Magyarország éghajlatának alakulása a január-augusztus időszakban

Átírás

1 Magyarország éghajlatának alakulása a január-augusztus időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első nyolc hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti- és csapadékviszonyait, és azoknak átlagtól való eltéréseit. Megvizsgáljuk a napfénytartamot és a talajnedvességet is. Az országos havi értékeket bemutató diagramok mellett a térbeli eloszlásokat ábrázoló térképek segítségével elemezzük azokat az időjárási körülményeket, melyek az idei súlyos aszály kialakulásához vezettek. Hőmérsékleti viszonyok A 2012-es év első nyolc hónapjának országos középhőmérsékleteit láthatjuk az 1. ábránkon. Az átlagos éves menettel szemben a januári, idén közel +1 C-os érték helyett a februári országos átlag lett a legalacsonyabb, -4 C alatti középhőmérséklettel. Márciustól kezdve már mindegyik hónap a szokásosnál melegebb idővel telt, a júliusi érték a 23 C-ot is meghaladta. A 2. ábra a havi középhőmérsékletek anomáliáit mutatja az es időszak átlagos értékeihez viszonyítva. Feltűnő a februári kiugró érték, az országos átlag ekkor majdnem 5 C-kal maradt el a megszokottól. A többi hónap mind pozitív anomáliával zárult, a különbség márciusban és a nyári hónapokban a 2 C-ot is meghaladta. Az év első nyolc hónapja összességében 1,2 C-kal volt melegebb az átlagosnál. 1

2 25 C 20 C 15 C C 5 C 0 C -5 C -10 C J F M Á M J J A 1. ábra Az országos havi középhőmérsékletek alakulása a január-augusztus időszakban, valamint az es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján) január +1,9 C február -4,8 C március április május június július augusztus +2,3 C +1,5 C +0,9 C +2,2 C +2,8 C +2,6 C jan-aug +1,2 C 2. ábra Az országos havi és az időszakos középhőmérsékletek eltérése a sokévi ( es) átlagtól a január-augusztus időszakban (interpolált adatok alapján) Az I. táblázat az egyes hónapok sorszámát mutatja az 1901-től vett 112 év legmelegebb időszakai között. Az ideinél csak 11 hidegebb február fordult elő a múlt század eleje óta, ezt leszámítva ugyanakkor mindegyik hónap a 30 legmelegebb közé 2

3 tartozik. Kiemelkedő helyet foglal el a három nyári hónap, az idei volt az ötödik legmelegebb június, melyet a második legmelegebb július és a negyedik legmelegebb augusztus követett. Hónap Sorszám Január 18 Február 101 Március 14 Április 23 Május 30 Június 5 Július 2 Augusztus 4 I. táblázat A január-augusztus időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában (interpolált adatok alapján) A hőmérsékleti küszöbnapokat (II. táblázat) vizsgálva is jól látható az év első nyolc hónapjának átlagtól való eltérése. A vizsgált időszakban országosan 15 napon mértek -10 C-nál hidegebbet a szokásos 7 helyett. A zordnak nevezett napokból a legtöbb Zabar állomáson volt (38 nap), de még Budapest belterületén is 5 napon fordult elő ilyen hideg. Fagyos napokból is (amikor a minimumhőmérséklet nem éri el a 0 C-ot) több volt az átlagosnál, országosan 62 napon regisztráltak negatív hőmérsékletet. Téli napnak nevezzük, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont alatt marad, augusztusig idén eddig az átlagos 16 helyett 19-szer fordult ez elő. A meleg időjárásra vonatkozó küszöbértékekből is több volt idén a megszokottnál. Országos átlagban augusztusig 89 nyári nap volt (a napi maximumhőmérséklet 25 C) a 66 helyett, még Kékestetőn is 13 napon figyeltünk meg 25 C-nál melegebbet. Gyakori volt a 30 C-ot meghaladó hőség is, 19 helyett 45 hőségnapot regisztráltunk országos átlagban. Látható, hogy a 35 C-ot meghaladó forróság már nagyon ritkának számít, az országos sokévi átlag mindössze egyetlen nap. Idén átlagosan 12 forró nap volt, a legtöbbet, 26 napot Túrkeve állomásunkon rögzítettük. 3

