 mm (Iklódbördce) [Zala m.] között alakult, az országos területi átlagérték 94 mm volt, amely 23 mm-rel (32 %-kal) volt több a júniusi átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén meghaladta a júniusi átlagot. A legnagyobb csapadéktöbblet ( mm) Zala megye nyugati részén fordult el. Jelents kiterjedés, összefügg területet érint csapadékhiány (1-38 mm) a Duna-Tisza köze déli részén jelentkezett. A június havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása Országos áttekintésben a júniusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (38 mm) Jánoshalma, a legnagyobb csapadéktöbblet (124 mm) Iklódbördce állomáson fordult el. Különösen a hónap harmadik dekádjában jellemzek voltak a rövid id alatt lehulló, nagymennyiség csapadékok. Az alábbi táblázatban ezekre mutatunk be néhány példát: Idszak Állomás Csapadékösszeg, mm Június 11. Tata 57,5 Június 26. Szeged-külterület 49,9 Június Szentgotthárd 118,0 Június Sopron-Fertrákos 106,0 Június Zalaegerszeg-Nagykutas 79,0 Június Budapest belterület 66,0 2

3 A következ szövegközi ábrán a január-június idszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktl. eltérés, % A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése (%) a január-június idszakban I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Az alábbiakban a január-június idszakban lehullott csapadék mennyiségének területi eloszlását szemléltetjük. A hathavi csapadék-összeg 148 mm (Vedresszék) [Csongrád m.] és 530 mm (Iklódbördce) [Zala m.] között alakult, az országos területi átlagérték 268 mm volt, amely 2 mm-rel (0,8 %-kal) haladta meg az idszakos átlagot. A január-június havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása Síkvidéken a január-június idszakban lehullott csapadék mennyisége a Kisalföld területének, valamint a Tiszántúl egyes északi és középs körzeteinek kivételével fleg a csapadékszegény április ás május következtében elmaradt az idszakos átlagtól. Országos áttekintésben az idszakos átlaghoz viszonyított legnagyobb hathavi csapadékhiány ( mm) az Alföld déli-délkeleti részén fordult el, ugyanakkor a Dunántúl nyugati részén mm között idszakos csapadéktöbblet alakult ki. 3

4 Az átlaghoz viszonyított legnagyobb idszakos csapadékhiány (113 mm) Vedresszék [Csongrád m.], a legnagyobb hathavi csapadéktöbblet (196 mm) Iklódbördce állomáson fordult el. Léghmérséklet A havi középhmérséklet 13,2 C (Kékestet) és 20,4 C (Szolnok-Szandaszls) között alakult, az országos területi átlagérték 18,3 C volt, ami 0,1 C-kal volt alacsonyabb az átlagnál. A havi középhmérséklet az ország egész területének túlnyomó részén a júniusi átlag közelében alakult, az átlagtól való eltérés mértéke általában nem haladta meg a ±0,5 C-ot. A június havi középhmérséklet ( C) területi eloszlása Az alábbi ábrán a havi középhmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 6,0 A havi középhmérséklet országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése ( C) a január-június idszakban 5,0 4,0 3,0 eltérés, C 2,0 1,0 0,0-1,0 3,8 0,3 0,3 1,0-0,9-0,1-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 4

5 Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el júniusának utolsó napján síkvidékeink túlnyomó részén a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest számotteven növekedett. Ezen talajréteg nedvességtartalmát általában a % közötti telítettségi értékek jellemezték, de egyes körzetekben átmenetileg túltelített állapot is kialakult. A cm-es talajrétegben nedvességtartalma júniusban ugyancsak erteljesen növekedett. A hónap utolsó napján a síkvidékek területi átlagában az % közötti telítettségi értékek voltak jellemzk. Egyes körzetekben (a Mezföld, a Duna-Tisza köze északnyugati és déli része, az Északi-középhegység alföldi elterében) % közötti telítettségi értékek fordultak el jellemzen. Az cm-es talajréteg nedvességtartalmát június végén számottev területi különbségek nélkül a % közötti telítettségi értékek jellemezték. Talajvíz Júniusban Magyarország síkvidéki területei csaknem egészén tovább csökkent a talajvízszint. A síkvidékek legnagyobb részén 25 cm-nél kisebb süllyedés mutatkozott, azonban egyes körzetekben az Északi-középhegység elterében, a Nagy- és Kis-Sárrét területén, a Duna-negyedkori árterülete déli részén, a Dráva-menti síkság középs részén, a Mezföldön több körzetben és a Gyr-tatai teraszvidék keleti részén cm közötti süllyedések is elfordultak. Kisebb (>25 cm) talajvízszint-emelkedés elszórtan csak a Tiszántúl északi részén mutatkozott. Az közötti idszak június havi átlagértékéhez viszonyítva 200 cm-t meghaladó talajvízszint-süllyedés mutatkozott a Duna-Tisza közén a Hátság északi és déli részterületén valamint a Mátra elterében. A Hátság jelents részén, a Tiszántúl és a Mezföld egyes körzeteiben cm közötti, a Duna-Tisza közén a völgysíkokon, a Nagykunság és a Hortobágy peremvidékén, a Nyírség északi részén, a Körös-Maros köze és a Dráva-menti síkság középs részén és a Dél-Mezföldön cm eltérés jelentkezett. A viszonyítási idszaknál helyenként 100 cm-rel magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délnyugati részén. A Maros hordalékkúpon, a Hajdúság délkeleti részén, a Szatmári-síkságon, a Kiskörei-tározó térségében, a Mosoni-síkság déli peremterületén és az Alsó-Szigetközben egyes körzetekben 50 cm-nél kisebb emelkedések alakultak ki. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az elmúlt hónapban az közötti idszak június havi átlagértékénél cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2009 júniusában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 103,41 millió m 3 volt, amely 1,31 millió m 3 -rel (1,3 %-kal) haladta meg az elz havi mennyiséget. A június havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. 5

