A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

Átírás

1 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest Az időjárási szélsőségekben bővelkedő, rendkívül meleg es esztendő után a 2008-as év kiegyensúlyozottabb volt ugyan, de ha nem is olyan mértékben, mint az előző szintén melegebb volt az átlagosnál. A következőkben áttekintjük a növénytermesztés szempontjából legfontosabb időjárási elemek alakulását az év folyamán. Január Enyhe, száraz tél, sok napsütéssel A meglehetősen hideg decembert enyhe január követte. A havi középhőmérséklet legtöbb helyen 1,1 C (Zabar telep) és +3,0 C (Sopron) között alakult, ami azt jelenti, hogy 1,8-4,6 C-kal magasabb volt a sokévi átlagnál. A hónap első hete azonban meglehetősen hideg, nem ritkán 5-6 C-kal hidegebb volt az átlagosnál. A legerősebb lehűlés 4-én és 5-én hajnalban volt, akkor az ország túlnyomó részén 6,8 C (Szentgotthárd, jan. 5.) és 17,6 C (Zabar telep, jan. 4.) közötti fagyot regisztráltak. Ekkor legtöbb helyen hótakaró védte a fagytól az őszi vetéseket. A hónap nagy része azonban jelentősen, gyakran 5-10 C-kal enyhébb volt. A legenyhébb napon, jan. 21-én, szinte mindenütt 10 C fölé emelkedett a hőmérséklet, a Szentgotthárdon mért 17,2 C meghaladja a magyarországi mérések kezdete óta ezen a napon mért legmagasabb hőmérsékletet, de a Budapesten mért 14,0 C is rekordot jelentett. Januárban a napos órák havi összege 48 (Siófok) és 122 (Pápa) között alakult. Ez az ország nagy részén 5-30 órával több napsütést jelent a sokévi átlagnál, csak az északkeleti területeken és Balaton környékén volt az átlagosnál felhősebb időjárás. Meglehetősen száraz volt a január. A Dunántúl nyugati, délnyugati részein sokfelé 10 mmnél kevesebb csapadék hullott, Szentgotthárdon csupán 3,5 mm volt a havi csapadékösszeg, de a legcsapadékosabb területen, a Nógrád megyei Tésán mért 35,8 mm is kevesebb az átlagosnál. Az ország túlnyomó részén tehát 5-35 mm-rel kevesebb csapadék esett a sokévi átlagnál. Az év első napján az ország nagy részén havazott, az akkor, illetve a korábbi hetekben esett hó vastagága sokfelé a 10, délnyugaton helyenként a cm-t is meghaladta, csak a Tiszántúlon volt 5 cm-nél kevesebb. 6-án sokfelé esett kiadós eső, ónos eső, később már csak eső, zápor fordult elő, a hónap második felében mindenütt elolvadt a hó. Mivel a párolgás továbbra is jelentéktelen maradt, a legtöbb helyen a kevés csapadék hatására is növekedett a talaj felső rétegeinek nedvességtartalma, és csak a Tiszántúl egyes részein maradt néhol 80 % alatt. A mélyebb talajrétegek is nedvesebbekké, legtöbb helyen telítetté váltak a hónap végére. Február A január után az utolsó téli hónap is igen enyhe volt. A havi középhőmérséklet legtöbb helyen, +0,2 C (Zabar telep) és +5,5 C (Budapest, belterület) között alakult, ami azt jelenti, hogy 2,3-3,8 C-kal magasabb lett a sokévi átlagnál. Átlagosnál hidegebb idő csak a hónap közepén volt, a leghidegebb hajnalon, 17-én, az ország túlnyomó részén 8,0 C (Budapest, Lágymányos) és 17,3 C (Zabar telep) közötti fagyot regisztráltak. Ebben az időszakban a kemény fagyoktól sehol sem védte hótakaró az őszi vetéseket. A hónap nagy része azonban jelentősen, gyakran 5-10 C-kal enyhébb volt. A legmelegebb napokon, 25-én és 26-án 14,2 C (Baskó) és 20,7 C (Baja, Nagykanizsa) közé emelkedett a hőmérséklet, ami Budapesten és