4 Zord napok száma (tn <= -10 C) Fagyos napok száma (tn <= 0 C) Téli napok száma (tx <= 0 C) Nyári napok száma (tx >= 25 C) Hőség napok száma (tx >= 30 C) Forró napok száma (tx >= 35 C) Országos átlag Normál Maximum Maximum helye Minimum Minimum helye Zabar 5 Budapest Belterület Zabar 38 Budapest Lágymányos Kékestető 13 Budapest Belterület, Budapest Újpest, Iklódbördőce, Sopron Fertőrákos, Tát Szeged 21 Kékestető Fülöpháza, Szeged Túrkeve 0 II. táblázat Hőmérsékleti küszöbnapok száma a január-augusztus időszakban A 3. ábra a januártól augusztusig tartó időszak középhőmérsékletét mutatja. Az ország döntő részén C közötti értékek láthatók, de a Dunántúlon néhány helyen, Pest megyében és az Alföld déli részén 13 C-nál is melegebb volt. Az első nyolc hónap középhőmérséklete nem érte el a 12 C-ot a nyugati határszélen, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, valamint a magasabban fekvő területeken, az Északi-középhegységben pedig helyenként 9 C alatt maradt. 3. ábra A január-augusztus időszak középhőmérséklete 4

5 Az idei év első nyolc hónapja szinte mindenütt melegebb volt az es időszak átlagánál (4. ábra). A pozitív anomália az ország döntő részén meghaladta az 1 C-ot, de a Dunántúlon több helyen 1,5 C-nál is több volt. 4. ábra A január-augusztus időszak középhőmérsékletének eltérése az es sokéves átlagtól Csapadékviszonyok Az 5. és 6. ábránkat tekintve, láthatjuk, hogy 2012 első nyolc hónapja közül csupán egy hónap, a július csapadékösszege haladta meg az es átlagos értéket, illetve a májusi érték alakult a sokévi átlagnak megfelelően, a többi hónap csapadéka azonban rendre elmaradt a normál értéktől. A legszembetűnőbb, igen markáns különbségek március és augusztus hónapban jelentkeztek. Márciusban az es normálnak csupán a 7%-át mértük, országos átlagban 2,3 mm-es csapadékösszeg adódott, s voltak olyan állomások is, ahol nem hullott mérhető 5

6 mennyiségű csapadék egész hónapban. Augusztusban ennél valamivel több csapadék hullott (7,3 mm), de a sokévi átlaghoz képest ez is elenyésző mennyiség volt, annak csupán 13%-a. Az időszak legcsapadékosabb hónapja, a július csak csekély 2%-kal haladta meg a sokévi átlagot, s így összességében 28%-kal maradt el az időszak csapadékösszege a normáltól. A szokásostól szintén eltérést mutat, hogy a sokévi átlagok alapján hazánkban általában a február a legszárazabb hónap, idén azonban (eddig) három hónap is szárazabbnak bizonyult (január, március, augusztus) nála. A legcsapadékosabb hónap szintén nem a megszokott június volt, a májusi és a júliusi összeg is meghaladta az idei júniusi értéket. 120 mm 100 mm 80 mm mm 40 mm 20 mm 0 mm J F M Á M J J A 5. ábra Az országos havi csapadékösszegek alakulása a január-augusztus időszakban, valamint az es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján) 6

7 2012. január 84% február 96% március 7% április 73% május 100% június 79% július 102% augusztus 13% jan-aug 72% 6. ábra Az országos havi és az időszakos csapadékösszegek a sokévi ( es) átlag százalékos arányában kifejezve a január-augusztus időszakban (interpolált adatok alapján) A hónapokat elhelyezve az 1901-től kezdődő legcsapadékosabb időszakok sorában, azt láthatjuk, hogy a május és a július a mezőny közepén, a január, február, április és június pedig a szárazabb, második harmadban helyezkedik el, míg a márciusi és augusztusi összegek, rekordot döntve, a sor legelejére kerültek, vagyis az elmúlt 112 év legszárazabb márciusa és augusztusa volt (III. táblázat). Hónap Sorszám Január 71 Február 65 Március 112 Április 87 Május 52 Június 76 Július 51 Augusztus 112 III. táblázat A január-augusztus időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában (interpolált adatok alapján) 7

