INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Átírás

1 INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS március - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged március 6.

2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2008 februárjában a rendelkezésre álló adatok szerint a lehullott csapadék mennyisége 1 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) és 22 mm (Gégény) [Szabolcs-Szatmár-Bereg m.] között alakult, az országos területi átlagérték 6 mm volt, amely 23 mm-rel (79 %-kal) kevesebb a februári átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország egész területén elmaradt az átlagos februári értéktől. Országos áttekintésben a februári átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (38 mm) Sellye állomáson fordult elő. A február havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása A hónap második dekádjában az átmeneti erős lehűlés hatására a csapadék hó formájában érkezett és síkvidékeink kisebb körzeteiben átmenetileg összefüggő hótakaró alakult ki, amelynek maximális vastagsága nem haladta meg a 4 cm-t (maximális hóvastagság: 4 cm, Ásványráró). A február 17. után bekövetkezett enyhülés hatására ez a kevés hó gyorsan elolvadt. Maximális hóborítás (cm) februárban Hóvastagság (cm) >21 2

3 Az alábbi ábrán a január-február időszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktől. 100 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése (%) a január-február időszakban eltérés, % I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII A következő ábrán a január-február időszakban lehullott csapadék mennyiségének területi eloszlását szemléltetjük. A kéthavi csapadékösszeg 11 mm (Sellye) és 54 mm (Gégény) között alakult, az országos területi átlagérték 25 mm volt, amely 36 mm-rel (59 %-kal) maradt el az időszakos átlagtól. A január-februári csapadékösszeg (mm) területi eloszlása Síkvidéken a január-február időszakban lehullott csapadék mennyisége mindenütt kevesebb volt az időszakos átlagnál. 3

4 Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb kéthavi csapadékhiány (77 mm) Sellye állomáson jelentkezett. Március első napjaiban változékonyabbra, csapadékosabbra fordult az időjárás. A rendelkezésre álló adatok szerint a március 1-5. időszakban lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Tiszaalpár) és 25 mm (Felcsút) között változott. Az alábbi szövegközi ábrán a hónap első öt napján lehullott csapadék mennyiségének március havi átlaghoz viszonyított területi eloszlását mutatjuk be. A március 1-5. között lehullott csapadék területi eloszlása a március havi átlag százalékában % Léghőmérséklet A február havi középhőmérséklet -0,4 C (Kékestető) és 5,4 C (Pécs-Pogány) között alakult, az országos területi átlagérték 3,4 C volt, ami 2,7 C-kal volt magasabb az átlagnál. A február havi léghőmérséklet ( C)

5 A havi középhőmérséklet az ország egész területén meghaladta a februári átlagot, a legnagyobb eltérés (3,9 C) Sümeg állomáson fordult elő. Az alábbi ábrán a havi középhőmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 6,0 A havi középhőmérséklet országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése ( C) a január-február időszakban 5,0 4,0 3,0 eltérés, C 2,0 1,0 1,2 2,7 0,0-1,0-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban kifejezett talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. A talajtelítettség meghatározását szolgáló modell felülvizsgálata az OMSZ-nál folyamatban van. A rendelkezésre álló adatok egyelőre csak a 0-20 cm-es mélységi régióra tekinthetők megbízhatónak, így a jelen helyzetértékelésben csak ezen talajréteg nedvességviszonyait jellemezzük február 29-én az egy hónappal korábbi állapottal összevetve síkvidéken a talajok nedvességtartalma a legfelső, 0-20 cm-es rétegben az átlagosnál jóval szárazabb és enyhébb időjárás hatására számottevően csökkent. Ezen talajréteg nedvességtartalmát a síkvidéken általában a % közötti telítettségi értékek jellemezték, de a Duna-Tisza köze középső és déli részén 30 % alatti telítettségi értékek fordultak elő. Talajvíz Februárban a Kisalföld, a Dráva-menti síkság nyugati és keleti peremvidéke valamint a Körös- Maros köze kivételével a síkvidékeken emelkedett a talajvízszint. A különbség-értékek jellemzően a 0-25 cm-es osztályközbe sorolhatók. Nagyobb emelkedés csak elvétve, befolyásolt kutak környezetében fordult elő. A talajvízszint-süllyedéssel érintett területeken bekövetkezett változások is kisebbek voltak 25 cm-nél. 5

