INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

Átírás

1 INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS március - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged március 5.

2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2010 februárjában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 13 mm (Sopron-Fertrákos) és 98 mm (Kékestet) között alakult, az országos területi átlagérték 59 mm volt, amely 30 mm-rel (103 %-kal) több a februári átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége a Kszeg-Kapuvár-Gyrzámoly vonaltól északnyugatra es terület kivételével az országban meghaladta a februári átlagot. Az átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (50-69 mm) a Dunántúl délkeleti és a Duna-Tisza köze középs részén fordult el. Országos áttekintésben a februári átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (13 mm) Sopron-Fertrákos, a legnagyobb csapadéktöbblet (69 mm) Paks állomáson fordult el. A február havi csapadékösszeg területi eloszlása mm A februári csapadék túlnyomó része hó formájában érkezett és a síkvidékeken is összefügg hótakaró alakult ki, a melynek jellemz maximális vastagsága a cm között változott, de a Duna-Tisza közén és a Északi-középhegység elterében 20 cm feletti, a Tiszántúl délkeleti részén 10 cm alatti maximális hóvastagságok voltak jellemzk. A belvízrendszerek területén belül a maximális hóvastagságot (32 cm) a Kis-Balatoni belvízrendszerben Zalaszabar állomáson jegyezték fel.

3 Maximális hóborítás februárban Hóvastagság (cm) >21 A következ szövegközi ábrán a január-február idszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktl. eltérés, % A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése (%) a január-február idszakban I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII A január-február idszakban lehullott kéthavi csapadékösszeg 47 mm (Sopron- Fertrákos) és 199 mm (Kékestet) között alakult, az országos területi átlagérték 109 mm volt, amely az idszakos átlagnál 48 mm-rel (79 %-kal) magasabb. Síkvidéken a január-február idszakban lehullott csapadék mennyisége Mosonmagyaróvár és Sopron térségének kivételével meghaladta az idszakos átlagot. Országos áttekintésben az idszakos átlaghoz viszonyított legnagyobb kéthavi csapadéktöbblet ( mm) a Mátrában és a Dél-Alföld egyes körzeteiben alakult ki. Az átlaghoz viszonyított legnagyobb idszakos csapadékhiány (10 mm) Kapuvár, a legnagyobb kéthavi csapadéktöbblet (116 mm) Kékestet állomáson fordult el.

4 A január-február havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása Léghmérséklet A február havi középhmérséklet -2,9 C (Kékestet) és 2,3 C (Békéscsaba) között alakult, az országos területi átlagérték 0,4 C volt, ami 0,3 C-kal alacsonyabb az átlagnál. A február havi középhmérséklet a Tiszántúl középs és déli, valamint a Duna-Tisza köze déli részének kivételével elmaradt az átlagtól. A február havi középhmérséklet ( C) területi eloszlása Országos áttekintésben a februári átlaghoz viszonyított legnagyobb negatív eltérés (1,6 C) Felcsút, a legnagyobb pozitív eltérés (1,5 C) Békéscsaba állomáson fordult el. A következ ábrán a havi középhmérséklet országos területi átlagértékeinek idei alakulását szemléltetjük.

5 3,0 A havi középhmérséklet országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése ( C) a január-február idszakban 2,0 eltérés, C 1,0 0,0-1,0-1,1-0,3-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghatározott, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el február végén a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az Alföld területén az egy hónappal korábbi állapottól alig tért el: a 100 %-os telítettség, azaz telített állapot volt jellemz. A Kisalföldön területére meghatározott % közötti telítettségi értékek az egy hónappal korábbi állapothoz képest kismérték csökkenést jeleznek. A cm-es és az cm-es talajréteg nedvességtartalmát síkvidékeinken mindenütt általában a 100 %-ot elér, illetve ersen megközelít telítettségi értékek jellemezték február végén. Talajvíz Februárban az Alföld és a Mezföld legnagyobb részén, továbbá a Dráva-menti síkság területének közel felén emelkedett a talajvízszint. A havi középértékek összehasonlítása alapján számított emelkedés 0-25 cm közötti érték volt. Néhány cm-es csökkenés csak a Kisalföldön, a Dráva-menti síkság peremvidékén, a Tiszazugban, a Körös-Maros közén északnyugat-délkelet irányú sávban és az Észak-Tiszántúl további kisebb körzeteiben fordult el. Az közötti idszak február havi átlagértékekhez képest a legnagyobb (>200 cm) talajvízszint-süllyedés a Duna-Tisza köze legmagasabb térszínein, a Hátság északnyugati és délkeleti részterületén, a Mátra elterében alakult ki. A Hátság legnagyobb részén, a Fels- Tisza vidék északkeleti peremterületén, a Nagykunság és a Hortobágy peremvidékén cm eltérés mutatkozott. A Nyírség néhány körzetében, a Körös-Maros köze és a Fels-szigetköz területének jelents részén cm közötti különbség alakult ki. A viszonyítási idszaknál magasabb volt a talajvízszint a Közép-Tisza vidéken, a Hajdúság déli