8 Március és augusztus hónapok szélsőségesen száraz időjárása a 7. ábránkon is szépen kirajzolódik, ahol a különböző küszöb feletti csapadékú napok számát olvashatjuk le havonta. Továbbá az is jól látszik, hogy nemcsak a havi és időszakos csapadékösszegek maradtak el az átlagostól, de nagy napi csapadékösszegek sem voltak jellemzőek a vizsgált nyolc hónapban. A IV. táblázatban láthatjuk, hogy az egész időszakra vonatkozóan, országos átlagban, valamennyi csapadékos küszöbnap elmaradt a normáltól, a zivataros és havas napok száma pedig átlag körül alakult. 18 nap 16 nap 14 nap 12 nap >=0,1mm >=1mm >=5mm >=10mm >=20mm >=30mm 10 nap 8 nap 6 nap 4 nap 2 nap 0 nap J F M Á M J J A 7. ábra A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma (országos átlag) a január-augusztus időszakban 8

9 Csapadékos napok száma 1 mm feletti csapadékú napok száma 5 mm feletti csapadékú napok száma 10 mm feletti csapadékú napok száma 20 mm feletti csapadékú napok száma 30 mm feletti csapadékú napok száma 50 mm feletti csapadékú napok száma Országos átlag Normál Maximum Maximum helye Minimum Minimum helye Mesztegnyő 34 Kétpó Jánkmajtis 31 Kétpó Sopron Kertváros 8 Kecskemét dél Sopron Muck-kilátó 2 Kiskunmajsa, Szentes, Tarcal Sopron Muck-kilátó Budapest Rákoscsaba Sopron Görbehalom 0 Zivataros napok száma Sopron Görbehalom, Sopron Kertváros, Sopron Kuruc-domb 1 Bátorliget, Békésszentandrás, Egerfarmos, Füzesabony, Recsk, Tiszadorogma, Tyukod Havas napok száma Kékestető 5 Kerkafalva, Molnaszecsőd IV. táblázat A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok, zivataros napok és havas napok száma a január-augusztus időszakban A 8. ábrán a vizsgált időszak csapadékösszegének térbeli eloszlását figyelhetjük meg. A legtöbb, 500 mm-t meghaladó csapadék Sopron térségében hullott. A Dunántúl északi és déli részén, valamint elszórtan az Északi-középhegység és a keleti határ térségében mm közötti értékek rajzolódnak ki térképünkön, az ország jelentős részén azonban mm közötti összegek voltak jellemzőek. 9

10 8. ábra A január-augusztus időszak csapadékösszege A sokévi átlag százalékában tekintve a csapadékösszegeket, hasonló térbeli elrendeződést láthatunk (9. ábra). Egyedül Sopron térsége kapott 2012 első nyolc hónapjában átlag feletti csapadékot, az ország többi részén átlag körüli, illetve nagyobb részt átlag alatti értékek (60-80%) voltak jellemzőek. A legnagyobb eltérés a Balatontól délre fekvő területen rajzolódik ki térképünkön, itt a normál érték kevesebb, mint 60%-a hullott csupán. 10

11 9. ábra A január-augusztus időszak csapadékösszege a sokéves ( es) átlag százalékos arányában kifejezve A talaj szempontjából fontos szerepet játszó, országos átlagban vett, 30 napos csapadékösszegeket mutatja a 10. ábra. Az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 30 napos összeget jelöli. Az idei értékek az időszak legnagyobb részében a sokéves átlag alatt maradtak, csupán január elején és július végén-augusztus elején jelentkeztek normált érdemben meghaladó összegek. A legkisebb értékek a márciusi és augusztusi szárazsághoz kapcsolódóan jelentek meg ábránkon március végén-április elején, valamint augusztus végén. Az aszály megfogalmazására számos definíció használatos (létezik mezőgazdasági, meteorológiai, hidrológiai stb. aszály), az egyik ezek közül, melyet a évi CLXVIII. törvény bekezdése tartalmaz: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el". Ezen definíció értelmezése szerint kiemeltük ábránkon az idei 11