országosan is rekordot jelentett. Igen sokat sütött a nap februárban, a napos órák havi összege 120 (Békéscsaba) és 186 (Pápa) között alakult, ami órával több a sokévi átlagnál. A meglehetősen száraz január után februárban is alig esett. Az ország túlnyomó részén 10 mm-nél kevesebbet mértek, sőt helyenként, pl. Budapest környékén még az 1 mm-t sem érte el a havi csapadékösszeg, de a legcsapadékosabb területen, a Nyírségben, Milotán is csak 19,7 mm-t regisztráltak. Az ország túlnyomó részén tehát mm-rel kevesebb csapadék esett a sokévi átlagnál. Havazás ebben a hónapban nem volt, csak eső, zápor fordult elő. A száraz, enyhe, időnként kifejezetten tavaszias időjárás és a sok napsütés hatására nagyobb volt a párolgás, mint az a tél végén lenni szokott. Ennek megfelelően csökkent a talaj nedvességtartalma. Főleg a felső 20 cm-es réteg száradt ki, ebben a rétegben a hónap végén legtöbb helyen % között alakult A mélyebb rétegek ugyan nedvesebbek voltak, de a felső 1 m-es talajrétegben mm közötti közel egyhavi átlagos csapadékmennyiségnek megfelelő vízhiány mutatkozott február végén. 34

2 Meleg tavasz, szeszélyes csapadékviszonyok Március Az enyhe téli hónapok után a március is enyhébb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet legtöbb helyen, 3,9 C (Zabar telep) és 7,7 C (Szolnok) között alakult, ami azt jelenti, hogy 0,5-1,9 C-kal meghaladta hidegebb idő csak a hónap utolsó harmadában volt, akkor, a leghidegebb hajnalon, 21-én és 27-én, az ország túlnyomó részén 0,2 C (Budapest, Lágymányos) és 8,8 C (Zabar telep) közötti fagyot regisztráltak. Ebben az időszakban a korábbi hetek enyhe időjárása miatt már többfelé virágoztak a gyümölcsfák, főleg a mandula és a kajszibarack, ezekben többfelé okozhatott károkat a fagyos idő. A hónap nagy részén azonban jelentősen, gyakran 3-8 C-kal enyhébb idő volt az átlagosnál. A legmelegebb napokon, a hónap végén 15,3 C (Baskó) és 20,5 C (Nagykanizsa) közé emelkedett a hőmérséklet. Figyelemre méltó, hogy februárban ennél magasabb értékeket is mértek. Szokatlan módon márciusban kevesebb napsütés volt, mint februárban. A napos órák havi összege 128 (Miskolc) és 147 (Baja) között alakult, ami 5-30 órával kevesebb a sokévi átlagnál. A meglehetősen száraz január és a még szárazabb február után az első tavaszi hónap az ország nagy részén jelentős mennyiségű csapadékot hozott. A havi csapadékösszeg 22,4 (Nemeskisfalud) és 87,2 mm (Dunaújváros) között alakult, legtöbb helyen 5-40 mm-rel meghaladta a sokévi átlagot. A csapadék nagy részét esők, záporok, zivatarok adták, de 22-én, 23-án havazás is előfordult többfelé, akkor az ország jelentős részén rövid időre összefüggő hótakaró alakult ki. A sok csapadék hatására, a növekvő párolgás ellenére, országszerte emelkedett a talaj víztartalma. A felső 20 cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen sokfelé a 80 %-ot is meghaladta Április Májusi csapadékösszeg mm-ben Az előzőekhez hasonlóan az április is enyhébb, melegebb volt az átlagosnál, bár kisebb mértékben, mint az előző három hónap. A havi középhőmérséklet legtöbb helyen, 9,1 C (Zabar telep) és 13,2 C (Szeged, belterület) között alakult, ami azt jelenti, hogy 0,4-1,4 C-kal meghaladta hidegebb idő csak a hónap első harmadában, illetve 17-e és 24-e körül volt. A leghidegebb hajnalokon az ország túlnyomó részén 5,2 1. ábra C (Zabar