6 részén, a Berettyó mentén, a Maros hordalékkúpon, a Mezföld északkeleti részén és a Kisalföld nyugati felén. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában februárban az közötti idszak február havi átlagértékénél mintegy 30 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2010 februárjában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 291,47 millió m 3 volt, amely 12,84 millió m 3 -rel (4 %-kal) maradt el az elz havi mennyiségtl. A február havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán a január végi állapothoz képest a belvízzel elöntött terület jelentsen növekedett. Az elöntések együttes maximális kiterjedése ha volt. Március els napjaiban az elöntött terület kiterjedése tovább növekedett és elérte a mintegy ha értéket. Idjárás-elrejelzés 2. ELREJELZÉS Az Országos Meteorológiai Szolgálat február 25-én kiadott hosszú távú meteorológiai elrejelzése szerint a március az átlagosnál kissé hvösebb és az átlagosnál csapadékosabb, az április az átlagosnál kissé hvösebb és átlagosnál csapadékosabb, a május az átlagosnál hvösebb és átlagosan csapadékos lesz. A havi középhmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi elrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) március 4,2 5,7 (5,4) (32) április 8,8 11,4 (10,3) (46) május 13,7 15,9 (15,6) (62) Az OMSZ március 5-én kiadott középtávú elrejelzése szerint a következ 10 napon folytatódik a mérsékelten változékony, télvégi idjárás. Az elttünk álló hétvégén és a jöv hét közepén lehet csapadékra számítani, de ennek mennyisége területi átlagban elreláthatólag nem haladja meg 10 mm/nap értéket. A hmérséklet a teljes idszakban várhatóan alacsonyabb lesz az évszakos átlagnál, éjszakai faggyal, gyenge nappali felmelegedéssel. Számottev enyhülés csak az idszak legvégén valószín. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) márciusra elrejelzett értékei A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) februári és februári értékeibl számított arányszám országos átlaga 1,097. Ezek szerint 2010 februárjában országosan valamivel nedvesebb volt a vízháztartási helyzet, mint 2009 februárjában.

7 A márciusra elrejelzett GVM értékek a sokévi márciusi átlagnál általában magasabbak, helyenként (pl. Kecskemét, Szeged, Szolnok esetében) jóval magasabbak. A vizsgált három változat közül a legvalószínbben a B és C változat közötti helyzet bekövetkezésére lehet számítani. Ekkor márciusban a februárinál is nedvesebb vízháztartási helyzet alakulhat ki. Szolnok térségében a C változat szerint elrejelzett márciusi GVM érték megközelíti az eddigi maximumot. Az elrejelzett GVM-értékek térképszer feldolgozását a következ ábrán mutatjuk be. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) márciusra elrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény márciusi idjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos márciusi idjárás esetén) GVM C-változat (átlagosnál csapadékosabb márciusi idjárás esetén)

8 Belvíz-elrejelzés A következ napokban-hetekben a belvízi elöntés nagysága országos viszonylatban valószínleg nem fog lényegesen változni. Március közepétl-végétl kezdve az elöntések mérsékelt ütem csökkenésére lehet számítani. Jelentsebb javulás áprilisban remélhet. A belvizes állapot az elöntések csökken tendenciája mellett valószínleg április végéig fönnmarad. Helyenként az elöntés átmeneti növekedése is bekövetkezhet. A magas talajvízállású körzetekben, pl. a Közép-Tisza vidékén a belvizes idszak májusig is elhúzódhat. A belvízindex (PBI) elrejelzett értékei 2009/2010 telére A belvízindex alakulása átlagosnál csapadékosabb márciusi idjárás esetén A belvízindex alakulása átlagosan csapadékos márciusi idjárás esetén PBI A belvízindex alakulása csapadékszegény márciusi idjárás esetén