12 év első nyolc hónapjának országos viszonylatban vett két leginkább aszályosnak nevezhető időszakát (március 17-április 6. és augusztus közötti időszak). Az aszály kialakulásáért felelős meteorológiai hatások az idő során összegződnek egy ideihez hasonló erősségű aszálynak egy rövidebb csapadékos időszak még nem tud véget vetni, hiába éri el a csapadékösszeg a 10 millimétert egy hónapban. 90 mm 80 mm 70 mm 60 mm 50 mm 40 mm 30 mm 20 mm 10 mm 0 mm J F M Á M J J A január-augusztus sokévi átlag 10. ábra 30 napos csapadékösszegek országos átlagban, a január-augusztus időszakban, jelölve a 10 mm-t el nem érő értékeket (az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 30 napos összeget jelöli) Láthattuk tehát, hogy a 2012-es csapadékviszonyok nem alakultak kedvezően, március és augusztus hónapban igen száraz, sőt aszályos időszakot, s a legtöbb hónapban az átlagosnál kisebb csapadékmennyiséget figyeltünk meg. S mindezt súlyosbítja az a tény, hogy az előző év is rendkívül száraz volt. A 2011-es év elején hazánk ugyan még a belvízzel küzdött (a 2010-es, szélsőségesen csapadékos év után), de a szinte állandó csapadékhiány végül súlyos aszályhoz vezetett. Nem csak az év, hanem kettő kivételével (július és december) minden hónap csapadékdeficitet mutatott tavaly. A legszélsőségesebb a novemberi csapadékösszeg volt, amikor is országos átlagban az egész havi csapadékösszeg az 1 mm-t sem érte el, csupán 12

13 0,4 mm volt. Ezzel a 2011-es november az 1901 óta mért legszárazabb november lett. Ugyanakkor az ősz egészében is rendkívül száraznak bizonyult, csapadékhozama a második legkisebb volt a mérések kezdete óta. A 2011-es évet 28%-os csapadékhiánnyal zártuk, mely bár csekély különbséggel a korábbi rekordhoz képest - a legalacsonyabb értéknek számít 1901 óta. Következő térképünkön (11. ábra) a 2011-es év csapadékösszegét láthatjuk a sokévi átlag százalékában kifejezve. Az, hogy idén két hónap is évszázados szárazsági rekordot döntött, önmagában is igen rendkívülinek számít, de ha ehhez hozzávesszük még a tavalyi, szintén rekordot állító novemberi csapadékösszeget is (10 hónapon belül 3 rekord száraz hónap), illetve azt, hogy 2011 eleje óta csupán három hónap csapadéka haladta meg a sokéves átlagot, akkor érezhetjük, hogy egy kivételesen szélsőséges időszak van mögöttünk. 11. ábra 2011 csapadékösszege a sokéves ( ) átlag százalékos arányában kifejezve 13

14 Napfénytartam A havi napfénytartam összegek (12. ábra) az idén szokatlanul magasak voltak az első nyolc hónapban. Már januárban is több, mint 100 napfényes órát regisztráltunk, márciusban pedig közel 250-et, ami jócskán meghaladja az áprilisi értéket, és még a májusi 270 órát is megközelíti. Nyáron is sokat sütött a nap, mindhárom hónapban több mint 300 órát. A legtöbb napfényes órát augusztusban mértük, közel 350 órát. 350 óra 300 óra 250 óra 200 óra 150 óra 100 óra 50 óra 0 óra J F M A M J J A 12. ábra A napsütéses órák havi összegei január-augusztus időszakban, valamint az es sokévi átlagok A 13. ábrán a havi napfénytartam összegeket láthatjuk az es időszak átlagainak százalékában kifejezve. A nyolc hónap mindegyike naposabb volt a szokásosnál, januárban és márciusban az átlagosnál több mint 70%-kal többet sütött a nap. Idén augusztusig bezárólag az átlagos összeg 129 százalékát mértük. 14