telep, ápr. 1.) és +4,6 C (Szeged, belterület, ápr. 3.) közé hűlt le a levegő, sokfelé tehát gyenge fagyot regisztráltak, de nagy területen komoly fagykárokat okozó, erős lehűlés nem volt. A hónap nagy részén azonban enyhébb idő volt az átlagosnál. A legmelegebb napokon 18,4 C (Baskó, ápr. 27.) és 26,4 C (Baja, ápr. 21.) közé emelkedett a hőmérséklet. A napos órák havi összege 155 (Szolnok) és 235 (Mosonmagyaróvár) között alakult. Míg a keleti országrészben és a Dunántúl déli részein sokfelé órával kevesebbet, addig az északnyugati megyékben és a főváros környékén órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A csapadékos március után az április az ország nagy részén az átlagosnál kevesebb csapadékot hozott. A havi csapadékösszeg igen tág határok: 15,3 (Székesfehérvár) és 81,5 mm (Pátyod) között alakult. Míg északkeleten többfelé mm-rel több, addig a Dunántúlon sok helyen mm-rel kevesebb esett a sokévi átlagnál. A nagy területi változékonyság oka, hogy a csapadék nagy részét záporok, zivatarok adták. A hevesebb zivatarokat felhőszakadás, jégeső kísérte, ápr. 7-én, Csány környékén tornádó is előfordult. A növekvő párolgás miatt, országszerte csökkent a talaj víztartalma. A felső 20 cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen azonban sokfelé a 70 %-ot is meghaladta Május Az év eddigi részéhez hasonlóan a május is enyhébb, melegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet legtöbb helyen, 14,0 C (Zabar telep) és 18,7 C (Szeged, belterület) között alakult, az ország túlnyomó részén 0,6-1,8 C-kal meghaladta hidegebb idő csak a hónap első harmadában és 20-a körül volt. A leghidegebb hajnalokon, a meteorológiai mérőállomásokon 1,4 C (Zabar telep, máj. 11.) és +9,4 C (Budapest, Lágymányos, máj. 4.) közé hűlt le a levegő, a fagyosszentek csak kevés helyen hoztak jelen- 35

3 2009. január téktelen faggyal járó lehűlést, komolyabb károk ebből eredően nem fordultak elő. A hónap nagy részén enyhébb idő volt az átlagosnál. A legmelegebb napokon 27,0 C (Baskó, máj. 31.) és 34,1 C (Kecskemét, máj. 28.) közé emelkedett a hőmérséklet. Sok volt a napsütés májusban. A napos órák havi összege 253 (Szolnok) és 305 (Békéscsaba) között alakult, az ország túlnyomó részén órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. Az áprilishoz hasonlóan az ország nagy részén a május is az átlagosnál kevesebb csapadékot hozott. A havi csapadékösszeg igen tág határok: 20,7 (Iklódbördőce) és 117,2 mm (Békéscsaba) között alakult, ahogy az 1. ábrán is látható. Míg a Tiszántúlon többfelé mm-rel több, addig a Dunántúlon sok helyen mm-rel kevesebb esett a sokévi átlagnál. A nagy területi változékonyság oka, hogy a csapadék meghatározó részét záporok, zivatarok adták. A hevesebb zivatarokat felhőszakadás, jégeső kísérte, máj. 20-án, Gátér környékén tornádó is előfordult. Az erős párolgás miatt a többfelé kiadós csapadékot hozó zivatarok ellenére az ország nagy részén csökkent a talaj víztartalma. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen % között alakult, a mélyebb rétegekben azonban legtöbb helyen a 70 %-ot is meghaladta Mozgalmas, de meleg nyár, sok csapadékkal, felhőszakadásokkal melegebb idő volt az átlagosnál. A legforróbb napokon 30,1 C (Baskó) és 35,1 C (Szeged, külterület) közé emelkedett a hőmérséklet. Sok volt a napsütés júniusban. A napos órák havi összege 229 (Szombathely) és 297 (Békéscsaba) között alakult, az ország túlnyomó részén órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A nyár első hónapja az ország nagy részén igen sok csapadékot hozott. Ahogy a 2. ábrán is látható, a havi csapadékösszeg ezúttal is nagyon tág Júnusi csapadékösszeg mm-ben határok: 36,9 (Edelény) és 246,5 mm (Sopron, Kuruc-domb) között alakult. Míg helyenként főleg a Tiszántúl északi részein mm-rel kevesebb, addig az ország jó kétharmadán mm-rel több esett a sokévi átlagnál. Sopron környékén néhol közel félévi átlagos mennyiségnek megfelelő csapadékot regisztráltak. A nagy területi változékonyságot most is az okozta, hogy a csapadék meghatározó részét záporok, zivatarok adták. A hevesebb zivatarokat felhőszaka- 2. ábra 3. ábra A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma június végén, %-ban Június Az első félév korábbi hónapjaihoz hasonlóan a június is melegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet legtöbb helyen 18,1 C (Zabar telep) és 22,5 C (Szeged, külterület) között alakult, 1,6-2,7 Ckal meghaladva a sokévi átlagot. Átlagosnál hűvösebb idő csak a hónap első harmadában, főleg 7-e, illetve a hónap közepén, e körül volt. A leghidegebb hajnalokon, 4,1 C (Zabar telep) és 12,7 C (Szeged, külterület) közé hűlt le a levegő. A hónap nagy részén 36

4 Júliusi csapadékösszeg mm-ben 4. ábra legforróbb napokon, 13-a körül 29,1 C (Baskó) és 36,1 C (Kecskemét, Szolnok) közé emelkedett a hőmérséklet. Júliusban a napos órák havi összege 255 (Miskolc) és 294 (Pécs) között alakult. Az ország nagy részén 5-20 órával kevesebbet, a Tiszántúlon órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A júniushoz hasonlóan a július is igen sok csapadékot hozott az ország nagy részén (4. ábra). A havi csapadékösszeg ezúttal is nagyon tág határok: 39,3 (Soltvadkert) és 233,6 mm (Szentlélek) között alakult. Míg helyenként főleg a déli területeken mmrel kevesebb, addig az ország jó kétharmadán mm-rel több esett a sokévi átlagnál. Néhol, pl. Szentlélek vagy Törökszentmiklós környékén 3-4 havi átlagos mennyiségnek megfelelő csapadékot regisztráltak. A nagy területi változékonyságot most is az okozta, hogy a csapadék meghatározó részét záporok, zivatarok adták. A heves zivatarokat sokfelé felhőszakadás, jégeső kísérte. A szeszélyes csapadékeloszlás miatt a talaj víztartalma is jelentős eltéréseket mutatott, de az ország túlnyomó részén nem akadályozta vízhiány a növények fejlődését. A felső 50-cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen sokfelé a 70 %-ot is meghaladta Mindamellett voltak olyan területek is, ahol szárazság volt, főként a déli országrészben, ott helyenként a 100 mm-t is meghaladta a felső 1 m-es talajréteg vízhiánya. Augusztus dás, jégeső kísérte, néhol ebben a hónapban is előfordult tornádó. A szeszélyes csapadékeloszlás miatt a talaj víztartalma is jelentős eltéréseket mutatott, bár voltak száraz területek, de az ország nagy részén nem akadályozta vízhiány a növények fejlődését. Ahogy a 3. ábra is mutatja, a felső 50-cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen sokfelé a 70 %-ot is meghaladta Július Bár az ország túlnyomó részén az év eddigi részéhez hasonlóan a július is melegebb volt az átlagosnál, de kevésbé, mint a korábbi hónapok. A havi középhőmérséklet legtöbb helyen 18,4 C (Zabar telep) és 23,7 