Magyarország éghajlatának alakulása január-július időszakban

Átírás

1 Magyarország éghajlatának alakulása január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti- és csapadékviszonyait, és azoknak átlagtól való eltéréseit. Megvizsgáljuk a napfénytartamot és a talajnedvességet is. Az országos havi értékeket bemutató diagramok mellett a térbeli eloszlásokat ábrázoló térképek segítségével elemezzük azokat az időjárási körülményeket, melyek az idei súlyos aszály kialakulásához vezettek. Hőmérsékleti viszonyok A 2012-es év első hét hónapjának országos középhőmérsékleteit láthatjuk az 1. ábránkon. Az átlagos éves menettel szemben a januári, közel 1 C-os érték helyett a februári országos átlag lett a legalacsonyabb, -4 C alatti középhőmérséklettel. Márciustól kezdve már mindegyik hónap a szokásosnál melegebb idővel telt, a júliusi érték a 23 C-ot is meghaladta. A 2. ábra a havi középhőmérsékletek anomáliáit mutatja az es időszak átlagos értékeihez viszonyítva. Feltűnő a februári kiugró érték, az országos átlag ekkor majdnem 5 C-kal maradt el a megszokottól. A többi hónap mind pozitív anomáliával zárult, a különbség márciusban, júniusban és júliusban a 2 C-ot is meghaladta. Az év első hét hónapja összességében 1 C-kal volt melegebb az átlagosnál.

2 25 C 20 C 15 C C 5 C 0 C -5 C -10 C J F M Á M J J 1. ábra Az országos havi középhőmérsékletek alakulása január-július időszakban, valamint az es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján) január +1,9 C február -4,8 C március április május június július +2,3 C +1,5 C +0,9 C +2,2 C +2,8 C jan-júl +1,0 C 2. ábra Az országos havi és az időszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi ( es) átlagtól január-július időszakban (interpolált adatok alapján) Az I. táblázat az egyes hónapok sorszámát mutatja az 1901-től vett 112 év legmelegebb időszakai között. Az ideinél csak 11 hidegebb február fordult elő a múlt század eleje óta, ezt leszámítva ugyanakkor mindegyik hónap a 30 legmelegebb közé tartozik. Kiemelkedő helyet foglal el a nyár első két hónapja, az idei volt az ötödik legmelegebb június, melyet a második legmelegebb július követett.

3 Hónap Sorszám Január 18 Február 101 Március 14 Április 23 Május 30 Június 5 Július 2 I. táblázat A január-július időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában (interpolált adatok alapján) A hőmérsékleti küszöbnapokat (II. táblázat) vizsgálva is jól látható az év első hét hónapjának átlagtól való eltérése. A vizsgált időszakban országosan 15 napon mértek -10 C-nál hidegebbet a szokásos 7 helyett. A zordnak nevezett napokból Zabar állomáson 38 volt, de még Budapest belterületén is 5 napon előfordult ilyen hideg. Fagyos napokból is több volt az átlagosnál, országosan 62 napon regisztráltak negatív hőmérsékletet. Téli napnak nevezzük, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont alatt marad, idén eddig az átlagos 16 helyett 19-szer fordult ez elő. A meleg időjárásra vonatkozó küszöbértékekből is több volt idén a megszokottnál. Országos átlagban júliusig 62 nyári nap volt a 45 helyett, még Kékestetőn is 12 napon figyeltünk meg 25 C-nál melegebbet. Gyakori volt a nagy meleg, 30 C-ot meghaladó hőség 12 helyett 29 napon fordult elő. Látható, hogy a 35 C-ot meghaladó forróság már nagyon ritkának számít, az országos átlag még az egy napot sem éri el. Idén átlagosan 7 forró nap volt, a legtöbbet, 14 napot, Törökszentmiklós és Túrkeve állomásokon észleltük.