15 2012. január február március április május június július augusztus 116% 119% 114% 123% 118% 134% 176% 172% jan-aug 129% 13. ábra A napsütéses órák havi és időszakos összegei az es normál százalékában, a január-augusztus időszakra vonatkozóan A napfénytartamot ábrázoló térképen (14. ábra) a domborzati hatások mellett északnyugatról délkelet felé növekvő értékek láthatók. Míg a Kisalföldön 1750 óra körüli összeg volt jellemző, addig az ország középső részén és délkeleten 1950 óránál is többet sütött a nap. 14. ábra A napsütéses órák száma a január-augusztus időszakban 15

16 Talajnedvesség A 15. ábrán a talaj felső 1 méteres szintjében lévő három szelvény (0-20, és cm) talajnedvesség értékeit figyelhetjük meg országos átlagban, a január-augusztus időszakra vonatkozóan (a hónapok utolsó napjain), valamint a sokéves átlagokat. Jól látható a diagramból, ahogy az a csapadékviszonyok elemzésekor kapott eredményekből is sejthető volt hogy már az év első hónapja átlag alatti talajnedvességgel indult köszönhetően a szélsőségesen száraz 2011-es évnek. A legfelső, 20 cm-es talajréteg nedvessége, mely legjobban követi a csapadékviszonyok alakulását, július végére a május és július átlaghoz közeli csapadékának köszönhetően visszatért a normál értékhez közeli állapotba, majd az augusztusi szárazság következtében az időszak végére újra visszaesett. A mélyebb, cm-es rétegben egész időszak alatt megmaradt a deficit, melyet csak egy több hónapos, átlagnál csapadékosabb idő tudna helyreállítani. 120 mm 100 mm 80 mm 60 mm 40 mm 20 mm 0 mm J F M Á M J J A 0-20 cm (2012) cm (2012) cm (2012) 0-20 cm ( ) cm ( ) cm ( ) 15. ábra A talajnedvesség országos átlaga a hónapok utolsó napján, a 0-20, és cm-es talajrétegben, a január-augusztus időszakban, valamint az es sokévi átlagok 16

17 A 16. ábrán tizenegy térképet láthatunk, melyek a talajnedvesség országos eloszlását mutatják október és augusztus között. A térképek a talaj felső 50 cm-ének nedvességtartalmát ábrázolják százalékban kifejezve. Az értékek megmutatják, hogy a talaj a telítettség eléréséhez szükséges nedvességnek mekkora részét tartalmazza. A térképek szerint tavaly ősszel a délnyugati országrész kivételével mindenütt súlyos vízhiány volt, amely a téli hónapokban sokat enyhült ugyan, de néhány területet leszámítva nem szűnt meg. Tavasztól azután fokozatosan egyre jobban kiszáradt a talaj, júniusra szinte az egész országban jelentős deficit alakult ki, amit csak az északi részeken enyhített számottevően a júliusi csapadék. Az utolsó térképen a hosszú augusztusi hőség és csapadékhiány következménye látható: a talaj kiszáradása fokozódott, nedvességtartalma az ország jelentős részén még a 20 %-ot sem érte el. 17

18 18

19 1616. ábra Talajnedvesség százalékban kifejezve a hónapok utolsó napján, a 0-50 cm-es talajrétegben, október augusztus közötti hónapokban Összegzés A tavalyi év 11. ábrán látott csapadékhiánya komoly károkat okozott az országban. Idén tovább folytatódott az alapvetően száraz időjárás, az egyre súlyosbodó aszály főleg a mezőgazdaságban okozott jelentős károkat. Az MTI tájékoztatása alapján, szakértők szerint augusztus végéig több mint 400 milliárd forint kár érte a mezőgazdaságot. Kukoricából a korábban országosan várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehetett betakarítani, és az őszi kalászosok hozama is lényegesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. A nyári forróság mellett, a takarmányárak növekedése miatt az állattartók helyzete is tovább romlott. Augusztus 29-én a vidékfejlesztési miniszter országos aszályhelyzetet hirdetett. 19