C (Szeged, belterület) között alakult, a Balaton környéke és az Alpokalja kivételével 1 C-nál kisebb mértékben haladta meg a sokévi átlagot. Az átlagosnál lényegesen, 6-8 C-kal hidegebb idő volt 23-a körül, akkor a Dunántúlon többfelé még a 14 C-ot sem érte el a hőmérséklet napközben. A leghidegebb hajnalokon, a meteorológiai mérőállomásokon 5,4 C (Zabar telep) és 12,6 C (Budapest, Lágymányos) közé hűlt le a levegő. A hónap nagy részén azonban melegebb idő volt az átlagosnál. A Az év eddigi részéhez hasonlóan, az utolsó nyári hónap is melegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet 0,8-2,4 C-kal meghaladta a sokévi átlagot, legtöbb helyen 17,6 C (Zabar telep) és 23,9 C (Szeged, belterület) között alakult. Bár a hőmérséklet rövid időszakokra több alkalommal is az átlag alá sülylyedt (legjelentősebben 17-e körül), a meleg időszakok azonban hoszszabbak voltak. A leghidegebb hajnalokon, 3,7 C (Zabar telep) és 13,1 C (Budapest, belterület) közé hűlt le a levegő. A legforróbb napon, 15-én, 30,4 C (Baskó) és 39,1 C (Túrkeve) közé emelkedett a hőmérséklet. A meleg idő sok napsütéssel járt együtt. Augusztusban a napos órák havi összege

5 2009. január (Szombathely) és 350 (Békéscsaba) között alakult, az ország nagy részén órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A korábbi hónapok csapadékos időjárása után, az augusztus az ország nagy részén igen száraz volt. A havi csapadékösszeg azonban ezúttal is nagyon tág határok: 0,4 (Kunmadaras) és 107,6 mm (Káld) között alakult. Míg helyenként főleg az északnyugati megyékben mm-rel több, addig az ország jó háromnegyedén 5-55 mm-rel kevesebb esett a sokévi átlagnál, a Tiszántúlon néhol 5 mm-nél is kevesebbet regisztráltak. A nagy területi változékonyságot most is az okozta, hogy a csapadék meghatározó részét záporok, zivatarok adták. A heves zivatarokat néhol felhőszakadás, jégeső kísérte. A szeszélyes csapadékeloszlás miatt a talaj víztartalma jelentős eltéréseket mutatott, az ország túlnyomó részén nagymértékben csökkent a hónap folyamán. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén, legtöbb helyen % között alakult, csak az északkeleti megyékben haladta meg a 60 %-ot. A mélyebb rétegek is száradtak, sokfelé csak % között alakult a nedvességtartalom a hónap utolsó napján az cm közötti mélységben. A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya az Alföldön többfelé a 150 mm-t is meghaladta, csak az északnyugati területeken maradt 100 mm alatt. Enyhe ősz, hideg időszakokkal, átlagos csapadékviszonyokkal Szeptember 2007-hez hasonlóan, 2008-ban is melegebb volt az átlagosnál az első 8 hónap. Ennek a sorozatnak az elmúlt évben is a szeptember vetett véget. A havi középhőmérséklet 0,1-1,5 C-kal a sokévi átlag alatt maradt: legtöbb helyen 12,2 C (Zabar telep) és 16,9 C (Szeged, belterület) között alakult. A hónap első hete azonban még igen meleg volt, a hőmérséklet a legforróbb napokon országszerte 30 C fölé emelkedett, az Alföldön helyenként a 37 C-ot is meghaladta. A Szeged külterületén, 6-án mért 36,7 és a 7- én mért 37,6 C hőmérsékleti rekordot jelentett. Később mérséklődött a meleg, a hónap második fele pedig az átlagosnál lényegesen, gyakran 6-8 C-kal hidegebb időjárást hozott. A leghidegebb hajnalokon, 0,7 C (Zabar telep) és 7,9 C (Budapest, Lágymányos) közé hűlt le a levegő. Napközben, 17-én volt