6 Az közötti időszak február havi középértékeinél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén a Hátság területén, a Mátra előterében (>200 cm). A Szatmári-síkság, a Nyírség, a Hortobágy, a Körös-Maros köze, és a Felső-Szigetköz egyes körzeteiben cm eltérés alakult ki. 50 cm-nél kisebb eltérés figyelhető meg a Bodrogköz, a Nyírség, a Szatmári-síkság, a Hortobágy, a Körös-Maros köze, a Dél-Mezőföld, a Felső- Szigetköz területén, valamint a Dráva-menti síkság nyugati részén. A Nagykunság délnyugati részén cm-rel, a Maros-hordalékkúp területén kisebb körzetben cm-rel, a Hajdúság keleti, a Mezőföld északi részén, a Hanság, a Csornai-sík és a Tiszazug területén 0-25 cm-rel magasabban helyezkedett el a talajvíztükör, mint a viszonyítási időszakban. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában februárban az közötti időszak február havi átlagértékénél ~35 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2008 februárjában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 98,51 millió m 3 volt, amely 19 %-kal maradt el az előző havi mennyiségtől. A február havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés az előző hónapról áthúzódva a 45. Felsőszabolcsi belvízrendszerben fordult elő, maximális kiterjedése 250 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége az előző havi értékhez képest 3,60 millió m 3 -rel (5 %-kal) növekedett. Időjárás-előrejelzés 2. ELŐREJELZÉS Az Országos Meteorológiai Szolgálat február 26-án kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint március hónap az átlagosnál kissé hidegebb és az átlagosnál kissé csapadékosabb lesz. Április és május átlagos hőmérsékletűnek és az átlagosnál csapadékosabbnak ígérkezik. A havi középhőmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi előrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékösszeg (mm) Március 3,9 6,1 (5,2) (35) Április 9,2 11,1 (10,6) (46) Május 14,7 15,9 (15,4) (62) Az OMSZ március 6-án középtávú előrejelzése szerint a következő 10 napos időszakban változékony, koratavaszi idő várható. Az időszak első napjaiban egy délnyugatról északkelet 6

7 felé mozgó mediterrán ciklon hatására többfelé alakul ki csapadék, amelynek mennyisége területi átlagban általában nem haladja meg a 10 mm/nap értéket. A jövő héten több frontrendszer is áthalad majd Közép-Európa felett, térben és időben változékony időjárás várható, többször csapadékkal, amelynek mennyisége területi átlagban a 10 mm/nap érték alatt valószínű. A hőmérséklet az időszak nagy részében az évszakos átlag közelében várható, az időszak végén lehet számítani az átlagost meghaladó napi középhőmérsékletre. A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) márciusra előrejelzett értékei A Gördülő Vízháztartási Mutató március hónapra három változatban előrejelzett értékeinek térképszerű feldolgozását az alábbi ábrán mutatjuk be. A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) márciusra előrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény márciusi időjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos márciusi időjárás esetén) GVM C-változat (átlagosnál csapadékosabb márciusi időjárás esetén) 7

8 A nagyon száraz idei február miatt a GVM ilyenkor szokásos növekedése elmaradt, ezért a márciusra előrejelzett értékek még csapadékosabb időjárás esetén is a legtöbb helyen a sokévi átlag alatt lesznek, tehát viszonylag száraz helyzetre utalnak. Kivétel talán az ország ÉNy-i és ÉK-i peremvidéke, ahol valamivel a sokévi átlag felettiek az előrejelzett GVM értékek, és valamelyest meghaladják az 1,0-t. Legszárazabbnak az Alföld Tisza menti területei látszanak, ahol a GVM márciusra előrejelzett értékei lehet, hogy még a 0,8-at sem fogják elérni. Belvíz-előrejelzés A belvízindex (PBI) főbb összetevőit és márciusra három változatban előrejelzett értékeit a 3. táblázat tartalmazza, az előrejelzett értékek területi eloszlását az átlagosnál csapadékosabb és az átlagos március esetére a 15. ábra mutatja. Az előrejelzett értékek, mivel havazással márciusban már nem számoltunk, jóval alacsonyabbak, mint a múlt hónapban, sehol sem érik el a közepes belvízre utaló 1,0-át. Csekély belvíz (PBI=0,5 1,0) lehet viszont főleg a Tiszántúlon, valamint a Tisza jobb parti és a Duna menti területeken. A belvízindex (PBI) előrejelzett értékei 2008 tavaszára A belvízindex alakulása átlagosnál csapadékosabb márciusi időjárás esetén A belvízindex alakulása átlagosan csapadékos márciusi időjárás esetén PBI 8