4 Országos átlag Normál Maximum Maximum helye Minimum Minimum helye Zord napok száma (tn <= -10 C) Zabar 5 Budapest belterület Fagyos napok száma (tn <= 0 C) Zabar 38 Budapest Lágymányos Téli napok száma (tx <= 0 C) Kékestető 13 Budapest belterület Nyári napok száma (tx >= 25 C) Szeged belterület 12 Kékestető Hőség napok száma (tx >= 30 C) Körösszakál 0 Forró napok száma Törökszentmiklós, (tx >= 35 C) Túrkeve 0 II. táblázat Hőmérsékleti küszöbnapok száma a január-július időszakban A 3. ábra a januártól júliusig tartó időszak középhőmérsékletét mutatja. Az ország döntő részén 10 C és 11 C közötti értékek láthatók, de a Dunántúlon több helyen, Pest megyében és az Alföld déli részén 11 C-nál is melegebb volt. Az első hét hónap középhőmérséklete nem érte el a 10 C-ot a nyugati határszélen, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, valamint a magasabban fekvő területeken. Az Északiközéphegységben helyenként 8 C alatt maradt. 3. ábra A január-július időszak középhőmérséklete

5 Az idei év első hét hónapja szinte mindenütt melegebb volt az es időszak átlagánál (4. ábra). A pozitív anomália mértéke jellemzően 1 C körüli volt, de a Dunántúlon több helyen meghaladta azt, helyenként a 1,5-2 C-ot is elérve. 4. ábra A január-július időszak középhőmérsékletének eltérése az es sokéves átlagtól

6 Csapadékviszonyok Az 5. és 6. ábránkat tekintve, láthatjuk, hogy első hat hónapja átlag alatti csapadékösszegekkel zárult, s a hetedik, júliusi összeg is csak kevéssel haladta meg az ilyenkor szokásos értéket. A leginkább szembetűnő különbséget a március hónap hozta. Ekkor az es normálnak csupán a 7%-át mérhettük, országos átlagban 2,3 mm-es csapadékösszeg adódott, s voltak olyan állomások is, ahol nem hullott mérhető mennyiségű csapadék egész hónapban. Az időszak legcsapadékosabb hónapja, a július is csak csekély 2%-kal haladta meg a sokévi átlagot, s így összességében 18%-kal maradt el az időszak csapadékösszege a normáltól. 120 mm 100 mm 80 mm mm 40 mm 20 mm 0 mm J F M Á M J J 5. ábra Az országos havi csapadékösszegek alakulása január-július időszakban, valamint az es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján)

7 2012. január 84% február 96% március 7% április 73% május 100% június 79% július 102% jan-júl 82% 6. ábra Az országos havi és az időszakos csapadékösszegek a sokévi ( es) átlag százalékos arányában kifejezve a január-július időszakban (interpolált adatok alapján) A hónapokat elhelyezve az 1901-től kezdődő legcsapadékosabb időszakok sorában, azt láthatjuk, hogy a május és a július a mezőny közepén, a január, február, április és június pedig a szárazabb, második harmadban helyezkedik el, míg a márciusi összeg, rekordot döntve, a sor legelejére került, vagyis az elmúlt 112 év legszárazabb márciusa volt. Hónap Sorszám Január 71 Február 65 Március 112 Április 87 Május 52 Június 76 Július 51 III. táblázat A január-július időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában (interpolált adatok alapján) Március hónap rendkívüli szárazsága a 7. ábránkon is szépen kirajzolódik, ahol a különböző küszöb feletti csapadékú napok számát olvashatjuk le havonta. Továbbá az is jól látszik, hogy nemcsak a havi és időszakos csapadékösszegek maradtak el az átlagostól, de nagy napi csapadékösszegek sem voltak jellemzőek a vizsgált hét hónapban.

8 A IV. táblázatban láthatjuk, hogy az egész időszakra vonatkozóan, országos átlagban, valamennyi csapadékos küszöbnap elmaradt a normáltól, a zivataros és havas napok száma pedig átlag körül alakult. 18 nap 16 nap 14 nap 12 nap >=0,1mm >=1mm >=5mm >=10mm >=20mm >=30mm 10 nap 8 nap 6 nap 4 nap 2 nap 0 nap J F M Á M J J 7. ábra A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma (országos átlag) a január-július időszakban