a leghűvösebb idő, Budapesten akkor 11,4 C volt a hőmérséklet maximuma, ilyen alacsony értéket ezen a napon még nem mértek a fővárosban. Keveset sütött a nap szeptemberben a napos órák havi összege 151 (Sármellék) és 172 (Debrecen) között alakult, ami az ország nagy részén órával kevesebb a sokévi átlagnál. A száraz augusztus után szeptemberben az ország nagy részén sok eső volt. A havi csapadékösszeg 32,3 (Nyírlugos) és 102,9 mm (Sellye) között alakult. Míg a Tiszántúl egyes részein és a nyugati megyékben mm-rel kevesebb, addig az ország jó háromnegyedén 5-35 mm-rel több esett a sokévi átlagnál. A csapadék meghatározó részét kiadós esők, záporok, adták, de a hónap első harmadában zivatarok is előfordultak. A meglehetősen sok csapadék hatására a talaj víztartalma országszerte növekedett. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén, legtöbb helyen % között alakult, csak kevés helyen, főleg a Tiszántúl déli részein maradt 50 % alatt. A mélyebb rétegek azonban viszonylag szárazak maradtak, sokfelé csak % között alakult a nedvességtartalom a hónap utolsó napján az cm közötti mélységben. Október A hűvös szeptember után az október nagyrészt enyhe időjárást hozott. A havi középhőmérséklet 0,9-2,4 C-kal meghaladta a sokévi átlagot: legtöbb helyen 8,8 C (Zabar telep) és 14,0 C (Szeged, belterület) között alakult. A hónap nagy részén az átlag felett volt a hőmérséklet, a legmelegebb napokon 15-e körül országszerte 20 C fölé emelkedett, az Alföldön helyenként a 25 C-ot is meghaladta. A hideg időszakok rövidek voltak, az ország nagy részén fagymentesek maradtak az éjszakák, az érzékenyebb növényekben, terményekben nagy területen, komolyabb károkat okozó, erős lehűlés nem volt. A leghidegebb hajnalokon 18, 19-e és 26, 27-e körül a meteorológiai mérőállomásokon 4,4 C (Zabar telep) és 5,0 C (Budapest, Lágymányos) közé hűlt le a levegő. Meglehetősen sok, helyenként a szeptemberinél is több napsütés volt októberben, ami mindenképpen jót tett a késői érésű gyümölcsöknek. Az ország nagy részén az átlagosnál 5-15 órával többet, a Tiszántúlon azonban 5-20 órával kevesebbet sütött a nap. A napos órák havi összege 142 (Debrecen) és 179 (Pécs) között alakult. A viszonylag csapadékos szeptember után októberben legtöbb helyen az átlagosnál 5-30 mm-rel kevesebb eső esett. A havi csapadékösszeg 11,7 (Szerep) és 59,2 mm (Homokszentgyörgy) között alakult. A csapadék meghatározó részét esők, záporok, adták, de helyenként még zivatarok is előfordultak. A kevés csapadék miatt sokfelé csökkent a talaj víztartalma. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén, legtöbb helyen % között alakult, sőt a Tiszántúl déli részein néhol 30 % alá csökkent. A mélyebb rétegekben azonban kissé emelkedett a víztartalom, sokfelé % között alakult a hónap utolsó napján az cm közötti mélységben. Befejezésként szerencsés lenne, ha mondhatnánk valamit arról, milyenek az időjárási kilátások a következő hónapokra vonatkozóan. A meteorológusok célja természetesen az, hogy minél hosszabb időre, egyre megbízhatóbb előrejelzéseket tudjanak adni. Készülnek ugyan több hónapra szóló prognózisok (az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 6 hónapra vonatkozóan), de ezek megbízhatósága lényegesen elmarad a rövidebb távúakétól, ezért felhasználásuk konkrét gazdasági döntésekhez gyakran igen kockázatos. 38