6 A hónap folyamán a gyri és a nyíregyházi KÖVÍZIG mködési területén fordult el belvízelöntés, amelynek maximális kiterjedése összesen 4196 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az elz havi értékhez képest 11,23 millió m 3 -rel (13 %-kal) növekedett. Idjárás-elrejelzés 2. ELREJELZÉS Az Országos Meteorológiai Szolgálat június 29-én kiadott hosszú távú meteorológiai elrejelzése szerint a július és augusztus hónapok az átlagosnál melegebb és az átlagosnál kissé szárazabb hónapok lesznek. Szeptember is melegebb, de az átlagosnál csapadékosabb lesz. A havi középhmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi elrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhmérséklet ( C) Havi csapadékösszeg (mm) július 21,8 23,8 (20,4) (65) augusztus 20,3 22,5 (20,0) (61) szeptember 15,6 17,0 (15,6) (52) Az OMSZ július 8-án kiadott középtávú elrejelzése szerint a következ 10 napon folytatódik a térben és idben változékony, nyári idjárás. Az idszak els harmadában egy átvonuló hidegfront hatására többfelé várható csapadék, amelynek mennyisége területi átlagban valószínleg csak délnyugaton éri el a 10 mm/nap értéket. A zivatargócokban lokálisan ennél jóval több csapadék is elfordulhat. A hét végétl a csapadékhajlam csökken. A hmérséklet az idszak els felében általában kevéssel az évszakos átlag alatt várható, a jöv hét elején kezdd erteljes melegedés hatására a napi maximumhmérsékletek sokfelé 30 C felett valószínek. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) júliusra elrejelzett értékei A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) jellemzéséhez összehasonlítási célból meghatároztuk a GVM júniusi és júniusi értékeibl számított arányszámot, melynek országos átlaga 0,947. Ezek szerint 2009 júniusában országosan szárazabb volt a vízháztartási helyzet, mint egy évvel korábban, de Észak-Magyarországon és a Dunántúlon fordított a helyzet. Az elrejelzett GVM-értékek térképszer feldolgozását a következ ábrán mutatjuk be. A GVM júliusra elrejelzett értékei az alföldi állomásokon Nyíregyháza kivételével - mindhárom változatban alatta maradnak a sokévi júliusi átlagnak. A területi eloszlás tekintetében az Alföldön és a Dunántúl keleti részein jóval szárazabb vízháztartási helyzet várható, mint az ország többi részén. Az A-változatban (csapadékszegény júliusi idjárás esetén) az Alföld nagy részén 0,4-0,6 közötti értékekre kell számítani. A B-változatban (átlagosan csapadékos júliusi idjárás esetén) 0,6-0,8 közötti értékek várhatók. A nedves 6

7 vízháztartási helyzetet jelz 1,0 feletti értékek egy-két hegyvidéki, illetve nyugat-dunántúli állomás kivételével csak az átlagosnál csapadékosabb júliusi idjárást feltételez C- változatban adódtak. Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) júliusra elrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény júliusi idjárás esetén) GVM B-változat (átlagosan csapadékos júliusi idjárás esetén) C-változat (átlagosnál csapadékosabb júliusi idjárás esetén) 7

8 Aszály-elrejelzés Bár az idei június szinte mindenütt az átlagosnál csapadékosabb volt, a nyári aszály kialakulásának továbbra is megvan az esélye. A csapadékszegény július-augusztusi idjárást feltételez számításaink eredménye azt mutatja, hogy az aszályindex (PAI) elrejelzett értékei sok állomáson nagyobbak az aszály küszöbértékének számító 6,0-nál (3. táblázat-sorozat és 16. ábra), de mégis alacsonyabbak az egy hónappal ezelttieknél. Az ers aszályt jelz 10,0 feletti PAI értékek csak a Duna-Tisza közén fordulnak majd el, az Alföldön általában közepes aszály (PAI=8-10), míg az ország többi részén mérsékelt aszály (PAI=6-8) alakulhat ki. Az ország legészakibb és legnyugatibb területei valószínleg aszálymentesek maradnak. Amennyiben a további idjárás átlagosan csapadékos lesz, országos aszályra nem kell számítani, legfeljebb a Duna-Tisza közén és az Alföld néhány kisebb térségében várható mérsékelt aszály. Az aszályindex (PAI) 2009-re elrejelzett értékeinek területi eloszlása Csapadékszegény további idjárás esetén PAI Átlagosan csapadékos további idjárás esetén 8