9 Csapadékos napok száma 1 mm feletti csapadékú napok száma 5 mm feletti csapadékú napok száma 10 mm feletti csapadékú napok száma 20 mm feletti csapadékú napok száma 30 mm feletti csapadékú napok száma 50 mm feletti csapadékú napok száma Zivataros napok száma Országos átlag Normál Maximum Maximum helye Minimum Minimum helye Mesztegnyő 34 Kétpó Jánkmajtis 31 Kétpó Csepreg 8 Kecskemét dél Köszeg, Sopron Muckkilátó Sopron Muck-kilátó Budapest Rákoscsaba Sopron Görbehalom Sopron kertváros 0 Havas napok száma Kékestető 5 2 Bakonszeg Kálló, Kiskunmajsa, Solt Kissolt, Szentes, Tarcal Kerkafalva, Molnaszecsőd IV. táblázat A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok, zivataros napok és havas napok száma a január-július időszakban A 8. ábrán az időszak csapadékösszegének térbeli eloszlását figyelhetjük meg. A legtöbb csapadék (4-500 mm) a nyugati határszél kis területén, Sopron térségében hullott. A Dunántúl északi és déli részén, az Északi-középhegység térségében, valamint a keleti határszélen 250 mm feletti értékek rajzolódnak ki térképünkön, az ország jelentős részén azonban mm közötti összegek voltak jellemzőek, sőt egyes területeken a 200 mm-t sem érték el az értékek.

10 8. ábra A január-július időszak csapadékösszege A sokévi átlag százalékában tekintve a csapadékösszegeket, hasonló térbeli elrendeződést láthatunk (9. ábra). Egyedül Sopron térsége kapott első hét hónapjában átlag feletti csapadékot, az ország többi részén átlag körüli, illetve átlag alatti értékek voltak jellemzőek. A legnagyobb eltérés a Balatontól délre fekvő területen rajzolódik ki térképünkön, itt a normál érték kevesebb, mint 60%-a hullott csupán.

11 9. ábra A január-július időszak csapadékösszege a sokéves ( es) átlag százalékos arányában kifejezve A talaj szempontjából fontos szerepet játszó, országos átlagban vett, 30 napos csapadékösszegeket mutatja a 10. ábra. Az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 30 napos összeget jelöli. Láthatjuk, hogy év elejétől március végére-április elejére rendkívül lecsökkentek az értékek idén, s csak az időszak végére sikerült elérni újra az átlag körüli értéket. Az aszály megfogalmazására számos definíció használatos (létezik mezőgazdasági, meteorológiai, hidrológiai stb. aszály), az egyik ezek közül, melyet a évi CLXVIII. törvény bekezdése tartalmaz: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el". Ezen definíció értelmezése szerint kiemeltük ábránkon az idei év országos viszonylatban leginkább aszályosnak nevezhető időszakát (március 17- április 6. közötti időszak). Az aszály kialakulásáért felelős meteorológiai hatások az idő során összegződnek egy ideihez hasonló erősségű aszálynak egy rövidebb csapadékos időszak még nem tud véget vetni, hiába éri el a csapadékösszeg a 10 millimétert egy hónapban.

12 90 mm 80 mm 70 mm 60 mm 50 mm 40 mm 30 mm 20 mm 10 mm 0 mm J F M Á M J J január-július sokévi átlag 10. ábra 30 napos csapadékösszegek országos átlagban, a január-július időszakban, jelölve a 10 mm-t el nem érő értékeket (az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 30 napos összeget jelöli) Láthattuk tehát, hogy a 2012-es csapadékviszonyok nem alakultak kedvezően, március hónap táján igen száraz, sőt aszályos időszakot, s a legtöbb hónapban az átlagosnál kisebb csapadékmennyiséget figyeltünk meg. S mindezt súlyosbítja az a tény, hogy az előző év is rendkívül száraz volt. A 2011-es év elején hazánk ugyan még a belvízzel küzdött (a 2010-es, szélsőségesen csapadékos év után), de a szinte állandó csapadékhiány végül súlyos aszályhoz vezetett. Nem csak az év, hanem kettő kivételével (július és december) minden hónap csapadékdeficitet mutatott. A legszélsőségesebb a novemberi csapadékösszeg volt, amikor is országos átlagban az egész havi csapadékösszeg az 1 mm-t sem érte el, csupán 0,4 mm volt. Ezzel a es november az 1901 óta mért legszárazabb november lett. Ugyanakkor az ősz is rendkívül száraznak bizonyult, csapadékhozama a második legkisebb volt a mérések kezdete óta. A 2011-es évet 28%-os csapadékhiánnyal zártuk, mely bár csekély különbséggel a korábbi rekordhoz képest - a legalacsonyabb értéknek számít 1901 óta. Következő térképünkön (11. ábra) a 2011-es év csapadékösszegét láthatjuk a sokévi átlag százalékában kifejezve.

13 11. ábra 2011 csapadékösszege a sokéves ( ) átlag százalékos arányában kifejezve Napfénytartam: A havi napfénytartam összegek (12. ábra) az idén szokatlanul magasak voltak az első hét hónapban. Már januárban is több, mint 100 napfényes órát regisztráltunk, márciusban pedig közel 250-et, ami jócskán meghaladja az áprilisi értéket, és még a májusi 270 órát is megközelíti. A nyári hónapokban is sokat sütött a nap, júniusban és júliusban is több mint 300 órát.

14 350 óra 300 óra 250 óra 200 óra 150 óra 100 óra 50 óra 0 óra J F M A M J J 12. ábra A napsütéses órák havi összegei január-július időszakban, valamint az es sokévi átlagok A 13. ábrán a havi napfénytartam összegeket láthatjuk az es időszak átlagainak százalékában kifejezve. A hét hónap mindegyike naposabb volt a szokásosnál, januárban és márciusban az átlagosnál több mint 70%-kal többet sütött a nap. Idén júliusig bezárólag az átlagos összeg 127 százalékát mértük január február március április május június július 116% 119% 114% 123% 118% 176% 172% jan-júl 127% 13. ábra A napsütéses órák havi és időszakos összegei az es normál százalékában, a január-július időszakra vonatkozóan A napfénytartamot ábrázoló térképen (14. ábra) a domborzati hatások mellett északnyugatról délkelet felé növekvő értékek láthatók. Míg a Kisalföldön 1400 óra körüli összeg volt jellemző, addig az ország középső részén és délkeleten 1600 óránál is többet sütött a nap.

15 14. ábra A napsütéses órák száma a január-július időszakban Talajnedvesség A 15. ábrán a talaj felső 1 méteres szintjében lévő három szelvénynek (0-20, és cm) a talajnedvesség értékeit láthatjuk országos átlagban, a január-június időszakra vonatkozóan (a hónapok utolsó napjain), valamint a sokéves átlagokat. Jól látható a diagramból, ahogy az a csapadékviszonyok elemzésekor kapott eredményekből is sejthető volt hogy már az év első hónapja átlag alatti talajnedvességgel indult köszönhetően a szélsőségesen száraz 2011-es évnek. A Legfelső, 20 cm-es talajréteg nedvessége, mely legjobban követi a csapadékviszonyok alakulását, az időszak végére a május és július, átlaghoz közeli csapadékának köszönhetően visszatért a normál értékhez közeli állapotba. A mélyebb, cm-es rétegben azonban megmaradt a deficit, melyet csak egy több hónapos, átlagnál csapadékosabb idő tudna helyreállítani.

16 120 mm 100 mm 80 mm 60 mm 40 mm 20 mm 0 mm J F M Á M J J 0-20 cm (2012) cm (2012) cm (2012) 0-20 cm ( ) cm ( ) cm ( ) 15. ábra Talajnedvesség a hónapok utolsó napján a 0-20, és cm-es talajrétegben, januárjúlius időszakban, valamint az es sokévi átlagok A 16. ábrán tíz térképet láthatunk, melyek a talajnedvesség országos eloszlását mutatják október és július között. A térképek a talaj felső 50 cm-ének nedvességtartalmát ábrázolják százalékban kifejezve. Az értékek megmutatják, hogy a talaj a telítettség eléréséhez szükséges nedvességnek mekkora részét tartalmazza. A térképek szerint tavaly ősszel a délnyugati országrész kivételével mindenütt súlyos vízhiány volt, amely a téli hónapokban sokat enyhült ugyan, de néhány területet leszámítva nem szűnt meg. Tavasztól azután fokozatosan egyre jobban kiszáradt a talaj, júniusra szinte az egész országban jelentős deficit alakult ki, amit csak az északi részeken enyhített számottevően a júliusi csapadék.

17

18 1616. ábra Talajnedvesség százalékban kifejezve a hónapok utolsó napján a 0-50 cm-es talajrétegben, október július hónapokban A tavalyi év 11. ábrán látott csapadékhiánya komoly károkat okozott az országban. Idén tovább folytatódott az alapvetően száraz időjárás, az egyre súlyosbodó aszály főleg a mezőgazdaságban okozott jelentős károkat. Az MTI tájékoztatása alapján szakértők szerint augusztus végéig több mint 400 milliárd forint kár érte a mezőgazdaságot. Kukoricából a korábban országosan várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehet betakarítani, és az őszi kalászosok hozama is lényegesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. A takarmányárak növekedése miatt az állattartók helyzete is tovább romlott. Augusztus 29-én a vidékfejlesztési miniszter országos aszályhelyzetet hirdetett.